Az ûrtevékenység helyzete és trendje napjainkban · 2013-11-13 · Magyarország, ahol Antall...

Mottó: „Törvény az, ami alól nincs kivétel.”(Isaac Newton)

3. Az ûrtevékenység szervezôdése, ûripar, új technológiák

Az elôzô helyzetképben [3] vázolt szervezési és ipari-gazdasági változások, átalakulások az elmúlt évtized-ben érdemben megtörténtek. Így ma már egy átalakultvilágban találjuk magunkat. Az átalakulás komplex, amunka nemzetközi-nemzeti szervezésétôl kezdve a tény-leges ûrtechnikai és ûripari kapacitások területi elosz-lásáig és mûködési, mûködtetési megbízhatóságáig.

3.1 Az ûrtevékenység szervezôdéseAz ûrtevékenység különféle nemzeti és nemzetközi

szervezeti struktúrája az elmúlt idôben – hazánkat ki-véve most ebbôl – stabilnak mutatkozott. A mégis lezaj-lott és továbbra is folyamatban lévô nagy átalakulástnem szervezeti-szervezôdési változások, hanem újabbûrtevékenységben aktív szereplôk feltûnése okozza.

Így a globális együttmûködés formális szervezete to-vábbra is az ENSZ vonatkozó albizottsága, a COPUOS,amelyben hazánk is tag, s mint mindenki másnak ne-künk is aktív szerepet kellene játszani. Az ENSZ ezirá-nyú mûködésének a korlátai sem változtak érdemben,s azok azonosak az ENSZ egész mûködésében meglé-vô elvi illetve a nemzetközi erôviszonyoktól függô és amindenkori csoportosulásokból adódó korlátokkal.

A szervezeti/szervezôdési formákat illetôen a meg-határozó tényezô ma is a nemzeti, pontosabban a köz-ponti állami irányítás alatt folyó munkaszervezés. En-nek felépítése a szervezeti formát illetôen nem válto-zott. Azonban meg kell említeni, hogy jelenleg az USA-ban elkezdôdött egy kormányzati vita, vizsgálat, amelya közvetlenül az ország kormánya és kongresszusa alárendelt, központi állami NASA helyett valamiféle „priva-

tizált” ûrirányítást képzel el. Ez ütközik az elmúlt ötvenév bevált, eredményes ûrtevékenység irányítási modell-jével. Ha megcsinálják, akkor az ûrrepülés terén mármegkezdôdött lemaradásuk kiterjedhet a teljes ûrtevé-kenységre is. Természetesen az effajta folyamatok ter-mészete szerint kezdetben a leépülés lassú, alig észre-vehetô lesz majd. Ez egy jövôbeni biztonytalansági té-nyezô, de egyelôre a folyamat még nem indult el, s mégelkerülhetô. Oroszországban a bevált irányítási formamûködik (RSA) csakúgy, mint Indiában, Kínában, Japán-ban, az európai együttmûködés (ESA) tagállamaiban isnemzeti szinten, pl. Franciaországban a CNES vagy Né-metországban a DLR, s a többi, az ûrtevékenységben egy-re aktívabb nagyobb vagy éppen kis méretû országbanis.

Ami azonban a szervezeti formák változatlansága mel-lett mégis nagy és minôségi változást jelent, az két rész-bôl tevôdik össze. Egyrészt az európai együttmûködés-ben az Európai Ûrügynökség (ESA) nagymúltú és ered-ményes mûködése mellett a mintegy félmill iárdos lé-lekszámú Európai Unió (EU) is önálló ûrpolitikával kap-csolódott be az ûrtevékenységbe. Az eredményességnövelése érdekében – mivel nem minden EU tag ESAtag még e pillanatban, s nem minden ESA tag tagja azEU-nak – az EU együttmûködési tárgyalásokat kezdettaz ESA-val, s mára kirajzolódtak a folyamatos ESA-EUösszehangolt ûrtevékenységi mûködés körvonalai. (Elv-ben nem zárható ki, hogy hosszú távon az ESA lesz azEU ûrkutatási és fejlesztési bázisa, úgymond a K+F ésszolgáltatási célok fô kivitelezôje, míg az alkalmazásokkiterjedt és hatékony megvalósítását a teljeskörû ûrte-vékenység megvalósításával és irányításával együtt azEU közvetlenül végzi majd. Az bizonyos, hogy gyorsannövekvô EU ûrtevékenységgel és egyre szorosabb EU-ESA kooperációval kell számolni már a következô évek-ben is.) Ez a folyamat már érdemben átrajzolja a koráb-ban megszokott ûraktivitási képet. Másrészt e mellett

2 LXV. ÉVFOLYAM 2010/3-4

Kulcsszavak: ûrkutatás, jövôkutatás, világûr és társadalom, ûrhírközlés, globális helymeghatározás, távérzékelés, ûrparancsnokság

Mintegy évtizedenként érdemes áttekinteni az ûrtevékenység helyzetét és várható irányait, a meghatározónak tûnô trendeket.Ebben a tanulmányban – amely negyedik a sorban – ezt kísérlem meg, felmérve a terület aktuális nemzetközi helyzetét ésvárható változásait, valamint röviden áttekintve annak hazai alakulását. Az ûrtevékenység mai és jövôbeni fontosságát jól megtudjuk érteni, ha elgondoljuk csak egyetlen napunkat az életünket folyamatosan kiszolgáló ûrrendszerek és az ûrtevékenységtermékei nélkül; ahogyan azt az Európai Ûrügynökség (European Space Agency, azaz ESA), valamint az ûrkutatás legrégebbinemzetközi szervezete, a COSPAR megfogalmazta: „One day without space” – „Egy nap ûrtevékenység nélkül”. Civilizációnk kiküszöbölhetetlenül függ az ûrtevékenységtôl, az már létének elôfeltétele.

�ÛRKUTATÁS

Az ûrtevékenység helyzete és trendje napjainkban

(2. rész)

FERENCZ CSABA

Eötvös Lóránd Tudomá[email protected]

az ûraktivitási képet szintén igen nagy mértékben meg-változtatta és változtatja még az a tény, hogy az elmúltévtizedben több ország is képessé vált ûreszközök, alap-vetôen mûholdak ûrbe juttatására, illetve e folyamatszerves részeként megváltozott az egyes ûrben aktív or-szágok tudományos, technikai, szakmai súlya a globá-lis ûrtevékenységben. India és Kína bekerült az „ûrnagy-hatalmak” közé, s elsôsorban a társadalmi, gazdasági,civilizációs problémáik ûrtechnikát is használó megol-dása a fô cél. Ez persze törvényszerûen olyan fejlôdésteredményezett, amivel az ûrkutatás és az ûrrepülés te-rületén is beérték a „nagyokat”. Kína ma Oroszország mel-lett a második hatalom, amelyik saját ûrrepülési képes-séggel rendelkezik. (Ne feledjük, hogy az USA az ûrrepü-lôgépek mostani leállásával e képességét ténylegesenelveszti, s ezen nem változtat, hogy képes lenne ûrrepü-lésre, megvan a szükséges tudásuk és technológiájuk,csak mindez nem jelent indítható ûrhajót mondjuk CapeCanaverelen, a Kennedy Ûrkozpontban.)

A kínai ûrtevékenység sajátos aspektusa a nagyfokúelkülönülés a nemzetközi együttmûködéstôl. Kína ugyan-is résztvesz a nemzetközi együttmûködésben, de csakoly mértékben, amibôl a szükséges tudásbeli és gazda-sági hasznuk elérhetô, de alapvetôen, a fô programjaik-ban teljesen önállóak. E sajátos helyzetet árnyalja, hogyigen intenzív, a világûrre is kiterjedô katonai fejlesztésthajtanak végre hosszú ideje, miközben nincs semmifé-le látható, Kínát veszélyeztetô fenyegetés világunkban.Ugyanakkor India az amerikai-orosz-európai ûregyüttmû-ködésbe sokkal szorosabban integrálódva és az együtt-mûködést kiemelten kezelve a mindenkitôl független ûr-hajózási képesség demostrációját a hasznosítási prog-ramok mögé sorolta, de képesek rá. Japán szintén nagyönálló missziók megvalósítására képes és azokat megis valósító ûrhatalommá vált.

E nagy átrendezôdést tovább gyorsítja kisebb, ed-dig önálló ûreszköz felbocsájtási képességgel nem ren-delkezô országok önálló szereplôként megjelenése azûrkutatásban. Így ma már önállóan képes mûholdat avilágûrbe juttatni Észak-Korea, és Izrael mellett az isz-lám világ két állama, Irán és Pakisztán. E képesség meg-léte és terjedése befolyásolja a civilizáció globális sta-bilitását is, mert jellemzôen nem egy szerves és szoros

nemzetközi kooperáció részeként születtek és szület-nek meg, hanem elzárkózóan, katonai-hatalmi elképze-lések részeként.

Az ûrtevékenység átalakulásának fontos és minket,magyarokat is érintô része az európai integráció elôre-haladásához kapcsolódik. Az EU bôvítésétôl – 10+2 újEU tagország – el nem választhatóan az ESA is elindí-totta a saját bôvítési folyamatát. Ennek alapját az Inter-kozmosz de facto megszûnése és az átrendezôdött Kö-zép- és Kelet-Európa országainak ESA iránti érdeklôdé-se adta meg. Mivel ezen országok az Interkozmosz ke-retein belül érdemi ûrtechnikai és ûrkutatási tudásra éstapasztalatra tettek szert, ennek a befogadása az ESA-tis gazdagítja, míg az ESA-n belül, teljes jogú tagként e-zek az országok folytathatják a nekik is fontos ûrtevé-kenységüket.

Azonban az ESA teljesen más felépítésû, mint az In-terkozmosz volt. Az ESA a tagországok ûriparára és azonbelül az ûripari cégek versengésére épít a programokmegvalósításában és az ûrrendszerek gyakorlati hasz-nosításában, s a teljes földi ûrtevékenységi infrastruktú-rát (starthelyek, követô állomások, adatvétel, adatszét-osztás, riasztás, földi ûreszköz integrációs központok stb.)a tagok közösen tartják fenn. Utóbbit az Interkozmoszbana volt Szovjetunió biztosította, lévén teljes, önálló rend-szere; egyszerûen csak megengedte, hogy a „kicsik”is használják, de csak az ô irányításuk alatt stb. Ugyan-akkor az Interkozmosz keretén belül nem jött és nem isjöhetett létre a „kicsiknél” ûripar, mert ez részben ütkö-zött az úgynevezett szocialista társadalmi berendezke-dési elképzelésekkel, részben nem felelt meg a szovjethatalmi elképzeléseknek, ha a területükön kívül is léte-zik érdemi, önálló ûripar a „béketáborban”. Ezért elsôlépésként a szocialista világrendszer összeomlása utánaz EU csatlakozásra még csak készülni kezdô államokkülön-külön együttmûködési megállapodásokat írtak aláaz ESA-val, jelezve egyben, hogy ez csak az elsô lépés.

Elsôként ilyen megállapodást Magyarország írt aláaz ESA-val még 1991-ben, mintegy az Interkozmoszbanmegvolt vezetô szerepünk folytatásaként, hiszen a voltNDK Németország részeként automatikusan ESA-tag islett. A szándékokról tájékozódva és annak ismeretébenaz ESA felmérte, hogy milyen átalakulásra és elsôsor-


LXV. ÉVFOLYAM 2010/3-4 3

Az európai ûr integráció

fej lôdése és hazánk

helyzete

ban ipari és technológiai fejlôdésre van szükség az ESAiránt érdeklôdô országokban. Az elôbb vázolt szerkezetieltérések miatt két fontos teendô vált ismertté: a csat-lakozni szándékozó országoknak elô kell tudni terem-teni a közös infrastruktúra fenntartásához és fejleszté-séhez szükséges hozzájárulásukat, valamint az aktív ûr-tevékenységben részvételükhöz szükséges anyagiakat,amelyek nélkül persze a tudományos, gyakorlati és gaz-dasági-pénzügyi haszonból sem lehet részesülni. Ezentúlmenôen létre kell hozni ezekben az országokban aversenyképes és gazdaságilag nyereséges ûripart.

E két feltétel teljesüléséhez több lépcsôs csatlako-zási folyamatot dolgoztak ki. Közbülsô állapotként azESA a tudományos mûszerfejlesztést segítô PRODEXprogramot indított, amelyben a korábban is megvolt tu-dományos kapacitásaik segítségével az érdeklôdô or-szágok kutatói és ûrbeli mûszer-fejlesztôi az ESA egyestudományos célú programjaiba be tudtak kapcsolódni.E programhoz is Magyarország csatlakozott elsôként,1998-ban. 1999-ben elkezdve az ESA kidolgozta a teljesjogú tagságig vezetô felzárkózási folyamat jogi kerete-it, az European Co-operating State (ECS) jogi formulájátés az ezt végrehajtó programot (PECS). Ehhez is elsô-ként hazánk csatlakozott a már az ESA együttmûködé-sekben is elért eredményeire támaszkodva, 2003-ban.

A PECS feladata az, hogy néhány év alatt a nemzetiszervezeti-irányítási formájukban már ESA-konformnakfeltételezett, a PECS-ben résztvevô országokban szüles-sen meg a versenyképes ûripar, ezen országok kutatóiés fejlesztôi, valamint a létrejött ûripari cégei és ered-ményes kutatóhelyei pedig egyrészt váljanak ismerttéaz ESA korábbi közössége elôtt, élô kapcsolatokkal is,miközben ôk maguk megismerik az ESA mûködését ésahhoz tudnak alkalmazodni, majd bekapcsolódni a kü-lönféle elôkészítési, javaslattételi, döntéshozatali, kivi-telezési és ellenôrzési folyamatokba is. A régióból e fá-zis gyors bejárásával elsôként Csehország lett az ESA tel-jes jogú tagja, 2009-ben, élvezve annak minden elônyétis. (Magyarország fejlôdése a megfelelô kormányzati dön-tések elmaradása miatt, mint a teljes K+F területén egé-szében is, az ûrtevékenységben is megállt, visszaesett.Románia teljes jogú taggá válása viszont folyamatbanvan, s további országok is jól haladnak.) E bôvüléssel azESA (és az EU) a világ három legnagyobb és legerôsebbûrhatalma egyikévé válhat, ami többek között a civilizá-ció globális stabilitása biztosításához is fontos változás.

3.2 Az ûriparAz elôzô helyzetképben [3] bemutatott állapot és fo-

lyamatok következtében mára az ûripar nemcsak a vi-lággazdaság és a nemzeti gazdaságok fontos, nagy hoz-záadott értéket produkáló és nagy hozamú része lett,hanem a repülôiparral a születése óta meglévô össze-fonódottsága napjainkra teljes integrálódottsággá vált.

A világgazdaságban ezért a repülô- és ûripar („aero-space”-ipar, „aerospace”-tevékenység stb.) jelent egyet-len gazdasági és technológiai, jellemzôen nagyon fej-lett technológiai, azaz angol szóval „high-tech” egységet.Az országok és régiók lehetôségeit és várható fejlôdé-

sét a repülô- és ûripar ottani állapotán lehet lemérni. Ezáltalában köztudott a gazdasági és állami irányítók ésdöntéshozók köreiben, kivéve a lemaradó országokat.(Figyelemre méltó „beteg ló” példa erre sajnos éppenMagyarország, ahol Antall József ezt még pontosan tud-ta, s mind államigazgatási-szervezeti, mind támogatási-költségvetési szinten a döntéseinél alkalmazta és alkal-maztatta. Ezzel szemben az utóbbi években a döntésho-zói szinteken hazánkban ez a tudás majdnem teljes egé-szében elenyészett, a döntéshozók ma nem is tudják,hogy ilyesmi létezik, nemhogy a szerepét és fontosságátértenék. Magyarország állapota ezzel igen jó korrelációtmutat.) A világ mérvadó államai és államszövetségeicsakúgy, mint a feltörekvô gazdaságok és fejlôdni kí-vánó társadalmak a repülô- és ûripart súlyának megfe-lelôen kezelik. Már nem egy a gazdaság területei között,hanem az egyik kiemelten fontos terület.

Az ûripar az elsô években (1957-65) sajátos és aköltségvetési pénzeket kizárólag fogyasztó területkéntjelent meg. Ez a társadalmi közteherviselési invesztí-ció azonban nagyon gyorsan meghozta a gyümölcsét,s a ‘60-as évek közepétôl kezdve megjelent az önállóûripar, vagy teljesen önálló cégekként (pl. Comsat), vagyrepülési, vegyi illetve elektronikai cégek önálló részei-ként. A folyamat gyorsan haladt elôre és a XX. századvégére az ûripar – akkor már egyre inkább repülô- ésûripar formát öltve – érdemi gazdasági tényezôvé vált,amelyikben az ûrhírközlési terület volt a meghatározó[3]. (Ez nem meglepô, hiszen az ûripar megszületése iselôször az ûrhírközlés területén ment végbe, a Comsatis távközlési mûholdakat fejlesztô és gyártó cég erede-tileg.)

Mára a repülô- és ûripar hatalmas és összetett ipari-gazdasági terület. Magába foglalja a hordozóeszközök(rakéták) gyártását, integrálását, felbocsájtását, a földiûr-infrastruktúra (követôrendszerek, adatvevô rendsze-rek, irányító rendszerek, adatarchíváló és szétosztó rend-szerek; ûreszköz integráló, ellenôrzô és minôsítô rend-szerek, központok; start- és leszálló helyek és kiszolgá-lásuk stb.) létrehozását, fenntartását és az itt szükségesrendszerek fejlesztését és gyártását, továbbá a külön-féle ûreszközök fejlesztését, gyártását, valamint az etéren szükséges új technológiák kutatását. Utóbbi tar-talmazza az egyre inkább szabványosodó mûholdak fej-lesztését és gyártását, beleértve a nagyméretû, sokfeladatot ellátó mûholdakat is és a speciális feladatokellátására kialakított kis (mini- és mikro, sôt piko-) mû-holdakat, sok mûholdból álló mûholdrendszereket, a szol-gáltató ûrrendszerek mûholdjaitól kezdve a speciálisûrszondákig (bolygóközi összetett missziók szondái,valamely másik bolygó vizsgálatára készülô ûrszondá-ig, különleges kutatási feladatra készülô ûreszközig),valamint az ezek illetve elôdeik küldetésébôl kirajzoló-dott ismételten is szükséges ûrbeli mûszertípusoktól azegyedi mûszerekig, érzékelôkig mindent. Ugyanakkora mindig jelentkezô teljesen új kutatási-mérési felada-tok megoldásánál az egyetemek és kutató intézetek mû-szerfejlesztési és egyedi gyártási feladatai megmarad-tak, változatlanul szükségesek; bár e téren is jellemzô

HÍRADÁSTECHNIKA


e K+F helyek és az ûripari egységek növekvô mértékûkooperációja, az e munkák elvégzésére vonatkozó, egy-re jellemzôbb integrációja. A szolgáltató ûrrendszerek,azaz a mûholdas szolgáltatások (ûrhírközlés, helymeg-határozás-navigáció, mûholdas Föld-figyelés, meteoro-lógia, térképészet, katasztrófa-jelzés/riasztás, mentés,forgalomirányítás stb.) növekvô társadalmi szerepe ésfontossága miatt nem zárható ki, hogy a nem távoli jövô-ben az ûripar ezen területe elválik a szintén óriási fej-lesztés-gyártás-üzemeltetési résztôl és önálló ûrszol-gáltatási egységként jelenik meg a világgazdaságbanés a nemzeti/szövetségi gazdaságokban. Erre utaló je-lek már látszanak, de az emberi társadalom pillanatnyiállapota miatt az élet szolgálatához szükséges átalakulá-sok nem kezdôdtek el, így ez a szétválás sem indult mégmeg.

Mivel az ûrkutatás két kezdeti nagyhatalma a Szov-jetunió és az Amerikai Egyesült Államok volt, ezért azúgynevezett szocialista tábor, azaz szovjet blokk XX.század végi bukása és megsemmisülése alapvetô át-alakulást hozott az ûriparban is. Addig ugyanis az ûri-par az egyes különálló államszövetségek, államok kö-zött érdemi kapcsolatokkal nem rendelkezett hatalmi-biztonsági megfontolások konzekvens érvényesítésemiatt. E határok eltûnésével és a volt szovjet blokk te-rületén kialakult válság-tranziens hatására a hajdan voltkét nagy tábor ûripara elôször csak kapcsolatba lépett,majd szorosan együttmûködni kezdett. Csak egy kira-gadott példáként említem, hogy az USA Atlas-V hordo-zórakétája hajtómûveit, mivel a Rocketdyne cég nemfektetett elegendô tôkét a fejlesztésbe és nem vette ész-re az új piaci ár-konkurrencia megjelenését, ma oroszcég szállítja kiváló minôségben.

E folyamat erôsödik, s egészséges társadalmi fej-lôdés esetén legalábbis az északi ipari övezetre (USA,EU, Oroszország, Japán, Kanada) kiterjedô ûripari integ-ráció alakul ki. Érdemi jelek utalnak arra, hogy e folya-mathoz más régiók is csatlakoznak (India, Izrael, Brazí-lia, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika stb.). Ez a gazdasá-gi folyamat elsöpörheti a mai szeparálódást akaró ha-talmi ambíciókat, vagy a szeparálódást akaró hatalmiközpontok és országaik többé-kevésbé kirekesztôdneka globális együttmûködésbôl. A jelenlegi globális társa-dalmi helyzet nagy instabilitása persze jelentôs, akárkatasztrófális változásokat is hozhat, ami természetesenaz úgynevezett normális változások esetére adott tren-det alapvetôen megváltoztathatja.

Az ûripar területén a hordozóeszközök fejlesztéséreés gyártására külön is érdemes figyelni. Az is fontos,hogy – mint elôbb láttuk – ma már sok ország rendelke-zik önálló mûhold felbocsájtási kapacitással, megfelelôhordozórakétával. E képesség megléte viszont az ûr i-par ehhez szükséges fontos és kiterjedt részének meg-létét jelenti az adott országokban, illetve állam-szövet-ségben (EU/ESA). Mivel több olyan ország is van, ame-lyik a szükséges szállítási képességgel nem rendelke-zik, de önállóan képes ûreszköz gyártására és ûrbeliüzemeltetésére, illetve a nagy ûrszolgáltatási rendsze-rek üzemeltetése a leálló illetve meghibásodó mûhol-

dak miatt azok folyamatos (azonos vagy fejlettebb mû-holddal) pótlását kívánja meg, s e szolgáltató rendsze-rek üzeme legtöbbször nem állami/államszövetségi fe-ladat, a nagy ûrszállítási kapacitással rendelkezô álla-mok mások/megrendelôk mûholdjait megfelelô díjértelôírt, kért pályára viszik fel az ûrbe. Korábban ez ese-ti együttmûködés keretében történt. De mára gyorsan nö-vekvô szállítói piaccá vált, amelybôl a legnagyobb résztjelenleg Oroszország és Kína birtokolja. Várható e pia-con India szerepének növekedése is, s természetesenérdemi szereplôk az ESA és a NASA mellett az észak-amerikai e területre betörô magáncégek is. Új piaci je-lenség az „ûrtúristák” szállítása is, amely téren az igénynövekszik. Ma azonban valódi ûrutazási és nemcsak egypár perces ûrugrási lehetôséget egyedül Oroszországkínál a Nemzetközi Ûrállomáshoz (ISS) induló ûrhajóinidônként fennmaradó szabad férôhely eladásával. (Ígynyílt mód arra is, hogy sok év után újra egy magyar re-pülhessen a világûrbe, ifj. Simonyi Károly, azaz CharlesSimonyi aki – bár maga fizette két utazása költségeit –jól képzett K+F szakember, repülése hasznos is volt amagyar ûrkutatásnak, s nem valódi túrista.)

Változatlanul fontos ezért a nagy hordozórakéták fej-lesztése és gyártása, amely téren intenzív munka folyikOroszországban, az USA-ban, Kínában, az ESA-nál, Indiá-ban, Japánban, s aminek eredményeként a különféle tö-megigényû startokhoz igazodva hordozórakéta családokalakultak ki. A legrendezetlenebb fejlesztési munka etéren az USA-ban folyik, ahol részben a kormányzati vál-tozások okozta zavarok, részben a különbözô cégek ösz-sze nem hangolt munkája következtében még hordozó-eszköz-hiány is fellépett mára. Az USA – mint jeleztük –az ûrrepülôgépek leállítása után egy ideig ezért nem leszképes embert felbocsájtani az ûrbe. Ezért ma nagyonfeszített tempójú nagyrakéta fejlesztés folyik (az ARESrakéta fejlesztése az Orion ûrhajó szállításához), azon-ban ezt a munkát is zavarja a jelen helyzetben is a fentemlített két hatás. Az új hordozóeszköznek egy évenbelül startra alkalmas állapotba kellene kerülni. E kap-kodástól mentes nagyrakéta-fejlesztés kezdôdött Orosz-országban is, a szállítási képességeik megnövelése éskorszerüsítése érdekében. Fontos azonban kiemelni,hogy ezek az eszközök klasszikus rakéták. Az egy lép-csôben Föld körüli pályára jutni képes (SSTO) eszközök[3], azaz fejlettebb ûrrepülôgépek kifejlesztése megállt.Vagyis e hordozók terén a szükséges és lehetséges tech-nológiai-technikai elôrelépés nem történt meg, bár igenfontos lenne.

Szintén szükséges és lehetséges hordozóeszköz fej-lesztési lépés lenne a világûrben megépülô vagy csakott üzembelépô, s az ottani pályabeállítást biztosító il-letve nagyon nagy sebességet elérve a bolygóközi re-pülést segítô, valamint a csillagközi repüléshez szüksé-ges eszközök fejlesztése és használatba vétele. Ezena téren alig történt érdemi elôrelépés, pedig lehet, hogya fúziós energiatemelés megoldását is érdemben segí-tené ez kutatási irány. A már a ‘70-es években kifejlesz-tett nukleáris hajtómûvek használatba vételére semmisem történt, s egyelôre ez a helyzet rövid távon nem vál-



tozik meg. A napvitorlás, ami a nem-tehetetlenségi pá-lyák használatát is lehetôvé, illetve a néhány tized fény-sebességnyi sebességet elérhetôvé tenné – lásd koráb-ban a [3]-ban, illetve a 2. részben – használható készült-ségi szintû technológia. Azonban az elsô kísérleti nap-vitorlát is tartalmazó mûhold startja hordozórakéta hibamiatt nem sikerült, s a második startra pedig még nemkerült sor. Ez a közeljövôben várható, legalább is remél-jük. Úgy tûnik, hogy a következô évtizedben az új elvekethasználó hordozóeszközök mégis megjelennek a rájukvonatkozó növekvô igény miatt.

Az ûripar egészének perspektíváit is érinti a követ-kezô években várható mûhold illetve ûrszonda és ûrhajóindítási igény alakulása, hiszen ez mind a hordozóesz-közök, mind az ûreszközök gyártási/használati piacátjellemzi. Az elmúlt évtizedben erôs hullámzás mellett afelbocsájtott mûholdszám csak lassan növekedett. Azon-ban mind a civil, mind a katonai/védelmi célú szolgálta-tások iránti növekvô igény és az újabb szolgáltatások(pl. globális mobil hírközlés) megvalósításához szüksé-ges nagyobb mûholdszám miatt a következô évtizedbena felbocsájtandó mûholdak számának erôsebb, a jelen-legi körülbelül másfélszeresére növekedése várható.E mellett nem csökken, inkább kicsit megnô a Naprend-szer, a Nap és az egyes bolygók, valamint a Hold vizs-gálatára induló ûrszondák száma.

Az elmúlt idôszakban igen nagy technikai eredményvolt az, hogy az USA elindította a Plútó vizsgálatára azelsô szondát, s a repülési idô elfogadható értéken (9 év)tartása érdekében e szondát a hordozórakétája majd24 km/s sebességre gyorsította fel. Ez az eddig a Föld-rôl elindított legnagyobb sebességû ûrszonda! A Nem-zetközi Ûrállomás üzemeltetése folyamatos és egyen-letes startszámot igényel. De a Holdra visszatérés, egyHold-telep létrehozása, fenntartása és a Marsra készü-lôdés intenzív startszám növekedéssel járna. Ezen túl-menôen újabb ûrszolgáltató rendszerek (ûridôjárás, vé-delmi feladatok ellátása, ûrszemét elleni védekezés stb.)megjelenése is várható, s a civilizációnk fenntartásához,az élet védelméhez kellenek is. Ezek kiépítése és fenn-tartása a fenti startigényen túlmenô startszám növeke-dést jelent. Mindezek jól mutatják az ûripar perspektí-váit, gazdasági jelentôségét és a benne rejlô lehetôsé-geket.

3.3 Új technológiák a látóhatáronE részben csak a valóban nagy újdonságot jelentô

ûrtechnikai elôrelépési lehetôségeket említem meg rö-viden, az élet normális menete szerinti új technikák,technológiák kifejlesztésével, mint korábban sem, mostsem foglalkozom. Ezek az „ûrtevékenységi élet” normá-lis, szükségszerû velejárói, egyben mutatván e „high-tech” terület húzóágazat jellegének egyik alapvetô mo-torját. De e normálisan várható fejlôdésen túlmutató le-hetôségek is felmerültek.

a) A mikroelektronikai alkatrészek, alkotóelemek te-rületén három új lehetôséget tartok említendônek. A nagybolygók kutatása és az ûridôjárási jelenségek hatásai

elôtérbe helyezték a sok más területen (pl. elektronikusharcászat, nukleáris technika) is fontos, sugárzásállómikroelektronika, integrált áramkörök (IC) és egyéb al-katrészek fejlesztését. Sikerült áttörést elérni azzal, hogyaz egyes komponenseknél nem a félvezetô rétegek vas-tagságát illetve homogenitását növelik meg, nem a kris-tály anyagát változtatják meg új anyagokat vonva be azIC-k készítésébe, hanem a kristályra integrált egyeselemek, alapvetôen az aktív elemek (tranzisztorok, dió-dák stb.) geometriai kialakítását változtatták meg úgy,hogy egy elektron sugárzás miatt keletkezése, vagyugyanezen okból egy lyuk eltûnése sokkal kisebb ha-tást tudjon kiváltani a teljes alkatrészelem (pl. záróréteg)paramétereiben. A fejlesztés sikeres, s így az integrált-sági fok csökkentése (rétegvastagság növelés stb.), il-letve a sokkal drágább és bonyolultabb technológiátigénylô anyagok bevonása nélkül, akár szilícium-bázi-sú félvezetôkben mintegy nagyságrendnyi sugárzásál-lóság növekedést sikerült elérni. E technológia beve-zetése az elmondottak miatt nem illetve alig növeli megaz elektronikus alkatrészek gyártási költségeit, miköz-ben nagyságrenddel megnövekszik a társadalom mû-ködési feltételeinek biztonsága az ûridôjárási hatások-kal (napkitörések stb.) szemben, illetve könnyebbé vá-lik a nagy sugárterhelést produkáló bolygók és hold-jaik kutatása.

Rendkívül fontos, s egyben a földi szolgáltatások szük-séges és igényelt fejlôdését is elôsegíti, a nagyfrekven-ciás (mikrohullámú illetve optikai sávú) technika mini-atürizálásának növelése. Szimultán jelentkezett igényugyanezen frekvenciákon a nagyteljesítményû erôsí-tôk építése az irányított nagyenergiájú mikrohullámú il-letve optikai nyalábok jó hatásfokú elôállítására a biz-tonságos információátvitel, illetve egyéb alkalmazások(lásd lentebb) céljára. Az elmúlt idôszakban sikerült amikrohullámú rendszerekben az integrált megoldásokatáltalánossá tenni, s a gallium-nitride (GaN) erôsítôk ki-fejlesztésével az eddigi teljesítmény korlátok is eltûntek,eltûnnek.

Minden elektronikus rendszer mûködtetésének kulcs-eleme a tápegység, az elektromos energia forrása. A je-lenlegi napelemek, bár hatásfokuk, megbízhatóságuk ésélettartamuk sokat javult a kezdeti idôkre visszanézve,az ûrtevékenységben nem teszik lehetôvé a napelemesenergiaellátás alkalmazását a Marson túli misszióknál,mert a mûködésükhöz ott már túl kicsi a Nap fénysugár-zásának teljesítménysûrûsége, azaz túl messze van aNap. Ugyanezért, azaz a kevés fény, a túl kicsi fénytel-jesítmény-sûrûség miatt nem adnak elektromos energi-át a napelemek a Földön éjszaka, erôsen borult idôbenstb., ami korlátozza a nagyobb földrajzi szélességeken,akár nálunk is a kiterjedt alkalmazásukat. A NASA azon-ban napjainkra sikeresen kifejlesztett olyan nagy ha-tásfokú, új napelem-típust, amelyikkel – állításuk sze-rint – a Szaturnuszon túlig lehet rövidesen ûrszondákatüzemeltetni. Ez rendkívüli áttörés, hiszen a Földön ezazt jelenti, hogy ezekkel a napelemekkel borult idôbenés éjjel is lehet elektromos energiát termelni, csak azÚjhold idôszakát kell majd e szempontból vizsgálni, s az

HÍRADÁSTECHNIKA


éjszakai borult égbolt okozhat (könnyen megoldható) gon-dot. Az új napelem-technológia, ha beválik az ûrbeli, il-letve a gyakorlati alkalmazás körülményei között is, lé-nyeges segítséget jelent mind a Naprendszer kutatásá-ban, mind civilizációnk földi mûködtetésében. Ha ez amegoldás mégsem alkalmazható, akkor is igazolta a fény-elektromos áramkonverzió nagy hatásfokú megvalósí-tásának a lehetôségét, s ez esetben a közeli jövôbentalálunk jobb lehetôséget. De egyelôre várjuk a kifej-lesztett megoldás elsô alkalmazási eredményeit.

b) Az ûreszköz tervezési-építési technológia terén iselindult néhány fontos folyamat, átalakítva a közeljövômûholdjai, mûholdrendszerei kialakítását. Ennek elsôrésze a korábban megjelent kis-mûholdas (kis-, mini-,mikro-, piko- mûholdas) kutatási technológia átemeléseaz általános, kiemelten a szolgáltató ûrrendszerek te-rületére. Erre az ad lehetôséget, hogy az ûrkutatási te-rületeken egyes kérdések megválaszolása (pl. a mag-netoszféra inhomogenitásainak térbeli elrendezôdéseegy adott pillanatban, vagy az ugyanott terjedô elektro-mágneses jelek térbeli alakja és mozgása) megkíván-ja együtt mozgó, azaz formációban repülô mûholdcso-portok felbocsájtását, irányítását, követését. Már van isezt a technikát alkalmazó kísérlet (pl. Cluster) és a jövô-ben továbbiak esedékesek.

E kutatási technika azonban átvihetô az általános mû-hold-tervezési, építési területre is. A folyamat az ûrhír-közlés és a védelem területein indul, mert ott van maszükség nagyon nagy mûholdak építésére és üzemelte-tésére. Ezek esetében márcsak a felbocsájtás is komolyfeladat – például nagy hordozórakétát igényel – s bár-mely építés közbeni hiba a teljes feladatellátást késlel-teti, illetve ugyanez már fenn a pályán komplett szol-gáltatás kiesést jelenthet a hiba jellegétôl függôen. Aglobális mobil hírközlés megjelenése rutinszerûvé tet-te a mûhold-mûhold kommunikációt is. Így ma mód vanarra, hogy a sok funkciót ellátó, nagy mûholdak helyettegy-egy vagy néhány funkciót ellátó, együttmûködô ésegy formációban repülô mûhold-csoportokat alkalmaz-zunk. Ez a növekvô üzembiztonság mellett ráadásul azépítési és felbocsájtási követelmények egyszerûsödé-se miatt nemcsak üzembiztonsági és ütemterv-tartásielônyökkel jár, hanem olcsóbb is. Ezért a közeli jövô-ben a máris gyorsan fejlôdô kis-mûholdas üzlet továbbigyors fellendülése várható. Mivel e terület most formá-lódik, a jövô szempontjából is nagy pozicionális elônytszerez az, aki már belépett e területre vagy most lép be.

A másik átalakulási folyamatnak a szükséges gyor-sító lökést a sikeres kínai mûhold-szétlövési kísérletadta. Ez ugyanis elôtérbe helyezte azt a kérdést, hogyegyrészt a mûholdak tulajdonképpen könnyen szétlô-hetôk, s még egyszerûbb üzemet gátló hibát okozni, serre ma már több ország is képes. Amíg ugyanis úgytûnt, hogy ezt csak az USA és Oroszország tudja meg-tenni, addig az orosz-amerikai biztonsági egyeztetésekés megállapodások kellô biztonságot nyújtottak a civilés katonai mûholdak, mûholdrendszerek biztonságosüzemének garantálására. Azt legfeljebb az ûridôjárás,

azaz a Napunk veszélyeztethette, ritkán. A multipólusúrendszer azonban nem kontrollálható kellô biztonsággal.

A másik új szempont az, hogy részben éppen e kísér-letek, részben véletlen mûholdütközés miatt keletkezôtörmelék, a startok során stb. leváló kis alkatrészek nö-vekvô száma nagyon megnövelte a mûholdak kisebb-nagyobb mértékû, esetleg katasztrófális sérülési való-színûségét. Mindezért, s a mûholdas szolgáltatások sta-bilitásáért is felelôs ûrparancsnokságok elemzéseit ésigényeit is figyelembe véve, továbbá támaszkodva aHubble ûrteleszkóp ismételten a mûhold-pályán történtmegjavítási tapasztalataira megkezdôdött olyan robo-tok, azaz ember nélkül (is) a feladatát elvégezni képesmûholdak kifejlesztése, amelyek alkalmasak meghibá-sodott, megsérült mûholdak kijavítására a jövôben. Mi-vel e mûvelet során a javító robotnak és a javítandó mû-holdnak találkozni és valamiféle módon kapcsolódni iskell, a javítórobot-mûholdak megjelenése egyben átala-kítja a mûhold tervezési-kialakítási technikát is. Az semzárható ki, hogy e javító mûholdak egyben egy jövôbenújabb ûrszolgálat, ûrszolgáltatás elôfutárai.

c) Egyelôre még nehezen felmérhetô, de mindenkép-pen rendkívül nagy hatással jár a nagyteljesítményû szi-lárdtest lézerek sikeres kifejlesztése. Ezek már igen jóhatásfokú és ugyanakkor nem túl nagy méretû eszközök,amelyek képesek igen nagy teljesítményû fény (elekt-romágneses) impulzus kibocsájtására, ami fénysebes-séggel repülô lövedék (lásd lézerfegyverek a sci-fi-ben.)Az elmúlt idôszakban a laboratóriumi kutató-fejlesztômunka pusztán kutatási jelleggel lezárult. Természete-sen tovább folynak a kutatások is. De megkezdôdött a fej-lesztés, mivel ez az eszközfajta lehetôvé teszi a fegy-verzet technológia forradalmasításán túlmenôen a raké-tatámadások biztonságosabb elhárítását és az ûresz-közök önvédelmi rendszerekkel, például kisebb meteo-rok elleni védelemmel felszerelését. Ez különösen hosz-szabb idejû emberes ûrmissziók esetén válik nagyon fon-tossá, de megnyitja az utat a mûholdak ellen indított ra-kéták – lásd a kínai kísérletet – indulás utáni gyors, akára Földrôl történô megsemmisítése elôtt is megvédve atámadott mûholdat. A ma kísérleti eszközként üzemelôrendszerek még relatíve nagyok, azaz az alkalmazási kí-sérletek során átalakított utasszállító repülôgépre illet-ve nagy kamionra telepítik a teljes rendszert. De megkez-dôdött az elsô védelmi rendszerbe állítandó lézerfegyvervégfejlesztése, amelyet az USA haditengerészete használ-na hadihajóra szerelve, kisebb támadó csónakok stb. el-leni védelemre. (Gondoljunk a Szt. István csatahajó I. Vi-lágháborúban történt megsemmisítésének menetére, aholéppen ez a fajta védelem hiányzott.) Oroszország a lé-zertechnikában élenjáró, de az ottani ezirányú munkák-ról érdemi információt nem sikerült kapni. Ezzel együttaz valószínûsíthetô, hogy ezeket az eszközöket ôk isfejlesztik és várhatóan hamarosan alkalmazzák is.

d) Végül nem kerülhetô meg a teleportálás, s ha rö-viden is, de szót kell ejteni a teleportálási kísérletek-rôl. Ennek elvi alapjai még az úgynevezett Einstein-Hei-



senberg vitában rajzolódtak ki, amikoris Einstein, Po-dolsky és Rosen igazolták, hogyha két, speciális csa-tolásban lévô részecske (ma EPR-csatolás) a megma-radási elveknek együtt tesz eleget, akkor, ha az egyikállapota átbillen, a másik azonnal, minden idôbeli ké-sedelem – vagyis mindenféle terjedési idô – nélkül azelsô részecske állapotába kell billenjen [15]. Vagyis azelsô részecske állapota átkerült a másik részecske he-lyére, miközben az elsô részecske helyén eltûnt. A k í-sérletek a ‘90-es években már laboratóriumon belülhoztak eredményt, s fénnyel, vagyis fotonokkal ma százméteres nagyságrendben sikerült ezt az azonnali álla-potátvitelt igazolni. Ha e kísérletek tovább haladnakelôre, akkor elsô lépésben az információ azonnali átvi-telében, késôbb esetleg más átvitelben is az ûrtevékeny-ség (is) bizonyosan használni fogja. A kulcs az EPR csa-tolás, az EPR csatorna létrehozása és fenntartása. Akutatás e téren ma nagy intenzitással folyik.

4. Alkalmazások, szolgáltató ûrrendszerek

A korábbi helyzetképekben [1-3] az akkor létrejövô, majdkiteljesedô, s a társadalom mûködésébe egyre jobbanbeépülô (lásd az 1. részben) gyakorlati alkalmazásokegyes fô területeit külön-külön pontban tekintettük át.Mára ezek beintegrálódtak napi életünkbe, s a koráb-ban megindult [3] területek közötti összeintegrálódás isrészben megtörtént, részben elôrehaladott. Ugyanakkorúj alkalmazások, új szolgáltató ûrrendszerek rajzolód-nak ki a látóhatáron. Ezért indokoltnak gondolom, hogye területeket mostmár csak egy részbe összefogva te-kintsük át tudva, hogy a korábbi fejlôdési trendek [3] ér-demben helyesnek bizonyultak.

A következôkben elôször a három, ma már klasszi-kusnak tekinthetô alkalmazást, az ûrhírközlést, a hely-meghatározást és a távérzékelést (a Föld megfigyelését)tekintjük át, majd áttérünk a megszületô újabb alkalma-zásokra.

4.1 Ûrhírközlés Az elôzô helyzetképben [3] jeleztük, hogy az ûrhír-

közlés terén a kezdeti alkalmazási-szolgáltatási típusokösszeintegrálódás elkezdôdött, mivel megszûntek a na-gyobb fedélzeti adóteljesítmény elôállítási nehézségek,s már értelmetlenné vált a hírközlô mûholdak kisebbadóteljesítménnyel gyártása. Ez az integrálódás máranagyobb részt lejátszódott, s jelenleg két kategória ma-radt az ûrhírközlésben. Ezek a a fix mûholdas szolgála-tok és a globális mobil szolgálatok. Az elsô magába in-tegrálja a régi fix mûholdas szolgálatokat, a mûsorszórószolgálatokat és a kisebb régiókat átfogó, nem globálismobil szolgáltatásokat is. Míg a globális mobil szolgá-lat az eredeti definíciója szerint a teljes földfelszínrekell ellátást biztosítson idôben folyamatosan (24 órásfedés) a földi mobil feltételeknek (kis földi adó- és vevô-teljesítmény, akár gyors mozgású földi végpontok stb.)megfelelve. Megjegyzem, hogy a definícióból is adódóan,

s a [3]-ban leírtakra is visszagondolva (lásd az Inmar-sat szolgáltatását), valamint az ûripar technológiai le-hetôségeinek átalakulását is számításba véve biztosravehetô, hogy e két kategória integrálódása is megindul,amint az elsô globális mobil szolgálatok stabilizálódnakés az elôfizetôk átcsoportosulása az elsô kategóriábóla másodikba nagymértékûvé válik.

4.1.1 Fix mûholdas szolgálatok (FFS)A területen a fejlôdés változatlanul nagy. Ennek mo-

torja a távközlési elôfizetôi igények további növekedése,amit részben a gazdaság és egyéb társadalmi mûködés(a tudományos együttmûködéstôl az állami mûködésenát a turizmusig) globális együttmûködési kényszerénekés igényének a növekedése hajt, részben az egyes fel-használók, elôfizetôk információ átviteli igényeinek agyors növekedése. Ez egyben a gyors mûszaki fejlesz-tés hajtómotorja is, hiszen fejlettebb mûszaki megoldá-sokkal könnyebben, megbízhatóbban és a réginél ol-csóbban lehet az egységnyi információ átvitelét bizto-sítani és egyben a megnövekedett információ átviteliigényt maradéktalanul kielégíteni.

A gyors fejlôdés és a mûholdas átviteli kapacitásgyors növekedése ellenére az FSS mûholdas rendsze-rek kihasználtsága Európa, a Közép-Kelet és Észak-Afr i-ka fölött túllépte a biztonságos fejlôdést garantáló 60-66%-os szintet, s már elérte a telítést jelentô 90%-os fo-lyamatos kihasználtságot. Másutt is nô a kihasználtságifok. Mivel az igények nônek és a kapacitás csak „kvan-táltan”, azaz egy-egy újabb mûhold teljes kapacitásá-nak a start utáni bekapcsolásával növelhetô, közel ál-lunk ahhoz, hogy idôszaki kapacitás-hiány álljon elô.Ezen a mûszaki fejlesztés és a felbocsájtási ráta növe-lésével segítenek a szolgáltatók, pillanatnyilag. A piacértelemszerûen nyereséges és a szolgáltatás a rendel-kezésre állásával globálisan növeli a társadalmi bevé-telt, a társadalmi jólétet. További korlátozást jelent máraz, hogy e szolgálatok egyelôre nem léptek fel maga-sabb frekvenciasávokba, változatlanul a Ku/Ka-sávok-ban dolgoznak. Jelenleg az FSS rendszerek igen nagyméretû, komplex mûholdas hírközlô állomásokkal dol-goznak, e nagy mûholdak formációban repülô kisebbekegyüttesére bontása csak a napvitorlás technika szol-gálati bevezethetôségével válna lehetôvé, de a geoszink-ron pálya és környezete zsúfoltsága miatt ez a lehetô-ség nem feltétlenül jó is. Nem zárható ki, hogy e téren anapvitorlás technika az FSS szolgáltató mûholdak GEOpálya mellett közel-GEO pályára telepítésével és ottszinkronban tartásával bôvíti majd a kapacitás-növe-lés lehtôségeit. A miniatürizálás fejlôdése eddig lehetô-vé tette, hogy ugyanazon mûhold-tömeg nagyságrend-ben (pl. tonnás mûholdak) maradás mellett a kapacitástnövelni lehetett és a szolgáltatás minôségét, összetett-ségét is.

A teljes piac bevételei 2006-2007-ben elérték a 9 mil-liárd USD-t évente, s ez 10 év alatt várhatóan 12-13 milli-árd USD-re nô. A szolgáltatók bevételei e piacon azonosidôben nézve 6 milliárd USD-rôl kb. 10 milliárd USD-renövekszenek. Mivel a jelenlegi összetett gazdasági-tár-

HÍRADÁSTECHNIKA


sadalmi válságból sem lehet az információ-áramlás in-tenzív növekedése nélkül kilábalni, ezért az elôrejelzé-sek megbízhatónak látszanak. Ha a környezeti károkcsökkentése és a válság utazást korlátozó hatásai meg-erôsödnek, akkor az utazások elmaradása miatt szük-ségképpen megnövekvô információ-átviteli igény továbberôsíti e piac növekedését. A civilizáció megingása, rész-leges vagy érdemi összeomlása persze ezt a piacot islerombolja.

Az igények kielégítése mûszaki fejlesztést kíván.Az üzleti, azaz civil részen a jelenlegi fejlôdés még vál-tozatlanul a Ku/Ka-sávok használata mellett zajlik. A fôhajtóerôt ez esetben a HDTV szolgáltatások bevezeté-se, terjedése és az ezirányú növekvô csatornaigényhajtja. Ezért növelik a mûholdak teljes (az összes csator-nát magában foglaló) átviteli sávszélességét, amelyika legújabb holdaknál eléri a 70 Gbit/s, ill. a 110 Gbit/sértéket. Ugyanakkor az állami-védelmi fejlesztések mársokkal perspektívikusabbak, s erre a mobil elemzésnélis majd gondoljanak vissza. Itt a szükséges nagyobbK+F költségeket is vállalva megkezdôdött a magasabbfrekvenciasávok használatba vétele, azaz az úgyneve-zett extrém magas frekvenciákat is használni kezdik.

Technikailag a közel DC-tôl az ultraibolya fény tarto-mányig bárhol képesek vagyunk távközlésre, s jelen-leg gyorsan fejlôdik e képességünk a röntgen-gammatartományokban is, elsôsorban az ûrkutatás röntgen-gamma csillagászati feladatai megoldásával. De a ké-pesség megléte még nem jelent szolgáltatásban alkal-mazható rádió adás-vételi berendezéseket. Azokat kü-lön ki kell fejleszteni. E sávokban a vivôfrekvenciáhozképest relatíve változatlan sávszélesség mellett a tény-leges (abszolut értékben adódó) sávszélesség megnôa nagyobb átviteli kapacitást is biztosítva. Így az egyet-len elôfizetô (!) számára egy csatornán elérhetô adatát-viteli sebesség már eléri az 1544 Mbit/s-tól a 8192 Mbit/s-ig terjedô értéket. Ezek az eredmények mintegy auto-matikusan átkerülnek az üzleti-civil szolgálatásokba is.Ez az átviteli sebesség-tartomány áttörést jelentô csa-tornakapacitás növekedést tesz lehetôvé az ûrhírköz-lésben. A következô idôszakban ezért technikai áttörésvárható a mûholdas hírközlési szolgáltatások terén.

4.1.2 Globális mobil hírközlés (MSS)E téren a várt [3] és lehetséges fejlôdés nem való-

sult meg, s a történtek rávilágítottak az ûrtevékenység,az ûrszolgáltatások piacosodásának egy alapvetôenfontos és eddig nem realizált tulajdonságára. Ugyanisaz elmúlt idôszakban a korábban megindult fejleszté-sek ellenére érdemi „mobile satellite service”, azaz MSSszolgáltatás a köznapi felhasználói piacon nem alakultki. Az Inmarsat és azonos típusú fejlesztések ugyan lét-rehozták azt a lehetôséget, hogy adott, megfelelôen ki-alakított FSS mûholdak által ellátott területen – jellem-zôen a legnagyobb térerejû, azaz I. osztályú minôség-gel ellátott területen – belül kisebb-nagyobb, egysze-rûbb, vagy összetettebb és így egyben nagyobb mobilkészülékekkel is lehessen távközlési kapcsolatot léte-síteni, ezt elôfizetôként igénybe lehessen venni stb. min-

den idôbeli korlátozás nélkül, de ez nem biztosít globá-lis fedést, nem elégíti ki a globális mobil követelménye-it, azaz nem MSS annak eredeti definíciója szerint. Amai elfogadott kategorizálás is ezt a lehetôséget az FSSpiac egy sajátos mobil-szolgáltatási kiegészítésénektekinti.

Azonban az elmúlt idôszakban valóban létrejött azelsô teljes MSS rendszer, az Iridium. Az elôzô helyzet-képben [3] még nyitott kérdésként merült fel, hogy mitörténik majd, ha véletlenül egy MSS szolgáltató csôd-be megy, mit kezdenek a pályán lévô sok mûholddal. AzIridium rendszer 66 LEO (alacsony, mindössze 780 kmmagasságú körpályán keringô) mûholdból áll, és elegen-dôen nagy és gyorsan növekvô elôfizetôi létszám hiá-nyában csôdbe ment. Pedig az MSS rendkívüli elônyeire,azok egyik sajátos részére az elmúlt idôszak természe-ti katasztrófái élesen rávilágítottak. Példának tekintsüka jól ismert Katrina hurrikánt. A hurrikán az érintett terü-leten többek között a földi mobil szolgálatok átjátszó ál-lomásait illetve azok antennáit, valamint energiaellátá-sát szétrombolta. Így azok a segítségre várók, akik kö-zül segítség hiányában sokan meg is haltak, akiknek ahurrikán alatt és a mentés megidulása után még mûkö-dött a mobil készüléke, a területi ellátás hiányában nemvolt módjuk segítságet hívni, a mentôk meg nem tudták,hogy merre is keressenek túlélôket... A globális mûhol-das mobil, az MSS átjátszói a mûholdak. Azokat sem hur-rikán, sem földrengés nem pusztítja el.

A példa-sorolást nem folytatva is mondhatjuk, hogya globális mûholdas mobil szolgáltatás a civilizáció mû-ködése szempontjából ma már kiemelten fontos lenne.Ez igaz. De az is, hogy egy-egy alapvetôen új ûrszolgál-tatás bevezetése, mint más területeken is, megkívánjaa fejlesztési-létesítési költségek megtérítését. Ha eztpusztán piaci alapon akarjuk elérni, akkor a szolgálta-tás kezdetén az elôfizetôi díjak értelemszerûen érdem-ben magasabbak, mint a már rutinná vált szolgáltatás ide-jén. (Lásd egy példaként a telefont, vagy most éppen adigitális TV szolgáltatást stb.) Ezért, ha egy szolgálta-tás a társadalom számára, a közjó szükséges szintjénekbiztosítása érdekében szükséges, de a piaci szereplôk,az egyéni felhasználók, elôfizetôk nem képesek a ma-gas K+F költségek miatt a szolgáltatás megismerése,bevezetése, felfuttatása idején a magas tarifákat megfi-zetni, akkor a bevezetés költségeit a közteherviselésen,azaz az állami költségvetése(ke)n keresztül a társada-lom egészének kell viselni ahhoz, hogy a szükséges újszolgálat, szolgáltatás mégis rendelkezésre álljon. Mi-vel pedig az ûrtevékenységben, így az ûrhírközlésbenis a fejlesztés költségei nagyok, bár azután az össztár-sadalami megtérülés, a közjó alakulása és a közvetlengazdasági haszon is igen nagy, a K+F kezdeti költség-vetési vállalása elkerülhetetlen.

Ez a nem-hírközlési alkalmazások esetében érvé-nyesült, ott nem alakult ki elôfizetôi piac (lásd [2,3]-ban),s eredetileg az ûrhírközlésben is így volt. Hiszen példáula geoszinkron technika, lásd a Syncom-I mûholdat, ki-fejlesztését az USA költségvetése finanszírozta, majd akész technikát, technológiát adta át piaci felhasználás-



ra. E piac sikere, lásd az elôzô pontban, elfedte a teljesmechanizmust és tovább növelte a piac mindenhatósá-gába vetett tévhitet. Az Iridium rendszer pénzügyi csôd-je – mert képtelen volt az egyébként jól mûködô és las-san felfutó rendszer fedezni a K+F és az elsô létesítésköltségeinek tôketörlesztési és kamat terheit –, újra rá-világított a társadalom számára szükséges fejlôdés biz-tosításának tényleges mechanizmusára. A bankok meg-kapták az Iridium rendszert mûholdastul, mindenestül,s nem tudtak mit kezdeni vele, azaz a bankoknál ezzelpénzveszteség keletkezett. Értelemszerûen el akartákadni a rendszert úgy, hogy a veszteségeik megtérülje-nek. De ez ilyen egyszerûen nem mûködött. Végül azUSA kormánya a költségvetésbôl fedezve vette meg vé-delmi és államigazgatási, kormányzati hírközlési célra,nem zárva ki a széleskörû használat lehetôségét sem.Vagyis a kezdeti K+F és létesítés költségeit mégis aközteherviselésbôl kellett fedezni. A rendszer most mû-ködik, használják, s a felhasználás mértéke lassan nö-vekszik. A jövô attól függ, hogy a társadalom és a döntés-hozók hajlandóak-e elfogadni a K+F és az új létesítésekalaptermészetével járókat a közjó hosszú távú biztosí-tása érdekében vagy a pillanatnyi pénz-szempontok ol-tárán feláldozzák a jövôt.

A gondok ellenére a szükségletek valódiak, csak azegyéni fizetôképes kereslet korlátozott a K+F költségekgyors, a tarifába beépített megfizetése oldaláról nézve.Ezért folytatódik a korábban már szintén tervezett [3]Globalstar (tervezett pályamagasság 1400 km körüli,mûholdszám 48) kiépítése, de megváltoztatott pénzügyikonstrukcióban, hogy pénzügyileg a fô részvényes cé-geket valamennyire tehermentesítsék, illetve a vissza-térítési igényeket csökkenthessék. Az is fontos fejle-mény, hogy a legújabb generációs TerreStar GEO mû-holdak az elsôosztályúan ellátott területeken szinténbiztosítanak igen jó minôségû mûholdas mobil hírköz-lést már úgy, amint azt az MSS általában megkívánja.Ez a mobil piac elkezdett elég gyorsan növekedni, s eza növekedés segíti a teljes MSS piac kiépülését. Vanremény arra, hogy a teljesértékû MSS rendszerek a kö-vetkezô évtizedben megerôsödnek és elkezdik átvennia földi mobil rendszerek szerepét. Ezt a folyamatot megfogja erôsíteni a társadalom tudatlanságból és tudomány-tól való régi félelmébôl táplálkozó, egyre erôsebb és tö-megesebb elzárkózása a földi mobil rendszerek telepíté-sének és üzemeltetésének elfogadása elôl. A földi át-játszó antennáját látják a tetôn, s a tudatlanságból faka-dó magabiztossággal hírdetik, hogy „rákkeltô” stb., míga mûholdas átjátszó messze van és nem látszik. (A tár-sadalmi megítélést rontja, hogy például az 50/60 Hz-esenergiaellátó hálózatok mágneses térkomponensének,ha elég közel van a nagyfeszültségû, nagyteljesítményûvezeték, tényleg van élettani hatása, amit egyes cégekpénzügyi okból nehezen ismernek el. A társadalom sze-mében a nagyfeszültségû vezeték és az átjátszó lénye-gében azonos: valamiféle elektromos dolog...)

A MSS védelmi alkalmazása a széleskörû civil hasz-nálat mellett, de attól függetlenül is, kézenfekvô. E térena földi készülékek miniatürizálása, a magára hagyott kö-

rülmények közötti mûködés megbízhatóságának növe-lése és a szolgáltatás bôvítése, a sokoldalú adatátvitelmegoldása érdekében intenzív fejlesztés folyik. Vizsgál-ják a már valóban megbízható és egy feltöltéssel né-hány napig üzemet biztosító akkumulátorok helyett olyanizotópos energiaforrás használatát, amilyenek alaptípu-sát a Naprendszer külsô térrészeit, a kisbolygó öveze-ten túli régiót vizsgáló misszióknál használunk az ûrku-tatásban. A reálisan remélhetô cél az egy készüléketegy-néhány évtizedig mûködtetô izotópos „telep”.

Az MSS-sel szemben támasztott új követelmény azelmúlt idôszakban csak egy született, de az nagy felada-tot jelent. Eddig ugyanis a mûholdas rendszerek (FSSés MSS egyaránt) a földön, vízen, levegôben biztosítot-tak, biztosítanak kapcsolatot. A tengeralattjáróknál azon-ban vízalatti kapcsolat szükséges. Eddig ezt úgy oldot-ták meg, hogy a biztosági kapcsolatot a nagy behatolá-si mélységû VLF sávokban, e célból üzemeltetett VLFadókon át tartották, ahol azonban igen kicsi az adatát-viteli sebesség, azaz a kapcsolat rendkívül korlátozott.A rendes, elfogadható adatátviteli sebességet biztosítókapcsolatot pedig a hajóról vezetékkel összekapcsol-tan felbocsájtott, a felszínre kiemelkedô bólyán át hoz-ták létre a mûholdakkal. Ez utóbbi azonban sérülékenyés hadi helyzetben könnyen felfedezhetô, kiszolgáltat-va a hajót. Ezért most olyan rendszer kifejlesztését vet-ték célba, amelyik kb. 100 m mélységig biztosítani tud-ja a hírkapcsolatot a fenti problémákat elkerülve. Az újmegoldás sem tudja persze megkerülni a hullámterje-dési korlátokat, de azokon belül még sok a lehetôség.

4.2 Helymeghatározás és globális idôszolgálatAz elmúlt idôszakban a [3]-ban vártakkal összhang-

ban a helymeghatározás (nagypontosságú mûholdas na-vigáció és geodéziai helymeghatározás) a mûholdashírközléshez hasonló vagy azt talán meg is haladó mér-tékben beépült a társadalom napi életébe. Alkalmazásamindennapos szinte az élet minden területén. Jól jel-lemzi a széleskörû felhasználást például a személygép-kocsiban használat. Egyrészt a gépkocsi lopás ellenivédô rendszerei egyre nagyobb része a mûholdas hely-meghatározó rendszerrel (ma ez továbbra is a GPS ame-rikai rendszer) egybeépített sokszor mûholdas hírköz-léssel is kombinálva. Ezen megoldásokban lopás ese-tén a gépkocsi egyrészt riasztó jelet ad valamely errehivatott szolgáltatónak, másrészt folyamatosan jelzi agépkocsi pillanatnyi helyét. Mivel e rendszerek érdem-ben megnövelték a gépkocsik lopással szembeni biz-tonságát, a használatuk nagyon gyorsan elterjedt, s maaz értékesebb gépkocsik esetében általánosnak mond-ható, hazánkban is.

Másrészt a gépkocsikban kiterjedté vált az úgyne-vezett GPS navigációs rendszer használata, amelyik el-fogadhatóan napra kész vagy – drágább változatban ésa szolgáltatás ezen részét is biztosító országokban, il-letve szolgáltatóknál – valóban napra kész és folyama-tosan frissített digitális térképek segítségével mutatjaa gépkocsi helyzetét, az elôre megadott célhoz vezetô,a rendszer által javasolt utat stb. E rendszerben a GPS-

HÍRADÁSTECHNIKA


szel egybeintegrálva használják a mûholdas távérzéke-lésbôl származó, pontos és friss, azaz naprakész tér-képeket. Ha a rendszer a térképi háttér automatikus ésfolyamatos frissítését is elvégzi, akkor e kicsiny egy-ségben még a hírközlést is felhasználjuk a mûholdasnavigációhoz integrálva. A mindennapi életben ez a mû-holdas alkalmazás már beépült a honvédelmi és rend-ôrségi, vámhatósági, katasztrófavédelmi stb. területek-re ugyanúgy, mint a helyi, regionális és országos illet-ve államszövetségi méretû közforgalom ellenôrzésre ésirányításra (pl. tömegközlekedési autóbusz vagy villa-mos forgalom irányítása az egyes jármûvek pillanatnyihelyzetének folyamatos ismeretében), a sportra (pl. sport-repülés), de folyamatosan jelennek meg új és igen ér-dekes alkalmazások is.

Ezek közül egy [16] természetvédelmi alkalmazástemelek ki: A hópárduc az egyik legveszélyeztetettebbnagymacska fajta a Földön. Védelme kiemelten fontos,amihez az életmódját is minden eddiginél pontosabbankell ismerni, s emellett az egyes példányok pillanatnyitartózkodási helyét is, ami az aktív védelmük biztosítá-sát is lehetôvé teszi, ha akarjuk. Ezért speciális GPSnyakörvet fejlesztettek ki (Telonics Inc.), amit a brit Kirá-lyi Navigációs Intézet tett fel elôször egy, az afgán-pa-kisztáni határtérségben élô hópárduc nyakára. A nyak-örv jeleit az Argos mûholdas rendszeren át kapják meg,s a jövôben a biztonságosabb összeköttetést adó Glo-balstar rendszert használják majd az információ átvite-lére. A nyakörv a hópárducot nem zavarja, s gyorsan ki-rajzolódott az elsô állat valódi mozgása, élettere. Abiológusok mindeddig nem tudták, hogy mekkora is pél-dául egy állat valódi élettere, mekkora körzetet jár be,hol és hogyan él. A mozgást természetesen mûholdasadatok alapján kapott, pontos térképen figyelik. (Ez azeljárás persze nemcsak vadállatoknál alkalmazható, defelügyeletre szoruló betegek és például büntetést töltôbûnözôk esetében is. Mielôtt bárki felhördülne, megjegy-zem, hogy a „szép, új világot” nem a tudás és a technikahozza létre, hanem az erkölcstelen, eltorzuló ember, mintahogy a kalapácsos gyilkosságot sem a kalapács okoz-za...) A három „klasszikus” alkalmazási terület korábbanvárt integrációja gyorsan halad elôre mindennapi éle-tünk szinte minden területét érintve. A mûholdas helymeg-határozás a társadalmunk fenntartásához ma már alap-vetôen szükséges.

A mûholdas helymeghatározás az általános relativi-tás elméletét kell alkalmazza szükségképpen [7]. Vagy-is a „hely” meghatározása a navigáló térbeli és idôbelihelyének, azaz a téridôbeli helyének a meghatározásátjelenti. Ezért kell egyszerre 4 mûholdat látnia a GPSvevônek, hogy adatot tudjon szolgáltatni (4 ismeretlenmeghatározásához 4 egyenlet kell). Így a 3 térbeli hely-koordináta mellett automatikusan megkapjuk a helymeg-határozás pillanatának pontos idôbeli értékét is. Mivela szükséges nagy pontosság eléréséhez rendkívül pon-tos idôadat is szükséges a mûholdakon, értelemszerû-en ugyanilyen nagypontosságú idôadatot kapunk a hely-meghatározás során a mérés pillanatáról, illetve folya-matos mérés esetén ilyen rendkívül pontos idôadatunk

lesz folyamatosan. A mûholdas helymeghatározó rend-szerek a Föld jelenlegi legpontosabb, H-mézereket hasz-náló idôrendszerének az adatait használják, s ilyen pon-tos ezért a mûholdak fedélzeti órája is. De ezért ugyan-ilyen pontos a helymeghatározás során kapott idôadatis a mérés helyén, s ez az idô a globális földi idôszol-gálat idôrendszerében adott. Így automatikusan kiala-kult az a helyzet, hogy a Föld bármely pontján egysze-rûen – egyetlen GPS vevô ottani használatával – rendel-kezésre áll a nagyon pontos, egységes idôadat. Ehhezszinkronizálhatjuk az ottani mérôrendszerünket, a szá-mítógépeinket, bármely óránkat. Ez meg is történt. Ígyma a Földön már lehetséges olyan globális mérôháló-zatok üzemeltetése, amelyekben lényeges az egyes,távoli mérôhelyek mért adati közötti idôkülönbség pon-tos ismerete az adatok felhasználásához. (Például ilyena Föld, és persze bármely bolygó, elektromágneses kör-nyezetének a megismerése és a mûködés megértése.Ez el is kezdôdött, lásd késôbb.)

Ez a változás alapvetô, rendkívül fontos, s ugyanak-kor szinte teljesen észrevétlenül zajlott le. Csak annyitörtént, hogy az órák mindenhol pontosan járnak! A nagypontosság miatt azonban egy területen máris technikaigond jelent meg, amit a szolgáltatók a dolog fontossá-gának ismerete hiányában nem realizáltak és egyelôrenem korrigáltak. A pontos idô a GPS vétel helyén állrendelkezésre. Onnan az „egyszerû” felhasználókig, pél-dául kábel-TV elôfizetôkig még el kell jusson. Azonbanma még nem figyelnek a szolgáltatók az idôjel tôlük azelôfizetôhöz eljutásig fellépô jel futási idejének méré-sére és kompenzálására. Így a digitális TV és az ana-lóg TV csatornák között nagy idôbeli eltérések alakul-nak ki, miközben mindegyik mutatja a „pontos idôt”. Deez a „pontos idô” csak a jel indulási helyén és pillanatá-ban érvényes idô, ahol az idôjelet a GPS-tôl közvetlenülvették és rátették a TV-jelre, de a nézônél már nagyoni spontatlan idô. Remélhetô, hogy éppen az elôfizetôi igé-nyek következtében ez a primitív hiba eltûnik a köznapipiaci jellegû információ szolgáltatásból a közeli jövôben.Mindezzel együtt létrejött a nagypontosságú, globális idô-szolgálat.

A navigációs mûholdrendszerek kiépülése folytatódik.Jelenleg egyedül az USA katonai üzemeltetésû és álta-lános felhasználásra minden igénybevételi díj nélkülnyitott GPS rendszere mûködik teljes kiépítésben. A 24mûholdas GPS rendszer lejáró élettartamú mûholdjaitújakkal pótolják, s e pótlások részeként idônként fejlet-tebb rendszerû mûholdakat küldenek fel. Amikor ezekteljesen felváltják a régebbieket, akkor globálisan ismegnövekszik a GPS rendszer pontossága. Ugyanak-kor a megkövetelt kompatibilitás miatt a régebbi rend-szerû GPS vevôk is üzemelni tudnak a korábbi pontos-ságukkal. Az eleve nagy pontosság növelésére folya-matos fejlesztés zajlik. Ennek kiemelt területe a digitá-lis méréstechnikai módszerek és a hullámterjedési el-mélet, és annak részeként az úgynevezett korrekciósmegoldások fejlesztése. Ma már a harmadik generációsGPS holdak telepítése kezdôdött meg. Mivel például aszárazföldi navigációnál – ami többek között az ország-



úti automata gépkocsi mozgatás elôfeltétele, ahol már10-20 cm hiba is túl nagy lehet – különösen nagy pon-tosság kell, s a geodéziai illetve a lemeztektonikai moz-gásokat kimutató méréseknél ugyancsak (1-0,1 mm/évelmozdulás kimutatása), a GPS mérések pontosságanövelésére kifejlesztették a kiegészítô földi mérések-kel kombinálást. Ekkor a földi referencia pontok közöttmérik a közvetlen jel-futási idôt, s eközben e pontok GPSpozícióját is. A hálózaton belül pedig a felhasználó, meg-felelô eszközök birtokában a saját helyét (és idejét) azígy pontosított rendszeren belül tudja meghatározni. Ez-zel akár nagyságrendnyi pontosság növelés is elérhe-tô. Az elmúlt idôszakban e módszert kifejlesztették, rész-letesen vizsgálták beleértve a pontosságát, majd elfo-gadva elkezdôdött nagy területeken a kiegészítô földihálózat telepítése is. (Ha valaki ebben nem vesz részt,az kimarad és lemarad, mint hazánk is.) Például Indiais intenzíven építi ki a rendszert. Ez a típusú mûködés-pontosítás gyorsan terjed, s különösen fontos ma a nagylégiforgalom sûrûségû régiókban.

Mivel a GPS „tulajdonosa” és üzemeltetôje az ame-rikai hadsereg, két másik, globális rendszer kiépítéseis folyik. Az egyik az orosz Glonass rendszer, amelyiketmég a Szovjetunió kezdett létrehozni, de e diktatúra ösz-szeomlása megállította a rendszer létrehozását is. Orosz-ország a gazdasági konszolidáció után most nagy in-tenzitással, mintegy „erôltetett menetben” telepíti fel amég hiányzó Glonass holdakat, s a rendszer napjaink-ban teljessé válik. Ezzel a GPS mellett egy második rend-szer is használhatóvá, bárki számára elérhetôvé válik.Fontosságát mutatja az a tény, hogy a GPS esetében –pénzügyi megszorítások, azaz átgondolatlan, ostobapénzügyi döntések következtében – a GPS holdak cse-réjét a döntéshozók lassítani akarták idôben elhúzva aszükséges pénzek felhasználását. Így elôállt az a hely-zet, hogy csak 23 GPS hold üzemelt néhány hónapig arendszerben, s volt egy, a mûholdak mozgásából adó-dóan vándorló lyuk, ahol a minimálisan szükséges négy-nél kevesebb, csak három mûhold látszott. Azután pó-tolták a hiányt. De ez megmutatta, hogy igen egészség-telen csak egy, és egyetlen kormánynak kiszolgáltatottrendszert használni.

A Glonass teljes kiépülése az elsô lépés a problé-ma megoldására. Azonban az EU nem akarja, hogy kül-sô hatalmaknak fontos kérdésekben ki legyen szolgál-tatva. Sem az oroszoknak, sem az ameriakiaknak. Ezértmeggyorsították a Galileo európai navigációs mûhold-rendszer kiépítését is, nagy költségvetési összegeketfordítva erre. (Ezért az EU-ban azok, akik otthon az ûrte-vékenységre kellô mértékben költenek, az így kialakultfelkészültségükre támaszkodva kisebb-nagyobb mér-tékben részt tudnak venni a Galileo létrehozásában sokpénzt hazavive az EU közös költségvetésébôl, akik megnem, azok a saját befizetéseiket sem tudják visszapá-lyázni, s így az másokhoz kerül.) A Galileo holdak tech-nológiai próbája már mûholdpályán is megkezdôdött, sa teljes rendszer telepítése küszöbön áll. Elképzelhetô,hogy a közeli jövôben például Kína is megkezdi saját,független mûholdas navigációs rendszere kiépítését.

A helymeghatározás továbbfejlesztésében a NASAteljesen új irányokban gondolkodik. A meglévô rend-szerek, a földi alkalmazások fejlesztése végleg átke-rült az üzemeltetô hadsereghez és a civil felhasználóiszférához. A GPS és hasonló többi rendszer holdjai ma-gaspályás mûholdak. Így például a Nemzetközi Ûrállo-más (ISS) is mélyen e mûholdak alatt kering a Föld kö-rül. Az ISS is a GPS-t tudja használni pontos pályameg-határozásra és idôszolgáltatásra. A rendszer jól hasz-nálható akkor is, ha a mûholdak felett vagyunk már, demég elég nagy a látóirány különbség az egyszerre vettminimum négy mûhold látóirány között. A Föld közelkör-zetében így a jelenlegi mûholdas helymeghatározó rend-szerek igen jól használhatók.

Azonban a Földtôl távolodva a GPS holdak látóirá-nyai közel kerülnek egymáshoz, s a helymeghatározásegyre pontatlanabbá válik. Ma e térségekben mozogvacsak az ûrkutatás kezdetén kidolgozott és azóta is hasz-nált rendszer – alapvetôen a „Range and Range Rate”Doppler- és futási idô mérés kombináció valamely vál-tozata – használható. Ezek, mint az elmúlt évtizedekbenláttuk, nagy pontosságú, azaz 100-1000 km hibánál ki-sebb hibával terhelt pályameghatározást tesznek lehe-tôvé. El tudtuk érni még a Naprendszer távoli bolygóit is,sôt a nagybolygók holdjai között is tudunk navigálni, illet-ve ezen égitestek elôírt körzeteiben leszállni és mozogni(lásd Mars-járók). De elôre tekintve ez a pontosság, illet-ve pontatlanság már nem fogadható el, ha emberekkelakarunk a Hold körzetében pontosan mozogni, a Marsravagy távolabbra elmenni, vagy nagyobb pontosságú ma-nôvereket akarunk megvalósítani jövôbeni automatáink-kal valamely kutatási feladat jó megoldása érdekében.

A kutatás a NASA-nál két irányban folyik. A Holdonés a Hold körüli pontos mozgáshoz a Hold felszínére te-lepítenének egy navigációs adókból álló bázisállomáshálózatot, amelyet hozzákalibrálnának a földi GPS-típu-sú rendszerekhez. Az eljárás esetleg átvihetô a Marsrais. Egyelôre nem merült fel, hogy ezen égitestek körüla GPS-hez hasonló navigációs rendszert kellene telepí-teni. A Holdnál ez a rendszer megadná a biztonságos moz-gás lehetôségét és az eltévedés kockázata minimális-ra csökkenne. De a Naprendszeren belül, például egymarsi úton a biztonságos navigáláshoz több kell, s a Föld-tôl függést is csökkenteni kellene legalább a tájékozó-dásban. Erre is kialakult már elképzelés. Ugyanis a pul-zárok igen távoli állócsillagok, amelyek rendkívül pontosidôbeni ismétlôdéssel és egyedileg egzaktul azonosít-hatóan sugároznak rövid impulzusokat. Távoli csillagoklévén a Naprendszeren belülrôl nézve egy-egy pulzár aNaprendszer bármely pontjáról ugyanazon irányban lévô-nek látszik. Pontossági szempontból a röntgen- (X-) pul-zárok a legjobbak. Ha vesszük több X-pulzár jelét és ar-rébb mozdulunk, akkor ezek idôbeli helyzete egymáshozképest egy kicsit megváltozik. Így a helyzetünk változá-sa rendkívül pontosan meghatározható, s mindez a Föld-tôl teljesen független, autonóm rendszer, mint hajdan ahajók csillagokhoz navigálása a tengeren. Csak rend-kívül pontos. E lehetôség megvalósítását kutatják, s asikeres fejlesztés új utat nyit majd a navigálásban.

HÍRADÁSTECHNIKA


4.3 TávérzékelésAz elmúlt idôszakban [3] a mûholdas távérzékelés

földi alkalmazása tovább haladt elôre. A távérzékelésiadatok alkalmazása a napi élet és a mindennapi K+Fterületein természetessé vált, s az adatok, sokszor azaktuális (real time) helyzet az internet lehetôségeivel él-ve széles körben, sok esetben mindenki számára hoz-záférhetôek. (Az ESA ezért kiemelt feladatként kezeli amegfelelô adatbázisok létrehozását, fenntartását és aszéleskörû hozzáférés biztosítását.) Példaként említemaz idôjárási adatokat, aholis a világ bármely részénekaktuális és várható idôjárása megtekinthetô a világhá-lón, s ezen adatokat jellemzôen kombinálják a pillanat-nyi felhôzet eloszlás mûholdas képeivel és a csapadé-kot mutató idôjárási radarképekkel. Hasonló szolgálta-tás más területeken is megjelent már, például a belvízzelborítottság vagy a növényzet állapota bemutatásával.De az idôjárási valamint az árvízi veszélyhelyzet gyorskimutatása, a hóolvadás nyomonkövetése, a növényzetállapota, beleértve már egyik-másik kártevô (pl. gyap-jas lepke) megjelenését és nagyobb mértékû elterjedé-sét, a mezôgazdasági mûvelés, a vetésterület felméré-se, a hozambecslés, a belvízborítottság és a felszíni vi-zek állapota, az erdôtüzek ténye és terjedése nyomon-követése, a földrengések okozta felszín elmozdulásokhelye és mértéke meghatározása, a kataszteri nyilván-tartás..., ma már mind mûholdas adatbázisokra támasz-kodik .

A navigációnál említettem a hiteles és napra késztérképek iránti széleskörû felhasználói igény, alapve-tôen a gépkocsit használó tömegek igényének megje-lenését, s ezek fontosságát. A mûholdas távérzékelésés a mûholdról vett adatok igen pontos térképre, azazgeodéziai koordináta rendszerbe illesztése együtt biz-tosítja ezen igény kielégítését. Ezért az elmúlt idôszak-ban a távérzékelt adatok, és persze minden más a föld-felszínrôl rendelkezésre álló adat, így a régi, akár tör-ténelmi régiségû (pl. ókori, középkori) térképek korsze-rû geodéziai rendszerbe, kiemelten is a mûholdas hely-meghatározás (GPS) referencia rendszerébe illesztése– a georeferálás – a szükséges nagy pontossággal a táv-érzékelés egyik kiemelten fontos területe lett sok, tudo-mányosan is új eljárást eredményezve.

Általában is mondhatjuk, hogy a távérzékelt (mûhol-das) adatok megszerzése és szolgáltatása – azaz a mû-holdas rendszerek létrehozása és az adatvétel – a táv-érzékelésben bár továbbra is fontos, hiszen nélkülözhe-tetlen, de alapszinten megoldott. Ugyanakkor a vett éstárolt adatok tömeges és egy-egy felhasználói célt a le-hetô legjobban elérni képes adatfeldolgozási, adatérté-kelési eljárások csak töredékesen állnak rendelkezésre,s elôállításuk igen nagy K+F ráfordítást igényel. Ugyan-akkor kiderült, hogy nélkülözhetetlenek a korszerû tár-sadalom megbízható üzemeltetéséhez. A munka globá-lisan intenzív e területeken, nagyon sok az eredmény, detávol vagyunk attól, hogy akár csak részben is megol-dottnak mondhatnánk a mûholdas adatok feldolgozási,értékelési eljárásainak kifejlesztését. Ugyanis nagyon ki-terjedt a felhasználói kör – lásd a területek számbavé-

telét [3]-ban – és matematikailag is, meg a földtudományteljes Föld-leírási modelljei oldaláról nézve is igen ösz-szetettek e feladatok. Mindenesetre mondhatjuk, hogya távérzékelés is a társadalom által folyamatosan hasz-nált, nélkülözhetetlen ûrszolgáltatássá vált ugyanúgy,mint a másik két (lásd a 4.1 és 4.2 pontokat) klasszikusûrszolgáltatás. Ezen újfajta adatrendszer, adatbázis lét-rejöttével, amelyet minden jól mûködô országban kie-melten kezelnek, megnövekedett a földfelszínre vonat-kozó adatokat egységesen kezelô, úgynevezett GIS rend-szerek fontossága, hitelességének és naprakészségé-nek garantálása. Ez is ûrkutatási feladat, hiszen a hite-lesítés és a naprakészség kikerülhetetlenül a mûholdasadatrendszerekhez kapcsolódik.

Viszont a lezajlott fejlôdés és a folyamatos távérzé-kelési adatvétel egyik következményeként a jól kezeltés karbantartott GIS típusú rendszerekben a felszínre(talaj, víz, növénytakaró, felszínborítottság, felszínválto-zások, beépítettség stb.) hiteles idôsorai állnak rendel-kezésre legalább az elmúlt néhány évtizedre visszame-nôleg, s ezekhez kapcsolódva akár több évszázadra isvisszamenôleg a rendszerek tartalmazzák, tartalmaz-hatják a korábbi, térképeken rögzített vagy felmérések-bôl származó adatokat is. Elkezdôdhetett a Föld felszí-ne dinamikájának összetett vizsgálata, amely mind atermészeti, mind a civilizációs-társadalmi hatásokra ki-terjed. A jövôben ez az összetett folyamat erôsödve foly-tatódik úgy is, hogy egy-egy országról, ha saját maganem fordít eleget e vizsgálatokra a baráti vagy éppenellenséges szomszédai, partnerei sokkal többet fognaktudni, mint az adott ország. De ezért nem hibáztathatókazok, akiknél a többlet-tudás van, mert az érintett or-szág az, amelyik ostobaságból, tudatlanságból, nemtö-rôdömségbôl nem foglalkozik még saját magával sem.

A mûholdas technika is érdemi változásokon megy átúgy, hogy eközben fenntartják a korábban kialakult ész-lelési eljárások vagy azokkal kompatibilis adatokat szol-gáltató eljárások folyamatos használatát. A mai teljesûrszegmens globálisan részben GEO pályán lévô mû-holdakból, részben poláris napszinkron pályán lévô mû-holdakból, részben célhoz optimalizáltan felbocsájtottmûholdakból áll. A mai helyzet még tükrözi a korábbilehetôségeket [3]. Így folyamatosan és az egész földfel-színt naponta lefedôen a kis és néhány közepes felbon-tást biztosító mûholdas mûszerek adatai állnak rendel-kezésre. A nagy felbontást biztosító holdak adatainakegy-egy területen az ismétlôdési ideje több nap vagy soknap, míg az extra nagy felbontást (1m x 1m-tôl a <0,5mx <0,5m vagy még nagyobb) biztosító, általános, civil cél-ra felbocsájtott mûholdak adatai pedig esetlegesen vagyeseti megrendelésre állnak rendelkezésre. Az extra nagyfelbontású, civil mûholdak képei ma már érdemi kato-nai felderítést is lehetôvé tesznek. Például a kínai nuk-leáris tengeralattjárók egyik új bázisának az építésétés üzembeállását civil mûholdas adattal (Digital Globe)is lehetett igazolni. Ez ma még érdekesség, de a jövô-ben megváltoztatja az országok együttmûködésének azalapjait, hiszen a titkolózás már a széles civil nyilvános-ság elôtt sem lesz lehetséges.



A fejlôdés másik iránya a különleges, célorientált mû-holdak felbocsájtása, a speciális, új távérzékelô rend-szerek kifejlesztése. E téren ma és a közeli jövôben aglobális változások (pontatlan, köznapi nevén a globálisfelmelegedés) és általában a Föld mûködése finomabb,de meghatározóan fontos részleteinek a megismeréseés folyamatos figyelése a kiemelt cél. Így több speciá-lis mûhold is készült illetve most készül az óceánok rész-letes tanulmányozására (Jason misszió a NASA és aCNES együttmûködésében), amelyet a tervek szerint aJason-4 mûholddal a kutatásból már szolgáltatási szint-re kívánnak emelni. A másik kiemelt misszió a Föld (alégkör, az óceánok és a szárazföld a bioszférával és azemberekkel) teljes széndioxid forgalmának, a széndio-xid mérleg egésze és részletei megismerésére irányul.Ugyanígy speciális, de különösen fontos cél a földi jég-takaró (sarki jég és a gleccserek, magashegyi hósap-kák) állapotának és változásainak vizsgálata, amitôl töb-bek között az ivóvíz készleteink állapota és mennyisé-ge is függ.

Ugyanezen a területen a speciális mûholdak hasz-nálata mellett a már szokásosnak tekinthetô adatrend-szerek felhasználásával is célorientáltan az ember, a tár-sadalom környezetre gyakorolt hatásait kutató progra-mok futnak, s továbbiak várhatók. Ezek jellegét jól illuszt-rálja például az ESA a nagyvárosok fölött és körül ki-alakuló „hôszigetek” és az így megváltozott környezethatásainak a kutatása. Az eredményeket ingyen(!) a vizs-gálatba bevonásukat kérô nagyvárosok rendelkezésé-

re bocsájtják a városi vezetés döntési lehetôségeinekjavítása érdekében. (Megjegyzem unikumként, hogy Bu-dapestet is bevonták volna a vizsgálatba, ha a város ve-zetése deklarálja, hogy fel kívánja majd valahogy hasz-nálni az ingyen kapott eredményeket. De erre nem voltakhajlandók, így Budapest is és a magyar kutatók is kima-radtak a vizsgálatokból.)

Külön említést érdemel a különösen nagy spektrá-lis felbontású, azaz hiperspektrális mûholdas mûszerekkifejlesztése az elmúlt idôszakban. Ez eddig alapvetô-en kutatási terület volt, ahol a felszínrôl visszavert nap-fényt nem néhány, szélesebb spektrális sávban mérjükmeg, hanem sok, keskeny spektrális sávban, megismer-ve a felszín viselkedését részleteiben is. A hiperspekt-rális technika eddig teljes egészében kisérleti eljárásvolt, amelyben a kapott adatok tulajdonságait és a fel-szín állapotára vonatkoztatás eljárásait kerestük, hogya korábbi, szokásos mûholdas (multispektrális) távérzé-kelési adatok által szolgáltatott információknál többet,minôségileg újat, illetve pontosabbat és megbízhatóbbatvezethessünk le a hiperspektrális adatokból.

A MODIS mûszer a 36 spektrális csatornájával e tech-nika egyik elôfutára és jól használható. De már a közel-jövôben várható az elsô, már nem kísérleti mûholdakstartja (például német fejlesztésû mûszer indiai szolgá-lati mûholdon stb.) hiperspektrális mûszerrel, amely le-hetôvé teszi a kôzetek ásványi összetételének könnyû,pontos és gyors vizsgálatát, a növényzet állapotának ed-diginél minôségileg sokkal jobb felmérését stb. A hiper-spektrális technika belép a standard távérzékelési el-járások közé. Azonban ugyanúgy, mint korábban a szo-kásos távérzékelési eljárások esetén is történt, ezen adat-rendszer real-time vételét, kezelését és a felhasználás,hasznosítás eljárásait az egyes országok maguk kell meg-oldják, ha nem akarnak teljesen kiszolgáltatott és alul-informált helyzetbe kerülni.

E téren is van döntéshozói csapda-helyzet; máig fo-lyik például K+F munka a terméshozam megállapítási el-járásai kifejlesztésére. Ezek átkerültek, átkerülnek ope-ratív felhasználásra, a normálisan mûködô országokban.A szakmailag általában valamennyire kivülálló szak-mai „bírálók” és a döntéshozók most mégis azt látják,hogy a kutatók ismételten, például termésbecslési eljá-rások fejlesztésre kérnek pénzt. Nem tudván a fentebbelmondottakat, azok tényleges hatásait, jellemzôen úgydöntenek, hogy ez már megoldott kérdés, s akik így dön-töttek, döntenek, le is maradnak a többiekhez képest. Hi-szen a hiperspektrális technika teljes új lehetôségeivelteljesen új, eddig ki nem fejlesztett eljárást igényel azeredményes felhasználáshoz. Viszont a régi adatokkalés a régi eljárásokkal az új eredményekhez nem lehethozzájutni.

A már többször említett kis-mûholdas technika (mik-ro- stb. mûholdak) megjelenése a távérzékelésben ép-pen most indított el egy érdemi átalakulást, ami nagyelôrelépést hoz. Ugyanis a kis-mûholdak olcsók és ké-pesek egy-egy érzékelô-mûszert hordozni, üzemeltetni,legyen az akár nagy vagy extra nagy felbontású, opti-kai sávú mûszer, akár mikrohullámú SAR rendszer. A fej-

HÍRADÁSTECHNIKA


A sivatagosodás emberi-civi l izációs forrásaira mutat ráez a kép, ahol a Negev sivatagban látható az izraeli-egyiptomi határ. Attól északkeletre a sötét részeken él a félsivatagi növényzet, míg attól délnyugatralényegében nincs jelen. (Az ELTE állomása vette.)

lôdés kétirányú. Egyrészt lehetôvé vált, hogy két kis-mûhold formációban repültetésével a két egyforma, fe-délzeti távérzékelô mûszer az éppen vizsgált területrôlmindig sztereó képpárt készítsen, azaz a távérzékelésrutinszerûen három dimenziós lehet. Ez rendkívüli áttö-rés és az adatfelhasználást is át fogja alakítani. Másrésztsok mikro-mûhold olcsón elkészíthetô és olcsón fel isbocsájtható. Így ma már nincs annak sem elvi, sem gya-korlati akadálya, hogy a nagy és extra nagy felbontásúmûholdas adatok is egy-egy területrôl például napontaismétlôdôen rendelkezésre álljanak megbízható idôso-rokat produkálva a kutatás és a gyakorlati hasznosításszámára is, csak elegendôen sok holdat kell felbocsáj-tani. Ez a változás is elkezdôdött.

Kiemelendônek tartom még azt, hogy megjelentek újmûszerek is és új szemléletet tükrözô kutatási irányok.Közülük kiemelem egyrészt a LIDAR nevû légkör és fel-szín vizsgálatra egyszerre adatokat szolgáltató lézeresmûszert, amely alkalmas a légkör összetételének (pl. ae-rosol tartalom) függôleges eloszlása meghatározásáraaz éppen a mûhold alatt illetve a mûszer látóiránya men-tén lévô légoszlopban, valamint az ezen légoszlop alat-ti felszín egyidejû vizsgálatára is. Lehetôségei miatt nem-csak mûholdakon, de a közeli jövôben más bolygók (pl.Vénusz) vizsgálatára induló ûrszondákon is alkalmaz-zák. A másik új mûszer a nagy behatolási mélységû ra-dar (penetrating radar), amellyel mûholdról lehetségesa felszín mélyebb, felsô rétegeinek vizsgálata néhány-szor 10 m mélységtôl a felszín anyag-összetételétôl isfüggôen akár 1-2 km mélységig. Ez a technika is megha-tározóan fontos lesz a jövôben.

4.4 Új szolgálatok megjelenéseAmint az várható volt, az elmúlt idôszakban részben

megjelentek már várt, új ûralkalmazási, ûrszolgáltatásiterületek a maguk rendszereivel, részben elkezdôdöttteljesen új szolgálatok létrehozása. Utóbbiak értelem-szerûen az alapot jelentô K+F rész dominanciájával tûn-tek fel. Ezek kirajzolják a jövô földi társadalmának egyessajátosságait is feltéve, hogy az emberiség „panem etcircenses” felkiáltással nem írtja ki saját magát.

4.4.1 ÛrparancsnokságokAz elsô ûrparancsnokságok (space commands) már

korábban elkezdtek formálódni, s ma már mûködnek. Ûr-parancsoksággal rendelkezik az USA, Oroszország, Kí-na és már kiformálódó India ûrparancsnoksága. Az EUrealizálta a problémát és a feladatokat, s elkezdte az ûr-parancsokság létrehozását tanulmányozni, amit nehe-zít az EU-n belül a közös védelmi politika és a közös,mondjuk úgy szövetségi jellegû haderô hiánya, amit nemold meg a NATO megléte és mûködése. Az ûrparancs-nokságok fô feladata – itt megjegyzendô, hogy a kínai-ról nem tudunk érdemben semmit – az egész társadalom,azaz az adott ország vagy államszövetség mûködése szem-pontjából kulcsfontosságú ûrbeli, azaz ma még teljes egé-szében mûholdas szolgáltató rendszereinek a lehetségesmértékû védelme, a rendszerek megóvása akár terror jel-legû, akár katonai támadás jellegû sérülésektôl. Ugyan-

is, mint láttuk, ez alapjaiban érinti egy-egy ország mûkö-dési stabilitását, s így a biztonságát és a szuverenitásátis.

E fô feladat a többi áttekintése során is markánsanmegjelenik. Természetesen ezen alapvetôen védelmi,megóvási feladat mellett megjelent a visszavágás ké-pességének létrehozása is. Az is tisztázódott az elmúltévtizedben, hogy a bármi okból folytatott katonai mûve-letekben, legyen az például békefenntartás vagy éles ha-dihelyzet, ahhoz, hogy a bevetett katonai erô, a katonák– mind személyében egyedi, pótolhatatlan – jól és le-hetôleg biztonságos körülmények között láthassák el afeladataikat az ûreszközök, ûrrendszerek egész skálá-ját kell tudják használni, azokra kell tudjanak támasz-kodni (felderítés, navigálás, hírközlés stb.). E fô feladatmellett elkezdôdött a feladatok rendezôdése, körvonala-zódása is, s a továbbiakban ehhez igazodom.

Az ûrparancsnokságok feladatai közé került a felde-rítés, amelyik azonban oly régi, mint maga az ûrkutatás.Hiszen például az elsô amerikai katonai felderítô mû-hold a Discoverer-1 1959. február 28-án startolt. Mint lát-tuk, az általános, civil célú és irányítású távérzékelô mû-holdak adatait is egyre nagyobb mértékben lehet, mint-egy mellékesen, felderítésre is használni. De ez nem he-lyettesíti a speciális, katonai célú, felderítô, esetenkéntfelderítô és mûvelet-irányító mûholdak fejlesztését éshasználatát. A feladatkör két részbôl áll. Egyrészt lega-lább napi egyszeri globális fedéssel figyelni kell a föld-felszín markáns változásait, mert azok, ha megjelennek,vagy nagy természeti változást, katasztrófát jelentenek,vagy katonai balesetet, illetve mûveletet, például táma-dás elôkészítését. Azért csak a nagy változásokat le-het automatikus képfeldolgozással (is) figyelni, mert egy-részt a földfelszín globális lefedése mûholdas távérzé-keléssel ma még biztosan nem lehetséges a közepes-nél érdemben nagyobb felbontással, másrészt a nagyés extra nagy, vagy speciálisan, mûveletirányítást is le-hetôvé tevô mértékû felbontással lefedve a teljes föld-felszínt olyan nagy adattömeg keletkezne, amit sem amûholdakról real-time lehozni, sem ugyanígy azonnalfeldolgozni ma még biztosan nem vagyunk képesek. Deez a képesség folyamatosan növekszik. Másrészt a ka-tonai felderítô-mûveletirányító mûholdak egy-egy kije-lölt területrôl rendkívül nagy felbontású „képeket”, azazadattömeget kell produkáljanak az átvonulásuk idejealatt. Így lehetségessé válik egy-egy kijelölt terület meg-figyelése, esetleg ott mozgó alakulatok közvetlen irá-nyítása, mûködésük segítése.

E területen az USA, Oroszország, Kína, India, Japán,Izrael stb. önállóan fejleszt és használ mûholdakat, mígaz EU-n belül Franciaország e téren a vezetô ûrhatalom,mind külön nemzeti használatra, mind a közös igényekkielégítésére képes mûholdakat fejleszteni és üzemel-tetni. E speciális feladatkörben új, sajátos érzékelôketis fejlesztenek. Ezek közül most is (még?) az infravörös(IR) érzékelôk fejlesztése a legfontosabb. Nagyérzékeny-ségû és nagy felbontású képeket készíteni képes IR ér-zékelôket fejlesztenek. Az IR kiemelt szerepe érthetô,hiszen mind az emberek jól látszanak éjszaka is a hôké-



peken, mind a mûködô, illetve hideg jármûvek, egyébmûszaki eszközök. (Megjegyzem, hogy e technika hasz-nálatával a hamis szeszfôzdék és az embercsempészekis a mainál sokkal egyszerûbben megfoghatók.) Az IRérzékelôknél sajátos cél az induló pl. interkontinentálisvagy ûrbe szánt rakéták gyors és pontos észlelése is.Ez ugyanis egy remélt elhárítás sikerének ugyanúgy azelôfeltétele, mint ahogy egy esetleges nagyobb vagy vi-lágméretû konfliktus kitörése megakadályozásának azutolsó lehetôsége. A hiperspektrális technika új lehetô-ségeket nyit a felderítésben is, mivel az álcák és a tény-leges objektumok megkülönböztetésének eddig meg nemvolt lehetôségét kínálja. E téren a gond az, hogy a na-gyon sok spektrális sávban a nagyon nagy térbeli fel-bontás extrém mennyiségû adatot produkál, amelyekátviteléhez és feldolgozásához új mûszaki utakat kelltalálni. De ez az igény a civil területeken is megjelent, ígya fejlesztés nem speciálisan katonai feladat megoldása.

Mivel a mobil hírközlés értelemszerûen a honvédel-mi mûveletek egyik kulcseleme, s ráadásul – lásd a 4.1pontot – az elsô, teljes kiépítésû MSS rendszer, az Iri-dium a cég csôdje következtében állami kézbe (az USAkormánya kezébe) került és nagyobb részt honvédelmitípusú célokra használják, az Egyesült Államok ûrpa-rancsnokságának egyik fontos feladata annak vizsgá-lata, hogy célszerû-e speciálisan honvédelmi feladato-kra különálló MSS rendszert létrehozni, valamint azalacsony pályás (LEO) mûholdakból álló általános cé-lú MSS rendszerek használhatóságának vizsgálata azIridiumon, s az ilyen LEO holdakból álló rendszerek vé-delmének kialakítása támadás esetén.

A mûholdrendszerek, pillanatnyilag elsôsorban méga LEO holdakból álló rendszerek védelmének szüksé-gessége az elmúlt idôszakban egyértelmûen kiderült.Ugyanis Kína mûholdak elleni támadásra fejlesztett ra-

kétával (Anti SATellite, azaz ASAT rakéta) sikeresen ki-lôtte az egyik, már üzemképtelenné vált, poláris LEO pá-lyán keringô mûholdját, a FengYun-1C-t. Ezzel Kína egy-részt demonstrálta a mûhold-megsemmisítési képes-ségét, és olyan idôszakban tette ezt, amikor a világbanéppen senki sem fenyegeti, mégis a mások elleni táma-dás megindításának egyik fontos és korszerû elemétfejlesztette ki és a használhatóságát demonstrálta is.Másrészt a szétlôtt mûhold és az ASAT sok ezernyi da-rabja más mûholdakat, ûrhajókat, induló bolygóközi szon-dákat veszélyeztetve kering ma a Földünk körül.

Mindkét tényezônek érdemi következményei vannak.Az utóbbira a 4.4.2 pontban térek vissza. Az elsô ténye-zô következtében az Egyesült Államok haladéktalanuléles kísérletben, vagyis egy már nem használt saját, azellenôrzés alól kikerült és nagyméretû, a Földre vissza-zuhanni készülô mûholdat szétlôve, demonstrálta a sa-ját ASAT képessége meglétét, hangsúlyozva, hogy ezcsak egy egyszeri, egyedi kísérlet, amit továbbiak nemkövetnek. (A keletkezett darabok elsöprô többsége visz-szaesett a légkörbe és elégett.) Oroszország, bár tud-tunkkal e képessége szintén megvan, nem tudjuk, hogyaz USA-val egyeztetve vagy egyeztetés nélkül, nem de-monstrálta e képessége meglétét éles kísérletben. Fon-tos tudni, hogy minden ilyen kísérlet, a már visszatérô,visszazuhanó pályán lévô mûholdak esetét kivéve, nö-veli a veszélyes ûrszemét mennyiségét. Az ASAT tech-nika globális elterjedése elôtt ezzel a kínai kísérlettelmegnyílt az út. Viszont az így veszélyezetett mûholdrend-szerek üzeme nemcsak a katonai-védelmi feladatok szá-mára fontos, hanem elsôsorban és alapvetôen az egészcivil társadalom jó mûködéséhez (lásd az 1. részben).Ezért az USA vizsgálatokat indított el, hogy megtaláljáka jó megoldásokat a mûholdrendszerek egyes holdjaiönvédelmi képességének a kialakítására. Két fô irányt

HÍRADÁSTECHNIKA


Magyarország az ûrbôl, az ELTEállomása által vettmult ispektrál is képúgynevezett hamisszínû változata

vizsgálnak: a mûholdak rendelkezzenek olyan manôve-rezô képességgel, amelynek a segítségével ki tudnaktérni a támadó rakéta elôl; illetve fel lehet-e szerelni amûholdakat (civil hírközlô holdakat, navigációs holda-kat, távérzékelô holdakat és persze a spaciálisan kato-nai célú holdakat is) olyan lézer-fegyverrel és kapcso-lódó érzékelô rendszerrel (lásd még a 3.3 pontot), ame-lyik segítségével a mûhold szét tudja lôni a támadó ra-kétát. Arról ma nincs érdemi információ, hogy a sok szem-pontból sajátosan mûködô Kínában hány ASAT rakétaáll bevetésre készen vagy hányat akarnak telepíteni aközeli jövôben. Azonban a történtek következtében azegyébként is sérülékeny globális emberi civlizáció to-vább destabilizálódott.

Mivel az elmúlt idôszakban a közepes és nagy (inter-kontinentális) hadi rakéták elôállítási képességét egyretöbb ország, közöttük a kultúránkkal szemben kifejezet-ten ellenséges Észak-Korea és Irán is megszerezte (3.1pont), s a rakétaépítési képességét sikeres kísérletek-ben demonstrálta is, újra a fejlesztési célok közé kerülta rakéta-elhárítási rendszerek kifejlesztése és kiépíté-se. (Oroszország és az USA vitája e kérdésben nem eképesség kiépítésének fontosságáról folyik, hanem amikéntjérôl. Például arról, hogy a NATO-rendszer képeslegyen-e orosz területrôl indított rakétákat is elfogni vagycsak a világ más részeirôl. A kérdés valódi, hiszen érin-ti a még 40 évvel ezelôtt kialakított, akkor globális egyen-súlyt.) A fejlesztés gyorsul és a jelenlegi K+F cél egy-részt a 3.3. pontban már tárgyalt, földi telepítésû léze-rek alkalmazása, másrészt olyan elhárító rakéták kifej-lesztése, amelyekben egy rakéta sok elhárító „fejet” viszmagával, s így egy starttal sok támadó robbanófej illet-ve a robbanófejeket védô, megtévesztô ál-robbanófejsemmisíthetô meg. Intenzívebben folytatják a támadó ál-robbanófejek és valódi robbanófejek azonosítási mód-szereinek a kutatását is. Ez utóbbi azonban igen nehézfeladat, ha univerzális megoldást akarunk. Viszont a nemuniverzális azonosító eljárások az ál-fejek kis módosí-tásával igen könnyen kijátszhatók.

Fontos, de egyedi fejlemény az, hogy vezetô katonaihatalom elveszíti az önálló ûrrepülési képességét. Deaz USA-val ez most megtörtént. Ezért a NASA erôltetettütemû Orion ûrhajó és Ares rakéta fejlesztése mellett aÁllamok légiereje felújította annak tanulmányozását, hogyismételten használható, esetleg SSTO képességû, ön-álló, a civil programoktól független ûrhajó fejlesztést in-dítson. Az elsô közlemények szerint ha ez megszületne,akkor hozzájárulnának a civil célú általános használat-hoz is. Más szóval nagyon zavaró az Államokban az az„idétlenkedés”, ami már két évtizede folyik a civil ûr-hajózás terén, beleértve egyes okoskodó ál-tudósok –„minden megoldható robotokkal, az emberek csak mu-lassanak itthon a diszkóban” – nézetének a folytonoshangoztatását, s a különféle bizottságokban a vég nél-küli és értelmetlen vitákat. Hiszen pillanatnyilag az Ori-on építését is vitatják egyesek, kihasználva az elnök-váltás miatti természetes kezdeti bizonytalanságokat.A többi mûködô ûrparancsnokságnál ilyen gond és fel-adat nem merült fel.

4.4.2 Ûrvédelmi rendszer (Space Situational Awareness – SSA)

Az angol elnevezés kifejtése az ESA definíciója [17]szerint a következô: Az SSA tartalmazza mindazt az in-frastruktúrát és tevékenységet, amely ahhoz kell, hogymegbízható ismereteket (riasztáshoz és a jövôben azesetleges elhárításhoz is), idôben érkezô és pontos ada-tokat és a szükséges szolgáltatásokat biztosítja háromterületen. A területek, azaz veszélyforrások: az ûrbe ke-rült és veszélyessé váló, ember alkotta objektumok, to-vábbá az ûrbeli környezet hatásai (Nap-Föld kapcsola-tok, ûridôjárás stb.), valamint a természetes Föld-köze-li objektumok (kisbolygók, meteorok stb.), amelyek azûrtevékenységet, az ûreszközöket, illetve a az emberijavakat és végsô soron az egész emberi életet, a pusztalétünket is veszélyeztethetik vagy veszélyeztetik.

Ma e téren a kutatók sokfele munkálkodnak, de ösz-szehangolt, célorientált, s így az SSA követelményeinekmegfelelô munka alig folyik. Például a világ sok helyénsok csillagász – még amatôr csillagászok is – foglalkoz-nak a kisbolygók, üstökösök, meteorok kutatásával, de afenti szempontot kielégítô, összehangolt, veszély eseténaz azonnali riasztást biztosító rendszer nem létezik. Amunka megindításában Európa élenjárónak tekinthetô.Hasonló rendszer részei mûködnek az USA-ban, a NATO-ban (a NORAD légi és rakéta figyelô, továbbá mûhold-,valamint egyéb ûrszonda követô rendszer), Oroszország-ban, de ezektôl a fentiekre teljesen kiterjedô és kellôenmegbízható adatokat az EU és az ESA nem kap, azok ottsem állnak mindig rendelkezésre. Mivel több feladatmegoldásához kikerülhetetlenül globális mérôhálózatokszükségesek, ezért remélhetô, hogy e téren a szolgál-tató rendszer létrejötte egyben erôsíteni fogja a globálisegyüttmûködést is. Ez az EU, USA és Kanada, Oroszor-szág, Japán, Dél-Afrika, India, Új-Zéland és Ausztráliaközött már jó és jól mûködô alapokkal rendelkezik, demás irányokban ez ma nem igaz. A jelzett bázis azonbanönmagában elegendô globális fedést ad.

Az SSA területen jelentkezô három veszélyforrás: a) Minden lehetséges hatás, amely veszélyezteti

az ûr-infrastruktúrát – Európa esetében az európaiûr-infrastruktúrát –, azaz a kutató, a megfigyelô-távérzékelô, a hírközlô, a navigációs vagy meteorológiai mûholdakat, akár ütközéssel,akár ellenséges tevékenység következtében.

b) Minden lehetséges zavar vagy rombolás az ûrbeli vagy földi infrastruktúrában (mûholdak,elektromos energiaellátó rendszer, elektronikaihálózatok, távközlés, ellenôrzô és irányító rendszerek), amely a világûri (elektromágnesesés részecske-sugárzási) környezetbôl érkezik,mint például a napkitörések hatásai.

c) Az emberi élet védelme mind a földfelszínen,mind a levegôben és a világûrben azokkal a veszélyekkel szemben, amelyeket az ûrbeli szemét, törmelék vagy az ún. Föld-közeli objektumok (kisbolygók, meteorok, ürtökösök,egyéb égi kôdarabok) okozhatnak a légkörbelépve illetve a Földbe csapódva.



Értelemszerûen e három fô irány mentén indul megaz intezív K+F munka azzal a céllal, hogy már a K+F sza-kaszban kezdôdjön meg a döntéshozók részére a lehet-séges mértékû adatszolgáltatás, ami majd teljes rend-szerré épül ki. Így mostantól kezdve a teljes értékû ésnagy megbízhatóságú ûrbeli követés, a mûholdak éstörmelékek folyamatos figyelése és katalogizálása, pá-lyájuk értékelése és a riasztási küszöbök meghatározá-sa kiemelt kutatási feladat az ESA-n és az EU-n belül.

Azonos súlyú feladat az ûridôjárási kutatás és a kap-csolódó monitorozó hálózatok, eljárások, a Föld elekt-romágneses környezetének 24 órás, vagyis megszakí-tás nélküli figyelése, a mérések automatikus és megbíz-ható értékelése, s a riasztási küszöbök megtalálása. (Ezutóbbi feladat az elektromágneses hullámterjedés kér-déskörének eddig sosem látott mértékû fontossá válá-sát hozta és hozza magával.) Végül az eddig a csillagá-szok hobbijának és az amatôrök szórakozásának tekin-tett természetes Föld-közeli objektumok megtalálása,követése, katalogizálása, a pontos pályaszámítási eljá-rások fejlesztése és a riasztási szempontok meghatáro-zása is kiemelten fontos kutatási és szolgáltatási iránnyávált.

Az ember alkotta objektumok veszélyei az elmúlt idô-szakban világossá váltak. Elôször néhány nagy méretûûreszköz Földre visszazuhanása okozott gondot. Sze-rencsére(!) ezek végül is óceáni területeken érték el afelszínt. Majd a kínai ASAT kísérlet mutatta meg, hogyegyetlen döntéssel mily nagy tömegû, veszélyes ûrsze-metet lehet csinálni. Végül egy ellenôrzés alól kikerült,azaz már az élettartamán túl lévô, meghibásodott oroszmûhold ütközött neki egy amerikai LEO pályás távköz-lési mûholdnak, tönkretéve egy Iridium holdat. A kér-dést eddig nem kezeltük a súlyának megfelelôen. Az ûr-idôjárás területén sok az indikáció, a bolygók és a Földelektromágneses környezete külön is figyelmet érdemel.De ezek mellett már kiderült, hogy például a nagy tró-pusi viharok (hurrikánok, tájfunok) keletkezési területeiteljes korrellációban vannak az ionoszféra elektron-sû-rûsége (plazma-sûrûsége) maximumainak felszín felettielhelyezkedésével. A kapcsolat vélhetôen nem közvet-len, de kétség kívül megvan. Vagyis a hatások nemcsaka már kimutatott területeken (zavarok a távvezetékeken,baleseti és rosszullét gyakorisága stb.) vannak meg, ha-nem sok más területen is, amit korábbi elképzeléseinkalapján nem is gondoltunk volna.

A Föld-közeli objektumok esetében szerencsénkre ér-demi demonstratív eset (még) nem történt. De az elmúltidôszakban kiderült, hogy jószerivel nem is ismerjük aFöld-közeli objektumokat, alig néhányról tudtunk. Az újab-ban észrevettek között pedig van olyan, amelyik akáregész civlizációnkat is veszélyeztetheti. Másrészt nagymegbízhatósággal sikerült igazolni, hogy a múltban visz-sza-visszatérôen nagyobb objektumok csapódtak a Föld-be érdemben befolyásolva a földi bioszféra létét, mûkö-dését. Ráadásul e kváziperiódikus eseménysorban mostéppen olyan idôszakban vagyunk, amikor a korábbi ha-sonló idôszakokban csapódott be objektum a Földbe.Mindezek ott vannak az SSA megindítása mögött.

4.4.3 A Föld elektromágneses környezeténekmonitorozása

A Föld és a Naprendszer többi bolygója elektromág-neses környezete egyes jelenségeit már az ûrkutatáskezdeti ideje óta vizsgáljuk. Például azt, hogy van-e mág-neses tere, annak mi a szerkezete stb. De az egységeselektromágneses környezet léte és fontossága csak azelmúlt idôszakban rajzolódott ki elôttünk. Azt már az elô-zô helyzetképek – elsôsorban [2,3] – írása idején tudtuk,hogy a Napból jövô (flare, napfolt stb. által keltett) tran-ziensek és az állandó napszél valamint a vizsgált boly-gó kölcsönhatása részecske befogást és elektromág-neses jelenségeket produkál. Azonban ezen jelenség-kör teljessége ekkor még nem sejlett fel elôttünk. Máramár tudjuk, hogy mind a Föld, mind a többi bolygó ese-tében a bolygó mûködésének, állapotának és a folya-matban lévô vagy várható változásoknak az egyik kí-sérôjelensége, jelzôje illetve akár a teljes megjelené-se éppen az elektromágneses tér jelenségeinek együt-tese. Sôt az is kiderült, hogy a Föld elektromágneseskörnyezetének, speciális szerkezetének sarkalatos sze-repe van az életfeltételek biztosításában a Földön!

Ezért a bolygók és a bolygóközi tér kutatásában azott jelenlévô plazma és az ott fellépô, terjedô elektro-mágneses jelek mérése mára kiemelten fontossá vált.Az adatok igen jól használhatók a bolygók összehason-lító vizsgálatában is. Ez pedig azért fontos, mert segítia Föld állapotának és változásainak a megértését. Ezkét területen indított változást. Egyrészt megjelentek aterjedô elektromágneses jelek pontos alakját is kimér-ni képes és egyben nagyon érzékeny mérôeszközök,másrészt a jelenségek pontos megértéséhez és az elekt-romágneses környezet leírásához – benne az ûridôjá-rási jelenségekkel is – a Maxwell egyenletek egzakt meg-oldásainak megtalálása volt szükséges e különlegesés változatos környezetben, ahol a jel által átjárt közeginhomogén is, meg összetetten mozog is. Az is kiderült,hogy a jelenségekrôl, még az elôfordulásuk idôbeli el-oszlásáról sincs teljes értékû adatbázisunk. Például méga villám keltette felsôlégköri (magnetoszférikus terjedé-sû) jelekrôl sem. E kérdéskörben érdemi magyar rész-vétellel az elmúlt idôszakban sok eredmény született.

Mindezek alapján az elméleti munka eredményesmegélénkülése mellett a földi és ûrbeli mérôhálózatokkiépítése is megkezdôdött. Elindultak az elsô, kifejezet-ten az elektromágneses környezetet vizsgáló mûholdak.Közöttük is igen fontos az ESA Cluster missziója, az ame-rikai Image mûhold, a francia Demeter mûhold és azorosz-magyar-ukrán Kompasz-2 mûhold. A kapott ésmég érkezô adatok elsô feldolgozása már megmutatta,hogy az elektromágneses környezet szisztematikus mû-holdas monitorozására mielôbb szükség van. Az erreorientált mûholdas misszók folytatónak. Így rövidesenújabb francia mûhold várható, továbbá egy ugyanilyenméréseket végzô, orosz vezetésû és nagyobb magyarhozzájárulású mûszeregyüttes (Obsztanovka) felvitelea Nemzetközi Ûrállomásra, valamint orosz mûholdak in-dulnak ugyanezen célból (szintén magyar mérôeszköz-zel felszerelve).

HÍRADÁSTECHNIKA


De ahhoz, hogy az elektromágneses környezetet fo-lyamatosan és kellô pontossággal és kellô mélységbenmegfigyeljük és megértsük, a mûholdas mérések önma-gukban nem elegendôek. Szimultán földfelszíni méré-sekre van szükség. Ezek azonban csak akkor szolgál-tatnak kellôen megbízható, teljes értékû eredményt, hafolyamatosan üzemelnek és a vett jeleket folyamatosan,s ezért értelemszerûen automatikusan fel is dolgozzák.Az elmúlt idôszakban több globális hálózat telepítéseés üzeme is megkezdôdött. Nekünk talán fontos, hogymindegyik magyar részvétellel jött létre és mûködik, sa sok szempontból unikális AWDAnet magyar vezetés-sel, magyar szakmai eredmények alapján jött létre ésépül tovább, s ez ma az egyetlen olyan rendszer, ame-lyik képes folyamatosan a villámok által keltett és amagnetoszférán át terjedt jeleket (whistlereket) folya-matosan regisztrálni automata jelfelismeréssel és mostépül ki benne az a szolgáltatás, hogy a regisztrált je-lekbôl automatikusan azonnal számítja a magnetoszfé-ra paramétereit. (Ez az eljárás is magyar eredmény.) Ezazért különösen fontos, mert egyrészt elôször válik le-hetségessé a magnetoszféra állapotának a folyamatosés pontos megismerése, másrészt az SSA részére tud-ja szolgáltatni az ott kiemelten fontos ûridôjárási ada-tok talán legfontosabb részét, a magnetoszférában ke-letkezô zavarok real-time észlelésével.

A szolgálat ezen teljessé válása éppen folyamatbanvan, de hasonlóan megkezdôdött (e téren újzélandi ésamerikai vezetéssel, magyarok részvételével is) a vil-lámok globális és folyamatos detektálása. (Kiemelendôa WWLLN rendszer, újzélandi vezetéssel.) Ez az adat-rendszer egyrészt kapcsolódik az elôbb elmondottak-hoz, másrészt fontos a polgári repülés számára, s el iskezdték a használatát. Végül pedig ezen hálózatok együt-tes mûködése lehetôvé teszi a globális villám-aktivitásidôbeli változásának meghatározását. Ez azért különö-sen fontos, mert az összehasonlító planetológiai vizsgá-latokból, a felforrt, izzóan forró Vénusz és a Föld elektro-mos kisüléseinek eddigi összehasonlításából az derültki, hogy a globális változásokkal, vagyis az úgyneve-

zett globális felmelegedéssel valószínûen nem a villám-tevékenység erôsödése, hanem ezen aktivitás csökke-nése és átalakulása járhat együtt. Érthetôen rendkívülfontossá vált e jelenségkör megértése, hiszen az itt meg-jelenô változások lehet, hogy elemi életfeltételeink ve-szélybe kerülésének az elôhírnökei lehetnek, de úgy tû-nik, hogy észlelésük idôben, elegendôen korán történikahhoz, hogy még változtassunk – ha az emberiség akarés hajlandó változtatni – a rossz folyamatokon.

5. A magyar ûrtevékenység helyzetérôl

E helyzetképnek, elôdeihez hasonlóan [1-3] nem célja ahazai helyzet részletezô, kimerítô elemzése; azaz nemhelyettesít egy átfogó hazai helyzetelemzést. Viszont,megkerülhetetlen, hogy ebben az anyagban, a korábbi-akhoz hasonlóan, a hazai helyzet fô vonásait felvázol-juk. Mivel a magyar helyzet, illetve eredmények meg-megjelentek már az elôzô pontokban is a nemzetközikép részeként, itt az ismétléseket a lehetséges mérté-kig kerülöm.

Mivel a társadalmi ismertség és elfogadottság a ha-zai helyzetet is alapvetôen befolyásolja, elôször e kér-déssel foglalkozom. E körben globálisan is komoly gon-dok vannak (lásd az 1. részben), azonban a hazai hely-zet ezzel összevetve még sokkal rosszabb. Az az álta-lános szétesettség, ami ma a magyar lakosságot jel-lemzi, s aminek következtében nem alkot mûködô tár-sadalmat, érdemben minden kérdésre kiterjedôen odanem figyelést, érdektelenséget és nemtörôdömségeteredményez. Vagyis a lakosok elsöprô többsége kizá-rólag a pillanatnyi vélt érdekeivel törôdik, s a köz ügye-it számára érdektelenként félresöpri. Hazánkban általá-ban is igaz, hogy K+F munkát valamiféle fölösleges szó-rakozásnak ítélik, az ezzel foglalkozókat pedig ingyen-élôknek. E helyzet létrejöttében és mai meglétében ér-demi felelôsség terheli a közvélemény formálásábanszereplôket, mert legtöbbször mindezt maguk sem ért-



Az AWDANet globális hálózat, ami a Föld magnetoszféráját monitorozza 24 órás, megszakítás nélküli üzemben tel jesen automatikusan

vén még segítik is azon vélemény kiformálódását, hogya kutatás luxus és nem elemi életfeltétel. Ez a helyzethazánkban – ha egyáltalán lehet még fokozni –, foko-zottan érvényes az ûrtevékenységre. Ebben a felelôs-ség összetettebb. A közvéleményt formálók ugyanis ma-guk sem tudják, hogy minden pillanatban ûrrendszere-ket használnak riportjaik, mûsoraik elkészítésekor ésleadásakor, de a megkérdezett „szakértôk” is – jellem-zô tévedésük, hogy nálunk az ûrtevékenységet csilla-gászatnak tartják, ami azért ritka helyzet a glóbuszon,ezért egy-egy témához szeretnek ilyen értelemben ke-resni szakértôket – általában a pillanatnyi szenzációk-ról, legtöbbször a távoli világûr legelvontabb kérdései-rôl beszélnek, így teljesen elsikkad az ûrtevékenységvalódi jellege és mûvelésének fontossága, mindennapiszerepe az ipar és a gazdaság fejlôdésében, az életmegóvásában, szolgálatában, vagyis mindabban, ami-rôl az elôzô pontokban volt szó. E mellett a lakosok tá-jékoztatására széles körben ma is rányomja a bélyegétaz a hamis kép, amelyiket még a bolsevik diktatúra ide-jén kötelezô materialista szemlélet táplál, ezért aztánnálunk az ûrtevékenységet jellemzôen a nagy és gaz-dag országok presztizs-programjainak tekintik, s így ismutatják be. E helyzet azért rossz, mert az országot el-zárja a korszerû ipari-gazdasági-környezeti-társadalmifejlôdés egyik legfontosabb hajtómotorja használatá-tól, gyorsítva a lemaradásunkat most még csak Euró-pához, de rövidesen a glóbusz elmaradottabb régióihozképest is.

A döntéshozói helyzet az általános állapotainkat tük-rözi. Az elmúlt idôszakban sokat romlott a kép. Ugyanisaz elôzô helyzetkép [3] készítése elôtti években, ez az1990-es évek elejét jelenti, minden parlamenti párt frak-ciójában volt legalább 2-3 képviselô, és persze velükdolgozó szakértôk is, akik tudták, hogy mi az ûrtevé-kenység és akikkel e terület mûvelésének és fejleszté-sének a kérdéseit mind kormány-oldalon, mind az el-lenzéki oldalon meg lehetett beszélni. Akkor elkerülhe-tetlen volt az ûrtevékenység irányításának átszervezé-se a rendszerváltoztatási kezdemény következtében ésEurópa-konform szervezet jött létre [3]. Ma már nincs aparlamenti pártoknál sem képviselôként, sem szakértô-ként olyan ember, aki tisztában lenne azzal, hogy mi azûrtevékenység és tudná, hogy az miért fontos, hogy mû-velni és fejleszteni kell... Jó értelemben színezi e képet,hogy az elmúlt idôszakban az egyik Európa-parlamentiképviselônk lett 2009-cel bezárólag a Galileo-program„felelôse”, s jó mérnökként igen tájékozottá vált az ûr-tevékenység ügyeiben, sôt mindent meg is tett, hogy adolgok jó irányba menjenek. De ez csak rövid tranzi-ensnek látszik ma.

A kormányzati helyzet sem jobb. Ugyanis az elmúltévek során az ûrtevékenység irányítását, szervezetéttöbbször átalakították, degradálták, s ma már az irányí-tás, szervezés egyáltalán nem Európa-konform (lásd a3.1 pontban is). Magyarország európai integrálódása,az ESA-hoz teljes jogú tagként csatlakozása és az EUûrpolitikája megvalósításában való részvétele teljesmértékben elakadt. Ez ma már érdemi anyagi kárt is je-

lent Magyarországnak, s e károk a jövôben, – ha igengyorsan nem változtatunk –, csak növekedni fognak.Jellemzô példaként legyen itt most a magyar-indiai ûr-kapcsolatok alakulása. Kormányfônk indiai látogatásasorán a hindu fél – a korábbi jó ûripari és tudományoseredményekre is támaszkodva, amelyekkel ôk tisztábanvoltak – nyomatékkal jelezte, hogy szükséges lenne azûrtevékenységben is a kiemelt kétoldalú együttmûkö-désre. Erre keretet is rögzítettek és a megállapodás meg-született. Ennek ellenére a tényleges szakmai megálla-podások megszületésére és a munka megkezdésére amai napig nem került sor, bár ez legalább lassacskánballag az úton. A hazai ráfordítások már messze elma-radnak régiónk velünk összemérhetô országainak rá-fordításaitól, ezért elkezdôdött a korábban megvolt egy-értelmû regionális vezetô helyzetünk felmorzsolódása.

Rontja a helyzetet az is, – mint az a provinciákon jel-lemzô –, hogy az általános szakmai döntéshozói-veze-tôi közeg is a hazai általános társadalmi helyzet egyfaj-ta leképezôdése. Így az a mai sajnálatos állapot, hogyországos átlagban az egyetemi-akadémiai közeg semtudja, nem érti az ûrtevékenység fontosságát, értelmét,sôt az elért, a nemzetközi tudományos közéletben elis-mert eredmények itthoni megítélése is kétes, így az ûr-kutatási területeken elért eredményeket szinte mellôzik.Csak egyetlen példa errôl az, amikor egy egyetemi csúcs-vezetô meglátta a diákok(!) által épített elsô magyar mû-holdat. Ez az ESA által is elismert teljesítmény, a hazai„szakmai-tudományos” csúcsvezetôi álláspont azonbanaz volt, hogy effajta fölösleges marhaságokkal nem sza-bad foglalkozni. (Megjegyzem, az érintett diákok olyanszinten képzettek éppen a mûhold építésével megszer-zett tudásuk következtében, hogy bárhol a világon azon-nal el tudnak helyezkedni.)

De visszatérve az államigazgatási területekre, ehelyzet következtében (egyelôre) kimaradunk fontos eu-rópai szolgáltatásokból is. Például Európában már kétéve elkezdtek ûrbôl származó (kezdetben kiemelten atávérzékelési) adatokra támaszkodva olyan katasztró-fa-riasztó (idôjárási vészhelyzet stb.) központot létre-hozni, amelyik folyamatosan dolgozva figyeli az euró-pai helyzetet és veszélyes szituáció alakulása eseténazonnali értesítést küldene az adatok szerint várhatóanérintett országokba. A rendszerhez kapcsolódó orszá-gokban e riasztást vevô és a helyzetet ott azonnal a sa-ját adatok alapján is értékelô hely kell, hogy azután nevesszen el az információ a semmiben. Hazánk a mainapig nem jelezte mégcsak az érdeklôdését sem, pediga hazai szakmai feltételek megvannak – még...

Ugyanakkor, ha a kutatási-alkalmazási eredménye-ket nézzük, igen reménytkeltô a kép, az ûrkutatási mun-kák rendkívüli alulfinanszírozottsága ellenére. A szük-séges pénzek hiányát részben kompenzálja a régi gár-da szakmai elhivatottsága, ami azonban nem teszi le-hetôvé sem az utánpótlás kinevelését, munkába állítá-sát, sem az állami döntést is illetve kicsit is több pénztigénylô programokban részvételt. Most is csak fontos-nak tûnô példákat emelek ki. A Pille doziméter elsô vál-tozata még az elsô magyar ûrrepüléssel jelent meg a

HÍRADÁSTECHNIKA


nemzetközi porondon. Azóta is a magyar ûrtevékeny-ség egyik sikertörténete. A mai változat már a kutatásiszakaszból átkerült az emberes ûrrepülés szolgálatirendszerei közé: a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) standarddozimétere lett. Az is fontos eredmény, hogy az elmúltévekben Simonyi Károly professzor úr fia, Charles Si-monyi (Simonyi Károly) saját költségen kétszer is jártaz ISS-en, mindkét alkalommal dolgozott a Pillével ésa második útján elvégezte a már több éve fent dolgozóPille újrakalibrálását. Kiderült, hogy a Pille hosszú tá-von is igen stabil, paramétereit tartó mûszer, kiváló mû-szaki alkotás. (A Pille mai változata kifejlesztôjének tu-dományos-szakmai elismerése itthon nem történt meg.)

De sikerült más téren is jó eredményeket produkál-ni. Láttuk, hogy a Föld és a többi bolygó elektromágne-ses környezetének megismerése és az ûridôjárás ku-tatása kiemelten fontossá vált. A korábbi eredményekalapján részben új elektromágneses hullámterjedési el-méletet sikerült kidolgozni, amely a természetben mértjelek és az azokat kialakító körülmények leírására sok-kal alkalmasabb, mint a korábbi leírások, és sikerült ki-fejleszteni olyan mûholdfedélzeti mûszert és annak föl-di megfelelôjét is, amelyik e jelek vizsgálatára alkalmas.

Ez az Inhomogén Alapmódusok Módszere az elmé-letben és a SAS2, SAS3 mûszer az ûreszközökön, vala-mint a VR-1 és VR-2 mûszer a földi mérôrendszerekben.A SAS2 a Kompasz-2 mûholdon mutatkozott be siker-rel. A Kompasz-2 2006. május 24-én startolt, míg a VR-2az AWDAnet rendszer alapmûszere. A sikeres mûködésés az elméleti eredmények alapján nemcsak az AWDA-net üzemel nagy globális kiterjedéssel, hanem több ûr-kísérletben a SAS valamelyik változata fontos mûszer-ként szerepel, s megnyílt az út az elôtt, hogy kísérlet-vezetôként (PI) vegyünk részt elôkészületben lévô olyanbolygó vizsgálatban (Vénusz misszió), aminek a céljaaz összehasonlító elemzések segítségével a Föld mû-ködésének sokkal jobb megértése.

Igen nagy eredmény, hogy kutatóink és mérnökeinkjó munkával részt vesznek az ESA kiemelt fontosságú,úgynevezett „zászlóshajó” osztályú Rosetta missziójá-ban, ahol a Naprendszer kis égitestjei egyikének vizs-gálata a cél. Mondhatjuk, hogy már sok hazai kutatóhelybekapcsolódott az ESA egyes programjaiba, s komolyeredmény, hogy e programok mindegyikében a magyarhozzájárulás eredményes illetve eredményes volt a bio-lógiai kutatástól a fizikai és mûszaki kutatásig. Ki kellmég emelni, hogy a Nap, a Naprendszer és a Galaxisélet hordozására alkalmasságának vizsgálatában ma-gyar csillagászok élvonalbeli eredményeket értek el. Ahelymeghatározás, a meteorológia és a távérzékelésterén is eredményes az ûrtevékenységben a munkánk.

A hírközlésben a szabad piac érvényesül, amint aztmég [3]-ban megmutattam. A helymeghatározásban amagyar hozzájárulás a rendkívül nagy pontosságú mé-rések realizálása, beleértve a földi kiegészítô hálóza-tok alkalmazását. De az ESA tagság hiánya és a hazairáfordítások szinte nevetségesen kicsiny volta miatt azEU lehetôségek kihasználásának a korlátozottsága mi-att a Galileo-ba bekapcsolódásunk akadozik, a szüksé-

ges és kívánatos szintet nem éri el. Ebbôl már anyagikára is származik hazánknak. A meteorológia és távér-zékelés számára lényeges fejlemény volt, hogy a 2001.végi K+F támogatási döntéssel egy olyan mûholdmeg-figyelô állomást sikerült telepíteni az ELTE-re, amelyalkalmas a NOAA, a FengYun és a SAS-okat hordozó hol-dak adatainak vételére. Ezt még sikerült 2005-ig tovább-fejleszteni a közepes felbontású MODIS mûholdas ada-tok vételére is. Ezzel fontos adatforrást kapott a hazaitávérzékelési és ûrmeteorológiai kutatás és alkalmazás.(Sajnos az állomás üzemeltetési-fenntartási költségei-nek biztosítása is akadozik, mint minden más.) Az OMSzés az egész hazai kutató közösség elismerésének istekinthetô, hogy hazánk az EUMetSat tagja lett. Ez érde-mi elôrelépés.

A távérzékelésben a haszonnövények állapota ésterméshozam-meghatározása mellett az allergiát okozóparlagfû és a növényi kártevôk (pl. gyapjas lepke) elter-jedése mûholdas vizsgálatát érdemes említeni. Ezek ateljesség igénye nélkül kiemelt eredmények valóbanszépek és fontosak, s a teljes eredménysor, amit a 200fônél kevesebb magyar ûrkutatói közösség az elmúltidôszakban elért, biztosítja az országnak, hogy e fontosterületen a jelen és a jövô számára szükséges lépése-ket – költségvetés biztosítása esetén annak jó felhasz-nálása, teljes jogú ESA tagság, érdemi amerikai, oroszés indiai együttmûködés stb. – meg lehessen tenni, akárazonnal is. Ugyanakkor a korábban elmondottak miattnem tudom elhessegetni magamtól Ady Endre sorait,hogy „még magasról nézvést megvolna az ország...”

Az ûriparról érdemes külön is szót emelni. Az elmúltidôszakban, a PECS-et is felhasználva, de nagyrészt tel-jesen önálló ipari erôfeszítések eredményeként létre-jött egy kis, de erôs repülô- és ûripar Magyarországon.Világszinten piacképesek a gyárott repülôgépek, s az ûr-ipari termékek. Például India hazánk egyik cégétôl (BonnHungary Kft.) rendel meg mikrohullámú és egyéb elekt-ronikai eszközöket a saját nagyvolumenû ûrfejlesztései-hez. Az elôbb emlegetett SAS-ok is hazai ûripari termé-kek (BL-Electronics Kft.), s nem kutatóintézeti produkciók.A két kiragadott példa csak illusztráció. De mondhatjuk,hogy az elmúlt évtizedben olyan repülô- és ûripar jött lét-re hazánkban, amelyik egy teljesértékû európai integ-rálódás (teljes jogú ESA tagság, megfelelô hazai költ-ségvetési hátterû bekapcsolódás az EU ûrpolitikájába,az Európa-konform hazai irányítási szervezeti állapothelyreállítása) esetén képes az éles nemzetközi verseny-ben helytállni és hazánk számára a szükséges eredmé-nyeket és gazdasági elônyöket biztosítani.

Összeségében a hazai ûrtevékenység az elmúlt idô-szakban is szakamilag igen eredményes volt. Azonbanleépült a hazai irányítási rendszer, egyáltalán nem meg-felelô az ûrtevékenység finanszírozása – még az inflá-ciót sem kompenzálták az elmúlt évek során – és meg-akadt az európai integrációs folyamat. A hazai szakmaiközösség kész és képes a feladatok megoldására, ezteredményekkel igazolta most is. A sor a döntéshozókonvan, s a döntések nem odázhatók el.

De a meg nem hozott döntés is döntés.



6. Összegzés

Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy az ûrte-vékenység integrálódott az emberi társadalomba. A glo-bális társadalom már nem tud létezni az ûrrendszerek,az ûrinfrastruktúra nélkül, s nem tud megmaradni a jövô-ben az ûrtevékenység nyújtotta új lehetôségek haszná-latba vétele és ezen technológiák továbbfejlesztése nél-kül. Világunk átalakult. Ma már a kisebb, illetve elmara-dottabb országok is megértették, hogy elôrelépésükhöz,problémáik megoldásához használni kell az ûrtevékeny-ség szolgáltatásait és az esélyeik javítása, a lehetôsége-ik kihasználása az ûrtevékenységbe aktív bekapcsoló-dás nélkül nem lehetséges.

Az ûrkutatás eredményei a Földrôl, a Naprendszerrôl,az Univerzumról és az élet feltételei mibenlétérôl ésezek megmaradásának feltételeirôl az elmúlt idôszak-ban tovább egységesültek, s kirajzolódik egy teljesebbtermészetkép elôttünk. Ez alapvetôen nem illik bele sem-miféle materialista megközelítésbe. Így le kellett számol-nunk azzal a téveszmével, hogy az élet feltételei úgy-mond maguktól állnak rendelkezésre. Már tudjuk, éppena többi bolygó és a Naprendszeren kívüli, úgynevezettexobolygó-rendszerek egyre kiterjedtebb megismeré-sével is, hogy a Föld élet hordozására alkalmas állapo-tát maga az élet tartja fenn bolygónkon eleitôl fogva.Ezért mind a bioszférára, mind a Föld általános állapo-tára nagyon kell vigyázzunk, de nem veszélyeztetve ma-gát az emberi életet, nem az emberi élet ellenében. Azis látszik, hogy az élet csak különös harmóniák meglé-te esetén lehetséges, amelyek nem lehetnek valamelyvakvéletlen játékai. Ezért viszont nem is kockáztathat-juk meg a feltételrendszer megsértését, ha élni akarunk.

Vagyis az emberiség válaszúthoz ért. Ez az ûrtevé-kenységben és az annak segítségével kirajzolódó világ-képben, az élethez való viszonyunkban is látszik, ugyan-úgy, mint a társadalom minden tevékenységében és vál-ság-jelenségeiben. El kell döntenünk, hogy mit is akarunk.Szembe fordulunk-e Teremtônkkel a pénzt és az élveze-tet kergetve, vagy az Életért – és ekkor értelemszerûenaz emberiség és benne a magunk, a nemzetünk jövôjé-ért – cselekszünk-e?

Irodalom

[15] Einstein A., Podolsky B., Rosen N. (1935): Can Quantum-Mechanical Description of Physical Reality Be Considered Complete?,Physical Review, No. 47, pp.777–780.

[16] Hughes D. (2008): Cat tracker, Following one of the most elusive animals by satellite,Aviation Week&Space Technology, Vol.168, No.6, p.54.

[17] Bobrinsky N. (2009): The European SSA Preparatory Programme,5th meeting of the PECS committe, ESRIN, Italy.

A szerzôrôl

FERENCZ CSABA 1941-ben született Csíksomlyón.A Budapesti Mûszaki Egyetemen szerzett villamos-mérnöki diplomát 1964-ben, majd 1964-1968 közötta BME-n volt tanársegéd. 1968-1982 között az Ûrku-tatási Kormánybizottság titkárságán, majd a jogu-tód MTA Interkozmosz Tanács titkárságán volt önál-ló csoportvezetô, illetve osztályvezetô. 1982-2002között tudományos tanácsadó az MTA-n, az ELTE-rekihelyezve, majd egyetemi magántanár és 2002-tôlaz ELTE tanácsadója. 1968-ban szerzett dr. techn.fokozatot (aranygyûrûvel) a BME-n, 1972-tôl kandi-dátus, majd 1981-ben a tudomány doktora az MTA-n,doctor habilis (1995) és magántanár (1996) a BME-n,majd a BME tiszteleti tanára (2002). A NewYork Aca-demy of Sciences (1995) és a Magyar Mérnökakadé-mia (1996) tagja. Euromérnök Eur. Ing. FEANI (1996),az URSI, az MTA TRB és az URSI MNB tagja. Az Ûrku-tatási Tudományos Tanács és a Magyar ÛrkutatásiTanács tagja. Tanít és kutat, szakterületei az elektro-mágneses hullámterjedés, a mûholdas távérzéke-lés és ûreszközök fedélzeti mûszereinek tervezése.Az „Ûrkutatás és gyakorlati alkalmazásai”, az „Elekt-romágneses hullámterjedés”, a „Mûholdas távérzé-kelés” és a „Globális változások” címû tantárgyakattanítja az ELTE-n és a BME-n. 1961-tôl létrehozta akomplex ûrkutatást Magyarországon, 1965-tôl a mû-holdak követésével, 1966-ban a meteorológiai APTképek vételével, 1968-ban mûholdas transzóceá-niai rádióátvitellel. Társaival kifejlesztette az elsôhazai mûholdas mûszert, ami 1974-ben az IK-12-nrepült. Részt vett az elsô magyar ûrhajós tudomá-nyos programja megvalósításában. Új eljárásokatfejlesztett ki az elektromágneses hullámterjedés-ben és távérzékelésben. Több, mint 300 publikáció-ja van.

HÍRADÁSTECHNIKA


Az ûrtevékenység helyzete és trendje napjainkban · 2013-11-13 · Magyarország, ahol Antall...

Documents

Transcript of Az ûrtevékenység helyzete és trendje napjainkban · 2013-11-13 · Magyarország, ahol Antall...