Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő · 2019. 9. 19. · ingatlanvagyon-kataszteri...

1

Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének,

27/2016.(XII.16.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló

CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4)

bekezdésében, 6. § (5)-(6) bekezdéseiben, 11.§ (16) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében, 18. §

(1) és (12) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

törvény 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló CXCV. törvény 97.§ (2)

bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában

meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a)Balatonalmádi Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában

lévő ingókra, ingatlanokra,

b)az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultságra,

amelyet jogszabály vagyoni jogként nevesít,

c)az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre,

d)az Önkormányzatot megillető tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, forgatási

célú értékpapírokra, pénzeszközökre és

e)az Önkormányzatot megillető követelésekre.

2.§ A rendelet rendelkezéseit az önkormányzati lakásokra-, valamint nem lakáscélú

helyiségekre, és az Önkormányzat pénzeszközvagyonára, forgatási célú értékpapírokra,

csak akkor kell alkalmazni, ha a részletes szabályokat megállapító az Önkormányzat

tulajdonában lévő lakások bérletéről, elidegenítéséről és bérbeadásuk szabályairól szóló

36/2009. (IX. 30.) önkormányzati rendelet, Balatonalmádi Városi Önkormányzat

tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítéséről

szóló 10/1996.(VI.27.) önkormányzati rendelet és a mindenkor hatályos az

Önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet eltérő szabályokat nem

állapít meg.

2. Értelmező rendelkezések

3.§ E rendelet alkalmazásában:

1. Értékpapír fajták: a váltó, a kötvény, a részvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a

vagyonjegy, a közraktárjegy, a kárpótlási jegy, a befektetési jegy, a szövetkezeti

üzletrész, csekk, állampapír.

2. Tagsági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog: korlátolt felelősségű társasági

üzletrész, szövetkezeti részjegy.

3. Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír,

és önálló forgalom tárgya lehet, beleértve a 2. pontban foglaltakat is.

2

4. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a jogi jellege, mely alapján

polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.

5. Korlátozott forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a jogi jellege, mely

alapján jogügylet tárgya csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben

meghatározott feltételek fennállása esetén lehet.

6. Forgalomképtelenség: törvényben, vagy-e rendeletben meghatározott vagyoni körbe

tartozó vagyontárgyak olyan tulajdonsága, hogy –törvényben meghatározott

kivételektől eltekintve –

a) tulajdonjoga nem ruházható át,

b) osztott tulajdon nem létesíthető rajta,

c) nem terhelhető meg,

d) nem lehet tartozás fedezete, és

e) nem vezethető rá végrehajtás.

7. Forgalmi érték: erre jogosultsággal rendelkező szakértő által megállapított,

készpénzben kifejezett érték, amelyen az adott vagyontárgyak tulajdonjoga normál,

nyílt piaci körülmények között a legnagyobb valószínűséggel értékesíthető, mely

minden esetben nettó összegben értendő.

8. Bérleti díj: bérleti szerződés alapján a bérlő által a bérbeadónak fizetett díj, mely

minden esetben nettó összegben értendő.

9. Portfolió: értékpapírból és /vagy más befektetési eszközökből álló együttesen kezelt

befektetés állomány.

10. Kedvezmény nyújtása: a vagyontárgy tulajdonjogának a rendelet 8.§-a szerint

meghatározott forgalmi értéknél alacsonyabb értéken történő átruházása vagy

hasznosítása. Ide kell érteni vagyontárgynak a becsült forgalmi értékével megegyező,

de a 20.§ (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak mellőzésével történő átruházását, vagy

hasznosítását is.

11. Nonprofit gazdasági társaság: nem jövedelemszerzésre irányuló, közös gazdasági

tevékenység folytatására alapított gazdasági társaság.

12. Rendelkezési jog: a tulajdonost megillető azon jog, hogy a dolog birtokát, használatát

vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy

más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal

felhagyjon.

13. Tulajdonosi jog: magába foglalja az ingatlanokra, az ingókra, vagyoni értékű jogokra

vonatkozó rendelkezési jogot , a tagsági viszonyból eredő és a részvényesi jogokat,

valamint a gazdasági társaságokban, vállalatokban a tulajdonost megillető jogok

gyakorlását.

14. Vagyonkezelési szerződés: az Önkormányzat és a vagyonkezelő – kivéve az

Önkormányzat költségvetési szervei – közötti írásbeli szerződésforma.

15. Követelésről való lemondás: pénzben kifejezhető igényről való kifejezett lemondás,

mely a fő- és/vagy mellékkövetelés részben vagy egészben történő elengedésében,

mérséklésében valósulhat meg.

3

16. Behajthatatlan követelés: az a követelés, amelyet az államháztartás számviteléről

szóló 4/2013. ( I.11.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés 1. pontja behajthatatlan

követelésnek minősít.

II. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona

3. Az önkormányzati vagyon elemei

4.§ (1) A forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon a kizárólagos önkormányzati

tulajdonban álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségi nemzeti

vagyonnak minősülő vagyontárgyakból tevődik össze. Ezen vagyontárgyakra vonatkozó

tulajdonosi jogok gyakorlása során az testülete a nemzeti vagyonról szóló CXCVI.

törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6.§-ában foglalt szabályok szerint kell eljárni.

(2) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak az Nvtv. 5.§ (3)

bekezdésében meghatározott vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő

vagyontárgyak köre:

a) külön törvényben ilyen vagyonelemnek minősített vagyontárgyak, valamint

ilyennek minősített vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak és

b) minden olyan vagyontárgy, amelyet önkormányzat képviselő-testülete rendelettel

ilyenek minősít.

(4) Az Önkormányzat Képviselő testülete nemzetgazdasági szempontból kiemelt

jelentőségű vagyontárgyat nem jelöl meg.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyontárgyak az önkormányzat

vagyonnyilvántartásában és a vagyonkataszterben kerülnek felsorolásra.

5.§ (1) Az önkormányzati rendelettel korlátozottan forgalomképessé minősített vagyontárgyak:

a) a műemlék épületek, ideértve a műemléki környezetben lévő, valamint helyi

védelemben részesített ingatlan vagyontárgyak,

b) a védett természeti területek,

c) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, kivéve, amelyeket törvény

kizárólagos, vagy törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű

nemzeti vagyonnak nyilvánít,

d) a köztéri műalkotások és az Önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások,

e) a sportpályák és sportcélú létesítmények,

f) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlanvagyontárgyak és

g)minden vagyontárgy, amelyet a Képviselő-testület korlátozottan forgalomképesnek

nyilvánít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakat az 1. melléklet tartalmazza.

(3)Az (1) bekezdés szerinti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak korlátozottan

forgalomképes törzsvagyoni minősítése addig áll fenn, amíg azok közvetlen

önkormányzati kötelező feladat és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását

szolgálják.

4

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyontárgyakat biztosítékul adni, vagy egyéb módon

megterhelni kizárólag:

a) önkormányzati hitelfelvétel biztosításához és

b) a Magyar Állam javára jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítására

lehet.

6.§ Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem

tartozik a törzsvagyon körébe. A forgalomképes vagyontárgyak jegyzékét az

Önkormányzat vagyonnyilvántartása és az ingatlan-vagyonkataszter tartalmazza.

4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

7.§ (1) Az Önkormányzat vagyonát az Nvtv.10.§ (1) bekezdésében foglalt követelmények

betartásával, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az államháztartás

számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően a

tulajdonosi jogok gyakorlója tartja nyilván.

(2)Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait a

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110.§ (1)

bekezdése alapján és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon

nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI. 6.) Korm. rendelet

szerint az ingatlan-vagyonkataszterben is nyilván kell tartani.

(3) Az ingatlan-vagyonkataszter vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő

ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a

ingatlan-kataszterben való átvezetéséről a Jegyző gondoskodik.

(4) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak 4.§-5.§ szerinti tulajdoni besorolása és

minősítése, vagy ezek megváltoztatása az alábbiak szerint történik:

a) a 5.§ (1) bekezdés szerinti törzsvagyoni körbe tartozó és a rendelet 1. mellékletében

felsorolt vagyontárgyak esetében a Képviselő-testület e rendelet módosításával

rendeletet alkot,

b) a vagyonelemek besorolásának törvényi változtatása esetén a vagyontárgy új

minősítését a vagyonnyilvántartáson és – ingatlanvagyon esetén – az

ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartáson a változást elrendelő jogszabály hatályba

lépésének napját követő negyedév 15. napjáig át kell vezetni.

5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

8.§ Vagyontárgy szerzésére – kivéve ingó vagyontárgy kereskedelmi forgalomból történő

beszerzése- továbbá az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére,

vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést

megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) ingatlan esetén hat hónapnál nem régebbi – erre jogosult szakértő által készített –

forgalmi értékbecslés alapján,

b) ingó vagyontárgy esetén három hónapnál nem régebbi felkért szaktanácsadó által

készített értékbecslés alapján,

c) értékpapír esetén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az egyes

értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam

alapján,

d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jogot érintő döntés

esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján.

5

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlásának közös szabályai

6. A rendelkezései jogok gyakorlása

9.§ (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon kötelezettségek,

amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint e rendeletben megállapított

mértékben és feltételekkel a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, a Polgármester, továbbá

az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői gyakorolják.

(3) A Polgármester és a költségvetési szerv vezetője a hatáskörébe tartozó döntések

meghozatalát megelőzően – ha az ügy tárgyi súlya, különös bonyolultsága, vagy

jelentőtősége a Polgármester, vagy költségvetési szerv vezetője szerint azt indokolja- a

Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előzetes állásfoglalását kérheti akkor is, ha a Bizottság

állásfoglalásának kikérése egyébként nem kötelező. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság

állásfoglalása a Polgármestert és a költségvetési szerv vezetőjét a döntés során nem köti.

10.§ (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyaknak az Nvtv.3.§ (1) bekezdés 4.

pontjában meghatározott hasznosítására az Nvtv.11.§ (10)-(13) bekezdésében, valamint

a (16)-(18) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, az Nvtv.3.§ (1) bekezdésében

körülírt szervezetetekkel állapodhat meg (a továbbiakban: vagyonhasználók).

(2) A vagyonhasználók közül :

a) az önálló jogi személyiségű önkormányzatot,

b) az Önkormányzat költségvetési szerveit.

c) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasága és

d) az önkormányzati társulást

az önkormányzati közfeladat ellátása céljából – az ehhez szükséges mértékig- a rájuk

bízott vagyonra vonatkozóan megilleti az ingyenes használat joga.

(3) A (2) bekezdés a) - b) pontjaiban körülírt vagyonhasználók a rájuk bízott vagyon

tekintetében beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon

és keretek között végezhetnek.

(4)Vagyonhasználó rendelet tartalmára figyelemmel meghatározott tartalmú

vagyonhasználatot megalapozó okiratok alapján, az abban meghatározott mértékben, a

tulajdonos Önkormányzat nevében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti

a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.

7. Az Önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő vagyonnal kapcsolatos

szabályok

11.§ (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei részére a feladataik ellátásához szükséges

vagyont a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) Az Önkormányzat költségvetési szervei az alapító okiratban -, és szervezeti és

működési szabályzat szerint rájuk bízott vagyont térítésmentesen használják és

gondoskodnak annak fenntartásáról és karbantartásáról.

(3)Az Önkormányzat költségvetési szervei a használat jogánál fogva a jó gazda

6

gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára,

működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz kapcsolódó közterhek

viselésére, a vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, az ingatlanok

kivételével, amelyeket az önálló jogi személyiségű önkormányzat tart nyilván.

(4) Az Önkormányzat költségvetési szerveitől a vagyontárgyak hasznosításának jogát a

Képviselő-testület megvonhatja, ha az – az a költségvetési szerv feladat ellátásának

veszélyeztetése nélkül – az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban

szolgálja.

(5) A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és

gazdaságos működtetéséért, melynek során a vagyon magáncélú használatba adása nem

megengedett.

12. § (1) A költségvetési szervek használatában lévő ingatlan, vagy ingatlanrész bérbeadásáról

és használatának átengedéséről a költségvetési szerv vezetője dönt, amennyiben az

ellenszolgáltatás értéke az évi nettó 1 millió forintot nem éri el és a hasznosítás

időtartama az egy évet nem haladja meg.

(2) Balatonalmádi Városgondnokság 8220 Balatonalmádi, Rákóczi u. 43. szám alatti

telephelyén belüli területet parkolás, tárolás céljára határozatlan időtartamra bérbe adni

60 napos felmondási határidő kikötésével az intézmény vezetője jogosult.

13.§ (1) Az önkormányzati forrásból beszerzett és a költségvetési szervek működéséhez rendelt

vagyontárgyakat közvetlenül a költségvetési szervek veszik nyilvántartásba az

ingatlanok kivételével, amelyeket az önálló jogi személyiségű önkormányzat tart

nyilván.

(2) A pályázaton elnyert támogatásból beszerzett és a költségvetési szervek működéséhez

rendelet vagyontárgyakat:

a) amennyiben a pályázati kiírásban, vagy a támogatási szerződésben foglalt feltételek

azt megengedik, a költségvetési szervek közvetlenül veszik nyilvántartásba,

b) amennyiben a pályázati, vagy támogatási feltételek a közvetlen költségvetési szervi

nyilvántartásba vételt nem teszik lehetővé, úgy az Önkormányzat veszi

nyilvántartásba és az intézmény működteti, majd az Önkormányzatot terhelő

pályázati, vagy támogatási feltételek teljesülésével a vagyontárgyat az

Önkormányzat átadja költségvetési szerve részére, amely azt ettől az időponttól a

saját könyveiben tartja nyilván.

(3) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak költségvetési szervei részére a (1)-(2)

bekezdés szerint történő átadása a Polgármester és költségvetési szerv vezetője által

aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történik.

8. Eljárás a tulajdonos képviseletében

14.§ (1) Közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek, valamint az Önkormányzat

javára közigazgatási hatóság vagy bíróság határozatával alapított használati jog

bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötése előtt – amennyiben ilyen megállapodás

megkötését a rendelkező határozat előírja – a használati jog ellenértékéről:

a) a 8.§-ban foglalt módon meghatározott ellenérték a nettó Egyszázezer forintot nem

haladja meg, a Polgármester,

b) ha a 8.§-ban foglalt módon meghatározott ellenérték a nettó Egyszázezer forintot

meghaladja a Képviselő-testület, és

7

c) ha az Önkormányzat az ellenérték megfizetésétől eltekint, a Képviselő-testület

dönt.

(2)Megállapodással létrejövő – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a

továbbiakban: Ptk.) 5:145.§-ában meghatározott földhasználati jog kivételével –

használati, vezeték- és telki szolgalmi jogot alapító megállapodások megkötése során az

(1) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő – nem forgalomképtelen – ingatlan esetén a Ptk.

5:145.§-ában meghatározott földhasználati jog alapításáról, valamint az önkormányzati

ingatlanra – kivéve a közterületet és a helyi építési szabályzatról szóló 27/2015.(IX.25.)

önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) szerint közlekedési célra fenntartott

területet – építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a Pénzügyi és Gazdasági

Bizottság dönt.

15.§ (1) A Polgármester dönt:

a) az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra vonatkozó és az Önkormányzatot egyéb

ingatlanok tekintetében megillető fellebbezésről és a fellebbezési jogról való

lemondásról,

b) a közterületen, a HÉSZ szerint közlekedési célra fenntartott területen, valamint

önkormányzati tulajdonú közművagyonon történő építés esetén a tulajdonosi

hozzájárulás megadásáról,

c) az önkormányzati közművagyonba tartozó közmű, továbbá közcélú villamos, távhő-,

gáz- és távközlési célú vezeték építése esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,

d) az Önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom

feloldásáról, valamint törléséről,

e) a közös tulajdon esetén a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a

külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogok gyakorlásáról és

kötelezettségek teljesítéséről, költségvetési forrást nem igénylő kérdésekben és

f) a jogszabály által előírt beépítési kötelezettség meghosszabbításáról és törléséről.

(2) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt:

a) a társasház alapító okirat módosításáról

b) az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok használati megállapodásának

megkötéséről és

c) a társasházi alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön

tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozóan tulajdonostársak

javára elővásárlási, előbérleti jog gyakorlásáról történő lemondásról.

9. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése

16.§ (1) A Képviselő-testület dönt ingyenesen önkormányzati vagyon

a) tulajdonjogának – bármilyen jogcímen – történő átruházásáról, csak törvényben

meghatározott esetekben és az Nvtv.13.§ (2)-(13) és a 14.§-ában foglalt

rendelkezések betartásával,

b) hasznosítás jogának természetes személy és az Nvtv.3.§ (1) bekezdés 1. pontjában

meghatározott szervezetek részére történő átengedéséről.

(2)A Képviselő-testület jogosult kedvezmény nyújtásával – külön törvényben

meghatározott értékhatár alatti értékű – önkormányzati vagyon

a) tulajdonjogát – bármilyen jogcímen – átruházni, az Nvtv.3.§ (1) bekezdés 1.

pontjában meghatározott szervezetek részére, az Nvtv.13.§ (1) és (2)

8

bekezdésekben foglalt szabályok szerint,

b) hasznosítási jogát természetes személy és az Nvtv.3.§ (1) bekezdés 1. pontjában

meghatározott szervezetek részére átengedni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott vagyoni juttatások nyújtására csak akkor

kerülhet sor, ha az új tulajdonos vagy használó a vagyoni juttatással kapcsolatban

felmerülő, az Önkormányzatot terhelő ÁFA összegét tatozás-átvállalás jogcímen

megfizeti.

(4) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben felsorolt személyek részére vagyontárgyait a

(2)-(3) bekezdésben meghatározott módon abban az esetben engedheti át, ha a vagyoni

juttatásban részesülő:

a) a város érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális vagy

sporttevékenységet folytat, vagy

b) közhatalmi, közbiztonsági, vagy védelmi feladatot lát el, vagy

c) városfejlesztési feladatot végez, vagy

d) környezet és természet védelmére irányuló beruházást végez.

(5) Az (1)-(4) bekezdés alapján a vállalkozások részére nyújtott vagyoni juttatásoknak

minden esetben meg kell felelniük az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről

szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való

alkalmazásáról szóló 11407/2013/EU rendeletben foglalt szabályoknak.

10. A követelésekről való lemondás, a halasztott- és részletfizetés engedélyezése

17.§ (1) Az Önkormányzat a polgári jogi, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy

jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kérelem alapján kizárólag e §-ban

foglalt esetekben és módon mondhat le.

(2) Az önkormányzati behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem

veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha

a) a nem kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés

mértékét meghaladó költségekkel járna, és

b) a követelés érvényesítés a kötelezett természetes személy életkörülményeit

bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú

gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb

hozzátartozója tartását veszélyeztetné, vagy

c) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy

végelszámolását eredményezné és ez valamely közérdekű cél megvalósulását

veszélyeztetné, vagy az Önkormányzat érdekeit sértené, és

d) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a

lemondásból származó hátrányokat így különösen, ha a lemondás megkötött

ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menésért

segítené elő.

(3) A követelés elengedését a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen

indokolni köteles és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.

(4) A követelésről lemondásról:

a) a százezer forintot meg nem haladó értékű követelés esetén a Polgármester,

b)a százezer forintot meghaladó és hárommillió forintot meg nem haladó követelés

esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, és

9

c) a hárommillió forintot meghaladó követelés esetén a Pénzügyi és Gazdasági

Bizottság javaslata alapján a Képviselő- testület dönt.

(5) A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni

helyzete figyelembevételével – a (4) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerinti,

az ott meghatározott döntési jogkört gyakorló, a kötelezettnek legfeljebb 1 évig terjedő

halasztott fizetést, vagy legfeljebb 3 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.

(6)A követelésről való lemondás-, a halasztott fizetés-, a részletfizetés feltételeit, a

jogosult döntését követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.

11. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés

18.§ Az Önkormányzat vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötéséről a

Képviselő-testület dönt.

12. Felajánlott vagyon elfogadása

19.§ (1) Bármely vagyontárgy és vagyoni értékű jog tulajdonjoga ingyenes, vagy

kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2)Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert

terhei elérik, vagy meghaladják a felajánlott vagyontárgy értékét.

(3)Az Önkormányzat köteles az ingyenesen, vagy kedvezményesen felajánlott és

elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonhasznosító szerve részére a

felajánló által meghatározott célra átadni.

13. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

20.§ (1) Önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása, továbbá más

módon történő hasznosítása – 16.§-ban foglaltak kivételével- az Nvtv.11.§ (16)

bekezdése és a 13.§ (1) bekezdése alapján versenyeztetési eljárás keretében történik.

(2) A versenyeztetési eljárás szabályait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását, továbbá más módon

történő hasznosítását a Képviselő-testület és bizottságai, a Polgármester, és a

vagyonhasznosító szerv vezetője kezdeményezheti.

21.§ Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:

a) az Nvtv.11.§ (3), (17) és (18) bekezdésében és az Mötv. 108/A.§-109.§-ában

meghatározott esetekben,

b) a törvényben meghatározott forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingatlan

vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, vagy hasznosítása esetén,

c) ingóvagyon átruházása, vagy hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja

meg a nettó egymillió forintot,

d) ingatlan bérbeadása esetén, ha a megállapított éves bérleti díj nem haladja meg az

10

nettó 500.000 forintot, és

e) vagyoni értékű jog átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem

haladja meg a nettó 500.000 forintot.

IV. Fejezet

Rendelkezés egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

14. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

22.§ (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítendő

vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az Önkormányzat tulajdonában lévő

vagyontárgyak forgalomképtelenné minősítése, továbbá az önkormányzati tulajdonban

lévő forgalomképtelen vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé és

forgalomképessé minősítése. A Képviselő-testület ezen hatáskörét a 7.§ (4) bekezdés a)

pontja szerint gyakorolja.

(2) A 4.§-ban meghatározott vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása

során a Nvtv.6.§ (1) és (4)-(5) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

23.§ (1) Az Önkormányzat a 4.§-a szerinti forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó

vagyontárgyak fenntartása és működtetése a 10.§-ban megnevezett vagyonhasználókkal

végeztethető. A fenntartás és a működtetés feltételeiről rendelkező megállapodást a

Képviselő-testület hagyja jóvá.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak bérbeadására,

megterhelésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására irányuló szerződések

megkötéséről – kivéve a 14.§ (1)-(3) foglalt eseteket -:

a) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege a nettó

hárommillió forintot nem haladja meg, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt,

b) egyéb esetben a Képviselő-testület dönt.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, azok alatt, vagy felett lévő

közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével,

bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és az ellenérték

megállapítása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(4) Az Nvtv.12. (2) bekezdése szerinti kizárólagos önkormányzati gazdasági tevékenység

gyakorlási jogának időleges átengedése, valamint az ehhez kapcsolódó

forgalomképtelen vagyontárgy, továbbá jogszabály által meghatározott egyéb

forgalomképtelen vagyontárgy használatba adására vonatkozó koncessziós pályázat

kiírásáról, elbírálásáról és a koncessziós szerződés megkötéséről a Képviselő-testület

dönt.

15. A Korlátázottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

24.§(1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a korlátozottan forgalomképessé minősítendő

vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az Önkormányzat tulajdonában lévő

vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé minősítése, továbbá az Önkormányzat

tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak forgalomképtelenné és

11

forgalomképessé minősítése. Képviselő-testület ezen hatáskörét a 7.§ (4) bekezdés a)

pontja szerint gyakorolja.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak ellenérték fejében történő

megszerzésére irányuló eljárás során a közbeszerzési eljárás vonatkozó szabályait, vagy

a beszerzést végző vagyonhasznosító szerv beszerzésre vonatkozó belső szabályzatában

foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának elidegenítéséről,

bérbeadásáról, használati jogának átengedéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba,

önkormányzati társulásba viteléről - a 14.§ (1)-(3) foglalt eseteket kivéve -


hárommillió forintot nem haladja meg, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt,


16. A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása

25.§ (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal

vállalkozás végezhető.

(2) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem

haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3)A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő

megszerzésére irányuló eljárás a során a közbeszerzési eljárás vonatkozó szabályait,

vagy a beszerzést végző vagyonhasznosító szerv beszerzésre vonatkozó belső

szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának elidegenítéséről, egyéb módon

történő hasznosításáról a 14.§(1)-(3) bekezdésben foglaltakon kívüli megterheléséről:


hárommillió forintot nem haladja meg, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,


(5) A 10.§ (2) bekezdésében meghatározott vagyonhasználók – a 10.§ (2) bekezdés c)

pontja kivételével – a működésükhöz rendelt ingó vagyontárgyak szerzéséről, a

költségvetési rendeletben meghatározott keretek között önállóan döntenek. A

kétszázezer forint alatti forgalmi értékű ingó vagyontárgy elidegenítéséről és

megterheléséről, a vagyonhasználó vezetője önállóan dönt.

(6)A kétszázezer forintot meghaladó forgalmi értékű ingó vagyontárgyak elidegenítése és

megterhelésekor – a 10.§ (2) bekezdés c) pontjában írt vagyonhasznosító kivételével – a

Képviselő-testület dönt.

(7)A forgalomképes üzleti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyontárgyak

tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházásakor az Nvtv.13.§ (1)-(2) bekezdése,

valamint 14.§ (2)-(3) bekezdésében foglalt követelményeket teljesíteni kell.

(8) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint az

elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a

továbbiakban Lakástörvény) hatálya alá tartozó forgalomképes lakás és nem lakás

céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlására a

Lakástörvény, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a Ptk. rendelkezéseit,

valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, elidegenítéséről és

12

bérbeadásuk szabályairól szóló 36/2009. (IX. 30.) önkormányzati rendelet,

Balatonalmádi Városi Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló

helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről szóló 10/1996.(VI.27.) önkormányzati

rendelet rendelékezéseit kell alkalmazni.

17. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban

26.§ (1) Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére,

elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba vitelére –

az Nvtv.8.§ (1), (3), (6), (8) és (9) bekezdésében foglalt követelmények betartásával -

kizárólag a Képviselő-testület jogosult.

(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes tulajdonú gazdasági

társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi jogokat a Képviselő-testület

gyakorolja:

a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ennek körében az eredmény

felhasználására vonatkozó döntés meghozatala, üzleti terv elfogadása,

b) a pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, törzstőke felemelése, leszállítása,

c) az elővásárlási jog gyakorlása a gazdasági társaság által,

d) az ügyvezető megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

e) felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának

megállapítása,

f) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

g) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a gazdasági társaság az

Önkormányzattal, ügyvezetőjével, vagy annak közeli hozzátartozójával illetve

élettársával köt,

h) az ügyvezető(k), a felügyelő bizottsági tagok, ill. a könnyvizsgálóval szemben

követelések érvényesítése,

i) a gazdasági társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának

könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése,

j) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés

tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének

jóváhagyása,

k) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

l) az alapító okirat módosítása,

m) olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a gazdasági társaság a társadalmi közös

szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység

folytatásának feltételeiről,

n) a hitelfelvétel - kivéve az éven belüli likviditási hitelt - valamint a hitelszerződés

módosítása,

o) a garancia- és a kezességvállalás,

ö) a tartozás-átvállalás és a követelés-elengedés,

p) az értékpapír vásárlás, kivéve az éven belüli likvid célú ügyleteket,

q) a pénzügyi lízingszerződés megkötése,

r) az ingyenes vagyonjuttatás, ellenérték nélküli engedményezés,

13

s) a gazdasági társaság alapítása, tulajdonszerzés más gazdasági társaságban,

t) az 500.000,-Ft feletti vagyonértékesítés,

u) a követelésvásárlás,

ü) a közhasznúsági jelentés elfogadása, és

v) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy az alapító okirat az alapító Önkormányzat

kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A többszemélyes gazdasági társaságban a társaság legfőbb szervének hatáskörébe

tartozó alábbi kérdésekben a meghozandó döntést megelőzően a Képviselő-testület dönt:

a) a gazdasági társaság átalakulásának elhatározásáról,

b) az üzletrész, részvény elidegenítésről

c) az alaptőke felemeléséről és leszállításáról,

d) az üzletrész elővásárlási jogáról történő lemondásról és

e) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról, ennek körében az

eredmény felhasználására vonatkozó döntés meghozataláról, üzleti terv

elfogadásáról, kivéve azon gazdasági társaságokat, ahol az önkormányzat

tulajdoni részesedése a 10%-ot nem haladja meg.

(4)A gazdasági társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (2) és (3)

bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben a Polgármester dönt.

27.§ (1) A gazdasági társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági

(részvényesi) jogokat a Polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott

személy útján is gyakorolhatja.

(2) Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az Önkormányzat Képviselő-testülte által

előzetesen nem tárgyalt és a 26.§ (3) bekezdésben meghatározott kérdésekben, vagy a

Polgármester hatáskörébe tartozó kérdésekben kíván dönteni, amely döntés

képviseletére meghatalmazással a taggyűlésen vagy közgyűlésen részt vevő nem

rendelkezik, az önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell

kérni, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati, vagy

polgármesteri jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja.

18. Az önkormányzati vagyon kezelői, a vagyonkezelői jog és

a vagyonkezelő jogállása

28. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a

tulajdonában levő nemzeti vagyonra a Mötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (11)-(9)

bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) alpontjában

meghatározott szervezetek (vagyonkezelők) részére – a közfeladat egyidejű átadása mellett

– vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelésbe átadott vagyon a közfeladat ellátását biztosítja, ezért a

vagyonkezelésbe adható vagyoni kör az átadni kívánt önkormányzati közfeladatokhoz

igazodik.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti vagyonkezelői jog jogosultját, a részére átadott

közfeladat megnevezését, a közfeladat ellátásához szükséges vagyontárgyakat, a

vagyonkezelői jog ellenértékét, vagy az ingyenes átengedés tényét és a vagyonkezelői

14

jog időtartamát a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot az Nvtv. 11. § (1) bekezdésében foglalt

szabályok szerint és kizárólag az itt meghatározott szervezetekkel létesíthet. A

vagyonkezelői jog csak ezen szervezetek által gyakorolható.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületekre, a vegyes rendeltetésű épületekre,

a társasházban lévő lakásokra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre

vagyonkezelői jog a Mötv.109. § (1) bekezdésében meghatározott szervekkel létesíthető

és kizárólag általuk gyakorolható.

(6) Önkormányzati tulajdonban levő védett természeti értékek, erdők, védett műemlék

ingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti emlékek

vagyonkezelésbe adásához a Mötv 109. § (5) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulás

szükséges.

(7)Vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog gyakorlása során az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében

foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg.

(8) Vagyonkezelő a (7) bekezdés szerinti jogkörén túlmenően különösen:

a) köteles teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és

adatszolgáltatási kötelezettséget,

b) viseli a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

c) évente elszámol a vagyonkezelésében lévő vagyon után elszámolt és a bevételeiben

megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról,

d) teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt, és a jogszabályokban előírt egyéb

kötelezettségeket.

(9)Vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal történő gazdálkodás keretében a

Mötv.109. § (6)–(7) bekezdéseiben foglalt követelményeken túl köteles gondoskodni az

önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes

állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati

vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható

gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályai

szerint felelősséggel tartozik.

19. A vagyonkezelői jog létrejötte és megszűnése

29. § (1) Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyonon a vagyonkezelői jog vagyonkezelési

szerződéssel – kivételesen törvényben történő kijelöléssel – ellenérték fejében, vagy

ingyenesen, határozott, vagy határozatlan időre jön létre.

(2)Amennyiben a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre, az ingatlan

vagyontárgyakra létesített vagyonkezelői jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.

évi CXLI. törvény 16. § a) pontja alapján –az ingatlan-nyilvántartásba is be kell

jegyeztetni.

(3)Szerződéssel létesített vagyonkezelői jog versenyeztetés nélkül létesíthető.

(4)Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített

vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezhetik meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1.

pontjában, a 19. pont b)–c) alpontjában, továbbá a 15. § (5) bekezdésében meghatározott

körbe tartozó és önkormányzati közfeladatot átvállaló szervezetek.

15

(5)A vagyonkezelői jog megszűnik:

a) a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

b) határozatlan idejű vagyonkezelés esetében a szerződés rendes felmondásával,

c) a szerződésnek a Mötv.109. § (10) bekezdésében, egyéb jogszabályokban és

szerződésben meghatározott okok miatt történő rendkívüli felmondásával,

d) a vagyontárgy megsemmisülésével,

e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,

f) feleknek közös megegyezésen alapuló, erre irányuló írásbeli megállapodásával,

g) az Nvtv. 11. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények bekövetkezése esetén,

a törvény erejénél fogva,

h) a szerződésben meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén.

(6) A szerződés azonnali felmondása esetén a vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont az

Önkormányzat birtokába adni oly módon, hogy az szükség esetén változatlan

színvonalon biztosítsa az adott közfeladat folyamatos ellátásához a személyi és tárgyi

infrastruktúrát.

20. A vagyonkezelési szerződés

30. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek az önkormányzati közfeladatra vonatkozó ágazati

jogszabályokban meghatározottakon, valamint a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános

szabályaiban foglaltakon kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá

kapcsolódóan a vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos

megjelölését,

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak az Önkormányzat számviteli

nyilvántartásával megegyező tételes jegyzékét, azon belül a kötelező

önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését,

c) a vagyonkezelőnek a feladatai ellátásához és a kezelésbe átadott vagyon

működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos

jogait és kötelezettségeit, a közreműködők és alvállalkozók igénybevételéhez az

előzetes Képviselő-testületi hozzájárulás szükségességét,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket

és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének az ellenértékét, vagy az ingyenesség tényét,

f) a vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati vagyon-nyilvántartáshoz szükséges

adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal

kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,

g) az önkormányzati vagyon kezeléséből az Önkormányzatot megillető befizetések

teljesítésére és a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó

rendelkezéseket,

h) a szerződés teljesítésére vonatkozó biztosítékokat, esetlegesen egyéb

mellékkötelezettségeket, a vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás megkötésének

kötelezettségét,

i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhető eredményes gazdálkodásra

vonatkozó előírásokat,

j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos,

valamint a vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az

önkormányzati költségvetést megillető bevételek és a költségeknek az egyéb

bevételektől történő elhatárolásának módját,

16

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének e rendelet 29. § (5) bekezdésében

foglaltakon kívüli eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait,

m) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat folyamatosságának

biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,

n) a vagyonkezelői jog gyakorlásának az ellenőrzését,

o) amennyiben a vagyonkezelői jog alapítását, továbbá a vagyonkezelési szerződés

hatályba lépését egyéb jogszabályok kötik más szerv hozzájárulásához, a

hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékletét képezik,

p) a vagyonkezeléssel kapcsolatos számviteli és adatszolgáltatás tartalmát, formáját és

határidejét.

(3) A felek a vagyonkezelői jog ellenértékét nem csak pénzösszegben, vagy bizonyos

részben nem pénzösszegben, hanem a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakon az

értékcsökkenést meghaladóan végzett csak értéket növelő, a szakma szabályai szerinti

szokásos üzemeltetési költségek keretébe nem tartozó, állagvédelemre irányuló és a

vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységben is megállapíthatják.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenység értékét a vagyonkezelő előzetes tételes

költségvetéssel és számlákkal köteles igazolni, és arról köteles a vagyonkezelési

szerződésben meghatározott módon legalább évente egyszer beszámolni az

Önkormányzat Képviselő-testületének.

(5)A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelői

jog ellenértékeként a vagyonkezelő által végzett tevékenység következtében felmerülő

általános forgalmi adó kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.

(6)A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő január 31-ig

vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon változásairól az Önkormányzat

vagyonnyilvántartásával és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti

egységének a megfelelő bizonylatokat és dokumentumokat átadni.

(7)Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, vagy annak meghatározott eleme

bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt feladat ellátására, vagy a

feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles erről a

Polgármestert 8 napon belül értesíteni. A vagyonkezelésből történő kivonásról, a

szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.

21. A vagyonkezelésbe adott vagyon birtokba adására vonatkozó szabályok

31. § (1) A vagyonkezelésbe adandó vagyon birtokba adása előtt az Önkormányzatnak rendeznie

kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó

esedékes kifizetéseket, teljesítéseket – a folyamatban lévő befejezetlen beruházások

kivételével – el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő

feladatokat.

(2) A birtokba adási eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Önkormányzat

vagyonnyilvántartásába és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti

egysége részére kell 15 napon belül eljuttatni.

17

22. A vagyonkezelés során felmerülő tulajdonosi hozzájárulások és jóváhagyások

szabályai

32. § (1) A vagyonkezelőnek tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési

tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A

tulajdonosi hozzájárulást a Polgármester jogosult megadni.

(2)A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége nem terjed ki az azonnali

veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így

elvégzett tevékenységet és annak indokolását a tulajdonosnak 15 napon belül jelenteni

kell.

(3)A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági

engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.

23. A kezelt vagyon nyilvántartása

33. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakról olyan elkülönített

nyilvántartást köteles vezetni, mely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti nettó és

bruttó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett

változásokat.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből

származó bevételeit, a közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles

nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási

tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen

elhatárolható legyen.

(3) Abban az esetben, ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és a

saját eszközökkel együttesen végzi, a használatból, a működtetésből származó

bevételeit, valamint a közvetlen költségeit és ráfordításait köteles elkülöníteni.

24. A vagyonkezelés ellenőrzése

34. § (1) A vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelésébe adott

önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tevékenyégére, annak célszerűségére,

törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait (tulajdonosi ellenőrzés) zavartalanul

gyakorolhassa.

(2)Az Önkormányzat (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogainak gyakorlása

érdekében a vagyonkezelő köteles az információs önrendelkezési jogról és az

információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Adatvédelmi

törvény) rendelkezéseit nem sértő adat kiszolgáltatására, okirat bemutatására.

(3)Az Önkormányzatnak az (1) bekezdésben biztosított ellenőrzési jogát a Polgármester a

Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével gyakorolja.

(4)A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló

ingatlanának területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus

18

adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat - és

titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot,

tanúsítványt készíttetni és

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy

szóban felvilágosítást, információt kérni.

(5) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és

rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az

ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe

foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött

vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(6)Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni és

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(7)Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást,

nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba való betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok,

okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az

Önkormányzatot tájékoztatni.

(8) A Felek az ellenőrzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket a vagyonkezelési

szerződésben szabályozzák.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

35.§ (1) A rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően

indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013.

(IV.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról.

Keszey János dr. Hoffmann Gyöngyi

polgármester jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendeletet 2016. december 16. napján kihirdettem.

dr. Hoffmann Gyöngyi

jegyző

19

1.melléklet a 27/2016.(XII.16.) önkormányzati rendelethez

Balatonalmádi Város Önkormányzata 5.§ (1) bek. c.) pontjában meghatározott

korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak jegyzéke

A B C D

Cím hrsz Vagyontárgy Vagyon rendeltetése

1. Műfüves futballpálya 8220

Balatonalmádi, Táncsics M u.1. 716/27 Sportpálya 5.§ (1) bek.c pont ce) alpontba tartozó vagyontárgy

2. Beépítetlen terület 1514 föld terület 5.§ (1) bek.c pont cg) alpontba tartozó vagyontárgy




6. Gyümölcsös és árok 033/3 föld terület 5.§ (1) bek.c pont cg) alpontba tartozó vagyontárgy

7. Fásított terület 037 fásított terület 5.§ (1) bek.c pont cg) alpontba tartozó vagyontárgy

8. Erdő

Natura 2000 terület 061 erdő 5.§ (1) bek.c pont cb) alpontba tartozó vagyontárgy

9. Gyep/ rét

8220 Balatonalmádi Tisza u. 10281 gyep,rét 5.§ (1) bek.c pont cg) alpontba tartozó vagyontárgy

10. Közkert

8220 Balatonalmádi Hadak u.1. 1996/2 közkert 5.§ (1) bek.c pont cg) alpontba tartozó vagyontárgy

11. Emlékmű

8220 Balatonalmádi Baross G u.20. 2177 emlékmű 5.§ (1) bek.c pont cg) alpontba tartozó vagyontárgy

12. Beépítetlen terület 4293/10 föld terület 5.§ (1) bek.c pont cg) alpontba tartozó vagyontárgy


14. Erdő

8220 Balatonalmádi Tábor u.10. 0114/10 erdő 5.§ (1) bek.c pont cg) alpontba tartozó vagyontárgy

15. Erdő

8220 Balatonalmádi Somfa u.3. 0114/14 erdő 5.§ (1) bek.c pont cg) alpontba tartozó vagyontárgy

16. Erdő


17. Erdő 0114/12 erdő 5.§ (1) bek.c pont cg) alpontba tartozó vagyontárgy

18. Erdő


19. Közkert 1996/2 közkert 5.§ (1) bek.c pont cg) alpontba tartozó vagyontárgy

20.

Sporttelep

8220 Balatonalmádi Véghelyi u.

10.

2305 Sportpálya 5.§ (1) bek.c pont ce) alpontba tartozó vagyontárgy


22. Szántó, erdő

8220 Balatonalmádi Táncsics u.3. 716/15

erdő 5.§ (1) bek.c pont cg) alpontba tartozó vagyontárgy

20

2. melléklet a 27/2016. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

A versenyeztetési eljárás szabályai

I. rész

Általános szabályok

1. Versenyeztetési eljárás

1.1. Versenyeztetési eljárás alkalmazása esetén a pályázati eljárás vagy az árverés szabályai

szerint kell eljárni.

2. E szabályzat alkalmazásában

2.1. Kiíró (ajánlatkérő): a jelen rendeletben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok

gyakorlója, illetőleg a tulajdonosi jogok gyakorlójától kapott felhatalmazás alapján a

Polgármester, a Képviselő-testület bizottsága vagy a költségvetési szerv vezetője.

2.2. Ajánlattevő (pályázó, licitáló): aki a versenyeztetési eljárás során a pályázati felhívás

alapján ajánlatot tesz vagy az árverési felhívás alapján licitál.

2.3. Nyílt pályázati eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a

meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

2.4. Zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás: a kiíró az érdekelteket - megfelelő határidő

kitűzésével - közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak

nyújthatnak be pályázatot.

2.5. Egyfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek

során a kiíró a pályázati felhívás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a

nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennek

nyilvánítja.

2.6. Többfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, amelynek

során a kiíró az első forduló pályázati feltételeinek megfelelő pályázók számára a

második fordulóban további feltételeket határoz meg, és az ezen feltételeknek megfelelő

pályázók közül választja ki a nyertes pályázót.

2.7. Ajánlattételi felhívás: az ajánlatkérő nyilvánosan, vagy meghívás útján felhívást tesz

közzé az önkormányzat vagyonának hasznosítására

II. rész

A pályázati eljárás

3. A pályázati eljárás típusai:

3.1. A pályázati eljárás nyílt vagy zártkörű lehet.

3.2. Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha a hasznosítani kívánt vagyon jellege,

jelentősége, valamint a hasznosítás hatékonyságát elősegítő feladatok megoldása ezen

feltételeket teljesíteni képes gazdasági szereplők részvételét teszi szükségessé.

3.3. A kiíró döntésétől függően a pályázati eljárás egy vagy többfordulós lehet. A jelen

szabályzat alkalmazásában több fordulós pályázati eljárás legfeljebb két fordulóból

állhat. Az első forduló feltételeinek megfelelő pályázókat a kiíró a második fordulóban a

pályázat kiegészítésére szólítja fel. Az első fordulóban beadott pályázatokban vállalt

feltételek csak a kiíró felhívásában foglaltak szerint módosíthatók. A második fordulóban

21

azt a pályázót lehet nyertessé nyilvánítani, aki a pályázat kiegészítésére való

felszólításnak eleget tett.

4. A pályázati eljárás kiírása, meghirdetése:

4.1. A pályázatot jelen szabályzat 2.1. pontjában meghatározott kiíró írhatja ki.

4.2. A pályázati felhívást közzé kell tenni a kiíró döntésében foglaltak szerint :

a) Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és

b) az Önkormányzat internetes honlapján ( www.balatonalmadi.hu ), valamint

c) a kiíró döntésétől függően az a)-b) pontokon felül más helyen és módon.

4.3. A nyilvános pályázatot úgy kell közzétenni, hogy a megjelenése és a pályázat

benyújtásának határideje között legalább 25 napnak kell eltelnie.

4.4. Zártkörű pályázati eljárásról a kiíró az érintetteket a pályázati felhívás megküldésével

postai úton értesíti úgy, hogy a pályázati felhívás megjelenéséről szóló közlemény

közzétételétől számítva a pályázatok benyújtására megfelelő határidő, de legalább 7

munkanap álljon rendelkezésre.

4.5. Zártkörű pályázati eljárás esetén lehetőség szerint legalább három gazdasági

szereplőnek kell megküldeni a pályázati felhívást.

4.6. Többfordulós pályázati eljárás esetén a második fordulóban résztvevő pályázók

számára eljuttatott, a pályázat kiegészítésére vonatkozó felhívás megküldésére a 4.3.

pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4.7. A pályázati felhívásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kiíró megnevezését;

b) a pályázati eljárás célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű); illetve a fordulók számát;

c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;

d) szükség esetén a kiíró által elfogadható minimumárat, az alkalmazható fizetési

módot;

e) a hasznosítás feltételeit;

f) a pályázat benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;

g) a pályázatok felbontásának helyét és időpontját;.

h) a hiánypótlás lehetőségét;

i) a pályázatok elbírálásának szabályait, szempontrendszerét;

j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok benyújtása esetén is a

pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja;

k) a kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő előtt visszavonni, de

erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken az ajánlattételi határidő

lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni;

l) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;

m) többfordulós pályázati eljárás esetén a kiegészítésre való felszólításra való utalást;

a pályázati eljárással kapcsolatos további információszerzés lehetőségének

megjelölését.

4.8. A nyílt pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:


b) a pályázati eljárás célját, nyílt jellegét, illetve a fordulók számát;


d) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;

e) a részletes pályázati felhívás rendelkezésre bocsátása helyét.

http://www.balatonalmadi.hu/

22

4.9. A zártkörű pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:


b) a pályázati eljárás célját, zártkörű jellegét;


4.10. Abban az esetben, ha a pályázat benyújtására nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak

be pályázatot, a kiíró Képviselő-testület – vagy bizottsága nevében a polgármester új

benyújtási határidőt állapíthat meg és az új benyújtási határidőre tekintettel módosított-

egyebekben változatlan tartalmú – pályázati felhívást közzéteszi, amelyről a Képviselő-

testületet- vagy bizottságát soron következő ülésén tájékoztatja. Az ilyen módon

ismételten közzétett új pályázati eljárás elbírálására az eredi pályázat kiírója jogosult.

5. Az ajánlati biztosíték

5.1. A pályázati eljáráson való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, melyet a

pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró részére megfizetni.

A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.

5.2. Az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, a pályázat érvénytelenségének

megállapítása, a pályázatnak a benyújtási határidőt megelőző visszavonása esetén,

továbbá az ajánlati kötöttség lejárta után 3 munkanapon belül vissza kell fizetni. Nem

jár vissza a biztosíték, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát

visszavonta, illetőleg a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében

felmerült más okból hiúsult meg.

5.3. A nyertes pályázó által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg elidegenítés

esetén foglalóként, hasznosítás esetén szerződést biztosító mellék-kötelezettségként

(óvadék) számít be.

5.4. A nyertes pályázó által befizetett, foglalóról számlát kell kiállítani.

6. A pályázati eljáráson való részvétel feltételei

6.1. A pályázatok elbírálása során csak a pályázati felhívásban meghatározott időben és

módon benyújtott pályázatok vehetők figyelembe.

6.2. A pályázati eljárásban - a kiírás eltérő rendelkezése hiányában - devizabelföldi- és

külföldi (továbbiakban: külföldi) természetes személy, jogi személy, egyéni vállalkozó,

vagy ezek konzorciuma vehet részt. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított

ajánlattevői közösség; vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjainak

felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.

23

7. A pályázatok érvényességi feltételei, az ajánlati kötöttség

7.1. A pályázatokat zárt, a pályázó személyére való bármely utalás nélküli borítékban, egy

eredeti és egy másolati példányban kell a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő

alatt, a pályázati felhívásban meghatározott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel

benyújtani.

7.2. A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, székhelyét (lakóhelyét), természetes személy pályázó esetén

személyes adatait, elérhetőségeit (telefonszám, telefaxszám);

b) a pályázó rövid bemutatását;

c) a megajánlott ellenszolgáltatást (vételár, bérleti díj, stb.);

d) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására irányuló nyilatkozatot;

e) a fizetés módját és ütemezését;

f) a pályázó által vállalt további kötelezettségre vonatkozó ajánlatot,

g) a pályázati felhívásban előírt ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást.

7.3. Ha a pályázati felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, a pályázat csak akkor

érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű ajánlati

biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

7.4. A pályázatnak tartalmaznia kell:

7.4.1. ha a pályázó jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a

pályázónak a beadáshoz képest:

a) 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy annak hitelesített

másolatát, valamint aláírásra jogosult képviselőjének eredeti aláírási

címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát,

b) a létrejöttét igazoló bírósági, vagy más egyéb nyilvántartásba vételéről

szóló okiratot, valamint a képviselet jogára vonatkozó továbbá az aláírás

hitelességét igazoló okiratot.

7.4.2. egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói engedély, vagy Igazolás az egyéni

vállalkozó nyilvántartásba vételről hiteles másolatát;

7.4.3. természetes személy esetén a természetes személy személyi adatait.

7.5. A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött

megállapodás eredeti vagy hitelesített másolatát, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok

felelőssége egyetemleges, meg kell jelölniük továbbá a meghatalmazással eljáró képviselőjük

nevét.

7.6. Külföldi pályázónak hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania a megjelölt

dokumentumokat. Külföldi pályázó köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel)

rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni.

7.7. A pályázó ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a

benyújtási határidő lejártától számított 30 napig kötve van. Ez alól kivételt képeznek

a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény

(továbbiakban Földforgalmi tv.) szerint a föld tulajdonjogának megszerzésére külön

szabályok alá tartozó ingatlanok, melyek esetében az ajánlati kötöttség a benyújtási

határidő lejártától számított 120 nap.

A pályázó ajánlati kötöttségétől szabadul, amennyiben a kiíró ezen időponton belül

írásban közli, hogy pályázatát nem nyilvánította nyertessé, vagy a pályázati eljárást

24

eredménytelennek nyilvánította. Abban az esetben, ha a bíráló bizottság javaslatában

második helyezettet is megjelöl, úgy az ilyen pályázó ajánlati kötöttsége akkor szűnik

meg, ha a kiíró a nyertes pályázóval szerződést köt, és erről írásban értesíti a második

helyezettet.

7.8. A pályázó ajánlati kötöttsége a pályázatának benyújtása napjától kezdődik.

8. A pályázatok átvétele, bontása

8.1. A pályázat a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időben, legkésőbb a pályázat

beadására nyitva álló határidőig adható be. A pályázat átvétele során az átvétel

időpontját rá kell vezetni a pályázatot tartalmazó borítékra, egyúttal átvételi

elismervénnyel kell igazolni az átvétel tényét.

8.2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő 15

napon belül nyilvánosan történik. Nyilvános bontáson a kiíró képviselője a kiíró által

meghívott személyek, valamint a pályázók, illetve meghatalmazottjaik is jelen

lehetnek.

8.3. Ha a kiíró

a)a Képviselő-testület, vagy

b) Képviselő-testület bizottsága, vagy

c) a Polgármester

a nyilvános bontáson Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatalt a

Településfejlesztési Osztály vezetője, vagyonkezelője vagy a Polgármester által

kijelölt más hivatali köztisztviselő képviseli.

8.4. A pályázatok nyilvános bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell a pályázatot

benyújtók nevét, székhelyét (lakóhelyét), a pályázatban megajánlott ellenszolgáltatást,

azonban az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

9. A pályázatok értékelése:

9.1. A felbontott pályázatokat

a) amennyiben a kiíró a Képviselő-testület, vagy a Pénzügyi és Gazdasági

Bizottság, vagy a Polgármester Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal

Településfejlesztési Osztályának vezetője, vagyonkezelője a Polgármester

által kijelölt más pénzügyi vagy jogi szakértelemmel rendelkező

köztisztviselője - a bontást követő 15 napon belül formai és tartalmi

szempontból megvizsgálja, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indoklással

együtt a kiíró részére előterjeszti.

b) amennyiben a kiíró az önkormányzat intézménye, úgy a bontást követő 15

napon belül a pályázatok értékelését egy legalább 3 fős intézményvezető által

kijelölt munkacsoport végzi el és javaslatot tesz az intézményvezető részére.

9.2. A kiíró Képviselő-testület, vagy Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, vagy a

Polgármester a pályázat tárgyát képező vagyon jelentőségére figyelemmel a pályázat

elbírálására a 9.1. a) pontban megjelölt bírálók helyett a pályázat kiírásáról rendelkező

határozatával 3 fős munkacsoportot hozhat létre, akik összeférhetetlenségére és

25

eljárására ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a 9.1. a) pontban megjelölt

bírálókra.

9.3. A pályázat étékelésében nem vehet részt az a személy, aki pályázó, vagy annak:

a) közeli hozzátartozója;

b) munkaviszony, illetve köztisztviselői jogviszony alapján a felettese, vagy

alkalmazottja;

c) más szerződéses viszonyban foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja;

d) tulajdonosa, tagja vagy vezető tisztségviselője - amennyiben a pályázó jogi

személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek

konzorciuma.

9.4. A pályázat értékelésében részt vevő köteles haladéktalanul a kiírónak bejelenteni, ha

vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi vita esetén a kiíró

dönt.

9.5. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A

pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó

információkat kizárólag a pályázatok értékelésének céljára használhatják fel.

9.6. A Képviselő-testület, vagy az intézményvezető által kijelölt bírálatban részt vevők

munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) a pályázat tárgyául szolgáló vagyont (vagyonrészt);

b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályázatok számát;

c) a beérkezett pályázatok összefoglalását;

d) a pályázatok értékelésének főbb szempontjait, az egyes pályázatokkal

kapcsolatban kialakult véleményeket;

e) a legkedvezőbb pályázat javaslatának indokait;

f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első és esetlegesen

a második helyre javasolt pályázó megjelölését.

9.7. Hiánypótlás

a) A kijelölt bírálatban részt vevők az ajánlatok felbontása után faxon, vagy e-mailben

felvilágosításokat kérhetnek a pályázókról annak érdekében, hogy a pályázatok

értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.

b) A kijelölt bírálatban részt vevők kérdéseiket, illetve azokra az érintett pályázó által

adott válaszokat írásban rögzítik. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban

megfogalmazott feltételek megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

c) Ha a pályázó a kijelölt bírálatban részt vevők megállapítása szerint az ajánlatának

lényegét nem érintő okok miatt érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a kijelölt bírálatban

részt vevő faxon vagy e-mailben legkésőbb a benyújtási határidőt követő két

munkanapon belül megküldött felhívására pótolhatja a hiányokat. A hiánypótlásra 3

munkanap áll rendelkezésre.

ca) Az ajánlat lényegét nem érintő formai okoknak az alábbiak minősülnek:

caa) a pályázó adatai hiányosak,

cab) a becsatolt aláírási címpéldány nem eredeti, vagy nem hiteles,

cac) a becsatolt cégkivonat 30 napnál régebbi,

cad) nem írt alá minden oldalt,

cae) a benyújtott okiratok és igazolások nem hitelesek.

26

cb) Az ajánlat lényegét nem érintő tartalmi okoknak az alábbiak minősülnek:

cba) a benyújtott igazolások hiányosak

10. Érvényesség,eredményesség

10.1. Érvénytelen a pályázat, ha:

a) a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;

b) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy

nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

c) a megvásárolni kívánt vagyon (vagyonrész) mértékét és az ajánlati árat (díjat) nem

egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá

ha a megajánlott vételár a minimum árat nem éri el;

d) a pályázó nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával

kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget;

e) a pályázat az előző esetekben felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati

felhívásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;

f) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázati eljáráson.

10.2. Eredménytelen az eljárás, ha:

a) a pályázati eljárás során nem nyújtottak be érvényes pályázatot;

b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívásban foglalt

feltételeknek;

c) a kiíró indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítja.

10.3. Eredményes az eljárás, ha a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelő

legalább egy érvényes pályázat érkezett, kivéve a 10.2. c) pontban foglalt esetet.

11. A döntés

11.1. A pályázatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a

nyertes pályázatról a kiíró dönt - ha a pályázati felhívás másképp nem rendelkezik - a

bontástól számított 30 napon belül. A határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy

alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az érintetteket

tájékoztatni kell.

11.2 A pályázatok közül összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett

kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második

helyezettet is, akivel a kiíró abban az esetben köthet szerződést, ha a pályázati eljárás

nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a

szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll.

11.3. A döntés során felmerülő összeférhetetlenségre e szabályzat 9.3. pontjában foglaltakat

kell alkalmazni.

12. A pályázat eredményének közlése

12.1. A kiíró a döntését követően a pályázati eljárás eredményét haladéktalanul, de

legkésőbb 15 napon belül, írásban közli valamennyi pályázóval. A nyertessé nem

nyilvánított pályázók ajánlati kötöttsége a döntésről szóló értesítés kézhezvételének

napján szűnik meg, a 7.7. pontban foglaltak kivételével.

27

13. A szerződés megkötése

13.1. A kiíró a pályázati eljárás nyertesével, ennek meghiúsulása esetén - amennyiben

megjelölésre került - a második helyezettel köthet szerződést.

13.2. A pályázati eljárás nyertese az, akit a kiíró döntésében nyertesnek

nyilvánított. 13.3. A szerződést a kiíró döntését követő 30 napon belül meg kell

kötni.

13.4. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása

után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a

felek felbontották azt, úgy a kiíró korábbi döntése alapján jogosult - amennyiben

megjelölésre került - a második legjobb pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázati

eljárást kiírni.

III. rész Az árverés

14. Az árverés szabályai

14.1. A kiíró döntése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont árverés útján is

értékesítheti.

14.2. Az árverés nyilvános, és azt jogi képviselő jelenlétében kell lebonyolítani.

14.3. Az árverést árverési felhívás közzétételével kell kitűzni.

14.4. Az árverési felhívást a Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján

és Balatonalmádi város internetes honlapján kell közzétenni az árverés napja előtt

legalább 15 nappal. Az árverési felhívás megjelenéséről a kiíró közleményt jelentethet

meg egy országos napilapban, az Új Almádi Újságban vagy más helyi újságban illetve

az ÖBÖL TV-ben is.

14.5. Az árverési felhívásban fel kell tüntetni:


b) az árverés helyét és idejét;

c) az árverésre kerülő vagyontárgyak (vagyonrészek) megnevezését és kikiáltási

árát, valamint a vagyontárgyakra (vagyonrészekre) vonatkozó egyes

korlátozásokat (pl.: elővásárlási jog, stb.);

d) a vételár megfizetésének határidejét és módját;

e) az ajánlati biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét;

f) az árverésen történő licitálás feltételeit;

g) árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét;

h) amennyiben szükséges, az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő

vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő

vagyonról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni.

14.6. Az árverés meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:


b) az árverésre kerülő vagyontárgyak (vagyonrészek) megnevezését és kikiáltási

árát;

c) az árverés helyét és idejét;

d) az ajánlati biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét

28

14.7. Az árverést az azt előkészítő szervezet bonyolítja le. Az árverés során közreműködő

személyek összeférhetetlenségére e Szabályzat 9.3. pontjában foglalt rendelkezéseket

kell alkalmazni.

14.8. Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazott

útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba

kell foglalni.

14.9. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az licitálhat, aki az árverési

felhívásban meghatározott ajánlati biztosítékot az árverési felhívásban megjelölt módon

és időben letétbe helyezte. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.

14.10. Az árverés megkezdésekor a licitálókkal közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy,

vagyon(rész) becsértékét (kikiáltási árát), és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére,

mely nem lehet kedvezőtlenebb a kikiáltási árnál.

14.11. Az árverést addig kell folytatni, amíg a licitálók ajánlatot tesznek. Ha nincs újabb, a

licitálás feltételeinek megfelelő ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori

kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat/vagyon(rész)t a

legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.

14.12. Az árverési vevő által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg vételárelőlegként

beszámít a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után 3

munkanapon belül vissza kell adni, illetve utalni. Nem jár vissza a biztosíték, ha az

árverési vevő az árverést követően ajánlatát visszavonja, illetőleg a szerződés megkötése

neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

14.13. A licitáló által befizetett összeg megjelölésével a vételárelőlegről számlát kell kiállítani.

14.14. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat a szerződés aláírásáig megfizetni. A szerződést

az árverést követő 30 napon belül kell megkötni. Amennyiben a teljes vételárat a fenti

határidőn belül nem fizeti meg az árverési vevő, a biztosítékot elveszíti, és az árverés

eredménytelennek minősül.

14.15. Ha az ingatlan elővásárlási joggal terhelt, a szerződésben foglalt ajánlatot közölni kell az

elővásárlásra jogosulttal a szerződés megkötését követő 10 napon belül, egyidejűleg

megfelelő határidő biztosításával fel kell szólítani nyilatkozattételre.

14.16. Az árverésre bocsátott vagyontárgyon/vagyonrészen a vevő a vételár kifizetésével

szerezhet tulajdonjogot, figyelemmel azonban a hatályos jogszabályokra és a

vagyontárgyat/vagyonrészt esetlegesen terhelő korlátozásokra.

14.17. Az árverési felhívás visszavonásának tényét közzé kell tenni a 14.4. pontban

részletezettek szerint.

14.18. Az árverési felhívás visszavonása esetén az ajánlati biztosítékot, és amennyiben az

árverés tárgyáról készült részletes tájékoztató (információs dokumentum) rendelkezésre

bocsátása ellenérték fejében történt, úgy az azért fizetett ellenértéket, a dokumentum

visszaszolgáltatását követően 3 munkanapon belül vissza kell adni.

14.19. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek az árverés helyét, időpontját,

lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét és az ajánlattevő személyét, lakóhelyét, illetve

székhelyét, továbbá az árverés tárgyául szolgáló vagyontárgy (vagyonrész) megjelölését

kell tartalmaznia.

14.20. Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést foganatosító személy(ek) és a

jegyzőkönyvvezető, valamint az árverésen licitáló(k) is aláírják.

29

IV. rész

A strandi szabad terület bérbeadásának szabályai

15.1. Az Önkormányzat tulajdonát képező strandokon lévő strandi szabad terület bérbeadására

az alábbi szabályok vonatkoznak.

a) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság minden év legkésőbb március 31-ig a

megállapítja a strandi szabadterületek tekintetében köthető bérleti szerződések

számát és a tevékenységek profilját, és a minimális bérleti díjat, melyet a

Polgármester hirdetményként közzétesz.

b) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

ba) a hasznosításra meghirdetett strandi szabadterület körülírását,

bb) a folytatható tevékenységek számát és profilját

bc) a minimális bérleti díjat, fizetési feltételeket,

bd) a jelentkezés határidejét.

15.2. A strandi szabadterületek bérletére vonatkozó kérelmeket legkésőbb minden év április 20-

ig kell benyújtani a Polgármesterhez. Amennyiben ezen határidőig a Pénzügyi és

Gazdasági Bizottság által engedélyezett helyek mindegyikére nem érkezett be jelentkezés,

a Polgármester a beérkezések sorrendjében mindaddig köthet bérleti szerződést az egyes

használati célokra, míg azok száma el nem éri az engedélyezettet.

15.3. Amennyiben a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság által engedélyezett keretszámnál egy-egy

tevékenységre többen jelentkeznek, úgy meghívásos liciteljárást kell tartani. Az eljáráson

az vehet részt, aki a folytatni kívánt tevékenység végzésére jogosult és a meghívóban

közölt bánatpénzt, legalább 50.000 forintot - befizette.

15.4. A bérleti szerződés azzal köthető meg, aki a liciteljárás feltételeinek megfelelt, és a

lefolytatott eljárás során a legnagyobb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot és

ezt a bérleti díjat meg is fizette.

15.5. A liciteljáráson a területigénylők, a Polgármester vagy megbízottja, valamint a bérleti

szerződések előkészítésével megbízott önkormányzati hivatali ügyintéző vesz részt. A

tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a licit tárgyát

b) a területigénylők nevét és címét,

c) az eljárás keretében megajánlott legmagasabb bérleti díj kialakulásának folyamatát,

15.6. Ha a liciteljárás nyertese a tárgyalást követően bejelenti, hogy a területet nem kívánja

igénybe venni, úgy a liciteljáráson részt vett következő legmagasabb bérleti díjat felajánló

– az általa felajánlott bérleti díjon – jogosult a bérleti szerződés megkötésére. Több

azonos ajánlatot tevő közül sorsolással kell eldönteni, hogy ki a szerződéskötésre jogosult.

Amennyiben minden ajánlattevő visszalép új hirdetményt kell közzétenni.

15.7. Ha a liciteljárás nyertesével a liciteljárás lefolytatását követő 15 napon belül, neki

felróható okból, nem kerül sor a bérleti szerződés megkötésére, úgy az általa befizetett

bánatpénzt elveszti és a licitált területi helyre a liciteljáráson részt vett következő

legmagasabb bérleti díjat felajánló léphet.

15.8. A liciteljárás nyertese által befizetett bánatpénzt a bérleti díj részeként kell elszámolni, a

további területigénylőknek pedig a következő legmagasabb bérleti díjat felajánló

kivételével a liciteljárás napját követő 8 napon belül vissza kell utalni. A következő

legmagasabb bérleti díjat felajánlónak a nyertessel megkötött szerződés keltét követő 8

30

napon belül kell visszautalni a bánatpénzt.

15.9. Bérleti szerződés azzal köthető, aki:

a) Polgármester által meghatározott esetekben elkészítteti, és annak rendelkezésére

bocsátja a strandi szabad területen általa elhelyezendő, nem állandó jellegű

szerkezetek helyszínrajzát és műszaki terveit, vagy látvány-tervét, csatolja

megfelelőségi tanúsítványát és

b) a szerződés tervezetben rögzített módon a bérleti, vagy hasznosítási díjat

maradéktalanul előre megfizette. Bérlő a bérleti díjat a szerződésben foglalt

időszakra vonatkozóan arra tekintet nélkül köteles megfizetni, hogy a bérleményt

ténylegesen használta-e.

31

3. melléklet a 27/2016. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

A rendelet alapján vagyonkezelői jog létesítésével vagyonkezelők részére átadott

önkormányzati közfeladatok és az ellátásukhoz szükséges korlátozottan forgalomképes

és forgalomképes vagyontárgyak jegyzéke

A B C D E

1. Közfeladat

megnevezése

Vagyontárgy

megnevezése

Vagyonkezelői

jog

időtartama

Vagyonkezelő

megnevezése

Vagyonkezelői

jog

ellenértéke

2

Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő · 2019. 9. 19. · ingatlanvagyon-kataszteri...

Documents

Transcript of Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő · 2019. 9. 19. · ingatlanvagyon-kataszteri...