Olvasd el az alábbi naplórészletet, és ez alapján gyűjtsd össze, hogy miért tekinthető Szeged központnak!

Nézz utána a www.szegedvaros.hu oldalon, hogy milyen fesztiválokat és sporteseményeket

rendeznek a városban!

Szeged – ha nem ebben a városban élsz, akkor e névvel találkoztál már tanulmányaid során, hallhatsz róla a hírekben, ismerőseidtől.

Gyűjtsétek össze, majd írjátok le, hogy mi az az öt dolog, ami elsőként a városról eszetekbe jut! Hasonlítsátok össze, hogy ki, mit írt le,

majd mindenki röviden mondja el, hogy miért ezeket választotta. Szerepelt-e ezek között folyó vagy folyók neve? Ha igen, akkor melyek

voltak ezek, ha nem, akkor keres meg az atlaszodban Szeged folyóit!

E két folyó igen nagy jelentőségű volt a város múltjában, és fontos a jelenben is. A folyónak szerepe volt a település létrejöttében, az

emberek mindennapjaiban. Lehetőségeket tartogatott az itt élők számára, de korlátozta is az életet. Ez a korlát néha veszélyeket, pusztítást

is jelentett… Az itt élők számára mindig alapvető kérdés, hogy hogyan viszonyuljanak a folyóhoz? Legyőzzék, rettegjenek tőle, vagy

együtt éljenek vele? Mindemellett Szeged hazánk egyik jelentős vidéki nagyvárosa. Mik jelzik mindezt?

Szeged mint nagyváros és régióközpont

„Mindent megtalálok itt, amire szükségem van.

Nívós egyetem kb. minden szakkal, nagy

bevásárlóközpontok, hivatalok, ha valamit el

kéne intézni. Szegeden pezseg az élet. Szinte

választani se tudok a sok program közül:

fesztiválok, sportesemények, amelyekre az

ország minden pontjáról jönnek az emberek. A

buszpályaudvar és a vasútállomás mindig tömve

van az idetartó, vagy az épp munka után

hazatartó járatra váró emberekkel. A klinikai

központba még távolról is érkeznek gyógyulni a

betegek. Az Alföld szinte összes településéről

jönnek ide a népek dolgozni, tanulni, ügyet

intézni, vagy csak egy kicsit kikapcsolódni. Még

a közeli Szerbiából is jönnek át, főleg Vajdasági

magyarok. Imádok itt lenni.” (Egy szegedi egyetemista naplójából)

Azért a víz az úr?

Folyó és város kapcsolata Szeged példáján

Hol is találjuk Szegedet?

A Google Földön, és atlaszodban keresd meg Szegedet, majd egészítsd ki az alábbi szöveget és válaszolj a kérdésekre!

Szeged a ………- magyar határhoz közel fekszik az Dél-Tisza –völgyben a ……és a ……..folyók találkozásánál. Milyen a

Maros és a Tisza munkavégző képessége ezen a tájon? Milyen veszéllyel kell az itt letelepülőknek a város születése óta

szembenézniük?

A város a Tisza jobb partján, a Tisza árteréből kiemelkedő szárazulatokon, szigeteken alakult ki. Nevét is innen kapta. A mai

Szeged magva három sziget: a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros (az egykori Palánk), mely csak 18–19. század

folyamán vált egységessé. Mit jelent az, hogy „a folyó jobb partja”? Fogalmazd meg saját szavaiddal!

Miért pont itt?

Biztos felmerült már benned a kérdés, hogy miért éppen itt jött létre ez a város? Az alábbi feladat megoldásával választ

kaphatsz az egyik okra. Szeged kialakulásában, fejlődésében ugyanis fontos szerepet kapott két Szegedtől, és egymástól is

távol eső bányavidék!

Keresd meg a Google Földön Aknaszlatinát és Parajdot! Nézz utána, hogy milyen ásványkincset bányásznak Parajdon és

Aknaszlatinán a középkor óta? Mérd meg a légvonalbeli távolságukat Szegedtől! Melyik folyó partján helyezkedik el

Aknaszlatina? Mit gondolsz a nagy tömegű bányatermékeket milyen módon tudták ilyen távolságról a szegedi piacokra

szállítani? Egészítsd ki a mondatot: Több száz éven át a szegedi piacon cserélt gazdát erdélyi, és Kárpátaljai …… és a

környéken termelt ………..később az Amerikából származó „piros arany”, a …………

Szempontok:

Melyik megye és melyik

magyarországi régió

központja Szeged?

Milyen fontosabb főutak

keresztezik Szegedet, és

azok melyik nagyvárossal

kötik össze! Nézd meg az

Útvonaltervező

segítségével, hogy mekkora

távolságra található

Szegedtől Kecskemét, Baja,

Szabadka és Békéscsaba!

Mennyi időt vesz igénybe a

legrövidebb út? Készíts róla

táblázatot!

Melyik város esetében befolyásolja az államhatár a menetidőt? Miért

befolyásoló tényező ez?

Milyen volt az árvíz előtti város utcaszerkezete?

Az utcák közti térségekben azonosítsd, hogy hol találhatók vízzel borított területek! Melyik szám jelzi a „Palánkot”, „Alsóvárost”, „Felsővárost”? Figyeld meg, hogy meddig terjednek a beépített területek! Figyeld meg, hogy mekkora Újszeged kiterjedése Szegedéhez képest! Mi lehet ennek az oka? Hol ömlik a Maros a Tiszába? Hol, és hogyan lehet átkelni a Tiszán? Nézz utána, hogy hogyan éltek az emberek ekkor Szegeden!

A Maros tiszai torkolatával kapcsolatban a vízmérnök kétféle tervet készítettek a XIX. században. Melyik terv valósult meg? Vitassátok meg! Melyik terv az előnyös vízminőség védelmi és melyik kereskedelmi szempontból? Érveljetek az alábbi kulcsszavak felhasználásával: hajózás, piac, strand, ciánszennyezés, aranybányászat, Erdélyi-szigethegység, vízminőség, Maros, Tisza, árvízveszély,

A lehetőségek folyója

A Tisza a történelem során rengeteg lehetőséget teremtett a város számára. Az alábbi képek ezekre a lehetőségekre utalnak. Rendezd csoportokba a képeket, készíts

szöveges összefoglalót és szófelhőt e lehetőségekről!

Az alábbi listát Szeged utcajegyzékéből másoltuk ki: Írd az utcaneveket jelző számokat a megfelelő rubrikába! 1. Felső Kikötő sor, 2. Hosszútöltés út, 3. Kendergyári utca, 4. Kenyérgyári út, 5. Kollégiumi út, 6. Kereszttöltés utca, 7. Körtöltés utca, 8. Közép Kikötő sor, 9. Marostői utca, 10. Olajbányász tér, 11. Paprika utca, 12. Só utca, 13. Sóhordó utca, 14. Textilgyári út, 15. Alsó-Kikötő sor, 16. Alsó-Tisza part, 17. Egyetem utca

Szeged egykor jelentős iparágaira utaló utcanevek (3):

Szeged manapság is jelentős iparágára utaló utca (vagy tér) neve (1):

A Tisza és a Maros, mint vízi út jelentőségére utaló utcanevek (4):

A Tisza árvize elleni védekezésre emlékeztető utcanevek (4):

Szeged kereskedelmi szerepére utaló utcanevek (2):

Szegedre, mint oktatási központra utaló utcanév (2):

Szeged környékén termesztett jellegzetes fűszernövényére utaló utcanév (1):

Tanulmányozd Szeged árvíz előtti térképét, majd válaszolj az alábbi

kérdésekre!

A sodorvonal a vízfolyás

legnagyobb sebességű

pontjait összekötő vonal.

Szerinted hányas számú

metszet lehet a jellemző az

Tisza A-B pontok közötti

metszetére? …..

E-D pontok közötti

metszetére? …..

A veszélyes folyó

Szeged újjáépítése a „Víz” után

Az árvíz után Szegedet teljesen újjáépítették. A város lakott részei feltöltötték, hogy egy újabb árvíz esetén magasabban legyenek az épületek. Gátakat építettek, erősítettek, magasítottak, és kialakították a rakpartot. Átalakult a városszerkezet is. is. Mik voltak a fő tervezési szempontok? Az alábbi forrás alapján válaszolj!

A veszélyes folyó: a szegedi nagy árvíz 1879-ben

1879. március 12-én a Tisza átszakította a gátat, és elöntötte Szeged nagy részét, hatalmas rombolás okozva. Az alábbi képek és a leírás segítségével foglald össze az árvíz következményeit!

Vesd össze az árvíz előtti és az árvíz utáni Szeged térképét egymással, majd válaszolj az alábbi kérdésekre: Hogyan változott a beépített terület kiterjedése az 1860-as és 1980-as évek között? Hogyan változott meg az utcahálózat? Hogyan változott a vízzel borított területek nagysága? Hogyan változott az erdőterületek nagysága? Miért fontos az erdőterületek nagysága a levegő minősége szempontjából?

Hogyan, hányféleképpen lehet átkelni a Tiszán az 1879-es árvíz előtt és az 1980-as években? Véleményed szerint sikerült-e megvalósítani az újjáépítéskor megfogalmazott a tervezési célokat? A Google Maps segítségével sorolj fel három olyan európai fővárost, amelyeknek Szegedhez hasonló városszerkezete van! Nézz utána, hogy Szeged körútjait miért nevezték el európai fővárosokról!

„A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak. Negyed háromkor megkondult a vészharang. A

hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél. Sokan csak a puszta életüket menthették meg. Száraz lábbal csak a Palánk három utcájának végén lehet járni. A víz tovább emelkedik, döglött ökröket, lovakat hurcol. A várfalakra katonák hordják föl a hidegtől megdermedt, ijedtségtől elalélt embereket. A zsinagóga teli vízzel, a keresztény templomok és a főgimnázium menekültekkel. Estig mindent elborít a víz…”

(Zubovics Fedor nyugalmazott huszártiszt leírása a tapasztaltakról)

Egy lépéssel tovább – bővebben a tiszai árvízről: Somogyi Könyvtár Szeged –

Tekintsd meg a kiállítást az interneten!

„A tervezéskor az új főútvonalakat a korábban kialakult főbb irányok szerint határozták meg. Az új utcákat és tereket a régiek szem

előtt tartásával jelölték ki. Fontos szempontként merült fel a Tisza-part rendezése úgy, hogy mindennemű áruforgalmat ki tudjon

szolgálni, és a kereskedésnek helyt tudjon adni. A régóta áhított állandó közúti híd is szerepelt a tervezési programban. Nagy gondot

fordítottak a tervezéskor arra, hogy a kereskedelem főbb forgalmi pontjai egymástól és a városközponttól, meg a Tiszától

kényelmesen megközelíthetők legyenek.” (Szeged Atlasz)

Melyik betű jelöli azt a pontot, ahol az alábbi linkről elérhető Google Street View fotó készült?

Miért nevezik „laposnak” ezt a partszakaszt a helyiek? Milyen természeti földrajzi okok miatt volt alkalmas strandnak ez a helyszín?

Összefoglalás

A magyar Alföld legszebb délibábja Te vagy, szülötte városom, Szeged,

De nem csalóka nyári fény varázsa,

Hanem valóság bús puszták felett.

Az égbe törnek tornyaid kevélyen

S a szőke magyar vízben rengenek

A palotáid és a magyar éjben

Virrasztó lángod nagy-messze remeg.

Dugonics András nézi, hogyan épül,

Magasba hogy tör házad, szellemed,

Hogy szebb lettél, mint voltál, nagy

Szeged!

Magyar emlékül és magyar reményül

Állj boldogan és büszkén, ősi város,

Símulj szerelmes szívvel a Tiszához.

(Juhász Gyula: Szonett Szegedhez)

Szeged – földrajz - irodalom

Az általad megfigyelt sajátosságok az irodalomban is megjelennek.

Egy költő sokszor meglátja és kifejezi mindazt, amit mi is megfigyelünk. Olvasd el Juhász Gyula „Szonett Szegedhez” című versét! Keresd meg a versben, hogy melyek azok a folyamatok, jelenségek, amelyeket te is megfigyeltén Szeged kapcsán! Keresd meg, hogy a vers mely soraival párosíthatók az alábbi fogalmak!

fekvés, elhelyezkedés, függés, alázat, újjáéledés, újjáépítés, történelemi múlt, természeti környezet, városiasság, hazaszeretet

A folyópart használata – a víz vonzásában

Tanulmányozd a jobb oldali ábrát, majd fogalmazd

meg, hogy mi a hullámtér és az ártér között a

különbség!

Az alábbi linkre kattintva egy szegedi üdülőterület

az úgynevezett „sárga” utcaképét láthatod.

Szegedi üdülőterület

Mit gondolsz, honnan kapta a nevét ez a terület? Hol

készülhetett a kép, a hullámtérben, vagy a mentett

oldali ártérben?

Az alábbi linken egy másik, szintén folyóparti

európai városba látogathatsz el:

Egy másik város látképe...

Melyik folyóra és melyik fővárosra ismersz rá? Mit

gondolsz hol kellet magasabb árvízvédelmi töltést

építeni Szeged, vagy a másik városban? Mi lehet a

különbség oka? Melyik város folyójának vízhozama

és vízszintje mutatja a nagyobb évszakos

ingadozást? Mi a két folyó vízjárásában mutatkozó

eltérés oka? Szegeden mely hónapokban fenyegette

az árvíz a várost 1879-ben 1970-ben és 2006-ban?

Mi az oka annak, hogy ezek a hónapokban a

legmagasabb a vízállás a Tiszán Szegednél?

Tekintsd át meg az alábbi honlapon, hogyan

használják a szegediek kikapcsolódásra a Tiszát?

Szegedi élet