Az idegrendszer fejlődése

Nem idegsejt jellegű szabályozó rendszer (hámsejtek AP – sejtről sejtre)

Hálózatos (diffúz) idegrendszer – testüregnélküliekre Axonok rövidek Többirányú ingerközvetítés Helyi potenciálok képződnek

melyek dekrementummal Facilitáció (tengeri szegfű-

ingergyakoriság 0,2-2 s)

Központosult mozgásszabályozás kialakulása Tüskésbőrűek

Ideggyűrű Sugárirányú

idegtörzsek – testrészek mozgásának egybehangolása

Plexusok – autonóm

Gyűrűsférgek Hasdúclánc Garat feletti gyűrű -érző Garat alatti gyűrű -mozgató

Neuroméra – helyi dúc irányítja a szelvény működését (érző, mozgató)

Összehangolás helyi reflexek révén

Laposférgek- agydúcok (filogenetikai fordulópont) – környezetez való alkalmazkodás

Puhatestűek –motoros aktivítás központi ellenőrzés

Ízeltlábúak Fokozódik az agyi

ellenőrzés Dúcok kevés számú

neuron (gazdaságos működés)

Folyami rák – 500 Földigiliszta – 1000-4500

Nyeles testek- tanult magatartási folyamatok központjai (az agy tömegének 40% hangyákban)

Az idegrendszer fejlődése két fejlődési vonalat követett:

Centralizáció – idegközpontok megjelenése Agydúcok Csőidegrendszer (gerincesek)

Kefalizáció –idegközpontok csoportosulása a test fejé részében – agyban

KI embrionális fejlődése Gerinctelenekben a hám alatti idegfonatból alakul ki Gerincesekben velőlemez, hám speciális sejtjei (lásd

embrionális fejlődés)

Gerinces KI szerveződése

Gerincesek agyának funkcionális szerveződése (öt elvet követ)

1.Lokalizált funkció2.Mérettől függő

3.Térképszerű – homunkulusz

4. Fejlettebb területek kitüremkedése Ember agyvelő

Elülső rész emlősagy Ősi rész - hüllőagy

5. Idegsejtkapcsolatok plaszticitásaSzinapszisok plaszticitásaProliferáció gerinctelenekben, alacsonyabb

rendű gerincesekbenEgyes emlős idegsejtek újraképződése