Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok alakulása
description
Transcript of Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok alakulása
Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok alakulása a Nyugat-dunántúli régióban
Nárai Mártatudományos segédmunkatárs
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos IntézetH-9002 Győr, Pf. 420 Tel.:+36 96 516 576 Fax: +36 96 516 579
www.rkk.hu/nyuti e-mail: [email protected]
Ecopolis Nyári Egyetem
Százhalombatta, 2008. augusztus 13.
A nonprofit szektor elemei
• egyesületek• egyesületekhez hasonlóan szabályozott egyéb
társadalmi szervezetek (klubok, körök, szövetségek stb.)
• magánalapítványok
• közalapítványok
• köztestületek
• közhasznú társaság
A kutatás célkitűzései
Alapvető cél: a nonprofit szektorról való ismeretek, tudás bővítéséhez való hozzájárulás a
a nyugat-dunántúli nonprofit szektor helyzetfeltárása révén
A kutatás újszerűsége:
a nonprofit szektor területi szemléletű vizsgálata szemben az eddigi gyakorlattal (szervezeti, tevékenység szintű
vizsgálatok)
A kutatás részletei 1.
Települési önkormányzatok
Nonprofit szervezetek
Lakosság
KérdőívStatisztikai adatok elemzése
Interjúk Dokumentumelemzés
20032003 -2004
2004 - 2005
KapcsolatEgyüttműködés
Megítélés
Működési jellemzőkSzerepvállalás
Kapcsolatrendszer
Társadalmi aktivitás(részvétel, támogatás)
IsmeretekMegítélés
Felmérés egységei
Felmérés éve
Módszertan
Kutatási cél
A kutatás részletei 2.• Nonprofit szervezeti mintamegkeresett szervezetek száma: 280 tényleges minta: 128 (45,7%)szempontok: területi (megye; településnagyság) reprezentativitás
tevékenység terület szerinti differenciálás
• Települési önkormányzati mintamegkeresett önkormányzatok száma: 131 tényleges minta: 89 (68,5%) az összes város + az összes olyan község, ahol legalább 10 nonprofit
szervezet működik + 5–9 közötti nonprofit szervezettel bíró községek fele (megyei reprezentativitás)
• Lakossági minta440 fős mintafeltétel: 18 éves korhatárszempontok: területi (megye; településnagyság), nemi reprezentativitás
A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok közötti kapcsolat
• ma már általánosnak tekinthető a két szféra között a kapcsolat, • azonban a vizsgált nonprofit szervezetek felének alkalomszerű, ad hoc
módon szerveződő kapcsolata van, a szervezett kooperációk, intenzív együttműködések csupán a szervezetek harmadára jellemzőek,
• „legtávolabb” az önkormányzattól a magánalapítványok, „legközelebb” a közalapítványok állnak: az előbbiek negyedének nincs semmiféle kapcsolata a helyi kormányzattal (mintaátlag: 11%), az utóbbiak körében viszont kiemelkedő (71%) az intenzívebb kooperációt folytatók aránya.
• Legkevésbé az az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, leginkább a környezetvédelem, a gazdaságfejlesztés, bűnmegelőzés, polgár- és vagyonvédelem, illetve a sport területén találkozhatunk szorosabb, intenzívebb kapcsolattal.
• Az intenzívebb kapcsolatban állók elsősorban különböző köz(össégi) feladatok ellátására vonatkozó együttműködési megállapodás, illetve szerződéses viszony formájában dolgoznak együtt az önkormányzattal, vagy közös pályázati tevékenységet folytatnak a hivatallal.
A helyi nonprofit szervezetekkel valamilyen kapcsolatot tartó önkormányzatok megoszlása a kooperációba bevont
szerveződések nagyságrendje szerint, 2003
64
33,3
75,4
33,7
62,5
23,1
1,14,2
0 1,1 0 1,5
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Mindenszervezettel
A szervezetektöbbségével
Csak néhányszervezettel
Nincs kapcsolat
Teljes minta Városi önkormányzatok Községi önkormányzatok
Forrás: Önkormányzati felmérés 2003.
Az egyes nonprofit formák önkormányzattól való „távolsága” a fennálló kapcsolatok intenzitása és
jellege alapján
0
10
20
30
40
50
60Magánalapítvány
Közalapítvány
Egyesület
Közhasznú társaság
Egyéb társadalmi szervezet
Köztestület
Forrás: Önkormányzati kutatás 2003.
A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok közötti kapcsolat
A két fél viszonyrendszerében alapvetően az ad hoc módon szerveződő kapcsolatok dominálnak, azonban
Igény van a szorosabb együttműködésre
• A nonprofit szervezetek 60%-a szorosabb együttműködést tart kívánatosnak, illetve szükségesnek: elsősorban a szociális ellátás, ifjúságvédelem, oktatás, terület- és településfejlesztés, a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés tekintetében szeretnének aktívabb szerepet kapni.
• Az önkormányzatok 53%-a tervezi a helyi önszerveződésekkel való kapcsolataik bővítését: elsősorban a kultúra, a sport, a szabadidő, a településfejlesztés, a szociális ellátás területén, valamint a polgár- és vagyonvédelem, illetve a bűnözés megelőzését ellátó szervezetekkel.
A kapcsolatok alakulását segítő, befolyásoló tényezők
Gyümölcsöző, hatékony együttműködés a két szféra között csak akkor jöhet létre
• ha az önkormányzat reális ismeretekkel bír a település civil/nonprofit szervezeteiről, tisztában van azok lehetőségeivel, korlátaival
• és ha a szervezetek is ismerik az önkormányzat elvárásait, igényeit.
A két szféra együttműködését megkönnyíti:
• viszonylag magas a két struktúra közötti személyi kapcsolódás (a szervezetek harmadának vezetőségében jelen van a település irányításában részt vevő személy)
• civil regiszter, nyilvántartás (a felmért községek
negyedében, a városok 58%-ában találunk ilyent) • ha van olyan szakember az önkormányzatnál, aki
ellátja a kapcsolattartás feladatát (a felmért községek ötödében, a városok felében van civil/társadalmi ügyekkel foglalkozó munkatárs)
A települési önkormányzatok és a nonprofit
szervezetek közötti kapcsolatok formái
Települési önkormányzat
Civil szervezetek bevonása
a közfeladat-ellátásba,közszolgáltatásba
Nonprofit szervezetek alapítása
Nonprofit hozzájárulás
Jogilag szabályozott, formalizált kapcsolatok
Nonprofit szervezeti tagság
Civil referens, társadalmi
kapcsolattartófoglalkoztatása
Programok, rendezvények
közös szervezése
Anyagi támogatás
Közös pályázati tevékenység
Természetbeni támogatás
Infprmáliskapcsolatok,
személyi összefonódások
Civil szervezetek bevonása
a döntéshozatalifolyamatba
Települési önkormányzat
Civil szervezetek bevonása
a közfeladat-ellátásba,közszolgáltatásba
Nonprofit szervezetek alapítása
Nonprofit hozzájárulás
Jogilag szabályozott, formalizált kapcsolatok
Nonprofit szervezeti tagság
Civil referens, társadalmi
kapcsolattartófoglalkoztatása
Programok, rendezvények
közös szervezése
Anyagi támogatás
Közös pályázati tevékenység
Természetbeni támogatás
Infprmáliskapcsolatok,
személyi összefonódások
Civil szervezetek bevonása
a döntéshozatalifolyamatba
Civil szervezetek bevonása
a közfeladat-ellátásba,közszolgáltatásba
Nonprofit szervezetek alapítása
Nonprofit hozzájárulás
Jogilag szabályozott, formalizált kapcsolatok
Nonprofit szervezeti tagság
Civil referens, társadalmi
kapcsolattartófoglalkoztatása
Programok, rendezvények
közös szervezése
Anyagi támogatás
Közös pályázati tevékenység
Természetbeni támogatás
Infprmáliskapcsolatok,
személyi összefonódások
Civil szervezetek bevonása
a döntéshozatalifolyamatba
Forrás: Az önkormányzatok és... (2002) 16. oldal, 1. ábra alapján saját szerkesztés.
A közfeladatok ellátásába, közszolgáltatások biztosításába való bekapcsolódás
Szolgáltatási decentralizáció nonprofit szervezetek is bekapcsolódhatnak a közfeladatok, közszolgáltatások biztosításába megfelelően szabályozott keretek között
A jelenlegi szabályozás szerint az alábbi közfeladatok átadására van mód:• közoktatási feladatok ellátása,• közművelődési feladatok teljesítése,• személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények fenntartása, működtetése,• személyes gondoskodást biztosító gyermekvédelmi szolgáltatások nyújtása,• egészségügyi szakellátás biztosítása,• kommunális feladatok ellátása.
• A vizsgált nyugat-dunántúli nonprofit szervezetek ötödére jellemző a közfeladat-ellátásba, közszolgáltatások biztosításába való bekapcsolódás. A közalapítványok körében ez az arány 43%.
• A felmért önkormányzatok harmada, a városi önkormányzatok fele von be nonprofit szervezete(ke)t a köz(össégi) feladatellátásba.
Ez azonban nemcsak a szándékon, hanem a lehetőségeken is múlik.
Területek, ahol jellemző a feladatátadás
• közbiztonság- és vagyonvédelem területén (58,1% [20,2%])
• közművelődési-kulturális feladatok (58,1% [20,2%] )
• sport, szabadidő eltöltési lehetőségek szervezése, biztosítása (51,6% [18,0%])
• szociális szolgáltatások (51,6% [18,0%])
• település- és területfejlesztési feladatok (45,2% [15,7%])
• egészségügyi ellátás (25,8% [9,0%])
• közterületek gondozása, kommunális szolgáltatás (25,8% [9,0%])
• oktatás, képzés (22,6% [7,9%])
• munkanélküliség kezelése (19,4% [6,7%])
• természet- és környezetvédelem (12,9% [4,5%])
A nonprofit szervezetek közösségi feladat-ellátásba való bevonásának előnyei
Önkormányzatok megítélése szerint• gazdasági előnyök
• közvetlenebb, jobb kapcsolat a lakossággal
• az önkormányzat tehermentesítése
• speciális tudás, szakértelem megjelenése, szakmai tudástöbblet
• civil sokszínűség, rugalmasság
Nonprofit szervezetek megítélése szerint• emberközelibb, rugalmasabb feladatellátás
• szélesebb társadalmi részvétel biztosítása az önkormányzat feladatellátásában
• nagyobb (el)ismertség
• nagyobb működési, illetve feladat-ellátási biztonság
• az önkormányzat munkájának segítése, pénzügyi és egyéb terheinek csökkentése
A nonprofit szervezetek közösségi feladat-ellátásba való bevonásának hátrányai
Önkormányzatok megítélése szerint• ellenőrzés problémája
• ún. civil bizonytalanság
Nonprofit szervezetek megítélése szerint• lényegesen nagyobb erőforrás-igény, és az emiatt fellépő
működési, feladat-ellátási bizonytalanság
• nagyobb felelősség, megkötöttség
• szervezet függetlenségének csökkenése, önkormányzati ellenőrzés
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!