Az egyetemek fejlődéstörténete – és...

Vezetéstudományi Intézet1093 Budapest, Fővám tér 8.; 1828 Budapest, Pf. 489.Tel.: (1)4825377, (1)4825263; fax: (1)4825118Internet: http://mgmt.uni-corvinus.hu

Az egyetemek fejlődéstörténete –és tanulságai

Kováts Gergely

Egy meglep ő tény…

„…körülbelül 85 olyan intézmény létezik ma is felismerhető formában, amelyet a nyugati kultúrában 1520 előtt alapítottak. Ezek közé tartozik a katolikus egyház, Nagy-Britannia, Izland és az Isle of Man parlamentje, több svájci kanton és hetven

egyetem.”

(Forrás: Kerr [1982])

Az egyetemek fejlődéstörténete / Kováts Gergely

Az egyetemek történetének korszakolása

1100 1250 1400 1550 1700 1850 2000

Forrás: Wissema (2009) 4.o. módosításával

Középkori egyetemek

Első átmeneti periódus

Nemzeti egyetemek

Második átmeneti periódus


Új egyetem

ek?

A fels őoktatás korai szakaszai és kialakulása

■ Előzmények – athéni filozófiai iskola (Kr.e. IV. század), beirúti jogi iskola (III-

VI. század), konstantinápolyi „egyetem” (425-1453)– Görög, római és középkori nevelés, oktatás– Karoling reneszánsz (schola palatina)

■Miért (ekkor) alakultak ki az egyetemek? ■ Hogyan alakultak ki az egyetemek?


A középkori egyetem

■ Az egyetem az emberek és diákok együttese = univerzitas(sokáig nincsen épület)

■ Formálisabb státusz elnyerése, céhesedés: jogok és privilégiumok biztosítása (pallosjog, licentia docendi)

■ Alapvető szerveződési elvek: natio, facultas, collegium + választás és testületek

■ Prototípusai: Párizs és Bologna■ Belső szerveződés: önvédelem miatt a belső konfliktusok

megoldásának intézményesített rendszere■ Profil: oktatás, nincs kutatás

Forrás: Cobban [1975], Barakonyi [2003], Ferencz [2001]


Az egyetem prototípusai

Bologna (Universitas studentium)■ Itáliai és a spanyol egyetemek,

Krakkó■ Erősség a jog■ Rektor: diákok választják■ Kancellár-szerűség csak 1219-től

(igazi hatalom nélkül)■ Tanárok testülete: collegium

doctorum■ Minden kar önálló testület, mintha

önálló egyetem lenne (de a jogi kar túlsúlya)

Párizs (Universitas magistrorum et scholarium)

■ Francia, angol és német egyetemek

■ Teológia a fő erősség■ Rektor: tanárok választották, de

az egyházi hatóság (az egyetem kancellárja) erősítette meg tisztségében.

■ Kancellár: egyház nevezi ki, hatalmát fokozatosan veszíti el (tisztségétől 1301-ben végleg megfosztják) (kivéve UK, ott ma is szimbolikus pozíciója van)

Forrás: Ferencz [2001], Weszely [1929], Cobban [1975]


A középkori egyetem szervezete (vázlat)

Kancellár

Rektor

Választó testület

Dékán Dékán Dékán Dékán

Önkormányzati jelleg, képviselőtestületek, decentralizált föderalista struktúra, bottom-up irányítás, komplex szavazási rendszerek, a konfliktusmegoldás intézményesített rendszere

Facultas artium

Teológia JogOrvos-

tudomány

Választó testület


A középkor egyetemek öröksége

■ Kulturális és szimbolikus jegyek: fokozat megszerzése, elismertetése és ceremóniája (védés, disputa – ld. skolasztika)

■ Irányítási és vezetési forma: önkormányzati jelleg■ Autonómiatörekvés és privilégiumok rendszere■ Saját jogrend, tanulmányi és előmeneteli rendszer■ Egyetemi populáció sajátos élet és lakókörülmények

(campusok, egyetemi városok)

Forrás: Ferencz [2001]


Az átmenet évei: egyetemek a XIV -XVIII. században

■ Humanizmus hatása az egyetemekre: „Az egyetemek lekéstek a reneszánsz hajóról”

■ A reformáció és ellenreformáció hatása: az egyetemek számának növekedése

■ Szakképzés az egyetemeken kívül: a szakfőiskolák megjelenése

■ Tudomány az egyetemeken kívül: királyi udvarok (pl. csillagászat), Tudományos Akadémiák megjelenése (Párizs, London)

■ Az egyetemek a „tanult tudatlanság bástyái”


Nemzeti egyetemek kialakulása

Logika Angol HumboldtiNapóleoni Amerikai

Domináns korszak

18. század19. század – 20. század első fele

20. század második fele

Feladar-orientáció

Nevelés, elit szocializálása

Tudós-képzés, az oktatás és

kutatás egysége

Tanárképzés, szakember-

képzés

Gyakorlati jelleg, oktatás és

kutatás révén

Országok Anglia, Új-Zéland, Ausztrália, Kanada

Németország, Közép-Európa jelentős része

Franciaország (később SZU)

USA

Finanszí-rozás

Állami, de az államtól

független forráselosztás

államiállamiTandíj, kutatás, alumni, egyéb

Szervezet College (karok) Karok, chair-ekkarok

Karok, prof. school,

department, intézet

Forrás: Barakonyi [2003], Weszely [1929], Wissema, [2009], Hrubos [2000]

Középkori

12-17. század

képzés

Európa-szerte

Tandíjak, uralkodói

támogatás

Naciók, karok, college


Az angol modell

■ „Ebben a gyülekezetben a tulajdon tudományukért buzgólkodó és egymással vetekedő tudós emberek a szellemi béke és a társas érintkezés érdekétől hajtva közösen egyeztetik a különféle vizsgálódási tárgyak állításait és viszonyait. Megtanulják egymást tisztelni és segíteni, megtanulnak egymástól kérdezni. Így teremtődik meg a gondolkodás ama tiszta és áttetsző levegője, amelyet a hallgató is belélegez, még ha megannyi tudomány közül csupán néhányat sajátít is el. Az egyes tanároktól független szellemi hagyomány gazdagítja a hallgatót, kalauzolja a tárgyak közti választásában, és idővel értelmezi számára a kiválasztottakat. Így fogja föl a hallgató a tudás alapvonalait, meghatározó alapelveit, részeinek rendjét, világosabb és homályosabb árnyalatait, fontosabb és kevésbé fontos pontjait, minthogy máskülönben nem foghatja föl őket. Ezért is nevezik az így megszerzett műveltséget »szabadnak«. Gondolkodásmód alakul ki így, mely kitart egy életen át, és jellemzői: a szabadság, méltányosság, nyugalom, mérséklet és bölcsesség; másként szólva bölcseleti magatartás, miként az egyik korábbi előadásomban bátorkodtam nevezni. Ezt tartom én az egyetemi nevelés sajátos gyümölcsének, szemben azzal, amit az oktatás egyéb helyei és módjai nyújtanak. A hallgatókkal való bánásmódjában ez az egyetem fő célja.” (Newman 2001 –kiemelés tőlem).


Napóleoni modell

■ Reformációs kísérletek kudarca (abszolutizmus)■ Napóleon felszámolja a középkori modellt, és újjászervezi az egyetemet

(Császári Egyetem)■ Középiskola és egyetem „összenövése”■ Duális struktúra: szakfőiskolák és egyetemi karok egymástól elkülönülő

rendszere■ Oktatás és tudomány szétválasztása, a kutatás az egyetemi szférán kívül

szerveződik meg

■ „Tanfelügyelő állam” (Karády, 2005), központosított, nemzeti fókuszú tantervek, diploma állami monopóliuma

■ Teljes állami finanszírozás■ Erős központosítás, életpályákra való előkészítés


Forrás: Karády (2005)

Humboldti egyetem

■ Kultúrfölény igénye 1815 után ■ Elvek:

– A tudás egysége – a filozófia felértékelődése– Az oktatás és kutatás egysége - Tudományos életpályára való felkészítés– Az oktatók és hallgatók egysége – mester és tanítvány– Tanítás és tanulás szabadsága

■ Államilag garantált szabadság, állami finanszírozás, a professzorok állami kinevezése, de: hűség az államhoz

■ A (természet)tudományos kérdésekben önállóság és önrendelkezés■ A kinevezés és az egyetemi előmenetel alapja: a tudományos disszertáció (vs. francia

agregation)■ Chair rendszer: a kinevezett professzor élethosszig tartó kinevezése (lehrstulinhaber)■ Privatdozent-ek szerepe■ Széttagolt egyetemi struktúra, erős versengés■ A XX. sz. elején az egyetemek mellett a kutatóintézeti hálózat megjelenése■ Problémák: tömegesedés (differenciálatlan képzési struktúra), előmenetel


Forrás: Barakonyi [2003], Pokol (1999)

Amerikai egyetem

■ Alulról szerveződő oktatási rendszer, alulról építkező tantervi megközelítés■ A minta a német egyetem: oktatás és kutatás egysége, kutatás intézményesítése■ Standardizálás és versengés

– Többciklusú képzés és vertikális tagozódás (pl. graduate school/intézmények hierarchiája)

■ Differenciálódás– Intézményi közösség vs. (nemzeti) tudományos közösség– Intézményi szerepek vs. Oktatáspolitika– Intézményirányítás vs. Oktatás és kutatás – Oktatás vs kutatás

■ Department struktúra (vs. Chair rendszer)■ Állami kutatások nagysága és koncentráltsága (pl. NASA, hidegháborús korszak)■ Finanszírozási rendszer: tandíj + létszámhoz kötődő állami támogatás


Forrás: Barakonyi [2003], Pokol (1999)

Clark-modell

Állam

Piac

USA

SZU Olaszország

Forrás: Clark [1983]

Tudományos oligarchia (akadémia)

Svéd-ország

Francia-ország

UK

Japán

Kanada


A humboldti modell ellentmondásossága Magyarországon

„Ugyanabban a pillanatban, amikor Közép-Európában a felsőoktatás sikerrel fordul von Humboldt szelleméhez, hogy

kiűzze a Párt és a Nómenklatúra démonait, a nyugati kollégáikat összehívják, hogy megszabadítsák őket ugyanezen úriember szellemétől annak érdekében, hogy a felsőoktatásba

jobban be tudják fogadni a Vállalkozói Kultúrát, a menedzserizmust és a pénzvilágot.”

(Neave, 2003, 30.o.)


A fejl ődés további tendenciái

■ Expanzió, felsőoktatás-irányítás és finanszírozás■ A kutatás (és oktatás) monopóliumának megszűnése

(tőkekoncentráció, corporate universities, think tanks, tanácsadó cégek)

■ Tudományvezérelt kutatás helyett/mellett gyakorlat-vezérelt kutatás (Mode 1 – Mode 2)

■ Akadémiai kapitalizmus (magánjószág és közjószág)■ Erősebb állami felügyelet, ellenőrzés – növekvő adminisztrációs

teher■ Oktatási rt. vs egyetemi misszió


Harmadik generációs egyetemek

■ Verseny és autonómia■ Heterogén oktatói-kutatói és hallgatói állomány■ Elefántcsont-toronyból világítótorony■ Diszciplína-orientáció helyett problémaorientáció■ Spin-offok, inkubátorházak■ Oktatás, tanulás világának átalakulása

– Új hangsúlyok: Projekt alapú oktatás, tapasztalati tanulás, probléma alapú oktatás, társas tanulás, aktív tanulás, interdiszciplinaritás

– Új módszerek: Gamification, tükrözött osztályterem stb.– Tudás helyett tanulási lehetőségek – ezt elősegíti tanulási környezet

18.

19.

Forrás: Atkin (2013), p.25.

Térszervezési kihívások

■ Hatékonysági követelmények– zöld egyetem, facility management, fenntarthatóság

■ Hallgatói vonzerő és megtartó képesség– Presztízst, reputációt erősítő építészeti megoldások– A termék az oktatás helyett az „egyetemi élet”. Ehhez illeszkedő szolgáltatási

portfólió. Wellness. – Közösség a közösségben támogatása– Élhető terek, amelyek az oktatáson kívül a rekreációt, a társasági életet, a

munkavállalást is támogatják

■ Tanulástámogatás– A kísérletezést és új megközelítéseket támogató terek, rugalmasan alakítható

terek (pl. MIT TEAL classroom)– Campus mint élő laboratórium (pl. Centre for Interactive Research on

Sustainability )– campus mint tanterem: hogyan támogatja

20.

Térszervezési kihívások

■ Vállalkozóiságot támogató megoldások– Interdiszciplinaritás erősítése („fusion facilities”)– Találkozásokat, interakciókat erősítő terek kialakítása– Inkubátorházak, nyitott és befogadó egyetem

■ Könyvtár szerepének átalakulása– Learning commons

21.

Felhasznált források■ BARAKONYI, KÁROLY (2004). Rendszerváltás a felsőoktatásban. Bologna-folyamat, modernizáció. Budapest: Akadémia Kiadó.■ COBBAN, ALAN B. (1975). The medieval university. London: Methuen&Co Ltd.■ FERENCZI, SÁNDOR (2001). A középkori egyetem. Egyetem - universitas - studium generale. In: TÓTH, TAMÁS (szerk.) (2001). Az

európai egyetem funkcióváltozásai: Felsőoktatástörténeti tanulmányok. Budapest: Professzorok Háza.■ FRIJHOFF, W. (1996). Patterns. In: RIDDER-SYMOENS, HILDE DE (szerk.) (1996). A history of the university in Europe. Cambridge: :

Cambridge University Press. Volume 2: Universities in Early Modern Europe (1500-1800): 43-110 p.■ HRUBOS, ILDIKÓ (2000). "A felsőoktatás főbb modelljei és azok módosulásai a huszadik század második felében." Info-

társadalomtudomány 49: 7-13.■ KARÁDY, VIKTOR (2005). A francia egyetem. Napóleontól Vichyig. Budapest: Felsőoktatási Kutatóintézet és Új Mandátum

Könyvkiadó.■ MARTIN, BEN R. – ETZKOWITZ, HENRY (2000). "The origin and evolution of the university species." VEST 13(3-4): 9-34.■ MCNAY, IAN (1995). From the collegial academy to corporate enterprise: The changing cultures of universities. In: SCHULLER, TOM

(szerk.) (1995). The changing university? London: Society for Research into Higher Education 105-115 p.■ NEAVE, GUY (2003). On the return from babylon: A long voyage around history, ideology and systems change. In: FILE, JON –

GOEDEGEBUURE, LEO (szerk.) (2003). Real-time systems. Reflections on higher education in the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovenia. Enschede: Center for Higher Education Policy Studies, University of Twente 15-37 p.

■ POKOL, BÉLA (2004). A tudomány mint professzionális intézményrendszer. In: POKOL, BÉLA (2004). Szociológiaelmélet. Társadalomtudományi Trilógia I. Budapest: Századvég Kiadó 200-226 o.

■ PORTER, ROY (1996). Scientific revolution and universities. In: RIDDER-SYMOENS, HILDE DE (szerk.) (1996). A history of the university in Europe. Cambridge: Cambridge University Press. Volume 2: Universities in Early Modern Europe (1500-1800): 531-562 p.

■ TÓTH, TAMÁS (2001). A napóleoni egyetemtől a humboldti egyetemig. In: TÓTH, TAMÁS (szerk.) (2001). Az európai egyetem funkcióváltozásai: Felsőoktatástörténeti tanulmányok. Budapest: Professzorok Háza

■ WESZELY, ÖDÖN (1929). "Az egyetem eszméje és típusai. Rektori székfoglaló előadás." Minerva (magyar) VIII(4): 125-171.■ WISSEMA, J. G. (2009). Towards the third generation university : Managing the university in transition. Cheltenham: Edward Elgar.


Az egyetemek fejlődéstörténete – és...

Documents

Transcript of Az egyetemek fejlődéstörténete – és...