AZ EMBER AZ EMBER ÉÉS A TS A TÁÁJ KAPCSOLATAJ KAPCSOLATA-- TTÁÁJHASZNJHASZNÁÁLATI LATI

KONFLIKTUSOKKONFLIKTUSOK

LITOSZFLITOSZFÉÉRARAHIDROSZFHIDROSZFÉÉRA RA ATMOSZFATMOSZFÉÉRARAPEDOSZFPEDOSZFÉÉRARABIOSZFBIOSZFÉÉRARATTÁÁRSADALMI RSADALMI SZFSZFÉÉRARA

Milyen jelentMilyen jelentőős vs vááltozltozáásokat hozott sokat hozott lléétre az ember a szftre az ember a szféérráákban?kban?

I. A TI. A TÁÁJHASZNJHASZNÁÁLATI LATI KONFLIKTUSOK OKAKONFLIKTUSOK OKA

A tA tááj szj széélesklesköörrűű szszüükskséégleteket elgleteket elééggíít ki!!!!!t ki!!!!!•• TermelTermelőő (gazdas(gazdasáági) funkcigi) funkcióó•• SzabSzabáályozlyozóó ((öökolkolóógiai) funkcigiai) funkcióó•• TTáársadalmi trsadalmi téérfunkcirfunkcióók (lakk (lakóó, rekre, rekreáácicióós, s,

humhumáánnöökolkolóógiai stb.)giai stb.)

VVááltozatos igltozatos igéényeknyekSzakSzakéértelem hirtelem hiáányanya

„„A vilA viláág kg küüllöönleges nleges éés bonyolult aks bonyolult akáárcsak rcsak egy pegy póók hk háállóója. Ha megja. Ha megéérinted egy rinted egy fonalfonaláát remegt remegéése vse véégigfut az gigfut az öösszes sszes ttööbbi szbbi száálon. Mi nemcsak meglon. Mi nemcsak megéérintjrintjüük a k a hháállóót, hanem bele is szakt, hanem bele is szakíítunk.tunk.””

GeraldGerald DurellDurell

A TA TÁÁRSADALMASRSADALMASÍÍTOTT FTOTT FÖÖLD LD HOMOMORF RENDSZERMODELLJEHOMOMORF RENDSZERMODELLJE

VILÁGŰR

ATMOSZFÉRA

HIDROSZFÉRA BIOSZFÉRA

PEDOSZFÉRALITOSZFÉRA

A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI

VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA

EMBER

ÖÖsszefsszefüüggggéések a tsek a táájhasznjhasznáálati konfliktusok jellege klati konfliktusok jellege köözzöötttt

TTÁÁJJÖÖKOLKOLÓÓGIAIGIAI•• Pl. szennyezPl. szennyezéés, s,

ereróózizióó, bioc, biocöönnóóziszis--nnöövvéényzet (aknyzet (akáác, c, erdeifenyerdeifenyőő) stb.) stb.

FUNKCIONFUNKCIONÁÁLISLIS

A TA TÁÁJKONFLIKTUSOKJKONFLIKTUSOKTTÍÍPUSAIPUSAI

A TA TÁÁJI KONFLIKTUSOK JI KONFLIKTUSOK RENDSZEREZRENDSZEREZÉÉSE SE

GEOSZFGEOSZFÉÉRRÁÁK SZERINTK SZERINT

VIZUVIZUÁÁLISLIS--ESZTESZTÉÉTIKAI TIKAI KONFLIKTUSKONFLIKTUS

1. LITOSZF1. LITOSZFÉÉRARA

KKüülszlszííni bni báánynyáászatszat•• NegatNegatíív formv formáákk•• TTáájsebekjsebek

KKüülszlszííni bni báánynyáászatszat•• PozitPozitíív formv formáákk

MMéélymlyműűvelvelééss•• FelszFelszííni berogyni berogyáások sok

(nehez(nehezííthetik a thetik a mműűvelveléést)st)

•• WitwatersrandWitwatersrand 3585 m3585 m

2. HIDROSZF2. HIDROSZFÉÉRARAVVÍÍZKZKÉÉSZLETSZLET•• FELSZFELSZÍÍNINI

FELSZFELSZÍÍN ALATTIN ALATTI

FELSZFELSZÍÍNI VIZEK NI VIZEK SZENNYEZETTSSZENNYEZETTSÉÉGEGE

SZENNYEZSZENNYEZŐŐFORRFORRÁÁSOKSOK•• SZERVESSZERVES

KOMMUNKOMMUNÁÁLIS LIS SZENNYVIZEKSZENNYVIZEK

IPARI KIBOCSIPARI KIBOCSÁÁJTJTÁÁSS

KeletKelet--EurEuróópapa-- maxmax. . ’’8080--as as éévek elejevek elejeDDééll--EurEuróópapa--nincsnincsjelentjelentőős vs vááltozltozáássÉÉszakszak--EurEuróópapa--megfelelmegfelelőőNyugatNyugat--EurEuróópapa--vvááltozltozáás 1980 uts 1980 utáánn

•• SZERVETLENSZERVETLENNITRNITRÁÁTOK (mg TOK (mg --mműűtrtráágygyáák)k)FOSZFFOSZFÁÁTOK (szennyvTOK (szennyvííz, z, mg, ipar)mg, ipar)AMMAMMÓÓNIUMNIUM

TAVAKTAVAKSAVAS HATSAVAS HATÁÁSSÚÚANYAGOKANYAGOK•• KKéénn--dioxiddioxid•• NitrogNitrogéénn--dioxidokdioxidok

ELSAVASODELSAVASODÁÁSS

FoszforterhelFoszforterhelééss

KultKultúúreutrofizreutrofizáácicióó•• Mg. szerepeMg. szerepe•• Max. HollandiaMax. Hollandia

FOLYFOLYÓÓSZABSZABÁÁLYOZLYOZÁÁSOKSOK

CÉL:

•ÚJ TERÜLETEK A MG SZÁMÁRA•VÍZJÁRÁS KIEGYENLÍTÉSE

ALFALFÖÖLD LD -- A TISZA VA TISZA VÍÍZRENDSZEREZRENDSZERE

A Tisza A Tisza vvíízrendszerzrendszeréének nek jelentjelentőősséégegeSzabSzabáályozlyozáásoksokMai Mai áállapotokllapotok

FFööldhasznldhasznáálatlatA tervezett A tervezett vvéésztsztáározrozóók k terterüületletééneknek•• 3434--35 %: gyenge, igen 35 %: gyenge, igen

gyengegyenge•• 3232--33%: j33%: jóó, igen j, igen jóó

agragráártermelrtermeléési si adottsadottsáággúú..

A termőterület:• 75,3 % szántó,• 9,9 % rét–legelő,• 8,8% erdő,• 1,5% gyümölcsös.

FELSZFELSZÍÍN ALATTI VIZEKN ALATTI VIZEKTALAJVTALAJVÍÍZZ•• MgMg-- MMűűtrtráágygyáák k

bemosbemosóóddáásasa

NITRÁTSZENNYEZÉS

811400 811600 811800 812000 812200

323000

323200

323400

323600

323800

324000

324200

8

24

31

23

14

16

21

23

39

2527

3334

35

37

40

13

19

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

mg/l

0 100 200 300 400 500

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

TOVTOVÁÁBBI VESZBBI VESZÉÉLYFORRLYFORRÁÁSOKSOK

•• NNöövvéényvnyvééddőő szerekszerek

•• Talajvizek Talajvizek savasodsavasodáásasa

•• TTúúlzott kitermellzott kitermelééss

3. ATMOSZF3. ATMOSZFÉÉRARA

A LEGFONTOSABB SZENNYZA LEGFONTOSABB SZENNYZŐŐANYAGOKANYAGOK

KKéénn--dioxid dioxid •• EnergiatermelEnergiatermelééss•• IparIpar

•• AktAktíív v vulkanizmusvulkanizmus

KKöövetkezmvetkezméény:ny:Savas Savas üülepedlepedééss•• NNöövvéényzetnyzet•• TalajTalaj•• ÉÉllőővizekvizek

•• ÉÉppüületekletek

NitrogNitrogéénn--oxidok, aeroszolokoxidok, aeroszolok

KKöözlekedzlekedééssAmmAmmóónia nia –– mg.mg.

IparIparKKöözlekedzlekedééss

LÁTÓTÁVOLSÁG CSÖKKEN

ÓÓZONZONTROPOSZFTROPOSZFÉÉRIKUSRIKUS•• KKöözlekedzlekedééss•• OlajiparOlajipar

SZTRATOSZFSZTRATOSZFÉÉRIKUSRIKUS

33--4%4%--os csos csöökkenkkenééss66--8%8%--os nos nöövekedvekedééss

GLOBGLOBÁÁLIS FELMELEGEDLIS FELMELEGEDÉÉSS–– üüveghvegháázi gzi gáázokzok

ADATOKADATOK

A szén-dioxid koncentrációjának változása az utolsó 160 000 évben, az

Antarktiszról származó jégminták alapján

IdIdőőpontpont SzSzéénn--dioxiddioxid NitrogNitrogéénn--oxidokoxidok FreonokFreonok ÓÓzonzon

IparosIparosííttáás els előőtttt 290 0,28 ... 0,00

19801980 339 0,30 0,0015 0,03

19931993 363 0,31 0,0017-0,0030 0,035

BecslBecsléés 2030s 2030--rara 450 0,50 0,0035-0,0060 0,04

ADATOKADATOK

ELSIVATAGOSODELSIVATAGOSODÁÁSS

HURRIKHURRIKÁÁNOK NOK ÉÉS A GLOBS A GLOBÁÁLIS LIS FELMELEGEDFELMELEGEDÉÉSS

EL NINOEL NINO

HATHATÁÁSAI A SAI A MEZMEZŐŐGAZDASGAZDASÁÁGRAGRA

• Csapadék csökken –• +1,5 C emelkedés• Szárazgazdálkodás• Szélerózió

felerősödése

4. PEDOSZF4. PEDOSZFÉÉRARAKKöözzéépp--EurEuróópa pa ––hegyvidhegyvidééki terki terüületekletekNyugatNyugat--EurEuróópapa--mméérsrséékeltkeltDDééll--EurEuróópapa--karsztokkarsztokKeletKelet--EurEuróópa pa ––csernozjom csernozjom öövv

TELEPTELEPÍÍTTÉÉSEK SEK -- TOKAJTOKAJ

KKÖÖVETKEZMVETKEZMÉÉNYEKNYEKNNöövvéényzet leirtnyzet leirtáásasaHelytelen Helytelen agrotechnikaagrotechnika

VVÍÍZERZERÓÓZIZIÓÓ

BADLAND TERBADLAND TERÜÜLETEKLETEKELSIVATAGOSODELSIVATAGOSODÁÁSS

A VA VÍÍZERZERÓÓZIZIÓÓ KOCKKOCKÁÁZATAZATA

ÉÉllőővizek vizek eutrofizeutrofizáácicióójajaTalajtulajdonsTalajtulajdonsáágok mgok móódosuldosuláásasa•• termtermőőrrééteg elvteg elvéékonyodkonyodáásasa•• Humusztartalom csHumusztartalom csöökkenkken•• SzerkezetromlSzerkezetromlááss

CSÖKKEN AZ ADSZORPCIÓS ÉS PUFFERKAPACITÁS

SAVANYODÁS

SzSzéélerleróózizióó (DEFL(DEFLÁÁCICIÓÓ))

•• 1/31/3--ad terad terüületlet•• Homokos talajokonHomokos talajokon•• Mg. Talajszerkezet Mg. Talajszerkezet

rombolrombolóó hathatáásasa•• KontinentKontinentáális kllis klíímama

VÉDEKEZÉS

•MEGFELEŐ AGROTECHNIKAI SOR•MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁV

TALAJTTALAJTÖÖMMÖÖRRÖÖDDÉÉSSNehNehééz mgz mg--i gi géépekpekTaposTaposááss•• Turizmus Turizmus -- hháággóókk•• áállattartllattartáás s

SAVASODSAVASODÁÁS / S / TALAJSZENNYEZTALAJSZENNYEZÉÉSS

Savas esSavas esőőkkMMűűtrtráágygyáák (nitrogk (nitrogéén)n)ErdErdőőteleptelepííttéések sek (fenyves)(fenyves)ÉÉszak szak éés Nyugats Nyugat--EurEuróópapaNNéémetmet--lengyel slengyel sííksksáágg

MMÁÁSODLAGOS SZIKESEDSODLAGOS SZIKESEDÉÉSS

SzemiaridSzemiarid klklíímamaÖÖntntöözzééssVVííztztáározrozóókkTalajvTalajvíízz•• SSóöóösszetsszetéételetele•• helyzetehelyzete

5. BIOSZF5. BIOSZFÉÉRARA

ErdErdőőpusztulpusztulááss

3 ha<3 ha<

VVéédett dett áállatokllatok

A mezA mezőőgazdasgazdasáág szerepe a g szerepe a biodiverzitbiodiverzitááss cscsöökkenkkenéésséébenben

KultKultúúrtrtáájj

TTÁÁJI KONFLIKTUSOK A XX. JI KONFLIKTUSOK A XX. SZSZÁÁZADBANZADBAN

ÜÜddüüllőőttáájak jak kialakulkialakuláásasaLakLakóóparkokparkok

BBőőss--Nagymarosi vNagymarosi víízlzléépcspcsőő•• SzigetkSzigetköözz

Duna mederDuna meder

Szabályozás (1880-as évek) előtt Szabályozás után

DDáátumtum EsemEseméényny

19501950--es es éévek elejevek eleje TTáárgyalrgyaláások megkezdsok megkezdéése Magyarorszse Magyarorszáág g éés Csehszlovs Csehszlováákia kkia köözzöött a Duntt a Dunáára tervezett ra tervezett hidroelektromoshidroelektromosererőőmműű kköözzöös megs megééppííttéésséérrőől.l.

1977. szeptember 16.1977. szeptember 16.CsehszlovCsehszlováákia kia éés Magyarorszs Magyarorszáág alg aláíáírja a Szerzrja a Szerzőőddéést a Bst a Bőős s –– Nagymarosi VNagymarosi Víízlzléépcspcsőőrendszer krendszer köözzöös s

megmegééppííttéésséére re éés s üüzemeltetzemeltetéésséére. A rendszer egy felsre. A rendszer egy felsőő (B(Bőős) s) éés egy alss egy alsóó ggáátbtbóól (Nagymaros) l (Nagymaros) ááll. ll. FunkciFunkcióói: elektromos i: elektromos ááram termelram termeléése, a hajse, a hajóózzáás javs javííttáása, sa, áárvrvíízvzvéédelem, regiondelem, regionáális fejlesztlis fejlesztéés.s.

19801980--as as éévek kvek köözepezepe

ErErőőteljes tiltakozteljes tiltakozáás kezdete, illetve felers kezdete, illetve felerőőssööddéése Magyarorszse Magyarorszáágon a ggon a gáátrendszer ellen. Legftrendszer ellen. Legfőőbb bb aggodalmak:aggodalmak:

•• Egy hatalmas ivEgy hatalmas ivóóvvíízbzbáázis potencizis potenciáális klis káárosodrosodáássáának fnak féélelme a felslelme a felsőő vvííztztáározrozóó megmegééppííttéése miatt.se miatt.•• Budapest ivBudapest ivóóvvíízellzellááttáássáát szolgt szolgáállóó jelentjelentőős mennyiss mennyisééggűű parti szparti szűűrrééssűű kkúút potencit potenciáális klis káárosodrosodáása.sa.•• Egy EurEgy Euróóppáában egyedban egyedüülláállllóó vvíízi, illetve vizes zi, illetve vizes öökoszisztkoszisztééma kma káárosodrosodáása.sa.

1983. december1983. december MegfelelMegfelelőő kköörnyezeti hatrnyezeti hatáástanulmstanulmáány hiny hiáánya miatt az MTA elnnya miatt az MTA elnöökskséégi gi áálllláásfoglalsfoglaláása javasolta a munksa javasolta a munkáák k felffelfüüggesztggesztéésséét.t.

1989. m1989. máájus 13.jus 13. A magyar kormA magyar kormáány ny felffelfüüggesztiggeszti a munka munkáálatokat Nagymarosnlatokat Nagymarosnáál.l.

1989. okt1989. októóberberDDööntntéés szs szüületett arrletett arróól, hogy a nagymarosi munkl, hogy a nagymarosi munkáálatok felflatok felfüüggesztggesztéésséérrőől tl táárgyalrgyaláások kezdsok kezdőődjenek. Egy djenek. Egy

kkééssőőbbi kormbbi kormáányhatnyhatáározat, rozat, öökolkolóógiai agggiai aggáályok miatt, bejelenti a nagymarosi munklyok miatt, bejelenti a nagymarosi munkáálatok latok leleáállllííttáássáát.t.

1991. j1991. júúliuslius

A csehszlovA csehszlováák hatk hatóóssáágok, a C varigok, a C variáánsnak nevezett ideiglenes megoldnsnak nevezett ideiglenes megoldáás s úútjtjáán, a munkn, a munkáálatok latok folytatfolytatáássáárróól nyilatkoztak. A C varil nyilatkoztak. A C variááns egyrns egyréészt a folyszt a folyóó egyoldalegyoldalúú eltereleltereléésséét jelentette egy t jelentette egy üüzemvzemvíízcsatornzcsatornáábaba CsehszlovCsehszlováák terk terüületen, mleten, máásrsréészt egy csszt egy csöökkentett mkkentett mééretretűű ttáározrozóóttóólléétrehoztrehozáássáát szintt szintéén Csehszlovn Csehszlováák terk terüületen.leten.

1989 1989 –– 19921992 Sikertelen tSikertelen táárgyalrgyaláások a nsok a néézeteltzeteltéérréések megoldsek megoldáássáára a kra a kéét orszt orszáág kg köözzöött.tt.

1992. m1992. máájus 25.jus 25.

MagyarorszMagyarorszáág g –– arra hivatkozva, hogy a terv karra hivatkozva, hogy a terv köörnyezeti hatrnyezeti hatáásai tisztsai tisztáázatlanok, valamint arra, hogy a zatlanok, valamint arra, hogy a Cseh Cseh éés Szlovs Szlováák Kk Kööztztáársasrsasáág kormg kormáánya folytatja a C varinya folytatja a C variááns ns ééppíítkeztkezééseit, illetve arra, hogy az seit, illetve arra, hogy az ideiglenes megoldideiglenes megoldáás nemzetks nemzetköözi egyezmzi egyezméényeket snyeket séért rt –– kinyilvkinyilváánníította az 1977totta az 1977--es Szerzes Szerzőőddéés s egyoldalegyoldalúú megszmegszüüntetntetéésséét.t.

1992. okt1992. októóber 23.ber 23. Egy Egy úúj terelj terelőő ggáát t ééppííttéésséével (vel (DunacsDunacsúúnn) Csehszlov) Csehszlováákia sajkia sajáát tert terüületletéén megkezdte a folyn megkezdte a folyóóvvííz nagyobbik z nagyobbik rréészszéének elterelnek eltereléésséét az t az üüzemvzemvíízcsatornzcsatornáábaba..

1992. okt1992. októóberber TTáárgyalrgyaláások a problsok a problééma megoldma megoldáássáára az Eurra az Euróópai Kpai Köözzöösssséég Bizottsg Bizottsáággáának bevonnak bevonáássáával.val.

1992. okt1992. októóber 28.ber 28. „„Londoni JegyzLondoni Jegyzőőkköönyvnyv””: egyezs: egyezséég szg szüületett abban, hogy felletett abban, hogy feláállllíítanak egy htanak egy hááromoldalromoldalúú ttéényfeltnyfeltáárróóbizottsbizottsáágot got éés hogy a vits hogy a vitáás s üügyet a hgyet a háágai nemzetkgai nemzetköözi Bzi Bíírróóssáág elg eléé viszik.viszik.

1994. m1994. máájusjus A Keresetek beadA Keresetek beadáása a hsa a háágai Nemzetkgai Nemzetköözi Bzi Bíírróóssáágra.gra.

1995. 1995. ááprilisprilis KKööztes megztes megáállapodllapodáás a mells a melléékkáágrendszert grendszert éérintrintőő ididőőszakos kszakos káárenyhrenyhííttőő intintéézkedzkedéésekrsekrőől (fenl (fenéékkkküüszszööb) b) éés egy ks egy köözzöös monitoring rendszer fs monitoring rendszer föölláállllííttáássáárróól l éés ms műűkköödtetdtetéésséérrőől.l.

1997. szeptember 25.1997. szeptember 25. A BA Bíírróóssáág g ííttééletletéének kihirdetnek kihirdetéése.se.

1997. okt1997. októóber ber –– 1998. m1998. máárciusrcius Sikertelen tSikertelen táárgyalrgyaláások a ksok a kéét kormt kormáány delegny delegáácicióói ki köözzöött a Btt a Bíírróóssáág g ííttééletletéének vnek véégrehajtgrehajtáássáárróól. Egy l. Egy olyan olyan KeretmegKeretmegáállapodllapodááss –– tervezet elktervezet elkéészszííttéése, amelyet a kormse, amelyet a kormáány nem fogadott el.ny nem fogadott el.

2004. 2004. ááprilis 13.prilis 13. A kA kéétoldaltoldalúú ttáárgyalrgyaláások folytatsok folytatóódnak.dnak.

2005. 2005. ááprilisprilis--mmáájusjus A munkacsoportok megtartottA munkacsoportok megtartottáák elsk elsőő kköözzöös s üüllééseiket seiket éés ezzel a szaks ezzel a szakéértrtőői szinti szintűű éérdemi trdemi táárgyalrgyaláások sok megkezdmegkezdőődtek, amelyek jelenleg is folynak.dtek, amelyek jelenleg is folynak.

TTááji konfliktusok az elterelji konfliktusok az eltereléés s kköövetkeztvetkeztéébenben

1.1. A fA főőmeder vmeder víízszintje zszintje 33--4 m4 m--rel csrel csöökkent kkent kköözzéépvpvííznznééll

2.2. A mellA melléékkáágak 1993 gak 1993 nyarnyarááig kiszig kiszááradtakradtak

3.3. TalajvTalajvííz szintje z szintje cscsöökkent kkent --11--4 m4 mééterter

1.1. KKöözzéépvpvíízi meder zi meder öösszeszsszeszűűkküüll

2.2. Ideiglenes Ideiglenes zzáátonyok tonyok beerdbeerdőőssöödtekdtek

ÁÁllatllat--éés ns nöövvéényvilnyviláág vg vááltozltozáásaisai

1.1. HalvesztesHalveszteséég 200 tonnag 200 tonna2.2. KagylKagylóók, csigk, csigáák pusztulk pusztuláásasa3.3. 2 szitak2 szitakööttőőfaj kipusztult!faj kipusztult!4.4. NNöövvéényzet degradnyzet degradáállóódikdik