AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI …...dékán (GIK) mondott köszöntést. Prof. dr....

BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI L APOK

A tartalomból:

Az OMBKE 109. küldöttgyűlése

A selmecbányai Fritz-ház története

A kohómérnökképzés áttelepülése Sopronból Miskolcra

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJAALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN

JÓ SZERENCSÉT!

2019/4. szám

KKÕÕOOLLAAJJ ÉÉSS FFÖÖLLDDGGÁÁZZ

152. évfolyam

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Az OMBKE vezetői, szervezetei és tagsága ezúton fejezi ki köszönetét az Egyesület jogi-tag vállalatainak és mástámogatóinak, valamint azok vezetőinek több éves erkölcsi és anyagi támogatásukért, kérve hogy a hazai bányászatés kohászat megőrzése, megújítása és fejlesztése érdekében továbbra is támogassák Egyesületünk munkáját!

Jó szerencsét!

ABM Kuprál Kft.

Bozó Károly ügyvezető igazgató

Alba Metall 1991 Kft.

Dr. Szombatfalvy Anna

ügyvezető igazgató

ARCONIC-KÖFÉM Kft.

Katus István vezérigazgató

Alu-Block Kft.

Sőregi Csaba ügyvezető igazgató

BAUMIT Kft.

Illy Gábor ügyvezető igazgató

Bányavagyon-hasznosító Nonprofit

Közhasznú Kft.

Czémán Miklós ügyvezető

BERTING Vezetési Tanácsadó Iroda

Csonka László ügyvezető

BUSCH-HUNGÁRIA Kft.

Siddi Róbert ügyvezető igazgató

COLAS-Északkő Bányászati Kft.

Cseh Zoltán ügyvezető igazgató

Csefém Kft.

Dr. Takács Nándor


Csepel Metall Vasöntöde Kft.

Dr. Sohajda József


CST-Csepel Techno Kft.

Furka Norbert


DUTRADE Zrt.

Kroó Iván igazgató

FÉMALK Zrt.

Dr. Sándor József

elnök-vezérigazgató

FÉMSZÖVETSÉG

Vince Gábor elnök

GEO-FABER Zrt.

Töllősy Pál


GLOB-Metal Kft.

Szabó Ferenc


INOTAL Alumíniumfeldolgozó Zrt.

Brezóczki Attila


ISD DUNAFERR Zrt.

Tankhilevich Evgeny cégvezető

K + K Vas Kft.

Katkó Károly ügyvezető igazgató

Kaszimpex Kft.

Kaszper László ügyvezető igazgató

Kémény Zrt.

Németh Sándor vezérigazgató

Kvarchomok Kft.

Demeter Tamás


LAFARGE Cement Magyarország Kft.

Mikita István igazgató

Magyar Bányászati és Földtani

Szolgálat

Dr. Fancsik Tamás elnök

Magyar Bányászati Szövetség

Szakál Tamás elnök

Magyar Földgáztároló Zrt.

Fritsch László Zoltán


Magyar Öntészeti Szövetség

Dr. Hatala Pál


Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés

Dr. Móger Róbert igazgató

Mátra-Haider Dózer Kft.

Haupt József ügyvezető igazgató

Mátrai Erőmű Központi

Karbantartó Kft.

Derda Lajos ügyvezető igazgató

Mátrai Erőmű Zrt.

Dr. Valaska József

igazgatóság elnöke

Mecsekérc Zrt.

Molnár János vezérigazgató

Metal-Carbon Kft.

Dr. Szirtes László


MOL Nyrt.

Hernádi Zsolt


M+M Mintakészítő és

Műanyagfeldolgozó Kft.

Poteczin Imre ügyvezető

Nemak Győr Kft.

Toth David


OMYA Hungaria Kft.

Dr. Vágvölgyi Sándor


ORMOSSZÉN Zrt.

Huszti Béla ügyvezető

O&GD Central Kft.

Breitner Dávid ügyvezető

Patina Öntöde Kft.

Jagicza István


Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány

Sallay Árpád elnök

Perlit 92 Kft.

Dr. Farkas Géza


P-Metal Kft.

Pordán Zsigmond


PREC-CAST Öntödei Kft.

Pintér László


PYROVEN Kft.

Szalai János ügyvezető igazgató

RDX-REDEX Kft.

Dr. Vörös Árpád,

Dr. Vörös Árpádné


ROTAQUA Kft.

Csécsei Tamás ügyvezető igazgató

Rotary-Mátra Kft.

Szalai László


Salker Kft.

Hertelendi Ákos ügyvezető igazgató

Schmelzmetall Kft.

Takács Zoltán ügyvezető igazgató

Szegedi Öntöde Kft.

Kovács Sándor ügyvezető igazgató

TÉT-3 Gázkút Kft.

Pataki Zoltán ügyvezető igazgató

TP Technoplus Kft.

Dr. Vígh László ügyvezető igazgató

Bányászati és K ohászati Lapok

„Lektorált lap” – MTA Magyar Tudományos Mûvek TáraKõolaj és Földgáz

TARTALOM Az OMBKE 109 küldöttgyűlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

109th Delegate Assembly of OMBKE

DR. FRICZ-MOLNÁR PÉTER: Adalékok az egykori selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola rektorátusi épületének (ún. Fritz-ház) történetéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

Contributions to the history of the so called Fritz-house at Selmecbánya the rectorate building of the former Mining and Forestry Academy

DR. FARKAS OTTÓ, DR. FARKASNÉ DR. MAYR KLÁRA: A Nehézipari Műszaki Egyetem megalakulása, és a kohómérnökképzés áttelepülése Sopronból Miskolcra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

Foundation of Technical University for Heavy Industry, removing the metallurgical engineers’ education from Sopron to Miskolc

ID. ŐSZ ÁRPÁD: Egy elfeledett bányász, kohász egyesület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

A forgotten mining and metallurgical association

†RUZSINSZKY ISTVÁN: A valamikori soproni firma visszaemlékezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

Reminiscences of the former ’firma’ at Sopron

RÉTHY KÁROLY: Az Iloba-völgyi ércbányászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

Ore mining in the Iloba Valley

Bányászati és Kohászati Lapok – 151. évfolyam, 4. szám 1

Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZATSzerkesztőség postacím: 8300 Tapolca, Berzsenyi utca 13/D 9. E-mail: [email protected]ős szerkesztő: Podányi Tibor (tel.: 06-30-2955-718). A szerkesztőbizottság tagjai: Bagdy István, dr. Csaba József (olvasószerkesztő), dr. Gagyi Pálffy András, Bariczáné Szabó Szil via, dr. Dovrtel Gusztáv, Erdélyi Attila,dr. Föl des sy János, Győrfi Géza, dr. Horn János, Izingné Győrfi Mónika, Jankovics Bálint, Kárpáty Erika, dr. LadányiGábor, Livo László, Lois László, Mara Márta-Éva, dr. Mizser János, Pali Sándor, dr. Vigh Tamás, dr. Vojuczki PéterHU ISSN 0522-3512

Bányászati és Kohászati Lapok KOHÁSZATSzerkesztőség: 1051 Budapest, Október 6. u. 7. III. em. Tel.: 06-1-201-7337 Felelős szerkesztő: Balázs Tamás. A szerkesztőség tagjai: dr. Buzáné dr. Dénes Margit, dr. Dévényi László, dr. Dúl Jenő,dr. Harcsik Béla, dr. Kóródi István, Schudich Anna, dr. Szombatfalvy Anna, dr. Tardy Pál, dr. Török TamásHU ISSN 0005-5670

Bányászati és Kohászati Lapok KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZFelelős szerkesztő: Dallos Ferencné. Tel.: 06-70-385-1149 – e-mail: [email protected]őbizottság: Chován Péter, Csath Béla, Fisch Iván, Kőrösi Tamás, Molnár Zsolt, id. Ősz Árpád, dr. Szabó Tibor, dr. Szunyog István, dr. Turzó ZoltánHU ISSN 0572-6034

A lapszámot szerkesztette: Podányi TiborKiadja: az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, 1051 Budapest, Október 6. u. 7. Telefon: 06-1-201-7337Felelős kiadó: dr. Hatala Pál elnökNyomdai előkészítés: Tóth ImrénéNyomdai munkák: Press+Print Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. Kiskunlacháza

Megjelenik: 2018. szeptember 20.

Belső terjesztésre, kereskedelmi forgalomba nem kerül.

(folytatás a 2. oldalon)

BANYASZ_2019_4 kozos szam beliv:BANYASZ_2016 5 -6 szam-javM.qxd 9/13/2019 10:12 AM Oldal 1

2 Bányászati és Kohászati Lapok – 152. évfolyam, 4. szám

DR. BÓDI DEZSŐ: Emlékeim az úrkúti mangánérc bányászatának és kohászatának múltjából . . . . . . . . . . . 50

Personal memories from the past of the mining and metallurgy of the Úrkút manganese ore

TOKÁR ISTVÁN: A Kőbányai Vas- és Acélöntöde vázlatos története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

The brief history of the Iron and Steel Foundry at Kőbánya

Egyesületi ügyek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56Hazai hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2, 24, 49, 63Külföldi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33, 55, 64 Személyi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13, 24

2019. június 27-én és 28-án került sor a Miskolci Egye -tem diploma kiosztó Nyilvános Ünnepi Egye te mi Szenátusüléseire:

– június 27 én 10 órakor a Bölcséstudományi Kar és aBartók Béla Zeneművészeti Intézet, 14 órakor az Állam ésJogtudományi Kar és az Egészségügyi Kar,

– június 28-án a 10 órakor a Műszaki Anyag tud o mányiKar és a Gépészmérnöki és Informatikai Kar, 14 órakor aMűszaki Föltudományi Kar és a Gazda ság tudományi Kardiplomakiosztó ünnepségeire. (Rés z letesen csak a MAK ésaz MFK eseményeit közöljük.)

A Műszaki Anyagtudományi Kar (MAK) és a Gépész -mérnöki és Informatikai Kar (GIK) diplomakiosztó

ünnepsége

Prof. dr. Torma András rektor megnyitó beszéde után afogadalom szövegét Szobonya Kornél okleveles logisztikaimesterszakos olvasta fel, majd prof. dr. Palotás ÁrpádBence, a MAK dékánja tett előterjesztést, hogy a 2018/2019II. félévben oklevelet vehet át

alapképzésen: 7 fő,mesterképzésen: 43 fő,egyetemi szintű képzésen: 1 fő.A diplomák átadása után az új diplomásokat Erdélyi

Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelőshelyettes államtitkára köszöntötte, akit az Egyetem emlék-éremmel tüntetett ki. Az Egyetem abból az alkalomból ala-pított emlékérmet, hogy az Or szág gyűlés 70 éve 1949-bendöntött úgy, hogy Mis kol con egyetemet alapít.

Az új diplomások nevében Sikora Emőke oklevelesanyagmérnök, az Egyetem nevében dr. Siménfalvi Zoltándékán (GIK) mondott köszöntést.

Prof. dr. Palotás Árpád Bence ezt követően bejelentette,hogy Nagy Gábor és Orosz-Szirmai Georgina eleget tettazoknak a feltételeknek, melyekhez a Mis kol ci Egyetemdoktori szabályzata a PhD fokozat odaítélését köti, így kértea PhD oklevelek ünnepélyes átadását.

Miután ez megtörtént javasolta, hogy az Egyetem tisz-teletbeli doktori címet adományozzon prof. dr. Vic torIbeanusinak (USA). Az ünnepélyes átadás után a kitüntetettmeleg szavakkal köszönte meg az elismerést.

Az Ünnepi Nyilvános Szenátus ülés prof. dr. Tor maAndrás szavaival ért véget.

A Műszaki Földtudományi Kar (MFK) és a Gazda ságtudományi Kar (GK)

diplomakiosztó ünnepsége

Prof. dr. Torma András rektor megnyitó beszéde utánPáll Laura okl. olaj- és gázmérnök hallgató olvasta fel a fo -ga dalom szövegét, majd prof. dr. Szűcs Péter, az MFK dé -kánja tett előterjesztést, hogy a 2018/2019 II. félévben okle-velet vehet át

alapképzésen: 32 fő,mesterképzésen 62 fő.A diplomák átadását követően dr. Kriza Ákos, Miskolc

Megyei Jogú Város polgármestere mondott köszöntőt. AzEgyetem Kriza Ákost is a 70 éves jubileumi emlékéremmeltüntette ki.

A végzős hallgatók nevében Gyenge Norbert közgaz-dász mondott köszönetet, az Egyetem nevében az ünnepibeszédet prof. dr. Szűcs Péter tartotta.

A MFK Dékánja bejelentette, hogy Szolyák Péter ésTrinh Van Quyen eleget tett azoknak a feltételeknek, me -lyekhez az Miskolci Egyetem doktori szabályzata a PhDfokozat odaítélését köti, így kérte a PhD fokozat átadását.

Miután ez megtörtént javasolta, hogy az Egyetem tisz-teletbeli doktori címet adományozzon prof. ing. MichalCeh l á r (Kassai Egyetem) részére, aki az ünnepélyes átadásután meleg hangon mondott köszönetet.

A szenátusi ülés prof. dr. Torma András beszédével értvégett.

Az OMBKE-et mindkét ünnepségen Kőrösi Tamás, azEgyesület főtitkára képviselte.

Dr. Horn János

Diplomaosztó ünnepségek a Miskolci Egyetemen

Postacím változás!Tisztelt Olvasóink, Partnereink! A BKL Bányászat Szerkesztőségének postacíme 2019. október 1-től megváltozik!

Új cím: BKL Bányászat Szerkesztősége 8300 Tapolca, Berzsenyi u. 13/D 95


Az OMBKE a 109. Küldöttgyűlését Ózdon, aTech nika Háza (volt Tiszti Kaszinó) tükörtermébentartotta 2019. május 25-én 11 órai kezdéssel dr.Hatala Pál elnökletével, a választmány által meghir-detett, az OMBKE honlapján és az írásos meghívó-ban közzétett napirenddel.

Az elnök mellett az elnökségben helyet foglaltak aszakosztályok elnökei (Törő György, ifj. Ősz Árpád,Bocz András, Csurgó Lajos, dr. Fegyverneki György,dr. Havasi István), és Szabados Gábor ügyvezető igaz-gató, valamint Ömböli Norbert, a FémkohászatiSzakosztály ózdi helyi szervezet elnöke.

Dr. Hatala Pál elnök megnyitotta a 109. Küldött -gyűlést, majd nemzeti Himnuszunk eléneklése utánkö szöntötte a résztvevőket: az egyesület tagságánakküldötteit, a megjelent tiszteleti tagjainkat, az egyete-mistákat, pártoló tagjainkat, a Miskolci Egyetem kép-viselőit, a meghívott vendégeket, a hatóságok képvi-selőit, a társszervezetek képviselőit. Külön is köszön-tötte Janiczak Dávidot, Ózd város polgármesterét, dr.Nagy Lajost, az OMBKE exelnökét, dr. Tardy Pált, azOMBKE exelnökét, a Szeniorok Tanácsának elnökét,dr. Fancsik Tamást, a Magyar Bányászati és FöldtaniSzolgálat elnökét, prof. dr. Szűcs Pétert, a MiskolciEgyetem Műszaki Földtudományi Kar dékánját, RabiFerencet, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szak -szervezeti Szövetségének elnökét, Kovács Sándort, aMagyar Öntészeti Szövetség elnökét, dr. DebreczeniÁkost, az OMBKE Ellenőrző Bizottságának elnökét ésÖmböli Norbertet.

Az adatvédelmi jogszabályra való tekintettel felhív-ta a jelen lévők figyelmét arra, hogy az elhangzottakataz Egyesület ügyrendjének előírása szerint a jegyző-könyvi dokumentáció részére hangszalagra rögzítjük,az ülésről fénykép- és videofelvételek készülnek.

A küldöttgyűlést köszöntötték:Janiczak Dávid polgármester elmondta, hogy Ózd

városa örömmel adott helyet az OMBKE küldöttgyű-lésének. Ózd nem létezhet a kohászat és a bányászatnélkül, bár sok száz éves múltra tekint vissza, mint kistelepülés, de valódi nagyságát a kohászat által érhette

el. Többek között itt volt először nyolc osztályos elemiiskola, feszített vizű úszómedence, olyan fürdő, amitigénybe vehettek a tanulók is. A művelődésre is sokatadott a kohászat, ezt az épületet és a mellettünk állóOlvasó épületét is a gyár építtette a dolgozóinak. Agyár új életre kelt az Ózdi Acélművek keretén belül,növekszik a termelés, több munkaerőre van szükség.Ózd idén 70 éve város és a negyedik Hétvölgy Fesz -tivál keretében egy jeles program ez a mai.

Dr. Fancsik Tamás elnök a Magyar Bányászati ésFöldtani Szolgálat és ez által a magyar állam bányá-szattal összefüggő szervezeteinek a nevében kifejezteabbeli véleményét, hogy Ózd nemcsak bányászati éskohászati múltja, de jelene miatt is méltó helye a kül-döttgyűlésnek. Kifejezte reményét, hogy a továbbiak-ban is érvényt tudunk szerezni annak a képességnek,ami ezekben az ágazatokban, ezekben az iparágakbanmegvan.

Rabi Ferenc elnök szerint a következő évek Ma -gyarországon is meghatározóak lesznek iparágunk jö -vőképe szempontjából. Utalt az elkészült nemzeti ener -getikai és klíma tervre, valamint a nem energetika ás -ványbányászatra, a munkahelyek megőrzésére és újaklétrehozására. Reményét fejezte ki, hogy ebben, és ahagyományőrzésben is továbbra is eredményes lehet aBDSZ és az OMBKE együttműködése.

Dr. Hatala Pál megköszönte a köszöntéseket, majdbejelentette, hogy a Miskolc várossal kötött együttmű-


Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület109. Küldöttgyűlése (Ózd, 2019. május 25.)

A Küldöttgyűlés elnöksége

Dr. Fancsik Tamás köszöntője

Az együttműködési megállapodás aláírása


ködési megállapodáshoz hasonlóan Ózd várossal iselőkészítettek egy megállapodást, amit itt a küldött-gyűlésen írnak alá.

Janiczak Dávid polgármester és dr. Hatala Pál azelnöki asztalnál ünnepélyesen aláírták az OMBKE ésÓzd város együttműködési megállapodását, amit aKüldöttgyűlés nagy tapssal fogadott.

Dr. Hatala Pál a jelenléti ívről szóló jelentés alap-ján megállapította, hogy a Küldöttgyűlés határozatké-pes. Ismertette, hogy a törvényi előírás szerint a hatá-rozatképességnek minden határozat meghozatalakorfenn kell állnia. Bejelentette, hogy az OMBKE választ-mánya a következő személyeket javasolta a 109. Kül -döt tgyűlés tisztségviselőinek:

Jelölő Bizottság: dr. Károly Gyula okl. kohómérnök(elnök), dr. Korompay Péter okl. bányamérnök, id. ŐszÁrpád okl. olajmérnök, dr. Lengyel Károly okl. kohómér-nök, Hajnal János okl. kohómérnök, Nagyné Ha lászErzsébet okl. kohómérnök, dr. Dúl Jenő okl. kohómérnök.

Mandátum- és Szavazatszámláló Bizottság: IzingFerenc okl. bányamérnök, Farkas György okl. kohó-mérnök, Mihalik Sándor okl. kohómérnök.

Határozatszövegező Bizottság: dr. FegyvernekiGyörgy okl. kohómérnök (elnök), Dencs László okl.gázmérnök, Bőhm Balázs okl. bányamérnök, Mende-Tokár Mónika okl. kohómérnök, Hideg József okl. bá -nyamérnök.

Jegyzőkönyv-készítő: Csányi Judit szervező titkár.

Jegyzőkönyv-hitelesítők: Huszár László okl. bá -nya mérnök, Kovács Sándor okl. kohómérnök.

A küldöttgyűlés a tisztségviselőit nyílt szavazássalegyhangúlag elfogadta.

A Küldöttgyűlés az írásban előre megküldött napi-rendet ugyancsak egyhangú szavazással fogadta el.

Napirend:– Megnyitó, köszöntések – A Választmány beszámolója, közhasznúsági jelentés– Az Ellenőrző Bizottság jelentése– Az Alapszabály Bizottság jelentése– Hozzászólások, indítványok– Tiszteleti tagok választása– A Jelölő Bizottság jelentése, főtitkárhelyettes választás– Előadás– Kitüntetések átadása– A Szavazatszámláló Bizottság jelentése– Határozatok– ZárszóDr. Hatala Pál: „Tisztelt Küldöttgyűlés! Hagyomá -

nyainkhoz híven a Bányászhimnusz harangjátékát hall-gatva emlékezzünk meg a bányász-kohász társadalomelőző küldöttgyűlés óta eltávozott tagjairól. Állva hall-gas suk meg a névsort, kívánva elhunyt tagjainknak, ba -rá tainknak utolsó Jószerencsét! Emléküket őrizzük me g !”

Az elhunytak névsorát Zelei Gábor olvasta fel a ha -rangjáték elhangzása közben, majd az egyetemistákmegszólaltatták a klopacskát.


Aizenpreisz Dezső Kálmán okl. bányamérnök

Andorfer József közgazdasági technikus

Dr. Ágh József okl. kohómérnök

Dr. Baksa Csaba okl. geológus

Barabás Mihály okl. bányamérnök

Borsik Jenő okl. bányamérnök

Czakó Lajos okl. kohómérnök

Dallos József okl. kohómérnök

Farkas Lajos Jenő okl. kohómérnök

Geiszler József építőipari technikus

Dr. Gráf Kálmán bányaüzemgazdász

Gyarmati György okl. geológusmérnök

Haller János okl. kohómérnök

Hantó Kálmán okl. kohómérnök

Horváth Gusztáv okl. bányagépészmérnök, külfejtési

szakmérnök

Dr. Horváth László okl. bányamérnök

Ináncsi István okl. kohómérnök

Jakab István okl. kohómérnök

Jäger László okl. bányamérnök

Dr. Juhász József okl. mérnök, okl. geológus

Dr. Kálmán András okl. közgazdász

Károly László aknász

Dr. Katics Ferenc okl. bányamérnök

Keszei Zoltán okl. vegyészmérnök

Dr. Kiss József okl. bányageológus mérnök

Kozma Miklós okl. bányamérnök

Láng József okl. gépészmérnök

Loysch Imre okl. bányaművelő mérnök

Majer Lajos közgazdász

Mándoki Andor okl. kohómérnök

Markos Ferenc okl. bányamérnök

Dr. Meskó Gábor László okl. bányamérnök

Nagy Csaba okl. bányamérnök

Nemes Zoltán okl. bányamérnök

Németh György okl. bányamérnök

Obermayer László földmérő mérnök

Pálovits Pál okl. kohómérnök

Pék József okl. kohómérnök

Schefler Klára okl. kohómérnök

Simon Sándor matematikus

Stoll Loránt okl. bányamérnök

Stuhl József okl. gépészmérnök

Szabó János okl. bányamérnök

Szakály Áron okl. olajmérnök

Számel János bányagazdasági üzemmérnök

Dr. Tisza István okl. bányamérnök

Toma István bányatechnikus

Tompos Csaba okl. bányagépész mérnök

Dr. Tompos Endre okl. bányamérnök

Torják Tibor okl. bányaművelőmérnök

Varga József bányagazdasági üzemmérnök

Varga-Kovács Károly bányagazdasági üzemmérnök

Vasborosi Balázs okl. gépészmérnök, munkavédelmi

szakmérnök

Vedrődi Antal okl. bányamérnök

A108. küldöttgyűlés óta elhunyt tagtársaink



Dr. Hatala Pál elnöki bevezetője: „Tisztelt Kül -dött gyűlés! Egy éve választottatok meg elnöknek. KétHogyan tovább OMBKE? összejövetelt szerveztem(Tatabánya és Miskolc) és nagyon sokat utaztam, hogyrészt vehessek mindenféle célú belföldi és külföldi ren-dezvényen, képviseltem az Egyesületet, találkoztam ésbeszéltem minden lehetséges fórumon a tagtársakkal.Ma már sokkal többet tudok az Egyesület működésé-ről, az Egyesület erősségeiről és gyengeségeiről, mintkorábban bármikor. Szívem szerint részletezném azEgyesület általam tapasztalt gyengeségeit, hiszen kiretartozik ez, ha nem rátok? De inkább a jövő, a megol-dások felé fordulok, az minden bizonnyal hasznosabblehet. Ami viszont biztos: határozott kézzel hozzá kelllátni az Egyesület megújításához.

Hogy ne csak a levegőbe beszéljek: 30 év alatteltűnt az Egyesületből 7000 tagunk, az iparból többmint 100 000 bánya- és kohóipari dolgozó, sok százipari kis- és nagyvállalat. Ezzel arányosan persze csök-kent az Egyesület gazdasági működéséhez báziskéntszolgáló anyagi háttér is. Az egyetemeink korábbantöbb száz fős taglétszám-pótlást jelentettek az Egye sü-letnek, ma néhány tíz fő, ha csatlakozik hozzánk, sok-kal kevesebb, mint az évente elhalálozott tagjaink szá-ma. Sorolhatnám, de csak egy utolsó gondolatot mon-danék, több helyi egyesületi közösségünk létrehoztasaját helyi alapítványát annak érdekében, hogy a kör-nyezetükkel meglévő személyi tőkéjük kihasználásá-val saját kézben irányítható pénzügyi forrásra tegyenszert céljai teljesítésére – az Egyesület helyett. Ez aztis jelenti, hogy a korábban az Egyesületbe érkezőpénzügyi források jelentős része ma már nem kerül beaz Egyesületbe. De a szakosztályok és helyi szerveze-tek emellett kérik azt, hogy az Egyesület több pénzzeltámogassa őket. A helyi szervezeteinkhez kötődő ala-pítványi befizetések miatt ma már veszélyben van azEgyesület közhasznúsága is, mert olyan mértékben le -csökkent az SZJA 1%-os befizetés mértéke, hogy nemtudjuk teljesíteni a közhasznúságot.

Nem sorolom tovább, pedig van még számos ér-vem arra, hogy az Egyesület megújítását szorgalmaz-zam. A tapasztalataim és a Hogyan tovább OMBKE?összejövetelek tapasztalatai alapján úgy döntöttem,hogy létrehozom az Egyesület Megújítási Bizottságot,nevezhetnénk reformbizottságnak, de igazán nem sze-retném az egyesületet megváltoztatni, csak megújítani.Ebben a Megújítási Bizottságban négy 4 szekció lesz.

Az első a belső szervezettel, annak működtetésével ésa tagsággal (ideértve a tagmegtartást és utánpótlást is),a társadalmi elfogadottságunk és a kapcsolatrendsze-rünk javításával (PR), a pártoló tagok megnyerésévelés megtartásával foglalkozó szekció. A második a gaz-dálkodással (ideértve különösen a forrásbiztosítással éselosztással, a központi és alapítványi bevételek össze-hangolásával, a költségek elemzésével) foglalkozószekció. A harmadik az informatikával és az info-kommunikációval foglalkozó szekció. A negyedik aBányászati és Ko há-szati Lapok jövőjével,megújításával kapcso-latos szekció. Terveimszerint a szekciókba aszakosztályok, az osz-tályok egy-egy felha-talmazott tagot dele-gálnak. Nem lehet aztvárni, hogy a társadal-mi munkában dolgozómegválasztott vezetőkezt a rengeteg munkát,egyedül jól el tudjákvégezni.

A szekciók – első lépésben – helyzetértékeléstvégeznek, kidolgozzák a Csomóponti Kérdéseket ésazokra cselekvési válasz-tervezeteket dolgoznak ki.Ezt követően a Megújítási Bizottság elnöke, a szekció-vezetők az Egyesület választott tisztségviselői és ügy-vezető igazgatója, az Alapszabály Bizottság vezetője, aTiszteleti Tagok és Szeniorok Tanácsának elnöke afőszerkesztőkkel közösen elkészítik a javaslatok alap-ján az OMBKE 2019-2022. évi Cselekvési Tervét, amia Választmány elé kerül. Az egész programra 3-4 hó -napot szánunk, az ősz során készen leszünk vele. Hamegvan a Cselekvési Terv, megrendezzük a harmadikhogyan tovább OMBKE találkozót Budapesten.

Amit most elmondtam, kérem, ne vitassuk meg. Deazt is kérem, hogy küldötteink, tiszteleti tagjaink aszükséges megújulás jegyében mérlegeljék hozzászó-lásaikat, éljenek ennek megfelelően szavazataikkal.Most leginkább arra fókuszáltam, ami nem jó, aminmeglátásom szerint változtatni kell. Tudom, kevesetszóltam mindarról, ami jó, sőt példás, arról a sok-sokmunkáról, ami most is élővé és naggyá teszi közössé-günket, és az Egyesületnek hírnevet ad. Nem szóltamszemély szerint azokról a tagtársakról, akik lelkesen,fáradtságot nem ismerve, szabad idejüket is feláldozvatevékenykednek azért, hogy a nehézségeink ellenére iséljen és működjön az Egyesület. Köszönet nekik érte!A Küldöttgyűlésnek eredményes, jó munkát kívánok!Jó szerencsét!”

A 2018. évi gazdálkodásáról szóló jelentést, mérle-get, eredmény kimutatást, közhasznúsági jelentést aküldöttek írásban előre megkapták. Mivel KőrösiTamás főtitkár külföldön tartózkodik, dr. Hatala Páldr. Szabados Gábor ügyvezető igazgatót kérte fel, hogyismertesse az ezzel kapcsolatos szóbeli kiegészítést.

Tiszteletadás az elhunytaknak

Az elnök beszéde


Kőrösi Tamás vetítéssel színesített kiegészítőbeszámolóját Szabados Gábor mutatta be. (Az írásosbeszámoló jelen lapszámunk 9-10. oldalain olvasható –Szerk.). Az egyesület 2018-ban a közhasznú szerveze-tekről szóló törvény és az egyesület alapszabályábanmegfogalmazott előírások szerint működött. Összessé-gében elmondható, hogy az egyesület célkitűzéseibenelőirányzott rendezvények megvalósultak és szakmaicéljaink teljesültek. Főbb történések:– 2018 legfontosabb eseménye az Egyesület életében a

tisztújítás volt. – A Selmecbányai Szalamander felvonuláson – évek

óta hagyományosan – a legnépesebb ismét a magyarfelvonuló alakzat volt. Másnap az OMBKE vezetőiközösen a V4 országok egyesületi vezetőivel résztvettek a selmeci polgármester ünnepi fogadásán. Eztkövetően immáron ötödik alakalommal került sor amagyar nyelvű ökumenikus misére, melyen meg-szentelték zászlóinkat. Megemlékezés hangzott el azAkadémia 100 évvel ezelőtti kényszerű menekülésé-ről, áttelepítéséről Sopronba.

– Korábbi ügyvezető igazgatónk, dr. Gagyi Pálffy And -rás leköszönt tisztségéről. Megköszönve sok évestevékenységét a választmány 2018 decemberébenünnepélyesen elbúcsúztatta, és egyúttal jóváhagytadr. Szabados Gábor kinevezését az ügyvezetői poszt-ra, aki ennek következtében lemondott főtitkár-he -lyet tesi tisztségéről. Ezért kell a Küldöttgyűlésnekma új főtitkárhelyettes személyéről döntenie.

– A Választmány döntött az egyéni tagdíjak emeléséről. – A Választmány határozatot hozott arról, hogy az

egye sület tulajdonában lévő Múzeum krt.-i ingatlanértékesítésére, és az OMBKE részére új székhelyvásárlására, valamint az OMBKE székhelyén lévőPapp Simon teremben lévő antik bútor együttes érté-kesítésére vonatkozóan felhatalmazási határozatijavaslatot terjeszt a 109. küldöttgyűlés elé. Ennek arészleteit a beszámolóban mindenki olvashatta. (Lásda 11. old. – Szerk.)

– A 2019-re vonatkozó gazdálkodási tervet a választ-mány elfogadta.

– A Polgári törvénykönyv változása a civil egyesülete-ket, így az OMBKE-t is érintik. Erről dr. LengyelKároly külön felszólalásban fog beszélni.

– Az utóbbi időben a Selmeci Diákhagyományoktémájában támadt viták tisztázására dr. Hatala Pál ad

hoc bizottságot hozott létre. Reméljük mindenkimegelégedésére konszenzussal zárul ez a vita, ami-ben mindenki jót akar.

– 2019. május 9-12 között 85 fővel vettünk részt azEMT konferenciáján, Nagybányán.

– Egyesületünk létszáma 2018-ban – hosszú idő ótaelőször – emelkedett 2429 főről 2522 főre, vagyis 97fővel. Legfontosabb feladataink között állandó témaaz egyetemen végzett diákok megtartása. Egye sü le -tünkbe legrégebben belépett tagtársunk dr. PilissyLajos okl. kohómérnök, aki 71 éve, 1948 óta tagunk.Legidősebb tagunk dr. Patay Pál régész, muzeoló-gus, aki múlt év december 8-án töltötte be a 104. élet-évét.

– A gazdálkodásáról szóló táblázatot a beszámoló tar-talmazza. A személyi jövedelemadó 1%-ból szárma-zó bevétel nem éri el az 1 millió forintot. Kérjük aktívdolgozó tagtársainkat, hogy az 1% átutalásával tisz-teljék meg az egyesületet.

Dr. Hatala Pál megköszönte a főtitkári beszámolószóbeli kiegészítését. Utalt arra, hogy az Ellenőrző Bi -zottság jelentését a Küldöttgyűlés résztvevői írásbanmegkapták, és felkérte dr. Debreczeni Ákost, a bizott-ság elnökét, hogy a szóbeli jelentést terjessze a kül-döttgyűlés elé.

Dr. Debreczeni Ákos ismertette a jelentést (lásd:12. oldal – Szerk.), melyben az Ellenőrző Bizottságjavasolja, hogy a 109. Küldöttgyűlés fogadja el a 2018-as pénzügyi év gazdálkodásának dokumentumait.

Dr. Hatala Pál megköszönte az ismertetést és fel-kérte dr. Lengyel Károlyt, az Alapszabály Bizottságvezetőjét, hogy tartsa meg beszámolóját.

Dr. Lengyel Károly idézte a108. küldöttgyűlés 4.ha tározatát, miszerint: „A küldöttgyűlés, meghallgatvaaz Alapszabály Bizottság elnökének tájékoztatóját, úgyhatározott, hogy a következő küldöttgyűlésre el kellkészíteni a Polgári Törvénykönyv és más, érvénybenlévő törvényi előírásoknak megfelelő szövegű alap-sza bály módosítási javaslatot. Ennek során törekednikell, hogy csak a történelmi hagyományainknak meg-felelő, a céljainkat szolgáló, működésünket elősegítő, amodernizációt is figyelembe vevő változtatásokra ke -rüljön sor.” Ez után elmondta, hogy az Egyesület elnö-kével és ügyvezető igazgatójával konzultálva alapsza-bály és szervezeti és működési szabályzat tervezeteketkészítettek, amit a szakosztályoknak véleményezésrekiadtak. A véleményezett tervezetet átnézve úgy dön-töttek, hogy a további lépések előtt kikérik egy ezen aterületen jártas jogász véleményét, akihez az összeve-tés érdekében eljuttatták a jelenleg érvénybe lévő alap-szabályt is.

A jogászi vélemény szerint a jelenlegi, érvénybenlevő alapszabályunk a törvényi előírásoknak minden-ben megfelel, nincs kényszerítő körülmény annak pon-tosítására, nevezetesen az új Ptk.-nak megfelelő hivat-kozások, utalások, megnevezések stb. átvezetésére. Azúj alapszabály tervezetünk a szervezeti működési sza-bályzattal együtt viszont az alapszabályunk olyan mér-tékű átalakítását jelentené, amely a jogász véleménye


A Küldöttgyűlés résztvevői


szerint az általunk tervezettnél részletesebb, hosszabbidőtartamú, több szempontra kiterjedő egyeztetést igé-nyel, s amellyel a mai küldöttgyűlésre biztosan nemkészültünk volna el.

Az elmondottak alapján arra kért felhatalmazást,hogy az alapszabály és SzMSz tervezeteket 2020-banterjeszthessék a küldöttgyűlés elé.

Dr. Hatala Pál: megköszönte a beszámolót ésjelezte, hogy írásbeli indítvány a küldöttgyűlésre nemérkezett be, majd teret adott a hozzászólásoknak.

Dr. Nyitray Dániel hozzászólásában elmondta,hogy idén szeptember 13-14-én immár 13. alkalommalszervezik meg a Fazola Napokat. A korábbi programo-kat idén kiegészítik a bányászati és kohászati mérnök-képzés 70 évvel ezelőtt Miskolcra telepítésére emléke-ző előadásokkal. A rendezvényekre szeretettel várnakrésztvevőket és támogatókat.

Podányi Tibor: „Az alapszabállyal kapcsolatbanarról határozott az előző küldöttgyűlés, hogy a jelenlegérvényben lévő Ptk.-hoz igazítsuk az alapszabályt.Most azt hallottunk, hogy megfelel az alapszabályunka jelenlegi jogszabályoknak. Akkor miért kell a módo-sítás?”

Dr. Lengyel Károly az előbbi kérdésre válaszolt:Való igaz, hogy a jelenlegi alapszabályunk mindenbenmegfelel a törvényi előírásoknak. A törvények viszontazt mondják ki, hogy ha bármely ok miatt az alapsza-bályban foglalt bármely pont miatt módosításra lenneszükség, azzal együtt az összes olyan módosítást vég-hez kell vinnünk, amit a törvények előírnak. Előremenekülünk, hogy ha pl. székhelyváltozás lesz, akkorazt be kell jelentenünk. Ezzel az egy bejelentésselegyütt azonban az összes olyan módosító javaslatot átkell vezetnünk az új alapszabályba, amit a törvényelőír. A székhelyváltozás csak egy papír benyújtása, deegy alapszabály módosítás lényegesen hosszabb folya-mat. Nem tehetjük azt meg, hogy a telephelyünket nemjegyzik be egészen addig, amíg az új alapszabályunkatbe nem nyújtottuk.

Dr. Szabados Gábor azzal pontosított, hogy a jelen-legi alapszabály nem mindenben felel meg a hatályostörvényi követelményeknek, csak nem sérti azokat.Megfontoltnak kell lenni, mert az alapszabály módosí-tás folyamatos egyeztetést jelent, ha a pl. benyújtottalapszabályt a Fővárosi Törvényszék nem fogadja el, amódosításhoz új küldöttgyűlést kell összehívni.Teljesen más alapokra helyezte a civil törvény, ill. aPtk. a civil egyesületek működését. Ennek egy nagyfo-kú konszenzussal fogunk csak tudni eleget tenni.

Mivel nem volt több hozzászólás, dr. Hatala Pálfelkérte dr. Fegyverneki Györgyöt, hogy a Határozat -szö vegező Bizottság kezdje meg munkáját, továbbáfelkérte Zelei Gábort, a választmány tagját, hogy is -mertesse a választmány tiszteleti tagokra vonatkozóelőterjesztését.

Zelei Gábor: „Tisztelt Küldöttgyűlés! Az OrszágosMagyar Bányászati és Kohászati Egyesület Választ má -nya a 2019. április 18-i ülésén lefolytatott titkos szava-zással úgy döntött, hogy javasolja a 109. Küldött gyű -

lésnek, hogy az egyesület tiszteleti tagjává válassza meg:Dr. Korompay Péter okl. bányamérnököt,Liptay Péter okl. kohómérnököt, Dr. Németh György okl. bányamérnököt,

akik az egyesületi munka keretében az egyesületért, azegyesület céljainak megvalósulásáért, a szakmáink fej-lesztéséért és hagyományaink ápolásáért több évtize-des munkájukkal sokat fáradoztak, s ezzel a tagság több -sége előtt elismerést és nagyrabecsülést szereztek.”

Az elnök kérdésére a küldöttgyűlés nyílt szavazás-sal egy tartózkodás mellett tiszteleti taggá választottaa jelölteket. Dr. Hatala Pál elnök átadta a kitüntetőcímeket és gratulált az új tiszteleti tagoknak. (A kitün-tetettek bemutatását lásd a 13. oldalon. – Szerk.)

Dr. Hatala Pál a főtitkárhelyettes választás leveze-tető elnökéül Zelei Gábort kérte fel.

Zelei Gábor: „A választás a jelenleg érvényesegye sületi alapszabály szerint történik. A főtitkárhe-lyettest a szavazólapok segítségével titkos szavazássalkell megválasztanunk. A szavazólapra történő felkerü-lést a küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szó-többséggel dönti el figyelembe véve a jelölő bizottságjavaslatát és a küldöttgyűlés tagjai által kezdeménye-zett nevet vagy neveket. Felkérem dr. Károly Gyulát, ajelölőbizottság elnökét, hogy ismertesse a javaslatát.”

Dr. Károly Gyula: „Tisztelt Küldöttgyűlés! AzOMBKE tavalyi tisztújításakor főtitkárhelyettesséválasztottuk dr. Szabados Gábor okl. bányamérnököt,aki időközben – a választmány döntése alapjánpályáztatás eredményeképp – az ügyvezető igazgatóistátuszt nyerte el, így a főtitkárhelyettesi tisztség meg-üresedett. A Jelölő Bizottság az OMBKE főtitkár -helyettesi tisztségre kettő javaslatot kapott és alaposmérlegelés alapján, többségi szavazással dr. Szom -batfalvy Anna egyedüli jelölt megválasztását javasol-ja.” Dr. Szom batfalvy Anna okl. kohómérnök, okl.közgazdász 1984-ben született, 2002 óta aktív tagja azEgye sü letnek, jelenleg az Öntészeti Szakosztály tagja,az If júsági Bizottság vezetője, a BKL Kohászatöntészet ro vat szerkesztője.

Zelei Gábor kérdésére a Küldöttgyűlés nyílt szava-zással egyhangúlag elfogadta, hogy dr. SzombatfalvyAnna felkerüljön a szavazólapra.

Zelei Gábor ezután megkérdezte, hogy van-etovábbi javaslat.

Törő György, a Bányászati Szakosztály elnökeutalt arra, hogy a tavalyi tisztújításkor egyöntetű jelö-léssel és választással lett az Országos Magyar Bá -nyászati és Kohászati Egyesületnek kohász elnöke,olaj bányász főtitkára, bányász főtitkár-helyettese és azEgyetemi Osztályból ellenőrző bizottsági elnöke, amielfogadhatóan tükrözte az Egyesület taglétszámánakmegoszlását, a szakok képviseletét. Miután dr. Sza ba -dos Gábor, a Bányászati Szakosztály által tavaly jelöltfőtitkár-helyettes lemondott választott funkciójáról, atagság 44%-át adó Bányászati Szakosztály is jelöltetállított Glevitzky István személyében. Mivel sem aválasztmányi üléseken, sem a jelölő bizottságban ajavaslat nem talált megértésre, ezért a Szakosztály je -



löltjét a Küldöttgyűléssel kívánja megismertetni, éskérni, hogy a szavazólistára felkerüljön. GlevitzkyIstván 1948-ban született, 1971-ben bányagépész és-villamossági mérnöki oklevelet szerzett, 1985 és 1987között pedig elvégezte a bányaművelő szakot is. Dol -go zott a Borsodi Szénbányáknál, a miskolci KerületiBányaműszaki Felügyelőségnél, majd a Dorogi Szén -bányáknál üzemigazgató és műszaki vezérigazgató-helyettesként, végül vállalkozó lett. 1968-tól tagja azOMBKE-nek, 2011-től a dorogi helyi szervezet elnöke,2015-től a Bányászati Szakosztály alelnöke. A DorogiSzénmedence Kultúrájáért Alapítvány vezetője.

Zelei Gábor kérdésére a Küldöttgyűlés 36 ellensza-vazat, 3 tartózkodás mellett, 51 szavazattal felvetteGlevitzky Istvánt a szavazólapra.

A titkos szavazás a szünetben folyt le.A szünet után dr. Hatala Pál köszönetet mondott

az Ózdi Acélműveknek és személyesen vezetőjének,Barta Imrének a vendéglátásért, majd felkérte dr.Grega Oszkárt az ózdi kohászatot bemutató szakmatör-téneti elő adására.

Dr. Hatala Pál: „Sok éves hagyomány, hogy a Kül -dött gyűlésen kitüntetésekkel ismerjük el azoknak a

tagoknak am u n k á j á t ,akik folyam a-tosan és ki -emelkedőensegítik célja-ink megvaló-sítását.” (A ki tün te tet -tek be muta tá -sát lásd a 13-24. oldalak o n.– Szerk.)

A kitüntetések át adása után Izing Ferenc, a Man dá -tumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság tagjaismertette a főtitkárhelyettes választás eredményét:

A leadott szavazatok száma 92, ebből egy szavazatérvénytelen volt.

Dr. Szombatfalvy Anna, 53 szavazatot kapottGlevitzky István, 38 szavazatot kapott.Dr. Hatala Pál megköszönte a jelölteknek a válasz-

táson való részvételét, véleménye szerint a kettős jelö-lést is úgy éltük meg, hogy az összetartozásunk a szak-mák között megmaradt. Gratulált Szombatfalvy An ná -nak, és Glevitzky Istvánt arra kérte, hogy tovább foly-tassa az Egyesület érdekében végzett kiváló munkáját.

Ez után az elnök felkérésére dr. FegyvernekiGyörgy ismertette a Határozatszövegező Bizottság 10határozati javaslatát:1. A Küldöttgyűlés elfogadja az OMBKE 2018. évről

szóló közhasznúsági jelentését.2. A Küldöttgyűlés elfogadja az Ellenőrző Bizottság

jelentését az OMBKE 2018. évi tevékenységéről.3. A Küldöttgyűlés elfogadja az OMBKE 2018. évről

szóló beszámoló jelentését és tudomásul veszi aVálasztmány által elfogadott mérleget.

4. Folytatni kell az OMBKE gazdálkodásának átalakí-tását a tervezhetőség és a folyamatos likviditás biz-tosításának érdekében.

5. A választmány irányításával készüljön átfogó elem-zés a BKL kiadásának és terjesztésének jövőjéről.Az elemzés eredményének megvitatása történjenmeg a 110. Küldöttgyűlésen.

6. A Választmány gondoskodjon arról, hogy készüljönaz OMBKE-ről rövid, brosúraszerű kiadvány, vala-mint fiatalos hangú invitáló anyag (kiadvány, rövidfilm) arról, hogy miért jó OMBKE tagnak lenni. Ezeka népszerűsítő anyagok a fiatalok által kedvelt kom-munikációs csatornákon is kerüljenek terjesztésre.

7. Egyesületünknek továbbra is legyen kiemelt célja afiatal szakemberek bevonása az egyesületi életbe,valamint az, hogy a felsőfokú tanulmányok befeje-zése után a fiatal szakemberek továbbra is résztvegyenek az egyesület munkájában.

8. Támogatja a Küldöttgyűlés az OMBKE elnökénekcélkitűzését, hogy az Egyesület szervezetének ésműködési feltételeinek átvilágítására, a szükségesmegújítási feladatok és felelősök meghatározásárabizottságot hoz létre. Ennek keretében kiemeltenszükséges vizsgálni az Egyesület szervezeti rend-szerét és belső együttműködési viszonyait, a gaz-dálkodást, különös tekintettel a forrás lehetőségek-re és a forráselosztásra, a Lapok kiadásának és ter-jesztésének korszerűsítési lehetőségeit, valamintaz egyesület info-kommunikációs és PR tevékeny-ségének hatékonyságát, a hatásnövelés lehetősé-gét.

9. A Küldöttgyűlés felhatalmazza a választmányt azOMBKE vagyoni eszközei közül a Dr. Papp Simon-terem antik bútoregyüttes, valamint a Múzeum krt.3. szám alatt található lakóingatlan értékesítésére,azzal a feltétellel, hogy a lakóingatlan érvényesítettáraként befolyt összeg kizárólag csak az OMBKEméltó és célszerű új székházának megvételére éskialakítására, valamint az adásvétellel és az új szék-hely elfoglalásával közvetlenül összefüggő, ésabból eredő terhek ellentételezésére fordítható.

10. A Küldöttgyűlés elfogadja az Alapszabály Bizott -ság elnökének beszámolóját. Egyben felhatalmazzaaz Alapszabály Bizottságot, hogy alapszabályunkjogilag megalapozott módosítását készítse elő, és amódosítások indoklása mellett terjessze ezt elő a110. Küldöttgyűlésen.A Küldöttgyűlés az 1-3. határozati javaslatokat

egyenkénti nyílt szavazással ellenszavazat és tartózko-dás nélkül elfogadta.

A Küldöttgyűlés a 4-10. határozati javaslatokategyben történő nyílt szavazással ellenszavazat nélkül,egy tartózkodással elfogadta.

Dr. Hatala Pál megköszönve a küldöttgyűlés részt-vevőinek megjelenését, munkáját, Ózd város és azÓzdi Acélművek nagylelkű támogatását bezárta aKüldöttgyűlést. A résztvevők elénekelték a Bányász-,az Erdész- és a Kohász Himnuszokat.

A Küldöttgyűlés jegyzőkönyve alapján PT

Gleviztky István (G.I.T.A. 3 Kft.) kitüntetése

Bányászati és Kohászati Lapok – 152. évfolyam, 4. szám8


9Bányászati és Kohászati Lapok – 152. évfolyam, 4. szám

Az OMBKE 2018-ban a közhasznú szervezetek-ről szóló törvény és az Egyesület alapszabályábanmegfogalmazott előírások szerint működött. AzEgyesület célkitűzéseiben előirányzott rendezvényekmegvalósultak.

A Választmány tevékenysége

A választmány a 108. küldöttgyűlés óta négy ülésttartott a következő napirendekkel:— A 108. küldöttgyűlés határozataiból eredő feladatok— Ügyvezető igazgatói munkakör meghirdetése— Felkészülés a selmeci szalamander ünnepségre— Történeti Bizottság beszámolója— Ügyvezető igazgatói munkakörre beérkezett pályá-

zatok alapján választmányi döntés— Felkészülés a Borbála ünnepségre— Hogyan tovább OMBKE ülés megszervezése Miskol -

con— Várpalota: Jó szerencsét emlékülés— EMT konferenciára felkészülés— Bejelentés főtitkárhelyettesi tisztségről való lemon-

dásról — Előterjesztés az egyéni tagdíjak differenciálási

rendszerének módosításáról és a tagdíjak mértéké-nek emeléséről

— Tájékoztatás a Kő- és Kavicsbányászati Szak cso -port megalakításáról

— Az alapszabály bizottság tájékoztatása a Ptk. alap-ján történő módosítások előkészítéséről

— 2019. évi rendezvény program— Határon átnyúló, EU támogatott projektekben való

részvétel előkészítése— Pénzügyi helyzet, gazdálkodás, mérleg, közhasznú-

sági jelentés— A 2019. évi pénzügyi terv előterjesztése— Előterjesztés vagyonpolitikai intézkedésekről— Selmeci diákhagyományok kapcsán kialakult viták

rendezésére alakult Ad hoc bizottság jelentése— Kitüntetési javaslatok— Javaslat tiszteleti tagságra— Jelölő Bizottság tájékoztatása— Ellenőrző Bizottság tájékoztatója— Felkészülés a 109. küldöttgyűlésre

A Választmány munkájáról és a határozatokról aBKL rendszeresen beszámol. Az emlékeztetőket meg-kapják a szakosztályok és a helyi szervezetek vezetői.

Taglétszám

2018-ban a tagság létszáma 93 fővel – 3,82%-kal– növekedett.

Legidősebb tagunk dr. Patay Pál régész, bölcsész,aki múlt év december 8-án töltötte be a 104 életévét.Ez alkalomból az Egyesület az Öntészeti Szakosztályjavaslatára soron kívül Kerpely Antal-emlékérembenrészesítette. Egyesületünk legrégibb tagja: dr. Pilissy

Lajos okl. kohómérnök, aki 71 évvel ezelőtt, 1948-ban lépett be az egyesületbe.

Fontosabb események a 108. küldöttgyűlés óta

— Bányamérő Továbbképző Konferencia Tatabánya2018. június 6-7-8.

— 2018. augusztus 24-25-én szervezte meg a „Fe -rencz István” Észak-dunántúli Kohászati Regio -nális szervezet a XXV. Pivarcsi László SzigetköziTudományos Szakmai Napokat és Baráti Talál ko -zót Dunakilitiben.

— Részt vettünk a Bányásznapi országos és helyi ün -nepségeken, ahol több egyesületi tag kapott minisz-teri kitüntetést.

— 2018-ban is nagy létszámmal vettünk részt a selmec-bányai Szalamander ünnepségen: szeptember 7-8(koszorúzások, felvonulás, ökumenikus szentmise).

— 2018. szeptember 18-20 között Budapesten rendez-tük meg a 10. Nemzetközi Clean Steel Konfe ren -ciát. 28 országból 195 szakember vett részt ezen aszakmai eseményen.

— Miskolcon, szeptember 21-22-én tartottuk meg aFazola fesztivált (konferencia, szakestély, ünnepség).

— 2018. október 4-5-én az OMBKE vezetői részt vettekés sikeres előadást tartottak a Szlovák NemzetköziBányászati Konferencián, az Alacsony-Tátrai De -mény völgyben.

— 2018. október 17-én tartottunk Tatabányán „Hogyantovább, OMBKE” címmel nyílt ülést.

— Október 12-én, Székesfehérváron rendeztük meg a19. Fémkohász Szakmai Napokat.

— „Olajbányász Emlékmű” avatás 2018. október 27-énBiharnagybajomban.

— Nagy sikerrel rendeztük meg Egerszalókon az Or -szágos Bányászati Konferenciát november 22-23-án

— December 4-5-én rendeztünk több helyi szervezetnélSzent Borbála ünnepségeket és Szakestélyt. Valamintnagy létszámmal részt vettünk a Gellért hegyi Szik -latemplomban az ökumenikus misén.

— 2018. december 7-én a Selmecbányára indított nosz-talgiavonaton és a „Selmec–Sopron 100” rendezvé-nyeken a Soproni Egyetem, a Miskolci Egyetem, azÓbudai Egyetem és a Dunaújvárosi Egyetem vettrészt, valamint az OMBKE vezetői és tagjai is képvi-selték az egyesületet.

2018. 2019. VáltozásSzakosztály jan. 1. jan. 1. %

fő főBányászati 1 103 1 120 101,5Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati 289 283 97,9

Vaskohászati 269 310 115,2Fémkohászati 265 274 103,4Öntészeti 240 250 104,2Egyetem 263 285 108,4Összesen 2 429 2 522 103,8

Beszámoló az OMBKE 2018. évi tevékenységéről


— 2019. január 13-án az egyesület elnöke Selmec bá -nyán járt a főtitkárral és az ügyvezető igazgatóval. Apolgármester asszonnyal találkoztak, a szlovákiaihagyományápoló szövetség vezetőségével tartottakmegbeszélést a további sikeres együttműködés, vala-mint közös pályázatok lehetőségeiről.

— „Érett mezők újraélesztése” konferencia 2019. febru -ár 5-6. között Zamárdiban.

— „Hogyan tovább, OMBKE” címmel a MiskolciEgyetemen 2019. február 15-én nyílt ülést tartottunkaz egyesület jövőjéről.

— 2019. február 16-án több mint 170 fő részvételéveltartottuk meg az OMBKE Bált a lillafüredi PalotaSzállóban.

— 2019. március 7-8-án Velencén társszervezőkéntrészt vettünk a XII. Kő- és Kavicsbányászati Napokren dezvényein.

— 2019. március 27-én ünnepeltük a 60 éves Tata bányaiHelyi Szervezetet (ünnepség, konferencia, szakestély).

— 2019. április 5-én nagy érdeklődés mellett tartottukmeg a hagyományos „Jó szerencsét!” emléküléstVár palotán.

— 2019. április 10-én vezetőink és tagjaink részt vetteka Soproni Egyetem emlékkonferenciáján, melyenmegemlékeztek arról a 100 évvel ezelőtti esemény-ről, amikor 1919 tavaszán a Selmecbányáról elköltö-ző Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti FőiskolaSopronban lelt befogadó otthonra.

— 2019. május 9-12. között, mint társszervező, 85 fővelrészt vettünk Nagybányán az EMT Bányászati Ko -hászati Földtani Konferencián.

— 2019. május 17-19-én Libetbányán vezetőink és tag-jaink részt vettek a Szlovák Bányavárosok Találko -zóján.

Az OMBKE 2018. évi gazdálkodása

Az OMBKE 2018. évre szóló pénzügyi tervében azelőző évekhez hasonlóan az volt a követelmény, hogyaz egyesület céljai úgy valósuljanak meg, hogy a költ-ségek ne haladják meg a forrásokat. Ennek érdekébenerőfeszítéseket kellett tenni a korábbi pártoló tagoktámogatásának megnyerésére és új pártoló tagok bevo-nására.

Ügyelve arra, hogy a kitűzött szakmai célok mara-déktalan teljesítése során a bevételek és kiadásokegyensúlyba kerüljenek, a mérleg szerintitárgyévi eredmény 47 E Ft lett. Ezzel azegyesület eleget tett a közhasznú egyesü-letekkel szemben támasztott gazdálkodásifeltételeknek.

A bevételek és kiadások a táblázatbanláthatók (az adatok ezer forintban).a) Egyéni tagdíj Az egyéni tagdíjaknál csak 3,82 % volt azelmaradás a tervezetthez képest.b) Jogi tagdíj és adományA jogi tagdíjak és adományok összegeközel azonos az előző évivel. c) Támogatások Külön kiemelendő dr. Sándor József tisz-teleti tagunk által vezetett FÉMALK Zrt.4800 E Ft-os támogatása, mely négyBKL Kohászat lapszám kiadását biztosí-totta.

A MOL Nyrt. 2500 E Ft-tal támogat-ta a BKL Bányászat – Kőolaj és Földgázmegjelenését.

2018-ban a BKL Kohászat hat száma,a BKL Bányászat – Kőolaj és Földgáz ötszáma jelent meg.

A MOL Nyrt. 2500 E Ft támogatástnyújtott a rendezvényeinkhez.

A NEMAK Győr 500 E Ft-tal támo-gatta a Szigetközi Napokat.

A Magyar Bányászati Szövetség és a MagyarBányászati és Földtani Szolgálat támogatta és előse-gítette az Országos Bányászati Konferencia résztve-vőinek kiterjesztését.

Az egyesület „nullszaldós” eredményéhez azegyes szakosztályok a háttér szakmák támogatásilehetőségeihez mérten tudtak hozzájárulni. Az egye-sület egésze jelentős mértékben támogatja az Egye te -mi Osztály tevékenységét.

Budapest, 2019. április 18. Dr. Hatala Pál elnök


BEVÉTELEK 2017. évi 2018. évi 2018. évi tény terv tény

Egyéni tagdíj 12 980 13 113 13 116Jogi tagdíj, támogatás 15 432 14 030 14 735Egyéb támogatás (BKL-ra) 7 300 7 300 7 300SZJA 1% 1 065 1 050 976Támogatás (rendezvényre) 700 700 4 717Ingatlan bérbeadás 3 047 3 050 3 231Rendezvények 22 360 37 700 58 003Pénzügyi műveletek 38 40 115Egyéb jóváírások 25Egyéb tevékenységek 1 369 1 400 1 354Bevétel összesen 64 291 78 383 103 572KIADÁSOKSzakosztályok közvetlen költségei 2 661 2 623 2 327

BKL 12 635 14 100 13 769Rendezvények 21 041 29 700 56 799Közös költségek 8 770 11 326 10 155Titkárság költségei 17 684 18 420 16 728Egyéb tevékenységek (ingatlant. számlázva)

876 1 000 856

Egyéb 205 300 2 480Értékcsökkenés 363 360 411Kiadások összesen 64 235 77 829 103 525Tárgyévi eredmény 56 554 47



Előterjesztés az OMBKE Küldöttgyűlés részérevagyon-, ill. befektetés-politikai intézkedés megtételére

1. ElőzményekAz OMBKE, 1996. július 9-én adásvétel keretében

1/1 tulajdonjogot szerzett a Budapest. V. kerület24220/0/A/18. gyűjtő helyrajzi számon felvett, a termé-szetben az 1051 Budapest, V. kerület Múzeum körút 3.szám alatt található lakó-társasház III. emelet. 1/Aszámjelű lakása felett. A magánlakás ingatlan 173 m2,melyhez 173/2081 közös tulajdonrész tartozik.

A lakásingatlan eredeti vételi szándéka nem befek-tetés-célú volt, hanem az Egyesület akkori vezetése azEgyesület székhelyét tervezte itt kialakítani. Ez végül isa befogadó környezet lakóház jellege, a nehéz épületbe-jutási, ott-közlekedési mostoha körülmények, valaminta lakóközösséget képviselő lakóbizottsági képviseletrendkívül elutasító magatartása miatt meghiúsult.

2. A használat, illetve hasznosítás módja, lehetőségeiA lakás – építési kialakításának jellegéből adódóan

– két (igen aránytalan) részre tagolható. Egy kis lakás-ra (kb. 52 m2) és egy terem-jellegű, nagy helyiségekbőlálló, lakásként igazából nem hasznosítható kb. 120 m2-es részre, ami időközben kiállító terem, art-design stú-dió, több minden volt. A vételtől napjainkig – kisebbmegszakításokkal – az OMBKE bérbe adta ezt az ingat-lant. A jelenlegi bérleti díj mértéke: 300 000 Ft/hónap +közös költség és rezsi átterhelés. A biztosítás és azőrzés-védelem, valamint a kisebb javítások, a karban-tartás költségeit és terhét a bérlő viseli. Ugyanakkorkifejezett nehézséget okoz a bérlőszerzésben az ingat-lan helyiség-elosztása, sem magánszemély, sem jogiszemély bérlőként nem tudja optimumon használni.

Az OMBKE vezetősége és ügyvezetése vizsgáltaannak lehetőségét, hogy a jelenleg bérelt székhelyérőlátköltözhetne-e ebbe a sajáttulajdonú ingatlanba, alkal-massá tehető-e az egy ügyviteli + közösségi térrendszerkialakítására. A vizsgálat – az előzőek miatt – azt mu -tatta, hogy, bár elvileg az alapterület mértéke és a helyi-ség-kiosztás alkalmas lenne, az épületbe-jutás (kód,kaputelefon-távnyitás, lift-kód, lakásajtó-kód) techni-kailag, a lakókörnyezet elutasítása emberi okokbólmegnehezíti, előre jelezhetően ellehetetleníti az ingat-lan székhelyként való eredményes hasznosítását.

3. Az ingatlan értékesítésének lehetőségeA közelmúlt néhány éve során és jelenleg is tanúi

vagyunk az ingatlanok – ezen belül különösen a Bu da-pest Belváros ingatlanjai – rohamos felértékelődésének,az ingatlanárak égbe emelkedésének. Ebben a sodorbanérdemes és szükséges előrelátóan, megfontoltan, defigyelemmel lenni arra, hogy az ingatlan ármozgásemelkedő/süllyedő tendenciája ugyan szabálytalanulciklikus, de egészen bizonyos, hogy jelenleg egy erő-teljes vételi pozíció van, amiben most talán a legkisebbkockázat mellett lehet a valószínűsíthetően legjobbeladási árat elérni.

Figyelemmel az ingatlanpiaci hirdetésekre, pesszi-mista becslés szerint is reális lehet a lakásingatlanértakár a 80-100 M Ft-os vételár érvényesítése is.

4. Az értékesítés módjaFigyelemmel a jelentős értékre és a vagyonelemben

megnyilvánuló közösségi jellegben, csakis specializá-lódott, bejegyzett, kellő referenciával rendelkező,ugyanakkor méltányos részesedésért megbízható ingat-lanforgalmi iroda és ingatlanjogász alkalmazásával kellaz értékesítést lebonyolítani. Az értékesítésnél a cserelehetőségét is figyelembe kell venni. Amennyiben az újszékhely ingatlan csak a későbbiekben kerül kiválasz-tásra, úgy a vételár elhelyezéséhez befektetési szakértőtkell igénybe venni.

5. Az esetleges ingatlanértékesítésből befolyó vételárkezelése, hasznosítása

A vételárból kell kifizetni az ingatlanforgalmazás-sal összefüggő költségeket – ideértve az esetlegescsere (vagy egyidejűleg megvásárolható) ingatlanvételével kapcsolatos költségeket, a jogi képviselet,valamint a társasági adó (nyereségadó) terhét. A tisz-ta bevételt kockázatmentes, ugyanakkor (még ha cse-kély mértékben is) kamatozó módon kell addig elhe-lyezni, amíg az új székhely kiválasztása és vétele megnem történik.

6. Az antik bútor-együttes hasznosítása, értékesítéseAz OMBKE, a befektetett (tárgyi) eszközei között

tartja nyilván az OMBKE székház „Dr. Papp Simon”termének berendezését képező antik, faragott (az elő-zetes ismeretek szerint a Salgótarján-Rimamurány Rt.igaz gatóság működési korából származó) 4 db-os bú -tor-együttest, valamint 2 db más stílusú vitrint. Abútoregyüttesnek – az OMBKE vagyonkörbe kerülésóta – használati funkciója nem volt és jelenleg, de ter-vezetten sincs. A bútor-együttes a számos költözés so -rán esztétikailag sérült, kijavíttatására nem került sor.A bútoregyüttes tárolására szolgáló helyiség (a bérletidíjból számított területarányos) őrzési-tárolási költsége– a bérleti díj ötöde, jelenlegi áron évi 1 150 000 Ft.

A jelentős közvetett költségigény felmerülése miattis célszerű és szükséges vizsgálni a nem használt búto-rok értékesítésének lehetőségét. Az értékesítést megelő-zően bútor, műtárgy becsüssel szükséges felbecsültetnia bútorokat, hogy így reális és megalapozott eladástlehessen kezdeményezni, illetve lefolytatni.

A bútoroktól felszabadított helység napi használat-ba vétele lehetővé tenné egy tagi-közösségi szolgáltatóhelyiség kialakítását.

Az érvényesíthető vételárat pedig az OMBKEszámítástechnikai infokommunikációs rendszerénekfejlesztésére és fenntartására ajánlott fordítani.



7. Választmányi határozati javaslat az OMBKE 2019.április 18-ai ülése részére:

Javaslom, hogy a Választmány hozzon határozatotarról, hogy az előterjesztésben meghatározott, azOMBKE tulajdonában álló ingatlan értékesítésére és azOMBKE részére új székhely vásárlására, valamint azOMBKE befektetett (tárgyi) eszközei között nyilván-tartott, az OMBKE székház „Dr. Papp Simon” termé-nek berendezését képező antik, faragott 4 db-os bútor-együttes, valamint 2 db, más stílusú vitrin értékesítésé-re vonatkozóan felhatalmazási határozati javaslatot ter-

jeszt az OMBKE 109. Küldöttgyűlése elé. A felhatal-mazás szerint az ingatlan-értékesítés és ingatlanvételügyében a döntés a Választmányt illeti meg, aki ahozott intézkedéseiről és döntéseiről a Küldöttgyűlésrészére beszámol.

Dr. Szabados Gábor ügyvezető igazgató

Az OMBKE Választmánya 2019. április 18-ai ülé-sén a fenti javaslatot határozatban fogadta el és azt a109. Küldöttgyűlés elé terjeszti.

OMBKE Választmány

Az Ellenőrző Bizottság jelentése azOMBKE 109. Küldöttgyűlésére

1. Az Ellenőrző Bizottság a 2018-as év gazdálko-dásának ellenőrzése során az alábbi dokumentumokattárgyalta meg:

– szöveges beszámolót az OMBKE 2018. évi gaz-dálkodásáról,

– a 2018. évi mérleget,– az eredmény kimutatást és– a közhasznúsági jelentést.A Bizottság megismerte továbbá a független

könyvvizsgáló jelentését, amely szerint az „egyszerű-sített éves beszámoló megbízható és valós képet ad azEgyesület 2018. december 31-én fennálló vagyoni éspénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal vég-ződő üzleti évre vonatkozó jövedelmi helyzetéről”.

Mindezek alapján az Ellenőrző Bizottság javasolja,hogy a 109. Küldöttgyűlés fogadja el a 2018-as pénz-ügyi év gazdálkodásának előzőekben felsorolt doku-mentumait.

2. A 108. Küldöttgyűlés határozatainak teljesítésé-vel kapcsolatban az Ellenőrző Bizottság megállapítja,hogy az Egyesület vezetősége a határozatok szellemé-ben tevékenykedett, de azokat csak részben sikerültteljesíteni.

– A 108. Küldöttgyűlés 5. határozati pontja részbenteljesült, hiszen átdolgozásra került a tagdíjfizetésrendszere, azonban további intézkedések szüksé-gesek a jól tervezhető, stabil gazdálkodás megte-remtéséhez. A következő években is a gazdaságistabilitás megteremtése kell legyen a Vezetőségegyik fő feladata.

– A 108. Küldöttgyűlés 4. határozati pontja is rész-ben teljesült. Az Alapszabály Bizottság folytatta

munkáját, de nem készült el a módosítási javaslata mai küldöttgyűlésre. A felkért jogi szakértő sze-rint ez a csúszás nem veszélyezteti az Egyesületszabályos működését, így az Ellenőrző Bizottságtudomásul veszi, hogy a körültekintő módosítá-sok kidolgozásához több időre van szükség.

– Fájó, hogy jelenleg csupán kevés fiatal számáravonzó az egyesületi tagság. Nem sikerült megta-lálni azokat a területeket, amelyek felkeltik a fia-talok érdeklődését. Szükség van a fiatalok számá-ra is vonzó egyesületi programokra.

3. Az Ellenőrző Bizottság a stabil gazdálkodás ér -dekében a következő megállapításokat teszi:

– Folytatni kell a gazdálkodás átalakítását a tervez-hetőség és a folyamatos likviditás biztosítása ér -de kében.

– Javasoljuk a Választmánynak, hogy készüljönátfogó elemzés a BKL kiadásának és terjesztésé-nek jövőjéről. Az elemzés eredményének megvi-tatása történjen meg a 110. Küldöttgyűlésen.

– Javasoljuk, hogy készüljön fiatalos hangú invitá-ló anyag (kiadvány, rövid film), miért jó OMBKEtagnak lenni. Ezek a népszerűsítő anyagok a fia-talok által kedvelt kommunikációs csatornákon iskerüljenek terjesztésre.

Az Ellenőrző Bizottság köszönetét fejezi ki azegyesület minden tagjának és támogatójának, aki mun-kájával és pénzbeli támogatásával hozzájárult a 2018-as gazdálkodási terv teljesítéséhez.

Ózd, 2019. május 25.Jó szerencsét!Dr. Debreczeni Ákos, az Ellenőrző Bizottság elnöke

Sóltz Vilmos sírjának megkoszorúzása

Az OMBKE Fémkohászati Szakosztály Budapesti Helyi Szervezete 2019. május 9-én délután aFiumei úti Nemzeti Sírkertben immár hagyományosan megkoszorúzta Sóltz Vilmosnak,

az OMBKE alapító elnökének síremlékét.


Megválasztott TISZTELETI TAGOK:

Dr. Korompay Péterokl. bányagépészmérnök,

okl. bányavillamossági mérnök,okl. gazdasági mérnök,

okl. gazdaságirányítási mérnök1942-ben született Dorogon.

A középiskolát a Hell JózsefKá roly Bányagépész és Bánya -villamossági Technikumban vé-gezte. Oklevelet szerzett a Mis -kolci Nehézipari Műszaki Egye-

temen okl. bányagépészmérnökként, egyetemi doktoricímét 1985-ben védte meg. Munkáját a TatabányaiSzénbányáknál a VI. bányaüzemben gépészeti vezető-ként kezdte (1966-1980). 1980-1986-ban a BányaipariDolgozók Szakszervezete Közgazdasági és Szociál po -litikai Osztály vezetője, majd titkára, 1986-1989-benaz Ipari Minisztérium főosztályvezetője, az Ipari Szén -központ vezetője. 1990-ben a Bányászati Egyesüléshumánpolitikai igazgatója. Ebben az időszakban aSzénbányászati Igazgatói Tanács Felügyelő Bizott sá -gának elnöke, a Geominco Igazgató Tanács elnöke, aMagyar Tudományos Akadémia Osztályközi Bánya -egészségügyi és Bányászati Ergonómiai Tudo má nyosBizottság tagja, a miskolci Nehézipari Mű szaki Egye -tem meghívott egyetemi előadója. 1990-91 a BDSZ tit-kára. 1994-1995 Páty község polgármestere.

Nyugdíjasként Dorogon az Észak-Dunántúli Nem -zetközi Bányászati Klaszter elnöke. Az OMBKE-nek1964-től tagja, 2007-től a Dorogi Helyi Szervezet tit-kára, jelenleg az OMBKE Jelölő Bizottságának tagja.Kitüntetései: Georgius Agricola érem (1986), WahlnerAladár-emlékérem (2010), Sóltz Vilmos-emlékérem(2004, 2014), Szent Borbála-emlékérem miniszterikitüntetés (2012).

Liptay Péterokl. kohómérnök

1944-ben született. Egy évet járt Pápán gimnázi-umba, de műszaki beállítottsága miatt a salgótarjánigépipari technikumban folytatta az iskolát. Érettségi

után felvételt nyert Miskolcon aNehéz ipari Műszaki EgyetemKohómérnöki Karára. Tanul má -nyai folytatását az tette lehető-vé, hogy az Acélgyárnak akkorsok fiatal mérnökre volt szüksé-ge és a gépipari technikum igaz-gatójának javaslatára és segítsé-gével az Acélgyárral tanulmá-nyi ösztöndíjas szerződést kö -tött. Egyetemi tanulmányait

1962-1967 között elvégezve először a Huzalmű Drót -húzó üzemében lett gyakornok majd üzemmérnök, eztkövette a technológus majd osztályvezető beosztás.

Az OMBKE-nek egyetemista kora óta, 54 évetagja. 1976-tól tagja a mindenkori helyi szervezet ve -ze tőségének. 1994-ig az acélgyári csoportban, attólkezdve az összeolvadt bányász-kohász tagokból állóSalgótarjáni Osztályban, amelynek létrehozásábannagy részt vállalt. Salgótarjáni szakemberek történeté-vel foglalkozik, mint az OMBKE Történeti Bi-zottságának tagja. Szervezője a 2008-ban megindítottSalgótarjáni Ipartörténeti Emléknapoknak, amelyet 12.alkalommal szerveznek meg az idén. Sokat tett és teszma is Salgótarján város és az OMBKE Salgótarjániosztálya közötti jó kapcsolat kialakításáért, és annakmegtartásáért. Egyesületi munkájáért OMBKE Emlék-plakettet (1992), z. Zorkóczky Samu-emlékérmet(2003), Sóltz Vilmos-emlékérmet (2005, 2015) kapott.

Németh Györgyokl. bányamérnök, okl.

építőipari gazdasági mérnökSoproni diplomája után az

ajkai Jókai bányában aknász-ként kezdte szakmai munkáját.A padragi körletvezetés után azévek során a Közép DunántúliSzénbányáknál, illetve ennekutódjaként a Veszprémi Szén bá -nyáknál – rövid tatabányai

(tröszti) kitérő közbeiktatásával – osztályvezetői, fő -osztályvezetői és gazdasági vezérigazgató-helyettesi

A 109. Küldöttgyűlés kitüntetettjei

Az egyesületi munka támogatásának elismeréseképpen OMBKE EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:


Glevitzky István ügyvezető igazgató

G.I.T.A. 3 Kft.


beosztások után a vállalat ve zérigazgatójaként fejeztebe szénipari tevékenységét.

1990-96 között Budapesten a Magyar BányászatiSzövetség (eredetileg Magyar Bányászati Kamara)alapító elnökeként vett részt a bányászati vállalkozá-sok érdekképviseletében.

Nyugdíjasként is a bányászathoz kapcsolódó vállal-kozásokban dolgozott 2016-ig.

Tagja volt nemzetközi energetikai bizottságoknak,a Rotary Klubnak, a Központi Bányászati Múzeumfelügyelő bizottságának, ez utóbbinak 2004-től elnöke.

Szakmai munkájának és hagyományőrző tevékeny-ségének elismerését az alábbi kitüntetések mutatják:Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany(1974, 1984, 1989), Bányászat Kiváló Dolgozója(1975, 1978), Munka Érdemrend bronz fokozata(1985), Magyar Köztársasági Érdemrend Közép -keresztje (1994), Kiváló Bányász (1995), A MagyarBányászatért szakmai érdemérem (2002), AranyEmlékérem Veszprém Önkormányzatától (2005),Aranyoklevél NME (2009), Magyar Bányászatért –Köszönjük Elnök Úr (2012).

PÉCH ANTAL-EMLÉKÉREM kitüntetésbenrészesült:

Dr. Szombatfalvy Annaokl. kohómérnök

2002-ben érettségizett a szé-kesfehérvári Vasvári Pál Gim -ná ziumban. 2007-ben a Mis kol -ci Egyetem Műszaki Anyagtu-dományi Karán okl. kohómér-nök diplomát szerzett, 2008-banpedig okl. közgazdászként dip-lomázott. 2007-ben megkezdtetanulmányait a Kerpely Antal

Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskolá -ban, ill. elkezdett dolgozni az Alba Metall 1991 Kft.-ben. Doktori disszertációját – Járműipari öntészetiAlSi-ötvözetek tulajdonságainak vizsgálata – 2012-ben védte meg.

2002-től tevékeny tagja az Egyesületnek. Előszöraz Egyetemi Osztály, majd 2007-től az ÖntészetiSzakosztály tagja. 2014-2018 között az OMBKEÖntészeti Szakosztály titkárhelyettese. 2018-tól aFerencz István Észak-dunántúli Kohászati RegionálisSzervezet vezetőségi tagja, novemberétől pedig azOMBKE Ifjúsági Bizottság elnöke. Kitüntetései egye-sületi munkájáért OMBKE Oklevél 2006-ban,OMBKE Plakett 2010-ben

KERPELY ANTAL-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:

Boross Péternéanyagvizsgáló

A Vaskohászati Szakosztály Budapesti HelyiSzervezetének aktív tagja, akire a rendezvények előké-

szítésében, megszervezésében,lebonyolításában min dig lehetszámítani. A sel meci ha gyo -mányok ápolását fontosnak tart-ja, kohász-bányász központi éshelyi ünnepsé geken, valamintmás szakosztály rendezvényeinis lehetőség szerint részt vesz.Szakmai társszervezetek képvi-selőivel és az idősebb tagtársak-kal aktív kapcsolatot ápol.

Szücs Zoltánokl. kohómérnök

Veszprémben 1975-ben kö -zépfokú alumíniumipari szak-képesítést, 1980-ban a miskolciNehézipari Műszaki Egyetemenokl. kohómérnöki diplomátszer zett. Ösztöndíjjal, friss dip-lomásként az Inotai Alumíni-um kohóhoz került, itt és azutód vállalatainál 2011-ig fej-lesz tőmérnök, technológus, ön -

töde üzemvezető, gyáregységvezető beosztásokbandolgozott. Elsősorban a szalag és durvahuzal öntvehengerlés fejlesztéseiben vett részt. Nevéhez fűződik aLauener vékonyszalag öntvehengerlés inotai honosítá-sa, bevezetése, fejlesztése, termékpalettájának kibőví-tése. Inotán zöldmezős beruházás és termelés véghez-vitelében az ezredfordulón, egy német-magyar vegyes-vállalat első ügyvezető igazgatójaként részese volt azautóipari öntvénygyártás magyarországi térhódításá-nak. 2011-től a Martin Metals Kft. műszaki vezetője-ként elsősorban az inotai olvasztómű visszajáratotthulladékkal és másodnyersanyaggal való ellátásával, atermelő és kereskedelmi kft. műszaki irányításávalfoglalkozik.

1977-től az OMBKE tagja. Előzőleg több ciklus-ban, majd jelenleg is az inotai helyi szervezet titkára.Az Egyesületi Plakett kitüntetettje (2013), a SóltzVilmos-emlékérem (40) tulajdonosa.

ZSIGMONDY VILMOS-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:

Horányi Istvánokl. bányamérnök

A Vízfúrási Helyi Szervezetelnökeként aktívan szervezi ésirányítja a munkát, annak elle-nére, hogy ez a helyi szervezet alegmagasabb átlag életkorú.Feladatainak végrehajtása sorána személyes példamutatás, fel-készültség, alaposság és a szak-ma iránti elkötelezettség – de

nem elfogultság – jellemzi.Egyesületi munkájáért eddig OMBKE Plakettet



(2011), Sóltz Vilmos-emlékérmet (2011) és WahlnerAladár-emlékérmet (2013) kapott.

WAHLNER ALADÁR-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:

Bőhm Balázsokl. bányamérnök

A Miskolci Egyetem elvég-zését követően a külfejtésesbányászat területén kezdte megpályafutását, az elmúlt többmint 20 évben különböző pozí-ciókban – egy rövid kitérőtől el -te kintve – folyamatosan a hazaikő- és kavicsbányászat területéndolgozott.

Az Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesületnek több mint 20 éve tagja. A BányászatiSzak osztály Borsodi Helyi Szervezet munkájábanaktív szerepet vállal, jelenleg a második ciklusban látjael a Bányászati Szakosztály titkári feladatait. A bá -nyász szakma és az OMBKE iránti elhivatottságával,széles körű műszaki ismereteivel, szervező képességé-vel a Bányászati Szakosztály vezetésében meghatáro-zó szerepet vállal.

SZENKIRÁLYI ZSIGMOND-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Verbőci Józsefokl. bányamérnök

1967-es OMBKE tagságaóta aktívan részt vesz az egyesü-let életében. Az OMBKE helyicsoportok, szervezetek és társszakosztályok meghívására(Veszprém, Esztergom, Szol -nok, Hajdúszoboszló, Budapeststb.) több évtizeden keresztültartott önálló előadásokat, me-

lyeken többnyire a Máza-Dél, Váralja-Dél bányatele-pítési és szénhasznosítási elképzeléseket ismertette.Ezen munkákat több alkalommal a BKL-ben cikkekformájában is közkincsé tette. Az utóbbi időben aMecseki Szervezet nyugdíjas tagtársak aktivizálásábantevékenykedik leginkább a szénbányászattal kapcsola-tos előadások szervezése során.

2012-ben Sóltz Vilmos-emlékérmet kapott.

Z. ZORKÓCZY SAMU-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:

Kárpát Csabaokl. bányamérnök

Az OMBKE-nek 1971 óta tagja. A BányászatiAknamé lyí tő Vállalatnál műszaki igazgatóhelyettesvolt. 1992-ben megalapította az Aknabau Kft.-t, mely-nek ügyvezetője volt nyug díjazásig. Találmányai

között szerepel az ároknélküliközműépítés, a csősajtolási tech-nológiájának kidolgozása. AzAknabau Kft. alkalmazta elő-ször hazánkban a mikrotun nel -ling technológiát, amellyel dol-goztak a négyes metró építésé-nél is.

Több cikluson keresztül(1994-2007) dolgozott a DorogiHelyi Szervezet vezetőségében.

A bányász hagyományok lelkes ápolója, aktívan résztvesz az eseményeken például legutóbb BAV kopjafaállítás Dorogon. 1986-tól huszonegy évig a szakesté-lyek levezető elnöke volt, jelenleg a dorogi szakesté-lyek tiszteletbeli praesese. OMBKE Plakett kitüntetéstkapott 1995-ben, Wahlner Aladár-emlékérembenrészesült 2011-ben.

Csermák Hugóokl. gépészmérnök

1986 óta az Egyesületünktagja. 2009 október vége ótanyugdíjasként tevékenykedik azOMBKE Oroszlányi Szerveze -té nél. Aktív munkavállalóként,és nyugdíjazása óta is fáradha-tatlan a szervezésben és a ren-dezvényeinken is nemcsak részt -vevőként, hanem aktív közre-

működőként is számíthatunk rá. 2011 óta tagja a helyiszervezet vezetőségének. Szakestjeink állandó szerve-zője, szereplője. Néhány éve a Szakestjeink elnökiteendőit felvállalva, rengeteg időt és energiát áldozazért, hogy a rábízott tisztséget maradéktalanul, közelszáz résztvevő megelégedésére és elismerésüket iskivívva lássa el.

OMBKE EMLÉKÉREM (PLAKETT) kitüntetésben részesült:

Pali Sándorokl. bányamérnök

Az egyesületi tagsága kez-detétől lelkes résztvevője a Me -cseki Szervezet rendezvényei-nek. 2018-tól a BKL szerkesztőbizottságának tagja. A MecsekiBányavagyon-hasznosító Rt.vízmegfigyelő rendszeréről írtszakcikket a BKL 2003-as év-fo lyamába. Felkérésre több

egyetemi hallgató diplomamunkájának elkészítésétsegítette szakmai anyagokkal és tanácsokkal, vélemé-nyezte az elkészült dolgozatokat.

Koleszár Jánosokl. bányamérnök

2004 óta Egyesületünk tagja. A helyi és az or szágos



rendezvényeink állandó résztve-vője. Kérésre az Oro szl á nyi helyiSzervezet programjainak a szer-vezésében és kivitelezésé ben isrészt vállal. Ötleteivel, javaslata-ival folyamatosan fenntartja afigyelmet a hagyományok ápo-lására és megőrzésére. Így voltez akkor is, mikor javaslatára azOroszlányi Helyi Szervezet

meg emlékezett a selmeci Bányászati Aka démia elköl-töztetésének 100. évfordulójáról és kezdeményezteSelmeci Összetartozás Napja megnevezéssel ezen ese-mény országos szintre való emelését is.

Bodnár Józsefbányatechnikus

1990-től tagja a Hegyaljaiszervezetnek. Aktív, becsületes,lelkiismeretes, szorgalmas em -ber lévén munkáját mindig pre-cízen, nagy szakmai hozzáértés-sel végezte mind a Perlit-92Kft.-nél, mind a Hegyaljai Szer -vezet rendezvényeinek előkészí-tésében. A helyi egyesületi ren-

dezvények, összejövetelek állandó résztvevője, aki fel-adatokkal jól terhelhető, és azok végrehajtásában szá-mítani lehet rá.

Tóth Bélaokl. bányamérnök

Aktív korában a Bauxit ku -tató Vállalat bányamérnökekéntegyik meghatározó vezetője volta bauxit kitermelhetőségéheznélkülözhetetlen vízszintsüly-lyesztés fő létesítményei, a fúrtaknák kivitelezésének. Résztvett a Magyarországon egyedül-álló aknafúró módszer sikeres

üzemi kísérleteiben, majd az aknafúró üzem felelősműszaki vezetőjévé nevezték ki. Több mint kilenc éviga vállalat igazgatójaként irányította a hazai bauxitkuta-tást és az aknafúrást. Tevékenységéről az elmúlt évek-ben előadássorozatban számolt be Helyi Szerve ze -tünknél, melynek a mai napig is aktív tagja.

Kis Renátaokl. kohómérnök

1999 januárjában végzett aMiskolci Egyetem DunaújvárosiFőiskolai Karán képlékenyalakí-tó üzemmérnökként. 2000-tőlegy kis kitérővel a Magyar Hon -védség hivatásos tisztje 2010-ig.2010-től a Regy Metal Kft. cég-vezetője. A legnagyobb és a leg-korszerűbb technológiával mű -

kö dő hazai fémhulladék feldolgozó cég fő profilja azalumíniumhulladék. Miskolci Egyetemmel folyamatosa kapcsolatuk, a társaság központi telephelye bemuta-tótelepe az Egyetemnek a széleskörű és modern tech-nológiák miatt.

2015 óta tagja egyesületünknek, 2010-től folyama-tos jó kapcsolatot ápol az OMBKE FémkohászatiSzak osztályával. Többször adott elő a miskolci fémko-hász szakmai napon, emellett több alkalommal anyagi-lag is támogatta a rendezvényt.

Paulusz Ferencokl. kohómérnök

1981-ben született Szé kes -fe hérváron. Fémipari középis-kolai tanulmányai után a Duna -újvárosi Főiskolán tanult, ahol2007-ben végzett kohómérnök-öntész szakirányon. Azonnal aNehézfémöntöde homoküzemitechnológusa lett. Munka éscsaládalapítás mellett a Mis -

kolci Egyetem Kohómérnök MSc képzésére jelentke-zett, ahol 2011-ben szerzett mester diplomát öntész éskörnyezetvédelmi szakirányon. 2010-től a Székesfe-hér vári DENSO Kft. nyomásos öntödéjében dolgozott,mint folyamatfejlesztő és gyártástámogató mérnök.2015-ben visszatért korábbi gyakorlati helyére és csat-lakozott a KÖFÉM Öntöde csapatához, ahol jelenleg istermelési folyamatmérnöki pozícióban tevékenykedik.

Főiskola óta kimagasló közösségi és hagyomány-ápoló munkát végez. A főiskolán valétaelnökként, azegyetemen évfolyambizalmiként támogatta és vonta betársait a selmeci hagyományok őrzésébe. AZOMBKE-nek 2002 óta aktív tagja, szakmai délutánokés a hagyományőrző Mikulásbálok, selmeci túrák rend-szeres szervezője, a Selmeci Szalamanderen a cantusokkörének tagja. Kiemelkedő egyesületi munkájáértOklevél kitüntetésben részesült 2005 és 2014-ben.

Somogyi Jánosokl. kohómérnök

2000-ben érettségizett az egriGép- és Műszeripari Szakközé p -iskolában. 2005-ben végzett aDunaújvárosi Főiskola műszakimenedzser szakán, mint anyag-technológus. 2005-től napjain-kig a Csepeli SzerszámedzőKft.-ben dolgozik, mint üzemve-zető. 2008-ban kohómérnöki

diplomát szerzett a Miskolci Egyetemen levelező tago-zaton. Üzemvezetőként jó szakmai kapcsolatot ápol azÓbudai Egye tem mel, a Miskolci Egyetemmel. Éventetöbb diák vesz részt szakmai gyakorlaton a CsepeliSzerszámedző Kft.-nél, sok esetben segítségével szak-dolgozatok, diplomamunkák készülnek a cégnél.

2008 óta tagja, 2012 óta titkára az Öntészeti Szak -osztály csepeli helyi szervezetének. Tevékeny rende-




zője a helyi szervezet eseményeinek. Cégláto ga tások,múzeumlátogatások, sportrendezvények, nótadélutá-nok aktív szervezője.

Angeli Tamásanyagmérnök, gépészmérnök

Az OMBKE VaskohászatiSzakosztály Dunaújvárosi Helyiszervezetének aktív tagja Azegyesület rendezvényeinek nem-csak rendszeres látogatója, ha -nem szervezi is, sőt előadásaivalteszi színesebbé. Az egyesületimunkában fontos feladatánaktartja a fiatal szakemberek bevo-

nását, a hagyományok ápolását. A szakosztály vezető-sége hosszú távon számít a munkájára.

Dr. Szunyog Istvánokl. gázmérnök

2002-ben okleveles gázmérnökként végzett aMiskolci Egyetemen. 2009-ben ugyanitt szerezte megPhD tudományos fokozatát. Ebben a biogázok földgázközszolgáltatásban történő alkalmazásának minőségifeltételrendszerével foglalkozott. Főbb kutatási terüle-tei a telekhatáron belüli gázellátás, gázkészülékek,

tüzeléstechnika, gázminőségikövetelmények, szilárd bio-massza és biogáz. Ezekhezkapcsolódóan számos angol ésmagyar nyelvű publikációvalrendelkezik, és sok előadást istartott hazai és nemzetközi ren-dezvényeken. Jelentős a szak-mai pályázati munkája is,amely visszatükröződik az el -nyert TÁMOP és K+F pályáza-

tokban. Igen aktív szakmai és tudományos tevékeny-séget lát el, amit igazolnak a kari, országos szakmai éstudományos szervezetbeli tagságai és a MagyarEnergetika folyóirat szerkesztőbizottsági tagsága is.Egyetemi tanulmányai befejezése óta a MiskolciEgyetem alkalmazottja, először kutatói később külön-böző oktatói beosztásokban, jelenleg a Kőolaj ésFöldgáz Intézet Gázmérnöki Inté zeti Tanszékének avezetője. Több tanszéki tárgy gondozója, előadója ésPhD témavezető is. Az Egye-sületben, az EgyetemiOsztályban hosszú évek óta végzett aktív munkájával,a rendezvények segítésével és a kari OMBKE hallga-tóság mindenkori készséges támogatásával érdemelteki az OMBKE Emlékéremre való felterjesztését.

EGYESÜLETI OKLEVÉL kitüntetésben részesült:

Hofer Rezső okl. bányamérnök, Bányászati SzakosztályMike István bányaipari technikus, Bányászati SzakosztályCsiky Emil okl. bányamérnök, Bányászati SzakosztályBakacs Péter okl. bányamérnök, Bányászati SzakosztályDéli Gábor aknász, Bányászati, SzakosztályBalogh Ildikó Erzsébet vegyészmérnök, Fémkohászati SzakosztályBarabás András alumíniumipari technikus, Fémkohászati SzakosztályBarten Péter anyagmérnök, Fémkohászati SzakosztálySelmeczi Kovács Gábor anyagmérnök, Fémkohászati SzakosztálySzékács Zoltán kohómérnök, Öntészeti SzakosztályVasiszta Viktor hallgató, Egyetemi OsztályBalogh Tamás János hallgató, Egyetemi OsztályÓdor-Szabó Bánk Soma hallgató, Egyetemi OsztályPodráczki Rita hallgató, Egyetemi Osztály

Hofer Rezső Mike István Csiky Emil Bakacs Péter Déli Gábor


Bányászati és Kohászati Lapok – BÁNYÁSZAT – KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 151. évfolyam, 4. szám18

Bányászati SzakosztálySzirtes Béla okl. bányamérnökSzéles Lajos okl. geológus mérnökMonos Rudolf okl. bányamérnök

Fémkohászati SzakosztályTóth Ferenc okl. kohómérnökHarrach Walter okl. vegyészmérnök

Bányászati SzakosztályDemeter Ferenc okl. bányagépész mérnökDemeter Tibor okl. bányamérnökJudt István okl. bányamérnökKiss Tamás okl. bányamérnökKovács László okl. gépészmérnökKozma Miklós okl. bányamérnökLabudek Dénes okl. bányamérnökMayer László okl. bányamérnökNémeth György okl. bányamérnök

Polgár Mihály okl. bányamérnökSzakály Miklós okl. bányamérnökSzőke Géza okl. gépészmérnökVanyó József okl. gépészmérnök

Kőolaj- Földgáz és Vízbányászati SzakosztályFerenczy Imre okl. olajmérnök

Vaskohászati SzakosztálySzéky Miklós okl. kohómérnök

60 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS-EMLÉKJELVÉNY kitüntetésben részesült:


Szirtes Béla Széles Lajos Monos Rudolf Tóth Ferenc Harrach Walter

Balogh Ildikó Erzsébet Barabás András Barten Péter Székács Zoltán

Ódor-Szabó BánkSoma

Podráczki RitaBalogh TamásJános



Kozma Miklós Labudek Dénes Mayer László Németh György Polgár Mihály

Demeter Ferenc Demeter Tibor Judt István Kiss Tamás Kovács László

Szakály Miklós Szőke Géza Vanyó József Ferenczy Imre Széky Miklós


Bányászati SzakosztályBányai Ernő okl. geológus technikus Bogár József okl. bányagépészmérnökBombicz István okl. bányamérnökBorsodi Károly okl. bányagépészmérnökCsipke György bányagazdasági üzemmérnökCsonk Péter bányagazdasági üzemmérnökDörömbözy Béla okl. gépészmérnökGál Domonkos okl. bányamérnök.Gubis János okl. bányaipari szaktechnikusHornyák Lajos okl. bányamérnökJuhász András okl. gépészmérnökKállai Jenő okl. bányamérnökKovács József okl. bányamérnökKrajnyák József okl. bányamérnökKruller János okl. bányamérnökLipi Imre okl. bányamérnökSzabó István villamosipari technikus Szilványi Jenőné okl. bányageológusmérnök

Tóth-Zsiga József okl. geológusmérnökVeres Sándor okl. villamosmérnökVidics József bányatechnikus

Kőolaj- Földgáz és Vízbányászati SzakosztályDr. Biró Zoltán okl. olajmérnökDallos Ferencné okl. gépészmérnökLovrek Menyhért mélyfuróipari technikusTatár András okl. olajmérnökTatár András okl. olajmérnök

Vaskohászati SzakosztályBodorkós György okl. kohómérnökFülöp József okl. kohómérnökDr. Kiss László okl. kohómérnökMárkus László üzemmérnökNagy Gábor okl. kohómérnökPálos Attiláné okl. kohómérnökSáfár Lászlóné üzemmérnök



Juhász András Kállai Jenő Kovács József Krajnyák József Kruller János

Csonk Péter Dörömbözy Béla Gál Domonkos Gubis János Hornyák Lajos

Lipi Imre Szabó István Szilványi Jenőné Tóth-Zsiga József Veres Sándor

Bányai Ernő Bogár József Bombicz István Borsodi Károly Csipke György

Fémkohászati SzakosztályCzupi Gyula okl. gépészmérnökCzupiné Fejes Katalin okl. vegyészmérnökDávid László okl. gépészmérnökNemes Ervin bányatechnikusOláhné Hornyák Veronika gépipari technikus

Öntészeti SzakosztályBodolai József okl. kohómérnök

Csehil György okl. kohómérnökLathwesen László okl. kohómérnökSzegedy-Maszák Tibor okl. kohómérnökZombori György okl. kohómérnök

Egyetemi OsztályDr. Bőhm József okl. bányamérnökDr. Buócz Zoltán okl. bányamérnökDr. Dúl Jenő okl. kohómérnök



Vidics József Dr. Biró Zoltán Dallos Ferencné Lovrek Menyhért Tatár András

Tatár András Bodorkós György Fülöp József Dr. Kiss László Márkus László

Nagy Gábor Pálos Attiláné Sáfár Lászlóné Czupi Gyula Czupiné Fejes Katalin

Dávid László Nemes Ervin Oláhné HornyákVeronika Bodolai József

Csehil György Lathwesen László Zombori György Szegedy-Maszák Tibor


Bányászati SzakosztályBalogh József rendszerszervező üzemmérnökBérces Tamás okl. bányamérnökBoda András okl. gépészmérnök, gépipari

gazdasági mérnökCsősz Imre okl. bányagépészmérnökDr. Havelda Tamás okl. bányamérnökHegedűsné Dr. Koncz Margit okl. geológusmérnökHideg József okl. bányamérnökDr. Izsó István okl. bányamérnökDr. Katona Gábor okl. bányamérnökKecskés István okl. bányagépészmérnökKerekes László okl. bányamérnökKeresztes Árpád okl. üzemgazdászKevés József gépipari technikusKonyha Béla építész technikusLászló Tamás okl. bányamérnökLente Miklós okl. bányamérnökIfj. Lohrmann Ervin okl. bányamérnökMokánszki Béla András okl. bányagépész mérnökSzalai László okl. bányamérnökSzeremley Gézáné okl. bányamérnökSzokolai György okl. bányageológusmérnökSztruhár Gyula okl. bányamérnökTakács Péter üzemmérnök

Kőolaj- Földgáz és Vízbányászati SzakosztályBognár Árpád okl. olajmérnökDávid Árpád okl. gépészmérnökHlatki Miklós okl. olajmérnökIván János okl. olajmérnökMüller Károly okl. olajmérnök

Fémkohászati SzakosztályBalázs László okl. kohómérnökHajasné Gazdag Ildikó okl. kohómérnökJenet Gábor okl. kohómérnökStampel Péter okl. kohómérnökSzabó Éva okl. gépészmérnökUjházi Gyula okl. gépészmérnökVogel János alumíniumipari technikus

Öntészeti SzakosztályFöldesi Gyula gépipari technikus

Egyetemi OsztályDr. Gácsi Zoltán okl. kohómérnök

Dr. Bőhm József Dr. Buócz Zoltán Dr. Dúl Jenő

40 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:

Balogh József Bérces Tamás Boda András Csősz Imre Dr. Havelda Tamás



Hideg József Dr. Izsó István Dr. Katona Gábor t Kecskés István

Kerekes László Keresztes Árpád Kevés József Konyha Béla László Tamás

Hegedűsné Dr. KonczMargit


Szokolai György Sztruhár Gyula Takács Péter Bognár Árpád Dávid Árpád

Hlatki Miklós Iván János Balázs László Jenet Gábor Stampel Péter

Lente Miklós Ifj. Lohrmann Ervin Szalai László Szeremley Gézáné Mokánszki Béla András



Ujházi Gyula Vogel János Földesi Gyula Dr. Gácsi Zoltán

Kohász szobrot avattak Ajkán

28 évvel az ajkai alumíniumkohó bezárása után kohászszobrot avattak Ajkán. A település, amely 2019. november1-jén ünnepli várossá nyilvánításának 60. évfordulóját, mél-tóképpen emlékezett meg a városban közel fél évszázadigjelen lévő kohászatról. Az avatásra 2019. június 13-án kerültsor a belvárosi Kohász utcában, ott ahol egykoron a legtöbbkohász lakott. Az ünnepségen e sorok írója mondta az avatóbeszédet, aki felidézte az ajkai kohászat múltját és az avatás-ra váró kohász szobor történetét.

Ezt a szobrot Farkas Tibor szobrászművész készítette1968-ban, a gyár 25 éves jubileumára – Tatai János öntő-mester közreműködésével. A szobrot Mencseli Ernőről, akohókisműhely egykori dolgozójáról mintázta. Ez a kohászszakmát szimbolizáló alkotás sokáig a gyár főbejáratánálállt, sajnos a kohászat és az ALU-FÉM megszűnésével elve-szítette eredeti funkcióját, ezért néhány éve a MAL Zrt. avárosnak adományozta. Így került most méltó helyére aKohász utcába, és mementóként hirdet egy hajdanvoltnehéz, de szép szakmát. Az alkotást Németh Ferenc ajkaiképzőművész újította fel, aki maga is egykoron az ALU-FÉM dolgozója volt.

A szobor avatóünnepségén elhangzott beszéd zárógon-dolataival fejezem be a tudósítást:

„Az ajkai alumíniumkohó 1943. február 23-tól 1991.december 30-ig működött és biztosított kenyeret sok ajkaicsalád számára. 48 éves fennállása alatt közel 800 ezer tonnaalumíniumot termelt. Sajnos a mai nemzedék már nem isigen tudja a városban, hogy mit takar az alumíniumkohászatkifejezés. Méltánytalanul kevés szó esik azokról a kohá-szokról is, akik pedig jelentősen hozzájárultak Ajka városirangra emelkedéséhez. Sajnos pótolhatatlan mulasztása atelepülésnek, hogy Ajkán sosem hoztak létre egy kohászatotmegörökítő ipari múzeumot úgy, mint a bányászatot bemu-tató bányamúzeumot.

Mert mi maradt meg emlékül Ajkán ebből a szakmából?Csak a Kohász utca neve, a hajdani kohó égbe magaso-

dó kéménye és ez a most felavatott kohász szobor.”

Paksa Rudolf

A kohász szobor avatása Ajkán(Az avatók balról jobbra: Schwartz Béla polgármester,

Tóth Béla, a kádépítők egykori művezetője, Paksa Rudolf, akohóöntöde egykori üzemmérnöke, és dr. Horváth József

alpolgármester)

Kitüntetett oktatók a Miskolci Egyetemen

Augusztus 20-a alkalmából a Miskolci Egyetem háromoktatója kapott magas állami kitüntetést.

A Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozatkitüntetésben részesült kiemelkedő színvonalú munkájaelismerésekéntDr. Szűcs Péter bányamérnök, a Magyar Tudományos Aka -

démia doktora, a Műszaki Földtudományi Kar dékánja,a kar Környezetgazdálkodási Intézete Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszékének egyetemi tanára,valamint

Dr. Barkai László Battyhány-Strattmann László-díjas orvos,

a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Egész -ség ügyi Kar Elméleti Egészségtudományok Intézeténekigazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára, a MagyarDia betes Társaság elnöke.

A Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozatkitüntetésben részesült magas színvonalú munkájáért

Dr. Debreczeni Ákos bányamérnök, a Műszaki Földtudo -mányi Kar dékánhelyettese, a Bányászati és Geotech ni-kai Intézeti Tanszék tanszékvezetője.

uni-miskolc.hu 2019. augusztus 21.

Gratulálunk a kitüntetetteknek, jó egészséget, további sikereketkívánunk! Szerkesztőség


A névadó bányabirtokos Fritz család főtérilakóháza (1725-1810)

A Fritz-család 1719 és 1725 között több ütembentelepedett le Selmecbányán. A magyarországi család-alapító ősapa, (friedenliebi) Fritz András besztercebá-nyai bányakamarai orvos, tanácstag és városbíró 1701-ben lakóhelyén halt meg 40 évesen. Özvegye, Frideli-Fridenau Anna Barbara evangélikussá akarta nevelninégy félárva gyermekét, de ezt a besztercebányaijezsuiták nem engedték, így a vallásháborúk miatt azözvegy anya vezetésével a Rákóczi-szabadságharc ele-jén, 1704-ben Besztercebányáról a protestánsokkaltoleráns, kelet-németországi Görlitzbe költözött,menekült a család. Az özvegy 1713 körül Lőcsére tértvissza és 1719-ben lánya, Fritz Anna Mária (sz.:Besztercebánya, 1698) férjhez ment a selmecbányaiSchneider Tóbiás bányapolgárhoz, majd 1723-ban azözvegy anya is Selmecre költözött vejéhez és lányá-hoz. A család legidősebb férfi tagja, Fritz Lipót András(1691, Besztercebánya – 1768, Selmecbánya) 1725-ben véglegesen beköltözött a városba és a főtéren nagy,emeletes házat építtetett, ami ma is a család nevét vise-li (1. kép).

A mai Fritz-ház eredetileg reneszánsz stílusú, egy-emeletes bányapolgári (waldbürger) ház volt és alatta

futott a nemesércben gazdag Spitaler-telér. Családivisszaemlékezés szerint ezt a házat abból az aranybólépíttették, amit akkor találtak, amikor a ház alapjátásták ki. Ez a hagyomány az épület alatti Spitaler-telérokán akár igaz is lehet, de okiratok alapján elsődlegesenjelentékeny családi örökségeknek és helyi bányavállal-kozásaiknak köszönhették akkori gazdagságukat.Középkori alapjai voltak a Fritz-háznak, amely U alap-rajzú, háromszárnyas, neoreneszánsz díszítésű, repre-zentatív főtéri épületté vált. 1918-ban, a költözéskor afőiskolai rektorátus (igazgatóság) székhelye volt. Azépületben 1993-tól jelenleg is a szlovák ÁllamiKözponti Bányászati Levéltár működik. Mindezekrőlaz épület homlokzatán lévő tábla is tanúskodik (2. kép).

A selmeci bányatisztképző iskola 1735-ben történtalapításakor a Fritz család már egy évtizede a városbanélt. A család feje ekkor az evangélikus vallású, a lip-csei egyetemen tanult Fritz Lipót András, aki szülőiörökség révén gazdag bánya- és földbirtokos, bormé-rési jogú, magyar nemes és városi polgár (ún. nemespolgár, illetve wald- és ringbürger, urburarius) volt.1735-ben a selmeci bányaiskolai hallgatók oktatásáraalkalmazták Mikovinyi Sámuelt (1698-1750), akinekháza a Fritz-házhoz közel állt. 1736-ban a Mikovinyiés a Fritz család keresztszülői viszonyba került, így ahíres tudós, polihisztor gyakori vendég is lehetetett a


A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia idén 190 éve, 1829-ben kezdte bérelni aFritz-házat és 100 éve, 1919-ben vált véglegessé, hogy a főiskolának az ősi bányaváros helyettmáshol kell tovább működnie. A friedenliebi Fritz család tagjai közül elsőként Fritz Anna Mária– egy selmeci polgár nejeként – 200 éve, 1719-ben költözött Selmecbányára. E hármas jubileu-mok okán ez a tanulmány ismerteti a selmeci akadémia, majd főiskola életében központi szerepetbetöltött, a rektori hivatalnak és a könyvtárnak is székhelyéül szolgált Fritz-ház két évszázados(1719 és 1919 közötti) történetét, megemlítve azt is, hogy mely Fritz leszármazottak tanultak őseikegykori lakóhelyén.

Adalékok a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolarektorátusi épülete (Fritz-ház) történetéhez

DR. FRICZ-MOLNÁR PÉTER (Budapest)

1. kép: A Fritz-ház

2. kép: Tábla a Fritz-házon


Fritz-házban. Fritz Lipót András a katolikus egyház-nak, a jezsuitáknak 1744-ben odaajándékozta a tulaj-donában volt Scharfenberg-hegyet (ma Kálvária-hegy), amelyre 1751-ben Közép-Európa egyik legré-gibb és legszebb kálváriája épült. A hegy odaajándé-kozása történetéből tudjuk, hogy ez a döntés a Fritz-házban született meg. Lipót András öccse, Fritz FerencKároly (sz.: 1699, Besztercebánya) 1743-tól Lipcsébenorvosi tudományokat tanult, ekkortól távol volt Sel -mectől, de korábban vélhetően ő is a család főtériházában lakott, nem nősült meg és utódai sem voltak.Szin tén a család főtéri lakóházában is lakott Lipót And -rás másik öccse, Fritz János András (sz.: Beszter cebá -nya, 1696) Lipcsében tanult orvosdoktor, Hont megyeies küdt, aki háromszor nősült, de utód nélkül halt meg.Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor ő és FritzLipót András Hont megyei nemesként szerepeltek. [1]

1751-53-ban összeírták a selmeci polgárok (ring -bür gerek) házait. Ez alapján a Fritz Lipót András tulaj-donában lévő ház „a Szent Katalin templom terén,szemben a Schultz-házzal, három oldaláról szabadonáll, a sarkon egyemeletes. A háta mögött egy árok épültaz alsó részén, a régi ispotály alatt található részen. Vanegy jó vízhozammal rendelkező kútja, a Schultz-házfelé pedig fallal van elkerítve. 10 szobája van, 2 na -gyobb és 2 kisebb konyhája, 3 borospincéje, valamintegy pincéhez csatolt építmény. 336,25x73,75 öl nagy-ságú. Tartozik hozzá egy szilváskert, ami 44,5 öl.” (3.kép) [2]

A Fritz-ház alatti pincerendszer a mai napig meg-van, bár ritkán látogatható és a kút is megtalálható. Acsaládi hagyomány szerint miután ivott a kút vízéből a

selmeci evangélikus líceumban tanult Andrej Slád ko-vič (1820-1872) szlovák költő, megírta az ismert sze-relmes versét, a Marinát. Igaz lehet ez az elbeszélés,ugyanis Sládkovič a szomszédos Pischl-házban voltMarina (Pischl Mária) házitanítója. A híres szerelmesvers keletkezésének legendáriuma szerint, aki iszik aFritz-ház kútjának a vizéből, az örök életre szerelmeslesz. Arról nem szól a fáma, hogy kibe vagy mibe, dea szerző szerint egy biztos: Selmecbe mindenképpen,és ezt a selmeci diákhagyományok évszázados fenn-maradása is alátámasztja. A koraújkori városokra nagyveszélyt jelentett tűzvész a Fritz-házat sem kerülte el.Egy 1761-es egyházközségi évkönyv szerint „egy naphajnali fél négykor a Fritz-házban tűzvész pusztítottegy gondatlan szolgáló miatt, Istennek legyen hála,hamar elfojtották.” Ez annak is köszönhető lehetett,hogy közel volt a kút. 1765-ben részletes térkép ké -szült a városról, amelyen az egyes polgárházak akkoritulajdonos családjait is nevesítették. (4. kép) [3]

A térkép alapján megállapítható, hogy a selmeci Főutcán (az 1900-as évek elején Deák Ferenc utcán) aFritz-házhoz közel (a báró Hellenbach, a Lang, a Ge -ramb és a Tindl családok házai után) lakott Mi ko vinyiSámuel bányaiskolai vezető, oktató. A bányabirtokoscsaládfő, Fritz Lipót András számos bányavállalkozási-üzleti döntést a főtéri lakóházában hozott meg, ami aváros életére is kihatással bírt. A családfő még 1729-ben kérte a főkamaragrófot, hogy a tulajdonában lévőmajorsága erdejét használhassa, de erre nem kapottengedélyt, mert a bányászat számára tartották fent azerdőket. A bányavállalkozások során azonban veszte-ségek is keletkeztek. Fritz Lipót András kimutatásaszerint a selmeci letelepedését követő évben, 1726-ban1101 forintot veszített a bányászaton. Szá mára így abányászat a selmeci életszakasza kezdetén nem hozott


3. kép: A Fritz-ház leírása 1751-53-ban

4. kép: Részlet az 1765-ös térképből



pénzügyi hasznot, ez azonban a későbbi évtizedekremegváltozott és nyereséges bányavállalkozásokbanvett részt. A Fritz-ház szomszédságában élt a bányabir-tokos báró Hellenbach család, akiknek több belvárosipalotájuk is volt, és akikkel Fritz Lipót András kereszt-szülői kapcsolat mellett közös bányarészesedésiviszonyba is került. Fritz Lipót András a bányajogmeghosszabbítására és erről szóló igazolás kiadásárakérte a selmecbányai bányabíróságot. A bá nyagróf ság -tól 1761-ben bányabérleti hosszabbítást kértek a Mar -gitbánya alatt feltárt Erzsébet-bányára a Hodruska-tel-ken, amelyben ezüstöt találtak és 16 részletre osztották.Ebből 11 báró Hellenbach János, 4 Hel lenbach AnnaMária, 1 pedig Fritz Lipót András része volt, akik meg-vették maguknak a bányászati jogot. A Hellenbach- ésrészben a Fritz-házzal szemben lakott a Rusztról szár-mazott Scharff kereskedő és bányabirtokos polgár csa-lád, akikkel a Fritz-család házassági vi szonyba iskerült. A selmeci akadémián tanult bányász és erdészFritzek valamennyien e két család leszármazottjai isvoltak. Fritz Lipót András 1768-ban meghalt, főtéri há -zá ban ekkor jelentős ingó vagyon is volt, többek között„sok ékszer és egy pompás könyvtár”, to vábbá „fara-gott német tölgyfaszékek” képezték a bútorzat egyrészét. Egy 1771-es egyházközségi évkönyv szerintjanuár 27-én Hont vármegye közgyűlést tartott, ame-lyen a kiküldött királyi biztos Nayhold volt, aki a Fritz-házban kapott szállást. Fritz Lipót András és fia, FritzJános Lipót (1733, Selmecbánya – 1788 után) a he lyinémet evangélikus egyház világi vezetői, támogatói isvoltak, így otthonuk, a Fritz-ház – egyfajta szellemiközpontként – számos vallási és egyházi iskolai vonat-kozású megbeszélésnek, az ellenreformáció miatt akirályhoz küldött egyházi panasz megfogalmazásánakvolt a helyszíne. Fritz János Lipót fiai, Fritz Lipót(1762, Selmecbánya – 1819, Selmecbánya) és FritzLajos (1769, Selmecbánya – 1810, Selmecbánya) sza-badkőművesek voltak, így lehetséges, hogy a Fritz-ház-ban szabadkőműves összejöveteleket is tartottak. [4]

Az épület történetében Fritz Lipót András után uno-kája, Fritz Lipót vitt jelentős szerepet. Lipót, orvos-doktor dédapja, Fritz András nyomdokain haladva1796-ban beiratkozott a bécsi egyetem orvosi karára és1797. augusztus 24-én, Bécsben kelt levelében, a csa-lád megbízottjaként, és mint a legidősebb báty 36 ezeraranyforintért eladásra kínálta a család felújított, sel-mecbányai társasházát. Ez az akkori összeg (pénzér-tékindex alapján) nagyságrendileg mai 122 millióforintnak felelt meg. Lipót a nehéz háborús helyzet,vagyis a nagy francia forradalmat követő napóleoniháborúk miatt külön nyilatkozatot kért arról, hogy avétel a békekötés után is megvalósulhasson. Fritz Lipót1802-ig a bécsi egyetemen tanult, emiatt 1800-ban avárosi adóösszeíráskor öccsét, Fritz Lajost (császári éskirályi hadnagy, 1794-95-ben selmeci postamester)nevesítették a Fritz-ház lakójaként, felesége a szinténselmeci bányapolgár gyökerű családból származóGeramb Jozefa bárónő volt. Fritz Lipót és Fritz Lajosidején a 18. század végi házfelújítás azt jelentette, hogy

az épület ekkor újabb emelettel bővült, így még repre-zentatívabbá vált. Ennek is betudható, hogy 1802-benHabsburg-Lotharingiai Antal és Rainer főhercegekvoltak a Fritz-ház és a család vendégei, akik tiszteleté-re a polgárság „ama nagy ház termében bált adott.” Azépület tehát nemcsak magas rangú, előkelő vendégekfogadására, de szórakozásra, fényes bálok megtartásá-ra is alkalmas volt. A ház adásvételére azonban ekkormég nem került sor. Fritz Lipót 1808-ban házasságotkötött a szintén selmecbányai Scharff Karolinával(1768-1837) a város Prandorf nevű részén, amely ak -ko riban szőlős, gyümölcsös, présházas családi üdülő-nek számított és ekkor a főtéri épület még a Fritz csa-lád tulajdonában volt. 1810-ben utód nélkül meghaltFritz Lajos, aki a napóleoni háborúk idején, az 1809-eswagrami csatában (az osztrák fél oldalán harcolva)megsebesült. A selmeci bányakamara a helyi akadémiarészére 1810-ben meg akarta vásárolni a Fritz-házat,Fritzék viszont ekkor Szumrák Jánosnak adták el azépületet. A ház eladásakor a család feje Fritz Lipótvolt. Az 1810-es adásvételi szerződés sem a selmecbá-nyai, sem a besztercebányai levéltárban nem találhatómeg és valószínű, hogy az 1829-es selmeci levéltáritűzvészben ez az irat is megsemmisült. Az adásvétellellezárult a Fritz-házhoz köthető családi tulajdonlás ésott lakás, ugyanakkor az épület a mai napig a Fritz-háznevet viseli.

A vevő, az új tulajdonos Szumrák János volt, aki1828-ban Zólyom város főjegyzője, majd 1832-ben és1848/49-ben is Besztercebánya országgyűlési követevolt és a képviselőházban a bányászok érdekében több-ször felszólalt. A Fritz-ház 1810-es eladását követően aselmeci nyilvánosság is használta az épületet, annaknagyobb termeiben bálokat továbbra is tartottak. Azépületben 1813-14-ben Magyarország földtani feltárá-sának egyik jelentős személye, Jónás József (1787-1821) mineralógus, akadémiai előadó, majd a MagyarNemzeti Múzeum ásványtára gondozója gyűjteményétőrizték. [5]

A Fritz- ház az akadémia, illetve a főiskolahasználatában (1829-1918)

Az akadémia a Fritz-házban az új tulajdonostól,Szumrák Jánostól az első emeleten 1829-től bérelthelyiségeket, azután 1848-tól a második emeleten is,ugyanakkor az akadémia folyamatosan tantermi hely-hiánnyal küzdött. 1859-ben már az is felmerült és tra-gikus hírként terjedt Selmecen, hogy a bécsi udvarelköltöztetné az akadémiát. A Fritz-család feje ekkorFritz Lipót és Scharff Karolina egyetlen gyermeke,Fritz Pál Károly (1811, Selmecbánya – 1878, Sel mec -bánya) jogász, selmeci városi tisztviselő, bánya-, kohó-és földbirtokos, városi takarékpénztári alapító részvé-nyes és könyvvivő volt. Az ő utódai Selmecbányán, demár nem a Fritz-házban, hanem attól pár házzal odébb,a Fő utcai ún. Teraszon lévő későbbi takarékpénztári (amai Trotuár nevű) épületben laktak. Fritz PálKárolynak azonban komoly szerepe volt abban, hogy


1859-ben az akadémia nem költözött el Selmecről,ugyanis tagja volt – Boltizár József prépost, Prug ber -ger József bá nya társulati főnök és Gaitner Tivadarkereskedő, takarékpénztári igazgató, tiszteletbeli váro-si tanácsos mellett – annak a városi küldöttségnek,amely az akkori birodalmi központokban, így Bécs -ben, Prágában, Bu dán és Pozsonyban eredményesenjárt el az akadémia Selmecen maradása és az elköltöz-tetés megakadályozása érdekében. Ennek eredménye-ként Fritz Pál Ká roly két fia, Lipót 1859-ben erdész-nek, majd Pál 1860-ban bányásznak iratkozhatott be aselmeci akadémiára, vagyis szülővárosukban végez-hették mérnöki tanulmányaikat. Az akadémián azon-ban a megfelelő oktatási helyiségek hiátusa továbbra isgondot jelentett, aminek végleges rendezése elvezetetta három, így az erdészeti, a bányászati és a kémiai pa -lota későbbi megépítéséhez. Az említett Scharff Ka -rolina unokahúga volt Scharff Emília, Heincz Ádámné,akinek selmeci háza helyén, vagyis egykori Scharff-birtokon épült fel 1900-ban a bányászati főiskola épü-lete. Ezzel összecseng Lovik Károly „A leányvári bo -szorkány” című regénye egy sora, miszerint „AScharff-kertből hervadt levelek szaga áradt az alvóvárosra.” Scharff Emília és Heincz Ádám lánya, SóltzGyuláné Heincz Emma az akadémiai Ifjúsági Kör1879-ben készült zászlója kapcsán zászlóanya volt,neve a zászlónyélen is szerepelt.

A Fritz-háznak az akadémiai érdekű megvásárlásiéve a hazai szakirodalomban nem egységes. Elterjedtálláspont szerint erre 1885-ben került sor (BorovszkySamu, Bartha Dénes, Farbakyné Deklava Lilla), deismert 1882-es (Ivan Herčko, Polgárdy Géza), sőt1880-as (Gálócsy Árpád) évszám is. A besztercebá-nyai állami levéltárban őrzött adásvételi szerződésalapján ugyanakkor a vásárlásra 1882-ben került sor.Farbaky István (1837-1928) akadémiai igazgató éstanár érdeme volt – sok más mellett ez is –, hogy 1882-ben kiharcolta Szumrák Ede Samu (1815-1893) besz-tercebányai lakos tulajdonostól a Fritz-ház megvételét.Szumrák Ede Samu evangélikus vallású, gazdag besz-tercebányai polgár volt, aki helyi bankvállalkozások-ban vett részt és emellett több bányavárosi főtéri háztulajdonosa is volt.

Szumrák Ede Samu eladó és – a zólyomlipcseiGizella Árvaház Alap képviseletében eljáró, SzapáryGyula pénzügyminiszter felhatalmazását is bíró –Farbaky István bányatanácsos, akadémiai igazgatóvevő 1882. január 24-én, Besztercebányán kötötte megaz adásvételi szerződést. A vételár 42 ezer forint volt ésa vásárlásra haszonbérleti joggal terhelten került sor,ugyanis 1868-től 1899-ig a toldaléképületként adottpékbódékra bérleti joga volt egy helyi lakosnak. Azépületben bérlakások is voltak és az abban lakók avásárlás okán az épület állagának sérelme nélkül akályhákat és tűzhelyeket elvihették, viszont pl. az abla-kok maradtak. A szerződés alapján 1882. január 25-étől számított 14 nap állt a vevő rendelkezésére apénzügyminiszteri jóváhagyás megszerzésére és a tel-jes vételárat 1882. március 1-jéig kellett kifizetni az

eladó részére. A pénzügyminiszteri jóváhagyás meg-szerzése során a vevői garanciák erősítése érdekébentechnikai jellegű szerződésmódosításra került sor1882. február 3-án, szintén Besztercebányán. Ez utánfebruár 4-én Farbaky István kérte a selmeci járásbíró-ságtól a Gizella Árvaház Alap javára a tulajdonjog elő-jegyzését, majd február 25-én megtörtént a teljes vétel-ár kifizetése, így február 27-én Farbaky igazgató atulajdonjog bejegyzését („bekebelezését”) kérte azalap javára ugyanazon bíróságtól. A tulajdonjog-bejegyzés 1882. március 2-án „megadatott”. (5. kép)

Az akadémiai érdekű vásárlási konstrukció lényege– az akkori évek állami zárszámadásai alapján – az volt,hogy az akadémia, mint állami költségvetésű intézménya zólyomlipcsei Gizella Árvaház Alaptól az épületvásárlására (42 ezer forint) és átalakítására (60 ezerforint) felvett 102 000 forint kölcsönt. Ez a korona fize-tőeszközként történt bevezetése után 204 000 koronáraszámítódott át. A kölcsönt nyújtó árvaház akkori felü-gyelő bizottsági elnöke, (király-lehotai) Lehotzky Egyed(1822-1894) földbirtokos és breznó bá nyai országgyűlé-si képviselő volt. E kölcsön törlesztését ugyanakkor –szintén az éves állami zárszámadások alapján – az államegy pénzügyminisztériumi költségvetési kiadási sorrólévenként, illetve félévenként törlesztette. Ezzel lényegé-ben a magyar állam, illetve a képviseletében aPénzügyminisztérium kezesként járt el az akadémiai tar-tozás, vagyis a vásárlás és az átépítés árvaházi kölcsön-ből történt költségei fizetése során. A törlesztés – államikiadásként – 1884-től 1916/18-ig az éves állami zár-számadásokban szerepelt, mint az akadémia/főiskolarészére megvett Fritz-féle ház vételárának fedezésére aGizella árvaalapból felvett kölcsönnek törlesztési részle-te. Ez 1891-től kezdve 35 év alatt 5,5%-os „előleges fél-évi” részletekben volt törlesztendő.

5. kép: A bejegyzési kérelem



1883. június 16-19-e között háromszor egymás utána hivatalos lapban – a Budapesti Közlöny Hivatalos Ér -te sítőjében – árlejtési felhívás jelent meg az átépítésimunkálatokra, a következők szerint: „1424 ÁRLEJ -TÉS. 3-3 580/883. A selmeczbányai 410. számú telek-jegyzőkönyvben A1. sor 254. helyrajzi szám alatt fog-lalt Selmeczbánya III-ik negyedében 29. szám alattlevő u. nevezett Fritz háznak tanczélokra való átalakí-tásánál szükséges föld-kőműves, lakatos, asztalos, kő -faragó, üveges és festői munkára valamint a szükségesvasárura az alábbi feltételek mellett ezennel nyilvánosárlejtés hirdettetik. ... Selmecz, 1883. évi június 8-án. Am. kir. bányászati és erdészeti akadémia igazgatósága.”

Herritz Károly mérte fel az 1880-as évek elejénmég copf stílusú, barokkos homlokzatú kétemeletesépületet. A Fritz-házat Farbaky István akadémiai igaz-gatósága idején (1876-1892) Schulek Frigyes a histo-rizmus elvei alapján építette át neoreneszánsz stílus-ban. Farbaky István mellett az épület létrejötte körülkülönös érdemet szereztek még Fekete Lajos és SzécsiZsigmond erdőtanácsosok, Cséti Ottó bányatanácsos,dr. Fodor László tanár, Kosztela János és Szembra to -vics Sándor tanársegédek, akik miniszteri elismerésbenis részesültek. (6. kép)

A Felvidéki Híradó helyi hetilap az 1885. december13-ai számában – a „Legújabb dísze Selmecbányának”című cikkben – a következők szerint méltatta az épületátalakítását: „Alig két éve, hogy a selmeci körházak(Ringhäuser) legnagyobbika, vagyis a Fritzház a kir.erdészeti és bányászati akadémia tulajdonába ment át… S íme ma teljesen befejezettnek mondható annakátalakítása tanintézetté, még pedig teljesen elismerésreméltó kivitellel, úgy a tantermek elhelyezése és beren-dezése, mint az épület külső tatarozása szempontjából,el annyira, hogy az Selmeczbányának ez idő szerintlegdíszesebb, mondhatni palotaszerű épülete, melyreannál büszkébbek lehetünk.” A cikk mellőzi a belsőberendezések részletezését, ugyanakkor utal az „épületkülsején észlelhető újítások kifogástalan kivitelére”,így a homlokzati két bejáró fölötti „vasrácsozat ritkaszépségére” hívja fel a figyelmet. A magát „Egy műbí-ráló” névvel illető cikkíró kiemelte, hogy „az tisztán ésteljesen selmeczbányai műtermék … A két bejárónak

ezen dísze tisztán vert vasból, tehát szabad kézzel ké -szült domború díszmű, mely a bányászat és erdészet cí -merét, valamint a tudomány jelképezőjét, a baglyot ésaz átalakítás évszámát (1885) babér és tölgyfa leveleks hason gyümölcsből álló koszorúkba foglalva ábrázol-ja. … E mű szellemi és költői szerzője Pöschl Ede k.bá nyatanácsos akadémiai tanár, s kivitelének mestereFizély Károly helybéli műlakatos.” (7. kép) A kapuk fe -letti „két rácsozat súlya 156 kilo, továbbá 1736 da -rabból és 1224 forrasztékkal s csavarral van összeil-lesztve.” Fizély Károly (1844-1933) emellett később azakadémia botanikus kertjének kovácsoltvas kapuját iselkészítette.

A fentiek alapján összességében megállapítható,hogy a vásárlásra 1882. január-februárban került sor,ezután 1883. június közepén volt az átépítési (köz) be -szerzési eljárás, majd 1884-től megkezdődött (és tartott1918. június 30-áig) a vásárlási-átalakítási célú kölcsönállami törlesztése, végül 1885 decemberére elkészültaz átalakított épület, amit a homlokzati két kapu felettiévszám is bizonyít. Ezen túlmenően az is megállapít-ható, hogy a Fritz-ház 1725 és 1810 között 85 évig aselmecbányai Fritz-család, majd 1810 és 1882 között72 évig a besztercebányai Szumrák család tulajdoná-ban volt, az akadémia (1904. szeptembertől főiskola)pedig 1882 és 1918 között 36 évig birtokolta. A Fritz-ház az akadémia, illetve főiskola főépülete, ún. „A”épülete volt 1885 és 1918 között, itt volt ugyanis a rek-torátus (igazgatóság) székhelye. (8. kép)

6. kép: A Fritz-ház az Akadémia tulajdonában

7. kép: A bejárat fölötti díszrácsozat

8. kép: Képeslap az 1900-as évek elejéről



A főhomlokzat (9. kép) és a két kovácsoltvas kapuaz átépítéskor kapta az akadémiára utaló, nagyrésztbányászati, erdészeti és kohászati jelképeket is. Azátépítés 60 ezer forintba került. Ehhez hozzáadva a 42ezer forintos vételárat, az akkori 102 ezer forintos vég-összeg (a pénzértékindex átszámítása alapján) nagy-ságrendileg mai 322 millió forintnak (1 millió eurónak)felelt meg.

Az átépítést követően a Fritz-ház az állami költség-vetésben is megjelent, ugyanis az 1887. évi állami költ-ségvetésről szóló 1887. évi XII. törvénycikk a Pénz -ügyminisztérium fejezetben „3. A selmeczbányai Fritz-féle ház belső berendezésére 7 500 forint, 4. Az erdé-szeti vegytan-műhely berendezésére a selmeczbányaiakadémián 1 000 forint” átmeneti kiadáshoz szükségesforrást biztosított. Az állami zárszámadásokból tudha-tó, hogy az akadémiának nem csak kiadásai, hanem1899-1909 között helyiség-bérbeadásból származóbevétele is volt, így az államtól kapott működési (vagy-is személyi és dologi kiadásra fordított) bevételét ilyenmódon kiegészítette. 1910-ben a Fritz-házban levő bér-helyiségek egy részére a főiskolának volt szüksége,ezért akkor felmondták a bérletet, majd 1911-1918között újra volt bérbeadás és ebből származó bevételea főiskolának. Az utolsó monarchiabeli békeévben,1913-ban az említett állami tartozás, a még hátravoltkölcsön 116 004 koronát tett ki. Az 1915/16. évi államizárszámadás alapján a tartozás 105 380 koronára csök-kent, ami az 1916/18-as zárszámadás alapján 13 076koronával tovább apadt az első világháború végére, ígyekkor 92 304 korona fennálló kölcsön törlesztése (a tel-jes kölcsön 45%-a) maradt el. Az 1918. november 1-jeés 1919. augusztus 6-a közötti időszak (népköztársa-ság, tanácsköztársaság ideje alatti) állami zárszámadá-sában ugyanakkor már nem jelent meg ez a korábbirendszeres törlesztés, hiszen 1918. december közepén afőiskola elköltözött-elmenekült Selmecről. Erre tekin-tettel a Fritz-ház akadémiai érdekű vásárlásából ésátépítéséből adódott korábbi kölcsönt ekkor már nemfizette a magyar állam és a cseh csapatok is megjelen-tek Selmecen, de ez már egy másik történet.

A Fritz-ház földszintjén a Molnár-féle kocsma volt,ahol a – Vörös Ferenc (1847-1920) erdészhallgató egyakadémista temetésén elhangzott beszédének hatására1875-ben megalakított – Magyar Társaság is tartott

összejöveteleket, így az épületben nem csak a tudomá-nyos oktatásnak, hanem az akadémiai ifjúság vígassá-gainak, szórakozásának, illetve hazafias önképzőösszejöveteleinek is jutott hely. Az épület Főtér (az1900-as évek elején Kossuth Lajos tér) felé eső, ala-csonyabb sarka volt a Mafla-sarok, ami az akadémistákfő találkozóhelye volt, ennek tengerszint feletti magas-sága 593 méter. A főiskolások híres-hírhedt tréfáinak aFritz-ház is áldozatul esett, ugyanis egy 1910 körüliképeslapon látható, hogy a homlokzati feliraton a főis-kola betűit úgy festették át, hogy az a „M. Kir. Bá nyá -szati és Erdészeti F..i..k….a” feliratot mutatta. [6]

Itt szeretnék bemutatni egy páratlan és publikálat-lan fényképet is, melyet családtörténeti hagyatékbólkaptam: akadémiai/főiskolai ballagási menet a Fritz-ház előtt az 1900/1910-es évekből. (10. kép)

Az U alaprajzú, három szárnyas Fritz-ház pincéjé-ről, földszintjéről, első és második emeletéről 1900-ban Weisz Károly tanársegéd 1:100 méretarányú, rész-letes, szintenkénti alaprajzot készített. Az épület föld-szintjén (11. kép), az épületet szemből nézve, a jobboldali szárny egészében a könyvtár volt 166 m2-en hatszobával, amihez tartozott egy 68 m2-es, a toldalék-épületben helyet kapott olvasóterem is. A Fritz-házbanvolt könyvtárban őrizték tehát azokat a páratlanul érté-kes szakkönyveket, amelyek jelenleg a soproni és amiskolci egyetemek műemlék-könyvtáraiban vannak.A könyvtári oldalhomlokzatot pékbódék is szegélyez-ték, ez volt az akadémia részéről bérbe adott helyiség.Egy 1900 körüli fényképen is látható, hogy ErnstZsigmond boltja volt a sarkon, ő a helyi izraelita hit-község választmányi tagja volt, aki helyi képeslapokkiadásával is foglalkozott. A csatlakozó egyemeletes, afelső szintjén a könyvtárnak és az olvasóteremnek ott-hont adó toldaléképületet később elbontották. Akönyvtárszobák mellett folyosó és pincelejáró volt.Szemből nézve az épület közepén egy 50 m2-es bolthe-lyiség volt, attól balra volt a 34 m2-es előtér, onnanegyenesen az udvar nyílt. A bal oldali szárnyban 74m2-rel két szobás konyhás-kamrás lakás (ún. kapusla-kás), e mögött 53 m2-rel két fáskamra, ezután pedig aszakítógép és a gépház volt 80 m2-en. A két szárnyközött L formájú udvar, az előtéri bejárattól balra a máremlített kút volt (és van még ma is). Az udvaron hátra-felé haladva jobbra, 12 m2-en három ülőkés árnyékszék


10. kép: Ballagási menet a Fritz-ház előtt

9. kép: A homlokzati díszítés



volt. Az udvar hátsó részén, balról jobbra nézve 25 m2-es tűzoltószertár, továbbá kettő, egy 24 m2 és egy 38m2-es szoba-konyhás lakás volt. A titkár, a kapus és atovábbi segédszemélyzet tagja kaphattak elszállásolásta három földszinti lakásban. Manapság leginkább apince, a kút és a jobb oldali kapubejárat utáni előtérjobb oldalán lévő, középkori boltíves faragott kő (fél)ajtókeret utal a 18-19. század előtti időkre. Ezeketnagyjából a maihoz hasonlóan láthatták, használhattáka házban élt Fritzek is az 1700-as években.

Az épület első emeletén (12. kép), szemből nézveés jobbról balra tekintve, egymásba nyílóan a 72 m2-es

tanácsterem, az igazgatói (rektori) iroda 29 m2-rel, azigazgatói előszoba (17 m2), a titkár szobája (44 m2) ésegy iroda (41 m2) helyezkedett el. Az épület jobb szár-nyán, a tanácsterem mögött volt egy 27 m2-es tanács-termi előszoba, e mögött két tanársegédi szoba 24-24m2-rel, ezután a 73 m2-es géptani előadóterem, ezzelszemben, a folyosó másik oldalán 63 m2-en a géptanigyűjtemény (tanszék) helyezkedett el. A két géptanitanársegédi szobával szemben 53 m2-en 10 ülőkésárnyékszék volt (ez a második emeletivel egyező). Azelső emelet bal szárnyán, az iroda mögött, az udvarfelett nyílt folyosóval is összekötött, egymásból nyílókét könyvtárszoba volt 57 m2-en.

Az épület második emeletén (13. kép) szembőlnézve és balról jobbra tekintve, a bányaműveléstanigyűjtemény (tanszék), két géptani rajzterem, a jobbszárnyban a főtéri sarki géptani rajzterem mögött há -rom tanári szoba, ezután a folyosóról két bejáratúbánya-műveléstani előadóterem, ezzel szemközt afolyosó túloldalán egy tanársegédi és egy (isko-la)szolga szoba volt. A második emelet bal szárnyántanári szoba és egy további bánya-műveléstani gyűjte-mény helyezkedett el. A második emelet Fő utcára eső,sarki szobájában volt a magyarországi és a selmecbá-nyai turista mozgalom keletkezésében, fellendítésébenjeleskedett id. Tirts Rezső (1831-1914) kereskedő elsőlakása, aki a Fritz-házból indult el felfedezni a város-környéki kiránduló- és kilátóhelyeket, turistautakat.Valószínű, hogy ő az épületben még az 1885-ben zárultátépítést megelőzően, az akadémiával párhuzamosanbérelt lakást, ami alapján feltehető, hogy a Fritzekutáni (1810) és az akadémia előtti (1882) tulajdonosok,a Szumrák család tagjai így is hasznosították az ingat-

11. kép: Földszinti alaprajz

12. kép: 1. emeleti alaprajz 13. kép: 2. emeleti alaprajz


lant. A bérbeadással történt hasznosítást az 1885 előttiés utáni fényképek egyaránt igazolják, ugyanis mind-két esetben az épület fölszintjén üzletek is voltak. [7]

Az akadémia kényszerű elköltözése után, 1919-tőlaz épület a két világháború között a csehszlovák had-sereg kaszárnyája volt, majd 1940-től járási és városihivatalokat helyeztek el benne. A csehszlovák uralomkezdetekor a főiskola magyar kiírását és az akadémiai-foglalkozási jelképeket is eltávolították. Az 1880-asévek eleji átépítést alapul vevő, az épület történetéhezméltó felújítás után a – jelenleg világörökségi hely-színnek számító – Fritz-házba a már említett államibányászati levéltár költözött.

Fritz-család tagjainak akadémiai, illetvefőiskolai kapcsolódásaik

A Fritz család tagjai közül az 1810-es épületeladásután azonban még számosan visszatértek az akadémiaifalak – így a Fritz-ház falai – közé immáron, mintselmeci diákok, akadémisták. Ez különös érzés lehetettaz érintettek számára. A szerző szépapja, Fritz Pál(1842, Selmecbánya – 1914, Petrozsény) az akadémián1860-63 között bányamérnöknek, testvére, Fritz Lipót(1840, Selmecbánya – 1875, Zsarnóca) 1859-62 közötterdőmérnöknek tanult, mindketten a selmeci evangéli-kus líceumban folytattak középiskolai előtanulmányo-kat. A két testvér az átépítés előtti épületet látta, ők mégnémet nyelven tanultak az akadémián és fiatal tanárse-gédként Farbaky István is tanította őket. Fritz Pál ésFritz Lipót unokaöccse, Fuchs (1883-tól Földes) Sán -dor Jenő 1881-84 között, Farbaky igazgatósága idejénerdőmérnökként végzett, tanulmányai idején zajlott azátépítés és az 1867 óta bevezetett magyar nyelventanult. Fritz Lipót fia, Fritz Rezső (1873, Beszterce -bánya – 1949, Losonc) 1891-94 között, Farbaky igaz-gatósága végén szintén erdőmérnöknek tanult és 1896-ban államvizsgázott.

Az említett Fritz Pál bányamérnök 1892-ben Sel -mecen az Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület (OMBKE) alapító tagja volt rónaszékibányafőnökként. Fritz Pál első felesége, Triff (Terényi)Ilona elsőfokú unokatestvére volt az OMBKE alapítá-sakor a kormányt képviselő Wekerle Sándor pénzügy-miniszternek, így a két férfi az egyesületi ügyeken kívülakár családi-rokonsági kérdésekről is szót válthatott. AzOMBKE 1892. június 27-ei alapítását megelőző naponvolt az akadémiai Erdészeti Palota felavatási-átadásiünnepsége is, ahová az ünneplő menet a Fritz-ház előlindult. Az Erdészeti Palota ünnepélyes felavatása után akét miniszter és magasrangú kísérőik megtekintették azakadémia központi épületét, vagyis a Fritz-házat. AzOMBKE alapítását követő első székhelye szintén aFritz-házban volt. 1900. július elején felavatták az aka-démiai Bányászati Palotát is és a Fritz-házban, mint„régi akadémiai palotában” ekkor szintén tartottakhivatalos ünnepélyt. Köszöntőbeszédet mondott a máremlített Vörös Ferenc is, aki ekkor a város tiszteletbelifőjegyzője volt.

Fritz Pál fia,Fritz Károly (1882,Rónaszék – 1960,Salem, USA) azédesapja példájátkövetve 1900-1903között szintén bá -nya mérnöknek ta -nult, 1907-ben ka -pott oklevelet ésévfolyamának va lé -ta elnöke volt. (14.kép)

A fényképén, azelnöki szalagon a„Ballag már a véndiák” szövegrész ál -

tal keretbe foglaltan az „FK” monogram látható. FritzKároly erős mezőnyben lett valétaelnök, mert évf o -lyamtársa volt a selmeci diákéletből „Aki a párját kere-si” címmel regényt írt Tassonyi Ernő is, aki az IfjúságiKör elnöke volt két ciklusban. A két elsőfokú unoka-testvér, Fritz Rezső erdész és Fritz Károly bá nyász azátépítés utáni épületet látták, abban tanultak és az aka-démiai főkönyvi adataik alapján jó tanulók voltak,erkölcsi magaviseletük az akadémiai rendszabályok-nak teljesen megfelelt, továbbá miniszteri ösztöndíjatis kaptak.

Érdekesség, hogy a szerző szépapja, Fritz Pál Sel -me cen végzett bányamérnök az 1904. évi állami zár-számadásban név szerint (és állami kiadási tételként)szerepelt, aki főbányatanácsosként évi 6400 koronanyugdíjra volt jogosult. Ugyanezen zárszámadásban, aFritz-ház vásárlására és átépítésére fordított állami köl-csöntartozás 168 052 korona volt, továbbá az 1904. évitőke (3 998) és a kamat (9 078) törlesztése együtt13 076 koronát tett ki. Ugyanekkor, szintén az éveszárszámadás alapján az akadémiának a Fritz-házbanbérbe adott helyiség után fizetendő bérletből és egyébhaszonbérből 11 353 korona rendes bevétele is volt. [8]

A Fritz-ház megjelenése a művészetekben

Nemcsak Selmecbánya ihlette meg a művészeket(pl. Mikszáth Kálmán, Lovik Károly, Zichy Géza,Szitnyai Zoltán, Csontváry Kosztka Tivadar), hanem aFritz-ház is számos műalkotásban megjelenik. Az épü-let a már említett Tassonyi Ernő „Aki a párját keresi”című művében is szerepel: „Ott álldogált Zákány isnem egyszer a vén Fritz-ház szögleténél a téli ziman-kóban a többiekkel.” Kosáryné Réz Lola „A vén diákcímű” művében írja, hogy „Egészen lassan indultak elaz Akadémiáról, a Fritz-ház hűvös kapualja alól békésmosolygással.” Réz Lola a lánya volt az utolsó, az1918. decemberi kényszerű költözést a Fritz-házból islevezénylő selmeci akadémiai rektornak, 1918/19. for-dulóján a helyi nemzeti tanács elnökének, RézGézának.

A szintén selmeci születésű Király Endre (1892–


14. kép: Fritz Károly


DR. FRICZ-MOLNÁR PÉTER 2004-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogász, történelem szakosbölcsész és tanár, valamint politikaelmélet szakos bölcsész okleveleket kapott. 2004-től jogalkotással foglalko-zó kormánytisztviselő, a Miniszterelnöki Hivatal Kormányirodán kormánytanácsadóként dolgozott, 2010-től abányászati ügyekért is felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, jelenleg ennek utódjaként létrejött Inno vá -ciós és Technológiai Minisztériumban jogi osztályvezető, jogtanácsos. Nyolc családtörténeti tárgyú cikke jelentmeg, érdeklődik ősi bányapolgári családja és selmeci múltja iránt, gyűjti és számon tartja emlékeit. Az OMBKEtagja.

1987) festménye pedig jól visszaadja az épület 20. szá-zad eleji jellegzetességeit. (15. kép. A kép a színes meg-jelenés érdekében a hátsó-belső borítón jelenik meg. –Szerk.).

Dsida József (1884-1977) bányamérnök „Nin cs e -nek már Selmeci diákok…” című verséből vett sorok-kal zárom e tanulmányt: „Jó volna újra Selmecbányánlenni, / grubenkabátos veterán diák, / kit nem izgatfilisztervilág … jó volna állni a vén Fritz-ház sarkán, /és nézni, mint hullámzik színes tarkán / a sok szépSelmeczi leány.” Az olvasótól a híres nótákból vettrészletekkel köszönök el: „Selmec, Téged soha nemfeledtünk!” „Ha Selmec hív, mi ott leszünk”.

IRODALOM

[1] Fricz-Molnár Péter: Egy selmecbányai bányapolgár ke -reszt szülőségi viszonyai (1724–1764) – Történelemés Muzeológia – Internetes Folyóirat Miskolcon 2.(2015)/1., 1-15. o.

[2] Mikuláš Čelko selmecbányai levéltár-igazgató email-adatközlése a selmecbányai Állami Központi Bá -nyá szati Levéltár (SUBÁ) dokumentuma alapján,továbbá Ivan Herčko: Banská Štiavnica na starýchpohľadniciach (2. vydanie), 22. o. és 26. o. (2017)

[3] A selmecbányai Állami Központi Bányászati Levéltár(SUBÁ) adatközlése, dokumentumai alapján. CsákyKároly: A Dunától a Szitnyáig. Révkomárom 2003,319. o.

[4] Fricz-Molnár Péter: A bányászat jelentősége a Fritz-család 300 éves történetében (1701-2001), BKL148. évf. 3. sz. 26-34. o. (2015)

[5] Selmeczbányai kalauz (szerk. Tirts Rezső), Sel mec -bánya 1898, 25. o.; a selmecbányai Állami KözpontiBá nyászati Levéltár (SUBÁ) adatközlése, doku-mentuma, továbbá a www.familysearch.com (sel-mec bá nyai evangélikus egyházi anyakönyvek),valamint Király Irén (Széky-Hanvay Istvánné, majdMagay Zoltánné) 1984 körüli, a szerző birtokábanlévő családtörténeti visszaemlékezései alapján. Abesztercebányai állami levéltár (SABB) részérőlküldött SABB3-2019/000617-002. Szumrák Já -noshoz lásd: 1828. évi Magyar Kurir 191. o., Je len -kor 1832. évi 97. sz., 1848. évi Közlöny 386. o.;

Szumrák Ede Sa mu hoz lásd: A beszterczebányai ág.hitv. ev. gym na si um értesítője az 1893-94. tanévről.Besztercebánya 1894., 3. o.; https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Books_13_Helytortenet_5061_Besztercebanya_multjabol_1417/?query=Szumr%C3%A1k%20Ede&pg=83&layout=s;

[6] Farbakyné Deklava Lilla: Schulek Frigyes, Bp. 2017,140-142. o.; Ivan Herčko i. m. 22. o. és 26. o.;Bartha Dénes - Oroszi Sándor: Ha Selmec hív... Azerdészeti egyesület harmadik selmecbányai vándor-gyűlésére, Bp. 2009, 91. o.; a Fritz-házról készült1885 utáni képeslap-felvételt Bartha Dénes bocsá-totta rendelkezésre, köszönet érte, míg az 1885 előt-ti kép a https://mandadb.hu/tetel/9210/Ertl_Vilmos_Vegyeskerekedes oldalon érhető el; BudapestiKözlöny Hivatalos Értesítője, 1883. június 19. (138.szám); a szerző birtokában lévő, a besztercebányaiállami levéltár (SABB) részéről küldött SABB3-2019/000619-002 iktatási számú levél (SABB:14/1882/33); Selmeczbányai Híradó 1892. június25-ei száma 109. o.; Csáky Károly i. m. 319. o.; Asel meczi m. kir. bányász és erdész akadémiai körmil leniumi emlékirata 1763-1896. Debrecen 1896,16. o.; https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/AllamiZarszamadas/;https://artortenet.hu/index.php/item/191-penzertek-index-1754-ig;https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_2011/?pg=95&layout=s&query=Szumr%C3%A1k; https://dtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarMernok_1892/?query=G%C3%A1l%C3%B3csy%20%C3%81rp%C3%A1d%20Fritz-h%C3%A1z&pg=254&layout=shttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/hadnagyok-es-fohadnagyok-az-184849-evi-szabadsagharcban-2/sz-1CF9/szumrak-teofil-erno1EF1/;http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/l/l13782.htm;

[7] Az eredeti alaprajz a Miskolci Egyetem Levéltárábanvan.

[8] Selmeczbányai Híradó 1892. június 25-ei és 1900. júli-us 8-ai számai. A Soproni Egyetem Levéltárábanőrzött eredeti beiratkozási jegyzőkönyvek, valamintaz évenkénti Tiszti Címtárak (https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/TisztiCimtar/) alapján,illetve Fritz Károly valétaelnökségére vonatkozóadatközlés Bende Attila okl. erdőmérnöktől, soproniegyetemi PhD hallgatótól származik, köszönet érte.


Ukrajna bérbe adná földgáztárolóit

Ukrajna kész gáztárolási kapacitásának közel harmadát, 12 milliárd köbméternyi földalatti gáztárolót bérbe adni euró-pai szereplőknek – jelentette az Ukrtransgaz. A vállalat szerint ez biztonságot jelenthet többek közt Magyarország számá-ra is, a 2019-2020-as fűtési időszakban az orosz gáz ukrajnai szállításának megszakadása esetére.Kommersant 2019. március 25. Kőrősi Tamás


A Nehézipari Műszaki Egyetem létrehozása

Mint minden áttelepülést, így a kohómérnökképzésintézményének (akkor József Nádor Műszaki és Gazda -ság tudományi Egyetem Sopronban működő Bánya-,Kohó- és Erdőmérnöki Karának Bánya- és Kohómér nö -ki Osztálya) új földrajzi helyre történő áthelyezésénekjel lemzőit is a realitás bázisán nyugvó, várhatóan kedve -zőbb működési eredmények elérésére irányuló törekvés,valamint a meglévő helyen és helyzetben kialakult ésmeggyökeresedett életforma morális és érzelmi értékei-nek feláldozását meghatározó erőviszonyok hatásabefolyásolta. Ez megmutatkozik a rendeletben meghatá-rozott feladatok végrehajtásának minőségi eredményé-ben is.

Minthogy az akkori (1946-tól) iparfejlesztési törek-vések a hazai nehézipar jelentős fejlesztését szorgalmaz-ták, annak megalapozásához, majd fejlesztéséhez – azakkori központi irányelvek szerint – új igényeket kielé-gítő szakemberek képzéséhez megfelelő, új, önálló,olyan egyetem létrehozására volt szükség, melyhez gé -pészmérnökképzés is társul. A Nehézipari MűszakiEgye tem létesítéséről az 1949. augusztus 19-ei 23. szá -mú törvény rendelkezik, mely szerint az új egyetem két,azaz a Sopronból áttelepülő Bánya- és Kohómérnöki,valamint az új Gépészmérnöki Karra tagozódik, s aszükséges ipari környezet megléte érdekében Miskolconjön létre. Az oktatási folyamatnak pedig már 1949 szep -temberében indulnia kell. A Sopronban – a teljes átköl-töztetés hároméves időtartamban – még működő Kartszervezeti és tanulmányi kérdésekben a Nehézipari Mű -szaki Egyetemhez csatolta a rendelet. Az egyetem létre-hozásának tervét Miskolc nagy örömmel, de több vonat-kozásában felkészületlenül fogadta.

Bár az egyetem létrehozásának jogi megalapozásacsak a hivatkozott törvény megjelenésével jött létre, aminisztérium és a város egyes vezető szervei ambició-zus kezdeményezéssel hajtották végre a beiskolázás, fel-vételi, kollégiumi elhelyezés, tantermi és épülethaszná-lati, valamint oktatás-szervezési ügyekben, sőt, a helykijelölésében és tervtanulmány készítésében is jelentős

– részben megalapozatlan – előkészítő tevékenységet.Ennek mértéke és működési területe – a jogi megalapo-zás hiányában természetesen – nem lehetett olyan kiter-jedt, hogy a tanév zavarmentesen indulhasson.

A soproni kohászprofesszori testület reflexiója

A soproni Kar kohómérnökképzését ellátó vezetőprofesszori testülete a hallgatókkal együtt évtizedekenát érezte annak kedvezőtlen hatását, hogy sem Sopron,sem környezete nem rendelkezik az oktatást támogatókohászati, különösen vaskohászati ipari háttérrel. Eb -ből fakadóan nem a Miskolcra tervezett Egyetem létre-hozásának szándéka, hanem a Sop ronban kialakult,megszokott, kedvező életvitel felszámolásának vagy akohómérnökképzés feladásának várható morális kö-vetkezményei váltották ki a lelkületi ellenszenvet anemzetközileg is elismert, rangos professzori testület-ből (Romwalter Alfréd, Proszt János, Szádeczky-Kar -doss Elemér, Geleji Sándor, Verő József, Mika József,Diószeghy Dániel, Zsák Viktor, Széki János). Ez azon-ban semmiféle ellenállást nem gerjesztett a miskolciegyetem létrehozásának útjába.

A soproni kohómérnök-hallgatók reflexiója és indítékai

A Sopronban tanuló kohómérnök-hallgatók – ak -kor még három évfolyama – csak különböző hírforrá -sokból származó kevés és bizonytalan információk bir-tokában élve, a realitás talaján gondolkozva megértet-ték a képzés Miskolcra telepítését, de a soproni hallga-tói életvitel kialakult kedvező érzelemvilágának, s aképzés emberközeli szellemiségének valószínűsített,várható csorbulása miatt, a jövőbeni hallgatótársakiránt érzett sajnálatot gerjesztette bennük.

A soproni hallgatói életvitel kellemes voltánakegyéb alapvető oka az volt, hogy az egyetem a városlegszebb környezetében helyezkedett el, település sze-rint is teljes és tökéletes kapcsolatban az azt félkörbe fo -gó családi házak, illetve villaépületek által kialakult la -kó negyeddel. Ezekben az épületekben laktak zömében

A Nehézipari Műszaki Egyetem megalakulása, és akohómérnökképzés áttelepülése Sopronból Miskolcra

DR. FARKAS OTTÓ okl. kohómérnök, DR. FARKASNÉ DR. MAYR KLÁRA okl. kohómérnök (Miskolc)

Országunk felsőfokú kohász-, illetőleg kohómérnök-képzésének eddig eltelt 284éves időtartama alatt kétszer került abba a helyzetbe, hogy működésének földrajzihelyét megváltoztassa. Az Alma Mater Selmecbányáról 1919-ben Sopronba történtátköltözését az I. világháborút lezáró politikai döntés kényszerítette ki, ezért azt a köl-tözést átmenekítésnek kell tekintenünk. A Sopronban működő kohómérnökképzés 33évének utolsó három évében (1949-1952) Miskolcra bekövetkező átköltöztetését azipar, s azon belül alapvetően a kohászat nagyütemű fejlesztésének akkori iparpolitikaitörekvései írták elő, így az reális szándékú áttelepítésnek minősül. Az áttelepülési ren-delkezés – a kissé szomorú érzelmek mellett – megalapozott fejlődési reményeket isgerjesztett. Ebben a publikációban az események 70 éves jubileuma alkalmával emlé-kezünk a kohómérnökképzésünk új korszakának kezdetére.



az egyetem oktatói és más alkalmazottjai. Sőt, minthogyaz egyetem (akkor még) csak a legszegényebb hallgatókelhelyezésére szolgáló, kis befogadóképességű kollégi-ummal rendelkezett, az említett otthonok csaknemmindegyikében hallgatók is laktak albérlőként (a cikkférfi szerzője is). A hallgatók befogadása szinte ver-senyszerű kötelezettség volt, mert az az álláspont alakultki, hogy amelyik házban nincs hallgató, oda higiéniaiokokból, vagy a háziasszony unszimpátiája miatt, hall-gató nem ment. Minthogy a hallgatóság fiúkból állt (atörténelem első és egyetlen nőhallgatója 1948-ban aszerző évfolyamtársaként jelent meg), az eladó leányok-kal rendelkező családok különleges ambícióval igyekez-tek 1-2 hallgató albérlőt fogadni jelképes bérleti díjakért.Az ezúton bővült családok között a kapcsolat is erősö-dött, s az albérletes hallgató olyan családtaggá vált, akirea befogadó család igyekezett büszke lenni.

Az egyetemi életen kívüli (sétálás, kirándulás, sport -rendezvények, hangversenyek, színház, mozi stb.) alkal-mak is gyakori lehetőségeket adtak az oktató-hallgatótalálkozásra. Sokszor az oktató üdvözölte a hallgatótelőbb, séta közben. Ebben Romwelter professzor volt amegelőzhetetlenül köszönő találkozó társ.

A soproni egyetemhez fűződő ragaszkodást – a tar-tal mi és eszmei értékeken túl – természetesen a gyönyö-rű botanikus kerttel, uszodával, tornateremmel rendelke-ző bekerített, s a főbejárattal szemben elhelyezkedősport teleppel kiegészülő intézmény vonzó léte is ger-jesztette, táplálta az oktatókban és hallgatókban egy-aránt. Utoljára az 1948-ban beiratkozott kohómérnök-hallgatók tapasztalhatták mindennek előnyét.

A Sopronban kialakult hallgatói élet szellemisége ahumán irodalom egyes szerzőit is megihlette. Az egyikilyen mű a következő ajánló szöveggel jelent meg:„Sopron szellemének, álmok és emlékek tündöklő sze-lencéjének.”

A soproni kohómérnökképzés oktató- és hallgató tes-tülete annak reményével fogadta a Nehézipari Mű szakiEgyetem megalapításának és gyakorlatilag ugyanarra azidőpontra tervezett alakuló tanévnyitó ünnepségénekhírét, hogy az új egyetemi környezetben az elkerülhetet-len kezdeti problémák megoldása után a hazai kohómér-nökképzés elméleti és gyakorlati vonatkozásokban egy-aránt tovább fejlődik.

A Nehézipari Műszaki Egyetem tanévnyitása és elsőprofesszori kara

Az állami, politikai és társadalmi szerveknek és ter-mé szetesen az egyetem alapító rektorának (Dr. Szá decz ky-Kardoss Elemér akadémikus, az ásványtan nemzet kö -zileg is elismert soproni professzora) összehangolt, tisz-teletre méltó erőfeszítésére volt szükség a miskolci tan-évnyitáshoz és a szeptemberi tanévkezdéshez.

A tanévnyitó ünnepségre a diósgyőri stadion tribün-jén és játékterén került sor, a vallás- és közoktatásügyiminiszter (Ortutay Gyula), az egyetem rektora el nök le -tével és más vezető személyek részvételével, va lamint astadion gyepén elhelyezkedő hallgatósággal.

Az új egyetem törvényes megalapítása és az oktatásmegkezdésének előírt időpontja közötti egyhónaposidőtartam az egyetemi működés sem oktatói, sem tárgyi,de még hallgatói feltételeinek előkészítésére és létreho-zására sem lehetett elegendő. A főleg ezekből származóproblémák rányomták bélyegüket az indulási folyama-tok jellemzőire, minőségére és rangjára.

Az elképzelés szerint az első tanév alaptantárgyainakoktatására Budapestről, Debrecenből kérnek fel egyete-mi oktatókat, így az oktatási rendet Sopronban mégsemmi nem fogja zavarni az 1949/50-es tanévben.

A tanév- és egyetemnyitó első (majd az azt követő)előadásra 1949 szeptemberében a Fráter GyörgyGimnáziumban került sor, ahol dr. Szádeczky-KardossElemér alapító rektor köszöntötte a hallgatókat és bemu-tatta az újonnan alapított tanszékek professzori, tanárivezetőit:Matematika Tanszék: Dr. Borbély SamuFizika Tanszék: Doktorits IstvánÁlt. kémia Tanszék: Dr. Szarvas PálÁbrázoló geometriai Tanszék: Dr. Petrich GézaMechanika Tanszék: Dr. Sályi IstvánGépelemek Tanszék: Dr. Terplán ZénóÁsványtan Tanszék: Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér

Az oktatói névsorból megállapítható, hogy a felkértalap, ill. alapozó tudományterület oktatására az új egye-tem rangos professzorokat, tanárokat hívott megBudapestről és Debrecenből, s csak az ásványtan okta-tására volt szükség soproni professzort felkérni. Ő azoktatói és rektori feladatainak ellátása és a soproni pro-fesszori kötelezettségeinek teljesítése végett igen sokatingázott Sopron és Miskolc között. Soproni előadásaithallgatva sem panasz, sem fáradtság nem jelentkezettnála, de mindig elmondta, hogy a vonat, repülőgép ésszemélyautó különböző igénybevételének, lehetségesvariációjának akkor éppen melyik alternatíváját vetteigénybe, hogy sehonnan, semmikor ne késsen el. Ma -gatartása és teljesítménye mindannyiunknak nagyonimponált. Egy alkalommal a soproni albérleti lakásomkertjében barackot szedve hallottam, hogy a hátsó szom-széd kertjéből valaki a következő mondja: „Far kas Úr!Nehogy leessen, mert rövidesen vizsgáznia kell nálam!”– Szádeczky professzor úr volt.

Az induló hallgatói állomány és elhelyezésük

A Nehézipari Műszaki Egyetem első tanévére 1949-ben 500 hallgató iratkozott be, melyekből a Bánya- ésKohómérnöki Kar vaskohász, fémkohász és kohász-technológus szakokon összesen 45 hallgató kezdte megtanulmányait. A beiratkozott hallgatók zö me a budapes-ti József Nádor Műszaki és Gazda ság tu dományi Egye -temre helyhiány miatt be nem jutott pályázók közül ke -rült ki.

Az évfolyam – egy lány kivételével – fiúkból állt,akiket – jobb megoldás híján – a város különböző épü-leteiben, így például a művésztelep helyiségeiben, turis-ta szállodában helyeztek el. A következő évfolyam márjelentős számú lányhallgatói (a szerzőtárs hölgy is) az



egyik papi rezidencia helyiségeiben kaptak lakóhelye-ket, kettő 3 emeletes ággyal rendelkező 6 személyes szo-bákban. A ruhanemű és a tanszerek tárolására a fo lyosónelhelyezett kis szekrények adtak csekély biztonságúlehetőséget. Folyosói mosdóhelyiség állt rendelkezésre.

A nagy létszámú hallgatóság étkeztetését az akkorinevén Fráter György (most Földes Ferenc) Gimná zi umalagsorában kialakított menza igyekezett ellátni, ahol azoktatók egy része is kényszerült étkezni, kitartó sorbaál-lások beiktatásával. Ha esetenként a szegényes bü fébefriss kétkilós kenyér érkezett, azt négy részre vág va, fél-kilósként értékesítették mérés nélkül a hallgatók számára.

A Bánya- és Kohómérnöki Kar dékánjai, rektoraiés újabb oktatói

Az oktatási folyamatba – az eddig említett tanárokmellett vagy helyett – más, rangos oktatók is bekapcso-lódtak. Így például dr. Bognár János, az új alapításúAlkalmazott Kémia Tanszéken, dr. Pattantyús ÁbrahámImre, a Kalorikus Gépek Tanszéken, dr. Horváth Aurélpedig az Általános Kémiai Tanszék oktatási és vezetőifeladatait látta el.

A Bánya- és Kohómérnöki Kar miskolci dékánja az1949/50-es tanévben Szádeczky-Kardoss Elemér (egy-ben rektor), az 1950/51-es tanévben Sályi István profesz-szor (1950-től rektor), az 1951/52-es tanévben PetrichGé za professzor, az 1952-55-ös tanévben pedig Pat tan -tyús Ábrahám Imre professzor volt. Az 1949-1952 kö -zötti időszakban Sopronban Verő József kohász, majdGyulai Zoltán bányász professzor látta el a dékáni fel-adatokat.

A folyamatosan felfutó oktatás révén egyre inkábbszükségessé vált, hogy soproni alapszakos oktatók isbekapcsolódjanak a képzési folyamatba. A másodiktanév kezdetére, azaz 1950 szeptemberére a Tüzeléstanc. tantárgy oktatásának feltételeit is létre kellett hozni. Asoproni Tüzeléstani Tanszék vezetője, dr. DiószeghyDániel rendszeresen Miskolcra utazott az órák megtartá-sára, majd amikor a tanszék ideiglenes elhelyezésére ter-vezett épületrész elkészült, a közben ideszállított ésládákban tárolt laboratóriumi berendezések működésbehelyezésével a tanszék is létrejött a Nehézipari Mű sza kiEgyetemen.

Lassan és az idővel együtt haladva egyre intenzíveb-ben indult meg a soproni egyetem és vezető oktatóinak,sőt szaktanszékeinek áttelepülésére vonatkozó igény.Ennek teljesítési lehetőségét azonban az egyetemi épít-kezés nagymérvű elmaradása gátolta.

Az egyetemváros építése és az ottani oktatás kezdetei

Csak 1950. április 12-én kezdődött meg az új egye-tem építése, a Miskolc-Tapolcára vezető út mentén elte-rülő Dudujka völgyben. Az építésre kijelölt területrésztakkor még nehéz volt megközelíteni. Akár a Csabavárosrészig haladó villamos, akár a Tapolcára járó autó-busz igénybevétele volt a választás, az azt követő gya-loglás a vizenyős területen fárasztó volt.

Megfelelő szervezéssel elérték, hogy az egyetemhallgatói, oktatói és más alkalmazottai az év májusábanegy egész napot dolgozzanak földmunkával és hozzáklétre a nagyobb ütemű építkezés lehetőségét.

A terv szerinti építkezés egy közel 100 m hosszútanulmányi épület elkészítésére irányult, melyet – szigo-rú őrizet alatt dolgozó – rabok, köztük pl. Határ Győzőíró és Czifra György zongoraművész építettek. Amikor1994-ben, rektori pozíciómban Határ Győzőt egyetemidíszdoktorrá avattam az egyik egyetemi ünnepségen,megköszönő beszédében azt mondta, hogy: „Csodál-koz va látom, hogy az általam rakott egye temi falak mégnem roskadtak össze.”

A tanulmányi épület elkészülése és a hallgatóikollégium új helye

Az idő előrehaladásával megépült és használatbavehetővé vált a négyszintes, közel 100 méter hosszú ta -nulmányi épület, az ahhoz merőlegesen csatlakozó bejá-rótér és az abból nyíló I. előadó. Ennek következtében az1951/52-es, azaz a harmadik tanév oktatási feladataizömében az Egyetem épületeiben és területén voltak tel-jesíthetők.

A Fráter György Gimnázium és az Egyetemvárosközött még egy ideig szükségessé vált ide-oda utazást azoktatók és a hallgatók számára egyaránt zsúfolt különjá-rati autóbuszokkal oldották meg.

A gimnázium rendeltetésének visszaadásával a kol-légiumi elszállásolásnak is új helyet kellett keresni. Amegoldást a Tiszai Pályaudvartól nem messze lévő se-lyemréti kollégium igénybevétele jelentette. Ez lényege-sen nagyobb távolságot jelentett az egyetemtől, mint aFráter György Gimnázium.

A hallgatói közlekedés és a szigorú tanulmányi rendnehézségei

A hallgatók Egyetemvárosba kijárásának legjobbvariációja az volt, hogy a vasúti pályaudvarról mindenreggel 7 óra 30 perckor az egyetemre induló hallgatóivonatra, visszafelé pedig a diósgyőri vasgyárból 22 óra -kor induló, s az Egyetemvárosnál megálló munkásvo-natra felszállva utaztak. Ez a megoldás arra kénysze -rítette a kollégista hallgatókat, hogy kora reggeltől későestéig tartózkodjanak a – sártengerben lévő – egyetemépületeinek kijelölt tanulóköri helyiségeiben. A nemkollégistákra is vonatkozott az a szigorú tanulóköri sza-bályzat, mely ajánlotta, hogy a tanórákon kívül mindig atanulóköri helyiségben tartózkodjanak a hallgatók, hogyminden feladatot (rajzolás, számítás, konzultáció stb.)ott végezzenek el, amit az osztályfőnököknek ellenőriz-niük is kellett.

Így a kulturális életre, szórakozásra alig jutott idő.Ehhez nagymértékben hozzájárult a rendkívül túlzottórarendi terhelés, mely szerint a heti órák száma 44-49volt (később 38-42-re csökkentették), a félévek 5-9 vizs-gával zárultak, s a négyéves képzés összesen 64 vizsgátés három szigorlatot tett kötelezővé. Mindez a hallgatók




túlzott terhelése volt, aminek teljesítéséhez a tananyago-kat tartalmazni hivatott egyetemi jegyzetek is jórészthiányoztak.

Az NME létesítéséről szóló törvénynek az akkoriközponti irányelvek szerinti indítékaiban szereplő „az újigényeket kielégíteni képes, új típusú szakembereknek aképzése”célkitűzés mellett az oktatás lényegében csak aMarxizmus-Leninizmus oktatásának és az azt képviselőM-L Tanszék működésének nagy jelentőséget tulajdoní-tó oktatási rend beiktatásával különbözött a soproni kép-zési tartalomtól. Ennek érdekében az oktatók egy részé-nek is előírták, másik részétől pedig elvárták a Marxista-Leninista Esti Egyetem 3-5 éves kurzusának felvételétés az ebből történő vizsgákat. (Egy M-L tantárgyú vizs-gán egyik hallgatónk a marxista-leninista elvek tévesmegközelítésébe zavarodott, amire a vizsgáztató oktatóa következő ítélettel reagált: „fasiszta vagy elvtárs!”)

A soproni oktatók utazási kényszerei

Az építkezés haladási ütemének csekély volta ak kormég elfogadható szinten nem tette lehetővé, hogy a tan-évek előrehaladása által előírt tantárgyat oktató tanszé-kek – akár ideiglenes elhelyezés – reményében Sop ron-ból átköltözzenek. Így például Verő József a fémtan,Horváth Zoltán a kémiai metallurgia tanára hetente uta-zott Miskolcra az órák megtartására. Dió szeghy Dánielprofesszor akkor már Miskolcon lakott.

Fontos megjegyezni, hogy a rendszeres utazásrakényszerülő oktatók – az említetteken túliak is – azonosfélévi, soproni oktatási tevékenységében soha nem oko-zott teljesítményhiányt, vagy panaszos megnyilatkozá-sokat a többszörös megterhelés. Verő professzor úrjegyezte meg fájó szívvel utolsó soproni óráján, hogy„Ha a tervek igazak, a metallográfia oktatása Sopronbanezzel véget ért.”

A kollégiumok elkészülése, parkok, járdák építése

A közben befejeződött kollégiumi építkezés hat új,nagy befogadó képességű kollégiuma igen jelentős éskedvező változást hozott a hallgatóság életében.

Megszűnt a város és az egyetem közötti kényelmet-len és időt rabló, időpontokhoz kötött utazgatás, más-részt az Egyetemvárosi együttlét nagymértékben meg-könnyítette a kapcsolattartást a hivatali, ügyviteli szférá-val, a más szakterületen tanuló hallgatótársakkal és atanszékekkel egyaránt. Sőt, több szabadidővel is rendel-kezve, esetenként segítséggel járulhattak hozzá azEgyetemváros kialakításához.

Így többek között részt vett a hallgatóság (a szerzőkhölgy tagja is) az Egyetemváros járhatóságának fejlesz-tésében azzal, hogy a megkavart nyers betont szakon-ként keretekbe öntve és belekarcolva a munkát végzőtanulókör jelét (pl. K301, K302 stb.) betonlapokat készí-tettek, s járdákat építettek. Ezek a járdák sok éven átalkották az Egyetemváros gyalogos úthálózatát.

Az egyre épülő, szépülő és gazdagodó Egyetem vá -ros a nagy területű zöld, bokros, fás parkjával hallgatói

számára a kellemes és egészséges kiránduló séta érzetétkeltette, és részben az egyetemi alkalmazottakban is.

A soproni szaktanszékek áttelepülése, provizórikuselhelyezésben

A belső építkezések és átrendezések arra törekedtek,hogy legalább az oktatási tevékenység zavarmentessé-gét biztosító, ideiglenes elhelyezésben részesülhesseneka Sopronból Miskolcra költözni készülő szaktanszékek.Ez az igyekezet provizórikus – területileg és épületré-szenként megosztott – helyiségeket biztosított az átköl-töző valamennyi szaktanszék számára.

Az 1951/52-es tanévi oktatómunka soproni befeje-zésével egyben megszűnt Sopronban a 32 éven át tartókohómérnökképzés. Ebből a szempontból sem volt márakadálya annak, hogy a kohász szaktanszékek aNehézipari Műszaki Egyetem kötelékeiben Miskolconfolytassák tevékenységüket.

Az 1952-es év nyara a kohászati tanszékek Mis kolc -ra költözésének időszaka volt. Ennek keretében a Kohászati Kémia Tanszék dr. Mika József,a Metallográfiai Tanszék dr. Verő József,a Fémkohászati Tanszék dr. Horváth Zoltán,a Vaskohászati Tanszék Zsák Viktor,és a Kohógéptani Tanszék dr. Geleji Sándorprofesszorokkal az élükön a miskolci egyetemre költöz-tek és – a berendezéseit már korábban ideköltözöttTüzeléstani Tanszékkel együtt – elfoglalták szűkös, ide-iglenes helyeiket. Ezzel a kohómérnökképzés oktatásiintézményei már Miskolcon alkottak szervezeti egysé-get, átvéve Soprontól a kohómérnökképzést.

A Gépészmérnöki Kar tanszékeinek környezetébenkapott ideiglenes elhelyezésnek egyetlen előnye, hogynövekedett a lehetősége annak, hogy hamar hozzanaklétre ismeretségeket a leendő testvérkar oktatóival, akiksegítették a beilleszkedést. Például a Gépelemek Tan -szék alatti földszinten kapott helyet a Vaskohászati Tan -szék, és már pár nap alatt baráti kapcsolatba kerültünk azegyik vezető oktatóval, Terplán Zénóval.

Mint minden költözés, a tanszékeknek az országotátívelő áttelepítése – a miskolci egyetem jó szervezőmunkája mellett is – nagyon fáradságos munkát igé-nyelt, amit fokozott a II. világháború után hét évvel azút- és vasúthálózat még nem kielégítő helyzete. Példáulegy akkori teherautó-szállítmány Sopron-Miskolcivonala (sem autópálya, sem hibátlan autóút nem volt)közel 7 óra időtartamot igényelt. Példaként említve,Zsák Viktor professzor úr Csabalik Gyula tanársegédtársamat és engem bízott meg a Vaskohászati Tanszékátköltöztetésére vonatkozó tanszéki feladatok ellátásá-val. Abban állapodtunk meg, hogy kollégám gondosko-dik a szállítmány elindításáról, én pedig an nak miskolcifogadásáról. Így az első teherautó szállítmánnyal,Horváth Zoltán tanár úrral én indultam Miskolcra úgy,hogy a tanár úr a vezetőfülkében, én pedig a nyitottrakodótéren a bútorokkal utaztam. Hor váth tanár úrtólkaptam egy görögdinnyét azzal, hogy „Ha éhes leszel,egyél egy szeletet, s ha szomjas leszel, akkor egyél egy


másik szeletet. Ha ezekből fakadóan esetleg halasztha-tatlan megoldásra kényszerülsz, az egy nyitott rakterüle-ten utazó és bölcsességgel megáldott tanársegédnek nemokozhat problémát.” Útközben be kellett bizonyítanom,hogy alkalmas vagyok a tanársegédi pozíció betöltésére,sőt a hétórás napozásra is.

Minthogy én 1940 óta – a négyéves soproni tartóz-kodásom kivételével – Miskolcon élek, a számomra ott-honná magasztosult Sopronból a miskolci egyetemreérkezés azt a boldogító érzelemvilágot gerjesztette ben-nem, hogy otthonról érkeztem haza, s az Alma Mate -rem mel továbbra is együtt vagyok.

Sajnálatos volt, hogy az érintett tanszékvezetők kö -zül csak az előzőkben már említett dr. Diószeghy Dánielés dr. Horváth Zoltán professzor telepedett át Miskolcra.A másik négy tanszékvezető csak heti kétnapos miskol-ci tartózkodást és az ahhoz szükséges utazgatásokat vál-lalva igyekezett oktató és vezető feladatait ellátni. Ez akörülmény kétségtelenül nagy feladatot rótt a fiatal, mégtapasztalatlan oktatókra a szakmai, ipari kapcsolatokkiépítésében, a hallgatói tanulmányi utak megtartásában,továbbá nehezítette a professzor-hallgató kapcsolat kellőmértékű kialakulását, és a tanszékek rangjának, súlyánakvárható megjelenését az egyetemen belül. Ez a helyzetéveken át tartott.

Ebből következően a jelzett tanszékek fiatalabb okta-tóira sok és rangosabb feladat teljesítésének kényszerehárult, melyből fakadóan viszonylag hamar kialakultakolyan oktató csoportok, melyek képessé váltak igényesfeladatok színvonalas ellátására és a professzorokhelyettesítésére.

Az egyetemi park

Az egyetem parkjainak gazdagodása és folyamatosszépülése ugyanakkor humoros események lehetőségétis nyújtotta. Ugyanis nem csak az embereknek tetszett apark, hanem a korábban odaszokott legelő állatoknak is,akik megtisztelték egyetemünk legelésre hívó területré-szeit egy kis falatozással. A földszinti elhelyezésbenműködő Tüzeléstani Tanszék vezetője, Diószeghy Dá -niel professzor felszólító levelet kapott a Hejőcsabai Ta-nácsházától arról, hogy meghatározott büntetési össze-get köteles befizetni négy tehenének közhasznú területentörténő legeltetése miatt. Az ablakon kinéző professzorvalóban akkor is látott ott négy legelő tehenet. Egyikhallgatónk vonatkozó javaslata az volt, hogy ha fizetnikell, akkor fejjük is meg azokat.

Hasonló élmények érték a szintén földszinti elhelye-zésű Vaskohászati Tanszék vezetőjét, Zsák Viktor pro-fesszort, aki heti két napra vonaton Győrből érkezetthetente az órák megtartására. Minthogy a tanszék hűtő-géppel nem rendelkezett, a világháborúban sérült, egylá-bú, nehezen mozgó, s ezért a menzára nem járó tanár anapokra szóló eledelét különböző csomagolásban azablak külső oldalára akasztva tárolta és fokozatosanfogyasztotta. Néhány esetben ez utóbbi esemény azértnem következhetett be, mert a kiakasztott szatyor tartal-mát az ott legelő kecskék elfogyasztották.

A tanszékek ipari kapcsolatépítő tevékenysége

A kohászat tanszékeinek betelepülése a NehézipariMűszaki Egyetem működési körébe a kohómérnök-kép-zés folyamatában számottevő változást, gazdagodástvont maga után. A tanszékek igyekeztek mielőbb ésminél elmélyültebb együttműködési kapcsolatokat kiala-kítani, elsősorban a diósgyőri és az ózdi vas- és acélmű-vekkel. Minthogy az együttműködés közös ér de kénekegyüttes elismerése evidencia volt, a törekvés is hamareredményezett közös sikereket. A hallgatók üzemlátoga-tásai és esetenként konkrét feladatok kapcsán az üzemektanulmányozása soha nem ütközött akadályba. Mindezterősítette az esti tagozatos oktatási forma bevezetése éseredményessége a szakmai-baráti kapcsolatok gazdagí-tása mellett. Ez komoly érték, minthogy a kohászok igennagy berendezései csak az üzemben láthatók és tanul-mányozhatók. Hallgatóink örömmel fogadták az iparigyakorlattal való kapcsolat létrehozását a szakma alapo-sabb és kiterjedtebb megismerése és szerepének tisztán-látása érdekében.

Kiemelésre érdemes dr. Diószeghy professzor példa-értékű, ügybuzgó magatartása, aki a gyakori, hallgatóiüzemlátogatásokat nem csak szervezte, hanem szemé-lyes részvételével szakmailag is vezette a tüzeléstan, ille t -ve energetika szakterületéhez tartozó minden alkalom-mal (gázgyárak, olajfinomítók, acélgyártó kemencék).

Minderre nagy szükség volt, mert a személyes labo-ratóriumi felszereltséggel érkező szaktanszékek szűkösés provizórikus elhelyezése az eredményes gyakorlatifoglalkozás feltételét még nem biztosította. Fokozta anehézségeket, hogy vezetékes fűtőgáz-ellátás kezdetbenmég nem volt, s csak évekkel később, az országos föld-gázprogram megindítása után lett. Ezért más intézmé-nyek segítségét kellett igénybe venni.

A vaskohómérnök-képzés teljes vertikumú iparibázisának helybéli közelsége megszüntette a soproniképzésben tapasztalt hiányosságot. Rövid idő multán aszakmai, tudományos kutató munka is intenzív fejlődés-nek indult.

A hallgatói emóció alakulása

Az időszak iparpolitikai törekvései, azon belül akohászatunk fejlődésének eredményei bizakodást éb -resztettek az oktatókban és hallgatókban. Mindez a beis-kolázás hatékonyságára, hallgatóink tanulási ambíciójá-ra, a szakma jelentőségének felismerésére és a jövő biz-tonságérzetének erősödésére kedvező hatást gyakorolt.

Az 1949-52 között Sopronban és Miskolcon tartóhároméves, egyidejűleg folyó kohómérnökképzés átme-neti jellegéhez tartozik, hogy a miskolci évfolya mokszámának növekedése a soproni évfolyamszámok egy-idejű, nyilvánvaló csökkenésével járt együtt. Az első-éves miskolci hallgatóság tudomásul vette, hogy nincse-nek évfolyamelődei, akik segítik, ötletekkel, ja vasla tok -kal eredményesebbé teszik tanulási tevékenységeiket.Ugyanakkor négy éven át, évről évre megélték a segít-ségre éhes újabb és újabb évfolyamok megjelenését. Ez



DR. FARKAS OTTÓ az 1952-ben Sopronban végzett utolsó évfolyam egyik tagjaként kapott ko-hómérnöki oklevelet, s egyidejűleg tanársegédi kinevezést a Vaskohászati Tanszékre. Első feladataként akohómérnökképzés Sopronból Miskolcra telepítésének keretében a Tanszék átköltöztetési tennivalóinakmiskolci szervezését kapta. A Miskolcra szállított egyik szekrény még ma is a tanszéki szobájában van,az azóta eltelt 67 év tanszéki és szakmai-tudományos eseményeinek dokumentumaival együtt. Szolgálatiévei alatt tanszékvezető egyetemi tanári és rektori feladatokat is ellátott.

FARKASNÉ DR. MAYR KLÁRA kohómérnöki tanulmányait 1950-ben kezdte el és 1954-ben fejeztebe a Nehézipari Műszaki Egyetem Miskolc Dudujka-völgyében folyó építkezésének eseménygazdag idő-szakában. 1954-ben a Tüzeléstani Tanszékre kapott tanársegédi kinevezést. 36 éves tanszéki szolgálatával– benne tanszékvezetői pozícióban is – vett részt a kohómérnökképzés miskolci meghonosításában, majdfejlesztésében.

a folyamat a fejlődés, megerősödés és gazdagodás érze-lemvilágát ébresztette a hallgatókban, fokozva a meg-elégedés érzését.

Ezzel ellenirányú érzelmi folyamat alakult ki az1948/49-es tanévre, Sopronban első évre beiratkozottkohómérnök-hallgatókban (közöttük a férfi szerzőtárs-ban is) az azt követő, három éven át fokozatosan csök-kenő évfolyamszám hatására. Az egyre leépülő kohász -hallgatói létszám, illetve a képzés soproni megszűnéseaz elmúlás kellemetlen hangulatát keltette és erősítetteannak ellenére, hogy a miskolci utódlást csaknem min-den hallgató megértéssel fogadta.

A soproni utolsó kohászévfolyam 1952 szeptembe-rében végzett (a záróvizsgák – akkor három szigorlat –időpontjának megfelelően). S bár az év nyarán már aszaktanszékek is Miskolcra költöztek, a záróvizsgáramégis Sopronban került sor, s a diploma kiállítás helye-ként Sopron, ill. Miskolc szerepel. S minthogy közben aNehézipari Műszaki Egyetem a Rákosi Mátyás előnevetkapta meg, így az 1948-ban a József Nádor Műszaki ésGazdaságtudományi Egyetem Sopronban működőBánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karára beiratkozott hall-gatók (a férfi szerzőtárs is) a Rákosi Mátyás NehézipariMűszaki Egyetemen kaptak diplomát.

Az átköltözés három évének szervezési nehézségei

Az átmeneti időszak három éve nem volt és nem islehetett zavarmentes, a kohómérnökképzés szervezeti,sőt igazgatási összehangolásában sem. Ez alapvetőenabból fakadt, hogy a soproni Bánya-, Kohó- és Erd ő-mérnöki Kar Bánya- és Kohómérnöki, valamint Erdő- ésFöldmérőmérnöki Karra osztódásával, az utóbbi kar nakis saját dékánja lett, a Budapesti Műszaki és Gazda ság -tudományi Egyetem rektorának (akkor Csűrös Zol tán)alárendelve. Így a miskolci NME rektorának ügyvitelikapcsolatokban kellett együttműködnie a BME rektorá-val és a soproni Bánya- és Kohómérnöki Kar dékánjá-val, minthogy utóbbinak például a költségvetése a BMEköltségvetésének részét képezte.

Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a folyama-tos átszervezések és kapcsolódó intézkedések sokaságanem csorbította az oktatás színvonalát Sopronban, s a

tanáraink magatartása is alig érzékeltette a hallgatókkalaz átszervezés bizonytalanságait és a tervezett kiköltöz-tetés érzelmi reakcióit.

A kohásztanszékek végleges elhelyezése és aKohómérnöki Kar megalakulása

A miskolci egyetemvárosi építkezés lassú haladásakövetkeztében a tervezett, majd megcsonkított terv alap-ján nehezen elkészült új kohászépület csak az 1954/55-ös tanévben került beköltözhető állapotba. Így a Tü -zeléstani, a Vaskohászati, a Fémkohászati, a Kohó gép -tani és a Metallográfiai Tanszék is elfoglalhatta végle-gesnek remélt helyét. Az Egyetemvároson belüli költöz-ködés is sok munkát igényelt, de eredményes volt.

Az 1955-ös év más szempontból is történelmi ese-ményt hozott a kohómérnökképzés szervezeti felépítésé-ben. Az Elnöki Tanács 1955. évi, 31. számú törvényere-jű rendelete ugyanis a NME-en működő Bánya- ésKohómérnöki Kart Bányamérnöki Karrá és Kohó mér -nöki Karrá osztotta meg, melyből következett, hogy az1955/56-éves tanévtől kezdve önálló kohász kar kereté-ben folyhatott a kohómérnökképzés. A KohómérnökiKar alapító dékánja dr. Horváth Zoltán professzor lett,aki a fémkohászat oktatását és a Fémkohászati Tanszékve zetését is ellátta igen nagy szorgalommal és szakmai,tu dományos elismertség birtokában. Az azt követőévek eredményekben gazdag útvonalán vezette a Ko -hó mér nöki Kart méltó megelégedettség és elismeréskíséretében.

A miskolci kohómérnökképzés eddigi működésének70 évét áttekintve megállapítható, hogy a képzés elmé-leti és gyakorlati tartalmában egyaránt fokozatos ésjelentős fejlődést mutat, ami az elméleti és ipari kutatásimunkák és azok eredményességének növekedésévelpárosult. Mindezek annak a rendelkezésnek a realitásátés helyességét támasztják alá, mely – az akkori iparpoli-tikai törekvések bázisán – a Miskolcon 1949-ben alapí-tott Nehézipari Műszaki Egyetem (ma már MiskolciEgyetem) működési rendszerébe telepítette az addigSopronhoz tartozó kohómérnökképzést. De a Sopronbanvégzett kohómérnökök Sopronhoz fűződő érzelemvilá-ga természetesen nem szenvedett csorbulást.



Egy elfeledett bányász-kohász egyesület

ID. ŐSZ ÁRPÁD okl. olajmérnök

Egy szakmai cikkhez történt anyaggyűjtés során bukkantam arra, hogy az Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) mellett létezett egy másik bányász-kohász egyesü-let is. Az OMBKE megalakulása után 16 évvel, ugyancsak Selmecbányán alakult meg a MagyarBányász- és Kohász Altisztek Országos Egyesülete (MBKAOE). Felvettem a kapcsolatot többszakmatörténésszel, akik maguk is elcsodálkoztak, hogy vagy nem találkoztak ezzel a történettel,vagy teljesen elkerülte a figyelmüket. Az OMBKE Történeti Bizottsága is foglalkozott ezzel atémával, azonban az eddig feltártakhoz érdemben semmit sem tudtak hozzátenni. E méltatlanulelfeledett bányász-kohász egyesület megalakulását, életét és az OMBKE-vel való kapcsolatátkísérli meg nyomon követni ez az összeállítás.


A bánya- és kohóaltiszti képzés kialakulása

Az ipar gyakorlásának szabaddá tétele (1750-esévek) előtt elegendő volt a tanoncok gyakorlati képzé-sére a mester, de ez kevésnek bizonyult akkor, amikora kézműiparnak fel kellett vennie a versenyt a gyár-iparral.

Az udvari kamara már 1775. június 23-án, 2066számon, fiatal, tehetséges és lehetőleg nőtlen bányá-szok továbbképzését rendelte el. Az év második felé-ben meg is kezdődött az oktatás Selmecbányán.Azonban csak közel 50 év múlva született meg igazána középfokú bányaaltiszt képzés Szélaknán. Az udvarikamara 1820. október 5-én, 3723 számon felhívta afőkamaragrófi hivatalt, hogy dolgozzon ki egy terveze-tet altisztek kiképzésére, különös tekintettel rajzra,bányamérésre és bányászati technológiára. A beadotttervezetet az udvari kamara 1821. július 4-én, 7522számon jóváhagyta. A rendelethez csatolták a tantervetis, amely 29 fejezetet és 448 paragrafust tartalmazott.Két évfolyama volt az iskolának, tanítás csak szomba-ton volt. Az oktatás azonban 1823-ban F. Lang tanítófontosabb megbízatása miatt megszakadt és csak 1827-ben folytatódott, amikor is 1827. november 15-én –7421 szám alatt – Adriany F.-et bízták meg a tanítással.A tanulók száma azonban folyamatosan csökkent. Azudvari kamara és főkamaragrófi hivatal a bányászokaltisztté történő előléptetését függővé tette az iskolaelvégzésétől. Az udvari kamara 1829-ben azzal a terv-vel is foglalkozott, hogy hasonló iskolát Körmöc bá-nyán is létesíteni fog. 1832-ben a besztercebányaikamara is elhatározta, hogy létrehoz egy altiszti iskolát.A szomolnoki bányaiskola alapítása az 1863. évretehető, 22026/279 számon.

Knopp tanár 1863-ban történt nyugdíjaztatása utánújjászervezési javaslatok és rendelet láttak napvilá-got. A pénzügyminisztérium 1873-ban beleegyezésétadta az iskola áthelyezéséhez Szélaknáról Selmec bá -nyára. Az iskolát először a Pacher-tárón helyezték el,később a kamaraépület új szárnyában, és végül aBelházy-házban. A fent említett rendelet jóváhagytaaz iskola új tantervét és az új tanárok kinevezését is:a mindenkori selmeci bányaigazgató lett az iskola

igazgatója, Liszkay Gusztáv vezetőtanári, TenczerJános és Dérer Mihály magántanári kinevezéstkapott. 1873. november 12-én megkezdődött a tanításmagyar nyelven, azonban a német és a tót nyelvet ishasználták bizonyos fogalmak, kifejezések jobb meg-értéséhez. A képzési idő 3 éves lett. Az első évfolyamelőkészítő tanfolyam volt, az elemi iskola tananyagá-nak ismétlésére, amely fél évig tartott. A másodikévfolyamot a bányászok és kohászok közösen láto-gatták, a harmadik évfolyamban külön a bányászok éskülön a kohászok nyertek kiképzést. Az 1884/85-ösiskolaévtől a tanulókat arra kötelezték, hogy heten-ként három reggeli műszakot dolgozzanak. Pályázatalapján 30 tanuló nyerhetett ösztöndíjat 150 forintösszegben. Az ösztöndíjat csak a szorgalmas és a jómagaviseletű tanulók nyerhették el. Két elégtelen azév végi bizonyítványban vagy a pótvizsgán való meg-bukás az ösztöndíj elvesztéséhez ve zetett. Ingyenkapták a tan- és a rajzeszközöket. A tanulók kötelez-ték magukat, hogy legalább 10 évet töltenek államibánya- vagy kohó szolgálatban. Igazo lat lan hi ányzásaz iskolában vagy a munkahelyen ahhoz vezetett,hogy a tanulót nem engedték vizsgázni. Ezeket a sza-bályokat később kiszélesítették és módosították, fő -képp 1891-ben és 1893-ban. Az új tanrendet a pénz-ügyminisztérium 67736/1893 szám alatt hagyta jóváés az iskola ezzel állami iskolává vált. 1922. szep -tember 1-én az altiszti iskolát az újonnan létesítettvegyi ipariskolába helyezték át. Az iskolában végzet-tek mint szakképzett munkások helyezkedtek el éscsak a kellő gyakorlat megszerzése után emelték őketaltiszti rangra. [1]

Az iparoktatás átszervezése során 1873-ban abányaiskolákat is reorganizálták (Felsőbánya, Nagyág,Selmecbánya), 1896-ban új bányaiskolák nyíltakPécsett és Petrozsényben, 1897-ben Verespatakon.1909-ben az Országos Magyar Bányászati és Ko há -szati Egyesület Borsod-Gömöri Osztálya bányaiskolátalapított Rozsnyón. Élénk eszmecsere folyt a bányá-szati képzés megújításáról, felvetődött a munkásképzésszakmai és társadalmi fontossága, a bányaismeretektanítása a bányatelepek elemi iskoláztatásában vagy ecélra rendelt külön iskolákban (1909). [2]



Magyar bányász- és kohásztársadalomrétegződése a 19. század végén

A magyar bányász- és kohásztársadalom 19. század-végi rétegződését Andreich János ny. miniszteri tanácsos1918-ban így írja le: „Egyes fejezetekből konstatálom,hogy 1860-ig a bánya- és kohótulajdonosok (munka-adók) is mindenkor együtt haladtak a bányászokkal éskohászokkal. A múlt század végén azonban egy bizonyoskülönválás történt. Most már négy csoportot lehet meg-különböztetni a bányászat és kohászat terén:

1. A bányatulajdonosok (állam vagy magánember)2. A tisztviselők (mérnök és tisztviselő)3. Az altisztek (bányaiskolát végzettek és nem végzet-

tek)4. A munkások” [3]A Pallasz Nagy Lexikon a bányászok rétegződéséről

a következőket írja: „A bányabeli munkálatokat abányász végzi. Tágabb értelemben bányásznak nevezikmindazokat, kik valamely bánya vagy kohó érdekébenműködnek, szűkebb értelemben azonban csak a bánya -míveléssel foglalkozókat nevezik bányászoknak, kikközött tiszteket, altiszteket és legénységet különböztetnekmeg. Tiszt csak az lehet, aki bányászati akadémiát végzettés államvizsgát tett, altiszt pedig, aki az e célra fennállóbányaiskolát végezte. A legénység 16 éves korától kezdvefoglalkozik a bányában, tehetségéhez és erejéhez mértmunkával.” [4]

További fogalmak találhatók Szeiler János összeállí-tásában: „Bányatiszt = Bányászati akadémiát vagy egye-temet végzett bányaalkalmazott. Bányászlegény = Abányaműnél lévő, tisztséget nem viselő munkás. Bá nya -iskola = Alsóbb rendű szakintézet a felvigyázói személy-zet kiképzésére. Felőr vagy Felvigyázó vagy Aknász =Altiszt, ki felügyel a munkásokra, úgy a bá nyá ban, mintkülön, hogy kötelességeiket rendelet szerint teljesítsék,ellenőrzi a munkások megjelenését s ezért felolvassa amunkások neveit a műszak elején és végén. Főfelőr vagyFőfelvigyázó vagy Főaknász = A bá nyaműnél alkalma-zott első altiszt, a ki nemcsak a munkásokra ügyel föl, dea felvigyázókat is ellenőrzi.” [5]

A címet adó, elfelejtett bányász-kohász egyesületszempontjából a jelen összeállítás elsősorban a bányaal-tiszti réteg tevékenységét vizsgálja. Mega Samu 1908-ban a bányaaltiszt tevékenységét így írja le: „Abányafelőrnek, illetve a bánya-altisztnek nemcsak felada-ta, hanem kötelessége is, hogy a bányamunkás munkájátközvetlenül ellenőrizze, a munkást oktassa és tanítsa, amunka menetét előnyösen befolyásoló körülményekrefigyelmeztesse, a munka elé gördülő akadályokat pediglegyőzni és elhárítani segítse.” [6]

Magyar Bányász- és Kohász Altisztek OrszágosEgyesülete (MBKAOE) megalakulása

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egye -sület 1892. július 27-én megalakult Selmec bá nyán, azelőzményekről és a körülményekről nem ejtek szót, aztsokan és sok helyen már megtették. Meg alakulásakor

582 tagja volt: egyesület védnöke 1 fő, tiszteletbeli tag 2fő, alapító tag 65 fő, rendes tag 514 fő. Áttekintve a tag-ság alapításkori összetételét (államkincstári- és magánbányák, kohók, gyárak, részvénytársaságok, települések,bánya- és kohóigazgatók, bánya- és kohótanácsosok,bánya- és kohómérnökök, bánya- és kohótisztek, akadé-miai tanárok és hallgatók, vasgyári mérnökök, bánya -biztosok, bányageológosok, bánya- és kohófőnökök,főgépészek, bányakapitányok, hivatalfőnökök, vegyé-szek, orvosok, ügyvédek, tisztviselők, tanítók, tanárokstb.) megállapítható, hogy összesen 15 bánya- és kohóal-tiszt volt közöttük, bánya- és kohómunkás nem volt egysem. [7]

Mindez annak ellenére volt így, hogy az I.Alapszabály a következőket tartalmazta:

„3. §. Az egyesület czélja. A magyar bányászat éskohászat érdekeinek előmozdítása minden irányban.

4. §. Az egyesület tagjai. Az egyesület tagja lehet min-den feddhetetlen jellemű férfi (sic!), aki a bányászat éskohászat iránt érdeklődik, továbbá társulatok, városok ésközségek.” [8]

Látható, hogy az alapszabály csak a nőket zárta ki,sehol sem említ bánya- és kohómérnököket, bánya- éskohótiszteteket vagy altiszteket, illetve bánya- és kohó-munkásokat. Azonban a módosított II. Alapszabály –amelyet 1902. szeptember 21-23-án fogadott el a köz-gyűlés –, már másképp fogalmaz:

„6. §. Az egyesület czélja a magyar bányászat éskohászat ügyének, továbbá a magyar bánya- és kohó-mérnöki kar érdekeinek védelme és előmozdítása.

„7. §. Az egyesület tagja lehet minden megfelelőműveltségű és társadalmi állású egyén, a ki a bányászatiés kohászati tudományokkal foglalkozik, vagy a bányá-szat és a kohászat iránt érdeklődik…” [9]

Ebben már megszüntetik a nők diszkriminációját ésegyértelművé teszik a bánya- és kohómérnökök érdekvé-delmét. Azonban a 7. §. továbbra is lehetőséget ad abánya- és kohóaltiszteknek vagy a bánya- és kohómun-kásoknak az egyesületi tagságra. Hogy a „megfelelőműveltségűek” és a „bányászati és kohászati tudomá-nyokkal foglalkozók” alatt értették-e az alsóbbrendűbánya- és kohóiskolát végzetteket is, azt ma már meg-ítélni nem lehet. A bánya- és kohóaltisztek több mintvalószínű, hogy úgy értelmezték az OMBKE-et, mintelsősorban a felsőfokú képesítéssel rendelkezők egyesü-letét, ezért megkezdték saját egyesületük létrehozásánakszervezését.

Az altiszti réteg és a munkásság szerveződéseirőlKrisztián Béla 2018-ban ezt írja: „A régről óhajtottbányász szakmai szervezet Selmecbányán 1892. július27-én alakult meg Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület néven. Vidéki szakosztályai hamaro-san behálózták az országot. Az altiszti kar és a bánya-munkásság szerveződése is lendületet vett.” [10]

Közel húsz év előkészítő munka [11] után az új egye-sület megalakulásáról Litschauer Lajos, a „Jó szerencsét”heti szaklap szerkesztője az alábbiakban számolt be(részletek):

„… Tizenhat évvel ezelőtt ünneptől hangos volt


Selmeczbánya. Selmeczbányának nagy ünnepe volt. Ősifőiskolájának egyik palotáját ma tizenhat éve szenteltékfel a kormány képviselőinek jelenlétében; zászlódísztöltött a város; minden háznak kedves vendége volt; az ősikamaraház vendégül fogadta Dr. Wekerle Sándor pénz-ügyminisztert és a bányászok esti felvonulása a régi időkdicsőségének szép emlékeit idézte emlékezetünkbe. Nagyünnepe volt a magyar bányászatnak és kohászatnak1892. év június hó 27. napján, mert ekkor alakult meg az„Országos Magyar Bá nyá szati és Kohászati Egyesület”,mely a magyar bányászat az ezredévet is meghaladómúltjára támaszkodva és a magyar bányászok hagyomá-nyos társulási szellemének csirájából fakadva, hoszszúévek küzdelmeinek révén a „Magyar Bányászati ésKohászati Irodalom-pártoló Egyesület” zsenge hajtásá-ból hatalmas és erőteljes törzszsé fejlődött ki és bár azótaSelmeczbányá ról elszakadt, ott a haza szívében,Budapesten is hűségesen ápolja a régi tradicziókat, fej-leszti a szakot, védi érdekeit és támogatja tagjait az életküzdelmében. Ünnepe volt Selmeczbánya kincstáribányászatának is e napon, mert ekkor avatták fel nagyfénnyel a Miniszterelnök nevével ékeskedő Sándor zúzó-művet, melyhez akkor sok és nagy reménykedés fűződött.Tizenhat év óta sokat fordult a világ. Ma is ünnepet ülünkSelmeczbányán, de ünnepünk csendes, szerény és nemzajlik le a nagy nyilvánosság előtt. Ma is egyesületet ala-kítottak Magyarország bányászai és kohászai Sel -meczbányán – de nem új és pompás palotában, hanem abányásziskola ódon épületének szerény falai között; ma isidegenből jött bányászembereket üdvözöltünk szerényhajlékunkban, de nem jelezte az ünnepet külső disz éspompa. Néhány kicsike kis bányászjelvény és nemzetiszí-nű kokárda a mellen, egyetlen egy nemzeti lobogó abányásziskola ormán, ez volt minden a mi mutatta, hogyvalami rendkívüli dolog történik… Június 27-én este és28-án a déli vonatokkal, az ország minden tájékáról meg-bízottak érkeztek, kiket a rendezők a Selmeczbányán dívóvendégszeretettel fogadtak, elszállásoltak és vendégülláttak. Vasárnap délután 3 órakor nagy csoportok gyüle-keztek a bányaiskola épülete előtt és az előkészítő bizott-ság elnöke, Kellner Aurél, m. kir. zúzóműintéző pontbanegynegyed négy órakor megnyitotta a közgyűlést, mely-nek tárgyalásai a Himnusz eléneklése után, nagy érdek-lődés mellett azonnal meg is indultak… Az elnöki széketKellner Aurél, az előkészítő bizottság elnöke foglalván el,a gyűlést megnyitja. A Himnusz eléneklése, a haza éskirály lelkesült éltetése után a tárgyalás megindult; ajegyzőkönyv hitelesítői: Kunger Béla, Pohly János ésUrbancsok József. A tárgysorozat első pontja az előkészí-tő bizottság elnökének terjedelmes beszámoló jelentése,melyből megtudjuk, hogy a bányász- és kohász-altisztekszervezkedése ezelőtt húsz esztendővel indult megSelmeczbányán és, hogy az, azóta mindig napirendenvolt, míg a múlt év szeptember hónapjában megújult erő-vel felszínre kerülvén GindI István, Pohly János, SzedlákIstván, GindI János és Urbancsok József, selmeczbányaikir. bányaaltisztekből alakult előkészítő bizottság általnagy erélyességgel a megvalósulás felé tereltetett.Időközben, október 6-án megindult a „JÓ SZEREN -

CSÉT” heti szaklap, mely „KÖZÉRDEK” rovatában amagyar bányász- és kohász-altisztek ügyét felkarolta,azok az alakulás tárgyában folytatott tanácskozásait ésegyéb közléseit reprodukálta, s így ahhoz, hogy a maialakuló gyűlés megtartható, nagyban hozzájárult. Sok ésnagy köszönettel tartozik az altiszti kar az előkészítőbizottság volt elnökének, GindI István volt kincstáribányaintézőnek, a ki lankadatlan buzgóságával és példáserélyességével nagy érdemeket szerzett az alakulóbanlevő egyesület létesítése körül. A jelenleg működő elnök-ség tisztét folyó év márczius hó 7-én vette át, s e naptólfogva minden erejével, minden tudásával és a rendelke-zésére állott szabad idő teljes felhasználásával azon igye-kezett, hogy a beléje helyezett bizalmat kiérdemelje. Apénztári kimutatást Gindl János pénztáros beterjesztvén,544 K. 94 f. tőkésített pénztári készletről számol be.Pénztáros jelentésének tudomásul vétele után, elnök úgya maga, mint tiszttársai nevében leköszön és a közgyűléstovábbi vezetésére korelnöknek választását hozza javas-latba. Korelnökül egyhangulag Úrban Vilmos választat-ván meg, a vidéki osztályok megbízó leveleinek átvételeután megállapítja, hogy 12 megbízott 9 vidéki osztályt,illetve 174 tagot képvisel, és hogy Selmeczbányáról ésközvetlen környékéről 74 tag van jelen a közgyűlésen.Korelnök az alakulás kérdését felvetvén, a megnyilatkozónagy lelkesedés alapján konstatálja, hogy a „MagyarBányász és Kohász Altisztek Egyesülete” megalakulásátaz összes megjelentek teljes szívvel és lélekkel óhajtják ésélénk éljenzés közben kinyilatkoztatja, hogy a MagyarBányász- és Kohász Altisztek Országos Egyesületemegalakult.

Napirend szerint következvén, az alapszabály-terve-zetnek tárgyalása, korelnök ennek pontonként való felol-vasását rendeli el, előbb azonban szövegező bizottság ésellenőrző jegyzők kirendeléséről gondoskodik… Az alap-szabályok [12] [13] szakaszonként való tárgyalása nyu-godt komolysággal, a kiküldött megbízottak által kifejtettkülönvélemények elfogadásával, a leghiggadtabb módonfolyt s csak az egyesület hivatalos lapja és a tagsági díjfölött rendelkező 3. és 4. §-ok tárgyalása alkalmávalindult meg nagyobb vitatkozás, a melynek vihara azon-ban csakhamar lecsendesült, mihelyt abban történt meg-állapodás, hogy az egyesület hivatalos lapjának az alap-szabályokban való közelebbi megjelölése mellőztessék ésa tagsági díj akként állapit tassék meg, hogy azok a tagok,a kik a lapot anyagi okokból tartani nem képesek, éven-ként 2 K-t, a lapot is pártoló tagok pedig, ennek előfizetődíjával együtt évi 12 K tagsági díjat fizessenek… Az alap-szabályok letárgyalása után a már megalakult egyesülettisztikarának megválasztására kerülvén a sor, egyhangúválasztás útján az új egyesület elnöke: Kellner Aurél,alelnöke Tihanyi Károly, titkára Ballay János, pénztáro-sa Gindl János, ellenőre Urbancsok József, jegyzőjeSzedlák István, könyvtárosa és házgondnoka Gindl Józseflett. Választás után Urbán Vilmos korelnök buzdító sza-vak kíséretében helyét az újonnan megválasztott elnöknekadja át, – ki programját kifejtve, buzgó és lelkesült együtt-működésre hívja fel a tagokat és a vidéki osztályok kül-dötteinek fáradozásukat meleg szavakban megköszöni…



Mire a tárgysorozat kimerülésével elnök a gyűlést, atagok élénk éljenzése mellett és a „Szózat” lelkesülteléneklése után délelőtt fél tizenkettőkor berekeszti.Az ünnepély lezajlott, az alakulás megtörtént. Az újegyesület jövője és boldogulása Isten és a tagok kezé-ben van!” [14]

A MBKAOE további élete

Tehát, Selmecbánya központtal 1908. június 28-29-én 9 vidéki osztállyal és 174 taggal alakult meg a MagyarBányász- és Kohász Altisztek Országos Egyesülete(MBKAOE). Az egyesület további életéről, események-ről a „Jó szerencsét” heti szaklap (1907. 10. 06. – 1910.12. 30.) és annak „Közérdek” melléklete, a „A Bánya”heti szaklap (1908. 01. 26. – 1919. 03. 19.), a különbözőközlönyök és értesítők folyamatosan beszámoltak. [15][16] [17] [18] Egymás után jöttek létre vagy szűntek mega vidéki osztályok, a legutolsó, Pécs-vidéki osztály 1918.április 4-én alakult meg. [19] A vidéki osztályok külön-böző programokat – szakmai és irodalmi felolvasó estek,szakmai továbbképzések, szüreti mulatságok, szilveszte-ri és farsangi bálok, táncmulatságok, kölcsönös üzemlá-togatások – szerveztek. Folyamatosan cikkek jelentekmeg arról, hogy miként lehetne növelni a szakképzett ésgyakorlott altisztek számát. Oktatóként és gyakorlóhelyek biztosításával részt vettek a bányaiskolák műkö-désében. A központ eredményes tárgyalásokat folytatotta Magyar Nyugdíj biztosító Részvénytársasággal és aMagyar Általános Biztosító Társulattal a bánya-, kohó- ésgépkezelő altisztek érdekében (rokkantság, halál, csopor-tos biztosítás). A Marosújvárott 1909. augusztus 15-éntartott közgyűlésen az OMBKE alapító tagjai sorábavaló be lépést határozták el. (Megjegyzés: Jelentős szere-pet töl töttek be az OMBKE ügyek intézésében az alapí-tó tagok, akik jelentősebb alapítási díj – a rendes évi tag-díj 10–20-szorosa – egyszeri befizetésével nyerték el ezta tisztséget. Alapító tagként ilyen módon egészen 1944-ig be lehetett lépni, illetve alapító taggá lehetett válni).

„A Bánya” heti szaklap megszűnése után – az utolsószám 1919. március 19-én jelent meg – már sehol, semmihír sem található az egyesületről. Az Országos SzéchenyiKönyvtárban fellelhető dokumentumok [16] [17] [18] iscsak 1918-ig követik az egyesület életét. Miért, miként ésmikor szűnt meg a Magyar Bányász- és Kohász AltisztekOrszágos Egyesülete, nem lehetett kideríteni.

Az OMBKE nyitása

Az OMBKE 1929. január 12- én tartott rendkívüliközgyűlésén elfogadta a III. Alapszabályt, amely azegyesület céljáról és tagjairól lényegében ugyanazt hatá-rozta meg, mint a II. Alapszabály:

„2. §. Az egyesület célja: a magyar bányászat éskohászat műszaki és közgazdasági érdekeinek, valamint amagyar bánya- és kohómérnöki kar érdekeinek előmoz-dítása.

6. §. Az egyesület rendes és alapító tagja lehet: min-den fedhetetlen jellemű, megfelelő műveltségű és társa-

dalmi állású egyén, aki a bányászati és kohászati tudo-mányokkal foglalkozik, vagy a bányászat és kohászatiránt érdeklődik, az egyesületet céljainak elérésébentámogatja…”

A IV. Alapszabályt az 1939. október 22-i közgyűlésfogadta el, amely az előzőhöz képest csak szövegezésé-ben korszerűsödött. Azonban az 1949. december 11-iközgyűlésen egy teljesen új, a Műszaki és Termé szet -tudományi Egyesületek Szövetség (MTESZ) által azelvárások és az egyesületi hagyományok kompromisszu-maként összeállított új alapszabály (V. Alapszabály)került elfogadásra. [9] A következő években fokozatosanbontakozott ki az egyesület új tevékenységi területe, az újvezetőség feladatának tekintette, hogy tágra nyissa azegyesület kapuit a szakemberek előtt.

Az OMBKE teljes nyitása az 1950-ben tartott köz-gyűlésen hangzott el, ahol Vajk Péter főtitkár beszámoló-jában a következőket mondta: „… egyesületünk is résztkíván venni abban a munkában, amelynek célja, hogy azértelmiségi dolgozókat közelebb vigye a munkásosztály-hoz, ledöntve azokat az évszázados válaszfalakat, ame-lyeket a feudális és kapitalista rendszer mesterségesenemelt közöttük. Ennek érdekében az egyesületi életet rész-ben az üzemekbe helyezzük át… Az elmúlt rendszer,amelynek exponensei egyesületünk életét is befolyásol-ták, egyesületünk tagjait zárt kasztként kezelték, szűkkörű és a gyakorlati élettől gyakran távoltartó társaságotalkottak. Legfőbb feladatunk, hogy ezt a zártságot meg-szüntessük, a haladó tudományt mindenki számára hoz-záférhetővé tegyük… tagjaink sorában szívesen látunkmindenkit, aki a bányászati és kohászati tudományokterén bármilyen fokon tanítani tud, vagy akit tanítaniérdemes… Egyesületünk taglétszáma a mai napon 931fő, tagjaink közül az egyesület soraiban volt múlt évi köz-gyűlésünk idején is 480, a taglétszám emelkedés tehát95%. A tagfejlesztés még nincs befejezve… A taglétszámoptimális határát kb. 1600-ra tesszük.” [20] Ezzel azOMBKE teljesen nyitottá vált a bányász és kohász, vala-mint a teljes társadalom számára és befogadta a megszűntMBKAOE tagjait, akik hamarosan tömegesen éltek isvele. Az egyesület taglétszáma főleg a vidéki üzemekbendolgozó technikusok és sztahanovista élmunkások belé-pése révén így rohamosan nőtt, és rövidesen 2000 föléemelkedett. [21]

Befejezés

Az OMBKE működésének kilencvenedik évébelépve (1982) több mint hatezer tagot számlált, ebben azévben alakult meg a szakosztályokkal egyenrangúEgyetemi Osztály. A taglétszám 1984-ban érte el a leg-magasabb szintet és az évtized végéig 9000 fő körül inga-dozott. Az OMBKE szakmai hátterét adó iparágakban az1990-es évek elején a politikai és gazdasági rendszervál-tás a gazdálkodás kereteit teljesen átalakította. A szabadgazdasági versenyen alapuló, a külföldi és hazai magán-tőkének tág teret adó gazdaságpolitika a bányászat és akohászat nagyarányú leépítését, illetve korlátozását ered-ményezte. Ezekben a szakágazatokban működő vállala-



ID. ŐSZ ÁRPÁD 1969-ben szerzett olajmérnöki diplomát Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetem Bá nya -mérnöki Karán, majd 1993-ban menedzser szakmérnöki diplomát a Veszprémi Egyetemen. 1969-től 2015-ben tör-tént nyugdíjazásáig – 46 éven keresztül – a kőolaj- és földgázbányászat területén fúrási, lyukbefejezési és kútjavítá-si te vé kenységgel, azok tervezésével, irányításával és ellenőrzésével foglalkozott a Kőolajkutató Vállalatnál és aMOL Nyrt.-nél. Dolgozott az Egyesült Arab Emirátusokban (Abu Dhabi) és Irakban (Kurdisztán). 1971 óta tagja azOMBKE-nek, és 12 éven át volt a Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály elnöke, továbbá tagja a Societyof Petroleum Engineersnek.

tok jelentős része gazdálkodásképtelenné vált. A szénbá-nyászat és a vaskohászat területén mindennapos lett aleépítés, az üzembezárás. Az egyesület működtetésénekanyagi és szellemi bázisát jelentő vállalatok romló gazda-sági helyzete szükségszerűen rányomta bélyegét az egye-sületi tevékenységre és létszámra. [21] Nem felsorolva éselemezve az évenkénti létszámcsökkenést, tény, hogy2018. január 1-én az egyesület létszáma 2429 fő volt.

Az OMBKE Titkárság 2019. március 1-i adatai sze-rint (2118 nyilvántartott tag) – megkísérelve a 19. századvégi és a 20. század elejei rétegződés szerinti felosztást –az alábbiak mondhatók el [22]:

– Mivel a bányászok adatainál 121 tagnak, a kohá-szoknál 72 tagnak nincs végzettség feltüntetve, ezért 193főt ki kell venni az értékelésből.

– Továbbá a bányászoknál 36 tag nem bányászvég-zettséggel rendelkezik (tanár, szakács stb.), a kohászok-nál 20 tag nem kohászvégzettséggel rendelkezik (tanár,muzeológus, autószerelő, állatorvos stb.), így további 56tagot kell kivenni az értékelésből.

– Az értékelésben így 1869 tag maradt.A bányászok – 1060 tag – megoszlása:

a) Bányatiszt (egyetemet vagy főiskolát végzettek):750 tag (bánya-, villamos-, gépész-, erdő- ésvegyészmérnök), 71%

b) Bányaaltiszt (technikumot vagy szakirányú iskolátvégzettek): 133 tag (technikus, aknász, vájár), 13%

c) Egyetemi vagy főiskolai oktató: 33 tag, 3%d) Egyetemi vagy főiskolai hallgató: 144 tag, 13%

A kohászok – 809 tag – megoszlása:a) Kohótiszt (egyetemet vagy főiskolát végzettek):

639 tag (kohó-, anyag- és vegyészmérnök), 79%b) Kohóaltiszt (technikumot vagy szakirányú iskolát

végzettek): 59 tag, 7%c) Egyetemi vagy főiskolai oktató: 31 tag, 4%d) Egyetemi vagy főiskolai hallgató: 80 tag 10%A nyilvántartásból látható, hogy:– Az egyesület teljesen nyitott, hiszen a bánya- és

kohótisztek, a bánya- és kohóaltisztek, egyetemi- ésfőiskolai oktatók és hallgatók mellett a társadalomkülönböző területeiről és más szakmákból is van-nak tagjai.

– A tagság zöme továbbra is egyetemet vagy főisko-lát végzett, illetve egyetemi vagy főiskolai oktató éshallgató.

– A technikumot vagy szakirányú iskolát végzettek(bánya- és kohóaltisztek) száma alacsony.

IRODALOM

[1] Banská Škola Banska Štiavnica 1843 - 1922. Štátny slovensky

útrendy achív v Bratislave, 1961 (Csath Béla szívessé -géből)

[2] Dr. Krisztián Béla: Kiegyezés és bányászat. BKL, Bányászat– Kőolaj és Földgáz, 150. évfolyam, 2017/4. szám, 27-32. o.

[3] Andreich János: A bányászok és kohászok. „A Bánya”, A bá -ny ászat, kohászat, gépipar és az összes rokon iparágakszaklapja, 1918. október 6. XIII. évfolyam, 18. szám

[4] Pallasz Nagy Lexikon (1893 – 1904)[5] Szeiler János: Beszéljünk bányászul. Bányászati kisszótár

Abléztól a Zsugorodó szénig. Magánkiadás, Zirc, 2015[6] Mega Samu: A bányafelőr munkaköre, a bányászmunka kör -

zetében. „Jó Szerencsét”, Társadalmi, műszaki, bányá-szati és kohászati heti szaklap, 1908. I. évfolyam 20. szám

[7] Bányászati és Kohászati Lapok, XXV. évfolyam, 13. szám,1892

[8] Csath Béla: Az országos magyar bányászati és kohászati egye -sület ALAPSZABÁLYAI. Selmeczbányán nyomatottJoerges Ágost özv. és fiánál 1892. Bányászati ésKohászati Lapok 125. évfolyam, 1992. október

[9] Az OMBKE alapszabályainak története. BKL Bányászat,135. évfolyam 7. sz./2002

[10] Krisztián Béla: Bányászat hazánkban a kiegyezés után.Honismeret, 2018/1, 46-51.o.

[11] A bányász- és kohász-altisztek alakulóban lévő országosegye sületének ügyei. Közérdek, Selmecbánya, 1908

[12] A Magyar Bányász- és Kohász Altisztek Országos Egye -sületének alapszabályai. Joerges Ágost özv. és fia,Selmecz bánya, 1908

[13] Hank József: Számvitel, különös tekintettel a bányász és ko -hász altisztek hivatalos működési körére. A magyar bá-nyász-felőr kézi könyvtára. Joerges Ágost özv. és fia, Sel -mecz bánya, 1908

[14] „Jó Szerencsét”, Társadalmi, műszaki, bányászati és kohá-szati heti szaklap, 1908. I. évfolyam 40. szám, 1908. júli-us 3.

[15] Csath Béla: Rövid életű szaklapjaink: „A bánya” és a „Jó sze -ren csét!”. BKL Bányászat – Kőolaj és Földgáz, 149. év -folyam, 2016/4. szám

[16] A Magyar Bányász- és Kohász- Altisztek Országos Egye sü -lete központjának és vidéki osztályainak hivatalos köz -lönye. Selmecbánya, 1910

[17] Bányász-kohász: a bányász altisztek és kohász munkaveze-tők szak- és társadalmi közlönye. Rákóczi-nyomda,Mátyás föld, 1917-1918

[18] A Magyar Bányász és Kohász Altisztek Országos Egyesü le -tének havi értesítője, Bányászat, Selmecbánya, 1912-1918

[19] Pörös Béla: Lakás, élet- és munkakörülmények változása egypécsi bányászkolónián, Györgytelepen és környékén akezdetektől 1945-ig. TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0001.„Benned a Létra” program, 2012-2014

[20] Bányászati és Kohászati Lapok. Közgyűlés, 1945, 229-232. o.

[21] Dr. Hatala Pál – Molnár István: A 110 éves OMBKE rövidtörténete. Bányászati és Kohászati Lapok, 2002, K18-24

[22] OMBKE Titkárság, tagnyilvántartás, 2019. március



Jó szerencsét! Üdv az erdésznek!Régen volt, amikor így együtt egymás után mond-

tam ki ezeket az üdvözlő kedves szavakat. Mikor voltaz, amikor ezek a szavak mindennaposak voltak? Igen,25-30 évvel ezelőtt, amikor mindnyájan ott voltunk azAkadémián Sopronban.

Most, hogy ennyi év után itt így összejöttünk,köszönetemet kell mondanom először mindazoknak,akik ezen fáradoztak és akik azon voltak, hogy ez atalálkozás itt létrejöjjön. Amikor olyanokkal találko-zunk, akiket régen láttunk, a régi emlékek felelevened-nek. Olyan ez az emlék ma már, mint egy szép álom,mely elmúlt, de amelyet szívesen idézünk vissza.

Hol kezdtük az első találkozást? Az első egyeteminapok messze távlatában, ott, az Ifjúsági Kör helyisé-geiben, ahol izgatottan tanultuk a balekvizsga előtt,hogy tulajdonképpen mik is vagyunk mi, újdonsültegyetemi polgárok. Balekok voltunk, és mi volt abalek? Tanultuk a tábláról: „A balek poros hasú, zöld-fülű ész és értelem nélküli lény, amely minden tekin-tetben az isteni fényben tündöklő firmák támogatásáraszorul.” és tanultuk a balek 10 parancsolatát:

1. balek kusch!2. balek kusscchh!3. balek kusssccchhh!4. balek, légy illedelmes5. balek, ne légy falánk6. balek, ne légy konfidens7. balek, mutatkozz be8. balek, illedelmesen köszönj9. balek, a Firmák asztalához csak engedéllyel ülj10. balek, válassz magadnak FirmátEzt megtanultuk, nem csak szajkózva, hanem élni és

alkalmazni is. Mert a kegyetlennek látszó balekvizsgaután rájöttünk, hogy az isteni fényben tündöklő Firmacsak jót akart, nevelt és segített elindulni azon az úton,amelyet ma mint soproni diákéveket emlegetünk.

Választottunk magunknak Firmát, aki az egyikszak estélyen Bacchus, Ceres és a többi istentelen po-gány isten nevében megkeresztelt és vulgót adott, hogya pogányok társaságából, a terítetlen asztal mellől akereszteltek közé, a fehér abrosszal terített mellé ülhes-sünk. Ez a vulgó rajtunk maradt, és sokaknak nem is azanyakönyvben bejegyzett nevére emlékezünk, hanem asoproni keresztségben nyert vulgójára.

Mert ez és a többi Selmecbányáról átmentett hagyo-mány ápolása hozta létre a soproni diákközösséget,amely sok örömben és kemény időkben mindig meg

tudta egymást érteni és segíteni. A város is hozzájárultehhez a diákromantikához, a belváros ódon szűk utcái,a kis kocsmák, a Lövérek fenyvesei és nem utolsó sor-ban a soproni diáklányok.

Így ismerkedtünk a várossal az Erzsébet utcai és aDeák téri vasárnap korzóján, az olasz saroknál, az idő-jelző állomás körös útjánál. Nem felejtettük el aPerkovátz szőke és barna sörét, a Jéger tanszék borát,az Elit kávéház feketéjét és hölgyeit.

Ki nem énekelte végig a Bánfalvi utat, mikor a Nikavendéglőtől jó hangulatban Sopron felé tántorgott? Azemlékek jelentkeznek egymás után. A Pannónia fehérterme nem a szakestélyek komoly és vidám hangulatá-ra emlékeztet? Nem látjátok magatok előtt a minden-kori elnök komolyságát és nem halljátok a balekcsőszhangját, amikor a balekságot küldi sörös korsóékért?Majd jelenti az elnöknek, hogy mindenki előtt van sör.És a praeses utasítja a nótabírót hogy adja meg az alap-hangot a bányász, kohász és erdész himnusz eléneklé-sére. Kinek a fülében nem cseng a szakestély utánicsendes soproni éjszakában felhangzó hosszú, nyújtottTobiáás! Ki nem szaladt ilyen éjszakán még rendőr előla másik utcasarok felé? Aki ezt nem látta, nem hallottaés nem csinálta, az nem is volt Sopronban főiskolás.

Engedjétek meg, hogy kicsit emlékeztesselek benne-teket a Várkerületnek volt macskaköves útjára, a pislogógázlámpákra és a gázlámpa oltogató emberre, aki haj-nali pirkadatkor megszokott szertartásossággal oltogat-ta a lámpákat és csóválta a fejét, amikor egy-két elázottburs összeakaszkodva énekelte, hogy: „Szép városkaSopron, kapósak ott a lányok knolleri balleri juch, juch.Egy sem marad hoppon. Szép városka Sopron.”

Aztán múltak az évek, mi is kohlenbrennerek, majdFirmák lettünk, mi is balekokat kereszteltünk. Igazközben előadásokra is be-bejárogattunk a Főiskolára ésleraktunk minden vizsgát, no egy-kettő híján. Mertugyebár nem volt igazi soproni főiskolás az, akinekegy-két uv-je nem volt 9 pengő 60 fillérért, és aki vizs-ga bárcát nem vett a questurában Kresadló professzorúrnál, aki ugyebár csak addig volt professzor, amígállamszámvitelből le nem vizsgáztunk, mert utánapénztáros úr maradt.

Emlékezzünk Stasney professzor úrra, aki többünk-től megkérdezte: „Tisztelt úr, nem tévesztette el a ház-számot? A teológia a Deák téren van. Ilyen rajzolássalmenjen el a tisztelt úr papnak!”

Emlékeztek a foltos grubenokra és valdenokra,amelyeken nem volt ritka a tempus folt. A jegyesség

Az egykori soproni Firma, néhai Ruzsinszky István,alias „kis Ruzsi” visszaemlékezése

1969. június 14-én a Sümeg melletti sarvalyi erdészházban az erdészek meghívására aVeszprém megyében dolgozó bánya-, kohó-, és erdőmérnökök egy csoportja találkozott, aholRuzsinszky István, az Ajkai Bányaüzem akkori főmérnöke tartott igen kedves megemlékezést. Avisszaemlékezést a Selmeci Akadémia Sopronba költözésének jubileumi évfordulójára a leszár-mazott Pollóné Ruzsinszky Judit hozzájárulásával a szerző egykori munkatársai adják közre.



†RUZSINSZKY ISTVÁN bányamérnök (Váchartyán, 1919. július 2. – Csopak, 1986. május 24.) Az elemi iskolátTatabányán, a gimnáziumot Tatán végezte. A „Tempus” szerzője, Ruzsinszky László öccseként, idősebb testvérétkövetve 1948-ban a Műegyetem soproni karán szerzett bányamérnöki oklevelet. Egy ciklusban az Ifjúsági Kör elnö-ke volt. Közben 1944-től gyakornokként az egyetemen dolgozott. Mérnökként először az olajiparban, majd Komlón,Várpalotán, Dudaron, Pusztavámon dolgozott. 1957-ben a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatósága azAjkai Bányák főmérnöki teendőinek ellátásával bízta meg. 1974-től 1980-ig, nyugdíjazásáig a vállalat központjában aszervezési osztályt vezette. Nevéhez fűződik Pusztavámon az Iker-akna fejlesztése, a csukatói üzemkoncentráció lét-rehozása, valamint az Ajkai Bányáknál az Ármin-akna élettartamának növelését szolgáló rekonstrukciós munkák meg-valósítása, a jövesztési és rakodási technológiák fejlesztése. Ajkai működésének egyik kimagasló eredménye az AjkaiBányászati Múzeum létrehozása. Számos kitüntetéssel ismerték el munkásságát.

A Csingervölgyért Egyesület szervezésében 2019. június 30-án Ruzsinszky István tiszteletére domborművet avat-tak Ajkán a Parkerdőben a Bányászati Múzeumban. – Szerk.


első nyilvános jele és hűség ahhoz a kislányhoz, aki azta foltot hímezte. Emlékeztek az éjjeli zenékre a kivilá-gosodó ablakok alatt, ahol Horváth Jancsi, vagy BócziRudi húzta, de hányszor és hány ablak alatt, hogy:„csak egy kislány van a világon”?

Emlékeztek bizonyára arra az időre, amikor sztráj-koltunk, mert nem akartunk beiratkozni, ugyanisHóman balek, a volt kultuszminiszter a 180 pengőstandíjat 250 pengőre emelte. Apropó, tudjátok, hogyHóman miért volt örök balek? Mert 1935-ben, mintkultuszminiszter a Főiskolát egyetemmé degradálta ésa pesti műegyetemet hozzákapcsolta. Ezért mondtukmi magunkat mindig főiskolásoknak és nem egyete-mistáknak.

A sztrájk egy hétig tartott, lázas forrongó gyűlések-kel az Ifjúsági Körben. Megválasztott küldöttség járt adékánnál egyeztető tárgyalásokon. Az egyetem kapujá-ban sztrájkőrök voltak és nem engedték be azt azegyetlen embert, aki be akart iratkozni. Érdekes, e mér-nöktársunk az életben, a későbbiek folyamán is külö-nös, extra nézeteket vallott. Más nem akart iratkozni,pedig ekkor 380-an voltunk a főiskolán és 1941. janu-ár 16-át írtuk. Egy hét forrongása és gyűlésezése utánegyeztető gyűlés volt az egyetemen, ahol Modroviczprofesszor úr elmagyarázta, hogy ez az új rendelkezésmiért is előnyös. Az erősebb kutya elmélete akkor isfennállt, így egyhetes sztrájk után megkezdtük az irat-kozást.

De nem csak az egyetemre jártunk, a zaciba is.Lassan a nóta szerint, de a valóságban is a zálogházbavándorolt a fogasról is minden. Nem olyan régen egylevelezőlap akadt a kezembe, amelyet egy kamarásomírt abban az időben és többek között az alábbiakról tájé-koztatott:„Zálogcéduláid helyzete a következő:

1. Körző lejár 1940. okt. 20. 6.P2. Szürke lengyelke lejár 1940. okt. 30. 8.P3. Arany gyűrű lejár 1940. dec.1. 20.PAmennyiben óhajtod, úgy a körzőt meghosszabbí-

tom majd 20.-a körül és a kabátot is. Ha azonban kiakarod váltani jöveteled után rögtön, úgy felesleges ahosszabbítás, mert lejárta után egy hónapig a szabá-lyok értelmében még kiváltható.”

Mert ugyebár nyári praxiban kinek volt szükségekörzőre? Ha rajzolni kellett, volt az üzemnél. Kinek

volt szüksége nyáron télikabátra? Olyan jól sehol semőrizték meg, mint ott, mert még a molyoktól is védtéknaftalinnal. Az arany gyűrű miért került be? Valószínűmeg voltam szorulva pénz dolgában.

Emlékeztek bizonyára komorabb napokra is. Na,most nem a vizsgákra és szigorlatokra gondolok, ha -nem arra, mikor a hűség városában a hűtlenség kezdtebontogatni csápjait. Háború volt Európában. AusztriátHitler már bekebelezte. A soproni német kisebbségmegtévesztettjei, a poncihterek egyre hangosabbak let-tek. A légoltalmi elsötétítésben új jelszavak kezdődtek:„Sopron nein, Ödenburg Ja!”

Az egyetemmel szemben lévő licista pálya keríté-sén egy reggel a következők voltak olvashatók:„Einvolk, ein Reich, ein Führer, Heil Hitler”. A professzo-rok házait horogkeresztekkel firkálták össze. A hivata-los szervek nem tettek semmit, sőt nyilvános megmoz-dulást a rendőrség nem engedélyezett. Gumibotos éj -szakai háborút kezdtünk a poncihterekkel az ő városinegyedeikben, a Szent Mihály utcában és a Wie denb en.

Emlékeztek a Kossuth Lajos utcai Volksbund házelőtti néma tüntetésre, ahova egyenruhába kivonult azegyetemi ifjúság? A köri elnök és titkár tiltakozó jegy-zéket nyújtott át és mi szorongva vártuk, hogy vajonkieresztik-e őket az akkor már birodalmi németekkelmegszállott Volksbund házból. Ekkor voltak azok azidők, amikor éjjel a soproni utcákon őrséget álltunk,nappal pedig le-lecsukló fejjel próbáltunk az előadá-sokra odafigyelni.

Ha emlékeim között tovább kutatok, ismét vidá-mabb emlékek villannak fel. Emlékeztek a főiskolásbálokra? A pompára, a jó kedvre, a csinos lányokra, atánczenékre, a hajnalba nyúló cigányzenére? Emlé kez -tek bizonyára, hiszen a legszebb korban voltunk akkor.Mi voltunk a huszonévesek. Szerelem, diákromantika,diákcsínyek a szép emlékek. De emlékek az egyetemiórák, a délutáni gyakorlatok, az év végi tanulmányiutak is.

Kedves filiszterré lett Firmák. Bocsássatok megnekem, hogy ilyen sokáig emlékeztem, de Sopron azoka mindennek. – És most!

Mi lenne, ha együtt innánk mostVagy egy fél kupával még …Cimbora rád köszöntöm fél kupámat,Cimbora kívánom, hogy élj soká!


Ókori és középkori bányászat

A szomszédos Sikárlón (Cicîrlău) feltárt újabbkőkori emberi lakóhely maradványok, az Ilobán találtkőkorszaki kőbalták [10], továbbá az Iloba határában1864-ben feltárt bronzkori településmaradványok,régészeti leletek (fegyverek, edények, használati tár-gyak), s az i. e. 1800-800 közti időkből származó bal-ták, sarlók, kések, és régi korok bányászati emlékei(csákányok) [2], valamint a szomszédos Szinérváraljántalált aranykannák, melyek kora i. e. 1100-ra tehető[12], arra utalnak, hogy a terület már ősidők óta lakott[10]. Itt az aranymosás és bányászati tevékenység, aholAu, Ag, Pb, Zn és Cu bányásztak, valamint a kohászatés fémmegmunkálás ősi tevékenység [2, 7]. A szatmá-ri bányavidék i. e. 1500 körül Európa egyik legna-gyobb bronztermelő vidéke volt, ami jelentős iparitevékenységre utal [5], és Iloba is a bronzkor egyiktipikus lelőhelyének számít. Tehát a korai évszázadok-ban, évezredekben, az ilobai és a szomszédos sikárlóivölgyben található bányák igen fontos szerepet töltöt-tek be az itt élő emberek életében. Azonban a koraiidőkben az itteni hidrotermális érctelepeknek, melyekandezit-vulkanizmushoz kapcsolódóan jöttek létre,csak felszíni és felszínhez közeli részét termelték ki.Az itteni bányászati tevékenység, kisebb vagy nagyobbmegszakításokkal, a későbbi időkben is folytatódott,amiből a korai dokumentumok igen keveset említenek.

Egyes történészek a szatmári bányavidék városai-nak, falvainak keletkezését IV. Béla király uralkodásá-nak (1235-70) idejére teszik, melyek minden bizonnyalaz aranymosással és érctermeléssel kapcsolatban jötteklétre. Az Árpád-kor végén és az 1241-es tatárjárástkövető években a Szatmár-megyei bányászat már erő-teljes fejlődést mutatott. Az 1280 után keletkezettokmányok már a Szinér vára szomszédságában lévőIloba nevét is említik. A szinéri vár „Zynyr” ill.Szinérváralja „Zynyrwarallya”, amelyhez Iloba ésIlobabánya is tartozott, az 1332-37-es pápai tizedjegy-zékben is szerepelt [7]. Ekkor a pápai tizedszedők aztis írták, hogy a közeli: „Tárnicza-hegységben gazdagaranyerek vannak” [10]. A 14. század második felébenNagybánya vidékét (Felsőbányát, Ilobabányát,Misztbányát, Láposbányát és Kapnikbányát) már úgyemlítik, ahol aranyat és ezüstöt bányásznak. S mint

írták, a termésarany az ilobai völgyben volt a legtisz-tább. De Oláh Miklós azt említi, hogy más érceket isfejtettek, köztük a bronzöntéshez szükséges rezet.

A szinéri várat és a környező településeket, köztükIlo bát és Ó-Sikárló néven a szomszédos Sikárlót(Cicîrlău), 1442-ben a meggyesaljai Morócz-urada-lomhoz csatolták, majd 1475-ben adományként aBélteki-család kapta meg, és a 15-ik század végéig őkbirtokolták [7]. Más dokumentumok szerint Iloba,amelynek neve ekkor már a mai alakjában szerepelt ésvámszedő hely volt, még 1490-ben is a Morócz-urada-lomhoz tartozott.

A XVI-XIX. századi bányászat

Szinér várát 1491-ben az ecsedi Báthory Andrásszatmári főispán, királyi kincstartó foglalta el és birto-kolta. Ilobabányát „Illuba-banya” néven 1493-banemlítik először, amikor Szinér vára II. Ulászló királykezén volt [9]. 1583-ban pedig az egész szinéri urada-lom és a területén lévő bányák Báthory Zsuzsánnatulajdonában voltak. Iloba és Sikárló falvak, még 1624-ben is a Báthory család birtokában volt, amit aLónyayak örököltek, és 1638-ban a Lónyay Zsigmondtulajdonát képezték [7]. Majd az 1645-ös linzi békekö-tésnél III. Ferdinánd I. Rákóczi György fejedelemnekengedte át, utána pedig az ifjú Rákóczi György kezérekerült. Az itteni bányászat ebben az időben élte fény-korát [9]. Az ilobai bányákat ifjú Rákóczi György1660-ban bekövetkezett halála után özvegye, BáthoryZsófia örökölte [7].

Az Iloba völgyében lévő bányáknak a következőévekben, évtizedekben több tulajdonosuk is volt, és1672 és 1773 között a jezsuiták birtokolták. Miközbenaz itteni településeket többször is feldúlták: 1605-benBásta hadai, 1677-ben Wesselényi István csapatai,1717-ben pedig a tatárok. Az ecsedi uradalom II.Rákóczi Ferencet illető részét és a hozzátartozó bányá-kat, köztük az ilobait, amit a szatmári békeszerződés(1711) után a kincstár lefoglalt 1777-ben gróf KárolyiAntal kapta meg [7]. Az ilobai arany-, ezüst-, réz- ésólombányára vonatkozó első beszámoló 1770-ből szár-mazik, amely Franz Anton Hellernek a testvéréhez írottlevelében található, ami az Országos SzéchenyiKönyvtárban található [1].

Az Iloba-völgyi ércbányászat és -feldolgozás

RÉTHY KÁROLY ny. geológus

A romániai Máramaros megyéhez tartozó Iloba-patak völgyében (Valea Ilbei), amiNagybányától húsz kilométerre nyugatra, az Avas hegység déli oldalán, a Szamostól észak-ra és Szinérváraljától (Seini) keletre húzódik, az egykori ráksai ércbányákkal átellenben, kétsorsában osztozó település található, Iloba (Ilba) és Ilobabánya (Handalu Ilbei). Az utóbbicsak később vált önálló településé. Az Iloba-patak völgyében, mely egykor Szatmár várme-gye része volt, az ércbányászat az ősi hagyományok közé tartozik.



Utána az ilobai ércbányák majdnem 50 évig amagyar bányakincstár tulajdonában voltak. Ezekben azévekben üzemi épületeket, zúzdákat emeltek, és abányákat igen jelentős haszonnal működtették. 1817-ben Zipser A. a „Versuch eines topographis-mineralogoschen Handbuches von Ungarn” című mun-kájában azt írta: „a Jakab-tárnában húzódó telérbenréz, tetraedrit és kalkopirit mellett, melakonit (tenorit)van jelen”. Azonban 1820-ban a bányák haszonbérlőkkezébe kerültek, és 1832-ig főleg arany-, ezüst- és réz-termelés folyt [8]. Mivel a bérlők rablógazdálkodástfolytattak, s a feltárásokat elhanyagolták, az ittenibányászat majdnem teljesen megszűnt [4]. Így apénzügyminisztérium meghagyásából 1849-ben abányákat eladták, s azok a nyolcvanas évekig parlagonvoltak [7, 9]. Bernhard Cotta német geológus, aki 1855és 1865 között két ízben járt Magyarországon ésErdélyben, 1866-ban „Die Goldgänge von Iloba imnördlichen Ungarn” címen írt cikket az ilobai ásvá-nyokról és aranytelérekről, melyet Tóth Mike elsőran-gú forrásnak tartott.

Mint egykor Szellemy Géza, a nagybányai bánya-kerület igazgatóságának főmérnöke írta: „Az iloba-völ-gyi érctelepek közül említésre méltóak a három kohó-völgyi telér, s a cápul-völgyi nyolc telér közül az 1méter vastag Péter-Pál. A csonkás-völgyi 2 méter vas-tag Mihály telér, a 2-3 méter vastag Jakab telér, vala-mint az 1-6 méter vastag Hanó telér. A Rossi-Mestacaés a Faţa-Mare völgyben lévő polimetallikus ércek,ahol az arany majdnem tiszta formában fordul elő. Azitteni telérek egy része a sikárlói völgyben is folytatód-nak. S a hagyomány szerint itt a régi időkbenszérelőgépek voltak és rézkohó [7]”.

A 19. század végén és a 20-ik század elején, azIloba-patak völgyében több új bányát is nyitottak. AMagyar Bányakalauz 1881-es adatai szerint Ilobán az1864-ben létesített márkuspataki Szent József bánya-társulat (b.t.) (dosar 24/1929, p. 33) [11] ekkor arany-és ezüstércet termelt. 1888-ban Bay József vezetésévela Hanó Jakab b.t., Pap Kálmán vezetésével amárkuspataki Szent József b.t., és Lánszky Sándorvezetésével a Sándor b.t. állt termelés alatt [6].

De ebben az időben, már az arany- és ezüstérc mel-lett, Au, Ag, Pb, Zn és Cu tartalmú polimetallikus ércetis termeltek. Azonban ezeket a bányákat 1891-ben nemtúlságosan jelentőseknek említik. Az itteni bányák1892-ben is termeltek, valamint a márkuspataki SzentJózsef b.t. Nagy Lajos vezetése alatt. Ebben az évbenépült fel az első itteni ércelőkészítő üzem is, ám mivelazzal az aranyat nem sikerült kellően kinyerni, nemállították termelésbe [1]. A Sándor bt. 1896-ban márnem termelt [6].

Bányászat a XX. században

A 19-20. századfordulón a Fizizán István vezetteIlobai István b.t. arany- és ezüstércet termelt. A NagyLajos vezette márkuspataki Szent József b.t. és a BayJózsef vezette Hanó Jakab b.t. aranyban és ezüstben

gazdag polimetallikus ércet termelt. Az ilobai Istvánb.t. és a Szent József b.t., valamint Csüdör Lajos veze-tésével a Hanó Jakab b.t. 1905-ben is termelés alatt állt,és újból termelt a Sándor bányatársulat is. 1910-benCsüdör Lajos vezetésével a Hanó Jakab b.t., a szentesiLengyel Gizella vezette Antal b.t., valamint LoeweAdolf királyi tanácsos igazgatása alatt a polimetallikusércet termelő, budapesti székhelyű Magyarhoni Ércbá-nya Rt. tulajdonában lévő Szent István bányatársulatvégzett kitermelést [6].

Az 1908-ban alakult Szent István bányatársulat,miután az iloba-völgyi bányaterületek legnagyobbrészét megszerezte, jelentős tőkével és modern eszkö-zökkel (sűrített levegővel hajtott fúrógépekkel) fogotthozzá a már művelés alatt álló bányák, s részben az újterületek kutatásához, feltárásához. Az eredményekolyan kedvezőek voltak, hogy egy új ércelőkészítő üze-met építettek 1911-ben Fazék Gyula bányamérnökvezetésével. A Magyarhoni Ércbánya Rt., melynek1912-től már Fazék Gyula volt a műszaki igazgatója,hogy éjjel és hideg időben is dolgozzon, az ércelőké-szítő villanyvilágítással és gőzfűtéssel látták el. A bá -nyatelepen egy jól felszerelt laboratóriumot és a tiszt-viselőknek és munkásoknak lakásokat építettek. Sezzel az új ércelőkészítővel is igen kitűnő eredménye-ket sikerült elérni [4].

Az ilobai völgy területén két érctípus volt jelen:aranytartalmú kvarctelérek, melyek helyenként és alá-rendelten Pb, Zn és Cu tartalmúak voltak, valamintpolimetallikus telérek, melyek több-kevesebb szabadaranyat és ezüstöt is tartalmaztak. Ebből az időből azaranytartalmú telérek közül a több mint 1 km hosszú és1,0-1,2 m vastag Firizán telér említendő, amelynekátlagos aranytartalma, 100 m szintkülönbségen 10 g/tvolt. A polimetallikus telérek pedig átlagosan 10%Pb-t és 15% Zn-et tartalmaztak. Így az évi kb. 10.000tonna kitermelt érc olcsó feldolgozása végett a négyszintesre tervezett ércelőkészítő-mű oly módon épültmeg, hogy kevés átalakítással mindkét érctípus feldol-gozására alkalmas és bővíthető legyen. A felszerelés-hez pofás-törő, golyós- és csövesmalom, kaliforniaizúzó, ülepítő és a legújabb típusú rázó- és lökő-szérekstb. tartoztak [4].

1914 és 1917 között az Iloba-völgyben több bányaállt termelés alatt: az Antal b.t., az 1910-ben alapított,Gyiraszini György vezette Menybemenetel b.t., a SzentJózsef b.t. és a gróf Erdődy György tulajdonában lévő,Ajtay János vezette bánya. Továbbá a Szent István b.t.által bérelt Hanó Jakab bánya és a 99 munkást foglal-koztató Szent István b.t., ami 1100 q ólom- és 1900 qcinkszínport termelt. Ennek vezetői voltak: műszakiigazgató Fazék Gyula [6] – aki 1928-29-ben a recskiércbánya flotációs üzemét is tervezte [3] –, vegyészSzegedy István, üzemvezető Szlávik Tivadar és főgé-pész Nemes Károly [6]. 1916-ban Iloba község és aSzent István bt. közt létrejött egy szerződés, amely a7,6 km hosszú erdei ipari vasút céljára szükséges terü-let bérbeadásáról szólt [4, 6]. Ilobán ebben az időben anémet gróf Henckel von Donnersmark birtokában lévő,




és Bertalan Miklós vezetése alatt álló, nagybányaiszékhelyű Magyar Horganymű és Ércbánya Tár su -latnak is volt egy bányája. A szomszédos Sikárló terü-letén is egy német érdekeltségű ércbánya állt termelésalatt [6].

Az Iloba-patak völgyében 1919-ben már csak aSzent István b.t. termelt. Az 1923-25-ös években FazékGyulának az I. világháború előtti kísérletei alapján atársulat egy új kollektív flotációs üzemet épített, ami akevés arany- és réztartalmú szulfidok dúsítására voltalkalmas. Miután a Szent István b.t. és a hozzátartozóüzemeket 1927-ben bezárták, az itteni bányák 1952-igelhagyatottan álltak. Ugyanis az 1929-es nagy gazda-sági válság alatt, ami 1935-ig elhúzódott, az ittenibányák válságba kerültek és a román állam a legtöbbbányát bezáratta. Fazék Gyula az ilobabányai tevé-kenysége után az ott szerzett tapasztalatai alapján1929-ben szabadalmaztatta azt a turbó-pneumatikusflotációs készüléket, amit Nagybányán, Borpatakon,Brádon és Recsken próbáltak ki [1]. Mint 1943-banHorváth József írta: „Iloba régen híres bányahely volt,ma azonban csak a kőbányája működik”, vagyis abbanaz időben az itteni bányák már nem működtek.

A második világháborút követően, az 1948-as álla-mosítás utáni években sem termeltek az ilobai bányák.1952 és 1962 között következett egy intenzív kutatásiés feltárási időszak. 1963-ban a nagybányai BányászatiTröszt (Trustul Minier) keretein belül működő ilobaiBányászati Kitermelő Vállalat (Exploatarea MiniereIlba) létesítése után Ölvédi Ernő bányamérnök vezeté-sével kezdődhetett el újból az itteni érctermelés [11],amit kezdetben helyben dúsítottak, majd Zazaron. ANagybányai bányák 2007-es bezárásáig az itteni ércki-termelő vállalatok adták a környéken élők többségéneka megélhetését. De az 1989-es rendszerváltás utánRomániának az EU-ba való belépési kérelmekor azt afeltételt szabták, hogy csökkentse a bányaipari terme-lését, így az 1997-es bányász elbocsájtásoktól az ilobai

bányák 2006. január 1-i végleges bezárásáig Ilobán istöbb hullámban voltak elbocsájtások. Ez súlyos csapástjelentett mind az ilobai lakosság, mind a környezet szá-mára. Ugyanis az Iloba-patak partján található a nagy-bányai vidék egyik nagy színesfémeket tartalmazómeddőhányója még ma is szennyezi a talajt és a kör-nyező vizeket.

IRODALOM

[1] A magyar bányászat évezredes története. I. köt. OMBKE,Budapest, 1997. p. 343, 348.

[2] Balogh B.: A Nagybánya környéki régészeti leletekről. ÚjSzó, Nagybánya, 2016.

[3] Csiffáry G.: Az ércbányászat története a recski Lahócában(1850-1979). Rudabánya, 2009. p. 69.

[4] Fazék Gy.: Az ilobai Szent István bányatársulat – A Nagy -bányai bányakerület monográfiájában (szerk. OblatekB. és György G.). Nagybánya, 1912. p. 88-90.

[5] Harding D. W.: Az őskori Európa (ford.). Helikon Kiadó,Budapest. p. 20-90.

[6] Magyar Bánya-kalauz (Ungarisches Montan-Handbuch)1881-1914.

[7] Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye(szerk. Borovszky S.). Országos Monográfia Társaság,Budapest, 1908. p. 1-80.

[8] Neueste statistisch-geographische Beschreibung desKönigreichs Ungarn (II. köt.). Leipzig, 1832. p. 403.

[9] Palmer K.: Nagybánya és környéke. Molnár Ferenc Kiadó,Nagybánya, 1894. p. 33-37, 85, 96-97.

[10] Réthy K.: Honfoglalás előtti érckitermelés és kohászatNagybánya vidékén. BKL, 2010/1. p. 27-28.

[11] Sikárlói községháza – Primăria Cicîrlău

(www.comunacicirlau.ro).

12] Chirilă E. – Socolan A.: Tezaure şi descoperir monetare dincadrul Muzeului Judeţean Maramureş. Baia Mare,1971. 126 p.

RÉTHY KÁROLY 1935-ben született Margittán (Marghita, Románia). 1963-ban szerzett kutató-geológusidiplomát a Kolozsvári Tudományegyetemen, 1969-ben közgazdasági szakvizsgát tett. 1963-tól Miszt- ésLáposbányán volt geológus, 1967-1986-ig főmérnöki beosztásban. A kolozsvári és a bukaresti egyetemek,valamint a nagybányai főiskola megbízásából egyetemisták nyári gyakorlatait vezette, ill. diplomamunkáiktudományos irányítója volt. Több könyv, tudományos és ismeretterjesztő cikk szerzője, társszerzője.

A Miskolci Egyetem kutatásai a nyersanyag szektorjövőjének alapjaihoz

Az egyetem az országban egyedüliként foglalkozikelsődleges és másodlagos nyersanyag források hasznosítá-sának ipari és technológiai kutatásával, és az élenjárókközött van az alapkutatási területen is. A hazai forrásokmellett most új lendületet kapott az egyetem kutatási vona-la az Európai Technológiai Intézet (EIT) pályázatain aratottsikereivel.

Két témában a Gépészmérnöki és Informatikai Kar(GTK, mindkettőben koordinátor), 1 témában az MűszakiAnyag tu dományi Kar (MAK) mellett a legtöbb pályázat

résztvevőjeként 11 témában a Műszaki Földtudományi Kar(MFK, háromban koordinátor) szerepel. A pályázatok soraátfogja a témák széles választékát, a ritkaföldfémek mellék-termékként történő kinyerésétől a női hallgatók motiválásánkeresztül a víz alatti autonóm mintavevő robotok másodikgenerációjáig. Honlapunkon minden kutatási fejleményrőlbe fogunk számolni.

A következő linken található táblázat sorolja fel a Mis -kol ci Egyetemen éppen futó (2019-2022 években) progra-mokat: http://asvanykincs.hu/felsooktatas/ha-egy-szakma-megujul-kontinens-meretu-osszefogas-a-tanarkepzestol-a-kritikus-elemek-ujrahasznositasaig-miskolci-reszvetellel/asvanykincs.hu 2019. július 13. Földessy János



Bevezetés

Szakmai irataim között újabban ipartörténeti szem-pontból is érdekes régi fényképeket találtam, melyekentöbb, sajnos már elhunyt, egykori bánya- és kohómér-nök munkatársam látható. Ők hozzám (és még sokak-hoz) hasonlóan, az úrkúti mangánérc sok problémávalterhelt bányászatának és kohászatának fenntartásaérdekében széleskörű kutatásokat végeztek, illetveezekben jelentősen közreműködtek. Közülük többenvezetőként az ipari termelésben is részt vettek. Sajnoserőfeszítéseik ellenére az úrkúti mangánérc kitermelé-se és feldolgozása nekik, illetve elődeiknek csak 99éven át sikerült, mivel a bánya utolsó tulajdonosa, aMangán Kft. 2016 júniusában Úrkúton a bányászatmegszüntetésére, majd a bánya bezárására kényszerült.Ez a bánya akkor még Európában a 3-4. legnagyobbmangánérc készlettel rendelkezett, viszont az ércfel-használók közötti élesedő versenyben már nem tudotttovább működni.

A bányabezárásig, azaz mintegy 100 év alatt, körül-belül 9 millió tonna mangánércet bányásztak ki Úrkú-ton, melyből legkevesebb 1 millió tonna mangán hasz-nosult a kohászati feldolgozás során. Az oxidos man-gánérc fizikai úton nyert dúsítmányának kohósításávaldöntően acélötvöző ferromangánt (FeMn, Német or -szág, majd Diósgyőr, Ózd stb.), míg a karbonátos man -gánércből kohászati adalékként (mint 2016-ig aDunaferrnél) használt, acélötvözőként hasznosult man-gánt állítottak elő. A bányabezárásról született média-hírek és az azokhoz kapcsolódó úrkúti bányász esemé-nyek ismeretében sokan – még szakmabeli ismerőseimis – sajnálatukat kifejezve kényszerű „vis maior”-naktekintették az úrkúti bányabezárást. Így nem meglepő,hogy az ügyre napjainkban egyesek (legalább is a rész-letekre) már nem is emlékeznek. Azonban a jóval ko -rábbi előzményeket is figyelembe véve, véleményemszerint még lett volna lehetőség a bányabezárás meg-előzésére. Ehhez viszont a közölt fényképeken láthatóegykori kohó- és bányamérnökök korábbi sikeres kuta-tó-fejlesztő tevékenységei eredményeinek (új techno-

lógiák és szabadalmak) felhasználása kellett volna,mely világszínvonalú akkori eredményekről az alábbi-akban szeretnék megemlékezni.

Az úrkúti karbonátos ércből elektrolit-mangánelőállítására végzett kísérletek

A mintegy 18% Mn tartalmú karbonátos érc fizikaieljárással nem volt dúsítható, ezért csak kohászati ada-lékként felelt meg. Az oxidos Mn érc fizikai eljárássalnyert dúsítmányának minősége (38-40% Mn – amiimport érceknél pl. 50-55% volt – továbbá nagy Si, Ptartalom) végül is nem volt alkalmas acélötvöző FeMngyártására. Ezért a bánya jelenkori tovább élése egye-dül a karbonátos érc eladhatóságától függött, egyben avaskohászattól is, mivel annak helyzete egyre bizony-talanabbá vált. Ezzel tulajdonképpen a bányabezárásveszélye „be volt kódolva”, ami 2016-ban be is követ-kezett, nem a Mangán Kft. és az úrkútiak hibájából.Ugyanakkor az úrkúti karbonátos Mn-ércből elektrolit-mangán (Mn 99,9%) és többféle mangánvegyület(MnO2, kristályos MnSO4) is előállítható. Kitekintve avilágba, az úrkútihoz hasonló ércből az elektrolit-Mnüzemi gyártása az érc kénsavas oldása utáni MnSO4tartalmú oldalból diafragmás elektrolizáló kádakban azUSA-ban már az 1940-es évek elején megkezdődött.Azóta külföldön számos nagy kapacitású üzem műkö-dik (Dél-Afrika, Japán). Ennek ismeretében az 1950-esévek elején, az úrkúti karbonátos Mn-érc megtalálásaidején abból kezdeti Mn-elektrolízis kísérleteketvégeztek a Miskolci Egyetem Fémkohászattani Tan -székén Horváth Zoltán tanszékvezető professzor veze-tésével [1-8].

Mangánérc-feldolgozási kutatások és fejlesztésekaz 1960-as évektől

A továbbiakban – már részvételemmel – az 1960-asévekben került sor a volt Fémipari Kutatóintézetben(FÉMKUT) a nagylaboratóriumi elektrolízis kísérle-tekre, ahol 100 kg elektrolit-mangánt sikerült előállíta-

Emlékeim az úrkúti mangánérc bányászatának éskohászatának múltjábólDR. BÓDI DEZSŐ okl. kohómérnök (Budapest)

E cikkben a szerző – mementóként az úrkúti bánya 2016. évi bezárására is – megemlékezik aközölt fényképeken látható már elhunyt kutatótársairól, egyben azokról a sikeres kutatásokról, ame-lyeket velük és egyénileg végzett az úrkúti karbonátos mangánércből elektrolit-mangán és mangán-vegyületek előállítására. Az úrkúti oxidos Mn-érc, illetve dúsítmányának minősége (többek közöttviszonylag alacsony Mn és magas Fe, Si, P tartalma miatt) végül is nem felelt meg acélötvözőferromangán (FeMn) gyártására, a karbonátos Mn-érc pedig csupán vaskohászati adalékként voltfelhasználható (2016-ig a dunaújvárosi ISD Dunaferrnél).

Végül a cikk ismerteti az akkori főhatósági, főleg pénzügyi döntések miatti akadályokat, ame-lyek miatt a közölt kutatások eredményei nem valósulhattak meg. Fejlesztések hiányában az úrkútibánya sorsa egyedül a karbonátos Mn-érc eladhatóságától függött. Így nem meglepő, hogy 2016-ban vevő hiányában Úrkúton az érc bányászatát meg kellett szüntetni és a bányát be kellett zárni.


ni karbonátos ércből. E technológiát alapul véve döntőfordulatot hozott 1966. január-februárban az akkoriCsehszlovákiában a besztercebányai üzemi kísérlet,amely szintén úrkúti karbonátos ércből 14,5 tonna99,9% Mn-tartalmú elektrolit-Mn gyártásával zárult,az akkori árakon gazdaságosan. Ezután már egy évi3000 tonna elektrolit-Mn kapacitású nagyüzem terve-zése, ill. technológiájának pontosítása céljából meg-kezdték Zagyvarónán a hazai szükségletet is biztosítóévi 150 tonna elektrolit-Mn kapacitású kísérleti üzemépítését. Ez azonban 90%-os elkészülte után nem feje-ződött be, mert 1971-ben főhatósági (KGM) döntésalapján a szükséges összeg (2 millió forint) nem voltbiz tosítható. Ezzel megszakadt a nagyüzem létesítésé-hez szükséges technológiai láncolat, egyben az a re-mény is, amely az úrkúti bányászat jövőjét biztosíthat-ta volna. A mangánvegyületek üzemi gyártási kísérle-tei szintén eredményesek voltak; ipari megvalósításu-kat azonban jelentősen akadályozta a témagazda Or-szágos Érc- és Ásványbányák (OÉÁ) rendszerváltáselőtti bizonytalan helyzete, majd 1994-ben megszűnése.

A megtalált fél évszázados képeken szereplőktémabeli tevékenysége

A Mangán Célprogram irányítója, Pilter Pál (1. kép)mondása szerint a mangán-kinyerési kísérletekre azúrkúti karbonátos Mn-ércből az elektrolit-Mn üzemiszintű (tonnás mennyiségű) gyártása „teszi fel a koro-nát”, mivel a többi kísérlet nem eredményezett kohá-szati célokra alkalmas terméket. Ez meg is történt afentebb már említett csehszlovákiai Mn-elektrolízisüzemben (3. kép) végzett kísérletek által. Ezeknél akísérleteknél a FÉMKUT küldetésében szakértőként éskonzulensként januárban jómagam, februárban pedigFekete László (2. és 4. képeken) kohómérnök vettrészt, eredményesen alkalmazva az általunk a FÉM -KUT-ban kidolgozott technológiát. (A lúgzásra vonat-kozó eljárásra szabadalmat kaptunk 1974-ben.)

Szandtner Artúrral az üzemi kísérletek idejénBesz tercebányán három hétig együtt dolgoztam.Segített a csehszlovák közép- és felsőszintű vezetőkkela kapcsolattartásban, koordinációban (hozzám hason-lóan németül), továbbá a kísérleti eredmények regiszt-rációjában. Korábban ő intézte a besztercebányai kísér-letekre vonatkozó államközi szerződés megkötését.Szandtner Artúr Németországban diplomázott, anya-nyelvi szinten beszélt németül. Mint nekem elmondta,


1. kép: Jobbról balra: Szandtner Artúr bányamérnök (bm),Pilter Pál kohómérnök (km), Fekete Sándor bányamérnök

(bm), Bódi Dezső kohómérnök (km)

2. kép: Jobbról balra: Fekete Sándor (bm), SzandtnerArtúr (bm), Fekete László (km)

3. kép: A besztercebányai üzem épülete, ahol a mangán-elektrolízis kísérleteket végezték

4. kép: A FÉMKUT-ban a Mn kísérletek idején, jobbraBódi Dezső, vele szemben középen Fekete László két

munkatársával


ez jelentősen elősegítette a német főrészvényesekkel akapcsolattartást a II. világháború idején úrkúti bánya-igazgatóként, amikor az érc legnagyobb részét mégNémetországba szállították. Így közreműködésévelsikerült elkerülni a bánya németek általi tönkretételét is1944-ben.

Az 1. képen Szandtner Artúr mellett Pilter Pálkohómérnök is látható, aki a volt Vasipari KutatóIntézetben (VASKUT) Verő József kohómérnök, aka-démikus, igazgató helyetteseként a KGM által finan-szírozott mangán célprogramot irányította KovácsSándor kohómérnök közreműködésével. Ezzel nagy-ban elősegítette a már közölt kohászati kutatásokat,továbbá az ötvözött acélgyártásban a nikkel helyettesí-tésére a besztercebányai kísérleteinkből származóelektrolit-Mn felhasználására irányuló eredményeskutatásokat. Ezeket a VASKUT-ban végezték, többekközött Éles László kohómérnök közreműködésével.

Abban az időben Pilter Pál az OMBKE főtitkáravolt, így neki köszönhető a több külföldi szakemberrészvételével a nagyszabású Mangán Konferenciamegrendezése 1967-ben Gyenesdiáson, aminekCsatár Kálmán bányamérnökkel fő rendezője voltam.Vele annak teljes anyagáról magnófelvételt készítet-tünk, amelyről (talán Egyesületünktől) kiadvány ismegjelent (gépelt anyagát megőriztem). A konferen-cián a KGMTI (Kohó- és Gépipari MinisztériumTervező Irodái) képviselője már ismertette az említettzagyvarónai Mn-elekrolízis üzem készülő terveit,továbbá az évi 3000 tonna Mn-előállító nagyüzemtervezési elveit, amely Ajkán létesült volna. A gye -nesdiási konferencia hangulatos szakestéllyel zárult,amely nemcsak a bányász-kohász barátság elmélyíté-sét segítette elő, hanem a témában az együttműködéserősítését is.

Az 1. képen Pilter Pál mellett Fekete Sándor bánya-mérnök látható, aki akkor (vagy korábban) az úrkútiMangánérc Mű (pontosabban így nevezték az egészlétesítményt) főmérnöke volt. Az erőműi füstgázokSO2 tartalmának hasznosítására úrkúti oxidos ércből,mosási meddőből kiindulva kohászati Mn-koncentrá-tumok előállítására végzett széleskörű kísérleteket.Végül is az nem felelt meg kohászati célokra, viszony-lag alacsony Mn-tartalma és többek között magasgipsztartalma miatt. Végül az 1. képen baloldalt jóma-gam (Bódi Dezső kohómérnök) vagyok látható, akineka „mangán-téma” 1955 óta vált „szívügyévé”, amikora Miskolci Egyetemen az azóta már elhunyt HorváthZoltán professzortól megkaptam az acélötvöző fer ro -mangán (FeMn) gyártására vonatkozó, majd 1956-banjeles eredménnyel megvédett diplomaterv feladatomat.Ilyen ismeretek birtokában a gyártás gyakorlati prob-lémáival (a volt) apci Fémtermia Vállalatnál találkoz-tam 1958-ban, ahol foglalkoztam úrkúti dúsított oxi-dos Mn-ércből aluminotermikus eljárással FeMngyártással is. Sajnos ez csak akkor sikerült a kívánteredménnyel, ha az úrkúti dúsítmányt szovjet importérccel keverve redukálták (pl. jó minőségű csiaturaiMn-érccel).

A vászon diafragmás elektrolizáló kád fölött a hát-térben az automatikus pH szabályozó és regisztrálóműszerek, jobbra fent a kb. 200 literes tápoldat tároló

Előbbiekben már ismertetett szakmai munkáimat aFÉMKUT-ban végzett nagylaboratóriumi (5. kép), to -vábbá a besztercebányai üzemi kísérletek során végez-tem; s ezt követően a doktori kutatási témáim már aMn-elektrolízis továbbfejlesztésére irányultak. Ennekeredményeként, majd később szabadalmazott kutatása-inkkal (Elektrolizáló berendezés, 1987) sikerült elérniaz USA-beli áramhatásfokot, s egyben a Mn-kihozatalnövelését is. Az elektrolízis maximális áramfelvétele400 A volt, 16 db ötvözött (KO 35-ös) acél katóddal és17 db Ag és Sb tartalmú ólom anóddal.

Megemlítendő, hogy szabadalmunk alkalmazásá-val korábban a FÉMKUT-ban sikeresek voltak kísérle-teim a Co és Ni kinyerésére a Mn-elektrolízis lúgtisz-títási szakaszában keletkező köztes anyagból, növelveezáltal a gazdaságosságot. (Eljárás Co és Ni elválasz-tására; az 1970-es években tucatnyi országban meg-adott szabadalom). Tudomásom van arról, hogy közü-lük külföldön már alkalmaznak fejlesztéseket.Elődeimtől a „stafétabotot átvéve” az 1980-as évektőlaz eredményes félüzemi és üzemi kísérleteket irányítá-sommal (területi főmérnökként más munkáim mellett)az Országos Érc- és Ásványbányáknál végezték úrkútikarbonátos Mn-ércből mangánvegyületek előállítására(kristályos MnSO4, MnO2). Ezek akkor a világpiaconkeresett árucikkek voltak (pl. vegyipari alapanyagként,illetve a szárazelemgyártásban). Ez a tevékenység1989 után nyugdíjaztatásommal megszűnt.

E téma mellett egyéb kutatásaimra, közleményeim-re vonatkozó nagyszámú témakörbe rendezett (a BKLKohászatban is megjelent) anyagokat, dokumentáció-kat ajándékozással átvette az ELTE TTK Múzeum Tu -do mánytörténeti tára, vállalva azok hosszú távú meg-őrzését és szakmai kutathatóságukat.

Zárszó

E cikkem megírását sokak közül a történet egyikrésztvevőjeként a témában tájékoztatásul szakmaikötelességemnek tartottam, egyben megemlékezésül

5. kép: A nagylaboratóriumi Mn-elektrolízis üzem a FÉMKUT-ban (1963)



az elhunyt munkatársaimra, munkáikra, valamint azúrkúti bányabezárás szomorú hírére. Az úrkúti bányátmár elárasztotta a bányavíz, viszont maradt a sokmil-lió tonnás érckészlet. Szerintem kitermelésének lehetmég jövője a közöltekhez hasonló világszínvonalúeljárásokkal. Mert a jó minőségű külföldi érckészle-tek csökkenésével, minőségük romlásával, ugyanak-kor az acélgyártás Mn „éhségének” növekedésével az„idő ne künk dolgozik”, az úrkúti karbonátos Mn-ércfelértékelődhet, hiszen még értékes ritkafémeket istartalmaz [9].

Úgy tudom, hogy kutatótársaim közül sajnos márcsupán ketten vannak közöttünk. Szabó Zoltán, akiÚrkúton volt geológus és Fogarasi Béla kohómérnök,aki egykor a miskolci Nehézipari Műszaki EgyetemenHorváth Zoltán professzorral végzett Mn kutatásokat.

IRODALOM

[1] Horváth Zoltán: Elektrolitmangán és mangánöt vö zetek.BKL Kohászat 80(1), 1947, 18-20.

[2] Horváth Zoltán: Továbbfeldolgozásra alkalmas, vastólmentes manganoszulfátos oldat előállítása az úrkútimeddőből, 1. r., BKL Kohászat 82(5) 1949, 202-205.

[3] Horváth Zoltán: Továbbfeldolgozásra alkalmas, vastólmentes manganoszulfátos oldat előállítása az úrkúti

meddőből, 2. r., BKL Kohászat 82(6) 1949, 253-255.

[4] Horváth Zoltán, Burnóczky Lajos: Beszámoló az úrkútikarbonátos mangánérccel végzett lúgzási, lúgtisz tí-tási és mangánleválasztási kísérletekről. MTA Mű-szaki Tudományos Osztály Közleményei, 18(1-4),1956, 147-170.

[5] Horváth Zoltán, Fogarasi Béla: Tiszta manganoszulfátosoldat előállítása a hidrociklonozásból származó úr -kú ti meddőből. MTA Műszaki Tudományos OsztályKözleményei, 18(1-4), 1956, 213-225.

[6] Z. Horváth: Anreicherung des Manganerzes von Úrkútauf chemischen Wege, Freiberger ForschungshefteB. 23. 1957, 54-68.

[7] Z. Horváth: Production of manganous sulphate solutionfit for electrolysis from Úrkút washery slimes, ActaTechnica, 18(3-4), 1957, 209-230.

[8] Horváth Zoltán. Az úrkúti mangánérc dúsítása kémiaiúton. A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei,1. kötet, 1957, 37-52.

[9] N. Zajzon, L. Bokányi, H. Schupler, T. Vigh, A. Horváth,I. Gombkötő, I. Gaga: Úrkút – new directions ofmanganese production, Basic research of thestrategic raw materials in Hungary, CritiELMonography series 10. Ed.: J. Földessy, Miskolc,2014, 128-136.

1911. július 1-én Hubert Gyula(1879–1972) mű szaki kereskedő, azangol Darwin–Milner Ltd. Sheffieldacélgyártó, valamint az osztrákVereinigte Isola ti ons werke cégek

kereskedelmi képviselője, továbbá Sig mund Henrik(1877–1920) műszaki kereskedő, az ausztriaiSchoeller-Bleckmann Stahlwerke A.G. és a Phönixacélgyár kereskedelmi képviselője társulási szerző-dést kötött közkereseti társaság formájában, amelyet

1911. november 14-i dá tummal cégjegyzékbe vettek.Ez a Kőbányai Vas- és Acélöntöde (KÖVAC), ponto-sabban jogelődje, a Hubert és Sigmund cég megala-kulásának időpontja.

Hubert Gyula az általa képviselt angol cégtől ötvagon árut szerzett be hitelből, amit rövid időn belülértékesítettek. Ezáltal a frissen alakult cég pénzügyilegstabilizálódott, és rövid időn belül kinőtte az Akadémiautcai telephelyet. 1916 táján új telephelyet vásároltak aVIII. ker. Hunyadi utca 14. sz. alatt.

A Kőbányai Vas- és Acélöntöde vázlatos történeteTOKÁR ISTVÁN okl. kohómérnök


BÓDI DEZSŐ a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1956-ban szerzett vas-és fémkohómérnöki oklevelet,ugyanitt doktori fokozatot a mangánelektrolízis továbbfejlesztése témában. Az egyetem Vaskohászattani Tanszékéntanársegédként kezdte pályáját. További munkahelyei és főbb szakterületei: 1957-től a (volt) apci FémtermiaVállalatnál az aluminotermikus ferroötvözetgyártás fejlesztése majd a kísérleti üzem indítása dolomitbólszilikotermikus Mg gyártásával. 1959-1974-ig csoportvezetőként a (volt) Fémipari Kutató Intézetben széleskörűfémkohászati kutatások, vállalati üzemi fejlesztések. 1974-1977 között a Magyar Szabványügyi Hivatalban főelő-adó. 1977-től 1989-ig korengedményes nyugdíjazásáig területi főmérnökként végzett illetve irányított és koordináltszámos K+F munkát (a már megszűnt) Országos Érc- és Ásványbányáknál az érc- és ásványelőkészítés, mangán-kohósítás, illetve biometallurgia (Recsk Lahóca), továbbá környezetvédelem (Gyöngyösoroszi) területén. Kutatásieredményeit társszerzőként szabadalmak is jelzik, azokról a BKL Kohászatban és máshol számos cikke jelent meg.Az OMBKE-nek 69 éve, a Magyar Mérnöki Kamarának 21 éve tagja. Nyugdíjasként ipari szakértőként gyakranvégzett – esetenként jelenleg is végez – szakmai tevékenységet (köztük minisztériumi felkérésre a verespataki ésfelsőcsertési „ciántechnológiás” aranybányászati projektek véleményezése).


A konjunktúra láttán a cégtársak a saját gyártásmegszervezését tervezték a forgalmazott áruk körében.A gyakorlati lépést Sigmund Henrik 1920-ban bekö-vetkezett halála hátráltatta ugyan, mindazonáltal 1921-ben Hubert Gyula lépésre szánta el magát; a Hunyadiutcai telephelyen a könyvelők helyiségének egy részétleválasztotta és felállított benne egy koksztüzelésű 50kg-os tégelykemencét, ahol a BSZKRT (fővárosi köz-lekedési rt.) részére alumínium felsővezetéki szerelvé-nyeket kezdtek önteni kokillába. A termelés rövidesenbővült homokformázott alumíniumöntvények gyártá-sával. Az öntést még a kezdés évében kiköltöztettékKőbányára, a Fertő utca 14. sz. alatti telekre, amit még1916-ban vásároltak meg. A telken a Fertő utcai bejá-rattól jobbra álló földszintes épületbe telepítették azöntödét. Ezzel elkezdődött a termelő tevékenység akésőbbi KÖVAC területén. 1922-ben Hubert Gyulavásárolt egy használt 300 kg-os ívfényes olvasztóke-mencét, Szűcs Endre szerint az elsőt az országban.

Sigmund Henrik halála után Hubert Gyula rendez-te a tulajdonviszonyokat, és 1922. szeptember 19-ihatállyal felvétette a céget az Egyéni VállalkozókJegyzékébe egyedüli tulajdonosként. 1923-ban szétvá-lasztotta a kereskedelmi és ipari tevékenységeket.Ennek során önálló céget alapított a Fertő utcai telep-helyen „tégelyekben eszközölt olvasztással fém- ésműöntőipar” űzésére.

1925-ben a cég megszerezte az R. Stock német cégforgácsolószerszámainak, majd a Stiria szerszámacé -loknak a forgalmazási jogát, amit 1927-ben felcserélt aKrupp cég nemesacéljainak forgalmazási jogára. 1927-ben vásárolt egy használt egytonnás ívfényes olvasztó-kemencét.

1931-ben a cég megszerezte a Krupp cégtől aWIDIA (Wie Diamond) márkanevű keményfém lap-kák kizárólagos forgalmazási jogát. 1934. július 14-énmegvásárolták a stuttgarti Robert Bosch cégtől az Alnimágnesötvözetek gyártási jogát.

Hubert Gyula tevékenysége során arra törekedett,hogy a rendelkezésére álló korszerű anyagokat a lehe-tő legnagyobb feldolgozottságban értékesítse. Ezért,miközben ellátta a magyar piacot a kor legjobb minő-ségű rozsdamentes acél termékeivel, 1935-ben elkez-dett textilfestő gépeket gyártani a Schieferstein ésDvořak cég licence alapján. Innen számítjuk a gép-gyártás kezdetét. 1936-ban a cég vásárolt az AEGnémet cégtől egy nagyfrekvenciás indukciós olvasztóberendezést két 300 kg-os kemencetesttel.

1937-bern Hubert Gyula a két cégét részvénytársa-ságban egyesítette, 750 000 pengő alaptőkével. Arészvénytársaság elnöke gróf Károlyi Gyula lett. 1938-ban a Hubert és Sigmund cég jogot szerzett a Kruppcégtől a WIDIA keményfém lapkák gyártására és érté-kesítésére DUREXIT néven, nemcsak Magyarorszá -gon, hanem Kelet-Európában is.

A II. világháború alatt felmerült a kérdés, hogyanlehet biztosítani az üzem ellátását folyékony fémmelaz áram tartós kimaradásakor, bombázások esetén.Erre számítva építettek egy 1000 kg-os Bessemer-kon-

vertert és egy 800 mm átmérőjű vízhűtéses kupolóke-mencét, valamint egy dízel üzemű áramfejlesztőberendezést. A háború alatt az áram tartós kimaradásá-ra, így a berendezések üzemeltetésére nem volt szük-ség. A próbaüzem során a konverter balesetveszélyes-nek bizonyult, ezért a háború után a berendezéseketelbontották.

Az 1940-es évekre a gyár termelési tevékenysége akövetkező területeket ölelte fel:— Kohászati termékek: elektroacél-öntvények; rozs-

daálló-, saválló- és hőálló acélok; állandó mágne-sek; elektro-szürkevas öntvények; könnyű- ésnehézfém öntvények; keményfém lapkák.

— Gépgyártás: félgyártmányok és gépek; textiliparifestőgépek; vegyipari gépek és berendezések; sav-álló csövek és csőidomok. A II. világháború alattgyártottak tábori konyhát, kézigránátot és gyújtófe-jeket.1942-ben a vállalat társasági formája részvénytár-

saságról korlátolt felelősségű társaságra változott.A gyárat a háború során komolyabb károsodás nem

érte. A bevonuló Vörös Hadsereg kezdeményezésére1945. január 15-én megkezdődött a termelés, alumíni-um dugattyúkat öntöttek a hadsereg karbantartói részé-re. A munka ösztönzésére a Vörös Hadsereg megszer-vezte – a gyár történetében először – a dolgozók napimeleg étkeztetését. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz,hogy a dolgozói létszám februárra elérte a 300 főt.

A Hubert és Sigmund Acélöntő és Gépgyár alkal-mazotti létszáma 1923-ig 4 fő; 1924-ben 50 fő; 1928-ban 60 fő; 1934-ben 230 fő; 1938-ban 300 fő; 1940-ben 400 fő; 1943-ban 1120 fő; 1945-ben 750 fő volt.

1947-ben az illetékes magyar hatóságok felkértékHubert Gyulát, hogy utazzon az Egyesült Államokbaés vásároljon rozsdamentes lemezt a magyar élelmi-szeripari gépgyártás és konzervipar újraindítására.Hubert Gyula a felkérésnek eleget tett, a várt anyago-kat a magyar állam megkapta, de ő nem tért haza,hanem Milánóba ment és átvette az ottani gyárának(SAMPAS) irányítását.

1948. március 26-i dátummal a gyárat államosítot-ták. A gyár igazgatói tisztségét betöltő ifj. HubertGyula is elhagyta az országot. Kapcsolatuk a gyárralnem szakadt meg, később a KÖVAC az ő licencükalapján gyártotta az anizotróp öntött mágneseket. Agyár a Kőbányai Vas- és Acélöntöde (KÖVAC) nevet1951. november 15-én vette fel.

Az államosítás után az új vezetés profiltisztításthajtott végre, megszüntette a nehézfém-öntvények(1950), az alumíniumöntvények (1951), a textilipari-,az élelmiszeripari- és vegyipari gépek (1958) valaminta keményfém lapkák (1962) gyártását.

Az 1950-es években a gyár területe megduplázó-dott a szomszédos telkek bekebelezésével és megkez-dődött az acélöntvény-gyártás intenzív fejlesztése,amit meggyőzően szemléltetnek az acélöntöde terme-lési adatai: 1947-ben 744, 1950-ben 1705, 1960-ban1960, 1962-ben pedig 4633 tonnát termeltek.

1951-ben bevezették a szürkevas hengerperselyek




centrifugális öntését és rövidesen a perselyek nagyolóforgácsoló megmunkálását is. A termelés az 1948. évi38 tonnáról 1962-re 3722 tonnára nőtt. 1954-ben meg-kezdődtek a héjformázás bevezetésére irányuló kísérle-tek, és 1955-ben az országban elsőként iparilag alkal-mazták is. 1957-ben a mágnesöntés kivált az acélöntö-déből és a korábbi gépgyártás alól felszabadult terüle-ten önálló üzemként szerveződött meg.

Az 1950-es évek második felében a KÖVAC por-kohászati üzeme nem tudta teljesíteni a DUREXIT lap-kák iránti igényeket. Ezért napirenden volt a kemény-fém lapkák gyártásának áthelyezése az építés alatt állóPestmegyei Porkohászati Vállalathoz. Eközben meg-kezdték a porkohászati ferritmágnesek gyártását a hír-adástechnikai, majd a mind erőteljesebben jelentkezőhűtőgép ajtózáró- és tömítőszalagok iránti igényekkielégítésére.

1958-ban a rohamosan fejlődő konzervipar részérőlerőteljes igény lépett fel a konzervipari berendezésekiránt. Ezért a vállalat vezetése a felügyeleti hatóságjóváhagyásával a gyümölcs- és paradicsomfeldolgozó-gépek gyártásának újraindítása mellett döntött. Az elsőgyümölcslégyártó-gépsor a Szigetvári Konzervgyárbakerült, amelynek kedvező üzemeltetési tapasztalatainyomán megkezdődött a KÖVAC lévonalainak szállí-tása a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, India ésIrak üzemeibe. Ez szükségessé tette a gépgyártás fel-tételeinek intenzív fejlesztését, amelynek keretében1960-ban üzembe helyezték a nemesacél kovácsolóüzemet, 1962-ben két csőhegesztő gépsort rozsdamen-tes csövek gyártására, amit 1969-ben hidegpilgerezőgéppel egészítettek ki. Ezzel elérték a gépgyártás alkat-részigényeinek kielégítését házon belül.

A KÖVAC dolgozóinak létszáma 1962-ben 1962volt. 1963. április 1-vel a KÖVAC a KGM felügyeletealól a megalakuló Öntödei Vállalat felügyelete alákerült.

1968-ban átszervezést hajtottak végre, aminekeredményeképpen öt önelszámoló gyáregység jöttlétre, ún. Acélöntöde-, Persely-, Cső-kovács-, Mágnes-és Gépgyártó gyáregység. 1969-ben a vállalat újabbterületekkel gyarapodott és ez lehetővé tette az acélön-töde új anyagterének megépítését. Az 1960-as évekmásodik felében a hazai vegyipar gondokkal küzdöttaz ún. reformer csövek beszerzése terén. A KÖVAC

vezetése, megszerezve az iparvezetés támogatását,1969-ben megvásárolta az angol Sheepbridge AlloyCasting Ltd. Sutton in Ashfield cégtől a reformercsö-vek gyártására szolgáló centrifugál-öntőgépet és know-how-t, majd megkezdte a hazai igények kielégítését,sőt exportra is termelt.

A KÖVAC villamosenergia-ellátása közvetlenül abudapesti hálózatról történt. Az egyébként is túlterhelthálózatban az ívfényes kemencék sok zavart okoztak.A zavartalan energiaellátás biztosítására 1970-benüzembe helyezték önálló villamos alállomásukat.

1986. március 21-én megszűnt az Öntödei Vállalat,és a Cégbíróság aznapi dátummal bejegyezte a Kő -bányai Vas- és Acélöntöde Vállalatot, majd 1990. már-cius 1-vel a vállalatot holdinggá szervezték. Ez azon-ban már nem segített megakadályozni a csődhelyzetkialakulását, és 1993. június 4-től megkezdődött a cégfelszámolása. 1998. augusztus 24-én a felszámolásbefejeződött, és ezzel a nappal a Kőbányai Vas- ésAcélöntödét megszűntnek nyilvánították.

Végezetül emlékezzünk meg a vállalat neves szak-embereiről, vezetőiről:

A Hubert és Sigmund gyár és a KÖVAC jelesebbműszaki alkalmazottai: Gondár Jenő gépészmérnök(1908–1973), Zorkóczy Béla gépészmérnök (1898–1975), Vécsei Béla kohómérnök (1882–1965), KerpelyKálmán kohómérnök (1894–1959), Hajtó Nándorkohómérnök (1914–1978), Szűcs Endre kohómérnök(1916–1996), Bánky Gyula kohómérnök (1923–2015).

A KÖVAC igazgatói: Varga Károly 1948–1950;Maurer Ernő 1950–1951; Zsofinyecz Imre 1951;Nottny Mátyás 1951–1952; Palotás Mátyás1952–1953; Kisvári Béla 1953–1963; Eredics Károly1963–1965; Zentai László 1965–1969; TrajkovicsJózsef 1969–1980; Csöngei György 1980–1985;Külkey Dénes 1985–1993; dr. Harsányi Emilné (fel-számolással megbízott ig. 1985–1993).

A KÖVAC főmérnökei: Stefán Géza 1948–1952,Kalla Kálmán 1953–1956, Szűcs Endre 1957–1968;Tokár István 1968–1971, Jagrik Barnabás 1971–1979(termelési főm.), Bánky Gyula 1971–1975 (fejlesztésifőm.), Sereg György, 1975–1979 (termelési főm.),Horváth Béla 1979–1981 (fejlesztési főm.), KülkeyDénes 1981–1985, Szenyán József 1985–1993.

TOKÁR ISTVÁN Sárospatakon született 1934. február 13-án. Diósgyőrben, a Kohóipari Technikumban részesültközépfokú oktatásban. Egyetemi tanulmányait a Kijevi Politechnikai Intézetben (KPI) végezte, ahol 1958-bankohómérnöki diplomát szerzett. Munkahelyei a Kőbányai Vas- és Acélöntöde (KÖVAC), illetve a GépipariTechnológiai Intézet (GTI) voltak. A KÖVAC-ban acélöntödei technológusként, majd főmérnökként, a GTI-bentudományos főmunkatárs beosztásban dolgozott. 1992-ben nyugdíjba vonult, ez után 2011-ig egyéni vállalkozó-ként végzett szakmai munkát.

Világrekord a gázkitermelésben

Az orosz állami óriáscéghez tartozó Gazprom Urengojvilágrekordot állított fel a gázkitermelésben: a jamalinye -

nyecföldi lelőhelyen már 7 trillió köbmétert termeltek ki. A6000 négyzetkilométeres mezőt 1966-ban állították terme-lésbe.Kommersant 2019. március 25. Kőrősi Tamás


Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület2019. június 18-ai választmányi ülése

Dr. Hatala Pál elnök megnyitotta az OMBKE központ-ban tartott ülést, és megállapította a határozatképességet.Kérdésére: az írásban meghirdetett napirendet a Vá laszt -mány egyhangúlag, ellenvélemény és tartózkodás nélküljóváhagyta.

1. Napirend: dr. Hatala Pál a Küldöttgyűlésen át nemvett kitüntetéseket adott át, majd tájékoztatást adott az előzőválasztmányi ülést követő elnökségi intézkedésekről, esemé-nyekről. A fontosabbak:május 8. Az Alapszabály Bizottság vezetője az elnökség és

szakügyvéd egyeztetett az OMBKE irodában.május 9. Nagybányai EMT konferencia: 70 fővel vettünk

részt. május 15. Duális szakmai képzési kerekasztal ülés a MVAE-

ben elnöki részvétellelmájus 17. Szlovák bányavárosok találkozója Kőrösi Tamás

részvételévelmájus 23. Bányászati szakigazgatási konferencia Zalaka ro -

son, ahol Szabados Gábor vett rész.május 25. OMBKE Küldöttgyűlés.június 6. Sopron Bányamérő Szakcsoport, Tovább kép zési

Konferencia 70 fő részvételével.Az elnök sikeresnek ítélte az ózdi Küldöttgyűlést, köszönetétfejezte ki a helyi szervezetnek, a városnak és az Acél mű nek.

Az Elnöki tájékoztatást a Választmány egyhangúlag,ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadta.

2. napirend: A 109. Küldöttgyűlés határozatai és azabból származó feladatok. Kőrösi Tamás ismertette a határo-zatokat. (Lásd a küldöttgyűlési beszámolóban. – Szerk.)

A főtitkári tájékoztatást a Választmány egyhangúlag,ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadta.

Ezt követően dr. Hatala Pál felkérte az újonnan megvá-lasztott főtitkárhelyettest beszámolójára.

Dr. Szombatfalvy Anna arról számolt be, hogy két kiemeltterületen végez munkát. Az Ifjúsági Bizottság az egyesület tag-létszámának a csökkenése ellen keres megoldást. A másik té -ma kör az informatikai fejlesztés, az egyesületi weboldal meg-újítása, az elektronikus kapcsolattartás a tagokkal, fel kellmérni, kivel oldható ez meg. Cél, hogy a weboldalon mindenelérhető legyen: hírek, programok, önéletrajzok, álláshirdeté-sek, múzeumok és emlékhelyek, a Morvai levelező lista integ-rálása. Fontos, hogy anyagi forrást kell biztosítani.

A taglétszám növelésével, az egyetemi hallgatók belépé-sével és megtartásával kapcsolatban hozzászóltak dr. MendeTamás, dr. Havasi István, dr. Pataki Attila, melyre az elnökés főtitkárhelyettes reagált. Lényeg, hogy az OMBKE nyitottazok felé, akik az alapszabályt elfogadják, az OMBKE tag-ság és a diákhagyományok pedig két külön kérdéscsoport.

3. napirend: A Megújulási Munkabizottság létrehozása,elnökének és szekcióvezetőinek felkérése.

Dr. Hatala Pál ismertette az erre vonatkozó tervet.(Lásd: a 109. Küldöttgyűlés elnöki bevezetője és a 8. sz. ha -tározata az 5. és 8. oldalakon. – Szerk.)– Szervezet és Működés Szekció: szekcióvezető Zelei Gá -

bor, okl. bányamérnök, kapcsolattartó elnökségi tagHatala Pál.

– Gazdálkodási Szekció: szekcióvezető ifj. Ősz Árpád, okl.olajmérnök, kapcsolattartó dr. Szabados Gábor.

– Informatikai Szekció: szekcióvezető ifj. Bombicz János,kapcsolattartó dr. Szombatfalvy Anna.

– BKL Szekció: szekcióvezető: dr. Pataki Attila, okl. bánya-mérnök, kapcsolattartó elnökségi tag Kőrösi Tamás.

– Kitüntetések, Elismerések Szekció: szekcióvezető NémethTamás, okl. kohómérnök, kapcsolattartó elnökségi tag:Hatala Pál.

A szekciók összehívása június végéig megtörténik, aztkövetően, hogy az egyes szakosztályok, osztályok június 19-ig megküldték a szekcióba delegálni kívánt, felhatalmazotttagtársaik neveit. Fiatalabb kollegák delegálása is jó lenne.Az egész programra 3-4 hónapot szánunk, az ősz során kellkészen lennünk vele. Ha megvan a Cselekvési Terv, meg-rendezzük a 3. Hogyan tovább OMBKE? találkozót is (Bu -da pesten). A munkavégzés szabályait, időütemezését a szek-cióvezetők határozzák meg. Idő- és költségkímélés miattjavasolt az e-konferencia üzemmódban végzett távmunka.

Dr. Havasi István kérdésére dr. Szabados Gábor elmond-ta, hogy a Bizottság feladata a tényfeltárás és javaslattétel amegállapított problémák orvoslására.

Elnök: Kérem a választmánytól, hogy a munka októbe-rig folyjék, addig jussunk el a javaslattételi szintre.

Dr. Szabados Gábor: Szeptember 25-én lesz a kö vetkezőválasztmányi ülés, ahol a szekcióvezetők már rövid tájékoz-tatást tudnak adni az elvégzett munkáról.

Az Elnöki tájékoztatást a Választmány egyhangúlag,ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadta.

A 4. napirendben Kőrösi Tamás főtitkár a Selmeci Diák -hagyományok körül támadt viták tisztázására alakult Ad HocBizottság véglegesített jelentését terjesztette elő (a Választ -mány tagjai előre megkapták).

Hozzászólások és módosítások után A Választmány az Ad Hoc Bizottság jelentését 3 ellen-

szavazat és 1 tartózkodás mellett elfogadta.(Az elfogadott állásfoglalást lásd alább. – Szerk.)Az 5. napirendben a kiadott anyaghoz azt tette hozzá dr.

Szabados Gábor, hogy az Egyesület máig és jelenleg stabi-lan fizetőképes, nincsenek elmaradásai.

Az ügyvezetői tájékoztatást a Választmány egyhangú-lag, ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadta.

A 6. napirendi pontban dr. Szabados Gábor ügyvezetőigazgató adott tájékoztatást az OMBKE Titkárság tervezettmunkaszervezési átalakításáról: Kevesebb technikai és többszervezési (programszervezési) munkát látna hasznosnak. Alegelemibb technikai részeket – könyvelés bérszámfejtés –szervezzük ki vállalkozáshoz. Ehhez kell továbbra is egybelső összekötő munkatárs, aki azután ellát még más szerve-zeti feladatokat is.

A hozzászólók a rendezvényszervezési, helyi klubéleti,tagnyilvántartási feladatok egyidejű ellátására hívták fel afigyelmet. Hatala Pál az iktatás fontosságát hangsúlyozta.

Az ügyvezetői tájékoztatást a Választmány egyhan-gúlag, ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadta.

Egyesületi ügyek



A 7. napirendben Kőrösi Tamás főtitkár adott tájékozta-tást az OMBKE 2019. II-III. negyedévi rendezvényeiről.június 22. Salgótarjáni Ipartörténeti Emléknapaugusztus 2-3. Dunakiliti, Pivarcsi László Szigetközi

Tudományos Szakmai napokaugusztus 29. Kazincbarcika, Központi Bányásznapaugusztus, Oroszlány, Bányászati Múzeumok és kiállítóhe-

lyek 2. konferenciájaszeptember 6-7. Selmeci Szalamander egyesületi autóbusz

kirándulássalszeptember 13-14. Miskolc, Fazola Napok, (Konferencia)szeptember 22. Zalaegerszeg, 50 éves a Magyar Olaj- és

Gázipari Múzeumszeptember 27. Budapest, 50 éves az Öntödei Múzeum

Dr. Havasi István kérte, hogy a Selmeci Sza laman derrendezvényre a Miskolcról szervezett diák-autóbusz költsé-geinek a felét az OMBKE vállalja. Dr. Szabados Gábor vál-lalta.

Több szakmai múzeumunkban lesz Múzeumok Éjszakája.8. EgyebekTóth János kérte, hogy az utóbbi időben Szak ma történeti

Bizottságnak nevezett bizottság neve maradjon a korábbi:Történeti Bizottság.

A Történeti Bizottság elnevezést a Választmányegyhangúlag, ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfo-gadta.

Tóth János ezután előzetes tájékoztatást adott a MOGIM50 éves rendezvényeiről, kiadványairól.

Dr. Szabados Gábor: értékes kezdeményezése volt azMBFSZ-nek, hogy a nála meglévő technikai kapacitássallétrehozta a magyarországi bányászati múzeumok és bemu-tatóhelyek rendszerét, és megszervezte a magyarországibányászati múzeumok és bemutatóhelyek első konferenci-áját. Az MBFSZ viszont tovább nem tartja a saját feladatá-nak ennek a folytatását. Ezért a Szervezők kérték, hogy azOMBKE legyen gaz dája, adja a nevét, szervezetét, tapasz-talatát ah hoz, hogy fönnmaradjon ez a hagyomány.Szerintem ez szak mai kötelezettségünk. Dr. Hatala Pál eztazzal egészítette ki, hogy ennek példájára elkészült aKohászati kiállítóhelyek listája, ez is kerüljön föl a webol-dalunkra is.

Dr. Szabados Gábor a Küldöttgyűlésen felhatalmazástkapott a választmány az antik bútoraink, és a tulajdonunkbatartozó lakás értékesítésére. A bútorokra már van érdeklődő,ezért értékesíteni akarjuk. A Múzeum körútra megbízunkegy irodát, hogy becsülje fel és adja el, valamint ezzel egyidőben vállalja, hogy biztosít új székhelyet.

Dr. Hatala Pál szavazásra bocsátotta a magyarországibányászati múzeumok és bemutatóhelyek konferenciájánakOMBKE körbe fogadását, valamint a bútorok- és a lakásértékesítésének megindítását.

Az ügyvezetői előterjesztést a Választmány egyhan-gúlag, ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadta.

Zelei Gábor elmondta, hogy megvizsgálták egy szlovákpartnerekkel közös pályázat lehetőségét. A program 100%-ban előfinanszírozású, az OMBKE a jelenlegi helyzetben eztnem tudja vállalni.

Az ülés emlékeztetője alapján PT

Az OMBKE Választmányának állásfoglalásaa Selmeci Diákhagyományok körül támadt

viták ügyében

1. A Selmeci Diákhagyományok a Selmeci Bányászati ésErdészeti Akadémia jogutód intézményeinek örök sége, azegyetemi élet részeként azok éltetése és tovább örökítésea mindenkori utódkarok Alma Materei diákságának jogaés feladata.

2. A Selmecbányán 1892-ben alapított OMBKE mű szaki-tudományos és szakmai érdekvédő egyesület, így – ugyana Selmeci Diákhagyományokkal kap csolatban döntésijogköre nincs –, de a tagság döntő része megkereszteltbalekként vagy firmaként, filiszterként az egyetemi éveketkövetően az Egye sület keretén belül éli meg ezeket ahagyományokat. Az Egyesület tagja bárki lehet, aki elfo-gadja az Egyesület alapszabályát és érdekli a bányász-kohász szakmai kultúra. A diákhagyományok nem azono-sak az ipari szakmai hagyományokkal. Igaz, hogy az utób-binak alapja az előbbi, de az ipari hagyományok az idő-ben, az adott körülményekhez igazodva alakultak.Azonban a selmeci szellemiség megmaradt.

3. Az Egyesület selmeci öregdiákjai szerzett örökségénekrészeként végzi a Selmeci Diákhagyományok, akadémiaitörténetek, a Bursch-nóták és hagyományrendszer ismer-tetését, terjesztését, életben tartását saját tagjai és a szak-máink iránt érdeklődők számára. Azonban az Egyesületnem tart sem esetenként, sem szisztematikusan, meghir-detett módon, rendszeres balek- és firmaoktatást, nemavat balekot, sem firmát.

4. Balekot avatni és firmát keresztelni csak a selmeci utód-karok diákjai által tartott szakestélyeken lehet.

5. A Selmeci Diákhagyományok ügyében az OMBKE csaka Selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia szakmáink-hoz kötődő utódkarait kívánja támogatni.

6. A Selmeci Diákhagyományoknak más, nem selmeci utód-intézmények diáksága általi „lemásolásával” kapcsolatosvitás kérdéseket a különböző intézmények diákjainak kellegymás között megbeszélniük és megoldaniuk.

Új tagjaink(2017. április – 2018. április)

Bányászati Szakosztály: Aschenbreuner József, Babicz Pál, Balázs Gyula,

Barkóczy Péter, Bedő Mózes, Bihacker János, BihariGyörgy, Czesznak László István, Csibi Gyula Botond, DallosIstvánné, Dombi Zoltánné, Erős Sándor, Dr. Fancsik Tamás,Farkas András, Dr. Fricz-Molnár Péter, Geiszné Nagy Edit,Gromon István, Gyöngyösi Szilvia, Haracska Ferenc,Haraszti Lászlóné, Hart mann Levente, Horváth GyőzőCsaba, Kiss Lászlóné, Kollár Zoltán, Kovács István, KövérBéla, Lakatos Csaba, Lois Lajos, Lőrincz György, MihaleczJózsef, Miklós Róbert Levente, Nagy Sándor Mihályné,Orlo vits László, Plank Zsuzsanna, Poptiuc János, Rabi Béla,Szabó Róbert, Székely Ferenc Géza, Szepesi Zsuzsanna, Dr.Szunyogh Gábor, Tóth Ferenc, Varga Ervin, Varga László,Varga Viktória, Zsoldosné Lőrincz Anikó




Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály: Donáth Levente, Farkas Tamás, Ferenczy Zoltán, Járai

Zoltán, Köcski Attila, Orbán Attila, Papp Ábel, Terhes ZoltánZsolt, Török Csaba,

Vaskohászati Szakosztály:Bakos Csaba, Baráth István, Bárdos István, Benyhe

László, Bokor Sándor, Bolyki László, Bolyky Gábor Pál, Dr.Csobod László, Demeter Éva, Filipcsin Károly, HercsikFerenc, Horváth Károly, Hunyák Gábor, Kedves Lajos,Kelemen Kristóf, Kirchknopf András, Kis Lajos, KónyaLászló Nándor, Kovács Imre, Kvárik Sándorné, LantayRóbert, Lócsy Lóránd, Lőw Gábor, Lukács Gábor, MagyarPál, Molnár Timea, Dr. Nagy Péter, Nagy Sándor, NéderGyörgy Attila, Németh Endre, Németh Ferenc, ÖmböliNorbert, Plesovszki Sándor, Póczos József, Pusztai Árpád,Rónai Tamás, Szalai Dániel, Szrogh Lajos, Sztranát István,Telek Péter, Tóth József, Tóthné Hangonyi Gréta, ZákányiFerenc, Zombori István

Fémkohászati Szakosztály:Cserta Péter, Ferenci Norbert, Hajnal József, Karetka

Gábor, Dr. Végvári FerencÖntészeti Szakosztály: Csorba-Branyiczki Brigitta, Ferencz Attila, Győri Imre,

Győri Imre Áron, Kemény Tibor, Kerékgyártó József Károly,Molnár Viktor, Molnárné Lóczi Dorottya Nyeste Viktor RaffaiHilda, Dr. Sebestyén Ferenc, Suszter Mór, Vajda Bettina

Egyetemi Osztály: Barna Róbert Péter, Béla Izabella, Csákai Lajos,

Gombos Géza, Gyarmati Gábor, Hajas Ákos, Hutton-MillsChristopher René, Imre Balázs, Kaufmann Ákos, Dr. KékesiTamás, Koroknai Botond, Dr. Mertinger Valéria, MolnárIstván, Romenda Roland Róbert, Siomos Angelos Sylvester,Suhaj Ádám, Szilvási Marcell, Szirmai Alexandra, TóthJózsef.

Szeretettel köszöntjük új tagtársainkat!Szerkesztőség

125 éves a „Jó szerencsét” köszöntés

Ezen egy és negyed százados évfordulón elevenítsük fela köszöntésünk eredetének és megünneplése hagyománnyáválásának eseményeit.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület(OMBKE) 1894. április 7-ei Selmecbányán megtartott felol-vasással összekötött választmányi ülésének jegyzőkönyve(11. napirendi pont) az alábbiakat tartalmazta: „Árkossy Bélaa bányászköszöntésre vonatkozó ama kérdését, hogy a német„Glück auf” köszöntést a legmagyarosabban mi módonlehetne kifejezni. Többek hozzászólása után Péch Antal tisz-teletbeli tag a „Jó szerencsét” köszöntésformát tartva a leg-magyarosabban hangzónak, azt ajánlja elfogadtatásra. –(Általánosan elfogadtatik.)” Megjelent a BKL XXVII. évfo-lyam (1894) 8. számában, p: 115.

Az ötven éves megemlékezésre a háborús eseményekmiatt nem került sor. A BKL Bányászat 77.évfolyam (1944)21. számában (p: 310-311) jelent meg Faller Jenő írása„Ötven éves a magyar bányászköszöntés” címen.

Két kiemelés a cikkből:„A háborús világesemények szédítő forgatagában lehet,

hogy időszerűtlen megemlékezni egy látszólag jelentéktelenévfordulóról, nekünk, magyar bányászoknak azonban fontos– sőt mostani nyomorult vergődésünkben talán hatványozot-tan fontos – följegyezni, hogy a hivatalos köszöntésünk a ’Jószerencsét!’ ötven éves.”

„ ... köszöntésből öntudatos büszke hittel csendül ki mais, hogy bármi történjen a földön vagy a föld alatt, a magyarbányász bátran s igaz szívvel állja az eljövendő, továbbimegpróbáltatásokat.”

1994 elején e sorok írója javaslatot terjesztett elő a Bá -nyaipari Dolgozók Szakszervezet (BDSZ) és az OMBKEelnöke felé, hogy a centenáriumon tartsunk emlékülést a vár-palotai Jó szerencsét Művelődési Központban. A javaslatotmindkét elnök örömmel fogadta és megbízta a javaslattevőta szervezéssel.

1994. április 7-én zsúfolásig megtelt a várpalotai Jó sze-rencsét Művelődési Központ színházterme. A megnyitótSchalkhammer Antal, a BDSZ elnöke, az ünnepi előadástMolnár László, a Központi Bányászati Múzeum igazgatója,a zárszót dr. Tóth István, az OMBKE elnöke tartotta. Azünnepségen köszöntőt mondott: Leszkovszki Tibor (Vár -palota polgármestere) dr. Szűcs István (IKM), dr. FallerGusztáv (MTA), dr. Brezsnyánszki Károly (MFT), dr. SzarkaLászló (MGE), Németh György (MBSZ).

Ezt követően a résztvevők az emléktáblához vonultak –a bronz dombormű alkotója Bóna Kovács Károly (1897-1970) bányászkötődésű szobrász és festőművész) –, ahol ajavaslattevő mondott beszédet és vállalta, hogy mindenévben szakmai előadással is emlékezzünk meg az évforduló-ról, majd koszorúzásra és állófogadásra került sor.

2019. április 5-én a várpalotai Jó szerencsét MűvelődésiHázban került sor a 125. évfordulóra. Az emlékülés a Szíj-teremben került megtartásra, de olyan nagy érdeklődés mel-lett, hogy nem csak a terembe kellett újabb két sor széketbetenni, de meg kellett nyitni egy újabb termet, hogy min-denki el tudjon helyezkedni. A forgatókönyv olyan volt, mintaz eddigi emléküléseken, a rendezvény szervezési tennivaló-it a moderátori feladatokkal együtt e sorok írója látta el.

A Bányászhimnusz elhangzása után a Faller JenőSzakközépiskola és Kollégium tanulóinak (felkészítő taná-rok: Reif Mónika és Sándor Zsuzsa) színvonalas „bányász”műsora után az emlékülés moderátora, dr. Horn Jánosköszöntette a megjelenteket – köszönve a meghívás elfoga-dását – név szerint is:

Dr. Hatala Pált, az OMBKE elnökét; Rabi Ferencet, aBDSZ elnökét; dr. Vajda Viktóriát, a Veszprém MegyeiKormányhivatal főigazgatóját; Vörösmarty Évát, a Veszprém

A résztvevők a Bányászhimnuszt éneklik


Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnökét; KatonaCsabát, Várpalota alpolgármesterét; dr. Fancsik Tamást, aMagyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnökét; dr. SzűcsPétert, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kardékánját; dr. Horváth Miklóst, a Dunaújvárosi EgyetemMűszaki Intézet igazgatóját; Szakál Tamást, a MagyarBányászati Szövetség elnökét; Zelei Gábort, a MagyarGeofizikusok Egyesülete alelnökét a Magyarhoni FöldtaniTársulat képviseletében is; Csővári Zsófia Rékát, a ThuryVár Nonprofit Kft. igazgatóját; Kedves Albertet, a FallerJenő Szakközépiskola és Kollégium felelős helyettesét;László Zoltánt, a Vasas Szakszervet alelnökét; Kalász Sán-dort, a MOL Bányász Szakszervezet alelnökét; GlevitzkyIstvánt, a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány(DSZKA) elnökét és dr. Káldi Zoltán bányakapitányt, aVeszprém Megyei Kormányhivatal főosztályvezetőjét.

Ezt követően került sor dr. Fancsik Tamás „Szénhidrogénkutatás, termelés kérdései” című szakmai előadására, mely-nek összefoglalását alábbiakban közöljük.

Az előadás a hazai kőolaj- és földgázigények kielégítésé-nek lehetőségeit vázolja fel, érintve a globális szükségletet, aMagyarországon már felfedezett és még várható szénhidro-gén mennyiségeket, az elterjedt kutatási módszereket, akitermelési lehetőségek fejlődését és a kutatási területekkelvaló lefedettséget.

Globális kitekintés alapján az energiaigény az energiafo-gyasztással együtt világszerte növekszik, a fejlett országok-ban a technológiai fejlesztésekkel elérhető energiahatékony-ság növekedés ezt ellensúlyozza. A kőolaj felhasználásastagnál, a földgáz és a megújulók felhasználása növekszik. Atechnológia fejlődése gyorsabb az igények növekedésénél,ami 2012 óta a kőolaj- és földgázárak csökkenésében is meg-mutatkozik.

A hazai primerenergia felhasználásban a földgáz 32%-kal, a kőolaj 28%-kal részesül, a földgáz 80%-át, a kőolajcsaknem 90%-át importból fedezzük. A szükségletek bizto-sításában jelentős szerepe van a hazai vezetékrendszereknekés a külföld felé kiépített kapcsolódási pontoknak.

A hazai éves termelés jelenleg 0,8 millió m3 kőolaj és 2milliárd m3 földgáz, szerepe jelentős az ország energiaellátá-sában. A kutatás és a technológiai fejlesztések jó esélytadnak a kitermelés szinten tartására, új előfordulások felfe-dezésére. A következő 25-30 évben 35-70 millió m3 kőolajegyenértékű hagyományos és 100 millió m3 kőolaj egyenér-tékű nem hagyományos technológiával kitermelhető szén-hidrogén felfedezésére van esély. A Makói- és a Derecskei-

árok területén gyenge áteresztőképességű homokkövekbőljelenleg is folyik nem hagyományos technológiával valókitermelés, de az eddig kitermelt gáz csekély mennyisége,(45 millió m3) azt mutatja, hogy további jelentős beruházá-sokra, technológiai fejlesztésekre van szükség a kihozatalnövelésére. Szén-dioxid gáz vagyonunk jelentős, melyet azélelmiszeripar hasznosít.

Folyamatosan termelt szénhidrogénvagyonunk pótlására,a készletek növelésére szükség van a kutatási módszerek,koncepciók, és a termelési technológiák folyamatos fejlesz-tésére. Magyarország területének kutató mélyfúrásokkal ésgeofizikai mérésekkel való lefedettsége általában jónakmondható, de vannak gyengén megkutatott medencerészekis. Mivel a kutatófúrások mélyítésének, kivizsgálásának költ-sége igen magas, fontos a kutatási területek előzetes alaposgeofizikai (szeizmikus, gravitációs, mágneses) megkutatása,a mérési adatoknak az elérhető legjobb, integrált feldolgozá-si és értelmezési eljárásokkal, magas szintű szakmai tudássalvaló kiértékelése.

A nem hagyományos szénhidrogén előfordulások kutatá-sában és jövőbeni kitermelésében Magyarországnak többmélymedence területen is vannak lehetőségei. Technológiaifejlesztésekkel palaolaj/palagáz lehet kitermelhető a zalaikösszeni márgából, a dél-alföldi jura márgákból, az észak-magyarországi Paleogén-medence oligocén agyagmárgáiból.A Nyírség, a Békési-medence, a Zalai- és Dráva-medence isperspektivikus a rossz áteresztőképességű homokkövekbőlnyerhető földgáz tekintetében. Az éretlen szénhidrogénanyakőzetekből való olaj és földgáz kinyerésére is esélymutatkozik, ha sikerrel járnak az ezt megcélzó, extrémmagas lokális nyomást és hőmérsékletet alkalmazó technoló-giai fejlesztések.

A sikeres kutatáshoz és az újonnan felfedezett előfordu-lások kitermeléséhez biztosítanak alapot a Magyar Bányá -szati és Földtani Szolgálat adat- és információs szolgáltatásaiés a hazai koncessziós pályáztatási rendszer. A közeljövőbenis várható új kutatási területek pályázati kiírása.

A szakmai előadás után a moderátor bejelentette, hogyjavaslatára a BDSZ által alapított Bányász KultúráértAlapítvány, az OMBKE és a DSZKA a mai emlékülésre egyezüsttel bevont kitűzőt készíttetett, amit a megjelentek a ter-met elhagyva átvehettek.

A dombormű előtt az emlékbeszédet Rabi Ferenc, aBDSZ elnöke tartotta. Részletek a beszédből:

„A bányász-kohász köszöntésre büszkék vagyunk, mertaz üdvözlő szavak mögött ott van a bányászgondolkodás, abányász kohézió, a kitartó munkavégzés, az egymásra figye-


Dr. Fancsik Tamás előadása

A szervező és moderátor dr. Horn János



lés szükségessége. Ott vannak a széncsaták hősei, a fúró -kutaknál dolgozók erőfeszítései, érc-, ásvány- és adalékbá-nyászok teljesítményei, a kohászok izzadságcseppjei, a föld-tudomány képviselői, a kutatók, az egyetemi oktatók.

A bányászok minden nemzetgazdaságban felvállalják,hogy a veszélyekkel szembenézve, sokszor a természet ellen-állását, kiszámíthatatlanságát is legyőzik és biztosítják azemberi életminőséghez, a jóléthez az ásványi nyersanyago-kat. Ez a munka nem engedte – legyen az föld alatt, vagy afelszínen –, hogy bárki hibázzon, hogy a másik rovására jus-son előnyhöz, nem engedi meg, hogy az egyéni megfontolá-sok tragédiákhoz vezessenek. Ebből fakad az a szolidaritás,amely közösségekben, csapatban gondolkodik.

A mai ünnepségünk is így tisztelet a bányásznak, akohásznak. Tisztelet azoknak, akik a legtöbbet adták, az éle-tüket áldozták a bányaművelés során és tisztelet azoknak,akik millió tonna számra bányászták ki a megélhetésünkhözszükséges nyersanyagokat.”

„Mint minden eredményes munkának kell, hogy legyenszervezője, mozgatója, elkötelezett támogatója. Dr. HornJános kollégámnak itt szeretnék köszönetet mondani a 25éves munkájáért, azért, hogy megteremti a feltételeit aköszöntés méltó ünneplésének.”

„A 125 éves köszöntés kapcsán kívánom, hogy maradjonmeg a bányászokra jellemző szolidaritás, és bizonyítani tud-juk, hogy közös akarattal, egységes gondolkodással és fele-lősségteljes hozzáállással a jövőben is fennmarad köszönté-sünk a „Jó szerencsét!”

Az emlékbeszéd elhangzása után a Bányászhimnusz ha -rangjátéka alatt összesen 23 szervezet (eddig a legtöbb 14volt) koszorúzott.

A koszorúzás után állófogadásra került sor, a pohárkö-szöntőt az OMBKE elnöke, dr. Hatala Pál tartotta. Beszé -dében hangsúlyozta, hogy a „Jó szerencsét” köszöntést a ko -há szok is mind a mai napig használják, és javasolta, hogy jö-vő ben az ünnepség kezdetén a kohászhimnusz is hangozzon el.

Dr. Horn János az ünnepség befejezésekor köszöntetmondott az előadóknak, a Thury Vár Nonprofit Kft.-nek azemlékülés minden technikai feltételének magas színvonalúmunkájáért.

Az állófogadás kiváló alkalom volt arra is, hogy rég nemlátott kollégák, barátok eszmét cserélhettek és a zárógondolat,mint minden évben az volt, hogy „Jövőre, veled, ugyanitt”.

(Az OMBKE Vaskohászati Szakosztálya DunaújvárosiSzervezetének küldöttsége a Dunaferr Magazin című újságbatudósítást, valamint internetes honlapjukra kép- és videofel-

vételeket készített az eseményen. Az itt látható képeket istőlük kaptuk megjelenésre.)

Dr. Horn János

Az EMT Bányászati, Kohászati és FöldtaniKonferenciáján jártunk Nagybánya 2019

Az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság immár 21.alkalommal rendezte meg szakmai vándorkonferenciáját,ezúttal Nagybányán. Nagybányán, mely központja egy olyanbányavidéknek, melynek főhelyei Nagybánya és Felsőbányaszabad királyi bányavárosok, s mely összekötő kapcsot ké -pez egyrészt az anyaország és az erdélyi részek, másrészt afelvidék és a nagy magyar alföld között. Az OMBKE pe dig,melynek kiemelt közcélja a határon túli magyar műszaki,tudományos, szakmai kapcsolattartás, ugyancsak immár 21.alkalommal volt ezen jelen, elismerésre méltó (az erdélyikollégák létszámát meghaladó) létszámban.

A négynapos program csütörtökön reggel (a busszalGyőr ből induló tagtársainknak hajnalban) kezdődött.Autóbuszunkkal a romániai időzóna szerint délután két óráraérkeztünk Szatmárnémetibe, ahol jókedvű és összeszokottcsapatunk egyszerű, de ízletes ebédet fogyasztott. Immár jól-lakottan utaztunk tovább, egy kisebb kitérőt téve Aranyos -meggyes felé, ahol megnéztük a XIII. századi alapokonépült, nem is olyan régen még gazdagságáról, pompájárólhíres Lónyai-kastély romjait. A vár roppant gazdagságát a17. század és a 18. század folyamán érte el, kapu és ablakke-retezései és egyéb, főleg belső részei a XIII. századi várköveinek felhasználásával készültek. E részletek az erdélyireneszánsz legjellegzetesebb emlékei közé tartoznak. Amásodik világháborúban a visszavonuló német csapatoklőszerraktárnak használták a kastélyt, az felrobbant, ma istető nélkül, romosan áll. A vár romja országos jelentőségűműemlék.

Nagybányára érve vendégül láttak minket a számos ritkaásvánnyal is büszkélkedő Ásványtani Múzeumban. A jelen-legi épületben 900 m2-en állítanak ki ásványokat és különterem van az időszakos kiállítások számára. A rendkívül gaz-dag gyűjteményt tárlatvezetéssel csodálhattuk meg, ezutánszakmai beszélgetésen és kisebb fogadáson vehettünk részt.

Péntek – hagyományosan – a bányászati-kohászati szak-mai kirándulás napja volt. 95 fős csapatunkkal utunk, kétautóbusszal, először a Nagybánya Alsófernezely negyedébevezetett. A közel hét éve leállított, legutolsó ólomkohók

Rabi Ferenc és dr. Hatala Pál koszorúz

EMT konferencia – Komlóssy György megemlékezése



egyike üzemelt itt. A Romplumb vállalat különböző kon-centrátumokból két tonnás ólomtömböket állított elő. 2007-ben 5256 tonna termelést értek el, 2009-2012-ben a dolgo-zók száma 540-680 fő volt. 2012-ben végül az üzemet bezár-ták és 600 dolgozót elbocsátottak. Az ólom koncentrációja alevegőben mindig jóval meghaladta a normál határokat,2007-ben a Romplumb által kibocsátott ólomszennyezés 3,5-szerese, a kadmium kibocsátása 5,9-szerese volt a megenge-dett értéknek, mely szennyezés hat kilométeres körzetbenvolt mérhető. Az üzem technológiai, műszaki egységeit mais őrzik.

Az üzem bejárása után tovább utaztunk Felsőbányára,ahol megcsodáltuk a református gyülekezet impozáns, aváros történelmi központjának északi részén 1792-1836között épült, monumentális templomát, és az avval majdnemszomszédos, 1847-1858 között épült, Nagyboldog asszony -nak áldozott, katedrális értékű és szépségű katolikus templo-mot. E templomok történetéről, s a vallásukat gyakorló itte-ni magyar emberekről hallhattunk előadást a tiszteletes és atisztelendő uraktól. Itt köszöntötte nagy barátsággal és köz-vetlenséggel csoportunkat Sebastian Alin Bârda úr, Felső bá -nya fiatal polgármestere. Innen felbuszoztunk a valamikoriutolsó érckitermelő bánya, az V. Akna maradványai felé. AFe lsőbányai ércbányászat egyik „legépebben” megmaradtak na tornya az ún. V. akna tornya, sajnos ennek is csak a„nyomai” maradtak meg. Utunkat megszakítva, tiszteletetadva álltunk meg a helyi bányászok emlékhelyénél, aCsillagos Keresztnél, ahol koszorút helyeztünk el, s közösenelénekeltük a Bányászhimnuszt. Innen utunk rossz terepenvezetett fel a valamikori aknaudvarba, s onnan rövid kapta-tón szakadó esőben gyalogosan a helyi bányász hagyomány-ápolók által fenntartott „emlékbányába”, a környéket valahaellátó földalatti robbantóanyag tárolóba („Dinamittároló”).A bányahangulatú sötétségben szakma- és helytörténet elő-adást hallgathattunk meg, majd karaink himnuszainakeléneklése után tovább indultunk és elbúcsúztunk Felső bá -nyától. Itt kell megemlékeznem két végtelenül segítőkész,barátságos, nagyszerű „külső szervezőnkről”, akik magyar-ságukat és kiváló magyar nyelvtudásukat őrizve, magas mél-tóságukban is meghatóan sokat tettek azért, hogy nagy lét-számú csoportunk programja érdekes, értékes és zökkenő-mentes legyen: Bardóczi Tiborról és Szakács Leventéről,Felsőbánya alpolgármestereiről.

A kissé megkésett ebédet annál jobb étvággyal fogyasz-tottuk el a Kapnikbányához tartozó Super Sky étteremben,jóval 800 m feletti magasságban. Az ebéd után a 8 restauráltés világörökségi védelem alá helyezett ortodox fatemplomegyikét tekintettünk meg Budfalván (Budesti). A történelmiMá ra maros gyönyörű fatemplomainak sorát ékesíti ez azódon hangulatú épület, mely négy fiatornyos pompázatostornyával és ikongyűjteményével a környék legjellegzete-sebb látnivalója. A lenyűgözően izgalmas műemlék megte-kintése után utunk visszavezetett a Kapnik-patak vájta hűvösvölgy be, Kapnikbányára. Megilletődötten gyönyörködtünk aSzent Borbála-templom masszív szépségében, a ritkaság-számba menő Szent Borbála-oltárképben, amely OrlayPetrich Soma munkája. Ezután közösen néztük meg BornIgnác szobrát a plébániakertben, a Zalaegerszegi Olaj- ésGázipari Múzeum segítségével kialakított Dr. Papp Simon

emlékkiállítást a Katolikus Karitász épületében, ahol TóthJános, a MOGIM igazgatója rövid, de méltó megemlékezőbeszédet tartott a szitáló esőben, majd dr. Hatala Pál elnök-kel megkoszorúzták a két kapnikbányai híresség: Born Ignácés Dr. Papp Simon közös emléktábláját.

A szombat a konferencia hivatalos részének adott időt.Délelőtt a plenáris ülésen együtt vett részt a közel 140 fősszakközönség. A program hivatalos kezdete előtt méltó,megható megemlékezést hallottunk dr. Komlóssy Györgytőla közelmúltban elhunyt dr. Baksa Csabáról, tagtársunkról, aMFT volt elnökéről.

A plenáris ülésen a továbbiakban Tóth János Nagybányaés környéke bányászatáról értekező előadását, majd aKolozsvári Egyetem professzora, Kovács Marinel földtani tár-gyú, angol nyelven prezentált szakelőadását hallgathattuk meg.

Az ebédet követően a hotelünktől igencsak távolabbfekvő helyszínen került sor a szekció-előadások megtartásá-ra: 11 földtani, 12 bányászati és 14 kohászati témájú szakmaielőadás hangzott el.

A kivétel nélkül magas színvonalú és szakmai élvonalatképviselő szekció-előadások közül szeretnék kiemelni kétfiatal előadót és előadásaikat: a Miskolci Egyetem MűszakiFöldtudományi Kar hallgatóját, ifj. Kasó Attilát a „Barit tar-talmú kőzettípusok dúsíthatóságának vizsgálata savas oldás-sal” című előadásával, valamint a Műszaki Anyagtudo má -nyi Kar hallgatóját, Gyarmati Gábort „Az olvadékminőségpórusképződésre gyakorolt hatásának vizsgálata” című elő-adásával. Az idén ők nyerték el az OMBKE kiemelkedő tu -do mányos munkát végző (TDK) egyetemi hallgató tagjairészére adható különdíját.

A vacsorára a hagyományos díszfogadás keretében ke -rült sor, ahol ismét számos barátság alakult ki, vagy éppenerősödött meg a kellemes hangulatban.

Vasárnap reggel indultunk haza azzal az elhatározással,hogy 2020-ban ismét nekivágunk, és ott leszünk a XXII.konferencián is, alkalmasint akkor marosvásárhelyt.

Dr. Szabados Gábor

Szt. Borbála oltárkép Kapnikbányán



Ezer lépcső a Zselicben

Az OMBKE Kecskeméti Helyi Szervezete, valamint azOEE Kecskeméti Csoportja, néhány soproni taggal kiegészí-tett Bányász-Kohász-Erdész Asztaltársasága 2019. május10-12. között somogy-zselici emléktúrán vett részt.

A résztvevők a somogyvári Szent László NemzetiEmlékhely parkolójában találkoztak, és majd a túrát előké-szítő társuk, Dánfy László vezetésével megtekintették a zárt-téri Látogatóközpont 2012-ben indított, 1,5 Mrd Ft költség-gel kivitelezett épületében elhelyezett látványos kiállítást.Ezután az ugyancsak ekkor létesített Szent László Sétaútonfelkapaszkodtak a Kupavárhegyen lévő, a lovagkirály által1091-ben alapított bencés kolostor romkertjéhez. 1095-benitt temették el Szent László királyt és közel 40 évig itt nyu-godott nagyváradi sírtemplomának elkészültéig. Az eredeti-leg Koppány herceg Sentesica nevű föld- és gerendaváraterületén felépített Szent Egyed székesegyházkésőbb, a török időkben, mint megerősített véghely,védelmi célokat szolgált, majd pusztulásnak indult.Köveivel Keszthely végvárát erősítették, majd aXVIII. században a birtokos Széche nyi Imrefeltáratta a romokat és számos faragott kövét beépí-tette kibővített kastélya falaiba. A falu népessége isakkoriban kőbányaként tekintett a romokra.

Az oda-vissza séta közben leküzdött több százlépcső adta a beszámoló címéhez az ötletet, mert akésőbbiekben még számos helyen találkoztak arésztvevők lépcsőkkel, így nem túlzás a címvá-lasztás.

Innen a falu területén lévő Széchenyi kastélybavezetett az út, ahol Tüttő Lajos gondnok engedélyé-vel megnéztük a lépcsőház gyönyörű fafaragvá-nyokkal díszített belső terét, melyet egy Széchenyi Imregróf által kitaníttatott juhászlegény faragott. Utolsólakói Nádasdy Ilona és Andrássy Má ria grófnők voltak. Akastélyt a szovjet csapatok 1944-ben kirabolták. Ma sérültgyermekek Somogy-megyei tanintézete és kollégiumakéntműködik, hatalmas park által övezve.

Somogyfajszon az 1996-ban megnyitott honfoglalás- ésközépkori bucakemencés őskohót is magában foglaló, mamár lepusztuló félben lévő ipari emléket tekintették meg a

résztvevők. A tulajdonosváltás miatt a ma már nem támoga-tott Dunaferr Archeometallurgiai Alapítvány nem tudja fenn-tartani azt a színvonalat, melyet 2004-ig évente májusbanmég magas színvonalú történész-régész-metallurgus konfe-rencia is fémjelzett az OMBKE Vaskohászati Szakosztá lyá -nak szervezésében.

A SEFAG Zrt. nagyatádi erdészet lábodi területéhez tar-tozó Nagysalléri Vadászházban a helyi kiállítást is megte-kintve, finom egytálételes ebéd várta a csoportot HarmathKrisztián szakács és társai kivitelezésében. Innen Lábodon átSzigetvárra érkeztek a szakmai út résztvevői, ahol a vár és ahős Zrínyi Miklós nyugat-magyarországi főkapitány történe-tét szakavatott vezetéssel ismerte meg a csoport, majd elég-gé zivataros időben Almamellékkel és az Ibafai Pipamú ze -ummal ismerkedtek a résztvevők. A szállás és a vacsora aMecsekerdő Zrt. Sasréti Vendégházában várta megfáradttag jainkat.

Másnap a bőszénfai Szarvasfarmot és a kardosfai ZseliciCsillagparkot, valamint az ott felépített kilátót kerestük fel.A Csillagparkban a „nappali programot” nézték és hallgattákvégig, majd az ebédet a kardosfai hotel éttermében fogyasz-tották el a résztvevők. Délután a szennai skanzent kerestükfel, majd késő délután az almamelléki erdei vasút napján vet-tünk részt. A „ Csühögővel” megtett vonatozás és a

Mecsekerdő Zrt. kollégáinak mindenre kiterjedő fi -gyelmes vendéglátása soha el nem felejthetőélményt biztosított minden résztvevő számára. Azestebédet követő baráti beszélgetés végén szakmaihimnuszainkat intonálva zártuk a kellemes másodiknapot.

Hazatértükben kollégáink Kaposvárott felke-resték Rippl-Rónai József villáját és a kapos -szentjakabi bencés kolostor romjait. Volt, akiOzorán Filippo Scolári (Ozorai Pippó) helyreállí-tott várkastélyát is felkereste.

A résztvevők e helyen is szeretnének köszönetetmondani a SEFAG Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. veze-tőinek és munkatársainak a szíves vendéglátásért ésa szakmai tapasztalatcserék alkalmával tanúsítottaktív hozzáállásért.

Dánfy László, Bognár GáborA Szt. László Nemzeti Emlékhelyen

A Zselici Csillagpark a kilátóból nézve



A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat aTématerületi Kiválósági Programban

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által a2018-2020 közötti időszakra meghirdetett Tématerületi Ki -válósági Program célja, hogy a támogatott intézetekben,egyetemekben erősödjön az alkalmazott kutatás-fejlesztésiés innovációs tevékenység produktivitása. A minisztérium2019-ben 26 egyetem és kutatóintézet számára 55 témábanírt ki pályázatot, összesen 14,6 milliárd Ft összegben. Ebbőlaz Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ)összesen 203 millió Ft-ot nyert el.

2019. július 10-én az MBFSZ székházában tartott sajtó-tájékoztatón a klímaterületi programról, az innovatív éskutatási alap egységesítéséről Szigeti Ádám innovációértfelelős helyettes államtitkár adott tájékoztatást.

Dr. Fancsik Tamás, az MBFSZ elnöke a TématerületiKiválósági Program „ipar és digitalizáció” szakterületéhezkapcsolódóan a Szolgálat által kidolgozásra kerülő „Egysé -ges Földtani Alapmodell fejlesztése mesterséges intelligen-cia alkalmazásával” témáról beszélt. A téma elősegíti aSzolgálat által 100-150 év alatt összegyűjtött földtani, geo-fizikai és bányászati adatok gyors, mesterséges intelligenci-án alapuló feldolgozását, tárolását és a gyors kiértékelést.

Az információk a tudományos kutatás módszertanára ésa mesterséges intelligencia lehetőségeire alapozottan hasz-nálhatók fel az ország ásványi nyersanyag potenciáljánakpontosításához. A piaci szereplők, befektetők részére nyúj-tott megfelelő színvonalú adatszolgáltatás elősegíti a hazaiföld alatti nyersanyagkészletek (ennek értéke 108 ezer mil-liárd Ft ) kiaknázását célzó hosszú távú stratégiai feladatokkidolgozását, újabb lelőhelyek megnyitását.

A sajtótájékoztatót követően az Intézet gyűjteményébőlnéhány ritkaságot mutatott be Makádi László. A mintegy230 millió évet átívelő ősmaradvány leletekből (sztyeppeibölény feje, gyapjas mammut álkapcsa, barlangi medvekoponyája, édesvízi mészkőbe ágyazott mocsári teknőskoponyacsontja, a Rudabányán talált főemlősök (majmok)koponyamaradványai, dinoszaurusz karcsont maradványa)összeállított kamarakiállításon néhány ritka ásványt is lát-hattak az érdeklődők. Piros Olga az Intézet kiadványaiból,térképeiből mutatott be néhány ritkaságot. A bemutatón a

sajtó képviselőin kívül érdeklődéssel vett részt SzigetiÁdám államtitkár is.

Az MBFSZ jelenlegi székházát – az idén megalakulásá-nak 150 éves évfordulóját ünneplő jogelőd, a FöldtaniIntézet Lechner Ödön által tervezett impozáns épületét –Makádi László szakavatott kalauzolásával tekinthették mega tájékozató résztvevői. dé

30 éve nem fedeztek fel ekkora olajmezőt az országban

Nagy léptékű kőolajtermelés indult be a Szigetvártóldélnyugatra található Istvándiban és Kétújfaluban. Úgytűnik, hogy már most, a termelés valódi felfuttatása előtt isegy szinte ismeretlen cég lett a legnagyobb magyarországiolajtermelő, letaszítva trónjáról a MOL-t.

Az elmúlt harminc évben nem találtak ilyen mezőt –mondta február végén a kétújfalui közmeghallgatáson Ör -dögh Balázs, a beruházó cég műszaki igazgatója. A pettendiés az istvándi mezőkön, mint mondja, február végén mártöbb mint napi hatezer hordó kőolajat termeltek, és ezt aközeljövőben egészen napi tizenegyezer hordóig tervezikfokozni.

Ez magyar viszonylatban nagyon sok. A MOL 2018-ban napi 13 ezer hordót hozott a felszínre Magyarországon,az új szereplő, a Magyar Horizont Energia Kft. (angol rövi-dítéséből HHE Kft.) belépésével akár duplázódhat is amagyar kőolajtermelés.

A Barcs blokkon 2011-ben lezárult kutatásaik során ameglévő adatok és ismeretanyag újrafeldolgozása, valamintaz új 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a lemélyí-tett hét kutatófúrás közül a HHE–Istvándi–1, –2, –4 és aHHE–Jánosmajor–2 fúrásokkal kőolaj-, ill. földgáztelepe-ket fedeztek fel alsó-pannóniai képződményekben, badenikarbonátos kőzetekben és paleozoos összletben.

Az Aspect Energy egy amerikai tőzsdén kívüli magán-cég, amely a kétezres évek derekán felvásárolta a MagyarHorizont Kft-t, és az utóbbi években a TDE Services Kft.-vel együttműködve kezdett az olajtermelés fejlesztésébe.

A Pettend körüli harminc tervezett, jellemzően két kilo-méteres mélységbe fúrt kútról, illetve az Istvándi ésKálmáncsa mellett már korábban megindított kutakból többtíz kilométernyi kőolajvezeték szállítja majd az olajat egyKétújfalu külterületéhez tartozó főgyűjtőbe, hogy onnanegy további tíz kilométeres vezetéken vigyék tovább a ter-melvényt Szigetvárra.

Egy további, 40 kilométeres földgázvezeték engedé-lyeztetési tervét is leadták már, ami az onnan délkeletrelévő, szintén a HHE birtokában lévő drávapalkonyai kon-cessziós területről viszi majd a földgázt a gyűjtőbe.Szigetváron egy tíz állásos olajlefejtőt építenek, hogy vona-ton szállíthassák tovább a kőolajat.

A bányajáradékból várhatóan milliárdos bevételei lesz-nek ebből a magyar államnak. Hirtelen az érintett településiönkormányzatok egy része is sokkal gazdagabb lesz.Kétújfalu, Gyöngyösmellék és Várad egyaránt nagyobbköltségvetésből gazdálkodhat idén, jelentős részben a sem-miből százmilliós tétellé vált iparűzési adónak köszönhetően.

Hazai hírek


Hazánk a szakemberek szerint „érett kutatási terület”szénhidrogén szempontból. Az MBFSZ ásványvagyon-nyil-vántartása szerint 152 millió hordó Magyarország maradékkitermelhető kőolajvagyona (az összes jóval több, 1,7 milli-árd hordó, csak annak a nagyját a mai technológiával nemlehet kitermelni), miközben a termelés évente 4,5-5 millióhordó körül alakul. Ez a hazai kereslet tizedének kielégíté-sére sem elég, tehát ahhoz, hogy Magyarország kőolajbólönellátó legyen, még tucatnyi olyan találat kellene, mint eza mostani.G7.hu, Privátbankár.hu 2019. június 11. PT

Tanösvény a Haláp-hegyen

A 23. Bányászati Szakigazgatási Konferencia keretébenadták át a közelmúltban elkészült Haláp-tanösvényt. A kü -lön leges, egyedi látványt kínáló útvonal és a hozzá tartozóinformációs állomások a tulajdonos Basalt-Középkő Kft.kivitelezésében készültek el és ingyenesen bejárhatók, meg-tekinthetők a kirándulók számára.

Bedő Lajos, Zalahaláp község polgármestere elmondta,hogy a bányavállalat kezdeményezte az elmúlt években a 34hektárnyi bányaterület ökoturisztikai célú hasznosítását,amely sok szempontból egyezett a település törekvéseivel. Apolgármester reméli, hogy a megvalósult beruházás jelentő-sen emeli a környék vonzerejét, sok kirándulót, turistát hozHalápra.

A három kilométernyi, két nehézségi fokú bejárási útvo-nalat kínáló tanösvény Bruckner Attila helyi táj- és kertépí-tész tervei alapján készült, a szükséges munkákat saját költ-ségen a bányavállalat végezte el. A tanösvény tíz informáci-ós hellyel ellátott állomással rendelkezik, a hegy mindenoldaláról kilátást biztosítva fogadja a látogatókat.

Laub Ernő, a Basalt-Középkő Kft. ügyveztője a konfe-renciát megnyitva elmondta, hogy 1910-től 1990-ig tartott abányászati tevékenység a területen, ezalatt mintegy 50 milliótonna bazaltot termeltek ki, a hegy korábbi 360 méteresmagassága pedig 291 méterre csökkent. 2005-re a tulajdono-si kör számára világossá vált, hogy a bánya újbóli megnyitá-sának nincs se szakmai, se gazdasági létjogosultsága. 2016-ban a bányatelket törölték, az újrahasznosítás célja akkor máregy geológiai bemutatóhely kialakítása volt. tapolcaiujsag.hu 2019 május 22. Töreky László

EU-USA energetikai fórum

2019. május 2-án magas szintű EU-USA energetikai fóru-mot tartottak Brüsszelben az LNG jövőbeli lehetőségeiről. Azülésen elhangzott, hogy a Donald Trump amerikai elnök,valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökeáltal tavaly júliusban kiadott közös nyilatkozat óta 272%-kalnőtt az USA-ból Európába szállított LNG kumulált mennyisége.Idén márciusban pedig rekordot ért el az amerikai LNG-exportEurópába: a hónapban összesen (visszagázosított értéken) 1,4milliárd m3 cseppfolyósított földgáz érkezett. (europa.eu 2019. május 2.) Kőrösi Tamás

Szén-dioxid kivonás a légkörből

A houstoni székhelyű Occidental Petroleum olyan létesít-ményt tervez a nyugat-texasi Permian-mezőnél, az amerikaiszénhidrogén-kitermelés egyik központjánál, mely közvetlenüla légkörből vonna ki szén-dioxidot (direct air capture), hogyaztán azt a az olajtároló rétegbe juttatva, segítse ezáltal a kőolaj-kitermelést. Az idei évben az Occidental és a Chevron a nagyolajcégek közül elsőként fektettek be az úgynevezett „negatívemissziós” technológiákba. Az Occidental a kanadai CarbonEngineering-gel működik együtt, és a terveik szerint a világ leg-nagyobb szén-dioxidot a légkörből közvetlenül kivonó üzeméthoznák létre. A tervezett üzem éves szinten 500 000 tonna szén-dioxidot nyerne ki a légkörből, a beruházás költségét 300 és 500millió USD közé teszik. Az első ilyen létesítmény 2023-tól áll-hat üzembe.(chron.com 2019. május 22.) Kőrősi Tamás

Kiemelkedő aranylelet Ausztráliában

Egy nyugat-ausztráliai bányában mindössze négy napalatt legalább 15 millió ausztrál dollár (3 milliárd forint) érté-kű aranyat hoztak a felszínre. Az eset azért számít rendkívü-linek, mert ez a mennyiség egy kvarctelérből, mindösszeháromszor három méteres területről került elő, mintegy 500méteres mélységben.

A legnagyobb aranytartalmú kőzetdarab 90 kilót nyom,és három ember kellett, hogy feltegyék egy teherautóra – írjaaz ABC News. Ez körülbelül 2300 uncia (65 kg!) aranyat tar-talmaz, ami az arany jelenlegi világpiaci ára alapján 3,8 mil-lió ausztrál dollárt ér.

A bánya kanadai üzemeltetője, az RNC Minerals ugyan-akkor azt tervezi, hogy az arany és a kvarc anyakőzet szét-választása helyett árverésre bocsátja a legnagyobb darabokat,mert ezekért ritkaságuk miatt 20-50 százalékkal többet adnakaz észak-amerikai gyűjtők. A 90 kilóson kívül van egy 60kilós és jó pár kisebb, de még így is nagynak számító darab.

Az eset egyik érdekessége, hogy a Perth-től 630 kilomé-terre keletre lévő bányát el akarja adni a kanadai cég, mertnincs elég tőkéje a további kiaknázásához. Ettől a szándéká-tól pedig nem térítette el a mostani felfedezés.

A környéken az utóbbi években jó pár bányát bezártak, abányászok abban reménykednek, hogy a mostani felfedezéssegít megőrizni a munkahelyüket.g7.hu 2018. szept. 9. PT



A selmecbányai Fritz-ház a 20. századelején. Király Endre festménye(Cikkünk a 25-31. oldalon.)

Egy kisebb darab az ausztrálaranyleletből

Weir Minerals Hungary H-2800 Tatabánya, Teleki László u. 11. 1/31.

T.: +36 34 314 794 l F: +36 34 314 791 l E: [email protected] l www.weirminerals.com

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI …...dékán (GIK) mondott köszöntést. Prof. dr....

Documents

Transcript of AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI …...dékán (GIK) mondott köszöntést. Prof. dr....