Az agancs, a szarv és az agyar fejlődése · Agancsfejlődés VII. Az agancs viselésénekhossza...
Transcript of Az agancs, a szarv és az agyar fejlődése · Agancsfejlődés VII. Az agancs viselésénekhossza...
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) – II.
Az agancs, a szarv és az agyar
fejlődése
A trófeabírálat szerepe
Kovács Imre
Gödöllő
2019
Agancsbiológia I.
Csontszövetből álló, páros anatómiai képlet.
Évenkénti elhullajtás és újjáépítés.
Hímek viselik (a Rangifer nemzetség kivételével: a
rénszarvastehenek többsége szintén visel kisebb
agancsot): másodlagos ivari jelleg.
Funkciók: - más hímekkel szembeni versengés (párzásért
vagy territóriumért)
- védekezés ragadozókkal szemben
- nagyobb esély a sikerre üzekedési időszakban
Agancsbiológia II.
Optikai jelzésként segít a nőstényeknek kiválasztani
a legerősebb hímet (a rangsor első helyén).
„Display” viselkedés.
A fizikai megjelenés
kiegészülhet szagok-
kal vagy hangokkal
(pl. bőgés, barcogás).
© Bleier Norbert
Az erős hímek reprodukciós sikere
dámbikák példáján keresztül
Nagy siker Kis sikerRangsorban elfoglalt hely
A borjak 50%-ának 5
bika az apja
A borjak 80%-ának 10 bika
az apja (kevesebb, mint a
bikák fele)
Rész
ese
dés
párz
áso
k ö
sszesí
tett
szám
ából
Putman, R. (1988): The natural
history of deer. In.: Neal, E.
(ed.): Christopher Helm
Mammal Series. Christopher
Helm, Londod, 191 p.
Az „óriásszarvas”
A Megaloceros giganteus kihalását valószínűleg a
pleisztocén végén jelentkező klímaváltozás okozta.
Agancsfejlődés I.
Agancstő: a koponyatetőn elhelyezkedő két állandó
csontkinövés (születéskor nem látható).
A fejlődés közben erekkel átszőtt és szőrrel borított
érzékeny kültakaró borítja (barka).
A barkás agancs sérülése fájdalmas és
agancsdeformitáshoz vezethet (a következő évek
agancsépítésére nincs hatással).
A barka felszakadása intenzív vérzést is eredményez, ami
vonzza a rovarokat.
A barkában vérerek futnak, valamint a fejlődő agancs
belső, szivacsos állományában is található vérkeringés.
Agancsfejlődés II.
Az agancs külső, illetve a barka belső részén található
erek lenyomata a megszilárdult, elcsontosodott agancson
gyöngyök és hosszanti barázdák formájában látható.
Minél kifejezettebbek ezek a struktúrák, annál több
építőanyagot szállító vér áramlott az erekben, tehát
annál jobb minőségűnek tartjuk az agancsot (a CIC
bírálati rendszere gímszarvas és őz esetében pontozza is.
A fejlődő agancs levágása fájdalmat és vérzést okoz
(fagyasztásos technológia – a keleti kultúrában a barkás
agancsot afrodiziákumként használják).
Agancsfejlődés III.
Az agancsok rövid idő alatt fejlődnek ki, hogy a
szaporodási időszakra a tisztítás is befejeződhessen.
Ehhez jó táplálékellátottságra van szükség, emellett
pedig az egyedek képesek a csontjaikból is tápanyagot
átcsoportosítani, ha a táplálkozással bevitt mennyiség
nem elegendő.
Ennek megfelelően a genetikai adottságok mellett jó
táplálékellátást biztosító élőhelyre is szükség van az
erős (hosszú, nehéz, szerteágazó, stb.) agancsok
építéséhez.
Agancsnövekedési ráta.
Gaspar-López, E., Landete-
Castillejos, T., Gallego, L., García, A.
J. (2008): Antler growth rate in
yearling Iberian red deer (Cervus
elaphus hispanicus). European Journal
of Wildlife Research 54(4): 753–755.
Az első agancs heti növekedési üteme (±SEM) ibériai
szarvas (Cervus elaphus hispanicus) esetében (n=53).
Növekedési
ráta
(cm
/hét)
Növekedési idő (hét)
Agancsfejlődés IV.
Az agancsépítés befejezésének közeledtével az
agancstő felett egy csontgyűrű (rózsa v.
koszorú) képződik.
A koszorú elzárja a barkában futó ereket,
aminek hatására az kiszárad és leválik, láthatóvá
téve a megszilárdult, fehér agancsot.
Agancsfejlődés V.
Az egyed az agancsát különböző felületekhez (pl.
fákhoz) dörzsöli, ezt a viselkedést tisztításnak
nevezzük → színeződés.
Pokorny, B. (2018): Celjustnice
prostozivecih parkljarjev: dragocen vir
informacij o osebkih, vrstah in okolju.
Lovska zveza Slovenije.
Agancsfejlődés VI.
A szilárd, letisztított agancsban élő csontszövet és
élő sejtek találhatók.
Az agancs belsejében aktív keringési rendszer
található.
Az agancstőben lévő kapillárisok az agancs szivacsos
belső részéhez csatlakoznak.
Biomechanikai okból az agancsnak meg kell őriznie a
rugalmasságát. Egy keringéssel nem rendelkező csont
gyorsan kiszáradna és könnyen eltörne az egyedek
közti viaskodás közben.
Élő csont.
Rolf, H. J., Enderle, A. (1999): Hard fallow
deer antler: A living bone till antler
casting? The Anatomical Record 255: 69-77.
Agancsfejlődés VII.
Az agancs viselésének hossza fajra jellemző.
Az agancs levetése előtt a koszorú belsejében
végbemenő csontosodás elzárja a kész agancs belső
keringését, ezzel pedig az agancs elhal.
Ezt követően a koszorú alatt csontfaló sejtek
elválasztják az agancstőtől az agancsot, ami a saját
súlyának vagy valamilyen mechanikai behatásnak
köszönhetően leesik.
Gímszarvas, dám és őz esetében a következő agancs
építése a levetés után azonnal megkezdődik.
Agancsszerkezet
Általánosságban az agancs évről-évre
komplexebb, a kulmináció után pedig
megkezdődik a visszarakás folyamata.
Lotze, K. (1968): Das
Ansprechen des
Hirsches. Verlag M. & H.
Schaper, Hannover 98 p.
Hanse
n,
P.,
Bülo
w,
D.
(1964):
Das
Ansp
rechen
des
Dam
schaufl
ers
.Verl
ag
M.
&H
.Schaper,
Hannover
130
p.
8. hiányzik
12.
hiányzik
Agancsnövekedést befolyásoló tényezők I.
Anyai hatás
- a genetikai adottságok 50%-a az anyától jön
- befektetés az utódnevelésbe
Életkor
- az első agancs fejlődése (a születés időpontja)
- kulmináció
Táplálékkínálat
- az agancstövek fejlődése (első tél)
- a születés időpontja (a jelentősége idővel csökken)
- egy 3 kg-os gímagancs felépítéséhez 536 g Ca + 1000 g
más ásványi anyag szükséges (az utolsó szakaszban 5 g
is beépülhet naponta)
Talajösszetétel
- ásványianyag-tartalom
Az agancsfejlődés összetett szabályozása
- fotoperiódus
- neuroendokrin hatások (idegi tényezők, növekedési
faktorok és számos hormon)
Esetleges sérülések
Agancsnövekedést befolyásoló tényezők II.
A gímszarvas agancsciklusa
Első agancs a második életévben (másodfüvű, csapos vagy
„spíszer” bika), ezt csapnak nevezzük és általában
koszorú, illetve ágak nélküli.
A további fejlődés az egyedi változatosságtól és az élőhely
adta lehetőségektől függően alakul.
Levetés: február-március-április.
Építés: június-július.
Tisztítás: július-augusztus.
Erős bikák kulminációja: 11-14 év.
K. Lotze
Hogyan fejlődik az agancs?
Február 15.
Március 2.
Március 10.
Február 15.
© Pohl Miklós © Bleier Norbert
Gímszarvas agancsalakulások
terebélyeslombár
meredek szűk abroncsos
széles
Faragó, S. (szerk.) (2015): Vadászati
állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 542 p.
Gímszarvas koronaalakulások
kéz alakúkehely
duplavillás összetett
lapátos
Faragó, S. (ed.) (2015): Vadászati állattan.
Mezőgazda Kiadó, Budapest, 542 p.
A gímagancs „jellemzése” I.
A két száron külön-külön megszámoljuk az
ágakat.
Ha a két oldal ágszáma egyenlő, akkor a trófea
„páros”, ha különböző, akkor „páratlan”.
A kifejezés után álló szám a több ággal
rendelkező („páros” esetén bármelyik) oldal
ágszámának kétszerese.
A dámszarvas agancsciklusa
Első agancs a második életévben (másodfüvű, csapos vagy
„spíszer” bika), ezt csapnak nevezzük és általában
koszorú, illetve ágak nélküli.
Az agancs felső része jellemzően a második vagy
harmadik felrakáskor laposodik el először („kanalas”). A
további fejlődés változatos.
Levetés: április-május.
Építés: június-augusztus.
Tisztítás: augusztus-szeptember.
Erős bikák kulminációja: 10-12 év.H.-G. Schumann
Dámszarvas agancsalakulások
Hansen, P., Bülow, D. (1964): Das
Ansprechen des Damschauflers. Verlag
M. & H. Schaper, Hannover 130 p.
szív
alakúV alakú
O alakú U alakú
Az őz agancsciklusa
A születés évében ún. gidaagancs képződik, ennek
elhullajtása a következő év elején történik. Ez általában
néhány cm-es csap, de akár hatos is lehet.
A további fejlődés az egyedi változatosságtól és az élőhely
adta lehetőségektől függően alakul.
Levetés: november.
Építés: március.
Tisztítás: március-április-május.
Erős bakok kulminációja: 4-8 év.© Leskó Gábor
Az őz agancsalakulása
Bruns, K., Sartorius, H., Lotze, K.
(1958): Das Ansprechen des
Rehwildes. Verlag M. & H. Schaper,
Hannover 72 p.
szív
alakúV alakú
„kosár”
alakú
Atipikus / abnormális őzagancsok
Fischer, M., Schumann, H.-G. (1971):
Ansprechen des Rehwildes. VEB Deutscher
Landwirtschaftsverlag, Berlin, 136 p.
Parókás őzagancs.
Nem túl gyakori, de időről-
időre előkerül.
Heresérülés okozta zavarok
a hormonrendszer műkö-
désében.
Általában az egyed el-
pusztulásához vezet.
A mérések nem végezhetők
el megfelelően.
© Siegfried Erker
Agancsbiológia, mint a humán
gyógyászat kutatási területe
A gyors növekedés az agancs csontszövetét
potenciális modellé teszi a csontrákkutatás
területén.
Az évenkénti elvetés és újjáépítés miatt az
agancsokat a szerv- és végtagregenerációval
foglalkozó kutatók is vizsgálják.
Az agancsok a környezetszennyezés
bioindikátorai is lehetnek.
Szarvbiológia I.
Szarukinövés (kiemelkedő csontos alap/mag a koponya
tetején).
Folyamatos növekedés (a villásszarvú antilop
kivételével).
Főként hímek viselik, de bizonyos fajoknál a nőstények
is lehetnek szarvaltak (esetleg gyengébb szarvakkal).
Funkciók: - más hímekkel szembeni versengés (párzásért
vagy territóriumért)
- védekezés ragadozókkal szemben
- nagyobb esély a sikerre üzekedési időszakban
Szarvbiológia II.
Optikai jelzésként segít a nőstényeknek kiválasztani
a legerősebb hímet (a rangsor első helyén).
„Display” magatartás.
A muflon szarvának fejlődése I.
Két állandó csontcsap a homlokcsonton (3-5
hónappal a születés után már látható).
Generatív gyűrű jelenik meg a csontos alap körül:
egy epidermiszréteg szarusodott szövetet termel.
A szarvcsapot vagy a generatív gyűrűt ért sérülés
deformált csigát eredményezhet.
A szarv két oldala alapvetően szimmetrikusan
fejlődik (a sérüléseket módosult növekedéssel
kompenzálja, hogy fennmaradjon a fej egyensúlya).
bőr
szarvcsap
szarv szarv
homlokcsont
Heltay, I. (ed.) (2014): Vadásziskola.
Hubertus Kft., 411 p.
~1 hét ~3 hónap ~4 hónap
A muflon szarvának fejlődése II.
homlokcsont homlokcsont
bőr bőr
szarvcsapszarvcsap
A növekedés intenzitása október-novemberben
lecsökken (hormonális hatás – üzekedési időszak) → a
normál gyűrűk mellett jól azonosítható évgyűrűk
alakulnak ki.
Az éves hossznövekedés a kor előrehaladtával
csökken.
A bázisnál mérhető körméret 6-7 éves korig
növekszik, onnantól kissé csökken.
A muflon szarvának fejlődése III.
A mufloncsiga alakulása
spirálisköralakú
trapéznégyszögfordított
trapézHeltay, I. (ed.) (2014): Vadásziskola.
Hubertus Kft., 411 p.
A vaddisznó agyara
A c1 tejfogak születéskor megvannak, a maradó C1 fogak
~10 hónapos korban váltódnak be.
A nyitott gyökércsatorna miatt a fog folyamatosan
növekszik.
A kocáknak gyengébb szemfogai vannak.
A kisagyarak fenik a nagyagyarakat (trófeabírálat során
jelentősége van).koptatási
felület
szeglete
koptatási
felület
Gazdálkodási megfontolások I.
A nagyvadtrófeák (főként az agancsok és szarvak) ún.
„szuperproduktumok”, melyek paraméterei jelzik az
élőhely minőségét és az állománykezelési
beavatkozások megfelelőségét (a genetikai
adottságokon túl).
Megfelelő körülmények között az egyedek sok
energiát fordíthatnak, „sokat költhetnek” az
agancsuk, illetve szarvuk fejlesztésére → a bírálat az
erős (hosszú, nehéz, stb.) trófeákat jutalmazza.
Kapcsolat a sűrűségfüggéssel: ha az állománysűrűség
megközelíti az eltartóképességet, - egy sor egyéb
jelenség mellett – a gím- és őzagancsok tömege, ill.
hossza csökkenni kezd (elsőként a fiatal egyedeknél
figyelhető meg).
A trófeabírálati adatok a környezet bioindikátoraként
is használhatók (élőhelyminőség).
Monitoring-szerű adatgyűjtés.
Gazdálkodási megfontolások II.
A trófeabírálat funkciói
Regisztrálja a trófeát (törzsszám, metaadatok).
Méréseket végez (a pontozás hivatalos képletek
alapján történik, a paraméterek adatbázisba
kerülnek).
Elbírálja az elejtést (nem a trófeát, hanem az
elejtés helyességét: 1, 2, 3 hibapont).
Szankcionálja a szakszerűtlen elejtést.}
Magyar
hatósági
trófea-
bírálati
rendszer
Az értékelés alapfogalmai
Lőhető / golyóérett
- Az agancs erőssége valószínűleg elérte a maximumát
(kulmináció).
Gyenge / hibás / nemkívánatos
- Az adott faj esetében nem tipikus.
- A körülményekhez (korosztály, élőhely) képest gyengébb
Ígéretes
- Az adott körülmények között kiváló (az élőhely
minősége és az egyed kora alapján)
„Örökös közepes”
- Hogyan dönthetjük el?
Agancsok, mint a gazdálkodás eszközei I.
Gazdálkodási cél → a trófeaparaméterek
monitorozása kézenfekvő választás.
Indexként jelzi a teljes állomány állapotát.
A mintának reprezentatívnak (torzítatlannak) kell
lennie.
A teljes véletlenszerűség nem érhető el, de
törekedhetünk a torzítás minimalizálására.
A szarvasgazdálkodási programokban a válogató
vadászat és a trófeakorlátozás miatt gyakran torzított
a mintavételezés.
A minta attól kezdve torzít, hogy a vadász nem ejti el az
első észlelt egyedet (viselkedésből fakadó okból még ekkor
sem feltétlen torzítatlan).
Egyazon korcsoportból származó bírálati adatok vizsgálata
félrevezető lehet, ha agancsokon alapuló hasznosítási
kritériumok bevezetése előtti és utáni adatokat hasonlítunk
össze.
A válogató vadászat eredményességét a trófeabírálati
adatok segítségével monitorozhatjuk. A paraméterek jó
gazdálkodás esetén visszaigazolják a beavatkozások
sikerességét.
Agancsok, mint a gazdálkodás eszközei II.
Szelektív hasznosítás
Az egyedek egy meghatározott csoportjának
differenciált hasznosítása vagy védelme.
A gazdálkodás magában foglalhatja a hímek
szelektív hasznosítását az agancsuk fenotípusos
jellege alapján.
A cél az erősebb agancsfejlesztésre képes hímek
arányának növelése és a gyengébb képességűek
arányának csökkentése.
Az állattenyésztői megközelítés problémái
A trófeaparaméterek öröklődhetőségéről keveset tudunk.
A válogató vadászat nem hatékony (természetes
környezet).
A modern állattenyésztésben a hímek kevesebb, mint 1%-
a vesz részt a szaporodásban.
A szelekciós differenciál alacsony.
A modern állattenyésztésben a hímek és nőstények
szelekciója egyformán fontos.
Az eredmények nem mérhetők (a rokonsági viszonyok
ismeretlenek).
Trófeakorlátozás, mint gazdálkodási eszköz I.
Mivel az agancsparamétereket bizonyos szintig a kor
is befolyásolja, a trófeakorlátozás használható a
hímek korszerkezetének javítására (a kulminációig).
A trófeakorlátozással egy bizonyos korosztály is
védhető (pl. a meghatározott agancsparaméterekkel
nem bíró fiatalok védelmén keresztül).
A trófeakorlátozás élőhely- és körülményfüggő →
jobb, ha nincs, mint ha rosszul megtervezve
működtetik.
A korbecslés nagyon fontos (lásd később).
A korlátozás arra is használható, hogy megvédje a
jó képességű fiatalokat, míg engedi a gyengébb
agancsot fejlesztő egyedek elejtését minden
korosztályban, valamint az erős agancsú, idős
egyedek terítékre hozatalát (a hazai rendszer is
ilyen).
A legkörültekintőbben megtervezett rendszer is
csak akkor lehet működőképes, ha a vadászok
betartják az előírásokat.
Trófeakorlátozás, mint gazdálkodási eszköz II.
Fogyasztó ökoturizmus
A kis léptékű vadászati turizmus kedvező gazdasági,
ökológiai és társadalmi-kulturális hatást fejthet ki
kevésbé fejlett területeken.
A vadászati turizmus gyakran nagyvadtrófeák gyűjtésére
irányul.
A vadászati turizmus a fenntartható vidékfejlesztés
eszköze is lehet.
Ezt Afrikában számos helyen felismerték és alkalmazzák
pl. a fotós és vadászati turizmus összekötésével (pl.
Selous Game Reserve, Tanzánia; Namíbia; Dél-Afrika).
Ajánlott olvasmányok
Demarais, S., Strickland, B. K. (2011): Antlers. pp. 107-
146. In: Hewitt, D. G. (ed.): Biology and management of
white-tailed deer. Taylor & Francis Group, Boca Raton
Whitehead, G. K. (1993): The Whitehead encyclopedia
of deer. Swan Hill Press, Shrewsbury. 597 p.
African Indaba eNewsletter Volume 5, Number 3 Special
issue (2007)
African Indaba eNewsletter Volume 5, Number 3a
Special issue (2007)