VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

1. Okok:

Az egyenlőtlen fejlődés során felzárkózó államok (Németország, OMM, Japán) gyarmatszerző igényei

a Balkánon a nemzeti államok kérdésének megoldatlansága (nem etnikai határok vannak)

a német-francia ellentét is hozzájárul a világháború kirobbanásához (reváns igénye a francia-porosz

háború óta, főleg Elzász-Lotharingia miatt).

2. A szövetségi rendszerek kialakulása, erőviszonyok: előnyök és hátrányok:

Fokozatosan két hatalmi tömb kezdett kialakulni. Az egyiket azon országok alkották, amelyek már

évszázadok óta rendelkeztek gyarmatokkal, míg a másikat az új nagyhatalmak hozták létre, melyek ezután

akartak hatalmas gyarmatrendszert létrehozni.

a) 1882: a központi hatalmak hármas szövetsége Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és

Olaszország részéről (nevük Európán belüli központi fekvésükből ered).

összefüggően helyezkednek el könnyebb a csapatok mozgatása, részben ezért szárazföldi hadseregük

jóval ütőképesebb

nincsenek gyarmataik, ezért nem rendelkeznek számottevő tartalékokkal.

Franciaország és Oroszország között helyezkednek el, ezért előreláthatólag többfrontos háborút kell

vívniuk, ami a könnyebb legyőzhetőségüket jelenti.

b) A régi gyarmatosítók közé tartozó Franciaország, Anglia és Oroszország összefogása csak később

alakult ki, az 1893 és 1907 közt megszületett szerződések révén (francia-orosz, francia-angol, angol-orosz

szerződések) Így jött létre az antant. (Entente Cordiále, azaz Szívélyes Együttműködés) A késlekedést

Anglia és Franciaország összefogásában az okozta, hogy vetélkedtek egymással a gyarmataik terjeszkedése

miatt. Végül azonban sikerült félretenniük ellentéteiket az új ellenség, Németország megjelenése miatt.

óriási gyarmatbirodalom szinte kimeríthetetlen tartalékokat jelent

a gyarmataik védelme érdekében igen komoly hadiflottával rendelkeznek

nagy pénzügyi tartalékok az Egyesült Államok Angliát támogatja

hátrányai a szétszórt fekvés és a fejletlen orosz gazdaság.

A hatalmi tömbök azonban nem alkottak szilárd szövetségeket. Ezt mutatja az is, hogy két olyan ország

is akadt, mely ugyan kezdetben egyik vagy másik tömbhöz csatlakozott, ám később „tábort váltott”! Ilyen

volt Olaszország is, mely a franciákkal való gyarmati rivalizálása miatt lépett be a Hármasszövetségbe, ám

a háború kirobbanásakor semlegességet hirdetett és tárgyalásokba kezdett. Amikor ígéretet kapott arra, hogy

az antant oldalán történő hadba lépése esetén megkaphatja Dél-Tirolt és az Isztriát, nem habozott

megtámadni a Monarchiát az Isonzó folyónál. Ugyancsak a „tábort váltók” közé tartozott Románia is, mely

a Hármasszövetséghez csatlakozott, ám a háború kirobbanásakor az antanttal kezdett el tárgyalni. Bukovinát

és Erdélyt kérte hadba lépése esetére. Amikor 1916-ban Anglia és Franciaország titkos ígéretet tett a kért

területek Romániához csatolására, Románia is a Monarchiára támadt. A hármasszövetséghez mindvégig

hűséges csatlakozók közé Bulgária és Törökország tartozott.

Japán és az USA egyik szövetséghez sem tartozott. Előbbi 1905-ben Mandzsúria birtoklása ügyében

Oroszországgal vívott háborút, most mégis az antant oldalán lépett be a háborúba. Utóbbi meglehetős

távolságtartással kezelte ez egész európai politikát, de érdekeinek (a saját gazdasági, kereskedelmi

potenciáljának szabad, vagyis gyarmati uralomtól mentes érvényesítésének) az antant jobban megfelelt, mint

a központi hatalmak blokkja.

3. Haditervek:

A németek tisztában vannak előnyeikkel és hátrányaikkal, ennek megfelelően dolgozzák ki már 1905-re a

Schlieffen-féle haditervüket, amit aztán többször is módosítanak:

a németek lerohanják Belgiumot, és rajta keresztül Franciaországba nyomulnak, ahol legyőzik az

egyesített angol-francia seregeket.

eközben a Monarchia lerohanja Szerbiát

ezután a két hadsereg egyesül és együttesen vonulnak Oroszország ellen, ami rosszabbul felszerelt és

nehezebben mozgatható hadsereggel rendelkezik

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői

Villámháborúról van szó, amelyben külön-külön győznék le az ellenséget. „Mire a falevelek lehullanak,

győztes katonáim újra itthon lesznek.” (II. Vilmos német császár)

Az antant országai viszont tartalékaiknak köszönhetően elbírnak egy elhúzódó háborút is, ezért

állóháborúra számítanak. Azt azonban senki nem hitte volna, hogy évekig elhúzódnak a harcok.

4. A háború ürügye és kitörése:

Az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai 1914 nyarán Boszniában gyakorlatoznak. A hadgyakorlattal

egyébként épp az volt a célja a Monarchiának, hogy demonstrálja erejét a forrongó Balkánon. Ráadásul

provokatív módon a rigómezei csata (1389) évfordulójára teszik a gyakorlatot (Rigómező ugyanaz a

szerbeknek, mint nekünk a mohácsi vész)

A hadgyakorlat megtekintésére Szarajevóba utazik Ferenc Ferdinánd és a felesége, akik június 28-án

merénylet áldozatai lettek: Gavrilo Princip egy szerb nacionalista anarchista meggyilkolja őket.

A Monarchia hadat üzen Szerbiának szövetségeseit senki sem hagyhatja cserben, gyakorlatilag

mindenki mindenkinek hadat üzen ezzel kitör az első világháború.

5. A háború jellege:

évekig elhúzódó, szokatlanul új stílusú állóháború: lövészárkok mentén hónapokig áll a front

előretörés nélkül

szerepet játszanak az új technikai találmányok: pl. harcigáz (németek, Ypern belgiumi város mellett

vetik be először), tank (angolok)

6. Hadiesemények:

1914: Villámháború helyett állóháború

Nyugati front: augusztusban német támadás Belgium, majd Franciaország ellen, a cél Párizs elfoglalása

az antantcsapatok ellentámadása a Marne folyónál állóháború alakul ki

Keleti front: az orosz mozgósítás gyorsabb volt a vártnál, ezért a németeknek többfrontos háborút kell

vívniuk.

augusztus: Hindenburg győzelme Tannenbergnél, majd német győzelem a Mazuri-tavaknál is

Augusztus vége: Az oroszoké Kelet-Galícia, a Monarchia ide összpontosítja az erőit

Balkáni front: a Monarchia nem tudja elfoglalni Szerbiát, ezért szintén állóháború.

Európán kívüli harcok: októberben Törökország belép a központi hatalmak oldalán A Boszporusznál

és a Dardanelláknál elzárják Oroszországot a szövetségeseitől

Az 1914. évi hadműveletek a német vezetés villámháborús tervének kudarcát hozták. Jelentős győzelmet

egyik fronton sikerült sem elérniük.

1915: A központi hatalmak sikerei

Május: Olaszország belép a háborúba az antant oldalán, a Doberdói-fennsíkon keresztül. A Monarchia

az Isonzó folyónál megállította az olasz támadást súlyos veszteségek árán.

Május: Gorlicénél áttörték az orosz frontot, jelentős területeket foglaltak el.

Szeptember: Bulgária belép a központi hatalmak oldalán: Bulgária és a Monarchia együttes erővel

legyőzik Szerbiát.

A keleti fronton elért sikerek ellenére 1915-ben a harc eldöntetlen maradt, ez növelte az antant esélyeit.

1916: Véres állóháborúk

Február: "verduni vérszivattyú": Verdun erődjének véres ostroma. Júniustól a Somme folyónál az

antant feltartóztatja a német hadsereget., majd ellentámadás.

Május: Az Isonzó-folyónál a Monarchia sikerei, Olaszország összeomlik.

Május-június: Jütland partjainál kiegyenlített tengeri csatát vívtak a német és az angol erők.

Június: Bruszilov-offenzíva a keleti fronton, Galíciában. A támadást a német-osztrák-magyar erők

visszaverik.

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői

Augusztus: A román hadsereg betör Erdélybe, ezzel Románia megtámadta a Monarchiát. December:

A Monarchia seregei német segítséggel visszaverték a román támadást, majd elfoglalták Bukarestet.

1916-ban a nagy áttörés nem sikerült Németországnak. 1916 végén a központi hatalmak békeajánlattal

fordultak az antanthoz, amit az elutasított.

1917: Az USA belépése, az antant fokozódó fölénye

Február 1.: A németek meghirdették a korlátlan tengeralattjáró-háborút.

Április: Az USA belép a háborúba az antant oldalán.

Indokai: 1. a Lusitania elsüllyesztése 1915-ben,

2. pénzügyi és gazdasági kötődés Angliához

Február: Oroszországban megdöntik a cárizmust Pétervárott. A Kerenszkij-kormány kerül hatalomra,

ők folytatni akarják a háborút.

Július: A Kerenszkij-offenzíva, az orosz kormány által indított támadás sikertelen maradt.

Október: Bolsevik hatalomátvétel béketárgyalások kezdődtek Oroszország és a központi hatalmak

között.

1918: Az antant győzelme

Január: Wilson kihirdette 14 pontos demokratikus, igazságra törekvő béketervét

(pl. benne volt a nemzeti önrendelkezés joga ha érvényesül, Magyarország kisebb területi

veszteséget szenvedett volna).

Március 3.: Oroszország aláírja a breszt-litovszki békét.

A 2. marnei csatában az antant seregei ismét visszaverték a támadást.

Július-augusztus: Az amerikai csapatok támadását követően végleg összeomlott a német hadsereg.

Augusztus 8.: A német hadsereg fekete napja Amiens-nél (súlyos vereség)

Szeptember-november folyamán a központi hatalmak (Törökország, Bulgária, OMM, Németország)

kapitulálnak

6. A háborút lezáró békék

a) európai háború: Párizs környéki békék (1919-20) versailles-i békerendszer:

Németország – Versailles

Ausztria – Saint-Germain

Bulgária – Neully

Magyarország – Trianon

Törökország – Sevres

b) Európán kívüli háború: washingtoni békerendszer (1921-22)

A „4 nagy”: az 1919 januárjában kezdődött békekonferencia irányítása Clemenceau francia miniszterelnök,

valamint Wilson, az USA elnöke és David Lloyd George brit miniszterelnök kezében volt. A negyedik

győztes Olaszország képviselője, Orlando hamar kiszorult.

W. Wilson

(USA)

D. Lloyd George

(Anglia)

G. B. Clemenceau

(Franciaország)

V. Orlando

(Olaszország)

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői

A békék jellege és következményei: „Ez nem béke, csupán fegyverszünet 20 évre!” – írta egy tudósító

újságíró, Foch francia marsall szavai alapján.

Igazságtalan, gátlástalan, a veszteseket megalázó békék, érvényesül a francia revansvágy

Nem teljesültek Wilson demokratikus elvei

Óriási összegű hadisarc jóvátétel néven

Jelentős területi elcsatolások (főként Magyarország és Németország rovására)

teljesen új hatalmi helyzet alakult ki: kiesett a nagyhatalmak sorából Oroszország, valamint a három

vesztes: Ausztria - Magyarország és Németország, Törökország.

Új államok jelentek meg a térképen: szétesett az OMM, megcsonkult Németország, helyette létrejött

Lengyelország, Csehszlovákia, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia), az önálló

Ausztria és Magyarország. A győztesek igyekeztek etnikailag homogén államokat létrehozni, ami

számos konfliktus forrása lett.

Egyedül a török béketervezet módosult: a békediktátumot a szultáni kormánytól függetlenül

megalakult török nemzetgyűlés elutasította, és háborúval vívta ki annak felülvizsgálatát, melyet az

újabb, lausanne-i békeszerződés érvényesített.

A békék igazságtalansága gerjeszti a vesztesek visszavágás iránti vágyát, és egyenes úton vezet a II.

világháborúhoz.

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői

A TRIANONI BÉKE (kiegészítés, illik tudni és a békéket is lehet vele szemléltetni)

Dátum: 1920. június 4. (a Horthy-korszakban nemzeti gyásznap)

Aláírás helyszíne: a Nagy-Trianon (egyes források szerint a Kis-Trianon) palota Párizs mellett innét kapta a

nevét.

A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette.

Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen

közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva

– lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – közölték a döntést.

Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki.

Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például

az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). A megmaradt,

összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja.

Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél-Felvidékkel, a

Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt.

A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a

magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül.

A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-

Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá.

A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe – ez volt az egyetlen magyar

törvény, amely fekete keretben jelent meg.

1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke

területi elcsatolások

jóvátétel (hadisarc) fizetése (20 év alatt 200 millió arany koronát kellett fizetni)

katonai korlátozások

2. Megkülönböztető vonás: igazságtalanabb és szemetebb, mint a többi béke aránytalanul nagyobb hazánk

büntetése a többi vesztesnél

a) jóval több területet veszítettünk el, mint a többiek:

Ennyi területet veszített Németország, ennyit vesztett Bulgária, és ennyi területet vettek el tőlünk… ()

b) Jóval több magyart csatoltak el akarata ellenére:

A versailles-i béke 20 németből elszakított egyet (5%)

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői

A neully-i béke 20 bolgárból elszakított egyet (5%)

A trianoni béke 20 magyarból elszakított hetet (35%)

3. A trianoni béke legfontosabb pontjai:

a) Területi veszteségeink: odalesz a történelmi Magyarország 67 %-a (Horvátország nélkül)

Terület neve Nagysága Hová került? Magyar népesség

Erdély, Partium, Kelet-Bánát 102 ezer km2 Románia 2 millió fő

Felvidék, Kárpátalja 63 ezer km2 Csehszlovákia 1 millió fő

Délvidék (Muraköz, Bácska,

Dél-Baranya, Nyugat-Bánát) 21 ezer km

2

Szerb-Horvát-Szlovén Királyság,

1929-től Jugoszlávia 0.5 millió fő

Őrvidék (Burgenland) 4 ezer km2 Ausztria 25 000 fő

b) Lakossági veszteségek: az antant itt is megszegte ígéretét:

ígéretet tettek arra, hogy nemzetállamokat hoznak majd létre a határokat nemzeti alapon kellett volna

meghúzni

Teleki Pál elkészítette a híres vörös térképet: ezen pontosan jelölte, hol élnek többségben magyarok hol

legyenek a határok

A vörös térkép alapján így kellett volna meghúzni Magyarország etnikai határait

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői

ezek után elcsatoltak 3.5 millió magyart, színmagyar lakta területeket ajándékoztak a szomszédainknak

megígérték, hogy a vitatott területekről népszavazás fog dönteni

egyedül Sopront és környékét sikerült visszaszerezni népszavazással (azóta is Sopron címe a „leghűségesebb

város”)

Miért csak Sopront? Mert a többi területre nem írtak ki népszavazást…

c) Katonai előírások:

Cél Magyarország legyengítése (ne tudjunk visszavágni a vereségért)

a hadsereg maximális létszáma 35 ezer fő lehetett

csak önkéntesen lehetett valaki katona (nem volt kötelező sorozás)

nem tarthattunk korszerű haditechnikát (pl. légierő, tank stb.)

Katonai létszámadatok

Magyarország: 35000 fő

Románia: 232000 fő

Jugoszlávia: 150000 fő

Csehország: 160000 fő

ÖSSZESEN: 542000 fő

Ez a kép katonai esélyeinket mutatja …

d) Gazdasági előírások

A békeszerződés megviselte Magyarország gazdaságát is.

Magyarország elvesztette nyersanyagforrásainak nagy részét. 1920 előtt Magyarországnak fakivitele volt, de

az új határok létrejötte után, elvesztette erdőségi 88%-át így fabehozatalra kényszerült. A magyar állam

vasérctermelése a trianoni határok következtében évenként 85-90%-kal csökkent. Vasércbányáinkat egy

kivételével elvették. Ezek mellett elvették az ország összes só-, arany- és ezüstbányáit, így ezek

megszerzéséhez is importálásra kényszerült az ország. Ezeket a veszteségeket fokozta az is, hogy a cseh-

osztrák-szerb-román vámhatárok igen magas vámokkal elzárták Magyarországot a külvilágtól.

Az új határok miatt szinte az egész ország Budapest vonzáskörébe került, ami hátráltatta a településhálózat

fejlődését. Ugyanakkor sok nagyváros teljesen elvesztette a vonzáskörét és határ menti, fejlődésképtelen

településekké váltak.

Az utódállamokból túl sok magyar menekült érkezett, főleg Budapestre megoldatlan nehézségek, mint

pl.:lakás, munkahely, energia, stb. …

Jelentős változások álltak be a közlekedésben is, különös tekintettel a vasúthálózatra. Magyarország

vasúthálózata Trianon előtt pókhálószerű volt. A második kör fő csomópontjai szinte mind más ország

területére kerülnek ( Kassa, Pozsony, Losonc, Arad. Fülek, Szatmárnémedi), ezzel megnehezítve az egyes

városok közti közlekedést. Továbbá korlátozták az párhuzamosan közlekedő sínpárok mennyiségét is. Csak egy

sínpár épülhetett, és ahol dupla sínpár haladt, az egyiket fölszedték. Ennek legfőképp katonai okai voltak,

ugyanis így megnehezítették a hadsereg haladását.

Az új határokkal az adriai-tengeri kereskedelmet lehetetlenné tették, mert az eddig egy országon belül

haladó vasútvonal ezután három országon halad keresztül, de úgy hogy határt ennél többször érint. Ezzel

nemcsak a gazdaság, hanem a kereskedelem is komoly veszteségeket szenvedett.

A legnagyobb gazdasági csapás azonban a monarchia egységes piacának elvesztése volt. Ez nem csak

Magyarországot, de az új államokat is érintette és az egész térség gazdasági fejlődését visszavetette.