Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc
description
Transcript of Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc
A Közép-Tisza mente geomorfológiai adottságainak és a hullámterek
feliszapolódásának vizsgálata mintaterületeken
Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc
Tisza vízgyüjtőjén bekövetkezett árvízhullámok és vízszennyezések
• Csapadékos időszakokban megnőtt a belvizek és a talajvízszint
• Árvizek a Tiszán (2000. Szolnok 1041 cm)• Cianid szennyeződés 2000-ben
Tisza hullámterén bekövetkező kimélyülések ill. Feltöltődések, ezek kedvezőtlen hatásal vannak az árvízhullám lefolyására
Hullámtér morfológiájának változása (feltöltődés) az árvízvédelemben
Hullámtér morfológiájának változásai, feliszapolódás
Javaslatok az esetleges beavatkozásokra
Mintaterületek: Szolnok és Vezseny
Geomorfológia
Folyószabályozás után a Tisza a hullámtéren és az alacsony ártéren formálta a domborzatot
Alacsonyártér és magasártér (ármentes)
Tökéletesen sík Tisza-menti domborzat
Relativ relief 1-2 m/km2
Ős-Tisza hordalékát az ártereken rakta le
Folyószabályozások után a hullámtéren
Belvízveszély: Alacsonyártér lefolyástalan terepmélyedései (egykori folyómedrek, szikes laposok)
Szikes laposok: Magasártér határán levált, részben feltöltött meanderek
Földtani viszonyok
• A negyedidőszaki üledékek vastagsága 100-400 m vastagsága és összetétele is igen változó
• 7 üledékciklus• Felszínen: Pleisztocén löszös üledékek Ártéri
iszap és agyag Tisza menti homokdombok (inhomogén-Tisza és Sajó, ill. Futóhomok)
• Holocén: öntésiszap, öntésagyag folyóvizi és szárazföldi futóhomok
• Pleisztocén: homokos frakció az uralkodó agyagrétegek• Felsőpliocén: agyag (kizárólagos)
Talajok
Típusokat és elterjedésüket meghatározza a talajvíz mélysége, a domborzat, felszini kőzetek
Homok és agyag eltérő vízgazdálkodása
Domborzat szerepe: magas térszínek=csernozjom
alacsonyabb térszínek=réti csernozjom
mélyen=szikes-, réti-, öntéstalaj
Csernozjom: kevés helyen az intenzív folyóvizi
felszinalakítás, talajvíz miatt
Réti csernozjom: több helyen, kedvezőbb
Szikes talajok: elsősorban szolonyecek, réti szolonyecek
meliorációs munkák miatt szikes jelleg mérsékelt
szárazság miatt viszont területi gyarapodás(zártabb, mélyebb részek)
Réti talajok: ahol a talajvíz viszonylag a felszínhez közel
viszonylag sok humusz, jó termőképesség
Alluviális talajok: folyó mentén
Homoktalajok: kis foltok, magasártéren
DomborzatAlacsonyártér
A mintavételi területen tszf-i 86 m magasságigAz árvizek lassan, tartósan magas vízállással vonulnak le
Magasártér
Fokozatosan, éles határ nélkül emelkedik ki az alacsonyártérbőlEnyhén hullámos síkság
Magasabb részeit infúziós lösz fediLegmagasabb területein löszös homokkal fedett buckák (ÉÉNy-DDK)
Ártéri formák
Kül. Feltöltödési fázisú meanderek, szikes laposok, kubikgödrök (negatív formák)
Mezőgazdasági jelentőség, kezelhetetlen területekSzikesedésnek kedveznek
Belvízelvezető hálózat részeiEgykor halastó gazdaságok és rizsföldek
Állandó és időszakos vízborítású formákon ártéri erdők, ezek késleltetik az árvíz lefolyását, segítik a hordalék leülepedését.
Folyószabályozás, erdőirtás következménye: megnőtt erodáló képesség
Vízgyűjtő területéről lefolyó vizek több hordalékot szállítanak a folyómedrekbe
Szolnok és Csongrád között nehézkes a hajózás
Hullámtereken a mederből kilépő víz parti hát építő képessége
Hordalékban megnőtt a homok aránya az iszap és agyaggal szemben
Kérdés: hullámterek nagyságát v. Árvízvédelmi töltések magasságát kell növelni?
Földtani szelvényezés magyarázza: üledék szemcseösszetétele
származására
szállítására és lerakására
Több helyen megtalálták a korábbi talajfelszínt, magas agyagtart. Réti talaj
Szolnoki balpart: magas homoktartalom és iszap, mésztartalom 0% (homorú)
jobbpart: folyószab. Előtti talaj meszes ártéri hidromorf (domború)