Bárdossy Ildikó
description
Transcript of Bárdossy Ildikó
Alkotó találkozások
Kutatás és fejlesztés,felsőoktatás és közoktatás
együttműködéseaz Árkádia virtuális terében
Bárdossy Ildikó
„… boldog életet éltem a mesterség
szép régiójában”
Kazinczy Ferenc
(Mottó az Árkádia honlapról)
Szubjektív előszóSzubjektív előszó
Háttér, kiindulópontokHáttér, kiindulópontok Az „Árkádia” virtuális tér kontextusaAz „Árkádia” virtuális tér kontextusa
Szubjektív zárszóSzubjektív zárszó
Szubjektív előszó
A felsőoktatás és a közoktatás, a pedagógusképzés és az
iskolafejlesztés egymásra ható folyamatainak újragondolása,a szakmai kommunikáció és
kooperáció továbbvitele, esetenként megteremtése, újraértelmezése
közös érdeke általános és középiskolai pedagógusnak, kutatónak, felsőoktatásban
dolgozónak, oktatásirányítónak egyaránt.
(V.ö.: Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla, Priskinné Rizner Erika : A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. PTE, Pécs – Budapest, 2002.)
Háttér, kiindulópontok
Mi indokol(hat)ja kutatás / fejlesztés / oktatás „egymásravonatkoztatottságának”
létjogosultságát?
1. Kritikák: kutatás és gyakorlat, kutatás és oktatás disszonanciái, lehetséges problémái
2. Tudásháromszögek (knowledge triangle) „beélesítése”: oktatás, kutatás, innováció közötti érdemi együttműködést felvállaló projektek
Háttér, kiindulópontok
„Iskolai empirikus vizsgálatokat végző kutatóként a közoktatási gyakorlattal, oktatóként pedig a pedagógusképzéssel lévén kapcsolatban,
valamiféle kommunikációs nehézséget észlelek
kutatás és iskolai gyakorlat között.”
(Ld.: Torsten Husen,: Iskola az ezredfordulón. Válogatott tanulmányok. Bev.: Kozma Tamás. Ford.: Báthory Zoltán. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972.)
Háttér, kiindulópontok
„A tudományra egyre jobban jellemző specializálódás megbontotta a kutatás és oktatás egységét: mind a kutatás, mind pedig az oktatás saját törvényei szerint működő ‘nagyiparrá’ nőtte ki magát.
Ezáltal egyben csökkent a szélesebb körű oktathatóság kényszerével átgondolt, szintetizált tudás aránya is.”
(Ld.: Csapó Benő: Természettudományos nevelés: híd a tudomány és a nevelés között. Iskolakultúra, 1999. 10. sz.)
Háttér, kiindulópontok
Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága által hirdetett pályázatok
- oktatás, kutatás és innováció kapcsolatából születő integrált (kutatási) modellek kidolgozása a gyakorlatban
- tudásmegosztás és a technológiai transzfer megkönnyítése, s ezáltal a partnerség integrált formáinak létrehozása
ÁRKÁDIA mint
• a kutatás és iskolai gyakorlat közötti intenzív szakmai kommunikáció és kooperáció színtere (?)
• út a tudomány és tantárgy, a kutatás, fejlesztés és oktatás szintézisteremtő alternatíváihoz (?)
• a tudásmegosztás, a partnerség integrált formáit leképező közoktatási-felsőoktatási modell (?)
Árkádia kontextusa
Árkádia „a közös találkozóhely”a tanuló/tanító, alkotó diákok, pedagógusok,
kutatók fóruma
közoktatás
felsőoktatás
oktatás
fejlesztés
kutatásÁrkádia
web-alapú
„folyóirat”
Árkádia kontextusa
Tanulmányok
új kutatási eredmények
Témák
források diákok, tanárok számára
Tanulási / tanítási modulok
óra- és tématervek
portfóliók
projektek
Kipróbálás, (ön)reflexió
Módszertani, (felsőoktatás)pedagógiai, kultúra
---------------------------------------------------------
Lehetséges kérdések↓↓↓↓↓
Árkádia kontextusa
Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk
módszertani, (felsőoktatás)-pedagógiai kultúráról?
1. A módszertani repertoár és annak működésmódja a (felsőoktatás)pedagógiai kultúra szerves részét képezi (?)
2. Módszerek tervezését és működésmódját alapvetően meghatározza az, hogy miként gondolkodunk tudományról és tantárgyról (?)milyen a tanulásról/tanításról és a hatékony tanulási/tanítási környezetről alkotott felfogásunk (?)
Árkádia kontextusa
Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tudományról,
tantárgyról?
Megismerés
objektuma
Megismerés
célja
Visszatükrözés
módja
Ismeretek rendszere
zése
Tudomány
Kutatási
terület
Szabályos-ságok
keresése
Absztrakt Kifejtés logikája
Tantárgy
Ember – világ
reláció
„Világ” elméleti és gyakorlati
birtokba vétele
Absztrakt – konkrét
Tanulás
logikája
Vö.: Gáspár László: Egységes világkép, komplex tananyag. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.
Árkádia kontextusa
Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tantárgyról,
oktatásról?
CÉLOK
forrásai szűrőitanuló
tanulási szükségletei, érdeklődésetársadalom
igényei iskola, műveltség iránt
szaktudományokképviselői által
relevánsnak tartott tudás köre
társadalomról, nevelésről szóló általános
filozófia(pl. a demokrácia)
tanuláspszichológiaáltal feltárt fejlesztési
lehetőségek
TANULÁSI TAPASZTALATOK
TANULÁS TERVEZETT EREDMÉNYEI
KÖVETELMÉNYRENDSZER
V.ö.: Tyler, R.W.: Basic Principles of Curriculum and Instruction. 30. kiadás (1. k. 1949.) The University of Chicago Press, Chicago, 1970.
Árkádia kontextusa
Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk
tanárszerepről és tanulásról/tanításról?
A közoktatás és felsőoktatás szakemberei
a tanulók és hallgatók által megkonstruált, felépített belső tudással (is)
foglalkoznak, annak
„mérnökei, építészei, technológusai és technikusai” * (?)
* Csapó Benő: Képességfejlesztés az iskolában – problémák és lehetőségek. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 12. sz. 8. o.
Árkádia kontextusa
Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanárszerepről
és tanulásról/tanításról?
A tanulás – a konstruktivista tanulásfelfogás szerint – állandó konstrukció,
a belső világ folyamatos építése, a saját értelmezési keretek kialakítása
„Tudásalkotás” ↓személyes, aktív értelmezési
folyamatként, a megismerő elmében zajlikTanítás folyamata ↓
nem közvetítés, nem tudásátadás(V.ö.: Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.)
Árkádia kontextusa
Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanárszerepről
és tanulásról/tanításról?a tudás,
a személyes tudás, a tudásváltozás, a tanulás
kérdései képezik
a tantárgyak, a tanulási/tanítási modulok, a portfóliók, a projektek megtervezésének
↓ a módszerek értelmezésének, megválasztásának
↓adekvát tanulási környezet megteremtésének
alapját
Árkádia kontextusa
Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanulási
környezetről?
„A tanulási környezet azt a gondolatilag egységes, határozott elméleti alapokon nyugvó, a tanulási folyamatot befolyásoló összes fontos tényezőt magába integráló rendszert jelenti, amelynek keretei között a valóságos tanulási folyamat végbemegy.
Vagyis a tanulási környezet magába integrálja a célokat, a tanár tevékenységét, az eszközrendszert, a tér- és időszervezés tényezőit, a speciális eljárásokat, de legfontosabbként magát a tanulási logikát, azt az elképzelést, amely irányítja az adott célok elérését.”
(Ld.: Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 66. o.)
Árkádia kontextusa
Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanulási
környezetről?A hatékony tanulási környezet
• megerősíti az önszabályozási stratégiákat
• aktív elsajátítási folyamatokat indít el, még a „passzívakban” is
• „életközeli” helyzetekben támogatja az egyének és (kis)csoportok tanulást tervező, szervező, értékelő tevékenységét és együttműködését
(V.ö. De Corte, E.: A matematikatanulás és –tanítás kutatásának fő áramlatai és távlatai. Iskolakultúra, 1997. 12. sz.)
Árkádia kontextusa
Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanulási
környezetről?
A hatékony
tanulási/tanítási környezet
lehetséges kerete az
RJR modell.
E modellben a tanulásnak,
tanításnak fontos jelentéshordozó
elemei
a személyes tudásalkotási, értelmezési folyamatok
a személyes tudás
létrejöttében szerepet játszó társas tanulási folyamatok
Árkádia kontextusa
Lehetséges kérdések Hogyan gondolkodunk tanulási
környezetről?
Ráhangolódáselőzetes tudás, személyes tudás aktiválása
gondolkodás a témáról, vonatkozó tudásról, feladatról, saját viszonyulásról
Jelentésteremtésismerkedés az új információkkal
megértési folyamat nyomom követése
hídépítés meglévő és új ismeretek között
Reflektálásaz újonnan tanultak megszilárdítása
intenzív gondolatcsere
új gondolati sémák létrejötte
V.ö.: Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Priskinné Rizner Erika – Pethőné Nagy Csilla: A kritikai gondolkodás fejlesztése. PTE, Pécs – Budapest, 2002; A kritikai gondolkodás fejlesztése II. Válogatás pedagógusok és pedagógusjelöltek munkáiból. PTE, Pécs, 2007.
A ráhangolódásról- tanulóknakPethőné Nagy Csilla: Irodalom 9.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010. (1. kiadás)
„A ráhangolódás a tanulási folyamat kezdeti szakasza. Célja az adott témáról, problémáról való előzetes, személyes tudás, vélekedés, elképzelés előhívása, aktiválása.
Ezek a kérdések és feladatok abban segítenek téged, hogy elkezdj gondolkodni egy témáról, problémáról, a róla való tudásodról, a hozzá való saját viszonyulásodról.” (7.o.)
A jelentésteremtésről- tanulóknakPethőné Nagy Csilla: Irodalom 9.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010. (1. kiadás)
„A jelentésteremtés a tanulási folyamat második szakasza. Ebben a szakaszban találkozol új szövegekkel, információkkal.
E szakasz kérdései és feladatai hidat képeznek előzetes tudásoddal, és a megértés érdekében a szöveggel, ismerethordozókkal való változatos tevékenységeket, gondolkodási-megértési utakat kínálnak fel.” (7. o.)
A reflektálásról - tanulóknakPethőné Nagy Csilla: Irodalom 9.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010. (1. kiadás)
„A reflektálás a tanulási folyamat harmadik szakasza. Itt történik az újonnan tanultak megszilárdulása, gondolati kereteid megerősödése, módosulása, átalakulása, vagy új gondolati kereteid kialakulása.
E szakaszhoz hozzátartozik a megértési-tanulási folyamataidra való visszatekintés, az értékelés-önértékelés is.” (7. o.)
Szubjektív zárszó
„Kozma Tamás cikkében (Paradigmáink, Iskolakultúra, 2001, 10. sz.), amelyet szakszövegként feldolgoztam, az áll: ’a gyakorlat tulajdonképp nem más, mint a… kanonizált hagyomány’.
Hát igen, fejben kell megújulni. És azt hisszük, ehhez nagyon sok munka és energia kell. Biztos, de nem ördöngösség. Az én meglátásom szerint azonban – ’egy fecske nem csinál nyarat, vagy legalábbis nehezebben’ alapon – sokszor nehéz dolga van annak a tanárnak, aki önálló tanulásra, gondolkodásra akarja sarkallni tanítványait, miközben más órákon elég csak jelen lenni és jegyzetelni, a leckét megtanulni.
Jó lenne, ha minél többen gondolkodnánk és dolgoznánk hasonlóan.
Hallgató kolléga, Pedagógus szakvizsgás képzés
(V.ö.: Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla, Priskinné Rizner Erika : A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. II. PTE, Pécs, 2007. 171- o.)
Köszönöm a figyelmet!
2010. 11. 26.
.