MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANÁRKÉPZŐ INTÉZET

Az iskolai alulteljesítés problémaorientált megközelítése a Szent

László Katolikus Általános Iskolában

Szakdolgozat

Szerző:

Sedenszki Gábor

Közoktatás vezetői és

pedagógus szakvizsga

Konzulens:

Karlowits-Juhász Orchidea

PhD egyetemi adjunktus

Miskolc, 2020

Szakdolgozat

Az iskolai alulteljesítés problémaorientált megközelítése a Szent

László Katolikus Általános Iskolában

1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .................................................................................................................................... 1

1.1 Probléma felvetése, kifejtése ............................................................................................. 2

1.2 Célkitűzés ........................................................................................................................... 3

2. Szakirodalmi áttekintés .............................................................................................................. 4

2.1 Alulteljesítés fogalma ......................................................................................................... 4

2.2 Alulteljesítés csoportjai ...................................................................................................... 5

2.3 Alulteljesítés azonosítása ................................................................................................... 6

2.4 Az alulteljesítés okai ........................................................................................................... 7

2.4.1 A család szerepe ......................................................................................................... 9

2.4.2 Az iskola és a pedagógus szerepe ............................................................................. 10

2.4.3 Kortárscsoport szerepe ............................................................................................ 12

2.5 Az alulteljesítés prevenciója, és stratégiái ....................................................................... 14

2.6 Intézményvezető szerepe ................................................................................................ 19

3. Saját intézmény bemutatása .................................................................................................... 21

4. A Szent László Általános Iskola alulteljesítési stratégiái ........................................................... 24

5. Következtetések ....................................................................................................................... 34

6. Összefoglalás ............................................................................................................................ 35

7. Summary ................................................................................................................................... 36

8. Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 37

1

„A gyermek olyan, mint egy pillangó a szélben.

Néhány magasabbra tud repülni, mint mások. De

mindegyik, a legjobb tudása szerint repül. Miért is

hasonlítanád össze Őket? Mindegyik más.

Mindegyik különleges. Mindegyik gyönyörű.”1

(Ismeretlen szerző)

1. Bevezetés

Szakdolgozatom címe „Az iskolai alulteljesítés problémaorientált megközelítése a

Szent László Katolikus Általános Iskolában”. Azért választottam ezt a témát, mert úgy

gondolom nagyon aktuális problémakör napjainkban, és mint pedagógus én is napról napra

szembesülök azzal, hogy bizony nagyon sok gyermek alulteljesít képességeihez mérten.

Véleményem szerint ez egy nagyon összetett témakör, amit sok oldalról meg lehet

közelíteni.

Annyira felgyorsult a technika világa, hogy egy mai fiatalnak, már teljesen más a

gyermekkora, mint pár évtizeddel ezelőtt. Sokkal több inger éri őket, már pici baba

koruktól, akár a televízióból, internetről és persze a mobiltelefonról. Amikor meghalljuk a

„tanulás” szót, valószínű a legtöbb embernek az iskola jut az eszébe. Viszont nem csak az

iskolai környezetben tanulhatnak a mai gyerekek, hanem nagyon sok minden ragad rájuk a

technika világából is. Őket már a mai szakirodalom alfa generációnak nevezi, akik

autodidakta módon használják a mai kor vívmányait. Ezek a gyerekek azok, akikkel az

általános iskolai pedagógusok dolgoznak nap, mint nap. Ők azok, akik nagyon fogékonyak

a vizuális ingerekre. Elsősorban így lehet a figyelmüket lekötni, motivációjukat

fenntartani. Szinte már iskolába kerülésük előtt használják ezeket az okos eszközöket, nem

is ők irányítják ezeket, hanem a technológiai eszközök őket. A gyermekek tanulását

rengeteg dolog befolyásolja, hiszen ez egy elég komplex fogalom.

Azért is választottam ezt a témát, mert jómagam testnevelés-matematika szakos

pedagógusként ezekkel a gyerekekkel foglalkozom, és azt látom, hogy nagyon sok tanuló

képességeihez mérten alulteljesít. Azt gondolom, ez egy nagyon szép hivatás, és az a

pedagógus, aki ezekkel a gyermekekkel dolgozik együtt, és eredményt szeretne elérni,

annak nagyon nehéz dolga van. Folyamatos szakmai megújulásra, fejlődésre van szüksége.

Személy szerint én azt tapasztalom, hogy egyre több az olyan gyermek, akinek nagyon

nehéz a figyelmét lekötni, vagy nagyon nehéz a könyv elé leültetni, és még esetleg

1https://neteducatio.hu/igy-latjak-ok-7-kerdesben-a-pedagoguspalyarol/-utolsó letöltés: 2020.04.02.

2

fegyelmezni is. Viszont van szerencsém látni a másik végletet is, akik nagyon tehetségesek

számos területen. Ha sikerülne rávilágítani arra, hogy mi a különbség két ilyen típusú

gyermek között, akkor talán sokat segíthetne ez pedagógus társaim munkájában is.

Úgy vélem a mai világban nem csak a gyermekek, hanem a felnőttek

gondolkodásmódja is rengeteget változott. A sok inger, amit kapunk kihat a teljes életünkre

és az idegrendszerünkre is. Kénytelenek vagyunk változtatni, hiszen a világ is

folyamatosan változik körülöttünk és ehhez próbálunk alkalmazkodni. Az a gond, hogy

minél idősebb valaki, annál nehezebben tud alkalmazkodni a változásokhoz, ellenben a

fiatalokkal, akik nagyon gyorsan hozzászoknak a változó körülményekhez. Ezt testnevelő

szakosként és olyan emberként, aki mindig igyekezett fitt és edzett maradni, ahhoz tudnám

hasonlítani, mint amikor egy nehéz edzés után alkalmazkodik a tested és az idegrendszered

a terheléshez, ezáltal a következő edzés során már teljesítménybeli ugrás következik be.

Ezt a sportban túlkompenzáció elvének nevezik, mely során a szervezet az őt ért stressz

hatására reagál. Erre az emberi test - ezt magamról tudom- fiatalabb korban jobban

válaszol, minél idősebb valaki, annál kevésbé tud már a szervezete alkalmazkodni. Ehhez

tudnám hasonlítani a mai gyermekeket is, akik nagyon gyorsan hozzászoknak a körülöttük

változó világhoz. A tanítás során valószínű ezért se olyan eredményesek a régi módszerek,

mint a régi idők gyerekeinél. Arról nem beszélve, hogy a pedagógus társadalom is

elöregedett, és az idősebb kollégák nehezebben találják meg a közös hangot a tanulókkal.

A pedagógusok is formálódnak, de jóval lassabb ütemben, mint a gyermekeink, akik már

ehhez az állandóan változó világhoz szoktak hozzá. Viszont ami szerintem fontos, hogyha

a csemetéink ezt a sok információt nem képesek feldolgozni, akkor nem lesz belőle valódi

ismeret, műveltség.

Szakdolgozatommal a pedagógusoknak szeretnék segíteni, és rávilágítani olyan

dolgokra, amik kis útmutatást nyújthatnak a mindennapi tanításuk során.

1.1 Probléma felvetése, kifejtése

A mai világban pedagógusként gyerekekkel foglalkozni, és eredményesen oktatni egy

nagyon nagy próbatétel. Ahhoz, hogy elnyerjük a szülők bizalmát, és olyan gyermekeket

neveljünk, akik megállják a helyüket a felnőtt életben is, nagy felelőssége van az

intézmény vezetőnek, aki támogatja az iskolai tehetségek gondozását, felzárkóztatását.

Óriási a szerepe a pedagógusoknak is, akik szaktudásukkal, személyiségükkel,

személyiségjegyeikkel segítik a tanulókat képességeik és készségeik kibontakoztatásában.

Úgy gondolom az alulteljesítés egyre gyakoribb jelenség az iskolákban, és ez nagy kihívást

3

jelent a pedagógusok számára. Biztos vagyok benne, hogy minden oktató találkozott már

alulteljesítő tanulóval és tisztában van a fogalom jelentésével. Fontos, hogy tudjuk

azonosítani, hogy kik azok a gyerekek, akik képességeik alatt teljesítenek, és tudjunk is

számukra segítséget nyújtani. Ebben nagy segítség lehet a tanulók megismerése. Ezeknek a

tanulóknak a személyiségfejlődése, teljesítő képessége, valamint motiválhatósága eltérő

lehet, ezért különböző stratégiákat kell kidolgoznia az intézményvezetőnek és a

pedagógusoknak egyaránt. Fontos továbbá, egy olyan tanulási környezet kialakítása, ami

megelőzésként szolgálhat az alulteljesítés kialakulására.

Ahhoz, hogy ezekkel a tanulókkal eredményt tudjunk elérni, jóval több munkát igényel

a pedagógusoktól. A jó megoldást a prevenció jelenthetné, amivel megelőzhetnénk a

problémák kialakulását.

1.2 Célkitűzés

Célom a dolgozattal, hogy útmutatást nyújtsak az alulteljesítő tanulók azonosításában,

és olyan stratégiákat mutassak be, melyek hatásosak lehetnek az alulteljesítés

megelőzésében és kezelésében. Mindezt a saját intézményem gyakorlatán keresztül

prezentálom.

Természetesen úgy gondolom, hogy ezeknek a módszereknek nincsenek kötött

szabályai. Nincs olyan stratégia, amely minden egyén számára eredményes lenne.

Megvannak a kutatások által lefektetett alapkövek, de egyiktől a másikig sokféleképpen

eljuthatunk, nekünk kell tudni eldönteni, hogy ezek közül az utak közül melyik a

leghatékonyabb.

Továbbá célom, hogy intézményvezetői szemszögből is vizsgáljam az alulteljesítés

problémáját, melyek azok az intézményvezetői feladatok, amit egy igazgatónak szem előtt

kell tartani.

4

2. Szakirodalmi áttekintés

2.1 Alulteljesítés fogalma

Úgy gondolom, hogy a tehetséggondozásnak már az óvodában kellene elkezdődnie,

hiszen óvodából felkerülve is nagy különbségeket mutatnak a gyermekek képességeikben,

kreativitásukban. Nagyobb figyelmet kéne fordítani ennek a korosztálynak fejlesztésére,

hiszen a kicsik agya olyan, mint egy szivacs, ezért ez a korszak meghatározó a kognitív

fejlődés szempontjából. A különbségek kialakulhatnak szociokulturális háttér eltérése

miatt is. A hátrányos helyzetű gyerekeknek a szóhasználata, szókincse, tudása messze

elmarad a jobb anyagi körülmények között élő társaikétól, és így az iskolában is hátrányos

helyzetből fognak indulni. A nehézséget azonban az fogja jelenteni számukra, hogy

gondolkodásmódjuk különböző lesz az iskolában elvárttól.2

A gyermek életének első megmérettetéseit az iskolában szerzi, ahol számot ad

tudásáról, teljesítményéről. Ezek az iskolai kihívások mind-mind hatással vannak a

gyermekek személyiségfejlődésére. Az iskolába kerüléssel a gyerekeket folyamatos stressz

éri teljesítményükkel kapcsolatban, ahol folyamatosan tesztelik a figyelmüket,

gondolkodásukat, észlelésüket és emlékezetüket. A pedagógusok elvárják, hogy

eredményesen tanuljon, és ezt jegyekkel értékelik. Ez sok tanuló esetében pozitívan vagy

negatívan befolyásolja a személyiségfejlődését, az énkép kialakulását, valamit az

intelligencia fejlődését. Akkor befolyásolja pozitívan ezeket a tényezőket, ha sikerrel

teljesíti iskolai feladatait, és ezt el is fogadják mind a szülők, mind a pedagógusok. Abban

az esetben, ha nem kap pozitív visszacsatolást teljesítményéről, esetleg olyan érzést

keltenek benne, hogy a munkája nem megfelelő, előfordulhat, hogy csökken az önbizalma,

ez kisebbrendűségi érzést válthat ki belőle, ami hatással lesz a későbbi fejlődésére. Ezzel

szemben, ha a tanulót pozitív élmény éri és elismerésben részesül, akár társaitól, szüleitől

vagy tanárától, akkor ez pozitívan befolyásolhatja motivációját és a későbbi munkáját.

Minél több negatív értékelést kap, és minél több iskolai kudarc éri a tanulót, annál inkább

csökken az önértékelése és az önbizalma. Így képességeihez mérten alul fog teljesíteni.

Ezzel el is jutottunk az alulteljesítés problémaköréhez, amely nagyon sok odafigyelést

2Gyarmathy Éva (2002): Alulteljesítő tehetségesek.. In: Czigler I, Halász L, Marton M. (szerk.) Az

általánostól a különösig. Pszichológia különszáma, Gondolat Kiadó, Budapest. 255.o.

5

igényel a pedagógusoktól és a szülőktől egyaránt, hiszen manapság nagyon gyakori ez a

probléma.3

Az alulteljesítésnek számos megfogalmazása van, de szinte mindegyikből ugyan azokat

a konzekvenciákat vonhatjuk le.

„Az alulteljesítők azok a tanulók, akik komoly eltérést mutatnak az elvárt teljesítmény

(standardizált teljesítménytesztek pontszámaival mérve vagy kognitív, vagy intellektuális

képességmérések alapján) és aktuális teljesítményük (osztályzatokkal, tanári értékelésekkel

mérve) között.

A tehetséges alulteljesítők azok az alulteljesítők, akik a legmagasabb pontszámokat

mutatják az elvárt teljesítmény mérésein (a standardizált teljesítmény teszt pontszámok,

vagy kognitív, vagy intellektuális képességmérések alapján).” 4

„ ”Iskolai alulteljesítésről akkor beszélünk, ha az adott tanuló tartósan a képességei alatt

teljesít, messze elmaradva attól, ami a képességei vagy a múltbeli teljesítménye alapján

elvárható lenne.”5”fogalmaz Tóth László

„Lényegét tekintve mindegyik meghatározás, a lehetséges (amit egy adott tanuló teljesíteni

tudna) és a tényleges teljesítmény (amit egy tanuló valójában elér) közötti eltérésen

alapszik. A probléma pusztán abból adódik, hogy ennek az eltérésnek a nagyságát és

jellegét minden kutató és gyakorlati szakember másként határozza meg”6

A fogalmak többsége azt emeli ki, hogy a tanulók teljesítménye és az elvárt

teljesítménye között tartósan milyen különbség van. Továbbá nem átmeneti

teljesítményromlásról, hanem folyamatos lemaradásról beszélnek a szerzők.

2.2 Alulteljesítés csoportjai

Különbséget lehet tenni alulteljesítés és tanulási zavar között, hiszen az alulteljesítő

tanulók rendelkeznek azokkal a képességekkel, melyek alapfeltételei a tanulásnak. A

tanulási zavar viszont már a kisgyermek korban jelentkezik. Az alulteljesítés felismerése

inkább a serdülőkorra tehető. Azt is kijelenthetjük, hogy az alulteljesítést előidézheti a

későbbiekben a tanulási zavar.7

3Dávid Mária, Estefánné Varga Magdolna, Taskó Tünde (2004):Az alulteljesítés okai és kezelési lehetőségei

az iskolában egy nemzetközi kutatás tükrében,Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei 97.

o. 4 Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012):Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar. Didakt Kiadó, Debrecen 10.o. 5 Dr. Tóth László (2003): A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen 16. o. 6Gefferth Éva (1993): A képességeik alatt teljesítő tehetséges tanulók.In: Balogh László - Herskovics Mária

(szerk.): A tehetségfejlesztés alapjai. 188. o. KLTE Pedagógiai- Pszichológiai Tanszék. Debrecen 7http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/03_david_04_15/722_az_alulteljests_azonostsa_s_fbb_tnetei.htm

l- utolsó letöltés: 2020.04.02.

6

Az alulteljesítő tanulóknál az alapvető kognitív adottságokhoz mérten folyamatosan

gyenge teljesítményt nem az határozza meg, hogy van-e zavar a központi idegrendszeri

működésben vagy a pszichológiai fejlődésben, hanem a kiegyensúlyozatlan érzelmi élet,

illetve a kedvezőtlen szociálishatások.8

„Az alulteljesítés szempontjából veszélyeztetett csoportként említhetők ugyanakkor:

• az értelmi vagy érzékszervi sérülésben szenvedő tanulók

• az érzelmi vagy viselkedészavaros tanulók

• a tanulási zavarban szenvedők

• a fiúk

• a hátrányos helyzetű tanulók

• az etnikai vagy nyelvi kisebbséghez tartozók

• az érzelmileg elhanyagolt gyerekek és

• a tehetségesek.”9

2.3 Alulteljesítés azonosítása

Mint ahogyan egy tehetséges tanulót, egy alulteljesítő tanulót sem könnyű

beazonosítani, hiszen sok pedagógus összekeveri a tanulási zavarral, mivel mind a két

csoport gyengébben teljesít az iskolában. Azonban az alulteljesítés nem egyenlő a tanulási

zavarral.

„Jobban megértjük a különbséget, ha az alulteljesítés különféle meghatározásainak

közös pontjait kiemeljük. Ezek a meghatározások összességükben a következőket

hangsúlyozzák:

1. A tanulónál az alapvető pszichológiai folyamatok tekintetében nem mutatkozik

rendellenesség.

2. A tanulónak szinte minden tantárgyra kiterjedően nehézségei vannak a tanulásban,

még azokban is, amelyeket kedvel.

3. A probléma nem magyarázható olyan okokkal, mint az értelmi, látási, hallási

korlátozottság, vagy diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia.

4. A probléma elsődlegesen az érzelmi és a szociális szféra zavarával függ össze.”10

8Tóth László (2003): A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen 17-18. o. 9http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/03_david_04_15/722_az_alulteljests_azonostsa_s_fbb_tnetei.htm

l - utolsó letöltés: 2020.04.02.

7

Ebből is látszik, hogy a tanulási zavar és az alulteljesítés tünetei között van hasonlóság,

bár a kiváltó okok között jelentős különbségek húzódnak. Az alulteljesítés felismerésében

nagyon hasonló módszereket alkalmazhatunk ahhoz, mint amiket egy tehetséges tanulók

beazonosítására használunk. Ilyenek lehetnek:

• „Standardizált intelligencia és teljesítménytesztek (memória, figyelem, elvont

gondolkodás, stb.)

• Osztályzatok

• Tanári vélemények, megfigyelések, más diákokkal való összehasonlítás

• Szülői vélemények, megfigyelések, testvérekkel való összehasonlítás

• Önmegfigyelés, személyes információk gyűjtése, másokkal való

összehasonlítás”11

2.4 Az alulteljesítés okai

Ha az alulteljesítés okait vizsgáljuk, rájövünk, hogy ez is egy összetett feladat, hiszen

számos oka lehet az alulteljesítésnek. Sokszor nem is egy okra lehet visszavezetni, hanem

többre is, hiszen mind kölcsönhatásban vannak egymással. Ezek lehetnek anyagi,

szociológia és pszichológiai okok is.

Sokszor a családi háttér húzódik mögötte. Nincs meg, vagy éppen túl magas a szülői

elvárás a gyermek felé. Nem készít esetleg házi feladatot, vagy nincs számon kérve a rossz

jegyekért. Nincsenek meg azok az otthoni körülmények, ahol a gyermek nyugodtan tudna

tanulni. Oka lehet az alulteljesítésnek a szülői minta is, mit lát, mit tapasztal otthon.

Ilyen külső okhoz sorolnám még a kortársakat, mint befolyásoló tényezőt. Gondolok itt

a kiközösítésre, ha esetleg jobban tanul a gyermek a társainál. Ez nyilván kötődik a tanulók

életkori sajátosságaihoz is.

Úgy gondolom, nagyon sok múlik a tanár személyiségén, szaktudásán. Milyen

módszereket használ az órán, hogyan kezeli a gyerekeket, milyen a tanulókkal való

interakciója, valamint az, hogy hogyan tudja motiválni őket.

Nemcsak az otthon légköre, de az iskola légköre, környezete is lehet befolyásoló

tényező, valamint az iskola szemlélete.

A számos külső tényező mellett legalább olyan fontosak a belső tényezők is, mint

például a tanuló személyiségének negatív oldalai:

10 Tóth László (2003): A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen 17. o. 11Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012): Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar. Didakt Kiadó, Debrecen 12.

o.

8

- a motiválatlanság,

- a megfelelni akarás hiánya,

- az alacsony önbecsülés,

- a szorongás, félelem

- a kitartás és küzdeni vágyás hiánya.

Ide tudnám sorolnia még fegyelmezettséget, ami a gyermek figyelmére is nagy hatással

van.

Ezek a külső és belső tényezők elvezethetik a tanulóinkat az alulteljesítés ördögi

köréhez. Manapság az alulteljesítés egyre jobban jellemző a fiatal tanítványaink körében.

Egyre kevesebb diák tud képességeinek megfelelően teljesíteni az is iskolában. Az

alulteljesítés során a gyermekeink kudarccal néznek szembe, majd a kudarcok

fokozódásával romlani kezd az önértékelésük, és elkezdik kerülni a szükséges

erőfeszítéseket. Egy idő után nem a saját képességeikben keresik majd a hiányosságot,

hanem a kevés energia befektetésre vezetik vissza a hibájukat, és belekerülnek az

alulteljesítés ördögi körébe.12

1. ábra: Az alulteljesítés ördögi köre13

12Gyarmathy Éva és Kunné Szörényi Katalin (2004): Alulteljesítő tehetségek alternatív oktatása. Educatio 13

30. o. 13Gyarmathy Éva és Kunné Szörényi Katalin (2004): Alulteljesítő tehetségek alternatív oktatása. Educatio 13

30. o.

9

Egy alulteljesítő tanuló az energia minimum elvére törekszik, úgy gondolja, hogy

kevés energia befektetéssel is kiváló eredményeket fog elérni. Erre a magabiztos,

úgynevezett „mágikus” gondolkozásra, a média és az internet egyre inkább ráerősít, és ha

nem tudják a helyén kezelni ezeket a dolgokat, akkor ennek a bűvös világnak a csapdájába

esnek. Ez a szemléletmód pedig gátolja a tehetséges fiatalok „megszületését”, pedig

akárhány tehetségmodellt megnézünk, mindegyikben hangsúlyos a befektetett munka

szerepe, tehát kellő erőfeszítés nélkül nincs tehetség, csak alulteljesítés.

Ha összevetnénk a gyermekeinket a tíz-húsz évvel ezelőtti diákokkal, akkor láthatnánk,

hogy a mai gyerekek gondolkodása, értékrendje teljesen más, egészen máshogy

viszonyulnak az iskolához, tanáraikhoz és az oktatáshoz. Azt a tudást, és azokat a

készségeket, ami számukra is fontos, sokkal színesebb és számukra érdekesebb forrásból

szerzik meg. Ugyanakkor sok területen megmutatkoznak ebből az okból kifolyólag a

hiányosságaik is. A hagyományos információszerzés és feldolgozás terén bizony egyre

több tanuló nem állja meg a helyét. Valószínű ezért is egyre inkább növekszik az

alulteljesítők száma, hiszen az oktatási rendszer nehezen tud megfelelni a mai kor

kihívásainak, nehezen talál ezekre a problémákra megoldást. 14

2.4.1 A család szerepe

A család rendkívül fontos egy gyermek életében, hiszen születésétől kezdve a legtöbb

időt itt tölti. Ez a gyermek életében az elsődleges szocializációs szintér, lelki fejlődésének

legmeghatározóbb színhelye. Ebben a környezetben nevelkedik, kapcsolatokat teremt a

családtagokkal, és érzelmi szálakat alakít ki velük.15 Az, hogy a gyermek milyen családban

nevelkedik, a gyermek tehetségének, fejlődésének a kibontakozására nagyon nagy hatással

van. Biztosíthatja az ideális fejlődést, ugyanakkor gátolhatja is a képességei

kibontakoztatását. Egy gyermek a kulturális szokásait, a szabályokat és a viselkedési

mintákat a családtól tanulja meg, pontosan ezért elsődleges szerepe itt mutatkozik meg.16

Kutatások bizonyítják, hogy egy kreatív személyiséget támogató családi környezetet úgy

jellemezhetünk, mint akik előnyös szociokulturális környezetben élnek, alkalmazkodó

szülőkkel. Egymáshoz való viszonyukban nagy szerepe van az építő jellegű vitának és a

közös megbeszélésnek. Támogatják gyermekeik kreativitását, ezzel növelve

14Gyarmathy Éva és Kunné Szörényi Katalin (2004): Alulteljesítő tehetségek alternatív oktatása. Educatio 13

31. o. 15Busi Etelka (2004): Nevelési színterek 1 a család, ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia

Központ, Budapest 5. o. 16Duró Zsuzsa (2006): Tehetségfejlesztés a családban. Codex Print Kft. Budapest, 9. o

10

önbizalmukat.17 Egy családban a legmeghatározóbb érzelmi kapocs mégis az anya-gyerek

kötelék kialakulása, ami a születéstől kezdve egy testi-lelki kontaktust jelent. Az anyával

való kapcsolata a gyermeknek teljes mértékben meghatározza az idegrendszeri fejlődését.

Elmondható tehát, hogy kiemelkedő szerepe van a családi nevelésnek egész életünkön

keresztül. Vannak olyan dolgok, amiket szándékosan és vannak olyanok, amik akaratlanul

vésődnek be a nevelés során. Azok, amiket a szülők tudatosan alkalmaznak, azok alakítják

ki a gyermek értékrendjét és viselkedését. Amiket szándéktalanul alkalmaznak az

személyiségfejlődés, szocializáció eredménye.18

Gátja lehet ezáltal a tehetség kibontakozásának a nem megfelelő családi háttér, a rossz

szülői minta, a túl magas vagy alacsony elvárások, és hogy a „tudás” nem érték a szülők

számára. Mindenképpen meg kell említeni az egyedül nevelő szülők esetét, mely szintén

okot adhat az alulteljesítésre.

Az otthoni tanulást az is nehezítheti, ha nincs a gyermek számára egy olyan hely, ami a

nyugodt tanulást elősegíthetné, és ezt esetleg még tetőzhetik a rossz lakóhelyi

körülmények. A gyerekek fejlődését hátráltathatja a „szülői önbeteljesítő jóslat” is,

melynél valamelyik szülő be nem teljesített álmát próbálja meg a gyermekével elérni,

ezáltal nem hagyja, hogy személyisége kibontakozhasson.

Fontos, hogy a gyermek egész életét kísérje végig egy pozitív szülői példa, hiszen nagy

valószínűséggel, ha felnő, ő is ezt fogja továbbadni.

2.4.2 Az iskola és a pedagógus szerepe

Nem csak a családnak, de az iskolának is nagyon nagy jelentősége van a szocializáció

szempontjából. A gyermeknek meg kell tanulni alkalmazkodnia az iskolai normákhoz.

Azzal a céllal jött létre az iskola, hogy felkészítse a tanulókat a felnőtté válásra.

Folyamatosan tudást közvetít és nevel, hogy sikeresek legyenek későbbi életükben. Hosszú

távú hatása van a gyerekek személyiségfejlődésére, és jelentősen befolyásolja a társas

kapcsolataik alakulását. Az iskola az a hely, ahol a tanuló megszerzi minden családon

kívüli tapasztalatát. Kölcsönhatásban lesz tanáraival és iskolatársaival, mely során

megtanulja, hogyan viszonyuljon azokhoz az emberekhez, akik nem a családjának a tagjai.

Kijelenthetjük ezáltal, hogy az iskola segíti a társadalmi beilleszkedést is. Attól kezdve,

17Bagdy Emőke–Kövi Zsuzsanna–Mirnics Zsuzsanna (2014): Fény és árnyék, a tehetségerők felszabadítása.

Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 28 o. 18Duró Zsuzsa (2006): Tehetségfejlesztés a családban. Codex Print Kft. Budapest, 10-11. o.

11

hogy a gyermek iskolába kerül, teljesítőképessége egy újabb szintre emelkedhet. Innentől a

családdal való kapcsolata is folyamatosan formálódni fog.19

Ahhoz, hogy a gyermekek képességeiknek megfelelően teljesítsenek, nagy jelentősége

van az iskolának, de az iskolán belül jókora felelősség hárul a pedagógusra. A

pedagógusok szakmai felkészültségükkel, módszertani eszköztárukkal, tapasztalataikkal

segítik a gyerekek személyiségfejlődését, tudásának fejlesztését. Úgy vélem a családi

nevelés visszaszorulásával, hogy a gyerekek egyre kevesebb hasznos időt töltenek a

szüleikkel, egyre nagyobb felelősség hárul az iskolára és a pedagógusokra. Éppen ezért a

pedagógusoknak kulcsszerepe van az érzelmi nevelésben, a szociális készségek

kialakításában, az érzelmi intelligencia és a megértés fejlesztésében.

A tanár személye modell lehet a diákok életében, hiszen egész személyiségükkel hatást

gyakorolnak rájuk. A szaktudásán túl tömérdek dolgot közvetít a tanulók felé, és mind a

tartalmat, mind az átadás menetét befolyásolja személyes attitűdjei, szocializációja,

előítéletei és mindennapi nehézségei is. 20

Ha egy diák nem kapja meg az elegendő támogatást iskolájától és a tanáraitól, akkor

kevésbé lesz esélye kibontakozni.21 Fontos egy olyan légkör megteremtése az iskolában,

ahol a tanulók kiegyensúlyozottan fejlődhetnek a saját képességeik figyelembevételével.

A tanulás eredményessége szempontjából kiemelt fontosságú az oktató személye, aki

vezeti és szervezi az oktatási folyamatot, színvonalát döntően befolyásolja. A pedagógus

személyiségjegyei is meghatározóak, ilyen például a fellépése, magatartásformája,

beszédkészsége, hanghordozása, viselkedése, megjelenése. A rátermettséget nem lehet

könyvekből megtanulni, arra születni kell, és a sok tapasztalattal együtt formálódik minden

pedagógus egyéni stílusa. Ahhoz, hogy tudását át tudja adni tanítványainak, ezen

tapasztalatok elengedhetetlenek, és mindezekhez fontos, hogy nagyfokú önismeret és

önkritika társuljon. Egy jó pedagógus mindig reflektál munkájára, ezáltal a jó ötleteket

megtartja, a rosszakat pedig elveti. Ezt az utat végigjárva, az oktató kiismeri saját

képességeit, és ami nagyon fontos, megismeri a tanítványait is. Ez egy kreatív pedagógus

ismérve.

Csíkszentmihályi úgy vélekedik erről a témáról, hogy ha egy tehetséges diákot nem

ösztönöznek kellőképpen, és nem teremtik meg számára a motiváló környezetet, nem

19Nikitscher Péter (2015): Az iskola szocializációs szerepe és lehetőségei. Oktatáskutató és fejlesztő intézet,

Budapest 11. o. 20Nikitscher Péter (2015): Az iskola szocializációs szerepe és lehetőségei. Oktatáskutató és fejlesztő intézet,

Budapest 12. o. 21Bagdy Emőke (2014): A tehetség kibontakozása. Helikon Kiadó, Budapest 50. o.

12

találkozik olyan szakemberrel, aki segítene kibontakoztatni adottságait, akkor nem éri el a

célját a képességfejlesztés. Éppen ezért elengedhetetlen a felnőttek irányító szerepe a

biztos teljesítmény eléréséhez.22

Ha az érzelmi tényezőket vesszük figyelembe, akkor két fontos dolgot lehet

kiemelni. Az egyik a motiváció, a másik az iskolai szorongás, amelyek hatással lehetnek az

iskolai alulteljesítésre.

Ahhoz, hogy a tanulók készségei és képességei megfelelő szinten működjenek, fontos a

motiváció felkeltése. Alulteljesítés szempontjából az fogalmazható meg, hogy ezek a

tanulók nagyon nehezen motiválhatóak. Azt a tanulásra késztető belső feszültséget,

melynek köszönhetően a diák energiát fordít, irányítja és beépíti a tanulási tevékenységet a

mindennapjaiba, tanulási motivációként értelmezhetünk. 23Megállapíthatunk tehát egy

összefüggést, hogy a tanulási motiváció nagyobb teljesítményt elérését teszi lehetővé. Két

csoportra oszthatjuk, az egyik a belső motiváció, amely magába foglalja a tanulók

kíváncsiságát, érdeklődési körét, a másik pedig a külső motiváció, melyben nagy szerepe

van a családnak, az iskolának és a pedagógusnak. Manapság a pedagógusok számára a

motiváció fenntartása az egyik legnehezebb feladat, ugyanis nagyfokú kreativitást,

rugalmasságot és jártasságot követel.24

A másik tényező az iskolai szorongás, amely jelentősen befolyásolja a tanulás

eredményességét. Olyan helyzetekben jelenhet meg az iskola keretein belül, amikor

valamilyen módon értékelik a tanuló teljesítményét. Ilyen lehet egy dolgozat, felelés,

táblánál való szereplés, vagy egy versenyhelyzet kialakítása. Ha folyamatosan stressz éri a

gyermeket, hosszú távon befolyásolhatja a személyiségfejlődését is. Éppen ezért nagyon

fontos, hogy a szorongást időben felismerjék a pedagógusok, így elkerülhető lehet ezáltal a

tanulók alulteljesítése is.25

2.4.3 Kortárscsoport szerepe

A társas kapcsolatoknak kiemelkedő szerepe van az szocializáció fejlődésében, ezen

belül a kortárscsoportnak, ahol eltérő jelenségek mutatkoznak, mint a felnőtt-gyermek

kapcsolatoknál. Ha egy gyermek sok időt tölt kortársaival, több lehetősége van gyakorolni

22Csíkszentmihályi Mihály (2010): Tehetséges gyerekek – Flow az iskolában. Nyitott Könyvműhely.

Budapest, 242. o. 23Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest. 43. o. 24 Bekéné Zelencz Katalin (2012): A tanulási motiváció kialakulását segítő pedagógus attitűdök. Új

pedagógiai szemle 141. o. 25Taskó Tünde Anna (2009): A tanulást befolyásoló kognitív és affektív tényezők vizsgálata az általános

iskola 6-7. osztályos tanulói körében az iskolai alulteljesítés szempontjából. Eötvös Loránd

Tudományegyetem, Budapest 4. o

13

szociális szerepeit. Alulteljesítés szempontjából figyelembe kell venni azt, hogy a társak

befolyásolása meghatározó lehet, hogy szolgálhatnak egymásnak mintaként, referenciaként

és barátként is, ezáltal megerősíthetik, esetleg gátolhatják is egymás viselkedésiformáját.

Viszont azt is fontos megjegyezni, hogy az együttes tevékenység kedvezően hat a tanulók

motivációjára, hiszen pozitív élmény számukra, hogy csoportban dolgozhatnak. Így

sikeresen lehet náluk alkalmazni a kooperatív tanítási módszert. Ennek a tanulási stílusnak

az alkalmazása sokat tehet a kölcsönös elfogadásért és a kedvező légkör megteremtéséért.

Segítségével könnyebben differenciálhatunk, mely lendíthet az alulteljesítő tanulókon. Az

alulteljesítő diákokra jellemző lehet, hogy az iskolában viselkedési problémáik vannak.

Összetűzésbe kerülnek tanáraikkal, felhívják magukra a figyelmet vagy esetleg

csúfolhatják, bánthatják iskolatársaikat. Az is jellemző lehet, hogy visszahúzódnak a

kortársaiktól vagy sok, szintén alulteljesítő baráttal veszik körbe magukat.26

„A kortárscsoport főként a szocializáció megjelenési formájára van hatással, a család

pedig a szocializáció tartamát igyekszik változtatni.”27

Az általános iskolába kerüléstől tíz éves korig még nincs különösebb jelentősége,

hatása a kortárscsoportnak, azonban a kamaszkor beköszöntével egyre jobban előtérbe

kerülnek a barátok. Jellemző életkori sajátosságaikra, hogy egyre jobban elszakadnak a

családi köteléktől és egyre több időt töltenek a kortársaik társaságában. Ebben a közegben

legtöbbször nincs meg az alá-fölé rendeltségi viszony, mint az iskolában, hanem mindenki

egyenlő, ez mutatkozik meg egymás közötti viszonyaikban is.

Ugyanekkor itt említeném meg a média szerepét, hiszen a mai generációra jellemző,

hogy kortársaikkal online módon tartják, akár több csatornán is a kapcsolatot, amely

szintén hatást gyakorol személyiségfejlődésükre, szociális kultúrájukra. A társaik elvárják

tőlük, hogy egész nap elérhetők legyenek, hiszen egyre jobban jellemző, hogy

élményeiket, problémáikat, érzelmeiket az interneten keresztül osszák meg egymással. Ez

annyira szerteágazó figyelmet követel, hogy az iskolában vagy az otthoni tanulásnál nem

lesznek képesek elmélyülten koncentrálni, esetleg már fáradtan, kialvatlanul érkeznek

reggel az órára, ami szintén nehezíti az iskolai teljesítményüket.

Úgy gondolom, az iskolai alulteljesítésben szerepet játszhat a kortárscsoport húzó

ereje, hiszen kamaszkorban a barátok véleménye, értékei, normái elsőbbséget élveznek a

szülőkével, pedagógusokéval szemben.

26Gyarmaty Éva, Balogh László (2019): A tehetség kézikönyve. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek

Szövetsége, Budapest 259. o. 27 Ranschburg (1984): Szeretet, erkölcs, autonómia. Gondolat Könyvkiadó, Budapest 41. o.

14

2.5 Az alulteljesítés prevenciója, és stratégiái

Az alulteljesítés megszüntetésére tett beavatkozásokat két csoportba sorolhatjuk, az

egyik a tanácsadás különböző típusai, a második pedig olyan stratégiák, amelyek az

oktatási-nevelési körülmények átgondolásával próbálnak pozitív irányú változásokat

megvalósítani a tanulók képességfejlesztésében.

A tanácsadásnak az lenne a fő célja, hogy változásokat idézzen elő a tanuló vagy a

család életében, melyek átbillenthetik a gyermek szemléletmódját egy pozitív irányba, javít

az önértékelésén. Beszélhetünk egyéni, csoportos, illetve családi tanácsadásról. A

tanácsadó lehet iskolapszichológus, vagy esetleg tehetségtanácsadó, amely sajnos nem

minden intézménynek áll rendelkezésére. Sokat segíthet gyógypedagógus, vagy

fejlesztőpedagógus is, aki indirekt vagy más néven közvetett módszerekkel próbál

segítséget nyújtani. A közösségi normák, értékrend és magatartásformák által hat a

tanulóra. Ha sikerül, akkor arra koncentrálnak, hogy a hibákat hogyan lehet helyrehozni.

Az oktatási-nevelési körülmények változtatásával pozitív változások érhetők el, mely

alulteljesítés ellen jó stratégia lehet. A mai kor jellegzetessége, hogy minden a folyamatos

változásról szól, ám ugyanez nem jellemző a mai iskolákra, oktatásra. Így azon gyerekek

számára, akik kiemelkedő teljesítményt tudnak elérni, a jelenlegi képzés egyre kevésbé

lesz elegendő. Hiszen a mai értelemben vett hagyományos oktatás az átlagos képességű

gyerekekre szabott, így azon tanulókra, akik átlag felett tudnak teljesíteni, nincs

felkészülve. Ráadásul még nehezebben boldogul azokkal a diákokkal, akik valamilyen

formában eltérnek az átlagostól. Akik képességeik alatt teljesítenek, ennek ellenére

kimagasló értelmi képességekkel rendelkeznek. A hagyományos iskolai képzés nem

kedvez annak, hogy ki tudják bontakoztatni képességeiket, és képesek legyenek

hatékonyan gondolkodni. Ezeket a gyerekeket az iskola próbálja beszorítani a megszokott,

sablonos keretek közzé. Nem ismeri fel legtöbbször a tehetségének a kulcsát, nem hagyja

ezeket a tanulókat kibontakozni. A folyamatos sikertelenség pedig alulteljesítéshez fog

vezetni.28

Általános stratégiák közé sorolható a kisebb csoportlétszám alkalmazása, hiszen több

figyelem jut ezáltal egy-egy diákra. Sikert érhetünk el továbbá a csoportösszetétel

megváltoztatásával, az alternatív eszközökkel és oktatással, és a tanulóra koncentráló,

motiváló tanulási környezet kialakításával.

28Gyarmathy Éva és Kunné Szörényi Katalin (2004): Alulteljesítő tehetségek alternatív oktatása. Educatio 13

32. o.

15

Lényeges az alulteljesítő tanulók alapismereteinek elmélyítése, kitágítása. Azonban

szem előtt kell tartani, hogy az auditív, szóbeli feldolgozás helyett a téri-vizuális, globális

feldolgozás alkalmazását helyezzük előtérbe, ami szintén hatásosabb lehet az

alulteljesítőknek.

Fontos, hogy próbáljunk változtatni a tanítási stíluson. A készségtárgyak során

alkalmazott mozgás, a játékos feladatok, a zene, képzőművészet és színjátszás jelenjenek

meg a többi tantárgy anyagában, melynek köszönhetően nagyobb önbizalomra tehetnek

szert a tanulók. 29

Eredményes lehet a tanmenet változtatása is. Ilyen lehet a párhuzamos vagy a rugalmas

tanmenet. A párhuzamos tanmenet használata során van lehetőség változatosabb, színesebb

tananyag feldolgozásra, mely a tanulók érdeklődésére épít. Emellett rávilágít arra, hogyan

kapcsolódik bizonyos téma más tantárgyakhoz, hogyan vehetik hasznát a tanulók a

gyakorlatban. Az élménypedagógiát helyezi előtérbe, mely a diákok érzelmeire is hat, és

ezáltal egyéni tapasztalatot gyűjthetnek. Ez lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek személyes

figyelembe részesüljenek.

A rugalmas tanmenet a másik, amit sikerrel alkalmazhatunk. Célja, hogy a pedagógus

alkalmazkodni tud az egyes tanulócsoportok, tanulók képességeihez és a tanulási

üteméhez, sebességéhez. Ajánlásokat tesznek az oktató számára, hogy milyen lehetőségeik

vannak abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy több időt szeretne foglalkozni egy

témával az adott csoportban. Melyek azok a témák, amik elhagyhatók a kerettantervből,

vagy esetleg átcsoportosíthatók egy másik évfolyamra, illetve, hogy miként nyerhetünk

időt kompetenciafejlesztésre, gyakorlásra, vagy képességfejlesztésre.30

A másik tényező az a differenciálás szerepe lehet - ami sok figyelmet kap a mai

oktatásban -, mely szem előtt tartja az egyéni különbségeket a fejlesztés folyamatában. A

differenciálás épít a gyerekek különbségére. Azért van rá szükség, mert minden gyermek

más és más, mások a nyelvi jellemzőjük, személyiségük, neveltetésük és más tudással

rendelkeznek. Erre alapoz a módszer, mely alkalmazkodik a gyermekek haladásához,

tempójához. A gyengébb képességű és a tehetséges gyerekek is a saját ütemükben

haladhatnak. Ennek köszönhetően a tanuló a neki megfelelő oktatásban, nevelésben

29Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012): Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar. Debrecen, Didakt Kiadó 49.

o. 30Gyarmathy Éva és Kunné Szörényi Katalin (2004): Alulteljesítő tehetségek alternatív oktatása. Educatio 13

32. o.

16

részesülhet, hogy egyénileg a lehető legjobb teljesítményt érhesse el. A pedagógusnak

pedig arra kell törekednie, hogy a tanuló egyéni fejlettségéhez mérten kapja a feladatokat.31

Az alulteljesítő gyerekeknek szüksége van a kreatív, támogató környezet kialakítására,

melyhez számos módszer alkalmazható eredményesen. Az olyan iskolai munka, amely az

együttműködésre fókuszál, segíti a kreativitás fejlődését. A diákok gyakrabban használják

ezáltal a környezetből származó indirekt információkat, szívesebben vállalnak kihívást

jelentő, bonyolultabb feladatokat, ügyesebben teljesítenek a problémamegoldás területén,

és fokozatosan javulhat az önértékelésük. Ezt támogatja a kooperatív csoportmunka is,

mely együttműködésre épül, ezáltal érzelmi biztonságot nyújt a tanulóknak, elősegíti a

szociális készségeiket. Ezen tulajdonságok miatt, eredményesen használható az

alulteljesítő gyermekek körében. Azt fontos leszögezni, hogy önmagában nem elég a

csoportmunka alkalmazása, mivel nem teszi lehetővé, hogy minden diákot bevonjon a

tényleges munkába, a gyengébb képességűek rendszerint passzívabbak, véleményüket

kevésbé veszik figyelembe. Az, hogy mindenki egyenlő bevonását elérjük, segíthetnek a

szimultán interakciós technikák, valamint olyan feladatok, melyhez a csoport összes

tagjának fontos a részvétele. Ahhoz, hogy sikerüljön a belső motiváció és a kreativitás

fejlesztése a kooperatív módszernél, olyan feladatok szükségesek, amelyek nem egy

általános stratégia alapján megoldhatóak, hanem nyitottak, többféle eredmény megadásával

is eljuthat a tanuló a sikeres végrehajtáshoz. Ezzel fejleszthető a tanulók asszociatív

gondolkodása.32 A kooperatív technika keretében a tanulók jobban megismerhetik

egymást, hiszen mindenkinek vannak erősségei és gyengeségei. Az a kérdés, hogyan

tudjuk ezeket az erősségeket a felszínre hozni. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek

megismerjék saját erősségeiket, képességeiket, ez pedig direkt vagy indirekt módon segíti

a tanár-diák kapcsolat elmélyítését, egy kölcsönös bizalmi kapcsolat kialakulását.33 Sok

esetben tapasztalható, hogy ha egy tehetséges diák, önmagához mérten szeretne jobban

teljesíteni, akkor ez nagy erőfeszítést és energia befektetést követel, de ha az osztálytársak

legyőzését tűzi ki céljául, akkor sokszor az is elég, ha félgőzzel teljesít. Egy alulteljesítő

tanuló kooperatív helyzetben pont olyan elégedett siker esetén, mint a jól teljesítő, viszont

sikertelenség esetén mindegyik fél elégedetlen.34

31 Balogh László (2005): Tehetséggondozás az EU-ban és nálunk. Fókusz, VII. évfolyam 1. szám; 2005.

március; 14–29. 4. o 32Dr. Péter-Szarka Szilvia (2014): Kreatív Klíma – A kreativitást támogató légkör megteremtésének iskolai

lehetőségei. Géniusz műhely sorozat, 3. MATEHETSZ, Budapest 16. o. 33N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2017): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest 240.

o. 34N. Kollár Katalin, Rapos Nóra (2015): A társas, társadalmi viszonyok. Elte Eötvös Kiadó, Budapest 178. o.

17

Továbbá a projekt oktatás az alulteljesítés kapcsán nagyon jól használható módszer,

amely a tanulók érdeklődését és önállóságát célozza meg. Maga a pedagógiai projekt,

olyan összetett, sokszor a hétköznapi életből származó téma, mely magába foglalja a

feldolgozáshoz szükséges célokat, meghatározza a feladatokat, és a hozzá kapcsolódó

munkameneteket, és bemutatja az eredményeket. A témával kapcsolatos

problémamegoldás a tanulók önállóságán alapul.35Lehetővé teszi a tanulók számára a

kutatást, amely során számukra is érdekes kérdésekre próbálnak választ találni.

Segítségével bekapcsolhatók az oktatási folyamatba az IKT eszközök, melynek gyakorlati

használata sikerélménnyel tölti el a diákokat. A nyitott végű feladatok növelik az

alulteljesítő tanulók belső motivációját, a tanulás csak eszközként van jelen a feladatok

végrehajtásában. A pedagógus végig figyelemmel kíséri a munkát, szükség esetén

visszajelzéssel szolgál és megerősíti a diákokat abban, hogy eredményesen dolgoznak.

Ezzel ösztönzi őket a még jobb eredmény elérésére.36

A tanulók kreativitása, a hagyományos iskolai környezettel sokszor ellentmondásba

kerül, mivel a magas szintű kreativitás, a tanárok által nem preferált tulajdonság, és

gyakran fenyegetve érzik magukat, amikor egy ilyen diák meg szeretne nyilvánulni. Ha

elfojtják ezeket az önkifejező megnyilvánulásokat, ez lehetséges oka lehet egy tehetséges

tanuló alulteljesítésének. Éppen ezért fontos a kreatív klíma és környezet biztosítása ezen

tanulók számára.37

Az alulteljesítő tanulók, akik kevés energiát fektetnek munkájukba, sokszor fontosnak

tartják, hogy egy-egy feladatnak ismerjék a célját, és azt hogy a jövőben hogyan fogják

tudni alkalmazni a tanultakat. Sokat tud segíteni, ha a pedagógus rá tud világítani az adott

feladat hosszú távú nyereségeire, hiszen azok a célok, amik a felnőtteknek fontosak, nem

biztos, hogy a gyermeknek is azok lesznek. Az oktatónak hinnie kell abban, hogy képesek

megoldani a feladatokat, melyeket kitűzött számukra. Ezzel fokozhatja és támogathatja

motivációjukat. Jó módszer lehet, ha a pedagógusok egy-egy korábbi munkát átbeszélnek a

gyerekekkel, ezáltal a tanulók rácsodálkozhatnak arra, hogy immár nem jelent számukra

nehézséget az adott feladat. Ezzel az önreflektív módszerrel is előrelendíthetjük a tanulók

motivációját, önismeretét. Gyakran az is eredményes lehet, ha a pedagógus segítséget tud

adni a tanulási szokások és stratégiák kialakításában, illetve az idő tervszerű

35 M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Elmélet és gyakorlat. Gondolat Kiadói Kör – ELTE BTK

Neveléstudományi Intézet, Budapest 16. o 36 Hunya Márta (2009): Projektmódszer a 21. században I. Új Pedagógiai szemle 2009/11 78. o. 37Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012) Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar, Debrecen, Didakt Kiadó 50. o.

18

beosztásában.38Elsődleges célnak a tanulás tanításának kell lennie, hogy birtokába kerüljön

azoknak a tanulási szokásoknak, amelyek gyümölcsözőek lehetnek eredményesség

szempontjából.39

Nagy hangsúlyt kellene fektetni az átmenetek támogatására, akár az óvodából iskolába,

akár alsós-felsős, vagy az általános-középiskolai átmenetre, hiszen ezek a tanulók életében

mindig nehézséget jelentenek. Az iskola és az intézményvezető sokat tehet ennek

eredményessége érdekében. Kikérheti szülők, diákok véleményét is, de megoldást

jelenthetnek az idősebb tanulók által szervezett befogadó programok.40

Hatásos lehet a kulturális kompetencia támogatása, mely során a tanulók

megismerkedhetnek más kultúrák szokásaival, értékeivel, ünnepeivel. Ennek

középpontjában a multikulturális nevelés álljon.41

Ami sokat segíthet az iskolai alulteljesítés szemszögéből, az a család és iskola közötti

jó kapcsolat. A család és iskolai együttműködés megreformálásának számos pozitív

hozadéka lehet. A legtöbb iskolában csak formális a kapcsolattartás a szülőkkel, ezáltal

sokat veszít hatékonyságából, hiszen csak szülői értekezleten, fogadóórán,

családlátogatáson vagy üzenet formájába kommunikálnak. Legtöbbször a pedagógus csak

sejti a fegyelmi probléma vagy a tanulmányi romlás okát, de mivel nincs meg a bizalmi

viszony, nem lát bele a család életébe. Sokszor a szülő és a pedagógus közötti

kommunikáció kimerül a gyermek magatartásának és tanulmányi eredményének

közlésével. Manapság az is probléma, hogy nincs letisztázva, hol kezdődik a család és hol

a pedagógus oktató-nevelő feladata. Megoldást nyújthat olyan élménygazdag közös

programok megszervezése, melynek keretében a két színtér együttes erővel, összefogva

vesz részt a nevelés folyamatában. Ilyenek lehetnek a szabadidős tevékenységek, mely

során a tantervi foglalkozásokba a családot is bevonjuk, ennek hatására felerősödhet a

családok közötti mintaadás folyamata. Egymásra találhatnak a hasonló nevelési

problémákkal küzdő szülők és csökkenthetők az előítéletek a másik iránt. Ezek a

szabadidős programok megvalósíthatók hagyományteremtésben, hagyományőrzésben, de

tanításon kívüli tevékenységek szervezésébe is. Sok intézményben a közös szülői

értekezleteket támogatják, ahol a gyerekek és a szülők közösen vannak jelen és a tanulók is

bekapcsolódhatnak az adott témába. Továbbá a közös programok szervezésével is

38Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012) Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar, Debrecen, Didakt Kiadó 55. o. 39Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012) Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar, Debrecen, Didakt Kiadó 48. o. 40Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012) Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar, Debrecen, Didakt Kiadó 56. o. 41Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012) Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar, Debrecen, Didakt Kiadó 57. o.

19

mélyíthetjük a kapcsolatot a családi ház és az iskola között. Ilyenek lehetnek a közös

szabadidős tevékenységek, kirándulások vagy akár sportvetélkedők is.42

Az alulteljesítés vonatkozásában is megmutatkozik egy eredményes iskola szerepe,

hiszen a kreatív klíma, melyet az iskolaigazgató és a pedagógusok, valamint a szülők

együttes erővel létrehoznak, csökkentheti az alulteljesítés kockázatát.

Az igazi megoldást a prevenció jelenthetné, amihez szükséges, hogy minél fiatalabb

életkorban megtörténjen az azonosítás, és azzal együtt a megfelelő gondozás is.

2.6 Intézményvezető szerepe

Egy iskolában az intézményvezető szerepe hatékonyság és eredményesség

szempontjából nélkülözhetetlen. Igazgatónak lenni nagy felelősséggel jár. Munkaköre

különbözik a pedagógusétól, de céljai ugyanazok: olyan gyermekeket neveljenek, akik

majd felnőttként megállják a helyüket az életben. Közösen kell megteremteniük azt a

tanulási környezetet, mely hatékony lehet a tanulók fejlesztéséhez, oktatásához.

Az iskola igazgatója, kulcsfontosságú a tehetségfejlesztés szempontjából Bíró Gábor

szerint is, azt mondja, hogy „szakmai hozzáértése, lényeglátása, emberismerete,

kapcsolatteremtő képessége, nyitottsága, vezetői kvalitásai, a tehetségnevelés iránti

elköteleződése stb. mind sikerkritériumai ennek a munkának. Személy szerint az ő feladata

az innováció elindítása, ezt nem háríthatja senki másra, de már a tervezéssel kapcsolatos

első lépéseit is jól át kell gondolnia. A hangsúly ugyanis nem a tehetséggondozó rendszer

kialakításán, hanem annak működőképességén van, ezért különös figyelmet kell fordítania

a nevelőtestület tagjainak a feladatokba történő minél intenzívebb bevonására.”43

42Busi Etelka (2004): Nevelési színterek 1 a család. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia

Központ, Budapest 18-19. o. 43 Bíró Gábor (2015): Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek

Szövetsége, Gésziusz Könyvek, Budapest 33. o.

20

2. ábra: „Intézményi tehetséggondozó rendszer kialakításának modellje a vezető feladatainak tükrében.”44

Láthatjuk, hogy a kedvező vezetői magatartás, és a motiválható pedagógusok adhatnak

szilárd alapot egy eredményes iskola létrehozásában, akik meghatározzák stratégiáikat és a

fejlesztési feladatokat és célokat. Úgy gondolom, hogy ehhez fontos egy demokratikus

vezetési stílus is, melyben az iskolaigazgató bevonja a pedagógusait a döntéshozatal

folyamatába, meghallgatja a véleményeket, támogatja a kollégái kreativitását, de végül ő

hozza meg a döntéseket. Fontos, hogy ismerje dolgozóit, emberséges legyen és segítsen,

hogyha kell.

Pedagógusként tudom, hogy nagyon motiváló tud lenni, ha elismerik az ember

munkáját. Egy vezetőnek figyelnie kell erre, hogyan lelkesítheti, motiválhatja beosztottjait.

Lényeges, hogy egy igazgatónak legyen megfelelő szakmai felkészültsége, irányítási

készsége, és jó kommunikációs képességgel rendelkezzen. Ezek azok az összetevők,

amelyek szükségesek egy sikeres intézmény működéséhez és vezetéséhez. 45

44 Bíró Gábor (2015): Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek

Szövetsége, Gésziusz Könyvek, Budapest 33. o. 45Belényesi Emese – Koronváry Péter – Szabó Szilvia (2019): Közszolgálati szervezés vezetéselmélet. Dialóg

Campus Kiadó, Budapest 102. o.

21

3. Saját intézmény bemutatása

Encs város Abaúj közepén fekszik, mely a térségnek kulturális, gazdasági és

közigazgatási központja. A körülbelül 6800 fős településen két általános iskola, két

középiskola és egy óvoda működik, mely idevonzza a környékbeli kisebb falvak diákjait.

Az iskola, ahol dolgozom a Szent László Katolikus Általános Iskola és AMI az Egri

Főegyházmegye fenntartásában működő intézmény. Iskolánk 2012. szeptember 1-jén

alakult Encsen, színesítve a város arculatát. Amint azt a neve is mutatja, többcélú

tevékenység folyik nálunk. Az általános iskola mellett, alapfokú művészetoktatás is

működik, néptánc és zene tagozaton. Tantestületünk 38 fő, melyre jellemző, hogy az

idősebbek aránya jóval nagyobb, mint a fiataloké. Tanulóink száma 390, ebből 238

gyermek más településekről jár iskolánkba. Tanítványaink családi háttere nagyon eltérő, 58

tanuló gyermekvédelmi támogatásban részesül, 23 fő hátrányos helyzetű és 9 fő

halmozottan hátrányos helyzetű. 18 fő SNI-s és 13 fő BTM-es diák fejlesztését kell

megoldanunk.

Amióta az egyházmegye átvette iskolánkat, jelentős környezeti változásokon ment

keresztül, köszönhető ez gyermekeink szüleinek, a pedagógusoknak és a benyújtott

pályázatoknak. Így gyerekeink otthonos környezetben, modernebb körülmények között

folytathatják a tanulmányaikat. Kiépítésre került az iskolánk wifi hálózata, mely segíti az

IKT eszközök használatát, illetve az elektronikus napló bevezetésével az adminisztrációs

feladatokat. A sportpálya és a játszótér, amihez kondicionáló park is tartozik, lehetővé

teszik a gyerekek számára a szabadidő hasznos eltöltését és a sportolás lehetőségét.

Azonban van még fejleszteni való terület, hiszen eszközállományunk, iskolai bútorzatunk

elavult. Tornatermünk kisméretű és emiatt gondot okoz a szakórák megszervezésében,

megtartásában, valamint az órarend kialakításában. Ennek ellenére iskolánk folyamatosan

fejlődik, a hiányosságainkat is igyekszünk évről évre pótolni. Nagyobb terveink között

szerepel egy aula építése, mely otthont adhat iskolai rendezvényeink megtartására, ezáltal

nem kell igénybe vennünk a városi gimnázium auláját, és gyermekeinknek is tudunk

biztosítani egy nagy közösségi teret, ahol a szünetekben jobban összekovácsolódhatnak,

kipihenhetik a tanórák fáradalmait.

Tantestületünkre jellemző, hogy a vezetőségnek köszönhetően a 8 év alatt sikerült

összekovácsolódnia. A csoportalakítás és csapatépítés az iskolai munka színvonalának

egyik alapvető tényezője. Az eltérő összetételű nevelőkből, - gondolok itt az attitűdökre,

hivatástudatra, korra, tapasztalatra, - mára egységes szemléletű, egy célért munkálkodó

22

közösségé nőttük ki magunkat. Kedvező helyzetben vagyunk, hiszen szakos ellátottságunk

100%-os. Három munkaközösség működik intézményünkben, alsós, felsős és napközis.

Mára már kialakult az iskolánk arculata, a szokásaink, megszilárdult az értékrendünk. A

közös munkánk sikerét és hasznosságát a folyamatosan emelkedő tanulói létszámunk

bizonyítja.

Egyházi iskolában kiemelt helyet foglal el a hitoktatás. Ennek legfőbb célja a hit

ébresztése, melyet személyes példamutatással, sok imával és türelemmel lehet elérni.

Tanulóink saját felekezetük szerint gyakorolhatják a hit és erkölcs szabályait.

Intézményünkben római katolikus, görögkatolikus, református és evangélikus hitoktatás is

folyik. A gyerekek mindennapjaiban is nagy hangsúlyt fektetünk a keresztény

szellemiségre. A nagyobb egyházi, illetve iskolai ünnepek során a templomban, szentmise

keretében adunk hálát az Úrnak a segítésért, támogatásért és a kegyelmekért.

Pedagógiai munkánk során próbálunk az iskolai alapdokumentumok szerint tervezni,

de mindig próbálunk alkalmazkodni a tanulók aktivitásához, motiváltságához. Ezeket

sokszor megkönnyíti a modern eszközök használata. Fontosnak tartjuk, hogy fejlesszük

szövegértésüket, problémamegoldó gondolkodásukat, logikai képességeiket, hiszen ezek

képzik a tanulás alapját. Iskolánkban számtalan lehetősége nyílik a tanulóknak képességeik

kibontakoztatására, számtalan versenyen lehetőséget biztosítunk számukra. A versenyre

való felkészítést a tantestület valamennyi tagja önzetlenül vállalja. Ennek köszönhetően

évről évre sikerül kiemelkedő eredményeket elérni a diákjainknak. Fontos feladatnak

tartjuk olyan diákok nevelését, akik kiegyensúlyozottak az élet számos területén, szeretnek

tanulni, toleránsak egymással, tisztelettudóak és családszeretőek.

A közoktatási feladatok közül a logopédiai ellátás és az iskolai napközi, tanulószobai

ellátás elérhető tanulóink számára. Iskolánkban az 1. és 2. évfolyamokon iskolaotthonos

tanítás zajlik. A diákjainknak lehetősége van az angol és a német nyelv tanulására,

valamint számos szakkör közül választhatnak. Fontosnak tartjuk a tehetséggondozást és a

hátrányok leküzdését szolgáló felzárkóztatást. Gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus

segíti az SNI és BTM-es tanulókat, logopédus foglalkozik az arra rászoruló gyerekekkel.

Külön bánásmódban részesítjük a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulóinkat. Aki

komolyabban foglalkozik a hitélettel, annak a missziós csoportunk nyújt támogatást.

Jó kapcsolatot ápolunk a környékbeli iskolákkal, közös versenyeket szervezünk. A

város intézményeivel is harmonikus a kapcsolatunk. A művelődési ház és városi könyvtár

is segíti a mindennapos oktató-nevelő munkánkat. A sportcsarnokot –saját aula vagy

rendezvényterem hiányában– kulturális és sportrendezvényeink lebonyolítására vesszük

23

igénybe. Az iskolaorvossal, fogorvossal és a védőnőkkel szoros kapcsolatban állunk,

kölcsönösen támogatjuk egymás munkáját. A gyerekeknek lehetőségük van az EVSC

keretein belül labdarúgó edzésekre, és versenyekre járni, valamint a lánytanulóinknak is

biztosítunk sportolási lehetőséget, hiszen a DVTK színeiben kosárlabdaedzéseket tartunk

számukra, melyre nagyon nagy az érdeklődés.

A tanórákon kívül különösen fontosak a kulturális rendezvények, ahol megemlékezünk

az állami ünnepekről, jeles napokról. Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk az érzelmi

nevelésre, mely során a szülőket is bevonjuk programjainkba.

A szülői munkaközösséggel is kiváló kapcsolatot ápolunk. A tanulók számára

szervezett programokban nagy érdeklődéssel vesznek részt.

Az SZMK és a DIÖK is aktív szerepet tölt be iskolánk életében, és hatékonyan segítik

munkánkat. Iskolánk vezetése támogatja és elismeri a pedagógusok áldozatos munkáját.

Probléma esetén segítő szándékkal támogatnak minket. Műsorok bemutatásával, előadások

szervezésével igyekszünk a város életébe bekapcsolódni, a generációk közötti

kapcsolatokat ily módon ápolni, és a közönség hétköznapjait kicsit színesebbé,

színvonalasabbá tenni.

24

4. A Szent László Általános Iskola alulteljesítési stratégiái

Iskolánkban az alulteljesítés veszélyeztetett csoportjai közül nem mindegyik található

meg. Amely legjobban jellemző intézményünkben, azok az érzelmileg elhanyagolt

gyermekek csoportjai. Úgy vélem a szülőknek hatalmas felelősségük van abban, hogy az

iskolában hogyan teljesít gyermekük, mennyit ülnek le vele otthon beszélgetni, milyenek a

gyerekek és pedagógusok elé támasztott elvárásaik. Az érzelmileg elhanyagolt gyerekek

fokozottan veszélyeztetettek az alulteljesítés tekintetében. Legtöbb esetben iskolánk

ezekkel a tanulókkal tud a legnehezebben boldogulni. Azt tapasztaljuk, hogy ezeknél a

tanulóknál a szülők a nevelés-oktatás szempontjából a tanárra hárítják az összes

felelősséget. Legtöbbször nem is a rossz anyagi körülmények között élő diákokra jellemző

az érzelmi elhanyagoltság, a jómódú családok körében is nagyon sokszor előfordul. A

másik veszélyeztetett csoport a viselkedészavaros gyermekek, akik nem túl nagy számban,

de azért a legtöbb osztályban fellelhetők. Jellemző rájuk, hogy a stressz és kudarc

helyzeteket viselkedésükkel próbálják elkerülni, ennek oka a figyelemhiány lehet. Ezeknek

a diákoknak legtöbb esetben gond van a koncentrációs képességével és a figyelmével is.

Iskolánkban gyakori probléma, hogy ha a gyermeket valami sérelem éri, vagy egy nem

várt akadályt kell leküzdenie, akkor a szülő az, aki megoldja helyette a problémát. Elfogult

a saját gyermekével szemben. Hátrányos helyzetű, etnikai vagy nyelvi kisebbséghez

tartozó tanulóink is vannak. Ők azok, akikkel a legkönnyebben boldogul az iskolánk,

hiszen rájuk az iskola értékrendszere, normái, szellemisége pozitív hatással vannak.

Tanulási zavarban szenvedők aránya sem olyan magas, bár az ő számuk évről évre egyre

növekszik. Ezekkel a gyerekekkel az iskola gyógypedagógusa külön órákon foglalkozik,

fejleszti őket.

Amint azt a dolgozatomban említettem, az alulteljesítés megszüntetésére tett

beavatkozások első csoportját a tanácsadás különböző típusai jelentik, a gyermek

megismerésén keresztül. Hiszen senki sem születik alulteljesítőnek, hanem negatív hatások

által, valamilyen ok vagy okozatok következményeként válik azzá. Ezeknek a

gyermekeknek és lelki jelenségeiknek a megismerését a pszichológus végzi, mivel ez nem

a pedagógus feladata. Intézményünkben nem foglalkoztatunk iskolapszichológust, sajnos

nincs rá lehetőség, pedig úgy gondolom, szükség lenne rá. De van lehetőségünk a nagyon

problémás gyermekek átközvetítésére, persze a szülőkkel kölcsönösen megegyezve az

encsi Pedagógiai Szakszolgálatához, ahol pszichológus foglalkozik velük. Továbbá, abban

a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egyházi intézmény révén, azokkal a diákokkal,

25

akikkel probléma merül fel, szívesen foglalkozik, meghallgatja és támogatja őket a hit

segítségével iskolánk lelki vezetője. Általános iskolánkban dolgozik fejlesztőpedagógus,

illetve óraadóként gyógypedagógus, aki logopédus is egyben. Ők foglalkoznak egyéni

foglalkozások keretében az SNI-s, BTM-es, részképesség zavaros, beszédzavaros,

beszédhibás és teljesítményzavaros gyerekekkel. Az iskolai eredményességünk

szempontjából szükségünk lenne iskolapszichológusra is, akinek a segítségét mind a

gyerekek, mind a pedagógusok igénybe vehetnék. Aki feltárja a gyerekek szorongásának,

viselkedési zavarának vagy alulteljesítésének okát, és fejleszti személyiségüket. Nemcsak a

diákoknak, de a pedagógusoknak is hasznára válhatna iskolánkban, hiszen egyedül vannak

bent a gyerekekkel az órán, egyedül kell a problémákkal, konfliktusokkal megküzdeniük

nap, mint nap. Márpedig pedagógusainknak szüksége lenne, hogy tudjanak egy szakértővel

beszélni a nehéz szituációkról, nem várt helyzetekről vagy a magatartás zavaros, ellenálló

tanulókról. Fontos lenne számunkra, hogy a beazonosított alulteljesítő tanulóinkat lenne

kihez átirányítani, vagy lenne kitől tanácsot kérni. Egy pszichológus külső szemlélőként,

abban is segíthetne számunkra, hogy rávilágítson nem látott hibáinkra, és annak kezelésére.

A másik terület, mellyel pozitív előremozdulást érhetünk el az alulteljesítés terén az

oktatási-nevelési körülmények változtatása. Iskolánkban heterogén osztályokkal

működünk, nincsenek válogatott osztályok, mindenki abban az osztályban végzi el a nyolc

évet, amelyben elsőbe került. Sok intézményben már a beiratkozást megelőzően van

szelektálás. Nálunk az első két évfolyamon iskolaotthon működik, ahol gyermekeink egész

napos nevelése-oktatása zajlik, a szabadidő és a tanórák egységes rendszert alkotnak.

Mivel iskolánkra is vonatkozik, hogy óvodából felkerülve a gyerekek, más kognitív

képességekkel rendelkeznek, más a kommunikációs képességük, eltérő a figyelmük. Azért

választottuk az iskolaotthonos oktatást, mert így a szabadidő és a tanórák tervszerű

változtatásával, szem előtt tarthatjuk a tanulók terhelhetőségét, fáradását. Egyházi

iskolaként lehetőségünk van felvételit szervezni, mely során az egyházmegye 28 fős

osztályokat engedélyez indítani. A 28 fő viszont nagy létszámnak számít főleg, ha első

osztályosokról van szó. Ehhez a nagyobb osztálylétszámhoz pedig, úgy gondolom az

iskolaotthonos oktatás az ideális. Előnye ott mutatkozik meg, hogy a pedagógusoknak

vannak közös óráik, ahol egyszerre tanítanak, ezáltal hatékonyabb a differenciálás, van idő

foglalkozni a lemaradókkal, több figyelem jut egy-egy tanulóra. A sok szabadidős

foglalkozás lehetőséget biztosít az oktatóknak, hogy megfigyeljék, ezáltal megismerjék a

gyerekeiket, mely lényeges a nevelés és alulteljesítés szemszögéből. Pedagógusaink úgy

alakítják a tanórákat, hogy a nehezebb tárgyakat, amik nagyobb koncentrációt igényelnek

26

délelőtt valósítják meg, a gyakorlást és a készségtárgyakat pedig délután oktatják, ügyelve

arra, hogy egyenletes legyen a tanulók terhelése. Másik jellegzetessége, hogy nem kapnak

a gyerekek házi feladatot, könyveiket és felszerelésüket csak hétvégén viszik haza.

Kezdetben az első három évfolyamon volt nálunk iskolaotthon, de változtattunk rajta,

ugyanis volt egy nagy hátránya, mégpedig, hogy a gyerekek nem tanultak meg önállóan

tanulni. Ennek a következménye pedig felső tagozaton ütközött ki leginkább. Azóta a

pedagógusok odafigyelnek, hogy már második osztályban több önálló munkát adnak a

diákoknak. Másik hátránya, hogy az iskolai rendezvényeink nagy része zavarja az

iskolaotthonos tanítást. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy eredményesen lehet dolgozni

ennek az oktatási formának a választásával, csak oda kell figyelni, hogy meddig tartja meg

hatékonyságát. Nálunk második osztály után már célszerűbb volt a napközi bevezetése.

Felső tagozatba kerülve az osztályok összetételén nem szoktunk változtatni, viszont

angol nyelvből és matematikából csoportbontást alkalmazunk, mivel a tanulók közötti

különbségek miatt, nem lenne olyan hatékony az osztálykeretben történő oktatás. Angolból

két csoportot, matematikából három csoportot hozunk létre képességek szerint. Próbálunk

körültekintőek lenni a csoportok kialakításánál. Idegen nyelvből könnyebb a gyerekek

szétválogatása, hiszen nálunk már első osztálytól tanulják a nyelvet, amit a felsős

nyelvtanárok oktatnak. Mire felső tagozatosok lesznek, addigra az oktatók megismerik a

képességeiket, el tudják dönteni, hogy ki melyik csoportba való. Matematikából

rendszerint év eleji tesztet íratunk az ötödikesekkel, melynek az eredményeit vesszük

figyelembe. Mivel tudjuk, hogy ez általában nem minden tanulónak úgy sikerül, mint

ahogyan általában teljesít, ki szoktuk kérni a csoport összetételéről az alsós pedagógusok

véleményét. Próbálunk homogén csoportokat kialakítani, melyben kevésbé van eltérés a

diákok képességeiben, és ahol minden tanulónak optimális fejlődést tudunk biztosítani.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy más tananyagot oktatunk, csupán annyit, hogy a

gyengébb képességű tanulókkal lassabban haladunk, egy-egy fontosabb anyagrészre több

gyakorlást biztosítunk, hogy ők is sikerélményhez jussanak. Figyelembe vesszük azt is,

hogy nem azonos csoportlétszámokat alakítunk, a gyengébb csoportot kevesebb tanulóval

indítjuk. Iskolánkban nagy szerepet játszik a tehetséggondozás, ennek szintén kedvez a

csoportbontás alkalmazása. Az erősebb csoportból kerülnek ki azok a tanulók, akik

képviselik iskolánkat a tanulmányi versenyeken. Az a tapasztalatunk, hogy pozitív hatást

gyakorol az erősebb csoportba kerülés sok tanulónál, hiszen azok is megmérettetik

magukat a versenyeken, akikre addig ez nem volt jellemző, ezáltal tanórai teljesítményük

is javul. Ehhez természetesen szükség van a pedagógus pozitív megerősítésére is. A

27

csoportokból biztosítunk a tanulók számára átmenetet, de csak félévente. Egyik sarkalatos

pontja a csoportbontásnak a tanulók teljesítményének objektív értékelése egyes csoportok

között. A jegyekkel könnyen hamis önértékelést alakíthatunk ki a tanulókban, mely

hosszútávon alulteljesítéshez vezethet. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy sokszor a

szülőknek fontosabb a jó jegy, mint a mögötte álló tudás. Az a jó pedagógus, aki jó

jegyeket ad. Éppen emiatt nagyon körültekintőnek kell lenni a pedagógusoknak, és egy

egységes értékelési rendszert kellene kialakítaniuk. Úgy gondolom, szükség lenne nálunk

egységes témazárók kidolgozására, hogy elkerülhető legyen az eredmények közötti

különbségekből adódó problémák. Természetesen szükségesnek tartom, hogy a gyengébb

képességű tanulókat is valamilyen formában sikerélményhez juttassuk.

Véleményem szerint változást igényelne a csoportbontás bevezetése. Ötödik osztályban

még nem bontanám meg a csoportokat. Ennek az egyik oka, hogy alsó tagozatból való

felkerülés egy nagy változást jelent a gyermek életében. Nagyobb a tananyag, több

pedagógust kell megismerniük, akik más-más rendszer szerint dolgoznak. A felső

tagozatos munka sok helyen eltérő az alsó tagozatos munkához képest, arról nem beszélve,

hogy a csoportbontás is a gyerekek megismerése nélkül történik. Felkerülnek ötödik

osztályba, még meg sem szokták a felső tagozatos rendszert, már szintfelmérőn kell

megfelelniük. Én úgy gondolom, a csoportbontást elég lenne a hatodik évfolyamba

bevezetni, hiszen addigra a pedagógusok is megismerik a tanulók képességeit,

teljesítményüket, így akár szintfelmérő nélkül is történhetne a csoportok kialakítás. Azzal,

hogy a tanulókat nem tesszük ki felesleges stressznek, és alaposabban megismerhetjük

őket, csökkenthetnénk az alulteljesítés kockázatát. Az iskolai alulteljesítést legtöbbször a

sorozatos kudarcok okozzák. Azzal, ha ezeket a rizikófaktorokat mérsékelnénk,

tanítványainknak is változna a munkához való hozzáállása.

Azt gondolom iskolánk azon szegmense, ahol változtatásokat kellene végrehajtani, az a

napközis foglalkozások és a tanulószoba. Azért is lenne rá szükség, mivel az alulteljesítők

csoportjai azok, akik legfőbbképpen rászorulnának a pedagógus segítségére. Szükség lenne

alapképességeik fejlesztésére, megszilárdítására a sok gyakorlás által. Valószínű ezeknek a

tanulóknak az otthoni tanulással is problémájuk van, és ennek megsegítésében nagy

szerepe lenne a napközinek és a tanulószobának. Iskolánkban 3-6. évfolyamig napközi, 7-

8. évfolyamon tanulószoba működik. Az 5. évfolyamig nincs baj, mert egy állandó

pedagógus tartja kézben a csoportot. Viszont felső tagozatban úgy tudjuk csak megoldani,

hogy minden nap más pedagógus van az adott csoportokkal. Ezzel az a baj, hogy a

gyerekek nem egy kézben vannak, minden pedagógusnak mások a szokásai, ezáltal a

28

diákok nagyon nehezen alkalmazkodnak, hamar megtalálják a kiskapukat. A pedagógusok

részéről pedig ott a probléma, hogy senki sem érzi magáénak a csoportot, hiszen csak heti

egy alkalommal van velük. Nehezen látják át, melyik diák mikor, hová megy szakkörre,

művészeti iskolába, felzárkóztatásra. Ezért úgy vélem, a napközi és a tanulószoba

megreformálására mindenképpen szükséges lenne iskolánkban, mellyel szintén

megelőzhető lenne néhány tanítványunk alulteljesítése.

Intézményünkben minden adott, hogy a tanulók a kreativitásukat kibontakoztathassák.

Érdeklődési körüknek megfelelően számos foglalkozásból választhatnak, melyek pozitívan

hatnak a személyiségfejlődésükre. Az alulteljesítők csoportjának is fontos, hogy

képességeiket azokon a területeken fejlesszék, melyben növelhetik önértékelésüket,

önbizalmukat és sikerélményt szerezhetnek. Kognitív képességeiket és érzelmi nevelésüket

előremozdítja a téri-vizuális feladatok megoldása, melyre nagyon kedvezően hat iskolánk

néptánc oktatása, ami országos szinten is elismert. Iskolánk táncosai egy szoros közösséget

alkotnak, mely megteremti a gyerekekben a csoporthoz tartozás érzését. A táncórákon

kívül nagyon sok közösségi együttlétet szerveznek, ez összekovácsolja őket. Nemzetközi

fellépéseik lehetővé teszik, hogy szélesítsék baráti kapcsolataikat, megismerkedjenek más

egyesületekkel. Külön szerveznek néptáncos tábort, melynek keretében a környékbeli

néptánccsoportokkal együtt dolgoznak. Azon felül, hogy tanulóink megtanulnak igényesen

szórakozni, magas fokú mozgáskultúrára, ritmusérzékre tesznek szert, mely során fejlődik

koncentrációs képességük, figyelmük. Egy tánc során nemcsak magukra, de társaikra is

figyelnek, kölcsönösen segítik egymást, udvariasságot és toleranciát tanulnak. Nagy

szerepe van annak elősegítésében, hogy a magukba forduló gyerekeknek is kialakuljanak

társas kapcsolatai. A személyes érintkezés a néptánc során szinte elkerülhetetlen, melynek

pozitívuma, hogy oldja a gátlásokat a diákokban. Nagy szerepe van az önkifejezésben,

ezáltal a motivációfejlesztésben. Ez a sok pozitív hatás, melynek alapja a gyermek érzelmi

és akarati nevelése, mind jótékonyan befolyásolja az alulteljesítő gyermekek fejlődését.

Másik ilyen terület, melyben a diákok önkifejezése megvalósul, a zene tanulása.

Tanulóink választhatnak furulya, zongora vagy akár hegedű művészeti ágaink közül is.

Intézményünk kis zenészei és néptáncosai alkotják rendezvényeink, műsoraink alapját.

Igazi színfoltjai az iskolánknak, mely kiegészül az énekkar elismerésre méltó munkájával.

A rendszeres szereplések, színpadi fellépések, és az ezzel együtt járó elismerés, szintén

növeli a gyermekek önbizalmát, kiállását.

Azok a tanulók, akik a sport felé orientálódnak, lehetőségük van labdarúgó és

kosárlabdaedzésre járni az Encs Városi Sport Klub és a DVTK színeiben. Itt is ki kell

29

emelni a csapatszellem, társas kapcsolatok fontosságát. Mivel csapatsportról van szó, az

empátia, tolerancia, egymás segítése, az egymásra való odafigyelés és a „fair play” szellem

kialakítása kulcsfontosságú. Önmagában a sport kiválóan fejleszti az akaraterőt, a küzdeni

akarást, valamint növeli a gyerekek önértékelését. Ezek mind olyan összetevők, melyeket

az élet számos területén is nagy hasznát vehetik majd felnőtt korukban. Sok

alulteljesítőnek a sport az, ahol kreativitását ki tudja bontakoztatni, ezáltal fejlődést érhet el

más területen is.

Délutáni foglalkozásaink közé tartozik a differenciált képességfejlesztés, mely során

lehetőségünk van a lassabban haladó és a versenyző tanulóinkkal foglalkozni, akár kis-

csoportos, akár egyéni foglalkozás keretében. Természetesen minden tanulónak segítünk,

aki igényt tart rá. Ennek a segítségével visszacsatolást kap a pedagógus, hogy ki az, aki a

tanórán lemaradt, ki az, aki több magyarázatra szorul. Egyéni foglalkozás keretében

lehetőségünk van a tanulókat jobban megismerni, ezáltal fel tudjuk térképezni, hogy

milyen módon sajátítják el a tudást a legkönnyebben. Azt tapasztalom, hogy a gyerekek

megismerésével, kölcsönös bizalom kiépítésével nagyon sokat tehetünk az alulteljesítés

megelőzésére. Azoknak a gyerekeknek, akik több figyelmet igényelnek ez egy nagyon

hatékony oktatási forma. Könnyebben tudunk számukra is stratégiát biztosítani, a tanulni

tanulás terén. Meg tudjuk őket tanítani a hatékony tanulásra, mely által az önálló

munkavégzés területén is fejlődést lehet elérni. Továbbá lehetőséget biztosítunk számukra

egy-egy rossz dolgozat kijavítására.

A differenciálás iskolánkban nem csak tanórán kívül, de a tanórán is megvalósul.

Ennek is egyik eszköze a tanulók megismerése, hiszen ha ismerjük, hogy mely területeken

vannak a tanulóknak hiányosságai, akkor egy differenciált foglalkoztatás keretében,

minden tanulót arra tudunk ösztönözni, hogy teljesítményének a maximumát el tudjuk érni.

Éppen ezért a differenciálás figyelembe veszi a tanulók közötti különbségeket, általa az

alulteljesítő gyerekek is jól fejleszthetők, hiszen alkalmazkodik a haladásukhoz,

munkatempójukhoz. A tanítás során pedagógusaink figyelnek arra, hogy a lassabban

haladókkal, alulteljesítőkkel manipulatív tevékenységeken keresztül, tapasztalatok útján

sajátítsák el a tananyagot.

Hasonló délutáni foglalkozásunk a felvételi előkészítő, melyet a nyolcadikos

tanulóinknak szervezünk matematika és magyar nyelv tantárgyból. Ennek keretében a

felvételi típusfeladatok gyakorlását végezzük, hogy a lehető legeredményesebben

teljesítsenek a központi felvételi vizsgán.

30

Iskolánk nagy erőssége, hogy erősen gyermekközpontú. Nem az a cél, hogy „leadjuk a

tananyagot”, hanem megpróbáljuk úgy átadni az ismereteket, hogy a tanulók számára

élményhelyzeteket teremtünk. Éppen ezért, oktatási módszereinket folyamatosan próbáljuk

színesíteni, gyakran tartunk kooperatív órákat, hiszen egy kreatív, támogató környezet

ellenszere lehet az alulteljesítésnek. Ennek során folyamatosan a tanulók

együttműködésére koncentrálunk, hiszen sok tanuló így szívesebben vállal kihívást jelentő

feladatot, és nem vágja rá egyből, hogy „én ezt nem tudom” vagy „úgy se tudom

megcsinálni”. Azért is alkalmazzuk szívesen ezeket a technikákat, mert megerősítik a

tanulót abban, hogy ő ugyan olyan fontos az eredményesség szempontjából, mint a

többiek. Egymáserősségeit és gyengeségeit is jobban megismerik ezáltal tanulóink.

Motiválja őket az, hogy sokféle jó megoldás is eredményességhez vezet, így az

alulteljesítők is szívesebben kapcsolódnak be a munkába.

Manapság az iskolák életében egyre nagyobb szerepet kapnak a projekt órák, projekt

napok és a projekt hetek. Fontos szerepet tulajdonítunk neki a tanulás szempontjából,

hiszen a tanulók érdeklődését és önállóságát célozza meg. Pedagógusaink is egyre

gyakrabban valósítanak meg projektórákat, amiket a gyerekek sokkal jobban élveznek,

mint egy hagyományos tanórát. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy tantermeink

felszereltek interaktív táblával, és a pedagógusok is rendelkeznek iskolai laptopokkal, így

IKT eszközöket is tudunk alkalmazni egy-egy projekt megvalósítására, színesítésére.

Ezeket az eszközöket a gyerekek is szívesen használják, hiszen otthon érzik magukat

benne, magabiztosan mozognak az informatika világában, és figyelmüket is jobban leköti.

Van lehetőségük ezáltal olyan kreatív ötletek bemutatására, melyre sokszor a pedagógus

sem lenne képes. Ezeknél a projekteknél a pedagógusok csak segítő szerepet töltenek be,

de folyamatos visszajelzést adnak a feladatok eredményességéről. Ezért is alkalmazza

iskolánk a projekteket, hiszen kiválóan alkalmas a tanulás tanulására. Nagyobb szabású

intézményünkben a projekthét, amely szerepel iskolánk munkatervében is. Egy éven

kétszer tartunk projekthetet, mely során a tanulók mindig jól érzik magukat. A projekthetek

fő célja, hogy a gyerekek önálló ismereteket szerezzenek a pedagógus irányításával,

mindezt játékos formába öltve. Igyekszünk minél több élményt nyújtani a gyerekek

számára, kreatív feladatokkal, melyek fenntartják motivációjukat, lelkesíti őket, hogy új

ismereteket szerezzenek. Meg kell találni azt a határt, hogy éppen annyit segítsünk a

feladatok megoldása során, hogy mégis megmaradjon a gyerekekben az önálló tanulás

élménye. Olyan kompetenciákat fejlesztünk a feladatok által, melyeket a mindennapi

életben hasznosítani tudnak a tanulóink. A hét végét mindig értékeljük, ezáltal

31

visszacsatolást kapunk az eredményességéről. Nem feledkezünk meg a tanulók

jutalmazásáról sem, amely ösztönzi a tanulókat, hogy a következő projekthetekből is

aktívan kivegyék részüket. A projekt teljes lezárása a dokumentációk elkészítésével

fejeződik be. A pedagógusok megírják beszámolóikat, melyek segítenek a következő

projekthét elkészítésében és eredményesebbé tételében.

Iskolánk a hagyományos tanmeneteket használja, annyi a különbség, hogy a vallás

szellemisége az osztályfőnöki tanmeneteinkben megmutatkozik. Úgy vélem a párhuzamos

tanmenet alkalmazásával színesíthetnénk a tananyagot, mely a tanulók érdeklődésére épít,

és az élménypedagógia, az érzelmi nevelés és az egyéni tapasztalatszerzés áll a

középpontjában.

Fontosnak tartom alulteljesítés szemszögéből az átmenetek kezelését, melyre iskolánk

nagy gondot fordít. Az óvodai-iskolai átmenet megkönnyítésére intézményünk „Mini-suli”

foglalkozásokat tart a leendő első osztályosoknak egy évben négyszer. Nem kis izgalom

mind a szülők, mind az első osztályba készülő gyerekek számára az iskolakezdés. Célunk,

hogy a gyerekek barátkozzanak iskolánk környezetével, megismerkedjenek a

tanítónénikkel. Iskolánk alsó tagozatos pedagógusai érdekes, izgalmas és játékos

foglalkozásokat tartanak az óvodásoknak, az alsós tanulók bevonásával. Amíg a

foglalkozások tartanak, addig a szülőknek minden alkalommal más-más programot

nyújtunk, mely során megismerkedhetnek a leendő elsős osztályfőnökökkel, iskolánk

vezetőségével, valamint iskolánk szellemiségével. Ezen foglalkozások alkalmával a szülők

is betekintést nyerhetnek nyílt nap formájában a tanítási órákra. Továbbá az is célunk,

hogy a pedagógusok is megismerjék az ide jelentkező gyermekeket.

Az alsós-felsős átmenetet is szinte minden éven megpróbáljuk megkönnyíteni a

gyerekek számára. Minden diáknak nehézségekkel teli ez az időszak. Ha arra gondolunk,

hogy eddig a tanító néni volt velük egész nap, ismerte már szinte az osztály minden

rezdülését, ezután egy idegen környezet bizony problémás lehet a teljesítés szempontjából.

Hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy minden tanítási órán más pedagógussal találkoznak,

bővülnek és nehezednek is a tantárgyaik. Problémát szokott jelenteni, hogy a felső tagozat

több önálló munkát követel a tanulóktól, amihez esetleg alsó tagozaton nem szoktak még

hozzá. Azt tapasztalom, hogy a felső tagozatos pedagógusokra jellemző, hogy

mindenkinek a saját tantárgya a legfontosabb és ez által a tananyag és a számonkérések

mennyisége is több a megszokottnál. Nem gondolnak bele a gyerekek helyzetébe. Ezzel

szemben egy alsó tagozatos tanítónak lehetősége van fajsúlyozni a számon kérhető anyag

mennyiségét.

32

Másik problémát az értékelés jelenti. Véleményem szerint az alsó tagozatos jegyek

nem mindig a valóságot tükrözik, próbálják óvni, védeni gyermekeiket a kudarcoktól,

ezáltal értékelésük is jószívűbben történik. Amikor felső tagozatosok lesznek, a csalódások

sokasága éri őket, melynek következménye lehet, hogy bekerülnek az alulteljesítés ördögi

körébe. Ezt elkerülve próbáljuk megvitatni a problémákat munkaközösségi értekezletek

keretében. A tavalyi évtől kezdve került bevezetésre az alsós-felsős kölcsönös

hospitálások. Melynek a célja, hogy a felső tagozatosok tájékozódjanak az alsósok

tudásszintjéről, munkatempójáról, terhelhetőségéről, módszereiről. A gyerekek

megszokják a felső tagozatos pedagógus személyét, megismerhetik leendő tanáraikat. A

felsős oktatóknak is fontos, hogy milyen gyerekeket vesznek a kezükbe, mit várhatnak el

tőlük ötödik osztálytól. Ebben sokat segíthetnek a megbeszélések, tapasztalatcserék, mely

során a tanítók elmondják, melyek azok a módszerek, amik beválnak az adott osztály

esetében, és melyek nem, ezzel is könnyítve a gyerekek tanulását. A tanítók

óralátogatásának a célja pedig, hogy lássák a felsős követelményeket, ahová a gyerekeit el

kellene juttatni. Úgy gondolom, megoldás lehetne, ha a projekthetek alkalmával a felsős

pedagógusok az alsósoknak csinálnák a programokat, az alsós tanítók pedig a felső

tagozatosoknak.

A másik fontos terepe a diákok megismerésének és a társas kapcsolatok építésének a

táboroztatás. Iskolánkban kiemelkedő helyen szerepel a táboroztatás, ami lehetővé teszi a

pedagógusok számára, hogy megismerjék gyermekeiket, hiszen a táborban való

viselkedésük, a társas interakcióik, kötelességtudatuk, illetve az, hogy hogyan tartanak

rendet maguk körül, sok mindent elárul a gyerekek személyiségéről.

Külön tábort szervezünk az alsó és felső tagozatnak. Egy tábor során a tanulók

kiszakadnak az iskolai környezetből, sokat fejlődhet személyiségük, empátiát, toleranciát,

önállóságot tanulhatnak. A tábor, különböző szabályok szerint működik, melyhez meg kell

tanulniuk alkalmazkodni. Előnye lehet továbbá, hogy a pedagógusok és a tanulók között

partneri viszony alakulhat ki, mely során közelebb kerülnek egymáshoz, ezt pedig az

iskolában lehet kamatoztatni. Rövid távú céljai az élményszerzés, feltöltődés,

ismeretszerzés és az élményeken keresztül történő személyiségfejlődés. Hosszú távú céljai

a társas kompetenciák fejlődése, valamint az önismeret fejlődése.

Az egyik legfontosabb terület, ami mindenképpen segíthet az alulteljesítés

megoldásában az a család és az iskola kapcsolatának elmélyítése. Fontosnak tartjuk, hogy

ne csak szülői értekezlet, fogadóóra vagy üzenet formájában tartsuk a kapcsolatot a

szülőkkel, hanem olyan programokat szervezzünk, melynek a szülők is részesei lehetnek és

33

akár aktívan be is kapcsolódhatnak. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a szüleink is

igénylik ezeket a programokat, sokszor ők kezdeményezik. Ilyen például, ami már

hagyománnyá vált iskolánk életében, a „Szülők bálja”. Ezt a szülői munkaközösségünk

szervezi, mely során a pedagógusok, szülők és a gyerekek is együtt szórakoznak kulturált

módon. Ennek köszönhetően kötetlen keretek között beszélgethetnek a szülők iskolánk

pedagógusaival. Visszautalnék itt az átmenetek kezelésére, hiszen ez egy jó területe lehet,

egymás kölcsönös megismerésének. Sokszor visszacsatolást kap a pedagógus a szülők által

az addigi munkájáról. A bál különlegessége, hogy minden éven más fellépőink vannak.

Egyik éven a szülők, másik éven a pedagógusok, harmadik éven a gyerekek adják a nyitó

műsort, vicces színielőadás keretében. A bál teljes bevételét a gyerekekre szoktuk

fordítani. Ebből került megépítésre iskolánk kondicionáló parkja, játszótere, filagóriája.

Másik nagyobb iskolai rendezvényünk a farsangi bál, ami szintén a szülőkkel együtt

kerül megrendezésre. Kisebb iskolai rendezvényeink közül kiemelném a családi napokat,

melyet minden osztály maga szervez meg. Jó lehetőség nyílik ennek keretében a gyerek és

a szülői kapcsolatok kialakítására és fenntartására, nem utolsósorban a pedagógus-család

kölcsönös megismerésére. Kötetlenebb beszélgetéseket tesz lehetővé, mint a szülői

értekezlet, a szülők is jobban elfogadják, ha valamilyen probléma merül fel gyermekükkel

kapcsolatban. Iskolánkban minden osztály külön tartja meg anyák napi ünnepségét, melyre

szeretettel jönnek szülők, nagyszülők egyaránt. Karácsony előtt a Szentcsalád-járás, illetve

a közös mézeskalácssütés osztálykeretben történő megszervezése zajlik. Ez is jó

lehetőséget biztosít a szülők megismerésére. Közös kirándulásokat szervezünk biciklitúra,

zarándoklat formájában, ahol szintén tovább mélyíthetjük a kapcsolatunkat tanítványaink

családjával. Művészeti iskolásaink, minden éven hangverseny keretében kápráztatják el

szüleiket, nagyszüleiket, ahol meggyőződhetnek az éves munka gyümölcséről. A

kosárlabda edzések év végi lezárásaként, a szülő és a gyerekek közötti mérkőzések is nagy

sikerrel szoktak zárulni. Ezek az élménygazdag közös programok, megoldást jelenthetnek

az alulteljesítő tanulók felzárkóztatásában, hiszen ha a pedagógus és a család sikeresen

összefog, azzal könnyebben megszüntethető a probléma.

Az alulteljesítés kialakulásában vagy megszüntetésében természetesen kiemelkedő az

iskola szerepe. Én azt látom, intézményünk mindent megtesz ennek érdekében, segíti a

tanulókat és a pedagógusokat is egyaránt. Azt is megfogalmazhatjuk, hogy a környezeti

háttér és a család szerepe is meghatározó. A gyermek életében mindig van egy olyan

személy, aki a személyiségfejlődésére nagy hatást gyakorol, és segít tehetségének

kibontakoztatásában, ez legtöbbször lehet családtag, pedagógus, barát.

34

5. Következtetések

Szakdolgozatomban próbáltam minél több szempont alapján vizsgálni az alulteljesítés

problémáit saját intézményemen keresztül. Vizsgáltam a megelőzésének lehetséges

stratégiáit, módszereit. Elmondható, hogy az alulteljesítésnek a megszüntetése egy nagyon

összetett folyamat. Egyik legfontosabb összetevője a család, hogy a szülők mennyit

foglalkoznak gyermekükkel, milyen elvárásokat támasztanak a gyerekek felé, milyen a

családi minta. Érdeklődnek-e a gyermek iskolai dolgai felől, illetve elegendő időt töltenek-

e gyermekükkel. A gyerekek nevelése sosem egyszerű feladat, de az iskolai életben

keletkező stressz, megpróbáltatások leküzdéséhez elengedhetetlen a szülők és a gyerekek

közötti jó kapcsolat. Sokat tehetnek a szülők a gyermekük iskolai boldogulásáért, ha

időben felismerik a hiányosságokat és megpróbálják -ha kell szakember segítségével-,

megoldani. Az önbecsülés megerősítése és fenntartása a családnak egyik fontos feladata.

Az iskolának is nagy szerepe van az alulteljesítés megszüntetésében, hiszen számos

intézkedéssel segíthet ezeken a tanulókon, akik képességeik alatt teljesítenek. A

szocializációnak a második színtere az iskola. Az iskolában szerzi meg azokat a

tapasztalatokat, tudást, amellyel a későbbi élete során boldogulni fog. Az alulteljesítő

tanulók azok, akiknek a hagyományos oktatás és iskolai rendszer kevés, más speciális

módszerekre, stratégiákra van szükségük, hogy képességeiknek megfelelően teljesítsenek.

Ebben nagy szerepe van az iskola pedagógusainak és az intézményvezetőnek. Olyan

módszereket kell kidolgozniuk, mellyel ezek a tanulók is sikerélményhez jutnak. Az iskola

elsődleges feladatának is a megelőzésnek kell lennie, hiszen minél hamarabb azonosítja a

problémát, annál hatékonyabban korrigálható vagy akár meg is szüntethető. Amit az iskola

tehet az alulteljesítő tanulókért az a megfelelő tanulási környezet kialakítása, ahol

kiegyensúlyozottan fejlődhetnek. A tanulás hatékonysága szemszögéből, fontos az tanár

személye, aki vezeti és szervezi az nevelési-oktatási folyamatot. Egy kreatív pedagógus

döntően befolyásolja az oktatás színvonalát, megismeri a diákjait és motiválja őket. Az

egyik legfontosabb terület, amely segíthet az alulteljesítés megelőzésében és

megszüntetésében az a család és az iskola kölcsönösen jó kapcsolata. Ennek egyik legjobb

eszköze, ha a szülőket aktívan bevonjuk az iskola életébe, különböző programokon

keresztül. Ha a szülők is azt látják, hogy jó kezekben van gyermekük, támogatják az

iskolát és a gyermekeiket, akkor az nagyban meghatározza az iskola eredményességét is.

35

6. Összefoglalás

Úgy gondolom szakdolgozatommal sikerült rávilágítani azokra a fontos területekre,

amelyek az alulteljesítés témakörével kapcsolatosak. Bemutattam az alulteljesítés

fogalomkörét és az alulteljesítés szempontjából veszélyeztetettek csoportjait. Ennek a

problémának a felismerése nem egyszerű feladat, hiszen sokan összekeverik a tanulási

zavar fogalmával. Napjainkban egyre jobban nő az alulteljesítők száma, és szinte minden

pedagógus megtapasztalhatta már ezt a jelenséget. Az azonosítás sok tanuló körében

eléggé nehéz, de a megfelelő módszerekkel sikerülhet. Minél hamarabb sikerül ezeket a

diákokat azonosítani, annál könnyebben meg lehet szüntetni a problémát. A szülőknek és a

pedagógusoknak nem könnyű a helyzete, hiszen a mai gyerekeknek egy olyan világban

kell felnőniük, ahol minden változik. A rengeteg inger, a modern eszközök a

mindennapjaiknak a részei. A vizuális ingerekre fogékonyak, de a verbális, auditív ingerek

nehezebben kötik le a figyelmüket. Ugyanez a helyzet az iskolában is. Az alulteljesítés

okainak vizsgálatát a tanulók szocializációjának a színterei mentén próbáltam vizsgálni. A

család, ahová a gyermek beleszületik – és a lelki fejlődésének legmeghatározóbb helyszíne

-, biztosíthatja a gyermek ideális fejlődését, de akadályozhatja is. Az iskola, ahol a tanuló a

legtöbb idejét tölti, ahol még tovább fejlődik a személyisége, de ha nem ügyelünk rá, akkor

könnyen a rossz irányba fordulhat a folyamatos kudarcok hatására. Illetve a kortárscsoport,

melyben szolgálhatnak egymásnak barátként, segíthetik, de ugyanakkor negatív irányba

befolyásolhatják is egymást. Sok tényező állhat az alulteljesítés mögött, a kérdés, hogy mi

pedagógusok, hogyan tudunk segíteni rajta. Úgy vélem fontos a megújulás, az új eszközök,

módszerek és stratégiák kidolgozása. Mi a Szent László Katolikus Általános Iskolában is

ezt tartjuk szem előtt. Hiszünk a jó kapcsolat kialakításában a szülőkkel, kikkel együtt

közös erővel segíthetjük gyermekeink fejlődését, hogy életrevaló, családszerető,

szorgalmas felnőttekké váljanak. Iskolánk célja, hogy tanítványaink szeressenek tanulni, új

ismereteket szerezni, hogy tapasztalják meg a jól végzett munka gyümölcsét. Fejlődjenek

szociális képességeik, figyeljenek társaikra és kölcsönösen segítsék egymást. Fontosnak

tartjuk, a szülők által ránk bízott gyermekek sokoldalú fejlesztését, hogy érdeklődő,

kiegyensúlyozott, boldog emberek váljanak belőlük, akik tisztelik a körülöttük lévő

világot.

36

7. Summary

By writing my diploma thes is I think I could shed light on those important areas

which are connected to the topic of underperforming at schools.

I have introduced the conceptual class of underperforming and the groups which

are in danger of it. Recognising this problem is not an easy task because it is often

confused with the concept of learning disability. Nowadays there are more and more

students who underperform. Almost every teacher could have experienced this

phenomenon. To identify it in the case of a lot of students is very difficult but it can be

done by the appropriate device. The earlier we can recognise theses tudents the easier it is

to end this problem. The situation of the parents and teachers is not easy because children

grow up in a world which always changes. The countless stimuli and modern devices are

parts of their every day life. They are susceptible to visual stimuli but not for the verbal,

auditive ones. There is the same situation at schools. I have tried to do my research of the

reasons of underperforming on the basis of socialisation of the children. The family in

which the children are born is the scene of the development of their soul. It can ensure the

ideal development of children but it can also prevent it. School is the place where children

spend most of their time and where their personality can develop more. But if we are not

careful enough it can go into the wrong direction because of the continuous failure. In their

age group they can also be friends and help each other or lead into the wrong direction. A

lot of factors can be the reason of underperforming but the question is that we, teachers

how can do against it. In my opinion renewal, new devices, new methods and making new

strategies are very important.

This is our aim in Szent László Catholic Primary School. We believe in the good

relationship between teachers and parents and in the fact that working together we can help

the children to become resourceful, family-lover and hardworking adults. Our goal is to

make students love learning, get new knowledge and experience the results of good work.

It is also important for us to help them to develop their social skills, to pay attention and

help each other. For us it is also important to develop the children in a lot of different ways

to make them inquiring, well-balanced, happy people who respect the world around them.

37

8. Irodalomjegyzék

• Bagdy Emőke (2014): A tehetség kibontakozása. Helikon Kiadó, Budapest

• Bagdy Emőke–Kövi Zsuzsanna–Mirnics Zsuzsanna (2014): Fény és árnyék, a

tehetségerők felszabadítása. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

• Balogh László (2005): Tehetséggondozás az EU-ban és nálunk. Fókusz, VII.

évfolyam 1. szám; 2005. március; 14–29.

• Bekéné Zelencz Katalin (2012): A tanulási motiváció kialakulását segítő

pedagógus attitűdök. Új pedagógiai szemle

• Belényesi Emese – Koronváry Péter – Szabó Szilvia (2019): Közszolgálati

szervezés vezetéselmélet. Dialóg Campus Kiadó, Budapest

• Bíró Gábor (2015): Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. Magyar

Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Gésziusz Könyvek, Budapest

• Busi Etelka (2004): Nevelési színterek 1 a család, ELTE TTK

Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ, Budapest

• Csíkszentmihályi Mihály (2010): Tehetséges gyerekek – Flow az iskolában. Nyitott

Könyvműhely. Budapest

• Dávid Mária, Estefánné Varga Magdolna, Taskó Tünde (2004): Az alulteljesítés

okai és kezelési lehetőségei az iskolában egy nemzetközi kutatás tükrében,Az

Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei

• Duró Zsuzsa (2006): Tehetségfejlesztés a családban. Codex Print Kft. Budapest

• Gefferth Éva (1993): A képességeik alatt teljesítő tehetséges tanulók. In: Balogh

László - Herskovics Mária (szerk.): A tehetségfejlesztés alapjai. 188. o. KLTE

Pedagógiai- Pszichológiai Tanszék. Debrecen

• Gyarmathy Éva (2002): Alulteljesítő tehetségesek. In: Czigler I, Halász L, Marton

M. (szerk.) Az általánostól a különösig. Pszichológia különszáma, Gondolat Kiadó,

Budapest.

• Gyarmathy Éva és Kunné Szörényi Katalin (2004): Alulteljesítő tehetségek

alternatív oktatása. Educatio 13

• Gyarmaty Éva, Balogh László (2019): A tehetség kézikönyve. Magyar

Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest

• Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012): Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar.

Didakt Kiadó, Debrecen

• Hunya Márta (2009): Projektmódszer a 21. században I. Új Pedagógiai szemle

2009/11

• M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Elmélet és gyakorlat. Gondolat Kiadói

Kör – ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest

• N. Kollár Katalin, Rapos Nóra (2015): A társas, társadalmi viszonyok. Elte Eötvös

Kiadó, Budapest

• N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2017): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. Osiris

Kiadó, Budapest

• Nikitscher Péter (2015): Az iskola szocializációs szerepe és lehetőségei.

Oktatáskutató és fejlesztő intézet, Budapest

• Péter-Szarka Szilvia, Dr. (2014): Kreatív Klíma – A kreativitást támogató légkör

megteremtésének iskolai lehetőségei. Géniusz műhely sorozat, 3. MATEHETSZ,

Budapest

• Ranschburg (1984): Szeretet, erkölcs, autonómia. Gondolat Könyvkiadó, Budapest

• Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy

rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

• Taskó Tünde Anna (2009): A tanulást befolyásoló kognitív és affektív tényezők

vizsgálata az általános iskola 6-7. osztályos tanulói körében az iskolai alulteljesítés

szempontjából. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

• Tóth László (2003): A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus

Tankönyvkiadó, Debrecen

Egyéb felhasznált forrás

https://neteducatio.hu/igy-latjak-ok-7-kerdesben-a-pedagoguspalyarol/-utolsó letöltés:

2020.04.02.

http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/03_david_04_15/722_az_alulteljests_azonostsa

_s_fbb_tnetei.html - utolsó letöltés: 2020.04.02.