1

A R A N Y J Á N O S Ó V O D A

AZ ARANY JÁNOS ÓVODA

EGYBESZERKESZTETT

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2018

2

TARTALOM

AZ ARANY JÁNOS ÓVODA EGYBESZERKESZTETT HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2018 ...................................................................................................................................... 1

1. BEVEZETŐ ........................................................................................................................ 5

„SZÉP SZÓVAL, MELEG SZÍVVEL, TISZTESSÉGGEL” .................................................... 13

1. AJÁNLÁS .......................................................................................................................... 14

2. PREAMBULUM ............................................................................................................... 15

3. HELYZETKÉP .................................................................................................................. 16

3.1. Az óvoda működési területe ..................................................................................... 16

3.2. Az óvodai csoportok száma, megoszlása, alakításának szempontjai ....................... 16

3.3. Személyi feltételek ................................................................................................... 17

3.4. Tradíciók, büszkeségeink ......................................................................................... 17

4. NEVELÉSI FILOZÓFIÁNK ............................................................................................... 17

4.1. Alapelveink ............................................................................................................... 17

4.2. Céljaink ..................................................................................................................... 18

5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ............................................................................ 18

5.1. Óvodai jogviszony létesítése .................................................................................... 19

5.2. Munkaidő beosztás ................................................................................................... 19

5.3. Az óvoda nyitvatartási rendje ................................................................................... 19

5.4. Óvodai napirend ....................................................................................................... 19

5.5. A nevelőmunka tervezése, a csoportok munkáját segítő dokumentumok ................ 20

6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI - Az óvodai nevelés általános feladatai .............. 21

6. 1. Egészségfejlesztési program, egészséges életmódra nevelés .................................. 21

6. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés ............................... 22

6.3. Értelmi fejlesztés ...................................................................................................... 24

6.4. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció........................................................................ 25

7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI................................................................... 26

7.1. Játék .......................................................................................................................... 26

7.2. Vers, mese ................................................................................................................ 27

7.3. Ének, zene, énekes játék, tánc .................................................................................. 29

7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ..................................................................... 30

7.5. Mozgás ..................................................................................................................... 31

7.6. A külső világ tevékeny megismerése ....................................................................... 33

7.7. Munka jellegű tevékenységek .................................................................................. 34

3

7.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................. 36

8. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS ....................................................................................... 37

9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE .................................................... 38

10. GYERMEKVÉDELEM .................................................................................................... 40

11. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI ....................................................................... 41

12. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ........................................................................................... 42

12.1. Jókai telephely ........................................................................................................ 42

12.2. A család .................................................................................................................. 42

12.3. Szülői szervezet ...................................................................................................... 43

12.4. Pedagógiai szakszolgálat intézményei.................................................................... 43

12.5. Iskola ...................................................................................................................... 43

12.6. Bölcsőde ................................................................................................................. 44

12.7. Fenntartó ................................................................................................................. 44

12.8. Közművelődési intézmények .................................................................................. 45

12.8. Egészségügyi szervek ............................................................................................. 45

12.9. Társintézmények ..................................................................................................... 45

13. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS ......................................................................................... 45

„JÁTÉK, MESE, MOZGÁS” ................................................................................................. 49

1. BEVEZETŐ ...................................................................................................................... 50

2. BEMUTATKOZÁS ............................................................................................................ 50

2.1. Az óvoda tárgyi feltételei ........................................................................................ 51

2.2. Az óvoda személyi feltételei ................................................................................... 51

3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ............................................................................ 52

3.1. Csoportszerkezet .................................................................................................... 52

3.2. A nevelőmunka tervezése, a csoportok munkáját segítő dokumentumok ........ 53

4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI – az óvodai nevelés általános feladatai .............. 54

4.1. Az egészséges életmód alakítása ........................................................................... 55

4.2. Az érzelmi és erkölcsi nevelés, az értékorientált közösségi nevelés és a szocializáció biztosítása ................................................................................................ 57

4.3. Értelmi fejlesztés ..................................................................................................... 60

4.4. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció ...................................................................... 61

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ................................................................ 62

5.1. Játék .......................................................................................................................... 62

5.2. Vers, mese ................................................................................................................ 64

6.3. Ének, zene, énekes játék, tánc ................................................................................ 65

5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ................................................................... 67

5.5. Mozgás ..................................................................................................................... 68

4

5.6. A külső világ tevékeny megismerése ..................................................................... 69

5.7. A szlovák nyelv megismertetése ............................................................................ 71

5.8. Munka jellegű tevékenységek ................................................................................ 71

6. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ................................................. 73

7. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS ....................................................................................... 74

8. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN ........................................................................... 77

9. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI ......................................................................... 78

10. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ........................................................................................... 79

10.1 Óvoda- székhely intézmény .................................................................................. 79

10.2. Óvoda – család ....................................................................................................... 79

10.3. Óvoda – iskola ....................................................................................................... 80

10.4. Pedagógiai Szakszolgálat ...................................................................................... 80

10.5. Fenntartó ............................................................................................................... 81

10.6. Közművelődési intézmények ............................................................................... 81

10.7. Szlovák Kisebbségi Önkormányzat ..................................................................... 81

10. 8. Külhoni magyar óvodák ...................................................................................... 81

10.9. Egészségügyi szervek ........................................................................................... 81

10.10. Szakmai szervezetek .......................................................................................... 82

11. AZ ÓVODA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ............................................. 82

11.1. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése...................................................... 82

12. A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ............................ 84

FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................... 85

5

1. BEVEZETŐ

Történeti áttekintés

Az Arany János Óvoda 1973. október 1-én nyitotta meg kapuit, öt csoporttal. A

demográfiai csúcs idején 1980-ban két csoporttal bővült, majd a létszám csökkenésével

egy csoport megszűnt.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a 144/1999.(VI.17.) k.gy-i

határozatában szerkezetileg megváltoztatta a város óvodáit. 1999. szeptember 1-től

összevontan működtette az Arany János, Az Erőmű-telepi valamint a Jókai Óvodát. A

három óvodából egy alapító okirattal és egy vezetővel rendelkező óvoda lett.

A nevelési programunkat ennek megfelelően módosítottuk.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermeklétszám csökkenése miatt

az 58/8/2004. (III.18.) közgyűlési határozatában az erőműi telephelyet megszűntette.

A nevelési programunkat ennek megfelelően módosítottuk.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata az 55/20/2009.(III.26.) közgyűlési

határozatában Arany János Óvodát megszűntette és létrehozta a Bánhidai Szlovák

Általános Művelődési Központot a 196.42/2009.(VIII.27) közgyűlési határozatával. Az

ÁMK-ban három intézményegység működött. A Jókai Mór Általános Iskola, az Arany

János Óvoda és telephelye valamint a Puskin Művelődési Ház.

A nevelési programunkat ennek megfelelően módosítottuk.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a 147/2012.(VIII.29.) közgyűlési

határozatában megszűntette a Bánhidai Szlovák Általános Művelődési Központot. Újra

létrehozta az Arany János Óvodát és telephelyét a 150/2012.(VIII.29.) határozatával.

2012 szeptemberétől életbe lépett az új Köznevelési Törvény

A nevelési programunkat ennek megfelelően módosítottuk.

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet előírásainak megfelelően a nevelési

programunkat 2013. szeptember 1-től módosítottuk.

A 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 2018. július 25-i változásainak megfelelően

2018. szeptember 01-től módosítottuk.

6

Preambulum

Az óvoda neve:

Arany János Óvoda

Működési helyek:

Székhely:

Arany János Óvoda

címe: 2800 Tatabánya, Vadász út 22.

Telephelye:

Jókai Mór Óvoda telephely

címe: 2800 Tatabánya, Jókai út 62/a

Az intézmény működési köre:

Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási területe

Az óvoda alapítója és fenntartója:

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 6.

Az óvoda felügyeleti szerve:

Tatabánya Megyei Jogú Város

Az alapítás időpontja:

2012. augusztus 31.

Az alapító okirat száma, kelte:

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 108.8/2012.(V.24.) kgy. sz.

határozata

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 150/2012.(VII.29.) kgy. sz.

határozata

Az óvoda gazdálkodási jogköre:

Részben önállóan működő, pénzügyi-gazdasági feladatait a GAMESZ látja

el. Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik.

Az óvoda jogállása:

Önálló jogi személy

Az óvoda vezetője:

Sztán Józsefné

Az intézmény jogszabályban meghatározott feladata:

Óvodai nevelés a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011 évi CXC tv. szerint.

7

Az intézmény alaptevékenysége:

- Óvodai nevelés

- Alapfeladatait, az intézmény működésével kapcsolatos feladatait

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

költségvetési rendeletben biztosított előirányzataiból látja el.

- Óvodai intézményi közétkeztetés

Helyi feladatok:

- Prevenció érdekében a 4-5éves gyermekek szűrése mozgás, beszéd és

értelmi fejlettség szempontjából szakemberek bevonásával.

- Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, továbbá óvodai

fejlesztő foglalkozások szervezése

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám:

- Székhely intézmény: 158 fő

- Jókai telephely: 45 fő

- Összesen: 203 fő

Csoportok száma:

- Székhely intézmény: 6

- Jókai telephely: 2

Közalkalmazottak száma:

- Székhely intézmény: 21 fő

- Jókai telephely: 7 fő

A feladat ellátását szolgáló ingatlan vagyon:

- Arany János Óvoda, helyrajzi száma: 8056

- Jókai Mór Óvoda, helyrajzi száma: 4468/1

8

Bemutatkozás

Óvodánk egy olyan nevelési intézmény, amely két működési területen található. Nyolc

csoporttal és 203 fő engedélyezett gyermeklétszámmal működünk.

Alapelveink, nevelési filozófiánk azonos. Hirdetjük a családias, meleg, stressz mentes,

szeretetteljes óvodai légkör fontosságát. A gyermeki jogok tiszteletben tartását. A gyermek

egyéni fejlődési üteméhez szabott türelmes fejlesztést. A természet szeretetére való

nevelés, az egészséges életmód (kiemelten a mozgás) hangsúlyosságát.

Programunk a gyermek legalapvetőbb tevékenységére, a játékra épít.

Arany János Óvoda: „Szép szóval, meleg szívvel, tisztességgel”

A székhely intézmény 1973-ban nyitotta meg kapuit. Hat csoportban, 21 dolgozóval nevel

158 gyermeket.

Jellegzetesen lakótelepi óvoda, ligetszerű, kellemes környezetben, forgalmas utaktól távol

található. Az épület belső terei esztétikusak, célszerűek, gondoskodásról árulkodnak.

Nevelési gyakorlatára a gyermekközpontúság, az óvoda nyitottsága, az óvónők

módszertani szabadsága a jellemző. Az óvoda hangulata vidám, kiegyensúlyozott.

A gyermekek életében a játék a legfontosabb tevékenység, erre megfelelő időkereteket,

helyet, eszközt és élményt biztosítanak.

A természet szeretetére nevelés, a komplex látásmód, az egészséges életmód, a mozgás

kiemelten kezelt területek. A fejlesztés mindig a gyermek fejlődési üteméhez igazodva,

játékosan történik.

Jókai telephely: „Játék, mese, mozgás”

Az óvoda 1943-ban épült Bánhidán, a város egyik legrégebben lakott, családi házas

övezetében. Ez a városrész napjainkban újra fejlődésnek indult, sok a kisgyermek. Az

óvodában nyugodt, biztonságos, szeretetteljes, családias légkörben tevékenykedhetnek. A

gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a

játékidő ne csorbuljon, hogy a szülők felé is közvetítsék ennek fontosságát.

9

Óvodapedagógiánk jellemzői

Szeretetteljes, családias, esztétikailag is igényes, biztonságot adó vidám, óvodai élet

biztosítása.

Alapvető emberi értékek közvetítése

A gyermeket önmagához képest fejlesztjük, apró lépésekben, türelmesen, építve

természetes kíváncsiságára.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek legalapvetőbb és legfejlesztőbb tevékenysége a

J Á T É K.

Gyermekképünk

A gyermek önálló személyiség, állandó változásban lévő, önálló vágyakkal és

képességekkel rendelkező ember. Még nincs kialakult énképe, az őt körülvevő emberek

visszajelzéseiből tudja, hogy hol a helye a világban, és most kezdi megtapasztalni, hogy

milyen is ez a világ. Hihetetlenül fontos, hogy mit és hogyan mutatunk meg neki először.

Pedagógusképünk

Az óvoda pedagógusaira a humánum, a pedagógiai optimizmus, az elfogadás, a másság

tolerálása a jellemző. A pedagógusi attitűd meleg, megengedő

Fontos az állandó, egy életen át tartó tanulás, az önképzés és továbbképzés igénye.

A nevelőtestület magasan képzett tenni vágyó. Képes az együttműködésre, egymás

megbecsülésére, tiszteletére. A légkör nyugodt, derűs. A pedagógusok élnek törvény adta

pedagógiai szabadságukkal, de nem élnek vissza vele. Felelősségteljes, tudatos szakmai

munkát végeznek.

Mindkét telephely a helyi sajátságokhoz igazodva építi fel saját profilját.

10

Személyi feltételek

MEGNEVEZÉS ARANY

/fő/

JÓKAI

/fő/ ÖSSZ.

PEDAGÓGUSOK SZÁMA

Magasabb vezető 1 - 1

Telephely vezető - 1 1

Óvodapedagógus 12 3 15

PEDAGÓGUS. ÖSSZ. 13 4 17

NEVELÉST SEGÍTŐK.

Pedagógiai asszisztens 1 1 2

Dajka 6 2 8

KISEGÍTŐ DOLGOZÓK

Óvodatitkár 1 - 1

KÖZALK. SZÁMA 21 7 28

A nevelőtestület képzettségi mutatói

Minden pedagógus felsőfokú óvónőképzőt, vagy főiskolát végzett.

A hétévenkénti kötelező továbbképzésen minden pedagógus részt vett.

Szakvizsgával rendelkezik: 5 fő

Programunk megvalósításához a személyi ellátottság megfelelő.

Esélyegyenlőség az óvodában

A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és

időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze

meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei

meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek

alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei,

kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés

nélkül – rendkívül fejleszthetőek.

A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív

fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki

fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési

nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai

pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni

tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó

lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai

11

szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen

ellensúlyozhatók.

A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és

nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az

óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél kiemelt szerepük és felelősségük

van.

Alapelvek:

- Minden gyermek sikeressége legyen biztosított.

- A gyermek sikeressége az intézmény sikerességének záloga.

- A partnerközpontú működés továbberősítése.

- A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása.

Sikerkritériumok:

- A gyerekek szeretnek óvodába járni.

- A HHH és a HH gyerekek óvodai hiányzása csökken, az iskolakezdést az

óvoda-iskola átmenet kezelése sikeres, az átlépő gyerekek többségénél

kudarcmentes iskolakezdést eredményeznek.

- Az óvoda hatékonyan segíti a szociokulturális hátrányok csökkentését.

- Megtörténik a folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás a partnerekkel.

- Innovatív nevelőtestület.

Sikerfeltételek:

A partneri kapcsolatok erősítése:

- A család és az óvoda értékrendje közeledik.

- Az óvoda- iskola közötti átmenet tervszerű pedagógiai kezelése programszerűen

megvalósul.

- A fenntartóval való együttműködés az esélyhátrányok csökkentése érdekében

intenzív.

- Az összes érintett partner közötti kapcsolattartás megfelelő színvonalú.

Az óvoda tárgyi feltételei

A tárgyi feltételek bemutatása telephelyenként történik.

Kidolgoztuk az óvodára a minimális eszközjegyzék előírásainak megfelelően a

szükségleteket. A beszerzéseket ütemeztük, ill. az anyagi erők függvényében folyamatos a

beszerzés. A minimális eszköz jegyzék az intézményben megtalálható.

12

A program megvalósításához a tárgyi feltételek pillanatnyilag megfelelőek, a törvényi

előírások betartásához a fejlesztés szükséges.

A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése

Célja: a pedagógiai gyakorlat fejlesztése és segítése.

Területei:

- dokumentumok ellenőrzése, elemzése

- a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése

- a pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése

- a helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése.

Az ellenőrzés elsősorban a magasabb vezető feladata. A vezetők feladatait, a

feladatmegosztásokat, a kapcsolattartás, az információs csatornák rendszerét és szabályait

az SZMSZ-ben rögzítettük.

A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése

A program sikerkritériumát a cél és feladatrendszer, valamint a „Fejlődés várható

eredménye az óvodáskor végén” címmel kiemelt programelem jelenti.

A program ellenőrzésében és értékelésében valamennyi óvónő részt vesz.

A bevezetést követő első év végén átfogó értékelés.

A bevezetést követően háromévenként a nevelési folyamat vizsgálata. Az értékelés

a sikerkritériumok figyelembevételével történik

Mindkét működési terület helyi sajátosságait figyelembe véve végzi munkáját. A

szakmai kérdések a működési területeken külön, külön kerültek kidolgozásra.

13

„SZÉP SZÓVAL, MELEG SZÍVVEL,

TISZTESSÉGGEL”

Az Arany János Óvoda

(székhely intézmény)

Pedagógiai Programja

2018

14

1. AJÁNLÁS

Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes

„Íme, az én törvényeim gyűjteménye:

Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam

el.

Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább.

Íme, amit tanultam:

Ossz meg mindent másokkal!

Ne csalj a játékban!

Ne bánts másokat!

Mindent oda tégy vissza, ahonnan elvetted!

Rakj rendet magad után!

Ne vedd el másét!

Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál!

Evés előtt moss kezet!

Élj mértékkel! Minden nap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj,

játssz, és dolgozz egy keveset!

Délutánonként szundíts egyet!

A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét, és ne

szakadjatok el egymástól!

Ismerd fel a csodát! Ne feledd a magocskát a műanyag pohárban.

Az aranyhalak, a hörcsögök, a fehéregerek, még a magocska is a

műanyagpohárban - mind meghalnak egyszer. Mi is.

Emlékezz a Dick és Jane könyvekre és az első szóra, amit megtanultál - a

legfontosabbikra – NÉZD!

Minden fontos dolog bennünk foglaltatik. A szeretet és az alapvető higiénia. Az

ökológia, a politika, az egyenlőség és az értelmes élet.

Válaszd ki bármelyik pontot, fordítsd le bölcs felnőtt szavakra és alkalmazd

családodra, kormányodra, munkádra, egész életedre – meglátod bölcsnek és igaznak fogod

találni.

Gondold csak el, mennyivel jobb volna a világ, ha összes lakója süteményt és tejet

uzsonnázna minden délután három órakor, aztán pedig fogná a plédjét és szunyókálna

keveset. És milyen jó volna, ha az összes kormány oda tenne vissza mindent, ahonnét

elvette, és rendet rakna maga után. És akárhány éves is vagy, még mindig érvényes a

szabály:

A nagyvilágban fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól.”

Robert Fulghum

15

2. PREAMBULUM

Az óvoda hivatalos elnevezése:

Arany János Óvoda

Az óvoda telephelye, posta címe:

2800 Tatabánya, Vadász utca 22.

Az óvoda működési területe:

Tatabánya

Az óvoda fenntartója:

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az óvoda alapító okiratának száma:

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

hatályos:

Az alapítás éve: 1973

Az óvoda felügyeleti szerve:

Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Jegyzője

Az óvoda gazdálkodási jogköre:

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Jogállása: Önálló jogi személy

Az óvoda vezetője:

Sztán Józsefné

16

3. HELYZETKÉP

3.1. Az óvoda működési területe

Városunk a Vértes és a Gerecse hegység lábainál fekszik, szép természeti környezetben.

Óvodánk jellegzetesen lakótelepi intézmény, a Dózsakerti lakótelep szívében központi

helyen, mégis forgalmas utaktól távol, ligetszerű környezetben épült.

Az óvodát igénybevevő családok többnyire bérből és fizetésből élők. Programunk

készítése előtt kikértük véleményüket. Alapvető céljaink, a nevelésről alkotott

véleményünk egybecseng. A gyerekek többsége gondos nevelésben részesül.

3.2. Az óvodai csoportok száma, megoszlása, alakításának szempontjai

A csoportok száma: 6

Engedélyezett létszám: 158 fő

A kihasználtság évek óta 100% körül mozog

Óvodánkban 3 vegyes és 3 homogén életkorú csoport működik.

Miért döntöttünk úgy hogy mindkét formát alkalmazzuk?

Az óvodába jelentkező gyermekek életkori megoszlása vegyes csoport indítását

tette indokolttá

Élve a pedagógiai szabadságukkal, a pedagógusok egy része a vegyes szervezési

formát találta alkalmasabbnak az eredményesebb nevelés érdekében.

A szülők véleménye igen megoszló volt, a testvérek egy csoportban való nevelését

örömmel vették.

Összehasonlítottuk a vegyes és tiszta életkorú csoportokban folyó munkát.

Tapasztalataink:

Az a tény, hogy mindkét szervezési forma megtalálható az óvodában, nem okozott

problémákat. Jól kezelhető mindkét forma. Az egységes arculatot nem zavarja, inkább

színesíti. A szülők elvárásainak is jobban eleget tudunk tenni, hiszen van választási

lehetőségük.

17

3.3. Személyi feltételek

A nevelőmunkát az óvoda nyitva tartása alatt óvodapedagógusok végzik.

Személyük minta a nevelésben. A testületre jellemző a természet-, az egészséges életmód-,

a sport szeretet és a kreativitás. A nevelő testület tagjai hatékonyan tudnak együtt dolgozni.

Magatartásukat az elfogadás, a tolerancia és a kezdeményezőkészség jellemzi.

Az elmúlt években a továbbképzési terveket a kiemelt feladatainkra koncentrálva állítottuk

össze.

Az alkalmazottak száma: 21 fő

Az alkalmazottak megoszlása:

Óvodavezető 1 fő

Óvodapedagógus 12 fő

Pedagógiai asszisztens 1 fő

Dajka 6 fő

Óvodatitkár 1 fő

3.4. Tradíciók, büszkeségeink

Az óvodánkból kikerülő gyermekek képességeikhez mérten fejlettek, nyitottak, az

ismeretszerzéshez való viszonyuk pozitív

Sok tehetséges, kreatív ember indult el az óvodánkból

Nagyon sok az élményt nyújtó program

Erdei tábor szervezése

A rendezvények magas színvonala

Az emeltszintű testnevelés oktatást biztosító iskola előzetes felmérésein a

gyermekeink évről évre nagy számban megfelelnek a követelményeknek

Óvónői bábcsoport működése

Család-óvoda jó kapcsolata, együttműködése

Pályázatokon való sikeres részvétel

4. NEVELÉSI FILOZÓFIÁNK

4.1. Alapelveink

Az óvodás gyermek érzelem vezérelt, ezért fontosnak tartjuk az érzelmi

biztonságot, az állandó értékrendet és a szeretetteljes légkört.

18

Az óvodáskorú gyermek fő tevékenysége a játék

A gyermek nevelésének elsődleges színterének a családot tartjuk , az óvoda segítő,

kiegészítő szerepet tölt be

Alapvető emberi értékeket közvetítünk.

A gyermek jogait, fejlődő személyiségét tiszteletben tartjuk.

Pedagógiai munkánkkal segítjük az óvoda-iskola átmenet eredményességét

4.2. Céljaink

Céljaink megfogalmazásakor az az elv vezérelt bennünket, hogy a gyermek olyan

közegben élhessen, melyben megtapasztalja, hogy milyen fontos ő, hisz egyszeri és

megismételhetetlen, és milyen fontos dolog, hogy közösségben él, a közösség együtt

milyen sokra képes.

A világot a gyermeki látásmódnak megfelelően a maga komplexitásában igyekszünk a

gyermek elé tárni, építve kíváncsiságára, aktivitására.

Legfontosabb pedagógiai célkitűzéseink:

Családias, befogadó, lehetőleg stressz-mentes, élménydús, vidám, kiegyensúlyozott

óvodai légkör biztosítása

Testben és lélekben egészségesebb gyermekek nevelése

Differenciált, a gyermek egyéni fejlődési üteméhez, készségeihez, képességeihez

igazodó fejlesztés

Minden gyermek az egyéni képességeihez mérten váljon éretté az óvodáskor végére

A gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése, a másság elfogadása

5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a

feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek

tervezésével, szervezésével. A napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a

gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A

rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.

Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Figyeltünk a tevékenységek közötti

harmonikus arányok kialakítására, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A kötelező

foglalkozások időtartama legfeljebb 30 perc kehet. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport

19

óvodapedagógusai alakították ki, az itt leírtak, csak az általános érvényű időkereteket

szabják meg.

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a

gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti

önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a

fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az

óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvoda

teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét

óvodapedagógus irányítja.

5.1. Óvodai jogviszony létesítése

Az óvoda 3-7, egyes esetekben 8 éves korig nevel egészséges gyermekeket. Integrált

nevelés csak abban az esetben lehetséges, ha megfelelő tárgyi és személyi feltételeket

tudunk biztosítani.

5.2. Munkaidő beosztás

A csoportban az óvónők váltásban dolgoznak. Általában 2 hétig délelőtt, 2 hétig délután.

Ez a szabály rugalmas, ha a csoport folyamatos tevékenysége megkívánja, módosulhat a

beosztás. Az óvodapedagógusok munkaidejének kezdete és vége lépcsőzetes.

5.3. Az óvoda nyitvatartási rendje

Az óvoda 5.30-16.30-ig tart nyitva, az óvodahasználók igényei alapján a fenntartó

egyetértésével módosítható.

5.4. Óvodai napirend

5.30-6.30 Összevont csoportban gyülekező, szükség szerint pihenés, játék

6.30-8.30 Játék, ráhangolódás az óvodai életre, reggeli

8.30-11.30 Játék, játékos foglalkozások, (kötött, kötetlen formában)

ismerkedés a szűkebb és tágabb környezettel. Levegőzés,

mozgásos játékok

11.30-15.00 Ebéd, pihenés, uzsonna

15.00-16.30 Játék a szülők érkezéséig

20

A napirend egyszerre stabil és rugalmas. Szolgálja a gyermek számára megnyugtató

ritmust, de a csoportok napi tevékenysége változatos, színes. A játékos foglalkozások

szervezése indulhat a gyermek és a pedagógus kezdeményezéséből és történhet kötött

formában is. A pihenés ideje a gyermek szükségleteihez igazodik, és nem jelent alvási

kötelezettséget.

5.5. A nevelőmunka tervezése, a csoportok munkáját segítő dokumentumok

a) Éves terv

Segíti az óvodai nevelés gyakorlati megvalósítását. A pedagógus a gyermekek

szükségleteinek megfelelően, módszertani szabadságával élve készíti el, a tanév elején, az

évszakok köré csoportosítva.

b) Csoportnapló

Vezetése papír alapon, vagy elektronikus úton is lehetséges. Tartalmazza a nevelési

éven belüli feladatokat, a heti és napirend szerint megvalósuló tevékenységeket, a tervezett

programokat, azok időpontját, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat, az

értékeléseket.

c) Mulasztási napló

d) Anamnézislapok

A gyermek óvodába kerülésekor, a szülővel való beszélgetés alapján az óvónő tölti ki.

e) Az egyéni fejlettség mutatói

Vezetése folyamatos 3-7 éves korig

f) Tájékozódó vizsgálat

Nagycsoport év elején végzik el az óvónők, az „Amit az óvónőnek észre kell venni”

című könyv alapján.

g) Tájékoztató a tanköteles gyermekek egyéni fejlettségéről, a szülő részére óvodáskor

végén.

h) Egyéni fejlesztési terv Az óvodapedagógus az általános pedagógiai célrendszer

figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat.

A gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott

adatokból kiindulva készíti el a fejlesztésre vonatkozó terveket és szükség esetén

módosítja.

21

6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI - Az óvodai nevelés általános feladatai

Az egyes fejezetek végén található várható fejlettségi szintek az optimális állapotot

jelölik. A gyerekek egyéni képességeitől függően változó mértékű eltérések

mutatkozhatnak.

6. 1. Egészségfejlesztési program, egészséges életmódra nevelés

Cél:

A gyermek testi, lelki fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód szokásainak,

igényének megalapozása

Feladatok:

Helyes életritmus kialakítása (rugalmas heti és napirend)

Biztonságos, tiszta környezet biztosítása az udvaron és az épületben

A gyermek egészségének óvása, edzése, védelme, megőrzése

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a

betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a magas cukor,

só és telítetlen zsírtartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek,

gyümölcsök, tejtermékek fogyasztásának ösztönzése

A fogmosás helyes technikájának elsajátítása

Baleset megelőzés, a baleset biztonsággal kapcsolatos szokások, magatartásformák

kialakítása

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása

Testi képességek fejlődésének hatékony biztosítása. A mozgásigény kielégítése,

harmonikus mozgás fejlesztése

A családtól hozott szokások, a különböző fejlődési ütem tolerálása, szükség szerint

kompenzálás

Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal

együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési

feladatok ellátása.

1. Nevelési év elején konzultáció az óvoda orvosával a nevelési nehézségek

hátterében húzódó esetleges egészségügyi problémák kiszűrése érdekében

2. Fogorvosi szűrés évente két alkalommal

3. Védőnővel való rendszeres kapcsolattartás

22

4. Egészséghét szervezése mentálhigiénés szakemberek bevonásával

A tisztaság, a rend iránti igény kialakítása. A játék szabadsága ne sérüljön ennek

jegyében, de meghatározott helyzetekben tudjon a gyermek vigyázni saját és

környezete tisztaságára, épségére

Várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

Tisztálkodásban: Helyesen és szükség szerint használja a tisztálkodó eszközöket

(szappan, körömkefe, fésű, fogkefe)

Ismeri a WC használat szabályait, a helyes orrfújás technikáját

Öltözködésben: Tud helyes sorrendben öltözködni, gombolni, cipőt fűzni, kötni

Igényes külső megjelenésére

Étkezésben: Ismeri a kulturált étkezés szabályait, csukott szájjal rág, ügyel az asztal

rendjére

Megfelelően használja az evőeszközöket

Képes az önkiszolgálásra, naposi munkára

Rendszeretetben: Ügyel környezete rendjére, tisztaságára

Segít a rendteremtés folyamatában

Önállóan hajtogatja és rakja helyére a ruháit, takaróját

Használat után helyre teszi a játékokat, eszközöket

Használja a lábtörlőt

Edzettség terén: Alkalmazkodik az időjárás változásaihoz

Kitartó, jól terhelhető

Egyre ellenállóbb a betegségekkel szemben

Izomzata jól fejlett, testtartása szabályos, légzéstechnikája jó

6. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

Célok:

A gyermek biztonságban érezze magát, szeretetteljes, elfogadó légkör, érzelmi

biztonság vegye körül, szeressen óvodába járni. A társas kapcsolatait pozitív

érzelmi töltése érdekében a pedagógus tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés

változatos módszereit. Meleg, megengedő pedagógusi attitűd

Az újonnan óvodába kerülő gyermek részére fokozatos átmenet biztosításával a

beilleszkedés maximális segítése. Végtelen türelem, szeretet a gyermek felé,

23

elegendő idő adása az új környezet, a társak megismerésére

A migráns családokból érkező gyerekek szeretetteljes befogadása

Modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodapedagógus és az

óvoda többi dolgozója részéről

Önálló konfliktusmegoldás támogatása

Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz és családhoz való

kötődés, a hazaszeretet, a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek

alapja

Tudjon rácsodálkozni a természet és az emberi környezet szépségeire, tudja

megbecsülni azokat

Feladatok:

A gyermek szociális érzékenységének, én tudata fejlődésének, az önkifejező és

önérvényesítő törekvéseinek segítése

A másság elfogadására, tiszteletére nevelés

Biztonságos, nyitott légkör biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek

közötti, valamint a gyermek és a felnőttek közötti minél gyakoribb érzelmeket

erősítő helyzetek teremtése

A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása

Demokratikus csoportirányítás. Toleráns magatartás, a gyermek értékelésekor a

pozitív megerősítés, és nem az elmarasztalás

Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait,

igényeit, véleményét, mint ahogy a gyerektől is elvárja a szokások, szabályok

betartását

Inkluzív nevelés. A különleges bánásmódot igénylő, nehezebben fejlődő, hátrányos

helyzetű, vagy épp kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekre fokozottabban

figyeljen, segítse fejlődését, beilleszkedését, szükség esetén kérje szakember

pszichológus, logopédus vagy gyógypedagógus segítségét

A fejlődés várható eredményei:

A gyermek a közös tevékenységekben aktívan részt vesz

Az eddigi kialakult szokások a gyermek igényévé válnak

Együttműködik a közös cél elérésében, örül a csoport közös sikerének

Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit /elismerés, nemtetszés, öröm,

bíztatás, szomorúság/

Önálló véleményalkotásra is vállalkozik. Választ - dönt bizonyos megszokott

24

helyzetekben

Képes elfogadni a másságot

Ismerős környezetben /az óvodában/ biztonságosan mozog

Nyitott, szívesen teremt kapcsolatot a felnőttekkel és a gyermekekkel egyaránt

Ismeri és alkalmazza az alapvető udvariassági normákat, a kulturált viselkedés

szabályait a társadalmi és a természeti környezetben is

Rendelkezik az iskoláskorba lépés pszichikus feltételeivel

6.3. Értelmi fejlesztés

Célok:

Változatos tevékenységek biztosítása, hogy élményeket, tapasztalatokat szerezzen

az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről

A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése,

különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az

értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése

A játékban rejlő lehetőségek tudatos felhasználása az értelmi nevelés érdekében

A gyermekek ismeretszerzéshez való viszonya pozitív maradjon

A gyermekek a cselekvő-szemléletes gondolkodásmódtól jussanak el az alakuló

fogalmi gondolkodásig

Feladatok:

Tudatosan szervezett, a gyermekre komplexen ható, élmény dús óvodai élet,

elsősorban a játék feltételeinek megteremtése

A tapasztalatszerzés pozitív érzelmi töltésének megéreztetése és megtartása, ami az

értelmi nevelés alapja

Olyan helyzetek teremtése, amelyben fejlődik a gyermeknek azon képessége, hogy

bizonyos tárgyat másikkal helyettesítsen, tervezzen és képes legyen elképzelni

magában a cselekvést és annak eredményeit. Így a gyermek gondolkodása

rugalmassá válik, ismereteit változó szituációkban is képes alkalmazni

A gyermek érdeklődési területének ismeretében, arra építve motiváljuk a különböző

tevékenységekre

Szabály- és feladattudat fejlesztése

25

A fejlesztés várható eredményei:

Figyelmüket tudják összpontosítani

Megbízható emlékezettel rendelkeznek

Feladattudatuk kialakult

Türelem és kitartás jellemzi őket

Gondolkodásuk problémamegoldó, kreatív

Elemi ok- okozati összefüggéseket felismernek

Kialakulnak képességeik, készségeik, melynek révén eljutnak a cselekvő

gondolkodás szintjéről a fogalmi gondolkodásig

6.4. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció

Célok:

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés elsősorban magyar

irodalmi műveken keresztül

A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása,

ösztönzése, ehhez megfelelő nyugodt kommunikációs tér biztosítása

Olyan hangulat megteremtése, amelyben a gyermekek egymás közötti

kommunikációja erősödhet, elmondhatják élményeiket és bátran kérdezhetnek.

Mintaadás a felnőttek helyes beszédkultúrájával

Feladatok:

Irodalmi élmények nyújtása

Nyelvművelő, beszéd- és légzéstechnikai játékok

Gondolkodtató, emlékeztető, absztraháló kérdések

Találós kérdések, barkohba, mondókák

Mesék, bábjáték, dramatizálás

Szókincsbővítés

Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek fejlesztése egyéni bánásmóddal,

beszéltetéssel, párbeszéddel

Hallási, beszédhallási figyelem, észlelés fejlesztése

A beszédhibás gyerekek szakemberhez juttatása

A fejlesztés várható eredményei:

Szívesen beszélnek, beszélgetést kezdeményeznek

Választékosan fejezik ki magukat

Türelemmel végig hallgatják mások mondanivalóját

26

Ismerik és használják a metakommunikációs jeleket

Érzelmeiket, gondolataikat ki tudják fejezni

Képesek a hangok észlelésére, helyes képzésére, a szavak megfogalmazására,

mondatok alkotásra

7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

Játék

Vers, mese

Ének, zene énekes játék, tánc

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Mozgás

A külső világ tevékeny megismerése

Munka jellegű tevékenységek

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

7.1. Játék

Az óvodáskorú gyermek legfontosabb, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő,

élményt adó tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.

Kiemelt jelentősége a napirendben is mutatkozik. A játék a gyermek önként választott

szabad tevékenysége.

Célok:

A szabad játék túlsúlyának érvényesülése

Az óvodapedagógus tudatos jelenléte, természetes óvónői magatartás, indirekt

játékirányítás

Folyamatosan sok-sok lehetőség biztosítása a gyermekeknek arra, hogy a

számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben gyakorolhassák

azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegítik

Feladatok:

Megfelelő élmények biztosítása a különböző játékformákhoz

Nyugodt légkör biztosítása, az együttlét alapvető szabályainak, szokásainak

kialakítása, hogy kapkodás nélkül, elmélyülten játszhassanak

Megfelelő időkeretek biztosítása. A napirendben a játékra kell a legtöbb időt

fordítani

27

Megfelelő hely biztosítása a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Legyenek

állandó játszóhelyek, de legyen lehetőség a változtatásra is

Az életkornak megfelelő eszközök biztosítása

A fejlődés várható eredménye:

Alkalmazkodnak a játékszabályokhoz

Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait

Képesek játékhelyzeteket létrehozni

Önállóan tudnak szervezni, szerepet osztani és az eszközöket megválasztani vagy

létrehozni

Szoros baráti kapcsolatok alakulnak ki

7.2. Vers, mese

A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő

kombinálása az önkifejezés egyik módja.

A vers, a mese az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra, megfelelő

viselkedésformákra tanít, segíti a világ megismerését.

Az irodalmi anyag legjelentősebb részét magyar népi mondókák, ringatók, népmesék

alkotják.

Célok:

A mesélő és a gyermek közötti bensőséges kapcsolaton keresztül érzelmi

biztonság nyújtása

A mesék hallgatásával, kijátszásával a szorongás oldása

Az anyanyelvi kódok helyes elsajátításának segítése

A beszéd eszközként való használatának fejlesztése, szókincsfejlesztés

A beszédkedv felkeltése, megerősítése

A sorrendi /szeriális/ felfogás és kivitelezés erősítése

Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése

A könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód

elsajátíttatása

Feladatok:

A meghitt légkör megteremtése

Mindennapos verselés és mondókázás a magyar gyermekköltészetre és a dajkai

hagyományokra építve

Hetente legalább egy kötelező mesét tervezünk a délelőtt folyamán, amelyet

28

minden gyermek közösen hallgat meg

A hangulatot - harsány eljárások nélkül, mesehallgatásra utaló, ismétlődő -

szokásokkal kell a mesélőnek megteremtenie /pl. Mesesarok használata vagy

meseházikóban a gyertya lángja hívogat stb./

A mondókát, verset többnyire cselekvés, mozgás, játék közben az adott

tevékenységhez kapcsolódóan ismertetjük meg a gyermekkel. A természet

változásai, az állatok megfigyelése, az udvari játék megfelelő alkalom lehet rá

Szükséges, hogy az óvónő verskészlete megfelelő legyen

Nem a megtanítás, hanem az élményadás a cél

Élő mesemondással közvetítjük a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi műveket

Elősegítjük a gyerekek önálló elképzeléseinek megvalósítását, hogy megfelelő

eszközökkel el is játszhassák a nekik tetsző meséket

Lehetővé tesszük, hogy mese vagy más élményeiket dramatizálással, bábozással,

vagy rajzban bármikor kifejezhessék. Ehhez biztosítunk többféle anyagot,

maskarát, állandó helyen tartva, bármikor elérhetően

Színházi, bábszínházi élményeket biztosítunk

A fejlesztés várható jellemzői óvodás kor végére:

Várják, kérik a mesemondást, maguk is szívesen segítenek a mesemondás –

hallgatás feltételeinek megteremtésében illetve kialakításában

Figyelmesen, érdeklődéssel végighallgatják a mesét, miközben tekintetükön,

arckifejezésükön láthatóvá válik, hogy belső képzeleti képek segítségével követik a

mese fonalát

A folytatásos versek, mesék szálait össze tudják kötni

Képesek koruknak megfelelő színházi előadás cselekményének követésére

Szívesen beszélgetnek - mondják el élményeiket - nevezik meg kedvenc meséik

szereplői

Ismernek néhány mondókát, mesét, verset

Spontán módon is szívesen mondogatnak ritmikus vidám szövegeket, versikéket,

ismert vagy kitalált meséket

Meseélményeiket beleviszik játékukba - ismert mesemotívumok, szereplők

felhasználásával báboznak, dramatizálnak mesét

A megismert szavak jelentését ismerik, átemelik az aktív szókincsükbe

Igényük van a hallott irodalmi művek újrahallgatására, vagy újabbak

megismerésére

29

Szeretik, óvják a könyveket - tudnak bánni velük

7.3. Ének, zene, énekes játék, tánc

Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a

dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a

gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.

Célok:

Az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése

A gyermek zenei élményhez juttatása az óvónő és a gyermek egyéni, társas

vokális illetve hangszeres zenélésén keresztül

Társas együttlét fontossága, közösségi élménynyújtás

Zenei készségek, képességek kialakítása, fejlesztése/ mint ritmusérzék, zenei

hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv/

Mozgás - testtartás dalhelyzethez való igazításának megalapozása /kiemelten

egyensúlyérzék!/

Zenei élményen keresztül a magyar nyelv ritmikájának, dallamának,

hangsúlyainak megéreztetése

A magyar népi kultúrához / népi játékok, néptánc/ illetve a hagyományokhoz

kapcsolódó dalok, a szomszéd és más népek dalai, valamint műzenei, igényesen

válogatott kortárs művészeti alkotások megismertetése

Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok megismertetése, a hagyományok

ápolására való törekvés

A készségek komplex fejlesztésén keresztül a gyermek esztétikai érzékének

fejlesztése

Feladatok:

3 - 4 éves korban legfontosabb az éneklés hangulatának, az együttesség

örömének megéreztetése / saját testén, mozgásán keresztül/ és megszerettetése, a

készségek csiszolása mindennapi, spontán formában

5 - 7 éves korban szükséges a zenei képességek / kiemelten a ritmusérzék és

hozzá kapcsolódó egyensúlyérzék illetve zenei hallás/ rendszeres és következetes

fejlesztése, melynek formái egyéni, páros, kis csoportban történő vagy egész

csoportot átölelő is lehet

Változatos térformákkal való ismerkedés, a néptánc alapjainak elsajátítása

30

Magyar hagyományok, szokások felelevenítése, dalanyag bemutatása

Ünnepekhez kapcsolódó népdalok, műdalok, játékok megismertetése

Tevékenységekben, játékban adódó spontán helyzetek kihasználása

A fejlesztés várható eredményei:

Tudjon természetes tempóban járni, tempót tartani

Érezze az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát és fejezze ki cselekvéssel is /taps,

ritmushangszerek/

Különböztesse meg és reprodukálja a halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély

fogalom párokat

Ismerje fel a dallammotívum alapján a hallott dalt, zenei és zörej hangokat,

hangszerek hangját

Törekedjen a tiszta éneklésre

Énekeljen vissza dallamokat

Énekeljen felelgetős dalt társaival vagy a csoporttal

Próbálkozzon dallamrögtönzésekkel, találjon ki játékot, mozgást dallamokhoz

Tudjon egyszerű, táncos mozgásokat végezni helyes testtartással

Ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget /kör, csigavonal, kapu/

Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét

Tudjon az ünnepi alkalmakhoz és a hagyományokhoz kapcsolódó dalokat,

játékokat

7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Az ábrázolás különböző formái a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az

esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség

fejlődésének. Alaptevékenység, mint a játék. A tárgyi világ megismerésén, feldolgozásán,

újra alkotásán keresztül alakul ki a gyermek sajátos vizuális kifejezésmódja, a vizuális

közlő nyelv.

Célok:

Belső képek gazdagítása, képi gondolkodás fejlesztése

Népi kismesterségekkel való ismerkedés

Kreativitás fejlesztése

Változatos technikák és eszközök megismertetése

Az érzékszervek aktivizálásán keresztül megismerő folyamatok fejlesztése

Szenzoros koordináció tökéletesítése

31

Esztétikai érzékük, igényességük, szép iránti igényük kialakítása

Feladatok:

Nyugodt légkör biztosítása, az ábrázoló tevékenység állandó helyének

megteremtése

Több technikai lehetőséget kínáló eszköz tárolása nyitott polcon a mindennapi

ábrázoláshoz

Tudatosan tervezett, komplex foglalkozások keretein belül is motiválunk az

ábrázolásra, időnként témaadással segítjük a vizuális látásmód alakulását

Ünnepkörökhöz kapcsolódó, szülőket is bevonó játszóházak szervezése

Többféle anyaggal való megismertetés

Eszközök használatának megismertetése

Technikai alapok megismertetése

Szokások kialakítása

Élménynyújtás

A gyerekek spontán alkotásainak figyelemmel kísérése, amely a további tervezés

alapja

A gyermeki alkotások közösségi rendezvényeken való bemutatása

A tehetségek bátorítása

A fejlesztés várható eredményei:

Ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére örömmel, bátran, biztonsággal

használják az ábrázolás eszközeit

Vizuális kifejezésmódjuk változatos

Tudnak kiemelni megkülönböztető jegyeket

Ismerik és használják a különböző technikákat

A megismert technikák és eszközök alkalmazásával kreatívan tudnak a

játékukhoz kiegészítő elemeket készíteni

7.5. Mozgás

A 3 - 7 éves korosztály, mozgás - és szellemi fejlődése szoros kölcsönhatásban áll

egymással. Ezért a gyermekek egészséges, harmonikus fejlődéséhez hangsúlyosan fontos a

mozgásfejlesztés, ami az óvodánkban kiemelten kezelt feladat.

Célok:

A spontán mozgáslehetőségek és a szervezett mozgásformák biztosítása

32

A mozgásöröm felkeltése, a kevésbé ügyes bátortalan gyermek számára is

A mozgásigény kielégítése

A testi képességek fejlesztése / pl.: erő, ügyesség, állóképesség /

Alapvető mozgásformák elsajátíttatása / járás, futás, rendgyakorlatok, gimnasztika,

egyensúlyozás, ugrás, labdagyakorlatok/

Mozgáskoordináció alakítása

Testséma, téri orientáció fejlesztése

Egészséges testi növekedés elősegítése

Erkölcsi, akarati élet fejlesztése

Lehetőség szerint a nagycsoportos gyermekek vízhez szoktatása

Felvállaljuk a mozgásszervi problémák /bokasüllyedés, hanyag tartás,

gerincferdülés/ prevencióját, a tehetséges gyermekek gondozását

Feladatok:

Lehetőség szerint minden nap szabad levegőn való tartózkodás, s ott spontán

mozgáslehetőség biztosítása a gyermekeknek. A KRESZ pálya és a műfüves pálya

adta lehetőségek kihasználása

A gyermek spontán mozgásait egészíti ki az irányított mindennapi testnevelés

Az óvónő a csoport napirendjéhez igazodva dönti el, hogy ennek idejét testnevelési

játékokkal vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával tölti ki.

Célzott feladatadást és intenzívebb mozgást tartalmasabb, a korcsoporttól függően

heti egy alkalommal, 20 - 40 percre szervezett testnevelés foglalkozások az óvoda

tornatermében vagy az udvaron. Kötött formában, bontott vagy bontatlan

csoportban.

A természetes mozgások szabadban, változatos terepen való alkalmazásának

biztosítása az óvoda udvarán és kirándulásokon / dombra, emelkedőre felmászás,

lejtőn leereszkedés, lefutás, egyenetlen terepen való járás stb.

Alkalmanként egyéb mozgásformák lehetőségének biztosítása, korcsolyázás,

lovaglás, vízhez szoktatás, stb.

A fejlesztés várható eredményei:

A gyermek sajátjává válnak a természetes mozgások / járás, futás, állás, ülés,

csúszás, kúszás, mászás, dobás/

Ezeket harmonikusan, összerendezetten végzi

Ismeri az alapvető testnevelési vezényszavakat

Ismer sok testnevelési játékot / futó, fogó, küzdő, szabályjáték/.

33

Képes szabályok betartására, követésére, társra figyelésre

Ismeri saját testét, a jobb és bal oldalt, a téri irányokat

7.6. A külső világ tevékeny megismerése

Célok:

A gyermeket körülvevő világ tevékeny módon való megtapasztalása, megismerése,

ebben az egyén helyének megélése

A környezettudatos magatartás iránti érdeklődés felkeltése, tapasztalatszerzés

elősegítése, az ember természettel szembeni felelősségének megéreztetése

A gyermek „én képének” alakítása, testséma fejlesztése

A természeti környezet szépségének megláttatása, emocionális kötődés kialakítása

A társadalmi környezet, szorosabban vett emberi életünk színhelyeivel való

megismerkedés, az ott használatos magatartásformák, udvariassági szabályok

megtapasztalása, a társadalmi élet normáinak alapozása

Megismertetni és megszerettetni a szülőföld, az itt élő emberek, a hazai táj, a helyi

hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit

A környező világgal való ismerkedés során a különbségek, azonosságok

megláttatása, a tárgyi világ tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak,

téri elhelyezkedésének megtapasztalása, ítélőképesség, logikus gondolkodás

fejlesztése

Feladatok:

Az óvónő segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek

fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában

Természeti és társadalmi környezetünk minél sokoldalúbb megtapasztalásához

biztosítson helyszíneket, törekedjen az ott megtapasztalható élmények

kiaknázására, felfedeztetésére a gyerekek kíváncsiságára alapozva

Az élmények csoportszobai feldolgozásakor a megtapasztalt dolgok közti

összefüggés, ok - okozati viszonyok megláttatása, a gyermekek egyéni fejlődési

szintjéhez mért differenciált feladatadással

A tapasztalatszerzések közben óvónői feladat a matematikai viszonyok, relációk,

mennyiségek megláttatása, fogalmak kialakítása

A matematikai kíváncsiság, érdeklődés felkeltése játékos formában

Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges tapasztalatok megszerzése kötelező vagy

kötetlen foglalkoztatási formában

34

A fejlesztés várható eredményei:

Tisztában van saját teste, személye és az őt körülvevő világ alapvető emberi, tárgyi

viszonyaival, térbeli relációival

Konkrét megtapasztalás révén ismeri a társadalmi és természeti környezet alapvető

viszonyait

Természeti és társadalmi környezetre nyitott, azt érdeklődéssel szemléli, érzékeny a

körülötte történő dolgokra, mer kérdezni, arról véleményt formálni

Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a környezettudatos magatartás alapjait

Tisztában van a matematikai fogalmakkal, mennyiségekkel

Alapvető matematikai műveletek elvégzésére képes (hozzáadás, elvétel,

kiegészítés)

7.7. Munka jellegű tevékenységek

Az élet és közösségi élet egyik mindennapi jelensége, hogy ahhoz hogy élni, létezni,

működni tudjunk, bizonyos feltételeket létre kell hoznunk. Ehhez kell a munka, amely az

élet velejárója már óvodás korban is.

Cél:

A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok

kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát,

kötelességteljesítését, saját és mások elismerésére nevel.

Feladatok:

A játékos tevékenységek által fejlődjenek ki a gyermekek azon készségei, melyek

során tudják önmagukat kiszolgálni.

Közös tevékenységek, a munka során társas kapcsolatok, a csoportra jellemző

erkölcsi szabályok, normák alakítása.

Jusson el a saját személyiségével kapcsolatos munkakészség kialakulása után a

közösség érdekében végzett munkáig.

Munka jellegű tevékenységek formái:

a) önkiszolgáló munka,

b) mindennapi élettel kapcsolatos munka,

c) környezethez kapcsolódó munka.

Az önkiszolgáló munkával kapcsolatos feladatok:

megfelelő idő biztosítása, hogy a fokozatosság elve alapján saját ütemében

fejlődjön az étkezés, öltözködés, testápolás területén

35

ösztönzés az egyre önállóbb feladatvégzésre

kialakítani az igényt az esztétikus, tiszta, rendezett, külső és környezet iránt.

A mindennapi élettel kapcsolatos feladatok:

játszóhely, terem, udvar rendbetétele

étkezés alkalmával esztétikus terítés, majd az edények leszedése, rendteremtés

naposi feladatok

öltöző, mosdó, folyamatos rendbetétele /csap elzárása, ruházatok helyretétele/

A környezeti ciklushoz kapcsolódó munkák:

ünnepi készülődés, valóságos sütés, főzés, ajándékkészítés, a csoportszoba

takarítása, teremdíszítés

tanulással kapcsolatos feladatok: gyűjtés, feldolgozás

udvarrendezés, tisztántartás (levélgereblyézés, állatok etetése, gondozása)

a szerszámokkal, eszközökkel kapcsolatos balesetvédelmi és higiéniai szabályok

ismertetése

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:

a rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik

figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére

a munka jellegű tevékenységek gyakorisága által bizonyos cselekvések szokássá

válnak

a szemét és a hulladékkezelés szokásukká válik

megtanulják a legszükségesebb eszközök szerszámok célszerű használatát

miközben elemi fokon tapasztalatot szereznek munkaszervezésről, a célszerű

sorrendjéről

elismerik a segítségadás lehetőségeit

munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik

önbizalmuk, felelősségérzetük

hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez, egymás megoldását kölcsönös

megértéssel és segítőkészséggel értékelik

a közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek

örömeihez, átéléséhez

a tevékenységek gyakorisága, annak hatása megerősíti a gyermekekben a munka

játéktól eltérő jegyeit

kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága, a dolgozó

ember iránti tisztelet

36

7.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység,

amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja

Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az

óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek

előzetes tapasztalataira, ismereteire.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét

foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

A korai tanulás első nagy időszaka a mozgás és a beszéd fejlődésében a leg-

nyilvánvalóbb. Kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos az észlelés - érzékelés

/percepció/ fejlődése. Nem túlzás azt mondanunk, hogy a mozgás és a percepció alapozza

meg az értelmi fejlődés és a szocializáció valamennyi funkcióját. Ezeknek a céloknak az

érdekében a mindennapi tevékenységekbe építve alkalmazzuk a „MOZGÁSKOTTA”

módszert is, ami minden érzékszervre és agyi funkcióra kihat.

A mozgás és a játék a korosztály alapvető két tevékenysége, melyben a játék úgy

foglal helyet, hogy keretét adja és tartalommal tölti meg a kisgyermek önálló

tevékenységeit. Ez mutatója a fejlődés menetének, és ezért is kap hangsúlyos szerepet

programunkban ez a hármas egység.

A gyermeki látásmód a gondolkodás kialakulásának kezdetén egocentrikus. Fontos,

hogy az „én”-nel kapcsolatos tapasztalatok rendeződjenek el először, stabilizálódjon az én

tudat, ekkor kezdődhet az ismeretek hálójának kialakulása, azaz a negyedik, ötödik életév

betöltése körül.

A korai tapasztalások halmaza akkor rendeződik el biztonsággal, ha a kisgyermek

sokszor találkozik az információkkal. Helyzetmegoldó próbálkozásokkal kell megmérnie

az ismeretek használhatóságát mindig más és más összefüggésekben.

A környezet tevékeny megismerésében, a játéktevékenységben az a legfontosabb,

hogy észrevétlenül tanulja meg alkalmazni az információszerző stratégiákat és rendezni a

tapasztalatokat. Közben alkalmazza a gondolkodási műveleteket. Keresi az azonosságokat,

különbözőségeket, csoportosít, konkretizál, általánosít. Ezek segítik a későbbiekben oly

fontossá váló absztrakció kialakulását.

Ahogy tökéletesedik az észlelés a gyermek számára mind érthetőbbé válik a világ.

Cselekvéses, képi és szimbolikus úton rendeződik az egészé, gondolkodássá, viselkedéssé.

37

Célok:

Az ismeretszerzéshez való viszony pozitív maradjon. Így a gyermek a tanulás

folyamatában motivált marad, és a későbbi tanulási nehézségek és a beilleszkedési

zavarok is megelőzhetőbbekké válnak.

A gyermekek legyenek nyitottak, érdeklődők, az ismereteket örömmel fogadják be

Növekedjen állóképességük, erőfeszítésekre is képesek legyenek

Ismerjék meg, és gyakran éljék át a teljesítmény örömét

A gyerekek alkalmassá váljanak, iskolai tanulmányaik megkezdésére

Testileg, lelkileg egészséges, érdeklődő, a világ megismerésére törekvő,

kooperációra képes, kreatív, érzelem gazdag személyiség alakítása

A célok megvalósítása programunk előző fejezeteiben részletesen szerepel

A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez megfelelő eszköz és a szabad

választás lehetőségének biztosítása

8. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS

Célok:

Differenciált, a gyermek fejlődési üteméhez igazodó fejlesztés

Felzárkóztatás és a tehetséggondozás az egész óvodai élet során pozitív és negatív

diszkrimináció nélkül

A játékba ágyazott, vagy mikro csoportban szervezett foglalkozások lehetővé

teszik, hogy minden gyermek képességeinek megfelelő feladatot kapjon. Az

óvodapedagógus arra figyel, hogy éppen „lábujjhegyre" állítsa a gyermeket,

kijelölje a fejlődés irányát

Egyéni fejlesztés esetén, mindig a gyermek aktuális állapotát figyeljük, az ő

képességeihez, készségeihez igazodva fejlesztünk apró lépésekben, türelmesen

Az óvónő feladatai:

Ismerje meg a gyermek családi körülményeit, készségeit, képességeit

Térképezze fel, hogy mely területeken szükséges intenzív fejlesztés

Mindig arról a fejlődési szakaszról indítsa újra, ahol még biztosan mozog

Az értékelés módja a pozitív megerősítés és nem az elmarasztalás

Vegye észre a legkisebb fejlődést, és dicsérje meg érte

Ha az elmaradás jelentős, kérje szakember segítségét

Tehetséggondozás esetén próbálja összegyűjteni azokat a jeleket, melyek a

tehetségre utalnak. Ezek elsősorban a gyermek alkotásai, /építmény, rajz, játék/

38

azok színvonala és az „alkotás” ideje alatti viselkedés

A verbális megnyilvánulások, tesztek nem mérvadók óvodáskorban. Ha a gyermek

tehetséget mutat szükségtelen, sőt néha káros kisgyermekkorban valamilyen intenzív,

különleges fejlesztés. Az ingerben dús környezet, a sokszínű tevékenységek lehetősége, az

észlelés, érzékelés fejlesztése, a felesleges korlátok helyett távlatok biztosítása, az

edzettség teremtik meg azokat az alapokat, melyen a tehetséges gyermek fejlődése is

biztosan elindulhat.

Fontos a családdal való együttműködés és a szocializáció, hiszen ma sem könnyű

tehetséges gyermeknek lenni!

9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az

iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az

állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor

figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális

érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első

alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan

fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a

mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei

kielégítését szándékosan irányítani képes.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével

készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek.

Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés

fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a

térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél

- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett

megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés

mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

39

- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a

figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is

kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek

- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára

érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden

szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a

magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések

lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét,

szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a

gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő

növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás

összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a

magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A

szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító

elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre

felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.

A szociálisan érett gyermek

- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a

feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának,

munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat

célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének

elősegítése.

A BTM-es gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével

végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a

befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

40

10. GYERMEKVÉDELEM

Az óvodai életben kiemelkedő szerepet kapott a gyermekvédelem, és egyre

hangsúlyosabb az esélyegyenlőség megteremtése is. Elengedhetetlen feladat a harmonikus,

biztonságérzetet nyújtó légkör kialakítása, a társas kapcsolatokat formáló, a személyiség

szabad kibontakozását elősegítő inkluzív nevelés, az óvodapedagógusok befogadó

attitűdje.

A gyermekvédelem minden óvodapedagógus feladata.

Célok:

A prevenció, a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség

érdekében nyújtott segítség

A gyermekek érdekeinek érvényesítése és jogainak védelme.

Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése, az esélyegyenlőség

megteremtése

A hátrányos helyzetű gyermekek családjával szorosabb együttműködés

A hátrányos helyzetből adódó lemaradások sikeres ellensúlyozása.

Feladatok:

Felderítő munka, részletes anamnézis óvodába lépéskor

A pedagógusok és az óvoda dolgozói szeretettel, tisztelettel és értőn kezelik a

gyermekek problémáit.

A család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése, a gyermek irántifelelősség

ébrentartása

A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése, megsegítése

A gyermek fejlődésének nyomon követése.

Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről.

Szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny szemlélettel és módszerekkel

partnerré tenni a szülőt.

Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása a családokkal, különös tekintettel

azokra, akik segítségre szorulnak.

A veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekekre fokozottan figyelni, annak

érdekében, hogy azonnali intézkedésre kerülhessen sor, ha a család helyzetében

olyan változás következik be, ami a gyermek helyzetét, testi épségét

veszélyeztetné.

Kapcsolattartás a tanácsadói és szakirányú területekkel.

41

A gyermekvédelmi munka koordinálását a gyermekvédelmi felelős látja el, aki a

nevelőtestület tagja.

11. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI

Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök és jeles napok az óvodai élet vezérfonalát

jelentik. Egy-egy ünnep sajátos hangulata, a hozzákötődő hagyományok, hiedelmek,

szokások felelevenítése óvodai nevelőmunkánk fontos része.

Egy-egy ünnepre a gyerekekkel, hetekkel előtte készülődünk, egyre fokozva a

várakozást, a hangulatot.

Az ünnep hangsúlyos része a meghitt együttlét, közös játék, a nyugalom, az

összetartozás élménye.

A csoportok külön készülnek, de az eseménytől függően csoportban, két csoport, vagy

az egész óvoda együtt ünnepel, erősítve ezzel a „Mi óvodánk” érzését.

Az ünnep gyakori résztvevői a szülők. Esetenként az előkészítő szakaszban / közös

játék illetve díszítő elemek készítése, süteménysütés/, vagy az ünnep „vendégeiként".

Az ünnepkörökön belül kiaknázzuk a fejlesztési és az ismeretszerzési lehetőségeket.

Ezek fő területei:

- természeti - társadalmi nevelés

- művészeti nevelés területei

- testi nevelés.

Ünnepeink egy részében a gyermekeket állítjuk a központba: pl.: születésnap, gyermeknap,

farsang.

Máskor a gyermek, mint ajándékozó szerepel, megismerve az adni akarás, adni tudás

örömét.

Hagyományos ünnepeink:

A keresztény kultúra ünnepei: Karácsony, Húsvét.

A néphagyományokhoz, hiedelmekhez kötődő ünnepek: pl.: Mihály nap,

Márton nap, szüreti mulatság, Lucázás

Újabb kori ünnepek: pl.: Föld napja, Anyák napja, Gyermeknap,

Társadalmi ünnepek pl.: március 15.

A családok bevonását több szempontból is fontosnak tartjuk. Szeretnénk a közvetlen

környezetünkben sugározni egy olyan fajta értékrendet, melyben nem az anyagi javak

nagysága az ünnep legfontosabb tényezője, hanem a szeretet, az egymásra figyelés, a

42

gondok félretevése, az öröm, az életigenlés érzésének hangsúlyozása a fontos.

12. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

12.1. Jókai telephely

Az együttműködés területei: szakmai és gazdálkodási ügyek

Formái:

- vezetői megbeszélések havi rendszerességgel illetve szükség szerint

- továbbképzéseken, közös programokon való részvétel

- szakmai munkaközösségekben való aktív részvétel

- esetleges helyettesítések

- ügyeletek

12.2. A család

Arra törekszünk, hogy a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük,

szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a

családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós

gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük a nevelői felfogásunkat,

programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a

családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Törekszünk arra, hogy összhangban

legyen a családi és az óvodai nevelés.

A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak

tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előre mutató

segítséget.

Óvodánk nyitott. A szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy

előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe.

Évente egy alkalommal nyílt napokat is szervezünk. A családdal történő nyílt, őszinte

együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek

tapasztalniuk kell, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt

példamutatók vagyunk.

A kapcsolattartás formái:

Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele.

Összevont- és csoport szülői értekezletek. Egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai

43

előadásokat szervezünk olyan témákban, amelyek kapcsolódnak a nevelési

értekezleteink témáihoz.

Családlátogatások: családi nevelési szokások megismerése.

Fogadóórák

Egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelően, előzetes időpont

egyeztetés után.

Közös ünneplések, az ünnep előkészítő szakaszában közös játszóházak, ahol a

szülőkkel közösen készítünk ajándékokat, díszítő elemeket.

Családi hétvége, kirándulási, sportolási lehetőségek felkínálása.

12.3. Szülői szervezet

A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermeki és szülői jogok

érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az óvoda vezetőjétől joguk van

tájékoztatást kérni a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben. Képviselőjük

tanácskozási és véleményezési joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken.

12.4. Pedagógiai szakszolgálat intézményei

Nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, korai fejlesztést nyújtanak a gyermekek

számára. A szolgálat pszichológusai, gyógypedagógusai, logopédusai a különböző

részképesség zavarokkal küzdő, beszédhibás, magatartászavaros gyermekek nevelését

speciális szakismeretekkel segítik. Középső csoport végén vagy nagycsoport elején szűrik

azokat a gyerekeket, akiknél tanulási nehézség jósolható. A csoportokban dolgozó óvónők

a fejlődésükben megrekedt vagy elmaradt gyerekeket fejlesztő foglalkozásaikra küldik

vagy útmutatásaik alapján, fejlesztő foglalkozásokat tartanak. Az iskolaérettségi

vizsgálatokat az óvodában a szülők és az óvónők együttes kérése és javaslata alapján

végzik el azoknál a gyerekeknél, akiknek iskolára való alkalmassága bizonytalan.

12.5. Iskola

Az óvoda - iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskolák megismerjék azt a

szándékunkat, hogy a gyermeket egyéni képességeinek megfelelően úgy neveljük és

fejlesztjük, hogy a környezetünkben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők

legyenek, és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére.

Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek

44

érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő - és megtartó kapcsolatra

törekszünk. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt.

Az együttműködés formái:

Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok, folyamatok folyamatos

ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt

Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat a tanév elején

meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelőknek, pedig lehetőséget adunk,

hogy a leendő iskolásokat meglátogassák az óvodában

Szülői értekezleten: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába

készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzelésükről, az iskolába lépés teendőiről

A gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek az iskolai környezettel.

Közös rendezvények, az iskolások ajándékműsorral kedveskednek az óvodásoknak

Az iskola uszodájában, igény és lehetőség szerint vízhez szoktatás, melyen a

nagycsoportosok vesznek részt

Folyamatos kapcsolattartás az alsó tagozatos tanítókkal

12.6. Bölcsőde

Óvodába lépés előtt, a tavaszi nyílt napok keretében a bölcsődéseknek lehetőséget

biztosítunk, hogy ellátogassanak az óvodába, megismerkedhessenek leendő csoportjukkal,

óvó nénijükkel. Az óvoda „Csalafinta” bábcsoportja előadással kedveskedik a kicsiknek.

A gondozónőkkel lehetőségünk van egy - egy gyerek személyiségéről beszélgetni,

feljegyzéseikbe bepillantani. A bölcsőde, mint az óvodába lépés előtti intézményes nevelés

színtere, sok információt adhat a gyermek fejlődéséről.

12.7. Fenntartó

Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink

megoldását, együttműködés jellemzi.

Formái:

az óvodavezető folyamatos napi kapcsolata az önkormányzat humán irodájának

vezetőjével, oktatási referensével

az óvodavezető kapcsolata az óvodai életet érintő témákban a szakirodákkal

Így közvetlen az óvoda képviselete és az információáramlás

45

12.8. Közművelődési intézmények

Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk, rendszeres konzultációkat

szervezünk.

Formái:

színházlátogatások, kiállítások látogatása

gyermekműsorok

könyvtárlátogatások: gyermekfoglalkozások

12.8. Egészségügyi szervek

Védőnő, orvos, fogorvos, családsegítő szolgálat

Formái:

alkalmanként esetmegbeszélések

tájékoztató előadások szervezése a szülőknek

tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálata

évente fogászati szűrés

12.9. Társintézmények

Formái:

Városi óvodákkal

A kistérség óvodáival

Külhoni magyar óvodával

- kapcsolatépítésre való törekvés

- lehetőség szerint szakmai kapcsolattartás

13. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

Az óvodában a nevelő-oktató munka – a helyi nevelési program szellemében

elkészített – szakmai munkaterv szerint történik.

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység

hatékonyságának mérése.

A szakmai munkaterv alapján összeállított éves feladatok határozzák meg a belső

ellenőrzés rendjét.

46

Az ellenőrzési tervet – a telephelyvezető helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai

alapján – az óvodavezető készíti el.

Az ellenőrzési tervet az óvodában minden év szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni.

Az ellenőrzés kiterjed:

A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének minőségére, módjára

A munkafegyelemmel kapcsolatos kérdésekre.

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda-vezető dönt.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

Telephelyvezető helyettes, vezető helyettes

Szakmai munkaközösség-vezető

Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli

a nevelési év során.

Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja a telephelyvezető helyettest, a

szakmai munkaközösség vezetőjét.

Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki írásban

észrevételt tehet.

Módja:

Foglalkozások látogatása

Írásbeli munka ellenőrzése

Beszámoló: Írásban vagy szóban.

A nevelési záró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének

eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges

hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

Az ellenőrzés területei:

tanügy igazgatási

munkáltatói

gazdasági, vagyonvédelmi

munka- és tűzvédelmi

a gyermekek egészségével összefüggő

telephelyre irányuló

47

Az ellenőrzés lehet: állandó, időszakos, kiemelt, speciális

Az ellenőrzés tervezett formái:

megfigyelés

írásos dokumentumok elemzése

vizsgálat

szemrevételezés

beszámoltatás

Ellenőrzést végezhetnek:

intézményvezető

óvodavezető helyettes

telephelyvezető

munkaközösség vezetők

gyermekvédelmi felelős

Pedagógiai ellenőrzés:

Beszoktatási folyamatok ellenőrzése

Ünnepek, hagyományok ellenőrzése

Munkaközösség vezetők ellenőrzése

Szülői értekezletek, felkészülés, témaválasztás, kommunikáció ellenőrzése

Iskolakészültség ellenőrzése

Tematikus ellenőrzések

Kapcsolattartás ellenőrzése

Tanügy-igazgatási ellenőrzés

Naplók ellenőrzése, fejlődési lapok vezetésének ellenőrzése

Statisztika

Munkáltatói ellenőrzés

Munkaidő betartásának ellenőrzése

Technikai dolgozók munkavégzésének ellenőrzése

Gazdasági ellenőrzés:

pénzkezelés szabályainak betartása

leltárkészlet, készletkezelés szabályainak betartása.

térítési díj fizetés szabályainak betartása.

eszköznyilvántartások

leltár

karbantartás

48

Munka- és tűzvédelmi ellenőrzés

Gyermekvédelmi és a gyermekek egészségével kapcsolatos ellenőrzések:

A gyermekvédelmi felelős munkája

A gyermekorvos feladatai, a védőnői hálózattal való kommunikáció milyensége

Az étkeztetés területén a minőség és a mennyiség ellenőrzése.

49

„JÁTÉK, MESE, MOZGÁS”

AZ ARANY JÁNOS ÓVODA JÓKAI TELEPHELYÉNEK

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

50

1. BEVEZETŐ

Programunk a Nemzeti Köznevelési Törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az

Országos Óvodai Alapprogram alapján a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program

szellemiségében készült.

2. BEMUTATKOZÁS

Óvodánk Bánhidán, családi házas övezetben, a Jókai Mór Általános Iskola közvetlen

szomszédságában helyezkedik el. 1943-ban óvodai célra építették és két részben osztott

csoporttal működött. Jelenleg két vegyes csoportunk van.

1999 szeptembere óta az Arany János Óvoda telephelyeként működünk.

Az óvoda épületén a Jókai Mór Általános Iskolával osztozunk (kb. az épület 50%-át

használják: iskolai ebédlő, WC, mosdó van kialakítva), közös használatú a melegítőkonyha.

Gyermekeink elsősorban Új-Bánhida és Paradicsomkert területéről, valamint a város egyéb

részéről járnak óvodánkba. Többségük a Jókai Mór Általános Iskolában kezdi meg

tanulmányait.

Célunk a gyermek teljes személyiségfejlesztése egész nap folyamán, ahol a gyermek fő és

sérthetetlen tevékenysége a játék.

Kicsi óvodánk nagy előnye az a meghitt, családias légkör, ahol az összenyitható

csoportszobák, a közösen használt helyiségek, az udvar már maguk kínálják, hogy mindenki

ismerje egymást, együtt játszhasson a kicsi a naggyal, tanuljanak egymástól, segítsenek

egymásnak.

A családok többsége átlagos lakáskörülmények között, átlagos életszínvonalon él. Otthonuk

tiszta és rendezett. A gyermekek megfelelő játékkal rendelkeznek, tiszták és ápoltak. A szülők

érdeklődnek az óvoda munkája iránt, tőlük telhetően segítik azt. Gyakran kérik az

óvodapedagógusok véleményét és segítségét nevelési kérdésekben, tanácsaikat megfogadják.

A szülő-óvodapedagógus kapcsolatra a kölcsönös tisztelet, a megbecsülés és a bizalom

jellemző. Megfelelő partnereink a gyermekek nevelésében.

51

2.1. Az óvoda tárgyi feltételei

Engedélyezett gyermeklétszám: 45 fő

Csoportszobák száma: 2

Csoportszobák nagysága: 56 m2 és 31 m

2

Udvar (homokozó, fa- és fém játszószerekkel): 760 m2

Egyéb helyiségek:

csoportszoba típusú helyiség (jelenleg tornaszoba 1 db – 32 m

melegítőkonyha: 1 db – 36 m2

(iskolával közös használatú)

gyermek mosdó: 1 db – 9 m2

gyermek WC: 1 db – 9 m2

folyosó, gyerekek öltözője: 1 db

vezetői iroda, öltöző: 1 db – 8 m2

Ahhoz, hogy a helyi pedagógiai programunk megvalósulhasson, az óvodánknak rendelkeznie

kell a szükséges tárgyi feltételekkel. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek

használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell

elhelyezni. Egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak,

teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.

Az óvodaépület és az udvar - a helyi adottságokat figyelembe véve – megfelelően szolgálják a

gyermekek egészséges és biztonságos óvodai életét.

Az óvodapedagógusok, a dajkák és a szülők lelkes segítségükkel nagyban hozzájárulnak az

óvoda szépítéséhez, a tárgyi feltételek javításához. A nevelőtestület folyamatosan

figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, lehetőségeket.

A gyermek fejlődő személyiség, testi és lelki szükségletei vannak. A gyermeket körülvevő

személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Nem ad helyet semmiféle előítélet

kibontakozásának.

2.2. Az óvoda személyi feltételei - Alkalmazottak száma 7 fő

- Telephelyvezető 1 fő

- Felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok 3 fő

- Pedagógiai asszisztens 1 fő

- Szakképzett dajkák 2 fő

52

Az óvodánkban a nevelőmunka kulcs-szereplői az óvodapedagógusok. Szakmai

felkészültségük jó, munkájukat a hívatás és gyermekszeretet jellemzi.

Nevelőtestületünk stabil, mindannyian több évi gyakorlattal rendelkezünk. Fontosnak tartjuk a

mai kor elvárásainak megfelelő önképzést, továbbképzést. Munkánkat szakképzett, ügyes

dajkák, valamint 1 fő gyermekszerető pedagógia asszisztens segítik.

3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

3.1. Csoportszerkezet

Óvodánk két vegyes csoporttal működik. A 4-5 éves gyermekek csoportba osztása az

óvónőkkel és a szülőkkel egyeztetve fejlettség alapján történik. A csoportszerkezet a

gyermeklétszám és az életkori összetétel alapján változhat. A vegyes csoportokban fontosnak

tartjuk a csoportlégkör, és a gyerekek közötti együttműködés kialakítását. Ennek alapja az a fő

elv, hogy a gyermekeket a csoportban azonos jogok és kötelességek illetik meg. Nem

zavarhatják egymást, nem lehetnek egymás terhére.

A nagyobbak, ha akarnak, segíthetnek a kisebbeknek - s hogy akarjanak, erre mi

óvodapedagógusok motiváljuk őket - ugyanakkor a segítség nem kötelező számukra és nem

jelenti a kisebbek kiszolgálását. Óvó, védő szeretet, az összetartozás érzését erősítjük a

gyermekekben.

Óvodai napirend:

5.30-6.30 Összevont csoportban gyülekező, szükség szerint pihenés, játék

6.30-8.30 Játék, ráhangolódás az óvodai életre, reggeli

8.30-11.30 Játék, játékos foglalkozások, (kötött, kötetlen formában)

ismerkedés a szűkebb és tágabb környezettel. Levegőzés,

mozgásos játékok

11.30-15.00 Ebéd, pihenés, uzsonna

15.00-16.30 Játék a szülők érkezéséig

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a

feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált

tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő,

53

növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével

valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni

szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre.

A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változik a körülmények,

az évszakok, a váratlan események hatására.

A gyerekek folyamatosan, 9 óráig érkezhetnek az óvodába. A reggelizés folyamatosan

történik 7-9 óráig.

Ez az étkeztetési forma jól bevált, rugalmasan alkalmazkodik a családokban kialakult

életritmushoz, ugyanakkor folyamatossá teszi és megnöveli a játékidőt. Nagyon fontos a

tevékenységek közötti harmonikus arányok biztosítása szem előtt tartva a játék kitüntetett

szerepét.

A heti rend elkészítésének javasolt szempontjai:

- segítse elő a folyamatosságot, a rendszerességet és a nyugalmat a csoportokban,

- verselés-mesélés és a mindennapra tervezett mozgás.

Az óvodai élet megszervezésében nagy gondot fordítunk a gondozásra, mivel az

óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait. Segíti a gyerekek

önállóságának a fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatársával.

Az óvodai nevelésünk tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, és

fejlődésük nyomon követését, különböző kötelező és – nem kötelező - az óvodapedagógusok

által vezetett dokumentumok segítik.

Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes

óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus

feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

3.2. A nevelőmunka tervezése, szervezése, a csoportok munkáját segítő

dokumentumok

Éves terv

Segíti az óvodai nevelés gyakorlati megvalósítását. A pedagógus a gyermekek

szükségleteinek megfelelően, módszertani szabadságával élve készíti el, a tanév elején, az

évszakok köré csoportosítva.

Csoportnapló

Vezetése papír alapon, vagy elektronikus úton is lehetséges. Tartalmazza a nevelési éven

54

belüli feladatokat, a heti és napirend szerint megvalósuló tevékenységeket, a tervezett

programokat, azok időpontját, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat, az értékeléseket.

Mulasztási napló

Anamnézislapok

A gyermek óvodába kerülésekor, a szülővel való beszélgetés alapján az óvónő tölti ki.

Az egyéni fejlettség mutatói

Vezetése folyamatos 3-7 éves korig

Tájékozódó vizsgálat

Nagycsoport év elején végzik el az óvónők, az „Amit az óvónőnek észre kell venni” című

könyv alapján.

Tájékoztató a tanköteles gyermekek egyéni fejlettségéről, a szülő részére óvodáskor

végén.

4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI – az óvodai nevelés általános

feladatai

Nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve 3 éves kortól az iskolába lépésig

elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség

kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkor és az egyéni sajátosságok és az eltérő

fejlődési ütem figyelembe vételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is.

Alapelveink:

nyugodt, derűs, szeretetteljes légkör kialakítása,

központban a gyermek és nevelése áll,

a gyermek fő tevékenysége: a játék,

a gyermek jogainak és szabadságának tiszteletben tartása,

különbözőségek elfogadása és tiszteletben tartása,

alapvető emberi értékek közvetítése

Feladataink:

az egészséges életmód alakítása

az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

55

Mottónk:

„Szomjassá tenni a gyermeket

…..amennyire csak lehet.

Teremtsünk hozzá megfelelő körülményeket.

Szülessen meg benne a belső hívó hang a kívánatos táplálékhoz.

Akkor fel fognak csillanni a szemek, ki fognak nyílni a

szájak, meg fognak mozdulni az izmok.

Csak olyan módszer lehet helyes, amelyik a tudáshoz

étvágyat gerjeszt…”

/Freinet: Máté mondásai/

Meggyőződésünk, hogy „Jót és jól játszani – ez a gyerek dolga az óvodában.”

Óvodai nevelésünk tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési

folyamaton belül valósul meg. A gyermek fejlesztése a nevelési folyamat egészén belül

történik.

Keretei:

az önálló, irányított tapasztalatszerzés

komplex foglalkozások (kötelező vagy kötetlen szervezési formában)

Az egyes fejezetek végén található várható fejlettségi szintek az optimális állapotot jelölik. A

gyerekek egyéni képességeitől függően változó mértékű eltérések mutatkozhatnak.

Nevelésünk alapvető feladata a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése.

Ezen belül:

az egészséges életmód alakítása

az érzelmi, az erkölcsi nevelés, a szocializáció és az értékorientált közösségi

nevelés

értelmi fejlesztés

az anyanyelvi nevelés, kommunikáció

4.1. Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása kiemelt

jelentőségű.

Nevelésünk feladata: a gyermek testi fejlődésének elősegítése.

56

Feladataink:

a helyes óvodai életritmus kialakítása és ennek összehangolása a családi neveléssel,

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,

a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,

a gyermek testi képességei fejlődésének elősegítése,

a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú

ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának

csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának

ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és

az egészségmegőrzés szokásainak alakítása

a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a

környezettudatos magatartás megalapozása:

megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal

együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési

feladatok ellátása.

Az óvodába lépés pillanatától szoktatjuk gyermekeinket az óvodai életritmushoz

Óvodánk épülete, a gyermekek által használt helyiségek, azok berendezése és felszerelése

alkalmas a kisgyermekek egészséges nevelésére.

Az egészség megvédésére, fejlesztésére a gyermekeket kiskoruktól kezdve kell nevelni.

Megtanítja az egészség megvédéséhez, megerősítéséhez vezető tevékenységeket.

Az egészségfejlesztési program tartalma:

az egészséges táplálkozás

a mindennapos testmozgás

a testi és lelki egészség fejlesztése

a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának

megelőzése

a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

a személyi higiéné területei

az esélyegyenlőség kifejezésre juttatása

57

Lehetséges módszerek:

szülői fórum szakember bevonásával

szűrővizsgálat

kirándulások, szabadidős programok

környezetvédelmi tevékenységek

rendszeres testedzés

mérések

heti egy „zöldnap” és „gyümölcsnap”

közös programok óvoda partnereinek bevonásával

Fejlődés várható jellemzői:

a gyermek a tisztálkodásban, az öltözködésben, étkezésben és egyéb

szükségleteinek kielégítésében önállóbb lesz.

megfelelően használja az evőeszközöket, az óvoda egyéb eszközeit és helyiségeit,

tud cipőt fűzni és kötni, gombolni, teríteni, hajtogatni,

ismeri a kulturált étkezés szokásait, ruházatának rendben tartási lehetőségeit, a

rendetlenség megszüntetésének módját,

segít a környezete tisztántartásában, a rendteremtésben,

szereti és igényli a mozgást,

mozgása ügyesebbé, összerendezettebbé válik,

sokoldalú mozgástapasztalatokat szerez.

Prevenció érdekében elvégezzük a gyermekek mozgásfejlettségének szűrését és szükség

esetén a szakember segítségét igénybe vesszük. A gyermekek fejlesztését az egyéni

adottságok és képességek figyelembevételével végezzük.

4.2. Az érzelmi és erkölcsi nevelés, az értékorientált közösségi nevelés és a

szocializáció biztosítása

Az érzelmi nevelésünk célja, hogy a családi nevelésre építve a gyermeket olyan irányba

fejlesszük, hogy a későbbiekben hozzásegítsük őt a zökkenőmentes emberi kapcsolatok

kialakításához és a társadalomba való beilleszkedéshez.

58

Célunk:

Az erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése (figyelmesség, egymás

szeretete és segítése, fegyelmezettség, illemtudó viselkedés, együttműködés,

együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés, stb.)

Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz való kötődésének alapja

Feladataink:

érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör

kialakítása

egymás iránti bizalom kiépítése, az óvodapedagógus-gyermek, pedagógiai

asszisztens-gyermek, gyermek-dajka, gyermek – gyermek és az óvodai

alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;

az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének

fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő

törekvéseinek;

egymás iránti tolerancia alakítása,

az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes

társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

Fontosnak tartjuk, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a

gyermekeket. Elengedhetetlen az új gyermekek előzetes meglátogatása az óvodapedagógussal

való személyes kapcsolat, az ismerkedés érdekében. A szülőknek is lehetőségük van, hogy

még a gyermek óvodába kerülése előtt bármikor bejöhessenek az óvodába „ismerkedni”

Az új gyermekek beszoktatása folyamatosan, a szülőkkel történik. Az „újakat” mindig kiemelt

figyelemmel, nagy türelemmel és szeretettel vesszük körül.

Nevelésünknek – a családi nevelés mellett – nagy szerepe van az elsődleges szocializáció

során.

Tudatosan alakítjuk, építjük és kombináljuk azokat a nevelő hatásokat, amelyek a társas

érintkezéshez, az együttműködéshez szükségesek. A gyermekek családból hozott értékeit

tiszteletben tartjuk. A gyermekeinket arra neveljük, hogy bizalommal, tisztelettel és szeretettel

legyenek a felnőttek és egymás iránt. Legyenek egymáshoz tapintatosak, figyelmesek,

türelmesek, segítsék egymást és fogadják el a különbözőséget. A gyermeki magatartás

alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak

kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Olyan közös élményekre épülő közös

tevékenységeket biztosítunk számukra, amelyek elősegítik a gyermek erkölcsi

59

tulajdonságainak (segítőkészség, önzetlenség, együttérzés és figyelmesség) és a gyermeki

akarat (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat) fejlődését, szokás- és

normarendszer megalapozását.

A társas és közösségi tevékenység a teljes nevelési folyamatot átfogja (társas kapcsolatok,

közös munka, együttjátszás, közös élmények, ünnepek, komplex foglalkozások).

A gyermek nyitottságára építve segítsük elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a

természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje

azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény

kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja. A kiemelt

figyelmet igénylő gyermekek - nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb

fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű,

halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek

nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő

szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.

Fejlődés várható jellemzői:

A gyermek:

kapcsolatokat tud teremteni (köszönés, kérés, köszönet nyilvánítás, válaszolás,

megszólítás),

véleményt nyilvánít,

önállóan dönt, választ,

önállóan elvégzi vállalt feladatait,

viselkedése tisztelettudó,

képes a belátásra,

törekszik az igazmondásra,

közös cél érdekében együttműködik,

örül a közös sikernek,

szívesen felajánlja segítségét társainak, a felnőttnek,

érdeklődik társai és a felnőttek iránt,

képes az egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni,

legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül.

60

4.3. Értelmi fejlesztés

Az óvodai nevelésünk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, a

meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos

tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt

körülvevő természeti és társadalmi környezetről.. A tanulás az egész óvodai nap folyamán

adódó helyzetekben, a különféle tevékenységeken keresztül, valamint az óvodapedagógus

által kezdeményezett komplex foglalkozásokon valósul meg.

Célunk:

kialakítani bennük azokat a jártasságokat és készségeket, amelyek az iskola

megkezdésére alkalmassá teszik és az életre való felkészítést szolgálják.

Feladataink:

érdeklődés, kíváncsiság felkeltése a környező világ iránt,

testi, szellemi egészség fejlesztése, megőrzése,

az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,

gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése és ezen képességek fejlődését elősegítő

ösztönző környezet biztosítása

a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek

rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való

gyakorlása

sokoldalú, közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása, azok

rendszerezése,

differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés,

„énkép” fejlesztése, testséma kialakulásának segítése,

önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése

formaérzékletek, formaészlelések fejlesztése,

figyelemkoncentráció fejlesztése,

prevenció érdekében a gyermekek értelmi fejlettségének szűrése.

megfelelő feltételeket (idő, hely, eszköz, ötlet) biztosítani minél változatosabb,

többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához.

a tevékenységek megszervezésében támaszkodni kell a gyermekek tapasztalataira,

aktuális élményvilágára.

61

élmények nyújtásával elősegíteni a sokrétű tevékenységformák kialakulását a

csoportban.

Fejlődés várható jellemzői:

A gyermek:

részt vesz a különféle tevékenységekben,

tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani,

rendelkezik problémafelismerő és megoldó képességekkel,

törekszik a tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére,

próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban,

segítséggel javítja tévedéseit, ellenőrzi saját tevékenységét,

ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is,

törekszik az önértékelésre.

4.4. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk.

Szocializáció folyamán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének,

önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik

biztonságérzete, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti

esztétikai érzékét, előkészíti őt az irodalmi élmények befogadására. Meghatározó az otthoni

nyelvi környezet.

Célja:

Az érthető kifejező beszéd készségének kialakítása.

A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal a

biztonságos önkifejezés megalapozása.

Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása a beszélő

környezettel, helyes mintaadással és a szabálykövetéssel (a javítgatás elkerülésével) az

óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.

Feladataink:

Az egész nap folyamán olyan nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, ahol a

gyermek bátran megnyilatkozhat, kérdezhet, válaszol, elmondhatja véleményét,

megosztja élményeit.

62

Az anyanyelv ismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos

tevékenységeken keresztül (verselés, mesélés, bábjáték, dramatizálás, szituációs játék)

a valós élet szerepköreinek elsajátítása játékos formában.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben figyelmet kell

fordítanunk a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására,

ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a

válaszok igénylésére egyaránt.

Fejlődés várható jellemzői:

megtanulja a hangok észlelését, helyes képzését, majd a szavak értését,

kedvezően gyarapodik szókincse, lehetősége nyílik a választékos beszédre.

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

1. Játék

2. Vers, mese

3. Ének, zene, énekes játék, tánc

4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

5. Mozgás

6. A külső világ tevékeny megismerése

7. A szlovák nyelv megismertetése

8. Munka jellegű tevékenységek

9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

5.1. Játék

Játék a világ megismerése, az élet gyakorlása.

Általa észrevétlenül tanul a gyermek, kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja

az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Megoldási módokat kaphat bizonyos

élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, újraélheti kellemes

élményeit.

A játékot olyan komplex tevékenységformának tekintjük, amelyet nekünk,

óvodapedagógusoknak tudatosan kell felhasználnunk nevelési céljaink eléréséhez.

Elvünk, hogy minél többet és minél elmélyültebben játszhasson a gyermek. Ezért is tartjuk

fontosnak, hogy rugalmas időkeretet biztosítsunk annak érdekében, hogy a játéktémák

mélységükben és tartalmukban kiteljesedjenek. A gyerekek bátran alakíthatják át a

63

környezetüket is, ha a játéktéma úgy kívánja (kuckók, asztalok alatt, szekrény mögött, stb.)

Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész

személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.

Célunk:

hogy a spontán játékot tudatosan használjuk fel a gyermek fejlesztése érdekében és indirekt

módon befolyásoljuk azt, ha szükséges.

A játék által ügyesedik, okosodik a gyermek, fejleszti manuális készségét, itt ismerkedik az

anyagok és tárgyak tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyával, azt is próbálgatja, hogy

ezeken milyen változtatásokat képes létrehozni. A cselekvések által olyan problémákat old

meg, amelyek későbbi problémamegoldó gondolkodás alapjai lesznek.

Ezért fontos számunkra, hogy a direkt irányítás helyett a folyamatos megfigyelést, az indirekt

módon való segítést tartsuk megfelelő és alkalmas módszernek, mert az óvodapedagógus

jelenléte biztosítja ennek a felelősségét. Kiemelkedőnek tartjuk a szabad játék túlsúlyának az

érvényesülését.

Lényeges, hogy ismerjük a gyermekek életét, élményeit és építsünk ezekre a nevelőmunkánk

tervezésekor.

Az otthonról hozott élményekre odafigyelve, kedvenc játékeszközeik bekapcsolásával az

óvodai játékba, a család és az óvoda kapcsolata is szorosabbá válik, és erre törekszünk.

Feladataink:

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. (nyugodt légkör, megfelelő hely, idő,

eszköz, élményszerző lehetőségek), a különböző játékformákhoz: gyakorló játékok,

szimbolikus szerepjátékok, konstruáló és szabályjátékok.

Egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek biztosítása.

Gyermeki kommunikáció fejlesztése a játékban.

Felkészítés a közösségi életre.

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának segítése a játék

eszközeivel.

Játékfajták tartalmának, minőségének javítása a gyermekek egyéni sajátosságaihoz

alkalmazkodva.

Fejlődés várható jellemzői:

A játék fejlődési szakaszait végigjárva eljutnak a társakkal való együttjátszásig,

szerepek vállalásáig, a szabályok betartásáig.

64

Társas kapcsolataikban megjelennek az óvoda által képviselt szabályok, gesztusok,

beszédbeli kifejezésformák.

Kitartóan tudnak több napon keresztül egy játék-témában együttműködni.

Segítségével gazdagodnak a gyermek tapasztalatai, szerepet kapnak egyéni ötletei,

kezdeményezései.

Kreatív módon hoznak létre a rendelkezésükre álló tárgyakból a játékhoz szükséges

eszközöket, építményeket.

Kedvelik a szabályjátékokat és képesek a szabályok betartására.

5.2. Vers, mese

Célja, hogy a gyermek szívesen hallgassa a mondókákat, verset, mesét, váljon az irodalmi

élmények érzékeny, aktív befogadójává. Változatos irodalmi élmények nyújtásával a vágy

felébresztése a könyv, a színház, a múzeum értékei iránt.

Távlati cél: váljék a gyermekből lelkes olvasó, színház és múzeumlátogató, az esztétikai

élményekre érzékeny, művelt ember.

Feladataink:

a családok művészeti, irodalmi érdeklődésének megismerése, gyermekek otthonról

hozott irodalmi élményeinek, beszédértés fokának megismerése,

olyan biztonságot adó légkör teremtése, ahol a gyermek bátran kezdeményezi az

óvodapedagógus vagy a szülő által hallott irodalmi élmény átadását,

a verselés, mesélés „élő és hiteles” legyen,

az irodalmi foglalkozásokat szükséges kötetlen és kötött formában is szervezni,

építeni a gyerekek által kialakított spontán helyzetekre, de magunk által is

kezdeményezni,

az irodalmi anyag átgondolt válogatása és tudatos időrendi ütemezése,

legyen mesélés, verselés mindennap, többször is,

legyen lehetőség az irodalmi élmények feldolgozására, bábozásra, dramatizálásra.

A vers és a mese a gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfaj, élmény számára,

örömforrás. Olyan közlésforma, melynek segítségével szót válthatunk arról, ami őt legjobban

foglalkoztatja.

A mondókák, a dúdolók, a versek a ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a

gyermeknek érzéki – érzelmi élményt adnak. A mindennapos mondókázásra és verselésre a

magyar népköltészet és gyermekköltészet, a népi dajkai hagyományok sokrétű, gazdag

65

alkalmat kínálnak. A gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és/ vagy

ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

A mese a gyermek érzelmi – értelmi és etikai fejlődésének, fejlesztésének legfőbb segítője.

Tájékoztatja a gyermeket – képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás

eszközeivel – a külvilág és az emberi belső legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges

megfelelő viselkedésformákról. A szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus

világképe, a csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus

realitásokra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

A mindennapos mesélés, mondókázás a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan

eleme. Választékát a népi - népmesék, népi mondókák, rigmusok, a mondavilág elemei,

meséi-, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek egyaránt kínálják.

Fejlődés várható jellemzői:

szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat,

várják is igénylik a mesehallgatást,

szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kicsiknek és maguk

szórakoztatására,

tudnak meséket, történeteket kitalálni.

Az óvoda kötelessége, hogy visszaadja a gyerekeknek a nagy mese és őszinte szép vers

élményét.

6.3. Ének, zene, énekes játék, tánc

Célja:

a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása.

a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, amely fejleszti zenei ízlését és

esztétikai fogékonyságát.

zenei élményekhez juttatás.

Feladataink:

készségek fejlesztése a mozgás -hang-szöveg összekapcsolásával,

zenei élmények nyújtása, az éneklés ösztönzése,

a zene lüktetését követő ritmikus mozgások, tánclépések, a metrum érzék fejlesztése,

a felhasznált zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott csoport

képességszintjének megfelelő válogatása,

a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása,

66

nyelvi képességek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei

készségfejlesztő játékokkal.

Az ének, a mondóka állandóan jelen van óvodánk életében, így sok alkalom van a kötetlen

éneklésre, rigmusok mondogatására, zenei feladatok megvalósítására. Napközben bármikor

adódik lehetőség az éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására: játék közben, más

foglalkozások alkalmával, séták és kirándulások során. Az óvodapedagógus spontán

utánzásával az éneklés és zenélés a gyermek mindennapi életének részévé válik. A komplex

foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a

képességek fejlesztésére.

Az óvodánkban a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok,

az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik

zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.

A magyar népdalok, énekes népi játékok, mondókák, gyermekdalok, a kortárs művészeti

alkotások fontos eszközök a gyermek zenei képességeinek és kreativitásának formálásában.

Kodály Zoltán útmutatásai alapján a Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei

nevelés alapjaira épülő fejlesztés nevelőmunkánkon belül továbbra is hatékonyan

megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a

néphagyományőrzés.

A magyar zenei nevelés alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi

örökséget. Olyan szavakkal is találkozik a gyermek, amelyeket a hétköznapi beszédünkben

már nem fedezhet fel, ezek megértését játékszituációkban segítjük. A zenehallgatási anyagunk

megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a

gyermekek hovatartozását is.

Fejlesztés tartalma:

A korosztálynak megfelelően dalanyagokból, zenei képességfejlesztésből (magas-mély

hangok megkülönböztetése, dallam-ritmus visszaéneklése, lassú-gyors és halk-hangos

fogalompár megkülönböztetése, egyenletes lüktetés, dallam- és ritmusmotívumok, az

ütemhangsúly kiemelése játékos mozgással és tánclépésekkel, az ütemérzék fejlesztése) és

zenehallgatási anyagból áll. A zenehallgatásnak fontos szerepe van. Meggyőződésünk, hogy

az emberi hangnál nincs szebb zene a világon.

Az óvodapedagógusok élményszerű előadása utánzásra ösztönzi a gyermekeket. Ösztönöz a

tiszta hangképzésre, egyenletességre, tempó, dinamika, hangerő változásaira, zenei

hangsúlyok kiemelésére.

67

Fejlődés várható jellemzői:

a gyerekek élvezettel játszanak énekes játékokat,

gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni,

tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra,

tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni,

érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát,

esztétikusan formált járásuk, mozgásuk, testtartásuk.

5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

A megismerés fő forrása a vizualitás. Ebben az életkorban nem a tevékenység eredménye,

hanem maga a tevékenység fontos.

Az ábrázoló tevékenységek (gyurmázás, mintázás, festés, rajzolás, vágás, ragasztás, varrás,

barkácsolás, építés, képalakítás, a kézi munka), a műalkotásokkal, szokásokkal,

hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi

környezettel való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A tárgyi

világ megismerését, feldolgozását és újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára.

Célja: a gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése, alkotásaik a belső

képük gazdagítására épül. A gyermekek tér – forma – szín képzetének gazdagítása, esztétikai

érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk és igényességük alakítása.

Feladataink:

vizuális tapasztalatok nyújtása, szín és formaérzék gazdagítása,

érdeklődés felkeltése az ábrázolási tevékenységek iránt, kézmozgások finomítása,

alkotás örömének megtapasztalása, képi gondolkodás fejlesztése,

térbeli tájékozódó képesség fejlesztése,

kreatív önkifejezés fejlesztése

az íráshoz szükséges mozgáskoordinációk alakítása,

a szépség észrevétele képességének alakítása, belső képek gazadagítása

a gondolkodás formálása, érzelemvilág gazdagítása, esztétikai értékrend finomítása és

formálása.

a gyermeki alkotások kiállítása, közösségi rendezvényeken való bemutatása.

tehetséggondozás

A tevékenységet kötetlen formában szervezzük, építve a gyermekek érdeklődésére és

tevékenységi vágyára. E tevékenység a hét minden napján, egész nap biztosított a gyerekek

68

számára. Fontos feladata az óvodapedagógusoknak, hogy kialakuljon az igény a

gyermekekben az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai

élmények befogadására.

Az alkotáshoz, a nyugodt munkához az óvodapedagógusnak biztosítani kell: a megfelelő

helyet, az ábrázolási anyagokat és eszközöket, valamint a gyermekeket megismertetni ezen

eszközök használatával, és a különböző technikák alapelemeivel és eljárásaival.

Fejlődés várható jellemzői:

a gyerekek használják a képi kifejezés eszközeit,

alkotásaikban hangsúlyozzák a jellemző jegyeket, formákat,

képet alkotnak élmény, emlékezet alapján,

megfelelően használják az eszközöket,

a technikai eljárásokat mintakövetéssel alkalmazni tudja,

véleménye van saját és társai művéről, a műalkotásokról,

koordinált szem és kézmozgással rendelkezik,

élvezi az alkotás örömét.

5.5. Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás,

támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint: az erő, ügyesség,

gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet

növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük

van az egészség megőrzésében és megóvásában. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett,

fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához.

Mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a

döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó

mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának,

formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató

és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív

fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli érzelmi biztonságban zajló

gyakorlati formákkal, játékkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak

a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez.

69

Célja:

A gyermekek mozgásigényének kielégítése, a mozgás megszerettetése, játékos

formában a testi képességek fejlesztése.

Az irányított mozgástevékenységek különböző mozgásformákat ismertetnek meg a

gyermekekkel, ezzel felkeltve érdeklődésüket a kipróbálásukra.

Zavartalan kipróbálási lehetőség a szabadidős tevékenység alatt nyílik.

Minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani, az egyéni szükségleteket és

képességeket figyelembe véve. (kooperatív mozgásos játékok)

A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek

teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett

formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket

figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítanunk.

Óvodánkba járó gyermekek számára az otthoni körülmények nagyobb mozgásteret, mozgásra

alkalmas lehetőséget biztosítanak (udvar, kerékpározási lehetőség, közeli kirándulásra

alkalmas helyek, közeli jégpálya), s ez által mozgásfejlettségük magasabb szinten áll.

A mindennapos testnevelések során, a foglalkozások kiegészítéseként speciális gyakorlatok

beiktatásával alkalmat teremtünk a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat

erősítése, gerinctorna).

A jéghez szoktatást már több éve eredményesen végezzük.

A gyermekek fejlesztését – az eltérő egyéni képességeket figyelembe véve – differenciáltan

végezzük.

Fejlődés várható jellemzői:

Az óvodáskor végére mozgásuk összerendezetté, ügyessé, megfelelő ritmusúvá válik.

Szeretik, igénylik a mozgást, tapasztalatokkal rendelkeznek, betartják a szabályokat.

Kitartóak, fejlődik térérzékelésük, tájékozódó képességük.

Ütemesen járnak, figyelnek a vezényszavakra.

5.6. A külső világ tevékeny megismerése

Célja: hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és tágabb természeti, társadalmi

környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő

biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz vezetnek. Ismerjék meg a szülőföld, az itt élő

emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez

70

való tartozás élményét, a nemzeti, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg ezek

szeretetét, védelmét is.

A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonyuk alakuljon a természethez, az emberi

alkotásokhoz, tanulják azok védelmét, az értékek megőrzését.

Feladataink:

a gyermek számára lehetővé tenni a környezet tevékeny megismerését.

alkalmat, időt, helyet és eszközöket biztosítani a szervezett és spontán tapasztalat és

ismeretszerzésre. Ennek során a matematikai tartalmú tapasztalatoknak,

ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza.

A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy

részük beépül beszédükbe.

Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését,

a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában

Az óvodánkba járó gyermekek szinte valamennyien közvetlen, élő kapcsolatban állnak a

természettel. Kertes, családi házban laknak, a családokra jellemző a kertészkedés.

Óvodánk szűkebb környezetében találhatók: kiserdő, park, rét, Csónakázó tó, kertészet, s ezek

megfelelő színterei a környezet tevékeny megismerésének.

Egyik célkitűzésünk: a Csónakázó-tó növény- és állatvilágának évszakonkénti figyelemmel

kísérése.

Több lehetőségünk kínálkozik a társadalmi környezet megismerésére is, hiszen a közelben

iskola, múzeum, Művelődési Otthon, benzinkút és üzletek, vasút találhatók.

A külső világ tevékeny megismerésének tartalma lehet bármi, ami a gyerekek érdeklődését

felkelti, illetve ajánlott témák lehetnek: az óvodai élet, a családi életforma, a közlekedés, az

idő, a napszakok. A természeti környezet megismerése alapvető lehetősége az évszakok

megfigyelésén keresztül kínálkozik. Az időjárás, a természet jellemzői és változásai, a színek,

a fények, a formák szépségei alapvető biológiai, ökológiai, fizikai, kémiai tapasztalatokra

adnak lehetőséget.

Nevelőmunkánk során kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelmi nevelésre (óvoda

környékének rendbetétele, papírgyűjtés, közös kirándulások a szülőkkel a természet

megismerése ). Gyermekeinket a természet szeretetére, védelmére és környezettudatos

magatartásra neveljük.

71

Környezeti nevelésünk kiemelkedő napjai:

Állatok világnapja X. 4.

Víz világnapja III. 33.

Föld napja IV.22.

Madarak, fák napja V. 10.

Fejlődés várható jellemzői:

Óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei: a környezet

felfedezése, a rácsodálkozás, a természet szeretete, gondozása és védelme.

A gyermek a környezetéből szerzett ismereteit játékában felhasználja, átéli,

folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben is alkalmazza.

Tudnak tízig számolni, tudnak összehasonlítani szín, forma, nagyság szerint;

Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége,

fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat, értik és helyesen használják a névutókat.

5.7. A szlovák nyelv megismertetése

Óvodánkban több éves hagyománya van a szlovák nemzetiségi nyelvi kultúra ápolásának.

Ebben a rendkívül fogékony időszakban játékos formában ismerkednek a gyermekek a

nyelvvel.

Célunk: megismertetni, megszerettetni a nyelvet, az irodalmat, a dalokat, hogy a gyermekek

majd az iskolában bátran válasszák idegen nyelvnek a szlovákot. Ezáltal a gyermekek korán

hozzászoknak egy idegen nyelv (a szlovák) közelségéhez. A szláv nyelv dallamvilágát,

ritmusát hamar elsajátítják a kicsik, ritmikus mondókák, kiszámolók, dalos játékok

segítségével. A gyermekdalok hangkészlete megfelel a magyar gyermekdalokénak. A

környezet megismerése során is alkalmazzuk az idegen nyelvet (családtagok, erdei állatok,

háziállatok, virágok, gyümölcsök, évszakok, stb.)

5.8. Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze számunkra a játékkal és a cselekvő

tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka

jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más

felnőttnek, az alkalmi megbízatások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet-, a

72

növény- és állatgondozás) fontos eszköze a személyiségfejlesztésnek és az életre való

felkészítést szolgálja.

A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges

attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a

felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége.

A közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások

elismerésére nevelés egyik formája.

Célja

a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok

kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát,

kötelességteljesítését.

Feladat:

lehetőséget biztosítani, hogy minden gyermek önként, önállóan, kedve és képessége

szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a

társai érdekében végzett munkatevékenységet.

Óvodánkban az alábbi munkatevékenységet végzik a gyerekek:

önkiszolgáló munka

naposi munka

mindennapi élettel kapcsolatos munka

környezeti ciklushoz tartozó munka

Önkiszolgáló munka:

a gyermek saját magával kapcsolatos tevékenysége. A fokozatosság elve alapján

elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd az önállóságot mindenkitől saját fejlődési

ütemében és tempójában (öltözködés, étkezés, tisztálkodás). Igyekszünk kialakítani a

gyermekekben az esztétikus, tiszta, rendezett külső és környezet iránti igényt.

Naposi munka:

a déli étkezés alkalmával az esztétikus terítés, tálalás, az asztalok leszedése és

rendbetétele,

növények gondozása,

foglalkozások, egyéb tevékenységek alkalmával segítés az óvónőnek (eszközök

elhelyezése, összeszedése, csoportszoba átrendezése).

Mindennapi élettel kapcsolatos munka:

játszóhely, terem, udvar rendbetétele

73

öltöző, mosdó folyamatos rendbetétele

Környezeti ciklushoz tartozó munka:

ünnepi készülődés, ajándékkészítés, teremdíszítés, stb.

tanuláshoz kapcsolódó feladatok: gyűjtés, feldolgozás

Fejlődés várható jellemzői:

a rájuk bízott feladatot önállóan, szívesen végzik,

ügyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére,

a munkatevékenységek gyakorisága által bizonyos tevékenységek szokássá válnak,

hulladékkezelés szokásukká válik,

felismerik a segítségadás lehetőségét,

kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük,

saját tevékenységüket ellenőrzik, egymás megoldását megértéssel, segítőkészséggel

értékelik,

a közösen végzett munka segíti a társas kapcsolatok alakulását, az örömteli átélést,

a tevékenységek gyakorisága, annak hatása megerősíti bennük a munka játéktól eltérő

jegyeit,

kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága, a dolgozó ember

iránti tisztelet.

6. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

Az óvodában a kisgyermekek tanulása folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán

tevékenység, amely a teljes személyiségük fejlődését, fejlesztését szolgálja. Nem szűkül le az

ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált

környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi

formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az

óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Mi óvodapedagógusok a tanulást támogató

környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A

gyermekek tanulásának mozgató eleme a cselekvő aktivitásuk, a közvetlen, minden

érzékszervüket foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása,

kreativitásuknak erősítése.

74

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások

alakítása). Ezért elengedhetetlenül fontos a példaértékű magatartás a felnőttek részéről

a spontán játékos tapasztalatszerzés;

a cselekvéses tanulás;

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

a gyakorlati problémamegoldás.

Az óvodapedagógusok feladata a tanulás irányítása során, hogy személyre szabottan,

folyamatos pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását.

7. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS

Célok:

Differenciált, a gyermek fejlődési üteméhez igazodó fejlesztés

Felzárkóztatás és a tehetséggondozás az egész óvodai élet során pozitív és negatív

diszkrimináció nélkül

A játékba ágyazott, vagy mikro csoportban szervezett foglalkozások lehetővé teszik,

hogy minden gyermek képességeinek megfelelő feladatot kapjon. Az

óvodapedagógus arra figyel, hogy éppen „lábujjhegyre" állítsa a gyermeket, kijelölje

a fejlődés irányát

Egyéni fejlesztés esetén, mindig a gyermek aktuális állapotát figyeljük, az ő

képességeihez, készségeihez igazodva fejlesztünk apró lépésekben, türelmesen

Az óvónő feladatai:

Ismerje meg a gyermek családi körülményeit, készségeit, képességeit

Térképezze fel, hogy mely területeken szükséges intenzív fejlesztés

Mindig arról a fejlődési szakaszról indítsa újra, ahol még biztosan mozog

Az értékelés módja a pozitív megerősítés és nem az elmarasztalás

Vegye észre a legkisebb fejlődést, és dicsérje meg érte

Ha az elmaradás jelentős, kérje szakember segítségét

Tehetséggondozás esetén próbálja összegyűjteni azokat a jeleket, melyek a

tehetségre utalnak. Ezek elsősorban a gyermek alkotásai, /építmény, rajz, játék/ azok

75

színvonala és az „alkotás” ideje alatti viselkedés

A verbális megnyilvánulások, tesztek nem mérvadók óvodáskorban. Ha a gyermek

tehetséget mutat szükségtelen, sőt néha káros kisgyermekkorban valamilyen intenzív,

különleges fejlesztés. Az ingerben dús környezet, a sokszínű tevékenységek lehetősége, az

észlelés, érzékelés fejlesztése, a felesleges korlátok helyett távlatok biztosítása, az edzettség

teremtik meg azokat az alapokat, melyen a tehetséges gyermek fejlődése is biztosan

elindulhat.

Fontos a családdal való együttműködés és a szocializáció, hiszen ma sem könnyű

tehetséges gyermeknek lenni!

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

- A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az

iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az

állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor

figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

- Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális

érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.

- A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első

alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan

fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a

mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei

kielégítését szándékosan irányítani képes.

- A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével

készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az

iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös

jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak,

a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A

lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

76

- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik

a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre

nagyobb szerepet kap a felidézés,

- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a

figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is

kialakulóban van.

- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára

érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden

szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a

magán- és mássalhangzókat (a fogváltással összefüggő egyéni eltérések lehetségesek);

végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét,

szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a

gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő

növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás

összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a

magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

- Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A

szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító

elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre

felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.

A szociálisan érett gyermek:

- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a

feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának,

munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

77

- A 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja,

feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

- A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek

segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi

szint.

- A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó

intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

8. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN

Óvodánk az óvó-védő funkciójából, a gyermekek és családok összetételéből adódóan kiemelt

feladatnak tekinti a gyermekvédelmet.

Gyermekvédelmi tervünkben az évenkénti felmérést az alábbi szempontok szerint

készítjük:

óvodások száma

ebből veszélyeztetett gyermekek száma

ebből hátrányos helyzetű gyermekek száma

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

3 vagy többgyermekes családban élők

tartósan beteg gyermekek

egy szülős családban nevelkedők

étkezési kedvezményben részesülők száma

Az alábbi tevékenységeket végezzük:

családlátogatások (szükség szerinti gyakorisággal),

étkező gyermekek segélyezése,

kapcsolatfelvétel a gyermekvédelmi szakemberekkel (Gyermekjóléti- és Családsegítő

Szolgálat óvodai gyermekvédelmi koordinátora),

a család szerepének erősítése, egyéni fejlesztés, felzárkóztatás, Pedagógiai Szakszolgálat

igénybevétele,

kapcsolattartás a védőnővel,

veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásba vétele

A gyermekvédelem minden óvodapedagógus feladata.

Programunk célja: a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a

veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás.

78

Mindezek érdekében feladatunk, hogy felismerjük a problémákat, keressük az okokat,

nyújtsunk segítséget, illetve jelezzük a Gyermekjóléti Szolgálat óvodai gyermekvédelmi

koordinátorának.

Fontosnak tartjuk – kis óvodánkban ez jól megvalósul – a naprakész tájékozottságot és

információcserét.

Kötelességünk a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése és jogainak

védelme.

Az óvodai életben kiemelkedő szerepet kapott a gyermekvédelem, és egyre hangsúlyosabb az

esélyegyenlőség megteremtése is. Elengedhetetlen feladat a harmonikus, biztonságérzetet

nyújtó légkör kialakítása, a társas kapcsolatokat formáló, a személyiség szabad

kibontakozását elősegítő inkluzív nevelés, az óvodapedagógusok befogadó attitűdje.

9. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI

Nevelőmunkánk során kulcsfontosságú szerepet kapnak az óvodai hagyományok és ünnepek.

Fontosnak tartjuk az ünnepek „előkészítését”, hiszen ezek jó alkalmat adnak a közösségi érzés

alakítására és a gyermekek közötti együttműködésre. A közösségi tevékenységeket a

gyermekek a csoport – és az óvodai ünnepek alkalmával gyakorolják a legteljesebben.

Egyre gyakrabban ünneplünk együtt a szülőkkel, a közösen átélt élmények még színesebbé

teszik azokat, s mély nyomokat hagynak a gyermekekben.

Csoportünnepek:

a gyermekek születésnapja

Anyák napja

évzáró

ballagás

egyéb alkalmi ünnepek

Óvodai ünnepek:

Mikulás

Karácsony

Farsang

Húsvét

Gyermeknap

„Szöszmötölők”

Környezetvédelemmel kapcsolatos ünnepek

79

10. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz, és a szükségletekhez. A

kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

10.1 Óvoda- székhely intézmény

Az együttműködés területei: szakmai és gazdálkodási ügyek

Formái:

- vezetői megbeszélések havi rendszerességgel illetve szükség szerint

- továbbképzéseken, közös programokon való részvétel

- szakmai munkaközösségekben való aktív részvétel

10.2. Óvoda – család

Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

A szülőket nevelő partnereknek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat,

programunk célját, feladatát. Minden alkalmat felhasználunk, hogy a család nevelési

szokásait, módszereit megismerjük. Együtt működésünk során figyelembe vesszük a családok

sajátosságait, érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, a segítségnyújtás családhoz illesztett

megoldásait.

Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket, a gyermekek egyéni fejlődéséről, ők is igénylik az

őszinte tájékoztatást.

Óvodánk nyitott a szülők felé, igényeiknek megfelelően bármikor betekintést nyerhetnek

gyermekeik óvodai életébe.

Együttműködésünk alapelvei:

az óvodapedagógus támasza és segítőtársa a szülőnek gyermeke nevelésében,

nyitott a szülők egyéni és közös kéréseire, javaslataira, azok teljesítését komolyan

veszi, mérlegeli,

az óvodapedagógus minden egyes családdal külön is együttműködik, keresi a

kapcsolatépítés hatékony módszereit,

az óvodapedagógus tiszteletben tartja a szülőket a nevelési eljárásaik finomításában.

Kapcsolattartás formái:

Alkalomszerűen:

beszoktatás alkalmával

80

napi találkozáskor

óvodai rendezvényeken, kirándulásokon

kifüggesztett információkon keresztül

nyilvános ünnepélyeken

Tervszerűen:

családlátogatásokon

szülői értekezleteken

nyílt napokon

fogadóórákon

SZM közösségével és képviselőjével

10.3. Óvoda – iskola

Kapcsolattartás során arra törekszünk, hogy az iskola megismerje nevelési szokásainkat, azt a

szándékunkat, hogy a gyermeket egyéni képességeinek megfelelően úgy neveljük és

fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködőek, kapcsolatteremtőek

legyenek és az iskolai tanulmányok megkezdésére legyenek képesek.

Fontosnak tartjuk, hogy az átmenet minél zökkenő-mentesebb legyen.

Kapcsolatunk alapja egymás tisztelete, egymás munkájának megbecsülése.

Kapcsolattartás formái:

Tanév elején meglátogatjuk az 1. osztályosokat az iskolában,

nyílt napokra meghívjuk a leendő 1. osztályos nevelőt és az alsó tagozatos nevelőket,

a nagycsoportosok ellátogatnak az iskolába, ismerkednek az iskolai környezettel,

a leendő 1. osztályos nevelő szülői értekezleten vesz részt, tájékoztatja a szülőket az iskola

pedagógiai munkájáról, az iskolába lépés teendőiről,

az iskola által szervezett ünnepélyekre általában meghívást kapnak az óvodások is

az óvodásaink részt vesznek a rendszeresen szervezett „iskolakóstolgató” foglalkozásokon

az iskolában.

10.4. Pedagógiai Szakszolgálat

A Szakszolgálat nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, korai fejlesztést nyújt a gyermekek

számára.

A szolgálat pszichológusai, gyógypedagógusai, logopédusai a különböző részképesség

zavarokkal küzdő, beszédhibás, magatartászavaros gyermekek nevelését segítik. A prevenció

81

érdekében elvégzik a gyermekek értelmi fejlettségének szűrését és a fejlődésben elmaradott

gyermekeket fejlesztő foglalkozásaikra küldik vagy útmutatásaik alapján az

óvodapedagógusok fejlesztő foglalkozásokat tartanak. Az iskolaérettségi vizsgálatokat az

óvodában az óvodapedagógusok és a szülők együttes kérése és javaslata alapján végzik el

azoknál a gyerekeknél, akiknek iskolaválasztása, iskolaérettsége bizonytalan.

10.5. Fenntartó

Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az

együttműködés jellemzi.

Formái:

az óvodavezető folyamatos napi kapcsolata az önkormányzat humán irodájának

vezetőjével

az óvodavezető részvétele az óvodai életet érintő kérdésekben a képviselőtestületi

üléseken (képviselet, információáramlás).

hatékony, egymást segítő kapcsolat fenntartása a terület önkormányzati képviselőivel

10.6. Közművelődési intézmények

Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk.

Formái:

színházlátogatások, kiállítások látogatása, gyermek műsorok , ünnepeken való

részvétel (Puskin Művelődési Ház, Jászai Mari Színház, Agóra, Szlovák Ház. )

10.7. Szlovák Kisebbségi Önkormányzat

A kapcsolattartást leginkább egymás kölcsönös segítése jellemzi.

10. 8. Külhoni magyar óvodák

Kapcsolatépítés és – lehetőség szerint – kapcsolattartás Kárpát-medencei, elsősorban magyar

nyelvű szlovák óvodákkal

10.9. Egészségügyi szervek

Védőnő, fogorvos, gyermekjóléti szolgálat, CSÁO, GYÁO.

Formái:

alkalmanként esetmegbeszélések,

82

védőnő által végzett tisztasági szűrés,

tájékoztató előadások szervezése szülőknek,

évenként fogászati szűrés.

10.10. Szakmai szervezetek

Óvodavezetők munkaközössége

A kapcsolattartás formái: havi rendszerességgel munkaközösségi megbeszélések

11. AZ ÓVODA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

11.1. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése

Célja:

a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése.

Területei:

dokumentumok ellenőrzése, elemzése,

a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése,

pedagógiai gyakorlat elemzése, értékelése,

helyi pedagógiai program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése.

Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, az ellenőrzés és értékelés

elsősorban az ő feladata. Az ezzel kapcsolatos feladatokat azonban leoszthatja a

munkaközösség-vezetők és a vezető-helyettesek körében.

A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása,

a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése.

Pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik:

A gyermek fejlettségének értékelése, és a gyermekcsoport fejlettségének értékelése

az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után

közös konzultációval történik.

Az óvodapedagógusok ellenőrzése a nevelési év folyamán előre ütemezetten

történik, és az óvoda éves munka terve tartalmazza.

Év végén összegző értékelés készül. Kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolába

lépés szorosabb ellenőrzése, értékelése.

Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésével kapcsolatos szabályok:

83

A gyermekek fejlődésének, egyéni sajátosságainak, képességszintjének mérési módszere: a

folyamatos megfigyelés, s annak írásban történő rögzítése. Az óvodás gyermek fejlődéséről a

szülőt folyamatosan tájékoztatjuk.

Az óvodapedagógus korai felismerése az időben végzett szűréssel kiemelkedő jelentőségű a

pedagógiai prevenciós illetve korrekciós munka elkezdéséhez. Elengedhetetlen feltétele a

jelző tüneteknek az ismerete, felismerése, így a fejlesztéssel megelőzhető a probléma (tanulási

zavarok) kialakulása.

Óvodánkban intézményes keretek között, csoportos formában biztosítjuk minden gyermek

egyéni fejlődését, ezért a tünetek felismerése és a problémák megelőzése is csoportos keretek

között zajlik. Erre a preventív, játékos, de módszertanilag megalapozott, tudatos, a napi

tevékenységformákba beépíthető fejlesztő tevékenységre kell felkészülnünk.

Eltérő szociokulturális közegből és eltérő képesség-profillal érkeznek a gyermekek az óvodai

csoportokba. Fontos feladatunk, hogy a háttér és a probléma ismerete mellett, a szülők

együttműködési fokának és a saját kompetenciájának határait figyelembe véve elfogadjuk a

gyermeket, és segítséget nyújtsunk számukra.

A tudatos játékválasztás nem tanítás, nem gyakoroltatás és nem megterhelő. A gyermek sose

érezze, hogy ő más, vagy kisebb értékű, mint társai.

Mérések, szűrések:

A gyermekek értelmi, beszéd, hallás, látás és mozgás fejlettségének szűrése: óvónők

végzik folyamatos megfigyeléssel, meghatározott szempontok alapján. Rögzítése

szükség szerint, de legalább félévente történik.

Testi fejlettség mérése (magasság, súly): az óvodapedagógusok végzik, évente két

alkalommal, tanév elején és végén.

Társas kapcsolatok (szociometria) alakulása.

A tanköteles gyermekek egyéni fejlettségének mérése, rögzítése.

Egyéni fejlesztések végzése.

Fogászati szűrés: fogorvos végzi évenként egy alkalommal.

Logopédiai szűrés: logopédus végzi évenként egy alkalommal nevelési év elején.

MSSST-szűrés - az óvodapedagógus javaslatára, a szülők beleegyezésével - a

Pedagógiai Szakszolgálat végzi tanév elején (problémák esetén lehetőség van a

fejlesztő foglalkozásaik igénybevételére).

Iskolaérettségi vizsgálatok: Pedagógiai Szakszolgálat végzi.

84

12. A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

A program ellenőrzésében és értékelésében az óvodavezető irányításával valamennyi

óvodapedagógus részt vesz:

bevezetés előtt a feltételrendszer vizsgálata

bevezetést követő első nevelési év végén

Szempontok:

milyen eredményeket hozott a program

mit mutatnak a szülők visszajelzései

nevelőtestületet hogyan befolyásolta a program

Bevezetést követően 3 évenként a nevelési folyamat vizsgálata a kimenet oldaláról:

Szempontok:

mennyire sikeres az óvoda munkája.

85

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Szalai Anett-Horváth Judit-Horváthné Csapucha Klára-Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az

óvónőnek észre kell venni Flaccus kiadó Budapest 2005.

2. dr. Benkes Istvánné: Természetszerető ember – környezetbarát program Óvodai Nevelés

1998/2.

3. Balázsné Szűcs Judit: Miből lett a cserebogár SZORT BT, Budapest 2001

4. Bihariné dr.Krekó Ilona – Kanczler Gyuláné dr. Útmutató a Tevékenységközpontú óvodai

nevelési programhoz Természet-társadalom-ember Fabula Miskolc 1998.

5. B.Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Tankönyvkiadó Budapest 1982.

6. B.Méhes Vera: Montessori és a játék Óvodai Nevelés 1994/1.

7. C. Neményi Eszter – Lili Jánosné: Tanulásjáték Óvodai Nevelés 1993/1.

8. Dobosné Csobánczi Ilona: Anyanyelvi fejlesztő játékok Óvodai Nevelés 1995/4.

9. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Fabula Miskolc 1998.

10. Fábián Katalin: Útmutató a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programhoz -

Tervezés, ünnepek, ünnepélyek Fabula Miskolc 1998.

11. Dr.Hermann Alice: Emberré nevelés Tankönyvkiadó Budapest 1980.

12. Kanczler Gyuláné dr.: A környezet megismerésére nevelés Óvodai Nevelés 1992/1.

13. Katona Kálmánné: Közös felelősséggel a boldog gyermekévekért Óvodai Nevelés

1997/3.

14. dr.Kárpáti Andrea: Rajzfejlődés iskoláskorig Óvodai Nevelés 1994/12.

15. Kovács István: Óvjuk a természetet Tankönyvkiadó Budapest 1975.

16. Mérei Ferenc – V.Binet Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat Kiadó Budapest 1970.

17. Mongyik Béláné: Mint jó mama egy nagycsaládban Óvodai Nevelés 1995/1.

18. Nagy Balázsné – Szarka Júlia: Óvoda és a hangképzés Óvodai Nevelés 1997/3.

19. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? OKI Budapest 1997.

20. Nagy Jenőné-Ranschburg Jenő-Szakács Mihályné-Tárnokiné Joó Ildikó: Óvónők

kincsestára RAABE 2004. november

21. Nyelvi kommunikációs nevelés az óvodában Hajdúböszörményi Óvóképző Intézet

kiadványa 1992.

22. Óvoda az ezredfordulón Budapest 1998.

23. Óvodai nevelés országos alapprogramja 2018

24. dr.Páli Judit: Játék, tanulás, játékos tanulás Óvodai Nevelés 1990/6.

25. Pápai Istvánné: Empátia Óvodai Nevelés 1997/7.

26. Pereszlényi Éva – Porkolábné dr.Balogh Katalin: Játék Mozgás Kommunikáció óvodai

program Budapest 1997.

27. Petőné Gulyás Márta: Az óvodai zenehallgatás Óvodai Nevelés 1995/10.

28. Porkolábné dr.Balogh Katalin – Dr.Páli Judit: Komplex prevenciós óvodai program

Budapest 1996.

29. dr.Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Gondolat Kiadó Budapest 1984.

30. Radicsné Fuvó Ágnes: Mozgásfejlesztő helyi program Óvodai Nevelés 1997/8.

31. Stöckert Károlyné: A felnőttek és gyermeki játék Óvodai Nevelés 1997/7.

32. Stöckert Károlyné: Tanulás a játékban Óvodai Nevelés 1994/4.

33. Strauszné Simonyi Erzsébet: Az iskolai gyermekvédelem helye a gyermekvédelem

rendszerében Fővárosi Pedagógiai Intézet Budapest 1998.

34. Szarkáné Horváth Valéria: Az ismeretszerzés útja az óvodai ének-zenei nevelésben

Óvóképzők Tudományos Közleménye 1971.

86

35. Szigetváriné Kurta Jolán: Az óvoda szociális anyaöl Óvodai Nevelés 1997/5-6.

36. Szigetváriné Kurta Jolán: Saját programkészítés, talán így! Óvodai Nevelés 1997/10.

37. dr.Takács Bernadett: Játék, játék, játék… avagy mégsem? Óvodai Nevelés 1997/3.

38. Tanuljunk meg harmóniában élni a természettel. Óvónők Kézikönyve 1993.

39. dr.Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Calibra Kiadó Budapest

1995.

40. Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek a pszichológus szemével

Tankönyvkiadó Budapest 1989.

41. Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné – dr.Ráczné Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal,

mesével Szorobán Kiadó Budapest 1994.

42. Zsámbóki Károlyné dr.: Születés – Újjászületés Óvodai Nevelés 1996/9.