1

Szerkesztette Vizkievicz András

2

Vizsgakövetelmények

Ismerje fel az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy), és tudjon példákat említeni funkcióikra.

Értelmezze, milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatívszabályozás. Tudja összehasonlítani a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai

hasonlóságait és különbségeit. Ismerje a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és

paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, Ismerje a rövid és hosszú távú memória fogalmát. Ismerje a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióit. Ismerje az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban

pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Tudja, hogy a beszéd tanulása kritikus periódushoz kötött. Értse, hogy motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismerje a feltételes reflexek szerepét az ember viselkedésében (félelem,

drogtolerancia). A feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-

növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Esetleírás alapján értékeljen olyan kísérleteket, olyan kísérleti módszereket, amelyek a

feltételes reflex, az operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Kapcsolja össze ezeket példákkal az ember viselkedéséből.

Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.

Magyarázza a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom).

Ismerje fel esetleírás nyomán az az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.

Ismerjen példákat öröklött emberi magatartásformákra (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika).

Ismerje az agykéreg szerepét az akaratlagos mozgások kialakításában. Ismerje a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit.

Ismerje a kéreg alatti magvak és az átkapcsolódás szerepét az automatizált mozgások szabályozásában.

A mozgatóműködések példáján értelmezze az idegrendszer hierarchikus felépítését.

3

Környéki idegrendszer Szerkesztette.: Vizkievicz András

A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják.

Agyidegek

Az idegeket kötőszövetes hártyával körülvett idegrostok kötegei alkotják. A nagyobb idegeken belül lehet akár több, külön elhatárolt kisebb idegrostköteg, melyek között vérerek futnak. A 12 pár agyideg agy alapjáról, az agytörzs területéről ered. Pl.:

I. Szaglóideg. II. Látóideg. VIII. Halló-egyensúlyozó ideg. X. Bolygóideg. A legnagyobb paraszimpatikus kevert agyideg, a mellüreg és a felső hasüreg zsigereit idegzi be.

Tisztán érző idegek: I., II., VIII. Tisztán mozgató idegek: a szemmozgató idegek:

III., IV., VI.. A többi kevert ideg, azaz érző és mozgató rostokat

egyaránt tartalmaznak. A tisztán érző agyidegek kivételével a legtöbb agyideg tartalmaz paraszimpatikus vegetatív idegrostokat is.

A gerincvelő idegei 31 pár. Tartalmazzák:

az érző idegsejtek bevezető rostjait, a gerincvelői szomatikus mozgató, illetve központi vegetatív sejtek kivezető rostjait. A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami kevert ideg.

A gerincvelő szelvényezettségét a belőle kilépő 31 pár gerincvelői ideg mutatja. Az egyes gerincvelői idegek szelvényezett lefutásának megfelelően testünk szelvényezetten szerveződik (idegződik be).

4

Idegdúcok A környéki idegrendszerhez tartozó idegsejt csoportosulások, amelyek lehetnek:

a) érződúcok, ilyenek a csigolyaközti dúcok, bennük pszeudounipoláris érző neuronokkal,

b) vegetatív mozgató dúcok, melyekben vegetatív mozgató neuronok találhatók.

A vegetatív mozgató dúcok funkciójuk és elhelyezkedésük szerint tartozhatnak:

szimpatikus idegrendszerhez, ilyenkor o a gerincvelő két oldalán, ill. o a szervek közelében találhatók,

paraszimpatikus idegrendszerhez, ekkor a beidegzett szerv falában vannak.

Vegetatív (autonóm) idegrendszer Az idegrendszer azon működő része, amely az akaratunktól független szabályozza (autonóm módon), összehangolja a belső szervek működését. Szerepe az állandóan változó körülmények között a szervezet homeosztázisának fenntartása. A zsigerek - mirigyek, simaizmok - reflexműködésén alapuló irányító rendszer (vegetatív reflexek). Feladatai:

Vérkeringési rendszer: szív, erek, vérnyomás szabályozása. Légzőműködések irányítása. Táplálkozással, emésztéssel kapcsolatos működések összehangolása. Kiválasztás, húgyhólyag működésének irányítása. Só és vízháztartás szabályozása (ADH). Hőszabályozás lebonyolítása. Szexuális reflexek működtetése. Szem belső izmainak mozgatása (pupillareflex, akkomodáció). Hormonális rendszer egy része – mellékvesevelő, közvetlenül agyalapi mirigy és azon

keresztül egyéb mirigyek, - működésének szabályozása. Vegetatív központok

Emeletszerűen szerveződnek, azaz a gerincvelői és a nyúltagyi elsődleges központokat a hídi és a középagyi másodrendű központok szabályozzák. Ezen felül az egész vegetatív rendszer működését hipotalamikus, ill. nagyagyi – limbikus rendszer - központok hangolják össze.

1. A gerincvelő oldalsó szarvában elhelyezkedő központi vegetatív neuronok irányítják a

székletürítést, vizeletürítést, a bélműködéseket, az erekció, ejakuláció reflexek működését.

5

2. Az agytörzsi hálózatos állományban a keringés, légzés (vitális központok a nyúltvelőben), köhögés, tüsszentés, nyelés, hányás, nyálelválasztás (nyálkahártyareflexek a

nyúltvelőben), a szem alkalmazkodásának (pupilla reflex, accomodáció) reflexközpontjai találhatók a

középagyban.

3. Hipotalamusz Táplálkozás, folyadékfelvétel (ozmoreguláció), hőszabályozás, hormonális rendszer

központjai helyezkednek el. 4. A nagyagy integráló szerv, központjai főleg a limbikus rendszer területén találhatók.

Környéki része 1. Idegek

Vegetatív rostot is tartalmazó gerincvelői idegek, a nyaki szakasz kivételével. Vegetatív rostot is tartalmazó agyidegek.

2. Mozgató neuronokat tartalmazó dúcok

Lehetnek közvetlenül a gerincvelő mellett, mint pl. a szimpatikus határlánc dúcai,

vagy a szervek előtt, ill. azok falában, mint pl. a paraszimpatikus rendszer dúcai.

3. Receptorok

Belső szervek (belek, erek, tüdő) falában, vagy maga a központ a receptor

az agytörzsben a CO2-ra érzékeny légző kp., ill. a hipotalamuszban a vér ozmotikus

koncentrációjára érzékeny szomjúság központ. Fajtái:

nyomásreceptorok: szív körüli nagyerek falában, feszítési receptorok: tüdő, bélfal, húgyhólyag falában, kemoreceptorok: szív körüli nagyerek falában, ozmoreceptorok: hipotalamuszban, termoreceptorok: hipotalamuszban, bőrben, májban, gyomorban.

4. Végrehajtók, célszervek a bőr, a belső szervek, azok simaizmai, ill. mirigyei és a

szívizom. Gerincvelő vegetatív reflexei

Gerincvelő által végrehajtott, de felső szabályozója a hipotalamusz. Ilyen például

a hólyag-, a végbélürítő reflex, az erekció, ejakuláció szabályozása, bélmozgások működtetése.

6

Bevezető szár Ugyanolyan, mint a szomatikus reflexek esetén, a csigolyaközti dúcokban található érzőidegsejtek nyúlványai vezetik be az ingerületet a hátsógyökéren keresztül.

Központ

A gerincvelő oldalsó szarvában. Kilépő vegetatív rostok

A mellsőgyökéren keresztül hagyják el a gerincvelőt, majd gerincvelőidegekben futnak a szervekhez. A mozgatóneuronok vegetatív dúcban találhatók.

Szimpatikus idegrendszer

Általában a szervezet

általános aktivitását fokozza, az erőtartalékait mozgósítja, testünket készenléti állapotba hozza.

Felkészíti a szervezetet a nagyobb terhelések elviselésére. A stresszelmélet szerint a stresszhatások (erőfeszítések, megpróbáltatások) olyan fiziológiás változásokat okoznak a szervezetben, amelyek mindig azonos jellegűek, függetlenül attól, hogy mi volt a kiváltó ok. A különböző megterhelő ingerekre a szervezet azonos módon reagál, ún. szimpatikus túlsúly alakul ki, mely tónusos jellegű, az egész szervezetre kiterjed. E megváltozott fiziológiás állapotot Cannon- féle vészreakciónak nevezzük. A szimpatikus hatást közvetítő idegrostok a gerincvelő háti-ágyéki szakaszán lépnek ki a központi idegrendszerből. Szimpatikus vegetatív mozgatódúcok a gerincvelő két oldalán találhatók (paravertebrális dúclánc). Cannon-féle vészreakció során:

a mellékvesevelőből az adrenalin, a noradrenalin felszabadulás fokozódik, a légzés gyorsul, a légutak tágulnak, a vázizmok erei tágulnak, a vérnyomás, szívfrekvencia nő. a vércukorszint emelkedik (máj glikogén lebontása nő), a lebontó folyamatok túlsúlyba kerülnek, a fűtőközpont aktivitása nő, bőr erei szűkülnek, a pupilla tágul. A bélműködés – elválasztás, perisztaltika - csökken, a bélcső erei szűkülnek.

7

Paraszimpatikus idegrendszer A szervezet pihenését, regenerációját, energiakészletének feltöltését segíti (visszaállítás). Hatása kevésbé tónusos mint a szimpatikus idegrendszeré, inkább helyi jellegű. Hatásában közreműködő idegrostok

részben agyidegek, pl. X. bolygóideg, részben keresztcsonti gerincvelői idegek

útján lépnek ki. A paraszimpatikus vegetatív dúcok többnyire a beidegzett szerv falában találhatók. Paraszimpatikus funkciók:

ürítés: hányás, székelés, vizelés, bélműködés serkentése: emésztőnedvek

elválasztásának serkentése, bélmozgások fokozása,

felépítő folyamatok túlsúlyának elősegítése, közelnézéshez akkomodáció, hűtőközpont működésének fokozódása. Erekció.

Minden belső szervünk kettős beidegzésű, vagyis szimpatikus és paraszimpatikus rostokat egyaránt kap, kivéve a mellékvesevelőt, amely kizárólag a szimpatikus idegrendszerhez tartozik, mivel tulajdonképpen nem más, mint módosult szimpatikus dúc, benne átalakult, nyúlványaikat vesztett idegsejtek találhatók. A kétféle hatás arányát a hipotalamuszban található magvak hangolják össze.

Szerv

Szimpatikus hatás Paraszimpatikus hatás

Központja

Szív

Koszorúserek

Vérnyomás

Légzésszám

Hörgőcskék

Emésztőszervek

Vércukorszint

Pupilla

Bőrerek

Hipotalamusz

Teljesítmény fokozódik

Tágulnak

Emelkedik

Fokozódik

Tágul

Lassul

Emelkedik

Tágul

Szűkülnek (fűtő)

Hipotalamusz

Teljesítménye csökken

Szűkülnek

Csökken

Lassul

Szűkül

Fokozódik

Csökken

Szűkül

Tágulnak (hűtő)

8

A limbikus rendszer A talamuszok körüli, főleg a nagyagyhoz tartozó ősi magcsoportok, ill. kéregrészletek (homlok-, ill. halántéklebeny) alkotják. A legfelsőbb vegetatív szabályozó rendszer.

Mandulamag Hippocampus Hypothalamus (egyesek szerint)

1. A vegetatív idegrendszer legfelső központja, a vegetatív és a szomatikus idegi szabályozás összehangolója.

2. A limbikus rendszer alapvető szerepet tölt be a magatartás szabályozásában:

érzelmek (emóciók: félelem, szorongás, aggódás), indulatok (düh), akarati élet (motivációk), szociális interakciók szabályozásában, szervezésében.

3. Szerepe van továbbá az érzelmi reakciókhoz kapcsolódó tanulási folyamatokban (pl.

operáns tanulás), „jutalomkereső magatartás” kialakulásában.

4. Hosszú távú memória kialakulásában alapvető fontosságú.

A stressz

A stressz folyamatos feszültség, mely rendszerint negatív ingerekre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét, folyamatos megterhelést jelent. A szervezetünk működésének a megváltozásáért részben

idegi – szimpatikus idegrendszer -, részben hormonális mechanizmusok felelősek.

Kiváltó okok

A felgyorsult életvitellel kapcsolatos mindennapi események (például tömegközlekedés, munkavégzés, stb.).

Az egyén életének nagyobb fordulatai: vizsgák, költözés, állásváltoztatás, elbocsátás, betegség, egy személy halála, stb..

Belső konfliktusok, pl. párkapcsolati problémák, elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség, stb..

Háborúk, katasztrófák.

Típusai a) Akut: hirtelen előállt stresszhelyzetben. b) Krónikus stressz: tartós, hosszabb ideig fennálló terhelés hatására alakulhat ki.

9

Tünetek megnyilvánulásának hátterében, részben fiziológiás, részben érzelmi történések állnak. A stressz általános tünetei:

Magas stresszhormon szint: adrenalin, kortizol. Magas vércukorszint. Emelkedett vérnyomás, magas koleszterinszint, érelmeszesedés. Immunrendszer működése gyengül, gyakori betegségek. Izomfeszülés (nyaki, háti, mellkasi izmokban). Hányás, hasmenés. Fokozott verejtékezés, hideg kéz-láb, remegés, rángatózás, dadogás. Menstruációs zavarok, szexuális vágy megszűnése. Szorongás. Pánikrohamok. Depresszió, ingerlékenység, alvászavar. Soványság, elhízás. Tanulási, koncentrálási és térbeli tájékozódási zavarok.

A stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. A stressz okozta tünetek hasonlóak a Cannon-féle vészreakcióhoz. A pszichoszomatikus betegségek kialakulása annak köszönhető, hogy egyes zsigeri működések szoros kapcsolatot mutatnak érzelmi-pszichikus működésekkel. Pszichoszomatikus betegségeknek azokat a betegségeket nevezzük, amelyek kialakulásában nagy szerepet játszik a negatív pszichés állapot. Másszóval a pszichés tényezők hozzájárulhatnak különféle testi megbetegedések kialakulásához. Bizonyos multifaktoriális testi betegségek kialakulásában az érzelmi tényezőknek kiemelt szerepe van (szívinfarktus, vastagbélgyulladás, fekélyek, szív és érrendszeri panaszok, rák, szexuális zavarok, alvászavarok).

A memória

Az emlékezés fogalma A múltbeli tapasztalatok tudatunkba visszatükröződnek, újra megjelennek anélkül, hogy az eredeti inger jelen lenne.

Salvador Dali: Az emlékezet állandósága A tanulással változik a memória, melynek során az idegrendszerben tartós strukturális és funkcionális változások mennek végbe. Az információ tárolásának időtartama szerint megkülönböztetünk rövidtávú és hosszútávú memóriát.

1. Rövid távú memória STM A rövid távú memória az, ami az észlelés után a tudatban megmarad (egy telefonszám megjegyzése, amíg beütjük azt a telefonkészülék billentyűzetén). Az észlelés során felismerjük, tudatunkba emeljük és jelentéssel ruházzuk fel a környezetből érkező érzékleteket (hang, fény, stb.). Az emléknyomokat az STM maximum 30 másodpercig őrzi meg, kapacitása korlátozott.

10

Az STM-ben a felejtésnek két okát emelhetjük ki: az elhalványulást, ha nincs szükségünk az STM-ben tárolt információkra többé, és a kirekesztést, ha az új információk kiszorítják a régit, hiszen az STM kapacitása

korlátozott (7 +/- 2 elem (egy elem, pl. egy név, szám, jel, stb.)). Az STM munkamemória, mivel szerepet játszik az új és a hosszútávú memóriából előhívott információk aktív feldolgozásában és átmeneti tárolásában. Az STM-ből az új információk ismétlés révén kerülnek tovább a hosszú távú memóriába. Az STM működésének a hátterében reverberációs körök állnak. A külső ingerlés hatására az egyszerre aktiválódó neuroncsoportok között olyan hurokpályák, reverberációs körök alakulnak ki, melyek a későbbiekben egymást kölcsönösen serkentve képesek fenntartani az ingerületet a külső ingerlés megszűnte után is. Összefoglalva

Megfeleltethető a tudatosságnak, az itt tárolt információk állandóan hozzáférhetőek,

munkaasztal jellegű, ezek alapján hozunk döntéseket, korlátozott kapacitású, az itt tárolt információk általában 20 mp után eltűnnek, az információkat a felejtéstől ismétlés által óvhatjuk meg, prefrontális lebenyhez kötött funkció.

http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/az-erzekeles-es-a-rovid-tavu-memoria-vizsgalata

2. Hosszú távú emlékezet LTM

Az összes tárolt információt őrizzük itt. Az LTM információkat elsősorban jelentésük alapján

tárolja. A felejtés oka

a tárolás közben fellépő veszteség, illetve előhívási hiba következménye.

Az LTM sejtszintű átalakulások révén alakul ki, melyek hátterében fokozott fehérjeszintézis, ill. új szinapszisok kialakulása áll.

Jelen ismereteink szerint kapacitása végtelen, az itt tárolt információkat a STM-ba juttatja vissza, ahol műveleteket hajtunk végre vele.

Az LTM lokalizációja a limbikus rendszerhez köthető, elsősorban a hippokampuszhoz és a mandulamaghoz (amygdala).

Összetevői közé sorolható az implicit és explicit memória.

Implicit memória: a képességek, tevékenységek raktározódnak. Ilyen pl., hogy hogyan kell biciklizni. Explicit memória: A múltbeli események előhívása, Két részre tagolódik: szemantikus tár és epizodikus

tár. Szemantikus tár: az általános információk tárolódnak. Ilyen például a szavak jelentése, dátumok,

melyek nem jelentenek személyes érintettséget, stb. Epizodikus tár: a személyes események tényeit tároló emlékezeti tár. Itt tehát életünk egyes epizódjai

raktározódnak (az én születésnapi vacsorám, az én nyaralásom, stb.).

11

A rövid és hosszú távú memória kontrollfolyamatai A tanulás a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás, melynek folyamatát különféle, ún. kontrollfolyamat segíti elő. A kontrollfolyamatok az információ kódolását és a memóriatárak közötti áramlását szabályozzák. Ilyen pl. az ismételgetés, melynek célja lehet, hogy a rövid távú memóriában néhány másodpercig fenntartson valamit (telefonszám), vagy, hogy átemeljen valamit a hosszú távú memóriába.

Az agyféltekék aszimmetrikus működése (lateralizáció)

Bal domináns félteke Jobb szubdomináns félteke

Jobb testfél mozgatása Bal testfél mozgatása

Nyelvi funkciók, tudat Muzikalitás

Algebrikus Geometrikus, téribeli tájékozódás

Absztrakt gondolkodás Képzelőerő, kreativitás, művészi tehetség

Formális Gyakorlatias

Elemző (analitikus) Egészleges (holisztikus)

Logikus Intuitív (megérzésen alapuló)

Racionális Érzelmi

Az illúzió és a hallucináció

Az illúzió érzékcsalódás, melynek során a valóságból érkező ingereket helytelenül értelmezzük, tévesen észleljük. Az optikai csalódások a látási folyamat téves észlelései, amelyek általában azért jönnek létre, mert a látvány az agyi központ számára egymásnak ellenkező módon értelmezhető jeleket tartalmaz. Ilyenkor általában az "erősebb" jel hatása dominál, még akkor is, ha tudatunk jelzi ezt az ellentmondást. Ilyen például az ún. Zöllner-illúzió. A hosszú, átlós vonalak valójában párhuzamosak, de a keresztvonalkák miatt összetartónak látszanak. Az illúzió oka az, hogy az elrendezés nagyon sok olyan elemet tartalmaz, amely a perspektíva érzékeltetésére szolgál, ezért a szemünk mindenképpen perspektivikusnak "akarja" érezni. Az érzéki csalódások hátterében különböző agyi folyamatok állhatnak. Az érzékcsalódások kialakulásának sokféle oka lehet, természetes jelenségeken túl kiválthatják különböző idegrendszeri megbetegedések, pszichoaktív szerek pl.: kábítószerek, gombamérgek, alkaloidok. A hallucináció során olyan érzéki benyomások jönnek létre, melyeknek külső inger nem feleltethető meg. A tudatmódosító szerek egy része ún. hallucinogén drog, mint pl. az LSD, cannabis származékok – marihuána, hasis -, meszkalin. Elsődleges hatásuk az érzékelés, az észlelés, a gondolkodás szokásos folyamatainak megváltoztatása, módosult tudatállapotok létrehozása.

12

Hatásukat a szinapszisok működésének megváltoztatásán keresztül fejtik ki, pl. az LSD hatása egyes átvivőanyagokkal - a noradrenalinnal, dopaminnal, szerotoninnal - való kémiai hasonlósága alapján, a dopamin-, és a szerotonin-receptorok izgatásán alapul. Fokozott hallucinációk, rémlátomások, hatására szorongás és pánik alakulhat ki. Tér- és időzavarok, öngyilkosság, öncsonkítás, mások elleni agresszió jöhet létre. Kényszerképzetek alakulhatnak ki, mint pl.: a repülni tudás, esetleg rémképek. Túladagolásnál elmekárosodás, tartós használat során depresszió veszélye nagy.

Az emberi tanulás

A tanulás fogalma

A tanulás a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás. A tanulás az a folyamat melynek során a memória változásai kialakulnak. A környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele. A tanulás során szerzett tapasztalatok révén személyiségünk fejlődik, változik.

Az emberi tanulás formái

Habituáció (megszokás)

A habituáció során az alany megszokja egy adott közömbös inger gyakori jelenlétét és nem válaszol rá. A habitúáció feladata, hogy az alany számára megkülönböztesse az újat és a már ismerőst. Nem halljuk például a fali óra ketyegését, mert a habituáció következtében ismerőssé vált és hozzászoktunk.

Szenzitizáció (érzékenyítés)

Az alany az ismételt ingerek hatására egyre érzékenyebbé válik. Általában a fontos, erős ingerek szenzitizációhoz, a gyenge, közömbös ingerek habituációhoz vezetnek. Például megtanuljuk, hogy hevesebben reagáljunk egy készülék által adott zajra, ha azt gyakran annak elromlása követi.

Az imprinting (bevésődés) A bevésődés jellemzője, hogy csak bizonyos életkorra jellemző – kritikus időszak- és egész életre szól, kitörölhetetlen.

Pl. a korai anya-gyerekkötődés (2-6 hónap között), beszédtanulás, nyelvi képesség elsajátítása, járástanulás.

Azok a gyermekek, akik 7 éves korukig nem kerülnek kapcsolatba a nyelvvel, később sem tudják már tökéletesen elsajátítani.

13

Kondicionálás (társítás) Lényege, hogy két, - egyébként egymástól független – az alanyra ható esemény meghatározott időbeli viszonyba kerül egymással, aminek köszönhetően az alany viselkedésében változások következnek be.

1. Klasszikus kondicionálással – I. típusú feltételes reflex - magyarázzák pl. bizonyos félelmek kialakulását.

A feltételes reflex kiépülésekor egy, a személy számára közömbös – feltételes - inger a megerősítés során társul egy, az alany számára feltétlen reflexet kiváltó, nem közömbös ún. feltétlen ingerrel. A tanulás előre haladtával, a társítás eredményeképpen a feltételes inger önmagában is kiváltja az ún. feltételes választ. Fájdalmas – feltétlen - inger hatására vérnyomás-növekedés, szívfrekvencia-fokozódás következik be (Cannon-féle vészreakció, szimpatikus tónusfokozódás). Ha valakinél több alkalommal fájdalmas orvosi beavatkozást kell végezni, akkor néhány alkalom után – feltételes reflex eredményeként – már a beavatkozás megkezdése előtt, az orvosi szoba, a műszerek látványa – eredetileg közömbös inger - félelmet kelt: még nem érez fájdalmat, de emelkedik a vérnyomása, gyorsul a szívműködése (feltételes válasz).

2. Az operáns kondicionálás elvei pedig jól alkalmazhatóak az oktatásban,

gyereknevelésben. Az operáns vagy vezérlő tanulás – próba-szerencse tanulás - feltétele, hogy a motiváló (vagy demotiváló) esemény az alany valamilyen spontán reakcióját kövesse. A gyerek kezdetben sokoldalú, spontán viselkedéséből a szülők csak néhányat erősítenek meg. A gyerek növekedésével a megerősített viselkedések fennmaradnak, míg a meg nem erőstett viselkedések elhalványulnak (bilizés). Operáns tanuláson alapul a rászokás és leszokás folyamata is. A pszichoaktív szerek (dohány, alkohol, kábító és serkentő hatású drogok, hallucinogének) fogyasztása azért is válhat szokássá, mert pozitív megerősítő hatásúak: kedvező hatást gyakorolhatnak a közérzetre, kellemes érzelmi állapotot idézhetnek elő. A pozitív megerősítés hátterében a limbikus rendszeri jutalmazási központokban dopamin felszabadulás áll, ill. a dopamin csökkenése az alapja a motiváció, a jutalomkereső magatartás kialakulásának. A drogokról való leszokás egyik lehetősége olyan hatóanyag szedése, amelynek önálló hatása nincs, de droggal együtt alkalmazva rossz közérzetet okoz. Érdekes probléma, hogy a patkány hogyan találja meg bonyolult útvesztőkben az utat. A bonyolult labirintusban haladó patkány nem jobbra és balra fordulások sorozatát tanulja meg, hanem egy mentális térképet alakit ki, melyet operáns tanulással sajátít el.

14

Komplex tanulás a belátásos tanulás A komplex tanulás során az alanyok megoldhatnak problémafeladatokat úgy, hogy a megoldás elemeit előre, észbelileg (mentálisan) illesztik össze, nem a tapasztalaton vagy véletlenszerű próbálgatáson alapuló tanulási forma. Ilyen pl. amikor egy kisgyerek rájön, hogy a magasan levő tárgyat elérheti, ha egymásra rakott mesekönyvekre áll fel.

A szociális tanulás Minden olyan tanulást, amely révén bekövetkező viselkedésváltozás társas kölcsönhatások következtében alakul ki, szociális tanulásnak nevezünk. A szociális tanulás a szocializáció folyamatában értelmezhető. Az a folyamat, amely által az egyének olyan tudásra, képességekre tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak. A szocializációt tehát felfoghatjuk úgy is, mint a személyiség fejlődésének társadalmi vetületét. A szociális tanulás formája pl. az utánzás, a szociális tanulás legelemibb formája. Az anyanyelvünk elsajátítása is utánzáson alapszik (kritikus időszakban). A fejlődés során a leghamarabb az utánzás jelenik meg. Az emberi viselkedés evolúciós (genetikai, ill. öröklött), kulturális alapjai Az öröklött magatartási elemek hátterében többek között feltétlen reflexek is állnak. A bőreredetű védekező reflexek, az izomeredetű testtartási reflexek, a szemhéjzáró reflex. Táplálkozással kapcsolatos elválasztási, ill. motorikus reflexek. A szopó reflex: ha az éhes gyerek arcát megérintik, az érintés

irányába fordítja fejét, és az őt megérintő emlőt kezdi szopni. A különböző érzelmeket kísérő arckifejezések – mimika - is öröklöttek. A mosoly kultúrától függetlenül minden csecsemőre jellemző, a süketen és vakon születettekre is. Az érzelmekre utaló arckifejezések a környező emberekre irányuló fontos kommunikációs jelzések. Lehetnek:

figyelmeztető hatásúak: pl. az undor, a düh kifejeződése másokat eltávolodásra késztet,

tájékoztató, tevékenységet összehangoló szerepűek: pl. az öröm, a félelem arckifejezése a társas kapcsolatokban a másik magatartását szabályozza,

agresszió megnyilvánulásának formái: pl. fenyegető testtartás, megfeszített váll, kidomborodó mellkas, határozott léptek, dühös arckifejezés,

agresszió kivédésére irányuló mozgásmintázatok: pl. szemkontaktus kerülése, elfordulás.

Örökletes tényező az ember kiemelkedően erős szociális vonzódása fajtársaihoz. Ez a szociális vonzódás az alapja a csoportképződésnek. Ha egy csoport kultúrájában olyan mechanizmusok működnek, amelyek csökkentik a csoport tagjai viselkedési különbségeit, de egyben növelik a csoportok közötti különbségeket, akkor működhet a csoportszelekció.

15

A vadászó-gyűjtögető társadalmakban már léteztek ilyen kulturális mechanizmusok. Az egalitariánus csoportkultúrák jelentősen csökkentik az egyének csoporton belüli rivalizációját, valamint szigorúan büntetik az önzetlenség esetleges kihasználóit. Csökkentik a csoporton belüli individuális különbségeket, és ennek megfelelően a csoporton belüli versengést, egyidejűleg növelik a csoportok közötti különbségeket és a csoportok rivalizációját, tehát kialakulhatnak a valódi csoportszelekció feltételei. Az emberi egyedek viselkedését nagyban befolyásolják, és eltérővé teszik kulturális hagyományaik. A kultúra mindazon ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő közegben, a szocializáció során részint megfigyelhető, részint észrevétlen módon elsajátít (Józsa Péter). Mint például:

vallási szokások, hagyomány, morál, etika, gondolkodásmód (eszmék, ideák, filozófia stb.), társadalmi sajátságok (jogrendszer, társadalmi szerkezet, stb.), külsőségek (viselkedési szokások, öltözködés, gesztusok, divat, ízlés stb.), nevelés, munkamegosztás, stb.

A különféle tanulási folyamatok során az egyén társadalmi lénnyé válik. Ez a fejlődési folyamat a szocializáció. A tanulás és az érzelmek kapcsolata (kíváncsiság és unalom, játék, megközelítés-elkerülés) Az érzelmek - öröm, a félelem, a szeretet, a harag, a düh stb. - szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek irányítanak. A tanulási és érzelmi működés szorosan összefügg egymással, az érzelmek és hangulat szerepet játszanak a környezet értékelésében, módosíthatják az információfeldolgozást. A tanulásban legfontosabb motívum a kíváncsiság, valamint a tudásvágy, hiszen az új ismeretek megszerzésére irányuló tevékenység pozitív érzelmeket vált ki, megelégedettséget okoz, ami további ismeretek megszerzésére motivál. Ugyanakkor a szorongás akadályokat gördít a világ megismerésére irányuló kíváncsiság kibontakozásának. Az unalom negatív befolyásoló tényező, hatására a kíváncsiság, a motiváció is erejét veszti. Beszélhetünk pozitív és negatív érzelmekről. A pozitív és negatív érzelmek eltérő hatást gyakorolnak az észlelési, gondolkodási, emlékezeti működésekre.

Pozitív érzelmek hatása alatt gyorsabban hozunk döntéseket. A félelem viszont beszűkíti a figyelmet, mert a szorongó egyén a szorongást keltő

ingerre figyel és arra, hogy hogyan kerülhetne újra biztonságba. Az erős érzelmeket kiváltó helyzetekről többet gondolkodunk, pl. többször

felidézzük, és ebből fakadóan javul a hosszú távú memóriából való felidézhetőség.

16

A hangulatunknak megfelelő tartalmakra fogékonyabbak vagyunk, könnyebben tanuljuk meg. Az aktuális hangulat befolyásolja a figyelmet, észlelést, tanulást és az emlékezetet is.

Pozitív érzelmek hatása Negatív érzelmek hatása tágítják a figyelmet beszűkítik figyelmet

kreativitást növelik kreativitást csökkentik segítik a tanulást rontják a tanulás hatékonyságát

A pozitív érzelmek leggyakrabban a megközelítés motivációját eredményezik, míg a negatív érzelmek az érzelmet kiváltó helyzet elkerülését, illetve a visszavonulást eredményezik az adott helyzetből. A játék az emberi tevékenység olyan sajátos formája, mely végigkíséri az ember egész életét. Önként, szabadon választott tevékenység, amelyben nincs kényszer. A játék a gyermek alapvető, aktív tevékenysége, cél nélküli, vágykielégítő tevékenység, örömforrás, legfontosabb jellemzője, hogy önmagáért van. A játéknak fontos funkciója a feszültség átmeneti csökkentése, ill. örömszerző jellege. A játéknak alapvető szerepe van a személyiség fejlődésben, az egyén érzelmi, értelmi, szociális fejlődésében, hiszen a játék során fedezi fel a világot, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait is. Játék közben a kisgyermek értékes tapasztalatokra tesz szert, bizonyos feladatokat és tevékenységeket végez, gyakorol, ezért a játék a gyermekkori tanulás alapvető eszköze.

Az agykéreg érző és mozgató működései

Elsődleges központok Azok az agykérgi részek tartoznak ide, amelyek az érző pályarendszer végződései, illetve ahonnan a hosszú mozgató pályák kiindulnak. Vagyis az elsődleges központok érzők és mozgatók lehetnek.

1. Elsődleges érzőközpontok Itt alakulnak ki az elemi érzetek. Az érzékszerveknek, illetve az érzékminőségnek különböző kéregrészek felelnek meg. Testérzés központja: a nagyagy fali lebenyének elülső részén található.

Ide vetítődnek a bőrben, az izmokban, az ínakban, az ízületek receptoraiban keletkező ingerületek.

Itt van a hő, a tapintás, a nyomás, fájdalom érzetének központja.

A receptorok az érzőkéregben pontszerűen vetülnek, azaz az egyes receptormezőknek pontosan megfeleltethetők adott kérgi területek, ill. sejtoszlopok. Az érzékenyebb testrészekhez, például az ujjakhoz és az ajkakhoz – ahol nagyobb a receptorok sűrűsége - nagyobb agykérgi területek tartoznak.

17

A testfelület agykérgi leképezését az "emberke", vagy más néven homunkulusz segítségével szokás ábrázolni.

Látóközpont: a nyakszirtlebenyen helyezkedik el, itt alakul ki a fényérzet. Hallóközpont: a halántéklebeny felső tekervényeiben van. Ízérző központ: fali lebeny alsó részén található. Egyensúlyérzés központja a fali lebenyben van. Szaglóközpont: a halántéklebeny és a homloklebeny alsó felszínén lokalizálható, részeként a limbikus rendszernek.

2. Elsődleges mozgató központok Az elsődleges mozgató központok a homloklebeny

hátulsó részén találhatók. Innen indul ki a piramispálya.

A mozgató zónán belül elkülöníthetők az egyes testrészeknek és izomcsoportoknak megfelelő központok. Pontszerű vetülés.

Az egyes izomcsoportoknak megfelelő központok kiterjedése a hozzájuk tartozó izmok mozgásának kifinomultságával áll arányban. Pl. a nyelv, vagy az ujjak kérgi központjai nagy kiterjedésűek, a törzs központjai viszonylag kicsinyek.

Az agykéreg másodlagos központjai

Olyan területei ezek az agykéregnek, amelyek nem

állnak közvetlen összeköttetésben a perifériával. Az elsődleges központok körül találhatók. Az ide tartozó kéregrészek az elsődleges központokkal és egymással vannak

kapcsolatban. Itt is megkülönböztetünk másodlagos érző- és másodlagos mozgató központokat attól

függően, hogy milyen elsődleges központtal állnak kapcsolatban.

1. A másodlagos érzőközpontok Azokat az érzeteket dolgozzák fel, amelyek az elsődleges érző központokban keletkeznek. Ezekhez a területekhez kapcsolhatók az észlelési folyamatok, itt tudatosulnak, itt kapnak jelentést a különféle ingerek (pl. arcfelismerés).

Látóközpont: színeket, alakokat, formákat itt észleljük, ismerjük fel. Sérülésekor a beteg lát, de a látottakat nem ismeri fel. Ide tartozik az olvasás központ, melynek sérülésekor a beteg nem ismeri fel az

olvasott szavakat.

18

Hallóközpont: itt történik az akusztikus ingerek észlelése. Ennek része a beszédértő központ.

o Ennek hátsó kétharmadát Wernicke-mezőnek nevezzük.

o Elülső harmada a zenei hallás központja. o Sérülésekor a beteg hangokat hall, de azokat

nem ismeri fel.

2. A másodlagos mozgató központok szervezik rendezetté a mozgásokat.

A beszédmozgató központ a beszéd összehangolt

mozgásaiért felelős terület, amelyet Broca-mezőnek is neveznünk, a bal agyféltekében van.

Szomatikus mozgásszabályozás

A vázizmok működtetésének több szintjét különböztetjük meg. Reflexek, melyek alacsonyabb szinten szerveződnek, nem akaratlagosan, automatikus

módon mennek végbe, elsősorban gerincvelői és agytörzsi központok irányítják. Sztereotip mozgások, félautomatikus jellegűek, ilyen pl. a járás, futás, ill. az úszás,

kivitelezésében kéreg alatti törzsmagvak, ill. agytörzsi magvak működnek közre. Komplex mozgások, melyek bonyolult, nagy odafigyelést igénylő mozdulatok,

végrehajtója a piramis pályarendszer. Koordináció, összehangolás, pontosítás, melynek

felelőse a kisagy.

Piramispálya-rendszer Szomatomotoros rendszer, azaz a vázizmok

működését irányítja. Az odafigyelést igénylő, precíz, komplex, nem

begyakorolt mozgásokat indítja meg, segítségével tanuljuk meg az egyes mozdulatokat. A mozgások pontosabbá tételében, a koordinációban

a kisagy működik közre.

Zömmel a homloklebeny hátsó részén található elsődleges motoros kéregből indul.

A nyúltvelőben kereszteződik (piramis), a rostok a gerincvelő oldalsó kötegében futnak tovább, így az ellenoldali testfelet mozgatja,

közvetlenül a gerincvelő elülső szarvának motoros sejtjeire kapcsol, előtte nem kapcsolódik át (1 neuronos pálya).

Minden izomrostnak jól feltérképezhető neuroncsoport felel meg, azaz jellemző a pontszerű vetülés.

19

Az elsődleges mozgatókéregben annál nagyobb egy-egy testrész képviselete, minél több izomrostot működtet, ami által az adott kérgi terület az adott testrész minél finomabb mozgásainak kivitelezését teszi lehetővé.

A mimikai izmok, a nyelv, az ajkak és a kézfej rendkívül aprólékosan szabályozott mozgásaiért nagyobb számú agykérgi idegsejt felel, mint a többi testrészért együttesen.

A piramispálya-rendszer mind törzsfejlődés, mind egyedfejlődés szempontjából viszonylag későn kialakuló rendszer (a folyamat a serdülőkorban fejeződik be). Törzsmagvak rendszere (mindaz, ami nem piramispálya, régebben extrapiramidális rendszer)

A piramispályán kívüli minden más leszálló szomatikus pályarendszer ide tartozik, amely az agykéregből, kéreg alatti törzsmagvakból, agytörzsi struktúrákból közvetít parancsokat a gerincvelői mozgató neuronokhoz. A pályarendszer kiindulási területei:

kis részben a nagyagykéreg elsődleges mozgatókérge, nagyagyi törzsmagvak, köztiagy, középagy, agytörzs, nyúltvelő.

Sokszorosan átkapcsolódik, különböző szinteken átkereszteződik, majd a gerincvelő mellső szarvának mozgató

neuronjain végződik.

Ősi, nagy izomcsoportokat mozgató, kevéssé differenciált mozgatórendszer, melynek feladata az automatizált mozgások (járás, futás, úszás), testtartás, izomtónus

szabályozása (indirekt mozgatórendszer). Segítségével történik a már megtanult, automatikussá vált mozgások kivitelezése. Megadja a mozgások érzelmi, hangulati komponenseit (gesztusok, mimika), egyéni

jellegzetességeit. Feladata az automatikus elhárító, védekező, támadó mozgások szervezése. Törzsfejlődéstanilag ősibb, az egyedfejlődés szintjén korábban megjelenő pályarendszer. A központi idegrendszeri dopaminhiány miatt kialakuló Parkinson-kór elsősorban e rendszer funkció zavara. Tünetei:

tremor (remegés), mely nyugalmi helyzetben a kezeken és az ajkakon jelentkezik. Rigiditás (izommerevség), amely a hajlító és feszítő izmok egyidejű tónusfokozódása

következtében kialakuló izommerevség, továbbá a mimikai izmok merevsége miatt az arc is kifejezéstelenné válik.

Bradikinézis (meglassulás), mivel az akaratlagos mozgások lelassulnak, az eltervezett mozdulatsor végrehajtása nehézségekbe ütközik.

20

Emelt szintű gyakorló feladatok VIZSGA ÉS EBÉD Képzelje el a következő két szituációt. A. Valaki vizsgázni készül. A vizsga elkezdése előtt izgulni kezd. B. Egy másik alkalommal, a serpenyős burgonya elfogyasztása után két órával az illető a fotelban kényelmesen ülve pihen. Az alábbi feladatok segítségével összehasonlítjuk a fenti két helyzetben tapasztalható élettani működéseket. Négyféle asszociáció

A. vizsga előtti állapot kialakulásakor B. ebéd után C. mindkét állapotra jellemző D. egyik állapotra sem jellemző

1. a percenkénti pulzusszám emelkedik 2. az emésztőkészülék vérellátása az éhgyomri nyugalmi állapotnak megfelelő 3. a tüdő hörgőcskéi tágulnak 4. a vérnyomás nő 5. az agykérgi működések szünetelnek 6. a vérplazma glükózkoncentrációja az éhgyomri nyugalmi állapotnál magasabbra emelkedik 7. a percenkénti légzésszám a nyugalmi értéknél magasabb 8. májában a glikogén bontása kismértékű 9. a gerincvelő mellkasi szakaszán kilépő vegetatív idegrostok ingerületleadása nagymértékű

AZ EMBER KÖZPONTI IDEGRENDSZERE

A következő megállapítások alapján azonosítsa a kérdéses ábrarészletet! Feladata, hogy megoldólapjára a feladatok sorszáma mellé a megfelelő ábrarészlet betűjelzését, és pontos elnevezését írja le (pl. K-agyideg). Vegye figyelembe, hogy a megállapítások nem feltétlenül csak egyetlen részletre vonatkozhatnak!

1. egyes részeiből szimpatikus idegrostok lépnek ki 2. az agytörzshöz tartozik 3. a bőr melegítése először itt vált ki kérgi működésváltozást 4. csak fehérállományt tartalmaz 5. a tej ürülését előidéző hormont termeli 6. a szándékos mozgást eredményező ingerület főképp innen ered 7. a vérnyomásszabályozás reflexközpontjait tartalmazza 8. a köztiagy része 9. a kéz izmait beidegző mozgató neuronok sejttestei találhatók itt

Megoldás

1. A 2. D 3. A 4. A 5. D 6. C 7. A 8. D 9. A

21

Megoldás 1. I = gerincvelő 2. F = középagy és H = nyúltvelő 3. A = fali lebeny 4. C = kéregtest 5. E = hipotalamusz 6. B = homloklebeny 7. H = nyúltvelő 8. D = talamusz és E = hipotalamusz 9. I = gerincvelő

AZ IDEGRENDSZER

1. Mi a neve az I. rajzon látható pályarendszernek? 2. A félteke mely lebenyében található az A jelű rész? 3. Az agy melyik nagyobb egységének a része az E jelű rész? 4. Az ábrán megjelölt részletek közül melyikben található meg csaknem minden érzőpálya kéreg alatti átkapcsoló állomása? (Betűjelzést és megnevezést is írjon!)

Az I. rajzon ábrázolt pályán terjedő akciós potenciálok a(z) 5. sejtekből eredve eljutnak a(z) 6. sejtekhez, majd tovább a(z) 7. szövethez. Ötféle asszociáció

A. az A jelű részre jellemző B. a B jelű részre jellemző C. a C jelű részre jellemző D. a D jelű részre jellemző E. egyikre sem jellemző a fentiek közül

8. csak fehérállományt tartalmaz 9. dúc 10. a vérnyomás-szabályozás központját

tartalmazza

11. a középagyból alakul ki 12. az agytörzsbe tartozik 13. a térdreflex központját tartalmazza.

22

Egyszerű választás

14. Mikor mutatható ki akciós potenciál az A helyen?

A. a jobb láb mozgatását megelőzően B. a bal láb mozgatását megelőzően C. a jobb láb bőrének ingerlésekor D. a bal láb bőrének ingerlésekor E. az arcbőr ingerlésekor.

Megoldás

1. piramispálya 2. homloklebenyben 3. köztiagy 4. E-talamusz 5. piramissejtek 6. mozgató idegsejthez 7. harántcsíkolt izom 8. B 9. E 10. C 11. E 12. C 13. D 14. B Ábraelemzés Tanulmányozza figyelmesen az ábrát, majd oldja meg a feladatokat! 1. Hol található a tüdőt beidegző szimpatikus hatású mozgató idegsejtek sejttestjeit tartalmazó dúc? ……………………………………………………….. 2. Hol található a tüdőt beidegző paraszimpatikus hatású mozgató idegsejtek sejttestjeit tartalmazó dúc? …………………………………………………………… 3. A szív melyik részére hatnak közvetlenül a szívet beidegző vegetatív rostok? …………………………………………………………………………………………….. 4. Melyik szerv kap csak szimpatikus beidegzést? ……………………………. Megoldás 1. A gerincvelő mellett / a szimpatikus dúcláncban. 2. A tüdő közelében / a szerv mellett 3. A szinuszcsomóra / a szív saját ingerkeltő rendszerére 4. A mellékvese(velő)

23

A neuroendokrin rendszer Az ábra az emberi agy hosszmetszeti képét mutatja. A betűvel jelzett területek nem mindegyike esik egy síkba, ezért nem látszik az „A” részt a „B”-vel összekötő nyél sem, amin anyagok áramolhatnak „B”-be. Az ábra nem jelzi a „C”-t az „F”-fel összekötő pályákat sem. Az ábra alapján azonosítsa, hogy a neuroendokrin rendszer mely részeire igazak a következő állítások! A megfelelő rész betűjelét írja a négyzetbe, megnevezését a pontozott vonalra! Ha az állítás egyik megjelölt területre sem igaz, X betűt adjon meg! 1. Alkohol hatására az egyik leghamarabb bénuló mozgáskoordinációs központ: …………………………………………………………………………………………… 2. Oxitocint termelő idegrendszeri terület: …………………………………………………………………………………………… 3. Kéreg alatti látóközpont, ahol a látópálya átkapcsolódik: …………………………………………………………………………………………… 4. Egyik hormonja közvetlenül fokozza a mellékvesekéreg működését: …………………………………………………………………………………………… 5. Egyik sejtcsoportjának ingerülete paraszimpatikus hatású agyidegen keresztül a vérnyomás csökkenését váltja ki. …………………………………………………………………………………………… 6. A vérnyomást érzékelő mechanoreceptorokat tartalmaz: …………………………………………………………………………………………… 7. A térdreflex reflexközpontja: …………………………………………………………………………………………… Megoldás 1. F, kisagy 2. A, hipotalamusz 3. H, talamusz 4. B, hipofízis / agyalapi mirigy 5. E, nyúltagy / nyúltvelő 6. X 7. X