Az alternatív energiahasználat fejlesztési lehetőségei a Dél-alföldi Régióban

Az alternatív energiahasználat

fejlesztési lehetõségei a

Dél-alföldi Régióban

Különös tekintettel a geotermikára, és a

Csongrád megyei Önkormányzat

beavatkozási tevékenységeire

Az alternatív energiahasználat fejlesztési lehetőségei a

Dél-alföldi Régióban

Különös tekintettel a geotermikára, és a

Csongrád megyei Önkormányzat beavatkozási tevékenységeire

The development opportunities of the alternative energy usage in the South Great Plain Region

with particular reference to the exploitation of geothermal energy

in the Csongrád County Government's intervention activities

Posibilităţile de dezvoltare a folosirii energiei alternative în regiunea Dél-Alföld

cu atenţie deosebită la geotermie şi la activităţile de intervenţie a

Consiliului Judeţean din Csongrád

© Csongrád Megyei Önkormányzat

2008

Az alternatív energiahasználat fejlesztési lehetőségei a Dél-alföldi Régióban Különös tekintettel a geotermikára, és a Csongrád megyei Önkormányzat beavatkozási tevékenységeire

2


3

Szerkesztette: Dr. Kóbor Balázs

Közreműködtek:

Dr. Kóbor Balázs

Bozsó Gábor

Vass István

Csanádi Attila

Dr. Medgyes Tamás

Dr. Szanyi János

Kurunczi Mihály

Gaál István

Jánosi Tibor

Dr. Pál-Molnár Elemér

ISBN 978-963-06-5337-4

A Csongrád Megyei Önkormányzat megbízásából az INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés (Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműkö-dési Program 2004-2006) HURO 0602/048 projektje keretében készítette a P-Pont Consult Bt.


4


5

Tartalomjegyzék

1. Alternatív energiatermelő rendszerek kiépítésének általános peremfeltételei a Dél-alföldi régióban .... 11

1. The general frame of the utilization of renewable energy sources in the South Great Plain Region. 1. Condiţiile generale a producţiei sistemelor de energie alternativă în regiunea Dél-Alföld

1.1. A Dél-alföldi régió adottságai és lehetőségei az alternatív energiapotenciálok tükrében ................. 11

1.1.1. Általános helyzetkép............................................................................................................................ 11

1.1.1.1. Szélenergia ..................................................................................................................................... 12

1.1.1.2. Napenergia..................................................................................................................................... 13

1.1.1.3. Vízenergia ...................................................................................................................................... 15

1.1.1.4. Bioenergia ...................................................................................................................................... 16

1.1.1.5. Geotermikus energia .................................................................................................................... 18

1.1.2. Az általános helyzetre vonatkozó következtetések ......................................................................... 19

1.1.3. A geotermika ágazati és szakmapolitikai helyzete (problémák, ellenérdekek) ........................... 20

1.2. Geotermika, a legjobb alternatíva .............................................................................................................. 25

1.2.1. A régió geotermikus adottságainak geológiai, hidrogeológiai háttere ......................................... 25

1.2.1.1. Geológiai helyzet........................................................................................................................... 25

1.2.1.2. Hidrogeológiai viszonyok ........................................................................................................... 26

1.2.1.3. A geotermikus energiahasznosítás jelenlegi helyzete.............................................................. 27

1.2.1.4. A geotermikus energia kitermelés jelenlegi helyzete............................................................... 32

1.2.1.5. Talajszint-közeli geotermikus energiahasznosítás ................................................................... 35

1.2.2. Geotermikus hőpiacok ......................................................................................................................... 36

1.3. Összegzés....................................................................................................................................................... 37

1.4. Summary ....................................................................................................................................................... 43

1.5. Rezumat ......................................................................................................................................................... 53


6

2. Az energiahatékonyságot és az alternatív energiatermelést célzó fejlesztések

ösztönzési lehetőségei ............................................................................................................................................. 59

2. Stimulation possibilities for developments aiming energy efficiency and

alternative energy production and utilization

2. Despre modalităţile de stimulare a dezvoltării eficacităţii privind folosirea energiei şi

producerea şi utilizarea energiei alternative

2.1. A megújuló energiaforrások előtérbe helyezését ösztönző nemzetközi trendek és tényezők........... 59

2.2. A megújuló energiafajták használatának elterjedését segítő EU-s trendek és szabályozások........... 65

2.3. Az országos és térségi szakmapolitikai ösztönző lehetőségek és alkalmazásuk bemutatása............ 75

2.3.1. A megújuló energiafelhasználás hazai trendjei................................................................................ 75

3.3.2. A megújuló energiaforrások, illetve a geotermika hazai szabályozási rendszere ....................... 78

3.3.3. A hazai és régiós szakmai háttér szerepe a geotermikus energiahasználat elterjedésében....... 83

2.3.4. A geotermikus energia régiós elterjedését ösztönző támogatási rendszerek............................... 87

2.4. Összegzés....................................................................................................................................................... 97

2.5. Summary ..................................................................................................................................................... 105

2.4. Rezumat ....................................................................................................................................................... 113


7

3. A kistérségi decentrumok működését megalapozó nagyprojektek és a

központok fejlesztési lehetőségeinek bemutatása ............................................................................................. 121

3. Presentation of major projects founding the operation of decentralized sub-

regional alternative-energetic units and of development possibilities for the centres

3. Prezentarea proiectelor mari care pun baza centrelor regionali de energie

alternativă din regiuni mici şi prezentarea posibilităţilor de dezvoltare a centrelor

3.1. A kistérségi decentrumok szerepe az alternatív energiahasznosításban............................................ 123

3.1.1. A mórahalmi Megújuló Energia Információs Központ ................................................................. 125

3.1.2. A Makói Ipari Park inkubátorházának kialakítása, geotermikus rendszerének fejlesztése ..... 129

3.2. A kistérségi decentrumok működését megalapozó régiós projektek és az előzetes

projektkoncepciók bemutatása ........................................................................................................................ 131

3.2.1. Termálenergia-fejlesztési projektrendszer a Dél-alföldi Régióban .............................................. 132

3.2.1.1. A szegedi geotermikus kaszkád-rendszer tervezése és kiépítése ........................................ 138

3.2.1.2. A hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszer tervezése és kiépítése ...................... 148

3.2.1.3. A makói geotermikus kaszkád-rendszer tervezése és kiépítése........................................... 155

3.2.1.4. A mórahalmi geotermikus kaszkád-rendszer tervezése és kiépítése .................................. 158

3.2.1.5. Kistelek és térsége geotermikus energia felhasználásának tervezése, kiépítése ................ 163

3.2.1.6. A csongrádi termál-közműrendszer tervezése és kiépítése .................................................. 166

3.2.1.7. A szentesi termál csurgalékvizek geotermikus energiahasznosítása .................................. 168

3.2.1.8. A csanyteleki hőszivattyús geotermikus közműrendszer..................................................... 171

3.2.1.9. Geotermikus technológia-fejlesztési klaszter program.......................................................... 173

3.2.1.10. A kaszkád-rendszerű geotermikus technológiák nagyüzemi előállítása és beindítása .. 184

3.2.1.11. Nagy teljesítményű (>500 kW) hőszivattyúk gyártásának iniciálása a régióban............. 186

3.2.1.12. Elektromos áramtermelő geotermikus erőmű telepítésének megalapozása .................... 187

3.2.1.13. Geotermikus energiaellátású agrártermelői kapacitás bővítése az Ápád-Agrár ZRt.-nél189

3.2.1.14. Geotermikus energiaellátású agrártermelői kapacitás bővítése a Primőr Profit Kft.-nél 193

3.2.1.15. A hőszivattyús technológiára alapuló geotermikus energiahasznosítás lehetőségei...... 196

3.2.1.16. A geotermikus rendszerek működtetéséhez szükséges humán-erőforrás képzése......... 200

3.3. A decentrumok és a régiós geotermikus energiahasznosítás szervezet-felépítési javaslata............ 207

3.4. Összegzés..................................................................................................................................................... 211

3.5. Summary ..................................................................................................................................................... 217

3.5. Rezumat ....................................................................................................................................................... 223


8

4. Az alternatív energiaellátási rendszerek megyei és régiós terjedését elősegítő szakmapolitikai

tevékenységek akcióterve - a Csongrád Megyei Önkormányzat intézkedési feladatainak kijelölése ...... 231

4. Designation of county and regional intervention areas for alternative energy supply systems

and of action tasks of the Csongrád County Government

4. Indicarea teritoriilor de intervenţie pe plan regional şi judeţean în sistemul de furnizarea a

energiei alternative şi desemnarea măsurilor luate de către Consiliul Judeţean Csongrád

4.1. „Regionális Energia Ügynökség” – javaslattétel a szervezeti és kapcsolattartási felépítésre .......... 233

4.2. A Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonát képező intézményrendszer alternatív energetikai

fejlesztési lehetőségei – az energiahatékonysági auditok felülvizsgálata alapján.................................... 239

4.2.1. Szentes város megyei önkormányzati tulajdonú intézményeinek

energiahatékonyság fokozó fejlesztési lehetőségei ................................................................................. 240

4.2.2. Csongrád város megyei önkormányzati tulajdonú intézményeinek

energiahatékonyság fokozó fejlesztési lehetőségei .................................................................................. 243

4.2.3. Szeged város megyei önkormányzati tulajdonú intézményeinek


4.2.4. Makó város megyei önkormányzati tulajdonú intézményeinek


4.2.5. Hódmezővásárhely, Kistelek és Mórahalom városok megyei önkormányzati tulajdonú

intézményeinek energia hatékonyság fokozó fejlesztési lehetőségei .................................................... 250

4.2.6. Ásotthalom, Pusztamérges, Ópusztaszer, Óföldeák, Derekegyház és

Nagymágocs települések megyei önkormányzati tulajdonú

intézményeinek energia hatékonyság fokozó fejlesztési lehetőségei .................................................... 253

4.3. Összegzés..................................................................................................................................................... 257

4.3. Summary ..................................................................................................................................................... 263

4. 3. Sinteză ......................................................................................................................................................... 269


9

5. Összegző.............................................................................................................................................................. 275

5. Proposal 5. Sinteză

5.1. Összegző javaslattétel a Csongrád Megyei Önkormányzat számára az alternatív és geotermikus

energiahasználat terjedését elősegítő szakmapolitikai beavatkozási tevékenységekhez........................ 275

5.2. Proposal for the Csongrád County Government on the necessary steps for the optimalization of regional

geothermal activities............................................................................................................................................. 281

5.3. Propunere către Consiliul Judeţului Csongrád despre măsurile necesare pentru optimalizarea activităţilor

geotermice a regiunii ............................................................................................................................................ 287

Felhasznált irodalom ............................................................................................................................................. 293

Ábra- és táblázatjegyzék ....................................................................................................................................... 296

Ábrák................................................................................................................................................................... 296

Táblázatok .......................................................................................................................................................... 297


10


11

1. Alternatív energiatermelő rendszerek kiépítésének általános peremfeltételei a Dél-alföldi régióban

1.1. A Dél-alföldi régió adottságai és lehetőségei az alternatív energiapotenciálok tükrében

1.1.1. Általános helyzetkép

A globális energiapiac átalakulása, az energiaigények, valamint a fosszilis tüzelő-anyagok árának robbanásszerű növekedése eredményeként Európában és Magyaror-szágon is jelentősen nő azon energetikai rendszerek száma, amelyek megújuló, alterna-tív energiaforrásokkal váltják ki a fosszilis energiahordozókat. Alternatívnak nevezünk minden olyan energiaforrást, amely emberi behatás nélkül rövidtávon újratermelődik és hosszútávon, környezetkímélő módon, a természetes folyamatok egyensúlyát antropogén beavatkozások nélkül fenntartva nyerhető ki belőle energia. A geotermikus-, nap-, szél-, biomassza és vízenergiára épülő rendszerek elterjesztése rendkívül fontos, hiszen alkalmazásukkal hosszú távon egy olyan környezetkímélő megoldás biztosítha-tó, amely a fosszilis energiaárakkal szemben rentábilisabb feltételeket teremt az aggasztó növekedést mutató energiaszükségletek kielégítése céljából.

Az alternatív energiatermelő rendszerek elterjedésének egyik legfőbb korlátozó té-nyezője az egységes szakmapolitikai állásfoglalás és a közép-, és hosszú távú alternatív energetikai fejlesztési koncepciók hiánya. Így az országos és régiós szakmapolitikai szervezetek rövid-, és középtávon végrehajtandó legfontosabb feladata a régiós straté-giák kialakítása és az alternatív energetikához kapcsolódó technológia-információs transzfer-rendszerek létrehozása.

A Dél-alföldi Régió alternatív energiáinak sikeres kiaknázásához szükséges szak-mapolitikai állásfoglalás kialakításához elengedhetetlennek tartjuk az egyes megújuló energiaforrások alapparamétereinek és alkalmazhatóságának rövid bemutatását. Tekin-tettel arra, hogy a Dél-alföldi Régió világviszonylatban is kiemelkedő geotermikus tu-lajdonságokkal bír, hangsúlyosabb szerepet kapott a termálhő kiaknázási lehetőségei-nek bemutatása.


12

1.1.1.1. Szélenergia A régióban ipari méretekben hasznosítható szélenergia csak nagyobb magasságok-

ban van. E tény természetesen nem azt jelenti, hogy kis teljesítményű (néhány kW) szél-gépek nem lehetnek hasznos helyi energiaforrások (pl. vízszivattyúzásra vagy villamos energia termelésére) ott, ahol az elektromos hálózat nincs kiépítve, de jelentőseb ener-giaigényű intézmények (pl. önkormányzati épületek) energia-ellátására nem alkalmaz-ható.

Az alábbi térkép a szélkitettségi és magassági szempontok alapján mutatja a régió-ban szélerőművek telepítésére szóba jöhető területeket.

1. ábra: A Dél-alföldi régió szélenergia által hasznosítható területek (BMKIK)

További probléma, hogy 2010-ig a befektetői szándékok ellenére a villamosenergia-rendszer szabályozási problémáira hivatkozva mindösszesen 330 MW szélerőmű állhat üzembe hazánkban főként a legszelesebbnek tartott Észak-Dunántúlon, az erre vonat-kozó engedélyeket pedig már kiadták. További szélerőművek létesítésének jelenleg te-hát elsősorban adminisztratív akadályai vannak (azaz nem kapnak a Magyar Energia Hiva-taltól létesítési engedélyt). Magyarországon jelenleg a szélerőművekre vonatkozóan nem csak a fent említett kapacitáskorlát van, hanem a már üzemelő berendezésekre termelési korlát is vonatkozik. Egy évben egy szélerőmű típusától függően a kötelező átvétel ke-retében meghatározott mennyiségű villamos energiát adhat az elektromos hálózatra. (Magyar Szélenergia Társaság, 2005)


13

A szélenergiát hasznosító rendszerek hátrányai meglehetősen jól ismertek. Széles ingadozások a teljesítményben (időjárás-függő), amelyek jelentős további költségeket és kibocsátásokat igényelnek egyéb forrásokból; a „szélfarmok” nem éppen kelleme-sek a szemnek; és a zaj zavarhatja a közelében élő embereket; ezen kívül pedig az egyre inkább magas javítási és karbantartási költségek jellemzik ezt az energiaszektort. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a Dél-alföldnek csak bizonyos területei és ott is csak a jelentős magasságba telepített szélkerekek alkalmasak a szélenergia hatékony kihaszná-lására.

1.1.1.2. Napenergia A Dél-alföld globálsugárzás szempontjából Magyarország legkedvezőbb adottságú

régiói közé tartozik. Északi területein kb. 450 kjoule/cm2/év, a déli területeken pedig kb. 480 kjoule/cm2/év globálsugárzási összenergia várható.

A napsugárzás országos, területi eloszlását ábrázoló, a vízszintes felületre érkező globális sugárzás éves összegét mutatja a pontos, műholdas mérések alapján készített diagram (2. ábra).

2. ábra: A napsugárzás országos, területi eloszlása (Péczely Gy.,1998)

A diagramból kiolvasható, hogy a déli országrészek a legnaposabbak. Fontos azonban leszögezni, hogy napsütés szempontjából Magyarország legkedvezőbb és leg-kedvezőtlenebb helye között a különbség mindössze kb. 8%. Ez tehát azt jelenti, hogy hazánk területén belül napsütés szempontjából nincsenek lényeges, a napenergia-hasznosító rendszerek működését döntően befolyásoló különbségek.


14

A 3. ábra diagramjain a vízszintes és a déli tájolású 45o-os felületre érkező napsu-gárzás erősségét mutatják derült időben, téli és nyári hónapokban. Megfelelő tájolással télen a nyári sugárzásjövedelem akár 66%-át is elérhetjük. A korlátozó tényezőt a gya-koribb téli borult, felhős napok jelentik.

3. ábra: A téli és a nyári beérkező sugárzás mennyisége,

vízszintes és 45o-os abszorbáló felszín esetén

A napenergia felhasználása, bár az alternatív energiaforrások közül a „legeviden-sebb” lehetőséget jelenti, mégis bír bizonyos hátrányokkal. Az alkalmazásában számos technológiai korlát található, a fel nem használt többlet-hő hasznosítása, tárolása még nem megfelelően megoldott probléma; a felhasználására vonatkozó EU-s szabályozás még nem készült el; az egyes alkalmazások meglehetősen drágák. Egy előre nem látható tényező továbbá, hogy a kollektorok elhasználódása során keletkező hulladék környeze-ti kockázatai még nem tisztázódtak. A kis számú hazai alkalmazás miatt nincs megfele-lő tapasztalati háttér sem.

Összegezve tehát, a napenergia sem nyújt megfelelő megoldást, ha nagyobb épü-letek energiaigényeit kell kielégíteni, melynek - számos egyéb hátránya mellett - a leg-főbb oka az időjárás-függés.


15

1.1.1.3. Vízenergia Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja kb. 1000 MW, amely

természetesen jóval több a valóban villamosenergia-termelésre hasznosított vagy hasz-nosítható vízerő-potenciálnál. A százalékos megoszlás durván az alábbi:

4. ábra: Hasznosítható vízerő-potenciál Magyarországon

A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia 25-27 PJ, azaz 7000-7500 millió kWh évente. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Duna, a Tisza és a Dráva vízerő-potenciáljának hasznosítása pillanatnyilag nem aktuális feladat.

A hazai lehetőségek – az esésmagasságokat figyelembe véve – mind kisesésűek, hiszen a létrehozható szintkülönbségek a 10-15 métert sehol sem haladják meg. Hazai kis- és törpe vízerőműveink nagy része a kedvező hidrológiai és topográfiai adottsá-gokkal rendelkező vidékeken üzemel, melyek közé nem tartozik a Dél-alföldi Régió.

További hátránya, hogy az ökológiai környezetet károsítja, de legalábbis átalakítja, a halak természetes vándorlását akadályozza, a tározó állóvize által a víz oxigéntartal-mát csökkenti, az áradás hiánya befolyásolja az árterület ökorendszerét. A gátak építése az élővilág átalakulásával jár, a gátak mögött felgyülemlenek a nehézfémek és egyéb mérgező vegyületek, és lerakódik a tápanyag egy része.

Elterjedésének legfőbb akadályát az Alföld déli területein elsősorban a kedvezőt-len hidrológiai és topográfiai adottságok jelentik.


16

1.1.1.4. Bioenergia Magyarország teljes biomassza készlete 350-360 millió tonnára becsülhető, ebből

105-110 millió tonna újraképződik és felhasználásra kerül. Az évenként keletkező elsőd-leges biomassza 54 millió tonna (száraz anyagban számítva), amelyből a mezőgazdasági termelés 46 millió tonna, az erdészeti termelés 8 millió tonna. A növényi termékek mintegy 30,4 millió tonna szenet tartalmaznak, ezzel több, mint négyszer felülmúlják a hazai szénbányákból kitermelt szén mennyiségét. Ez a potenciál még tovább növelhető az erdészeti, faipari hulladékok mennyiségével, 4,9 millió tonna szárazanyagot megkö-zelítőleg 30 PJ energiatartalommal. (BAI és társai, 2002)

Dél-alföldi Régió évenként megújuló teljes földfeletti biomassza tömege 9,454 mil-lió tonna szárazanyag, melynek bruttó energiatartalma 180 PJ. Energetikai célokra a közvetlenül tüzelésre felhasználható biomassza a legalkalmasabb. A tüzelésre alkalmas, ún. száraz bioanyagok hőértéke megközelítőleg azonos az átlagos hazai barnaszenek hőértékével.

Ugyanakkor a hazai biomassza-, bioetanol- és biodízel-termelést mind tömegében, mind a hasznosítás lehetőségeit tekintve alapvetően a növénytermesztés határozza meg. A növényi biomassza tömege és szerkezete jelentősen függ a térség földterületi adottsá-gától.

A Dél-alföldi Régió területe 1.848.100 ha, melynek 85%-a termőterület. A Dél-alföldi régióban a termőterületek megoszlását nézve, a bioenergia potenciál legjelentő-sebb művelési ága a szántóterület.

5. ábra: A termőterületek megoszlása a Dél-alföldi Régióban


17

A Dél-alföldi Régióban legnagyobb tüzelőanyag forrás potenciált a kalászos gabo-nák szalmája jelenti, de a kukoricaszár is jelentős biomassza potenciált képvisel. A ma még (a régióban) energetikai hasznosításban csak kis jelentőségű kultúrák, mint az energiakender, energiafű, energiaerdő stb., a jövőben egyre perspektivikusabbá vál-hatnak számos előnyös tulajdonságuk miatt. (BMKIK – Békés Megyei Kereskedelmi és Ipar-kamara, 2007)

A szükségletek kielégítéséhez pedig jelentősen növelni kellene a hozamokat, mely a régió belvízzel és elszárazodással egyaránt sújtott területein csak génmódosított növé-nyekkel, az alapvető élelmiszereket biztosító termőterületek hátrányára tehető meg. Va-gyis erősen időjárás-függő és mezőgazdaság-függő alternatíváról van szó, mely bár hatalmas potenciákkal rendelkezik, de a sokrétű függőség okán ez sem nyújt megfelelő és megbízható megoldást a régiós önkormányzatok számára.

A bioetanol évente megújuló növényekből előállított üzemanyag, és mint ilyen, el-vileg semleges hatású az üvegházhatásra, a megújuló energiaforrásokhoz hasonlóan ugyanis a bioetanol elégetésekor a légkörbe kerülő széndioxid és más üvegházhatású gázok a következő évben felnövő növények (gabonák, burgonya, cukorrépa, fűfélék, szalma) testébe visszaépülnek. Ez az egyenlőség azonban csak akkor áll fenn, ha a fel-használt növényeket olyan helyen termesztik, ahol egyébként „semmi sem volt”.

A bioetanol gyártás további hátránya a gyártási folyamat fajlagosan magas villamosenergia- és hőenergia igénye. Az energiamérleg javítható az ellőállítás során keletkező hőenergia hasznosításával, és a melléktermékek, például a növényi hulladék takarmányként történő felhasználásával, azonban nem lehet korlátlan mennyiségű ta-karmányt felhasználni.

Aggodalomra adhat okot, s egyben ezen alternatív energia elterjedésének az egyik legnagyobb problémája és gátja, hogy a bioetanol és a biodízel ellátásához óriási mennyiségű hagyományos mezőgazdasági terményre - elsősorban kukoricára, búzára, repcére és napraforgómagra - van szükség.

Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az élelmezési célra használható növényeket, táplálékokat felhasználni üzemanyaggyártás céljára, miközben a világot egyre súlyoso-dó élelmiszerválság fenyegeti, hiszen a Föld jelentős népessége éhezik – etikai vonzatú dilemmát is eredményez.


18

1.1.1.5. Geotermikus energia Magyarország hévizes adottságait tekintve „nagyhatalom” - a hazai felszín alatti

vízkészletekben tárolt hőmennyiség 4,7 millió petajoule, amiből a törvényi hátteret és az elérhető technológiákat figyelembe véve 250-350 petajoule-t lehetne hasznosítani, ehhez képest jelenleg 3,1 petajoule kerül hasznosításra. A termálenergia tartalékait tekintve nagyságrendekkel haladja meg biomassza lehetőségeinket, még jelenlegi ár-szinten is fajlagosan kb. feleannyiba kerül, mint a napenergia, sokkal egyenletesebben termelhető, mint a szélenergia; összességében pedig Európa legjelentősebb geotermális víz- és hőtartalékaival rendelkezünk.

A többi alternatív energiafajtával ellentétben a geotermikus energia importfüggetlen, helyben van, tehát szállításmentes és a helyiek rendelkeznek vele (hőpiac-értékesítés veszély!); felhasználása emissziómentes, vagyis a használt víz visz-szasajtolásával (mely törvényi kötelezettség is) abszolút környezetbarát és megújuló energiaforrás, utánpótlása nem mezőgazdaság-függő, mint a bioenergiáé; nem időjá-rás-függő (6500h/év kapacitáshossz), mint a szélenergia vagy a napenergia; és fajlagos ára (500-700 Ft/GJ) lényegesen kedvezőbb, mint a jelenleg használt fosszilis energia-hordozókból előállított energiáké (pl. távhő 2800 Ft/GJ), melyek a jelenlegi világpiaci trendeket figyelembe véve csak tovább nőnek.


19

1.1.2. Az általános helyzetre vonatkozó következtetések

A régióban jó lehetőségeket kínál a nap és a szélenergia hasznosítás, ám a régió gazdasági, oktatási- és innovációs központjának számító Szegeden e két megújuló ener-gia nem kapja meg a téma aktualitásának kijáró figyelmet. Míg a szélenergia hazai hasznosításának kutatási centruma Debrecen, a napenergia esetében pedig Miskolc és Budapest, addig e témákban kompetens szegedi kutatóintézmények a nap- és a szél-energia-hasznosítás alternatívái helyett a téma súlyával nem arányos mértékben foglal-koznak egyéb kutatásokkal.

A régió geológiai és földrajzi adottságai végett, illetve az egyes alternatívák elő-nyeit és hátrányait mérlegelve, szignifikánsan kiemelkedő, s így a regionális kutatások és beruházások irányát is többséggel meghatározó területe a geotermikus energia fej-lesztése lehet.

Az Európai Unió 2020-ig előírt - 20 százalékos – CO2 emisszió csökkentésre vo-natkozó előirányzatának elérése érdekében, az alternatív energiaforrások közül a ré-gióban leginkább a geotermika fölhasználása nyújt olyan lehetőségeket, amelyek mind gazdasági mind környezetvédelmi szempontból fenntarthatóak, s általa hazánk „alternatív energiagazdálkodási nagyhatalommá” válhat.

Ebből kifolyólag jelen tanulmányban a geotermikus energiával, mint a régió leg-kedvezőbb perspektívákat nyújtó megújuló energiájával foglalkozunk elsődlegesen.


20

1.1.3. A geotermika ágazati és szakmapolitikai helyzete (problémák, ellenérdekek)

A szinte tökéletes földtani-hidrogeológiai adottságok optimális kihasználását leg-több esetben akadályozza az ésszerű hosszú távú tervezésen alapuló, a fenntartható ki-termelést támogató törvényi és fejlesztési programozási háttér hiánya, illetve a szakága-zatban és a szakmapolitikában egymás ellen ható érdekek közös jelenléte.

A következőkben ezen problémák és érdekellentétek közül említenénk meg a leg-súlyosabbakat (példákkal magyarázva):

• Könnyen belátható például az, hogy a geotermális energia hasznosításának kü-lönböző szegmenseiben érintett szervezetek, vállalkozások érdekei nem feltétle-nül esnek egybe. A kitermelés fokozásában érintett agrártermelők vagy pl. gyógyfürdők bár hosszú távon érdekeltek a fenntartható termálvíz, vagy -hő ki-termelésében, rövid távú érdekeiknek megfelelően a minél nagyobb mennyiségű víz kiemelésére fókuszálnak. Vagy például, a termálenergetikai hasznosítás kör-nyezetvédelmi aspektusaival, (pl. kármentéssel, környezet rehabilitációval) fog-lalkozó szervezetek, vállalkozások érdekei sem találkoznak minden esetben a felhasználói oldal igényeivel.

• Egyre nagyobb szakmai vélemény-különbség, sőt lobbi-harc bontakozik ki a felhasznált termálvíz nyílt rendszerben való üzemeltetői (ahol tehát a kitermelt vízmennyiséget nem juttatják vissza az eredeti vízadó rétegbe), és azok között a beruházók-fejlesztők között, akik éppen a felhasznált víz vízadó rétegbe való visszasajtolásának technológiáját kívánják tökéletesíteni. Hosszú távon, a fenn-tartható kitermelés és közös környezetvédelmi érdekeink, valamint az Európai Unió szakmapolitikai állásfoglalásai is úgy kívánják, hogy a kiemelt vízmennyi-séget juttassuk vissza kitermelésének helyére, a mezőgazdasági (pl. melegházas) termelőktől azonban ez jelenleg igen nagy anyagi beruházás-igényt követel meg, amely az agrártevékenység rentábilitását tenné kockára.

• Jól mutatja a régiós tudásbázis és a felhasználók között kétirányú és folyama-tos kommunikáció hiányát néhány további példa: magyarországi geotermikus (kitermelési, energiakinyerési, vagy környezetvédelmi) technológiák a minden bizonnyal robbanás előtt álló hasznosítási lehetőségek ellenére sem jutnak el a felhasználói oldalhoz, illetve a hasznosítók sem keresik az olcsóbb, idehaza ki-dolgozott technológiákat a K+F szektornál. Egy ukrajnai építőipari beruházó cég (Kivi Group) pl. sokkal előbbre jár a hőszivattyús építkezési-fűtési rendszerek ki-építésében, mint magyar társai; és éppen Magyarországon vásárolja a hőszivaty-tyús-rendszereket beruházásaihoz (a GeoSolar Kft.-től), amelyeknek magyaror-


21

szági gyors terjedése a geotermikus lehetőségek okán sokkal inkább indokolt lenne. (Igaz ebben az esetben a magyar cég tulajdonképpen csak export-közvetítő.) A hőszivattyús rendszerek alkalmazása terén hazánk földtani adott-ságai révén, a világon az egyik legjelentősebb potenciállal rendelkezik. Meghatá-rozott szakmai körök régóta javasolják a döntéshozói-törvényalkotói szinteknek, hogy megfelelő szintű döntésekkel segítsék elő a villany- és gáztüzelésű bojlerek és kazánok lecserélését, tömegigényeket is kielégítő, különböző kivitelű és üzemmódú hőszivattyús rendszerekre. A Heller-tervnek hívott kezdeményezés megvalósulása azonban – ésszerű javaslatai ellenére - jelenleg is parkoló pályán van.

• Léteznek persze pozitív példák is: Kiskunfélegyházán működik pl. olyan környe-zetbarát visszasajtoló rendszer, amely régióban kifejlesztett technológiai újításra épül, és amelynek hatékonysága még tovább bővíthető lenne, ha hőszivattyús rendszerrel kombinálnák. Igaz ugyanakkor, hogy a felhasznált vizet vissza nem sajtoló vállalkozásokat jelenleg az egyre emelkedő környezetvédelmi bírságok is a visszasajtoló technológiák kiépítése felé terelik, csak éppen a gazdasági megté-rülés üteme nem tart lépést a bírságok emelkedő mértékével. Az állami szabályo-zás ebben az esetben túlságosan közvetett, helyenként ellentmondásos. A helyze-tet tovább bonyolítja, hogy igen sok a hasznosításban érdekelt kitermelő-felhasználó nem ismeri pontosan az általa használt tároló rétegek viselkedését, a hőtranszport lehetőségeit, a vízkészlet-gazdálkodásra vonatkozó előírásokat stb., holott a régióban ez a tudás és ismeretanyag megvan az ezzel foglalkozó szakmai szervezeteknél és kutatóintézetnél.

• A termálvíz- és hő-kitermelés fenntartható tervezését és az okos energia-kihasználást régóta és alapvetően akadályozza az, hogy a magyarországi (és határmenti) termálvíz-bázisoknak nincsen egységes, működő és elfogadott hidrodinamikai és hőtranszport modellje, ami alapján a dinamikusan kitermel-hető termálvízmennyiség ismert, a kitermelés és elhelyezés pedig tervezhető len-ne. Ez a szakmai adósság egyrészt gátolja a geotermikus iparág szinte minden szegmensének fejlődését, és valószínűleg maradandóan károsítja legfontosabb természeti tartalékunkat, a felszín alatti vízkészletet.

• A használt termálvíz visszasajtolásával kapcsolatosan, illetve az általános vissza-sajtolási kötelezettség kapcsán igen éles szakmapolitikai, és ezzel összefüggésben politikai lobbyharc bontakozott ki az utóbbi öt évben, amelynek eredményekép-pen a geotermikus közműprojekteket generálni képes önkormányzatok ill. befek-tetők a pontosan nem ismert, de feltételezett kockázatok miatt nem mernek és nem tudnak megalapozott döntéseket hozni termálprojektek megindításáról. A legtöbb esetben az információhiány nem a termálvíz kitermelésének, hanem


22

használat utáni elhelyezésének módjára vonatkozik – a beruházások sorsát meg-határozó politikai döntések így a vízelhelyezést érintő szakmai információk teljes hiányában, illetve (a jelenleg is kiválóan működő és „in situ” tanulmányozható négy hazai példa ellenére) a homokkőbe való visszasajtolás lehetetlenségét feltéte-lezve születnek meg. Ennek oka, hogy miközben a homokkőbe való visszasajto-lás technikailag bizonyítottan megoldható, nem áll rendelkezésre az a stan-dardizált know-how, ami az egyes konkrét esetekben biztonsággal alkalmaz-ható lenne, és így garantálni lehetne a visszasajtolást alkalmazó projekt sikerét – a négy jól működő hazai példára ugyanis jól ismerten tucatnyi sikertelen kísér-let is jut, ami a visszasajtoló rendszer törvényileg kötelező kiépítésének százöt-ven-kétszáz millió forintos költségei mellett valóban nem elfogadható kockázat. Mindez természetesen blokkolja a teljes geotermikus iparágat: a geotermikus hőellátó-rendszereket tervező cégeket, a kitermelést és visszasajtolást kivitelező és működtető vállalkozásokat illetve az ebben az iparágban felgyülemlett szak-mai kompetencia, hozzáadott-érték és innováció kibontását és gazdasági haszno-sulását is.

• Jelentős problémaként jelentkezik az egészségügyi és környezetvédelmi szem-pontból veszélyes szerves szennyezőket (általánosan használt szakzsargonnal: „fenolt”) tartalmazó termálvizek elhelyezése is: míg az újonnan kiépített vagy ar-ra váró rendszerek energetikailag hasznosított vize esetében a visszasajtolás megoldatlansága okoz problémát, a korábbi létesítésű termelő-kutak és a nem energetikai célú hasznosítások esetében a felszíni elhelyezés, élővízbe való el-engedés több évtizedes gyakorlata válik – környezetvédelmi és energetikai szempontból is – egyre inkább fenntarthatatlanná. A 2003. évi CXX. tv. 19§ ha-tálybalépése előtt kiépített rendszerek nem estek visszasajtolási kötelezettség alá, a fürdőkből elfolyó vizeket pedig higiéniai okok miatt tilos visszasajtolni; hiába minősülnek e vizek szennyvíznek, a teljes Magyarországon hasznosított fürdővíz 40%-a (!) felszíni vízfolyásokban nyer elhelyezést. A szénhidrogén származékok-kal, huminanyagokkal szennyezett termálvizek végleges kezelését vagy a vissza-sajtolás, vagy (a fürdők elfolyó vize, és egy esetleges törvényi módosítással az energetikailag hasznosított „fenolos” vizek esetén is) az ár/érték arányban is ver-senyképesebb, környezetvédelmi szempontból inert kémiai kezelési eljárás, és a szükséges kompozit kidolgozása jelentheti.

• A legnagyobb bizonytalanság és „csend” a nemzetgazdaság számára legnagyobb jelentőségű, geotermikus erőművi áramtermelés kapcsán mutatkozik. A tökéletes természeti adottságok ellenére, az áramtermelő erőművek létesítésével helyi (ré-giós, nemzeti) befektetők tulajdonképpen nem foglalkoznak. A rentábilis beruházási összegekhez (10Mrd-os nagyságrend) igen komoly köz-ponti kormányzati szándék és célprogram kellene, így jelenleg egyedül a MOL


23

foglalkozik komolyan (?) a geotermikus erőművi áramtermelés gondolatával – a nyilvánvaló piaci ellenérdekeltség ellenére is egyedül a MOL ez irányú fejlesztési tervei mutatkoznak kidolgozottnak, bár a tényleges megvalósítás folyamatosan „késedelmet szenved”. Ugyanakkor az elmúlt időszakban jelentős külföldi szakmai és befektetői érdeklődést tapasztalható e témában, így egy régiós geo-termikus áramtermelő erőmű potenciális telepítését megcélzó módszeres előké-szítő- és kutatómunka mielőbbi elkezdése gazdasági szempontból feltétlenül in-dokolt lenne.


24


25

1.2. Geotermika, a legjobb alternatíva

1.2.1. A régió geotermikus adottságainak geológiai, hidrogeológiai háttere

A geotermikus energia a földkéregből származó hő, amely a Föld keletkezése óta folyamatosan tartó lehűléséből és a természetes radioaktív bomlásból származik. A hő kiáramlása a geológiailag aktív térségekben (pl. a kőzetlemezek határain), illetve a jelen-tősen elvékonyodott kéregblokkok (pl. Kárpát-medence) területén a legnagyobb.

A világ számos területén, ahol termálvizek törnek fel a talajból, természetes és ma-gától-értetődő lehetőség a geotermikus energia hasznosítása. A Kárpát-medence legmé-lyebb térszíneit elfoglaló Magyar Alföld geotermikus adottságai közismerten igen kedvezőek.

A geotermikus energiával kapcsolatos tudományos ismeretek a geológia és a hid-rológia/hidrogeológia körébe tartoznak.

1.2.1.1. Geológiai helyzet A medence alatt a Föld szilárd kérge erősen kivékonyodott, ami a kéreg alatti ma-

gas hőmérsékletű magma felszín közelbe kerülését eredményezte. Ez több hő átadását teszi lehetővé, azaz a felette elhelyezkedő területeken pozitív hőanomáliát okoz. A fel-áramló hő (a „földi hőáram”) magyarországi értéke átlagosan 90 mW/m2, másfélszerese az európai kontinensen tapasztalhatónak. A hazai viszonylatban is kedvező geotermi-kus adottságúnak számító Alföld területének északi és keleti részén 90-100, délen és délnyugaton 70-90 mW/m2 között változó földi hőáram mérhető (Dövényi et al., 1983).

A földhő, a medencét több ezer méter vastagságban kitöltő laza, porózus üledékes kőzetekben tárolódik. Hőmérsékletük a mélység felé haladva átlagosan 5oC-kal növek-szik 100 méterenként, azaz ennyi az ún. geotermikus gradiens. (A gyakorlatban legtöbb-ször az 1oC hőemelkedéshez tartozó mélységlépcsőt szokták használni, vagyis ennek a reciprokát, amely 25 m/oC). A hazai átlagnak megfelelő a réteghőmérséklet a Budapest-Makó tengelyvonalú „dunai földtani szerkezeti árok” területén. Legkedvezőbb gradiens értékekkel a Tisza mentén és Tiszántúlon, különösen Békés megyében találkozhatunk, ahol az 16 - 18 m/oC. A kőzetek felfűtöttsége 1000 m-es mélységben általában eléri az 60-70oC-ot, 2000 m-ben a 110-120oC-ot, a süllyedékek 2500 m-es mélységeiben a 130-150oC-ot is.


26

1.2.1.2. Hidrogeológiai viszonyok Hévíznek a természetben előforduló, felszínre jutásakor 30oC-nál melegebb felszín

alatti vizet nevezzük, amely az Alföld területén mélyfúrással tárható fel. A Dél-alföldi Régió területén kb. 300-600 m mélységű fúrásokkal lehet elérni a fenti kőzethőmérsékle-tet, amely egyben jelzi a hévízrezervoár tetőszintjét. A medencealjzatra nagy vastagság-ban települt üledékek közül jó víztároló és vízvezető képességükkel a földtörténeti Pan-non-beltenger homokrétegekben gazdag felső-pannóniai rétegei tűnnek ki. Ezek legna-gyobb vastagságban a Tisza-völgy déli részén (a Hódmezővásárhely-makói árkos süllyedékben), valamint a békési és a derecskei süllyedékben találhatók, ahol a felső-pannóniai üledékösszlet vastagsága megközelíti az 1500 - 2000 m-t. Itt a hévízkutak kö-zül sok 1000 - 1500 l/p vízadó képességgel, 80 – 100oC-os vízhőmérséklettel rendelkezik. A medencealjzaton jelentős kiemelkedések is vannak, ahol a felső-pannon összlet kivé-konyodik, mindössze 400 - 800 m vastagságú (pl. Battonya térsége, Bács-Kiskun megye nyugati fele). Itt többnyire nincs lehetőség nagyobb vízhőmérsékletű kutak fúrására.

A legjobb hévízkutak a kisebb földi hőárammal jellemzett Alsó-Tisza vidékén ta-lálhatók, ugyanis az elérhető nagy fúrási mélység következtében a nagyfokú porozitás-sal jellemezhető üledékekből magas hőmérsékletű, bőséges mennyiségű hévíz nyerhető. Ezen a területen a legnagyobb mélységű (2400 - 2500 m-es) kutak kifolyó vizének hőfo-ka 90 - 100oC. Az igen kedvező geotermikus gradienssel rendelkező Székkutas körüli térségben már 1800 m-es fúrással is feltárható a 99oC-os felszíni hőmérsékletű hévíz. A Tiszától nyugat felé haladva - a tárolóösszlet kivékonyodása miatt - a porózus meden-ceüledékekből feltárható hévizek hőfoka egyre csökken, Kecskemét, Kiskunhalas térsé-gében már csak 40oC körüli víz nyerhető.

6. ábra: Magyarország „felső-pannon termáltérképe”


27

A Dél-alföldi Régió északi (Bács-Kiskun megyei) részén, Tiszakécske-Lakitelek tér-ségében geotermális anomália található. A Tiszakécske környékén a viszonylag kis-mélységű (200-300 m-es) kutak kifolyó vizének hőmérsékleti adataiból számított látszó-lagos reciprok geotermikus gradiens kis értékei (7-10 m/oC) geotermális anomáliát mu-tatnak. Az anomália középpontjában lemélyített kutatófúrások a mélységgel csökkenő anomáliát jeleznek. A jelenség a térség sajátos üledékföldtani felépítésével és a benne uralkodó mélyáramlások működésével magyarázható. A tiszakécskei nagy pozitív geotermális anomália a dél-tiszai áramlási rendszer része. Az anomália helyén az átla-gosnál jóval nagyobb az üledékösszlet homok-frakció tartalma, s így a vertikális vízát-eresztő képessége is. Ezen a területen az egységes negyedkori-felsőpliocén összlet szer-kezetileg érintkezik a felső-pannóniai hévizes formációval, és az „üledékablak” lehetővé teszi hőkonvekciós áramlás formájában a hévíz felszínközelbe kerülését.

Megjegyzendő, hogy a Duna - Tisza közén és a Tiszántúl medencealjzatán pásztá-san föllelhető mezozoós karbonátos üledékekből - Balotaszállás, Fábiánsebestyén, Gá-doros és Nagyszénás térségében - mintegy 3 - 4 km-es mélységből 2000 m3/nap-ot meg-haladó kutankénti vízhozammal, nagy entalpiájú (160 - 170oC-os hőmérsékletű), igen nagy oldott sótartalmú (20-30 g/l-es) túlhevített víz is feltárható, amely geotermikus energiabázisú villamos energiatermelésre is alkalmas. Hasznosíthatósága műszaki- és beruházási igényessége miatt egyelőre csak perspektivikus (Árpási, 1997).

1.2.1.3. A geotermikus energiahasznosítás jelenlegi helyzete A geotermikus energia hasznosításához mai tudásunk szerint hőhordozó közeg

szükséges, amelynek segítségével az a felszínre hozható. Ez az esetek legnagyobb részé-ben a természetes eredetű termálvizekkel történik. Néhány esetben víz helyett gőz tör föl a talajból, néhány esetben mesterségesen gondoskodnak a vízellátásról, néhány eset-ben pedig levegőt használunk hőhordozó közegként.

A geotermikus energiát általában fűtési célokra és villamosenergia-termelésre hasznosítják. A gazdaságos „hőbányászati” tevékenységet három fontos tényező egy időbeni megléte határozza meg:

• kedvező geotermikus gradiens • nagy mennyiségű hévízkészletek • megfelelő mélységi nyomásviszonyok

Ezen feltételek mellett mesterséges mélyfúrási technológiával hévízkút létesíthető, amely hidraulikai összeköttetést létesít a mélységi vízadó rétegek és a földfelszín között.

A geotermális energia a felszíni hőhasznosítás szempontjából elsősorban hőmér-sékletszintjével jellemezhető. Hőmérsékletszintek szerint két nagy csoport van:


28

• 100oC alatti (ún. kis entalpiájú) hévizek, elsősorban hőhasznosításra • 100oC feletti (ún. nagy entalpiájú) közegek, villamosenergia-termelésre is

Az alsó hőmérséklethatár az elfogadott definíció szerint 30oC. Geotermális telep az az összefüggő kőzettest, amelyből vízzel hőenergiát juttatunk a felszínre.

A széleskörű felhasználás az egyszerű fűtést, a távfűtést, a technológiai hasznosí-tást, az üvegházakat, a haltenyészeteket, a termál- és gyógyfürdőket, a nemzeti labora-tóriumokat, valamint az erőműveket foglalja magába. Az amerikai megfogalmazás sze-rint a geotermális lehetőségek közé sorolják a talajenergiát hasznosító hőszivattyús-rendszereket is.

Magyarországon a Hévízkút-kataszter (HKK) több mint 1200 hévízkutat tart szá-mon, amelyeknek mintegy 60%-a az Alföld – többsége a Dél-alföldi Régió - területén található (Ferenc, 1994). Ezek közel harmada nem termelő kút (ideiglenesen lezárt, észle-lő vagy vízvisszasajtoló, illetve meddő kút). 1. Táblázat: Termálkutak száma és hasznosítása a Dél-alföldi Régióban

Megye Összes kút Eltömött kút Lezárt kút Üzemelő kút Bács-Kiskun 60 6 17 37 Békés 213 31 46 136 Csongrád 232 16 25 191 Összesen 505 53 88 364

Az üzemelő kutak 14%-a fürdők, 25%-a ivóvízművek, 35%-a mezőgazdasági üze-mek, 14%-a ipari és kommunális energetikai vízigények kielégítését szolgálja a régió-ban. A geotermikus energiahasznosítást Magyarországon összesen 1540 MW-ra becsülik (Liebe, 1998).

7. ábra: Üzemelő kutak hasznosítása a Dél-alföldi Régióban


29

2. Táblázat: Jelenlegi hazai termálvíz-hasznosítás megoszlása A termálvíz-hasznosítás

eseteinek napjainak A hasznosítási területek

száma

A hasznosított termál-víz mennyisége (1000

m3)

Gyógyfürdők – intézmények vízellátása 36 8 324 13 013

Gyógyvíz palackozás 7 1 112 38 Ásványvíz palackozás 3 560 238 Fürdők vízellátása 167 28 265 20 325 Ivóvíz-ellátás 218 64 974 48 788 Ipari víz 40 9 819 6 489 Használati meleg víz 50 14 372 2 701 Lakások fűtése 12 2 443 870 Növényházak fűtése 59 12 181 24 769 Fóliasátrak fűtése 49 9 672 20 194 Középületek fűtése 53 11 115 4 881 Állattartó telepek fűtése 21 5 815 6 650 Termék szárítás 6 890 10 160 Egyéb 3 806 88 Összesen: 724 170 378 150 204

A hévízkihozatalt a kutak időszakos mérései és az időnkénti statisztikai adatfelvé-telek igazolják. Ezt a vízmennyiséget 1106 hévízkút adja, illetve néhány természetes hé-víz-előfordulás. Az eddigi összes hévízkihozatal 2,6 km3-re becsülhető, ennek fele a zárt készletekből származott. A készletfogyasztás miatti telepnyomás csökkenés 1-5 bar ér-tékű. Az eddigi összes hévíztermelés a teljes vízkészletnek 1 ezreléke, a zárt tárolók hé-vízkészletének fél ezreléke.


30

A táblázat adatai alapján levonható következtetések:

• Az ivóvízellátás jelenleg is a legszélesebb hasznosítási terü-let.

• A fürdők és gyógyfürdők víz-felhasználása jelentős mértékű, ez a jövőben mértékkel, de hasznosan kibővíthető terület.

• Aránylag csekély az épületfűtési célú hasznosítás (lakás-kommunális hőellátás).

• A mezőgazdaság területén igen széleskörű a felhasználás azért is, mert a hévízkutak legtöbbje mezőgazdasági területen he-lyezkedik el.

• Geotermális-erőművi hasznosí-tásra hazánkban még nem ke-rült sor, annak ellenére, hogy az eddigi vizsgálatok szerint ez ígéretes vállalkozás lenne.

Jelentőségére való tekintettel az aláb-biakban röviden bemutatjuk a mező-gazdasági hévízhasznosítás részterü-leteit:

• Növénytermesztő területeken többlépcsős növényházfűtés, fó-liasátor fűtés (légtér, talaj, vege-tációs fűtés).

• Állattartó telepeken épületfűtés: konvekciós, légfűtéses és kis-hőmérsékletű sugárzó fűtés, il-letve szellőztetés.

• Haltenyésztés, algatelepek víz-ellátása.

• Termény-, takarmány-, gyü-mölcsszárítás.

• Öntözővíz előmelegítés, techno-lógiai hővízigények kielégítése.

• Komplex rendszerek épületfűté-se, kiegészítő használati meleg-víz ellátása.

A hévizek fürdővízként- és kedvező adottságú változatainak gyógyvízként való felhasználása közismert (Schulhof, 1957). A régió igen sok településén, legtöbb város-ában található hévizes fürdő. Közülük - a teljesség igénye nélkül -a fürdőzési lehető-ségen túl gyógykezelést is nyújtó legismertebbek: Gyula, Szeged, Hódmezővásár-hely, Orosháza-Gyopáros, Szentes, Csongrád, Kalocsa, Dávod, Soltvadkert, Kiskunmajsa stb. fürdői. Nem kevés kút termel azonban energetikai célokra is, ahol a hévíz által a felszínre szállított geotermikus energiát többnyire a mezőgazdasági, a lakosság és az ipar használja fel. Itt a víz mint energiahordozó közeg szerepel, a le-hűlt sós vizek megfelelő elhelyezése jelenleg a hévizek hasznosításának egyik legna-gyobb gondja (Török, 1997).

Az Alföldön az 50oC-nál magasabb hőfokú vizek nagyobb részét kertészeti- és állattartó telepek fűtésére hasznosítják, az ország mintegy 170 ha üvegházának, va-lamint több száz hektár fűtött fóliaházának döntő többsége itt található. A geotermi-kus energia mezőgazdasági hasznosításának centrumai Csongrád megyében, főleg Szentes és Szeged térségében vannak, de találhatók kisebb felhasználók más délal-földi területen is (pl. Szarvas, Tiszakécske stb.).


31

A Tisza alsó völgyében kialakult mezőgazdasági hévízhasznosító agglomeráció évente 8-10 millió m3 70-100oC közötti hőmérsékletű víz hőenergiáját használja fel, ezzel világviszonylatban is az elsők közé kerülve. A legtöbb hévizet felhasználó me-zőgazdasági üzemek (a szentesi „Árpád-Agrár Rt.”, a szegedi „Floratom” Kft., a szegvári „Primőr-Profit” Kft. stb.) közül kiemelve az elsőként említett Árpád-Agrár Rt. 14 kútjából évente mintegy 2-3 millió m3 78 - 97oC-os víz kitermelésével 550 GJ hőenergiához jut. Ezt az energiát zöldség- és virágtermesztésre szolgáló 21 ha üveg-ház, 23 ha fóliasátor, valamint állattenyésztő telepek, üzemi- és szociális épületek fűtésére használják. (Ennyi hagyományos energiahordozók közül 18,3 millió m3 földgáz vagy 14.775 t fűtőolaj elégetésével lehetne előállítani).

Lakások és közintézmények kommunális távfűtési energiaellátására is használ-nak hévizet több délalföldi városban. Elsőként Szentesen és Szegeden, majd Hódme-zővásárhelyen, Makón, Csongrádon, Szarvason, és Tiszakécskén oldották meg hévízkutak által szolgáltatott geotermikus energia igénybevételével kórházak, laká-sok és közintézmények fűtését és használati melegvízellátását. A távfűtő rendszerek kiépítése az 1960-as évektől kezdődően mintegy három évtizeden át történt, jelentő-sen hozzájárulva az érintett városok levegőjének tisztábbá válásához.

Az ipar is használ hévizet üzemi épületeinek fűtésére, technológiai melegvízel-látására (pl. a szentesi Kontavill, a hódmezővásárhelyi Porcelángyár stb.). Sajátos technoló-giai célra - kenderáztatásra - használták a langyos hévizeket a jelenleg működési problémákkal küszködő kendergyárakban (pl. Szegváron, Nagylakon, Eperjesen stb.), míg a dél-alföldi szénhidrogénmezők bányászatánál (pl. algyői-, dorozsmai-, ásotthalmi mezőkön) vízvisszasajtolásra, a szénhidrogén kitermelés okozta rétegnyomás-csökkenés visszapótlására.

A hasznosítási helyek kisebb részénél (7-8%-ánál) egyes fenti hasznosítási for-mák kombinációja is előfordul. Például a magas hőmérsékletű vizet először légtérfű-tésben, majd hőfokának csökkenésével használati melegvízellátásban vagy padló- és talajfűtésben, végül fürdőkben használják fel (Kardos-Pálfai-Török, 1987). Ilyen hasz-nosítási módokkal találkozhatunk pl. Hódmezővásárhelyen a Geotermikus Közmű-rendszer, a Városi Kórház valamint a Strand- és Gyógyfürdő együttes hévízhasznosí-tásánál, Szentesen a Városi Kórház és a Gyógyfürdő, illetve a Zöldségtermesztési Kutató Intézet és a Strandfürdő fűtési- és a fürdő vízellátási hasznosításának eseté-ben. Ez a leginkább kívánatosnak tartott többcélú hasznosítási mód egyaránt igénybe veszi a vizet és a benne rejlő hőenergiát, tehát teljes mértékben biztosítja a kitermelt hévíz felhasználását.

A Dél-alföldi Régió nagyszerű geotermikus adottságaihoz képest a kombi-nált, gazdaságos víz- és energiahasznosítási rendszerek kiépítése még nem kezdő-dött meg, így ez a jelentős alternatív energiaforrás környezetbarát, átgondolt és fenntartható kiaknázásra vár.


32

Nem halogatható azonban tovább a hasznosításra kerülő, helyi és határainkon átnyúló hévízbázisok esetében (sem) a vízadó geológiai rendszerek pontos állapot-felmérése, hidrodinamikai transzport-modellezése, és a közösen megtervezett és fel-ügyelt kitermelési és környezeti monitoring-rendszerek beüzemelése.

Megnövekedett a szükséglet és az érdeklődés a kitermelhető alternatív energiát jelentő források, köztük a hévízkészletek geotermikus energiakapacitása iránt, de a kitermelés-tervezés a teljes határzónában a szomszéd országokkal történő érdemi egyeztetés nélkül működik. Egyelőre teljes mértékben hiányoznak azok a fejlesztési programok, amelyek a közös földalatti vízbázis és termálvíz-test hidrológiai-hidrogeokémiai monitoring-rendszereinek kiépítésére és üzemeltetésére irányulná-nak, illetve azok a trilaterális alternatív geotermikus energiaprogramok is, amelyek a közös vízbázisrendszerből kitermelt hévizet és hőenergiát gazdaságosan és környe-zetileg is fenntarthatóan hasznosítanák. E programok hiánya akut környezetvédelmi-vízbázisvédelmi problémát jelent: a termálvíztestek kiterjedése természetesen nem követi az országhatárokat, ugyanakkor védelmük az EU Víz Keretirányelv operatív betartásában – Magyarországon finanszírozás hiányában – az ivóvízbázis-védelem és az árvízvédelem mögé szorul. Pedig nyilvánvaló, hogy a víz iránti fokozódó kereslet miatt pár évtizeden belül a jelenleg kirabolt, és nem ellenőrzött termálvíz-készleteinket is termelnünk kell majd.

1.2.1.4. A geotermikus energia kitermelés jelenlegi helyzete A legáltalánosabban alkalmazott rendszerekben a termálkútból feltörő vizet

gáztalanítják, ülepítik és sótartalmát részben eltávolítják, majd a felhasználás helyére szivattyúzzák, a lehűlt vizet pedig valamilyen vízáramba, vízgyűjtőbe elvezetik. Ezek a rendszerek egyszerűek, megbízhatóan működnek, kis beruházási költséggel létesíthetők és olcsón üzemeltethetők, problémájuk azonban, hogy – ha nincs víz-utánpótlásuk – a rétegenergia csökkenése következtében idővel kevesebb vizet ad-nak. A vízhozam csökkenése különösen jelentős lehet azokon a helyeken, ahol olaj- és földgáz kutak is termelnek, vagy ahol nagy a termálkút-sűrűség.

A csökkenő víznyomást szivattyúzással lehet kompenzálni. Legalkalmasabbak erre a célra a búvárszivattyúk, amelyek tetszőleges mélységből, viszonylag jó hatás-fokkal (50-55 %) a felszínre tudják juttatni a vizet. A búvárszivattyúk alkalmazásának további előnye, hogy megfelelő nyomásszinten (általában a kút felső 40-60 m-es szintjén) elhelyezve a vízkőkiválást is megakadályozzák.

A legjobb megoldást azonban a kitermelt, lehűlt víz visszasajtolása jelenti, mert így a mély vízszint csökkenését lényegesen mérsékelni, a kutak élettartamát nagy-mértékben növelni lehet. A visszasajtolás jelentőségét jól érzékelteti, hogy Magyaror-szágon 1987-ben 18-200 millió m3 lehűlt hévíz folyt el a felszíni vizekbe, hasonló mér-tékben csökkentve a mélységi vízkészleteket. A visszasajtolás ugyanakkor jelentős


33

energiát igényel. A tapaszalatok azt mutatják, hogy bizonyos visszasajtoló kutak ese-tén a kezdeti gravitációs visszaáramlást követően jelentősmértékben megnőtt a visz-szasajtoló szivattyúk teljesítményigénye.

A termálvíz hátránya a már említett nagy sótartalom, ami elérheti, esetleg meg is haladhatja a 8000 mg/liter értéket. A sók 60-80%-át Na-, Ca- és Mg-hidrogénkarbonát alkotja, amiket a nyomás alatt levő széndioxid is segít oldatban tartani. A hévízkútban felfelé haladva a nyomás és esetleg a hőmérséklet is annyira csökkenhet, hogy az addig oldott hidrogén-karbonátok egy része vízkő formájában kiválik. A vízkőlerakódás a kút felső részénél és a csővezetékben is eltömődést, telje-sítménycsökkenést okozhat, különösen ha a víz homokot vagy más üledéket is ma-gával hoz. Vegyszerek (Nalco, Hydrogol, Na-tri-polifoszfát) adagolásával a vízkőki-válás megszüntethető.

A nyílt termál kutas rendszerekben az elfolyó víz sótartalma a befogadó vizeket öntözésre alkalmatlanná teheti, a vízfolyással kapcsolatba kerülő talajokon pedig szi-kesedést okozhat. Ha évente 18-200 millió m3 hévíz folyik el, ez 300-400 ezer tonna sóval terheli az érintett környezetet. Ezért is fontos egyrészt a visszasajtolás, másrészt az indokolatlan vízkivétel megszüntetése.

Vízhiányos helyeken is van már lehetőség a forró, mélybeli kőzetek száraz hőjé-nek kitermelésére. A Los Alamos ill. a Pacific Northwest laboratóriumok (Egyesült Államok) dolgoztak ki, illetve valósítottak meg ilyen technológiát. A repesztéssel és robbantással fellazított és ezáltal nagy felületűvé alakított, forró kőzettömegbe mély-fúráson át vizet sajtolnak. A keletkezett forróvíz vagy gőz egy másik furaton áttör a felszínre. Ez az eljárás homokkőzetben (pl. Alföld) nem alkalmazható. Geotermikus energia nyerésére a felhagyott olajkutak (szárazkutak) is felhasználhatók.

Magyarországon hévízkitermelés szempontjából három teleptípus fordul elő: A, B és C típusú bázisformáció.

„A” típusú telepek

Ezeken a telepeken a vízadó rétegek nagy porozitásúak és jó az áteresztő képes-ségük. Ilyenek a vízzel telített felső-pannóniai homokköves tárolók. A tárolókban a víztest nyomása hidrosztatikus, a legnagyobb hőmérsékletek a vízadó réteg mélysé-gében legfeljebb 110oC körül alakulnak. Kevés a mélyrétegek felszíni vízutánpótlása, ezért gyakorlatilag – hévízgazdálkodási szempontból – zártnak tekintendők. A hévíz sótartalma nem nagy, a 3 g/l értéket felső határnak lehet tekinteni.


34

„B” típusú telepek

A bázisformáció repedezett, karbonátos kőzetekből áll, ahol a hézagtérfogat csekély, de nagy az áteresztőképesség. A víztest nyomása hidrosztatikus, a vízadó mélyrétegek felső hőmérsékleti határa 110oC körül alakul. Általában hidrodinamikai-lag nyitott, tehát felszíni vízutánpótlással rendelkeznek. A víz sótartalma magas: 10 g/l feletti értékű.

„C” típusú telepek

Ez a vízadó a Kárpát-medence aljzatát adó alaphegység, amely anyagát tekintve a karbonátoshoz hasonló. Áteresztőképessége igen nagy lehet, fő jellemzője a nagy telepnyomás, ami a hidrosztatikus nyomás kétszerese is lehet. A közeg hőmérséklete magas: 100-200oC, sótartalma igen nagy. Ezen vízadó formáció megismerése még kezdeti stádiumban van. A közeg összetétele kútkitörések alkalmával elemezhető.

Az „A” és „B” típusú telepeket jól ismerjük a geotermális és szénhidrogén kuta-tófúrásoknak köszönhetően. Ezek a mai hévízhasznosítási gyakorlatban szóba jöhető vízadó formációk. A mélyfúrást végző szakvállalatok pontos földtani adatokkal ren-delkeznek, a kutak dokumentációit több szakintézmény gyűjtötte össze (VITUKI, Magyar Geotermális Egyesület).

A geotermikus energia az ország területének mintegy a felén gazdaságosan ki-termelhető. A mélyben tárolt hévízkészlet a becslések szerint 2500 km3, a jelenlegi hőtermelés 500 ezer m3/nap.

3. Táblázat: A geotermális készlet megoszlása

Kifolyó víz hőm.

°C

Kőzet-hőm.

°C

Mély-ség-tartom.

m

Terület 103 km2

Tárolt készlet 103 km3

Tárolt hőkészlet 1015 KJ

Jelenlegi hőter-melés teljesítés 103 m3/nap (MW)

Eddigi terme-lés a teljes tárolt készlet-ből km3 km3

30-40 35-48 400-650 70 0,7 92 200 303 1,0 0,3 -50 -60 -900 50 0,5 92 85 170 0,4 0,2 -60 -73 -1200 40 0,5 117 60 162 0,3 0,2 -70 -85 -1500 30 0,3 86 55 182 0,3 0,1 -80 -98 -1800 25 0,2 68 35 138 0,2 0,1 -90 -110 -2100 20 0,2 78 35 158 0,2 0,2 -100 -123 -2400 15 0,1 40 30 138 0,2 0,2 2,5 573 500 1250 2,6 1,3


35

1.2.1.5. Talajszint-közeli geotermikus energiahasznosítás Közismert, hogy a talaj fagyhatára a legnagyobb téli hidegben sem húzódik 1 m-

nél mélyebbre. Ennek a talaj nagy hőtároló és hőszigetelő képessége az oka. A talaj-ban tárolt hő tehát már kis mélység esetén is megfelelő technológiával hasznosítható.

Hasznosítás alapvetően két módon lehetséges:

1) A földcsöves megoldásnál perforált műanyagcsövet fektetünk a talajba, és a lég-fűtött-léghűtött épület előkezelendő, vagy visszakeringtetett levegőjét ezen átvezet-ve előfűtjük (télen), illetve előhűtjük (nyáron).

Ohio-ban épült alápincézetten 250 m2-es légfűtéses-léghűtéses lakóházánál ilyen földcsöves frisslevegő-előmelegítést, illetve visszakeringtetést alkalmaztak. Ez 4x15 m hosszúságú, 200 mm átmérőjű, perforált műanyagcső sóderágyba történő beépítését jelentette. Ebben levegőt keringtetve az egész éven át közel azonos – 8-12oC – hőmérsékletű talaj természetes hűtő-fűtő hatását használják ki. A fűtés gáz-számlája havi átlagban 75 USD volt – a hasonló nagyságú épületek 110-120 USD számlájával szemben –, míg a léghűtés átlagos havi költsége 20 USD a szokásos 60 USD-vel szemben. Így az energia- és energiaköltség-megtakarítás a kétéves vizsgált időszakban 40-60 % közé esett.

Ilyen példa az amerikai fotovillamos program keretében megvalósított Cahill-ház földcsöves energia-felhasználása is.

Hasonló megoldást alkalmaztak már Pécsett is kb. 20 éve a „Napház”-ban, de ez sajnálatos módon nem vált köztudottá, nem terjedt el. Így ezen a téren is sokat tehetünk még.

2) Hőszivattyúk üzemeltetésével. A hőszivattyús rendszerek az Egyesült Álla-mokban és Nyugat-Európában is elterjedtek, és hazánkban is régóta alkalmazzák őket. A hőszivattyús rendszerek lényege, hogy télen a talajból nyert alacsony hő-mérsékletű hőt hőszivattyú segítségével magasabb hőfokszintre emeljük, ami így már felhasználható fűtési célokra. A hőszivattyú működtetésére felhasznált villamos energia csupán tört része a talajból kinyert hőnek. Nyáron viszont az épület hűtése-kor elvont hőt könnyebb a hőszivattyúval az alacsony hőmérsékletű talajba juttatni, mint a környezet meleg levegőjébe. A talaj és a hőszivattyú között a hőt víz vagy fagyálló folyadék szállítja. A talaj és a víz közötti hőcserét a talajba megfelelő mély-ségben és a szükséges teljesítménynek megfelelő hosszban fektetett műanyag víz-csövek teszik lehetővé.


36

1.2.2. Geotermikus hőpiacok

Régiónk abban a szerencsés helyzetben van, hogy a nagyszerű hidrogeológiai-termálenergetikai adottságokhoz jelentős kereslet, ellátandó hőpiac társul. A Dél-alföldi Régióban számos olyan szervezet (ld. 1.3.3 fejezet) jött létre, amely a geotermi-kus energia jobb kihasználtsága érdekében végez széleskörű szakmai tevékenységet, s emellett egyre több komplex geotermikus projekt (ld. 1.2 fejezet) valósul meg az utóbbi években. A régiós adottságok és az önkormányzatok oldaláról érkező igények következtében tehát joggal mondhatjuk, hogy a jelentős hőpiaccal rendelkező régió csak a politikai és szakpolitikai érintettek megfelelő informálására vár. Az optimális kihasználáshoz azonban nem szabad az önkormányzatok tulajdonában és/vagy ke-zelésében álló hőpiacokat a szakmai szervezetek és a szakmai társadalom vélemé-nyének meghallgatása nélkül valósi értékükön alul értékesíteni!

Nagyon fontos megjegyezni, hogy lokális hőpiacokról és lokális hőellátási igé-nyekről van szó; a törvényi háttér lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok rendel-kezzenek – közigazgatási határaikon belül – ezzel a „vagyonnal”, így különösen aggasztóak azok a tevékenységek, melyek a jelentős beruházási tételek riasztó mére-tei, és a megvalósítás viszonylagosan magas kockázata miatt a lokális hőpiac, mint tulajdon áron alul történő értékesítését vonhatják maguk után (ld. Pannonplast – Pannergy beruházási konstrukció javaslait).

Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az egyre fokozódó vízigény követ-keztében hamarosan elérkezhetünk arra a pontra, hogy ezek a vízbázisok nem csak hőt és termálvizet, hanem a mai termeléseket lényegesen meghaladóan szolgáltatnak majd ivóvizet is számunkra. A helyi termálvízbázisok védelme, utánpótlása, megfe-lelő szakmaisággal vezérelt kihasználása és profitorientált módon történő ellátásának reális áron történő értékesítése különösen kiemelt feladat.


37

1.3. Összegzés

A fejezet első részében bemutattuk, hogy a Dél-alföldi Régió milyen potenciállal rendelkezik az egyes alternatív energiafajták rendelkezésre állása, kitermelése és fel-használása tekintetében. Különös figyelmet fordítottunk a régió igen kedvező meg-újuló energiaforrás helyzete mellett arra, hogy mely alternatív energiafajták tekinte-tében rendelkezik -a legtöbb előnnyel járó és a legkevesebb hátránnyal jellemezhető- potenciálisan kitermelhető készletekkel. Komparatív elemzések áttekintő ábráin és diagramjain keresztül ismertettük és érzékeltük az egyes alternatív energiahordozók potenciálját, kiaknázhatóságának helyi perspektíváit a régióban.

Ezt követően áttekintést adtunk a geotermika jelenlegi ágazati és szakmapoliti-kai helyzetéről, különös tekintettel az ágazatot jellemző országos és regionális prob-lémákra és akadályozó ellenérdekekre.

A fejezet második részében felvázoltuk a geotermikus energiapotenciál regioná-lis geológiai és hidrogeológiai hátterét, a felhasználás és a kitermelés helyzetét, illetve bővítésének indokoltságát. Feltérképeztük azokat a szakmai non-profit szervezete-ket, melyek képesek magukba integrálni a geotermikus hasznosításban érdekelt szervezeteket, cégeket, önkormányzatokat a hasznosítói, és szolgáltatói oldalon egy-aránt. Bemutattuk, hogy milyen működő projektek vannak a régióban, illetve ismer-tettük, hogy a geotermikus hőpiacok milyen kihívásokkal küszködnek.

1. A Dél-alföldi Régió geotermikus vagyona európai viszonylatban jelentős, ennek kiaknázása azonban nagyságrendekkel elmarad a lehetséges szinttől. A geotermikus energia felhasználásának bővülése hosszú távú stratégiai ér-dek, ennek ellenére a fokozott kitermelés és a környezetvédelmi szempontok szembenállása mentén jelentős érdekellentét halmozódott fel, amelyeket op-timálisan kell szintetizálni ahhoz, hogy a régió termálvízkincse hosszútávon is fenntarthatóan szolgáltasson energiát (és vizet).

A geotermikus hasznosítás expanziója mindenekelőtt a fosszilis energiahor-dozók piacának változásaitól függ, így befektetési haszna a megalapozó régiós előtervezések során igen nehezen forintosítható, hosszú távon azonban bizo-nyosan összefonódik a növekvő energiaigény a fokozódó vízigénnyel, és eb-ben régiónknak hatalmas, kihasználatlan stratégiai tartalékai vannak.


38

Magyarország hévizes adottságait tekintve „nagyhatalom” - a hazai felszín alatti vízkészletekben tárolt hőmennyiség 4,7 millió petajoule, amiből a tör-vényi hátteret és az elérhető technológiákat figyelembe véve 250-350 petajoule-t lehetne hasznosítani, ehhez képest jelenleg 3,1 petajoule kerül hasznosításra. A termálenergia tartalékait tekintve nagyságrendekkel haladja meg biomassza lehetőségeinket, még jelenlegi árszinten is fajlagosan kb. fele-annyiba kerül, mint a napenergia, sokkal egyenletesebben termelhető, mint a szélenergia; összességében pedig Európa legjelentősebb geotermális víz- és hőtartalékaival rendelkezünk.

A többi alternatív energiafajtával ellentétben a geotermikus energia import-független, helyben van, tehát szállításmentes és a helyiek rendelkeznek vele (hőpiac-értékesítés veszély!); felhasználása emissziómentes, vagyis a használt víz visszasajtolásával (mely törvényi kötelezettség is) abszolút környezetbarát és megújuló energiaforrás, utánpótlása nem mezőgazdaság-függő, mint a bio-energiáé; nem időjárás-függő (6500h/év kapacitáshossz), mint a szélenergia vagy a napenergia; és fajlagos ára (500-700 Ft/GJ) lényegesen kedvezőbb, mint a jelenleg használt fosszilis energiahordozókból előállított energiáké (pl. távhő 2800 Ft/GJ), melyek a jelenlegi világpiaci trendeket figyelembe véve csak tovább nőnek.

2. Az Alföld geotermikus adottságai közismerten igen kedvezőek; a medence alatt a Föld szilárd kérge erősen kivékonyodott, ami a kéreg alatti magas hő-mérsékletű magma felszín közelbe kerülését eredményezte. Ez több hő átadá-sát teszi lehetővé, azaz a felette elhelyezkedő területeken pozitív hőanomáliát okoz. A feláramló hő (a „földi hőáram”) magyarországi értéke átlagosan 90 mW/m2, másfélszerese az európai kontinensen tapasztalhatónak. A hazai vi-szonylatban is kedvező geotermikus adottságúnak számító Alföld területének északi és keleti részén 90-100, délen és délnyugaton 70-90 mW/m2 között vál-tozó földi hőáram mérhető (Dövényi et al., 1983).

A földhő, a medencét több ezer méter vastagságban kitöltő laza, porózus üle-dékes kőzetekben tárolódik. Hőmérsékletük a mélység felé haladva átlagosan 5oC-kal növekszik 100 méterenként, azaz ennyi az ún. geotermikus gradiens. (A gyakorlatban legtöbbször az 1oC hőemelkedéshez tartozó mélységlépcsőt szokták használni, vagyis ennek a reciprokát, amely 25 m/oC). Legkedvezőbb gradiens értékekkel a Tisza mentén és Tiszántúlon, különösen Békés megyé-ben találkozhatunk, ahol az 16 - 18 m/oC. A kőzetek felfűtöttsége 1000 m-es mélységben általában eléri az 60-70oC-ot, 2000 m-ben a 110-120oC-ot, a süllyedékek 2500 m-es mélységeiben a 130-150oC-ot is.


39

A medencealjzatra nagy vastagságban települt üledékek közül jó víztároló és vízvezető képességükkel a földtörténeti Pannon-beltenger homokrétegekben gazdag felső-pannóniai rétegei tűnnek ki. Ezek legnagyobb vastagságban a Ti-sza-völgy déli részén (a Hódmezővásárhely-makói árkos süllyedékben), va-lamint a békési és a derecskei süllyedékben találhatók, ahol a felső-pannóniai üledékösszlet vastagsága megközelíti az 1500 - 2000 m-t. Itt a hévízkutak kö-zül sok 1000 - 1500 l/p vízadó képességgel, 80 - 100oC-os vízhőmérséklettel rendelkezik. A medencealjzaton jelentős kiemelkedések is vannak, ahol a fel-ső-pannon összlet kivékonyodik, mindössze 400 - 800 m vastagságú (pl. Battonya térsége, Bács-Kiskun megye nyugati fele). Itt többnyire nincs lehető-ség nagyobb vízhőmérsékletű kutak fúrására.

A régió geotermális viszonyai - az elmúlt több mint 50 év szénhidrogén kuta-tási tevékenysége miatt – igen jól ismertek; óriási adathalmazt eredményezve a szakemberek és az ágazatban érdekelt cégek számára. Mindez elősegíti a projektek tervezhetőségét és csökkenti a beruházások kockázatát egyaránt.

3. A geotermikus energia hasznosítására a felhasználás jelenlegi szintjét tekintve, már most is határozott és konkrét, kész tervek vannak a Dél-alföldi Régióban és Csongrád megyében mind a közületi, mind a magánkezdeményezésekben. E termálenergia-fejlesztési projektrendszerben szakmai alapokon nyugvó, 7 éves (2007-2013) fejlesztési koncepciót dolgoztak ki a résztvevő önkormány-zatok, magáncégek megbízásából a Szegedi Tudományegyetem Természettu-dományi és Informatikai Kar, Földrajzi-Földtani Tanszékcsoport, Térségfej-lesztő Kutatócsoportjának szakemberei (ld. 2. fejezetben).

A mára már megvalósult, illetve a megvalósulás alatt és előtt álló projektek rendszerének meghatározásakor a kidolgozók arra törekedtek, hogy a telepü-lési, térségi programok és az agrártermelői tervek összekapcsolódjanak az ezeket ipari, technológiai és innovációs szempontból megalapozó, illetve klaszterszerűen koordináló K+F fejlesztésekkel.

A szinergiára azért van szükség, mert a szinte tökéletes földtani-hidrogeológiai adottságok optimális kihasználását a legtöbb esetben akadá-lyozza az ésszerű, hosszú távú tervezésen alapuló, a fenntartható kiterme-lést támogató egységes törvényi és fejlesztési-programozási háttér hiánya, illetve az ágazatban egymás ellen ható érdekek közös jelenléte.

Könnyen belátható, hogy a geotermikus energia hasznosításának különböző szegmenseiben érintett szervezetek, vállalkozások érdekei nem feltétlenül es-nek egybe. A kitermelés fokozásában érdekelt gyógyfürdők, a kaszkád-jellegű hasznosítás előnyeiből a települési központtól való távolság miatt gyakran nem részesülő agrártermelők például, bár hosszú távon érdekeltek a fenntart-ható termálvíz, vagy -hő kitermelésében, rövid távú céljaiknak megfelelően a


40

minél nagyobb mennyiségű víz kiemelésére, és minél olcsóbb kezelésére fóku-szálnak. Az esetlegesen tiltott anyagokat tartalmazó víz élővízbe vezetése, el-öntözése azonban igen komoly következményekkel jár, melyekért hosszú tá-von minden tekintetben drágán kell fizetnünk. A kitermelőknek és a politikai döntéshozásnak világosan kell látnia, hogy a vízbázis monitoring nélküli le-rablása, elszennyezése, a szennyező anyagokat tartalmazó víz megfelelő keze-lésének hiánya, bár csökkenti a kitermelés költségét, nem fenntartható gyakor-lat.

A régióban létrejöttek azok a szakmai non-profit szervezeti formák is, ame-lyek képesek magukba integrálni a geotermikus hasznosításban érdekelt szer-vezeteket, cégeket, önkormányzatokat a hasznosítói, és szolgáltatói oldalon egyaránt (Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány, Magyar Termálener-gia Társaság, InnoGeo Kft., stb.).

A jelenleg is működő projektek tapasztalatai alapján, a Csongrád Megyei Ön-kormányzat politikai befolyása alá tartozó önkormányzatok csak akkor tud-ják hőpiacukat a régió adottságainak legmegfelelőbb alternatív energiafaj-tájával ellátni, ha az országosan, valamint a Dél-alföldi Régióban működő geotermikus szakmai szervezetekkel, vállalkozásokkal és szakmai befekte-tőkkel kooperálva és egyeztetve, közös érdekek alapján tűzik ki célul a geotermális energia gazdaságos és környezetkímélő hasznosítását a kijelölt támogatási források igénybevételével.

A régiós, területi nagyberuházások során sűrűn előforduló probléma, hogy a műszaki fejlesztéseket nem követik a humán-erőforrás képzések, jól példázza ezt Győr városa, ahol az ipar fejlesztése és növekedése olyan ütemben történt, hogy hiányszakmák alakultak ki, és külföldi munkavállalókat kellett alkal-mazni. A Dél-alföldi Régió geotermikus projektjeinek működtetésekor a meg-felelő szakképzés hatványozottan szükséges, hiszen a rendszerek csak jól kép-zett szakemberek irányításával üzemeltethetőek. Ehhez az szükséges, hogy már a projektek tervezési fázisában, párhuzamosan elinduljon a megfelelő szakképzés is. A folyamat első lépéseként (finanszírozási források nélkül) a Szegedi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem szakemberei közösen dol-gozták ki a szükséges képzést. A két éves szakképzésben vízkészletgazdálkodási szakmérnöki végzettség szerezhető. A képzés részle-tesen kidolgozott, jelenleg az akkreditációs eljárásra való benyújtás történik.


41

A Dél-alföldi Régió geotermikus víz és energia tartalékainak hosszú távú gaz-daságos, környezetbarát és fenntartható kihasználását csak összehangolt szfé-raközi tervezéssel, innovatív, helyi tudásbázisra épülő technológiai megoldá-sokkal lehet biztosítani az önkormányzatok, vállalkozók és befektetők számá-ra.

Pozitív és követendő példaként az InnoGeo non-profit szervezete ezen meg-fontolások alapján kezdte meg régiós működését. A szervezet célja egy nem-zetközi hatáskörű szakmai szolgáltató és innovációs transzfer hálózat kiépíté-se, amelyben régiónk geotermikus hasznosításban érdekelt cégei, intézményei és önkormányzatai ellenérdekeltségek nélkül, gyorsan juthatnak hozzá a régi-ós tudásbázisra épülő, geotermikával kapcsolatos kutatás-fejlesztési eredmé-nyekhez és technológiai újításokhoz. Az InnoGeo a régiós geotermikát képvi-selő tudományos intézeteket, szakembereket és szakértőket, valamint a hasz-nosítói oldal képviselőit tematikus klaszterekben igyekszik összefűzni, bizto-sítva ezzel közöttük a tervezés orientált kommunikációt és kooperációt.


42


43

1.4. Summary

In the first part of the chapter, we have presented situation of the South Great Plain Region from the point of view of utilization of certain alternative energy sources. Beside the highly favourable renewable energy situation of the region, we have also emphasized the region’s alternative energies with huge resources (with the most advantages and the least disadvantages). With figures and diagrams, we have presented and suggested the potentials, and local exploitation possibilities of alternative energy sources.

Next, we have given an overview on the sectoral and policy situation of geothermics, with a special view on the problems and conflicts of interest characteristic for the sector.

In the second part of the chapter, we have presented the geological and hydrogeological background of geothermal energy, its justification, and the situation of utilization and abstraction. We have summarized the professional non-profit organizations that are able to integrate organizations, companies, local governments concerned in geothermal utilization on both the user and service side. We have presented the operating projects in the region, and the challenges of the geothermal heat markets.

1. The geothermal wealth of the South Great Plain Region is significant at

European level, its exploitation however is far under the possible level. The expansion of utilization is a long-term strategic interest; however, along the opposition of increased abstraction and environmental friendly aspects, a significant conflict of interest has accumulated that has to be optimally synthesized in order for the region’s thermal water wealth to supply energy (and water) in a sustainable way on a long term.

The expansion of geothermal utilization mainly depends on the changes on the market of fossil energy sources, so its investment profit during regional pre-planning can hardly be cashed in forint, on a long term however, the increasing energy demand will most probably interlock with the increasing demand for water, and our region has huge, unexploited strategic supplies.

From the point of view of its thermal water features, Hungary is a “superpower”, - the heat quantity in Hungarian groundwater reservoirs is 4.7 million petajoules, 250-350 petajoules of which could be utilized according to the legal background and technologies. However, currently there are only 3.1 petajoules utilized. From the point of view of its


44

resources, the thermal energy exceeds our biomass possibilities by far, it costs half as much as solar energy on the current price-level, and it can be more consistently produced than wind energy; Hungary has the most significant geothermal water and heat supply in Europe.

Compared to other alternative energy sources, geothermal energy is im-port-independent, it can be found in Hungary, thus it requires no transportation, and the local population disposes of it (danger of heat market marketing!). Its utilization is emission-free, i.e. it is an absolutely environmental friendly and renewable energy source with the reinjection of used water (obligatory); its fresh supply is not depending on the agriculture, like bio-energy; it is not depending on weather (6500h/year) like wind or solar energy; and its specific price (HUF 500-700/GJ) is by far more favourable than the one of energies produced from currently used fossil energy sources (e.g. district-heating HUF 2800/GJ) that continue to increase according to current world market trends.

2. The favourable geothermal features of the Hungarian Great Plain

occupying the deepest relieves of the Carpathian Basin are well known.

Under the basin, the solid crust has become very thin, which permitted the high-temperature magma under the crust to emerge near the surface. This makes a bigger heat exchange possible, namely it causes a positive heat anomaly in the territories above it. The average heat flux is 90-100 mW/m2 in Hungary, one and a half times higher than the continental average. The northern and eastern parts of the Great Plain have very favourable geothermal resources compared to other Hungarian regions, with a heat flux of 90-100, with 70-90 mW/m2 in the southern and southwestern region. (Dövényi et al. 1983).

The heat is stored in the loose, pervious rocks of the basin in depths of many thousand metres. The geothermal gradient (indicating the increment of temperature (°C) per depth unit) is 5°C /100 m. The most favourable gradient values can be found along the Tisza River and in the Transtisza region, especially in county Békés, where it reaches 16 - 18 m/°C. The heat of the rocks in a depth of 1000 m generally reaches 60-70°C, around 2000 m 110-120°C and around 2500 m 130-150°C.

The upper Pannonian surfaces of the Pannon inland sea are rich in sand layers, and have the best water storage and bearing capacity among sediments of the basin. The thickest layer of these can be found on the southern part of the Tisza valley (Hódmezővásárhely-Makó depression), as well as in the Békés and Derecske depressions, where the thickness of the


45

upper Pannonian sediment layers can reach 1500-2000 metres. Many of the thermal water wells here have the capacity of 1000 - 1500 l/m by a temperature of 80 - 100°C. There are significant elevations as well, where the upper Pannonian sediment layers get thinner, 400-800 metres (e.g. the area of Battonya, the western part of county Bács-Kiskun). Mainly, there is no possibility for drilling wells with high-temperature water.

The geothermal features of the region and its exploited state – due to CH research drillings of more than 50 years – are well known, providing an enormous database for the sector’s experts and companies.

3. In the South Great Plain Region and in Csongrád County there are concrete plans for the utilization of mainly geothermal energy, both in communal and private initiatives. In the frame of this thermal energy-development project system, the experts of the Regional Development Research Group of SZTE’s Faculty of Natural Sciences and Informatics, Department of Geography-Geology, have elaborated a 7-year (207-2013) development concept based on professional grounds on behalf of local governments and private companies.

During determination of realized as well as future project systems, the elaborators have aspired to connect communal, regional programmes and agricultural plans with developments founding the programmes from industrial, technological and innovative points of view and coordinating them in a cluster-type fashion.

The synergy is necessary, since the utilization of the almost perfect geological-hydrogeologic features is in most cases impeded by the lack of a legal and development-programming background based on a rational, long-term planning that supports sustainable abstraction, and by the presence of conflicting interests within the sector.

It is clear that the interests of organizations and enterprises concerned in different segments of the utilization of geothermal energy are not in absolute harmony. The spas interested in the increase of abstraction, and the agricultural producers often not enjoying the advantages of cascade systems due to the distance from settlement centres, are interested in the sustainable abstraction of thermal water or heat on a long term; however, according to their long-term objectives, they are focusing on the abstraction of the largest possible amount of water and its cheapest possible treatment. The discharge of eventually contaminated water into living waters, or its irrigation can have serious consequences, for which there is a high price to pay from every aspect. Abstractors and political decision makers have to see it clearly that the robbing of the water base without monitoring, its


46

contamination, and the lack of proper treatment can decrease the abstraction expenses, but it is not a sustainable practice.

Professional non-profit organizations have been established in the region that are able to integrate organizations, companies, local governments concerned in geothermal utilization both on the user and service side (Geothermal Coordination and Innovation Foundation, Hungarian Thermal Energy Association, Hungarian Geothermal Association etc.).

The Csongrád County Government can only meet the requirements for the development of its heat market if it aims the economic and environmental friendly utilization of geothermal energy in cooperation, harmony and with common interests with geothermal professional organizations and en-terprises on a national level and in the South Great Plain Region, by maxi-mally exploiting the available sources of finance.

According to the features mentioned above and the demands from the local governments, we can say that the exploitation of the enormous heat market is only waiting for the proper communication of the concerned parties. These heat markets however, cannot be marketed without listening to the professional organizations and the opinions of the concerned parties!

Furthermore, the Csongrád County Government has to achieve on the right political forums to be described later that the investments will be presentable for those interested, and for the results to be well communicable.

The Csongrád County Government has to present and to achieve in the financing processes the establishment of information units that will present the operation and technical experiences. A Regional Energy Agency, the structure of which is to be detailed later, will manage the coordination of the functional information units and the two decentralized units (Mórahalom, Makó) along with other tasks.

Furthermore, it would be important to establish and support a technology development network and centre; as well as to establish an effective network management that is able to coordinate regional developments related to geothermal energy, and to establish the optimal balance between opposite economic, technological and environmental aspects. Furthermore, it should be able to transfer innovative developments and demands between research institutes and users, and to perform a counselling activity for sectors, companies and local governments concerned in geothermal energy utilization. Another task of the network would be the regional abstraction and environmental monitoring of geothermal heat and


47

water abstraction (as well as the hydrodynamic transport and storage mo-delling of supplies) for the sake of long-term sustainability.

A major problem during regional, territorial major investments is that the technical developments are not followed by human resource trainings, a good example being the city of Győr, where the industrial development and increase were so successful that shortage of professionals were generated in various fields, and foreign employees had to be employed. During the operation of geothermal projects in the South Great Plain Region, the proper vocational training is very important, since the operation of systems can only be managed under the leadership of skilled experts. This requires the beginning of the appropriate vocational training in the planning phase of projects. The experts of the University of Szeged (SZTE) and University of Miskolc have elaborated a joint training. At the end of the two-year training, the graduates can obtain an engineer degree in water management. The training is worked out in detail; it is currently being submitted for accreditation.

The long-term economic, environmental friendly and sustainable utilization of the region’s geothermal water and energy supply can be secured for local governments, entrepreneurs and investors only by intersectoral planning and innovative technological solutions based on a local knowledge base.

The InnoGeo non-profit organization has started its regional operation based on these concepts. Its objective is the establishment of a professional service and innovation transfer network of international competence, in which the region’s companies, institutions and local governments concerned in the utilization of geothermal energy can quickly access geothermal R+D results based on a regional knowledge base and technological novelties without any conflict of interest. InnoGeo is striving to connect in thematic clusters the scientific institutions, experts and professionals representing the regional geothermal sector with the representatives of the user side, guaranteeing by that the planning-oriented communication and cooperation between them.

4. The geothermal wealth of the South Great Plain Region is significant at European level, its exploitation however is far under the possible level. The expansion of utilization is a long-term strategic interest; however, along the opposition of increased abstraction and environmental friendly aspects, a significant conflict of interest has accumulated that has to be optimally synthesized in order for the region’s thermal water wealth to supply energy (and water) in a sustainable way on a long term.


48

The expansion of geothermal utilization mainly depends on the changes on the market of fossil energy sources, so its investment profit during regional pre-planning can hardly be cashed in forint, on a long term however, the increasing energy demand will most probably interlock with the increasing demand for water, and our region has huge, unexploited strategic supplies.

From the point of view of its thermal water features, Hungary is a “superpower”, - the heat quantity in Hungarian groundwater reservoirs is 4.7 million petajoules, 250-350 petajoules of which could be utilized according to the legal background and technologies. However, currently there are only 3.1 petajoules utilized. From the point of view of its resources, the thermal energy exceeds our biomass possibilities by far, it costs half as much as solar energy on the current price-level, and it can be more consistently produced than wind energy; Hungary has the most significant geothermal water and heat supply in Europe.

Compared to other alternative energy sources, geothermal energy is im-port-independent, it can be found in Hungary, thus it requires no transportation, and the local population disposes of it (danger of heat market marketing!). Its utilization is emission-free, i.e. it is an absolutely environmental friendly and renewable energy source with the reinjection of used water (obligatory); its fresh supply is not depending on the agriculture, like bio-energy; it is not depending on weather (6500h/year) like wind or solar energy; and its specific price (HUF 500-700/GJ) is by far more favourable than the one of energies produced from currently used fossil energy sources (e.g. district-heating HUF 2800/GJ) that continue to increase according to current world market trends.

5. The favourable geothermal features of the Hungarian Great Plain occupying the deepest relieves of the Carpathian Basin are well known.

Under the basin, the solid crust has become very thin, which permitted the high-temperature magma under the crust to emerge near the surface. This makes a bigger heat exchange possible, namely it causes a positive heat anomaly in the territories above it. The average heat flux is 90-100 mW/m2 in Hungary, one and a half times higher than the continental average. The northern and eastern parts of the Great Plain have very favourable geothermal resources compared to other Hungarian regions, with a heat flux of 90-100, with 70-90 mW/m2 in the southern and southwestern region. (Dövényi et al. 1983).


49

The heat is stored in the loose, pervious rocks of the basin in depths of many thousand metres. The geothermal gradient (indicating the increment of temperature (°C) per depth unit) is 5°C /100 m. The most favourable gradient values can be found along the Tisza River and in the Transtisza region, especially in county Békés, where it reaches 16 - 18 m/°C. The heat of the rocks in a depth of 1000 m generally reaches 60-70oC, around 2000 m 110-120°C and around 2500 m 130-150°C.

The upper Pannonian surfaces of the Pannon inland sea are rich in sand layers, and have the best water storage and bearing capacity among sediments of the basin. The thickest layer of these can be found on the southern part of the Tisza valley (Hódmezővásárhely-Makó depression), as well as in the Békés and Derecske depressions, where the thickness of the upper Pannonian sediment layers can reach 1500-2000 metres. Many of the thermal water wells here have the capacity of 1000 - 1500 l/m by a temperature of 80 - 100°C. There are significant elevations as well, where the upper Pannonian sediment layers get thinner, 400-800 metres (e.g. the area of Battonya, the western part of county Bács-Kiskun). Mainly, there is no possibility for drilling wells with high-temperature water.

The geothermal features of the region and its exploited state – due to CH research drillings of more than 50 years – are well known, providing an enormous database for the sector’s experts and companies.

6. In the South Great Plain Region and in Csongrád County there are concrete plans for the utilization of mainly geothermal energy, both in communal and private initiatives. In the frame of this thermal energy-development project system, the experts of the Regional Development Research Group of SZTE’s Faculty of Natural Sciences and Informatics, Department of Geography-Geology, have elaborated a 7-year (207-2013) development concept based on professional grounds on behalf of local governments and private companies.

During determination of realized as well as future project systems, the elaborators have aspired to connect communal, regional programmes and agricultural plans with developments founding the programmes from industrial, technological and innovative points of view and coordinating them in a cluster-type fashion.

The synergy is necessary, since the utilization of the almost perfect geological-hydrogeologic features is in most cases impeded by the lack of a legal and development-programming background based on a rational, long-term planning that supports sustainable abstraction, and by the presence of conflicting interests within the sector.


50

It is clear that the interests of organizations and enterprises concerned in different segments of the utilization of geothermal energy are not in absolute harmony. The spas interested in the increase of abstraction, and the agricultural producers often not enjoying the advantages of cascade systems due to the distance from settlement centres, are interested in the sustainable abstraction of thermal water or heat on a long term; however, according to their long-term objectives, they are focusing on the abstraction of the largest possible amount of water and its cheapest possible treatment. The discharge of eventually contaminated water into living waters, or its irrigation can have serious consequences, for which there is a high price to pay from every aspect. Abstractors and political decision makers have to see it clearly that the robbing of the water base without monitoring, its contamination, and the lack of proper treatment can decrease the abstraction expenses, but it is not a sustainable practice.

Professional non-profit organizations have been established in the region that are able to integrate organizations, companies, local governments concerned in geothermal utilization both on the user and service side (Geothermal Coordination and Innovation Foundation, Hungarian Thermal Energy Association, Hungarian Geothermal Association etc.).

The Csongrád County Government can only meet the requirements for the development of its heat market if it aims the economic and environ-mental friendly utilization of geothermal energy in cooperation, har-mony and with common interests with geothermal professional organi-zations and enterprises on a national level and in the South Great Plain Region, by maximally exploiting the available sources of finance.

According to the features mentioned above and the demands from the local governments, we can say that the exploitation of the enormous heat market is only waiting for the proper communication of the concerned parties. These heat markets however, cannot be marketed without listening to the professional organizations and the opinions of the concerned parties!

Furthermore, the Csongrád County Government has to achieve on the right political forums to be described later that the investments will be presentable for those interested, and for the results to be well communicable.

The Csongrád County Government has to present and to achieve in the financing processes the establishment of information units that will present the operation and technical experiences. A Regional Energy Agency, the structure of which is to be detailed later, will manage the coordination of


51

the functional information units and the two decentralized units (Mórahalom, Makó) along with other tasks.

Furthermore, it would be important to establish and support a technology development network and centre; as well as to establish an effective network management that is able to coordinate regional developments related to geothermal energy, and to establish the optimal balance between opposite economic, technological and environmental aspects. Furthermore, it should be able to transfer innovative developments and demands between research institutes and users, and to perform a counselling activity for sectors, companies and local governments concerned in geothermal energy utilization. Another task of the network would be the regional abstraction and environmental monitoring of geothermal heat and water abstraction (as well as the hydrodynamic transport and storage mo-delling of supplies) for the sake of long-term sustainability.

A major problem during regional, territorial major investments is that the technical developments are not followed by human resource trainings, a good example being the city of Győr, where the industrial development and increase were so successful that shortage of professionals were generated in various fields, and foreign employees had to be employed. During the operation of geothermal projects in the South Great Plain Region, the proper vocational training is very important, since the operation of systems can only be managed under the leadership of skilled experts. This requires the beginning of the appropriate vocational training in the planning phase of projects. The experts of the University of Szeged (SZTE) and University of Miskolc have elaborated a joint training. At the end of the two-year training, the graduates can obtain an engineer degree in water management. The training is worked out in detail; it is currently being submitted for accreditation.

The long-term economic, environmental friendly and sustainable utilization of the region’s geothermal water and energy supply can be secured for local governments, entrepreneurs and investors only by intersectoral planning and innovative technological solutions based on a local knowledge base.

The InnoGeo non-profit organization has started its regional operation based on these concepts. Its objective is the establishment of a professional service and innovation transfer network of international competence, in which the region’s companies, institutions and local governments concerned in the utilization of geothermal energy can quickly access geothermal R+D results based on a regional knowledge base and


52

technological novelties without any conflict of interest. InnoGeo is striving to connect in thematic clusters the scientific institutions, experts and professionals representing the regional geothermal sector with the representatives of the user side, guaranteeing by that the planning-oriented communication and cooperation between them.


53

1.5. Rezumat

În prima parte a capitolului am arătat situaţia în care se află regiunea Dél-Alföld, în privinţa utilizării energiei alternative. Am analizat cu deosebită atenţie nu numai situaţia avantajoasă a regiunii în privinţa energiei regenerabile, dar şi rezervele imense de energie alternativă, care au cele mai multe beneficii şi cele mai puţine dezavantaje. Am ilustrat cu figuri şi diagrame potenţialul diferitelor surse de energie şi posibilităţile de exploatare în regiune.

În continuare am rezumat situaţia actuală a geotermiei între secţiile economice şi strategiile economice şi politice, explicând problemele speciale şi interesele involvate.

În partea a două a capitolului am elaborat fundalul geologic şi hidrologic a energiei geotermice, şi am rezumat situaţia utilizării şi a exploatării. Am colectat acele organizaţii non-profit, care sunt capabile să integreze organizaţiile interesate în utilizarea energiei geotermice, la fel şi firmele, administraţiile locale, utilizatorii şi furnizorii. Am descris proiectele în proces din regiune, şi am arătat cu ce fel de greutăţi se întâlnesc pieţele geotermice.

1. Bogăţia geotermică a Regiunii Dél-Alföld (Câmpia de Sud) este considerabilă pe plan european, exploatarea însă este în urma nivelului posibil. Lărgirea utilizării energiei geotermice este un interes strategic pe termen lung. Cu toate acestea, opoziţia dintre exploatarea intensivă şi principiile protecţiei mediului a generat mai multe probleme, care trebuie armonizate ca bogăţia de apă termală a regiunii să poate să furnizeze energie (şi apă) în mod sustenabil şi în viitor.

Expanziunea utilizării energiei geotermice depinde în primul rând de schimbările pieţei de energie fosilă. Profitul este greu de calculat în avans pe parcursul planificărilor regionale de bază, dar pe termen lung nevoia intensificată de energie se combină cu o nevoie accentuată de apă, şi regiunea are imense rezerve stategice nefolosite.

Luând în considerare stocurile de apă termală în Ungaria, ţara este un adevărat „imperiu”: cantitatea de căldură sub suprafaţă în apele termale este 4,7 milioane de petajoule, din care pot fi folosite 250-350 petajoule, luând în considerare legislaţia actuală şi tehnologiile disponibile. În situaţia actuală numai 3,1 petajoule sunt utilizate. Stocurile de energie termică sunt de mai multe ori mai mari decât posibilităţile de biomasă: la preţurile actuale costă jumătatea energiei de soare, poate fi exloatată mai


54

uniform decât energia vântului, şi nu în ultimul rând avem la dispoziţie cele mai mari rezerve de apă şi căldură geotermică din Europa.

În contrast cu celelalte tipuri de energie alternativă energia geotermică este independentă de import, este în loc, deci nu trebuie transportată, şi localnicii dispun peste ele (pericol de valorificarea căldurii pe piaţă!). Utilizarea nu produce emisiune, repomparea apei termale folosite în subteran protejează mediul (în acordanţă cu legile), şi este o sursă de energie regenerabilă. Susţinerea nu depinde de agricultură ca ceea a bioenergiei, nu depinde de vreme (capacitate 6500h/an) ca energia de vânt şi de soare. Preţul specific (500-700 HUF/GJ) este mult mai avantajos decât actualul preţ al energiei produse din surse de energie fosilă (2800 HUF/GJ), care vor creşte, dacă luăm în considerare trendurile globale.

2. Dél-Alföld, situată pe cea mai adâncă parte a Depresiunii Carpatice, are rezerve geotermice foarte favorabile.

Coaja solidă a Pământului sub depresiune s-a subţiat, în urmare magma de o temperatură mare sub coajă a ajuns aproape de suprafaţă. Astfel a devenit posibilă transferarea cantităţii mai mare de căldură geotermică, astfel pe teritoriile de peste aceste locuri s-a produs o anomalie pozitivă a temperaturii. Valoarea medie a curentului căldurii geotermale în Ungaria este 90mW/m2, cu 1,5 mai mult decât în Europa. Pe partea nordică şi estică a Câmpiei (care are stocuri geotermice excepţionale în Ungaria) au măsurat 90-100, în sud şi sudvest 70-90 mW/m2 pentru curentul geotermal (Dövényi et al. 1983).

Căldura geotermală se acumulează în rocile sedimentare, care se află în mai multe mii de metrii sub depresiune. Temperatura creşte cu 5oC la fiecare 100 de metrii adâncime, deci atât este gradientul geotermic. (De obicei, gradientul este calculat pentru 1oC, deci reciprocul este 25 m/oC). Valoarea gradientului este cea mai favorabilă lângă râul Tisa, şi în regiunea Tiszántúl, mai ales în judeţul Békés, unde atinge valoarea de 16 - 18 m/oC. Încălzirea rocilor în 1000 m adâncime atinge 60-70oC, la 2000 m 110-120oC, iar la 2500 m valoarea de 130-150oC.

Dintre straturile sedimentare de pe fundamentul geologic straturile panonice nisipoase a Mării Panonice din istoria Pământului au cele mai bune capacităţi de colectarea şi conducerea apei. Aceste straturi sunt cele mai grase pe partea sudică ale Valei Tisa (în valea Hódmezővásárhely-Makó), şi în valea din Békés şi Derecske: stratul sedimentar are 1500-2000 m grosime. În această regiune multe dintre izvoarele de apă termală au o capacitate de 1000/1500 l/min, şi o temperatură de 80 - 100oC. Pe fundamentul geologic găsim şi câteva proeminenţe, unde stratul


55

sedimantar panonic este subţire, numai de 400-800 m (de exemplu regiunea Battonya, partea vestică a judeţului Bács-Kiskun). Aici forarea de făntâni geotermice nu este recomandat.

Posibilităţile geotermice a regiunii sunt bine cunoscute în urma cercetărilor cu CH sondaje din ultimele 50 de ani. Cercetătorii şi firmele interesate au la dispoziţie o bază de dată imensă.

3. Pentru utilizarea energiei geotermice în regiunea Câmpia de Sud şi în judeţul Csongrád sunt planuri concrete şi elaborate, din partea administraţiei locale şi a firmelor. În acest sistem a proiectelor a fost elaborat un plan de dezvoltare profesională pentru 7 ani (2007-2013) de câtre specialiştii Catedrei Geografie şi Geologie, Grupul de cercetare pentru Dezvoltare Regională a Facultăţii de Stiinţe Naturale şi de Informatică din Universitatea Szeged, reprezentând administraţiile locale participante şi firme private.

Proiectele deja realizate şi cele planificate au fost pregătite de specialişti ţinând cont de conectarea programelor regionale şi agrare cu diferitele tehnologii şi inovaţii industriale şi cu dezvoltările coordinate în claster.

De sinergie este nevoie pentru că utilizarea optimală a rezervelor geologice-hidrologice este împiedicată de lipsa fundalului unei legislaţii bazată pe o plănuire raţională, pe principiul exploatării sustenabile şi al unui proiect de dezvoltare, şi de diferite interese opuse.

Este evident că interesele diferitelor organizaţii şi firme luând parte în diferitele segmente a utilizării energiei geotermice nu sunt totdeauna în armonie. Băile termale sunt interesate în creşterea producţiei, însă producătorii agrari, care din cauza distanţei de la centru nu beneficiază din profitul valorificării, sunt interesate în exploatarea sustenabilă pe termen lung a apei şi energiei termale, dar pe termen scurt concentrează pe exploatarea de cantităţi cât mai mari de apă termală cu cost cât mai redus. Însă întroducerea apei care conţin materiale interzise în apă vie, stropirea neregulată au consecinţe serioase, şi pe plan lung plătim mult pentru ele în fiecare privinţă. Cei care conduc producţia şi cei care decid pe plan politic trebuie să vadă clar, că jefuirea rezervelor de apă fără monitoring, poluarea, lipsa de tratare a apelor de către chemicalii interzise reduc costurile exploatării, dar pe termen lung nu este o practică sustenabilă.


56

În regiune s-au dezvoltat acele forme organizaţionale profesionale non-profit care pot integra organizaţiile, firmele, adminstraţiile locale interesate în valorificarea energiei termice, pe partea utilizării şi furnizării (Fundaţia de Coordinare şi Innovaţie Geotermică, Asociaţia de Energie Termică, Asociaţia Geotermală etc.).

Piaţa de energie termică a Consiliului Judeţului Csongrád poate fi dezvoltată eficient numai dacă cooperează şi comunică pe plan naţional şi cu organizaţiile geotermice profesionale, cu intreprinderi din regiunea Dél-Alföld. Valorificarea economică şi protejătoare de mediu a energiei geotermice poate fi realizată ţinând cont de diferitele interese şi cu folosirea subvenţiilor din Uniune.

Din condiţiile listate mai sus şi din nevoile signalate de administraţiile locale putem concluda că exploatarea pieţei imense a geotermiei depinde numai de comunicaţia corectă între părţile involvate. Este interzis însă valorificarea pieţelor geotermice fără ascultarea opiniilor experţilor şi celor interesate în acest proces!

Mai departe, Consiliul Judeţului Csongrád trebuie să obţină garanţii de la forurile politice în ordinea că investiţiile propriu-zise şi rezultatele obţinute să fie disponibile pentru cei interesaţi.

Consiliul Judeţului Csongrád trebuie să realizeze în parcursul proiectelor înfiinţarea centrelor de informaţii care prezintă funcţionarea proiectelor şi sintetizează experienţele tehnice. Centrele de informaţii funcţionale şi cele două centre regionale (Mórahalom, Makó) vor fi coordinate de o Agenţie Energetică Regională, despre înfiinţarea căreia vom vorbi mai jos.

În continuare ar fi important înfiinţarea şi sprijinirea unui centru şi unei reţele care se ocupă cu dezvoltarea tehnologiei; fundarea unui management de reţea efectivă, care este capabilă de coordinarea investiţiilor regionale legate de geotermie, realizarea echilibrului optimal între diferitele interese economice, tehnologice şi de mediu, care sunt adesea contrare. Va fi capabil mai departe să medieze investiţiile inovative şi nevoile dintre centrele de cercetare şi utilizatorii, va oferi consultanţă de specialitate pentru valorificatorii energiei geotermice, intreprinderi, administraţii locali. Va fi misiunea reţelei să monitorizeze exploatarea căldurii şi apei geotermice şi impactul asupra mediul înconjurător (mai departe modelarea şi transportarea rezervelor hidrodinamice) în ordinea sustenabilităţii de durată lungă.


57

Pe parcursul investiţiilor regionale întâlnim adesea problema că investiţiile tehnice nu sunt însoţite de instruirea sursei umane. Pentru acest fenomen este un exemplu bun oraşul Győr, unde dezvoltarea şi creşterea industriei a fost realizată cu succes, şi au apărut branşe de lipsă, pentru care au angajat specialişti din străinătate. Pentru realizarea proiectelor din regiunea Dél-Alföld este necesar înfiinţarea cursurilor de specialitate, pentru că sistemele pot fi coordinate numai de specialişti calificaţi. Deci paralel cu planificarea proiectelor trebuie să înceapă cursurile speciale. Universitatea Szeged şi Universitatea Miskolc au dezvoltat împreună cursurile. Cursurile speciale au o durată de doi ani şi dau diplomă de inginer hidrologic (specializaţie în rezervele de apă). Cursurile sunt pregătite, în momentul actual este în curs de acreditare.

Utilizarea economică, protejătoare de mediu şi sustenabilă a rezervelor de apă şi energie geotermică a regiunii Dél-Alföld poate fi garantată pentru administraţiile locale, intreprinderi şi investitori numai cu planificare interregională coordinată, cu soluţii tehnologice fondată de baza de cunostinţă regională.

Organizaţia non-profit InnoGeo a fost înfiinţată pe baza acestor principii. Obiectivul a fost realizarea unei reţele de transfer inovativ şi a unui servicii de experţi internaţionali. Aici intreprinderile, instituţiile şi administraţiile locale interesate în valorificarea energiei geotermice pot accesa repede, fără restricţii rezultatele cercetărilor şi inovaţiile tehnice legate de geotermie din regiune. InnoGeo încearcă să medieze între instituţiile ştiinţifice şi experţii de geotermie din regiune, colectează reprezentanţii de partea valorificării în clastere tematice – asigurând astfel un proces de comunicaţie şi de cooperare orientat spre planificare.


58


59

2. Az energiahatékonyságot és az alternatív energiatermelést célzó fejlesztések ösztönzési lehetőségei

2.1. A megújuló energiaforrások előtérbe helyezését ösztönző nemzetközi trendek és globális tényezők

A fenntartható fejlődésért és fosszilis energiahordozók kiváltásáért tett nemzet-közi lépések már a ’90-es években megkezdődtek. Az ENSZ Agenda 21 programja részletes ismertetést ad a fenntartható fejlődés mutatószámairól, mint a jobb dönté-sekhez és hatékonyabb intézkedésekhez minden szinten biztos alapot nyújtó eszköz-ről. Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága indikátor-rendszerének kidolgozását 1995-ben kezdték meg, több mint 30 ENSZ-, kormányközi, nem-kormányzati szerve-zet közreműködésével. A nemzeti beszámolásra is alkalmas, nemzetközi egyezteté-sek és tesztelések alapján kialakított rendszerben az alap-mutatószámokat témájuk szerint négy csoportba - szociális, környezeti, gazdasági és intézményi - sorolták, me-lyeken belül további altémákat különítettek el. E mutatók közül a környezeti mutatók pozitív megváltoztatásában játszanak közvetlenül szerepet a megújuló energiák al-kalmazásai.

Az Agenda 21 folyamata már a fenntartható fejlődést célzó új, világméretű ösz-szefogás kezdetét jelezte.

Az elmúlt két évtizedben számos olyan szervezet jött létre, mely globálisan, mi-nél több tagországra kiterjedő hálózatban próbál tevékenységeivel az alternatív ener-giaforrások elterjedésére ösztönzőleg hatni.

A 2001-ben alapított Világ Megújuló Energetikai Tanácsa (WCRE) egy olyan globálisan működő független szervezet, mely multinacionális, kormányzati, szerve-zeti, közösségi és egyéni szinten is védi, fejleszti és promotálja azokat a politikákat, melyek a megújuló energiaforrások széleskörű elterjedését segítik elő. A WCRE a megújulók használatának előnyeit hangoztatja globális szinten kitérve az életminő-ség javulására, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, a megújuló iparra, s egyben hatást próbál gyakorolni a kormányzatokra és nemzetközi szervezetekre, hogy prio-ritásként kezeljék a megújulókat megfelelő politikai stratégiák kidolgozásával, nem pedig a konvencionális energia piac fejlesztésével.

Az IGA (International Geothermal Association) Nemzetközi Geotermális Szö-vetség tudományos, oktatási és kulturális alapon működő világ szervezet 1988-ban alakult meg, s jelenleg több mint 2000 regisztrált tagja van (65 országból). Az IGA politikától független, non-profit és nem a kormányzatok által irányított alakulatként speciális szakmai tanácsadó szerepet lát el az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szo-


60

ciális Tanácsa, valamint az EU („The Campaign for Take-Off” (1999-2003) és a „Campaign for Sustainable Energy” (2004-2007) felé, és szoros kapcsolatban műkö-dik együtt az IREA-val (Renewable Energy Alliance).

Fő célja a geotermikus energiára irányuló kutatás, fejlesztés és hasznosítás szé-leskörű támogatása a tudományos és technikai adatok, információk összeállításával, publikációjával és terjesztésével mind a geotermikus szakemberek közösségén belül, mind a szakemberek és nyilvánosság között.

A fosszilis energiahordozók részaránybeli csökkenésének folyamatába nagy be-leszólása lehetne az ENSZ szervezeteknek és a multilaterális fejlesztési bankoknak, ám ezek nem tesznek meg minden törekvést a megújuló energiák érdekében.

A Kyoto Egyezmény (a CO2 és más üvegház-hatást kiváltó gázok kibocsátásá-nak korlátozását előíró szabályok) betartásának a kényszere, valamint az árakon túlmenően az olaj- és gáz importtól való függőség csökkentése mind több ország számára válik alapvető prioritássá. Ám valójában az Egyezmény megvalósulása sem használja ki optimálisan a benne rejlő lehetőségeket; a fő problémát az jelenti, hogy a szennyezőanyag kibocsátás és az azzal való nemzetközi kereskedelmi jog lehetőségét igyekszik biztosítani a helyett, hogy egy paradigmaváltási elvet érvényesítene a megújulók érdekében.

Míg a nukleáris energia terjesztésének elvét nemzetközi jog érvényesíti, addig a megújuló energiákra nincs kidolgozott tervrendszer. A fosszilis és nukleáris energia-hordozók éves támogatottsága 500 milliárd dollárnyit tesz ki, ami ötvenszerese a megújulókra fordított támogatásnak.

Nemzetközi kormányzati intézmények működtetése igazolja a megújuló ener-giák diszkriminálását. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) a nukleáris technológia terjesztését ösztönzi, míg a Nemzetközi Energia Ügynökség a fosszilis energiaipar irányító szervezeteként működik. Az említett két ügynökség – miközben olyan energiapolitikai elv érvényesítésére ösztönzi kormányait, ami a jövőben a fenn-tarthatóság alapjait veszélyezteti – alábecsüli a nukleáris és fosszilis energiák kocká-zati tényezőit és nem fordít kellő figyelmet a megújulókban rejlő potenciális lehető-ségek kiaknázására.

A megújuló energiák széleskörű elfogadtatása és használata nem csak a környe-zetvédelmi kritériumoknak fog megfelelni, hanem költségvetési szempontból is fenn-tartható, alacsony árú és hatékony energiaellátást biztosít mindenki számára. Ezek az érvek megalapozottá teszik azt a megújulók érdekében érvényesítendő alapvető eti-kai döntést, melyet a következő elvek megvalósulása segíthet elő.

A Nemzetközi Megújuló Energetikai Ügynökség (IRENA) illetékes lesz a alter-natív energiák valamennyi formája területén, hozzájárulva az erőteljesebb használat keretfeltételeinek javulásához oly módon, hogy rendelkezésre álljon a gyakorlati al-kalmazás know-how-ja politikai intézkedések kíséretében, a technológiai transzfer


61

megkönnyítésével. Ez a kezdeményezés akkor lehet hatásos, ha nem egy mindenek felett álló közös partnerség hozza létre, hanem egy azonos elvek szerint működő kormányzatok között kialakult szövetség.

Mindennél fontosabb egy olyan stratégiának az érvényesítése, amely új korsza-kot nyit a fosszilis üzemanyagok kiaknázásának lezárásával a bio-üzemanyagok használatának korszaka felé, hogy kivédhetővé váljon az olaj és gázhiányból szárma-zó növekvő áraktól való függőség. Mindezen túlmenően szükségessé válik egy olyan világkereskedelmi irányító rendszer működtetése is, amely védi a belföldi bio-üzemanyag termelést és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdaság fejlesztését.

A Világ Megújuló Energia Közgyűlése (WREA) különös figyelmet szentel Megújuló Energetikai Világfórum alábbi ajánlásaira:

• a Nukleáris Befagyasztási Egyezmény kiegészítése a Megújuló Energiák Elterjesztésének Egyezményével;

• a megújuló energiák előnyben részesítése a segélyező szervezetek és fej-lesztő bankok részéről;

• a globális ipari normák és szabványok bevezetése a megújulók érdekében; • az UNESCO védnöksége alapján működő nemzetközi egyetem létrehozá-

sa.

A vezérlő elvek a nemzetközi megállapodások megszületésének kivárása he-lyett a helyi kezdeményezések serkentése és segítése voltak (A Világ Megújuló Energe-tikai Tanácsa (WCRE) által összehívott közgyűlés (WREA) 2005 záródokumentuma). A 2006-os Világ Megújuló Energetikai Közgyűlése már az „energiafüggetlenséget min-denkinek” elvét helyezte a figyelem középpontjába.

1950 és 2000 között megtriplázódott a világ energiafelhasználása. A felhasznált energia típusát tekintve a szén 1920-ban meg vezető forrás volt, a kőolaj pedig a 80-as évektől kezdődően vezet, amióta felhasznált energiában a részesedése meghaladta a 40%-ot. 2050 körül a világ népessége 9,3 milliárd lesz, az energiaszükséglet kielégíté-sére pedig 3-4-szer annyi energia lesz szükséges, mint 2000-ben. Ehhez képest a 2000. év kereskedelmi felhasználásának 80%-a fosszilis anyagból származott. A világ kő-olajtermelésének maximuma nem érkezett el, ez előreláthatólag 2010 és 2025 között fog bekövetkezni – és ezt az évenkénti 3,5%-al bővülő termelési növekedés is igazol-ja.

Mindezzel párhuzamosan a geotermikus energia földi készlete és tartalékai 50 ezerszer nagyobbak, mint a világ összes kőolaj és földgáz energiaforrása. Az is fon-tos, hogy gazdaságos termelés mellett – az energia jellegéből adódóan – ez az energia nagyobb ellenőrzési lehetőséget ad a helyi források kihasználására. A nemzetközi piac az elkövetkező 10 évre ennek az energia-kitermelésnek rendkívül nagy, mintegy 32 Mrd dolláros fejlődését várja. A geotermikus energia hasznosítható jelenlétét vi-lágszerte 90 országra vonatkozóan valószínűsítik jó hatásfokkal, és egyelőre 71 or-


62

szágban hasznosítják ténylegesen (27.00 MW összteljesítménnyel) - közvetlenül elektromos áram termelésére 24 országban használják. Ezek összesített termelése 10.000 MW, ami kb. 9 nukleáris erőmű teljesítményének felel meg. E téren Mexikó, Új-Zéland, Japán, Indonézia, Európában pedig Izland és Olaszország vezet.

4. Táblázat: A megújulók részaránya az áramtermelésben (2004-ben és a 2030-as előrejelzések sze-rint) Megújuló energiaforrás-ok

2004 2030

Víz 19% 16.3% Biomassza 1.5% 3.3% Nap 0.0% 0.8% Szél 0.6% 4.8% Geotermika 0.4% 0.6% Megújulók részaránya 21.5% 25.8% Összes 15,000 TWh 30,000 TWh

A földhő hasznosításában az egyik leggyorsabb áttörést Oroszország mutatja fel, ahol jelentős és igen gyors változások indultak el, nemcsak az erősen vulkanikus kamcsatkai területeken, hanem nagy meglepetésre a Szibériai-pajzson belül is. Ha-sonló hasznosítással, a helyenként 250ºC-os hőmérsékletet biztosító száraz szénhid-rogén kutak révén Magyarország is bekerülhet a geotermális-villamos energia terme-lő országok sorába. Világszerte a geotermia ipar évi bővülése kb. évi 3,5%-os, és fo-lyamatosan növekvő tendenciájú (O. Hohmeyer and T. Trittin (Eds.) IPCC Scoping Meeting on Renewable Energy Sources, Proceedings, Luebeck, Germany, 20-25 January 2008, 59-80.).

5. Táblázat: Közvetlen geotermikus energia használat a GIA tagországokban, 2006

Ország Beépített kapacitás [MWt]

Energia felhasználás [TJ/év]

Ausztrália 110 2,968 EK 9,820 16,590 Németország 505 6,865 Izland 1,844 25,080 Olaszország 607 8,000 Japán 3,526 43,232 Mexikó 164 1,932 Új-Zéland 308 9,670 Korea 32 271 Svájc 781 5,987 USA 8,440 33,740 Összes 16,317 137,745


63

A legnagyobb és leggyorsabb százalékos növekedés a hőszivattyúk terén fi-gyelhető meg, elsősorban az USA-ban, Svédországban, Svájcban és Ausztriában. Ma már több mint 30 országban működnek hőszivattyús fűtő- és hűtő rendszerek.

8. ábra: A telepített hőszivattyús rendszerek elterjedése (Göőz Lajos et al., 2005)

A nemzetközi piac a hőszivattyúkkal előállított energiának az elkövetkezendő 10-15 évben rendkívül nagy, mintegy 32 milliárd dolláros felfejlesztését várja.

6. Táblázat: A jelenlegi és előrejelzett közvetlen, illetve hőszivattyús geotermikus energia haszná-latok

Átlagos évi nö-vekedési ráta

(2005-től)

Közvetlen használat (hő-szivattyúk nél-

kül)

Geotermális hőszivattyúk Összes

Év Közvetlen használat

(%)

GHP (%) MW TJ/év MW TJ/év MW TJ/év

2005 12,855 185,869 15,384 87,503 28,239 273,372 2010 7 22 18,000 260,000 41,500 236,000 59,500 496,000 2020 6 16 30,900 446,000 143,000 811,000 173,000 1,260,000 2030 5 12.5 43,600 630,000 292,000 1,660,000 336,000 2,290,000 2040 4 10 50,800 734,000 476,000 2,710,000 527,000 3,444,000 2050 3.5 9 60,500 874,000 744,000 4,230,000 804,000 5,100,000


64

7. Táblázat: A geotermikus energia közvetlen hasznosítása területi bontásban Hasznosítás (TJ/év)

2005 2000 1995 Hőszivattyú 86,673 23,275 14,617 Kommunális fűtés 52,868 42,926 38,23 Növénytermesztés 19,607 17,864 15,742 Haltenyésztés 10,969 11,733 13,493 Terményszárítás 2,013 1,038 1,124 Ipari hasznosítás 11,068 10,22 10,12 Fürdők, balneoló-gia 75,289 79,546 15,742

Légkondicionálás 1,885 1,063 1,124 Egyebek 1,045 3,034 2,249 Összesen 261,418 190,699 112,441

A megújulók részarányának növelése érdekében tett nemzeti szintű politikai lé-péseknek egy jó példája az USA-ban kidolgozott (NEP) „National Energy Policy”, mely azt a célt tűzte ki, hogy a szövetségi államban mindenütt dolgozzák ki azokat a technológiákat, amelyek a geotermális mezők nagyobb arányú felhasználását teszik lehetővé. Ebben benne vannak a több száz megawattos geotermális villamos erőmű-vek is. Számítások szerint a fejlesztés azt ígéri, hogy a következő 20 évben meg fogják duplázni az elektromos áram termelést. Jelenleg az USA-ban az elektromos kapaci-tás, tehát csak villamos energia-termelésre használt rész több mint 2000 MW, ami kb. ezer háztartás ellátását jelenti villamos árammal. Ezen túl igen jelentős a nem elekt-romos áram termelésre felhasznált energiahányad. Az USA évente 1,5 milliárd dollár értéknövekedéssel számol a geotermális iparban (Dr. Göőz Lajos et al.).

A megújuló energia felhasználásának ösztönzésére számos támogatási forrást különítenek el a különböző országok és nemzetközösségek. Ilyen megfontolásból, azonban globális hálózat kialakítására törekedve jött létre a GEF (Global Environment Facility) nemzetközi pénzügyi szervezete, mely alapítása óta több mint 680 projektet indított el, s jelenleg 166 országot könyvelhet el állandó tagként. A GEF többek között a klímaváltozáshoz kapcsolódó projektek finanszírozását is támogatja, a globális klímaváltozás kockázatait kívánja csökkenteni, ugyanakkor biztosítani az energiát a fenntartható fejlődéshez. A GEF megbízásából az ENSZ Fejlesztési Prog-ram (UNDP), az ENSZ Környezetvédelmi Program és a Világbank hajt végre projek-teket.


65

2.2. A megújuló energiafajták használatának elterjedését segítő EU-s trendek és vonatkozó szabályozások

A jelenlegi uniós energiapolitika fő célja egy olyan stratégia kidolgozása, mely a fenntartható és versenyképes energiaellátást hosszútávon is biztosítani képes, alapel-vei között kiemelt jelentőségű a megújuló energiahordozók felhasználásának a bőví-tése. Az EU 15 rövidtávú megújuló energia célkitűzései szerint 2010-re a megújulók arányának el kell érnie a 12%-ot (2020-ra 20%) a teljes energiafogyasztásból, 22%-ot az elektromos energiafelhasználásból.

A megújuló energiaforrások használatát és elterjedését kiterjedt EU-s jogszabály rendszer felügyeli. Ezen irányelvek, melyek a termelési és fogyasztási oldalon egy-aránt jelen vannak, többségükben ösztönzőleg hatnak a fosszilis energiahordozók részarányának csökkentésére az egyes tagállamok energiamérlegében.

Az Európai Unió a lisszaboni stratégiát követően véglegesítette, illetve fogadta el a 2001. júniusi göteborgi Európai Tanácson az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiá-ját. Az akkori érvelések szerint a Lisszaboni Stratégia és a Göteborgi Stratégia együt-tesen határozhatják meg az EU számára a legkritikusabb és egymással is összefüggő fejlődési problémákat, társadalmi, gazdasági és környezeti tendenciákat, s együttesen tekinthetők az EU jövőjét meghatározó stratégiai dokumentumnak.

Az alternatív energiaforrások használatának elterjedését ösztönző és elősegítő gazdasági és jogi szabályozások egyre átfogóbb rendszere látszik kialakulni az utób-bi 7-8 évben. Ezen irányelvek, részben szakspecifikusan, több oldalról megközelítve próbálják a megújuló energiaforrások részarányát növelni a primer energiahordo-zókkal szemben.

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedését a belső villamos energia piacon a 2001/77EK irányelv (illetve a 2003/96/EK irányelv az energiatermékek és a villamos energia adózásának közösségi szabályairól) segíti elő, amely a már említett megújuló energia részarányt próbálja növelni a teljes villamos energia felhasználáson belül. Mindamellett tagállami szintű célokat is rögzít 2010-re, ami Magyarország esetében 3,6%-ot jelent (ezt a kitűzött célértéket már sikerült telje-síteni).

Mivel a közösségi irányelv pontosan nem foglal állást a támogatási formák mel-lett, ezért azok nemzeti szinten kerülnek kialakításra az ország adottságinak figye-lembe vételével, a támogatási rendszerrel szemben pedig további elvárások fogalma-zódnak meg. Annak összeegyeztethetőnek kell lennie a belső villamos energia piac elveivel, illetve a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymuta-tással. Figyelembe kell vegye a különböző megújuló energiaforrások sajátosságait, eltérő technológiákat és földrajzi különbségeket. Egyszerűnek, könnyen átláthatónak kell lennie, miközben garantálja a befektetői bizalmat és biztosítja a projekt megtérü-lését.


66

Az Európai Parlament és Tanács 2002/91/EK épületenergetikai direktívája az energiatakarékosság szükségességét fogalmazza meg, de nem ír elő konkrét köve-telményeket. A tagországoknak maguknak kell az alapelvekkel összhangban lévő, saját adottságaiknak, éghajlatuknak megfelelő szabályozási irataikat, konkrét köve-telményeiket megfogalmazniuk. Természetes elvárás, hogy az egyes tagállamok sza-bályozásai egyezzenek, azaz algoritmusaik, a követelmények megfogalmazásának formája hasonlóak legyenek, közös elemeket tartalmazzanak.

A 2004/8/EK számú EU irányelv szabályozása értelmében az Unió országaiban a kapcsolt energiatermelés létesítésénél elsődlegesnek kell tekinteni a primer energia megtakarítást. A direktíva ösztönzőleg hat a távfűtési rendszerek korszerűsítésére, ugyanis nagyteljesítményű hőtermelő egységek alkalmazása során a megújuló ener-giaforrások gazdaságosabban hasznosíthatók. Az irányelv szerint a kapcsolt energia-termelés esetében az enregiamegtakarításnak el kell érnie a 10%-ot, ami együtt jár a környezetterhelés csökkentésével is.

Ami a geotermikus energia európai szabályrendszerét illeti, az Uniónak nincs egységes, a tagországokra nézve kötelező érvényű politikája a termálvíz hasznosítás-ra vonatkozóan. Az Európai Unió Gazdasági Bizottsága vonatkozó iránymutatásá-ban (Kóbor B. et al.) kiemeli, hogy a biztonságos, nem drága, környezetvédelmi szem-pontból megfelelő és fenntartható felhasználható energiaellátás szükségessége jelenti a lisszaboni, göteborgi és barcelonai Európa Tanács döntések lényegét. Az EU ener-giapolitikája ezért három szoros kapcsolatban álló, azonos fontosságú célok elérését tűzi ki, nevezetesen a versenyképesség megőrzését és bővítését, az ellátás biztonságát és a környezetvédelmet. A potenciális megoldások kulcsa csakis a további intenzív kutatás és fejlesztés lehet, amelynek magában kell foglalnia a kísérleti berendezések felállítását és ezek kiértékelését mind műszaki, mind pedig gazdasági szempontból, fokozatosan munkálkodva az új energiaforrások kereskedelmi bevezetésének érde-kében. A véges készletek és kibocsátások problémáit alátámasztja az az előrejelzés, amely szerint az EU-ban a globális energia szükségletek kétszeres, sőt akár három-szoros növekedése is előfordulhat 2060-ra, a népességnövekedés és a kevésbé fejlett országok felzárkóztatásának szükségessége miatt, bár ez a tempó a világszintű ener-giaigény-emelkedést nem éri el.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve – a víz politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról – kiírja a szennyezőanyagok fel-szín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésének (visszasajtolás) tilalmát a követ-kező rendelkezések fenntartása mellett:


67

• A tagállamok engedélyezhetik a geotermikus célokra használt víz vissza-sajtolását ugyanabba a víztartóba, ahonnan kivették.

A feltételek megadásával engedélyezhetnek még más esetekben is visz-szasajtolást, feltéve, hogy azok a bevezetések nem veszélyeztetik az adott felszín alatti víztestre meghatározott környezeti célkitűzések elérését.

Az EU-s szakpolitikák a kiemelési bírságok folyamatos emelésével egyér-telműen arra kényszerítik a beruházót, hogy a hévíz kitermelést és hasz-nosítást komplex formájú kaszkád rendszerekben valósítsák meg, vala-mint hogy a víz és energia kinyerést megfelelően megtervezett szakmai monitoring rendszerrel ellátva végezzék, biztosítva ezzel a vízbázis utánpótlását és védelmét.

Az EU egyik fő célkitűzése az, hogy jelentős közép- és hosszú távú fej-lesztést érjen el a megújuló energiaforrások használatában, amely az ég-hajlat megvédésében is segít. Az ilyen eredményekhez a geotermikus energia is jelentős mértékben hozzájárulhat. Az EU Gazdasági Bizottsága ezért szorgalmazza, hogy az Európai Kutatási Terület által nyújtott lehe-tőségeket kiaknázzák egy olyan átfogó, áttekinthető és koordinált ener-giakutatási stratégián keresztül, amelyet az összes érintett szereplő tá-mogat. Ezen kívül támogatja a tagországok vonatkozó kutatási és fejlesz-tési programjait, illetve azok erőfeszítéseit, megfelelő támogató intézke-dések megtételével a geotermikus energia kísérleti bevezetésének elő-segítésére és bátorítására. A jelenleg érvényes uniós állásfoglalás szerint szükség van:

• hatékony kutatási és fejlesztési programokra országos és európai szinte-ken ahhoz, hogy a tudományos és technikai fejlesztés ezen a területen olyan szintre jusson, ahol a különböző folyamatok technológiái és külön-álló fázisai megfelelő számú vizsgálati helyszínen kifejleszthetők és meg-vizsgálhatók,

• a magánberuházást támogató jogszabályokra, amelyek így kezdeti, foko-zatos támogatásról gondoskodnak a kereskedelmi bevezetés számára an-nak érdekében, hogy az energiaértékesítés a bevezetési fázisban korláto-zott időszakra vonzó legyen, nem utolsó sorban azért, hogy vizsgálni, bővíteni és kiértékelni lehessen a gazdasági lehetőségeket. Ez különösen vonatkozik az energiaellátó cégek és fogyasztók közötti szerződéses megoldásokra,

• lépésekre van szükség a geotermikus készletek feltárásával és megcsapo-lásával kapcsolatos kockázatok kompenzálására, például a fúrások kijelö-lésénél és az optimális források megkeresésénél.


68

Az Európai Unió hosszú távra szóló energiapolitikája a ’90-es években került részletes kidolgozásra, melyben egyértelmű célként fogalmazódik meg az állampol-gárok jólétének és a gazdaság megfelelő működésének biztosítása, az energiatermé-kekhez való zavartalan hozzájutás a piacon valamennyi fogyasztó számára, miköz-ben tekintettel van a környezetvédelmi szempontokra, illetve a fenntartható növeke-dés felé történő elmozdulásra.

Az európai energiaellátási politika lényegében sokat változott a különböző kör-nyezeti, gazdasági, valamint energiapiaci fejlemények hatására, ugyanakkor számos új kockázattal is szembe kell nézniük. Az EU-ban egyre nagyobb az energia fogyasz-tás és egyre több energiahordozót kénytelen importálni, ugyanis a közösségi terme-lés nem tudja fedezni az uniós energiaigényt. A hosszú távú gazdaságstratégiai ter-vek maradéktalan teljesítéséhez nélkülözhetetlen az aktív, közös és egységes ener-giapolitika.

Az uniónak támogatnia kell a megújítható energiaforrásokat és az energiagaz-daságosságot, továbbá a lehető legjobb megoldást kell találnia a nukleáris energia jövőbeli szerepéről a kibővült Unión belül annak tudatában, hogy mindenkor a ke-vésbé szennyező energiaforrásokat kell majd előnyben részesítenie.

Az EU energiapolitikájának, valamint a kijelölt energetikai programok legfonto-sabb célkitűzései között szerepel az energia felhasználás hosszú távú racionalizálása, az energiahatékonyság növelése, mindemellett a környezeti állapot javítása és a ká-ros anyag kibocsátás csökkentése a tagállamokban. A ’90-es évek elejétől számos olyan program sikeres lebonyolítása valósulhatott meg, melyek a fentebb említett céloknak eleget tesz.

Az első közösségi energiapolitikai kezdeményezés a SAVE program (1991-1995) megalkotása volt, melyet az energiahatékonyság növelése érdekében indítottak útjá-ra. Az egész Unióra kiterjedő program alapvetően az ésszerű energiafelhasználás és -kereslet igazgatásának javítását célozta, különösen az ipari és kereskedelmi szektor-ban, támogatandó tevékenységei között pedig szerepelt a politikai szabályozási és képzési tervek megalkotása, tanulmányok készítése, oktatási programok és tréningek szervezése, valamint regionális és lokális energiagazdálkodási ügynökségek létreho-zása. A program keretén belül beruházási tevékenységre általában nem lehetett pá-lyázatot benyújtani.

Az ALTENER programot a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű al-kalmazásának elősegítésére dolgozták ki, melynek fő célkitűzései között szerepelt a megújuló energiaforrásokra vonatkozó közösségi rendelkezések megvalósítása és végrehajtása, a megújuló energiapiac termékeinek, technológiáinak és infrastruktúrá-jának fejlesztése és támogatása, a megújuló energián alapuló technológiák elfogadá-sának ösztönzése az ágazat versenyképességének javítása érdekében, a tájékoztatás


69

hatékonyságának növelése minden szinten, valamint a megújuló energiaforrások termelő kapacitásának növelése.

A THERMIE program műszaki fejlesztéssel segítette az energia-felhasználás ra-cionalizálását, a SYNERGY pedig energiapolitikai, energiatakarékossági és haté-konysági programok kidolgozását támogatta.

Az Európai Unió a programok folytatását négy éves keretprogramba ágyazta, megszületett az Első Energia Keretprogram, amely 1998-tól 2002-ig tartó időszakra szólt.

Az Intelligens Energiát Európának Keretprogram (IEE I) az Első Energia Keret-program folytatása olyan változtatásokkal, amelyeket független szakértői csoportok javasoltak a Bizottságnak - értékelve a Keretprogram sikerét, átláthatóságát. Ennek eredményeképpen eltűntek a nehezen értelmezhető, alacsony érdeklődést kiváltó felhívások, a pályázati eszközök jól elkülöníthetővé váltak, továbbá javult a program adminisztrációja, elbírálási rendszere, s nagyobb hangsúlyt kapott az eredmények közlése.

Ezt követte az Intelligens Energia – Európa II (IEE II), az EU 2007-2013-ra vo-natkozó energiahatékonyságot és megújuló energiákat ösztönző, nem technológiai jellegű tevékenységeket támogató pályázati programja, mely a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram részét képezi. Az IEE II program olyan tevékenységeket támogat, melyek az európai energia piaci feltételeket ésszerűbbé teszik, melyek az innováció és jó irányú változások katalizátorai a tapasztalatok átadásának, az okta-tásnak és képzésnek, az intézményi kapacitás növelésének, és az új európai szabvá-nyok kifejlesztésének eszközei felhasználásával. Ebből következően a hardware jelle-gű beruházást és technológiai kutatást és fejlesztést célzó projekteket a program nem támogat.

A SAVE utódját képviselő SAVE II program – melyet az Európai Tanács 1996-ban fogadott el a 2000-ig tartó öt éves periódusra (96/737/EK) – célkitűzése a végső energiafelhasználás intenzitásának évi 1,5%-os javítása volt. Ennek biztosítására az új épületek szigeteléséhez, az energia megtakarítás érdekében történő harmadik feles finanszírozás népszerűsítéséhez, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléshez, va-lamint az energiafelhasználás szabványainak kidolgozásához nyújtott átfogó támo-gatási rendszert.

Az 1998-2002 időszakra kiírt ALTENER II már főleg multiregionális projekteket támogatott az akkor már alkalmazhatónak bizonyult energiaforrásokra (mezőgazda-sági termékek és kommunális hulladék felhasználása, napkollektor és fényelektro-mos rendszerek, kis volumenű vízenergia, szélturbinákkal előállított energia, geo-termikus energia) összpontosítva.


70

Az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozását, illetve a megújuló energiaforrások felhasználását segítik elő az alábbi támogatási rendszerek is:

• Német Szénsegély Hitelkonstrukció, • Energiatakarékossági Hitelprogram, • Energiahatékonysági Forgóalap (Phare EBRD, EIB), • Panelhitel, • Garanciaalap (GEF), • Környezetvédelmi Alap Célfeladat (KAC - amely a Környezetvédelmi Minisz-

térium irányítása alatt működik).

Az EU nagyszabású támogatási rendszert dolgozott ki a technológiai jellegű ku-tatások és fejlesztési programok megvalósítására, illetve az új energia és infrastruktú-ra bevezetésére irányuló beruházásokhoz. Ehhez rendelkezésre áll a Strukturális- és Kohéziós Alap, melynek forrásaiból a KEOP 4.1 keretén belül hő és/vagy villamos energia-előállítás támogatására (2007-ben több mint 13 milliárd Ft), 2007-13 között Környezet - és energetika körben 7,6 milliárd eurót különítettek el a pályázók részé-re.

A közösségi szintű kutatás-fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával segítsék az olyan kutatási célok megva-lósítását, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi- gazdasági fejlődést. 2007-ben indult az Európai Unió kifejezetten kutatási célokra szánt támogatása, az EU 7. kutatási keretprogram (2007-2013), melyre az Európai Parlament valamivel több, mint 53 milliárd eurót szavazott meg. A program 4 átfogó fogalomcsoport köré építi nagyszabású támogatási rendszerét: kooperáció, ötletek, emberek, kapacitások. Az együttműködés fejezetben további 11 témakör került lehatárolásra, melyek között az Energia is szerepel. Ezen belül pedig, mint alfejezetként található a geotermikus energiával kapcsolatos kutatások támogatása.

A LIFE+ (2007-2013) elnevezésű közösségi programot az Európai Unió azzal a céllal hozta létre, hogy a tagországokban, illetve a közeljövőben társult országokban megvalósuló innovatív, demonstrációs jellegű környezet- és természetvédelmi pro-jektekhez támogatást nyújtson. A program egyesítette a korábbi LIFE keretein belül meghirdetett támogatási alapokat, melyek három fő komponensbe foglaltattak (kör-nyezeti politika és kormányzás – alternatív energiát hasznosító rendszerek beépíté-sének támogatása).


71

Az Intelligens Energia – Európa Program támogatásával több hatékonyan mű-ködő geotermikus energia projekt is megvalósult. A 2005-2007 közötti időszakban futó K4RES-H (Key Issues for Renewable Heat in Europe) egy komprehenzív akció-terv kidolgozását vállalta fel a megújuló energiával való fűtés és hűtés európai rend-szerének kialakításához.

A K4RES-H gyakorlatilag 5 kulcs fontosságú téma (a RES-H célterületének el-lenőrizhetősége, energia felhasználás mérhetősége az egyéni RES-H megvalósítások-nál, szabályozások, pénzügyi ösztönzés, innovatív RES-H alkalmazások) vizsgálata köré épül, melyek a RES-H ösztönzésére ható politikák sikerét célozzák.

A GTR-H (GeoThermal Regulations – Heat) projekt a kijelölt 4 célországnak (Ír-ország, Észak-Írország & Egyesült Királyság, Lengyelország és Magyarország) egy ún. „nemzeti keret dokumentumot” biztosít, mely a geotermikus hőenergia kutatá-sával és kitermelésével kapcsolatos beruházások növekedését segíti elő európai szin-ten.

A nemzeti keret dokumentumokon kívül, más Uniós országok geotermikus jog-szabályainak megalkotására vonatkozó iránymutatást is rendelkezésre bocsátanak, valamint ezt elérhetővé is teszik a szélesebb nemzetközi közönség számára.

A projekt célkitűzései:

• meghatározni a vonatkozó jogszabályi akadályokat és hiányosságokat az uni-ós célországokban,

• a vonatkozó jogszabály-alkotási módok létrehozása, • megerősíteni és kiterjeszteni az együttműködési hálózatot a geotermikus jog-

szabály alkotás területén, • növelni az ösztönző eszközöket a geotermikus szektorban történő határmenti

beruházások elősegítésére, • megoldási javaslatok kidolgozása a szociális-gazdasági akadályok leküzdésére

nemzeti szinten, • meggyőzni az aktuális kormányt, hogy a geotermikus energia a környezetvé-

delmi, vízügyi és nyersanyag-gazdálkodási jogszabály-alkotásnak szerves ré-sze legyen,

• elősegíteni az egész geotermikus energia szektort felölelő beruházások növe-kedését.

A megújuló energiaforrások elterjedését, valamint az energia szektor szereplői-nek európai kutatási programokban való intenzívebb részvételét megcélzó kezdemé-nyezések közül kiemelkedik CEERES projekt (A Megújuló Energiaforrásokból Ter-melt Elektromos Áram- és a Kapcsolt Hő- és Villamos Energia Termelés Arányának Növelése az EU Új Tagállamainak Energiaellátásban). A program egyrészt megpró-bált hozzájárulni az EU új tagállamaiban a megújuló energiaforrásokból termelt elektromos áram (RES-E) és a kapcsolt hő- és villamos energiatermelésből nyert


72

energia arányának növekedéséhez az azt hátráltató problémák feltárásával, másrészt javaslatokat fogalmazott meg szakmai kutatatási témákra a felmért igények és feltárt problémák alapján.

Az európai nagy szervezetek közül elsőként említjük az Európai Megújuló Energia Tanácsot (EREC), mely számos jelenleg futó nemzetközi projektet felügyel az alternatív energiaforrások előtérbe helyezése érdekében:

• „Új energiát a régi épületeknek” (New4Old), • piac teremtése a megújuló energiát használó technológiák elterjedéséhez

(RESTMAC), • a megújuló energiák technológiai transzferének promotálása (ProRETT), • a megújuló energiaforrás direktívák érvényre juttatása és monitoringja, politi-

kai javaslattételek (RES2020), • támogatási sémák optimalizálása a megújulókkal való villamos áram terme-

léshez, fűtés és hűtés megvalósításához (SUPPORT_ERS), • INOGATE technikai titkárság és INOGATE koordinátori hálózat (INOGATE), • piac teremtése az „intelligens” elektromos áram előállításához (MASSIG), • Energy4Cohesion, • STORIES.

Kifejezetten a geotermikus energia hasznosítás elterjedését segítő és ösztönző, egész Európát átfogó non-profit szervezet az EGEC (European Geothermal Energy Council), mely felügyelete alatt számos nagyszabású projekt („Az európai geotermális ház” – Geothernet; „Kulcsfeladatok a megújuló hőért Európában” – K4RES-H; „A kyoto-i célok elérése földhőszivattyúk alkalmazásával” – GROUND REACH; „Fenntartható energia Európa kampány”; GROUNDHIT; GTR-H; „A meg-újuló energiaforrások piacának megteremtése”) valósult meg az elmúlt években. A szervezet a következő célokat tűzte ki elsődleges feladataként:

• a kutatás és fejlesztés támogatása a geotermikus energia hasznosítás terén, va-lamint az eredmények elérhetővé tétele a nyílvánosság számára;

• legális intézményi keret és költségvetési eszközök biztosítása a geotermikus energiaforrások versenyképességének megőrzéséhez;

• olyan tevékenységek vezetése, amelyek a geotermikus energia hasznosítás pi-acának megteremtését segítik, valamint az európai technológiák, eszközök és szolgáltatások exportjának elősegítése;

• az európai geotermikus ipar és felhasználás értékeinek bemutatása a kor-mányzatoknak, nemzetközi szervezeteknek;

• kooperáció a nemzeti geotermális szövetségekkel, különös tekintettel az IGA-ra, továbbá minden olyan szervezettel, melyek támogatják a megújuló ener-giaforrások használatát és az arra irányuló kutatásokat;

• a geotermika terjesztése publikációkon, szervezett találkozókon és vitafóru-mokon keresztül;


73

• a geotermikában kutatók, mérnökök és szakemberek álláspontjainak nyílvánossá tétele, továbbá a kormányzatok, nemzeti és nemzetközi szerveze-tek és döntéshozók figyelmének felkeltése a kapcsolódó témákban.

Az Európai Unió a világtendenciákhoz hasonlóan két geotermikus hasznosí-tási lehetőséget preferál:

(1) Geotermikus energia hasznosítása fűtési célokra. Jelenleg az EU-ban a teljes energiaellátás hozzávetőlegesen 40%-át használják fűtési célokra; ez általában vi-szonylag alacsony (víz)hőmérsékleteket igényel (akár 100°C-nál kisebb hőmérsékle-teket is). Csak fűtési célokra, általában úgynevezett geotermikus szondákat használ-nak. (Ezeknek egy zárt alsó végű koaxiális csöve van, amelyen keresztül víz áramlik lefelé 2,5–3 km-es mélységig, majd felfelé és újra kifelé, ezáltal maximálisan kb. 500.000 kW hasznos hőfelvétel valósul meg). A legelterjedtebb megoldás a fűtési energia megcsapolására a földfelszínhez igen közeli hőenergia hasznosítására a geo-termikus hőszivattyúk használata épületfűtés céljából (hozzávetőlegesen 6 kW-tól 1 MW-ig).

A hőszivattyúk több fajtája van a primer hőforrástól függően: levegős, föld-szondás, vízkút-páros és termál elfolyó vizet hasznosító megoldással. A hőhasznosítás vagy a környezeti levegőből, vagy a függőlegesen lefúrt több 50-200 méteres mélységű földszondával, vagy a talajvíz ill. rétegvíz-kutak vizének hőtar-talmából, vagy a termál elfolyó 20-25 fokos víz hőtartalmából hasznosítható a hőszi-vattyú hőcserélőin keresztül. Ezzel az alacsony hőfokszintű hőforrásokból a kinyert hőenergiát magasabb hőfokszintre emeljük és fűtési, hűtési és használati melegvíz készítési célra hasznosítjuk, gazdaságosan. E szivattyúknak több fajtája is van, ame-lyek az energiát egy méterestől akár több száz méterig terjedő mélységből is fel tud-ják hozni, attól függően, hogy milyen technológia alkalmazására kerül sor.

8. Táblázat: Az EU tagállamaiban telepített hőszivattyúk becsült száma és a beépített kapacitás 2005 2006

Országok Hőszivattyúk száma

Kapacitás (MW)

Hőszivattyúk száma

Kapacitás (MW)

Svédország 230094 2070,8 270111 2431,0 Németország 61912 681,0 90517 995,7 Franciaország 63830 702,1 83856 922,4 Dánia 43252 821,2 43252 821,2 Finnország 29106 624,3 33612 721,9 Ausztria 32916 570,2 40151 664,5 Hollandia 1600 253,5 1600 253,5 Olaszország 6000 120,0 7500 150,0 Lengyelország 8100 104,6 8300 106,6 Csehország 3727 61,0 5173 83,0 Országok 2005 2006


74


Kapacitás (MW)


Kapacitás (MW)

Írország 1500 19,6 1500 19,6 Magyarország 230 6,5 350 15,0 UK 550 10,2 550 10,2 Görögország 400 5,0 400 5,0 Szlovénia 300 3,4 420 4,6 Litvánia 200 4,3 200 4,3 Szlovákia 8 1,4 8 1,4 Lettország 10 0,2 10 0,2 Portugália 1 0,2 1 0,2 Összesen (EU 25) 493236 6158 599511 7328,3

(2) Villamos energia termelése. Ez nagyobb (víz)hőmérsékleteket igényel (pél-dául >120°C); az általános (de igen eltérő technológiával megvalósított) módszer az, hogy egymástól bizonyos távolságra két fúrást készítenek; a felmelegítendő vizet az egyik nyíláson keresztül préselik be és az a másikból távozik. Nagyobb hőmennyiség – 5-30.000 MW – biztosítható ilyen módon.

Különösen előnyös megoldás mindkét alkalmazás kombinálása (hő és villamos-ság) és a villamosság előállításával kapcsolatosan vagy annak során keletkező mara-dék hő felhasználása fűtési célokra, ezáltal gondoskodva egyidejűleg a hőről és az energiáról.

Az EU-ban az elektromos áram termelésére szolgáló geotermikus kapacitás, amelynek nagy része Olaszországban található, és amely általában geotermikus anomáliákat hasznosít, jelenleg kb. 1 GW-al, illetve hozzávetőlegesen 2 százaléka az EU teljes villanyáram-termelő kapacitásának. A közvetlen fűtéshez a geotermikus kapacitás kb. 4.000 GW, de az előrejelzések szerint ez 8.000 GW vagy ennél is maga-sabb érték lehet 2010-re. A különböző megújuló forrásokból termelt villamos áram 1 kW-ra eső költségeinek összehasonlításával, a geotermikus energia (még akkor is, ha a hő- és áramfejlesztés kombinálható) jelenleg kétszer annyiba kerül, mint a szél-energia és fele annyiba, mint a napenergia.


75

2.3. Az országos és térségi szakmapolitikai ösztönző lehetőségek és alkalmazásuk bemutatása

A magyar gazdaság energiahatékonyság szempontjából elmarad az Unió tagál-lamait jellemző átlagos színvonaltól. Ahhoz, hogy a minél gyorsabb felzárkózást el-kezdhessük, elsősorban a gazdasági növekedés, a termékszerkezet átalakulása és modernizációja szükséges, de kiemelt szerepe jut az energiatakarékosságnak is. Ezen törekvések sikeres megvalósításának kulcsa abban rejlik, hogy az ország milyen ha-tékonyan, illetve mennyire optimálisan és koordináltan képes az energiatakarékossá-got segítő hazai és külföldi pénzeszközöket, valamint egyéb pénzügyi forrásokat fel-használni. Az energiaforrások fenntartható használatának biztosításában a támogatá-sok széles skálája mellett az uniós és hazai jogszabályi környezet és politikai akarat is fontos szerepet játszik.

2.3.1. A megújuló energiafelhasználás hazai trendjei

A megújuló energiahordozók felhasználásának bővítése az Európai Unió ener-giapolitikai alapelvei között kiemelt jelentőséget kap, s ez egyfajta kötelezettséget jelent számunkra a megújuló energiahordozók teljes energiafelhasználáson belüli részarányának növelésére. Az Unió tagállamai a tervek szerint 2010. környékén 12% körüli részarányt kívánnak elérni, Magyarországon ez az arány az összes forráson belül mindössze 4-5%-ra tehető (GKM, 2004).

9. ábra: Megújuló energiaforrások részaránya a primer energiafelhasználáson belül


76

A magyarországi energiaellátáson belül a megújuló energiaforrások aránya erő-teljesen növekedett az elmúlt években. Míg 2001-ben 36,4 PJ-t tettek ki a megújulók, addig 2006-ben már 54,8 PJ-t, amely 50,8 %-os növekedést jelent az adott időszakban. 2006-ban a megújuló energiaforrások adták a primer energiafelhasználás 4,7%-át. A kilencvenes évek közepe óta tartó stagnálást 2003 után váltotta fel intenzívebb növe-kedés, ami a kedvező támogatási rendszer hatására a biomassza alapú villamosenergia termelés felfutásának volt legnagyobb részben betudható. A hagyo-mányos energiahordozók árának az elmúlt években bekövetkezett igen erőteljes emelkedése miatt az alternatív energiaforrások versenyképességének esélyei tovább javulnak (GKM, 2007).

10. ábra: A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyarországon

A megújulókból termelt villamos energia területén az EU a 2010-re elérendő ér-téket 3,6 %-ban határozta meg az eredetileg tervezett 11,5 %-kal szemben. A tagor-szágok közül Magyarország tette a legalacsonyabb vállalást, amelyet a 2005-ben elért 4,5%-kal elsőként sikerült is teljesítenie. Ennek fő okai elsősorban a széntüzeléses erőművi blokkok tisztán biomassza tüzelésre történő átállása, valamint a megújuló energiaforrásokkal kevert vegyes tüzelésre való áttérése voltak.


77

11. ábra: Országos villamosenergia igény és a megújuló bázisú

termelés részaránya Magyarországon

2006-ban az előző évhez képest csökkent a megújuló energia felhasználása. El-sősorban a biomassza bázisú villamosenergia-termelés csökkent, mert a kötelezően átveendő mennyiséget a Hivatal a VET-Vhr. előírásai alapján állapította meg, s az kevesebbnek bizonyult, mint az előző évek termelése. Időjárási okok miatt csökkent a vízerőművek termelése is.

Jelentősen növekedett ugyanakkor a szélerőművek termelése, és az üzembe helyezett beépített teljesítmény is meghaladja a 30 MW-ot, emellett növekedett a biogázzal termelt villamos energia is. Az ország összes villamoseneriga-felhasználásának közel 4%-át teszi ki a megújuló energiából termelt villamos energia aránya. Az elkövetkező években számolni kell a szélerőművek beépített teljesítményének gyors növekedésé-vel, várhatóan 2008-ra a beépített kapacitás eléri a 330 MW-ot.

A biomassza tüzelésű erőművek – megfelelő ösztönzés esetén – növelhetik az erre a célra telepített energiafüvek, energiaerdők, mezőgazdasági hulladékok fel-használásának részarányát. Ehhez azonban szükség van a mezőgazdaság forrásainak erőteljes bevonására. Ugyancsak növelhető a mezőgazdasági hulladékok felhasználá-sának részaránya.

9. Táblázat: Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Magyarországon (GWh) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Víz 186 194 171 206 203 186 Biogáz 7,6 11,2 15,3 15,0 27,0 32,0 Szél 0,9 1,1 3,3 5,4 10,0 43,0 Biomassza 0 0 74,8 655 1612 1278 Összesen 194,5 206,3 264,7 881,4 1852 1539


78

3.3.2. A megújuló energiaforrások, illetve a geotermika hazai szabályozási rendszere

A megújuló energiaforrások hasznosítását jelenleg átfogó jogszabály rendszer is támogatja. Ennek egyik oldala a megújuló energiaforrásokból termelt villamos ener-gia átvételének kötelezővé tétele (a közcélú villamosművek villamos energia vásárlá-si árának megállapításáról szóló 55/1996. (XII.20.) rendelet, valamint a módosításáról szóló GM rendeletek). A közel egy évtizede elfogadott hosszú távú Energiatakaré-kossági Program már bővebben foglalkozik a megújulók támogatásával. Magyaror-szágon törvényi és rendeleti szinten a következő termelési támogatási eszközök lép-tek hatályba:

• a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (2005-ben módosítva) rendelkezik a kötelező átvételi rendszerről, illetve 23 Ft-os támogatott át-vételi árat határoz meg (ez a zöld bizonyítvány rendszer bevezetéséig ér-vényes, azonban ennek időpontja nincs meghatározva),

• a 78/2005 GKM rendelet a kötelező átvétel szabályairól rendelkezik (eltérő átvételi árak a különböző zónaidőkben),

• 389/2007. (XII. 23.) rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról.

További meghatározó jelentőségű jogszabályok, a teljesség igénye nélkül: • A bioüzemanyagok felhasználását ösztönzi a jövedéki adóról és jövedéki ter-

mékek különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. Törvény, amely jövedéki adó-visszatérítést, illetve adódifferenciálást biztosít a biológiai eredetű motor-hajtóanyagokra.

• A 42/2005 (III.10) Korm. rendelet, amely rendelkezik a bioüzemanyagok köz-lekedési célú felhasználása egyes szabályairól, és a 2058/2006. (III.27.) Korm. Határozat, amely célul tűzi ki, hogy a hazai bioetanol előállításnak el kell érnie a 800 kt/év mennyiséget, a biodízelnek a 170-220 kt/év mennyiséget.

• Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, amely új épületek tervezésénél és építésénél, illetve az 1.000 m2 feletti hasznos alapterületű meglévő épületek korszerűsítésénél előírja a betar-tandó energetikai követelményeket. A rendelet az új építmények esetében elő-írja a megújuló energiaforrások hasznosításának, a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés létesítésének, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés alkal-mazásának, a hőszivattyúk beépítésének műszaki, környezetvédelmi és gaz-daságossági szempontok szerinti vizsgálatát.

A Nap-, a szél- és a vízenergia hasznosításának lehetősége országunk egyes te-rületein különböző, ugyanúgy, mint a biomassza, a geotermikus energia és a kom-munális hulladékok hasznosításának lehetősége. Azonban megfelelő közgazdasági feltételek kialakításával ezen energiaforrások előnyösen hasznosíthatók az ott élők javára. Adott területen, térségben ezek közül bármelyik meglévő megújuló energia-


79

hordozó hasznosításának lehetőségét meg kell vizsgálni, és el kell bírálni az ott lévő körülmények figyelembevételével. Az energetika és a környezetvédelem jogi és közgazdasági szabályozásánál a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani a megújuló energiaforrások gazdaságos hasznosításának bővítésére, vizsgálni kell a megújuló energiaforrások támogatásának módosítását.

A mai energiaár struktúrát alapul véve azt látjuk, hogy a lakossági földgáz energiapiaci helyzete még mindig kedvezőbb a megújulókénál. Ha azonban a gáz világpiaci árát, illetve alakulásának trendjét vesszük alapul, akkor azt láthatjuk, hogy az uniós lakossági földgáz fogyasztói ára még mindig jelentősen fölötte van a kom-penzáció nélküli hazainak és már kinyilvánított kormányzati szándék e központi kompenzáció szociális alapra történő áthelyezése. a hazai földgáztermelés egyre je-lentéktelenebb, néhány éven belül teljes egészében külföldi ellátásban részesülünk, előre nem látva a szolgáltatás biztonságát, minőségét, mennyiségét és árát.

Magyarország a speciálisan jó természeti és geológiai adottságai ellenére a po-tenciálisan kiaknázható megújuló energia készleteinek – különösen tekintettel a nap-energiára és geotermikus vagyonra – csak töredékét használja ki. A Dél-alföldi Régió európai viszonylatban is kiemelkedő helyet foglal el a kitermelhető geotermikus készletek vonatkozásában.

A termálenergia helyben van, import független, felhasználása emisszió mentes, a használt víz visszasajtolásának megvalósításával pedig abszolút környezetbarát és megújuló energiaforrás. A geotermális energia kinyerésének és használatának káros környezeti hatása szinte elhanyagolható. A tervezés és a terepmunka szakszerű vég-rehajtásával, a folyamatok és a következmények monitorozásával, dokumentálásával és értékelésével a hatások kedvezően befolyásolhatók. Mindezek alapján meglepő az a törvényi sokszínűség, amivel az egyes Uniós tagországok a geotermikus források kihasználását, azon belül is a tevékenység környezeti vonatkozásait szabályozzák. A törvényi háttér eltérései, de még inkább az egyes nemzeti szabályozások önmaguk-hoz mért ellentmondásossága és általános komplexitása gyakran komolyan akadá-lyozza a geotermális energia hasznosítását mind az ilyen téren kiépült piaci viszo-nyokkal rendelkező országokban, mind a megújuló források felé most nyitó gazda-ságokban. Általában támogatóbb kormányzati politikák és erőfeszítések szükségesek a szektor gyors fejlődéséhez, de a harmonizáció sürgető a környezetvédelmi szem-pontokkal kapcsolatban is – ehhez pedig megfelelő szakmai háttértudás és referen-ciaterületeken mért és elemzett adat szükséges.

A termálvízkészlet természetes utánpótlódása kis mértékű és nagyon lassú fo-lyamat, így ennek tudatos, fenntartható használata szükségszerű. A felszín alatti hé-vízkészletben tárolt jelentős mennyiségű energia ipari méretű felhasználása az elmúlt évszázad derekától a 80-as évekig töretlenül fejlődött. Ezen időszakhoz köthetőek az első megalkotott jogszabályok is, így elmondható hogy a hévízgazdálkodás területén


80

érvényben lévő rendeletek egy része nagyon régi keltezésű. A 8/1970 számú OVH utasítás „A hévízművek (hévízkutak) üzemletetési szabályzatáról”, rendelkezik a hévízművek üzembe helyezéséről és üzemben tartásáról. A 2/1971 számú OVH ren-delkezés „A hévízkutak kötelező időszakos műszeres felülvizsgálatáról és karbantar-tásáról” a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében a hévízkutak állagának fenntartását szabályozza. Meghatározza azokat a paramétere-ket, amelyek elérése esetén szükségessé teszi - az üzemeltető számára - az adott kút, vagy kútcsoport évenkénti felülvizsgálatát.

2004. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1993. évi XLVIII. Bányatörvény töb-bek között rendelkezik a geotermikus energia hasznosításáról és a bányajáradékról. A rendszerváltás után ez volt az első törvény, amely a termálvízkészlet vonatkozásá-ban tartalmaz előírásokat. A geotermikus energia hasznosítása a Bányatörvény (to-vábbiakban Bt.) hatálya alá tarozik, de nem tartozik a Bt. hatálya alá a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vizek kutatása és kitermelése. A geotermikus energia természetes előfordulásában az állam tulajdonában áll. Az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át (Bt. 3.§ (1)). A geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását- beleértve az ehhez szükséges föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, amennyiben az nem érinti a felszín alatti vizek felszínre hozatalát- a bányafelügyelet engedélyezi (Bt. 5.§ (1) g pont, 21.§ (3) és 22.§ (1)). A kitermelt geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg. Bányajáradékot köteles fizetni a geotermikus energiát, energetikai hasznosítás céljából kitermelő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság az általa kitermelt geotermikus energia után (Bt. 20.§ (1) és (2) bekezdés). A bányajáradék mértéke geo-termikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2 %-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a kitermelt geotermikus energia 50 %-át meghaladóan hasz-nosított mennyisége után (Bt. 20. § 7) (ATIKÖVIZIG, 2004).

Magyarországon a geotermikus energia hasznosítását energetikai, mezőgazda-sági, és környezetvédelmi (vízvédelmi) szempontok szerint szabályozzák. A felszíni vízkészletek védelmét szolgáló jogszabályok a termálvíz hasznosítását három cso-portba sorolják, és ezekre állapítanak meg határértékeket, illetve írnak elő a használt víz elhelyezésére követelményeket. A csoportosítás a környezet védelmének általá-nos szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény előírásaira támaszkodik. Az első csoportba tartoznak a gyógyászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények, melyek esetében a jogszabályok figyelembe veszik a hasznosítás kiemelt nemzetgazdasági jelentőségét. A környezetvédelmi szempontokat gyógyfürdők esetében a jogszabályok alárendelik a gazdasági és egészségvédelmi előnyöknek, így a szennyezőanyag kibocsátást nem kötik szigorú feltételekhez. A második csoportba sorolják a jogszabályok a termálfürdőkben való hasznosítást, mely a gyógyászati célnál kisebb prioritást élvez, bár jelentősége nem


81

elhanyagolható. A harmadik csoportba sorolt, energetikai célú felhasználás esetében, a termálvíznek csupán a hőtartalmát hasznosítják, így a használat során szennyező-anyag nem juthat a vízbe. Ebben az esetben a víz kémiai és biológiai jellemzői nem változnak, ezért a hatályos jogi szabályozás értelmében ez az egyetlen eset, amikor a felhasznált termálvíz visszasajtolható (illetve kötelezően visszasajtolandó) a vízadó rétegbe. A Vtv.15. §-a (3) bek. értelmében: „Az ásvány-, gyógy- és termálvizek fel-használásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használa-tot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet – a külön jogsza-bályban megfogalmazottak szerint – vissza kell táplálni.”

A termálvíz visszasajtolásával kapcsolatban változatos a tagországok jogi állás-pontja, leggyakrabban a visszasajtolás vagy teljesen tiltott (de természetesen ezzel együtt a felszíni elengedés határértékekkel megszabott feltételekhez kötött), vagy bizonyos feltételek esetén engedélyezett (Farkas Csamangó Erika, 2007), miközben a környezetvédelmi–fenntarthatósági szempontok érvényesülése alapvető uniós és nemzeti elvárás.

A kitermelt hévíz mennyisége után a 118/2003. számú Kormányrendelet ren-delkezései szerint kell bányajáradékot fizetni. A kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a kitermelt, +30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiségnek (GJ) és az e rendelet 2/b. számú mellékletében megha-tározott fajlagos érték (Ft/GJ) szorzatával képzett összeg (Ft). Figyelembe véve a ha-tályos jogszabályok belső ellentmondásait és végrehajtásuk bizonytalanságait a kö-vetkezőket állapíthatjuk meg:

• Bányajáradék köteles egy hőszivattyú a 10-15 °C hőmérsékleti tartományban, ha a hőszivattyúból távozó folyadék 5 °C-nál nem melegebb.

• Nem kell bányajáradékot fizetni a 60 °C-os vízből kinyert hő után, ha a fúrás-ból kifolyó víz hőmérséklete legalább 90 °C.

• A geotermikus energiavagyon nyilvántartásának részletes szabályozása (adat-szolgáltatók köre, adatszolgáltatás tartalma, ellenőrizhetősége stb.), és a nyil-vántartás szervezeti-gazdasági feltételei hiányoznak.

• A geotermikus energiát hasznosító hőszivattyú létesítése, használatbavétele engedély köteles tevékenység – ez azonban a gyakorlatban nem valósul meg.

A hőszivattyúk működtetése bányajáradék köteles – ezért a tevékenységért azonban még bányajáradék befizetésére nem került sor.

Az uniós jogi diszharmónia mellett tehát szembetűnő és a fejlődést akadályozza a magyar szabályozás ellentmondásossága is. A termálvizet kinyerő létesítmények meghatározott mértékű szennyvízbírságot kötelesek fizetni a termeléstől, illetve az elcsorgó vizet befogadó közegtől függően. A szennyvízbírság célja az, hogy ösztö-nözze a felhasználót a környezetbarát felhasználásra, a szennyvíz kibocsátás illetve a szennyezés csökkentésére, s az indokolatlan szennyezés mielőbbi megszüntetésére.


82

Indokolatlan ugyanakkor az a különbségtétel, amely a különböző célú termálvíz fel-használók azonos mértékű, és ásványi tartalmában azonos összetételű használtvíz kibocsátása esetén eltérő határértékeket alkalmaz a bírság kiszabása során. A szeny-nyezés a balneológiai felhasználás során minden valószínűség szerint nem kisebb, mint a termálvíz energetikai felhasználása során, sőt, a fürdőkből és gyógymeden-cékből kibocsátott termálvizek visszasajtolására vonatkozó tilalom éppen az ilyen célú felhasználás során okozott szennyezésnek az öntisztulásra nem képes felszín alatti vízbázisba kerülését hivatott meggátolni. A differenciálás tehát valójában nem a fürdőket hozza előnyösebb helyzetbe, hanem a versenytársként eleve nehezen ér-telmezhető energetikai célú felhasználást részesíti indokolatlan, hátrányos megkü-lönböztetésben. Ráadásul azon energetikai felhasználó, akinek a felhasználást köve-tően a termálvize még fürdő, vagy gyógycélú alkalmazáson is keresztülfolyik, már lényegesen alacsonyabb bírságot fizet, mint a többi energetikai célú felhasználó, va-lamint ennek a felhasználónak a visszasajtolás, mint technológiai megoldás nemhogy nem kötelező, de még tiltott is. Világos, hogy ez a szabályozás nem követ egységes jogalkotói szándékot, sem jól indokolható szakmai álláspontot, és igen kedvezőt-lenül hat a geotermikus energia kitermelésére, bizonyos esetekben egyszerűen gaz-daságtalanná téve megújuló energia használatát. Hosszú távon, a fenntartható kiter-melés és közös környezetvédelmi érdekeink úgy kívánják, hogy a kiemelt vízmeny-nyiséget juttassuk vissza kitermelésének helyére, az energetikai (kommunális, ipar-agrár) felhasználóktól azonban ez az elérhető és üzembiztos technológia hiányában igen nagy anyagi kockázatot és beruházás-igényt követel meg, amely az energia ren-tabilitását tenné kockára, miközben nyilvánvalóan nem tartható a víz kezeletlen el-engedése sem (Kóbor Balázs, 2007). A törvényi háttér módosítása, a jogalkotásnak a visszasajtolás/felszíni elengedés követelményeire, határértékeire, szakszerű végre-hajtására vonatkozó szakmai tudással és adatokkal való támogatása, tehát szakmapo-litikailag szükséges és időszerű. Ezért szükséges, hogy Magyarországon a megújuló energiákra egységes és szakmailag indokolt jogi szabályozás szülessen, és hogy ren-delkezésre álljon az az ismeret és technikai eszköztár, amivel a jogi szabályozás mó-dosítása végrehajtható lesz.

A termálvíz és a geotermikus energia komplex hasznosítására, a szennyvízbír-ságolás módjára és mértékére vonatkozóan nincsenek EU előírások, sem közösségi jogszabályok. A tagországok a Víz Keretirányelv előírásainak figyelembevételével egyedileg dolgozzák ki a vizek komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi viszonyaira tekintettel. Magyarországon a termálvíz, mint korláto-zottan megújuló energiahordozó komplex hasznosítása érdekében a törvényalkotás szükségessége már nem tűr halasztást. A magyar energiapolitika alapelvei az uniós elvekkel megegyeznek. Ezek az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenn-tartható fejlődést célozzák – ugyanakkor jelenleg törvényi szinten nincs megfelelő szabályozás a geotermális energiára vonatkozóan. A termálvíz jobb felhasználása


83

érdekében törvénymódosításokra lenne szükség, el kellene készíteni a hiányzó jog-szabályokat, valamint ki kellene dolgozni a geotermikus energia hasznosításának költségvetési, illetve pályázati finanszírozási lehetőségeit. A geotermiának a pályáza-ti rendszerekbe való pontosabb, szakmailag jobban indokolt illesztése közvetlen gaz-dasági hasznot hoz gyorsan megvalósuló fejlesztésekkel (geotermikus közmű projek-tek, erőmű projektek, mezőgazdasági felhasználások támogatása, kisebb költségű hőszivattyú projektek), munkahelyeket teremt, növeli a gazdaság versenyképességét és hosszú távon valódi versenyhelyzetet eredményez az energiapiacon – a legjelentő-sebb vízadó rétegek helyzetéből következően elsősorban éppen az elmaradottabb régiókban. A jelenlegi bírságtételt megállapító jogszabály alkotmányossági aggályo-kat vet fel, a bírságtételek drasztikus megemelése nem indokolt, illetve indoklása szakmailag nem megfelelő. A használt hévizek felszíni befogadókba való bevezeté-sének egyre sokasodó tapasztalataira és további (több referenciahelyen folytatott) célirányos megfigyelésekre támaszkodva indokoltnak tűnik a szennyvízbírság szabá-lyozásánál a hévizek természetes eredetű sótartalmának a jelenleg hatályosnál ked-vezőbb elbírálása. Javasolt lenne a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet kiegészítése, módosítása, valamint, a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet mellékletében a határérté-kek átdolgozása. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet mellékleteiben részletesebbé kellene tenni a tevékenységek felsorolását. A megújuló energiák, így a geotermális energia szélesebb körű elterjedésére, a beruházások megvalósításához megfelelő támogatási rendszer kidolgozására lenne szükség, amely nem csak az elő-állítók részére biztosít előnyöket, hanem a fogyasztóknak is megtakarítást jelent, to-vábbá biztosítani kellene, hogy ezen beruházások, technológiák is könnyen hozzá-férhetővé váljanak.

3.3.3. A hazai és régiós szakmai háttér szerepe a geotermikus energiahasználat elterjedésében

A Dél-alföldi Régióban a természeti és gazdasági adottságok a geotermikus hasznosítás minden szegmenséhez Európában is egyedülálló kedvező háttért biztosí-tanak: a régióban szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre fűtésre hasz-nosítható alacsony hőmérsékletű (ún. kis entalpiájú, <130°C) készletek, de jelen van-nak olyan nagy hőmérsékletű (ún. nagy entalpiájú, 130-250°C) hasznosítható készle-tek is, amelyek lehetővé teszik akár az áramtermelésre szolgáló erőművi hasznosítást is. Tovább erősítik az Európában is egyedülálló természeti-energetikai feltételek po-zitív hatását, hogy a célterület geológiai-geofizikai értelemben igen alaposan megku-tatott, és hogy számtalan aktív hasznosításon kívüli, nem termelő (ún. száraz) kúttal is rendelkezik, amelyek által szolgáltatott adatok, illetve esetenként e kutak terme-lésbe vonása jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. Ennek ellenére a fokozott kitermelés és a környezetvédelmi szempontok szembenállása mentén érezhető ér-


84

dekellentétek halmozódtak fel, amelyeket optimálisan kell szintetizálni ahhoz, hogy a régió termálvízkincse hosszútávon is fenntarthatóan szolgáltasson energiát (és vi-zet). Az ehhez szükséges együttműködés lehetőségei, alapjai adottak.

A régióban minden potenciális geotermikus hasznosítási szegmens jelen van:

• számos új, és folyamatosan bővülő fürdő, gyógyfürdő, balneológiai kezelé-si központ kapacitásbővítés- és turisztikai vonzás-igénye,

• igény a mezőgazdasági (pl. melegházas) hasznosításra, • kiterjedt, egyre növekvő közintézményi, önkormányzati fűtési-hűtési igény

hőszivattyús technológiával, • hasznosítható száraz szénhidrogén-kutak, • potenciális hőerőművi-hasznosítás befektetői igénye, • és egyre fokozódó kistérségi, önkormányzati, közintézményi és vállalkozói

igény a fenti hasznosítási irányok egymást kiegészítő, kombináló, és fo-lyamatosan hűlő vízrendszerben egymás után kötött hasznosítási rendsze-rének tervezésére, kiépítésére a hatékony és optimális helyi energiafel-használás érdekében.

Jelen van a régióban a geotermikus energia hatékony, gazdaságos és környezetba-rát felhasználását támogató K+F tudásbázis:

• egyfelől a régió tudásközpontjában a Szegedi Tudományegyetem szakspecifikus kutatással, tervezéssel, oktatással, projektgenerálással fog-lalkozó Intézeteiben (Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, Föld-tani Tanszék, Térségfejlesztő Munkacsoport, Fizikai-Kémiai Tanszék, Op-tikai és Kvantumelektronikai Tanszék stb.),

• másfelől a geotermikus hasznosításhoz kötődő technológiai innovációval, fejlesztéssel foglalkozó profitorientált vállalkozások sora (pl. Aquaplusz Kft, Árpád Rt, GeoHód Kft, Hidro-GeoDrilling Kft, stb.)

A régióban létrejöttek azok a non-profit szervezeti formák is, amelyek képesek magukba integrálni a geotermikus hasznosításban érdekelt szervezeteket, cégeket, önkormányzatokat a hasznosítói, és szolgáltatói oldalon egyaránt (Geotermikus Ko-ordinációs és Innovációs Alapítvány, Termálenergia Társaság, Geotermális Egyesü-let, stb.).

Mindebből jól látszik, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat hőpiaca fejlesz-tésének akkor tud hatékonyan eleget tenni, ha az országosan, valamint a Dél-alföldi Régióban működő geotermikus szakmai szervezetekkel, vállalkozásokkal kooperálva és egyeztetve, közös érdekek alapján tűzi ki célul a geotermális energia gazdaságos és környezetkímélő hasznosítását a kijelölt támogatási források igénybevételével.

A komplex termálprojektek gazdaságosságát a termék piaca, az értékesíthető hőmennyiség, (illetve a kiváltható földgáz mennyisége) és az elfogyasztott használati melegvíz kvóta szabja meg. Az egyes projektek (ld. III.2 fejezet) esetén számított


85

megtérülési mutatók tükrözik, hogy az energetikai beruházási piacon elfogadható – 8-12 év - tőkemegtérülési idők érhetők el. 30 %-os intenzitású támogatással, amit szinte kivétel nélkül teljesítenek a jelenleg elérhető támogatási források, a megtérülés 10 év alatt realizálódhat (a megtérülési idők évről évre kedvezőbbek lesznek a fosszi-lis energiahordozók drágulása miatt). A számok megfelelően alátámasztják a geotermia versenyképességét, a támogatandó projektek létjogosultságát. Mint meg-újuló energiahordozó, a geotermikus energia hasznosítása egyre nagyobb uniós és állami támogatásban részesül az elkövetkezendő években. Minden külső forrás pedig természetesen tovább javítja a saját forráshányad megtérülési idejét.

A világon intenzíven elterjedt közvetlen földhő hasznosítás hőszivattyús lehető-ségét Magyarországon alig használjuk ki. Ha csak a beépítésre került hőszivattyús rendszerek statisztikáját nézzük az EU országaiban, akkor azt lájuk, hogy még a ná-lunk kedvezőtlenebb természeti feltételekkel rendelkező országokban is sokkal job-ban terjed ez a fajta technológia (Svédország > 120000 db, Franciaország > 60000 db). Magyarországon 2007-ben mindössze 500-1000 beépített hőszivattyút regisztráltak, ám ennek különféle szabályozási, politikai, támogatási és piaci okai vannak (Ádám Béla, 2008). A hőszondás földhő hasznosítás világszerte alkalmazott és bevált mód-szereit leginkább a hőszivattyú-gyártás hiánya fékezi. Az újonnan belépett kelet-európai Eutagállamok közül csak Magyarországon nincs gyártás, annak ellenére, hogy itt a legkedvezőbbek a geotermális adottságok. A közvetlen földhő hasznosító hőszivattyús technológiákhoz kapcsolódóan karbantartó, rész-egység beszállítói há-lózat kiépítésére lenne szükség.

A hőszivattyús technológiák hazai elterjedését szorgalmazván történt meg még 2005-ben az a javaslat, mely egy kormányszinten indított kiemelt hőszivattyús prog-ramra, a Heller László terv Hőszivattyús Rendszerek Nemzeti Célprogramra irányul. A várt eredmények között szerepel a fokozatosan növekvő számú munkahelyek te-remtése, jelentős mértékű energiaköltség megtakarítás, a gázár iránti érzékenység csökkentése, valamint az ipar, a szolgáltatás, az energetika és a környezetvédelem gondjainak enyhítése. A javaslat szerint ide kell telepíteni egy hőszivattyúgyártót, aki egész Európa belső piacán képes értékesíteni. Sok-sok hazai beszállítóval, szerelés-anyag-gyártóval, és a létesítéseknél, szervizelésnél mindenütt hazai munkaerővel. Minél tovább halasztjuk a döntés meghozatalát, annál több EU-támogatástól eshet-nek el a magyar gazdaság szereplői, s ezáltal hátrány éri az országot.


86

A különböző nemzetközi geotermális szervezetekben való hazai képviseletet, il-letve a Nemzetközi Geotermális Szövetséggel (IGA) való kapcsolatfelvételt, együttműködést és információcserét a Magyar Geotermális Egyesület biztosítja. Az MGtE a hazai geotermális energia bányászatával és hasznosításával kapcsolatos tu-dományos kutatás-fejlesztést és alkalmazásokat segíti és próbálja előremozdítani, illetve koordinál minden kapcsolódó tevékenységet az ország területén. Széles körű, nyitott szakmai egyesületként fórumot biztosít tagjainak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémák megvitatására;

A Magyar Termálenergia Társaság a termálvíz illetve termálenergia jövőbemu-tató, ésszerű hasznosításában elkötelezett városok, gazdasági társaságok és szakem-berek által alapított szakmai szövetség. Tagjai között megtalálhatók tudományos ku-tatók, termál projekteket építő és üzemeltető cégek éppúgy, mint a projektekben ér-dekelt önkormányzatok.

A Magyar Termálenergia Társaság célja - tagjai érdekképviseletén túl - a tényle-gesen megvalósult és gazdaságosan üzemelő projektek tényleges kivitelezési és mű-ködési tapasztalatain alapuló ismeretanyaggal segíteni a törvényalkotás, a hatóság és az újabb potenciális hasznosítók munkáját a geotermia - mint az egyik legkörnyezet-kímélőbb energiaforrás - racionális felhasználásának kiszélesítésére.

A Dél-alföldi Régió geotermikus víz és energia tartalékainak hosszú távú gaz-daságos, környezetbarát és fenntartható kihasználását csak összehangolt szféraközi tervezéssel, innovatív, helyi tudásbázisra épülő technológiai megoldásokkal lehet biztosítani az önkormányzatok, vállalkozók és befektetők számára. Az InnoGeo non-profit szervezete ezen megfontolások alapján kezdte meg régiós működését. A cél egy nemzetközi hatáskörű szakmai szolgáltató és innovációs transzfer hálózat kiépí-tése, amelyben régiónk geotermikus hasznosításban érdekelt cégei, intézményei és önkormányzatai ellenérdekeltségek nélkül, gyorsan juthatnak hozzá a régiós tudás-bázisra épülő, geotermikával kapcsolatos kutatás-fejlesztési eredményekhez és tech-nológiai újításokhoz. Az InnoGeo a régiós geotermikát képviselő tudományos intéze-teket, szakembereket és szakértőket, valamint a hasznosítói oldal képviselőit temati-kus klaszterekben igyekszik összefűzni (Buzás N, 2000), biztosítva ezzel közöttük a tervezés orientált kommunikációt és kooperációt.

A Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány (GEKKO) független, non-profit, alapítványi formában működő koordinációs feladatokat ellátó intézet, mely támogatja a környezetbarát, fenntartható geotermikus energia és hévízhaszno-sítás tudományos kutatását és gazdaságossági vizsgálatát, elősegíti ipari- mezőgaz-dasági- egészségügyi befektetők és a közvélemény szakszerű tájékoztatását. A GEKKO alapvető feladatai a Dél-alföldi Régióban a következők:


87

• a hazai geotermikus energia fenntartható hasznosítási lehetőségeinek vizs-

gálata és támogatása; • a különböző geotermikával és hévízzel foglalkozó kutatási ágak (feltárás,

termelés, hasznosítás) összefogása, technológia fejlesztések koordinálása; projektek szakmai-tudományos menedzselése;

• a geotermikus energiát hasznosító ágazatok (energiatermelés, balneológia, mezőgazdaság, építőipar, stb.) számára szaktanácsadási tevékenység vég-zése, gazdaságélénkítés, vállalkozásfejlesztés előmozdítása;

• az Európai Unió háttérintézményeivel, hasonló nemzetközi kutató intéze-tekkel történő kapcsolattartás, pályázatfigyelés, pályázatok koordinálása, pályázatgenerálás;

• a geotermikával kapcsolatos oktatási tevékenység végzése, ilyen jellegű te-vékenységek összefogása, ismeretterjesztés;

• a közvélemény, befektetők és döntéshozók környezettudatának fejlesztése, megalapozott tájékoztatása;

• a geotermikával foglalkozó cégek, szakértők és geotermális információk adatbázisának építése és folyamatos aktualizálása.

2.3.4. A geotermikus energia régiós elterjedését ösztönző támogatási rendszerek – forrástérkép a finanszírozási lehetőségekről

A megújuló energiaforrások hasznosításának növelése érdekében már kor-mányzati szintű lépések történtek a ’90-es évek végén. A Kormány 2199/1999.(VIII.6.) határozatával elfogadta „A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje” előterjesztést, melynek céljai között kiemelten szerepel az energiatakarékosság, az energiahatékonyság-növelés, a megújuló energiaforrások hasznosításának bővítése és a környezetvédelem. E kiemelt célok realizálása érdeké-ben a Kormány kidolgoztatta a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyságnövelési stratégiát (1107/1999.(X.8.) Kormányhatározat) és a megvalósulást segítő 15 feladatcsoportból álló Cselekvési Programot. E feladatcso-portok között kiemelten szerepelt a megújuló energiaforrások hasznosításának rész-programja, de több pont is kapcsolódott a megújuló energiaforrások témaköréhez, mint például a helyi önkormányzatok energiagazdálkodása, az alternatív tüzelési rendszerek alkalmazásának növelése, távhőellátó rendszerek felújítása, vagy a távhő-szolgáltatás versenyképessé tétele. A támogatási lehetőségek a Széchenyi Terv Ener-giatakarékossági Programja segítségével kibővültek és vissza nem térítendő támoga-tássá alakultak. Így általában a beruházási összeg 30 %-át vissza nem térítendő támo-gatásként megkapta a pályázó. Jelenleg a hazai és nemzetközi források széles tárháza áll rendelkezésre, és igen sokféle programon belül van lehetőség támogatást nyerni a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítésére.


88

A tartós növekedés feltételeinek megteremtése, valamint a foglalkoztatás bőví-tése céljából készült el az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT). Ezen stratégiai célok megvalósítására 6 tematikus és területi prioritás (1. Gazdaságfejlesztés 2. Köz-lekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform) alapján tervez átfogó, operatív programokban meg-testesülő beavatkozásokat.

A források regionális nyomonkövetése érdekében az ágazati OP-kon belül egy monitoring mechanizmus működik. Ez a mechanizmus eszközül szolgál a kevésbé fejlett régiók felszívóképességének értékelésére és lehetővé teszi kiegészítő tájékozta-tási/tanácsadási tevékenységek indítását ezen régiók pályázói számára, valamint a pályázati kiírások célirányos kiigazítását. A Regionális Fejlesztési Tanácsok (DARFT) bevonásra kerülnek az ágazati programok projekt- kiválasztási szempontjai kidolgo-zásának folyamatába, és a regionális szereplők tagként részt vesznek az ágazati Mo-nitoring Bizottság munkájában is.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) intézkedései is támogatják a megújuló energiák hazai elterjedését. Az ÚMVST célja, hogy a vidék a szükséges alapanyagok megtermelésén túl intenzíven részt tudjon venni a bioenergia szegmens fejlődésében. Az alapanyagok versenyképes megtermelésének része az energetikai célú növénytermesztés kiemelt támogatása, amely konstrukciót az FVM 2005-óta működteti. Az ÚMVST a megújuló energiaforrások előállítását három stra-tégiai irány mentén támogatja, ezek a folyékony biomassza (bioetanol és biodízel), a szilárd biomassza (fás szárú és lágyszárú energetikai ültetvények), valamint a biogáz. A támogatások forrása az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), amely a biomassza versenyképes megtermeléséhez és elsődleges félkész termékké történő feldolgozásához, illetve a termelők saját energiaellátásához biztosít támogatást.

Az uniós támogatásokon felül várhatóan tovább működnek azok a hazai finan-szírozású programok, amelyek az elmúlt években az energiatakarékosságot és a megújuló energiafelhasználást ösztönözték. Az Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA) – ami a jövőben várhatóan kiegészül a PHARE program keretével – kedvez-ményes hitellehetőséget biztosít a megújuló energiahordozó-felhasználásra irányuló beruházásokhoz. További növekményt eredményezhetnek a 2007-2013-ra folyama-tosnak tervezett Nemzeti Energiatakarékossági Program pályázati lehetőségei.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus és Norvég Finanszírozási Mechanizmus program a környezetvédelem, illetve fenntartható fej-lődés kimelt területek keretein belül biztosít vissza nem térítendő támogatást a meg-újuló energiaforrások használatára. A két támogatási alap eljárási rendrendszerét tekintve egységes, közös szabály-rendszer vonatkozik rájuk, és egységes intézmény-rendszer kezeli őket.


89

A finanszírozás a projekt teljes elszámolható költségének 60%-a lehet, kivéve azon projektek esetén, amelyek társfinanszírozása egyébként legalább 15%-os mér-tékben központi, regionális vagy a helyi önkormányzati szervek költségvetéséből történik. Ez esetben a hozzájárulás legfeljebb 85% lehet.

Az Európai Bizottság és Svájc 2006-ban írt alá kétoldalú megállapodást a Svájci Hozzájárulásról, melynek értelmében Svájc a 2004-ben újonnan csatlakozott orszá-gok részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatást biztosít (Magyarország része-sedése mintegy 20 milliárd forint). A program jogszabályi hátterét a 348/2007. (XII. 20.) Korm. Rendelet rögzíti a keretmegállapodás kihirdetéséről, a végrehajtási rende-let pedig jelenleg előkészítés alatt áll. A programban megjelenő támogatási területek közül több olyan is szerepel – pl. az alapinfrastruktúra javítása/helyreállítása és mo-dernizációja, valamint a környezet fejlesztése; határon átnyúló környezeti kezdemé-nyezések, biodiverzitás és természetvédelem; kutatás és fejlesztés –, ahol az alterna-tív energiaforrások használatát megvalósító beruházások, továbbá az erre irányuló kutatási és képzési tervek is helyet kaphatnak.

A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretein belül kiírt EU források a 2004-2006 időszakban voltak elérhetőek az országra kiterjedően, s számos projekt (makói kórház termálvizes fűtésrendszere, mórahalmi termálprojekt) támogatása történt meg Csongrád megyében is.

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) már a 2007-2013 időszakra tartalmaz pályázati kiírásokat 2 éves végrahajtási ciklusokban. A program keretében több mint 100 milliárd forint használható fel a megújuló energiahordozók terjesztésé-re és energiahatékonyság javító programok megvalósítására az elkövetkező években. A KEOP pályázati rendszer a megújuló energia használatára, a fosszilis energiahor-dozók arányának csökkentésére ösztönzi az energiatermelőket.

A konstrukció elsősorban kis és közepes méretű projekteket támogat, az adott projekt megtérülési paramétereitől függően kb. 10-50 % közötti arányban. A pályá-zók köre kiterjed a vállalkozásokra, költségvetési szervekre és nonprofit szervezetek-re egyaránt. A KEOP - 4.1. - Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása ese-tén a preferált beruházások az alábbi rendszerbe foglalva jelennek meg:

• megújuló bázisú szilárd tüzelőanyag előkészítése (bio- és szennyvíziszap-ból nyert tüzelőanyagok előállítására szolgáló termelő kapacitások létreho-zása),

• biomassza-felhasználás (szilárd biomasszával történő villamosenergia vagy hőenergia termelés, illetve szennyvíziszap energetikai célú felhaszná-lása),

• biogáz termelés és felhasználás (növényi és állati eredetű anyagokból, il-letve szennyvíztisztító telepeken képződő szennyvíziszapból előállított


90

biogáz, valamint depóniagáz alapú közvetlen hőtermelés, közvetlen vagy kapcsolt villamosenergia-termelés),

• geotermikus energia hasznosítása (közvetlen hőtermelés, ahol a kaszkád rendszerbe foglalt megvalósítások előnyben részesülnek),

• hőszivattyús rendszerek telepítése, • napenergia hasznosítása (fotovoltaikus rendszerek telepítése

villamosenergia-termelésre, napkollektoros rendszerek telepítése használa-ti melegvíz és fűtési hőenergia előállítására; energiatudatos építészeti meg-oldások alkalmazása),

• vízenergia-hasznosítás (meglévő vízerőművek élettartamának növelése, hatásfokának javítása; új vízerőművek létesítése),

• szélenergia-hasznosítás (villamos hálózatra nem termelő lokális vagy kö-zösségi szélerőgépek létesítése),

• megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek ki-alakítása, korszerűsítése.

A KEOP 4.1 konstrukcióiban tehát konkrétan megjelenik és pályázható a geo-termikus energiával való közvetlen hőtermelés megvalósítása, illetve a hőszivattyús rendszerek (esetleg napkollektoros rendszerrel kombinált) kiépítése a megyei ön-kormányzat tulajdonát képező létesítmények és ingatlanok esetében is. Ezzel az energia hatékonyságot fokozó fejlesztési lehetőségek kihasználására maximum 50% támogatás hívható le, a fennmaradó önrész pedig kedvező kereskedelmi hitellel kombinálva a költséghatékony üzemeltetés révén rövid idő alatt megtérül (ld. pl. a hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszer tervezése és kiépítése, vagy a ko-rábban KIOP támogatásból megvalósuló mórahalmi geotermikus projekt). A geoter-mikus energia kaszkád rendszerben való kiépítése, azaz a termálvíz minden hőtartományának kihasználása tovább növeli a gazdaságosságot. Ennek érdekében célszerű egyeztetni és javaslatokat kérni a témában illetékes lebonyolító partnersé-gekkel, mint a Geotermikus Innovációs és Koordinációs Alapítvány, a Szegedi Tu-dományegyetem, vagy a Magyar Termálenergia Társaság.

A Dél-alföldi Régió szakértőinek munkájával már elkészültek az első geotermi-kus nagyberuházás-tervek (Szeged, Makó, Mórahalom, Csongrád, Hódmezővásár-hely, Szentes, Szarvas, Kiskunhalas stb.), amelyek kivitelezési szakaszukba léptek szakmai és tőkebefektetők bevonásával, KEOP 4.1. támogatással és/vagy bankhitel segítségével (Raiffeisen, Hypobank) (Kóbor Balázs, 2008).


91

A KEOP - 5.1. - Energetikai hatékonyság fokozása pályázati konstrukció eseté-ben megjelölt tevékenységekre a Dél-alföld tervezési-statisztikai régióban 50%-os támogatási intenzitással lehet pályázni az alább megjelölt témakörökben:

• az energiafelhasználás csökkentése, • közvilágítás energiafelhasználásának csökkentése, • távhőellátás primeroldali energiahatékonysági korszerűsítése, • kis- és közepes vállalkozások üzemi és irodaépületeiben megvalósítandó épü-

letfűtés, hűtés és HMV termelés céljából kogenerációs / trigenerációs energia-termelés,

• energiahatékonyság növeléssel együtt megvalósított, megújuló energiaforrás-ok hasznosítását lehetővé tevő beruházások, illetve kombinált beavatkozások.

A KEOP - 5.2. – Harmadik feles finanszírozás pályázati konstrukció a költség-vetési szervek fenntartóinak intézményeiben támogat hatékonyságjavulást és szab-vány szerinti műszaki állapotot eredményező, elektromos rendszer-, világítás-, és fűtés-korszerűsítési beruházásokat.

• Elektromos rendszer és világításkorszerűsítés. • Hő- és villamosenergia-termelő, -szállító és -átalakító berendezések korszerű-

sítése, cseréje, hatásfokának javítása, szabályozhatóvá tétele. • Az energiahatékonyság növeléssel együtt megvalósított megújuló energiafor-

rások hasznosítását lehetővé tevő beruházások, illetve komplex beavatkozá-sok.

A KEOP – 6.2/A és 6.2/B – Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetősé-geket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek pályázati konstrukció támogatható tevékenységei között több ízben is – középületek és más nagy látoga-tottságú építmények komplex környezetbarát (hulladékmegelőző, víztakarékos, energiatakarékos) átalakítása; lakásfelújítással és építéssel kapcsolatos fenntartható megoldásokat népszerűsítő demonstrációs központ fejlesztése – megjelenik a geo-termikus hőszivattyús fűtési, hűtési, használati melegvíz készítési rendszerek beépí-tésének lehetősége.

A KEOP mellett az Új Magyarország Fejlesztési Terv más operatív programjai, mint a GOP, ROP és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv intézkedései is támogatják a megújuló energiák hazai elterjedését. Az ÚMVST a szükséges alap-anyagok versenyképes megtermelésének és helyben történő feldolgozásának támo-gatásával hat ösztönzőleg az alternatív energiaforrások jobb kihasználásához. A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése összhangban van továbbá a Fenntartható Fejlődés Stratégiával, a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program éghaj-lat-változási akcióprogramjában vázolt célkitűzésekkel, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával.


92

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai költségvetési forrásokból támogatott Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) program olyan pályázati kiírásokat tartalmaz, melyek támogatják a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelését, a vállalati kapacitások komplex fejleszté-sét, az üzleti környezet fejlesztését, valamint elősegítik a KKV-k finanszírozási forrá-sokhoz való hozzáférését.

A környezetközpontú technológia fejlesztés konstrukcióban közvetlenül is sze-repelnek a alap- és segédanyagok megújuló ill. másodnyersanyagokkal való kiváltá-sát célzó technológiák fejlesztését, illetve az anyag-, energiatakarékos, hulladék- és emissziószegény technológiák fejlesztését célzó támogatási lehetőségek. A GOP kere-tein belül kiírt konstrukciókban ugyan elsősorban kis- és középvállalkozások pályáz-hatnak, ám ezek sikeres és hosszú távú innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenysé-geikkel az adott régió gazdaságát is magukkal húzzák.

A Dél-alföldi Operatív Programhoz (DAOP) kapcsolódó fejlesztések egyrészt a regionális gazdaság erősítését és versenyképességének növelését, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elősegítését, másrészt a lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítását célozzák a régió kohéziójának erősítése érdekében.

A régió versenyképességének javítása önállóan nem tud megvalósulni a Regio-nális Operatív Program forrásaiból, ezért szükséges, hogy a régióba érkezzen a Gaz-daságfejlesztés Operatív Program fejlesztési forrása is. A támogatott projektek meg-valósulási helyszíne kizárólag a Dél-alföldi Régió területén lehet.

Az integrált, szociális jellegű városrehabilitáció, valamint a kistérségi székhe-lyek integrált fejlesztése pályázati programokban támogatások szerezhetők energia-hatékonyság javításával, korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységek elvégzésére.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjain belül kiírt pályázati lehetőségek pontosítása, régió adottságaihoz illesztése érdekében a társadalmi vitafó-rum és egyeztetés fázisában célszerű egy szakmailag kompetens delegáció szerepel-tetése a Csongrád Megyei Közgyűlés részéről. A küldöttek a régiós geotermika szakmai képviselőinek véleményével és ajánlásával összhangban javasolhatják a re-leváns pályázati kiírások testre szabását a régió, illetve megye adottságaihoz mérten.

A Magyar Termálenergia Társaság, a Geotermikus Innovációs és Koordinációs Alapítvány, valamint az Építéstudományi Egyesület Hőszivattyú Szakosztálya által benyújtott nyilatkozat is a geotermikus energia hasznosításának hangsúlyosabb sze-repét kívánja elérni a meglévő és jövőbeli pénzügyi támogatási rendszerekben. Ki-emelten támogatni kellene a komplex szemléletű hasznosítást, a visszasajtolást, a hőszivattyús technológiák alkalmazását. A Gazdasági Operatív Program pályázati kiírásainak bővülnie kellene a hőszivattyús technológia berendezéseinek hazai


93

gyártása vonatkozásában, a KEOP és regionális OP-oknak pedig integrált módon kellene kezelniük és elsődleges szerepet biztosítaniuk a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű bevonására. A geotermikus energiának meg kellene jelennie az egyes megújuló energia pályázatok támogatható tevékenységeinél.

Az Európai Unió a regionális és strukturális programjai mellett olyan közösségi kezdeményezéseket is támogat, melyek a tagállamok, illetve tagok és leendő tagok között együttműködést biztosítják az európai térség fejlesztése és kohéziója érdeké-ben.

Ilyen Közösségi Kezdeményezés az Európai Bizottság által javasolt INTERREG, mely három különböző formában került kiírásra. Az INTERREG IIIB – transznacio-nális együttműködési programok közép-európai – adriai – dunai – délkelet-európai térségre (CADSES) vonatkozó részében prioritásként jelenik meg a környezetvéde-lem és az erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás támogatása. A CADSES prog-ram hatékonyságának növelése érdekében az Európai Bizottság két programteret (közép-európai (CES) és dél-kelet európai (SEES) programtér) jelölt ki a 2007-2013-as időszakban, Magyarország mindkettőben részt vesz teljes területével.

Az Európai Területi Együttműködés Közép-európai Transznacionális Együtt-működési program 2007-2013 (Central European Space – CES) finanszírozása a regi-onális fejlesztési alapból történik a 2007-2013 időszakra. A tervezett prioritások kö-zött szerepel az innováció támogatása Közép-Európában, a térség külső és belső el-érhetőségének javítása, valamint a környezet felelősségteljes használata.

Az Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program 2007-2013 (South-East Europe Space – SEES) prioritásai között szerepel az innováció, tudományos és technológiai hálózatok létrehozása és fejlesztése, regionális K+TF és innovációs kapacitások fokozása; valamint az egyér-telműen transznacionális dimenziójú vízgazdálkodási, energiahatékonysági, kocká-zat-megelőzési és környezetvédelmi tevékenységek végrehajtása.

A környezet védelme és fejlesztése prioritás olyan projektek megvalósulására ad esélyt, melyek az integrált vízgazdálkodás fejlesztését, illetve a hatékony energia és erőforrás felhasználást szorgalmazzák. Csongrád megye jövőbeli energiaellátása tekintetében egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon a geotermikus hőkészlet opti-mális kihasználása, aminek érdekében szükséges felmérni a vízbázis fenntarthatósá-gát, a porózus termál víztestek készleteinek volumenét, utánpótlódását. Mindez ter-mészetesen együtt, egy rendszerként kezelendő a határon túli régióval, hiszen a mes-terséges országhatár nem jelent vízföldtani határt, s példának okáért a vajdasági víz-kivételek hatással vannak a szegedi vízbázisra is. A felszín alatti vizek használatának fenntartható fejlesztése a magyar-szerb országhatár menti régióban (INTERREG III/A kezdeményezés) című tanulmány (ATIKÖVIZIG, 2008) pontosan a közös víz-bázisok védelmének érdekeit szolgálja. A projekt a Magyarország-Románia és Ma-


94

gyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult meg. A kö-zösségi együttműködések (INTERREG II. pályázati kiírás) kapcsán megemlítjük még az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszéke – a Geotermikus Koordináci-ós és Innovációs Alapítvány koordinálásával – által összeállított megvalósíthatósági tanulmányt és kiviteli tervdokumentációt, mely a szegedi geotermikus kaszkádrend-szer és a mórahalmi geotermikus közműrendszer kialakításához készült. Az ilyen jellegű vizsgálatok eredményeit, valamint az illetékes szakemberek véleményét tehát mindenképpen figyelembe kell venni a kapcsolódó projektek tervezése és kivitelezé-se során.

Az innovációt, az orientált kutatás-fejlesztési oldalt ösztönzi a Nemzeti Techno-lógiai és Kutatási Hivatal (NKTH) Nemzeti Technológia Program címen hirdetett pályázata, mely a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére összesen 18 mil-liárd Ft-ot biztosít.

A Nemzeti Technológia Program a gazdaság versenyképességének növelését és a fejlődés fenntarthatóságát kívánja elősegíteni korszerű technológiák területén vég-zett középtávú, felhasználás orientált stratégiai kutatás-fejlesztéssel. A támogatás célja az innováció ösztönzése a magyar K+F stratégiai szempontok figyelembevételé-vel. Az integrált alprogramok között megjelenik a versenyképes ipar, a dedikált fel-hívások pedig tartalmazzák a megújuló energiák témakörét, lehetőséget adva ezzel többek közt a régiós geotermikus rendszerek elterjedésére is.

A pólus program az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai men-tén, uniós források bevonásával valósul meg, s az egyetemek, önkormányzatok és a vállalkozások helyi együttműködésére épül. A program keretében lehet pályázni in-novatív és exportorientált Akkreditált Innovációs Klaszter létrehozására. Ez önma-gában nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást, azonban az akkreditált klaszter, illetve annak tagjai jogosultak lesznek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által klaszterek, illetve klasztertagok részére kiírt pályázatokon való kizárólagos részvétel-re. A program tehát az önkormányzatok lehetőségeit is bővíti, s egyben megteremti az esélyt a kompetens szakmai szervezetekkel való kooperációra, mely elősegíti a modern, környezetbarát és jelenlegi átlagnál gazdaságosabb technológiákat használó beruházások növekedését.

A Nemzeti Energiatakarékossági Programból és a "Sikeres Magyarországért" Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogramból megvalósuló, lakossági megújuló energiafelhasználást eredményező beruházások támogatása céljából került kiírásra a NEP-2008-5 kódszámú pályázat (NEP-2008-1 – nyílászárók cseréje illetve utólagos hőszigetelése, NEP-2008-2 – fűtés és melegvízellátás korszerűsítése, NEP-2008-3 – lakóépületek utólagos hőszigetelése, NEP-2008-4 – komplex energiatakarékossági beruházások), mely vissza nem térítendő támogatással (a maximális támogatási in-


95

tenzitás 25%-ot tesz ki), vagy kedvezményes kamatozású hitellel járul hozzá a ha-gyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irá-nyuló beruházásokhoz lakóházak vonatkozásában, továbbá a megújuló energiafor-rásokkal előállított hőenergia vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítéséhez vagy biomassza, geotermikus energia, szélenergia, napenergia, vízenergia valamint szerves hulladékok felhasználásának növeléséhez. A 2008-as évben rendelkezésre álló 1,6 milliárd forintos keret közel kétszerese a tavaly pályázati úton szétosztott 821 millió forintos keretnek.

Az összetett, geotermikus fűtésrendszert alkalmazó projektek járulékos ered-ményeként, új termál körökre alapozva a termálpiac további bővítési lehetősége is adódhat, amely a távfűtött, döntően panelházak hőellátó rendszereiben realizálód-hat. A Panel és Panel plusz központi programok kedvező forrásokat kínál a lakások teljes körű energetikai átalakítására, a hőveszteségek minimalizálására, ezáltal a hőszükségletek és az előremenő fűtővíz hőmérséklet mérsékelésére, amely a meglévő termálenergia készletek szélesebb körű hasznosítási lehetőségét, további újabb ter-melő-visszasajtoló termálkörök megvalósítási igényét vonhatja maga után.

E programok sikeres végrehajtásával egyrészt megoldódhat a lakóépületek mű-szaki problémája, jelentősen növelve a házak, lakások ingatlanpiaci értékét. Másrészt növekszik a távhőellátó rendszer népszerűsége, amely egyébként elvitathatatlanul a legkényelmesebb, összkomfortos és biztonságos, környezetbarát városi hőellátási mód.

Az energia ésszerű hasznosítása érdekében a kormányzat is igyekszik lépéseket tenni, ezek egyike a közintézmények energetikai korszerűsítését megcélzó Szemünk Fénye Program. Az elavult és pazarló világítási és fűtési rendszereket leváltó jó mi-nőségű, takarékos technológiák színvonalas szolgáltatást, környezetkímélő energia felhasználást, valamint jelentős megtakarítást eredményeznek, amelyből a korszerű-sítés bekerülési értéke megtérül. A Szemünk Fénye Programnak országos szinten kell teljesítenie azt a követelményt, hogy a megtakarításból finanszírozható legyen a kor-szerűsítés.

A következő ábrán azokat a finanszírozási formákat mutatjuk be részletesen, melyek igénybevételével a Csongrád Megyei Önkormányzat komplex geotermikus projektek megvalósulását vezényelheti le a kutatás-fejlesztéstől kezdve, a tervezésen át a kivitelezés fázisáig.


96

12. ábra: A geotermikus energia projektek


97

2.4. Összegzés

A fejezet első részében bemutattuk, hogy milyen globális trendek jellemzik, mi-lyen politikai és gazdasági tényezők hátráltatják a megújuló energiafajták gyors elter-jedését. Különös figyelmet fordítottunk a megújulókkal, emellett konkrétabban a geotermikával foglalkozó globális szervezetek szerepére. Statisztikákat és előrejelzé-seket ismertettünk a megújulók teljes energiafelhasználáson belüli, valamint villamosáram termelésből való részesedéséről, továbbá a hőszivattyús technológiák növekedési tendenciáiról az élenjáró államok esetében.

Ezt követően áttekintést adtunk a jelenlegi EU-s energiapolitikai helyzetről, mely a versenyképesség megőrzését és bővítését, az ellátás biztonságát és a környe-zetvédelmet tekinti fő feladatának, ezért közvetlenül is támogatást nyújt az alternatív energiaforrások elterjedéséhez. Összefoglatuk azokat a termelési és fogyasztási olda-lon egyaránt jelen lévő EU-s irányelveket és célkitűzéseket, melyek többségükben ösztönzőleg hatnak a fosszilis energiahordozók részarányának csökkentésére az egyes tagállamok energiamérlegében. Részletesen foglalkoztunk a geotermikus ener-gia európai szabályrendszerével, valamint a megújuló energiaforrások minél széle-sebb körű alkalmazásának elősegítésére kidolgozott programokkal és támogatási for-rásokkal.

Felvázoltuk a magyar jogszabályi hátteret, különös figyelemmel a geotermikus energiahasználatot (közvetlen földhő használat, hőszivattyús rendszerek, visszasajto-lás) befolyásoló törvénykezési rendszerre. Ehhez kapcsolódóan bemutattuk az alter-natív energiaforrások hazai támogatási rendszerét – tekintettel a régiós viszonyokra és érdekekre –, mind az EU-s, hazai és egyéb pályázati források és programok szám-ba vételével. A jobb áttekinthetőség érdekében a finanszírozási lehetőségekről aktuá-lis forrástérképet készítettünk. Részletesen foglalkoztunk azokkal a szervezetekkel, szakmai társaságokkal és tudásbázissal, melyekre a Dél-alföldi Régió támaszkodhat geotermikus potenciáljának gazdasági és környezetvédelmi szempontból is fenntart-ható kiaknázásában. Eddigi sikeres tevékenységeiket releváns példákkal illusztrál-tuk, míg az országos és térségi szakmapolitikai ösztönző lehetőségek alkalmazására javaslatokat fogalmaztunk meg.


98

1. Az Európai Unió jelenlegi energiapolitikájának fő célja egy olyan stratégia ki-dolgozása, mely a fenntartható és versenyképes energiaellátást hosszútávon is biztosítani képes. Az alapelvek között kitűntetett szerepet kap a megújuló energiahordozók felhasználásának bővítése. Az EU 15 rövidtávú megújuló energia célkitűzései szerint 2010-re a megújulók arányának el kell érnie a 12%-ot (2020-ra 20%-ot) a teljes energiafogyasztásból, 22%-ban (a kijelölt célérték-ből a tagállamok közül Magyarország vállalta a legkevesebbet, így már 2005-ben sikerült teljesíteni a 2010-re kitűzött 3,6%-os részarányt) pedig részesednie kell az elektromos energiafelhasználásból.

Magyarországon a jelenlegi, megújuló energiaforrások használatát magába foglaló jogi keret nem teljesen átgondolt, nincs hatályban olyan energia tör-vény, amely az egyes energiafajták szabályozásánál a helyi adottságokra és sa-játosságokra is tekintettel lenne. Különösen igaz ez a geotermika terén, ahol az állam nem teljesen következetes módon szankcionálja a hasznosítást, a kirótt bírságokkal diszkriminálja az egyes felhasználói csoportokat. Az is problémát jelent, hogy a Víz Keretirányelv végrehajtási rendelete nem rendelkezik meg-felelő alapossággal a visszasajtolásról.

A geotermikus energiára vonatkozó hazai jogszabályi és hatósági keretrend-szert gyakorlatilag három jól elkülöníthető ágazat, az energetika, a bányászat, valamint a környezet- és vízgazdálkodás szolgáltatja. A jelenlegi jogszabály-halmaz azonban nincs logikusan kidolgozva, a felhasználók és az átlagpolgá-rok számára is gyakran átláthatatlan, ellentmondásokkal, hiányosságokkal és szakmai pontatlanságokkal terhelt, a kitermelt, hőjét leadott hévizek visszasaj-tolásával kapcsolatos szabályozási rendszer nem kellően megalapozott.

A termálvizet kinyerő létesítmények szennyvízbírságot kötelesek fizetni a termeléstől, illetve az elcsorgó vizet befogadó közegtől függően. A szennyvíz-bírság célja az, hogy ösztönözze a felhasználót a környezetbarát felhasználás-ra, a szennyvíz kibocsátás illetve a szennyezés csökkentésére, s az indokolat-lan szennyezés mielőbbi megszüntetésére. Indokolatlan ugyanakkor az a kü-lönbségtétel, amely a különböző célú termálvíz felhasználók azonos mértékű, és ásványi tartalmában azonos összetételű használtvíz kibocsátása esetén elté-rő határértékeket alkalmaz a bírság kiszabása során. A szennyezés a balneoló-giai felhasználás során minden valószínűség szerint nem kisebb, mint a ter-málvíz energetikai felhasználása során, sőt, a fürdőkből és gyógymedencékből kibocsátott termálvizek visszasajtolására vonatkozó tilalom éppen az ilyen cé-lú felhasználás során okozott szennyezésnek az öntisztulásra nem képes fel-szín alatti vízbázisba kerülését hivatott meggátolni. A differenciálás tehát va-lójában nem a fürdőket hozza előnyösebb helyzetbe, hanem a versenytársként eleve nehezen értelmezhető energetikai célú felhasználást részesíti indokolat-


99

lan, hátrányos megkülönböztetésben. Ráadásul azon energetikai felhasználó, akinek a felhasználást követően a termálvize még fürdő, vagy gyógycélú al-kalmazáson is keresztülfolyik, már lényegesen alacsonyabb bírságot fizet, mint a többi energetikai célú felhasználó, valamint ennek a felhasználónak a visszasajtolás, mint technológiai megoldás nemhogy nem kötelező, de még til-tott is. Világos, hogy ez a szabályozás nem követ egységes jogalkotói szán-dékot, sem jól indokolható szakmai álláspontot, és igen kedvezőtlenül hat a geotermikus energia kitermelésére, bizonyos esetekben egyszerűen gazda-ságtalanná téve a megújuló energia használatát.

Magyarországon tehát külön jogszabály írja elő, hogy a kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet a vízadóba vissza kell táplálni, azonban ez a kötelezettség nem minden piaci résztvevő számára jelent előnyt. Az eltörlésére irányuló törekvések főleg az olyan politikai befolyást gyakorló érdekcsoportokhoz fűződnek, akik az elmúlt néhány tíz évben mindenféle korlát nélkül folytathattak komplett kitermelő-hasznosító tevékenységet. A komplex hasznosításon átesett termál csurgalékvizek visszajuttatása az eredeti felszín alatti vízadókba azonban mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból fenntarthatóbb, megakadályozza a vízbázis kimerítését, és egyúttal csökkenti a talaj és felszíni vizek elszennyeződését. Egy szakszerűen kivitelezett visszasajtoló rendszer – pl. a működő hódmezővásárhelyi geoter-mikus kaszkádrendszer, vagy a kisteleki termál rendszer – működése a villamosenergia használat, a felszíni szűrés, felszíni karbantartás és kút kar-bantartás költségeit összegezve kb. 30 Ft/m3-re jön ki, míg ellenkező esetben a fizetendő vízterhelési díj, szennyvízbírság és vízkészlet járulék 50 Ft/m3-nek adódik. Jól látszik tehát, hogy a köbméterenként megtakarított 20 Ft-ból akár tíz éven belül is megtérülhet a beruházás. Az optimális megvalósításhoz ter-mészetesen a megfelelő szakmai háttérrel, működő referenciákkal, hozzáértő tervezési és kivitelezési tapasztalattal rendelkező munkacsoport szükséges.

A Dél-alföldi Régió területén igen nagy hőpotenciál rejlik az elfolyó termálvi-zekben, ez a hőmennyiség még sok esetben alkalmas lenne további hasznosí-tásra (fűtés, használati melegvíz készítés) hőszivattyúk telepítésével. Ezek a technológiák Európa szerte egyre inkább teret hódítanak, azonban Magyaror-szágon különböző szabályozási, politikai, támogatási és piaci okok hátráltatják elterjedését. A hőszivattyús rendszerek tervezése esetében általában nem az optimális megoldásokat követik, sokszor új kutak telepítése kerül szóba, ho-lott a csurgalékvizek hője sincs maximálisan kihasználva. A technológia hasz-nosításának világszerte alkalmazott és bevált módszereit a hőszivattyú-gyártás hiánya is fékezi. Az újonnan belépett kelet-európai tagállamok közül csak Magyarországon nincs gyártás, annak ellenére, hogy itt a legkedvezőb-bek a geotermikus adottságok. A közvetlen földhő hasznosító hőszivattyús


100

technológiákhoz kapcsolódóan karbantartó, rész-egység beszállítói hálózat ki-építésére lenne szükség, továbbá elengedhetetlen a gyártás ipari támogatása.

Ez a megközelítés alapján a Csongrád Megyei Közgyűlésnek is fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartva az elkövetkező né-hány évtizedben is biztosított maradjon a régió vízkészletének utánpótlódása. Ezek a termálvízkészletek a jövőben a potenciális ivóvízbázis részét jelenthetik majd, éppen ezért fokozott figyelmet kell szentelni a vízadó-kat érintő mesterséges beavatkozásokra. Mindennek érdekében, és összhang-ban az európai uniós környezetpolitikával a termálvizek visszasajtolásának je-lenlegi kötelezettségét oldó, egyéni elbíráláson alapuló rendszer törvényi bevezetését kellene szorgalmazni.

A geotermikus energia felhasználás növelésének, a szektor gyors fejlődésének tehát az egyik fontos alappillérét a jogi, szabályozási környezet felülvizsgála-ta és javítása jelenti, s egyben támogatóbb kormányzati politikák és erőfe-szítések szükségeltetnek.

A Dél-alföldi Régióban egyre fokozódó kistérségi, önkormányzati és vállalko-zói igény van a geotermikus hasznosítási irányok egymást kiegészítő, kombi-náló, és folyamatosan hűlő vízrendszerben egymás után kötött hasznosítási rendszerének tervezésére és kiépítésére. A régióban jelen van – egyrészt a Szegedi Tudományegyetem szakspecifikus kutatással, tervezéssel, oktatással és projektgenerálással foglalkozó intézeteiben, másrészt a geotermikus hasz-nosításhoz kötődő technológiai innovációval, fejlesztéssel foglalkozó profitori-entált vállalkozások (Aquaplusz Kft, Árpád Rt, GeoHód Kft, HidroGeo-Drilling, Hőkomfort Kft, Brunnen Hőtechnika) révén – a geotermikus energia hatékony, gazdaságos és környezetbarát felhasználását támogató K+F tu-dásbázis. Ezen kívül megjelentek azok a non-profit szervezeti formák (Geo-termikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány, Magyar Termálenergia Tár-saság, Magyar Geotermális Egyesület, InnoGeo) is, amelyek a geotermikus hasznosításban érdekelt szervezeteket, cégeket és önkormányzatokat szakmai-lag összefogják és koordinálják.

Mindez azt sugallja, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat hőpiaca fej-lesztésének akkor tud hatékonyan eleget tenni, ha az országosan, valamint a Dél-alföldi Régióban működő geotermikus szakmai szervezetekkel, vállal-kozásokkal kooperálva és egyeztetve, közös érdekek alapján tűzi ki célul a geotermális energia gazdaságos és környezetkímélő hasznosítását, maximá-lisan kihasználva az elérhető pályázati forrásokat. Létre kell hozni a geotermiában érdekeltek közös fórumát az állam, a potenciális befektetők, a szakmai szervezetek, alapítványok és egyetemek bevonásával, és még inkább, a Csongrád Megyei Önkormányzatnak be kellene kapcsolódnia az SZTE és


101

InnoGeo együttműködésével már megvalósult technológiai transzfer hálózat-ba.

2. A megújuló energiaforrások hasznosításának elterjedését elősegítő politikai szabályrendszer, szakmai háttér és tudásbázis mellett az EU-s és hazai támo-gatási források széles skálája is rendelkezésre áll. A beruházási támogatások egy része az Új Magyarország Fejlesztési Terv területi prioritásai alapján kiírt operatív programok tervezeteiben meghatározott tevékenységekre hívható le. A pénzügyi bázis döntő része az EU által elkülönített kohéziós és európai re-gionális fejlesztési alapból származik, melynek koordinálását a Nemzeti Fej-lesztési Ügynökség (NFÜ) intézményrendszere végzi. A források megfelelő felhasználásával elérendő cél az energiastruktúra megváltoztatása lenne, ám a KEOP-ra allokált mintegy 60 Mrd forintos összeg (ez is csak 20-30%-os ki-használtsággal) erre elégtelennek bizonyul. A támogatások 2007 és 2013 között használhatók fel, a pályázati kiírások és projektek pedig 2 éves periódusokra vonatkoznak. A következő, 2009-től érvényes ciklus akcióterveinek végleges, a kormány elé kerülő változatainak elkészítéséhez az NFÜ a szakmai, érdek-képviseleti és társadalmi szervezetek, a gazdasági, az önkormányzati és a civil szféra képviselőinek javaslataira számít. A Csongrád Megyei Közgyűlés számára már korábban is rendelkezésre állt az a projekt fejlesztési tervrend-szer, melyet a régiós szakmai háttér dolgozott ki. Sajnos ez alapján nem sike-rült elérni – az információ nem jutott el a DARFT-hoz –, hogy a 2007-2008-as akciótervekbe (DAOP) beépüljenek a konkrét javaslatok. A következő egyezte-tésnél ezt határozottan figyelembe kell venni.

A Csongrád Megyei Önkormányzat politikai befolyásával el kell érni, hogy az operatív programokban (GOP, DAOP), elsősorban a KEOP esetében pontosí-tásra kerüljenek a környezetvédelemre kiírt pályázati lehetőségek, a geotermi-kus energia hasznosítása ne csak általános megfogalmazásban szerepeljen, hanem az egyes részfeladatok, mint a visszasajtolás is önállóan támogatható tevékenységként jelenjen meg.

Ami a hőszivattyús rendszerek telepítésének támogatási rendszerét illeti, a je-lenleginél mindenképpen hatékonyabb finanszírozási mechanizmus kidolgo-zására van szükség. A jogszabályi környezet nem összehangolt, a rendelkezés-re álló támogatási források a követelmények alapján nehezen hívhatók le, pá-lyázati lehetőség pedig főleg csak nagyrendszerek esetén található.


102

Az egyik fő elvi hibát az jelenti a pályázati elbírálásoknál, hogy közös szem-pontrendszer vonatkozik minden alternatív energiahordozóra. Ez alapján nem feltétlenül az a megújuló energiát hasznosító rendszer fog támogatást nyerni, amely az adott természeti, gazdasági és társadalmi keretben a legjobb muta-tókkal rendelkezik. További problémát okoz, hogy egyazon kiírás megpályáz-ható az önkormányzatok, non-profit szervezetek és többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok által is, valamint hiányzik a támogatások súlyozása a stratégiai tartalékoknak megfelelően. El kell érni, hogy mind a különböző al-ternatív energiafajtáknál, mind a pályázásra jogosultak között különbséget te-gyenek a végső elbírálási fázisban.

Az operatív programokon belül kiírt pályázati lehetőségek pontosítása, régió adottságaihoz illesztése érdekében a társadalmi vitafórum és egyeztetés fázi-sában célszerű egy szakmailag kompetens delegáció szerepeltetése a Csong-rád Megyei Közgyűlés részéről. A küldöttek a régiós geotermika szakmai képviselőinek véleményével és ajánlásával összhangban javasolhatják a re-leváns pályázati kiírások testre szabását a régió, illetve megye adottságaihoz mérten.

A Csongrád Megyei Önkormányzat számára további lehetőséget jelenthet az uniós források bevonásával megvalósuló pólus program. Ennek keretében az egyetemek, önkormányzatok és a vállalkozások helyi együttműködésére épü-lő klaszterek létrehozására lehet pályázni. Az Önkormányzat ez ügyben teljes mértékben támaszkodhat az InnoGeo-ra, valamint a régiós szakmai szerveze-tekre és vállalkozásokra. Az innovációs klaszter akkor tud hatékonyan mű-ködni, ha a szakmai tevékenységek nem merülnek ki a vitafórumok (ld. RE-MEK konferencia, Szeged, 2008 június 10.), egyeztetések és workshop-ok szer-vezésében és lebonyolításában, hanem a partnerek együttműködve konkrét projekt előkészítési javaslatokat fogalmaznak meg, megvalósíthatósági ta-nulmányokat készítenek, projektet generálnak. Kiemelkedő jelentőségű a Szegedi Tudományegyetem és a GEKKO közös partnerségével levezényelt Ba-ross és INTERREG program, ami a jelenlegi klaszteralapító tendenciákkal szemben konkrét beruházási projekteket készített elő. Következményeként pedig valós, működő ipari-technológiai együttműködés jött létre, csak sajnála-tosan a GKM a klasztereket a Nyugat-európai formák alapján definiálja, és azokat tekinti irányadó klaszterformáknak.


103

Az geotermikus energia jobb régiós kihasználtsága érdekében szükség van a kapcsolódó költségek átszervezésére, újragondolására. Ez oly módon valósít-ható meg a Csongrád Megyei Önkormányzat által, hogy a már hasznosított termálvizek felszíni vízhálózatba eresztése folytán befizetett bírságok egy részéből pénzügyi alapot hoz létre. Ezt a tételt utána vissza kell forgatni ku-tatási és fejlesztési célokra, előtervek támogatására, vagy geotermikus pro-jektek előkészítésére.

A régióban a beruházási projektek, a technológiai fejlesztés és innováció mel-lett kitüntetett szerepet kell kapjon a hosszú távú szakmai biztonságot nyújtó szakmaspecifikus mérnök képzés támogatottsága is. Szükség van geotermi-kus szakmérnökre, alternatív energia gazdálkodási szakmérnökre, valamint energetikus közgazdászra, ugyanis a 2013-ig allokált támogatásokból elkészí-tett beruházási tervek megvalósulásával a rendszereket hosszú távon is mű-ködtetni kell. Nem nélkülözhető a média támogatás a megújuló energiák al-kalmazásához, a környezettudatos energetikai döntésekhez, a különböző technológiák széleskörű megismertetéséhez.


104


105

2.5. Summary

In the first part of the chapter, we have presented the characteristic global trends, and political and economic factors impeding the fast spread of renewable energy sources. We have accentuated the role of global organizations concerned in renewable energy sources, especially in geothermics. We have presented statistics and forecasts on the proportion of renewable sources within the whole energy utilization and electric current production, furthermore, the growing tendency of heat pump technologies in the leading states.

Next, we have brought an overview on the current EU energy policy, the main objectives of which are the sustentation and expansion of competitiveness, the security of supply, and the protection of the environment; therefore, it directly supports the spread of alternative energy sources. We have summarized the EU directives and objectives present both on the production and consumption side, the majority of which stimulates the proportion decrease of fossil energy sources within the energy balance of certain member states. We have detailed the European regulatory system concerning geothermal energy, and the programmes and support sources elaborated to encourage the widest possible application of renewable energy sources.

We have presented the Hungarian legal background, with a special focus on the jurisdictional system influencing geothermal energy utilization (direct terrestrial heat, heat pump systems, and reinjection). We have presented the Hungarian support system for alternative energy sources – considering regional relations and interests – with an overview of the EU, Hungarian and other tender sources and programmes. For a clearer view, we have made an actual source map on possible sources of finance. We have presented in detail the organizations, professional associations and the knowledge base on which the South Great Plain Region can rely when dealing with utilization of its geothermal potential, sustainable from both economic and environmentally friendly points of view. We have illustrated their successful activities with relevant examples, and we have made suggestions on the application of stimulating possibilities of national and regional policy.


106

1. The main objective of the EU energy policy is to elaborate a strategy that can guarantee a sustainable and competitive energy supply on a long term. The expansion of utilization of renewable energy sources has a special role among the principles. According to the EU’s 15 short-term objectives concerning renewable energy, the proportion of renewable sources within the total energy consumption has to reach 12% by 2010 (20% by 2020), and has to have a proportion of 22% of electric energy utilization (among the member states, Hungary has undertaken the least, so by 2005 it already reached 3,6% required by 2010).

The current Hungarian legal framework embodying the use of renewable energy sources is not completely rational; there is no energy act in force considering the local features during the regulation of certain energy sources. This is especially true in relation to geothermics, where the state imposes penalties for the utilization in an illogical manner, and discriminates certain user groups by the imposed fines. Another problem is that the implementing regulation of the Water Framework Directive is not accurately regulating reinjection.

The Hungarian legal and public authority framework system regarding geothermal energy is provided by three well separable sectors: energetics, mining, and environmental and water management. The current legal cluster however, is not logically elaborated, it is often full with contradictions, deficiencies and professional inaccuracy, the regulatory system concerning the reinjection of abstracted thermal water is not adequately founded.

Facilities abstracting thermal water have to pay a set wastewater fine, according to production and the absorbing layer. The aim of the fine is to foster environmental friendly utilization, the reduction of wastewater discharge and pollution, and the cessation of pollution. At the same time, the discrimination between thermal water users is unjustified by setting different limit values when determining fines depending on the purpose of thermal water usage even if the amount and mineral composition of the wastewater is the same. Pollution during medicinal usage is not lower than in the case of energetic utilization, moreover, the prohibition concerning reinjection of thermal waters from baths and medicinal pools is meant to prevent the discharge of pollution into the groundwater body unable to self-purification. The differentiation does not privilege thermal baths; it is discriminating the utilization for energetic purposes in an unjustified way. Moreover, the energetic user, whose thermal water runs through a bath or is used for medicinal purposes, will pay a much smaller fine than other energetic consumers. It is also to be considered that for these users reinjection as a


107

technological process is not obligatory, but, on the contrary, it is forbidden. It is clear that this regulation does not follow either a uniform legislative intent, or a clearly explainable professional position, and it has a very unfavourable effect on the exploration of geothermal energy, in some cases making the usage of renewable energy simply uneconomical.

In Hungary, there is a legislative provision that specifies that the thermal water abstracted for energetic purposes has to be reinjected into the producing formation; this liability however, is not advantageous for all market actors. The efforts for the abolition of these provisions can be related to interest groups with political influence, which could carry on their complete abstraction-utilization activities without any limit in the past decades. The reinjection of the completely utilized thermal water into their original formations is more sustainable from both economic and environmental points of view; it impedes the exploitation of the water base, and decreases the pollution of ground and surface waters. The operation of a professionally constructed reinjection system – e.g. the geothermal cascade system in Hód-mezővásárhely, or the thermal system in Kistelek – costs HUF 30 /m3 including electric energy use, surface filtering and maintenance, and well maintenance, while the sewage discharge fee, water pollution fine and water resource contribution costs HUF 50 /m3 . It is clear that from the saved HUF 20, the investment can return in as good as ten years. For the optimal realization, a work group is required with the adequate professional background, operating reference works, and with experience in planning and implementation.

There is a great heat potential in the thermal waters of the South Great Plain Region, this amount of heat would be appropriate for further utilization (heating, hot water) by planting heat pumps. These technologies are gaining bigger and bigger ground in Europe; its spread in Hungary however, is impeded by different regulatory, political, support, and market reasons. During the planning of heat pump systems, planners do not always follow the optimal solutions, in many cases the location of new wells comes into question, despite the fact that the heat of the water is not maximally utilized. The worldwide used and successful methods of the utilization of this technology are also impeded by the lack of heat pump production. Among the new Eastern European EU member states, Hungary is the only one not producing heat pumps, despite the fact that Hungary has the most favourable geothermal features. The establishment of a network supplying structural elements would be required in relation to the heat pump technologies using the direct terrestrial heat, and the industrial support of production is essential too.


108

According to this approach, it is the interest of the General Assembly of Csongrád County for the water supply of the region to remain secured for the following decades. These thermal water resources can be a significant part of the potential potable water supply in the future; therefore, it is an important matter to keep a close eye on interventions on water-bearing formations. In favour of this matter, and in harmony with the EU’s environmental policy, in order to ease current liabilities concerning the reinjection of thermal water, the legal introduction of a system based on individual consideration should be urged.

One basic pillar of the increase of geothermal energy utilization is the examination and improvement of the legal, regulatory environment, and at the same time, more supportive government policies and efforts are required.

There is a growing demand from micro-regions, local governments and entrepreneurs in the South Great Plain Region for the planning and construction of systems of complementing, combining and cluster-type geothermal utilization directions. The R+D knowledge base, supporting the effective, economic and environmentally friendly utilization of geothermal energy is present in the region – on the one hand in the institutions of the University of Szeged (SZTE), dealing with specific research, planning, education and project generation; on the other hand through profit-oriented companies dealing with technological innovations, and development related to geothermal utilization (Aquaplus Ltd., Árpád Agrár Co., GeoHód Ltd., HidroGeo Drilling, Hőkomfort Ltd., Brunnen Hőtechnika Ltd.). Furthermore, non-profit organizational forms have appeared (Geothermal Coordination and Innovation Foundation, Hungarian Thermal Energy Association, Hungarian Geothermal Association, InnoGeo) that professionally embrace and coordinate organizations, companies and local governments concerned in geothermal utilization.

All this suggests that the Csongrád County Government can only meet the requirements for the development of its heat market if it aims the economic and environmental friendly utilization of geothermal energy in cooperation, harmony and with common interests with geothermal professional organi-zations and enterprises on a national level and in the South Great Plain Re-gion, by maximally exploiting the available sources of finance.

A common forum must be established for those concerned in geothermics by involving the state, the potential investors, professional organizations, founda-tions and universities; moreover, the Csongrád County Government should join the technological transfer network established through the cooperation between SZTE and InnoGeo.


109

2. Beside the political regulation, professional background and knowledge base facilitating the spread of renewable energy utilization, there is a wide scale of EU and domestic financing sources at hand as well. A part of investment grants can be drawn for activities specified in operative programme drafts according to the regional priorities of the New Hungary Development Plan. The biggest part of the financial basis comes from the EU’s Cohesion Fund and the European Regional Development Fund, which is coordinated by the National Development Agency (NFÜ). The objective to be reached by the adequate use of sources would be the modification of the energy structure, however, the sum of HUF 60 billion allocated by the Environment and Energy Operative Programme (KEOP) (by a 20-30% utilization) has proved to be insufficient. The grants can be used between 2007 and 2013; the calls for application and the projects are relevant for two-year periods. The NFÜ counts on the suggestions from representatives of the professional and social organizations, bodies representing interests, economic, local government and civil sectors during the making of the final version of the action plan of the next cycle valid as from 2009, to be presented to the government. The project-development plan system developed by a regional professional background was earlier available to the General Assembly of Csongrád County. Unfortunately, the efforts to build the concrete proposals into the action plan of 2007-2008 (South Great Plain Operational Programme – DAOP) have failed – the information did not get through to the South Great Plain Regional Development Council (DARFT). This must be emphasized during the next conciliation.

It must be reached with the political influence of the Csongrád County Government that within the operative programmes (GOP, DAOP), and especially in the case of KEOP, the application possibilities for the protection of the environment should be clarified, the utilization of geothermal energy should not be mentioned only as a general matter, but on the contrary, certain part tasks such as reinjection, should appear as individually financeable activities.

As for the support system of heat pump system planting, the elaboration of a more effective financing mechanism is required. The legal environment is not harmonized, the available sources of finance are difficult to draw due to requirements, and application possibilities can only be found in case of large systems.


110

One major problem during the evaluation of applications is that there is one common system of aspects for all alternative energy sources. According to this, it is not secured that the supported renewable energy system will be the one with the best indicators in the given natural, economic and social frame-work. A further problem is that local governments, non-profit organizations and economic corporations with majority state ownership, can apply for the same tender and there is no weighting of grants according to strategic re-serves. It must be achieved that in the final evaluation phase a distinction is made between alternative energy sources and those authorized for applica-tion.

For the clarification of application possibilities and the adaptation to regional features within the operative programmes, the representation of a profes-sionally competent delegation from the General Assembly of Csongrád County is necessary in the social debate and conciliation phases. In harmony with the opinions and proposals of regional geothermal professionals, the representatives can propose the customization of relevant tenders to re-gional or county features.

A further possibility for the Csongrád County Government could be the Pólus Programme to be realized by involving EU sources. In the frame of this pro-gramme, universities, local governments and enterprises can apply for the support of clusters built on local cooperation. The Local Government can fully rely on InnoGeo in this matter, as well as on regional organizations and enter-prises. The innovation cluster can be effective, if the professional activities are not limited to debates (see REMEK conference, Szeged, July 10th 2008), con-ciliations and workshops, but the co-operative partners are making concrete preparatory proposals, feasibility studies, and generating projects. In con-trast to current cluster-founding tendencies, the Baross and INTERREG pro-grammes, conducted jointly by SZTE and the Geothermal Coordination and Innovation Foundation (GEKKO) are of high significance, having prepared concrete investment projects. As a result of these programmes, a real and op-erating industrial-technological cooperation has been founded, unfortunately, the Ministry of Economy and Transport (GKM) defines the clusters according to Western European models, and considers them as standard cluster forms.


111

For the better regional exploitation of the geothermal energy, the related costs must be reorganized and reconsidered. The Csongrád County Government can realize this by creating a monetary fund from a part of fines collected for the discharge of used thermal water into surface waters. This amount should be reinvested for research and development objectives, the support of pre-plans, or preparation of geothermal projects.

Beside investment projects, technological developments and innovation, the support of a geothermal engineer training should also have an important role, which could provide a professional security on a long term. There is demand for geothermal engineers, alternative energy management engineers, and energetic economists, since with the implementation of investment plans from grants allocated until 2013 the systems have to be operated. The support of the media is also a vital point for the application of renewable energy sources, for environmentally conscious decisions, and for the wide-spread familiarization with the different technologies.


112


113

2.4. Rezumat

În prima parte al capitolului am prezentat ce fel tendinţe globale caracterizează, ce fel de factori economici şi politici împiedică răspândirea rapidă a energiei regenerabile. Am acordat atenţie îndeosebi rolului instituţiilor globale, care se ocupă cu energia regenerabilă, mai precis cu energia geotermică. Am prezentat statistici şi prognoze despre participaţia energiei regenerabile în totalul consumului de energie, deasemenea despre participaţia în producţia de energie electrică, mai departe despre tendinţele de creştere a tehnologiilor de pompe termice în statele dezvoltate.

După aceea am rezumat situaţia actuală a politicii de energie în Uniunea Europeană, care a desemnat ca sarcină imediată prezervarea competivităţii, siguranţa alimentării şi protecţia mediului. Din acest scop susţine şi în cale directă răspândirea resurselor energetice alternative. Am recapitulat directivele Uniunii Europene, care sunt prezente atât pe partea producerii cât şi în folosirea energiei, şi care în marea majoritate stimulează micşorarea participării energiei de natură fosilă în bilanţul producerii de energie a statelor membre. Am detaliat reglementarea energiei geotermice în Uniunea Europeană, de asemenea ne-am ocupat cu programele şi cu sursele de sprijin care au fost concepute pentru sprijinirea folosirii pe scară cât mai largă a energiei regenerabile.

Am schiţat reglementarea juridică ungară mai ales in privinţa reglementărilor care influenţează utilizarea energiei geotermice (folosirea directă a căldurii solului, sondele geotermale, repomparea apei termale). În legătură cu reglementările prezentate am luat în revistă sistemul de sprijin a energiei alternative din Ungaria – luând în considerare împrejurările şi interesele regionale –, am prezentat atât sursele de finanţare prin licitaţii din UE, din Ungaria, cât şi alte surse accesibile. Pentru o claritate mai bună am compus o hartă actuală a posibilităţilor de finanţare. Ne-am ocupat în detaliu cu organizaţiile, cu societăţile profesionale şi cu baza de cunoştinţe. Am ilustrat activităţile lor de succes cu exemple relevante, de asemenea am redactat din punctul de vedere a politicii profesionale posibilităţile de stimulare pe nivel local şi naţional.


114

1. Scopul principal a politicii energetice din Uniunea Europeană este elaborarea unei strategii, care poate garanta alimentarea cu energie în mod sigur şi competitiv pe durată lungă. Între principiile de bază joacă un rol deosebit lărgirea folosirii surselor energetice regenerabile. După obiectivul programului de durată scurtă UE 15 până 2010 energia regenerabilă în raport cu totalul energiei consumate trebuie să atingă un procentaj de 12 % (până 2020 20%), în raport cu consumul de energie electrică trebuie să atingă participaţia de 22% (Ungaria avea ca angajament cea mai mică rată din valoarea ţintă propusă, aşa ca până 2005 a reuşit să îndeplinească rata de 3,6%).

În Ungaria reglementarea juridică care se ocupă cu luarea în folos a energiei regenerabile nu este bine cântărită, nu este in vigoare o lege a energiei, care ar lua în consideraţie condiţiile şi caracteristicile locale. Asta e caracteristic îndeosebi pe planul energiei geotermice, unde statul sancţionează în mod neconzecvent luarea în folos, şi cu instanţe judecătoreşti discriminează unele grupuri de utilizatori. De asemenea este o problemă, că directiva cadrului de apă nu dispune cu claritate suficientă asupra folosirii apei termale repompate. Cadrul normei de drept care reglementează în Ungaria energia geotermică de fapt este compusă din trei secţii bine separabile: energetică, exploatarea minieră şi gestiunea mediului şi a apei. Reglementările actuale nu sunt elaborate în mod logic, în multe cazuri nu sunt clare pentru consumatori şi pentru civili, sunt încărcate cu deficienţe şi inexactităţi profesionale, de asemenea reglementarea repompării apei termale utilizate din care a fost extrasă energia termică, nu este bine motivată.

Instituţiile specializate pe extracţia apei termale sunt constrânse să plătească amendă după apa menajeăa, suma plătită depinde de producţia cât şi de mediul care primeşte apa uzată. Amenda plătită după apa menajeră are ca scop stimularea utilizatorilor la prezervarea mediului, la micşorarea emisiunii apei menajere şi la micşorarea poluării, cât şi la oprirea cât mai rapidă a poluării nejustificate. Însă diferenţierea, care aplică valori limite diferite în cazul amenzilor e nejustificat, când apele termale folosite cu scopuri diferite, de cantitate şi compunere de resurse minerale sunt identice. E foarte probabil, ca poluarea în cazul aplicaţiilor balneologice nu este mai mică decât în cazul folosirii apei termale pentru scopuri energetice, dimpotrivă, interzicerea repompării apelor termale emise din băi şi bazini medicale e menită să împiedice intrarea apelor în baza subterană, unde nu poate să se recureţe. Astfel diferenţierea amintită nu favorizează băile, însă impune prelucrării în scopuri energetice o situaţie nejustificat de nefavorabilă, pretinzând că concurează cu uzul balneologic. Pe deasupra utilizatorul plăteşte o amendă


115

substanţial mai mică decât ceilalţi utilizatori energetici în cazul în care apa termală folosită parcurge prin aplicaţii balneologice şi terapeutice, iar în acest caz repomparea, ca aplicaţie tehnologică nu numai că nu e obligatorie, ci e şi interzis. E clar, că această legislaţie nu urmăreşte o anumită intenţie de reglementare, şi influenţează în sens nefavorabil exploatarea energiei geotermice, în anumite cazuri face pur si simplu ca folosirea energiei regenerabile să fie nerentabilă.

Deci în Ungaria o anumită lege prescrie ca apa termală, folosită exclusiv în scopuri energetice trebuie repompată în mediul subteran, însă această obligaţie nu înseamnă un avantaj pentru fiecare utilizator. Intenţia de a anula această reglementare e legată de grupări cu influenţă politică care în ultimii zece ani au putut să exercite activităţi de exploatare şi utilizare fără oricare restricţie. Însă repomparea apei termale utilizate în mod complex în locurile de acumulare subterană şi din punct de vedere economic cât şi din punctul de vedere al protecţiei mediului e mai sustenabil, pentru că impiedică epuizarea bazei de apă, si în acelaşi timp reduce poluarea apelor de suprafaţă şi a apei freatice. Funcţionarea unui sistem de repompare executat profesional – de exemplu sistemul in cascadă care funcţionează în Hódmezővásárhely sau sistemul geotermal din Kistelek – în total face circa 30 HUF/m³, suma care conţine preţul energiei electrice folosite, filtrarea pe suprafaţă, preţul întreţinerii pe suprafaţă şi a întreţinerii fântânii. În caz contrar amenda după apa menajeră, taxa pentru uzul apei, cotizaţia pentru sursele de apă face în total circa 50 HUF/m³. Astfel e clar că din cei 20 HUF economisiţi pe metru cub chiar în zece ani poate fi compensat investiţia. Pentru efectuarea optimă în mod natural e necesar o echipă cu fond profesional corespunzător, cu referinţe actuale, cu experienţă corespunzătoare în planificare şi efectuare.

Regiunea Dél-alföld (partea de sud-est al Ungariei) are un potenţial foarte mare în apele termice scurse din sistem. Această cantitate de căldură ar putea fi folosită (pentru încălzire, pentru apă caldă de uz casnic) prin instalaţia pompelor termice. Aceste tehnologii sunt folosite din ce în ce mai des în toată Europa, însă în Ungaria diferitele reglementări, interdependenţe politice, economice şi modurile de sprijinire împiedică răspândirea acestei tehnologii. În planificarea sistemelor de pompe termice nu sunt urmate soluţiile cele mai optime, în multe cazuri sunt instalate fântâni noi chiar dacă nici energia termică din apa termală uzată nu e folosită din plin. Exploatarea tehnologiei, care e folosită şi probată pe scară globală e încetinită şi de lipsa de producţie a pompelor termice. Între noile membre din estul Europei numai în Ungaria nu sunt produse pompe, cu toate că aici sunt condiţii geotermice cele mai favorabile. În legătură cu tehnologiile care utilizează temperatura geotermică în mod direct ar fi nevoie de fundarea unui sistem de intreţinere, de crearea


116

unei reţea de distribuţie de piese de schimb, pe deasupra ar fi nevoie urgentă de susţinerea producţiei industriale.

Pe baza acestei abordări luând în vedere sustenabilitatea şi Consiliul Judeţean din judeţul Csongrád e interesat în garantarea regiunii cu aprivizionare de apă. Şi în viitor apele termale vor însemna o sursă potenţială a apei potabile, de aceea trebuie acordat o atenţie deosebită intervenţiilor artificiale. De aceea şi în concordanţă cu directivele Uniunii Europene privind protecţia mediului, ar fi nevoie de introducerea unui sistem de legislaţie care evaluează în fiecare caz individual obligaţia actuală de repomparea apei termale în subteran.

Cauza centrală care ar putea spori întrebuinţarile energiei geotermice, dezvoltarea rapidă a sectorului ar fi revizuirea si îmbunătaţirea cadrului juridic, totodată ar fi nevoie de un efort politic şi de un mediu politic mai susţinător.

În regiunea sud-estică a Ungariei Dél-Alföld din partea administraţiilor locale, a regiunilor mici si a intreprinzătorilor se poate observa intensificarea nevoilor în ceea ce priveşte planificarea şi construcţia sistemelor de utilizare care în mod reciproc combină modurile de valorificare a energiei geotermice, şi sunt legate unul de altul în sisteme de continuu răcire. În regiune e prezentă – pe de o parte prin instituţiile a Universităţii din Szeged care sunt preocupate cu cercetarea, predarea şi întocmirea proiectelor de natură ştiintifică, pe de alta parte prin antreprize economice care sunt interesaţi în inovaţii şi dezvoltări tehnologice legate de utilizarea energiei geotermice (Aquaplusz srl., Árpád srl., Geohód srl., HidroGeo-Drilling, Hőkomfort srl., Brunnen Hőtechnika) – baza de cunoştinţe de Cercetare şi Dezvoltare (K+F) care sprijină utilizarea eficientă, rentabilă a energiei geotermice prezervând mediul înconjurător. Pe deasupra au apărut asociaţiile non-profit (Fundaţia pentru Coordinare şi Inovaţie Geotermica, Asociaţia Maghiară de Energie Termală, Societatea Maghiară Geotermală, InnoGeo), care conectează şi coordinează organizaţiile, firmele, administraţiile locale care sunt interesaţi în utilizarea energiei geotermice.

Acest fact sugerează, că Consiliul Judeţean din judeţul Csongrád numai atunci e capabilă să dezvolte efectiv piaţa ei de căldură, dacă cooperând şi cu asociaţiile, firmele profesionale geotermice din ţară şi din regiunea Dél-Alföld, coordinează interesele şi are ca obiectiv utilizarea energiei geotermice în mod rentabil si prezervând mediul, prin folosirea maximă a surselor de licitaţie accesibile. Trebuie înfiinţat forumul comun celor care sunt interesaţi in geotermie prin involvarea statului, investitorilor potenţiali, fundaţiilor şi a universităţii, dar mai ales Consiliul Judeţean trebuie să se implice in reţeaua


117

de transfer tehnologic care deja e realizată de către Universitatea din Szeged si InnoGeo.

2. Pe lângă fondul profesional, sistemele de reguli politice, baza de cunoştinţe care sunt menite să sprijine răspândirea folosirii energiei regenerabile, stă la dispoziţie o scală largă de susţinere din fondurile UE si maghiare. O parte din fondurile de investiţii pot fi luate în utilizare pentru activităţi anumite stabilite în programele operative după priorităţile teritoriale din Új Magyarország Fejlesztési Terv (Planul de Dezvoltare Ungaria Nouă). Cea mai mare parte din baza financiară provine din fondul de coeziune şi fondul de dezvoltare regională separată de UE, care este coordinată de instituţia Agenţia de Dezvoltare Naţională (Nemzeti Fejlesztés Ügynökség – NFÜ). Obiectivul principal realizabil prin utilizarea corespunzătoară a fondurilor ar fi schimbarea structurii energetice, însă suma de 60 de miliarde de forinţi pentru KEOP (care este luat în folos numai in proporţie de 20-30 %) s-a dovedit insuficientă. Finanţările pot fi luate în folos între 2007 si 2013, solicitările şi proiectele se refer la o perioadă de 2 ani. Pentru finisarea definitivă a proiectelor de acţiune (care ajung in faţa guvernului) din următorul ciclu începând din 2009 Agenţia de Dezvoltare Naţionala (NFÜ) mizează pe propunerile organizaţiilor profesionale, pe reprezentanţele de interese, sociale, pe propunerile administraţiilor locale şi a sferei civile. Pentru Consiliul Judeţului Csongrád a stat mai devreme la dispoziţie un proiect de dezvoltare, care a fost finisat de cercurile profesionale din regiune. Însă pe baza acestui proiect – informaţia nu a ajuns până la Consiliul de de Dezvoltare Regională din Dél-Alföld (DARFT) – nu s-a reuşit ca propunerile concrete să intre în planurile de acţiune din 2007-2008. În următorul acord trebuie acordat atenţie acestui proiect.

Cu ajutorul influenţei politice Consiliul Judeţean din Csongrád trebuie să atingă ca în programele operative (GOP, DAOP), dar mai ales în cazul lui KEOP posibilităţile de solicitare pentru prezervarea mediului să fie corecţionate, luarea în uz a energiei geotermice să nu rămână in generalităţi, ci unele sarcini parţiale, cum ar fi repomparea apei termale în subteran să apară ca activitate de sine stătătoare care poate fi subvenţionată.


118

Subvenţionarea instalaţiilor de pompe termice trebuie să se întâmple într-un sistem de finanţare cu o mai mare eficacitate decât cel existent. Diferitele regulări nu sunt coordinaţi, diferitele surse solicitabile din cauza prescripţiilor sunt greu accesibile, există numai sprijiniri în cazurile sistemelor mari.

În cazul judecării solicitaţiilor una dintre cele mai mari greşeli conceptuale consistă în faptul că sunt condiţii egale pentru toţi purtători de energie. De aceea nu e evidentă că aceea energie regenerabilă va fi susţinuta, care în cadrul politic şi economic are cel mai bun factor economic. Cauzează şi mai multe probleme că aceeaşi fonduri pot fi solicitate de către administraţiile locale, de organizaţii non-profit şi de companiile economice în majoritate în proprietate de stat, şi de asemenea lipseşte balansarea subvenţiilor luând în atenţie rezervele strategice. Trebuie atins scopul ca şi dintre diferitele forme de energie cât şi în cazul celor care sunt îndreptăţiţi de a lua parte în licitaţie să fie diferenţiaţi in ultima fază de apreciere.

Pentru precizările în cadrul programelor operative şi pentru a adapta la condiţiile regiunii e necesar în faza de dezbatere şi coordinare alcătuirea unei delegaţii profesionale competentă din partea Consiliului din Judeţul Csongrád. Delegaţii în concordanţă cu părerea şi recomandarea reprezentanţilor profesionale din domeniul geotermic din regiune pot să propună modalităţi de adaptare la condiţiile existente ale regiunii şi a judeţului.

Pentru consiliul judeţean din Csongrád ar însemna o altă posibilitate programul Pólus care se realizează prin încluderea de fonduri europene. În cadrul acestui program se poate solicita fonduri pentru realizarea clasterilor care se bazează pe colaborarea dintre universităţi, consilii şi firme. În acest caz Consiliul poate baza din plin pe InnoGeo şi pe organizaţiile profesionale şi economice din regiune. Clasterul inovativ numai atunci poate funcţiona cu efect, dacă activităţile profesionale nu se epuizează in organizarea de dezbateri şi forumuri profesionale (de exemplu conferinţa din Szeged REMEK), coordinări şi workshopuri, şi dacă partenerii redactează în cooperaţie propuneri pentru a pune la cale proiecte concrete, fac studii despre gradul de realizare, generează proiecte. Programele Baross si INTERREG organizate in parteneriat de către Universitatea din Szeged şi GEKKO sunt de importanţă marcantă, care în contrast cu tendinţele actuale de înfiinţare de clasteri a planificat proiecte concrete de investiţii. Programul avea ca consecinţă o cooperare reală şi viabilă de natură tehnologică-industrială, din păcate GKM (Ministerul de economie şi a traficului) definiază clasterele după formele din Vest-Europa, şi acelea sunt privite ca normativ.


119

Pentru o mai bună utilizare a energiei geotermice e nevoie de restructurarea şi de replănuirea costurilor suplimentare. Acest lucru poate fi realizat de administraţia locală din Szeged, dacă din amenda plătită după apa termală deja uzată lăsată în sistemul de apă din suprafaţă va separa un fond financiar. Acest fond după aceea trebuie cheltuit pentru scpouri de cercetare şi dezvoltare, pentru sprijinirea anteproiectelor sau pentru pregătirea proiectelor geotermice.

În regiune pe lângă proiectele de insvestiţii, dezvoltarea de tehnologii şi inovaţie trebuie să joace un rol important sprijinirea formării de ingineri care asigură pe termen lung siguranţa profesiei. E nevoie de ingineri specializaţi în geotermie, de ingineri specializaţi în gestiunea energiei alternative cât şi de economişti energetici, luând în seamă că după ce se vor realiza planurile de investiţii finisate din subvenţiile alocate până 2013, acestea trebuie puse în funcţiune pe termen lung. E indispensabil sprijinul de către mediile de comunicaţie pentru luare în folos a energiei regenerabile, pentru deciziile energetice conştiente de mediul înconjurător, pentru prezentarea pe scară cât mai largă a tehnologiilor diverse.


120


121

3. A kistérségi decentrumok működését megalapozó nagyprojektek és a központok fejlesztési lehetőségeinek bemutatása

Az alábbi fejezetben bemutatjuk a Dél-alföldi (határokon is átnyúló) térség al-ternatív energiakészleteinek hosszú távú és eredményes kitermelését és hasznosítását célzó fejlesztés-koncepciókat. Ismertetjük a decentrumok szerepét az alternatív ener-gia rendszerek széleskörű megismertetését célzó kezdeményezésekben. Felvázoljuk azokat a fejlesztési alternatívákat, amelyek biztosíthatják a sokszereplős, és sajnos érdekellentétektől sem mentes alternatív energia innováció jövőbeli eredményessé-gét.

Az alternatív energiára épülő fejlesztések száma rövid-, és hosszútávon is jelen-tősen növekedni fog a globális energiapiacon tapasztalható folyamatok miatt (Mádlné et al.). Ezt támasztja alá az is, hogy (az 1. fejezetben is ismertetett módokon) az EU az alternatív energiahasznosítás jelenlegi alacsony arányának növelése mellett erősen elkötelezett. Ugyanakkor a magyarországi tapasztalat azt mutatja, hogy jelen-leg kiaknázatlanok az alternatív energiákban rejlő lehetőségek. Ennek több oka is lehetséges, amelyek akár kumulatívan is gátolják a sikeres fejlesztéseket.

Az egyik legfontosabb probléma, hogy nagyon kevés azoknak a száma, a szak-mabeli szűk rétegen kívül, akik tisztában vannak az alternatív lehetőségek előnyei-vel, hátrányaival, azok szakmai és pénzügyi hátterével. A lakosság, a szakmai befek-tetők és a politikai döntéshozó szervezetek számára elemi szükséglet, hogy ismerjék ezen rendszereket, hiszen a megfelelően átgondolt innováció eredménye egy gazda-ságosabb és költséghatékonyabb energia-ellátási rendszer.

Másrészt jelentős gátló tényező a fejlesztések során, hogy legtöbbször egy-egy projekt elszigetelten valósul meg, nincs kommunikáció és együttműködés a hasonló fejlesztéseket megvalósító szervezetek (önkormányzatok, magáncégek, döntéshozók, szakmai, és civil szervezetek) között. Pontosan az elszigetelt fejlesztési programok és az azt koordináló szervezetek kooperációra való hajlandóságának hiánya teremti meg azt a helyzetet, ami a régióban (és országos szinten is) tapasztalható: a projekte-ket átgondolaltlan, legtöbbször koncepció nélküli rendszerben finanszírozzák és bo-nyolítják le. Kapcsolódó probléma, hogy a politikai szervezetek a támogatási rend-szer optimális finomhangolását a szakmai fórumok nélkül nem tudják megvalósítani. Jó példa erre, hogy az induló klaszter pólus program nem jelenik meg a regionális operatív programban, holott erre jelentős összegek hívhatóak le.


122

Harmadrészt legtöbbször politika-orientáltak a fejlesztések, a szakmai döntés-hozók száma elenyészően alacsony az optimálishoz képest. Nem járható út, aktuális példaként említve, hogy egy, a Dél-alföldre vonatkozó geotermikus energiahasznosí-tási stratégia kialakításában az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács a szakmai partner, és a nagy tapasztalatokkal rendelkező Dél-Alföldi szakmai fórumokat nem vonják be a folyamatba. Mindezt úgy, hogy a lebonyolítást végzők tisztában vannak a szegedi geotermikus tudásbázisok eredményeivel. Szükség van a szakmai szerve-zetek és egy, a résztvevő partnereket koordináló központ által ellenőrzött fejleszté-sekre és az azt megalapozó együttműködésre.

A következőkben részletesen kifejtjük a fent felsorolt problémákra nyújtott megoldási lehetőségeket.


123

3.1. A kistérségi decentrumok szerepe az alternatív energiahasznosításban

A kistérségi decentrumok többek közt fontos szerepet töltenek be a lakosság számára elérhető alternatív energia hasznosítási lehetőségek népszerűsítésében. Az utóbbi években ugrásszerűen emelkedő, geotermikus és a biomassza energiára ala-puló technikai megoldásokat csak nagyon szűk réteg ismeri, holott ezen termékeket gyártó cégek egyik fontos célcsoportja pontosan a lakossági és közületi piac. Megfele-lő információk nélkül azonban a régió európai léptékben is jelentős geotermikus va-gyonára épülő energiaellátási megoldások ismeretlenek maradnak, így kiaknázatla-nok a zöldenergiára alapuló energianyerési formák. Az alternatív energia felhaszná-lási lehetőségeit különösen fontos ismertetni a Dél-alföldön, hiszen e határmenti ré-gió sajátosságaiból adódó problémákra adhat választ egy működő, alternatív energi-ákra alapuló bemutató központ. A megfelelő információk hiányát ebben a témakör-ben már a profitorientált magáncégek is felismerték, hiszen gombamód szaporodnak azok a vállalkozások, amelyek egy bemutató házon keresztül ismertetik meg a po-tenciális vásárlói kört az alternatív energiahasznosítási lehetőségekkel (passzivhaz.lap.hu). Központ jellegéből fakadóan e centrumok alkalmassá tehető-ek arra, hogy nemcsak a lakosság, hanem a nagybefektetők, a politikai döntésho-zók számára is részletes információkat nyújtsanak. Mintegy tudásbázisként, szakmai műhely és fórum jelleggel az alternatív energiahasznosítás bármely sze-replőjének tájékoztatását el kell tudni látniuk.

A régióban jelenleg nincs ilyen információs központ. Azonban a Csongrád Me-gyei Önkormányzat koordinálásával egyszerre valósul meg két kezdeményezés is az alternatív energiákra alapuló ellátási lehetőségek ismertetésére. A projekt az Interreg III Közösségi Kezdeményezés (Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program 2004-2006) program során a Dél-alföldi Régió két kistérségében valósul meg. A Mórahalmi illetve a Makói kistér-ségben megvalósuló egy-egy, az alternatív energiatermelést hangsúlyozó, bemutató és alkalmazó megoldásokra fejlesztett, mintaértékű projekt került kidolgozásra, amelyhez külföldi partnerként az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazda-sági Kamara is csatlakozott.

A Mórahalmi Kistérségben megújuló energiaforrásokat alkalmazó villamos és hőenergiát előállító bemutató létesítmény építésére kerül sor. A beruházás egy komplex program részét képezi, mely a térségi megújuló energia felhasználás ösz-tönzésére, innovatív megoldások felkarolására és terjesztésére, a kistérségi területi, földrajzi adottságok (napfény, termálvíz, potenciális biomassza tömeg) jobb kihasz-nálására helyezi a hangsúlyt.


124

A program keretében megvalósul Mórahalom településen egy Megújuló Ener-gia Központ, mely funkcióját tekintve alternatív energia bemutató helyként fog mű-ködni. Megvalósításával egy, a napenergia aktív és passzív hasznosítását termelés közben is bemutató, az érdeklődők számára látogatható központ építésére kerül sor.

Másrészt a projekt folyamán a Makói Kistérségben termálenergiával támogatott fűtési és használati melegvizet előállító rendszer létesítése, valamint napkollektorok és hőszivattyú beépítése valósul meg. A mintaértékű létesítmények és újítások ösz-tönzőleg hatnak a térség (Csongrád, Békés, valamint Arad megye) energiafelhaszná-lásának korszerűsítésére, valamint a csökkentik a terület károsanyag-kibocsátását is. A többféle alternatív energia felhasználása lehetőséget teremt az optimális megoldá-sok kiválasztására.

A határon túli partner közreműködésével (Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasá-gi Kamara) – melynek taglétszáma több ezer fő –, lehetőség nyílik a romániai vállalkozások elérésére, melyek így megismerhetik az alternatív energiafor-rások gyakorlati használatának előnyeit és tapasztalatait. A projekt legfontosabb cél-ja, mely minden elemét áthatja, a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése.

A két kistérségben megvalósuló program sokoldalú és komplex előnyöket jelen-tet meg. Szakmai és környezetvédelmi szempontból nagyon fontos, hogy az alterna-tív energiák széles körben való népszerűsítése közvetett módon csökkenti a fosszilis energiahordozók felhasználását. Ez több szempontból előnyöket jelent. A projekt hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz, a CO2 emisszió csökkentéséhez, így glo-bálisan a Kiotói egyezményben foglaltak eléréséhez. A projekt megvalósításával csökkenthető a régió környezeti (elsősorban levegő) szennyezettsége. Mindemellett igen fontos szerepet játszik a két mintaprojekt a környezettudatos magatartásmód kialakításában is, amire igen nagy szükség van Magyarországon még a felnőtt lakos-ság körében is. Másrészt ezek a központok alkalmasak már az alap-, és középfokú oktatásban is a tudatformálásra, ennek jövőbeli haszna egyértelmű.

A fejlesztések országon belüli és határon túli gazdasági haszna jelentős. A pro-jektek ösztönzik a térségben a megújuló energiaforrások használatát, a zöldenergiát hasznosító létesítmények építését, és korszerűsítését. A termálhő, a biomassza, a nap- és szélenergia ésszerűen átgondolt használata költséghatékony és költségmegtakarító megoldás az egyre drágább fosszilis energiahordozók kiváltására.


125

A tájékoztató központok kialakítása élénkíti a térség alternatív energiával fog-lalkozó cégeinek, intézményeinek, szervezeteinek kooperációját, hiszen itt egy helyen koncentrálódik az az információ, ami nélkülözhetetlen, és sikeresen előrelendítheti, megalapozhatja a térség jövőbeli alternatív energiahordozó-fejlesztési terveit. Az ilyen jellegű összefogás számos externáliával is bír. Ha minden, a témában érintett szervezet folyamatosan hozzáfér minden lényeges információhoz, illetve különböző fórumokon megvitathatják az elképzeléseket, akkor egy információ veszteség men-tes, hatékonyan működő rendszer alakulhat ki. A projekt biztosítja, hogy a központi, önkormányzati, vállalkozói és befektetői szféra, összehangolt közép- és hosszútávú tervezéssel, innovatív, a helyi tudásbázisra épülő technológiai megoldásokon keresz-tül fenntarthatóan, gazdaságosan és környezetbarát módon használhassa ki a határmenti terület páratlan geotermikus víz-, és energiatartalékait, a napenergiában és egyéb megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeit.

3.1.1. A mórahalmi Megújuló Energia Információs Központ

A Szegedtől 23 km-re nyugatra található Mórahalom város a Homokháti Kistér-ség központi települése. A dinamikusan fejlődő város fekvésénél fogva jelentős lo-gisztikai szerepet tölt be a régióban, egyre alkalmasabb arra, hogy más települések számára mintaértékű projekteknek adjon otthont. A kistérség speciális településszer-kezettel, sűrű tanyavilággal rendelkezik. A tanyákon infrastrukturális kiépítettsége alacsony. A hagyományos energiaellátás a költséges kiépítés miatt nincs, vagy na-gyon elavult. A térségben élők több mint 90%-a mezőgazdaságból él, melynek jöve-delemtermelő képessége csökkenő tendenciát mutat. Az alacsony bevételek miatt szükség lenn olyan lehetőségekre, amelyek csökkentik a térségben élők havi kiadása-it. A kiadások nagy részét a fosszilis energiahordozókból előállított energia költségei jelentik. Ugyanakkor a településszintű beruházásoknál is egyre hangsúlyosabb sze-repet kapnak a költséghatékony és környezetbarát energiaellátási megoldások, így szükség van olyan alternatív energiahasznosítási rendszerekre, amelyek legalább részben kiváltják az egyre dráguló fosszilis energiahordozókra épülő ellátást. A rendszerek kiépítése és költséghatékony működése azonban csak akkor lehetséges, ha a lakosság tisztában van a kinálkozó lehetőségek minden aspektusával. Szükség van egy olyan központra, ahonnan a témában érdeklődők minden kérdésükre szak-értő választ kapnak. Mivel a folyamatos beruházások során várhatóan egyre többször merül fel kérdés az alternatív energiahasznosítással kapcsolatban, a létrehozni kívánt energia tanácsadó központ tevékenységére hosszú távon szükség lesz.


126

A fenntarthatóság alátámasztását szolgáló kiadási és bevételi tervet 10 éves idő-távlatban tervezték. Az elemzések elkészítésénél az épület (Bemutató Ház) (13. ábra) fenntartási és működtetési költségeiből és a kapcsolódó Tanácsadó Központ által nyújtani tervezett szolgáltatások bevételeiből indultak ki. A fenntarthatóság biztosí-tásához további külső források bevonásával nem számoltak (pl. további pályázatok, hitel stb).

A Megújuló Energia Központ megvalósítása több megfontolásból is különösen indokolt. Első és legfontosabb szempont, hogy a térség különféle adottságai kiemel-kedő mértékben teszik lehetővé a fent említett források hatékony kiaknázását. A tér-ség európai viszonylatban is kiemelkedő nagyságú geotermikus vagyona geotermiát, a rendelkezésre álló napsütéses órák magas száma pedig a napenergiát kínálja mind közvetetten, mind közvetlenül hasznosító eszközök – úgymint építészeti, épületter-vezési technikák (passzív ház), napelemek, napkollektorok, hőcsapdák – formájában. Másrészt a mezőgazdasági, erdészeti területek potenciálisan alkalmasak a szintén forrásként hasznosítható biomassza (energiafű, energiacélú faültetvények) akár fő-, akár melléktermékként történő előállítására, majd hasznosítására (brikett, pellet mint tüzelőanyag).

A fejlesztés a fent említett megújuló energiahasznosítási lehetőségek bemutatá-sát hivatott megvalósítani az alkalmazott épületgépészeti, műszaki megoldásain ke-resztül. Kiemelten kezelt építészeti megoldások: a geotermikus, és a napenergia használata a melegvízellátásban, a geotermikus készlet, valamint az energiafű hasz-nálatának bemutatása a fűtési megoldásban, illetve a vízbázis védelméhez hozzájáru-ló két körös használati vízrendszer kiépítése.

A megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító létesítmény nagy jelen-tőségű innováció. A jelen projektben tesztelt, bemutatott példányok a méretezés megfelelősége és az előállítás költséghatékonyságát követően olyan lehetőséget jelen-tenek, amely jelentősen megváltoztatja a régió tanyavilágának életét, és hozzájárul az önkormányzatok energiaproblémáinak csökkentéséhez is. A Magyarországon már kormányprogramban is megfogalmazott tanyai villamosítási elképzelésekre ezzel olyan megoldást találhatunk, amely fenntartható, olcsó és nincs hálózat igénye.

Az épületen 4 különböző napcsapda kerül kialakításra. Télikert növényzettel, tömegfallal, egyszerű napcsapda külső oldali redőnnyel, redőnyös tetősíkban fekvő ablakkal, egyszerű napcsapda külső oldali fényvédő rolóval, üregkamrás polikarbonát tetőfelülvilágítóval, egyszerű napcsapda speciális 3 üvegrétegű, 2 légré-ses, üveg közti légrétegbe szerelt reluxával, Low-E bevonatos belső üveggel készülő üvegezéssel.


127

Az épületszerkezetek hőszigetelését a szerkezeti anyagok (YTONG falazóelemek, relatív nagy tömegű vasalt pórusbeton tetőpallók, üveggyapot szigete-lésű koszorúelemek) biztosítják.

Az épületben aktív, a megújuló energiahasznosítást végző eszközök is beépítés-re kerülnek. Megfelelő tárolókapacitással rendelkező napkollektorok, egyedi kály-hák, padlófűtéses rendszer, mely jellegéből adódóan jól követi a szoláris nyereség hatására lecsökkenő fűtésigényt, szellőző zsaluziák, energiatakarékos elektromos rendszer.

A beruházás a rendelkezésre álló, fentebb felsorolt lehetőségek tárházának a célcsoport irányába történő bemutatásával, megismertetésével, ezáltal többek között a fent nevezett gátló faktorok (információhiány, érdektelenség) kiiktatásával jelentős mértékben járul hozzá megújuló energiaforrások mind kiterjedtebb felhasználásához, az Unió és hazánk e téren kitűzött céljainak minél hatékonyabb és gyorsabb megva-lósításához.

Mivel a projekt országon belül és határon túl is példaértékű, ezért (költségtaka-rékosság, energia megtakarítás - földgáz kiváltása - mellett) a megújuló energiafor-rások hasznosításának széles körben való elterjedését szolgálja. Ez vonatkozik az in-tézményekre és a lakosságra egyaránt. A beruházások hatással lesznek a határ mind-két oldalán élő lakosok és intézmények energia hasznosítására, amely kézzel fogható hasznot és eredményeket hoz, valamint egyedülálló bemutatóközpontként is funkci-onálnak. Ennek hatásaként gazdaságosabbá válhat az energiahasznosítás.

Ezen energia-tanácsadó központ működésének célja a projekt eredményeinek és a fenntarthatóság szemléletének a terjesztése. Így olyan ingergazdag szakmai kör-nyezet jön létre, mely újabb és újabb megújuló- projekteket generálhat.

A térségek közötti kommunikáció erősödése, a közös projektek bizalmat és kiér-lelt munkakapcsolatokat eredményeznek, melynek eredményei újabb, határon átnyú-ló hatású projektek lehetnek. A megvalósuló beruházás fenntartásához a közhasznú jelleg mellett a következő szolgáltatási tevékenységeket tervezik: oktatások, képzé-sek, rendezvények, szaktanácsadás, tanulmánykészítés, jogdíjak, találmányok közös hasznosítása, lakossági szolgáltatások (tanácsadás, energiatanúsítvány-készítés stb.). Mindezek mellett a pályázati forrásokat is be kívánnak vonni a projekt eredményei-nek továbbfejlesztése céljából.


128

13. ábra: Megújuló Energia Központ tervei


129

3.1.2. A Makói Ipari Park inkubátorházának kialakítása, a makói termál-, és gyógyfürdő geotermikus rendszerének fejlesztése

A projekt célterülete a makói kistérség központja, Makó városa. A település Csongrád megye délkeleti részén, a magyar-román-szerb hármashatár közelében helyezkedik el. Az E68 számú főútvonal áthalad a városon, és jelentős forgalmat bo-nyolít le az EU tagországai között, emiatt a város kiemelt logisztikai jelentőséggel bír. A tervezett és a megvalósítási fázisba lépő M43-s autópálya pedig tovább növelheti a régió fejlődését. E versenyképesség növelését hivatott segíteni jelen projekt, ugyanis egyrészt a Makói Ipari Park energiaellátását a jelenleginél költséghatékonyabban kí-vánja megoldani, ezzel nő a létesítmény versenyképessége. Másrészt a Makói Gyógy-, és Termálfürdő korszerűsítése mintaprojektként szolgálhat Magyarországon és Eu-rópában is a geotermikus energia teljes hő-, és energiaspektrumában való hasznosítá-sára.

A kistérségben megvalósuló projekt az alábbiakban felsorolt fejlesztések nyomán valósul meg:

- Termálhő széleskörű hasznosítása: Cél a termálkutakból kinyerhető hőenergia maximális kihasználása, ezzel az intézményen belüli gazdaságos, energiataka-rékos és környezetkímélő üzemeltetés megvalósítása, amely határ mindkét ol-dalán példaértékű jelentőséggel bírhat.

- Földgáz energia nagymértékű kiváltása: A földgáz nagyon költséges energiafor-rás, mivel szűkösen áll rendelkezésre és elégetése során környezetkárosító ha-tása van.

- A fürdőben lévő medencék jelenlegi gépészeti megoldásának korszerűsítése, szabályoz-hatóságának megvalósítása: A fürdő gépészeti technikai megoldása jelenleg csak földgáz üzemre alkalmas. A termálenergia hasznosítása teljesen új és más jel-legű rendszer kiépítését igényli, a kornak megfelelő elektronikai rendszer se-gítségével.

- A fürdő fűtési és melegvizet előállító rendszerének kialakítása: A fürdő épületeinek fűtése és melegvíz előállítása földgáz elégetésével történik, ennek kiváltására megfelelő hőcserélő és szabályzó automatika beépítésével lehetséges.

- 2. sz. termálkút hőszigetelése könnyűszerkezetes építészeti megoldással 20x4m: A termálkutat könnyűszerkezetes építési megoldással le kell fedni, ezzel bizto-sítjuk a kút védelmét és a hőveszteség csökkentését.

- Napkollektorok és hozzá tartozó melegvizet készítő rendszer kialakítása - A hőszivattyú és a fúrt kutak szabályzó rendszerének kiépítése, valamint a már meglé-

vő fűtési rendszerre való csatlakoztatása.


130

A projekt megvalósítását követően a fenntarthatóság biztosítéka a fürdő üze-meltetéséből eredő bevétel. Ezen túl Makó Város Önkormányzata fenntartói kötele-zettségei kapcsán pénzbeli támogatást nyújt. A Makói Ipari Parkban lévő inkubátor-ház esetében pedig, bevételt jelent az irodák, a tárgyalóterem, valamint a garázsok bérleti díja, melyet a vállalkozások fizetnek a szolgáltatások igénybevételéért. Mivel Makó Városi Termál és Gyógyfürdő régóta üzemel, így a tevékenységét a megvaló-suló beruházás után költségkímélő, környezetbarát és energiatakarékos módon tudja folytatni. A kistérségben és vonzáskörzetében a városi fürdő jelenleg is meghatározó gyógyfürdői és gyógyászati tevékenységet folytat.

A Dél-alföld igen gazdag megújuló energiahordozókban (különösen a geoter-mikus energia és napenergia tekintetében), így a térség energiatermelésének igen fontos elemét jelenthetik. Másrészről a Dél-alföld az ország egyetlen régiója, ahol nem folyik nagyobb mennyiségben energiatermelés (nincs hő és vízerőmű), ezáltal a térség energiaéhsége igen nagy, mely kiszolgáltatott helyzetet teremt a térség gazda-ságára nézve. A gazdaságilag leszakadó, periférikus térségek számára kitörési pont az alternatív energiafelhasználáson alapuló energiafogyasztás, mely mintául szolgál-hat a többi kistérség és a szomszédos országok számára is. A beruházások sikeres megalapozását biztosítja a mórahalmi, illetve makói projekt.


131

3.2. A kistérségi decentrumok működését megalapozó régiós projektek és az előzetes projektkoncepciók bemutatása

Az előző fejezetben ismertetett mórahalmi és makói projektek biztosítják, hogy elsősorban a lakosság körében a régióban fellendüljenek az egyébként nagy alterna-tív energiatartalékokkal rendelkező térség, zöldenergiáira alapuló energiakitermelési tevékenységei. Ugyanakkor az alternatív energiákra épülő fejlesztési és beruházási lehetőségek olyan széleskörűek, hogy a teljes kínálat-spektrumot nem fedi le e két tájékoztató központ tevékenysége. Szükség van e decentrumok szolgáltatásaiban olyan paneleknek megjelenítésére, amelyek kiegészítik a tervezett információ-, és szolgáltatás bázist. Az információs tevékenységek kibővítésére több ok miatt is szük-ség van. A decentrumok fontos szerepet játszhatnak az alternatív energiahasznosí-tásban érdekeltek megalapozott, nagy szakmai és gyakorlati tapasztalattal rendelke-ző fórumaként. A kialakításukra égetően szükség van, hiszen az uniós alternatív energiafejlesztési koncepcióknak megfelelően a közeljövőben nyílnak meg a támoga-tási források, ezek pedig csak akkor aknázhatóak ki, ha kooperációban, minden rész-letében átgondolt, alapos koncepciót dolgoznak ki (Olajos Péter, 2007; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelentés). Ez csak akkor lehetséges, ha a szakmai, tudomá-nyos, befektetői, politikai, lakossági fórumok együtt dolgozzák ki a fejlesztési straté-giát. Ilyen szempontból a decentrumok hatványozottan fontos szerepet játszanak az alternatív energiák jobb kihasználásában.

Több szempontból fontosnak tartjuk egy új koncepcióban megtervezni az alter-natív energiával kapcsolatos, régiós, megyei információs rendszer kialakítását. Véle-ményünk szerint a konkrét megvalósuló projektekben meg kell jeleníteni olyan egységet, amely alkalmas arra, hogy az adott tevékenységről teljes körű informáci-ót adjon. E konstrukciók kialakítása számos előnnyel járna. A jelenlegi tapasztalat azt mutatja, hogy az információs központok csak bizonyos szintig képesek a tájékozta-tásra, funkciójukból és az alkalmazott munkatársak szakmai képzettségéből fakadó-an nem képesek egy-egy részterület minden igényt kielégítő ismertetésére. Hangsú-lyozzuk, hogy a mórahalmi és makói információs decentrumoknak nem is kell, hogy feladata legyen ez, hiszen elsősorban a laikus közönség számára kell információt szolgáltatniuk. Ugyanakkor a zöldenergia sokrétű alkalmazása, és a régió azon tö-rekvése, hogy az alternatív energiahasznosítás területén mintaprojekteket szeretne megvalósítani, megkívánja, hogy a részkérdésekről szakavatott, egy-egy rendszer minden részletét ismerő referens adjon tájékoztatást. Erre akkor van lehetőség, ha az adott konstrukciót eleve úgy alakítják ki, hogy működése közben, szakember kalau-zolásával megtekinthető legyen. A két decentrum feladata a konkrét szakmai kér-dések beérkezése esetében elsősorban a koordináció, azaz az érdeklődő megfelelő projekthez való irányítása.


132

Fontosnak tartjuk az információs decentrumokban rejlő lehetőségek kiakná-zásához, a régióban, tervezési vagy már megvalósítási fázisban levő projektek be-mutatását, hiszen ezek ismeretében jelölhetőek ki a decentrumok fejlesztési irá-nyai. Elsősorban a geotermikus energia hasznosítására határozott és konkrét, kész tervek vannak a Dél-alföldi Régióban és Csongrád megyében mind a közületi, mind a magánkezdeményezésekben. E termálenergia-fejlesztési projektrendszerben szak-mai alapokon nyugvó, 7 éves (2007-2013) fejlesztési koncepciót dolgoztak ki a részt-vevő önkormányzatok, magáncégek megbízásából a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Földrajzi-Földtani Tanszékcsoport, Térség-fejlesztő Kutatócsoportjának szakemberei Dr. Kóbor Balázs vezetésével. A Csongrád Megyei Önkormányzat fontos feladataként meg kell jeleníteni és a finanszírozási eljá-rásokban el kell érni e projektekben a működést és a technikai tapasztalatokat is be-mutató információs egységek kialakítását. A funkcionális tájékoztató egységek és a két decentrum koordinálását, több más feladat mellett egy regionális Energia Ügy-nökség láthatná el, ennek felépítését később részletesen tárgyaljuk.

3.2.1. Termálenergia-fejlesztési projektrendszer a Dél-alföldi Régióban

Az alábbiakban összefoglaljuk, (a következő táblázatban a könnyebb áttekinthe-tőség végett kivonatosan is) melyek azok fejlesztési lehetőségek, illetve megyei pro-jektek, amelyekben a Csongrád Megyei Önkormányzatnak el kell érnie a később részletezett, megfelelő politikai fórumokon, hogy, többek közt, az adott beruházás az érdeklődők számára bemutatható, az eredmények jól kommunikálhatók legyenek.

A projektcsoportok kialakításakor, a projektek rendszerének meghatározásakor a kidolgozók arra törekedtek, hogy a települési, térségi programok és az agrárterme-lői tervek összekapcsolódjanak az ezeket ipari, technológiai és innovációs szempont-ból megalapozó, illetve klaszterszerűen koordináló fejlesztésekkel. A szinergiára azért van szükség, mert a szinte tökéletes földtani-hidrogeológiai adottságok op-timális kihasználását a legtöbb esetben akadályozza az ésszerű, hosszú távú terve-zésen alapuló, a fenntartható kitermelést támogató egységes törvényi és fejleszté-si-programozási háttér hiánya, illetve az ágazatban egymás ellen ható érdekek kö-zös jelenléte. Könnyen belátható, hogy a geotermális energia hasznosításának kü-lönböző szegmenseiben érintett szervezetek, vállalkozások érdekei nem feltétlenül esnek egybe. A kitermelés fokozásában érdekelt gyógyfürdők, a kaszkád-jellegű hasznosítás előnyeiből a települési központtól való távolság miatt gyakran nem ré-szesülő agrártermelők például, bár hosszú távon érdekeltek a fenntartható termálvíz, vagy -hő kitermelésében, rövid távú céljaiknak megfelelően a minél nagyobb meny-nyiségű víz kiemelésére, és minél olcsóbb kezelésére fókuszálnak.


133

Az esetlegesen tiltott anyagokat tartalmazó víz élővízbe vezetése, elöntözése azonban igen komoly következményekkel jár, melyekért hosszú távon minden tekin-tetben drágán kell fizetnünk. A kitermelőknek és a politikai döntéshozásnak világo-san kell látnia, hogy a vízbázis monitoring nélküli lerablása, elszennyezése, a tiltott anyagokat tartalmazó víz megfelelő kezelésének hiánya, bár csökkenti a kitermelés költségét, nem fenntartható gyakorlat.

A projektcsomag a Biopolisz Koncepcióban megfogalmazott geotermikus fejleszté-si irányokra épít, azokkal összhangban tervezett, és azoknak számos esetben részét képezi. A projektek három egymással összefüggő csoportra oszthatók.

A fejezet végén a fejlesztési koncepció-csomagon kívüli, lehetséges fejlesztési altenatívákat röviden ismertetjük, bemutatjuk a visszasajtolás, mint kötelező folya-mat a termálvízkincs megőrzésére, lehetséges megoldásait, annak tudományos vizs-gálati eredményeit, az akkreditálás előtti állapotú vízkészlet-szakmérnöki egyetemi posztgraduális képzés alappilléreit.


134

10. Táblázat: Geotermikus hasznosítási lehetőségek

Geotermikus hasznosítási lehe-

tőségek

Fenntartható termelés

tervezése, monitoringja Kitermelési technoló-

gia- fejlesztés Felszíni energiakinye-

rés optimalizálása Környezetvédelmi tervezés

és hatásértékelés Piacosítás, turisztika,

Balneológia

Szakmai fenntartható-ság:jogszabályi háttér befolyásolása, képzés

Termálvízkincs hasznosítása

- A működő és bővíthető készletek kitermelését és fenntarthatóságát meg-alapozó szakértői vizsgá-latok

(a termálvíz-túltermelés és rablógazdálkodás megakadályozása érde-kében is),

- A készlettároló földtani környezet repedezettség-modellezése (RepSim programtesztelés)

- Új típusú, a partner-ségben kidolgozott innovációs elvre épülő gazdaságos és tiszta visszasajtoló technoló-gia fejlesztése és elter-jesztése,

- Termálvíz-kinyerés kombinálása hőszi-vattyús rásegítő tech-nológiával a hatéko-nyabb hőkinyerés érdekében.

- Új típusú, innovatív, a partnerségben kidolgo-zott technológiára épülő termoelemek kifejleszté-se a bármilyen formában felhozott hőenergia nagy hatásfokú levételére.

- Optimálisan sorbakötött hőhasznosítási rendsze-rek (Ún. kaszkád-rendszerek alapozó tervezése)

- A termálvíz-rezervoárok geokémiai-állapot és válto-zás monitoringja:

a, hosszú távú készletterve-zés (keveredő, változó víz-összetételű rezervoárok kimutatása),

b, környezetvédelmi hatás-értékelés (nyílt rendszerű hasznosítás és visszasajtolt vizek) céljából.

- Röntgen-fluoreszcens analizátor vízgeokémiai labor beüzemelése

Kis hőmérsékletű készletek

hasznosítása

(Hőszivattyús rendszerek)

- Hőszivattyús hasznosí-tást megalapozó tervek, műszaki, környezetvé-delmi és gazdaságossági hatásvizsgálatok

- A megfelelő, optimá-lis hőszivattyús tech-nológia kiválasztásá-nak szakértői támoga-tása

Ld. mint fent! Ld. mint fent!

Száraz CH-kutak hasznosítása

- A száraz CH kutak gaz-daságos hőkinyerését és a termelés hosszú távú fenntarthatóságát meg-alapozó vizsgálatok, előtervek

- A hőtároló földtani környezet repedezett-ség-vizsgálata a hasz-nosítás optimalizálásá-ra.


Nagy hőmérsékle-tű készletek hasz-

nosítása

(Hőerőművi hasznosítás)

- Fűtő- és villanyáram-termelő hőerőművek fenntartható telepítését megalapozó készlet- és telepfeltáró vizsgálatok, tanulmányok

- Készlet-tárolók repe-dezettség-vizsgálata a visszasajtolás optima-lizálására - Technoló-gia-választás


- Kistérségi geotermi-kus hasznosítás ter-vezése, ill. azokhoz kötődő szakértői tanácsadás,

- Közös balneológiai és fürdőturisztikai reklámstratégiai és promóció-tervezés,

- Befektetési célkö-zönség szervezett igényfelmérése és tájékoztatása: közin-tézmények, önkor-mányzatok, kistérsé-gek, beszállító és befektető vállalkozá-sok.

- Tematikus egyeztető fórumok és workshopok szerve-zése,

- Az egyeztetésekhez kötődően hatásta-nulmányok és víz-hasznosítási előtervek elkészítése.

- Jogszabályi háttér alakítá-sa:

A döntéshozói, jogalkotói és térségfejlesztési tervezé-si szintek szakszerű infor-málása, a törvényhozói és döntéshozói szintek szak-mai támogatása a gazdasá-gos technológiák gyors elterjesztése a fenntartható kitermelés érdekében.

- Képzés, szakmai utánpót-lás:

bekapcsolódás geotermi-kus technikusok és felsőfo-kú végzettségű szakembe-rek képzésébe a növekvő szakemberigény kielégítése céljából

(gyakorlatorientált képzé-sei tervek, tananyagok készítése köz- és felsőfokú oktatás számára, gyakorlati képző- és bemutatóhelyek, oktatási központok és komplex régiós geotermi-kus oktatási rendszer ter-vezése és hálózatának építése.


135

A következőkben három csoportra osztva ismertetjük azokat a geotermikus pro-jekteket a megyében, amelyek vagy tervezési, vagy már megvalósítási fázisban van-nak. A projektek nagy része a termálvízkincs kiaknázását célozza meg, tehát csak egy részét képezik a lehetséges geotermikus energiára alapuló kitermelési lehetőségek-nek. A fejezet végén bemutatjuk azokat a fejlesztési irányokat, amelyekre még nincs kidolgozott koncepció de jelentős hévízgazdálkodási lehetőségeket rejtenek.

1. A 2.2.1.1-2.2.1.8 fejezetekben bemutatott projektek települési, önkormányzati kezdeményezések, melyek az energiatakarékosabb és költséghatékonyabb szociális egységek energiaellátását hivatottak megoldani. E beruházások finanszírozási tá-mogatása a KEOP pályázatokból biztosítható. Az önkormányzatok, kistérségek által javasolt, helyi érdekeltségű programok célja elsősorban kaszkád-rendszerű geotermikus közmű/agrár/spa komplex rendszerek illetve geotermikus termál-közmű alkalmazások tervezése és kivitelezése. E projektek amellett, hogy az első csoport fejlesztéseinek megvalósulása esetén kifejezetten helyi KKV-k, kutatóintéze-tek bevonásával a régiós ipar és K+F kapacitás számára biztosítanának megrendelé-seket, jelentősen növelnék az egyes térségek agrártermelőinek versenyképességét, munkahelyeket teremtenének és tartanának meg, támogatnák számos, e települése-ken megvalósult vagy megvalósulás előtt álló önkormányzati fejlesztés fenntartha-tóságát azáltal, hogy jelentősen csökkentenék az önkormányzati intézmények ener-gia-ellátásának költségeit. A rendszerszerű alternatív geotermikus energiahasználat amellett, hogy jelentős költségmegtakarítást eredményez a gázalapú energiaellátó-rendszerekkel szemben, hathatósan járul hozzá a kommunális környezetszennyező források kibocsátásának csökkentéséhez is. (Ennek mértéke egyes önkormányzati fejlesztések esetében számszerűsítve is megjelenik a projekttervekben, amelyek irányadók lehetnek a teljes programcsomag kibocsátás-csökkentő hatására nézve is.) A települési terveket az egyes városok polgármesterei, kistérségi vezetői illetve ope-ratív munkatársai bocsátották rendelkezésünkre. E projektek összköltsége 11,153 Mrd Ft, támogatásukhoz várhatóan KEOP források lesznek elérhetők.


136

2. A 2.2.1.9-2.2.1.12. fejezetekben ismertetett projektek elsősorban a lakossági és közületi geotermikus energiahasznosítás széleskörű elterjesztéséhez szükséges és nélkülözhetetlen „háttér” tevékenységeket alapozza meg. A Régiós geotermikus ipar- és technológia-fejlesztési projektek átfogó, településeken túlnyúló, térségi összefogáson alapuló programok, melyek kifejezetten az alternatív energiafelhasz-nálás ipari, technológiai hátterét kívánják megalapozni, K+F inputját erősíteni annak érdekében, hogy a robbanás előtt álló iparág fejlődésének haszonélvezői (a végfel-használók mellett) a térség vállalkozói / munkaadói legyenek. E projektcsoport a Biopolisz programhoz kapcsolja, és fejlesztés tekintetében rendszerbe foglalja a tele-püléseken megvalósuló fejlesztéseket. A beruházások alapvetően a régió magasan kvalifikált K+F bázisára, a geotermikus rendszerek kiépítésének nagy, gyakorlati tapasztalatával rendelkező cégek szoros kooperációjára építenek. E kezdeményezé-sek biztosíthatják a geotermikus energiapiacon bevezethető, közvetlenül, illetve közvetve, jelentős régiós értékként megjelenő innovációs termékeket. E projektek összköltsége 3,423 Mrd Ft. A beruházások önerő biztosításával, illetve GOP és régi-ós (DAOP), TIOP és TÁMOP támogatással valósíthatóak meg. A régiós támogatá-sok politikai ösztönzése a Csongrád Megyei Önkormányzat egyik fontos felada-tául jelölhető meg.

3. A 2.2.1.13. és 2.2.1.14. fejezetekben tárgyalt beruházások magánkezdeménye-zésű geotermikus fejlesztési projektek, amelyek azonban járulékos tevékenységeik-kel jelentős turisztikai, közhasznú kezdeményezéseknek is terepet biztosítanak. A Geotermikus agrártermelői kapacitásbővítés programcsomag a szentesi Árpád-Agrár Zrt.-nél és a szegvári Primőr Profit Kft.-nél, mint profitorientált agrárterme-lőknél megvalósuló két projektet tartalmaz. E beruházások a vállalkozók kapacitá-sának bővítésén, termelési technológiáik versenyképességének növelésén keresztül közvetlenül járulnak hozzá térségi vállalkozások fejlesztéséhez, munkahelyeket tar-tanak meg és teremtenek, egyben K+F megrendeléseket, innovációs tevékenységet indukálnak. A két projekt összköltsége 3,548 Mrd Ft, támogatásuk várhatóan az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (ÚMVFT) foglalt Európai Me-zőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból lesznek elérhetők.


137

Meg kell jegyezni azt is, hogy jelen ismereteink szerint az itt szerepeltetett pro-jektek nagyobb része (1-es és 3-as csoport) várhatóan KEOP forrásokból kaphat tá-mogatást, míg az ezeket rendszerszerűen támogató és a Biopolisz koncepcióhoz (Biopolisz Pólus Program) illesztő 2-es csoport ipar- és technológiafejlesztési, K+F és innovációs klaszterszervező projektjei várhatóan inkább GOP támogatásra lesznek jogosultak. Együtt szerepeltetésük azonban szakmai véleményünk szerint indokolt: a technológiai kiválóság, az innováció, a helyi ipar fejlesztése feltétele az önkormány-zati projektek ésszerű lebonyolításának, a mezőgazdasági termelők beruházásai pe-dig direkt generálói a térségi K+F kapacitás bővülésének, eredményei hasznosításá-nak. Az ezt biztosító tudásalapú gazdaság- és térségfejlesztési politika a projektek által megtartott és teremtett munkahelyek fenntarthatóságának, a létrehozott innová-ciók eladhatóságának, a megtermelt agrár-termékek versenyképességének garanciá-ja. Úgy látjuk tehát, hogy a projektek fejlesztési koncepciói szintjén egységben ke-zelendők, a K+F, technológia- és iparfejlesztési kezdeményezések, a klaszterszervező, szakértő munka és a települési fejlesztések illetve agrárberuházá-sok szinergiában tervezve és lebonyolítva érhetik el a kitűzött célokat, és járulhatnak hozzá a térség fejlődéséhez, bár megvalósulásukhoz valószínűleg különböző támoga-tási források (KEOP, GOP) lehívása lesz szükséges. A finanszírozási eljárásokban fontos szerep jut a Csongrád Megyei Önkormányzatnak, ugyanis fontos hogy a pro-jektekhez a megfelelő forrásból allokálják a szükséges anyagi fedezetet, tehát a meg-felelő szakmai fórumok bírálata után indulhasson csak a beruházás. A jelenlegi sajná-latos tapasztalat az, hogy tájékozatlanság hiányában, és a jobb elbírálás valamint fi-nanszírozási konstrukció reményében például Szentes városa is a Norvég alapból szeretné biztosítani a geotermikus fejlesztéseihez szükséges forrást, holott ennek a pályázatnak a KEOP 4.1, 5.1-ben lenne a helye. Ezt a szerencsétlen gyakorlatot, csak megyei és régiós, tehát Csongrád Megyei Önkormányzat szintű politikai szervezet képes megszüntetni, és erre a sikeres, hosszú távú működéshez szükség is van.


138

3.2.1.1. A szegedi geotermikus kaszkád-rendszer tervezése és kiépítése

PROJEKTGAZDA:

Szegedi Tudományegyetem

LEBONYOLÍTÓ PARTNERSÉG:

Szeged Város Önkormányzata.

Geotermikus Innovációs és Koordinációs Alapítvány

Magyar Geológiai Szolgálat

Magyar Termálenergia Társaság HÁTTÉR:

Az utóbbi évek geofizikai-hidrológiai-energetikai és térségfejlesztési kutatásai-ra egyaránt épülő stratégiák - felismerve Szeged környékének elsőrendű geotermikus adottságait – a térség húzóágazataiként a geotermikus hőhasznosítást, illetve az arra épülő ipart, az alternatív energiaforrásokat felhasználó agrártermelést (geotermikus melegházrendszerek), illetve a fürdőturizmust jelölte meg. (Pl. NFT II., Dél-alföldi Régió – Biopolisz Koncepció, Geotermikus Iparfejlesztési Koncepció, Dél-alföldi Ré-gió – ROP tervezet, Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásköz-pont – Geotermikus Prioritás). A térség fejlődésével jelentkező fokozott energiaigényt az alternatív energiaforrások, és így elsősorban a világviszonylatban is jelentős mér-tékben rendelkezésre álló geotermikus energia fokozódó használatával is igyekeznek kielégíteni. Eljárt azonban az idő a kitermelt vízbázis víz- és hővisszapótlását nélkü-löző, a vízadó rétegbe történő visszasajtolást mellőző (mint pl. a csak fürdőcélú-hasznosítások, vagy csak agrár célú) termálvíz-használat felett. Az EU-s szakpoliti-kák a kiemelési bírságok folyamatos emelésével határozottan arra szorítják a hévíz-kitermelőket, hogy a termálvíz-kitermelést komplex, minden „csepp“ energiát ki-használó kaszkád-rendszerekbe foglalják, és hogy a víz- és energia-kitermelést meg-felelő hidrológiai-geofizikai-geokémiai monitoring-rendszerrel ellátva végezzék – amely biztosítja a vízbázis védelmét, utánpótlását és megakadályozza lerablását, el-szennyezését.

Szegedi Tudományegyetem, a régió tudásközpontjaként két ponton is érintett a projektben. Egyfelől Szeged egyik legnagyobb energia-felhasználójaként közvetlen végkedvezményezettje a projektben saját klinikáinak, biotechnológiai kutatótömbjé-nek, könyvtárainak fűtésére tervezett geotermikus hasznosításnak. Másfelől a föld-tudományi tanszékeken áll rendelkezésre az a geofizikai, hidrológiai kutatói kapaci-tás, amely a régió más geotermikus projektjeihez is a tudományos hátteret biztosítja,


139

és amely szakmailag képes a közös szerb-magyar vízbázis-védelmi monitoring rend-szer megtervezésére.

Multiplikátor hatásként a projektben megtervezett mintaszerű, kaszkád-rendszerű geotermikus hasznosítási rendszerek kiépítése – a vízbázist védő kiterme-lési-környezeti monitoring rendszerrel a Dél-alföldi Régióban innovatív energia-használati kezdeményezés, így azok elve, technológiája terjeszthető a Pannon-medence minden hasonló területére.

A PROJEKT CÉLJAI ÉS VÁRT EREDMÉNYEI:

Szeged közép és hosszú távú fejlesztési koncepcióiban számos meglévő, de fel-újításra váró, illetve új intézményi beruházás alap hőenergia ellátását geotermiára kívánják alapozni. Ezen önkormányzati szándékkal párosul a város talán egyik leg-nagyobb gáz felhasználójának minősíthető Szegedi Tudomány Egyetem újonnan lé-tesítendő, valamint korszerűsítésre tervezett intézmény hálózata.

A koncepciók platformosítása több – termálenergia bázisú – decentralizált, kaszkád rendszerű, mind műszaki, mind gazdaságossági szempontból hatékony hőellátó-rendszer megvalósítását teszi lehetővé. Így egy- egy termelő-visszasajtoló termálkútpár láthatja el az egyetem Tudományos és Információs Központja, Könyv-tára, Bölcsészkari épületegyüttese és Rektori Hivatala, illetve az új-szegedi kollégi-um-együttes, Biológiai Kutatólaboratórium, az MTA Biológiai Kutatóintézet, MÁV rendelőintézet, Gyermekkórház, a Városi Sportcsarnok és Uszoda, továbbá a Biopolisz Fejlesztési Pólus program keretében a tervezett új Déli híd szegedi hídfőjénél kialakí-tásra kerülő Science Park inkubátor házai, technológiai központjai, 1000 ágyas integ-rált klinikai tömbje, beteg-hotele, kollégiumai, rekreációs és kiszolgáló létesítményei épületegyütteseit. A szerény kapacitással jelenleg is üzemelő Székely sori termálkút komplex felülvizsgálatával, termelékenységének fokozásával, új visszasajtoló ter-málkút létesítése mellett, növelhető a geotermia részaránya a Székely sori és az Odesszai lakótelepek távhőellátó rendszereiben, valamint csatlakoztathatók a terüle-ten található önkormányzati iskolák, óvoda és bölcsőde.

További célterületet kínálnak a komplex épületgépészeti felújítások körében tervbe vett létesítmények: nyílt kút páros hőszivattyús technológia biztosíthatja az alap hőszükségletet a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskolában, a Móra Ferenc és Tápa Antal Szakközépiskolában, a Deák Ferenc Gimnázium-Krúdy Szakközépis-kola-Gedói Általános Iskola épületegyüttesében, illetve az egyetem Dugonics téri újjáépítendő központi épületében.


140

Így négy önálló termelő-visszasajtoló kútpárt magában foglaló termálkör kiala-kítása és négy szigetüzemű hőszivattyús hőtermelő bázis létesítése a cél. Az ily mó-don kinyerésre kerülő 18-20 MW hőkapacitás a hőpiacot jelentő – fent felsorolt – építmények kaszkád rendszerű „sorbakapcsolásával” kerülhet hasznosításra.

A projekt célja a szükséges megvalósíthatósági tanulmányok, energetikai-, hő- és vízgépészeti műszaki kiviteli tervek elkészítése, hatósági, szakhatósági engedé-lyeztetése, illetve a vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálatok elvégeztetése és mindezek kapcsán a teljes városra szóló geotermális műszaki fejlesztési koncepció kidolgozása, végül az engedélyes tervek alapján a teljes beruházás megvalósítása. A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI:

A jelenleg már elkezdett, és előreláthatólag szeptemberre befejezendő tervezési szakasz a szegedi beruházás esetében magában foglalja a nyolc „sekélykutas” – négy hőszivattyús hőközpont mellett, a négy nagymélységű (kb. 2000m) kitermelő és visz-szasajtoló kútpár, a kapcsolódó húsz hőközpont és mintegy 12 km-nyi távvezeték-rendszer hő- és vízgépészeti műszaki tervezését, a rendszer erősáramú energiaellátá-sának és a vezérlésnek (diszpécserközpont, hardver-szoftver ellátás, PLC telemecha-nikai távfelügyelet) tervezését is.

A környezeti hatásvizsgálatok mindkét esetben magukban foglalják a termálkutak- és geotermikus rendszerek telepítése esetén kötelező és szokásos víz-test-vizsgálatot, geológiai-, hidrológiai-, talajszennyezési-, talajmechanikai-, botani-kai-, zoológiai környezeti hatások vizsgálatát a létesítési és üzemeltetési beruházási szakaszokra is. Az engedélyeztetési eljárások pedig magukban foglalják a teljes kivi-teli terv tartalmára szóló vízjogi és környezetvédelmi létesítési engedélyek megszer-zését, a megfelelő közműegyeztetésekkel és szakhatósági állásfoglalásokkal.

A megvalósítási szakaszban tervezzük telepíteni a rendszer geotermikus víz- és hőellátását biztosítani hivatott kitermelő és visszasajtoló kútpárokat, hőszivattyús rendszereket, valamint az azokhoz kapcsolódó hőközpontokat és távvezetékrend-szert, valamint kiépíteni az érintett, és sorbakapcsolt ingatlan-rendszerek geotermi-kus fűtésre adaptált teljes épületgépészetét és vezérlő rendszerét is.

A termálkörök rövid leírása:

Belvárosi egyetemi épületek geotermikus hőellátása

Szeged belvárosának egyetemi negyedében centralizáltan elhelyezkedő Infor-mációs Központ, Bölcsészkari Épületegyüttes, Rektori Hivatal, Gyógyszerészeti Kar, Szakrendelő Intézet, Ságvári Iskolák és Klinikai Fűtőmű teljes, illetve részleges ter-


141

málenergiával való ellátása – fosszilis energiahordozó (földgáz) minél nagyobb ará-nyú kiváltására - a tervezett projektszakasz elsőszámú célterülete.

A projekt megvalósítása során a TIK melletti szabad területen lemélyítésre kerül egy 2200 m előirányzott talpmélységű termelő termálkút, amelyből 60 m3/h mennyi-ségű 90 °C-os hőmérsékletű termálfluid kerül kitermelésre. Egy NA 150-es méretű, előszigetelt, föld felszíne alá telepített, mintegy 1000 m nyomvonal hosszúságú távvezetékhálózatra fenti intézmények meglevő hőközpontjai kerülnek „felfűzésre”. A kút vize a távvezetéken keresztül látja el hővel a létesítményeket, korszerű lemezes hőcserélőkön keresztül és a használt, többször „lefűtött” termálvíz az utolsó fogyasz-tási helyhez közeli, arra alkalmas helyszínen lemélyítendő, két 1700 m talpmélységű visszasajtoló termálkúton át kerül a mélységi rétegekben elhelyezésre.

14. ábra: A belvárosi termálkör (a piros vonal mentén)

Újszegedi kollégium és kutatási épületegyüttesek

Az újszegedi városrészben található egyetemi kollégiumok, Biológiai Kutató Laboratórium, az MTA Biológiai Kutatóintézet, a városi Sportcsarnok és Uszoda, a Gyermekklinika és végül az Egészségtudományi Kar geotermiával való teljes, vagy részleges ellátása – földgáz kiváltási céllal – a tervezett projektszakasz fő célterülete.

A projekt megvalósítása során lemélyítésre kerül egy 2200 m előirányzott talp-mélységű termálkút az új Biológia Épületének szomszédságában, míg az 1700 m talpmélységű visszasajtoló termálkutak a Gyermekklinika mellett, illetve a régi ápólónő-képző udvarán nyerhetnek elhelyezést.


142

A kutakat összekötő termáltávvezeték (NA 150-es, 1500m nyomvonallal) a föld felszíne alatt „fűzi fel” fenti intézményeket. A termálhő átadása a létesítmények hőközpontjában kiépített, korszerű lemezes hőcserélőtelepeken keresztül történik.

A többször hasznosított termálvíz – a visszasajtolás előtt – kiválóan alkalmas az uszoda és sportcsarnok körüli járdák, parkolók és közterületek fagy- és hómentesítésére, a díszburkolatok alá telepített egyszerű műanyag csőkígyók segít-ségével.

15. ábra: Az újszegedi termálkör ( a piros vonal mentén)


143

A PROJEKT PÉNZÜGYI MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓI:

A projekt javaslattal érintett létesítmények összesített fűtési célú földgáz fel-használása és költség vonzata az alábbiak szerint foglalható össze:

Földgáz (m3/év) (GJ/év) Költség (br.Ft/év) - TIK 278.647 9.474 36.644.990 - Bölcsészkar I. 139.323 4.737 19.263.895 - Bölcsészkar II. 50.721 11.725 5.422.770 - Rektori Hivatal 101.212 3.441 11.310.618 - Gyógyszerészeti Kar 111.255 3.783 11.139.894 - Apáthy Kollégium 128.186 4.358 13.131.444 - I.Szakorvosi Rendelő 113.824 3.870 11.539.260 - Ságvári Iskola és Gimnázium 163.400 5.556 19.922.698 - Klinikai fűtőmű(részleges 2.276.552 77.403 189.575.428 Belvárosi Termálkör összesen: 3.363.120 114.346 317.950.997 (2781Ft/GJ) Földgáz (m3/év) (GJ/év) Költség (br.Ft/év) - TTK Biológiai Központ 282.318 9.599 28.673.690 - Hermann Ottó Kollégium 85.366 2.902 9.805.716 - Móra Ferenc Kollégium 133.031 4.523 14.308.854 - MTA SZBK 492.733 16.753 49.306.522 - Városi Sportcsarnok és Uszoda 471.512 16.031 49.790.158 - Gyermek Kórház 104.140 3.541 10.467.618 - MÁV Rendelő 68.281 2.322 6.923.556 - Egészségtudományi Kar 76.844 2.613 8.047.314 Újszegedi Termálkör összesen: 1.714.225 58.284 177.323.428 (3042 Ft/GJ) Létesítmények mindösszesen: 5.077.352 172.630 495.274.425

Az érintett intézmények kazánüzemi, fűtési célú villamos energia felhasználása és költség vonzata a következő:

Villamos energia (kWh/év) Költsége (br.Ft/év) - TIK 13.200 475.200 - Bölcsészkar I. 6.450 232.200 - Ságvári Iskola és Gimnázium 20.000 720.000 - Klinikai fűtőmű (részleges) 245.000 7.350.000 - TTK Biológiai Központ 14.500 522.000 - MTA SZBK 11.500 414.000 - Városi Sportcsarnok és Uszoda 14.500 522.000 - Gyermek Kórház 7.500 270.000 - Egészségtudományi Kar 5.500 198.000 Létesítmények összesen: 338.150 10.703.400

Tehát az intézmények fűtési költség vonzata mindösszesen (nettó): 505.977.825,- Ft/év. Ebből az egyetemi intézményi részesedés 448.328.111,- Ft/év.


144

Intézményi hőenergia beszerzés alakulása

A projekt javaslat megvalósulásával, a termál rendszer üzembe helyezésével a fogyasztók földgáz, illetve termál energia mérlege az alábbiak szerint alakul: Földgáz Termálhő felhasználás (GJ) Fogyasztás Kiváltás (m3) (m3) (GJ) - TIK - 278.674 9.474 8.527 - Bölcsészkar I. - 139.323 4.737 4.026 - Bölcsészkar II. - 50.721 1.725 1.466 - Rektori Hivatal - 101.212 3.441 2.925 - Gyógyszerészeti Kar - 111.255 3.783 3.216 - Apáthy Kollégium 1.030 127.156 4.323 3.675 - Szakorvosi Rendelő 1.471 112.353 3.820 3.438 - Ságvári Iskola 17.500 145.900 4.961 4.217 - Klinikai fűtőmű 1.863.611 412.941 14.040 11.934 Belváros összesen: 1.883.612 1.479.535 50.304 43.424 Földgáz Termálhő felhasználás (GJ) Fogyasztás Kiváltás - TTK Biológiai Központ. - 282.318 9.599 8.159 - Hermann Ottó Kollégium - 85.366 2.902 2.467 - Móra F. Kollégium - 133.031 4.523 3.845 - MTA SZBK 21.500 471.233 16.022 14.420 - Városi Sportcsarnok 182.754 288.758 9.818 8.836 - Gyermek Kórház 31.385 72.755 2.475 2.104 - MÁV Rendelő 10.242 58.039 1.973 1.776 - Egészségtudományi Kar 15.369 61.475 2.090 1.777 Újszeged összesen: 261.250 1.452.975 49.401 43.384 Projekt mindösszesen: 2.144.862 2.932.510 99.705 86.808


145

A projekt javaslat megvalósulásával az alábbi intézményi költség megtakarí-tás érhető el: 11. Táblázat: A projekt megvalósulásával realizálódó fosszilis energiahordozó és költségcsökkenés

Kiváltott földgáz

(GJ)

Kiváltott hasznos ener-gia ára (Ft/GJ)

Felhasználható termál energia

(GJ)

Költség csökkenés (nettó eFt)

TIK 9.474 3.424 8.524 29.186

Bölcsészkar I. 4.737 3.845 4.026 15.480

Bölcsészkar II. 1.725 2.724 1.466 3.993

Rektori Hivatal 3.441 3.039 2.925 8.889

Gyógyszerészeti Kar 3.783 2.724 3.216 8.760

Apáthy Kollégium 4.323 2.724 3.675 10.011

Szakorvosi Rende-lő 3.820 2.724 3.438 9.365

Ságvári Iskola 4.961 3.345 4.217 14.106

Klinikai fűtőmű 14.040 2.268 11.934 27.066

TTK Biológiai Kp 9.599 2.764 8.159 22.551

Hermann Koll. 2.902 3.174 2.467 7.830

Móra Kollégium 4.523 2.961 3.845 11.385

MTA SZBK 16.022 2.641 14.420 38.083

Sportcsarnok 9.818 2.916 8.836 25.766

Gyermek Kórh. 2.475 2.724 2.104 5.731

MÁV Rendelő 1.973 2.724 1.776 4.839

Eg.tud. Kar 2.090 2.724 1.777 4.841

Összesen: 99.705 Átl. 2.855,5 86.808 247.882

Vill.energia ktg. 10.703

Mindösszesen: 258.585

Tehát az intézmények jelenlegi fűtési költségének 51 %-a takarítható meg jelen-legi gáz ár mellett. Az egyetemi intézmények költség megtakarítása nettó 188.961 ezer Ft/év (42 %).

A projekt nettó 1,9 milliárd Ft beruházási költséggel, nettó 63 millió Ft/év üze-meltetési ráfordítás mellett 7-8 MW hőkapacitást és ~86 ezer GJ termál hőenergiát képes produkálni.


146

A projekt egyszerűsített megtérülési mutatója 10,17 év, belső megtérülési rátája 7 %, KEOP pályázat szerinti finanszírozási hiánya 30 % (570 Millió Ft). Sikeres pályá-zat esetén a saját forrás megtérülési mutatója 7 év.

A tervezett komplex program 9-10 év közé prognosztizált egyszerűsített megté-rülési mutatója gazdaságilag is a „még megfelelt” energetikai beruházások közé eme-li a projektet. A nettó jelenérték, vagy a belső megtérülési ráta alapján számított mu-tatók is alátámasztják a projekt létjogosultságát. 30%-os vissza nem térítendő beruhá-zási támogatás esetén 7 év alatti megtérülési mutató adódhat. HELYZETÉRTÉKELÉS:

A szegedi projekt jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének sza-kaszában van. A térség és a geotermikus kaszkádrendszerű energiahasznosítás min-taértékű projektje lehet. A beruházások kitermelő és visszasajtoló kútjai, hőközpontjainak technológiai megoldásai, hőszivattyú-rendszerei gyakorlati oktató-helyként és bemutató kitermelési-hasznosítási üzemekként szolgálják a 2008-től in-duló geotermikus technikus és szakmérnök felsőoktatási képzést, így a tapasztalatok beépülnek az oktatásba.

A projekt megvalósulhat tisztán egyetemi beruházásként 30 % körüli KEOP pá-lyázati támogatással kiegészített saját forrásból, vagy szakmai befektető bevonásával. Az utóbbi mellett szól a projekt beruházási költsége saját forrás hányadának kiváltá-sa, a projekt megvalósítási és üzemeltetési kockázatainak szakmai befektetővel való megosztása, valamint a hosszútávú működési garanciák biztosítása.

Szakmai befektető bevonása önálló projekt cég alakításával valósulhat meg, amelynek tulajdonosa lehet a KEOP pályázaton elnyert összeg erejéig az INNO-GEO Kft kb. 30 % tulajdoni aránnyal, valamint a BRUNNEN Hőtechnika Kft. - mint szakmai befektető partner - 70 % tulajdoni hányaddal. A beruházás így gyakorlatilag közvet-len egyetemi pénzbeli hozzájárulás nélkül épülhet meg. Ez esetben az egyetemi in-tézmények vonatkozásában - a projekt idegen tőkeköltségének megtérülési időszak-ára (20 év) – 20 % energia költség megtakarítás (nettó 90 millió Ft/év) prognosztizál-ható, valamint a projekt cégből származó osztalék jelentkezhet egyetemi bevételként.

A beruházás kb. 2,5 év alatt valósítható meg, de egy-egy termálkör önálló üzembe helyezésével a megtakarítás már korábban is jelentkezhet.

A beruházási szakaszra szakmai befektetők involválását javasoljuk, amely a későbbi projektek számára is mintaértékű, hosszútávon is működőképes finanszí-rozási rendszer kialakítását jelenti. Ez az önkormányzatok számára több jelentős előnnyel is bír. A szakmai befektetők bevonása egyúttal garanciát is nyújt, hogy mind a kivitelezés, mind a működtetés során a megfelelő műszerek és technikai megoldások lesznek alkalmazva, hiszen az magának a szakmai befektetőnek is jól felfogott érdeke. A fenti finanszírozási logika alapján célszerű olyan projektcégen


147

keresztül ellátni az üzemeltetést, amelyben tulajdonos az egyetem, az önkormányzat és a szakmai befektető csoport is, a befektetett összegek arányában. Az önkormány-zatok a beruházáshoz KEOP 4.1, 5.1, 5.2 forrásból legalább 30%-os támogatást nyerhetnek el, és egyben ez az összeg jelentené a részesedésüket a beruházásban. A megvalósuláskor az önrész arányában a bevételekből részesülnek, ráadásul jó-val a gázár alatti költségeken zöldenergiával láthatják el az intézményeik fűtését.


148

3.2.1.2. A hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszer tervezése és kiépítése

PROJEKTGAZDA:

Hódmezővásárhely város Önkormányzata




Magyar Termálenergia Társaság

„Euro-Energia” Energetikai Szaktanácsadó Konzorcium HÁTTÉR:

Célterületünk, Hódmezővásárhely geotermális adottságai közismertek, a város-ban sok évtizedes termál hasznosítási tapasztalat halmozódott fel. Az utóbbi évek geofizikai-hidrológiai-energetikai és térségfejlesztési kutatásaira egyaránt épülő stra-tégiák - felismerve ezt az adottságot – a térség húzóágazataiként a geotermikus hőhasznosítást, illetve az arra épülő ipart, az alternatív energiaforrásokat felhasználó agrártermelést (geotermikus melegházrendszerek), illetve a fürdőturizmust jelölte meg (Pl. NFT II., Dél-alföldi Régió – Biopolisz Koncepció, Geotermikus Iparfejlesztési Koncepció, Dél-alföldi Régió – ROP tervezet, Környezet- és Nanotechnológiai Regio-nális Egyetemi Tudásközpont – Geotermikus Prioritás). A térség fejlődésével jelent-kező fokozott energiaigényt az alternatív energiaforrások, és így elsősorban a világ-viszonylatban is jelentős mértékben rendelkezésre álló geotermikus energia fokozó-dó használatával is igyekeznek kielégíteni. Eljárt azonban az idő a kitermelt vízbázis víz- és hővisszapótlását nélkülöző, a vízadó rétegbe történő visszasajtolást mellőző (mint pl. a csak fürdőcélú-hasznosítások, vagy csak agrár célú) termálvíz-használat felett. Az EU-s szakpolitikák a kiemelési bírságok folyamatos emelésével határozot-tan arra szorítják a hévíz-kitermelőket, hogy a termálvíz-kitermelést komplex, min-den „csepp“ energiát kihasználó kaszkád-rendszerekbe foglalják, és hogy a víz- és energia-kitermelést megfelelő hidrológiai-geofizikai-geokémiai monitoring-rendszerrel ellátva végezzék – amely biztosítja a vízbázis védelmét, utánpótlását és megakadályozza lerablását, elszennyezését.

A RÉSZFELADAT CÉLJAI ÉS VÁRT EREDMÉNYEI:

Hódmezővásárhely rendezési terveiben szereplő intézményi felújítások és új be-ruházások alap hőellátását a geotermiára kívánják alapozni. Így két önálló termelő-visszasajtoló kútpárt magában foglaló termálkör kialakítása és két szigetüzemű hő-


149

szivattyús hőtermelő bázis létesítése a cél. Az ily módon kinyerésre kerülő 10-12 MW hőkapacitás a hőpiacot jelentő építmények (Hódtói távfűtőmű, Gimnázium, Gyógy-szálló, illetve Közösségi Ház, Múzeum, Művelődési Ház, Szakközépiskola és új Sportcsarnok) kaszkád-rendszerű „sorba-kapcsolásával” kerülhet hasznosításra.

A projekt célja a szükséges megvalósíthatósági tanulmányok, energetikai-, hő- és vízgépészeti műszaki kiviteli tervek elkészítése, szakhatósági engedélyeztetése, illetve a vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálatok elvégeztetése és mindezek kapcsán a teljes városra szóló geotermális műszaki fejlesztési koncepció kidolgozása, végül az engedélyes tervek alapján a teljes beruházás megvalósítása.

A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI:

A jelenleg folyamatban lévő, és előreláthatólag májusra befejezendő tervezési szakasz a hódmezővásárhelyi beruházás esetében magában foglalja két nagymélysé-gű kitermelő és visszasajtoló kútpár, valamint egy, a közüzemi ivóvíz hálózatra tele-pült hőszivattyú és egy sekély mélységű kútpárra telepített nyíltvizes (vagy zárt szondás rendszerű) hőszivattyú kialakítását. Valamint kapcsolódó hőközpontok és távvezetékrendszer hő- és vízgépészeti műszaki tervezését, a rendszer erősáramú energiaellátásának és a vezérlésnek (diszpécserközpont, hardver-szoftver ellátás, PLC telemechanikai távfelügyelet) tervezését is.

A környezeti hatásvizsgálatok minden esetben magukban foglalják a termálkutak- és geotermikus rendszerek telepítése esetén kötelező és szokásos víz-test-vizsgálatot, geológiai-, hidrológiai-, talajszennyezési-, talajmechanikai-, botani-kai-, zoológiai környezeti hatások vizsgálatát a létesítési és üzemeltetési beruházási szakaszokra is. Az engedélyeztetési eljárások pedig magukban foglalják a teljes kivi-teli terv tartalmára szóló vízjogi és környezetvédelmi létesítési engedélyek megszer-zését, a megfelelő közműegyeztetésekkel és szakhatósági állásfoglalásokkal.

A megvalósítási szakaszban tervezik telepíteni a rendszer geotermikus víz- és hőellátását biztosítani hivatott kitermelő és visszasajtoló kutakat, az azokhoz kapcso-lódó hőközpontokat és távvezeték rendszereket, valamint kiépíteni a nevezett intéz-mények hő hasznosító gépészetét is. A tervezett projektek fontos elemét képezi, hogy a visszasajtolásra kerülő fluidumok az épületek körüli közterületek (járdák, parko-lók, bevezető utak stb.) hó- és fagymentesítését is elvégzik, a szilárd burkolatok alá telepített csőkígyók közbeiktatásával.


150

A PROJEKT MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓI:

A tervezett komplex program 7-8 év közé prognosztizált egyszerűsített megté-rülési mutatója gazdaságilag is a jó energetikai beruházások közé emeli a projektet. A nettó jelenérték, vagy a belső megtérülési ráta alapján számított mutatók is alátá-masztják a projekt létjogosultságát. 30%-os vissza nem térítendő beruházási támoga-tás esetén 6 év alatti megtérülési mutató adódhat.

HELYZETÉRTÉKELÉS:

A hódmezővásárhelyi geotermikus projekt tervezési fázisa lezárult, jelenleg a KEOP pályázati anyagának beadása van folyamatban. A hódmezővásárhelyi geo-termikus beruházás mintaprojektje lehet a kaszkádrendszerű energiahasznosítás, valamint a kapcsolódó fagymentesítő épületgépészeti megoldások terén.

Fontos megemlíteni, hogy Hódmezővásárhelyen már vannak működő geoter-mikus rendszerek, a jelenlegi projekttel az önkormányzat az egyre növekvő fűtési költségterheit szeretné csökkenteni. Röviden összefogaljuk azokat a szempontokat, amely alapján az önkormányzat a geotermikus beruházás mellett döntött. Ezek a megállapítások (Dr. Lázár János, 2008) gyakorlatilag bármely a régióban található ön-kormányzat számára megfontolandóak.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának válasza az energia-piaci kihívásokra.

Az Önkormányzat saját gazdálkodásában: - Szerződéses viszonyokat áttekinti; - A villamos- és gázenergia beszerzésében központosít, koordinál; - Fogyasztási helyeket, igényeket állandóan ellenőrzi, felülvizsgálja; - Az energia beszerzés során együttes kiírás útján kíván árkedvezménye-

ket elérni; - A humán erőforrást folyamatosan erősíti; - Az önkormányzati befolyást erősíti a helyi szolgáltatóknál (pl. ügyfél-

szolgálat kialakítása); - Energiatakarékossági projekteket, fűtéskorszerűsítési projekteket indít

– RFV projekt 11 önkormányzati intézménynél, évi 16 MFt értékű gáz-megtakarítás (2006.)

– Közvilágítás-feszültségszabályozási projekt, évi 8 MFt értékű villamosenergia-megtakarítás (2006.)


151

Termálenergia további hasznosítása, újabb termálprojektek indítása – 2007-ben 2 db termálkút fúrása, eredmény: 800.000 m³-rel 52%-ról 25-

30%-ra csökken a helyi távfűtési szolgáltatás energiaigényének gázará-nya, kiadáscsökkenés 90 MFt/év

– Az Önkormányzat további 4 projekt keretében közel 2,1 Mrd Ft érték-ben tervez termálberuházást a 2008. évben

Az önkormányzati érdekeltségű önkormányzati közszolgáltatók saját energiaforrás létesítését dolgozták ki

– A csatornaszolgáltató a keletkező szennyvíziszapból biogáz fejlesztésé-vel technológiai fűtést biztosít a szennyvíztelepen

– A települési szilárd hulladékkezelő társaság a biogáz segítségével érté-kesítésre is alkalmas elektromos áramot termel a hulladéklerakó tele-pen

Segíti a megújuló energiahordozók felhasználására épülő ipar megjelenését Hódmezővásárhelyen

– A Biofuels Hungary Kft. 30 MrdFt-os beruházás keretében biodízel üzemanyagot előállító üzemet létesít Hódmezővásárhely Ipari Park te-rületén.

A megújuló energiahordozók közül priorítást biztosít a geotermikus energiahasznosítás-nak (termálprojektek), mellyel éves szinten 900.000 m3 gázenergia kiváltását kívánja el-érni.

A már működő hódmezővásárhelyi geotermikus rendszer rövid bemutatása: 10 db termálkút, termálenergiát, illetve használati melegvizet szolgáltat, melyből:

1. Gyógyvíz: a strandfürdő, kórház és kakasszéki gyógyintézet területén mű-ködik összesen 3 kút

2. Fűtési célú felhasználásra 3 termelő kút (Hódtó1 és 2, Mátyás u.) 3. Használati melegvíz: 2 kút 2800 lakás és közintézmények melegvíz ellátását

biztosítja 4. Visszasajtolás, jelenleg 2 üzemelő


152

16. ábra: A hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszer működő és tervezett elemei

A környezetvédelmi és a fenntartható hévízgazdálkodási szempontból is rend-kívül fontos Hódmezővásárhely vízvisszasajtoló rendszere, amely mintaértékű a ké-sőbbi beruházások számára.

A vízvisszasajtolás jelenlegi szakmapolitikai és törvényi rendezetlensége folytán a geotermikus energia elveszti megújuló jellegét, hiszen a „lefűtött” víz visszatáplá-lása nélkül a termálvízkészletek lerablása történik. A visszasajtolással fenntartható a termálvízadó rétegnyomása, illetve megszüntethető a felszíni hő-, és sóterhelés, amely legtöbbször súlyos problémákat okoz a felszíni víztestekbe való bevezetéskor, felborítva az ott található ökoszisztémák működését. De abban az esetben is gondot okoz, ha közüzemi csatornákba vezetik, hiszen ekkor a szennyvizet befogadó tisztító-telep költségei nőnek meg. A hódmezővásárhelyi visszasajtoló kutak gyakorlatban is azt mutatják, hogy visszasajtolással is költséghatékonyan (a jelenlegi és egyre drágu-ló gázárakhoz képest még így is lényegesen alacsonyabb költséggel) működtethetőek a geotermikus energiára alapuló rendszerek.


153

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a visszasajtoló rendszerek felépítését, tech-nikai és költség paramétereit (Kardos Sándor – Kurunczi Mihály). A visszasajtoláskor a következő technikai paraméterekre kell ügyelni:

1. A visszasajtoló kutat megfelelő helyre és mélységre kell telepíteni; 2. A kútszerkezet feleljen meg az optimális energetikai és hidrodinamikai elvá-

rásoknak; 3. Kiemelt jelentőségű a felszíni szűrés mellett a kút szűrési technológiája; 4. A lemélyítés során fokozott figyelem fordítandó a vízadó, illetve víznyelő ré-

tegek szennyezésének minimalizálására; 5. A szűrővázat kímélő hidraulikus lengéseket elkerülő üzemeltetési technoló-

gia alkalmazása; 6. Az üzemeltetési paraméterek folyamatos rögzítése; 7. A kút és a felszíni berendezések tervszerű és folyamatos karbantartása.

17. ábra: A hódmezővásárhelyi visszasajtoló rendszer technológiai sémája


154

A visszasajtolás költségvonzata Hódmezővásárhelyen: MFt -Tervezés, projekt előkészítés 6,5 -2000 m-es visszasajtoló kút ~200,0 -Szabványos kútfej vízgépházban 2,5 -Felszíni szűrőrendszer (10 patronnal) 7,0 -100 m3-es puffer tároló 9,0 -3 db visszasajtoló szivattyú 3,5 -Vízgépészeti szerelvények 3,5 -Áramellátási, vezérlési szerelvények 8,5 -Környezetbeillő kerítés, tereprendezés 3,5 -Üzembe helyezés, próbaüzem 1,0 ÖSSZESEN: 245,0 -Villamosenergia 6,40 Ft/m3 -Felszíni szűrés költsége 7,20 Ft/m3 -Felszíni karbantartás 3,00 Ft/m3 -Kút karbantartás 12,00 Ft/m3 -ÖSSZESEN: ~ 30,00 Ft/m3 ~230,00 Ft/GJ Amortizációs költség 30 éves élettartamra vetítve: 29 Ft/m3

A fenti adatokból megállapítható, hogy a visszasajtoló rendszerek a hosszútávú geotermikus energiaellátást biztosítják a vízadó rétegek nyomásának folyamatos biz-tosításával. Mindemellett a kitermelés káros környezeti hatásai is minimalizálódnak. A 30 forintos köbméterenkénti költség gazdaságosan belekalkulálható a teljes geo-termikus rendszer költségeibe.


155

3.2.1.3. A makói geotermikus kaszkád-rendszer tervezése és kiépítése

PROJEKTGAZDA:

Makó város Önkormányzata, Makó-Therm Kft.


Csongrád megyei Önkormányzat



Makó város termálenergia fejlesztési koncepcióját megalapozza a Dél-alföldi Régió kedvező geotermikus adottsága, amely kihasználásával hosszú távon az egyéb energiahordozókkal szemben jelentősen olcsóbb és káros anyag kibocsátástól mentes energia forrásként használható.

Tekintettel arra, hogy a SZTE Biopolisz fejlesztési hálózata felöleli a Dél-alföldi Régió termálenergia hasznosítási tárgyú fejlesztéseinek koordinációját, ezért a Makó városban megvalósításra váró termálenergia fejlesztések szakszerűsége, gazdaságos-sága és fenntarthatósága érdekében kapcsolódunk ehhez.

Jelenleg a városban energetikai céllal működik 3 db termálkút, melyből kettő a Makói Diósszilágyi Sámuel Kórház kezelésében és a Csongrád megyei Önkormány-zat tulajdonában áll, míg 1 db-ot vállalkozás üzemeltet tulajdonosként. Makó Város Önkormányzata tulajdonában lévő – és a városi Termál és Gyógyfürdő területén lévő - 2 kútból az egyik az ez évben megépülő tanuszoda épületének energetikai ellátása mellett a medencék fűtését, hőntartását végzi, míg a másik kizárólag gyógyvízként kerül hasznosításra.

A városi fűtőmű a Kelemen László utcán lévő 2300 m talpmélységű kutat üze-meltetett 2002-ig. Ezt azonban a magas só és fenol tartalma miatt le kellett zárni.

Makó városban jelenleg 772 lakás és 35 közintézmény fűtését és használati me-legvízzel történő ellátását végzi a jelenleg meglévő és Makó Város Önkormányzata tulajdonában lévő 2 db fűtőmű tisztán földgáz energia felhasználásával. A napjaink-ban egyre növekvő gázárak indokolttá teszik, hogy Makó városa alatt rejlő jelentős mennyiségű termálvíz hasznosítása kiváltsa a jelen projekt megvalósításával a városi intézmények, lakótelepek, valamint a városi Gyógy és Termálfürdő által felhasznált gázenergiát.


156

Makó Város Önkormányzata további két darab termálkút fúrását tervezi kizáró-lag energetikai felhasználás céljával.

Makó városban a távfűtő művet koncessziós szerződés keretén belül a Makó-Therm Kft üzemelteti. A koncessziós szerződésben a fenntarthatóság érdekében a tulajdonos az üzemeltető felé beruházási feladatokat írt elő, amely kiterjed a távfűtő rendszer, ezen belül a távvezetékek, valamint a fűtőművek rekonstrukciójára, vala-mint a földgáz használatának kiváltására alternatív energiával. Az előzőekben leírt beruházási feladatok finanszírozási okok miatt csak részben teljesültek.

RÉSZTVEVŐK KÖRE, TULAJDONI RÉSZARÁNYA, FINANSZÍROZÁS MEGOSZTÁSA: Makó város Önkormányzata meglévő 1 db kút 1/1 tulajdoni arány szerint tervezett 2 db kút 1/1 tulajdoni arány szerint Csongrád megyei Önkormányzat meglévő 2 db kút 1/1 tulajdoni arány. A PROJEKT CÉLJAI ÉS VÁRT EREDMÉNYEI:

Olyan komplex termálenergia rendszer kialakítása a célunk, amely XXI. századi színvonallal technológiai rendszerrel rendelkezik, illeszkedni tud a gyorsan változó tudományos, technológiai változásokhoz, környezetkímélő és nem utolsó sorban környezeti, intézményi, pénzügyi fenntarthatóságát tudományos eredmények igazol-ják.

A projekt segítségével közel duplájára növelhető a hasznosított geotermikus energia mennyisége további vízkivétel nélkül a környezeti terhelés minimalizálásá-val.

A fejlesztés eredménye kell legyen a geotermikus energia mezőgazdasági, tu-risztikai és balneológiai hasznosítása, a kommunális létesítmények fűtése, végül ré-giós technológia fejlesztő és innovációs transzfer hálózat működtetése. A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI:

1. Két darab 95-98 ˚C termálkút létesítése visszasajtoló kutakkal, meglévő 3 db termálkút visszasajtolásához szükséges műszaki feltételek biztosí-tása. A visszasajtolás megvalósításához elengedhetetlen a termálvíz homokkőbe történő visszajuttatási technológiájának kidolgozása, illetve hatékonyságának, gazdaságosságának igazolása.

2. A városi távhő ellátó rendszer 2 db fűtőműjének átépítése, korszerű szabályozó, monitoring rendszerrel működő hő-központtá alakítása (je-lenleg tisztán földgázzal üzemelnek) amelyek már alkalmasak a rend-


157

szer termálvízzel történő működtetésére. (Távlati cél: geotermikus hő-központok kialakítása termelő hő-szivattyús rendszerrel kombinálva.)

3. A meglévő termálvezetékek teljes körű rekonstrukciója illetve új veze-tékszakaszok kiépítése a meglévő rendszer bővítése érdekében, mely al-kalmas további intézmények, lakóépületek rendszerbe történő kapcsolá-sára.

4. A Gyógy és Termálfürdő fűtési és használati melegvízrendszerének a kialakítandó termálrendszerre való kapcsolása oly módon, hogy az al-kalmassá váljon a medencék gazdaságos melegítésére, hőntartására il-letve az épületek fűtésére is. Az alacsony entalpiájú termál-hő további hasznosítását jó hatásfokkal működő hőszivattyús rendszerrel kell megvalósítani.

5. Szakmailag jól képzett és műszaki háttérrel ellátott szaktanácsadói és monitoring tevékenységet ellátó team létrehozása.


Teljes megvalósulás esetén a termálenergiával termelt éves hasznosított hő-mennyiség előzetes számítások szerint: 170.000 GJ/év ez ~ 5,0 millió m3 földgáz egyenértéke. A projekt egyszerűsített megtérülési ideje: 5 év, a 30%-os állami támo-gatás lehetőségét is figyelembe véve ez az idő tovább csökken. Így a makói projekt a gazdaságilag gyorsan megtérülő energetikai beruházások közé sorolható.


A makói geotermikus beruházás átesett a tervezési és engedélyeztetési eljáráso-kon, 2008 augusztusában indítják el az első kitermelő kút kialakítását. Mivel az egyik alternatív energia decentrum Makón kerül kialakításra, egyértelmű, hogy a jelen projekt is szorosan kapcsolható az információs központ tevékenységi köré-hez.


158

3.2.1.4. A mórahalmi geotermikus kaszkád-rendszer tervezése és kiépítése

PROJEKTGAZDA:

Mórahalom város Önkormányzata






Célterületünkön, Mórahalom térségében, a magyar-szerb határon is átnyúló te-rület alatt a Kárpát-medence egyik legjelentősebb hévízkészlete rejtőzik. Az utóbbi évek geofizikai-hidrológiai-energetikai és térségfejlesztési kutatásaira egyaránt épülő stratégiák - felismerve ezt az adottságot – a térség húzóágazataiként a geotermikus hőhasznosítást, illetve az arra épülő ipart, az alternatív energiaforrásokat felhasználó agrártermelést (geotermikus melegházrendszerek), illetve a fürdőturizmust jelölte meg (Pl. NFT II., Dél-alföldi Régió – Biopolisz Koncepció, Geotermikus Iparfejlesztési Koncepció, Dél-alföldi Régió – ROP tervezet, Környezet- és Nanotechnológiai Regio-nális Egyetemi Tudásközpont – Geotermikus Prioritás). A térség fejlődésével jelent-kező fokozott energiaigényt az alternatív energiaforrások, és így elsősorban a világ-viszonylatban is jelentős mértékben rendelkezésre álló geotermikus energia fokozó-dó használatával is igyekeznek kielégíteni. Eljárt azonban az idő a kitermelt vízbázis víz- és hővisszapótlását nélkülöző, a vízadó rétegbe történő visszasajtolást mellőző (mint pl. a csak fürdőcélú-hasznosítások, vagy csak agrár célú) termálvíz-használat felett. Az EU-s szakpolitikák a kiemelési bírságok folyamatos emelésével határozot-tan arra szorítják a hévíz-kitermelőket, hogy a termálvízkitermelést komplex, minden „csepp“ energiát kihasználó kaszkád-rendszerekbe foglalják, és hogy a víz- és ener-gia-kitermelést megfelelő hidrológiai-geofizikai-geokémiai monitoring-rendszerrel ellátva végezzék – amely biztosítja a vízbázis védelmét, utánpótlását és megakadá-lyozza lerablását, elszennyezését.


159

A PROJEKT CÉLJAI:

Mórahalom rendezési terveiben szereplő teljes „Új Belváros“ (közhivatalok, közintézmények, üzletek, termál-lakópark), az ipari park és annak maradékhőjét hasznosító 2,5 ha területű, automatizált melegház-rendszer geotermikus fűtésrend-szerének megvalósíthatósági tanulmánya, energetikai-, hő- és vízgépészeti műszaki tervezése, szakhatósági engedélyezése, illetve kitermelési- és környezetvédelmi ha-tásvizsgálata, és mindezek kapcsán a teljes városra vonatkozó geotermális műszaki fejlesztési koncepció elkészítése. Továbbá az engedélyes tervek alapján a teljes beru-házás megvalósítása, nemzetközileg felügyelt kitermelés-monitoring rendszerrel. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK:

- Helyben lévő, importfüggetlen, a visszasajtolás eredményeként abszolút környe-zetbarát, megújuló energiaforrás bevonása Hódmezővásárhely energiahordozó struktúrájába.

- Évente 664 ezer m3 földgáz kiváltásával a káros emisszió csökkentése a városi körzetekben:

szén-dioxidból 1.155 t/év

szén-monoxidból 1.110 kg/év

nitrogén-oxidból 900 kg/év.

- A megvalósítási időszakban mintegy 50 fő, míg az üzemeltetés során kb. 6 fő fog-lalkoztatását biztosítja a projekt.


A jelenleg folyamatban lévő, és előreláthatólag májusra befejezendő tervezési szakasz a mórahalmi beruházás esetében magában foglalja egy kitermelő és vissza-sajtoló kútpár, a kapcsolódó két hőközpont és távvezetékrendszer hő- és vízgépészeti műszaki tervezését, a rendszer erősáramú energiaellátásának és a vezérlésnek (disz-pécserközpont, hardver-szoftver ellátás, PLC telemechanikai távfelügyelet) tervezé-sét is.

A környezeti hatásvizsgálatok mindkét esetben magukban foglalják a termálkutak- és geotermikus rendszerek telepítése esetén kötelező és szokásos víz-test-vizsgálatot, geológiai-, hidrológiai-, talajszennyezési-, talajmechanikai-, botani-kai-, zoológiai környezeti hatások vizsgálatát a létesítési és üzemeltetési beruházási szakaszokra is. Az engedélyeztetési eljárások pedig magukban foglalják a teljes kivi-


160

teli terv tartalmára szóló vízjogi és környezetvédelmi létesítési engedélyek megszer-zését, a megfelelő közműegyeztetésekkel és szakhatósági állásfoglalásokkal.

A projekt lényeges eleme, hogy a kitermelési és környezetvédelmi monitoring-rendszert a geotermikus energia közép- és hosszú távú kitermelésében szinten érde-kelt szerb féllel egyeztetett monitoring-terv és – metodika alapján végezzük.

A megvalósítási szakaszban tervezzük telepíteni a rendszer geotermikus víz- és hőellátását biztosítani hivatott kitermelő és visszasajtoló kútpárt, az azokhoz kapcso-lódó két hőközpontot és távvezetékrendszert, valamint kiépíteni az „Új Belváros” (Móra ÁMK és Kollégium; Óvoda és Bölcsöde; Colosseum Hotel; „Aranyszöm” Ren-dezvényház; „Tóth Menyhért” K.H.; Új polgármesteri Hivatal) negyed, és az ipari park geotermikus fűtésre adaptált teljes épületgépészetét, továbbá a csökkenő hőtartomány legalacsonyabb ágában a hulladékhőt is hasznosító 2,5 ha területű me-legházrendszer gépészetét is.

18. ábra: A mórahalmi geotermikus kaszkádrendszer


161


A projekt pénzügyi eredményét, gazdaságosságát a kiváltható gázköltségek üzemeltetési ráfordításokkal csökkentett értéke, illetve ennek a beruházási költsé-gekkel való összevetése, a megtérülési mutató mértéke határozza meg. A beruházás energiamérlegét az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

Földgáz Termálhő felhasználás (GJ) Fogyasztás Kiváltás (m3) (m3) (GJ) - Móra ÁMK 260 82.505 2.805 2.384 - Kollégium - 39.529 1.344 1.210 - Óvoda 2.467 26.180 890 756 - Colosseum körszálló - 256.853 8.733 7.860 - Polgármesteri Hivatal - 59.265 2.015 1.814 - Könyvtár 4.681 5.026 171 145 -Rendezvényház 12.480 12.549 427 384 - Összesen: 19.888 481.907 16.384 14.553 A projekt bevételei: Kiváltott Kiváltott Felhasználható Kalkulált földgáz hasznos termál energia projekt (GJ) energia ára (GJ) bevétel (Ft/GJ) (nettó eFt) -Móra ÁMK és kollégium 4.149 2.724 3.594 9.790 - Óvoda és Bölcsöde 890 2.724 756 2.059 - Colosseum Hotel 8.733 2.739 7.860 21.529 - Rendezvényház 427 2.572 384 988 - Könyvtár 171 2.881 145 418 - Új polgármesteri Hivatal 2.015 2.790 1.814 5.061 - Összesen: 16.385 2.738 14.553 39.845

A földtani adottságok ismeretében a tervezett termálkút teljesítménye (38oC-os hőlépcsővel) 2,65 MW. Az értékesíthető hőkapacitása 38.400 GJ. A földgáz beszerzési árát 3.000,-Ft/GJ-lal figyelembe véve a teljes projekt éves bevétele 115.200 E Ft.

Az átlagos költségek a geotermia hasznosításban jelenleg 1.600,-Ft/GJ körül adódnak (mely összeg a beruházás értékcsökkenésének felszámítását is figyelembe veszi), aminek eredményeként az összes éves működési költség 61.440 E Ft körül várható.

Ezen pénzügyi paraméterek alapján számolt eredmény mintegy 53.760 E Ft, ami 10,8 éves egyszerűsített megtérülési mutatót jelent.


162


A mórahalmi geotermikus energiaellátó rendszer kiépítése megtörtént. A beru-házás finanszírozását teljes egészében Mórahalom Város Önkormányzata biztosítot-ta, ez rendkívül ritka tekintve az önkormányzatok szűkös költségvetését, amiből egy ilyen volumenű beruházás ritkán oldható meg. A konstrukcióban azonban a szakmai kockázat jelentős, hiszen nem folyamatos innováción alapuló üzemeltetést végez az önkormányzat. A projekt mintaértékű, hiszen már működik és jól kiegészíti a Mórahalmi Információs Decentrum által nyújtott információkat a geotermikus ener-giahasznosítás témakörében.


163

3.2.1.5. Kistelek és térsége geotermikus energia felhasználásának tervezése, kiépítése

PROJEKTGAZDA:

Kistelek város Önkormányzata






Kistelek és térsége fokozott hangsúlyt fordít - a kedvező adottságaiból eredően- a megújuló energiák hasznosítására, ahol jelentős még kiaknázatlan geotermális po-tenciállal rendelkezik. A kistérség több települése rendezési tervén keresztül is köte-lezettséget, szándékot mutat a megújuló energiák, környezetbarát hasznosítására.

Az alább ismertetett projektek regionális és országos fejlesztési célokat is kielé-gítenek, hozzájárulnak az EU hosszú távú energiapolitikai stratégiájában 2010 évre elvárt megújuló energiahordozói felhasználási volumen és hányad növeléséhez, va-lamint a CO2 kibocsátásról szóló nemzetközi vállalások teljesítéséhez.

A Kárpát-medencében és kiemelten a Dél-alföldön jellemző a kontinentális le-mez elvékonyodása, amely a Kisteleki Kistérségben a földi átlagnál magasabb geo-termikus hőáram kialakulását eredményezi. Ez másfélszerese az európai kontinensen tapasztalható hőfluxusnak.

Kistelek térségében a nagy vastagságú üledékrétegek jól szigetelik az Alföld medencealjzatából felfelé áramló hőmennyiség útját, így a hőáram mérsékelt nagysá-gú, de a homokhátság központi területeihez viszonyítottan vastagabb üledékösszlet többlet hőakkumulációt tesz lehetővé. Erre a tényre alapozva jogosan merül fel a geo-termikus energia többcélú hasznosításának gondolata. A program előzményeként 2003-ban készült el az a 86 oC-os vizet kibocsátó termálkút, amelynek vize – a ter-málvíz visszasajtolási kötelezettsége miatt- kivezetésre került a Kisteleki Papfenyves erdőhöz, az ott megépült visszasajtoló kúthoz. (Maga a termelő termálkút a belvá-rosban készült el és egy környezetvédelmi és energiahasznosítási projekt részeként a termálvíz elsődlegesen fűtési és használati melegvíz előállítási célú hasznosításra került a város intézményeiben.)


164


Kisteleki Kistérség településeinek rendezési tervében szabályozott fejlesztési te-rületeken, több helyszínen a geotermikus energia többcélú hasznosítására kerül sor. A termálvíz több célú hasznosításán a felhasználás következő lehetőségeit értjük: pl.: fürdő célú, geotermikus villamosenergia termelés, épületek fűtése ill. melegvízzel való ellátása.


A rendezési tervben kijelölt és szabályozott fejlesztési területeken, így a Kistele-ki Ipari Park területén, az Agrár Logisztikai Parkban, továbbá a Papfenyves területén kijelölt termál turisztikai projekt helyszínén, új termelő termálkutak, valamint vissza-sajtoló kutak építése, fúrása. Ezen cél eléréséhez szükség van a projekthez kapcsoló-dó megvalósíthatósági tanulmány, műszaki tervdokumentáció, szakhatósági engedé-lyek ill. környezetvédelmi hatásvizsgálat elkészítésére. A Kistelek határában elterülő Papfenyves területén tervezett Termál és Pihenőpark megvalósításában fontos sze-rephez jut a geotermikus energia, hiszen az itt felépítésre kerülő termál falu épületei-nek fűtését és melegvízzel való ellátását is termálvízforrásból kívánjuk megoldani. A programot Kistelek Város Önkormányzata fő fejlesztési feladatának tartja.

A beruházást 4 ütemben végezték el:

- 0. ütem: A termál termelőkút kialakítása - I. ütem: A termélfürdő és a tápvezeték kialakítása - II. ütem: Geotermikus közműrendszer és hőközpontok; visszasajtoló kút;

termelő és visszasajtoló rendszer; a kapcsolódó gépészet kivitelezése - III. ütem: A másodlagos hévízhasznosításra épülő tevékenységek

(Termélfüdő, üvegházak) energiaellátásának kiépítése

Az új termelő és visszasajtoló kutak tervezésével, elkészülésével párhuzamosan meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy milyen módon alakítható ki Kisteleken a geotermális háló, amely magában foglalja a lakossági felhasználás lehetőségét is. A fentiekben ismertetett geotermikus hálózatban fontos szerep jut a hálózathoz szerve-sen kapcsolódó geotermális hőközpontoknak, amelyek segítségével a termálvíz lefű-tése végezhető el.

Balástya teljes településén – az intézményi és lakossági - fűtési rendszerek ter-mál energiára történő átalakítása, valamint kertészeti projektekhez kapcsolódó hasz-nosítása. A már meglévő Balástyai termálkutak kapacitása képes fedezni jelen projekt geotermális vízigényét.


165

Kistelek város és kistérsége intézményeinek hőenergia – fűtési, használati me-legvíz – ellátását megújuló geotermikus energiahordozóra alapozott távhőellátással szándékozik megvalósítani, az egyébként is rekonstrukcióra szoruló, egyre költsége-sebb egyedi vezetékes földgázellátást átváltani, energetikailag jobb hatásfokú, kör-nyezetkímélő rendszerre. A kistérségi települések intézményrendszerének geotermi-kus fűtésének megteremtéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány, műszaki tervdokumentáció, szakhatósági engedélyek ill. környezetvédelmi hatásvizsgálat elkészítése megtörtént. HELYZETÉRTÉKELÉS:

A Kisteleki beruházás KIOP támogatási forrás igénybevételével önálló önkor-mányzati önrész biztosításával megvalósult. Működő, kaszkádrendszerű, a geoter-mikus energiát teljes hőspektrumában hasznosító, turisztikai célokat is megvalósí-tó projektként a megyei geotermikus rendszerek mintaértékű bemutatóhelyeként szolgálhat.


166

3.2.1.6. A csongrádi termál-közműrendszer tervezése és kiépítése

PROJEKTGAZDA:

Csongrád város Önkormányzata


Csongrádi Városi Víz és Kommunális Kft



Csongrád város területén üzemelő termálrendszerek jelenlegi állapota:

1. Csongrád gyógyfürdő termálrendszere (1db 1091m mélységű termálkút, je-lenleg kitermelt víz hőfoka 42 – 43oC). A kút gyógyvíz minősítésű, de ener-getikai célú vízfelhasználás is van medencék vizének melegítésére, épületek fűtésére. A kútból a vízkitermelés gravitációs úton történik, tároló medencés gyűjtés utáni nyomásfokozó rendszerrel, illetve a medencék irányába köz-vetlen bevezetéssel. A kúton a kútfej korszerűtlen, a kitermelés nem teszi le-hetővé a vízigényekhez igazodó szabályozást, nincs kiépített mérő – sza-bályzórendszer. A többirányú hasznosítás és szabályozás hiánya miatt csúcsvíz-igények kielégítése nem biztosított. Korábbi fejlesztési tervek alap-ján elképzelés volt a Bökényben üzemelő termálkúttal való összekötése a fürdő termálrendszerének, ami kettős célú: (1) a bökényi termálkút fűtési cé-lú felhasználása után a visszatérő víz további hasznosítása, (2) fürdő meleg-víz-ellátási igényének biztonságosabbá tétele, költségcsökkentés.

2. Bökényi városrész fűtését ellátó termálrendszer: a városrészben épült tömb-lakásokból 517 van távfűtési rendszerben ellátva. A rendszer ellátása eredeti-leg központi kazánházon keresztül történt földgáz üzemű kazánokkal. 1986 – 87 évben állami fejlesztési támogatással épült a rendszer termál-fűtési energia hasznosításához 1db 2094,5m mélységű termálkút, melynek a fúrás-kori vízhozam jellemzői szabad kifolyáson 70m3/óra vízhozammal 70 oC-os hőmérsékletű termálvíz. A termál rendszerre, a kazánház előtt került rácsat-lakoztatásra egy iskola és egy egészségház, amik saját kazánházzal is ren-delkeznek. 1996-ban a város szerződést kötött a GEOPOWER KFT-vel azzal a céllal, hogy a kút vízhozamát megnövelve az így keletkező többlet hő-mennyiséget a városközpont területén 16 intézmény és 180 tömblakás fűté-sére hasznosítja. Számítások szerint ezzel évente 600–800 ezer m3 gázmeny-


167

nyiség megtakarítás érhető el. Ennek érdekében megépült több, mint 2.500m fűtési távvezeték - előremenő – visszatérő -, és hőcserélők beépítésével a rendszerbe 5 közintézmény lett csatlakoztatva. A vállalkozó által végzett kútátalakítások azonban nem biztosították a szükséges vízmennyiséget, így az új rendszer teljeskörű üzemeltetése megfelelő mennyiségű termálenergia hiányában nem volt biztosítható. A kút vízhozama és hőmérséklete a 2002-es évre olyan mértékben lecsökkent, hogy a Bökény városrész ellátása is ve-szélybe került. Ezért a kutat a tulajdonos Önkormányzat felújíttatta. A felújí-tás eredményeként a kút vízhozama 80m3/óra 80 oC, volt, a kitermelt víz hőmérséklete a 2006–os évtől viszont folyamatosan csökkent, jelenleg 68-69oC. A termálrendszer csurgalékvizének hőtartalma az ennek hasznosításá-ra kiépített kertészeti telepen történik, ahol 10-15 fő foglalkozatását biztosít-ja.


Csongrád rendezési terveiben szereplő bökényi városrész, tervezett új létesít-ményeknek és városközponti közintézményeket érintő hőigény gazdaságos, bizton-ságos, környezetvédelmi szempontokat is kielégítő kiszolgálása. A kialakítandó ter-málközmű-rendszer biztonságos üzemet biztosít a fenti létesítmények kiszolgálásá-ban, lehetővé téve a maradék hő mezőgazdasági célú hasznosítását is. Ehhez szüksé-ges a meglévő rendszer felülvizsgálata, fejlesztése, új termálkút és visszasajtolókút létesítése, meglévő rendszer tulajdonviszonyainak rendezése, műszaki és engedélyes tervek elkészíttetése, engedélyeztetés és a megvalósítás. A cél az EU-s szakpolitikák-hoz igazodva a termálvíz komplex energiahasznosítása, víztakarékosság, ennek ér-dekében megfelelő hidrológiai-geofizikai-geokémiai monitoring-rendszer megvalósí-tása, víz-visszasajtolási lehetőség kihasználása, amely biztosítja a vízbázis védelmét, utánpótlását és megakadályozza elszennyezését.


A projekt megvalósulása esetén évi 800.000 m3 földgáz váltható ki. Ezzel évente kb. 57.000.000 Ft takarítható meg. A tervezett beruházási költséget és a 30%-os állami támogatást figyelembevéve a beruházás egyszerűsített megtérülési ideje 7 évnek adódik.


Csongrád Város Önkormányzatának geotermikus energiahasznosítási projektje jelenleg pályázati fázisban van. A csongrádi projekt megvalósulásakor a megyében egyedi információt fognak nyújtani a már kialakított, de felújításra és korszerűsí-tésre szoruló rendszereknek, valamint a geotermikus kaszkádrendszerek utólagos kialakításának témakörében.


168

3.2.1.7. A szentesi termál csurgalékvizek geotermikus energiahasznosítása

PROJEKTGAZDA:

Szentes Városi Önkormányzat HÁTTÉR:

Szentes Város területén található termálkutak hasznosítása széleskörű. Többsé-gük termálvizét melegház rendszerekben hasznosítják, de jelentős mértékű a turiz-musban, a sportban, a gyógyászatban és a távhő rendszerekben való hasznosítás is. Az egységes városi távfűtő rendszer csurgalék termálvizével másodlagos hasznosí-tásként a városi strand és sportuszoda melegvíz ellátását és fűtését oldjuk meg. Az innen elfolyó termál csurgalékvíz hőmérséklete azonban bizonyos időszakokban még így is 26-35 °C közé tehető. A PROJEKT CÉLJAI ÉS VÁRT EREDMÉNYEI:

A projektnek célja egyrészt a termál csurgalékvíz geotermikus maradvány-energiájának energetikai hasznosítása, összegyűjtése és minimális hőfokra történő lehűtése. Másrészt a fúrandó termálkút mélyebb rétegéből kitermelt termálvíz hasz-nosításával minimálisra csökkenteni a városi hőszolgáltató földgáz elégetéséből ke-letkező káros-anyag kibocsátását. Továbbá a magasabban fekvő rétegéből kitermelt termálvizet a Strandfürdő sport és fűtési célra használná fel. A projekt eredménye egyes középületeink a geotermikus hővel történő kifűtése, mely fosszilis energiahor-dozók kiváltását eredményezi. A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI:

A strandi termálkút fúrása és a Tiszába vezető csurgalékvíz nyomócső vezeték kiépítése vízjogi létesítési engedélyezési szakaszban van. A csurgalékvíz nyomócső kapacitás adatai lehetővé teszik azt, hogy az elérhetőségi körzetében található, Csongrád Megye Önkormányzata tulajdonában lévő termálkutak csurgalékvizét is fogadni tudja, így a Kurca csatorna termál csurgalékvízzel történő szennyezését is meg tudja szüntetni.

A termál csurgalékvizek geotermikus energia tartalmának hasznosítására szol-gáló hőcserélős- hőszivattyús rendszerek teljes tervezési és engedélyezési folyamatát úgy kell megkezdeni és lebonyolítani, hogy figyelemmel kell lenni a fenti vizek foga-dására is. A pályázási és közbeszerzési folyamatok után kerülhet sor a műszaki léte-sítmények kiépítésére és üzembe helyezésére, egy vagy több ütemben és szakaszban.


169

DUPLA CSÖVEZÉSŰ, KETTŐS HASZNOSÍTÁSÚ ÚJ TERMÁLKÚT LÉTESÍTÉSE:

Jelenleg van vízjogi létesítési engedélyezési szakaszban egy a Strandfürdő terü-letén létesítendő termálkút fúrása. Ez egy duplacsövezésű termálkút lenne, amely két vízadó rétegszintet érintene a kitermelést tekintetében. A fölső vízadó réteg egy ala-csonyabb hőtartalmú az alsó vízadó réteg pedig egy magasabb hőtartalmú termálvi-zet biztosítana a város részére. A két rétegből kinyert termálvízet a turizmusban, a sportban és a távhő rendszerekben hasznosítanánk. A mélyebb rétegből kinyert ter-málvizet szigetelt távvezetéken kell betáplálni a távhőszolgáltatás rendszerébe. KÜLSŐ TERMÁLKUTAK CSURGALÉKVIZÉNEK ÖSSZEGYŰJTÉSE, HASZNOSÍTÁSA:

A jelen állapot szerint Szentes területén lévő termálkutak és a meglévő távveze-ték rendszer elhelyezkedése alapján 6 db termálkút csurgalékvizét tudnánk a szente-si Strandfürdő területére összegyűjteni.

Szentes Város Szolgáltató Kft:

2 db termálkút csurgalékvizét a meglévő szigetelt távvezetéken aka-dálymentesen el tudja juttatni a Strandfürdő területére. Mg.-i kutató intézet:

1 db termálkút csurgalékvizét a meglévő szigetelt távvezetéken aka-dálymentesen el tudja juttatni a Strandfürdő területére. Szentesi Strandfürdő:

Az engedélyezés alatt álló ter-málkút a Strandfürdő területén he-lyezkedik el. Csurgalékvizeinek keze-lése, továbbhasznosítása a Strandfürdő területén valósulna meg.

Szentes Városi Kórház és Rendelőintézet:

2 db termálkút csurgalékvizét a kórház területén összegyűjtve a SZVSZ KFT. meglévő szigetelt távvezetékébe belevezetve, el lehet juttatni a Strand-fürdő területére. A csurgalékvíz bele-vezetése a meglévő távvezetékbe mű-szaki átalakításokat igényel. A Strand-fürdő és a Kurcaparti fűtőmű között távvezeték bővítés szükséges /350-400fm/, mivel a megnőtt termálvíz mennyiségét nem tudja elvezetni a je-lenlegi távvezeték, a csődimenziójából adódóan.


170


A projekt pénzügyi eredményét, gazdaságosságát a kiváltható gázköltségek üzemeltetési ráfordításokkal csökkentett értéke, illetve ennek a beruházási költsé-gekkel való összevetése, a megtérülési mutató mértéke határozza meg.

Az új termálkút vizének hasznosítása 4.2 MW, hőkapacitása 70.000 GJ, míg a hőszivattyúk által hasznosított 2.4 MW, hőkapacitása 36.780 GJ, tehát összesen 106.780 GJ hő-termelést jelent. Ezen hőmennyiség értékesítési összege a jelenlegi földgáz beszerzési árát figyelembe véve 320.340.000 Ft-ot eredményez. Geotermikus energia felhasználásánál az éves működési költség 1650 Ft/GJ körül várható, amely 176.187.000 Ft-ot eredményez. Tehát a projekt megtérülési ideje 3,8 évre tehető. HELYZETÉRTÉKELÉS:

A projekt még jelenleg a tervezési szakasz előtt áll, hiszen több olyan probléma merült fel, ami a támogatási rendszer hiányosságaiból is adódik. Ilyen például, hogy az egymás után kapcsolt létesítmények külön-külön más-más pályázatok beadására jogosultak, azonban költséghatékony és hosszútávú működésük csak egy rendszert alkotva oldható meg, így egy pályázatban kell igényelni a beruházáshoz szükséges támogatást. Ez a jelenlegi pályázati rendszerben nem támogatható, hiszen csak az egyes részegységek beruházási költségei finanszírozhatóak. A Csongrád Megyei Önkormányzat fontos feladat lenne elérni a megfelelő politikai fórumokon, hogy az összetett, kaszkád rendszerű geotermikus beruházásokra is megfelelő támoga-tási feltételeket alakítsanak ki a pályázatok meghirdetésekor.


171

3.2.1.8. A csanyteleki hőszivattyús geotermikus közműrendszer

PROJEKTGAZDA:

Csanytelek Önkormányzata


Csongrád város Önkormányzata HÁTTÉR:

Az utóbbi egy - másfél évtized demográfiai mutatói (a település lélekszámának lassú, de határozott csökkenése), valamint az energia árak folyamatos növekedése hatványozottan hátrányos helyzetbe hozza a vidék önkormányzatait, így Csanytelek község önkormányzatát is.

A lakosságszám csökkenés következtében az intézményeink (iskola, óvoda) lét-száma csökken, egyszerre vonva maga után a fajlagos költségek emelkedését, vala-mint a költségvetési finanszírozás csökkenését, melynek következtében egyre keve-sebb pénz juthat fejlesztésekre.

A folyamatos energiaár emelkedés további olyan terheket ró önkormányzatunk-ra, melyek elviselése egyre nehezebb az egyébként is szűkös pénzügyi lehetőségek miatt. Jelen helyzetben megállapítható, hogy az önkormányzat és intézményei dologi költségeinek 30 %-át teszi ki az energia ráfordítások (elektromos, illetve gáz energia), amelyek árának várható növekedése okán ez az arány akár 50 % fölé is emelkedhet belátható időn belül.

A Csanyteleken hajtatott virág, és zöldségtermeléssel foglalkozók is egyre na-gyobb versenyhátrányba kerülnek a folyamatosan emelkedő fűtésköltségek miatt.

A fentiek egyértelműen indokolják olyan alternatív energiaforrások kiaknázási lehetőségét, amely - függetlenül a településen lakók lélekszámától, intézmények ki-használtságának mértékétől - költséghatékonyan biztosítani képes az egyébként köte-lezően ellátandó önkormányzati feladatokat (közintézményi fűtés). Éppen ezért fo-kozottan figyelnünk kell az alternatív energia nyerési lehetőségek felkutatása, amely természetesen a település földrajzi elhelyezkedésének függvényében a leggyorsabban megtérülő, ezáltal a leghatékonyabb alternatíva lehet.


172


Célunk a Csanyteleki Önkormányzat által működtetett valamennyi intézmény (Általános Iskola, Remény Gondozási Központ, Rendőrség, Orvosi Kombinát, Napköziotthonos Óvoda, Faluház, Polgármesteri Hivatal) fűtésrendszerének geo-termikus hőt hasznosító, zárt hőszivattyús rendszerrel való ellátása – kis mélységű (500-700 m) kútból.

A hőszivattyús rendszer maradék hőenergiáját a tervezendő (abszorpciós elven működő) hűtőház működtetésére, valamint melegházas agrárgazdálkodás támogatá-sára lehet felhasználni.


Kis talpmélységű (500-700m) fúrásból „táplálkozó“ hőszivattyús rendszerszerű működtetése gyakorlatilag valamennyi önkormányzati intézmény fűtését megold-hatná. Projektünk fő tevékenységét e hőt adó fúrólyuk tervezése és telepítése, és an-nak hőpotenciálját hasznosító hőszivattyús rendszer tervezése és kiképzése jelenti.

További feladatként jelentkezik az abszorpciós elven működő hűtőház „nega-tív“ rendszerű hőszivattyús gépészetének, illetve a fenti közintézmények hőellátórendszereinek cseréje, és a hőszivattyús technológiával kompatibilis fűtő-rendszerek kiépítése. A PROJEKT MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓI:

A projektben 8-10 éves megtérülési idővel kalkulálva, 2007 energiaárszinten évi 35-40%-os energiaköltség-megtakarítás prognosztizálható. HELYZETÉRTÉKELÉS:

A Csanyteleki geotermikus beruházás jelenleg a tervezési fázis előtt áll. A pro-jekt megvalósulásakor alkalmassá válik a hőszivattyús rendszerek közületi és ag-rár hasznosításának témakörében való részletes tájékoztatási feladatok ellátására is.


173

3.2.1.9. Geotermikus technológia-fejlesztési klaszter program


Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány (GEKKO)

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar (SZTE) A PROJEKT CÉLJAI ÉS VÁRT EREDMÉNYEI:

A projekt célja olyan technológia-fejlesztő hálózat és központ létrehozása, vala-mint effektív hálózatmenedzsment felállítása, mely képes a geotermiával kapcsolatos régiós fejlesztések koordinálására, a gyakran ellentétes gazdasági, technológiai és környezeti szempontok közötti optimális egyensúly kialakítására. Képes továbbá a kutatóhelyek és a felhasználók közötti innovációs fejlesztések, illetve igények közve-títésére, a geotermikus energiát hasznosító ágazatok, cégek, önkormányzatok számá-ra szaktanácsadási tevékenység végzésére. A hálózat feladata továbbá a geotermikus hő- és vízkitermelés régiós kitermelési és környezeti monitoringja is (valamint a kész-letek hidrodinamikai transzport és tároló-modellezése is) a hosszú távú fenntartható-ság érdekében. A várt eredmény: létrehozott technológia-fejlesztő hálózat és köz-pont, valamint hatékony hálózatmenedzsment, amely felügyeli és koordinálja a tech-nológia- és innováció-transzfert, szaktanácsadói hálózatot és kitermelési-környezeti monitoring-rendszert működtet. A PROJEKT ELŐKÉSZÍTETTSÉGE:

A projekt tevékenységeit elindították már 2007 első felében: Baross program (A) támogatásával régiós hatáskörű hidrogeokémiai labor kiépítését kezdtük meg a Sze-gedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén. Interreg támogatással pedig megvalósult az első nemzetközi (magyar-szerb), közös területen fekvő termálmezők részlete hidrogeológiai vizsgálata (B). A programok fontos iniciálók lehet a régió geotermikus iparára épülő kutatás és innovációs tevékenysé-gek elterjesztésében. Röviden ismertetjük a már megvalósult programokat.

(A) A BAROSS PROJEKT CÉLJAI ÉS INNOVÁCIÓS TARTALMA: Átfogó cél:

A projekt távlati célkitűzése, hogy összehangolt szféraközi közép- és hosszú tá-vú tervezéssel, innovatív, a helyi tudásbázisra építő technológiai megoldásokon ke-resztül fenntarthatóan, gazdaságosan és környezetbarát módon, optimálisan hasz-


174

nálhassa ki a nemzetgazdaság, a központi, önkormányzati, vállalkozói és befektetői szféra a Dél-alföldi Régió páratlan geotermikus víz- és energiatartalékait. Közvetlen célkitűzések:

Az átfogó távlati célok felé tett első lépésként olyan regionális hatáskörű szak-mai szolgáltató- és innovációs transzfer-hálózatot kívánunk kiépíteni, és konkrét hasznosítható eredményeket produkáló közös kutatási-fejlesztési-tervezési-alkalmazási tevékenységek során „bejáratni”, amelyben régiónk geotermikus hasz-nosításban érdekelt és érintett cégei, vállalkozói, befektetői, intézményei, önkor-mányzatai gyorsan, célzottan és ellenérdekeltségek nélkül juthatnak hozzá a régiós tudásbázisra épülő, geotermikával kapcsolatos, és gazdaságosan hasznosítható kuta-tás-fejlesztési eredményekhez, technológiai innovációkhoz. A régiós K+F szektor szakmai kompetenciáját képviselő tudományos intézeteket, szakembereket, szakér-tőket, valamint a hasznosítói oldal képviselőit tematikus klaszterekben kötjük össze, így célzottan, szakértői támogatással és kutatás-fejlesztési háttért is biztosítva indít-juk meg a tervezés-orientált kommunikációt és kooperációt közöttük. A felhasználói oldal tervezési, befektetési és technológia-fejlesztési igényeit, illetve a K+F szektor szakmai kompetenciáját és technológiai innovációit közös műszaki-beruházási-környezetvédelmi tervek, tanulmányok, illetve a geotermikus hasznosítást érintő térségfejlesztési-gazdaságélénkítő koncepciók, stratégiák kidolgozása közben, eset-orientáltan foglaljuk szakmai keretbe és áramoltatjuk kétirányúan. A projekt innovációs tartalmaként 3 régiós innovációs technológiai újítást

- A: gyorstesztelésre képes hidrogeokémiai kontroll-labor felszerelése röntgen-fluoreszcens analizátorral,

- B: új típusú termoelemek, - C: RepSim termálvíztároló repedéshálózat-modellezés

fejlesztünk tovább és tesztelünk. Ezek közül kettőnek (B, C) az alapelve a régió tu-dásközpontját jelentő Szegedi Tudományegyetemen született meg; ezek gazdasági haszonnal közvetlenül felhasználhatók a régiós geotermikus energia-kitermelésben, és lehetővé teszik a fenntartható termelés tervezését, egyben biztosítják annak költ-séghatékonyságát. Az új típusú termoelemek nagyságrendileg magasabb hőcserélő kapacitással rendelkeznek laboratóriumi körülmények között, így piacosítható kifej-lesztésük forradalmasíthatja a felszíni hőenergia-kinyerést, amely jelentős piacbefo-lyásoló tényező lehet. A RepSim termálvíztároló modellező program (C) geotermikus körülményekre való adaptálásától pedig mindenképpen új piaci szegmens megjele-nése várható: a kőolajiparban már sikerrel vizsgázott algoritmusra épülő modellező eljárás, bizonyos készlettárolók modellezése esetén ellenőrző kutak fúrásának tízmil-liós nagyságrendű költségeit spórolhatja meg. Az (A) innovációs fejlesztés által meg-


175

valósított termálvíz-kitermelés kémiai monitoringja pedig sem környezetvédelmi szempontból (kitermelt vizek szennyező hatása), sem pedig a fenntartható termálvíz-kitermelés jövője (az időben változó összetételű kitermelt vizek) szempontjából nem halogatható tovább. Ez hosszútávon a régió életminőség-javításának záloga: a belát-ható 20-30 éves jövőben minden bizonnyal olyan vízbázisokat is termelni kényszerü-lünk majd, melyeket jelenleg kirabolunk vagy szennyezünk. A műszerbeszerzéshez az SZTE 12 M Ft önrészt is biztosít. Mindhárom technológiai innováció 100%-os szel-lemi hozzáadott értéket jelent a régiós geotermikus hasznosítás-tervezésben, és a ki-termelés monitoringjában.

Innovációs kezdeményezésként a tematikus klaszterek a geotermikus hasznosí-tás összes lehetséges ágazatát és az azokhoz kötődő technológiai területeket illetve környezetvédelmi feladatokat felölelik (ld. a csatolt matrixban), és így 6, a régióban eddig nem létező, kutatói-szakértői támogatással működő tematikus tervező fórumot hozunk létre az

1. Fenntartható termálkitermelést megalapozó tervezés és technológia-tervezés (fenntartható termálvízkitermelés, tároló repedezettség-vizsgálat, optimálisan sorbakötött hőhasznosítási rendszerek, száraz CH-kutak hasznosítása stb.),

2. A termálkitermelés környezetvédelmi-geokémiai monitoringja (termálvízkémiai szakértés az új geokémiai labor kontrolleredményeit használva),

3. Hőszivattyús hasznosítást megalapozó tervezések, 4. Hő- és áramerőművek telepítését megalapozó tervezések, 5. Kitermelési technológiák optimális kiválasztásának szakértői támogatása, 6. Felszíni energiakinyerés optimalizálása (új típusú termoelem használattal is)

témakörökben.

A tematikus kutatási-szakértői klaszterek kialakítása-beüzemelése során közös K+F produktumok is születnek majd kísérleti projektként, amelyek közvetlen gya-korlati hasznukon túlmutatóan a klaszterek együttműködésének teszt-területei is egyben: 3 geotermikus műszaki terv, hőhasznosítási vagy környezetvédelmi hatásta-nulmány, az igénytől függően. A felhasználói oldal igényeire fókuszálva, a projekt technológiai innovációinak hasznosulását és a terület geotermikus lehetőségeit egy-ségben kezelve négy másik tematikus klasztert is felállítunk, amelyben a közös mun-kát térségfejlesztő-turisztikai-gazdasági élénkítő szakkompetenciával rendelkező szakértők támogatják, koordinálják, vagy adott esetben végzik.

A négy tematikus klaszterben

- (1: Geotermikus hasznosítás a kistérségi-önkormányzati fejlesztési koncepci-ókban;

- 2: Fürdőturizmus és balneológia kapacitásbővítés; - 3: Közös reklám- és promócióstartégia-tervezés a geotermikus hasznosítás-

ban; - 4: Befektető-vonzás szakértői támogatása a geotermikus hasznosítással kap-

csolatosan)


176

nemcsak információcsere, közös tervezés, stratégiaalkotás zajlik, hanem 4 közös terv, tanulmány vagy stratégia is születik majd piloz-projektként, amelyek közvetlen gya-korlati hasznukon túlmutatóan a klaszterek együttműködésének teszt-területei is egyben: közös reklámstratégiák, befektető-vonzási stratégiák, turisztikai előtanul-mányok stb. a térségi felhasználók igényétől, szükségleteitől függően. Ahhoz képest, hogy régiónknak milyen kiaknázatlan geotermális lehetőségei vannak, a víz- és ener-gia-kitermelés szakspecifikus képzései (egyes egyetemi szakágakat kivéve) gyerekci-pőben járnak. Projektünk innovációja az is, hogy a Szegedi Tudományegyetem felől, felülről koordinálva lefektetjük az alapjait a geotermikus hasznosítással foglalkozó régiós képzési rendszernek, egymásra épülő hálózatba szervezve, és képzési temati-kákkal megtámogatva a felmenő rendszerű (közoktatás-középfokú technikus-diplomás technikus - geotermikus szakmérnök), és egyre inkább késedelmet szenve-dő geotermikus szakképzést. A PROJEKT TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HASZNA

Projektünk tudományos, társadalmi és gazdasági haszna a projekttevékenysé-geket életre hívó és indokoló gazdasági folyamatokból származtathatóak. Pontosan kell látni, hogy a geotermikus hasznosítás expanziója mindenekelőtt a fosszilis ener-giahordozók piacának változásaitól függ, így befektetési haszna a megalapozó régiós előtervezések során (amelynek része projektünk is) igen nehezen forintosítható, hosz-szú távon azonban bizonyosan összefonódik a növekvő energiaigény a fokozódó víz-igénnyel, és ebben régiónknak hatalmas, kihasználatlan stratégiai tartalékai vannak.

A Dél-alföldi Régió geotermikus vagyona európai viszonylatban jelentős, ennek kiaknázása azonban nagyságrendekkel elmarad a lehetséges szinttől. A geotermikus energia felhasználásának bővülése hosszú távú stratégiai érdek, ennek ellenére a fo-kozott kitermelés és a környezetvédelmi szempontok szembenállása mentén jelentős érdekellentét halmozódott fel, amelyeket optimálisan kell szintetizálni ahhoz, hogy a régió termálvízkincse hosszútávon is fenntarthatóan szolgáltasson energiát (és vizet). Ehhez járul hozzá projektünk az érintettek szakmai klaszterekbe való tömörítésével.

A régió geotermikus adottságai, az annak hasznosításával foglalkozó cégek és az SZTE által képviselt kapcsolódó szellemi tőke alapján a geotermikát alkalmazó „szilikonvölgy” bölcsője lehetne. Projektünk tevékenységei elsősorban non-profit jellegű kutatást fejlesztési tevékenységet jelentenek, de közvetett gazdasági hatásai a geotermikus felhasználók versenyképességének növekedésében, az elszennyeződő vízbázisok anyagi kárainak megelőzésében és a regionális hálózatban kialakítandó, mintegy védjegyként szolgáló piaci előnyökben mérhetőek.

Projektünk részeként a két, kitermelést és energiakinyerést segítő innovációs fej-lesztés (új termo-elemek, RepSim program) kurrens piaci igényre válaszolnak, hasz-


177

nálatukkal a helyi hasznosítók, jelenleg működő nagy területű melegházas vagy kaszkad-rendszerű energiahasznosító struktúrákat alapul véve 10-100 milliós nagy-ságrendű költségmegtakarítást érhetnek el. A projekt hidrogeokémiai labor felállítá-sát is tartalmazza, mint szolgáltató vizsgáló labor hosszútávon önfenntartóvá téve a kapcsolódó kutatás-fejlesztés eredményét. Felállításától azonban ne közvetlen anyagi megtérülését várjuk: létrejön végre egy olyan hidrogeokémiai labor a térségben, amely a beszerzendő RFA-műszer révén és a kúthidraulikai műszerekkel megtámo-gatva igen gyors és pontos, akár futószalagszerűen végezhető analízist tesz lehetővé. Egy ilyen berendezés beüzemelését a régióban nem lehet tovább halogatni: folyama-tos kontrollmérések hiányában gyakorlatilag fogalmunk sincsen róla, hogy termelő termálkútjaink vízgeokémiai állapota milyen, hogyan változott, milyen fenntartható kitermelést vetít előre. Ehhez hasonlóan a kitermelt vizek fokozódó visszasajtolási kötelezettségének sem tudunk eleget tenni állandó vízgeokémiai kontroll nélkül, és anélkül, hogy a jövőben kitermelendő és elfogyasztandó vízbázisainkat biztonságban tudnánk.

Projektünk közvetlenül 2 új kutatói munkahelyet és 2 PhD aspiránsi kutatói il-letve laboránsi munkahelyet eredményez, de a technológiai újítások és a megalapo-zott, összehangolt geotermikus tervezések hosszabb távon mindenképpen piaci és munkaerő-piaci bővülést, így új munkahelyeket is indukálnak a szektorban. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA, SZÜKSÉGSZERŰSÉGE

A Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány által koordinált hálózat működésének és a projektben végrehajtott K+F tevékenységek közvetlen vonzáskör-zete rövidtávon a Dél-alföldi Régió. A projektben felálló konzorcium a régió geo-termikus hasznosításban érintett szakmai szervezeteit, kutatóhelyeit, profitorientált cégeit köti össze, a geotermikus kutatást, tervezést megrendelő, befektető önkor-mányzatok, kistérségek, intézmények és cégek kutatási és innovációs igényeinek és a régiós tudásbázis oldalán felgyülemlett szakmai kompetenciák, kutatási eredmények rendszerszerű összekapcsolásával. A régiónak, mint célterületnek a lehatárolását az is indokolja, hogy Magyarországon bár számos helyen lehetőség nyílik vagy nyílna a geotermikus energia hasznosítására, a legnagyobb geotermikus potenciállal a Dél-alföldi Régió rendelkezik, és így a kutatóhelyek, kutatási eredmények és a hasznosí-tók szakmailag támogatott rendszerszerű összekötésére itt van a legégetőbb szükség és a legjobb lehetőség.

a. A régióban a természeti és gazdasági adottságok a geotermikus hasznosítás minden szegmenséhez Európában is egyedülálló kedvező háttért biztosíta-nak: A régióban szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre fűtésre hasznosítható alacsony hőmérsékletű (ún. kis entalpiájú, <150°C) készletek, de


178

jelen vannak olyan nagy hőmérsékletű (ún. nagy entalpiájú, 150-250 °C) hasz-nosítható készletek is, amelyek lehetővé teszik akár az áramtermelésre szolgá-ló erőművi hasznosítást is. Tovább erősítik az Európában is egyedülálló ter-mészeti-energetikai feltételek pozitív hatását, hogy a célterület geológiai-geofizikai értelemben igen alaposan megkutatott, és hogy számtalan aktív hasznosításon kívüli, nem termelő (ún. száraz) kúttal is rendelkezik, amelyek termelésbe vonása a geotermikus hasznosításban jelentős költségmegtakarí-tást eredményezhet.

b. A hasznosítók oldaláról minden potenciális geotermikus hasznosítási szegmens jelen van:

- számos új, és folyamatosan bővülő fürdő, gyógyfürdő, balneológiai kezelési központ kapacitásbővítés- és turisztikai vonzás-igénye (pl. Kiskunmajsa, Szeged, Mórahalom, Orosháza stb.),

- igény a mezőgazdasági (pl. melegházas) hasznosításra (pl. Szentes), - kiterjedt, egyre növekvő közintézményi, önkormányzati fűtési igény

hőszivattyús technológiával, - hasznosítható száraz szénhidrogén-kutak (Békés-megye, Algyő kör-

nyéke, stb.), - potenciális hőerőművi-hasznosítás befektetői igénye, - és egyre fokozódó kistérségi, önkormányzati, közintézményi és vál-

lalkozói igény a fenti hasznosítási irányok egymást kiegészítő, kom-bináló, és folyamatosan hűlő vízrendszerben egymás után kötött hasz-nosítási rendszerének tervezésére, kiépítésére a hatékony és optimális helyi energiafelhasználás érdekében.

c. Jelen van a régióban a geotermikus energia hatékony, gazdaságos és kör-nyezetbarát felhasználását támogató K+F tudásbázis:

- egyfelől a régió tudásközpontjában a Szegedi Tudományegyetem szakspecifikus kutatással, tervezéssel, oktatással foglalkozó Intézetei-ben (Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, Földtani Tanszék, Térségfejlesztő Munkacsoport, Fizikai-Kémiai Tanszék, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék stb.),

- másfelől a geotermikus hasznosításhoz kötődő technológiai innováció-val, fejlesztéssel foglalkozó profitorientált vállalkozások sora (pl. Aquaplusz Kft., Árpád Rt., GeoHód Kft., HidroGeo-Drilling stb.)

d. A régióban már létrejöttek azok a non-profit szervezeti formák, amelyek ké-pesek magukba integrálni a geotermikus hasznosításban érdekelt szervezete-ket, cégeket, önkormányzatokat a hasznosítói, és szolgáltatói oldalon egy-aránt, és amelyek jelen hálózatban foglalnák működő rendszerbe tevékenysé-geiket.


179

A projekt közvetett hatásterület az egész országra kiterjed, illetve határokon át-ívelő. Nem is lehet ez másként, hiszen a földtani képződményekhez kötött, de egy-mással összefüggésben álló termálvíz- és hő-tároló rendszerek kiterjedése termé-szetszerűleg nem követi az országhatárokat. Ha a régióban rendelkezésre álló geo-termikus energia felhasználását igyekszünk racionalizálni, fejleszteni, hosszú távon gazdaságosan kitermelhetővé tenni, akkor a hasonló földtani adottságokkal bíró szomszédos területek és országok terveivel, stratégiájával is tisztában kell lennünk, és fel kell ismernünk a közös érdekeinket. A projektünkben felálló konzorcium tevé-kenységének éppen ez lesz az egyik legnagyobb nyeresége: szakmai alapon, a helyi viszonyokat alaposan ismerve, és az érdekelteket egységesen képviselve képes lesz a régió geotermikus hasznosítási érdekeit hathatósan érvényesíteni a szomszédos területek fejlesztési elképzelésinek tükrében is. (Profán módon fogalmazva: az alattunk rejtező geotermális kincsen Szerbiával és Romániával közösen ülünk, ame-lyet közösen egyeztetett és egymást meg nem károsító rendszerben kell és lehet ki-termelnünk úgy, hogy a régiós geotermikus gazdasági, szakmai és innovációs előny lehetőleg nálunk jelentkezzen.)

A régió geotermikus tudásközpontját jelentő Szegedi Tudományegyetem, illetve annak K+F tevékenységeibe bekapcsolódó kutatóintézetek és vállalkozások által lét-rehozott innovációs fejlesztések, piacosítható termékek és eljárások nemcsak a régió-ban vagy az országban, hanem Európa egész területén jelentőséggel bírnak. Az Egyetem kutatóbázisa jelenleg is számos nemzetközi kutatási klaszternek, prog-ramnak részese, amelyek végterméke az alkalmazást, továbbfejlesztést tekintve nem-zetközi érdeklődésre és hasznosításra tart számot. Új lendületet adhat az innovatív ötletek kutatási-fejlesztési kibontásához, hogy az EU7 Keretprogram a jövő évtől ép-pen a geotermikus és más alternatív energiahasznosítás felfejlesztését, racionalizálá-sát preferálja, így még inkább megnyílnak a lehetőségek a geotermikus kutatás-fejlesztés nemzetközi kibontásához.


180

(B) Komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar-szerb termálvízbázis monitoring

Magyarország és Szerbia határrégiójában a jó környezeti állapotok biztosításá-hoz szükséges vízkészletek jellemző módon csak a felszín alól nyerhetők ki, ugyanis a felszíni vízkészlet időszakossága nem biztosítja a kellő folyamatosságot. A határré-giót több évben is rendkívüli aszály érintette, melyek káros következményeinek csökkentéséhez a felszín alatti vizek használhatók fel. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi viszonyainak pontos feltárása meghatározó a terület fejlődé-se szempontjából. A Vízkeret Irányelv (VKI) szerint az ivóvízellátás bázisát az or-szághatáron túlra is áthúzódó 5 db porózus víztest alkotja, tehát a vizsgálandó térség országhatárral osztott vízbázisokat tartalmaz. Földtani, vízföldtani adottságok szem-pontjából érzékeny vízháztartású víztesteket metsz a magyar-szerb országhatár, mert a Homokhátság a felszín alatti vizek leáramlási (utánpótlódási) területe, ugyanakkor a legutóbbi évtizedek aszályos időjárása miatt is növekvő vízkitermelések erősen igénybe vették mélységi vízkészletét, feszített vízháztartási helyzetet eredményezve. Az ivóvízigények kielégítése, a gazdasági jellegű vízigények, illetve a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) jó ökológiai állapotának biztosításához elengedhetetlen, hogy a mennyiségi és minőségi korlátok egyértelműen kimunkálás-ra kerüljenek. A rétegvíz-készlet mennyiségi, minőségi, védelmi viszonyait a víztes-tek teljes területére kiterjedően kell vizsgálni, hiszen a vízkészlet utánpótlódásából, használatából keletkező változások is így jelentkeznek.

A vizsgált víztestek állapotának, a vízkészleteknek meghatározása szempontjá-ból nagyon fontos mind a szerbiai (Vajdasági), mind a magyarországi területek föld-tani, vízföldtani viszonyainak ismerete. Az eddigi vizsgálatok – adathiány miatt – érdemben nem foglalkozhattak az országhatáron túli részek vonatkozó viszonyaival. Tekintettel a felszín alatti víztestek határon túlnyúló jellegére benyújtásra került a szerb fél részéről is egy hasonló témájú pályázat, a Szerbia területén szükséges vizs-gálatok elvégzésére.

A magyar-szerb tükörprojekt keretében a felszín alatti víztestek teljes területére kiterjedően vízföldtani modellezéssel megállapították a hasznosítható felszín alatti vízkészletet, különös tekintettel a használat környezetvédelmi korlátaira. Vízmérleg készült a vízkészletét terhelő jelenlegi-, és távlatban lehetséges vízkivételekről (19. ábra).


181

19. ábra: A jelen termelési viszonyok hatására kialakuló depressziók a talajvízadó rétegben

Felmérésre kerültek a vízbázis tényleges és potenciális szennyező-forrásai, ja-vaslatot adtak a VKI követelményeiben megszabott jó állapot eléréséhez szükséges teendőkre. Meghatározták a felszín alatti vizekkel összefüggő ökoszisztémák területi előfordulását.

A projekt végeredményeként kimunkálhatók a régió fejlődéséhez szükséges vízkészlet igénybevételi korlátok, amelyekkel a hosszútávon fenntartható prioritások határozhatók meg. A projekt során az elvégzendő feladat tekintetében előzményként szolgál a Magyar-Sszerb- Montenegrói Vízgazdálkodási Bizottság XXXVIII. ülésének határozata.

E Baross pályázatban foglalt programok szerves folytatását és kiterjesztését jelentik a jelen projekttervben nevesített koordináló-szaktanácsadó és technoló-gia-transzfert is elősegítő projekttevékenységek.


182

20. ábra: A projekt tevékenységeinek működési modellje


Szaktanácsadás, konzultáció: A geotermiával foglalkozó cégek, szakértők és geotermiával kapcsolatos földtani információk adatbázisának építése és folyamatos aktualizálása. Az új vállalkozások, önkormányzati beruházások részére a földtani adottságok és a felhasználható technológiák teljes körű figyelembe vételén alapuló szaktanácsadás, melynek célja a megvalósítandó rendszernek a helyi viszonyokhoz és igényekhez illeszkedő optimalizálása.

Innováció transzfer: Célja, hogy elősegítse a felhasználói oldalon felmerülő kuta-tási igények kielégítését, valamint a kutatói oldalon kidolgozott fejlesztések integrá-lását az alkalmazott technológiák sorába.

Koordináció: Célja a geotermikus energia és a hévíz gazdasági és turisztikai hasznosítását célzó fejlesztési kulcsprojektek szakmai kidolgozása és ilyen jellegű projektek szervezése, valamint a kistérségi, települési és intézményi energia-racionalizálási programok szakmai előkészítése, támogatása. A koordináció eredmé-nyeként a párhuzamos fejlesztések kiküszöbölés, a geotermiával és hévízzel foglal-kozó kutatási ágak összefogása, a technológia-fejlesztések, pilot-projektek támogatá-sa, pályázatgenerálás, a projektek szakmai-tudományos menedzselése, eredményeik disszeminációjának, mainstreamingjének szervezése.


183

Monitoring: A régiós geotermikus hő- és vízkitermelés kitermelési és környezeti monitoringját (a hidrodinamikai transzport- és tárolómodellezést is beleértve) profit-orientáltan végző műszaki vállalkozás működtetése. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS GAZDASÁGI EREDMÉNYEK:

E projekt keretein belül áll fel az a szakmai stáb és hálózat, amely a régiós fej-lesztéseket koordinálni és „finomhangolni” tudja, elő tudja segíteni a geotermális energiahasználat technológiai transzferjét, valamint monitorozni is képes a régiós termálkitermelést hidrológiai és hidrogeokémiai szempontból is. Környezetvédelmi és gazdasági haszna tehát éppen jelen tervrendszerben felsorolt fejlesztési projektek gazdasági és környezetvédelmi hasznán mérhető le. Igen fontos azonban hangsú-lyozni, hogy a különböző területeken (kommunális fűtés, agrártermelés, fúrási ága-zat, energianyerési ipar) megvalósuló fejlesztések csak rendszerbe foglalva, logikus egységként működtetve érhetik el gazdasági hasznukat, és csak akkor fenntartható-ak, ha környezetvédelmi-hidrogeológiai szempontból is megfelelően koordináltak, szervezettek és ellenőrzöttek. E „hálózatmenedzsmentet” projektünkben a lebonyolí-tó két szervezet geotermikus K+F kapacitására támaszkodva valósítjuk meg. FINANSZÍROZÁS:

- 40% önrész (a két projektlebonyolító szervezet által fele-fele arányban fi-nanszírozva)

- 60% támogatás (30% KEOP, 30% regionális támogatás)

A Csongrád Megyei Önkormányzatnak fontos szerep jut abban, hogy első-sorban a regionális operatív programban (DAOP), vagy egyéb, régionálisan pá-lyázható programban jelenjenek meg a hasonló projektgeneráló programokhoz szükséges támogatási források - a jelenlegi gyakorlat alapján mindez nem halo-gatható tovább.


184

3.2.1.10. A kaszkád-rendszerű geotermikus technológiák nagyüzemi előállítása és terjesztésének beindítása

PROJEKTGAZDA:

Geotermikus, Koordinációs és Innovációs Alapítvány (GEKKO)

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar (SZTE)


Aquaplus Kft

Geo-Hód Kft A PROJEKT CÉLJAI ÉS VÁRT EREDMÉNYEI:

A projekt célja a geotermikus energia régiós használatát megalapozó kutatási, technológiai, és a speciális helyi körülményekre adaptált műszaki háttér megterem-tése. Az innováció eredményeit felhasználva a régiós geotermikus ipar fejlesztése, megerősítése, piacképes és exportképes késztermékek, technológiák előállításának és az arra települő ipari vertikum kiépítésének elindítása – különös tekintettel a K+F tevékenységet is végző, gazdaságilag jól prosperáló, helyi K+F tevékenységen alapu-ló kaszkád-rendszerű technológiát terjesztő-értékesítő kis- és középvállalkozásokra. A projekt várható eredménye gazdaságilag jól prosperáló, komplex kaszkád-rendszerű geotermikus hasznosítási technológiát értékesítő vállalkozás(ok) megerő-södése a régióban, jól működő és bővülő profitorientált vállalkozás a technológiai piacosítására, és a késztermék felszerelésének, illetve alkalmazásának elterjesztésére, értékesítői hálózat koordinálására – ezeken keresztül munkahelyteremtés és megtar-tás. A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI:

Kaszkád rendszerű termálvíz hasznosítás (agrár-, fürdő- és kommunális hasz-nosító rendszerek egybekapcsolásával, hatékony hőcserélő kapacitású termoelemek használatával, meddő CH kutak átalakításával, és megfelelő, helyszínre adaptált visszasajtoló eljárással) technológiájának kidolgozása, tesztelése és optimalizálása a hazai viszonyokra, a technológia értékesítése. A tevékenységek dokumentálásának módja: bejegyzett és levédett termék és technológia, kutatási-termékfejlesztési nap-lók, tesztüzemek jegyzőkönyvei, cégbejegyzések, megbízási szerződések, megrende-lések, könyvelés. Cég és egyetemközi K+F kutatás: innovatív, kaszkád rendszerű termálvíz hasznosítás komplex technológiájának kidolgozása, tesztelése és optimali-


185

zálása a hazai és térségi viszonyokra értékesíthető technológiai és szolgáltatás „cso-mag” formájában. Profitorientált vállalkozás beindítása a technológiai piacosítására, és a késztermék kiépítésére, alkalmazásának elterjesztésére, értékesítésére. KÖZHASZNÚSÁG:

A projekt 50-50%-ban közcélú és profitorientált részarányú. A projekt során ke-letkezett szellemi tulajdonjogok, technológiák és eljárások a két non-profit szervezet tulajdonában maradnak, és non-profit módon kerülnek terjesztésre önkormányzati körben (elsősorban a közcélú és lakossági energiahasználat modernizálásához). A technológiák működtetéséhez szükséges hardver-igény előállítását lehetővé tevő ipa-ri beruházások (tervezés és ipari termelőeredményei

GAZDASÁGOSSÁG:

A kaszkád-rendszerű technológiát (és korszerű hőcserélő rendszereket) értéke-sítő partnerség a régióban évi kb. 50 M Ft ráfordítást igényel (10 alkalmazottal, és évi 10 M Ft rezsiköltséggel + termék-alapanyag költséggel számolva.) Az előállított tech-nológia értékesítéséből pedig megközelítőleg évi 120-500 M Ft bevétel remélhető. (A bevételi oldal nagysága a geotermikus kaszkád-technológiára átállított, vagy kiépített energiaellátó-rendszerek méretétől függ. Ez jelenleg egy 5-6000 lakosú település ese-tén a technológia és a gépészet kiépítésével, a fúrások telepítése nélkül is százmilliós nagyságrendű, de egy Szeged méretű település lakótelepei esetében milliárdos nagy-ságrendű beruházást is jelenthet.) FINANSZÍROZÁS:

- 40% önrész (a két projektlebonyolító szervezet által fele-fele arányban fi-nanszírozva)

- 60% támogatás (30% KEOP, 30% regionális támogatás)


186

3.2.1.11. Nagy teljesítményű (>500 kW) hőszivattyúk gyártásának iniciálása a régióban

PROJEKTGAZDA:

Geotermikus Innovációs és Koordinációs Alapítvány (GEKKO)


Aquaplus Kft

Geo-Hód Kft

Elektronikai Mechanikai Innovációs Kft.

Hidro-Geodrilling Kft

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar (SZTE) A PROJEKT CÉLJAI ÉS VÁRT EREDMÉNYEI:

A projekt célja a geotermikus energia régiós használatát megalapozó kutatási, technológiai, és a speciális helyi körülményekre adaptált műszaki háttér megterem-tésén túl, de annak eredményeit felhasználva a régiós geotermikus ipar fejlesztése, megerősítése, piac- és exportképes késztermékek, technológiák előállításának és az arra települő ipari vertikum kiépítésének elindítása – különös tekintettel a K+F tevé-kenységet is végző kis- és középvállalkozásokra. A projekt várható eredménye a gazdaságilag jól prosperáló, új fejlesztésű, innovatív technológiájú, nagy teljesítmé-nyű hőszivattyúkat előállító vállalkozás(ok) megerősödése a régióban, jól működő és bővülő profitorientált vállalkozások létrejötte a technológiai piacosítására, és a kész-termék felszerelésének, illetve alkalmazásának elterjesztésére, értékesítői hálózat ko-ordinálására. A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI:

Az új fejlesztésű, innovatív technológiájú, nagy teljesítményű (>500kW) és leg-alább 5-os jósági fokú (COP > 5) hőszivattyúk gyártásának megkezdése, az azokat gyártó, beszerelő, értékesítő vállalkozások támogatása a régióban. Profitorientált vál-lalkozás beindítása a technológiai piacosítására, és a késztermék felszerelésének, il-letve alkalmazásának elterjesztésére, értékesítésére. A nagyteljesítményű hőszivaty-tyúk fejlesztésével és gyártásával lehetővé válik a kis entalpiájú geotermikus energia hasznosítása kommunális és ipari célokat szolgáló intézményekben is, jelentősen csökkentve a fenntartási költségeket. A gyártó üzem munkahelyet teremt.


187

3.2.1.12. Elektromos áramtermelő geotermikus erőmű telepítésének megalapozása




Magyar Termálenergia Társaság


Helyben kidolgozott, vagy helyszínre adaptált kitermelési technológiára épülő elektromos áram-termelő geotermikus erőmű létesítése kockázati tőke bevonásával -

magas hőmérsékletű (nagy entalpiájú) termálkészletre alapozva a régióban.

1. Kijelölt, hidrogeológiai és geofizikai értelemben is megkutatott, a geotermi-kus erőmű céljainak megfelelő, nagy entalpiájú készlet(ek) a régióban.

2. A kiválasztott helyszíni geológiai-geofizikai adottságoknak megfelelő opti-mális technológia és kitermelési-energetikai terv.

3. Megépített kútrendszer és kitermelési monitoringrendszer az elektromos erőműhöz a kijelölt helyszínen.

A projekt fő indokoltságát adja, hogy a geotermikus áramtermelés a geotermi-kus energia hasznosításának legmagasabb foka és leghatékonyabb módja, ugyanak-kor speciális helyszíni adottságok szükségesek hozzá. Közép-Európában jelenleg egyedül Ausztria magyar határmenti területén (Bad Blumau) működik a áramot is termelő erőmű – egyes dél-alföldi területek geofizikai és hidrogeológiai adottságok-hoz képest sokkal kedvezőtlenebb körülmények között, de számos áll már előkészí-tés alatt. Illetve az is, hogy kockázati tőkebefektetők a terület megkutatottságától és előkészítettségétől függően Magyarországon elektromos áramtermelő erőművek lé-tesítését is tervbe vették, a potenciális helyszínek egy része a Dél-alföldi Régióban található. Sajnos a megkutatásra és az erőművek előkészítésére sem központi, sem regionális forrás nem állt rendelkezésre eddig – pedig ez az iparág fontos telepítő tényezője lenne.


188


E projekt a régiós geotermikus áramtermelő erőmű

1. geológiai-geofizikai előkészítésére (optimális helyszínkijelölésre lehetőleg több erőmű telepítéséhez) és

2. technológiai tervezésére (helyszíni adottságokhoz adaptált technológia kivá-lasztására), valamint

3. a hőerőművet ellátó kútrendszer megtervezésére és termelésre való kiépíté-sére szorítkozik.

A teljes építési beruházás (tehát az erőmű teljes technológiai és építési kivitele-zése, hőcserélő-rendszereinek kiépítése) csak befektetési tőke bevonásával lehetséges, mert jelenleg általánosságban véve kb. megawattonként 800-1000M Ft-ba kerül egy geotermikus erőmű. Első lépcsőben egy 3-5MW teljesítményű mű tervezése lehet reális, de befektetői tőke nagyságától függően a térségben reálisan tervezhető egy, az említettnél nagyságrenddel nagyobb erőmű is (nagyságrenddel nagyobb költséggel). A kidolgozott, helyszínre adaptált technológia más alföldi és magyarországi helyszí-nekre (így szerb és román területre is) telepíthető a későbbiek során. HELYZETÉRTÉKELÉS:

A program jelenleg tervezési fázis előtt áll. Az erőmű telepítésére az egyik leg-ígéretesebb terület Fábiánsebestyén közelében található, hiszen itt 180oC-os gőz talál-ható. A beruházás és a tervezést is blokkolja azonban, hogy a MOL (nyilvánvalóan hasonló fejlesztési és beruházási szándéktól vezérelve) kutatási területként kisajátí-totta a környéket, így természetesen gátolja az önkormányzatok fejlesztési szándéka-it. A Csongrád Megyei Önkormányzat fontos feladata, hogy a későbbiekben létre-hozott koordináló szervezet egyik feladataként jelölje ki a különböző hatóságok-kal való kapcsolattartást. Jelen példa is azt mutatja, hogy információ hiányában két szereplő is szeretné hasznosítani a területet úgy, hogy gátolják egymást a fejlesztések megvalósításában.


189

3.2.1.13. Geotermikus energiaellátású agrártermelői kapacitás bővítése a szentesi Ápád-Agrár ZRt.-nél

PROJEKTGAZDA:

Árpád-Agrár Zrt. Szentes A PROJEKT CÉLJAI ÉS VÁRT EREDMÉNYEI:

Szentes város és régiója munkahely megtartó és versenyképesség növelő – geo-termikus energiát hasznosító – fejlesztése.

Geotermikus energiaellátású termesztő-berendezés komplex korszerűsítése az Árpád Agrár Zrt. Alkotmány (V. üzem) kertészetében.

A meglévő korszerűtlen üvegházak teljes rekonstrukciója, új, korszerű üveghá-zak építése a geotermikus energia jobb és teljesebb kihasználása érdekében, a meg-termelt zöldség egységnyi felületre vetített hozamának megkétszerezése. Az alapve-tően melegházi kertészeti termesztésre berendezkedett régió versenyképességének növelése a helyben kiaknázható geotermális energia segítségével.

A szentesi mezőgazdasági és közületi geotermikus energiaellátás az egyik leg-régebbi Magyarországon, így fontosnak tarjuk röviden bemutatni (Dr. Csikai Miklós 2008 02. 26.-án, Kisteleken megrendezett Geotermia a XXI. században című konferecián el-hangzott előadása alapján) a többcélú hasznosítással müködő rendszert és az azzal kap-csolatos tapasztalatokat. 1958-ban olaj után kutatva, termálvízre bukkantak a kórház területén, amely 1735 m mélységű és percenként 1700 liter 71°C-os gyógyvizet ad. Ma Magyarországon Szentes és környékén található a legtöbb termálkút, 32 db. Va-lamennyi kút vizének hőfoka 60°C fölött van, ebből 12 hőfoka 90°C-99°C közötti. Szentes közigazgatási területén 32 termálkút található, ezzel Magyarország legna-gyobb hévízfeltáró tevékenységének színtere és Európa egyik legsűrűbb geotermikus mezője. A kutak közül 5 a város belterületén található, további 16 kút szekunder vize vagy a város belterületén, vagy a belterületi határtól 1-2 km távolságra kerül a felszí-ni befogadóba. A városi termálvizes fűtésrendszer kiépülése 1987-től kezdődött meg, amikor két kút – a Szentes I. és a Szentes II. - biztosította a vizet. A kezdeti időszak-ban használati melegvíz hőcserélővel történő előállítására, a későbbiekben – a ter-málvíz nagyobb kihasználása érdekében – fűtésre használták a termálvizet. A termál-rendszer felépítése az alábbi ábrán látható.


190

21. ábra: Szentes város termálrendszere

A termálenergiát elsődlegesen mezőgazdasági célokra használják. A kertészet-ben és az állattenyésztésben a termálenergia új fejlődési irányokat bontakoztatott ki. A termálvízre alapozott kertészet két típusa alakult ki: üvegházi és fóliasátras zöld-ségtermesztés, dísznövénytermesztés.


191

22. ábra: A szentesi mezőgazdasági termálrendszer felépítése

A megtermelt végtermék a paprika, paradicsom és az uborka. A megtermelt hővel elsősorban az üvegházak, fóliasátrak fűtését biztosítjuk. A hulladék hővel szo-ciális épületek, irodák hő- és melegvízellátását, baromfinevelő ólak fűtését látják el. AZ ENERGIA NYERÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTETTSÉGE:

Előkészített, a társaság tulajdonában lévő – jelenleg is működő – az Alkotmány üzemegység területén található 2 db termálkút vizének energiatartalmára alapozva. A terület geofizikai, hidrológiai értelemben megkutatott, a gépészeti tervezés a már működő rendszerek analógiájára alapozva tervezhető. A PROJEKT KÖZCÉLÚ ÉS GAZDASÁGI (TERMELŐ) RÉSZARÁNYA:

A projekt közvetlen haszna 100%-ban a profitorientált projektgazdánál, mint be-fektetőnél jelentkezik. A projekt közcélú haszna elsősorban a jelenlegi hűtőtó turisz-tikai fejlesztésében fogható meg. A kihűlt termálvízre alapozott tó kiváló adottsá-gokkal rendelkező területen fekszik Szentes esetében. A települések közelsége, a jó megközelíthetőség, a nagy vízfelület potenciális lehetőséget biztosít egy pihenő-, vizisport bázisú turisztikai-szabadidő park létrehozására. A tóra és környékére tele-pülő szolgáltatások tovább erősítenék a régió termál-turisztikai, egészségipari pozí-cióját.


192

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS GAZDASÁGOSSÁGI ELEMZÉS:

A 2 db termálkút összesen mintegy 12 MW fűtési teljesítményre képes, ezzel stratégiai nagyságú egyéb nem megújuló energia kiváltása lehetséges. Az 1960 óta Szentes környékén üzemelő termálkutak által kitermelt víz nagy része hasznosítás útán különböző bevezetési helyeken a Kurcába, majd a Tiszába kerül. A 10 évvel ez-előtt elvégzett Kurca mederkotrás és az azt követő iszapvizsgálat semmilyen kimu-tatható károsodást, szennyezést nem regisztrált, ellenkezőleg, a bevezetésnek kö-szönhetően gazdag madárvilág található a környéken, több mint 176 madárfaj honos.

Normál termésátlagot figyelembe véve – ami paprika esetén 22-25 kg/m2/év, paradicsom esetén 35-40 kg/m2/év - a projekt megtérülésének ideje 20-22 év. HELYZETÉRTÉKELÉS:

A szentesi termálrendszer jó példája az egyik legnagyobb országos geotermi-kus problámának, a visszasajtolás kérdésének. A mezőgazdasági rendszer üzemel-tetői képezik azt a csoportot, akik a visszasajtolást nem tartják szükségesnek, sőt turisztikai hasznot látnak a hűtőtavak használatában. Ugyanakkor egyértelmű EU-s és hazai állásfoglalás van a szakmai szempontból is szükségesnek tartott vissza-sajtolásról, ez kötelező a hosszútávú geotermikus rendszerek fenntartása érdeké-ben (VITUKI-MÁFI-AQUAPROFIT, 2005). A Csongrád Megyei Önkormányzatnak fontos feladata lehet, hogy a visszasajtolás nélküli rendszerek építését elutasítsa és érvényesítse a hatályos szabályokat, kiküszöbölje azon lobbitevékenységeket, amelyek a visszasajtolást ellenzik, nyilvánvalóan a beruházások költségterheinek csökkentése érdekében.


193

3.2.1.14. Geotermikus energiaellátású agrártermelői kapacitás bővítése a szeg-vári Primőr Profit Kft.-nél

PROJEKTGAZDA:

Primőr Profit Kft. Szegvár A PROJEKT CÉLJAI ÉS VÁRT EREDMÉNYEI:

A meglévő korszerűtlen üvegházak teljes rekonstrukciója, új, korszerű üveghá-zak építése a geotermikus energia jobb és teljesebb kihasználása érdekében, a meg-termelt zöldség egységnyi felületre vetített hozamának megkétszerezése. Az alapve-tően melegházi kertészeti termesztésre berendezkedett régió versenyképességének növelése a helyben kiaknázható geotermális energia segítségével.

Szegvár és régiója munkahely megtartó és versenyképesség növelő – geotermi-kus energiát hasznosító – fejlesztése. Termesztő-berendezés komplex korszerűsítés a Primőr Profit Kft. kertészetében. AZ ENERGIA NYERÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTETTSÉGE:

Előkészített, a társaság tulajdonában lévő – jelenleg is működő 6 db termálkút vizének energiatartalmára alapozva. A terület geofizikai, hidrológiai értelemben megkutatott, a gépészeti tervezés a már működő rendszerek analógiájára alapozva tervezhető. A PROJEKT KÖZCÉLÚ ÉS GAZDASÁGI(TERMELŐ) RÉSZARÁNYA:

A projekt közvetlen haszna 100%-ban a profitorientált projektgazdánál, mint be-fektetőnél jelentkezik. A projekt közcélú haszna elsősorban a jelenleg is használt hű-tőtó turisztikai fejlesztésében fogható meg. A kihűlt termálvízre alapozott tó kiváló adottságokkal rendelkező területen fekszik Szegvár esetében. A települések közelsé-ge, a jó megközelíthetőség, a nagy vízfelület potenciális lehetőséget biztosít egy pi-henő-, vízisport bázisú turisztikai-szabadidő park létrehozására.


194

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS GAZDASÁGOSSÁGI ELEMZÉS:

A 6 db termálkút összesen mintegy 40 MW fűtési teljesítményre képes, ezzel stratégiai nagyságú egyéb nem megújuló energia kiváltására képes. Az 1960 óta Szegvár környékén üzemelő termálkutak hasznosítás utáni vizének nagy része kü-lönböző bevezetési helyeken a Kurcába, majd a Tiszába kerül. A 10 évvel ezelőtt el-végzett Kurca mederkotrás és az azt követő iszapvizsgálat semmilyen kimutatható károsodást, szennyezést nem regisztrált, sőt, a bevezetésnek köszönhetően gazdag madárvilág él a környéken, több mint 176 madárfaj honos. A megtermelt végtermék a paprika, paradicsom és az uborka. A megtermelt hővel elsősorban az üvegházak, fóliasátrak fűtését biztosítjuk. A hulladék hővel szociális épületek, irodák hő- és me-legvízellátását látjuk el. A kihűlt termálvíz a komplex hasznosítás végén hűtő-termáltóba kerül, amely gazdag madárvilágnak ad otthont, kiválóan alkalmas halte-nyésztésre.

Normál termésátlagot figyelembe véve – ami paprika esetén 22-25 kg/m2/év, paradicsom esetén 35-40 kg/m2/év - a projekt megtérülésének ideje 20-22 év.


195

12. Táblázat: A projekt tervezett pénzáram mutatói

PROJEKT CASH-FLOW KIMUTATÁS (teljes gépkihasználás, részleges gázkiváltás,COP=5) 30 kW „A” eset

- Beruházási költség: 56241 E Ft Értékesített hőmennyiség: 9000 GJ

- Szolgáltatási díj a közüzemi ár: 100 %-a Egységdíj: 2746 Ft

- Finanszírozássaját forrásból!

Adatok Nettó 1000 Ft-ban.

Megnevezés 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 6. év 7. év 8. év 9. év 10. év 11. év

Infláció (%) 6 6 5 5 4 4 3 3 2 2 2

Hitelkamat (%) 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 0

Földgáz árváltozása (%) 0 10 10 5 4 4 3 3 2 2 2

Nettó árbevétel 24 714 27 185 29 904 31 399 32 655 33 961 34 980 36 030 36 750 37 485 38 235

Ráfordítások 19 774 20 623 21 373 22 160 22 822 23 510 24 046 24 599 24 979 25 366 20 136

- Üzemi költségek 14 150 14 999 15 749 16 536 17 198 17 886 18 422 18 975 19 355 19 742 20 136

- Értékcsökkenés 5 624 5 624 5 624 5 624 5 624 5 624 5 624 5 624 5 624 5 624 -

Üzleti eredmény 4 940 6 562 8 531 9 239 9 833 10 451 10 934 11 430 11 772 12 119 18 098

Fizetett kamat - - - - - - - - - - -

Adózás előtti eredmény 4 940 6 562 8 531 9 239 9 833 10 451 10 934 11 430 11 772 12 119 18 098

Társ.és különadó (20%) 988 1 312 1 706 1 848 1 967 2 090 2 187 2 286 2 354 2 424 3 620

Adózott eredmény 3 952 5 250 6 825 7 391 7 867 8 361 8 747 9 144 9 417 9 696 14 479

Értékcsökkenés (+) 5 624 5 624 5 624 5 624 5 624 5 624 5 624 5 624 5 624 5 624 -

Hiteltörlesztés (-) - - - - - - - - - - -

Pótlólagos beruházás (-) - - - - - - - - - - -

Cash-flow pillanatnyi 9 576 10 874 12 449 13 015 13 491 13 985 14 371 14 768 15 041 15 320 14 479

Cash-flow göngyölt 9 576 20 450 32 899 45 914 59 404 73 390 87 761 102 529 117 570 132 890 147 369

Egyszerűsített megtérülési idő: 4,77 év


196

3.2.1.15. A hőszivattyús technológiára alapuló geotermikus energiahasznosítás fejlesztési lehetőségei

Tekintettel arra, hogy az előző projektekben nem, vagy csak érintőlegesen építik be a hőszivattyús technológiát, röviden ismertetjük e hazánkban újnak számító geo-termikus energiahasznosítási lehetőséget. Különösen indokolt, hogy a projektbe épít-sék be a hőszivattyús technológiai megoldást, vagy legalább vizsgálják meg az al-kalmazás lehetőségét, hiszen a kaszkád rendszerek utolsó tagjaként alkalmas kisebb épületek fűtésére, és ezzel lépéssel teljesen „lefűthető” a termálvíz (Ádám Béla, 2006).

A hőszivattyúk segítségével viszonylag alacsony hőmérsékletű közegek (talaj-víz, rétegvíz, lehűlt termálvíz) hőtartalma is gazdaságosan hasznosíthatóvá vált. A magyar, Heller László által szabadalmaztatott berendezés egy olyan villamos segéd-energiával működő speciális gép, amely alacsony forráspontú belső közegének nyo-más változásaival, alacsony hőmérsékletű közegből (levegő víz talaj) kivont hőmeny-nyiséget magasabb hőmérsékleten adja vissza. Fordított üzemmódban pedig hűtésre is alkalmas. A hőszivattyúk a hőt spontán áramlásával ellentétes irányban áramoltat-ják, azaz a hideg test felől a melegebb test felé terelik. A hőszivattyú voltaképp nem egyéb, mint egy óriási hűtőgép.

23. ábra: A hőszivattyú működési elve


197

Mint tudjuk, a hűtőgépek a lehűtendő térből hőt vonnak el és ezt az elvont hőt magasabb hőmérsékleten adják le. Ehhez természetesen energiára van szükség. Meg-felelő klimatikus körülmények között, helyes tervezéssel elérhető, hogy az energia-mérleg pozitív legyen. Ma már 27 országban (USA, Svájc, Svédország, Kanada, Né-metország, Ausztria) összesen 6, 875 MW energiát termelve működnek ezen az elven alapuló, talajhoz, vagy talajvízhez kapcsolt hőszivattyúk. Ezek 5-30oC hőmérsékletű talajok, illetve sekély víztartók hőtartalmát hasznosítják.

24. ábra: A hőszivattyúk alkalmazásának típusai


198

A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. A rendszer hatékonyságát az úgynevezett munkaszámmal (COP = Coefficient of performance) jellemzhetjük, ami azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos teljesítmény hányszorosa a befektett hajtási elektromos teljesítménynek. Ez azonban az év folyamán változhat a hőforrás hőmérsékletének változásával, ezért az egy évre vonatkozó energiaszám (JAZ = Jahresarbeitzahl = Éves munkaszám) ponto-sabb képet ad a hőszivattyú teljesítményéről. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérsékletkülönbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában négy és hét közötti érték, tehát egy egység villamos energiával négy-hét egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.)

A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fű-tőközeg felmelegítésére, használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollek-toroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal-, mennyezet és fan-coilos fűtés jöhet számításba, ahol már a 35-50 oC is elegendő.

A hőszivattyús technológia egyre nagyobb eladási mutatókkal rendelkezik. A térségben a Szegedi Vízmű is tervezi, hogy egy külterületi telepének szociális épüle-tét hőszivattyús megoldással fogja fűteni. A telep fűtéskorszerűsítésének előtanul-mányát elkészítették, azt röviden bemutatjuk. HŐSZIVATTYÚS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGE A SZEGEDI VÍZMŰNÉL

Az Algyő külterületén található Északi Vízműtelep szivattyúházának geotermi-kus, hőszivattyús fűtésre való átállásának megvalósíthatóságát vizsgáló kutatás első, 2006-os fázisában a víztermelő bázis által kitermelt víz szállított hőenergiájának vo-lumenét (>2 MW) korábban felmérték (>2 MW), képességét a telep fűtésére meg-nyugtatóan tisztázták.

A vizsgálati szakaszban a Szegedi Vízmű által rendelkezésre bocsátott alaprajz alapján felmérték az algyői víztermelő bázis iroda és gépházának fűtendő helyiségeit, majd függőleges csőtervek híján, megbecsülték az eredeti 4 m körüli magassággal, illetve az álmennyezettel 3 m magasságra alakított fűtendő légtérfogatokat. Ezek alapján kalkulálták ki a fűtési hőigényeket (gyakorlatilag felülbírálták a beépített ka-zán teljesítményt!) és állították össze a beruházási, valamint a várható üzemeltetési költség kalkulációkat, mindkét verzióra. (Az energiahasználati kalkulációk szerint a jelenlegi 90kW-os teljesítményű kazán használata indokolatlan.)


199

Elvégezték a két variációra (30 kW-os, és 45kw-os hőszivattyú beépítésével) a gazdaságossági elemzést. Fűtendő helyiségek: Közlekedő 18m2 Öltöző, mosdó 48m2 Vezérlő 55m2, Klórozó 46m2 Szivattyú-gépterem 237m2 Összesen: 376 m2. Fűtendő légtérfogat/Csúcs hőigény: 4 m átlag magassággal = 1.504 m3/45kW 3 m átlag magassággal = 1.180 m3/30kW Becsült beruházási költség kalkuláció (nettó eFt)

• Tervezés 400 • 30 kW/45kW-os hőszivattyú 3.060/4.050 • Álmennyezet hőszigeteléssel 1.000 • Hőleadók megduplázása 1.100 • Primer víz bevezetése 1.200 • Hőközpont átalakítás, keringető szivattyú csere 800 • Vezérlés kiépítése 500

Összesen: 8.060

(A 45 kW-os kb. ugyanennyibe kerül, mert az álmennyezet elmaradását a gép magasabb ára kompenzálja.) Üzemi költség kalkuláció: nettó eFt

• Villamosenergia (~ 12.900 kWh*30 Ft/kWh) 390 • Karbantartások 80 • Egyéb költségek 20

Összesen: 490

(A 45 kW-os hőszivattyú villamosenergia költsége – 19.350 kWh után – 581 ezer Ft, így az össz költség 681 ezer Ft.)

A PB gázos - jelenlegi – fűtési technológiáról nem áll rendelkezésre pontos ki-mutatást, szerződés, vagy számla másolatok. Az a szóbeli információ állt rendelke-zésre, amely szerint az éves fűtési költség 1 millió Ft.


200

Értelemszerűen ezen összeg megtakarítása (hőszivattyúval való kiváltása) ké-pezi a tervezett hőszivattyús projekt bevételét, amellyel szemben ráfordítás oldalon, gyakorlatilag az új technológia üzemi költsége áll (490 ezer, illetve 681 ezer Ft).

A mellékelt cash-flow táblázatban a részletes költségterveket is ismertetjük. Ah-hoz, hogy a hőszivattyúk az általuk biztosított 50oC körüli előremenő fűtővíz hőmér-séklettel képesek legyenek az épület kifűtésére (az elvárt hőmennyiség leadására), természetesen szükséges a jelenlegi hőleadók méreteinek megnövelése és a rendszer-ben keringetett vízmennyiség növelése. Mindezt tartalmazza a beruházási költség kalkuláció.

Az egyszerűsített statikus megtérülési mutatók a jelenlegi hazai energiahordozó árszerkezetben nem is olyan rosszak, tekintettel a levezetés inkább pesszimista jelle-gére (szerény gázár emeléssel számolt a tanulmány). Természetesen egy ideálisabb hőpiaci adottság (pl.: eleve alacsony hőfokú belső rendszer) még kedvezőbb megté-rülést produkálna.

Az ajánlott technológia nyári alkalmazási lehetőségeként megjegyeztük a fordí-tott üzemmódú klímatizálási lehetőséget is, amely azonban a mi esetünkben egy-részt, a hálózatba juttatandó víz némi (a nagy volumen miatt nem számottevő) felme-legedését vonná maga után, másrészt pedig jelentős belső hálózati átalakítási szük-séglettel párosulna. De egy „zöld mezős” épület esetén feltétlen érdemes ezt is szám-ba venni.

3.2.1.16. A geotermikus rendszerek működtetéséhez szükséges humán-erőforrás képzése

A régiós, területi nagyberuházások során sűrűn előforduló probléma, hogy a műszaki fejlesztéseket nem követik a humán-erőforrás képzések, jól példázza ezt Győr városa, ahol az ipar fejlesztése és növekedése olyan sikeresen történt, hogy hi-ányszakmák alakultak ki, és külföldi munkavállalókat kellett alkalmazni. A Dél-alföldi Régió geotermikus projektjeinek működtetésekor a megfelelő szakképzés hat-ványozottan szükséges, hiszen a rendszerek csak jól képzett szakemberek irányításávalüzemeltethetőek. Ehhez az szükséges, hogy már a projektek tervezési fázisában, párhuzamosan elinduljon a megfelelő szakképzés is. A Szegedi Tudo-mányegyetem és a Miskolci Egyetem szakemberei közös képzés dolgoztak ki. A két éves szakképzésben vízkészletgazdálkodási szakmérnöki végzettség szerezhető. A képzés részletesen kidolgozott, jelenleg az akkreditációs eljárásra való benyújtás tör-ténik. Röviden összefoglaljuk a képzés fontosabb tevékenységeit.


201

A VÍZKÉSZLET-SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS:

A modern hidrogeológiai egyik legfontosabb és legaktuálisabb feladata a hazai vízkészlet-gazdálkodás megújítása. Az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) a ko-rábbi hazai gyakorlattól eltérő alapokra helyezte a mennyiségi és minőségi vízkész-let-gazdálkodást, ami számos új, illetve a korábbitól eltérő szakmai problémát indu-kált. A VKI értelmében szükséges volt kijelölni és lehatárolni olyan hideg és termál víztesteket, melyek a továbbiakban önálló egységként vizsgálandók, és melyek jó állapotát el kell érni és távlatilag fenn is kell tartani.

A VKI bevezetésével új vízkészlet-gazdálkodási feladatok is megjelentek, mint pl. a korábbi nemzeti határokon átnyúló hidrosztratigráfiai egységek, hidrodinami-kai rendszerek vizsgálata, mely egyre fontosabb kérdéssé válik. Ugyancsak újszerű probléma a különböző geotermikus vízkészlet-használatok vizsgálata. Mivel a ma-gyarországi földhő- és geotermikus energiahasznosítás mértéke elmarad mind a le-hetőségektől, mind az Európai Unió által a megkívánt mértéktől, ezért az elmúlt idő-szakban egyre több szakmai befektető érdeklődik a magyarországi földhő-hasznosítás lehetősége iránt. A korábbi lokális, egyedi jellegű termálvíz-használatokkal szemben egyre több új vízigény jelentkezik az alacsony, közepes és magas entalpiájú vízadó rendszerek hőenergiájának hasznosítására, melyek nemcsak gyakorlati technikai, hanem új hatósági és elvi szakmai kérdéseket vetnek fel a hid-rogeológia és a víz(készlet)-gazdálkodás terén. Ilyenek például a termálfürdőink hid-rogeológiai és geotermikus védőidomának kijelölési problémái, a hőhasznosító rend-szerek (hőszivattyús rendszerek, fűtési és mezőgazdasági célú melegvíz-használatok, esetleges jövőben megvalósuló geotermikus erőművek) vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos tervezési és engedélyezési kérdései, melyekkel kapcsolatos szakmai is-mereteket az elsősorban földtani és vízföldtani ismeretekkel rendelkező szakembe-reknek meg kell szerezniük.

Az e célra kiképzett szakemberek hiánya az egyik legjelentősebb probléma, melynek megszüntetését segítheti elő a tervezett szakirányú továbbképzés elindí-tása.

A Miskolci Egyetem Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszékének, korábban a Földtan-teleptani Tanszékének irányításával 1978 óta folyik a vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos képzés előbb a Hidrogeológiai ágazaton, később a hidro-geológiai-mérnökgeológiai ágazaton, majd a Műszaki Földtudományi szak Hidroge-ológus-Mérnökgeológus Szakirányán. A képzést Juhász József professzor úr indította el, majd később Jambrik Rozália professzorasszony vezetésével fejlődött tovább. A hidrogeológus mesterszak létesítésének akkreditációja már lezárult, jelenleg folyik a magyar és angol nyelven folyó hidrogeológus szak indítása.


202

A Szegedi Tudományegyetemen önálló hidrogeológus képzés nincs, de a Ter-mészettudományi Karon a hidrogeológiai és vízgazdálkodási ismeretek megszerzése, mind a geográfus, mind a környezetkutató szakokon az alapképzés része. A Szegedi Tudományegyetem a Dél-Alföldi Régió földtani és vízföldtani ismereteinek rendsze-rezésében és kutatásában élenjáró intézmény, mely terület kiemelt fontosságú mind a határon átnyúló hideg és termálvíztestek (pl. Maros hordalékkúp, Bánáti vízadó rendszer, magyar-szerb határmenti vízadó rendszerek) mind a hazai porózus közeg-re alapuló hőhasznosítások szempontjából.

A két egyetem oktatói-kutatói háttere, tevékenységi körei olyan mértékben egé-szítik ki egymást, hogy a tervezett vízkészlet-gazdálkodási szakirányú továbbképzést a két intézmény által közösen érdemes megvalósítani.

A szakirányú képzés vezetője a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Ka-ra, de a képzést megközelítően fele-fele arányban a Szegedi Tudományegyetem Ter-mészettudományi Karán, illetve a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán indokolt és célszerű megvalósítani, ahol a képzés szellemi és infrastrukturális feltét-elei adottak. A képzésbe a Miskolci Egyetemen a Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai, a Geofizikai Tanszékek, a Földtani és Ásványtani, valamint Kőolaj és Földgáz Intézetek oktatóit, a Szegedi Tudományegyetemen pedig az Ásványtani, Geokémiai és Kőzet-tani, a Földtani és Őslénytani, továbbá a Természeti Földrajzi és Térinformatikai Tan-székek oktatóit, valamint magasan képzett, egy-egy szakterület legnagyobb tapaszta-lattal rendelkező ipari szakembereit kívánjuk bevonni.

A képzés, levelező rendszerben történik. Az oktatási idő 4 félév, ezen belül fél-évenként 75 tantermi órával, a teljes képzési időben 300 tantermi órával.

A Vízgazdálkodási szakirányú továbbképzésen folyó képzés költségtérítéses képzés. A félévenkénti képzési költség fedezi a teljes képzés, a tantermi órák, az okta-tási segédanyagok, a kollokviumok, a diplomamunka-védés és záróvizsga költségeit, de nem tartalmazza a hallgató utazási, szállás, megélhetési és egyéb költségeit. A költségtérítés összege független a felvett tárgyak számától.


203

A képzés során megszerezhető tudáselemek, ismeretek:

A képzésben részt vevő hallgatók általános, továbbá speciális földtudományi és vízkészlet-gazdálkodási kompetenciákra tesznek szert, melyek az alábbiak: Általános kompetenciák és készségek:

- Elemző és szintetizáló készség - Önálló problémamegoldó készség - Döntéshozás vezetői szinten - Önálló munkára való képesség alkotói szinten - Kritikus és önkritikus látásmód - Képesség új ötletek felvetésére önálló kutatói szinten (kreativitás) - Továbbtanulási készség - Készség a megszerzett ismeretek gyakorlatban való irányító jellegű alkalma-

zására - Minőség iránti elkötelezettség - Magas szintű információkezelési készség - Jó szóbeli és írásbeli kommunikáció - Készség tudományágat átfogó, interdiszciplináris kutató-fejlesztői csoportban

való munkára - A kutatások erkölcsi vonatkozásainak (a tudomány társadalom iránti elkötele-

zettségének ill. a szakmai etikának) felismerése; a kutatás szellemi szabadsá-gának tisztelete; a szakmai viselkedési szabályok elfogadása

- Az egyéni és kollektív célok és felelősségek felismerése és ezeknek a szere-peknek megfelelő cselekvés

Speciális földtudományi szakterületi kompetenciák:

- A Föld felszín alatti szféráiban lejátszódó vízföldtani folyamatok megértése, valamint ezen folyamatok komplex rendszerben való kezelése

- Képesség a földi anyagi minőségek és jelenségek tulajdonságainak felismeré-sére, azonosítására, valamint ezek műszaki földtudományi módszerekkel való jellemzésére

- Képesség a terepi és laboratóriumi észlelések elmélettel való összehangolására a megfigyelés, felismerés, szintézis és modellezés munkafolyamat sorozaton keresztül

- Tudatosság a földi erőforrások fenntartható kitermelésével kapcsolatos komp-lex problémakörrel kapcsolatban

- A földtudományokra jellemző elméletek, paradigmák, elképzelések és elvek ismerete és alkalmazása tervezői, szakértői és vezetői szinten

- Képesség (a rendszerint hiányos adatokból álló) különböző típusú észlelések begyűjtésére, valamint ezek alapján vezetői szinten hipotézisek felállítására és ellenőrzésére

- Kutatások tervezése, szervezése, lebonyolítása és kutatási beszámolók elkészí-tése, beleértve az irodalmi adatok felhasználását is


204

- Adatgyűjtés, adatrögzítés és -feldolgozás a megfelelő technikák alkalmazásá-val terepen és laboratóriumban, a mintavétel meghatározó jelentőségének fel-ismerése; a fellépő bizonytalanságok megfelelő kezelése

Speciális vízgazdálkodás szakterületi kompetenciák:

A hideg és termálvizekkel való gazdálkodás, a mennyiségi és minőségi vízvéde-lem szakszerű és magas szintű megoldásához szükséges a földtudományi, műszaki, gazdasági és jogi ismeretek ismerete és alkalmazása, ezen belül:

- a vízkészlet-gazdálkodáshoz kapcsolódó speciális földtani, vízföldtani, geofi-zikai és vízhőtani ismeretek,

- a vízkészlet-gazdálkodáshoz kapcsolódó speciális hidrogeokémiai ismeretek - a vízkészlet-gazdálkodáshoz kapcsolódó áramlástani – szivárgáshidraulikai,

rezervoárkutatási és értelmezési ismeretek - a szorosan vett szaktárgyi ismeretek: vízkészlet-gazdálkodás, vízellátás, nu-

merikus hidrodinamikai anyag és hőtranszport-modellezés, hévíztermelés- és hasznosítás, balneológia

- üzemi esettanulmányok, - jogi és engedélyeztetési (szakigazgatási) szakismeretek.

A képzés során elsajátítandó speciális szakterületi készségek:

A Vízkészlet-gazdálkodás szakirányú továbbképzésen végzett szakemberek a korábban megszerzett szakképesítésük és a szakirányú képzésben megszerzett speci-ális, felsőfokú szakismeretek birtokában

- átlátják a hideg és meleg vízkészletekkel való gazdálkodás korszerű rendsze-rét,

- képesek a korszerű vízkészlet-gazdálkodás ismereteinek naprakész áttekinté-sére és alaposan ismerik Magyarország és a szomszédos országok határon át-nyúló víztestjeit,

- rendelkeznek a hideg és hévízkészletek feltárásához, kitermeléséhez, haszno-sításához, mennyiségi és minőségi védelméhez, környezetterhelésének meg-határozásához szükséges felkészültséggel.

- képesek vízkészlet-gazdálkodási és hideg és hévíztermelési és hasznosítási tervek elkészítésére, a projektek kivitelezésének és üzemeltetésének irányítá-sára,

- alkalmasak a hidrodinamikai, anyag és hőtranszport-folyamatok számítások-kal való követésére, ezáltal a víztestekben lejátszódó fizikai-kémiai rendsze-rekben lejátszódó speciális folyamatok értelmezésére,

- alkalmasak bármely vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos részfeladat kidol-gozására, valamint a komplex feladatok áttekintésére és megértésére, az azon dolgozó különböző végzettségű szakemberek munkájának irányítására, más


205

kapcsolódó szakterületeken dolgozók munkájának az értelmezésére és saját munkájába való integrálására.

- kompetensek lesznek önálló vízkészlet-gazdálkodási tervezői, szakértői tevé-kenység folytatásában, továbbá egyes geotermikus tervezői és szakértői rész-feladatok elvégzésében elsősorban az alacsony és közepes entalpiájú rendsze-rek tekintetében, továbbá tervezési munkák irányításában és projekt mene-dzseri feladatok ellátásában.

A vízkészletgazdálkodási szakmérnöki képzés elengedhetetlenül szükséges a geotermikus energiaellátó rendszerek sikeres és hosszútávú működtetéséhez. A Csongrád Megyei Önkormányzat fontos feladatául a későbbiekben koordinálnia, egyeztetnie kell a geotermikus munkerőpiac és a szakképzés együttműködését, finomhangolnia kell a két partner együttműködését.


206


207

3.3. A decentrumok és a régiós geotermikus energiahasznosítás szerve-zet-felépítési javaslata

Az előző fejezetben bemutatott fejlesztési konstrukciók egyértelműen mutatják, hogy a régió különleges geotermikus adottságainak kiaknázására elindultak, sőt részben már megvalósultak azok a „húzó” projektek, amelyek iniciálhatják a régió versenyképességének szempontjából is fontos iparág kialakítását. A geotermikus energiára épülő ipar, illetve a sikeres beindításához szükséges, szakmai, és politikai háttér-rendszer kidolgo-zására égetően szükség van, hiszen az informáci-ós és a támogatási rend-szeren kívül minden felté-tel adott ahhoz, hogy fel-szálló pályára kerüljön az ágazat. Azt is be kell látni, hogy megfelelő szerve-zettség nélkül tovább folytatódnak azok a fo-lyamatok, amelyek in-formáció hiányában hát-ráltatják a fejlesztés meg-felelő ütemét. Az infor-mációs és koordinációs szervezet bizonyos részei (a mórahalmi és makói decentrumok) kidolgozás alatt állnak, és fontos pil-léreit képezik a geotermi-kus energiaellátás álta-lunk javasolt irányítási rendszerének (25. ábra).

25. ábra: A decentrumok funkcinális szervezet-felépítése


208

E rendszer egyik fontos jellemzője, hogy kétirányú kommunikációs folyamatok zajlanak benne (minden résztvevő egyrészt a többitől információt kell, hogy kapjon, másrészt a többi felé saját tapasztalatait kell továbbítania), amelyben összekötőka-pocsként kell működnie egy szakmai információs egységnek. Látni kell, hogy a rendkívül sokszereplős rendszerben szükség van egy olyan csoportra, amely koordi-nálja a befektetői, fejlesztői partnereket (azaz az önkormányzatokat, magáncégeket, a kockázati és szakmai befektetőket), a szakmai csoportokat (K+F fejlesztések, egyete-mi kutatócsoportok, gyakorlati megvalósítást végző cégek), a politikai szervezeteket (országos és régiós, valamint kistérségi szinten is), a lakosság csoportjait (magánsze-mélyek civil szervezetek). A Csongrád Megyei Önkormányzat egyik legfontosabb, és egyben komplex feladata, hogy létrehozzon a geotermikus energiellátási terüle-ten egy olyan operatív csoportot, amely a résztvevő összes partner között megte-remti a kommunikációt. Szükségesnek tartjuk, hogy ez az Regionális Energia Ügy-nökség koordinálja a térség jelenlegi két decentrumát, illetve a további fejlesztéseket és azok kommunikációját, társadalmasítását. A geotermikus energiához kapcsolódó szakmai és politikai feladatok különböző szintekre osztása a hatékonyabb működés érdekében szükséges. Míg a Regionális Energia Ügynökség a nagy szervezetek közti kommunikációt teremti meg (K+F együttműködések koordinálása, nagyprojektek menedzsmentje, egyeztető fórumok szervezése), addig a mórahalmi és makói decentrumok feladata a már konkrét szakmai tapasztalatok megfelelő közvetítése. A Regionális Energia Ügynökség feladatait későbbi fejezetben részletesen bemutatjuk.

A decentrumoknak számos funkciót kell ellátniuk, így a két információs köz-pont feladatait célszerű kibővíteni. Az alapkoncepcióban a Mórahalmi Információs Központ esetében a lakosság számára elérhető alternatív energiaellátási lehetőségek széleskörű megismertetése az alapcél, a makói decentrum pedig a geotermikus ener-gia fűtési és balneológiai hasznosítására kínálkozó lehetőségeket mutatja be. Elsősor-ban a két decentrum szoros együttműködésére van szükség, az optimális feladat-megosztás érdekében. Fontos kiemelni, hogy nem tartjuk szükségesnek további, pro-jekt-független decentrumok kialakítását, hiszen a 2. fejezetben felsorolt projektek ki/át-alakíthatóak információszolgáltatásra is. Így a két decentrum koordinálásával költséghatékonyan biztosítható minden geotermikus energiával kapcsolatos infor-máció elérése. A Csongrád Megyei Önkormányzatnak a geotermikus fejlesztések ese-tében már a tervezési fázisban, a megvalósultak esetén utólagosan szorgalmaznia kell a projektekben információs egység kialakítását, azaz annak biztosítását, hogy a kommunikációhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre álljanak. A két decentrumnak elsősorban a lakosság felé kell biztosítania a zöldenergiákra vo-natkozó naprakész információkat. De a központok feladata az is, hogy magáncégek, magánszemélyek ipari vagy mezőgazdasági befektetési szándékaihoz a megfelelő tapasztalatok átadását a legrelevánsabb projekthez, illetve a projekt szakreferenséhez való átirányítással biztosítja. A két decentrumnak tolmácsolnia kell a lakosság észre-


209

vételeit, illetve az üzemeltés bármely tapasztalatát a politikai fórumokra az Energia Ügynökségen keresztül, ugyanakkor fordított irányban is el kell végeznie a feladatot, azaz ha egy nagy projektben megjelennek a lakosság vagy a kisbefektetők által elér-hető források, azt azonnal kommunikálja a célcsoportoknak. A decentrumok további feladata, hogy megfelelő, rendszeres időközönként megrendezett fórumokon bizto-sítsa a politikai, szakmai és lakossági szervezetek számára az egyeztetési folyamatok lebonyolítását. Az információs központok további feladataként jelölhető ki olyan, akár interneten elérhető platform kialakítása, ahol a témához és a lakosság tájékozta-tásához kapcsolódó aktuális hírek, új termékek, pályázatok, rendelkezések, törvé-nyek jelennek meg.

További feladatként jelölhető ki a települések alap-, közép és felsőfokú iskolái-nak, óvodáinak igény esetén felmerülő alternatív energiákkal kapcsolatos oktatási jellegű tájékoztatása.


210


211

3.4. Összegzés

A fejezetben áttekintettük a Dél-alföldi Régió mórahalmi és makói kistérségében létesülő alternatív-energetikai decentrumok fejlesztési lehetőségeit, részletesen be-mutattuk azokat az energetikai beruházásokat, illetve projekt-tervezeteket, amelyek rövid távon megalapozzák, hosszú távon pedig kiterjeszthetik a decentrumok tájé-koztatási, koordinációs, szaktanácsadási, projekt-, és beruházás tervezési feladatai-nak körét. Ismertettük a két decentrum lehetséges szerepét az alternatív energia-termelő rendszerek széleskörű megismertetését célzó kezdeményezésekben. A globá-lis és európai alternatív energiaellátási trendek, fejlődési irányok alapján komplex projektekhez kötve új, kibővült feladatköröket javasoltunk a decentrumok működé-sében. A tanulmány egyik súlypontjaként kutatási, igényfelmérési tapasztalatok alapján, a régió potenciális termálhő tartalékainak megfelelően azonosítottunk min-den olyan, elsősorban geotermális energiára alapozó projektet, amely érdemben hoz-zájárulhat az információs központok hatékony működéséhez. Felvázoltuk azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek biztosíthatják a sokszereplős, és sajnos érdekellen-tétektől sem mentes -alternatív energiákra épülő- innováció jövőbeli eredményessé-gét.

1. E fejezet alpontjaiban az informáláshoz szükséges részletességgel bemutat-tuk azokat a közületi-, lakossági-, mezőgazdasági-, kutatás-fejlesztési geo-termikus projekteket, amelyek megvalósult, vagy tervezett beruházásként megalapozhatják a decentrumok információs feladatainak ellátását.

Elsősorban a geotermikus energia hasznosítására határozott és konkrét, kész tervek vannak a Dél-alföldi Régióban és Csongrád megyében mind a közületi, mind a magánkezdeményezésekben. E termálenergia-fejlesztési projektrendszerben szakmai alapokon nyugvó, 7 éves (2007-2013) fejleszté-si koncepciót dolgoztak ki a résztvevő önkormányzatok, magáncégek megbízásából a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és In-formatikai Kar, Földrajzi-Földtani Tanszékcsoport, Térségfejlesztő Kutató-csoportjának szakemberei Dr. Kóbor Balázs és Dr. Medgyes Tamás vezeté-sével. A projektcsoportok kialakításakor, a projektek rendszerének megha-tározásakor a kidolgozók arra törekedtek, hogy a települési, térségi prog-ramok és az agrártermelői tervek összekapcsolódjanak az ezeket ipari, technológiai és innovációs szempontból megalapozó, illetve klaszter-szerűen koordináló fejlesztésekkel.


212

A szinergiára azért van szükség, mert a szinte tökéletes földtani-hidrogeológiai adottságok optimális kihasználását a legtöbb esetben akadályozza az ésszerű, hosszú távú tervezésen alapuló, a fenntartható kitermelést támogató egységes törvényi és fejlesztési-programozási hát-tér hiánya, illetve az ágazatban egymás ellen ható érdekek közös jelenlé-te.

Három nagy csoportra osztva bemutattuk a régió geotermikus fejlesztési terveit. Az első csoportban a termálvíz teljes energiáját kihasználó kasz-kád-rendszereket ismertettük. Az önkormányzatok, kistérségek által ja-vasolt, helyi érdekeltségű programok célja elsősorban kaszkád-rendszerű geotermikus közmű/agrár/spa komplex rendszerek illetve geotermikus termál-közmű alkalmazások tervezése és kivitelezése. E projektek a helyi kis-, és középvállalkozások, kutatóintézetek bevonásával a régiós ipar és K+F kapacitás számára biztosítanának megrendeléseket, illetve jelentősen növelnék az egyes térségek agrártermelőinek versenyképességét, munka-helyeket teremtenének és tartanának meg, támogatnák számos, e települé-seken megvalósult vagy megvalósulás előtt álló önkormányzati fejlesztés fenntarthatóságát azáltal, hogy jelentősen csökkentenék az önkormányzati intézmények energia-ellátásának költségeit. Ezeket az új beruházásokat, il-letve rendszer korszerűsítéseket elsősorban Csongrád megyei települések (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Csongrád) kívánják megvaló-sítani, Kisteleken és Mórahalmon már befejezték a termál-közmű rendszer kiépítését. E projektek összköltsége 11,153 Mrd Ft.

A második csoportban bemutattuk a lakossági és közületi geotermikus energiahasznosítás széleskörű elterjesztéséhez szükséges és nélkülözhetet-len régiós geotermikus ipar- és technológia-fejlesztési projekteket, amelyek átfogó, településeken túlnyúló, térségi összefogáson alapulnak, és kifeje-zetten az alternatív energiafelhasználás ipari, technológiai hátterét kíván-ják megalapozni, a K+F inputját erősíteni annak érdekében, hogy a robba-nás előtt álló iparág fejlődésének haszonélvezői (a végfelhasználók mellett) a térség vállalkozói / munkaadói legyenek. E projektek összköltsége 3,423 Mrd Ft.

A harmadik csoportban ismertettük a geotermikus agrártermelői kapacitás bővítésének tervezeteit. E beruházások a vállalkozók kapacitásának bővíté-sén, termelési technológiáik versenyképességének növelésén keresztül közvetlenül járulnak hozzá térségi vállalkozások fejlesztéséhez, munkahe-lyeket tartanak meg és teremtenek, egyben K+F megrendeléseket, innová-ciós tevékenységet indukálnak. A projektek összköltsége 3,548 Mrd Ft.

A fejezetben a szükségesnek tartott részletességgel ismertettük a nagybe-ruházásokon kívüli, lehetséges geotermikus fejlesztési alternatívákat. Rö-


213

viden vázoltuk a termál csurgalék vizek maradék hőjének, illetve az ala-csony entalpiájú geotermikus rendszerek energetikai hasznosítására al-kalmazható hőszivattyús technológia lehetőségeit. Összefoglaltuk a ter-málvízkincs megőrzése érdekében kötelező vízvisszasajtolás gazdasági, jo-gi és törvényi-szabályozási problémáit, azok tudományos vizsgálati ered-ményeit, lehetséges megoldásait. Bemutatjuk az akkreditálás előtt álló víz-készlet-szakmérnöki, egyetemi posztgraduális képzés tanulmányi terveze-tét.

2. Az információs decentrumok jelen INTERREG pályázatban felvázolt mű-ködtetésének és feladatköreinek kibővítése azért fontos, mert a szűk szak-mai rétegen kívül nagyon kevés azon lakossági-, politikai és döntéshozói csoportoknak a száma, amelyek tisztában vannak az alternatív energia-ellátási lehetőségek pontos, számszerűsíthető előnyeivel, hátrányaival, azok szakmai és pénzügyi hátterével, finanszírozási lehetőségeivel, a ren-delkezésre álló, régiós, geotermikus pontenciállal, a technológiák alkal-mazhatóságának feltételeivel, a befektetések kockázatával. A lakosság, a szakmai befektetők és a politikai döntéshozó szervezetek számára elemi szükséglet, hogy ismerjék a régióban kiemelten fontos geotermikus energia kiaknázására alkalmazható technikai megoldásokat, azok működési ta-pasztalatait, hiszen a megfelelően átgondolt innováció eredményeként gazdaságosabb és költséghatékonyabb energia-ellátási rendszerek alakítha-tóak ki. A decentrumok fontos szerepet játszhatnak az alternatív energia-hasznosításban érdekelt szervezetek és magánszemélyek megalapozott tu-dással, nagy szakmai és gyakorlati tapasztalattal rendelkező tájékoztató központjaként, illetve fórum jelleggel lehetőséget biztosíthatnak a párbe-szédre a geotermikus ágazat szereplői között.

A decentrumoknak az információszolgáltatáson kívül számos funkciót kell ellátniuk, így a makói és mórahalmi információs központok feladatkörét célszerű bővíteni. Fontos kiemelni, hogy nem tartjuk szükségesnek to-vábbi, beruházási projekt-független decentrumok kialakítását, hiszen a tanulmány e fejezetében felsorolt fejlesztésekbe beépíthetőek tájékozta-tási feladatokkal ellátott modulok. Sokkal fontosabbnak ítéljük, hogy a makói és mórahalmi központ képes legyen lakossági, önkormányzati, vagy magánbefektetői érdeklődés esetén az optimális javaslat megfo-galmazására, azaz a beérkező igényeknek legmegfelelőbb műszaki meg-oldás, a legjobb finanszírozási konstrukció és lebonyolítási terv kivá-lasztására. A decentrumok koordinációs feladata tulajdonképpen a be-érkező probléma legkompetensebb szervezethez való irányítása. Ez ak-kor lehetséges, ha a központok kapcsolatban vannak minden olyan szakmai, tervezői, kivitelezői, pénzügyi és projektfinanszírozási szerve-zettel, amelyek a geotermikus energiapiacon használható tudással és ta-pasztalattal rendelkeznek.


214

3. Több szempontból lényegesnek tartjuk új koncepcióban megtervezni az al-ternatív energiákkal kapcsolatos, régiós, megyei információs rendszer ki-alakítását. Megállapításaink szerint a konkrét megvalósuló projektekben meg kell jeleníteni olyan modult, amely alkalmas arra, hogy az adott te-vékenységről teljes körűen hozzáférhető és in situ megtekinthető infor-mációt adjon. Az információs modul további fontos feladata, hogy ala-pot képezzen a jövőbeli és egyre szükségesebb geotermikus szakképzés gyakorlati oktatásának is. A decentrumoknak össze kell gyűjteniük azokat a szakmai és pénzügyi tapasztalatokat, amelyek a már megvalósult geo-termikus beruházások alapján alakultak ki, és egy-egy beruházás tervezé-sekor a már tapasztalattal rendelkező cégekhez, szervezetekhez kell irányí-taniuk a befektetői kérdéseket. E konstrukciók kialakítása lényegesen haté-konyabbá tenné a geotermikus transzfer-hálózat működését. A jelenlegi tapasztalat azt mutatja, hogy az információs központok csak bizonyos szin-tig képesek a tájékoztatásra, funkciójukból és az alkalmazott munkatársak szakmai képzettségéből fakadóan nem képesek egy-egy részterület minden igényt kielégítő ismertetésére. A zöldenergia sokrétű alkalmazása, és a ré-gió azon törekvése, hogy az alternatív energiahasznosítás területén minta-projekteket szeretne megvalósítani, megkívánja, hogy a részkérdésekről szakavatott, egy-egy rendszer minden részletét ismerő referens adjon tájé-koztatást. Hasonlóan fontosnak érezzük azt is, hogy a magasan kvalifikált, gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező szakemberek alkalmazását megfe-lelő bérezéssel tervezzék a projektek kialakításakor. Jelenleg ma Magyaror-szágon diplomás minimálbér közeli fizetést kapnak azok a munkatársak, akik e meglehetősen sokrétű feladatot (talán pontosan az alulmotiváltság miatt) kevésbé hatékonyan végzik el. A szakmai tapasztalattal, és használ-ható, naprakész tudással rendelkező szakmérnökök fizetése ezzel szemben 300-500 ezer forint közt mozog. Szükségesnek tartjuk, hogy a kialakítandó központokban a béreken is tükröződjön a geotermikus energiaellátáshoz kapcsolódó komplex feladatkör. Meg kell jegyeznünk, hogy a jelenlegi fi-nanszírozási rendszerben az új konstrukciók kialakításáig a tájékoztatási feladatok ellátását alvállalkozások végezhetnék el.

A fent vázolt konstrukció hatékony működésére akkor van lehetőség, ha az a megvalósuló geotermikus beruházásokat eleve úgy alakítják ki, hogy működése közben, szakember kalauzolásával megtekinthető legyen. A két decentrum feladata a konkrét szakmai kérdések beérkezése esetében el-sősorban a koordináció, azaz az érdeklődő megfelelő projekthez, terve-zőhöz, vagy kivitelezőhöz való irányítása. Központ jellegéből fakadóan e centrumok alkalmassá tehetőek arra, hogy nemcsak a lakosság, hanem a befektetők, a politikai döntéshozók számára is részletes információkat nyújtsanak. Mintegy tudásbázisként, szakmai műhely és fórum jelleggel


215

az alternatív energiahasznosítás bármely szereplőjének tájékoztatását el kell tudni látniuk.

A Csongrád Megyei Önkormányzatnak a régióban történő geotermikus fejlesztések esetében már a tervezési fázisban, a megvalósult projektek esetében pedig utólagosan kell szorgalmaznia (illetve a pályázati kiírá-sok esetén az illetékesek figyelmét felhívni arra), hogy a geotermikus beruházásokban legyen lehetőség a decentrumok munkájához is szük-séges információs modulok tárgyi és személyi feltételeinek kialakításá-ra, pályázati finanszírozására.

4. Véleményünk szerint két szintre kell szétválasztani a geotermikus ener-giához kapcsolódó koordinációs feladatokat. Az országos és Eu-s politi-kai, és szakmai szervezetekkel egy középtávon felállítandó regionális ügynökségnek kell kapcsolatot tartani, a helyi, lokális –geotermikus, va-lamint a nap-, szél-, és biomassza energiákra épülő piacon felmerülő- problémák kezelésével és egy alternatív energiákhoz kapcsolódó infor-máció-transzfer hálózat működtetésével pedig a makói, illetve mórahalmi információs központoknak célszerű foglalkozni. Ebben a konstrukcióban optimalizálható a geotermikus energiarendszerekhez kapcsolódó intézkedési feladatok ellátása. (Nem tartanánk szerencsésnek olyan szervezeti konstrukciót, ahol egy központnak kellene egyszerre a la-kossági tanácsadással, tudatformálással, illetve a nagyprojektek kialakítá-sában szükséges politikai és szakmai szervezetek koordinálásával, kutatás-fejlesztési feladatokkal foglalkoznia. Ez a szervezeti felépítés túlzottan sok feladattal terhelné és rossz hatásfokúvá tenné a központokat. Ilyen szerve-zeti felépítésben működik az Energia Központ Kht, amely élő példát szol-gáltat a tisztázatlan, de komplex feladatkörökkel ellátott kis hatékonyság-gal működő szervezetekre.) A két decentrum feladatául elsősorban a la-kosság felé történő kommunikációt, szaktanácsadási feladatokat, a terve-zők és kivitelezők közvetítését, a lakossági és kisbefektetői csoportok prob-lémáinak magasabb szintre történő tolmácsolását, a tudatformálást, és inte-raktív alternatív energiaforrás-adatbázis létrehozását jelöljük ki.

5. Pontosan az elszigetelt fejlesztési programok és az azt koordináló szerveze-tek kooperációra való hajlandóságának hiánya teremti meg azt a helyzetet, ami a régióban (és országos szinten is) tapasztalható: a projekteket átgon-dolatlan, legtöbbször koncepció nélküli rendszerben finanszírozzák és bo-nyolítják le. A regionális geotermikus energiafejlesztési projektek progra-mozási fázisában a társadalmi és politikai egyeztető-fórumokon szakembe-rek segítségével a megyei önkormányzatnak meg kell fogalmaznia a régió geotermikával kapcsolatos szakmapolitikai problémáit és azt figyelembe véve kell a pályázatok feltételrendszerét kialakítani.


216

Megállapítottuk, hogy a régió rendkívül előnyös geotermikus adottságai csak akkor lesznek kihasználhatóak, ha a Csongrád Megyei Önkormányzat a Dél-alföldi Régió irányító szervezeteként (akár a kialakítandó Regionális Energia Ügynökség közvetítésével) a jelenleginél sokkal szorosabb koope-rációt folytat a geotermikus energiára alapozó fejlesztések pályázati finan-szírozását ellátó szervezeteivel. Nélkülözhetetlennek ítéljük, hogy a me-gyei önkormányzat a régió geotermikus érdekeit képviselve szoros kapcso-latot tartson a regionális fejlesztésekért felelős Dél-alföldi Regionális fej-lesztési Tanáccsal, a VÁTI - Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társasággal, az uniós források nagy részének elosztásáért fele-lős Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, az Energia Központ Közhasznú Tár-sasággal, és minden olyan szervezettel, amely hathatósan hozzájárulhat a térség sikeres geotermikus beruházásaihoz és azok finanszírozásához.

A már megvalósult projektek tapasztalatai alapján több olyan változtatásra van szükség, amelyet csak egy Csongrád Megyei Önkormányzat szintű po-litikai egység képes megvalósítani. Az egyik legfontosabb probléma, hogy a régió geotermikus piacának szereplői a szükségesnél és elégségesnél lé-nyegesen kevesebbet kommunikálnak. El kell érni, hogy a rendkívül sok-szereplős geotermikus fejlesztési rendszerben kialakítsanak egy olyan ope-ratív szervezetet, amely koordinálja a befektetői, fejlesztői partnereket (az-az az önkormányzatokat, magáncégeket, a kockázati és szakmai befektető-ket), a szakmai csoportokat (K+F fejlesztések, egyetemi kutatócsoportok, gyakorlati megvalósítást végző cégek), a politikai szervezeteket (országos és régiós, valamint kistérségi szinten is), a lakosság csoportjait (magán-személyek, civil szervezetek).

A Csongrád Megyei Önkormányzat egyik legfontosabb, és egyben komp-lex feladata, hogy létrehozzon a geotermikus energiaellátási területen egy olyan operatív csoportot, amely a termál hő piacon résztvevő összes part-ner között megteremti a kommunikációt, koordinál, elvégzi a megyei ön-kormányzat tulajdonában levő épületek energetikai auditálását, geotermi-kus felméréseket készít, javaslatokat tesz a megvalósítás lehetséges formái-ra, a régió geotermikus adottságaira alapozó közép-, és hosszú távú fejlesz-tés-koncepciókat dolgoz ki. Ez az operatív szervezet Regionális Energia Ügynökségként a későbbiekben akár energetikai hatósági feladatokkal is felhatalmazható és szakmai fórumként, irányító szerepkörben bekapcsol-ható a régió energetikai fejlesztési koncepcióinak kidolgozásába, hiszen je-lenleg ezt a feladatot meglehetősen sikertelenül a DARFT végzi.


217

3.5. Summary

In this chapter, we have presented the development possibilities of decentralized alternative-energetic units in the Mórahalom and Makó sub-regions of the South Great Plain Region, we have shown the energetic investments and project plans in detail, that on a short term will found and on a long term can expand the informational, coordination, counselling, project and investment planning activities of these units. We have presented the possible role of the two units in the initiatives aiming the wide-spread familiarization with energy production systems. According to global and European alternative energy supply trends and related to complex projects, we have suggested new, extended activities for the operation of units. As a central point of our study, according to research and demand-survey experiences, we have identified every project, mainly based on geothermal energy that could effectively collaborate to the operation of the information units. We have presented the development possibilities that can secure the future success of the multi-actor innovation based on alternative energy sources, which is unfortunately not free of conflicting interests either.

1. In the subsections of this chapter, we have presented in detail the communal, residential, agricultural, and research-development geothermal projects needed for information, that, as realized or planned investments, can found the management of information activities of the units.

In the South Great Plain Region and in Csongrád County there are concrete plans for the utilization of mainly geothermal energy, both in communal and private initiatives. In the frame of this thermal energy-development project system, the experts of the Regional Development Research Group of SZTE’s Faculty of Natural Sciences and Informatics, Department of Geography-Geology, under the leadership of Dr. Balázs Kóbor and Dr. Tamás Medgyes, have elaborated a 7-year (207-2013) development concept based on professional grounds on behalf of local governments and private companies. During the formation of project groups and determination of project systems, the elaborators have aspired to connect communal, regional programmes and agricultural plans with developments founding the programmes from industrial, technological and innovative points of view and coordinating them in a cluster-type fashion.


218

The synergy is necessary, since the utilization of the almost perfect geological-hydrogeologic features is in most cases impeded by the lack of a legal and development-programming background based on a rational, long-term planning and supporting the sustainable abstraction, and the presence of conflicting interests within the sector.

In three major groups, we have presented the geothermal development plans of the region. In the first group, we have presented the cascade systems utilizing the whole energy of thermal water. The objective of the programmes of local interest, suggested by local governments and sub-regions is mainly the planning and implementation of cascade-system geothermal public/agricultural/spa complex systems, and of geothermal public works applications. These projects would provide orders for the regional industrial and R+D capacity by involving local SME’s and research institutes, and they could significantly increase the competitiveness of agricultural actors of certain regions, could create and preserve jobs, and could support the sustainability of realized or future local government developments by significantly decreasing the energy costs of local government institutions.

These new investments and system modernizations are mainly aimed by settlements in Csongrád County (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szen-tes, Csongrád), Kistelek and Mórahalom have already finished the construction of a thermal public works system. Total costs of projects: HUF 11.153 billion.

In the second group, we have presented the regional geothermal industrial and technology-development projects needed and necessary for the wide spread of residential and communal geothermal energy utilization, which are based on comprehensive, trans-settlement and regional cooperation and wish to found the industrial and technological background of alternative energy utilization, and to improve the R+D input in order for the region’s entrepreneurs / employers to become the beneficiaries of the sector expected to boom in the near future. Total costs of projects: HUF 3.423 billion.

In the third group, we have presented the plans for the expansion of geothermal agricultural capacity. These investments directly contribute to the development of regional enterprises, preserve and create jobs, induce innovative activities through the expansion of entrepreneur capacities and the increase of competitiveness of production technologies. Total costs of projects: HUF 3.548 billion.


219

Beside major investments, we also presented in detail the possible geothermal development alternatives. We have also outlined the possibilities for heat-pump technologies for energetic utilization for the remaining heat of thermal waters, and for the of low-enthalpy geothermal systems. We have summarized the economic, legal and regulatory problems of reinjection, obligatory for the preservation of the thermal wealth, their scientific research results, and the possible solutions. We present the study plan of the postgraduate water management-engineer training, to be accredited in the near future.

2. The expansion of operation and range of activities of the information units presented in this INTERREG application is important, since, beside a small professional sector, it is only a small number of public, political and decision-making groups that have a clear view on the advantages and disadvantages of alternative energy supply possibilities, their professional and financial background, the finance possibilities, the available regional geothermal potential, the condition of technology applications, and the investment risks. For the population, professional investors and political decision-making organizations it is a vital point to know the technological solutions for the exploitation of the region’s geothermal energy, the operational experiences, since a more economic and cost-effective energy supply system can be developed as a result of rational innovation. The decentralized units can have an important role as information centres of organizations and individuals concerned in alternative energy utilization, since they have a grounded knowledge and an immense professional and practical experience. Furthermore, these centres can provide a place for forum-like dialogues for the actors of the geothermal sector.

Besides providing information, the decentralized units have to have other functions as well, so the range of activities of the information centres in Makó and Mórahalom have to be expanded. It is important to mention that we do not think that it is necessary to establish further investment project-independent units, since modules with information tasks can be built in the developments presented in this chapter. It is more important that the centres in Makó and Mórahalom are able to conceive optimal proposals in case of public, local government or private investor inquiries, i.e. to choose the most appropriate technological solution or the best financing constructions and implementation plans for the incoming demands. The coordination task of the units is to guide the incoming problem to the most competent organization. This is only possible if the units are connected to every professional, planning,


220

implementing, financial and project-financing organization that has the knowledge and experience needed on the geothermal energy market.

3. We think that it is vital from more points of view to plan a regional, county information system related to alternative energies in a new concept. According to our observations, a module should be present in concrete projects that can provide totally accessible and in situ viewable information about the given activity. A further important task of the information module is to create a basis for the future and more and more necessary geothermal vocational training. The units have to gather all the professional and financial experiences formed during already realized geothermal investments, and have to guide the investor questions during investment planning to experienced companies and organizations. The development of these constructions could make the operation of the geothermal transfer network much more effective. The current observation shows that information centres are able to provide information only to a certain level, due to their function and the professional education of their employees they are not able to provide sufficient information on certain sub-areas. The wide-ranging application of green energy and the effort of the region to realize a model project in the field of alternative energy utilization require that information is given by an expert, who knows every detail of a certain system. We also think that the employment of highly qualified, skilled and experienced experts is planned with a proper salary. Currently, Hungarian employees who complete these multi-faceted tasks in a less effective way (maybe because they are unmotivated) have a salary close to the minimum wage for graduated employees. The salary of engineers with professional experience and usable, up-to-date knowledge is around HUF 300-500,000. It is important that the complex range of tasks related to geothermal energy supply is also reflected in the salaries of the centres’ employees. We must mention that in the current financing system, until the development of new constructions, the information tasks could be provided by sub-contractors.

The operation of the construction shown above can only be effective, if the geothermal investments are developed in a way that these investments are viewable during operation under the guidance of an expert.

The primary task of the two units in case of concrete professional questions is the coordination, that is, the guidance of those interested to the appropriate project, planner or implementing organization. According to their centre quality, these units can be made suitable to provide information not only for the public, but also for investors and political decision makers. As a knowledge base, they should be able to


221

play the role of every actor of the alternative energy utilization sector in the form of workshops or forums.

The Csongrád County Government has to urge (or draw the attention of those competent in the matter) that the possibility is created in geothermal investments for the formation and financing of material and personal conditions of information modules required for the work of the decentralized units. In case of regional geothermal developments to be realized in the future, this should happen in the planning phase, in case of already realized projects, it can be done ulteriorly.

4. We think that the coordination tasks related to geothermal energy have to be grouped onto two levels. A regional agency should stay in connection with national and EU political and professional organizations, the centres in Makó and Mórahalom should manage the local problems – emerging on the market based on geothermal, solar, wind and biomass energy – and operate an information transfer network related to alternative energy sources. In this structure, the management of tasks related to geothermal energy systems can be optimalized. (We do not favour a structure, in which it is only one centre providing information and knowledge for the public, coordinating political and professional organizations required for major projects, and taking care of research-development tasks. This structure would be a burden for the centres, with many tasks and a low efficiency. The Energia Központ Kht. (Energy Centre Non-profit Co.) is operating in this structure, and serves as the perfect example for organizations with unclear, but complex range of activities and low efficiency.) As primary tasks of the two units we assign the communication towards the public, various counselling tasks, the mediation of planners and implementers, and the transfer of public and small investor problems to higher levels, raising awareness, and the establishment of an interactive alternative energy source database.

5. It is exactly the lack of willingness to cooperation between isolated development programmes and the coordinating organization that creates the situation experienced on regional (and national) level: the projects are mainly financed and implemented in an irrational system without any concept. In the programming phase of regional geothermal energy development projects, the county governments, together with experts, have to conceive in social and political conciliation forums the policy problems related to regional geothermics, and accordingly develop the system of conditions for applications.


222

We have stated that the especially favourable geothermal features of the region will only be utilizable if the Csongrád County Government, as the leading organization of the South Great Plain Region (with the intervention of the Regional Energy Agency to be developed in the future), cooperates more closely with organizations financing the developments related to geothermal energy. It is vital for the county government to be in close collaboration with the South Great Plain Regional Development Council, with VÁTI (Hungarian Public Non-profit Company for Regional Development and Town Planning), the NFÜ responsible for the distribution of EU grants, the Energy Centre Non-profit Co., and every organization that could efficiently contribute to successful regional geothermal investments and their financing.

According to experiences gathered from realized projects, there are many changes required that can only be solved by a high-level political units, like the Csongrád County Government. A major problem is that the actors of the regional geothermal market communicate far less than necessary. It must be achieved that an operative organization is established in the multi-actor geothermal development system, that coordinates the investment and development partners (i.e. local governments, private companies, venture and professional investors), professional groups (R+D developments, university research groups, companies for practical realization), political organizations (on national, regional or sub-regional levels), public groups (private persons, civil organizations).

One of the most important and complex tasks of the Csongrád County Government is to generate an operative group in the field of geothermal energy supply, that establishes the communication between every part-ner of the thermal heat market, coordinates, completes the energetic audit of buildings in the property of the county government, makes geothermal measurements, makes proposals to the possible implementation forms, and develops medium and long-term development concepts according to the region’s geothermal features. This operative organization, as the Regional Energy Agency, could be later empowered with tasks of public authority, and as a professional forum, it could become the managing body of regional energetic development concept elaboration, since this task is currently unsuccessfully managed by DARFT.


223

3.5. Rezumat

În acest capitol am revăzut modalităţile de dezvoltare a centrelor mici de energie alternativă din regiunile mici Mórahalom si Makó din regiunea Dél-Alföld. Am prezentat amănunţit investiţiile energetice, mai exact schemele de proiecte, care în termen scurt pun baza, şi pe termen lung extind sarcina centrelor regionale de informare, de coordinare, de consultanţă de specialitate, de planificarea proiectelor şi a investiţiilor. Am prezentat rolul posibil ale celei două centre mici în iniţiativele de prezentare pentru publicul larg a sistemelor de producţie de energie alternativă. Pe baza trendurilor globale şi europene a energiei alternative, pe baza direcţiilor de dezvoltare am sugerat pentru centrele mici o extindere a sarcinilor legate de proiecte complexe. Fiind un punct central în studiu, pe baza cercetării şi evaluării cerinţelor, luând în considerare posibilele rezerve de energie termică a regiunii, am identificat fiecare proiect – în primul rând proiecte bazate pe energia geotermică – care pot contribui în fond la funcţionarea mai eficientă a centrelor de informare. Am conturat acele modalităţi de dezvoltare, care asigură productivitatea inovaţiei (cu multe personaje economice şi cu opoziţii în interese) bazată pe energia alternativă.

1. În paragrafele acestui capitol am prezentat amănunţit şi informativ proiectele geotermice legate de sfera civilă şi administrativă, proiectele agrare, de dezvoltare şi cercetare. Sarcina de bază a acestor centre mici ar putea fi comunicarea acestor investiţii în faza de proiect sau în faza de investiţie către cei intersaţi.

În regiunea Dél-Alföld şi în judeţul Csongrád în iniţiativele publice şi particulare sunt proiecte hotărâte şi realizate mai ales refereritoare la folosirea energiei geometrice. În acest sistem-proiect de dezvoltare a energiei termale, bazând pe principii profesionale, specialiştii din Universitatea din Szeged, Facultatea de Ştiinte Naturale si Informatică, Catedra de Geografie-Geologie, grupul de cercetare pentru dezvoltare regională dr. Balázs Kóbor si dr. Tamás Medgyes au elaborat un concept de dezvoltare pe o perioadă de 7 ani (2007-2013) din însărcinarea administraţiilor locale, firmelor particulare, care au luat parte în acest proiect. În formarea echipelor de proiecte şi în determinarea sistemelor de proiecte cei care au elaborat proiectul au intenţionat ca programele regionale şi pentru localităţi, planurile de producţie agrare să fie conectate cu dezvoltările industriale, tehnologice şi inovative pe care se bazează şi cu dezvoltările coordinate în sistem claster.


224

Este nevoie de sinergie pentru că folosirea optimă a condiţiilor geologice-hidrologice aproape perfecte este împiedicată de cele mai multe ori de lipsa legislaţiei care susţine exploatarea continuă şi de lipsa bazei de programare şi dezvoltare care se bazează pe planificare raţională de durată lungă, precum prezenţa în domeniu a intereselor opozite.

Împărţit în trei mari grupe am prezentat proiectele de dezvoltare geotermice ale regiunii.

În prima grupă am prezentat sistemul în cascadă care exploatează din plin energia apei termale. Obiectivul programelor administraţiilor locale, ale regiunilor mici, şi a programelor de interes local în primul rând este planificarea şi elaborarea în sistemul în cascadă a sistemelor complexe geotermice comune/agrare/spa şi geotermice termale comune. Aceste proiecte prin atragerea interprinderilor locale mici şi mijlocii, şi prin atragerea instituţiilor de cercetări pot asigura comenzi pentru industria regiunii şi pentru capacitatea de Cercetare si Dezvoltare (K+F), pot creşte substantial competivitatea producătorilor in agricultură în unele regiuni, pot crea şi asigura locuri de munca, cu reducerea energiei folosite pot micşora costul cheltuielilor energetice ale administraţiilor locale, şi prin aceste micşorări pot susţine alte dezvoltări de către administraţia locală, care sunt în fază de realizare. Aceste investiţii noi şi modernizările sistemelor în primul rând vor fi efectuate în localităţile din judeţul Csongrád (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Csongrád), in localităţile Kistelek si Mórhalom deja sunt terminate lucrările pe sistemele termale comune. Costul acestelor proiecte în total este 11,153 Mrd HUF.

În a doua grupă am prezentat proiectele de dezvoltare geotermice industriale şi tehnologice din regiune, care sunt necesare pentru răspândirea pe scară largă a folosirii energiei geotermice atât în rândul populaţiei cât şi de administraţia publică. Aceste proiecte se bazează pe cooperaţia dintre regiuni, şi vor să pună în mod expres fondul utilizării energiei alternative în industrie şi tehnologie, şi să întărească inputul Cercetării şi Dezvoltării (K+F), în acest fel intreprinzătorii locali pot fi beneficiarii (pe lângă utilizatori) acestei ramuri industriale, care în prezent este în avânt. Costul acestelor proiecte in total este 3,423 Mrd HUF.

În a treia grupă am prezentat proiectele de lărgirea capacităţii geotermice în folosul producţiei agrare. Aceste investiţii prin cresterea capacităţii interprinzătorilor şi prin mărirea competivităţii în tehnologiile lor de producţie, contribuie în mod direct la dezvoltarea intreprinderilor regionale, susţin şi aduc locuri de muncă, totodată induc comenzi de


225

Cercetare si Dezvoltare (K+F) şi activitate inovativă. Costul acestelor proiecte în total este 3,548 Mrd HUF.

În acest capitol am detaliat suficient alternativele de dezvoltare geotermică în afara investiţiilor mari. Am conturat pe scurt posibilităţile utilizării căldurii apei termale utilizate şi utilizarea energetică a tehnologiei pompelor termice în sistemele geotermice entalpice de nivel scăzut. Am rezumat problemele economice, juridice si al regulării legislative legate de repomparea apei termale uzate în subteran care e în folosul conservării apei termale, am rezumat rezultatele stiinţifice si posibilele soluţii.

Am prezentat proiectul de studii de inginerie hidrologică (specializaţie în rezervele de apă) în studiile postgraduale universitare care acum e în faza de accreditare.

2. În prezenta finanţare INTERREG e important lărgirea sarcinilor si activităţilor centrelor mici de informaţii regionale pentru că în afară de un mic grup profesional este foarte redus numărul grupelor politice, a populaţiei, celor care pot lua decizii şi care sunt în clar cu posibilităţile utilizării energiei alternative, cu beneficiile precise, numerice, şi cu dezavantajele acestora, cu baza financiară şi profesională si cu posibilităţile de finanţare, cu potenţialele geotermice regionale disponibile, cu modalităţile de aplicaţie a condiţiilor tehnologice şi riscurile investiţiilor. Pentru populaţie, investitorii profesionali si instituţii politice executive e de necesitate elementară să fie cunoscuţi tehnologiile folosite în exploatarea energiei geotermice abundente din regiune, experienţa în activitate, deoarece pe urma regândirii inovaţiei se pot construi sisteme energetice mai economice cu costuri reduse.

Ca centre cu experienţă profesională si practică centrele mici pot juca un rol important în informarea orgarnizaţiilor şi a civililor care sunt interesaţi în folosirea energiei alternative, pe deasupra pot asigura un forum pentru dialog între personajele în domeniul geotermic.

Centrele mici în afară de informare trebuie sa aibă numeroase alte funcţii, de aceea e nevoie de lărgirea sarcinilor centrelor informative din Makó si Mórahalom. Este important de accentuat că nu este necesar crearea altor centre mici, care nu se bazează pe dezvoltări in proiect, pentru că în dezvoltările deja menţionate în acest capitol se pot integra module cu funcţie informativă.

Este mai important ca centrele mici din Makó si Mórahalom să fie capabile să redacteze propuneri optime în caz de interes din partea persoanelor private, a administraţiilor locale sau investitorilor particulari. Să găsească conform necesităţilor cea mai bună rezolvare


226

tehnologică, cel mai bun mod de finanţare şi să aleagă cel mai adecvat proiect de realizare. Rolul de coordinare a centrelor mici de fapt constă în trimiterea problemelor ivite la organizaţiile cele mai competente. Acest lucru e posibil dacă centrele sunt în contact cu toate organizaţiile profesionale, de proiectare şi executive, financiare, organizaţiile cu rolul de finanţare ai proiectelor, si cu organizatiile care au cunoştinţe şi experienţă utilizabilă pe piaţa energiei geotermice.

3. Considerăm necesar din mai multe puncte de vedere planificarea pornind dintr-o nouă concepţie a formării sistemului informaţional pe plan regional si judeţean. După observaţiile noastre în proiectele concrete realizate trebuie să se concretizeze un modul, care e capabil să dea informaţii complete, care pot fi văzute pe loc despre activitatea respectivă. Modulul de informaţie are sarcina importantă să formeze în viitor baza de invăţământ a specializării în geotermie. Centrele mici trebuie să adune acele experienţe profesionale si financiare care s-au acumulat pe baza investiţiilor geotermice realizate, şi in cazul planificării unei investiţii trebuie să călăuzeze intrebările investitorilor la firme şi organizaţii cu experienţă. Formarea acestui mecanism ar schimba substanţial eficacitatea funcţionării reţelei de transfer geotermică. Pornind din funcţia centrelor informative experienţa actuală sugerează că centrele peste un nivel anumit nu sunt capabile să dea informaţii din cauza calificaţiei angajaţilor care nu sunt capabili să prezinte fiecare domeniu cu o exigenţă satisfăcătoare. Folosirea complexă a energiei verzi si intenţia regiunii de a realiza în domeniul folosirii energiei alternative proiecte model, presupune ca despre întrebări parţiale să fie informaţi de către referenţi specializaţi care cunosc amănunţit sistemul. Deasemenea e la fel de important ca în planificarea si conceperea proiectelor angajarea experţilor cu mare calificaţie, practică si experiment să fie planificat cu salarii corespunzătoare. În prezent in Ungaria angajaţii care au o sarcină complexă primesc aproape salariul minim pentru licenţiaţi, şi de aceea nu sunt eficienţi în lucru (poate că exact din această cauza sunt lipsiţi de motivaţie). În mod contrariu salariul inginerilor de profesie cu cunostinţe actuale, folosibile şi cu experienţă este în jur de 300-500 de mii de HUF. Considerăm necesar ca salariile angajaţilor din centrele de informaţii care vor fi realizate să fie in concordanţă cu sarcina complexă legată de dotarea cu energie geotermică. Trebuie menţionat că in sistemul prezent de finanţare până ce se vor realiza noile construcţii, funcţiile de informare pot fi preluate de intreprinderi.

Funcţionarea eficientă a schemei de mai sus este posibilă, dacă investiţiile geotermice sunt realizate în felul ca aceste investiţii, sub îndrumarea experţilor, pot fi examinate şi în parcursul funcţionării. Sarcina celor două centre mici este în primul rând coordinarea legate de probleme profesionale concrete, adică îndrumarea celor care se interesează la cel mai cuvenit proiect, proiectant sau executant.


227

Fiind centre, ele pot fi potrivite pentru procurarea informaţiilor detaliate, nu numai de către populaţie, ci de către învestitori, politicieni din executiv. Ca bază de cunostinţă si workshop profesional cu caracter de forum trebuie să fie capabili de a informa orice participant la valorificarea energiei alternative.

Consiliul Judeţean din Csongrád în cazul dezvoltărilor geotermice din regiune trebuie să insiste deja în faza de planificare, retroactiv în cazul proiectelor realizate (sau să fie atras atenţia celor care sunt afectaţi în cazul apariţiei unei licitaţii noi), ca în investiţiile geotermice să fie garantate condiţiile personale şi obiective, modurile de finanţare din proiecte pentru formarea modulelor de informaţie. Aceste module de informaţii sunt necesare şi pentru munca centrelor mici.

4. După părerea noastră sarcinile de coordinare legate de energia geotermică trebuie despărţite în două aspecte.

Cu organizaţiile politice naţionale şi din UE şi cu organizaţiile profesionale trebuie să ţină legatura o agenţie regională care trebuie fondat în termen mediu. E oportun ca centrele de informaţie din Makó si Mórahalom să se ocupe cu rezolvarea problemelor legate de energia geotermică ivite pe piaţa locală, precum energia solară, de vânt si cea bazată pe biomasă, si cu reţelele de transfer de informaţie legate de energie alternativă. În acest mod pot fi optimalizate sarcinile administrative legate de sistemele energetice geotermice.

(Nu considerăm norocos o structură organizatorică, unde un centru de unul singur s-ar ocupa deodată cu sarcinile legate de consiliere, cu strategii de schimbare de atitudine, cu sarcini de dezvoltare si cercetare, precum cu coordinarea organizaţiilor politice şi profesionale, necesare pentru formarea proiectelor mari. Această structură organizatorică ar fi incărcată cu prea multe sarcini, şi ar diminua eficacitatea centrelor. Centrul Energetic Kht. funcţionează în acest mod organizatoric, şi este un bun exemplu pentru organizaţiile cu sarcini complexe dar nelămurite si cu eficienţă minimă.) Sarcina celei două centre mici în primul rănd constă în mediere spre locuitori, consultare profesională, medierea proiectanţilor si executanţilor, medierea spre un nivel mai înalt al problemelor investitorilor mici şi a populaţiei, formare de atitudine, şi construirea unei baze de date interactivă legată de sursa de energie alternativă.


228

5. Situaţia care e caracteristică pe plan regional (şi pe plan naţional) e creată de planurile de dezvoltare izolate si de lipsa de intenţie pentru cooperare dintre organizaţiile care le coordinează: proiectele sunt finanţate şi realizate în sisteme necugetate, de multe ori fără nici o concepţie preexistentă. În stadiul de programare a proiectelor regionale de dezvoltare a surselor de energie pe forurile de coordinare politică şi socială administraţia locală trebuie să redacteze cu ajutorul specialiştilor problemele politice de natură profesională care sunt legate de geotermie în regiune, şi acestea trebuie luate in seamă când sunt redactate condiţiile de licitaţie.

Am remarcat că condiţiile geotermice foarte favorabile ale regiunii numai atunci pot fi exploatate dacă Consiliul Judeţean din Csongrád ca dirijent a regiunii Dél-Alföld (chiar prin intermedierea Agenţiei Regionale a Energiei care încă e de fondat) va coopera mult mai strâns cu organizaţiile care finanţează licitaţiile care sunt prevăzute pentru dezvoltările bazate pe energia geotermică. E indispensabil ca consiliul judeţean cu privire la interesele geotermice ale regiunii să aibă o legatură strânsă cu Consiliul de Dezvoltare Regională din Dél-Alföld, cu Asociaţia de interes public de Dezvoltare Regională si urbanistică Maghiară (VÁTI), cu Agenţia Naţională de Dezvoltare care e responsabilă în mare parte de redestribuirea surselor din Uniune, cu Asociaţia de interes public Centrul de Energie, si cu fiecare organizaţie, care poate contribui in mod substanţial la succesul investiţiilor geotermice din regiune şi la finanţarea acestora.

După experienţa proiectelor deja realizate e nevoie de mai multe modificări, care pot fi realizate de o unitate politică de nivelul Consiliului Judeţean din Csongrád. Una dintre cele mai importante probleme este că cei care sunt involvaţi in piaţa energiei geotermice din regiune, comunică mai puţin decât ar fi necesar. Trebuie obţinut ca în sistemul de dezvoltare geotermică cu foarte mulţi participanţi să fie fondată o organizaţie operativă care coordinează partenerii investitori si de dezvoltare (adică administraţiile locale, firmele particulare, investitorii de risc si de profesie), organizaţiile profesionale (dezvoltări K+F, grupuri de cercetare universitare, firme interesate in efectuări), organizaţiile politice (de nivel naţional şi regional, dar şi de nivelul regiunilor mici), grupări civile (persoane fizice si organizaţii civile).


229

Cea mai importantă şi totodată o sarcină complexă a Consiliului Judeţean din Csongrăd este crearea în domeniul de aprovizionare cu energie geotermică a unui grup operativ care are sarcina de coordinare şi ajută comunicaţia dintre participanţii pieţei de energie termale. Acest grup efectuază auditarea energetică a clădirilor care sunt in proprietatea consiliului judeţean, face măsurări geotermice, propune moduri diferite de realizare şi dezvoltă concepte de dezvoltare pe termen mediu şi lung bazate pe condiţiile geotermice regionale. Această organizaţie operativă ca Agenţia Regională de Energie după un timp poate fi autorizat cu sarcini energetice oficiale şi ca forum profesional cu rolul de coordinare poate fi implicat în sarcinile de concepere a dezvoltării energetice a regiunii. Această sarcină momentan este efectuată ineficient de DARFT.


230


231

4. Az alternatív energiaellátási rendszerek megyei és régiós terjedését elősegítő szakmapolitikai tevékenységek akcióterve - a Csongrád Megyei Önkormányzat intézkedési feladatainak kijelölése

Az előző fejezetekben bemutattuk elsősorban a geotermikus alternatív energia-hasznosítás európai, magyarországi és régiós helyzetét. Jelen fejezetben javaslatokat fogalmazunk meg arra nézve, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzatnak a régió geotermikus energiahasznosítási tevékenységeibe mely területeken kell bekapcso-lódnia és intézkednie. Intézkedési javaslatokat adunk arra nézve, hogy a megyei ön-kormányzat milyen módon végezheti el saját tulajdonú ingatlanjainak energetikai fejlesztését. A rendelkezésre álló, a megyei önkormányzatnak elkészített energiaauditokat felülvizsgáltuk, és ahol szükséges volt, javaslatokat fogalmazunk meg az épületek geotermikus energia-fejlesztésére. Azoknál az intézményeknél, ame-lyekben nem oldható meg a geotermikus kaszkád-rendszerre való csatlakozás, hő-szivattyús, biopellet, vagy napkollektoros alternatív energiaellátási rendszerek al-kalmazhatóságának részletes megvalósíthatósági vizsgálatát tartjuk szükségesnek.

Röviden ismertetjük azokat a folyamatokat, problémákat, amelyek iniciálják a megyei önkormányzat feladatait, későbbi intézkedési tevékenységeit a régió geoter-mikus energiára épülő fejlesztéseiben.

A Dél-alföldi Régióban elindultak azok a beruházások, amelyek a kiemelkedő geotermikus adottságokkal rendelkező terület hőpotenciálját aknázzák ki. Ezek a hosszútávú fejlesztések elsősorban az egyre növekvő gázárak miatt egyre rövidebb (jellemzően 10 év alatti) megtérülési időkkel rendelkeznek, tehát várható, hogy rob-banásszerűen fog növekedni a geotermikus energiaellátási rendszerek száma a Dél-alföldön. Tovább segítheti a termál fűtőrendszerek elterjedését az is, hogy az EU erő-sen elkötelezett az alternatív energiák használatában és meglehetősen nagy összege-ket biztosít ilyen rendszerek kiépítésének támogatására. Mindemellett kötelezővé tette, hogy minden tagállama dolgozzon ki nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet, amiben szintén hangsúlyos szerepet kapnak az alternatív energiaforrások. A Magyarországi helyzet sajnos sokkal bonyolultabb, hiszen nincs egységes koncepció az alternatív energiapiacon sem döntéshozói, sem beruházói oldalon. A fejlesztési koncepció kidolgozását a meglehetősen erős érdekellentétek, a lobbi tevékenység, és a tájékozatlaság hátráltatja. Meglehetősen kaotikusnak mondható a helyzet, a beru-házások egy része működik, a geotermikus kutatás-fejlesztési területen is történtek előrelépések, a lakosság és a befektetői szféra is egyre informáltabb a területen, de általánosan az megállapítható, hogy jelenleg Magyarországon rendkívül szabályozat-lan és rendezetlen az alternatív energiahasznosító rendszerek támogatása és fejlesz-tésének koordinálása.


232

Az egyik legnagyobb problémának látjuk, hogy nincs differenciálva az egyes al-ternatív energiákra épülő rendszerek támogatása, és nem veszik figyelembe a pályá-zatok kiirásakor és bírálatakor az egyes régiók alternatív energia jellemzőinek kü-lönbségét. Itt jelölhető ki a megyei önkormányzat egyik fontos szakmapolitikai fel-adata: el kell érnie, hogy az alternatív energiákhoz kapcsolódó pályázatok kiírása-kor történjen meg az energiafajták és régiók szerinti diverzifikáció, vagyis ne ke-zeljenek egy pályázati rendszerben szél-, geotermikus-, biomassza-, vagy nap-energiát, mert ezek jellegűknél fogva jelentősen különböznek egymástól. Ugyan-akkor legyen lehetőség az esetlegesen kapcsolt alternatív energiatermelő rendsze-rek támogatására is. Történjen meg a régiók szerinti elkülönítés is, vagyis az Al-földön a nap-, és biomassza energiára, a Dél-alföldön a geotermiára, a Kisalföldön a szélenergira épülő kezdeményezések kapjanak nagyobb arányú támogatást. Ezt az érdekérvényesítést az operatív programok társadalmi vitájában, illetve a megfe-lelő politikai fórumokon szakemberek képviseletében kellene elvégeznie a Csongrád Megyei Önkormányzatnak.


233

4.1. „Regionális Energia Ügynökség” – javaslattétel a szervezeti és kap-csolattartási felépítésre

Az előző fejezetekben már utaltunk arra, hogy a makói és mórahalmi alternatív-energetikai decentrumok a működésük támogatására beadott INTERREG pályázat-ban foglalt funkciói nem elegendőek a régió megfelelő geotermikus energetikai fej-lesztéséhez. Célszerű lenne középtávon kialakítani egy Regionális Energia Ügynök-séget, amely a decentrumok fölé rendelve irányítaná azokat, a régió geotermikus fej-lesztési koncepcióit koordinálná, abban hatékonyan részt venne, kapcsolatot tartana az országos és EU-s szakmai és politikai szervezetekkel, irányítaná a geotermikus kutatás-fejlesztési projekteket, valamint elvégezné a Csongrád Megyei Önkormány-zat tulajdonában levő intézmények energetikai felülvizsgálatát, és fejlesztéseit. Az alábbi ábrán bemutatjuk e Regionális Energia Ügynökség működési vázlatát.

26. ábra: A „regionális energiaügynökség-hálózat” elvi sémája

A szervezetfelépítési ábrán javaslatainknak megfelelően jól látható, hogy a Re-gionális Energia Ügynökség (továbbiakban: REÜ) a két decentrumot irányítva, a ma-gasabb szintű szervezetekkel végez kétirányú kommunikációt. A folyamatos vissza-csatolást szervezetek és a REÜ között nagyon fontosnak tartjuk, hiszen így végezhető el a régióban a geotermikus energiafejlesztés finomhangolása, annak optimalizálása.


234

A REÜ a makói és mórahalmi alternatív-energetikai decentrumokkal szoros kapcsolatban áll, egyfelől közvetíti a lakosság és a kisbefektetők részéről felmerülő problémákat a megfelelő szervezeteknek, másrészt az e célcsoportokat érintő maga-sabb szintű döntéseket kommunikálja a decentrumokon keresztül az érintetteknek. Ezzel nagyon hatékonnyá tehető a lehetséges pályázati források allokálása a támoga-tást igénylő csoportokhoz. Gyakori tapasztalat, hogy a lakosság nagy része nem sze-rez időben tudomást az igényelhető támogatásokról, a REÜ és a decentrumok ebben a szervezeti konstrukcióban feloldhatnák ezt a problémát. Ugyanakkor a REÜ-höz beérkező a valós, gyakorlati problémák megfelelő politikai, pályázat-kiírói szerveze-tekhez való kommunikálásával javíthatóvá válik a támogatási rendszer.

A REÜ-nek legfontosabb feladataként fel kell vennie a kapcsolatot az EU-s pá-lyázati források elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, minden olyan esetben, amikor a geotermikus fejlesztésekre források válnak elérhetővé. A pályázati rendszerek feltételeinek kialakításakor aktívan képviselnie kell a régió érdekeit, tuda-tosítania kell a döntéshozókkal a térség geotermikus energiapiacon felmerülő prob-lémáit, valamint az arra tett megoldási lehetőségeket.

Hasonlóan fontos kapcsolattartási kötelezettsége lenne a regionális ügynökség-nek az országos energetikai beruházások koordinálásáért felelős Energia Központ Kht. (továbbiakban: EKKht) felé. Különösen indokolt az együttműködés, hiszen tá-gabban értelmezve a Regionális Energia ügynökség az országos EKKht feladatkörei-nek a régióra specializált változata lenne, annak jelenlegi hibáit felismerve és orvo-solva látná el a Dél-alföldi geotermikus fejlesztések levezénylését. Itt kell kiemel-nünk, hogy az általunk javasolt szervezet-felépítéssel kikerülhetőek azok a buktatók, amelyek az EKKht működésének hatékonytalanságát okozzák: megállapításunk sze-rint túlzottan sok feladatkörrel ruházták fel és nem bontották szintekre az EKKht te-vékenységeit, a kht szervezeti szabályzatában az energia hatékonysági ügynökségi feladatokra az alábbi célcsoportokat jelöli ki:

• Kormányzat, • EU hivatalos fórumai, • Európai energiahatékonysági ügynökségek, stratégia szakértők, • Energiahatékonysági vállalkozások, termékgyártók, szolgáltatások, • Energetikai döntéshozók, menedzserek, szakértők, szakmai szervezetek, • Lakosság, • Önkormányzatok, • Ipar, • Mezőgazdaság, • Harmadik szektor, • Energiatermelő, -szállító, -értékesítő, -szolgáltató cégek.

Úgy ítéljük meg, hogy elfogadható hatásfokkal teljesíthetetlen ennyi célcsoport kiszolgálása, különösen az intenzíven fejlődő energia hatékonysági beruházások ko-


235

ordinálásának területén. Ezért javasoljuk a Csongrád Megyei Önkormányzat szá-mára, hogy a régió sikeres geotermikus fejlesztéseihez két elkülönített, de egy-mással szorosan együttműködő szervezetet hozzon létre, a REÜ-t, illetve bővítse ki a makói és mórahalmi decentrumok feladatköreit.

A középtávon létrehozandó REÜ kapcsolódjon be a régiós fejlesztések pályázati lebonyolítását végző DARFT munkájába, mivel e szervezet nem volt képes kidolgoz-ni a 2007-2009-es programozási időszakra egy olyan régiós energetikai fejlesztési koncepciót, amelyre pályázati forrásokat nyithattak volna meg az EU-s támogatá-sokból, holott erre meg volt a lehetőség. Így a REÜ szakmai szervezetként képes le-hetne olyan régiós geotermikus koncepció megfogalmazására, amelyet jó eséllyel támogatna az EU. A későbbiekben energetikai hatósági feladatokkal is felruházható REÜ-nek célszerű lenne átvennie a DARFT-tól az energetikai fejlesztésekhez kapcso-lódó munkát.

A REÜ-nek fontos koordinációs munkát kell végezni a régió geotermikus ener-giahasznosítását megalapozó kutatás-fejlesztési projektekben. Egyrészt kapcsolatot kell tartania a K+F pályázati támogatását lebonyolító Nemzeti Kutatási és Technoló-giai Hivatallal, a Regionális Innovációs Ügynökséggel, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társasággal, be kell kapcsolódnia a Regionális Innovációs Bizottság munkájába. A sikeres kutatás-fejlesztési programok kidolgozá-sához össze kell gyűjtenie azokat a nagy szaktudással rendelkező szakmai fórumo-kat, így a

• Szegedi Tudomány Egyetem geotermikus energia kutatással foglalkozó in-tézeteit:

o Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék o Szervetlen és Analitikai Tanszék

• A geotermiával foglalkozó szervezeteket:

o Inno-Geo kft. o Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány (GEKKO) o Magyar Termálenergia Társaság (MTT) o Magyar Geotermáliy Egyesület (MgtE) o Építéstudományi Egyesület Hőszivattyú Szakosztálya

• A gyakorlati megvalósítással foglalkozó nagy szakmai tapasztalattla ren-

delkező kivitelező cégeket: o Aquaplus Kft. o Hőkomfort Kft. o Brunnen Hőtechnika Kft. o Hidro-Geodrilling Kft.


236

A REÜ feladataiban meg kell jelennie a befektetői csoportokkal való kapcsolat-tartásnak. Kompetens koordináló szervezetként a megfelelő geotermikus fórumra irányítva meg kell találnia a beruházási szándékkal rendelkező önkormányzatok, nagybefektetők számára az ideális megoldást, illetve a potenciális beruházói kört informálnia kell a lehetséges és elérhető pályázati forrásokról, azok feltételrendszeré-ről.

A szakmai, kivitelezői és befektetői kört bevonva, a régió érdekeit képviselve hatékonyan részt kell vennie egy geotermikus klaszter szervezésében, annak auditá-lásának végrehajtásában, amely várhatóan a későbbi pályázati források elnyerésének egyik feltétele lesz. A klaszter felállításakor el kell érni, hogy elsősorban projekteket generáljon a tömörülés. Meg kell említenünk, hogy elsősorban a K+F együttműkö-désben a szakmai és kivitelezői szervezetek felől elindultak a geotermikus klaszter-alakításának folyamatai, a sikeres megvalósításhoz azonban egységes régiós szak-mapolitikai állásfoglalás is szükséges, amit a REÜ a Csongrád Megyei Önkormány-zattal együttműködve kialakíthat.

Természetesen további feladatként az ügynökségnek a geotermikus energiához kapcsolódó minisztériumokkal (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezet-védelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri-um) is kapcsolatot kell tartania, egyrészt a régió termálhő piacával kapcsolatos prob-lémák közvetítésével és az arra javasolt megoldás-tervezet továbbításával.

Koordinációs központ jellegéből fakadóan az ügynökségnek naprakész infor-mációkkal kell rendelkeznie a geotermikus energia területén megfogalmazott EU-s döntésekkel, így a REÜ feadatának tartjuk a nemzetközi geotermikus szervezetekkel való kapcsolattartást is (pl.: European Geothermal Energy Council (EGEC), International Geothermal Association (IGA)).

A REÜ feladata a Csongrád Megyei Önkormányzat saját tulajdonában levő épü-letek energetikai menedzsmentje is. Az ügynökségnek kell elkészítenie az intézmé-nyeket érintő akcióterveket, amely az alábbi tevékenységeket foglalja magába: Helyzetfelmérés:

o Energiaauditok elkészítése: Széleskörű energetikai felmérések (világítás, fűtés, épületgépészeti megoldások vizsgálata)

o Belső világítás, fűtésrendszerek korszerűsítésére vonatkozó pon-tos számítások elvégzése


237

Tervezés:

o Komplex energetikai megvalósíthatósági tanulmányok elkészíté-se

o Tervek megalkotása, szükség esetén engedélyeztetés

Kivitelezés:

o Belső világításkorszerűsítés több ütemben o Fűtéskorszerűsítés több ütemben

Az energia ügynökség intézmény-korszerűsítési feladatait ki lehet terjeszteni a régió önkormányzatainak épület-energetikai korszerűsítésével, épületek energiacím-kézésével, megvalósíthatósági tanulmány készítésével, közbeszerzések lebonyolítá-sával, energetikai és környezetvédelmi pályázatok készítésével.


238


239

4.2. A Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonát képező intézmény-rendszer alternatív energetikai fejlesztési lehetőségei – az energiahaté-konysági auditok felülvizsgálata alapján

A Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő intézmények épületei-nek, épületcsoportjainak, valamint egyéb létesítményeinek jelentős hányada olyan energetikai rendszereket használ – elsősorban fűtési rendszereket –, melyek az opti-málisnál jóval nagyobb éves enrgiafelhasználást produkálva magas költségekkel, nem megfelelő hatékonysággal működnek. A technológiai fejlesztés lehetőségei szé-les körben rendelkezésre állnak az Önkormányzat számára mind az EU-s, mind a hazai támogatási forrásokból. A jól átgondolt, szakmai társaságok közreműködésével kidolgozott és a helyi adottságokra alapozott korszerűsítések szinte kivétel nélkül, viszonylag rövid időn belül megtérülnek, nem beszélve a környezeti ártalmak csökentésének pozitívumairól.

A Comme il faut Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. az UNDP-GEF projekt kere-tében elvégezte a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonát képező intézmények energia veszteség-feltáró vizsgálatát (Dr. Bugyi István Kórház). Az auditálási jelenté-sek részletesen kielemzik az egyes létesítmények energiafogyasztását, műszaki leírást adnak és adatértékelést végeznek, kitérnek az energia megtakarítási lehetőségekre, majd pedig javaslatot tesznek a megvalósításra és megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

Véleményünk szerint ezek a jelentések nem vesznek figyelembe minden szem-pontot az alternatív energiaforrások hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatosan, meg-állapításaik és javaslataik sokszor nem igazodnak azokhoz a már meglévő, vagy el-fogadott tervvel bíró települési energetikai koncepciókhoz, amelyek sokkal gazdasá-gosabb fenntarthatóságot biztosítanának az intézmények működésében. A legtöbb auditban javasolt hőszigetelés javítást, nyílászáró cserét és világítás korszerűsítést helyénvalónak és indokoltnak tartjuk, azonban a fűtés korszerűsítések esetén a java-solt és költségcsökkentő cél a földgáz alapú rendszerek leváltása lenne. A lehetsé-ges megoldások, mint a termálkörbe való bekapcsolás, a biomassza és pellet kazá-nokhoz szükséges nyersanyag utánpótlás, a hőszivattyús rendszerek beépíthetősé-gének vizsgálata, vagy a lefűtött termálvíz visszasajtolásának hiányából fakadó bír-ságok figyelembe vétele hiányzik, vagy nincs a kellő alapossággal kidolgozva.

Mindezek tükrében az auditálási jelentéseket mintegy felülvizsgálva elkészítet-tünk egy szempontrendszert, ami segítségével az egyes épületekben és épületcsopor-tokban hőtechnikailag a legkedvezőbb megoldás kiépíthető. A következőkben tele-pülések szerint csoportosítva ismertetjük a Csongrád Megyei Önkormányzat intéz-ményeinek és létesítményeinek energetikai korszerűsítére tett észrevételeinket és ja-vaslatainkat, különös tekintettel a lokális viszonyoknak megfelően igénybe vehető alternatív energiaforrásokra.


240

4.2.1. Szentes város megyei önkormányzati tulajdonú intézményeinek ener-giahatékonyság fokozó fejlesztési lehetőségei

A szóban forgó vizsgálatokat Szentes esetében öt intézmény épületegyüttesére vé-geztük el:

1. Dr. Bugyi István Kórház 2. Pszichiátriai Ápoló Otthona 3. Boros Sámuel Szakközépiskola 4. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola 5. Horváth Mihály Gimnázium 6. Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekott-

hon 1. Dr. Bugyi István Kórház

A felmérések alapján a kórház épületeiben indokolt homlokzati hőszigetelés, nyílászáró csere és világításkorszerűsítési munkálatok igénybevétele esetén 26, 65, illetve 7 év megtérülési időkkel számolhatunk a mintegy 165 millió Ft-os beruházási összeg mellett. Ami a fűtési rendszert illeti, a kórház két darab termálkutat működ-tet, 70-74 °C és 60-64 °C-os kútfej hőmérséklettel (az egyik gyógyvíz minősítésű).

Javasolt a termálvíz hasznosító rendszer kiterjesztésére vonatkozó vizsgálatok elvégzése a kórház négy, ezidáig földgáz bázisú kazánokkal működő épületeire. Ér-demes továbbá megnézni, hogy az elfolyó, bizonyos időszakokban még magas hőfo-kú vízre telepíthető-e megfelelő hatásfokú hőszivattyú, valamint hogy ehhez hasz-nálhatók-e a már meglévő szekunder vízkör elemei. A hőszivattyús rendszer kiegé-szülhet napkollektoros rásegítéssel, ezzel is növelve az energiahatékonyságot. A ter-málvizes körök városi kibővítésének lehetősége is felmerülhet, amennyiben vannak még gazdaságosan bevonható intézmények.

Szentesen közel 40 hévíz kútból történik termelés, azonban ezek visszatáplálása nem biztosított a felszín alatti vízadókba, az elfolyó vizet – aminek hőmérsékletét sok esetben még hasznosítani lehetne – a Kurcába, illetve a Tiszába vezetik, s az ebből származó szennyvízbírságok a kiszabott energiaárakat terhelik. Megjegyezzük, hogy az Árpád-Agrár Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem szakmai testülete korábban végeztek hidrodinamikai modellezési vizsgálatokat a szentesen kinyert termálvizek visszasajtolhatóságára vonatkozóan. A kivételezhetőség és gazdaságosabb működte-tés érdekében szükséges figyelembe venni ezeket a dokumentumokat.


241

2. Pszichiátriai Ápoló Otthona

Az auditban közölt energetikai átvilágítás főként a hő- és villamosenergia fel-használásra koncentrál, így az ilyen felhasználással kapcsolatos berendezéseket és körülményeket vizsgálja.

A Pszichiátriai Ápoló Otthonához 5 épület tartozik, melyek fűtését (radiátoros rendszer) és használati melegvizét kivétel nélkül földgáz alapú kazánok biztosítják. A kazánok konstrukciója már nem a legkorszerűbb, elégtelen hatásfokkal működnek. A fűtéskorszerűsítésre az audit kondenzációs kazánok telepítését javasolja, mellyel garantáltan 10% földgáz takarítható meg. Véleményünk szerint ez nem lehet hosszú távú megoldás, amit alátámaszt a fosszilis energiahordozók árának növekedési ten-denciája is.

Hiányoljuk, hogy geotermikus rendszer kiépítéséről nem esik szó, ugyanis a szintén Sima F. utcában található Dr. Bugyi István Kórház hőellátása elsősorban ter-málvíz bázisú. Mindenek előtt azt lenne célszerű megvizsgálni, hogy a már meglévő termálkör kibővíthető-e, a 2 termálkútból gazdaságosan kielégíthető-e a két intéz-mény fűtés és használati melegvíz igénye. 3. Boros Sámuel Szakközépiskola

Az iskola energetikai veszteségeinek kompenzálására javasolt nyílászáró csere, világítás és fűtés korszerűsítési bruházások (19 millió Ft) egyszerű megtérülési ideje 15 évnek adódik. Az audit az épületegyüttes hőellátásával kapcsolatban csak a fűtés-rendszer szabályozhatóságának javítására fogalmaz meg javaslatot, valamint meg-említi a későbbi kondenzációs kazánok telepítésének lehetőségét.

A javaslatok ellenére ne vessük el a biomassza, illetve pellet alapú fűtésrendszer realitását. Ehhez azonban csak akkor fogjon hozzá a Csongrád Megyei Önkormány-zat, ha a szükséges nyersanyagokhoz talál olyan beszállítót, akivel legalább 20 évre érvényes megállapodást tud kötni. Fell kell mérni továbbá a biomassza tárolás helyi lehetőségeit, figyelembe véve azt a tényt, hogy a beszerzési árak a fűtési szezon ele-jén a legmagasabbak.

A vizsgált épület közel 6000 m2 alapterülettel már alkalmas hőszivattyús rend-szer beépítésére is. Meg kell gondolni a szondás, illetve vízkörös megoldásokat, illet-ve hogy ahhoz elhelyezéséhez van-e elegendő tér. A gazdaságosság tekintetében fon-tos szempont az is, hogy a jelenleg használt vezetékrendszer használható-e, átalakít-ható, vagy teljes cserére szorul.

A szentesi távhőszolgáltató részben a városközponti, illetve kertvárosi termálkútjiból biztosítja a központi fűtést. A termálvízkörbe való bekapcsolódás jóval gazdaságosabb működtetést biztosíthat, függően a távolságtól és a kialakítás költsé-geitől.


242

4. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola

A szakközépiskolában a tervezett fűtés korszerűsítési beavatkozások, mint a szabályozhatóság biztosítása és kondenzációs kazánok telepítése, 9 éves megtérülési időt mutatnak. Jelenleg radiátoros központi fűtés biztosítja az épületegyüttes hőellátását, melynek alapja a tetőn kialakított földgáz tüzelésű kazánház. A fűtéskor-szerűsítés kapcsán leginkább a geotermikus rendszerek, a termálvízkörbe kapcsoló-dás jöhet szóba. Figyelembe kellene venni a Szentes város termál csurgalékvizeinek geotermikus energiahasznosítására irányuló projektet, mely a az elfolyó termálvizek geotermikus maradvány-energiájának energetikai hasznosítása, összegyűjtése és mi-nimális hőfokra történő lehűtése mellett új termálkút létesítését is tervbe vette. 5. Horváth Mihály Gimnázium

A gimnázium két épületére javasolt energetikai beavatkozások (nyílászárók cse-réje, világítás és fűtés korszerűsítés) becsült beruházás igénye meghaladja a 37 millió Ft-ot. A legrövidebb megtérülési időt (10 év) a fűtés rendszer felújítása adja, a terve-zett automatikus szabályozás, strangok és radiátorok szabályozhatóvá tételének ki-alakításával. Az épületpár fűtését termálvíz alapú távhő biztosítja, a hőközpont az egyik földszinti helyiségben került kialakításra. A jelentés által javasolt hőközponti felújítást, lemezes hőcserélők alkalmazását relevánsnak tartjuk a fűtés szabályozha-tóságát érintő beavatkozások mellet. 7. Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon

Az intézmény két létesítménye közül a központi telephely Szentesen van, míg a kihelyezett tagozat csongrádi székhelyű. A lehetőségek Csongrádon korlátozottab-bak a tulajdonviszonyok miatt, ugyanis az épületrészt a városi önkormányzattól bér-lik. A szentesi épület azonban az elmúlt években energetikai korszerűsítésen esett át. Fűtését és használati melegvíz ellátását továbbra is földgáz alapú kazánház biztosítja központi, radiátoros rendszerben.

Az javaslatok nem térnek ki részletesen a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeire. Főként a termálvíz hasznosításnak lehet realitása Szentesen. Az egysé-ges városi távfűtő rendszer elfolyó termálvizével a városi strand és sportuszoda me-legvíz ellátását és fűtését oldják meg, az innen elfolyó termálvíz hőmérséklete pedig bizonyos időszakokban még így is 30 C° feletti. Megvizsgálandó, hogy ezen csurgalékvizek hője még tud-e gazdaságosan hőszivattyús rendszert működtetni.


243

4.2.2.. Csongrád város megyei önkormányzati tulajdonú intézményeinek energiahatékonyság fokozó fejlesztési lehetőségei A szóban forgó vizsgálatokat Csongrád esetében öt intézmény épületegyüttesére vé-geztük el:

1. Aranysziget Otthon 2. Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola 3. Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium 4. Batsányi János Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium

A Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonát képező négy csongrádi székhe-lyű intézmény közül kettő enrgiaellátásában már elsődleges szerepe van a városi geotermikus közműrendszernek, a másik kettő pedig szakmai befektető által kidol-gozott és benyújtott tervvel rendelkezik a csatlakozási lehetőséget illetően. Ezért ja-vaslatainkat és észrevételeinket csak a termálvíz alapú energiaellátás – mint lehetsé-ges leghatékonyabb megoldás tükrében – tesszük meg.

Csongrádon már 20 éve üzemel termálkút, mely a központi fűtőművet, s az ah-hoz kapcsolódó lakótelepet, orvosi rendelőt, Sághy Mihály szakközépiskolát és Aranysziget szociális otthont látja el hőenergiával a kiépített termálkörön keresztül. Az üzemelő termálkút esetében 65°C kitermelési hőmérsékletet és 80 m3/óra átlagos hozamot regisztráltak, ami a külső hőmérséklettől függően részben, vagy egészében képes a szükséges hőenergiát biztosítani. A bekapcsolt létesítmények rendelkeznek gázüzemű hőtermelő egységekkel is, ám ezek automatikus, kontrollált együtt üzeme-lése a termálvíz alapú hőközponti egységekkel nem megoldott. Különösen az Arany-sziget szociális otthon esetében lenne szükség a fűtésrendszer termálkörbe való kap-csolhatóságának vizsgálatára, ugyanis itt csak a használati melegvíz előállítása törté-nik ebből a forrásból (illetve lehetőség van fűtés rásegítésre).

A ’90-es évek végén történt kísérlet egy újabb, városközponti termálkör kiépíté-sére, egy előremenő és visszatérő vezetékpár bekapcsolásával. Minthogy jelenleg Csongrád város Önkormányzata a Brunnen Kft. közreműködésével már teljes egé-szében meg kívánja valósítani a városközponti termál fűtési rendszer – megvalósítá-sa jelenleg KEOP 4.1 pályázati elbírálás alatt áll – működését, a megyei önkormány-zat közbenjárása szükséges a Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, va-lamint Batsányi János Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium termálkörbe való bekapcsolásának lehetőségeihez. Ezen intézmények épületei jelenleg csak földgáz üzemű fűtőegységekkel rendelkeznek. A tervezett projekt kút felújítási munkálatokat is magába foglal, melynek eredményeként a fent jelzett kitermelési ráta magasabb, 86°C-os vízhőmérséklettel párosulhat, ami növeli a termálkörök fűtési hatásfokát.


244

Figyelembe kell venni, hogy üzemképes visszasajtolás hiányában (Tiszába távo-zó termál csurgalékvizek) az energiaárakban plusz költségként meg fog jelenni a vízkészletjárulék, a szennyvízbírság és a környezetterhelési díj.

4.2.3. Szeged város megyei önkormányzati tulajdonú intézményeinek ener-gia hatékonyság fokozó fejlesztési lehetőségei A szóban forgó vizsgálatokat Szeged esetében öt intézmény épületegyüttesére végez-tük el:

1. Csongrád Megyei Önkormányzat Székháza 2. Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatá-

si Intézmény és Diákotthon 3. Csongrád Megyei Levéltár 4. Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekott-

honok Igazgatósága 5. Csongrád Megyei Önkormányzat Vakok Otthona

1. Csongrád Megyei Önkormányzat Székháza

Az energia auditálási jelentés az épület energiafejlesztési lehetőségeiben két fő irányt jelöl ki, a villamos-, valamint a hűtési rendszer rekonstrukcióját. A tanulmány készítői az energiamegtakarítási lehetőségek közül elsősorban a már meglévő fűtő-rendszer meddőkompenzációját, a hűtő-fűtő rendszerek szabályozhatóságának ki-alakítását, a szigetelések, és a nyílászárók cseréjét látják relevánsnak. A jelentésben csak minimális az alternatív energiák felhasználhatóságának vizsgálata. Az épület energia optimalizálására napelemek, illetve földgázzal működő gázmotorok beépíté-sét javasolják megvizsgálni. Különösen indokoltnak tartjuk megvizsgálni a székház esetében a biopellet-, illetve a geotermikus hőenergia ellátó rendszerek telepítésének lehetőségét. A biopellet kazán faapríték felhasználásával állít elő hőt. Mivel a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a szegedi székházhoz nagyon hasonló felépítésű épü-letének fűtését ilyen biopellet tüzelésű kazánokkal oldja meg (a rendszer kiépítése, a beszállítókkal a szerződések megkötése folyamatban), szükségesnek tartjuk, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat vizsgálja meg a szegedi székházának biopellet technológiával történő fűtési megoldásának lehetőségét.

A geotermikus fűtési rendszerek alkalmazhatóságát is lehetségesnek tartjuk a székház esetében. Az Szegedi Tudományegyetem futó projektjében Szegeden egy belvárosi-, illetve egy újszegedi termálkör kerül kialakításra, így az önkormányzat-nak meg kellene vizsgálnia, hogy a székház kapcsolható e a belvárosi termálkör-höz. Ha nem, akkor ajánljuk, hogy tekintse át egy harmadik termálkör kialakítá-sának, vagy hőszivattyús geotermikus rendszerek telepítésének a lehetőségét.


245

2. Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon

A auditálási jelentés az épületegyüttes energetikai korszerűsítésének fő irányait a fűtés-, a világítás és a szigetelések felújításában jelöli k, amit nem tartunk elégsé-gesnek. Az épületrészekben gázkonvektoros fűtést alkalmaznak, a rendszer optima-lizálása több módon is megvalósítható. Egyrészt a tanulmányban is említett bioener-giára alapuló fűtési megoldást lehetségesnek tartjuk, ebben az esetben a tüzelőanyag tárolásának, és a beszállítóval kötött hosszútávú szerződés megkötésének kérdése két veszélyforrás a rendszer kialakításában. Másik lehetőség, hogy a teljes fűtésrekonst-rukció esetében hőszivattyús energiaellátást kap az épületcsoport. Hangsúlyozzuk, hogy ezt a megoldást csak teljes fűtésrendszer-csere esetén tartjuk kivitelezhetőnek. Mivel az intézmény nagyon közel fekszik a Szegedi Tudományegyetem által ter-vezett belvárosi geotermikus kaszkádrendszerhez, költséghatékonyan bekapcsol-ható lenne a termálkörbe. A komplexum utóbbi fűtéskorszerűsítési lehetőségének vizsgálatát kötelezően meg kell vizsgálnia a Csongrád Megyei Önkormányzatnak, hiszen a belvárosi termálkör kialakítása jelenleg tervezési fázisban van és az épü-letegyüttes még integrálható lenne a projektbe. 3. Csongrád Megyei Levéltár

A Csongrád Megyei Levéltár több szegedi épülettel rendelkezik. A jelentés az épületek energiahatékonyságnak növelésére a fűtési-, és világítási rendszerek, vala-mint a nyílászárók cseréjét javasolja, amit nem tartunk elégségesnek, hiszen a legtöbb épület a belvárosban található, közel a Szegedi Tudományegyetem tervezett belváro-si geotermikus kaszkád köréhez. Tanácsoljuk, hogy a megyei önkormányzat vizsgál-ja meg a Csongrád Megyei Levéltár Dóm téri, Honvéd téri, és Tisza Lajos körúti épü-letének geotermikus kaszkádrendszerbe történő bekapcsolásának lehetőségét. Ha-sonlóan járhat el az önkormányzat a levéltár makói, hódmezővásárhelyi és csongrádi egységei esetén is, hiszen Hódmezővásárhelyen már működik a geotermikus kasz-kádrendszer, Makón, illetve Csongrádon kivitelezési fázisban van, tehát az épületek hőellátását sikeresen át lehetne alakítani költséghatékony geotermikus fűtésre. A ta-nulmány hasznos javaslatának tartjuk, hogy a levéltár a Dóm téri, illetve makói épü-letét a távhőre csatlakoztatott hőszivattyús rendszerrel kívánja ellátni. Nem értünk azonban egyet a tanulmány azon javaslatával, amely szerint a Honvéd téri épület központi fűtését biopellet kazán telepítésével kellene megoldani, tekintve az épület belvárosi elhelyezkedését, ahol a tüzelőanyag tárolása az elégtelen nagyságú terület miatt tűzvédelmi és logisztikai okokból sem megoldható.


246

4. Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága

A Gyermekvédelmi Szolgálat egy szegedi és kilenc, különböző településeken ta-lálható épülettel rendelkezik. A tanulmány minden épület energetikai optimalizálá-sára elsősorban a világítás-, és fűtéskorszerűsítést, a homlokzatok hőszigetelését, és a nyílászárók cseréjét javasolja. Mivel többségében lakóház jellegű épületekről van szó, elsősorban napkollektorok, illetve biopellet kazán telepítésével váltható ki a földgáz-fűtés. Abban az esetben, ha biopellet kazánok költséghatékonyan telepíthetőek, meg kell vizsgálni, hogy a tüzelőanyag tárolására van e elegendő hely, az kialakítható e a szigorú tűzvédelmi előírásoknak megfelelően. Csak a biopellet beszállítójával kötött hosszútávú szerződés biztosítja a rendszer biztonságos üzemeltetését. A hőszivattyús geotermikus rendszerek kiépítése csak teljes rekonstrukció keretében valósítható meg gazdaságosan. 5. Csongrád Megyei Önkormányzat Vakok Otthona

Az energia auditálási jelentés megállapítja, hogy az épületegyüttes fűtési rend-szere korszerűtlen, fel kell újítani. A költségcsökkentő beruházások közt szerepel a nyílászárók, és az épületek világítási rendszerének, valamint szigetelésének cseréje. A fűtés optimalizálását a beépített szabályozó rendszerek átalakításával és biopellet kazán telepítésével végeznék el. Abban az esetben, ha biopellet kazánok költséghatékonyan telepíthetőek, meg kell vizsgálni, hogy a tüzelőanyag tárolására van e elegendő hely, az kialakítható e a szigorú tűzvédelmi előírásoknak megfelelő-en. Csak a biopellet beszállítójával kötött hosszútávú szerződés biztosítja a rendszer biztonságos üzemeltetését. A vakok otthona közel fekszik a Szegedi Tudományegye-tem által tervezett újszegedi termálkörhöz, amibe könnyen bekapcsolható lenne, ja-vasoljuk ennek részletes vizsgálatát.


247

4.2.4. Makó város megyei önkormányzati tulajdonú intézményeinek energia hatékonyság fokozó fejlesztési lehetőségei

Makó városában jelenleg kerül megvalósításra a földgázalapú távfűtés geo-termikus energiatermelő rendszerekkel való kiegészítése, kiváltása. A Csongrád Megyei Önkormányzat makói épületeinek nagy része integrálható lenne a termál-körbe. Mivel jelenleg még be lehetne kapcsolódni a projektbe, fontosnak tartjuk, hogy a megyei önkormányzat felvegye a kapcsolatot a kivitelezőkkel. A szóban forgó vizsgálatokat Makó esetében hat intézmény épületegyüttesére végez-tük el.

1. Maros Menti Idősek Otthona 2. József Attila Gimnázium és Kollégium 3. Galamb József Szakképző Iskola 4. Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekott-

hon 5. Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közigazgatási Szakközépiskola és Kollégium 6. Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház- Rendelőintézet

1. Maros Menti Idősek Otthona

Az auditálási jelentés az előzetes energetikai felmérés alapján az épületek világí-tás-, és fűtéskorszerűsítését, új hőszigetelőrétegek kialakítását, valamint nyílászáró cserét javasol. A energetikai tanulmány a megújuló energiaforrások közül egyedül a napkollektorok telepítését tartja lehetségesnek.Határozottan elutasítjuk a jelentés azon megállapítását, miszerint az az épületek energiaellátása csak földgáz bázison képzelhető el. Véleményünk szerint biopellet kazán telepítése is lehetséges, megfele-lő beszállítói kör biztosítása esetén. Az épületek teljes energetikai felújítása esetén relevánssá válhat a hőszivattyús technológia alkalmazása. Az intézmény a makói termálkör hunyadi utcai állomásától néhány száz méterre fekszik, így célszerű lenne megvizsgálni az esetleges csatlakozási lehetőséget.


248

2. József Attila Gimnázium és Kollégium

Az energia auditálási jelentés az épület komplexum energetikai korszerűsítésére a nyílászárók cseréjét, a vílágítás-, és fűtéskorszerűsítését, illetve a meddőkompenzá-ciót javasolja. A megújuló energiaforrások közül egyet sem tart relevánsnak a jelen-tés. Súlyos hiányosságnak tartjuk, hogy a makói termálkörbe való becsatlakozási lehetőségről az energiaauditban szó sem esik, különösen azért, mert a jelentés el-készítésekor már folyt a makói kaszkádrendszer tervezése, és később a gimnázium épületét be is csatlakoztatták a rendszerbe. 3. Galamb József Szakképző Iskola

A makói termálfürdő tőszomszédságában található intézmény energetikai kor-szerűsítésére kiváló lehetőséget kínál a makói geotermikus kaszkádrendszerbe való bekötés. Mivel a szomszédos fürdőt is csatlakoztatják a rendszerhez, fontos, hogy a megyei önkormányzat megvizsgálja az épület becsatlakoztatási lehetőségét a termál-körbe. A jelenleg kivitelezési fázisban levő termálközműrendszer épületbe való be-vezetése igen kedvező feltételek mellett most megvalósítható lenne. 4. Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon

Az audit az épület energetikai működését a nyílászárók cseréjével, a világítás és a fűtés korszerűsítésével kívánja optimalizálni. Megemlíti, hogy a városi távfűtési rendszerhez csatlakoztatható lenne az épület. Különösen indokoltnak tartjuk, hogy a megyei önkormányzat kivizsgáltassa a csatlakoztatási lehetőséget, hiszen Makó városának földgáz alapú távfűtését geotermikus energiával kívánják lecserélni. A rendszerhez való csatlakozás jelentős költségcsökkenést eredményez a fűtésdíjban. A kivitelezési fázisban tartó projekthez csatlakoztatva az intézmény gyorsan megtérü-lő, olcsó fűtési energiához juthat.

5. Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közigazgatási Szakközépiskola és Kollégium

Az audit az épület energetikai működését a nyílászárók cseréjével, a világítás és a fűtés korszerűsítésével kívánja optimalizálni. Mivel az intézmény minden épülete távhővel fűtött és azt jelenleg alakítják át környezetkímélő és olcsó geotermikus energiával való üzemeltetésre, nem tarjuk szükségesnek, hogy további alternatív energiaforrások alakalmazási lehetőségét vizsgálják.


249

6. Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház- Rendelőintézet

Az energetikai jelentés megállapítja, hogy az intézmény jelentős költségcsökke-nést érhet el a termál-, a gőz-, és a földgáz rendszer optimalizálásával. A kórház terü-letén két termálkútból nyerik a fűtéshez és a használati melegvíz előállításához szük-séges energiát. A gőzrendszer megfelelő átalakításával csatlakoztatható lenne a ter-málrendszerhez. Az új épületek termálkörbe való csatlakoztatásával csökkenthető lenne a földgáztüzelés egyre növekvő költsége. A kórház energetikai korszerűsítése megvalósításra került részben KIOP forrásból, részben az Önkormányzati Miniszté-rium támogatásából 175 millió forint értékben. Véleményünk szerint meg kellene vizsgálni, hogy a termálrendszer maradék hőjét hőszivattyús technológiával fel le-hetne e használni, ezzel tovább csökkentve a fűtési költségeket.


250

4.2.5. Hódmezővásárhely, Kistelek és Mórahalom városok megyei önkormányzati tulajdonú intézményeinek energia hatékonyság fokozó fejlesztési lehetőségei A szóban forgó vizsgálatokat három intézmény épületegyüttesére végeztük el.

1. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon (Hódmezővásárhely) 2. Csongrád Megyei Önkormányzat Napsugár Otthona (Kistelek) 3. Csongrád Megyei Önkormányzat Idősek Otthona (Mórahalom)

1. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon (Hódmezővásárhely)

A bemutatott energetikai veszteségfeltárás elsősorban a világítás- és fűtésrend-szerre, a fűtésszabályozásra és a nyílászárók állapotára koncentrál. A vizsgált intéz-mény által üzemeltetett 8 épület fűtése kivétel nélkül földgáz alapú, közülük 2 gáz-konvektoros, a többi pedig központi radiátoros fűtést használ.

A fűtéskorszerűsítés megvalósítására csak kisebb beavatkozásokat javasolnak, úgy mint fűtésszabályozás, illetve kazánházi modernizáció. A megújuló energiahor-dozók használatánál említést kap a napkollektor, valamint a biomassza.

Hiányoljuk, hogy nem esik szó a termálvíz alapú hőellátásról, ugyanis Hódme-zővásárhelyen már régóta működik az a geotermikus kaszkádrendszer, ami a városi fürdőtől kezdve a kórház, valamint lakótelep fűtési igényeit is ellátja.

Jelenleg folyamatban van, és előreláthatólag májusra fejeződik be a hódmezővá-sárhelyi beruházás esetében két nagymélységű kitermelő és visszasajtoló kútpárt magába foglaló új termálkör kialakításának tervezési szakasza. Az ily módon kinye-résre kerülő hőkapacitás a Hódtói távfűtőmű, Gimnázium, Gyógyszálló, illetve Kö-zösségi Ház, Múzeum, Művelődési Ház, Szakközépiskola és új Sportcsarnok kasz-kád-rendszerű „sorbakapcsolásával” kerülhet hasznosításra. Az óvoda, általános is-kola és diákotthon épületei a tervezés alatt lévő kutak és termálkör közelében találha-tók, éppen ezért a Csongrád Megyei Önkormányzat közbenjárására lenne szükség az intézmény jövőbeli geotermikus hőellátását illetően. Ez ügy érdekében javasoljuk a projekt kidolgozásért felelős lebonyolító partnerséggel (Geotermikus Innovációs és Koordinációs Alapítvány, Szegedi Tudományegyetem, Magyar Termálenergia Társa-ság, „Euro-Energia” Energetikai Szaktanácsadó Konzorcium) felvenni a kapcsolatot.


251

2. Csongrád Megyei Önkormányzat Napsugár Otthona (Kistelek)

Az otthonhoz tartozó 4 épület közül 2 Kisteleken, 2 pedig Ruzsán található. Az energetikai veszteségfeltárás az üzemeltetésre, a használói szokásokra, a nyílászárók állapotára és a világításra terjed ki. A javasolt beruházások összköltsége közel 5 mil-lió Ft-ot tesz ki, 4 év egyszerű megtérülési idővel.

A ruzsai telephelyek esetében javasoljuk a földgáz kiváltása érdekében pellet tüzelésű biomassza kazánok telepítését, valamint napkollektoros használati melegvíz készítő rendszer kiépítését (fűtési resegítés lehetőségével).

A kisteleki épületek hőellátása esetében mindenképpen a már kiépült, illetve a tervezett termálvizes hálózat jelenti a megoldást. Először 2003-ban mélyült egy 86 oC-os vizet kibocsátó termálkút, amelynek vize a Kisteleki Papfenyves erdőnél megépült visszasajtoló kútban kerül visszatáplálásra (a visszasajtolás miatt a rendszer költség-hatékonyabban üzemeltethető). Maga a termelő termálkút a belvárosban készült el, s vizét elsősorban a város intézményeinek fűtésére és használati melegvíz előállítására hasznosítják. A főépület és a pavilon épület saját kazánházai mellett már kialakításra került a termálvizes hőközpont, amelyek kazános rendszerhez való csatlakoztatása is megtörtént. A rendszer üzembe vétele jelentős mennyiségű földgáz kiváltását, és jó-val gazdaságosabb működést eredményez. 3. Csongrád Megyei Önkormányzat Idősek Otthona (Mórahalom)

Az idősek otthona 2 telephelyen (Mórahalmon, illetve Ásotthalmon) 20 épületet üzemeltet. Ezek mindegyikének hő- és használati melegvíz ellátása az egyes létesít-mények központi földgáz tüzelésű kazánházaiból történik. Ásotthalom esetében, az audit által javasolt kondenzációs kazánok beépítésénél véleményünk szerint nagyobb realitása lehet a biomassza alapú rendszerek működtetésének, az e mellett szóló ér-veket a Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium energetikai vé-leményezésénél fejtjük ki.

Mórahalmon a fűtés korszerűsítés egyik lehetséges módja, mint ahogy azt a vá-ros geotermikus energia terén tett lépései kellően alátámasztanak, a szomszédos ter-málfürdő elfolyó vizeinek hőszivattyús hasznosítása lehetne. Ez adott esetben szol-gáltathat elegendő hőt mind az épületek fűtéséhez, mind a használati melegvíz előál-lításához.


252

A másik megoldás alapja az a jelenleg folyamatban lévő projekt terv, mely ma-gában foglalja egy kitermelő és visszasajtoló kútpár, a kapcsolódó két hőközpont és távvezetékrendszer kiépítését. A megvalósítási szakaszban kiépülne az „Új Belváros” (Móra ÁMK és Kollégium; Óvoda és Bölcsöde; Colosseum Hotel; „Aranyszöm” Ren-dezvényház; „Tóth Menyhért” K.H.; Új polgármesteri Hivatal) negyed, és az ipari park geotermikus fűtésre adaptált teljes épületgépészete, továbbá a csökkenő hőtartomány legalacsonyabb ágában a hulladékhőt is hasznosító 2,5 ha területű me-legházrendszer gépészete is.

Az idősek otthonának új termálkörhöz való kapcsolódási lehetőségeiről a pro-jekt tervezését lebonyolító Geotermikus Innovációs és Koordinációs Alapítvány, Sze-gedi Tudományegyetem, Magyar Geológiai Szolgálat és Magyar Termálenergia Tár-saság tud részletes információval szolgálni.


253

4.2.6. Ásotthalom, Pusztamérges, Ópusztaszer, Óföldeák, Derekegyház és Nagymágocs települések megyei önkormányzati tulajdonú intézményeinek energia hatékonyság fokozó fejlesztési lehetőségei A szóban forgó vizsgálatokat hat intézmény épületegyüttesére végeztük el.

1. Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium (Ásotthalom) 2. Pusztamérgesi Középiskola, Szakképzőiskola és Kollégium (Pusztamérges) 3. Csongrád Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Otthona (Ópusztaszer) 4. Csongrád Megyei Önkormányzat Idősek Otthona (Óföldeák) 5. Csongrád Megyei Önkormányzat Ápoló Otthona (Derekegyház) 6. Csongrád Megyei Önkormányzat Kastélyotthona (Nagymágocs)

1. Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium (Ásotthalom)

A földgáz bázisú hőtermelés kazánokkal és földgáz tüzelésű használati meleg-víz készítő berendezésekkel történik az intézmény öt különböző épületében. Az energetikai felmérés alapján javasolt fűtésrendszeri szabályozhatóság, valamint kon-denzációs kazánok beszerelése ugyan javítanak az eddigi hatásfokon, de hosszútá-von nem oldják meg az egyre dráguló fosszilis energiahordozók használatából adódó negatívumokat. Az audit által felvázolt javaslat a napkollektoros és biomasszával működő rendszerek alkalmazását is reálisnak tartja. A napkollektoros rásegítés és használati melegvíz előállítás esetén meg kell vizsgálni, hogy rendelkezésre áll-e az optimális felület. Az intézmény profilja is azt az érvet erősíti, hogy a faapríték, illetve pellet alapú fűtésrendszer kialakítása lenne a legelőnyösebb megoldás. Megalapozza ezt az ásotthalmi erdő közelsége, mely saját forrású nyersanyagot képes hosszú távra biztosítani. Amennyiben külső forrást igénye is felmerül, az esetben minimum 20 évre érvényes szerződést kell kötni a beszállításról. A lehetőségekhez mérten, a tá-mogatásokat maximálisan kihasználva, az intézmény minél több épületében töre-kedni kellene a földgáz kiváltására. 2. Pusztamérgesi Középiskola, Szakképzőiskola és Kollégium (Pusztamérges)

Az intézményhez tartozó A és B épület újszerű állapotban van, energiafogyasz-tást befolyásoló berendezéseik többsége korszerűnek mondható. Az épületek fűtése radiátoros központi fűtés, melyet a tetőtérben kialakított földgáz tüzelésű kazánház biztosít. A használati melegvíz készítés is földgáz bázison történik.

Az audit a nyílászárók cseréje, a világításkorszerűsítés és meddőkompenzáció mellett javasolja a meglévő kazánok kondenzációs kazánokkal való helyettesítését. Véleményünk szerint elsődlegesen azokat a lehetőségeket kellene megvizsgálni, me-lyek egyben a fosszilis energiahordozók kiváltását is eredményeznék. Leginkább a


254

biomassza tüzelésű kazánok telepítésének lehet reális esélye. A szükséges nyers-anyag részben helyből is biztosítható, de alapvetően konkrét beszállítóval kell hosszú távon egyeztetni. Javasoljuk még a napkollektoros rendszerrel való kiegészíthetőség részletes vizsgálatát. 3. Csongrád Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Otthona (Ópusztaszer)

A Pszichiátriai Otthon 4 létesítményt foglal magába, melyekre javasolt beavat-kozások – nyílászáró csere, fűtés és világítás korszerűsítés – egyszerű megtérülési ideje 38 millió Ft beruházási költség mellett 13 évnek adódik. Az épületek fűtése és használati melegvíz előállítása földgáz alapú kazánok által biztosított. A fűtéskorsze-rűsítésre tett javaslatok alapján az intézmény ugyan számíthat energiaköltség megta-karításra, azonban ez nem jelenthet hosszabb távon is megoldást.

Az auditban említett integrált megújuló energia hasznosító rendszer (biomassza + napkollektorok) helyett a hőszivattyús technológia is szerepet kaphat. A kiépítés-hez a szükséges terület (a szondák telepítéséhez, vagy a felszín alatti vízkör kialakí-tásához) rendelkezésre kell hogy álljon, illetve fontos szempont, hogy a jelenlegi sze-kunder vízkör használható, illetve átalakítható-e. 4. Csongrád Megyei Önkormányzat Idősek Otthona (Óföldeák)

Az óföldeáki Idősek Otthona energetikai korszerűsítésére az auditálási jelentés elsősorban a nyílászárók és fényforrások cseréjét, hőszigetelést, fűtésszabályozást és új kondenzációs kazánok beépítését javasolja. Mindamellett a megújuló energiafor-rások hasznosítására is lát esélyt, további vizsgálatokra érdemesnek tartja a napkol-lektoros rendszer kiépítését és csatlakoztathatóságát a használati melegvíz készítő egységhez, valamint biomassza kazánok telepítéséről is említést tesz. A pellet alapú fűtés realitása nagyobb, mert ehhez a nyersanyag távolabbról is szállítható, biomasz-sza pedig nagy valószínűség szerint nincs elegendő az intézmény közvetlen környe-zetben.

Az épületekben radiátoros központi fűtés van, melyet földgáz alapú kazán-ház működtet. Javasoljuk a fosszilis energiahordozók kiváltása érdekében a hő-szivattyús rendszer kiépíthetőségének részletes vizsgálatát. A nagy szakmai ta-pasztalattal bíró és számos sikeres projektet maga mögött tudó Hidro-Geodrilling Kft. pontos információval tud szolgálni a beruházási költségekről és megtérülési időkről.


255

5. Csongrád Megyei Önkormányzat Ápoló Otthona (Derekegyház)

Az audit által bemutatott energiatikai veszteségfeltárás kiemelt területei a vilá-gítás, a fűtésrendszer és a fűtés szabályozás, valamint a nyílászárók állapota és hasz-nálata voltak. Az intézmény energiafogyasztás szempontjából mérvadó 5 épületében radiátoros, földgáz alapú központi fűtés jellemző.

Az elsősorban javasolt kazáncserék (kondenzációs kazánok beépítése) és fűtés-szabályozás helyett inkább a hosszú távon sokkal gazdaságosabban üzemeltethető és környezetbarát hőszivattyús rendszer kiépítését részesítjük előnyben. Ez a technoló-gia napkollektoros rásegítő egységgel, részt vállalva a használati melegvíz előállítá-sában, jóval hatékonyabb működést biztosít.

6. Csongrád Megyei Önkormányzat Kastélyotthona (Nagymágocs)

Az audit által vizsgált intézmény két telephelyen működik, mindkettő Nagymágocson található. Összesen 10 önálló épület tartozik az otthonhoz, melyek-ben 2 kivételével (gázkonvektoros fűtés) radiátoros, földgáz alapú központi fűtés működik. A használati melegvizet részben villanybojlerek, részben gáztüzelésű ka-zánok állítják elő.

A fűtéshatékonyság növelésére automatikus szabályozhatóságot és új kazánok beépítését javasolják. Az energiaköltségek csökkentésének lehetősége nagyobb reali-tással bír az energiahordozói oldalról megközelítve. Szóba jöhet biomassza alapú kazánok használata, amennyiben biztosított a nyersanyag utánpótlás (és tárolásra alkalmas helységgel is rendelkeznek). Van lehetőség a hőszivattyús fűtésrendszer kialakítására is, melynek vízbázisául szolgálhat a közeli tó. Az épület műemlékként bejegyzett, ezért a napkollektoros kapcsolás bonyodalmakba ütközhet.


256


257

4.3. Összegzés

A fejezetben összefoglaltuk, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzatnak a ré-gió geotermikus energiahasznosítási tevékenységeibe mely területeken kell bekap-csolódnia és intézkednie. Röviden ismertettük azokat a folyamatokat, problémákat, amelyek indukálják a megyei önkormányzat feladatait, későbbi intézkedési tevé-kenységeit a régió geotermikus energiára épülő fejlesztéseiben. Felvázoltuk egy kö-zéptávon létrehozandó Regionális Energia Ügynökség (REÜ) feladatait, intézkedési tevékenységeit, a szakmai és politikai szervezetekkel történő kapcsolattartási teendő-it.

Intézkedési javaslatokat adtunk arra nézve, hogy a megyei önkormányzat mi-lyen módon végezheti el saját tulajdonú ingatlanjainak energetikai fejlesztését. A rendelkezésre álló, a megyei önkormányzatnak elkészített energiaauditokat felül-vizsgáltuk, és ahol szükséges volt, javaslatokat fogalmazunk meg az épületek geo-termikus, illetve a kiegészítő alternatív energiával való fejlesztésére.

1. A megyei önkormányzat egyik fontos szakmapolitikai feladataként el kell ér-

nie, hogy az alternatív energiákhoz kapcsolódó pályázatok kiírásakor történ-jen meg az energiafajták és régiók szerinti diverzifikáció, ugyanakkor legyen lehetőség az esetlegesen kapcsolt alternatív energiatermelő rendszerek támo-gatására is. Történjen meg a régiók szerinti elkülönítés is, a kiemelkedő geo-termikus potenciálja miatt a Dél-alföldön a termálhőre épülő beruházási és fej-lesztési kezdeményezésekre allokáljanak nagyobb arányú támogatást. Ezt az érdekérvényesítést az operatív programok társadalmi vitájában, illetve a meg-felelő politikai fórumokon szakemberek képviseletében kellene elvégeznie a Csongrád Megyei Önkormányzatnak.

2. Javasoljuk, hogy a régió geotermikus készleteinek sikeres és eredményes kiaknázásához a Csongrád Megyei Önkormányzat középtávon állítson fel egy „Regionális Energia Ügynökséget”, amely a makói és mórahalmi alter-natív-energetikai decentrumok fölé rendelve irányítaná azokat, a régió geo-termikus fejlesztési koncepcióit koordinálná, abban hatékonyan részt ven-ne, kapcsolatot tartana az országos és EU-s szakmai és politikai szerveze-tekkel, irányítaná a geotermikus kutatás-fejlesztési projekteket, valamint képes lenne elvégezni a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában levő intézmények energetikai felülvizsgálatát, és fejlesztéseit is.

A Magyarországon működő, hasonló feladatokat végző szervezetek funkcio-nális hibáit figyelembevéve szükségesnek tartjuk, hogy a Csongrád Megyei


258

Önkormányzat a régió geotermikus energiapiacához kapcsolódó koordinációs tevékenységeit két, különböző beavatkozási szinten, de szorosan együttmű-ködő szervezettel hajtsa végre. Az országos és EU-s szervezetekkel a középtá-von kialakítandó Regionális Energia Ügynökség tartson kapcsolatot, a lakos-sági és kisbefektetői, lokális problémák kezelésevel pedig kibővített feladat-körrel a makói és mórahalmi decentrumok foglakozzanak.

A fejezetben felvázolt felépítés alapján a REÜ a makói és mórahalmi alterna-tív-energetikai decentrumokkal szoros kapcsolatban áll, egyfelől közvetíti a lakosság és a kisbefektetők részéről felmerülő problémákat a megfelelő szer-vezeteknek, másrészt az e célcsoportokat érintő magasabb szintű döntéseket kommunikálja a decentrumokon keresztül az érintetteknek.

Felvázoltuk, hogy a geotermikus energia-fejlesztéseket érintő uniós támogatá-si források régióba jutásáért az ügynökségnek szorosan együtt kell működnie a pályázati forrásokért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, az országos energetikai beruházások koordinálásáért felelős Energia Központ Kht.-al. Fon-tosnak tartjuk, hogy a középtávon létrehozandó REÜ kapcsolódjon be az energetikai területen a régiós fejlesztések pályázati lebonyolítását végző DARFT munkájába, mivel e szervezet a régió számos szakmai fórumának részletes, és rendelkezésre álló állásfoglalását figyelmen kívül hagyva, nem volt képes (megfelelő szaktudás hiányában) kidolgozni a 2007-2008-as prog-ramozási időszakra egy olyan régiós energetikai fejlesztési koncepciót, amely-re pályázati forrásokat nyithattak volna meg az EU-s támogatásokból, holott erre meg volt a lehetőség. A későbbiekben energetikai hatósági feladatokkal is felruházható REÜ-nek célszerű lenne átvennie a DARFT-tól az energetikai fej-lesztésekhez kapcsolódó, forrásallokáló munkát.

A REÜ-nek a régió geotermális beruházásainak sikerességéért hatékony koor-dinációs munkát kell végezni a geotermikus energiahasznosítását megalapozó kutatás-fejlesztési projektek generálásával (pl.: A Pannon homokkőbe való vízvisszasajtolás technológiai fejlesztése, a Dél-alföldi Régió geotermális víz-adóinak hidrodinamikai és hőtranszport modellezése). Ehhez össze kell gyűj-tenie a szakmai, kivitelezői, és beruházói csoportokat, kapcsolatot kell tartania a K+F pályázati támogatását lebonyolító Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal, a Regionális Innovációs Ügynökséggel, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társasággal, és be kell kapcsolódnia a Regionális Innovációs Bizottság munkájába is.

Javasoljuk, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat a szakmai, kivitelezői és befektetői kört bevonva a régió érdekeit képviselve alakítson ki egy olyan geo-termikus klasztert amely nagyprojektek generálásával megalapozhatja a kö-zéptávon kialakítandó REÜ működését. Jelenleg (2008 június) folyik az ilyen


259

jellegű klaszterek auditálása, amely várhatóan a későbbi pályázati források el-nyerésének feltétele lesz, így a megyei önkormányzatnak nagyon gyors lépé-seket kell tennie ebben ez ügyben.

További feladatként a REÜ-nek a régió geotermikus érdekeit képviselve a mindenkori kormányzattal, az illetékes minisztériumokkal, a nemzetközi geo-termikus szervezetekkel való naprakész kapcsolatot kell fenntartania.

A REÜ feladatául jelöltük ki a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában levő épületek energetikai menedzsmentjét, a fejlesztésükhöz szükséges akció-tervek kidolgozását is.

3. Ami a Csongrád Megyei Önkormányzat saját tulajdonában és kezelésében álló intézményeit illeti, ezek épületeinek egy része meglátásaink szerint sikeresen kapcsolódhatna be a jelenleg tervezési, vagy kivitelezési fázisban tartó geo-termikus kaszkád projektekbe. Ez ügyben elvégeztük a megyei tulajdonban levő intézmények energetikai auditjainak felülvizsgálatát, valamint javaslato-kat fogalmaztunk meg a lehetséges alternatív energetikai fejlesztésekre.

Az energia veszteség-feltáró tanulmányokat a Comme il faut Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. készítette az UNDP-GEF projekt keretében. Összesen 30 in-tézmény auditálási jelentése állt rendelkezésünkre Szentes (6), Csongrád (4), Szeged (5), Makó (6), Hódmezővásárhely (1), Kistelek (1), Mórahalom (1), Ásotthalom (1), Pusztamérges (1), Ópusztaszer (1), Óföldeák (1), Derekegyház (1) és Nagymágocs (1) településekről.

A tanulmányok alapján úgy látjuk, hogy az épületek döntő többségében szük-séges, és mintegy alapja a hatékony energiaellátásnak a megfelelő hőszigetelé-si munkálatok elvégzése, a nyílászárók cseréje és a világítás technika korsze-rűsítése. A tervezett beruházások megtérülési ideje átlagban 10 év körüli, bár a nyílászárók cseréje sok esetben a 20 évet is meghaladja a számítások szerint. Az jelentések azonban nem térnek ki a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő primer energiaellátás kérdéseire.

Az auditok az intézmények hőellátására elsősorban veszteségcsökkentő kor-szerűsítéseket, kondenzációs kazánok beépítését, valamint kogenerációs és trigenerációs megoldásokat javasolnak, melyek ugyan fokozzák az épületek energiahatékonyságát, ám még mindig csak a földgázfelhasználás új lehetősé-geit jelentik. Ezek a megvalósítások hosszú távon nem biztosíthatják a leggaz-daságosabb működtetést, s ezt jól alátámasztja a fosszilis energiahordozók árának növekvő tendenciája, nem beszélve a káros környezeti hatásokról.

a. Először azokat a létesítményeket említjük, amelyeknél felmerülhet a termálvíz alapú fűtés és használati melegvíz készítés lehetősége. A Csongrád Megyei Önkormányzat figyelmébe ajánljuk, hogy Szentes,


260

Csongrád, Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Kistelek és Mórahalom városokban jelenleg már van működő, illetve kidolgozott tervvel ren-delkező geotermikus hőhasznosító rendszer. E rendszerek sajátja, il-letve jól mutatja a különböző politikai összetételű önkormányzatok kommunikáció képtelenségét, hogy szinte kizárólag városi önkor-mányzati ingatlanokat fűznek kaszkádrendszerre, és sorra kifelej-tik a más kezelésében álló, de logikusan kapcsolható épületeket.

A szentesi intézmények esetén elsősorban a Dr. Bugyi István Kórház és a Pszichiátriai Ápoló Otthona épületegyütteseire lehetne kiterjesz-teni a geotermikus fűtésrendszert (a kórháznál ez részben meg is va-lósult), melynek alapját a kórház területén működő 2 termálkút bizto-sítaná. Az oktatási intézmények esetében pedig meg kell vizsgálni, hogy az egységes városi távfűtőrendszer termálköre kibővíthető-e, il-letve az innen elfolyó csurgalékvizekkel másodlagos hasznosításként a fűtés és melegvízellátás biztosítható-e (ld. III. fejezet, „Szentes város termál csurgalékvizeinek geotermikus energiahasznosítása” projekt). A városban közel 40 hévízkút termel, többségük vizét kertészetekben, illetve melegház rendszerekben hasznosítják. Alternatív megoldást je-lenthet, hogy egy-egy ilyen kút kilépő vizének hőjét hőcserélőkkel át-adják egy szekunder zárt körnek a jelenlegi rendszerek auditjával és átméretezésével, ami adott esetben az Önkormányzat épületeinek fű-tését szolgáltathatná.

Csongrádon már 20 éve üzemel termálkút, mely a központi fűtőmű-vet, s az ahhoz kapcsolódó lakótelepet, orvosi rendelőt, Sághy Mihály szakközépiskolát és Aranysziget szociális otthont látja el hőenergiával a kiépített termálkörön keresztül. A másik két csongrádi intézmény, a Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, valamint a Batsányi János Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium fűtésrendszere jelen-leg földgáz bázisú, azonban Csongrád város Önkormányzata a Brunnen Hőtechnika Kft. közreműködésével teljes egészében meg kí-vánja valósítani a városközponti termál fűtési rendszer – megvalósí-tása jelenleg KEOP 4.1 pályázati elbírálás alatt áll – működését, mely a tervek szerint a 2 iskola fűtését is megoldaná. Felmérésünk szerint a tervezett rendszer még rendelkezik akkora hőtartalékkal, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat épületei probléma nélkül bekapcso-lódjanak.

Szegeden, az SZTE futó projektjében megszülettek a tervek egy bel-városi és egy újszegedi termálkör kialakítására. Mivel a Székház, a Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény és Diákotthon, valamint a Vakok Otthona közel


261

fekszenek a tervezett belvárosi geotermikus kaszkádrendszerhez, a Csongrád Megyei Önkormányzatnak meg kellene vizsgálnia, hogy ezek az épületegyüttesek még költséghatékonyan integrálhatók-e a projektbe.

Makón jelenleg 3 termálkút termel energetikai céllal, melyből kettő a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában áll, ezekből nyeri a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház a fűtéshez és a használati melegvíz előállításához szükséges energiát. Jelenleg kivitelezési fázisban van a városi termálközműrendszer, mely kiterjesztése a Galamb József Szakképző Iskolára, Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakisko-la, Diákotthon és Gyermekotthon épületegyütteseire, valamint a Ma-ros Menti Idősek Otthonára igen kedvező feltételek mellett megvaló-sítható lenne (Brunnen Hőtechnika Kft. megbízásával).

A hódmezővásárhelyi Kozmutza Flóra óvoda, általános iskola és di-ákotthon épületei a jelenleg tervezés alatt lévő hévízkutak és termál-kör közelében találhatók, éppen ezért a Csongrád Megyei Önkor-mányzat közbenjárására lenne szükség az intézmény jövőbeli geo-termikus hőellátását illetően. Javasoljuk felvenni a kapcsolatot a pro-jekt kidolgozásért felelős lebonyolító partnerséggel (Geotermikus In-novációs és Koordinációs Alapítvány, Szegedi Tudományegyetem, Magyar Termálenergia Társaság, „Euro-Energia” Energetikai Szakta-nácsadó Konzorcium).

A Csongrád Megyei Önkormányzat Napsugár Otthonának kisteleki épületegyüttese számára a már kiépült, illetve a tervezett termálvizes hálózatba kapcsolódás jelenti a legelőnyösebb megoldást. A rendszert ellátó, 5 éve mélyült termálkút vize visszasajtoló kútban visszatáplá-lásra is kerül, ami az üzemeltetést még költséghatékonyabbá teszi.

A mórahalmi Idősek Otthonában a fűtés korszerűsítés egyik lehetsé-ges módjának alapja az a jelenleg folyamatban lévő projekt terv, mely magában foglalja egy kitermelő és visszasajtoló kútpár, a kapcsolódó két hőközpont és távvezetékrendszer kiépítését. A Csongrád Megyei Önkormányzat indukálja azoknak feltételeknek a vizsgálatát, melyek szükségesek az épületegyüttes tervekbe való integrálásához.

b. Azoknál az intézményeknél, melyek esetében nincs lehetőség termál-víz alapú hőhasznosításra, elsősorban biomassza tüzelésű és hőszi-vattyús rendszerek beépítésének megfontolását javasoljuk.

A fatüzelésű kazánok leginkább ott tudnak hatékonyan működni, ahol helyben is van nagyobb mennyiségű nyersanyag (pl. Bedő Albert


262

Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium, Ásotthalom). Ha a beszállítás csak nagyobb távolságról történhet, akkor érdemesebb a biopellet alapú rendszerben (Pusztamérges, Ópusztaszer, Óföldeák, Derekegyház és Nagymágocs települések intézményei) gondolkozni, de ennek mindenképpen feltétele a 15-20 évre történő ellátás bizton-sága. Szükséges továbbá, hogy alkalmas tárolóhely álljon rendelke-zésre, hiszen minden bizonnyal nem a fűtési szezonban a legolcsóbb a beszerzés.

Hőszivattyús technológia egyrészt alkalmazható azoknál az épüle-teknél, ahol van még kihasználható hőmérsékletű elfolyó termálvíz. Ez alapján elsősorban a mórahalmi Idősek Otthona, valamint a szen-tesi kórház és oktatási intézmények jöhetnek számításba, de további vizsgálat tárgyát képezik a csongrádi, hódmezővásárhelyi, makói és kisteleki intézmények is. Ezenkívül a biomassza tüzelés helyett, ahol annak feltételei nem a legkedvezőbbek, meg kell vizsgálni a szondás és/vagy saját talajvízkörös földhőszivattyús megoldásokat. Ez eset-ben felül kell vizsgálni az épületek már meglévő melegvíz hálózatát, hogy megfelel-e a beépítendő új technológia által meghatározott kö-vetelményeknek a szekunder vízkör kialakítása szempontjából, illetve van-e elegendő külső tér adott esetben a szondák elhelyezésére.


263

4.3. Summary

In this chapter, we have presented the areas to which the Csongrád County Government has to connect and take measures in, for the region’s geothermal energy utilization activities. We have given a short view into processes, problems inducing the government’s tasks and future activity measures in the region’s developments based on geothermal energy. We have presented the tasks, activity measures and relationship tasks with professional and political organizations of the Regional Energy Agency (REÜ) to be established on a medium term.

We have given proposals for measures regarding the modes in which the county government can complete the energetic development of its own real estates. We have reviewed the available energy audits completed for the county government, and we have made proposals for geothermal and complementary alternative energy development of the buildings.

1. As a major policy task, the county government has to achieve that during the

invitation to alternative energy source tenders, a diversification is made according to energy types and regions. At the same time, the support of eventually linked alternative energy supply systems should be possible as well. A regional distinction has to be made, because of the region’s significant geothermal potential, the geothermal investment and development initiatives in the South Great Plain Region should be allocated more assistance. The Csongrád County Government, represented by experts, should manifest this assertion of interests in the social debate of operative programmes and in the right political forums.

2. For the successful and rewarding exploitation of the region’s geothermal resources, we propose the medium-term establishment of a “Regional Energy Agency”. The agency should complete the following tasks: management of the alternative energetic decentralized units in Makó and Mórahalom, coordination of the region’s geothermal development concepts and effective participation in them, communication with national and EU professional and political organizations, and management of geothermal R+D projects. Furthermore, it could complete the energetic audit and development of institutions owned by the Csongrád County Government

Having regard to the functional faults of Hungarian organization with similar tasks, we think that it would be necessary for the Csongrád County Government to manage the coordination activities of the regional geothermal energy market with two organizations on different intervention levels but in close collaboration with each other. The REÜ,


264

to be established on a medium-term, should be connected to national and EU organizations, the units in Makó and Mórahalom should manage public, small investor and local problems in expanded field of activities.

According to the structure presented in the chapter, the REÜ is in close connection with the units in Makó and Mórahalom, on the one hand, it transfers the public and small investor problems to the right organizations, and on the other hand, it communicates the high-level decisions through the decentralized units back to these target groups.

We have also shown that the agency has to stay in close connection with the NFÜ, and the Energia Központ Non-profit Co. coordinating the national energetic investments, in order for the EU assistances related to geothermal energy developments to get to the region. It is important for the REÜ to connect to the activities of DARFT, which manages the ten-dering of regional developments. With disregard to the detailed and available position of numerous regional professional forums and despite the existing possibilities, this council has not been able (due to the lack of competence) to elaborate a regional energetic development concept for the programming period of 2007-2008, to which tendering resources could have been opened from EU assistance. It would be expedient for the REÜ, with possible energy authority tasks in the future, to take over from DARFT the work related to energetic development and resource allocation.

The REÜ has to complete an effective coordination work for the success of regional geothermal investments by generating R+D projects founding geothermal energy utilization (e.g. technological development of reinjection into Pannonian sandstone, hydrodynamic and thermal convection modelling of geothermal formations in the South Great Plain Region). Therefore, it has to assemble professional, implementing and investor groups, stay in connection with the National Office for Research and Technology (NKTH), the Regional Innovation Agency and VÁTI, and has to collaborate to the work of the Regional Innovation Committee.

We propose for the Csongrád County Government, by involving the professional, implementing and investor groups and by representing the interests of the region, to establish a geothermal cluster that could found the work of REÜ by generating major projects. The audit of such clusters is expected to be conditional for future assistances and is currently (July 2008) under way; therefore, the county government has to take quick steps in this matter.


265

By representing the geothermal interests of the region, the REÜ also has to be in daily connection with the current government, the ministries in charge, and international geothermal organizations.

We have assigned the energetic management and the elaboration of development action plans for the buildings owned by the Csongrád County Government as one of the REÜ’s major tasks.

3. We think that some buildings of the institutions in the property and under the administration of the Csongrád County Government could successfully link to geothermal cascade projects currently under planning or implementation. Therefore, we have made the examination of energetic audits of institutions in county property, and we have made proposals for eventual alternative energy developments.

The energy loss studies have been completed by the ‘Comme il faut’ Vál-lalkozási és Kereskedelmi Ltd. in the framework of the UNDP-GEF pro-ject. We had the audit reports of 30 institutions from the following settlements: Szentes (6), Csongrád (4), Szeged (5), Makó (6), Hódmezővá-sárhely (1), Kistelek (1), Mórahalom (1), Ásotthalom (1), Pusztamérges (1), Ópusztaszer (1), Óföldeák (1), Derekegyház (1) és Nagymágocs (1).

According to the studies, we think that the completion of the proper thermal insulation works, the replacement of doors and windows, and the modernization of lighting technologies is vital and can be the basis for effective energy supply in the majority of these buildings. The return period of planned investments is 10 years on average, the replacement of doors and windows in many instances can exceed 20 years. The reports however, do not mention the questions of primary energy supply also regarding the local features.

For the heat supply of institutions, the audits mainly propose modernizations for the decrease of losses, the installation of condensing boilers, and co- and tri-generation solutions that increase the energy efficiency of buildings; however, they are still new possibilities for natural gas utilization. These solutions cannot guarantee the most effective operation on a long term, confirmed by the tendency of increasing prices for fossil energy sources, not to mention the harmful environmental impacts.

a. First, we mention the institutions, where thermal water heating and

communal hot-water production can be possible. We draw the attention of the Csongrád County Government that the towns Szen-tes, Csongrád, Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Kistelek and


266

Mórahalom already have geothermal utilization systems either operating, or with existing worked-out plan. A peculiarity of these systems, which also shows the incapability of local governments with different political composition to communicate, is that there are almost only properties of local governments linked to the cascade systems, and the buildings under other administration, but with logical linkage possibilities, are usually left out.

In Szentes, the geothermal heating system could primarily expanded to buildings of the Dr. Bugyi István Hospital and the Psychiatric Nursing Home (partially completed for the hospital), provided by the two operating thermal wells on hospital territory. In case of educational institutions, it must be examined if the expansion of the thermal circle of the town’s district-heating system can be expanded, and if the heating and hot water supply can be secured as secondary utilization from the run-off water (see Chapter 3, “Geothermal energy utilization of the run-off water in Szentes” project). There are approx. 40 producing thermal wells in the town, the majority of water is used in horticultures and greenhouse systems. It could be an alternative solution, if the heat of run-off water from these wells could be given over to a secondary closed circle with a heat exchanger, through the audit and re-design of current systems that could eventually heat the local government buildings.

In Csongrád there has been an operating thermal well for 20 years, providing the central heating works, the connected residential area, the health centre, the Mihály Sághy vocational high school, and the Aranysziget Social Care Home with thermal energy through the constructed thermal circle. The other two institutions in Csongrád, the Bársony István Agricultural High School, and the Batsányi János Gymnasium, High School and Dormitory, are currently heated with natural gas; however, the Local Government of Csongrád, in cooperation with Brunnen Hőtechnika Ltd., wishes to realize the total operation of a central thermal heating system – realization currently under KEOP 4.1 consideration – which could also solve the heating of the two high schools. According to our analysis, the planned system has the sufficient heat supply capacity for the buildings of the Csong-rád County Government to be linked to this system.

In Szeged, in the running projects of SZTE, plans have been made for the establishment of two thermal circles, one in the downtown, and one in the Újszeged part of the town. Since the main building of the Csongrád County Government, the Klúg Péter Kindergarten,


267

Elementary School, Vocational School, Elementary Art Educational Institute and Dormitory, and the Home for the Blind are situated near the planned downtown geothermal cascade system, the Csongrád County Government has to examine if the buildings can be cost-effectively integrated into the project.

In Makó, there are currently 3 thermal wells producing with energetic purposes, two of those are in the property of the Csongrád County Government, the Dr. Diósszilágyi Sámuel Hospital is provided with energy for hot-water production by these wells. The thermal works system is currently in the implementation phase, the expansion of which to the buildings of the Galamb József Vocational School, the Pápay Endre Kindergarten, Elementary School, Vocational School, Dormitory and Children’s Home, and the Maros Menti Home for the Elderly could be realized by favourable conditions (with contracting the Brunnen Hőtechnika Ltd.)

In Hódmezővásárhely, the buildings of the Kozmutza Flóra Kindergarten, Elementary School and Dormitory can be found near the planned thermal wells and thermal circle, therefore, the Csongrád County Government should intervene for the future geothermal heat supply of the institution. We suggest the connection with the project implementing partnership (GEKKO, Hungarian Thermal Energy Association, and “Euro-Energia” Energetic Counselling Consortium).

For the buildings of the Napsugár Home in Kistelek, the most favourable solution would be the linkage to the existing or planned thermal water network. The water of the supplying 5-year old thermal well is reinjected through a reinjection well, making operation more cost-effective.

In the Home for the Elderly in Mórahalom, the basis for a modernization possibility of the heating system is the currently on-going project plan, which includes the establishment of an abstraction and reinjection pair of wells, and the construction of two connected heat centres and long-distance conduits. The Csongrád County Government induces the examination of conditions needed for the integration of the buildings into the plans.


268

b. In case of institutions, where the thermal water utilization is not possible, we mainly suggest the consideration of biomass-fired and heat-pump system installations.

The most effective operation of wood-fired boilers is mainly possible in places, where a big amount of raw material is available on site (e.g. Bedő Albert High School, Forestry High School and Dormitory in Ásotthalom). If the delivery of raw material is only possible from longer distance, the bio-pellet system is worth considering (institutions of the settlements Pusztamérges, Ópusztaszer, Óföldeák, Derekegyház és Nagymágocs); a basic condition for this is a supply for 15-20 years. Furthermore, it is necessary to have an adequate storage location, since the purchase is much more expensive in the heating season.

The heat-pump technology can be used in buildings where there is run-off thermal water left with usable temperature. Accordingly, the Home for the Elderly in Mórahalom, the hospital and educational institutions in Szentes can be taken into account, but further examination has to be done in institutions of Csongrád, Hódmezővá-sárhely, Makó and Kistelek. In places where the conditions of biomass utilization are not favourable, the utilization possibility of sonde solutions and/or geothermal heat pumps with groundwater circulation must be examined. In this case, the existing hot-water network of buildings must be examined to meet the requirements of the new technology for the establishment of the secondary water circle, or it must be assured that there is enough outdoor space for the eventual placement of sondes.


269

4. 3. Sinteză

În acest capitol am sintetizat ce fel de rol trebuie să îndeplinească Consiliul Judeţului Csongrád în activităţile de valorificare de energie geotermică a regiunii. Am prezentat pe scurt procesele, problemele care induc măsuri de luat de către administraţia judeţeană în investiţiile regionale bazate pe energie geotermică. Am schiţat înfiinţarea unei Agenţii Regionale de Energie (ARE) pe scară medie, am descris sarcinile, activităţile şi datoriile de comunicare cu organizaţiile politice şi experte.

Am propus câteva măsuri pentru administraţia judeţeană pentru dezvoltarea energetică a imobililor care sunt de proprietate administrativă. Am analizat auditele de energie făcute pentru administraţia judeţeană, şi am propus câteva modificări pentru dezvoltarea cu energie geotermică sau alternativă a clădirilor.

1. Una dintre cele mai importante sarcine politice de profesie ale administraţiei judeţene este ca în cazul tenderelor legate de energie alternativă solicitaţiile trebuie să fie diferenţiate pe baza tipurilor de energie şi de regiune. Totodată trebuie să fie asigurată posibilitatea pentru finanţarea sistemelor de exploatare de energie alternativă conectate. Şi regiunile trebuie să fie diferenţiate, Dél-Alföld are un potenţial geotermic foarte bun, deci trebuie să primească mai mult din fondul de finanţare. Consiliul Judeţului Csongrád trebuie să organizeze dezbateri sociale despre programele operative pe platforme politice cu participarea specialiştilor.

2. Propunem ca Consiliul Judeţului Csongrád să înfiinţeze pe termen medie o Agenţie Regională de Energie pentru exploatarea cu succes şi rezultat a rezervelor geotermice din regiune. Agenţia ar coordina centrele regionale de energie alternativă din Makó şi Mórahalom, ar ajuta funcţionarea acestora, ar coordina concepţiile de dezvoltare geotermică a regiunii, ar juca un rol activ în acestea, ar comunica cu instituţiile naţionale şi internaţionale, cu organizaţiile politice, ar coordina proiectele de cercetare şi dezvoltare geotermică. Mai departe, ar fi capabilă să controleze activitatea şi dezvoltarea energetică a instituţiilor aparţinând în jurisdicţia Judeţului Csongrád. Ţinând cont de greşelile funcţionale ale agenţiilor din Ungaria care au responsabilităţi asemănătoare, credem că este necesar că Consiliul Judeţului Csongrád să execute activităţile de coordinare legate de piaţa geotermică a regiunii pe două niveluri, dar în strânsă colaborare cu celelalte instituţii. Agenţia Regională de Energie, înfiinţată pe termen medie va ţine legătura cu organizaţiile naţionale şi europene, iar centrele regionale din Makó şi


270

Mórahalom cu sarcini lărgite vor rezolva problemele locale ivite (cu investitorii mici şi localnicii). După schema schiţată în acest capitol ARE va ţine legătură strânsă cu centrele de energie alternative din Makó şi Mórahalom, pe de o parteva media problemele localnicilor şi a micilor intreprinzători spre instituţiile responsabile, pe de altă parte va media hotărârile de nivel înalt către cele interesaţi. Am arătat că Agenţia trebuie să coopereze în mod efectiv cu Agenţia Naţională de Dezvoltare (responsabilă pentru finanţarea proiectelor) şi cu Centrul de Energie (Energia Központ Kht.), (responsabil pentru investiţiile energetice naţionale) ca regiunea să primească finanţarea necesară. Este important ca ARE, înfiinţată în viitorul mai apropiat, să coopereze cu Consiliul de Dezvoltare Regională din Dél-Alföld (DARFT), care este responsabil pentru organizarea proiectelor EU în regiune. Consiliul de Dezvoltare Regională din Dél-Alföld (DARFT) a negligat opinia mai multor specialişti din regiune, şi nu a fost capabil (în lipsa unei cunoştinţe aprofundate) să realizeze pe 2007-2008 un program de dezvoltare energetică pentru regiune (în ciuda cirumstanţelor perfecte), cu care ar fi putut solicita finanţare de la EU. Ar fi de necesar ca ARE să aibă jurisdicţie energetică şi să preia de la Consiliul de Dezvoltare Regională din Dél-Alföld (DARFT) sarcinile legate de proiecte energetice. Pentru succesul investiţiilor geotermice din regiune, ARE trebuie să susţină o muncă de coordinare eficientă cu generarea proiectelor de cercetare-dezvoltare care vor pune baza valorificării energiei geotermice (de exemplu dezvoltarea tehnologiei de repomparea apei termale folosite în straturile pannonice, modelarea transportului hidrodinamic şi a căldurii în rezervele geotermice în regiunea Dél-Alföld). Ca să se realizeze acest scop, trebuie să unească grupurile de experţi, de valorificatori şi de investitori, trebuie să ţină legătura cu Institutul Naţional de Cercetare şi Technologie (responsabil pentru proiectele de cercetare şi dezvoltare), cu Agenţia de Inovaţie Regională, cu Asociaţia de Dezvoltare şi de Urbanistică Regională VÁTI, şi trebuie să se implice în munca Comisiei de Inovaţie Regională. Propunem ca Consiliul Judeţului Csongrád să dezvolte un claster geotermic cu participarea grupurilor profesionale, intreprinderi şi investitori, care, cu generarea proiectelor mari pot pune baza activităţii lui ARE, înfiinţată pe termen medie. În momentul actual se desfăşoară auditarea clasterelor (iunie, 2008), care va fi premisa finanţării, deci consiliul judeţean trebuie să ia măsuri repede în acest caz. Sarcina următoare lui ARE va fi comunicarea eficientă cu guvernul actual, cu ministerele responsabile, cu organizaţiile internaţionale geotermice. ARE va fi


271

responsabil pentru managementul energetic a clădirilor din proprietatea Consiliului Judeţului Csongrád, şi pentru dezvoltarea planurilor de strategie.

3. Suntem de părerea că instituţiile şi clădirile administrate de Consiliului Judeţului Csongrád pot participa cu succes în proiectele de cascadă geotermică, care sunt în faza de planificare şi realizare. Pentru realizarea propunerii am analizat auditul energetic ale instituţiilor administrate de consiliu, am propus câteva modalităţi pentru dezvoltarea energetică alternativă. Studiile care dezvăluie pierderea de energie au fost realizate de Comme il faut Intreprindere şi Comerţ Srl. în cadrul proiectului UNDP-GEF. Avem la dipoziţie raporturi din 30 instituţii din următoarele localităţi: Szentes (6), Csongrád (4), Szeged (5), Makó (6), Hódmezővásárhely (1), Kistelek (1), Mórahalom (1), Ásotthalom (1), Pusztamérges (1), Ópusztaszer (1). Óföldeák (1), Derekegyház (1), Nagymágocs (1). Pe baza studiilor credem că pentru alimentarea energetică în cazul celor mai multe clădiri trebuie să fie efectuate lucrări de izolare termică, schimbarea geamurilor cu izolare termopană şi modernizarea reţelei electrice. Investiţiile planificate se compensează aproximativ în 10 ani, însă schimbarea geamurilor depăşeşte 20 de ani după unele calculaţii. Raporturile nu conţin date despre problemele aprovizionării energetice primere, care ia în calcul circumstanţele caracteristice regiunii. Auditele propun pentru alimentaţia de energie a instituţilor în primul rând modernizări care reduc pierderile: construirea cazanelor de condenzare, şi alte soluţii de a doua şi a treia generaţie, care cresc eficienţa energetică a clădirilor, dar înseamnă numai noi posibilităţi în utilizarea gazului metan. Aceste realizări nu asigură pe termen lung funcţionarea cea mai economică, fapt care este demonstrat şi de tendinţa de scumpire a preţului surselor de energie fosilă. Şi despre impactul negativ pe mediu nici nu am vorbit.

a. În primul rând amintim acele clădiri în cazul cărora putem vorbi despre posibilitatea de încălzire bazat pe apă termală şi aprovizionarea cu apă caldă de uz casnic. Recomandăm în atenţia Consiliului Judeţului Csongrád că în localităţile Szentes, Csongrád, Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Kistelek şi Mórahalom există în momentul actual sisteme de utilizare de căldură geotermică care funcţionează şi au planuri pregătite. Sistemele arată bine caracteristicile comunicaţiei ineficiente între administraţiile locale cu diferite simpatizaţii politice, că cuplează la sistemul de cascadă numai clădirile din administraţia locală, şi exclud clădirile altor organizaţii care ar fi conectabile logic în sisteme.


272

În localitatea Szentes termificarea geotermică ar putea fi realizată în clădirile Spitalului Dr. Bugyi Istvan şi în Căminul Psichiatric (în cazul spitalului sunt mai multe rezultate), pe baza celor 2 izvoare termice din curtea spitalului. În cazul instituţiilor de educaţie trebuie analizată cum se poate lărgi reţeaua termală al sistemului de termificare, şi cum se poate reutiliza apa termală folosită în sistemul de termificare şi apă caldă (descris în Capitolul III. „Utilizarea geotermică ale apei termale folosite în oraşul Szentes”). Aproape 40 de izvoare termale funcţionează în oraş, cea mai mare parte a apei este utilizată în grădinării şi în sere. Ar însemna o soluţie alternativă, dacă căldura izvoarelor ar fi transmisă într-un sistem secundar cu schimbători de căldură. Cu auditul şi cu redimensionarea sistemelor actuale ar fi rezolvată termificarea clădirilor administraţiei locale.

În oraşul Csongrád funcţionează de 20 de ani un izvor termal, care produce energie termică prin sistemul termal construit pentru sistemul central de termificare, şi produce energie pentru un cartier, un cabinet medical, Şcoala Profesională Sághy Mihály şi Căminul Social Aranysziget. Sistemul de termificare a celor două instituţii - Şcoala Profesională Agrară Bársony István şi Şcoala Profesională Batsányi János şi Căminul acestuia - este de bază de gaz metan, dar Administraţia Locală al oraşului Csongrád vrea să realizeze sistemul de termificaţie termală în centrul oraşului în cooperare cu Brunnen Hőtechnika Srl. (proiectul este sub apreciere de către KEOP 4.1). Dacă se completează sistemul, atunci termificarea geotermală a celor două şcoli va fi rezolvată. Potrivit calculelor noastre sistemul planificat are resurse termale suficiente pentru toate clădirile ale Administraţiei Locale Csongrád.

În Szeged Universitatea Szeged a pregătit planuri pentru un sistem geotermal în centru şi cartierul Újszeged. Fiindcă instituţiile Székház, Grădiniţa Klúg Péter, Şcoala Generală, Şcoala Profesională, Institutul de Educaţie de Artă Nivel de Bază şi Căminul Orbilor sunt aproape de sistemul de cascadă geotermică planificată, Consiliul Judeţului Csongrád trebuie să ia în calcul dacă aceste clădiri pot fi integrate în sistem în mod economic.

În Makó în momentul actual funcţionează 3 izvoare termale cu scop energetic, dintre care doi sunt în posesia Consiliului Judeţului Csongrád. Din acestea provine energia necesară pentru încălzire şi producere de apă caldă petru Spitalul Diósszilágyi Sámuel. Este în faza realizării sistemul comun termal a oraşului, care va integra


273

clădirile Şcoalei Profesionale Galamb József, Grădiniţei Pápay Endre, Şcoalei Generale, Şcoalei Profesionale, Căminului Studenţesc, Căminului de Copii şi Căminul Bătrânilor Maros Menti în condiţii foarte favorabile (executorul este Brunnen Hőtechnika Srl.).

Clădirile grădiniţei Kozmutza Flóra, Şcoalei generale şi căminului studenţesc din Hódmezővásárhely se află în apropierea izvoarelor termale şi reţelei termale care sunt în faza planificării. De aceea ar fi nevoie de influenţa Consiliului Judeţului Csongrád pentru realizarea sistemului de căldură geotermică. Propunem contactarea partenerilor responsabili pentru elaborarea proiectului (Fundaţia de Coordinare şi Inovaţie Geotermică, Universitatea Szeged, Asocaţia Ungară de Energie Termală, Conzorţiul Profesional de Consultanţă „Euro-Energia”).

Pentru complexul Căminului Napsugár din Kistelek în proprietatea Consiliului Judeţului Csongrád cea mai avantajoasă soluţie ar fi conectarea la sistemul de apă termală parţial realizată, parţial în planuri. Sistemul este alimentat de 5 ani cu apa izvorului termal, şi apa folosită este repompată, deci funcţionarea este mai ieftină.

În Căminul Bătrânilor din Mórahalom modernizarea termificării poate fi realizată cu construirea de două fântăne, una dintre care ar produce apa termală, iar prin cealaltă apa folosită ar fi repompată, mai departe trebuie construit un centru de căldură şi un sistem de conducte. Consiliul Judeţului Csongrád poate iniţia analiza condiţiilor care sunt necesare pentru integrarea complexului de clădiri în proiecte.


274

b. În cazul instituţiilor la care nu este posibil utilizarea căldurii de bază de apă termală, propunem considerarea construirii sistemelor de bază de biomasă si a pompelor termice.

Cazanele care funcţionează cu lemn pot fi folositoare unde materialul brut este în loc (de ex. Liceul Bedő Albert, Şcoala Profesională şi Căminul de Silvicultură, Ásotthalom,). Dacă lemnul de foc trebuie transportat din mare distanţă, atunci este mai avantajos considerarea sistemelor de biopeletă (instituţiile localităţilor Pusztamérges, Ópusztaszer, Óföldeák, Derekegyház şi Nagymágocs), dar cu condiţia că trebuie să aibă grijă de un stoc de combustibili pentru 15-20 de ani. Mai departe, este necesar un depozit potrivit, fiindcă în perioada de iarnă combustibilul este mai scump.

Tehnologia de pompă termică poate fi utilizată la acele clădiri, unde se mai găseşte apă termală folosită cu căldură utilizabilă. În primul rând se poate lua în calcul spitalul şi instituţiile de educaţie din Szentes şi Căminul Bătrânilor din Mórahalom, dar trebuie analizată şi în cazul instituţiilor din Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó şi Kistelek. Pe lângă acestea trebuie analizată posibilitatea de pomparea sau sondarea căldurii pământului, îndeosebi unde condiţiile nu sunt favorabile pentru biomasă. În acest caz trebuie revizuită reţeau existentă de apă caldă a clădirilor: trebuie analizată dacă îndeplinesc toate criteriile ale tehnologiei noi, dacă este posibilă executarea unei reţele secundare de apă, dacă este spaţiu destul pentru sonde de aer liber.


275

5. Összegző javaslattétel

5.1. Összegző javaslattétel a Csongrád Megyei Önkormányzat számára az alternatív és geotermikus energiahasználat terjedését elősegítő szakmapolitikai beavatkozási tevékenységekhez

Az előző fejezetek alapján, megvizsgálva a geotermikus energiapiacon felmerü-lő régiós problémákat és azok megoldási lehetőségeit, elemezve a Dél-alföld nagy mélységű termálvíz hasznosító beruházásaiban összegyűlt tapasztalatokat, összefog-laljuk azokat a Csongrád Megyei Önkormányzat számára rövid-, és középtávon vég-rehajtandó feladatokat, amelyek esszenciálisan szükségesek ahhoz, hogy a világvi-szonylatban is kiemelkedő geotermikus adottságú régió termálhőpotenciáljára sike-res és hosszútávú, gazdaságilag és környezetvédelmileg is fenntartható beruházások épülhessenek.

1. A Csongrád Megyei Önkormányzatnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartva az elkövetkező néhány évtizedben is biztosított maradjon a régió vízkészletének utánpótlódása. A megfelelő szakmai és politikai fórumok, szakhatóságok bevonásával intézkedni kell annak érdekében, hogy az energetikailag csak részben kihasznált, még me-leg vizeket ne engedjék a felszíni vizekbe, mert a visszasajtolás nélküli termelés egyrészt jelentős szennyezéseket okoz, másrészt kimeríti a vízbá-zist. Ezek a termálvízkészletek, a jövőben a potenciális ivóvízbázis részét jelenthetik majd, így fokozott figyelmet kell szentelni a vízadókat érintő mesterséges beavatkozásokra.

Mindennek megoldására, és összhangban az európai uniós környezetpoli-tikával a termálvizek visszasajtolásának jelenlegi kötelezettségét oldó, egyéni elbíráláson alapuló rendszer törvényi bevezetését kellene szor-galmazni. Egyben a teljes geotermikus energia szektor gyors fejlődésének alapját jelentené a jogi, szabályozási környezet felülvizsgálata és javítása a fenntartható beruházások tapasztalatai alapján. Emellett szükséges, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat politikai befolyását kihasznál-va fellépjen a támogatóbb kormányzati politikák és erőfeszítések érde-kében.

2. A Dél-alföldi Régióban egyre fokozódó kistérségi, önkormányzati és vál-lalkozói igény van a különböző geotermikus hasznosítási módozatok egy-mást kiegészítő, kombináló, kaszkád rendszerű tervezésére és kiépítésére. A régióban jelen van – egyrészt a Szegedi Tudományegyetem szakspecifikus kutatással, tervezéssel, oktatással és projektgenerálással foglalkozó intézeteiben, másrészt a geotermikus hasznosításhoz kötődő


276

technológiai innovációval, fejlesztéssel foglalkozó profitorientált vállalko-zások (Aquaplusz Kft, Árpád Rt, GeoHód Kft, HidroGeo-Drilling Kft., Hőkomfort Kft, Brunnen Hőtechnika Kft.) révén – a geotermikus energia hatékony, gazdaságos és környezetbarát felhasználását támogató K+F tudásbázis. Ezen kívül megjelentek azok a non-profit szervezeti formák (Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány, Magyar Termál-energia Társaság, Magyar Geotermális Egyesület, InnoGeo) is, amelyek a geotermikus hasznosításban érdekelt szervezeteket, cégeket és önkor-mányzatokat szakmailag összefogják és koordinálják.

Ebből következően a Csongrád Megyei Önkormányzat akkor tud haté-konyan eleget tenni hőpiaca fejlesztésének, ha az országosan, valamint a Dél-alföldi Régióban működő geotermikus szakmai szervezetekkel, vál-lalkozásokkal kooperálva és egyeztetve, közös érdekek alapján tűzi ki célul a geotermális energia gazdaságos és környezetkímélő hasznosítá-sát, maximálisan kihasználva az elérhető pályázati forrásokat. Létre kell hozni a geotermiában érdekeltek közös fórumát az állam, a potenciális be-fektetők, a szakmai szervezetek, alapítványok és egyetemek bevonásával, és még inkább, a Csongrád Megyei Önkormányzatnak be kellene kap-csolódnia az SZTE és InnoGeo együttműködésével már megvalósult technológiai transzfer hálózatba.

3. A Csongrád Megyei Önkormányzatnak el kell érnie – a régiós szakmai hát-tér által kidolgozott és rendelkezésre bocsátott projekt fejlesztési tervrend-szer alapján –, hogy a geotermikát érintő konkrét javaslatok bekerüljenek a regionális operatív programok (elsősorban a DAOP) és a KEOP akcióterve-ibe. Sajnos ez a szakmai szervezetek erőfeszítései ellenére sem valósult meg a 2007-2008-as kiírások esetében, azonban a következő 2 éves perió-dusra mindenképpen figyelembe kell venni, és az elvárásokat továbbítani a DARFT felé.

A Csongrád Megyei Önkormányzat politikai befolyásával szorgalmazni kell környezetvédelmet érintő pályázati lehetőségek (KEOP) szakma- és területspecifikus differenciálását, továbbá azt, hogy a geotermikus energia hasznosítása ne csak általános megfogalmazásban szerepeljen, hanem az egyes kiegészítő tevékenységek, mint a visszasajtolás is önállóan támo-gatható tevékenységként jelenjen meg.

A pályázati elbírálásoknál nagy gondot jelent, hogy közös szempontrend-szer vonatkozik minden alternatív energiahordozóra. Ez alapján nem fel-tétlenül az a megújuló energiát hasznosító rendszer fog támogatást nyerni, amely az adott természeti, gazdasági és társadalmi keretben a legjobb mu-tatókkal rendelkezik. További problémát okoz, hogy egyazon kiírás meg-


277

pályázható a teljesen más profitérdekeltséggel és eszközrendszerrel ren-delkező önkormányzatok, non-profit szervezetek és többségi állami tulaj-donú gazdasági társaságok által is ugyanolyan feltételrendszer mellett, va-lamint hiányzik a támogatások súlyozása a stratégiai tartalékoknak meg-felelően. El kell érni, hogy mind a különböző alternatív energiafajtáknál, mind a pályázásra jogosultak között különbséget tegyenek a végső elbírá-lási fázisban.

Az operatív programokon belül kiírt pályázati lehetőségek pontosítása, ré-gió adottságaihoz illesztése érdekében a társadalmi vitafórum és egyezte-tés fázisában célszerű egy szakmailag kompetens delegáció szerepelteté-se a Csongrád Megyei Önkormányzat részéről. A küldöttek a régiós geotermika szakmai képviselőinek véleményével és ajánlásával össz-hangban javasolhatják a releváns pályázati kiírások testre szabását a ré-gió, illetve megye adottságaihoz mérten.

4. A Dél-alföldi Régióban lévő geotermikus potenciál optimális kihasználása szempontjából szükség volna a járulékos és büntetési tételek átszervezésé-re és újragondolására. A Csongrád Megyei Önkormányzat ez ügyben nagy előrelépést tehet, amennyiben politikailag is a széles szakmai konszenzus által megtett állásfoglalást követi, s a már hasznosított termálvizek felszí-ni vízhálózatba eresztése folytán befizetett bírságok egy részéből pénz-ügyi alapot hoz létre. Ezt a tételt utána vissza kell forgatni kutatási és fejlesztési célokra, előtervek támogatására, geotermikus projektek elő-készítésére, illetőleg olyan rendszerek kibővítésének finanszírozására, ahol a visszasajtolás a szakmai megalapozottság ellenére ezidáig nem valósult meg.

5. Véleményünk szerint a régió termálhő készleteinek sikeres és eredmé-nyes kiaknázásához két szintre kell szétválasztani a geotermikus energi-ához kapcsolódó koordinációs feladatokat. Középtávon ki kell alakítani egy Regionális Energia Ügynökséget (REÜ), amely a makói és mórahalmi alternatív-energetikai decentrumok fölé rendelve irányítaná azokat, a régió geotermikus fejlesztési koncepcióit koordinálná, abban hatékonyan részt venne, kapcsolatot tartana az országos és EU-s szakmai és politikai szervezetekkel, irányítaná a geotermikus kutatás-fejlesztési projekteket, valamint elvégezné a Csongrád Megyei Önkormányzat tulaj-donában levő intézmények energetikai felülvizsgálatát, és fejlesztéseit. A helyi, lokális –geotermikus, valamint a nap-, szél-, és biomassza energi-ákra épülő piacokon felmerülő- problémák kezelésével és egy alternatív energiákhoz kapcsolódó információ-transzfer hálózat működtetésével pedig a makói, illetve mórahalmi információs központoknak célszerű


278

foglalkozni. Ebben a konstrukcióban optimalizálható a geotermikus energiarendszerekhez kapcsolódó intézkedési feladatok ellátása.

A REÜ legfontosabb szerepe a geotermikus energiaellátásban érdekelt összes partner koordinálása lehetne, így:

- Kapcsolatot kell tartania a lakossági ügyeket intéző mórahalmi és makói alternatív-energetikai decentrumokkal.

- Koordinálnia kell a sikeres geotermikus energiaellátást megalapozó azon kutatás-fejlesztési tevékenységeket, amelyek közvetlenül in-dukálják a régió geotermális nagyberuházásait.

- Kapcsolatot kell tartania a K+F tevékenységeket végző nagy szak-mai kompetenciával rendelkező non-profit szervezetekkel (SZTE, InnoGeo, GEKKO, MTT, MgTE) és profitorientált tervezői és kivite-lezői cégekkel (Aquaplus Kft., Brunnen Hőtechnika Kft., Hidro-geodrilling Kft.).

- Össze kell gyűjtenie és egy geotermális információ és technikai transzfer-hálózatba kell tömörítenie a potenciális befektetőket, ön-kormányzatokat, KKV-ket.

- Együtt kell működnie a fejlesztések pályázati támogatását végző szervezetekkel (NFÜ, EKKht, DARFT, NKTH, RIÜ, RIB), és az ille-tékes minisztériumokkal (GKM, KVVM, MVFM)

A Csongrád Megyei Önkormányzatnak a szakmai, kivitelezői és befektetői kört bevonva, a régió érdekeit képviselve hatékonyan részt kell vennie egy geotermikus klaszter szervezésében, annak auditálási végrehajtásában, mivel várhatóan ez a későbbi pályázati források elnyerésének egyik feltéte-le lesz. A klaszter felállításakor el kell érni, hogy elsősorban projekteket generáljon a tömörülés, hiszen ez megalapozhatja a középtávon felállítan-dó REÜ működését.

A középtávon kialakítandó Regionális Energia Ügynökség a későbbiek-ben akár energetikai hatósági feladatokkal is felhatalmazható és szak-mai fórumként, irányító szerepkörben bekapcsolható a régió energetikai fejlesztési koncepcióinak kidolgozásába, hiszen jelenleg ezt a feladatot meglehetősen sikertelenül a DARFT végzi.

A decentrumok létrehozásának támogatásához benyújtott INTERREG pá-lyázatban megfogalmazott információszolgáltatáson kívül számos funkciót kell ellátniuk, így a makói és mórahalmi információs központok feladat-körét célszerű elsősorban koordinációs feladatokkal bővíteni. Fontos ki-emelni, hogy nem tartjuk szükségesnek további, beruházási projekt-független decentrumok kialakítását, hiszen a tanulmányban felsorolt fej-lesztésekbe beépíthetőek tájékoztatási feladatokkal ellátott modulok.


279

Sokkal fontosabbnak ítéljük, hogy a makói és mórahalmi központ képes legyen lakossági, önkormányzati, vagy magánbefektetői érdeklődés esetén az optimális javaslat megfogalmazására, azaz a beérkező igényeknek leg-megfelelőbb műszaki megoldás, a legjobb finanszírozási konstrukció és le-bonyolítási terv kiválasztására. A decentrumok koordinációs feladata tu-lajdonképpen a beérkező probléma legkompetensebb szervezethez való irányítása. Ez akkor lehetséges, ha a központok kapcsolatban vannak min-den olyan szakmai, tervezői, kivitelezői, pénzügyi és projektfinanszírozási szervezettel, amelyek a geotermikus energiapiacon használható tudással és tapasztalattal rendelkeznek.

6. A Csongrád Megyei Önkormányzatnak a régióban történő geotermikus fejlesztések esetében már a tervezési fázisban, a megvalósult projektek esetében pedig utólagosan kell szorgalmaznia (illetve a pályázati kiírá-sok esetén az illetékesek figyelmét felhívni arra), hogy a geotermikus beruházásokban legyen lehetőség a decentrumok munkájához is szük-séges információs modulok tárgyi és személyi feltételeinek kialakításá-ra, pályázati finanszírozására.

7. A geotermikus nagyberuházások finanszírozásához a beruházási sza-kaszra –a bankhitel és a kockázati tőke bevonása helyett- szakmai befek-tetők involválását javasoljuk, amely a későbbi projektek számára is min-taértékű, hosszútávon is működőképes finanszírozási rendszer – Csong-rád Megyei Önkormányzat által is támogatandó – kialakítását jelenti. Ez a finanszírozási szerkezet az önkormányzatok számára több jelentős előny-nyel is bír. A szakmai befektetők bevonása egyúttal garanciát is nyújt arra, hogy mind a kivitelezés, mind a működtetés során a megfelelő műszerek és technikai megoldások lesznek alkalmazva, hiszen az magának a szak-mai befektetőnek is jól felfogott érdeke. A fenti finanszírozási logika alap-ján célszerű olyan projektcégen keresztül ellátni az üzemeltetést, amelyben tulajdonos a megrendelő és a szakmai befektető csoport, a befektetett ösz-szegek arányában. Az önkormányzatok a beruházáshoz KEOP 4.1, 5.1, 5.2 forrásból a tapasztalatok alapján, és a projekt finanszírozási hiányának függvényében átlagosan 30%-os támogatást nyerhetnek el, és egyben ez az összeg jelentené a részesedésüket a beruházásban. A megvalósulás-kor az önrész arányában a bevételekből részesülnek, ráadásul jóval a gázár alatti költségeken zöldenergiával láthatják el az intézményeik fű-tését. Szakmai befektető bevonása önálló projekt cég alakításával valósul-hat meg, amelynek tulajdonosa lehet a megrendelő a KEOP pályázaton el-nyert összeg erejéig és a szakmai befektető partner 70% tulajdoni hányad-dal. A beruházás így a megrendelő részéről gyakorlatilag közvetlen pénz-beli hozzájárulás nélkül épülhet meg. Figyelembe véve a jelenleg is műkö-


280

dő rendszerek 8-12 éves megtérülési idejét és az átlagosan 20% energia-költség megtakarítást, a geotermikus beruházások a befektetők számára is vonzóak és nagy eséllyel kaphatnak Eu-s támogatást is.

8. A Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő intézmények épüle-teinek, épületcsoportjainak, valamint egyéb létesítményeinek jelentős há-nyada olyan – elsősorban fűtési rendszereket –energetikai rendszereket használ, melyek az optimálisnál jóval nagyobb éves energiafelhasználást produkálva magas költségekkel, nem megfelelő hatékonysággal működ-nek. A technológiai fejlesztés lehetőségei széles körben rendelkezésre áll-nak az Önkormányzat számára mind az EU-s, mind a hazai támogatási forrásokból. A jól átgondolt, szakmai társaságok közreműködésével kidol-gozott és a helyi adottságokra alapozott korszerűsítések szinte kivétel nél-kül, viszonylag rövid időn belül megtérülnek, nem beszélve a környezeti ártalmak csökentésének pozitívumairól. Az Csongrád Megyei Önkor-mányzat intézményeinek auditálási jelentéseit mintegy felülvizsgálva elké-szítettünk egy olyan szempontrendszert, ami segítségével az egyes épüle-tekben és épületcsoportokban hőtechnikailag a legkedvezőbb alternatív energia-ellátási megoldás kiépíthető. Javasoljuk, hogy a megyei önkor-mányzat vizsgálja meg, hogy az intézményei gazdaságosan ráköthetőek e a már megvalósult (Kistelek, Mórahalom, Hódmezővásárhely, Szentes), vagy tervezési, kivitelezési fázisban tartó (Szeged, Makó, Csongrád) geo-termikus kaszkád-rendszerekre.

Ha ilyen csatlakoztatás nem lehetséges, meg kell vizsgálni, hogy egyéb al-ternatív energiaforrás (elsősorban hőszivattyú, biomassza, biopellet, illetve használati melegvíz előállítására napkollektor és szélkerék) gazdaságosan és reális megtérülési idővel kiválthatná e a jelenlegi földgáz alapú energia-ellátó rendszereket. Azokban az esetekben, amikor reális befektetésként biopellet kazánok telepítését tervezik, biztosítani kell a tároláshoz szüksé-ges nagy alapterületű épületet, valamint legalább 20 évre szerződéssel kell gondoskodni a nyersanyag beszállításáról.


281

5.2. Proposal for the Csongrád County Government on the necessary steps for the optimalization of regional geothermal activities

According to the previous chapters, and after examining the existing regional problems on the geothermal energy market, their possible solutions, and the experiences gathered during investments utilizing deep thermal water in the South Great Plain Region, we wish to summarize for the Csongrád County Government the short and medium-term tasks necessary for the establishment of successful and long-term investments sustainable from economic and environmental points of view, and which are based on the geothermal potential of the region with significant geothermal features.

1. By paying attention to sustainability, it is an important interest of the Csongrád County Government for the water supply of the region to remain secured for the following decades. With the involvement of professional and political forums and authorities, measures have to be taken in order for the partially used warm waters not to be discharged in surface waters, since the abstraction without reinjection causes significant pollution on the one hand, and exhaust the water base on the other. These thermal water resources can be a significant part of the potential potable water supply in the future; therefore, it is an important matter to keep a close eye on interventions on water-bearing formations.

In favour of this matter, and in harmony with the EU’s environmental policy, in order to ease current liabilities concerning the reinjection of thermal water, the legal introduction of a system based on individual consideration should be urged. At the same time, the examination and improvement of the legal and regulatory environment according to experiences of sustainable investments would provide the basis for a quick development of the geothermal energy sector. Furthermore, it would be necessary for the Csongrád County Government to use its political influence for more supportive government policies and efforts.

2. There is a growing demand from micro-regions, local governments and entrepreneurs in the South Great Plain Region for the planning and construction of systems of complementing, combining and cluster-type geothermal utilization directions. The R+D knowledge base, supporting the effective, economic and environmentally friendly utilization of geothermal energy is present in the region. On the one hand, in the institutions of the University of Szeged (SZTE), dealing with specific


282

research, planning, education and project generation; on the other hand through profit-oriented companies dealing with technological innovations and developments related to geothermal utilization (Aquaplus Ltd., Árpád Agrár Co., GeoHód Ltd., HidroGeo Drilling, Hőkomfort Ltd., Brunnen Hőtechnika Ltd.). Furthermore, non-profit organizational forms have appeared (Geothermal Coordination and Innovation Foundation, Hungarian Thermal Energy Association, Hungarian Geothermal Association, InnoGeo) that professionally embrace and coordinate organizations, companies and local governments concerned in geothermal utilization.

Accordingly, the Csongrád County Government can only meet the re-quirements for the development of its heat market, if it aims the eco-nomic and environmental friendly utilization of geothermal energy in cooperation, harmony, and with common interests with geothermal pro-fessional organizations and enterprises on a national level and in the South Great Plain Region. This is possible by a maximal exploitation of the available sources of finance. A common forum must be established for those concerned in geothermics, by involving the state, the potential inves-tors, professional organizations, foundations and universities; moreover, the Csongrád County Government should join the technological transfer network established through the cooperation between SZTE and Inno-Geo.

3. The Csongrád County Government must achieve – according to project development plans elaborated and provided by the regional professional background – that the concrete proposals related to geothermal energy utilization are built in the regional operative programmes (especially in DAOP) and in the KEOP action plans. Despite the efforts of professional organizations, this did not happen in case of tenders in the 2007-2008 period, however, they must be taken into account for the next two-year period, and the expectations must be forwarded towards DARFT.

With the political influence of the Csongrád County Government the professional and area-specific differentiation of tendering possibilities, concerning the protection of the environment (KEOP) must be urged, and the utilization of geothermal energy should not be mentioned only as a general matter, but on the contrary, certain part tasks such as reinjection, should appear as individually financeable activities.

One major problem during the evaluation of applications is that there is one common system of aspects for all alternative energy sources. Accord-ing to this, it is not secured that the supported renewable energy system


283

will be the one with the best indicators in the given natural, economic and social framework. A further problem is that local governments, non-profit organizations and economic corporations with majority state ownership, can apply for the same tender and there is no weighting of grants accord-ing to strategic reserves. It must be achieved that in the final evaluation phase a distinction is made between alternative energy sources and those authorized for application.

For the clarification of application possibilities and the adaptation to re-gional features within the operative programmes, the representation of a professionally competent delegation from the General Assembly of Csongrád County is necessary in the social debate and conciliation phases. In harmony with the opinions and proposals of regional geothermal pro-fessionals, the representatives can propose the customization of relevant tenders to regional or county features.

4. For the optimum utilization of the geothermal potential in the South Great Plain Region, it is necessary that the contributions and fines are reorganized and reconsidered. The Csongrád County Government can take a huge step towards this matter, if it politically follows the resolution made by the wide professional consensus of creating a monetary fund from a part of fines collected for the discharge of used thermal water into surface waters. This amount should be reinvested for research and development objectives, the support of pre-plans, or preparation of geothermal projects, and for the financing of system expansion, where reinjection has not yet been realized despite of the professional grounding.

5. We think that for the successful and rewarding exploitation of the region’s geothermal resources, the coordination tasks related to geothermal energy have to be grouped onto two levels. A “Regional Energy Agency” should be established on a medium-term. The agency should complete the following tasks: management of the alternative energetic decentralized units in Makó and Mórahalom, coordination of the region’s geothermal development concepts and effective participation in them, communication with national and EU professional and political organizations, and management of geothermal R+D projects. Furthermore, it could complete the energetic audit and development of institutions owned by the Csongrád County Government. The centres in Makó and Mórahalom should manage the local problems – emerging on the market based on geothermal, solar, wind and biomass energy – and operate an information transfer network related to


284

alternative energy sources. In this structure, the management of tasks related to geothermal energy systems can be optimalized

The most important role of the REÜ would be the coordination of every partner concerned in geothermal energy utilization, as follows:

- Contact with the decentralized alternative energy units in Makó and

Mórahalom – these units complete public tasks. - Coordination of R+D activities founding the successful geothermal

energy supply, which directly induce the major geothermal investments in the region.

- Contact with the R+D non-profit organizations with big professional competence (SZTE, InnoGeo, GEKKO, Hungarian Thermal Energy Association, and Hungarian Geothermal Association) and with profit-oriented planning and implementing companies (Aquaplus Ltd., Brunnen Hőtechnika Ltd., Hidro-geodrilling Ltd.).

- Collection and storage of potential investors, local governments and SME’s into one geothermal information and technological transfer system.

- Collaboration with organizations supporting the developments (NFÜ, Energia Központ Non-Profit Co., DARFT, National Office for Research and Technology-NKTH, Regional Innovation Agency-RIÜ, Regional Tourism Committee-RIB), and with related ministries (Ministry of Economy and Transport-GKM, Ministry of Environment and Water-KVVM, Ministry of Agriculture and Rural Development-MVFM)

By involving the professional, implementing and investor groups, and by representing the interests of the region, the Csongrád County Government should participate in the establishment of a geothermal cluster and the related audit procedures, since this will be one condition for receiving future assistances. During the establishment of the cluster it must be achieved that the primary task of the consortium is the generation of projects, since this could be the basis for the REÜ’s operation.

The Regional Energy Agency, could be later empowered with tasks of public authority, and as a professional forum, it could become the managing body of regional energetic development concept elaboration, since this task is currently unsuccessfully managed by DARFT.

Besides providing information, as determined in the INTERREG application for the establishment of decentralized units, these units have to have other functions as well, so the range of activities of the information centres in Makó and Mórahalom have to be expanded. It is important to mention that we do not think that it is necessary to establish further investment project-independent units, since modules with information


285

tasks can be built in the developments presented in this chapter. It is more important that the centres in Makó and Mórahalom are able to conceive optimal proposals in case of public, local government or private investor inquiries, i.e. to choose the most appropriate technological solution or the best financing constructions and implementation plans for the incoming demands. The coordination task of the units is to guide the incoming problem to the most competent organization. This is only possible if the units are connected to every professional, planning, implementing, financial and project-financing organization that has the knowledge and experience needed on the geothermal energy market.

6. The Csongrád County Government has to urge (or draw the attention of those competent in the matter) that the possibility is created in geothermal investments for the formation and financing of material and personal conditions of information modules required for the work of the decentralized units. In case of regional geothermal developments to be realized in the future, this should happen in the planning phase, in case of already realized projects, it can be done ulteriorly.

7. For the investment period of the financing of geothermal major investments – besides bank loan and venture capital – we propose the involvement of professional investors, which means the establishment of a financing system exemplary for future projects and sustainable on a long term – to be supported by the Csongrád County Government as well. This financing structure has many advantages for local governments. The involvement of professional investors guarantees the application of the proper instruments and technological solutions during implementation and operation, since this is the interest of the investor itself. According to the financing logic mentioned above, it is practical to have a project company for operation in which the customer and the professional investment group are both owners, in proportion to the invested sums. The experience shows that local governments can receive an average of 30% assistance from KEOP 4.1, 5.1, 5.2 funds as a function of project financing deficit, and this sum could be their share in the investment. After realization, they get a proportionate share from the revenues; moreover, they can provide their institutions with green energy, which is much cheaper than natural gas.

The involvement of professional investors requires the establishment of an individual project company, in which the customer can be owner to the proportion of the allocated sum from KEOP funds and the professional investment partner with a 70% share. Thereby, the investment can be


286

realized on the side of the customer without any financial contribution. Taking into account the return period of 8-12 years of currently working systems and the average 20% saving of energy costs, geothermal investments are attractive for investors as well and there is a good chance to receive EU assistance for them.

A significant part of buildings, groups of buildings and other institutions in the property of the Csongrád County Government are using energetic systems – mainly heating systems – operating with annual energy utilization higher than the optimal, with high costs, and not adequate efficiency. The possibilities for technological development are available on a wide scale from both EU and national resources. The rationally elaborated modernizations, realized with the collaboration of professional associations and based on local features, can return in a relatively short time, not to mention the decrease of environmental damages. By re-examining the audit reports of the institutions of the Csongrád County Government, we have completed a system of criteria, with the help of which certain buildings and groups of buildings can be equipped with the most favourable alternative energy supply solution from the point of view of heat technology. We propose for the county government to examine the possible economic solutions for the linkage of its institutions to geothermal cascade systems - already operating in Kistelek, Mórahalom, Hódmezővá-sárhely and Szentes, or in planning, implementing phase in Szeged, Makó and Csongrád.

If no such linkage is possible, it must be examined if there are other alternative energy sources (mainly heat pumps, biomass, bio-pellet, and solar collectors and windmills for the production of hot water) that could substitute the current natural gas supply systems in an economical way and with a realistic return period. In cases when bio-pellet boiler installation is planned as a real investment, a building with a big ground-space must be provided for storage, and a raw material supply for approx. 20 years must be agreed on in a contract.


287

5.3. Propunere către Consiliul Judeţului Csongrád despre măsurile necesare pentru optimalizarea activităţilor geotermice a regiunii

Pe baza capitolelor anterioare, analizând problemele şi soluţiile acestora în legătură cu piaţa energetică geotermică din regiune şi rezumând experienţele colectate în cursul investiţiilor de utilizare a apei termale din mare adâncime din regiunea Dél-Alföld, sintetizăm ce fel de sarcini are Consiliul Judeţului Csongrád pe termen scurt şi medie. Aceste probleme trebuie rezolvate fiindcă sunt esenţiale pentru realizarea cu succes a investiţiilor sustenabile din punct de vedere economic şi a protecţiei mediului, şi care se bazează pe potenţialul de energie termică a regiunii, care este excepţională în toată lumea.

1. Pentru Consiliul Judeţului Csongrád este o prioritate că rezervele de apă a regiunii să rămâne asigurate şi în viitor, ţinând cont desigur şi de principiul sustenabilităţii. Măsurile trebuie luate cu involvarea grupurilor profesionaliste şi politice, instituţiilor corespunzătoare în ordinea că apele calde folosite numai parţial din punct de vedere energetic să nu fie transferate în apele din suprafaţă. Producţia fără repompare de o parte cauzează o poluare semnificativă, pe de altă parte epuizează rezervele de apă. Aceste rezerve de apă pot însemna în viitor o sursă potenţială de apă potabilă, de aceea trebuie să privim cu o atenţie sporită intervenţiile artificiale care au impact asupra aceste reserve.

Situaţia poate fi rezolvată cu introducerea unui sistem de legislaţie bazată pe apreciere individuală, care anulează restricţia actuală de repomparea apei termale folosite, şi care este în concordanţă cu politica de mediu a Uniunii Europene. Revizuirea şi corecţia sectorului legislativ şi regulativ pe baza experienţelor ale investiţiilor sustenabile ar însemna baza dezvoltării rapide al întregului sector de energie geotermică. Mai departe, este necesar ca Consiliul Judeţului Csongrád să ia măsuri pentru politici şi practici mai sprijinătoare, folosind influenţa sa politică.

2. În regiunea Dél-Alföld poate fi întâlnită o exigenţă din partea micilor regiuni, administraţiilor locale şi intreprinderi pentru planificarea şi construirea sistemelor de cascadă care combină mai multe moduri de utilizări geotermice, care se completează reciproc. În regiune sunt prezenţi pe de o parte instituţiile Universităţii Szeged, unde se ocupă cu cercetare profesională, cu planificare, cu educaţie şi cu coordinarea proiectelor, pe de altă parte acele intreprinderi (Aquaplusz srl., Árpád Rt, GeoHód Srl., HidroGeo-Drilling Srl., Hőkomfort Srl., Brunnen Hőtechnika Srl.) bazate


288

pe profit, care se ocupă cu inovaţie şi dezvoltare tehnologică. Aceste doi sectori asigură împreună baza de cunoştinţă (cercetare şi inovaţie) necesară pentru utilizarea efectivă, economică, prezervând mediul înconjurător a energiei geotermice. Mai departe sunt prezenţi şi formele de organizaţie non-profit (Fundaţia de Coordinare şi Inovaţie Geotermică, Asociaţia Ungară de Energie Termică, Societatea Ungară de Geotermie, InnoGeo) care coordinează şi mediază între organizaţiile, firmele şi administraţiile locale interesate în valorificarea energiei geotermice.

Putem concluda că Consiliul Judeţului Csongrád poate îndeplini cu succes dezvoltarea pieţei de căldură, dacă cooperează şi comunică pe plan naţional şi pe plan regional (Dél-Alföld) cu organizaţiile profesionale geotermice şi cu intreprinderii, dacă are ca scop armonizarea diferitelor interese privind utilizarea energiei geotermice în mod economic, prezervând mediul înconjurător, şi dacă foloseşte cât mai bine diferitele proiecte de finanţare accesibile. Trebuie să fie înfiinţată un forum comun cu involvarea statului, investitorilor potenţiali, organizaţiilor profesionale, fundaţiilor şi a universităţilor, şi ar fi foarte important ca Consiliul Judeţului Csongrád să participă în reţeaua de transfer tehnologică care a fost realizată cu cooperarea Universităţii Szeged şi InnoGeo.

3. Consiliul Judeţului Csongrád trebuie să obţină ca propunerile concrete legate de geotermie (elaborate de profesionaliştii din regiune pe baza sistemului de dezvoltare şi planificare a proiectelor) să fie incluse în planurile de acţiune a programelor operative regionale - Programul Operativ de Mediu şi Energie (KEOP) şi Programul Operativ Dél-Alföld (DAOP). Din păcate, în cazul tenderelor pentru 2007-2008 nu a fost realizată în ciuda eforturilor organizaţiilor profesionale, dar în perioada următoare (2009-2010) trebuie să fie considerate şi transmise către Consiliul de Dezvoltare Regională din Dél-Alföld (DARFT).

Folosind influenţa politică al Consiliului Judeţului Csongrád trebuie sugerată diferenţierea posibilităţilor de finanţare pe teritorii, de profesie şi regiune, mai departe, activităţile suplementare ca repomparea apei termale folosite să fie activitate finanţabilă în sine, deci utilizarea energiei geotermice să nu mai apară în formă atât de generală.

La aprecierea proiectelor una dintre cele mai mari probleme este că fiecare sursă de energie alternativă este judecată după un singur sistem de criterii. În acest caz nu neapărat acel sistem de energie alternativă va primi finanţare care are cele mai bune indicatori în contextul natural, economic şi social concret. O altă problemă apare în cazul când la acelaşi proiect


289

concurează cu acelaşi condiţii administraţiile locale, organizaţiile non-profit, asociaţiile economice de stat, care au diferite interese în profit, dispun peste mijloace diferite. Trebuie constatată şi lipsa echilibrului de finanţare în acordanţă cu rezervele strategice. În ultima fază a aprecierii trebuie să fie diferenţiate atât tipurile de energie alternativă, cât şi cele care solicită sprijin financiar.

Pe platformul de dezbateri şi negocieri sociale Consiliul Judeţului Csongrád trebuie să aibă o delegaţie competentă din punct de vedere profesional, ca posibilităţile de finanţare să fie precizate şi aplicate pentru nevoile regiunii. Delegaţii pot propune schimbarea tenderelor de proiecte potrivit nevoilor regiunii şi a judeţului, în acordanţă cu opinia şi recomandarea reprezentanţilor profesionali a geotermiei din regiune.

4. Pentru utilizarea optimală a potenţialului geotermic a regiunii Dél-Alföld, ar fi de beneficiu regândirea şi reorganizarea fondurilor din taxe şi amenzi. Consiliul Judeţului Csongrád ar putea face un mare pas înainte, dacă urmează atitudinea profesionaliştilor pe plan politic, şi ar înfiinţa un fond financiar dintr-o parte a amenzilor pentru transferul apelor termale folosite în apele de suprafaţă. Acest fond ar putea fi folosit pentru scopuri de cercetare şi dezvoltare, sprijinirea analizelor, pregătirea proiectelor geotermice şi finanţarea lărgirii sistemelor, unde repomparea nu a fost rezolvată nici după recomandarea profesionaliştilor.

5. După părerea noastră exploatarea rezervelor de căldură termală din regiune poate fi realizată cu success şi cu rezultate dacă separăm în două părţi sarcinile de coordinare legate de energia geotermică. Pe termen mediu trebuie înfiinţată o Agenţie Regională de Energie (ARE), care ar coordina centrele regionale din Makó şi Mórahalom, ar coordina concepţiile de dezvoltare geotermice din regiune, ar juca un rol activ în acestea, ar ţine legătura cu organizaţiile profesionale şi politice naţionale şi europene, ar conduce proiectele de cercetare-dezvoltare geotermice, mai departe ar controla dezvoltările energetice ale instituţiilor în posesia Consiliului Judeţului Csongrád. Ar fi bine ca centrele regionale de informaţii din Makó şi Mórahalom să se ocupe cu rezolvarea problemelor care apar pe pieţele locale bazate pe energie geotermică, de vânt, de soare şi de biomasă, să funcţioneze ca o reţea de transfer de informaţii legateă de energiile alternative. Pe aceste două niveluri se poate optimaliza executarea măsurilor legate de sisteme de energie geotermică.

Cel mai important rol a ARE ar fi coordinarea partenerilor interesate în utilizarea energiei geotermice:


290

- Trebuie să ţină legătura cu centrele regionale de energie alternativă din Makó şi Mórahalom.

- Trebuie să coordineze acele activităţi de cercetare-dezvoltare pe care se bazează cu succes producţia geotermică, şi care atrag investiţiile mari geotermice direct în regiune.

- Trebuie să ţină legătura cu organizaţiile non-proft cu activitate de cercetare şi de dezvoltare, care au o competenţă profesională mare (Universitatea Szeged, InnoGeo, GEKKO, MTT, MgTE) şi cu firme planificătoare şi executante (Aquaplus Srl. Brunnen Hőtechnika Srl., Hidro-Geo-Drilling Srl.).

- Trebuie să colecteze într-o reţea de transfer de informatică şi tehnologică potenţialii investitori, administraţii locali şi intreprinzile mici şi mijlocii.

- Trebuie să colaboreze cu instituţiile care finanţează dezvoltarea proiectelor (Agenţia de Dezvoltare Naţională – NFÜ, EKKht, Consiliul de Dezvoltare Regională din Dél-Alföld – DARFT, Agenţia de Cercetare şi Tehnologie Naţională – NKTH, RIÜ, RIB) şi cu ministerele competente (Ministerul Economiei, Ministerul Protecţiei Mediului, Ministerul Dezvoltării şi Lucrărilor Publice).

Consiliul Judeţului Csongrád trebuie să ia parte cu involvarea grupurilor de specialişti, de executori şi de investitori în elaborarea unui claster geotermic, în executarea audită a acestuia, fiindcă este posibil că această realizare va fi premisa finanţării în viitor. La organizarea clasterului este important că această asociaţie să genereze în primul rând proiecte, fiindcă aceste proiecte vor pune baza funcţionării ale Agenţiei Regionale de Energie.

Agenţia Regională de Energie care va fi înfiinţată pe termen mediu poate fi autorizată în viitor cu sarcini administrative, şi ca un forum profesional poate fi însărcinată cu un rol de coordinator în elaborarea concepţiilor de dezvoltare energetică a regiunii, fiindcă în momentul actual acest rol este îndeplinit destul de greu de Consiliul de Dezvoltare Regională din Dél-Alföld (DARFT).

În proiectul INTERREG rolul principal a centrelor regionale Makó şi Mórahalom a fost în primul rând consultaţia şi serviciul de informaţii, dar activitatea se poate lărgi cu mai multe funcţii, de exemplu cu sarcini de coordinare. Este important să subliniem, că nu credem că este necesar înfiinţarea mai multor centre regionale, care sunt independente de proiecte şi de investiţii, fiindcă în dezvoltările listate în proiectul de sus pot fi integrate diferite module cu sarcini de orientare. Este mult mai important că centrele din Makó şi Mórahalom să fie capabile pentru elaborarea celor mai optime propuneri pentru localnicii, administraţii locali şi investitorii privaţi, deci să aleagă soluţia tehnică cea mai potrivită nevoilor, cea mai


291

bună formă de finanţare şi cel mai bun plan de executare. Sarcina de coordinare a centrelor ar fi transmiterea problemei la cea mai competentă autoritate. Acest lucru este posibil doar dacă cele două centre sunt în legătură cu fiecare organizaţie profesională, executoare, financiară şi dezvoltare de proiecte, care au cunoştinţe şi experienţe valoroase despre piaţa de energie geotermică.

6. Consiliul Judeţean din Csongrád în cazul dezvoltărilor geotermice din regiune trebuie să insiste deja în faza de planificare, retroactiv în cazul proiectelor realizate (sau să fie atras atenţia celor care sunt afectaţi în cazul apariţiei unei licitaţii noi), ca în investiţiile geotermice să fie garantate condiţiile personale şi obiective, modurile de finanţare din proiecte pentru formarea modulelor de informaţie. Aceste module de informaţii sunt necesare şi pentru munca centrelor mici.

7. Pentru faza de investiţie în cazul finanţărilor investiţiilor mari de geotermie propunem involvarea investitorilor profesionalişti, în loc de credit bancar sau involvarea capitalului de risc. Asta înseamnă elaborarea unui sistem de finanţare – sprijinită şi de Consiliul Judeţului Csongrád – care poate fi un model pentru proiectele din viitor, şi care poate funcţiona pe durată lungă. Această structură de finanţare ar însemna mai multe avantaje pentru administraţiile locale. Involvarea investitorilor profesionali ar însemna o garanţie că în timpul executării şi funcţionării sunt folosite uneltele şi soluţiile tehnice cele mai potrivite, fiindcă asta este interesul bine conceput şi de investitor. Pe baza logicii acestei finanţări este oportun a pune în funcţiune o firmă în care clientul şi grupul investitorilor profesionalişti sunt proprietari in proporţie cu suma investită. Administraţiile locale pe baza experienţelor pot câştiga din proiectele KEOP 4.1, 5.1, 5.2 în general un sprijin financial de 30%, care depinde şi de lipsa de finanţare a proiectului. În cele mai multe cazuri această sumă înseamnă şi cota participaţiei în investiţie. La realizare fiecare primeşte din profitul proporţional cu suma investată, şi lângă acestea instituţiile localităţilor vor funcţiona cu energie verde, care e mai ieftin decât ar fi costul gazului metan. Atragerea unui investitor profesionalist poate fi realizată cu înfiinţarea unei firme de proiect. Proprietarul poate fi proiectantul cu suma câştigată şi investitorul profesional cu o proporţie de proprietate de 70%. În acest caz investiţia poate fi realizată fără aport direct, deci fără un ban din partea clientului. Ţinând cont de compensarea sistemelor care funcţionează acum în 8-12 ani şi o economisire medie de 20% din costurile energiei, investiţiile geotermice sunt atractive şi pentru investitori, şi pot solicita cu multă şansă finanţare de la EU.


292

8. Cele mai multe dintre complexele de clădiri, clădirile instituţiilor în posesia Consiliului Judeţului Csongrád foloseşte sisteme energetice – în primul rând sisteme de termificaţie – care produc o utilizare de energie care depăşeşte cantitatea optimală într-un an, cu costuri mari, şi care nu funcţionează cu eficacitatea dorită. Posibilităţile dezvoltării stau la dipoziţia Consiliului în mare varietate datorită proiectelor naţionale şi europene. Modernizările bine elaborate, preparate cu ajutorul grupurilor de specialişti care se bazează pe condiţiile locale se compensează aproape fără excepţie în scurt interval, şi nu în ultimul rând reduc poluarea mediului. Am întocmit un sistem de apreciere pe baza raporturilor de auditare a instituţiilor al Consiliului Judeţului Csongrád, cu ajutorul căruia se poate realiza în clădirile în vorbă cea mai favorabilă soluţie de aprovizionare cu energie alternativă. Propunem pentru Consiliul analiza situaţiei: unde se pot conecta instituţiile pe sisteme de cascadă geotermice realizate (Kistelek, Mórahalom, Hódmezővásárhely, Szentes) sau în faza realizării (Szeged, Makó, Csongrád).

Dacă conectarea nu este posibilă, atunci trebuie analizată ce fel de altă sursă de energie alternativă (în primul rând pompă termică, biomasă şi biopeletă, colector de soare şi de vânt pentru producţia apei calde) poate înlocui în mod economic cu un timp de compensaţie reală sistemele actuale pe bază de gaz metan. În situaţiile când cea mai reală investiţie este construirea cazanelor de biopeletă, trebuie să fie asigurată o clădire mare pentru depozitarea rezervelor şi trebuie să aibă un contract de cel puţin de 20 de ani, care asigură alimentarea cu material brut.


293

Felhasznált irodalom

1. Árpási M., 1997: Geotermális projektek tervezése Magyarországon, Energiagazdálkodás, (38.

évf.) 6. sz. 273-276. old.

2. Kardos I. – Pálfai I.- Török J., 1987: Geotermikus energiahasznosítás az Alsó-Tisza vidékén;

Vízügyi Közlemények. (69. évf.) 2. sz. 206-235. old.

3. Liebe P.,1998: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon, Vízügyi Közlemények, (80. évf.)

2. sz. 205-228. old.

4. BMKIK – Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 2007: Mindentudás a megújuló energi-

ákról a Dél-alföldi Régióban.

5. Bai A., Lakner Z., Marosvölgyi B., Nábrási A., 2002: A biomassza felhasználása, Szaktudás Ki-

adó Ház, Budapest.

6. Török J.,1997: A hévízhasznosítás helyzete, problémái az Alsó-Tisza vidékén. MHT Vándor-

gyűlés, Kaposvár. p. 695-699.

7. Dövényi P.-Horváth F.-Liebe P.-Gálfi J.-Erki I., 1983: Magyarország geotermikus viszonyai.

Geofizikai Közlemények, Budapest. VOL. 29. NO. 1. p. 77-78.

8. Ferenc B.(szerk.), 1994: Magyarország Hévízkútjai VI. VITUKI, Budapest. p. 1-15.

9. Schulhof Ö. (szerk.), 1957: Magyarország ásvány- és gyógyvizei– Budapest. Akadémiai Kiadó,

– 963 p.

10. (A Világ Megújuló Energetikai Tanácsa (WCRE) által összehívott közgyűlés (WREA) 2005 zá-

ródokumentuma).

http://www.wrea2005.org/downloads/WREA_2005_final_communique_hu.pdf

10. Fridleifsson, I.B., R. Bertani, E. Huenges, J. W. Lund, A. Ragnarsson, and L. Rybach, 2008:

The possible role and contribution of geothermal energy to the mitigation of climate change.


294

In: O. Hohmeyer and T. Trittin (Eds.) IPCC Scoping Meeting on Renewable Energy Sources,

Proceedings, Luebeck, Germany, 20-25 January 2008, 59-80.

11. Dr. Göőz Lajos, 2005: A geotermális, vagyis a földhő energia hasznosítási lehetőségei a világ-

ban az antalyai kongresszus tükrében.

12. Dr. Kóbor Balázs, 2008: Geotermikus kutatás-fejlesztés a dél-alföldi termálvízbázisok fenn-

tartható kitermelése érdekében – dinamikus vízkészlet-modellezés, homokkőbe történő visz-

szasajtolás és fenolmentesítő-technológia fejlesztés, Nemzeti Technológia Program.

13. GKM, 2004: Tájékoztató a hazai és a nemzetközi megújuló energiahordozó-felhasználás hely-

zetéről, az EU csatlakozás során Magyarország felé jelentkező elvárásokról.

14. GKM, 2007: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-

2020.

15. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2005: A termálenergia hasznosí-

tási lehetőségeinek feltárása a Dél-alföldi Régió területén.

16. Farkas Csamangó Erika, 2007: Geotermális energia hasznosítása jogi aspektusból in: Agrár- és

Környezetjog. 2007. No. 3 (3-10).

17. Dr. Kóbor Balázs, 2007: Alternatív energia termelő rendszerek elterjesztésének térségi és

határmenti ösztönzése, kistérségi decentrumok kiépítésével. Csongrád Megyei Önkormányzat

Tanulmánya.

18. Ádám Béla, 2008: Hőszivattyús földhő hasznosítás aktuális helyzete Magyarországon az EU

helyzet tükrében, Geotermia a XXI. Században - IV. kisteleki szakmai fórum.

19. Buzás N., 2000: Klaszterek a régiók versengésében. in. Farkas B. – Lengyel I. (szerk.) 2000:

Versenyképesség – regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei.

JATEPress, Szeged, 58-66. o.

20. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2008: Egyesített 3D hidrodina-

mikai modell a felszín alatti vizek használatának fenntartható fejlesztéséhez a magyar-szerb

országhatár menti régióban (INTERREG III/A huser0602/131).


295

21. Mádlné Dr. Szőnyi Judit et al., 2008 - A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai

helyzete, jövőbeni lehetőségei Magyarországon. MTA tanulmány..

22. Olajos Péter, 2007 - Uniós energiapolitika, közvetlen támogatások a geotermikus energia al-

kalmazásához. Budapest.

23. Dr.Kóbor Balázs et al., 2007 – Termálenergia-fejlesztési projektrendszer a Dél-alföldi Régió-

ban. SzTE.

24. Dr. Lázár János, 2008: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város termálenergia hasznosítási

rendszere, fejlesztési koncepciója. Geotermia a XXI. Században szakmai fórum, Kistelek.

25. Kardos Sándor – Kurunczi Mihály, 2008: Használt fluidum elhelyezési lehetőségei.. Geotermia

a XXI. Században szakmai fórum, Kistelek.

26. VITUKI-MÁFI-AQUAPROFIT, 2005: A fürdőfejlesztéssel kapcsolatban a hazai termálvízkész-

let fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatás.

Témajelentés. Budapest.

27. Ádám Béla, 2006: Földhőprogram a magyar geotermikus energia fokozott felhasználására.

http://www.hidro-geodrilling.hu

28. Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020, Buda-

pest, 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

29. Energia hatékonyság fokozó fejlesztési lehetőségek vizsgálata. Comme il faut Vállalkozási és

Kereskedelmi Kft., 2007:, Csongrád Megyei Önkormányzat

30. passzivhaz.lap.hu

31. www.geotermika.hu


296

Ábra és táblázatjegyzék

Ábrák 1. ábra: A Dél-alföldi régió szélenergia által hasznosítható területek (BMKIK)........................................ 12

2. ábra: A napsugárzás országos, területi eloszlása (Péczely Gy.,1998) ....................................................... 13

3. ábra: A téli és a nyári beérkező sugárzás mennyisége, vízszintes és 45o-os abszorbáló felszínen..... 14

4. ábra: Hasznosítható vízerő-potenciál Magyarországon ........................................................................... 15

5. ábra: A termőterületek megoszlása a Dél-alföldi Régióban .............................................................................. 16

6. ábra: Magyarország „felső-pannon termáltérképe” .................................................................................. 26

7. ábra: Üzemelő kutak hasznosítása a Dél-alföldi Régióban ...................................................................... 28

8. ábra: A telepített hőszivattyús rendszerek elterjedése (Göőz Lajos et al., 2005) ...................................... 63

9. ábra: Megújuló energiaforrások részaránya a primer energiafelhasználáson belül ............................. 75

10. ábra: A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyarországon................................................... 76

11. ábra: Országos villamosenergia igény és a megújuló bázisú termelés részaránya Ma.on................ 77

12. ábra: A geotermikus energia projektek ..................................................................................................... 96

13. ábra: Megújuló Energia Központ tervei .................................................................................................. 128

14. ábra: A belvárosi termálkör (a piros vonal mentén).............................................................................. 141

15. ábra: Az újszegedi termálkör ( a piros vonal mentén) .......................................................................... 142

16. ábra: A hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszer működő és tervezett elemei ................. 152

17. ábra: A hódmezővásárhelyi visszasajtoló rendszer technológiai sémája .......................................... 153

18. ábra: A mórahalmi geotermikus kaszkádrendszer................................................................................ 160

19. ábra: A jelen termelési viszonyok hatására kialakuló depressziók a talajvízadó rétegben.............. 181

20. ábra: A projekt tevékenységeinek működési modellje ......................................................................... 182

21. ábra: Szentes város termálrendszere ....................................................................................................... 190

22. ábra: A szentesi mezőgazdasági termálrendszer felépítése ................................................................. 191

23. ábra: A hőszivattyú működési elve ............................................................................................................... 196

24. ábra: A hőszivattyúk alkalmazásának típusai .............................................................................................. 197

25. ábra: A decentrumok funkcinális szervezet-felépítése ......................................................................... 207

26. ábra: A „regionális energiaügynökség-hálózat” elvi sémája ............................................................... 233


297

Táblázatok

1. Táblázat: Termálkutak száma és hasznosítása a Dél-alföldi Régióban................................................... 28

2. Táblázat: Jelenlegi hazai termálvíz-hasznosítás megoszlása ................................................................... 29

3. Táblázat: A geotermális készlet megoszlása .............................................................................................. 34

4. Táblázat: A megújulók részaránya az áramtermelésben (2004- 2030-as előrejelzések szerint) ........... 62

5. Táblázat: Közvetlen geotermikus energia használat a GIA tagországokban, 2006............................... 62

6. Táblázat: A jelenlegi és előrejelzett közvetlen, illetve hőszivattyús geotermikus energia használat . 63

7. Táblázat: A geotermikus energia közvetlen hasznosítása területi bontásban ....................................... 64

8. Táblázat: Az EU tagállamaiban telepített hőszivattyúk becsült száma és a beépített kapacitás......... 73

9. Táblázat: Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Magyarországon (GWh) ........... 77

10. Táblázat: Geotermikus hasznosítási lehetőségek................................................................................... 134

11. Táblázat: A projekt megvalósulásával realizálódó fosszilis energiahordozó és költségcsökkenés 145

12. Táblázat: A projekt tervezett pénzáram mutatói ................................................................................... 195


298

A Csongrád Megyei Önkormányzat megbízásából az INTERREG III

A Közösségi Kezdeményezés (Magyarország-Románia és

Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló

Együttmûködési Program 2004-2006) HURO 0602/048 projektje

keretében készítette a P-Pont Consult Bt. (www.pconsult.hu)

Az alternatív energiahasználat fejlesztési lehetõségei aDél-alföldi Régióban, különös tekintettel a geotermikára, és a Csongrád megyei Önkormányzat beavatkozási tevékenységeire

The development opportunities of the alternative energy usage in the South Great Plain Region with particular reference to the exploitation of geothermal energy in the Csongrád County Government's intervention activities

Posibilitãþile de dezvoltare a folosirii energiei alternative în regiunea Dél-Alföldcu atenþie deosebitã la geotermie ºi la activitãþile de intervenþie a Consiliului Judeþean din Csongrád

HU

EN

RO

Az alternatív energiahasználat fejlesztési lehetőségei a Dél-alföldi Régióban

Documents

Transcript of Az alternatív energiahasználat fejlesztési lehetőségei a Dél-alföldi Régióban