Az ún. tételes Áfa-bevallás bevezetése 2013. január 1-jétől

[2012. évi LXIX. tv. módosította a 2011. évi CLVI. törvényt, amely következtében az Art. 31/B. §-sal egészült ki]

Kihirdetve: 2012. június 19-én MK 74. számában

Eladó nyilatkozattételi kötelezettsége [Art. 31/B.§ (2) bek.]

• Áfa alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben

– egy másik belföldön nyilvántartásba vett áfa alanyra

– áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot,

– arról az időszakról benyújtott bevallásban, amelyikben a teljesített ügylet (vagy előleg átvétele) után adófizetési kötelezettsége keletkezett,

számlánként nyilatkozni köteles– vevő, igénybevevő adószámáról, ha csoportos adóalany tagja a vevő a

csoportazonosító számáról (első nyolc számjegyről)

– a számla sorszámáról

– a teljesítés időpontjáról (ennek hiányában a kibocsátás keltéről)

– az adó alapjáról és az áthárított adó összegéről.

• Eva alanya is köteles nyilatkozni az említett adatokról az adóévről benyújtott eva bevallásában

[Art. 31/B. § (6) bek.]

Vevő nyilatkozattételi kötelezettsége

• Számlánkénti, tételes nyilatkozat [Art. 31/B. § (1) bek.]

Áfa alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben

– az áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja,– azon időszakról teljesített adóbevallásban, amelyben az ügylet teljesítését (vagy

az előleg megfizetését) tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol,

számlánként nyilatkozni köteles

– az értékesítő, szolgáltatásnyújtó adó alany (ideértve az eva alanyt is) adószámáról (csoportazonosító számáról) (első nyolc számjegyről)

– a számla sorszámáról– a teljesítés időpontjáról (ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről)– a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított áfa összegről.

• Összevont adatokról nyilatkozat [Art. 31/B. § (3) bek.]

Ha az áfa alanya

– ugyanabban az adó-megállapítási időszakban

– ugyanazon termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó által kibocsátott számlában áthárított adó tekintetében gyakorol

– összesen 2 millió forintot elérő vagy meghaladó összegben levonási jogot, akkor az

erről az időszakról benyújtott bevallásában nyilatkozik

– az értékesítő, szolgáltatásnyújtó adószámáról (csoportazonosító számáról) (első nyolc számjegyéről) és

– ezen számlákban feltüntetett, áthárított áfa összegéről.

Számla módosítása [Art. 31/B. § (4) bek.]

• A számlát módosító okiratot kiállító nyilatkozata

– ha az eredeti számlában áthárított áfa elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot, valamint

– ha a módosítás eredményeként érte el, haladta meg az áthárított áfa összege a 2 millió forintot,

– az eredeti számla adatairól (adószám, teljesítés időpontja, számla sorszáma, adóalap, áthárított adó), valamint a

– módosító számla sorszámáról és

– a módosítás számszaki hatásáról az

= adóalap és

= az áthárított adó tekintetében.

• A számla módosító okiratot befogadó nyilatkozata

– ha az eredeti számlában áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, valamint

– ha a módosítás eredményeként éri el vagy haladja meg az áthárított áfa összege a 2 millió forintot,

– az eredeti számla adatairól (adószám, teljesítés időpontja, számla sorszáma, adóalap, áthárított adó), valamint a

– módosító számla sorszámáról, továbbá

– a módosítás

= adóalapra és

= az áthárított adóra

gyakorolt hatásáról.

Számla érvénytelenítése [Art. 31/B. § (5) bek.]

A számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó adóalany nyilatkozata,

– ha az érvénytelenített (eredeti) számlában áthárított adó összege elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot,

– az eredeti számla adatairól (adószám, teljesítési időpont, számla sorszáma, adóalap, áthárított adó), valamint az

– érvénytelenítő számla sorszámáról.

Melyik adó-elszámolási időszakban kell nyilatkozni?

A számla módosítása és érvénytelenítése esetén az okiratot kiállítónak és a befogadónak arról az adó-megállapítási időszakról benyújtott adóbevallásban kell a nyilatkozatot tenni, amelyikben a módosítás eredményét figyelembe veszi.

A számla adattartalma [Mód.tv.55.§, Áfa tv.169.§ d) pont]

A vevő adószáma kötelező tartalmi elem, ha az áthárított adó eléri a 2 millió forintot, ha belföldön letelepedett adóalany a kibocsátó.

Ajánlott, ha nem letelepedett az adóalany, de az adatszolgáltatás akkor is kötelező.

Mikor kell a módosítás hatását figyelembe venni?

A módosító, érvénytelenítő okiratot kibocsátó adóalany

– az Áfa tv. 77-78. §-aiban szabályozott esetekben a módosító, érvénytelenítő bizonylat jogosult részére történő átadásának időszakában,

– minden más esetben az eredeti számla szerinti kötelezettség keletkezése időszakában köteles a módosítás (érvénytelenítés) számszaki hatását figyelembe venni.

A módosító, érvénytelenítő okiratot befogadó adóalany

– az Áfa tv. 132. § (1) bekezdésében megfogalmazott esetben a (2)-(4) bekezdés szabályát alkalmazva a módosító számla kézhezvételének időszakában,

– egyéb esetben az eredeti számla szerinti levonási jog érvényesítése időszakában

köteles a módosítás (érvénytelenítés) számszaki hatását figyelembe venni.

A tételes áfa-bevallási kötelezettséghez kapcsolódó áfa-törvényt érintő módosítás [Mód. tv. 55. §, Áfa tv. 169. § d) pont]

A számla kötelező tartalmi eleme a vevő adószáma, ha

– ha az értékesítő adóalany belföldön letelepedett adóalany és

– az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot.

Hatályba léptető rendelkezés szerint az Áfa tv. 169. § új d) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január 1-jén vagy azt követően keletkezik.

Pénzforgalmi elszámolás[2012. évi CXLVI. tv. Áfa tv. XIII/A. fejezet]

Kihirdetve 2012. október 15-én az MK 136. számában

• Választáson alapul [Áfa tv. 196/B. §]

Feltételek:

– kkv rendelkezései (2004. évi XXXIV. tv.) szerint az év első napján kisvállalkozás

– belföldön letelepedett– nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt– nem alanyi adómentes

További feltétel: [Áfa tv. 196/C. §]– értékesítés nettó ellenértéke nem haladja meg a 125 millió forintot

= a tárgyévet megelőző évben ténylegesen és= a tárgyévben várhatóan.

Az értékhatárba az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás áfa nélküli ellenértéke számít bele,kivéve:

tárgyi eszköz értékesítés vagyoni érték jog átengedés az Áfa tv. 89. § szerinti adómentes értékesítés az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés szerinti adómentes értékesítés az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti tevékenység, ha

kiegészítő jelleggel végzik az ingyenes ügylet, mert nincs ellenérték.

Az értékhatárba beleszámít a területi hatályon kívüli ügylet is!

• Pénzforgalmi elszámolás lényege [Áfa tv. 196/B. (2) bek. a) és b) pont] Az adóalany által fizetendő adóra, a beszerzéseit terhelő

levonható adóra, valamint a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany vevője levonási jogára alkalmazandó.

• Mire vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás? (1) Az adóalany által fizetendő adóra

= az adóalany által

belföldön a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása

után az általa fizetendő adót

az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg.

• Mire nem vonatkozik – a fizetendő adó ellenére – a pénzforgalmi elszámolás? (2)

Nem vonatkozik= az általa teljesített belföldi ügylet ellenére

10. § a) szerinti értékesítésre 89. § szerinti (adómentes közösségen belüli) értékesítésre az Áfa tv. Második részében meghatározott különös adózási mód

alá tartozó ügyletre, azazo Használt ingóság utáni „különbözeti” adó alá tartozó

ügyletreo Utazásszervezési szolgáltatás utáni árrés adózásos ügyletreo Kompenzációs feláras rendszerbe tartozó értékesítésre

fordított adózású ügyletre= az általa teljesített, de nem belföldi ügyletre (hatályon kívüli

termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) = az általa igénybe vett szolgáltatás, termékbeszerzés után fizetendő

adóra

Számla adattartalma bővül [Mód tv. 13.§]

A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása tényét fel kell tüntetni.[Áfa tv.169.§ p) pont]

Ennek hiányában erre az ügyletre a pénzforgalmi elszámolás nem alkalmazható.

[Áfa tv.196/B. § (4) bek.]

A számla emiatt nem javítható.

Mulasztási bírság lehet.

Az ellenérték részletekben fizetése [Áfa tv. 196/B. § (3) bek.]

A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany fizetendő adó megállapítás – a részletre eső áfa levonási jogot is a részletek után gyakorolhat.

A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany vevője levonási joga a részletek után keletkező fizetendő adó megállapítása napján keletkezik.

Az ellenérték megfizetése az is, ha az abból származó követelés vagy kötelezettség

engedményezés, tartozásátvállalás miatt, vagy más módon szűnik meg.

[Áfa tv. 196/B. § (4) bek.]

SAJÁT JOGÚ NYUGDÍJ

• Öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén járó

• Nő részére 40 évi jogosultsági idő megléte esetén

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár

• 1952. I. 1-je előtt született, 62. életév,• 1952-ben született, 62. életév + 183. nap,• 1953-ban született, a betöltött 63. életév,• 1954-ben született, a 63. életév + 183. nap,• 1955-ben született, a betöltött 64. életév,• 1956-ban született, a 64. életév + 183. nap,• 1957-ben és azt követően született, 65. év.

Az öregségi nyugdíj számítása

A nyugdíj összege15 év szolgálatidő → havi átlagkereset 43,0 %-a,25 évig minden további egy év + 2 %26 év szolgálati idő → havi átlagkereset 64,0 %-a,35 évig minden további egy év + 1 %37 év szolgálati idő → havi átlagkereset 75,5 %-a,39 évig minden további egy év + 1,5 %40 év szolgálati idő → havi átlagkereset 80,0 %-aés minden további 1 év + 2 – 2 % [100 %-nál nem

több]

Az irányadó időszak

A nyugdíjat az 1988. I. 1-jétől a nyugdíjazás napjáig elért keresetből (jövedelemből)

számítják 1988. I. 1. → → → → → → → → 2013…

↔ 25 év ↔ • A minimálbérből történő számítás• Az 1988. előtti bér figyelembevétele

A nettósítás

Az adott év jövedelme csökkena kifizetés időpontja szerinti egyéni

járulékokkal, a személyi jövedelemadónak a fennmaradó

részre képzett összegével (2010-től az adóalap-kiegészítés figyelembevételével).

Valorizáció

• A nyugdíjazás előtti nettó keresetet a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítják. Valorizációs szorzók.

• Havi átlag meghatározása: valorizált nettó osztva az átlagszámítási idő biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre jövedelem volt. Az így kapott napi átlag x 365-tel és osztva 12-vel.

Adategyeztetési eljárás

Történeti adatok feldolgozásaKiértesítésAdategyeztetésAdattisztításJogorvoslatJogerős bejegyzésHatósági bizonyítvány

Egyeztetési eljárás hivatalból

5 éves születési korcsoportonként kétévenként1955 – 1959: 2013 I. 1. – 2014. XII. 31. között1960 – 1964: 2014. I. 1. – 2015. XII. 31. között1965 – 1969: 2016. I. 1. – 2017. XII. 31. között1970 – 1974: 2018. I. 1. – 2019. XII. 31. között1975 – 1979: 2020. I. 1. – 2024. XII. 31. között→ → → → →

Eltérő, hiányzó adat egyeztetése

• 90 napon belül → bizonyíték csatolása, megnevezése → adatgazda megjelölése

• Szolgálati idő: szabad bizonyítás• Kereseti adatok: kötött (okirati) bizonyítás• Első fokú határozat, tértivevénnyel• Jogorvoslat: I. fokú határozat ellen

fellebbezés, II. fokú határozat ellen kereset

Járulékok

Nyugdíjjárulék 10 %

Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ]

Egészségügyi szolgáltatási járulék

6660 (napi 222) Ft.[5 790 Ft.]

JÁRULÉKFIZETÉSI FELSŐ HATÁR

MEGSZŰNT

• A 2013. I. 10-éig megszerzett, 2012. XII. havi járulékalapot képező jövedelmekre [2012. XII. havi bevallás] a XII. 31-i szabályt kell alkalmazni.

Évvásárlás

• felsőoktatási intézményben nappali tagozatán folytatott tanulmányok (doktorandusz-képzés is),

• az öregségi nyugdíjhoz hiányzó legfeljebb 5 naptári év megvásárlása megállapodással (minimálbér

utáni 34 % nyugdíjjárulék vállalásával)I. 1-jétől magánnyugdíjpénztár tagja is!

EHO

• Béren kívüli juttatás (Szia tv. 71. §) 14 % a korábbi 10 % helyett.

• Hatályát veszti: „Nem kell megfizetni a %-os EHO-t az önkéntes kölcsönös pénztár által jóváírt támogatói adomány után”. A pénztár nem minősül kifizetőnek, így a magánszemély fizeti. (27 %).

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

• Főállású kisadózó biztosított, minden ellátásra jogosult, a pénzellátások alapja havi 81 300 Ft

• A nem főállású nem biztosított, semmilyen ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem). Egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Art. 2013

•2012. évközi változás (2012. évi LXIX. törvény) –Készpénzfizetés korlátozása pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók között.

•Ugyanazon szerződés alapján teljesített, egy hónapon belüli kifizetés legfeljebb 1,5 millió forint értékben

lehet készpénzben.

•Szerződés felosztása: rendeltetésszerű joggyakorlásba ütközés!

•Mulasztási bírság: az értékhatár feletti rész 20%-a

2012. évközi változás (2012. évi LXIX. törvény)

–Kézbesítési szabályok változása: •Kézbesítés eredménytelensége (pl. címzett ismeretlen,

ismeretlen helyre költözött stb.): kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek tekintendő

•Nem kereste: második kézbesítéstől számított 5. napon kézbesített

•Átvételt megtagadta: kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek tekintendő

•Kézbesítési vélelemről NAV honlapján tájékoztatás, valamint ügyfélkapus postafiókba üzenet!

•Ilyenkor további 15 nap van a kézbesítési vélelem megdöntésére!

CÉGAUTÓADÓ [1991. évi LXXXII. törvény]

• AZ ADÓ TÁRGYA1. az a magyar rendszámtáblával rendelkező szgk.,amely nem magánszemély tulajdonában áll,valamint2. az a szgk – akár külföldi rendszámtáblával is –, amelyutána) a Szt. szerint költséget, ráfordítást, illetveb) az Szja törvény szerint tételes költségelszámolássalköltséget, értékcsökkenési leírást számoltak el◦ személygépkocsi = Szja törvény szerinti fogalomKivéve:◦ a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott kocsi◦ a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelűrendszámtáblával ellátott gépjármű