AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI...
Transcript of AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI...
AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA
ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI
DOMJÁNNÉ DR. NYIZSALOVSZKI RITA
Félév tematikájaHét Tananyag
2018. február 5. - 9.
Bevezetés. Követelmények ismertetése. Az Európai Unió: előzmények, kialakulás,
bővülés. Kihívások, válaszok a XXI. században.
2018. február 12.-16. Az Unió fejlesztéspolitikájának előtörténete, változási folyamata, jelenlegi helyzete és
jövőbeli kilátásai.
2018. február 19.-23. Az EU szakpolitikáinak rövid összefoglalása. A fejlesztéspolitika pénzügyi eszközei.
2018. február 26.- 03.02 A turizmus. nemzetközi trendjei, válaszai a kihívásokra.
A turizmus mint a fejlesztéspolitika eszköze.
2018. március 5-9. Az EU 2007-2013 közötti fejlesztési politikája, annak jellegzetességei. Változások a
programozásban, a végrehajtásban és a finanszírozásban
2018. március 12-16. Az EU 2014-2020 közti fejlesztéspolitikája. Városfejlesztés, gazdaságfejlesztés.
2018. március19-23. Az EU fejlesztéspolitikájának hatása Magyarországon. Regionális politika, TOP 2014-
2020.
2018. március 26.-30. Szakmai látogatás a Heves Megyei önkormányzatnál.
2018. április 2-6. TAVASZI SZÜNET
2018. április 9-13. Az EU turizmuspolitikája. Az európai turizmus regionális földrajza, kiemelt térségei.
2018. április 16-20. Vidéki és rurális turizmus az EU fejlesztéspolitikájában. A LEADER szerepe és
jelentősége.
2018. április 23-27. Turisztikai desztináció menedzsment (TDM) és kapcsolata az EU
fejlesztéspolitikájával.
2018. április 30-május 4. Kiselőadások
2018. május 7-11. Kiselőadások
2018. május 13-18. Szakmai látogatás Eger város önkormányzatánál
Jegyszerzés módjaVizsga : 50%
Kiselőadás 50%◦ Területfejlesztés és turizmus a saját településen.
◦ A település jelenlegi helyzetének bemutatása.
◦ Település turisztikai erőforrásainak bemutatása
◦ EU-s turisztikai fejlesztések bemutatása
◦ Saját település turisztikai szempontú SWOT analízise
◦ Saját fejlesztési koncepció megfogalmazása
https://www.palyazat.gov.hu/
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_VTEF4/ch01s03.html
Aktualitásokhttp://turizmusonline.hu/aktualis/cikk/42_milliard_forint_turisztikai_fejlesztesekre
https://www.hirado.hu/kulfold/kulpolitika/cikk/2018/01/19/velenceben-indul-az-eu-kina-turisztikai-ev/
https://www.youtube.com/watch?v=gPipHd17a1Q
Források:
http://europa.eu.int/
http://europa.eu.int/pol/reg/index_en.htm
http://www.euroinfo.hu/
Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó: Az Európai Unió. Cartographia, Bp., 2004 (2003)
Probáld F. (szerk.): Európa regionális földrajza. Eötvös Kiadó, Bp., 2000.
Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg-Campus, Pécs, 1998.
Forman B.: Regionális politika az Európai Unióban. VÁTI, Bp., 2000.
Forman B.: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. ETK, Bp., 2001.
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. (5. Kiadás). Magyar Országgyűlés, 2002.
AZ EU KIALAKULÁSA: ELŐZMÉNYEK, KIALAKULÁS,
BŐVÜLÉS
Az Európai Unió: 500 millió ember – 27! ország
Az Európai
Unió tagállamai
Tagjelölt országok
Territory: EU covers over 4 million km²
People: 508 million 3rd – China, India
Germany - 82.1 million people
Malta - 0.4 million.
Mekkora az EU tagországainak a területe?
Terület 1000 km²-benF
ran
cia
ors
zá
g
Sp
an
yo
lors
zá
g
Své
do
rszá
g
Ném
eto
rszá
g
Le
ng
ye
lors
zá
g
Fin
no
rszá
g
Ola
szo
rszá
g
Eg
ye
sü
lt K
irály
sá
g
Ro
má
nia
Gö
rög
ors
zá
g
Bu
lgá
ria
Ma
gya
rors
zá
g
Po
rtu
gá
lia
Au
sztr
ia
Cse
h K
öztá
rsa
sá
g
Íro
rszá
g
Lit
vá
nia
Le
tto
rszá
g
Szlo
vá
kia
És
zto
rszá
g
Dán
ia
Ho
lla
nd
ia
Belg
ium
Szlo
vé
nia
Cip
rus
Lu
xe
mb
urg
Má
lta
54
4,0
50
6,0
41
0,3
35
7,0
31
2,7
30
4,5
29
5,1
24
3,8
23
0,0
13
0,7
11
1,0
93
,0
91
,9
82
,5
77
,3
68
,4
62
,7
62
,3
49
,0
43
,4
43
,1
33
,8
30
,3
20
,1
9,3
2,6
0,3
Hány ember él az EUtagállamaiban?
Lakosság millió főben (2009)
Összesen 500 millió fő
82
,1
64
,4
61
,6
60
,1
45
,8
38
,1
21
,5
16
,5
11
,3
10
,8
10
,6
10
,5
10
,0
9,3
8,4
7,6
5,5
5,4
5,3
4,5
3,3
2,3
2,0
1,3
0,8
0,5
0,4
Fra
nc
iao
rszá
g
Sp
an
yo
lors
zá
g
Své
do
rszá
g
Le
ng
ye
lors
zá
g
Fin
no
rszá
g
Ola
szo
rszá
g
Eg
ye
sü
lt K
irály
sá
g
Ro
má
nia
Gö
rög
ors
zá
g
Bu
lgá
ria
Ma
gya
rors
zá
g
Be
lgiu
m
Au
sztr
ia
Cs
eh
Kö
ztá
rsa
sá
g
Íro
rszá
g
Lit
vá
nia
Le
tto
rszá
g
Szlo
vá
kia
És
zto
rszá
g
Dá
nia
Ho
lla
nd
ia
Po
rtu
gá
lia
Szlo
vé
nia
Cip
rus
Lu
xe
mb
urg
Má
lta
Ném
eto
rszá
g
Mire költi az EU a pénzt?Az EU teljes költségvetése 2012-ben:
147,2 milliárd euró= a GDP 1,12%-a
Európai uniós polgárság, szabadság,
biztonság és a jog érvényesülése
1%
Igazgatási és egyéb költségek
6%
Fenntartható növekedés:
munkahelyteremtés,
versenyképesség,
regionális fejlesztés
46%
Az EU mint globális szereplő
(beleértve a fejlődő országok támogatását)
6%
Természeti erőforrások:
mezőgazdaság,
környezetvédelem
41%
Az alapító atyákÚttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában…
Konrad Adenauer
Robert Schuman
Winston Churchill
Alcide De Gasperi
Jean Monnet
Az EU jelképei
Az európai zászló Az európai himnusz
Európa Nap: május 9.Az EU mottója: egység a sokféleségben
EU – jelképek, adatok
Tagállamok száma: 28
Jelképek:
• zászló – 1955- European Council
• Himnusz: Beethowen IX. Symphony – Örömóda https://www.youtube.com/watch?v=Jo_-KoBiBG0
• Európa nap május 9– az európai béke és egység ünnepe• Robert Schuman deklarációjának emlékére – 1950
• Mottó: „Egység a sokféleségben„
23 hivatalos nyelv
Bővítés: hat országról 27 országra
1952 1973 1981 1986
1990 1995 2004 2007
A Szerződések – a jogra épülő, demokratikus együttműködés alapkövei
1952Az Európai Szén- és
Acélközösséget létrehozó
szerződés
1958Római Szerződések:
Az EGK-t létrehozó szerződés
Az Európai Atomenergia-
közösséget létrehozó szerződés
1987Egységes Európai
Okmány: az
egységes piac
1993Maastrichti Szerződés:
Szerződés az Európai
Unióról
1999Amszterdami
Szerződés
2003Nizzai Szerződés
2009Lisszaboni Szerződés
A legnagyobb horderejű bővítés: Európa megosztottságának megszüntetése
A berlini fal leomlása – a kommunista korszak végeAz EU gazdasági támogatást nyújt: beindul a Phare-program
Az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumai:• demokrácia és jogállamiság• működő piacgazdaság• az uniós joganyag átvétele
Megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások
A koppenhágai csúcstalálkozó jóváhagyja a bővítést
10 új tagállam: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia
41989
41992
41998
42002
42004
42007 Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz
Tagjelölt országok:Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Törökország
© R
euders
42013 Horvátország csatlakozik július 1-jén
A Lisszaboni Szerződés – Európa a 21. század küszöbén
A Lisszaboni Szerződés életbe lépése nyomán az EU:
Hatékonyabb lesz Egyszerűsödnek az eljárások, állandó elnöke lesz a Tanácsnak, stb.
Demokratikusabb Az Európai Parlament és a tagállami lesz parlamentek nagyobb szerephez jutnak, az
európai polgárok kezdeményezési jogot kapnak, az alapjogi charta beépül az EU joganyagába, stb.
Átláthatóbb lesz Egyértelműbb lesz, kinek mi a feladata, több dokumentum és ülés lesz nyilvános.
Egységesebben Közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő stb. lép fel a világban
Biztonságosabb Új lehetőségek a klímaváltozás és a lesz terrorizmus elleni küzdelemben, növekszik az
energiaellátás biztonsága, stb.
AZ EU TÖRTÉNETE - előzmények
Előzmények 1946-1950
Jelentős pusztulás a II. világháború után
USA – Marshall terv
Együttműködések alapjai.
Hidegháború kora 1946-19501945 után a Sztálin vezette Szovjetunió kiterjesztette befolyási övezetét Kelet-Közép-Európára (Magyaro., Lengyelo., Csehszlovákia, Románia, Bulgária)
A nyugati országok félnek a kommunisták előretörésétől, ezért konszolidálni akarnak, az elsődleges cél az életszínvonal javítása
Ezért elindították a Marshall-tervet, mely a fenti célok mellett arra is rádöbbenti a hatalmakat, hogy képesek nemzetek feletti együttműködésre
Hogyan alakult meg az Európai Unió? Az Európai Unió a három szervezetből álló Európai Közösségekből jött létre:
Európai Szén- és Acélközösség
Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac)
Európai Atomközösség (Euroatom)
Az Európai Unióelődszervezetei 1.A második világháború után néhány európai ország elhatározta, hogy megakadályozza újabb háborúk kitörését.
1950-ben Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet a francia tervhivatal elnöke azt javasolták, hogy Franciaország és Németország acél és széntermelését közösen ellenőrizzék- mivel ez a két nyersanyag a háború két legfontosabb alapanyaga.
1951-ben (párizsi szerződés) megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió), amelyhez Németországon és Franciaországon kívül csatlakozott Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg.
Az Európai Unióelődszervezetei 2.1957-ben, Rómában (római szerződés) megalapították a gazdasági együttműködést erősítését, és a kereskedelmi korlátozások megszüntetését szolgáló Európai Gazdasági Közösséget (Közös Piac).
Az Európai Atomközösség (Euroatom) szintén 1957-ben alakult meg az atomenergia békés felhasználására (római szerződés).
CélokTartós béke és biztonság megteremtése
Demokrácia, szabadság és fejlődés biztosítása
Belső piac megteremtése
Áruk, szolgáltatások, tőke, személyek szabadon áramolhatnak
Nemzeti, vallási, kulturális sokszínűség megőrzése
Az Európai Unióelődszervezetei 3.A tagállamok a külön létrehozott három Közösség intézményeiről 1965-ben úgy határoztak , hogy összevonják(ESZAK, EGK, Euratom), így jött létre az Európai Közösségek(EK). 1967-től lépett életbe.
Az EK központi céljaként a tagállamok vámunió és közös piac létrehozását jelölték meg. ◦ A vámunió a kereskedelmi korlátozások (vámok, kvóták)
felszámolását és a külső országokkal szemben közös külkereskedelmi politika folytatását jelenti.
◦ a közös piac olyan terület, amelyen belül az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon, akadályoktól mentesen mozoghat.
Új tagok csatlakozása (Tizenkettek)1973-ban (első bővítés) az EK-hoz csatlakozott Dánia, az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) és Írország
1981-ben (második bővítés) Görögország
1986-ban (harmadik bővítés) Portugália és Spanyolország is.
A tagállamok száma ezzel 12-re nőtt.
Az egységes Piac
A vámuniót az EK-ban már 1968-ra kiépítették. A közös piac, azaz azáruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő akadálymentesmozgása azonban a nyolcvanas évekre sem valósult meg tökéletesen. Ezért a tagállamok - akiket ebben a világgazdaságbanvaló versenyképességük növelése is ösztönzött - úgy érezték, hogyintegrációjukat tovább kell erősíteniük.
az ún. Egységes Európai Okmány 1986. február 18-i aláírásávalmeghirdették az egységes piac programját. Az egységes piacot -amely a közös piac magasabb szintjét jelenti - a még létezőakadályok felszámolásával, a nemzeti jogrendszerekharmonizálásával 1993. január 1-re építették ki.
Maastricht-i szerződés 1993gazdasági és pénzügyi unió beindításáról
közös pénz bevezetéséről
közös kül- és biztonságpolitika felállításáról
bel- és igazságügyi együttműködés megkezdéséről
bevezette az uniós állampolgárság intézményét, amelyneklegfőbb jogosultsága, hogy minden uniós állampolgárszabadon mozoghat és tartózkodhat bármely tagállamterületén.
Tizenötök1995-ben (negyedik bővítés): az Európai Unióhoz csatlakozott további három ország: Ausztria, Finnország és Svédország is. A tagállamok száma ezzel 15-re nőtt.
Az euró bevezetéseA Maastrichti Szerződés gazdasági és pénzügyi unióról hozott döntéseinek eredményeként 1999-ben az EU bevezette közös pénzét, az eurót, amelyhez 12 tagállama csatlakozott, Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság kivételével mindegyik EU-tagország. A közös pénz igazi megjelenése azonban 2002. január 1-én következik be, amikor az euró pénzérmék és bankjegyek készpénzforgalomba kerülnek, majd kéthónapos átmenet után kizárólagos fizetőeszközzé válnak az euróra áttérő 12 tagországban.
2003 Nizzai szerződésA Nizzai szerződést 2001. február 26-án írták alá az Európai Unió akkori tagállamai, és 2003. február 1-jén lépett hatályba. Kiegészítette a maastrichti szerződést és a római szerződést. A nizzai szerződés megújította az Unió intézményrendszerét, hogy az a tervezett bővítések után is működőképes legyen.
A nizzai szerződés megváltoztatta a szavazás rendszerét a Tanácsban.
A szerződés az Unió bővítése után 732-re emelte képviselői helyek számát az Európai Parlamentben.
Csökkentette az Európai Bizottság tagjainak számát. Elrendelte, hogy amint az Európai Unió tagállamainak száma eléri a 27-et, a biztosok száma kevesebb legyen a tagállamok számánál. A módosítás 27. tagállam csatlakozása utáni első Bizottság hivatalba lépésének időpontjától lép érvénybe.
A szerződés tartalmazott intézkedéseket az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártának pénzügyi következményeivel kapcsolatban.
2009 Lisszaboni szerződésAz Európai Unió (EU) működését tette hatékonyabbá az alapszerződések korábbi változatainak módosításával.
A szerződés kinyilvánított célja volt, hogy „lezárják az amszterdami szerződéssel és a nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését”.
A lisszaboni szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, az Európai Parlament megnövelt szerepe a döntéshozásban, a pillérrendszer megszüntetése, új tisztségek létrehozása (az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) egy egységes álláspont képviseletének megkönnyítésére. A szerződés két jelenlegi és egy jövőbeli kivétellel jogilag kötelezővé tette az Alapjogi Chartát. A szerződéssel eredetileg csökkentették volna az EU-biztosok számát 27-ről 18-ra, de ezt végül az íreknek adott garanciákban visszavonták.