AZ A CSO DÁ LA TOSRE PÜ LÉS

„Elõbb volt repülôm, mint autóm ...”

Szerzô: Baranyay Elemér

AA ZZ AA CC SS OO DD ÁÁ LL AA TT OO SS

RR EE PP ÜÜ LL ÉÉ SS

3,14 L Kft.Bu da pest, 2000

Szer zõ:

Baranyay Elemér

Szakmailag lektorálta:

Mitter Imrea sportrepülés tiszteletbeli atyja

ISBN : 963-03-9700-5

Nyomdai elôkészítés és nyomás: 3,14L Kft.Kiadó: 3,14 L Kft.

Felelôs kiadó:a 3,14 L Kft. ügyvezetô igazgatója: Petrik István

Példányszám: 1000 db2000 Budapest

E L Ô S Z Ó

Aleg el sõ Ve te rán Re pü lõk ka rá cso nyán fel kér tek az ün ne pi be széd meg tar -tá sá ra, ami nek öröm mel tet tem ele get, ami az óta ha gyo mán nyá ne me sült.

Meg tisz te lõ volt szá mom ra, hogy úgy szól ván az egész re pü lõ tár sa da lom hozszól hat tam. A lis ta fel eme lõ volt. A ré gi „Pu má sok tól” a mai „Tasszári gye -

re ke kig”. Mi cso da fan tasz ti kus ív. A XX szá zad iszo nyú po li ti kai dik tá tu mai, ame lyekleg in kább az em ber sza bad sá gát kö töt ték gúzs ba, de e húsbamaró kö te lek alatt a lé -lek még is sza bad le he tett. Itt ta lál koz tam és kö töt tem re pü lõ ba rát sá got a könyv szer -zõ jé vel, Ba ra nyay Elem ér rel, aki nek él mé nye it ak kor még nem is mer het tem.

Egy ka to li kus pap, aki egy ben pi ló ta és mind ket tõ re egy aránt büsz ke, ta lán hi -te le sen ki tud áb rán dí ta ni min den „földönjárót”, hogy a re pü lõ, ami kor fent

száll nem úgy van az Is ten hez kö ze lebb, ahogy a hit tel szim pa ti zá ló gon dol ná. Az Is -ten kö zel ség él mé nyét ott a fel hõk közt ép pen az egye te mes em be ri test vé ri ség és szo -li da ri tás ré vén éli át. Azt a ha tal mas együtt mun kál ko dó test vé ri sé get, amely le he tõ vétet te, hogy az év ez red utol só szá za da egy ér tel mû en a re pü lés év szá za da le gyen.

Nem két sé ges, hogy min den re pü lõ pon to san tu da tá ban van an nak, hogycsa pat mun ka te szi le he tõ vé azt, hogy fent száll jon. A konstrukõr – a ter ve -

zõ – az épí tõ – a lég irá nyí tó – a me te o ro ló gus – a föl di irá nyí tók – a sze re lõk – aziro dai dol go zó – a por tás mind el en ged he tet le nül fon tos sze mély és így se gí tõ tár saa re pü lõ nek. Nél kü lük nincs re pü lés. Ami az egy más ra épü lõ rend szer él te tõ ele me,az a BI ZA LOM és a HIT a má sik mun ká já nak pon tos sá gá ban. Ez pon to san azo kat a„lel ki iz mo kat” moz gat ja, mint ami a val lás alap ele me i nek is mo ti vá ló ja. Még a kö szö -nés is azo nos irány ba mu tat. Amíg a busz ve ze tõk jó utat, a bá nyá szok jó sze ren csét,a vi tor lá zók jó sze let kí ván nak ad dig mi re pü lõk JÓ LE SZÁL LÁST! kí vá nunk egy más -nak re pü lés elõtt. Mi ez, ha nem ugyan az a lel kü let, mint amit a val lás je löl meg bol -dog vég cél ként az ÖRÖK ÉLE TET?

MlNDKÉT TERÜLETEN A LEGFONTOSABB A JÓ CÉLBAÉRÉS.

Budapest, 2000. 02. 01

László Atya

A J Á N L Á S

Igen! – sok ember sokat hallott már a repülésrõl, mégis állíthatom, hogy legtöbbjükszámára egyfajta megszokott „mese”.

Szeretném fellebbenteni a fátylat errõl a mesérõl, hiszen ez nagyon is reálisan meg-fogható valóság, gyönyörûség, megannyi különleges izgalom, s amit nem a filmen látok,hanem maga az ÁTÉLÉS. Ugyanakkor kétségtelenül veszélyes is, de csakis akkor, ha vala-ki, kellõ érzék nélkül teszi, nem elég kiválóak a reflexei, fegyelmezetlenül vagánykodik. Ezeneseteket kivéve azonban semmiképp. Különösen vonatkozik ez a sportrepülésre s amikönyvem lényege.

Stílusát tekintve: saját átéléseken alapuló novellák sorozata összességében kívülállókszámára kalandregény.

Ajánlom, tehát könyvem mindenkinek, akiket e különleges „csemegeféleség” érdekel.Ugyanúgy a kalandokat kedvelõknek s a kalandvágyó, átéléseken alapuló, izgalmakat keresõfiatalságnak, felnõtteknek egyaránt.

Ugyanígy mindazoknak, akik átéltek már hasonlókat, azaz maguk is sportrepültek, ill.repülnek még most is, mert általa mélyebb átélések alakulhatnak.

Nem kevésbé korosztálybelieimnek, akik számára a bent hivatkozott személyek,repülõgéptípusok, említett helyek, körülmények, s fõleg a szakmai hitelesség bennük nosz-talgikus gondolatokat ébreszt.

Mégis külön kiemelném, felsorolnám mindazon személyeket, akik azokban az idõkben(negyvenes ötvenes években), – meglehet korábbi repülõ-múltjuk révén is – , számomra éssok más igazi sportrepülõ számára a repülõ-ideálokat jelentették. E felsorolást a teljességigénye nélkül teszem, azaz csak akikkel valamilyen formában személyes kapcsolataim voltak,mégha egyszeri találkozás során is. Felsorolásom semmiképp sem jelent elsõbbségi sorren-det, inkább találkozási idõrendet. Különös tekintettel ajánlom tehát könyvem e számomranagynak tartott repülõideáljaimnak, annak reményében, hogy könyvem hozzájuk is eljut, akik:

Kasza László, Quint János, a Csécsei ikerpár, Csanádi Norbert, Gratzer Károly,Pogácsás István, Mitter Imre, Legenyei Lajos, Sziklai Lajos, id. Rubik Ernõ, Kapitány István,Kalmár László, Majdán Rudolf, Tóth Jocó, Tardos Béla bácsi (az MSE tiszteletbeli elnöke),Mezõ György. Nem utolsó sorban az MSE vezetõségének: Gras Viktor, ifj. Wimmer László,Tanító István s az MSE volt összes klubtagja részére. Meglehet, hogy a felsoroltak legtöbbjemár az „ÖRÖK REPÜLÕMEZÕKÖN” értékelhetné regényem, nevüket és személyiségüketigen nagy tisztelettel mégis megörökítésre méltónak találtam, legújabban pedig dr. LendváryCsabát, akit örömömre megismerhettem.

Ajánlom továbbá Tobak Tibor figyelmébe, – akit legutóbb az MVRE keretébenismertem meg, mint egy élõ legendát – barátomnak különösképpen a „Pumák földön-égen”címû repülõ regénye kapcsán.

Kérem a kedves olvasót, hogy ezen egyszerû felsoroláson túl fogadja ajánlásom olyanmegértéssel, szeretettel, rászánással, ahogyan ezt könyvemmel szeretném elérni!

4

I . r é s z

Amit a repülésrõl tudni illik

E fe je ze tet a re pü lés ra jon gó i nak szá nom, hogy be pil lant has sa nak arepülõgépvezetés „bo szor kány kony há já ba”.

Ki az, aki so ha sem gon dolt rá vagy ál mo dott ró la? Hány szor ál mod tunk ar ról,hogy re pü lünk, kar csa pás ok kal, vagy, anél kül, s köz ben fan tasz ti kus ma dár táv lat bóllát juk a gyö nyö rû sé ges tá jat fö lül rõl; er dõ ket, me zõ ket, há za kat, szép rend ben, ki tá -rul ko zott alat tunk a tér és az idõ. Mér he tet len csend és nyu ga lom, idõn ként a re pü -lést él ve zõ ma da rak kal is ta lál ko zunk; szin te ezért már nem is iri gyel jük õket. A ra -gyo gó an tisz ta ózon dús le ve gõ, men te sen a föl di, már-már csak nem el vi sel he tet lenszen nye zõ dé sek tõl, las sú mér ge zõ ha lál tól.

Ugyan így õsi vá gya az em ber nek a re pü lés, mint az iri gyelt ma da rak nak, s„akik” – fõ leg a na gyobb ma da rak; a var jak, a ra ga do zók, a gó lyák – ké pe sek szárny -csa pás ok nél kül, akár moz du lat lan ki ter jesz tett szárn nyal per ce ken, órá kon át re pül -ni, s ami bi zo nyí té ka an nak, hogy „õk” is él ve zik a re pü lést.

Ha va la ki ta va szi, nyá ri na po kon fel néz az ég re – fõ leg, ha gyö nyö rû szép pu -ha-pár na sze rû go moly fel hõk (ku mu lu szok) is van nak, nem sok ke re sés sel bi zo nyo -san fel tud fe dez ni elõbb-utóbb ilyen szárny csa pás ok nél kü li, moz du lat la nul ki ter jesz -tett szár nyak kal kö rö ket le író ma da ra kat – s mi több – ha tar tó san fi gyel jük õket,mint ha egy re ki seb bed né nek, te hát emel ked nek. Ho gyan? .. Bi zony rá kell döb ben -nünk, hogy „õk” õs idõk óta elõbb is mer ték meg a lég kör fi zi ká ját, mint mi em be rek,szé gyen ide, szé gyen oda, az „okos” em ber nél bi zony eb ben ele ve oko sab bak vol -tak.

Ho gyan is te het ték és te szik ezt fo lya ma to san má ig is és a jö võ ben is? E tényir ri tál ta év ez re de kig az em bert, míg nem vég re alig 100 éve kez dett rá jön ni a meg ol -dás lé nye gé re. Hi szen gon dol junk csak a több ezer év vel ez elõt ti mon da be li hõ sünk -re; Deadaloszra és Ika rosz ra, akik elõ ször pró bál ták le gyõz ni a föl di gra vi tá ci ót és ama dár hoz ha son ló szár nya kat ké szí tet tek, szí jak kal kar juk hoz erõ sít ve vi asz ból, sígy kí sé rel ték meg a ma da rak re pü lé sét utá noz ni. Az „is te nek nek” ez na gyon nemtet szett, hogy a föl di em ber az ég re tör, s ami kor Ika rosz emel ke dé sé vel túl kö zel ke -rült az él te tõ nap hoz, meg ol vadt a vi asz szár nya és le zu hant.

Az óta is, de so kan pró bál koz tak a gra vi tá ció le küz dé sé vel re pül ni, de igen so -ká ig mind hi á ba.

Le o nar do da Vinci-rõl; a vi lág hí rû fes tõ rõl, ill. mint po li hisz tor ról je gyez ték fel,hogy õ ma ga is fog lal ko zott az em be ri re pü lés gon do la tá val. S ami kor egyik ta nít vá -nya uj jong va mu tat ta ne ki a ma ga ter vez te re pü lõ-szer ke ze tét, a mes ter hos sza sanné ze get te a ter vet, majd kis sé epé sen meg je gyez te, hogy: „ez a re pü lõ gép nem jó!”,

5

s a ta nít vány kér dé sé re, mi ért? – azért, mert nem szép, s ami nem szép, az nem isle het jó!” vá la szol ta.

Az tán is mét el telt né hány év szá zad, egé szen a múlt szá zad má so dik fe lé ig. Ek kor tatálták fel a Montgolfier fi vé rek Fran ci a or szág ban a „sta ti kus re pü lés” le he tõ -sé gét, az az a le ve gõ nél kön nyebb szer ke zet tel va ló fel emel ke dést, a mai hõ lég bal -lo nos re pü lés õsét, ered mé nye sen, mi ál tal vi lág hír név re tet tek szert.

Az igazi, a dinamikus repülés – mint a madaraké is – még pár évtizedet késett.

Ez ügy ben rá kel lett jöj jön va la ho gyan az em ber, hogy mi is a lé nye ge en neka re pü lé si mód nak? Az már ré gen nyilvanvaló volt, már Ika rosz le gen dá ja óta – hogyszár nyak kel le nek hoz zá. Igenám, de mi is az a szárny? Mi lyen is az alak ja? Mi értolyan ala kú, ami lyen? És mi le het az a fan tasz ti kus erõ ha tás mi az a fi zi kai je len ség,ami a szár nya kon ke let ke zik s ami ké pes ar ra, hogy fenn tart sa a ma da ra kat, a le ve -gõ nél ne he zeb be ket a magasban?..

Ren ge teg ál do zat tal, sok ha lá los sal já ró kí sér le te zés las san-las san kezd te fel -leb ben te ni a ti tok za tos fáty lat a szár nyak lé nye gé rõl; fi zi kai ha tá sá ról...

Leg elõ ször is – a ma da rak szár nyát jól meg fi gyel ve – ész re vet ték, hogy azokke reszt met szet ét néz ve ér de kes, kü lön le ges alak juk van: elõ ször is ível tek, má sod -szor ele jén áram vo na la san dom bo rú an vas ta gab bak, hát ra fe lé fo ko za to san el vé ko -nyod nak „toll vé kony sá gú ra” sõt a szárny vé gek fe lé ezek a kép ze let be li szárny met -sze tek egy re rö vi dül nek, egy re vé ko nyod nak, s a leg vé gén már csak pár cen ti hosz -szú ak, s szin tén toll vas tag sá gú ak. Nyil ván va ló lett, hogy minden nek ala pos okaivan nak...

A leg fõbb meg ol dás lé nye gé re, a szár nya kon ke let ke zõ fi zi kai erõ ha tás ok is -me re té re, meg ol dá sá ra még so ká ig vár ni kel lett, és csak szá mos szo mo rú ta pasz ta -lat árán, fo ko za to san jöt tek rá. Azt is tud ták már, hogy a moz du lat lan, ki ter jesz tettszár nyak kal re pü lõ ma da rak so ha sem „áll nak” a le ve gõ ben, ha nem „egyen le tes” se -bes ség gel fo lya ma to san ha lad nak. Is mer ték te hát már a szárny jel leg ze tes alak ját,meg fi gyel ték a foly to nos elõ re ha la dást, s a ket tõ kö zött ös sze füg gést kel lett va la hogyta lál ni: a ket tõ közt nyil ván va ló an dön tõ je len tõ sé gû fi zi kai ös sze füg gés kell le gyen!Van is! – s míg er re rá jöt tek, mind vé gig vá ra tott ma gá ra az em ber re pü lé sé nek le he -tõ sé ge...

Kezd tek rá jön ni ar ra, hogy a szárny alak és a foly to nos elõ re ha la dás ha tá sá ra va -la mi cso dá la tos meg fog ha tat lan (a szó szo ros ér tel mé ben is) olyan füg gõ le ges irá nyúerõ ha tás ke let ke zik, ami a ma da ra kat fenn tart ja, az az, ha nem ha lad ná nak fo lya ma to -san elõ re, szár nyak ide vagy oda, le es né nek. Te hát a to váb bi ak ban nyil ván va ló an er rea meg fog ha tat lan, füg gõ le ges irá nyú erõ ha tás ra kel lett kon cent rál ni, en nek a rej té lyé rekel lett rá jön ni! Rá jöt tek! – há la Is ten nek. Ezért re pül he tünk, re pül het az em ber, biz ton -sá go san, ma már las san egy év szá za da. Ezt a cso dá la tos fi zi kai erõ ha tást a szár nya -kon, ami a di na mi kus re pü lést le he tõ vé te szi el ne vez ték „fel haj tó erõ nek”.

6

De ho gyan le het, ezt a bû vös szót ér tel mez ni, ér zé kel ni? Mond ják, hogy min -den ha son lat sán tít, még is le het sé ges...

He lyez zünk egy go lyót vagy lab dát egy asz tal egyik vé gé re! Ha ez az asz talvíz szin tes, a go lyó vagy lab da áll nem moz dul, de ha óva to san, las san emel jük azasz tal nak a lab da fe lõ li vé gét 1-2 cm-rel, a lab da las san gu rul ni kezd az asz tal má -sik vé ge fe lé, az az le fe lé. Ha az eme lést kel lõ tü re lem mel csi nál juk, el ér het jük azasz tal lap olyan fi nom dön té sét, hogy a lab da nem gyor sul, ha nem szép, egyen le tesse bes ség gel gu rul le fe lé. Hogy ez az egyen le tes gu ru lá si se bes ség mek ko ra és mi -tõl függ?...

Ha igen si ma az asz tal és a lab da, ak kor igen kis lej té sû szög kell a gu ru lás -hoz, ha mind ket tõ ér des és mi nél ér de sebb, an nál na gyobb lej tõ szög kell az egyen -le tes gu ru lá sá hoz. És hogy mek ko ra az egyen le tes gu ru lás se bes sé ge, ez már a go -lyó ill. a lab da sú lyá tól függ: a kis sú lyúé ki sebb, na gyobb sú lyúé na gyobb.

Ez zel a lé nyeg hez ér tünk a di na mi kus re pü lés lé nye gé hez. A vál to zás mind -ös sze an nyi, hogy a go lyó vagy a lab da he lyé be egy szár nyas re pü lõ szer ke ze tetkép zel jünk, és az asz tal la pot a re pü lõ gép szár nya és a le ve gõ köl csön ha tá sa he lyet -te sí ti a (szár nyak kép ze let be li go lyó, s a kép ze let be li asz tal lap a le ve gõ).

Te hát, ha van egy szár nyas re pü lõ szer ke zet, amit va la mi lyen mó don meg ha -tá ro zott egyen le tes se bes ség gel moz ga tunk a le ve gõ ben, ak kor ke let ke zik a szár -nyon az a „bûvszavas” fi zi kai fo ga lom, az az a fel haj tó erõ, ami a szer ke ze tet a le ve -gõ ben tart ja.

Ha a szer ke zet nek nincs haj tó mo tor ja, ak kor a kép ze let be li asz tal lap ha son la -tá val él ve, azt a bi zo nyos szük sé ges se bes sé get ál lan dó le fe lé tar tás sal, szak nyel -ven sik lás sal ér het jük el, mi ál tal a szer ke zet ha ma ro san föl det ér, a sik lá si szög me -re dek sé gé tõl füg gõ en. Az az mi nél dur vább, ke vés bé áram vo na las, vagy mi nél ne he -zebb a re pü lõ szer ke zet, an nál ha ma rabb, mi nél si mább, áram vo na la sabb és mi nélkön nyebb, an nál ké sõbb ér föl det.

La i ku sok szá má ra te hát már is itt a ma gya rá zat ar ra, hogy a re pü lõ szer ke zet(a to váb bi ak ban re pü lõ gép) nem azért re pül, mert mo tor ja var ha nem azért mert aszár nya van. Bi zo nyí ték: a na gyobb em lí tett ma da rak szárny csa pás nél kül is tud nakre pül ni, az az – most már – sik la ni, pe dig nincs mo tor juk. Vagy ki ne ké szí tett vol nagye rek ko rá ban pa pír re pü lõt, amit ha jól ki egyen sú lyo zott, ak kor azt egy bi zo nyos ér -zék le tes se bes ség gel, meg fe le lõ szög ben el dob va, szép egyen le te sen sik lott le fe léegye ne sen, több nyi re kö röz ve, amíg föl det nem ért, pe dig en nek sem volt mo tor ja,

Te hát tel je sen a lé nyeg nél va gyunk: a re pü lés hez szárny kell és egy meg ha -tá ro zott ha la dá si se bes ség, ma már pon to san elõ re szá mít ha tó, adott re pü lõ szer ke -zet, az az re pü lõ gép ese tén. Igenám, de az elõ zõ ek bõl nyil ván va ló, hogy a ma da rakis és a re pü lõ gép is mo tor nél kül ál lan dó an le fe lé tart va sik lik a se bes ség tar tás ér de -ké ben, te hát elõbb-utóbb föl det ér. Ha csak...

7

És most jön a má sik lé nyeg: va la ho gyan el kell ke rül ni az ál lan dó le fe lé tar tósik lást. Le het sé ges ez? Hát hogy ne! – két alap ve tõ mó don! Úgy, ahogy a ma da rakis te szik õs idõk tõl fog va, úgy sik la nak bi zo nyos szög ben le fe lé, hogy köz ben ál lan -dó an ke res nek és ta lál nak füg gõ le ges lég moz gá so kat, le he tõ leg fel fe lé úgy, hogy aza lég moz gás fel fe lé leg alább ak ko ra, vagy na gyobb le gyen, mint a ma dár, vagy a re -pü lõ gép le fe lé va ló sik lá sa. A Ie- vagy fel fe lé moz gást is se bes ség gel ha tá roz zákmeg, mint az elõ re ha la dást, csak az utób bit km/ó-ban, az elõb bit m/s-ban mé rik. Afüg gõ le ges lég moz gás ok te szik le he tõ vé te hát az un. (szak nyel ven) vi tor lá zó re pü -lést, ami lé nye gi leg ab ból áll, hogy ál lan dó an ke res ni kell ilyen füg gõ le ges lég moz -gást fel fe lé (mert ha fel fe lé van, ak kor nyil ván le fe lé is kell, le gyen ah hoz, hogy a lég -kör össz-egyensúlya min dig meg ma rad jon).

A má sik fenn ma ra dá si le he tõ ség ma dár ese té ben a jól is mert és meg fe le lõ al -kal ma zott szárny csa pás ok, ami a ma da rak „haj tó mo tor ja”. - Ki kel lett te hát ta lál ni azem ber nek is azt a bi zo nyos szárny csap ko dást he lyet te sí tõ haj tó erõt, ami az idõ já rás -tól füg get len, tar tós fenn ma ra dást sõt az emel ke dést biz to sít ja. Így ju tot tak el a kis -mé re tû „for gó-szárny hoz” az az lég csa var hoz (ré gi ne vén pro pel ler), ami lé nye gi legazo no san mû kö dik a re pü lõ gép szár nyán ke let ke zõ fel haj tó erõ vel, csu pán ez a „fel -haj tó erõ” a gép ha la dá si irá nyá ba hat és ne vé bõl ere dõ en for gat ni kell ah hoz, hogya szük sé ges hú zó- vagy to ló erõt biz to sít sa. S hogy mi kell a for ga tá sá hoz? – nyil ván -va ló an egy cél sze rû en ter ve zett haj tó mo tor.

E rö vid elõz mén nyel te hát már bár ki ért – el vi leg – a re pü lés hez, s egye ne senmár tud na is re pül ni. A kis sé komp li kál tabb de fel tét len szük sé ges is me re tek rö vi dena kö vet ke zõk.

Azt is meg fi gyel ték, hogy a ma da rak a leg rit káb ban re pül nek egye ne sen, tud -nak kö rö ket re pül ni, ha kell me re de ken le fe lé, vagy fel fe lé zu han ni vagy emel ked ni.Hát ezt meg ho gyan? Ed dig csak a ma da rak szár nyá ról be szél tünk. Mostmár be szél -nünk kell a far kuk ról is. A szár nya ik ki ter jesz tett szim met ri ku san tart va az egye nesirá nyú sik lást biz to sít ják. De a szár nya i kat te ker get ni is tud ják le fe lé, vagy fel fe lé.Szük ség van er re? Hát per sze! Kö rö ket ten ni csak is úgy tud nak, ha szár nya i kat le,vagy fel el te ke rik, tõ ben ke vés bé, ki fe lé job ban, még hoz zá aszim met ri ku san te szikezt. Pl. ha a bal szár nyu kat fel fe lé te ke rik el, a job bat pe dig le fe lé, ak kor ez a víz szin -tes hez ké pest el té rõ szög ben va ló re pü lést tesz le he tõ vé, az az szak nyel ven be dön -tik ma gu kat a kö rö zés irá nyá ba, a pél da ese tén bal kö rö zés hez, ugyan ez for dít va isigaz. Mi nél erõ sebb ez a be dön tés, an nál ki sebb su ga rú kö rön re pül het nek. Mi ért kella be dön tés? - gon dol junk ugyan csak ha son lat kép pen az erõs ívû au tó ver seny-pá -lyák ra, ame lyek egy át la gos nagy se bes ség hez épül tek. Ha azok nem len né nek be -dönt ve, a ko csi kat a cent ri fu gá lis érõ ki rö pí te né a pá lyá ról, de ha azt túl dön te nék,ak kor a ver seny au tók be fe lé csúsz ná nak. Azo nos a hely zet a re pü lés nél is, te hát abe dön tés szük sé ges sé gét és mér té két már tud juk. Ez azon ban a kö rö zés hez még

8

nem elég. Itt jön elõ mostmár a ma da rak fa rok hasz ná la ta ugyan is azt is tud ják le-felmoz gat ni, ez a le-fel irá nyí tás hoz kell ér te lem sze rû en (le haj lít ják, ha le fe lé, vagy fel -haj lít ják, ha fel fe lé akar nak ha lad ni).

Tud ják azon ban a ma da rak a far ku kat aszim met ri ku san is moz gat ni – a szár -nya ik hoz ha son ló an – az az az elõ zõ pél da sze rint azo nos ér te lem ben te ke rik el a far -ku kat, a bal for du lás hoz a bal farokoldalt fel fe lé, a jobb farokoldalt le fe lé te ke rik. A tu -laj don kép pe ni kör re pü lést te hát a ma da rak a fa rok el te ke rés sel érik el (ill. el len ke zõirá nyú kör höz ezt is for dít va).

Ezek mi att kel le nek te hát a re pü lõ gé pek kor mány szer ke ze tei is, ame lyek azegye nes re pü lést biz to sít ják. A vá rat lan lég moz gás ok ese té re, fõ leg azon ban a le, il -let ve fel fe lé ha la dás hoz a szár nyak hoz kb. azo nos sí kú, víz szin tes ve zér sík a ma -gas sá gi kor mán nyal il let ve az irány tar tás hoz és for du lók hoz kö rö zés hez szük sé gesfügõIeges ve zér sík az ol dal kor mán nyal. A kö rö zés hez szük sé ges be dön tést – ha -son ló an a ma dár szár nyak hoz – itt is, a szárny vé gek aszim met ri kus el te ke ré sé vel,az az szak nyel ven a „csû rõ kor mány ok” hasz ná la tá val érik el.

Igen el més szer ke zet a re pü lõ gép un. bot kor má nya. Ez zel vé gez he tõ kom bi -nál tan a gép meg fe le lõ mér té kû be dön té se és a ma gas sá gi kor mány, az az a le- felmoz gás irá nyí tá sa. Az ol dal kor mány láb pe dál lal moz gat ha tó jobb ra, il let ve bal ra ér -te lem sze rû en. Aki mind ezt fi gyel me sen el ol vas ta az kép ze let ben mar tud is repülõ-gé pet ve zet ni. De a gyakorlatban!... ad dig hosszú út ve zet.

Ezek után te hát mi ben is rej lik az em ber re pü lé sé nek iga zi szép sé ge, cso dá -la tos sá ga és gyö nyö rû sé ge? Mind ab ban, amit el mé le ti – játsz va meg ta nul ha tó – le -írá som ban rög zí tet tem: Lé nye gi leg te hát úgy re pül ni mint a ma dár. Ho gyan le het eztel ér ni? – ha van egy jól konst ru ált re pü lõ gép? Úgy, hogy a szük sé ges ér zé ke ken, ér -zé ke lé se ken (se bes ség, ma gas ság, tá vol ság, te rep fel is me rés, az az na vi gá lás rend -kí vül pon tos is me re te) túl a kor mány szer ke ze tek igen bo nyo lult – szük ség sze rin titel je sen har mo ni kus, több nyi re szim met ri kus né ha aszim met ri kus ös sze tett moz du -la ta i val. Így bár mi fé le igény sze rint és min dig – le he tõ leg – ki vá ló an tud juk irá nyí ta nia re pü lõ gé pet.

En nek el éré sé hez kell az óri á si gya kor lat tal pá ro sult ér zé ke lés és tu dás, sami re néz ve gya ko rol hat az em ber so kat, de ele get so se. Úgy re pül ni te hát mint ama dár! – ez az em ber õs idõk óta áhí tott és be tel je sült ál ma, és et tõl emi att ért he tõmeg re gé nyem vá lasz tott cí me: „Az a cso dá la tos re pü lés”.

Szá mo san ír tak már a re pü lés rõl, s ami rõl el mond ha tó, a té ma olyan, mint asze rel mi tör té ne tek: so kat le het ír ni, be szél ni ró la, de ele get soh se. Sok ha son ló esetfor dul elõ ben nük, de két azo nos so ha. Hi szen ép pen eb ben rej lik mind ket tõ nek a kü -lön le ges sé ge és csá bí tó an cso dá la tos, ugyan ak kor rej tel me sen bi zser ge tõ iz gal ma.Ezek ar ra kész tet nek ben nün ket, hogy foly to no san ke res sük és ta lál junk újabb iz gal -ma san le kö tõ él mé nye ket, azo nos nak lát szó kat még is min dig mást és mást.

9

S a re pü lést mi ért ha son lí tot tam a sze rel mi tör té ne tek hez? – az elõb bi e ken túlszá mos oka van.

Az em ber rá szok hat de ró la le so ha (ha még is, an nak sú lyos okai le het nek).Rá szok hat, mint a ci ga ret tá ra, vagy az ita lo zás ra, vagy a sze ren cse já ték ra, ne tán akábitózásra, és a leg fõbb: mint az ak tív sze rel mi élet re. Az iga zi pi ló ta so ha sem félmert ha igen, nem le het pi ló ta, a két fo ga lom ki olt ja egy mást. De ha el éri ezt a mi nõ -sí tést, ak kor igen is a re pü lés az az azt biz to sí tó re pü lõ gép sze rel me se le het. Nem té -ve dés! – igen is: sze rel me se!

Ta pasz tal tan val lom, hogy egy jó, meg szo kott szép re pü lõ gé pet a pi ló ta megtud sze ret ni, sõt szin te a sze re lem hez ha son ló ér zé se ket is ké pes ki vál ta ni be lõ le. Énma gam is vol tam így. Nem is egy gép be vol tam „be le es ve” an nyi ra, hogy már at tólis elér zé ke nyül tem, ha csak rá gon dol tam. Ha el ér het tem sok szor ki fe lé nem lát tat vasi mo gat tam, be céz get tem, mint a leg szebb nõt. Er re csak is az az iga zi pi ló ta ké pes,aki ra jon gó ja a re pü lés nek és együtt tud él ni, sõt érez ni az zal a gép pel, amit ve zet.

Repülõgépvezetés köz ben – a kez dõ idõ ket ki vé ve – mi dig ké pes vol tamezek re, an nyi ra, hogy nem vol tam kü lön „én” és kü lön a „gép”, mi ket ten egyek vol -tunk.

Ha meg is mer tem a gé pet: tud tam azt, hogy mi re ké pes, mi re nem, ezek re min -dig fi gye lem mel vol tam. A leg rit kább eset ben, hagy tam eze ket fi gyel men kí vül, több -nyi re an nak is va la mi lyen más kény sze rí tõ oka volt, de so ha sem tu da tos „ki há gás”.A meg is me rés bir to ká ban so ha sem vár tam el „tõ le” azt, ami re nem ké pes. Ugyan ak -kor, ha csak te het tem, min dig ki hasz nál tam a ma xi má lis tu dá sát.

Ös sze fog lal va, több mint egy év ti ze dig a re pü lés sze rel me se vol tam, Még hoz -zá fõ leg a vi tor lá zó re pü lé sé, több ok ból. Egy részt, mert az áll leg kö ze lebb a ma dár -re pü lés hez, te hát a leg ter mé sze te sebb. Itt szán dé ko san nem em lí tem a sár kány re -pü lést, mert bár két ség te le nül leg kö ze lebb áll a ma dár re pü lés hez, szá mom ra még -is a vitorlázórepülõgép a lel kem hez leg kö ze leb bi, a sár kány re pü lés tel je sen más ka -te gó ria. Más részt, ami az elõ zõk bõl adó dik is, az a le nyû gö zõ en ér zék le tes ha son -lat, mely sze rint a vi tor lá zó re pü lés so rán az „em ber” re pül, míg a motorosgép re pü -lés kor a „gép” re pül. Az elõb bi nél ki zá ró lag az em be ren mú lik (nomeg az idõ já rá son)hogy mit tud el ér ni (idõ tar ta mot, ma gas sá got, tá vol sá got) hi szen sok szor min denmé ter ma gas ság-nye ré sért meg kell küz de ni, oly kor egy ál ta lán a fenn ma ra dá sért,táv re pü lés nél min den egyes ki lo mé ter ért, köz ben ne tán ide gen te re pen lel ki leg min -dig fel ké szül ve (er re is ki ok ta tot tan) az eset le ges te rep le szál lás ra, ha nem ér tünkcélt. Mind ez mo to ros gép nél „csak ” gáz adás függ vé nye. És meg valami...

Úgy ér zem, még két ma gya rá zat kell a fel-le lég moz gás ok hoz mé lyebb el mé -le ti fej te ge té sek mel lõ zé sé vel csak az ért he tõ ség ked vé ért.

Nem csak a köz nyel ven is mert „víz szin tes” szél lé te zik. Sõt, a gya kor lat ban ésfõ leg re pü lé si szem pont ból ilyen so ha sem for dul elõ. A „víz szin tes” szél te rep tár -gyak ba (fák, épü le tek) he gyek be üt kö zik, s ami ket kény te len meg ke rül ni, s mi ál tal hi -

1 0

he tet len ör vény lé sek be kezd, azok nagy sá gá tól, alak já tól füg gõ en olyan erõ vel, hogymi at tuk akár tör ni, zúz ni ké pes (lásd: or ká no kat, táj fu no kat, hur ri ká no kat). Itt ér de kesdo log vi tor lá zó re pü lé si szem pont ból, a „víz szin tes” szél ese tén a he gyek meg ke rü -lé se. Nyil ván ne ki üt köz ve pl. egy hegy ge rinc nek, azt fel fe lé áram lás sal igyek szikmeg ke rül ni: te hát már is egy le he tõ ség vi tor lá zó pi ló ta szá má ra a fenn ma ra dás ra,nem kell mást ten nie mint a hegy ge rinc elõtt oda-vis sza ró ni a „nyol ca so kat”, a hu -rok re pü lé se ket úgy, hogy a le he tõ leg job ban hegy ol dal ban fel fe lé igyek võ szél zó ná -já ban ma rad ja nak. Ha meg fe le lõ irá nyú és erõs sé gû a „víz szin tes” szél, ak kor ez afenn ma ra dá si le he tõ ség vi szony lag ki szá mít ha tó és egy sze rû, csak ak kor okoz gon -dot, ha egyi de jû leg sok gép tar tóz ko dik adott emel ke dõ szél zó ná ban.

A má sik, sok kal ér de ke sebb és iz gal ma sabb le he tõ sé get az un. füg gõ le gesszél, az az a le ve gõ ter mi kus hõ áram lá sa biz to sít ja (rö vi den szak zsar gon ban a to váb -bi ak ban „ter mik”). En nek meg ér té sé hez már ko mo lyabb thermodinamikai (a le ve gõés ned ves ség tar tal má nak hõ ha tá sá ra tör té nõ le- fel moz gá sa, mi sze rint a te rep tõlfüg gõ en a nap su gár zás ha tá sá ra a fe let te lé võ lég ré teg nem egy for ma erõ vel ésgyor sa ság gal me leg szik fel. Ahol gyor sab ban, ott kön nyeb bé vá lik a kör nye zõ höz ké -pest, így fel fe lé moz gás ra kény sze rül, míg, a hi de gebb a sû rûbb a kör nye ze té ben le -fe lé moz gás sal igyek szik az emel ke dõ le ve gõ he lyét el fog lal ni. Bõ vebb is me re teklen né nek szük sé ge sek, de a to váb bi ak ban úgy sej tem, elég a fen ti rö vid is mer te tõ.Meg csak an nyit, hogy az ilyen ter mik a ma gá val „ci pelt” pá rá val együtt emel ke dik –oly kor zi va tar fron tok nál gyors vo na ti se bes ség gel ro han fel fe lé – mind ad dig, míg elnem éri azt a fi zi kai sta bi li zá ci ós ál la po tot, hogy a hõ fo ka el éri a kör nye zõ le ve gõhõfokát. Ek kor ugyan is az tör té nik mint ami kor a me le gebb szo ba le ve gõ a kül sõ hi -deg le ve gõ vel ta lál koz va az ab lak üve gen le csa pó dik a szo ba me leg le ve gõ pá rá ja,így az ab lak üve gén át lát ha tat lan pá rás-vi zes ré te get ké pez ve. Ez is ha son lat, de ki -tû nõ ugyan is e ter mi kus hõkiegyenlítõdést a sza bad lég tér ben majd nem min dig a pá -ra ki csa pó dást a jel leg ze te sen szép go moly fel hõk jel zik. Ha nem zi va tar fel hõ rõl vanszó, vagy nem túl nagy a go moly fel hõ, ak kor az al ja több nyi re egyen le tes, szin te sík.Ezek a ter mi kek lát ha tat lan lég bu bo rék ok, ha son la to san a for rás ban lé võ víz emel -ke dõ lég bu bo ré ka i hoz. Igenám, de a ter mik lég bu bo ré ka, ami sok szor nagy se bes -ség gel ro han fel fe lé, nagy a te he tet len sé gi ere je, az az nem áll meg rög tön a hõki-egyenlítõdés szint jén, ha nem túl fut raj ta, amíg a len dü le te bír ja. Ilyen kor lát ha tó a föl-d rõl fi gyel me sen néz ve, hogy a ki ala ku ló fel hõ szin te forr va go mo lyog egy re fel jebb,mil lió göm böly ded pár nát al kot va. Esz té ti ka i lag gyö nyö rû lát vány. Hát még a vi tor lá -zó re pü lõ szá má ra, mert a „víz szin tes” szél já rást is fi gye lem be vé ve tud ja, hogy alat -ta biz to san szá mít hat ter mik re.

Ha nagy ez a go moly gó lát ha tó ki csa pó dott víz tö meg, az az nagy a ku mu luszsõt szem mel lát ha tó an ro ha mo san nö vek szik és tör fel fe lé, sok ezer mé ter ma gas -sá go kig, egy szer még is be áll egy ál la pot; hogy már nem ro han to vább fel fe lé, he lyet -te a te te jén egy el si mu ló, ül lõ höz ha son ló si ma fel hõ ré teg lát szik. Ez tá vol ról néz veis biz tos je le an nak, hogy amit lá tunk az már egy túl te lí tett pá ra tar tal mú ku mu lusz (fo -ne ti ku san) és be lõ le hiztosan esõ, még jó ha nem jég esõ hul lik.

Az ilyen óri ás ku mu lusz alatt hi he tet len erõs és dur va ter mi kus lég moz gás okala kul nak ki, sok szor egyik pil la nat ban õrü le tes se bes ség gel fel fe lé tart va, a má sikpil la nat ban fõ leg mel let te, több nyi re ke ve red ve le fe lé ro han va.

1 1

E fel hõk a zi va tar fel hõk – la i kus nyel ven – ezek al ja so ha sem „sík” a jám bor, ki -sebb ku mu lu szok hoz ké pest, ha nem min dig van egy un. „mag juk”. Ilyen fel hõ alatt„kó szál va” re pü lõ gép pel úgy ves szük ezt ész re, hogy amíg a kör nye ze té ben arány lagsi ma és egyen le tes az emel ke dõ lég moz gás, ad dig a „mag” elõtt hir te len, min den át -me net nél kül ir tó za tos lég ör vény lést érünk, sok szor olyan erõ set, amely még egyerõs, fém épí té sû nagy re pü lõ gé pet is ké pe sek szét szag gat ni. Ha ezen ép pen át jut azem ber a gép pel, óri á si ta szí tást érez fel-irány ba, ami már nagy já ból egyen le tes: ez a„mag”. Olyan óri á si a fel áram lá si se bes ség, hogy a fel tö rõ lég tö meg te he tet len sé giere je óri á si mé re tû kép ze let be li, un. „ha ran got” túr a ké szü lõ zi va tar fel hõ be; s ami nekma gas sá ga sok száz mé ter rel na gyobb a nor mál fel hõ alap hoz ké pest. Ha egy vi tor lá -zó re pü lõ gya nút la nul meg pró bál ja a fan tasz ti kus és csá bí tó an – bor zasz tó an – fé lel -me te sen gyö nyö rû emel ke dés le he tõ sé gét ki hasz nál ni, az na gyon rá fáz hat: a ha rangleg te te jén vé get ér ez a sta bil fel ro ha nás és mér he tet le nül erõs dur va lég ör vény lés beke rül. Ilyen kor iga zán erõs lé lek je len lét és meg fe le lõ kor mány moz du la tok kel le nek abiz tos ka taszt ró fa el ke rü lé sé hez: ne hogy le ma rad ja nak a szár nyak.

Mind ezt csak elõ ze tes íze lí tõ nek szán tam ah hoz, hogy az át élt re pü lé si tör té -ne te im so rán a szak zsar go nok ma gya rá za ta nél kül fo lya ma to san hasz nál has samazo kat, még is azon nal ért he tõk le gye nek.

Már csu pán ve zér sza vak ban tér nék ki a vi tor lá zó gé pek ben hasz ná la tos, un.re pü lést el len õr zõ mû sze rek re, mert ezek re is sok szor hi vat ko zom a to váb bi ak ban.Ne vük bõl ere dõ en „el len õr zés re” szol gál nak, és ki zá ró lag kel lõ ma gas ság ban a földfe lett. A föld kö ze lé ben, kü lö nö sen a le szál lá si ma nõ ve re zés so ro zat nál ki zá ró lag api ló ta kü lön le ge sen jó ma gas ság, tá vol ság és se bes ség-ér zé ki meg íté lé sé re ha gyat -koz hat, s amely nek pon tat lan sá gán igen ko moly bal eset múl hat. (E tény jó részt a„túl”-mû sze re zett nagy – mo to ros – és óri ás gé pek ese tén még ma nap ság is dön tõfon tos sá gú ké zi ve zér lés ese tén).

A mû sze rek rö vi den:

– Légsebességmérõ:Torlónyomás mé ré sen ala pul ér zé ke lõ je, a Pitot-csõ. Km/ó-ban mér, so ha sem

a föld höz vi szo nyí tott se bes sé get, min dig ki zá ró lag a lég moz gás hoz vi szo nyí tott se -bes sé get. A föld höz vi szo nyí tott se bes ség min dig kor rek ci ós szá mí tá sok kal ha tá roz -ha tó meg a szél já rást és re pü lé si irányt fi gye lem be vé ve.

– Magasságmérõ:El ve a lég nyo más vál to zá son ala pul. Az in du lá si re pü lõ té ren a föl dön kell 0-zni,

mert a tény le ges ma gas sá got eh hez ké pest mé ri. Ha pl. távrepülve ma ga sabb re pü -lõ té ren kell le száll ni, úgy kor rek ci ós szá mí tás sal az ot ta ni 0-értékre kell in du lás elõttbe ál lí ta ni (m-ben mér). Én ezt – saj nos – kö vet ke ze te sen el mu lasz tot tam, bíz va ki -vá ló vi zu á lis ma gas ság ér zé ke lé se im ben.

– Iránytû:

1 2

Kü lön le ges, olaj ba úszó gömb irány tû. Ez azért szük sé ges, hogy a gép bár -mely hely zet ben min dig a he lyes irányt mu tas sa. Csak a ve zér ég tá ja kat je lö lik an -gol sza vas kez dõ be tûk kel. Na gyobb szá mok kal sû rûn jel zik vi szont az ég táj fo ko kat,ahol É-ról ki in dul va kez dõ dik a 0°-kal és az óra mu ta tó irá nyá ba jár va kör be fo rog vavég zõ dik a 360°-kal ugyan ott.

– Variométer:Mé ré si el ve nyo más kü lönb sé gen ala pul egy zárt ter mosz hoz ké pest ami ben

ál lan dó nyo más van. A leg ér de ke sebb mû szer. Mikroérzékenységû a pil la nat nyi lég -nyo más vál to zás ra, ez ál tal a gép pil la nat nyi emel ke dés-sül lye dé sét mé ri meg fe le lõ enka lib rál va, az az a füg gõ le ges irá nyú gép moz gást m/s-ban. En nek van egy un. „fi -nom” vál to za ta ami +- 0-5 m/s-ig, és egy dur va vál to za ta, ami: +- 0-30 m/s-ig mér.

– Keresztdõlésmérõ:A szárny be dön tés mér té ket jel zi, jobb ra v. bal ra, víz szin tes hely zet ben kö zé -

pen ál ló, íves üveg csõ ben olaj fé kes acél go lyó mo zog ská lá val je löl ten.

– Hosszdõlésmérõ:Ez U-csöves köz le ke dõ edény sze rû en mû kö dik, bor szes szel tölt ve. A gép

hossz irá nyú el té ré sét mu tat ja a víz szin tes hez ké pest le fe lé, ill. fel fe lé dõ lé si szög ér -té ket mu tat, meg fe le lõ en ka lib rál va.

– Mûhorizont:Csak kü lön le ges vi tor lá zó gé pek nél, fõ leg mo to ros gé pek nél al kal ma zott. Mû -

köd te té se a pör get tyû ha tás el vén ala pul, ami nek lé nye ge ha son la tos a ke rék pá ré val,ahol is ez azért nem dõl el, ha fo rog a ke rék mert e ha tás alap ján a ke rék min digigyek szik a for gá si ten gely irányt meg tar ta ni. A mû szer pör ge nyû jét vil lany mo tor ralfor gat ják, s ami ugyan úgy igyek szik for gás ten gely-irá nyát meg tar ta ni mint a ke rék -pár ke rék. Te hát a gép bár mely hely ze té ben tud ja így mu tat ni a föld höz kép es ti hely -ze tét. Vi tor lá zó gé pek nél két ok ból nem hasz ná la tos: egy részt mert ezek, nem elégerõs épí té sû ek a fel hõ re pü lés hez, más részt, mert igen drá gák, meg ha lad ják a vi tor -lá zó gép árát. Nél kü le pe dig le he tet len a fel hõ, az az vak re pü lés.

– Anemométer:Szél se bes ség mé rõ, for gó ka na las, röp sú lyos és en nek ki té ré se ská lá zott mu -

ta tó val. Nem re pü lõ gép ben hasz ná la tos, ké zi mû szer, hasz ná la ta a start he lyén kö -te le zõ m/s-ban mér.

I I . R é s z

Amíg a re pü lés hez el ju tot tam

Szü le té sem tõl, de ami ó ta az „esze met tu dom” rend kí vü li en ér de kelt a re pü lés.El vi ek ben és gya kor lat ban egy aránt bûvszónak tar tot tam és szik la szi lár dan akar tam

1 3

és hit tem ab ban, hogy egy szer majd pi ló ta le szek. Ez az a té ma kör, ami a lé nyegmeg fog ha tat lan sá ga mi att igen sok em bert cso dá lat tal, bû vö let tel tölt el.

Hi á ba hal lunk, ol va sunk ró la, ta lán so kuk részt vett már 1-1 re pü lõ úton, meg -fog tuk a re pü lõ gé pet, lát tuk az alat tunk-el su ha nó, fent rõl alig meg kü lön böz tet he tõ tá -ja kat, er dõ ket, vi ze ket, há za kat, vá ro so kat olyan ap ró ban, hogy szin te fel is mer he tet -len. De nem érez tük, hogy re pü lünk.

Az utas gé pe ket olyan ma gas ság ban és idõ já rá si vi szo nyok közt irá nyít ják,hogy a gyen gébb ideg ze tû-gyom rú utas le he tõ leg ne érez zen ab ból sem mit. Pe digha tudná!... – tud ná azt, hogy az utas-re pü lés nek sem mi kö ze az „iga zi” re pü lés hez.Mert az iga zi re pü lés ép pen at tól iga zi ami tõl a ked ves túl ér zé keny utast meg foszt -ják: meg foszt ják az ELEMEK-kel va ló együtt mû kö dés tõl, az ELEMEK-kel foly ta tottharc tól. Meg vív ni az ELEMEK-kel: az az iga zi. Meg vív ni úgy, hogy min dig én ma rad -jak a gyõz tes. Ez a re pü lés sa va, bor sa, lé nye ge és et tõl iga zán ér de kes iz gal masés gyö nyö rû sé ges do log, most már ne vez zük ne vén – a sport re pü lés. Az utas-re pü -lõ eh hez ké pest „in ku bá tor ban” re pül.

Szá mom ra túl hos szú nak tûnt az idõ, amíg el ju tot tam HOZ ZÁ, és túl gyors nakaz el ma ra dá sa.

Már óvo dás ko rom ban ke reszt be kö töt tem két bo tot (szár nya, tör zse) és azvolt a re pü lõ. Szo mo rú vol tam, hogy nem re pült. Ko ra di ák éve im ben már a szo ká sospa pír haj to ga tá sos re pü lõt csi nál tam, de mert leg fõbb lé nye gét még nem is mer tem ado log nak, így vagy sik lott a pa pír mo dell, vagy nem.

Óri á si elõ re lé pés volt, ami kor szü lõ fa lum ban 1941-ben meg ala kult a MOVE ke re -té ben a re pü lõ mo del le zõ egye sü let. Ak kor ké szí tet tem el sõ, szisz te ma ti ku san ter ve zettés épí tett sik ló mo del le met, a SZELLÕ-t. En nek már meg volt min den „kel lé ke” ah hoz,hogy re pül jön: volt szár nya, vé kony ívelt alak ura haj tott léc pro fil lal, ci ga ret ta vé kony sá gúhár tya pa pír ral be von va, volt tör zse, igaz csak egy vas ta gabb léc, volt or ra, jel leg ze tesalak ura lomb fû rés szel, vé kony re pü lõ le mez bõl (5 ré te gû; max. 1-2. mm vas tag ré te gelt le -mez) ki vág va orr tõ ke és vol tak a bot törzs vé gén már irá nyí tó fe lü le tek: a víz szin tes és füg -gõ le ges ve zér sík. A egyik a le-fel sta bi li zá lá sért, a má sik az ol dal irá nyú sta bi li zá lá sért kel -lett. Ki egyen sú lyoz tuk az orr tõ ké re rög zí tett ap ró ólom da rab kák kal úgy, hogy a kész mo -dell súly pont ja min dig az ívelt szárny fe lü let alatt a törzs mel lett két uj jam he gyé re tá masz -tot tan, an nak el sõ har ma dá ra es sen. Ha ezt ügye sen csi nál tuk, né hány röp te té si pró baután a SZEL LÕ szé pen sta bi lan, egye ne sen és las san sik lott a föld fe le. Eh hez per szeigen jó ér zék kel el kel lett ta lál ni azt, hogy a tör zset min dig a sik ló szög be ál lít va a mo delltpi ci vel na gyobb erõ vel dob juk eI, mint ami kell a szük sé ges sik lá si se bes ség hez.

Mi cso da mér he tet len örö möm volt ami kor 9 éve sen vég re szé pen, sza bá lyo -san, egye ne sen sik la ni lát tam a terv alap ján el ké szí tett el sõ mo del le met.

Az tán, 42-ben gim ná zi um ba ke rül tem, majd el jött a há bo rú. Saj nos ez volt amá so dik is mer ke dé sem a re pü lés sel, ez út tal va dász és bom bá zó gé pek for má já ban.

1 4

Mond ha tom, bor zal mas él mény sor volt. An nyi ra, hogy ha nem let tem vol namár ak kor, és elv ben meg szál lott ja a re pü lés nek, ta lán meg is un do rod hat tam vol natõ le hi szen szó sze rint ma ga volt a bor za lom és ret te net. A so ro za tos rá dió ri asz tá -sok – az is fo ko za to san né me tül és ma gya rul, és az ide ge ink kel játsz va: lé gi ve szély,majd lé gi ri a dó – me gyén ként har sog va a rá di ó ban. Majd a 26 db-os hul lá mok bansok ezer mé te ren meg je le nõ, vé sze sen csil lo gó ha lál ma da rak. Bom ba szó rás, rob -ba nás, füs tök, a lég el há rí tó gép ágyúk és ágyuk rob ba nó, uga tó hang ka val kád ja. Éj -sza ka te téz ve a nyom jel zõs lö ve dé kek fé nyé vel, a va kí tó fény ere jû fény szó rók pász -tá zá sa i val, a las san ej tõ er nyõ vel eresz ke dõ Sztá lin-gyer tyák fé nye i vel...

Iga zán sok ko ló an fé lel me tes hang és fény or gi át nyúj tot tak. An nyi ra, hogy aké sõb bi ek ben, ha hal lot tuk a me net rend sze rû ri asz tá so kat, már is sok kos „hide-grázásszerû”-remegés ka pott el ben nün ket. Né ha lát tunk 1-1 gé pet le lõ ni, ami sur -rog va, nö vek võ hang gal vij jog va ég ve, nagy kör ív ben me re de ken tart a föld fe lé, köz -ben sza ba dul ni akar va bom ba ter hé tõl, azo kat cél ta la nul le szór va. Az tán csak kí sér -te ti es puffanásszerû rob ba nás a fa lu kö ze pén, s a da ra bok ra sza kadt gép 7 há zatége tett le, el sö pör ve azo kat a föld szí né rõl: a le zu ha nó gép nem csak éle té ben, ha -nem még hol tá ban is gyil kolt... A szét szag ga tott te te mek ro mo kon, fa ága kon, bom -ba krá te rek ben sza na szét...

Ez vol na a re pü lés? Ször nyû él mény sor volt. Meg rá zott lel ki leg, de tud tam ésakar tam kü lönb sé get ten ni! Nem! Nem ez a re pü lés! Az iga zi re pü lés nem ez! Csakaz em ber olyan ször nyû te remt mény, aki min den al kal mas szé pet és jót a ma ga ha -tal mi hasz ná ra for dít, saj nos még a cso dá la tos re pü lést is.

Évek tel tek el ez után. A szép vál to za tos gim ná zi u mi éve im Bu da pes ten a„Lónyay”-ban: a Re for má tus Fõ gim ná zi um ban. 1942-ben nyi tot ta meg a nagy re for -má tus csa lád tag ja és az or szág ak ko ri ban nagy ra be csült ve ze tõ je vi téz Nagy bá nyaiHor thy Mik lós. Ak kor vol tam el sõs. A gim ná zi um – én utol só ként – ak kor még 8 osz -tá lyos volt, s csak utá na az érett sé gi.

Old ha tat lan re pü lé si vá gyam mel lett több osz tály tár sam mal a ne mes ér te lem -ben vett tu risz ti kát gya ko rol tuk. A gim ná zi um ban hi he tet len mér té kû át lag mû velt ség -re, a tu risz ti ká ban ha son ló mér té kû hon is me ret re tet tünk szert (e té ma kör kü lön re -gény tárgy kö re).

Pár hu za mo san, mi u tán ren de zõd tek az ál la po tok és új ra meg in dult szü lõ fa -lum ban Duna-Harasztiban a re pü lõ mo del le zés, azt is foly tat tam to vább mi ál tal visz -sza zök ken het tem a ré gi ke rék vá gás ba, az az a re pü lõ mo del le zés foly ta tá sá ba.

Cso dá la to san ér de kes, vál to za to san iz gal mas évek vol tak, de még sem az iga -zi: én még nem re pül het tem, s így meg kel lett elé ged jek hos szú éve kig az zal, hogya mo dell je im ut ján és ve lük lel ki ek ben re pül jek. De ho gyan is tör tént mind ez? Ezek -rõl rész le te i ben, a to váb bi ak ban...

1 5

Ami lyen ha mar csak le he tett, kap cso la tot ke res tem Harasztin a volt re pü lõ mo -del le zõ tár sak kal és ha ma ro san meg ala kí tot tuk az MRSZ, (Ma gyar Re pü lõ Szö vet -ség) fel ügye le te alatt mû kö dõ egye sü le tün ket amely nek ve ze tõ je elõ ször Verbó Sa -nyi volt, és he lyet te se Kiss La jos. A fel ügye let el sõ sor ban azért volt jó, mert el mé le -ti ok ta tó anya gon túl, a mo dell épí té sek hez a lét szám nak meg fe le lõ en is kap tunkanya got mé ret re sza bott lé ce ket, re pü lõ gép le mezt, bo rí tó pa pír anya got szer számegy ség cso ma go kat, terv raj zo kat, stb.

Nagy len dü let tel lát hat tunk hoz zá és még na gyobb kedv vel ko ráb bi spor tunk– há bo rús meg sza kí tás mi at ti – foly ta tá sá hoz.

A to váb bi ak ban a re pü lés ügye meg ha tá ro zó vá vált éle tem ben és tu da to santö re ked tem ar ra, hogy – ha majd el jön az ide je – re pü lõ gé pet ve zes sek és ter vez zek.

De ad dig még sok víz kell lefollyon a Du nán, mert ah hoz, hogy ve zet hes sek –szü lõi en ge dél lyel – mi ni mum 16 éves kor szük sé ges...

Ad dig te hát be kell ér jem a re pü lõ mo del le zés sel...

Olyan ener gi á val ve tet tem ma gam be le, hogy min dent hát tér be szo rí tott. Az is -ko lá ba já rá son ta nu lá son, tu risz ti kán túl min den idõm és ér dek lõ dé sem le fog lal ta.Pe dig aki már ké szí tett ko mo lyabb re pü lõ mo dellt, az tud ja, hogy na gyon sok mun ka -óra (40-100) egy-egy re pü lõ mo dell el ké szí té se. Ki fû ré szel ni lomb fû rés szel a törzs-,szárny-, kor mány fe lü le tek áram lás ta ni ala kú bor dá it, kön nyít ve, az az meg fe le lõ enlyug gat va, majd az egy for má kat ös sze sze rel ve, si mít va a kó ni ku so kat egyen ként fû -ré szel ve, kön nyít ve, csi szol va, amíg el nem ér ték a terv rajz sze rin ti mé re tet M=1:1,és ak kor jö he tett az ös sze fo gó váz lé cek he lyé nek ki fû ré sze lé se, szin tén lomb fû rész -szel. Igen sok szor sza kad tak eI a kü lön le ges acél ból ké szí tett, edzett lomb fû rész-szá lak, ha nem vi gyáz tunk a füg gõ le ges irá nyú moz ga tás ra le-fel. A kü lön bö zõ mé -re tû és mi nõ sé gû lomb fû rész-szá lak kü lön bö zõ faj ta és vas tag sá gú anya gok fû ré -sze lé sé hez kel let tek. Le fog tuk a re pü lõ le mezt, 5 ré te gû ré te gelt le mezt, amely nekvas tag sá ga 0,5-2,5 mm-ig vál to zott, s a bor dá kat ezek bõl kel lett ki fû ré szel ni. A bor -dák al kot ták a re pü lõ gép váz alap ját. A mé ret re vá gott 2x2 mm-es lé cek tõl az 5x5-10x10 mm-ese ken és egyéb ilyen tég lány mé re te ken be lül, a bor dák ba vá gott léc be -vá gá sok ba il lesz tett lé cek kel le he tett a re pü lõ gép alak ját, vá zát ki ala kí ta ni. Ezek kelkomp let ten ös sze ál lít ha tó az un. „sár kány”, a re pü lõ szer ke zet.

A szer ke zet szi go rú ae ro di na mi kai fel té te lek alap ján ala kí tot ták ki. Min denegyes elem: a törzs, a szárny, és kor mány fe lü le tek ke reszt met sze ti pro fil ja it szi go rúun. szél csa tor ná ban mért és en nek meg fe le lõ meg ha tá ro zott alak ban raj zol tak meg.Er re aján lott konk rét pro fil ala kok szol gál tak, un. „tí pus so ro za tok” (Göttingeni-, NA SApro fi lok).

Meg ta nul tuk a re pü lõ gép-sár kány ki ala kí tá sá nak fel tét ele it, ki egyen sú lyo zá siel ve it: orr tõ ke súly zsák ki ala kí tás sal, a meg fe le lõ ala kú, mé re tû szárny ki ala kí tás sal akét kü lön, hát só kor mány fe lü let ki ala kí tás sal és az egyen sú lyi súly pont be ál lí tá sá val,

1 6

ami ál ta lá ban a szárny vo nal pro fil el sõ har ma dá ra kel lett ke rül jön. Az orr tõ két min digma gunk fa rag tuk hárs fá ból a szár nya kat ál ta lá ban eny hén V-alak ban kö zé pen atörzs nél me re ven ös sze ra gaszt va és bandázsolva. (kö töz ve).

Ha nem volt jó, elég erõs, ez a két szárnyfél-összerögzítés, az a rep te tés nélbos szul ta meg ma gát: a rep te tés hos szú, 100 m-es cu kor spár gá val tör tént, un. csõr-lés ut ján, aho gyan a sár kányt szok ták. Fu tott a. ma dzag gal a rep-modell épí tõ je (ki -zá ró lag), amíg a jól ki egyen sú lyo zott mo dell a ma dzag má sik vé gén a kö tél hossz nakmeg fe le lõ en át lag 2/3-nyi ma gas ság ba emel ke dett.

A mo dell be be épí tet tünk egy un. csör lõ kam pót, eb be akasz tot tuk a csör lõ zsi -nórt. Ha a gép meg fe le lõ ma gas ság ba emel ke dett és utá na a spár ga meg la zult, ön -ma gá tól ki akadt a csör lõ kam pó ról, és a vi tor lá zó mo dell önál ló re pü lés be kez dett. Acsör lõ kam pót egy egy sze rû szer ke zet tel úgy ala kí tot tuk ki, hogy az elõ re-hát ra bil -leg ve erõs cér na szál lal moz gas sa az un. ol dal kor mányt, a füg gõ le ges ve zér sík szer -ke ze tét. Ez azért kel lett, hogy ha a felcsõrölt mo dell emel ke dõ lég áram lás ba ke rül le -aka dá sa után kör re pü lés be kezd jen, ez ál tal a fel emel ke dõ lég bu bo rék ban mi nél to -vább ben ne ma rad va, a le fe lé tar tó sik ló re pü lés he lyett, fel fe lé emel ked jen... Most ál -mo do zom: Szük ség van per sze, a már le irt kor má nyok al kal ma zá sá ra. Mind há romkor mány fe lü let ös sze han golt ha tá sú együt tes, har mo ni kus hasz ná la ta kell egy for du -ló vég re haj tá sá hoz: ha a for du ló hoz a gé pet be dön töm, a szár nyon épí tett un. csû -rõ kor mán nyal, ak kor a föld gra vi tá ci ó hoz ké pest a csök ke nõ, fel haj tó erõ, az az na -gyobb lég el len ál lás mi att na gyobb se bes ség kell, te hát kis sé elõ re kell nyom ni a bot -kor mányt. De a for du lást alap ve tõ en még is a láb bal mû köd te tett füg gõ le ges ve zér sí -kon el he lye zett ol dal kor mán nyal hajt juk vég re. E há rom kor mány moz du lat ab szo lúthar mo ni kus együt tes ha tá sá ra hajt ha tó vég re egy for du ló. Ha a kor má nyok bár me -lyi két nem elég har mo ni ku san mû köd tet jük, ak kor a le ve gõ ben is érez he tõ és a föld -rõl is lát ha tó kel le met len és csú nya re pü lõ gép hely zet ala kul ki: vagy el vesz ti a gép aszük sé ges fel haj tó erõt, ilyen kor las sul, buk dá csol, szak nyel ven „át me rül”, vagy job -ban gyor sul a kel le té nél, rá adá sul dur va ol dal kor mány-moz du lat tal, ak kor aszim met -ri ku san le bu kik a gép, szak nyel ven „le lé pi” a for du lót és csú nya zu ha nás sze rû moz -du la to kat vé gez. Ha ki csit dön ti a gé pet, de nagy ol dal kor mányt hasz nál, ak kor a for -du ló irá nyá val el len ke zõ en fa rol, az az szak nyel ven „ki csú szik” a gép.

Ha túl dön ti a gé pet a for du ló hoz szük sé ge sen túl, és ke vés ol dal kor mánythasz nál ak kor ros szabb hely zet áll elõ, mert a for du ló irá nyá ba szak nyel ven „be csú -szik” a gép szárny irány ba. Egy for du ló te hát ak kor szép, és jól vég re haj tott, ha a pi -ló ta csak is azt ér zi, hogy az ülés be szo rul és sem jobb ra, sem bal ra nem érez ki-, il -let ve be hú zó erõt és a gép sem nem las sul, sem nem gyor sul. De mind ezek a gép -irá nyí tás hoz csu pán alap fo gal mak. Még is a leg alap ve tõbb alap fo ga lom az egye nesvo na lú re pü lé si hely zet biz to sí tá sa. Mert mi ért is re pül egy re pü lõ gép? – mint már ír -tam azért, mert egy meg ha tá ro zott ha la dá si se bes ség mel lett a szár nya kon fel haj tó -erõ ke let ke zik.

1 7

Ho gyan le het ezt a fel haj tó erõ höz szük sé ges és meg fe le lõ se bes sé get el ér -ni? A víz szin tes ve zér sí kon el he lye zett, a bot kor mány ál tal moz ga tott ma gas sá gi kor -mány se gít sé gé vel, an nak elõ re- (a gép gyor sul), vagy hát ra moz ga tá sa (a gép las -sul) ut ján. És most itt jön a lé nyeg! A bot kor mányt úgy kell be ál lí ta ni, hogy a gép elõ -re meg ter ve zett ál lan dó ha la dá si se bes sé get tart son. Ne gyor sul jon, se ne las sul jonmert en nél a se bes ség nél ke let ke zik az un. op ti má lis fel haj tó erõ a szár nya kon.

A re pü lõ gép nél te hát el kell ta lál ni azt a kép ze let be li lej tõ szö get a ma gas sá gikor mány se gít sé gé vel, ahol a gép egyen le tes se bes ség gel sik lik le fe lé, ill, elõ re. Are pü lõ gép mo tor ja ki zá ró lag ar ra szol gál, hogy az ál lan dó le fe lé tar tó sik lás út jánszük sé ges se bes sé get a mo tor hú zó ere jé vel pó tol ják lég csa var ral, vagy „jet”: az azsu gár haj tá sú mo tor ral.

A vi tor lá zó re pü lés kü lön le ge sen gyö nyö rû ér de kes sé ge és iz gal ma: ké zen fek -võ, mert kell ke res ni és le he tõ leg ta lál ni is olyan le ve gõ moz gást, ami füg gõ le ges irá -nyú, fel fe lé vagy le fe lé ill. van füg gõ le ges fel-le irá nyú se bes ség-ös sze te võ je is. Hava la ki ta lál ilyet, ak kor mi történik?...

Ha a füg gõ le ges fel-irá nyú lég moz gás se bes sé ge ki csi, ak kor a gép sül lye dé -se csök ken. Ha a lég moz gás se bes sé ge ugyan ak ko ra fel fe lé, mint a gép sül lye dõ se -bes sé ge; ak kor a gép nem veszt ma gas sá got. De ha – és ez a leg ér de ke sebb – afüg gõ le ges irá nyú lég moz gás fel fe lé ha la dó se bes sé ge na gyobb, mint a gép süly -lye dõ se bes sé ge, ak kor, a gép – mo tor nél kül (!) emel ke dik.

Te hát mi a vi tor lá zó re pü lés cél ja és lényege?... a fel fe lé tar tó ter mi kek ál lan dóke re sé se, ame lyek, le he tõ leg gyor sab ban tart sa nak fel fe le, mint aho gyan a gép sül-lyed. Ki zá ró lag a vi tor lá zó gép ve ze tõ jé nek ér zé kén és tu dá sán mú lik az, hogy ke -res sen és ta lál jon ilyen füg gõ le ges lég moz gá so kat.

Az ilyen fel fe lé tar tó lég moz gás ok ál ta lá ban bu bo rék sze rû ek, ami jól Iátható pl.a for rás ban lé võ víz ben.

Ugyan ilyen a le ve gõ ben is, csak ott nem lát ha tó, csu pán ér zé kel he tõ, il let ve amû szer mu tat ja az emel ke dés-sül lye dés me rõ (un. va rio mé ter) ami m/s-ban jel zi agép füg gõ le ges irá nyú moz gá sát. Érez ni az ilyen lég moz gást pe dig ugyan úgy le het,mint a lift ben: ha a lift fel fe lé in dul úgy érez zük, hogy nyo mó dunk a pad ló já hoz, hape dig le fe lé in dul, úgy érez zük, mint ha, fel fe lé akar nánk elhagy ni a lift pad lót. A gépmoz gá sa füg gõ le ges irány ban te hát pon to san így érez he tõ. Mi nél na gyobb a fel fe léha la dó lég moz gás erõs sé ge, an nál job ban szo ru lok az ülés be, és mi nél erõ sebb ale fe lé ha la dó moz gás se bes sé ge, an nál in kább ér zõ dik az, hogy el ha gyom az ülést.Per sze mind ezek csak a füg gõ le ges irá nyú se bes ség vál to zás kor az az po zi tív, vagyne ga tív gyor su lá sok nál érez he tõ.

Namármost, ha ha lad az em ber a vi tor lá zó gép pel egye ne sen, és hir te len szo -rul az ülés be, ak kor ez fel emel ke dõ lég bu bo rék. Most az a cél, hogy eb ben a bu bo -rék ban mi nél to vább ben ne kell ma rad ni te hát ne hogy át ha lad jon raj ta, s így el ve szít -

1 8

se azt. Ezt hogy le het el ér ni? úgy, hagy a vi tor lá zó gé pet kör moz gás ra kény sze rí tema már fen tebb le irt kor mány moz du la tok kal. Az tán kö vet ke zik a ke res gé lés: el kell ta -lál ni az emel ke dõ lég bu bo rék-, a ter mik kö ze pét! Mert, ha a kör re pü lés ben hoI szo ru -lok az ülés ben, hogy el hagy nám azt (ha nem len né nek a be kö tõ he ve de rek) az aztje len ti, hogy egy szer benn va gyok a ter mik ben, egy szer kinn, amit a va rio mé ter in -ga do zó le-fel ki té ré se is ki tû nõ en je lez.

Ez után már csak azt kell csi nál ni, hogy a kö rök éles sé gét csök ken te ni, vagynö vel ni kell ah hoz, hogy vég re eIérjem azt, hogy a bu bo rék ban vé gig ben ne ma rad -va sta bi lan emel ked jek, te hát a va rio mé ter fel tét le nül + ér té ket mu tas son. Ha máregyütt emel ke dek a lég bu bo rék ok kal, ak kor már az emel ke dés se bes sé ge sta bi li zá -ló dott ak kor már nem ér zem az ülés be szo ru lást, ak kor már ki zá ró lag ab ból tu dom,hogy emel ke dem, hogy a va rio mé ter egyen le tes fel fe lé emel ke dés nek meg fe le lõ ér -té ket mu tat. A ma gas ság mé rõ pe dig az emel ke dés se bes sé gé nek meg fe le lõ en egy -re ma ga sabb ér té ket mu tat.

Hát így le het vi tor láz ni: a le he tõ ség sze rin ti leg na gyobb ma gas sá got – fenn -ma ra dá si idõ tar ta mot, vagy re pü lé si tá vol sá got el ér ni.

Adó dik te hát az elõ zõ ek ben írt mon dás, hogy mi ért is az em ber re pül a vi tor -lá zó re pü lés ben? – mert meg fe le lõ idõ já rás se gít sé gé vel ki zá ró lag az em be ren mú -lik az, hogy az ál ta la ve ze tett gép pel med dig ma rad hat fenn, mi lyen ma gas sá got érel, vagy mi lyen mes sze re pül het.

Minden nek az al fá ja és óme gá ja a ki tû nõ gép ve ze té sen túl az ál lan dó ter mikke re sés és ki hasz ná lás. Per sze az ös sze ha son lí tá som a vi tor lá zó és mo to ros re pü -lés közt ki zá ró lag sport vo nat ko zá sú mert a vi tor lá zás majd nem ki zá ró lag a sport banér tel me zett, amíg a mo to ros re pü lés majd nem ki zá ró lag spor ton kí vü li vo nat ko zá sú:ren del te té se az idõ já rás tól majd nem füg get len, távolság-magasság-sebesség el éré -se, így alap ve tõ en kü lön bö zõ ek a szem pont ok. Bár a vi tor lá zás ban for dul tak elõ ka -to nai szem pont ok a II. vi lág há bo rú ban, a mo to ros re pü lés ben pe dig el sõ sor ban a lé -gi ak ro ba ti ka az az a mû re pü lés a sport vo nat ko zá sú...

Alap já ban vé ve te hát egy re pü lõ gé pen meg ta lál ha tók a mind há rom di men zi ó -ban va ló sza bad moz gás hoz szük sé ges kor mány szer ke ze tek, és alap ve tõ en eb benkü lön bö zik min den más köz le ke dé si faj tá tól: min den szá raz föl di és ví zi köz le ke dés -tõl, ame lyek már év ez re dek óta fenn áll nak, csu pán az esz kö zök vál toz tak. Ezekugyan is kép te le nek há rom di men zi ós moz gás ra (ki vé ve a ten ger alatt já ró kat), de ezektel je sen más ka te gó ri á ba tar toz nak, an nyi ra, hogy nincs ös sze ha son lí tá si alap).

A re pü lõ gép az tel je sen más... Meg va ló sult te hát az em ber õsi ál ma, az a le -he tõ ség, hogy ne ma rad junk örök re föld höz ra gad tak, szár nyal ha tunk: test ben és lé -lek ben egy aránt. És eb ben rej lik az iga zán nagy do log: mert az em ber lé lek ben min -dig is szár nyal ha tott, en nek so ha sem volt aka dá lya. De az, hogy test ben is le het sé -ges sé vált, az nagy do log: meg sza ba dul ni – ha nem is tel je sen – a föld höz rög zí tõ

1 9

vonz erõ tõl, a le ve gõ és a szár nyak se gít sé gé vel! Eb ben rej lik a re pü lés rend kí vü livon ze re je: ki tá gul az em ber elõtt a rög höz kö tött ség után a tér és az idõ... – rá adá -sul min den olyan vi szony la gos sá vá lik a le ve gõ ben, kü lö nö sen, ha nem za var a mo -tor zaj, és egyen le te sen re pü lök: nem ér zem, hogy én ha la dok, ha nem a föld vo nul elalat tam, te hát nem én moz gok, ha nem a Föld. Ez a kü lön le ges re la ti vi tás-ha tás pe -dig kü lön le nyû gö zõ.

Ezek együt te sen meg moz gat ják az em ber fan tá zi á ját és szin te kény sze rí tik ar -ra lel ki leg, hogy el len áll ha tat lan vonz erõt érez zen a re pü lés iránt. Saj nos ez mégszá mom ra kí no san so ká ig csak az el mé le ti ra jon gás ban me rül he tett ki. Mit is te het -tem hát, re pü lõ mo del lez tem ad dig, amíg ál mom meg nem va ló sul ha tott. A ma gamré szé rõl te hát af fé le elõ ta nul mány ok nak tar tot tam a mo del le zést.

Ak kor re pü lõ mo dell je ink tel je sen ha gyo má nyo san ké szül tek (táv irá nyít ha tó sá -got meg nem fej lesz tet tek ki és az ak ko ri po li ti kai vi szo nyok mi att nem is en ge dé lyez -ték). Ma radt a jó ki egyen sú lyo zá si le he tõ ség, az az a jó sik lá si szög be ál lí tá sa, ame-ly nél a mo dell szép egyen le tes se bes ség gel re pült elõ re és egye ne sen, las san aföld höz kö ze lít ve, míg nem si mán föl det ért.

Ha terv rajz után ké szí tet tünk mo dellt, kön nyû volt, mert azt ele ve az ele mi ae -ro di na mi kai el vek sze rint ter vez ték, és an nak meg fe le lõ en ké szí tet tük. Eh hez te hátmég nem volt fon tos el mé le ti tu dás. De ben nün ket az is ér de kelt, hogy me lyek a ter -ve zés alap ve tõ elõ írá sai. Nem kel lett – ha la dó fo kon – sen kit sem ösz tö nöz ni ar ra,hogy ta nul ja az el mé le tet mert min den kit ér de kelt, le kö tött – a mi nél több is me ret -szer zés és eb ben szin te egy más sal ver seng ve, jó ér te lem ben vett, is me ret ter jesz tõvi tá kat foly tat tunk.

Ha ma ro san ma gunk is vá sá rol tunk el mé le ti szak köny ve ket, né ha az sem za -vart, ha né met nyel vû volt. Így a szak ki fe je zé se ket ha mar né me tül is meg is mer tük.Be sze rez tünk né met, un. szél csa tor nák ban ki mért és ki fej lesz tett szárny pro fil alak -so ro za to kat, me lye ket kü lön bö zõ ter ve zé si el kép ze lé sek nek meg fe le lõ en kel lett ki vá -lasz ta ni (szárnyprofil= szárny füg gõ le ges ke reszt met szet ének mé ret ará nyos alak ja).Szem pont ok vol tak: a gép ren del te té se, az az sik ló gép, vagy gu mi mo to ros eset legrob ba nó mo to ros gép, an nak szárny ter he lé se (sik ló gép nél 10-15 gr/dm2, gu mi mo to -ros nál 15-20 gr/dm2, rob ba nó mo to ros nál 25 gr/dm2. Te hát ak ko ra víz szin tes ve tü le -tû, nagy sá gú szárny fe lü let kel lett, hogy a ter ve zett tel jes súly az elõ írt max. egy ség -súlyt ne ha lad ja meg. Na gyobb egy ség súly hoz un. gyor sa sá gi szárny pro filt kel lett vá -lasz ta ni, ki sebb egy ség súly hoz las súbb sik lá si se bes sé get biz to sí tó pro fil kel lett.

Vi gyáz ni kel lett a szárny víz szin tes ve tü le té nek jó ala kú ki kép zé sé re, ame lyet alég el len ál lás csök ken té se ér de ké ben kel lett ki ala kí ta ni, így igen fon tos volt, hogy aszárny alak a vé ge fe lé vé ko nyod jon, amen nyi re csak re á li san le het és nem túl ne he zenki vi te lez he tõ le gyen. Ez a meg ol dás a szárny vé ge ken ke let ke zõ un. in du kált el len ál láscsök ken té sét se gí tet te elõ ami szög le tes vé gû szár nyak nál arány lag igen nagy le het.

2 0

A mo dell törzs alak ja le he tõ ség sze rint a ha la dá si irány nak meg fe le lõ en el nyúj -tott csepp ala kú kel lett le gyen, szin tén a lég el len ál lás csök ken té sé re, mé re te it pe diga gép ren del te té se ha tá roz ta meg.

A szár nyat a törzs-hossz nak kb. el sõ har ma dá ra kel lett rög zí te ni, s a má sikkét har mad nyi hossz vé gé re a ve zér sí kok ke rül tek. A víz szin tes ve zér sík pro fil ja cél -sze rû en azo nos ala kú kel lett le gyen a szár nyé val, víz szin tes ve tü le tû fe lü le tét a szár -nyé nak leg alább 1/4-ére kel lett ter vez ni. A füg gõ le ges ve zér sík pe dig a víz szin tes fe -lü le té nek leg alább 50 %-a.

En nek pro fil ja min dig szim met ri kus és a vé gé re az egyet len moz gat ha tó kor -mány-fe lü let ke rült: az ol dal kor mány. Ez ar ra szol gált, hogy a gé pet kör re pü lés rekény sze rít se a ter mik re pü lé sé hez, rö vi den termikeléshez.

Az el sõ ki pró bá lás nál ezt min dig ki ik tat tuk, hogy a jó sik lást be sza bá lyoz has -suk, ami csak egye nes re pü lés ben le het sé ges.

A szár nya kat kü lön kel lett a törzs höz föl rög zí te ni úgy, hogy az a törzs ten gely -vo nal hoz ké pest elõ re fe lé 4°-os szö get, un. ál lás szö get biz to sít son, ami a leg jobb fel -haj tó erõ kép zõ dé sé nek elõ fel té te le. A gép leg job ban meg ter ve zett súly el osz tá sa ak -kor volt, ha a gé pet kéz be vé ve a két kéz 1-1 ujj he gyén, az egész gé pet úgy tá maszt -hat ta alá, hogy a szárny el sõ har ma dá ban az un. szárnyfõtartó alatt tá maszt va, a gépor ra az ál lás szög nek meg fe le lõ en kb. 4°-kal kis sé le fe lé áll.

Ek kor le he tett na gyon óva to san a meg fe le lõ kü lön le ges bo rí tó anyag gal be vontgé pet sik la tá si pró bá nak ki ten ni: egyik sze mély a ter ve zett sik lá si szög nek és se bes -ség nek meg fe le lõ en a gé pet a súly pont alatt tart va el dob ta, és egy má sik sze mélymin den es he tõ ség re fel ké szül ve, kb. 10 m tá vol vár ta, hogy ha baj van, el kap has sa,ne hogy ös sze tör jön a föl dön. Ez rend kí vül rit ka eset volt. Az orr tõ ke zsák já ba né hakel lett még né hány szem sö ré tet be le ten ni vagy ki ven ni. Ha több szö ri ilyen pró ba jólsi ke rült, jö he tett a kö vet ke zõ pró ba: a csörlés. Ez mint egy 100 m hos szú cu kor spár -gá val tör tént, a gép nél gyû rû vel, amit a csör lõ kam pó ba akasz tot tunk, a má sik vé génké zi fo gan tyú val. Egyi kõnk fog ta, majd el en ged te a gé pet, a má si kunk húz ta a spár -ga má sik vé gén fut va, mint a sár kány eresz tés nél, ami re a jól ki egyen sú lyo zott gép50-70 m ma gas sá gig emel ke dett.

Ilyen kor már kel lett hasz nál ni az ol dal kor mányt, amit a csör lõ kam pó vis sza-bil -le né se mû köd te tett: csörlés köz ben egye nes be ál lí tot ta erõs cér na-ös sze köt te tés ut -ján, majd ha a csör lõ sze mély meg állt, a gyû rû a kam pó ról ma gá tól le akadt, és az ol -dal kor mány má sik ol da lán egy gu mi azt ki té rí tet te a szük sé ges kö röz te tés nek meg -fe le lõ en. Ilyen ma gas ban er re azért is szük ség volt, mert a mo dell egye nes re pü lés -ben ki lo mé te rek re is el szállt vol na, kü lö nö sen, ha köz ben ter mi ket is ér.

A sa ját gé pét min den ki ma ga csõr öl te. En nek pszi chi kai és gya kor la ti oka volt,nem volt a gép re néz ve ve szély te len. Ha va la ki jól épí tet te meg a gé pét, ak kor is vi -gyáz ni kel lett. Er re szél men tes idõ já rás volt szük sé ges, még is elõ for dul hat tak rit ka

2 1

szél lö ké sek, ame lyek a gép szár nyá ra csörlés köz ben túl ter he lést ad hat tak, te hát jóér zék kel lett ah hoz, hogy egyen le tes erõ vel tör tén jen. Ha va la ki er re nem vi gyá zott,vagy a szárny be kö tés gyen ge volt, bekövekezett a ször nyû ség: a gép szár nyai ösz -sze csa pód tak, az az szak zsar gon ban „tap sol tak”, a gép ös sze tört, sok szor ja vít ha tat -la nul. Ez volt az egyik ok. A má sik – ami ta lán fon to sabb – hogy nem le he tett mástokol ni azért, ha ilyen be kö vet ke zett, ne tán; a baj „õmi at ta” tör tént.

A rep te té se ket ál ta lá ban a Ha rasz ti és Tak sony-kö zöt ti, Kál vá ria dom bon vé -gez tük: er dõ, épü let men tes ho mok domb volt, ami az ak kor már meg épült félsz éles -sé gû Du na-Ti sza csa tor na sza kasz és So rok sá ri Dunaág, ill. holt ág kö zé esett, ígyter mik ki ala ku lá sá hoz ki tû nõ volt. Min den va sár nap dél elõtt ezt csi nál tuk – ha az idõ -já rás al kal mas volt, és töb bünk nek meg fe lelt. A be fe je zés dél fe lé tör tént, amikoris arep te tést a Ma gyar ut ca ele jén a Ma gyar csár dá ban fe jez tük be 1 kor só sör el fo -gyasz tá sa mel lett, a ta pasz ta la to kat ki ér té kel ve.

Éle tem ben elõ ször ott it tam sört – amit ko ráb ban utál tam – mert „ke se rû”. Deegy for ró nap után elõ ször olyan jól esett, hogy at tól kezd ve már nem utál tam és szi -go rú mér ték kel fo gyasz tot tam.

Rep te tés kor egy al ka lom mal – ak kor már un. kö zép ha la dó vol tam, amely nekfel té te le volt, hogy épí tet tem már klas szi kus terv után stan dard tel je sít mény re pü lõ -mo dellt, a „Gigant”-ot. En nek szo mo rú sor sa lett. Vé gig szé pen, ki egyen sú lyo zot tanre pült, de éle tem leg el sõ csörlésének ál do za ta lett. Ret ten tõ en iz gul tam, a szí vemmajd ki ug rott a he lyé rõl. Va ló szí nû leg nem ér zé kel tem elég gé a hú zó erõt, de az isle he tett, hogy a két szárnyfelet nem elég gé mas szí van rög zí tet tem ös sze, és a gépcsörlés köz ben „tap solt”, ös sze tört. Sza bály sze rû en sír va fa kad tam: men nyi mun kaés izgalomteljes re mény ve szett kár ba. Ter mé sze te sen nem ad tam fel. Ja vít ha tó antört ös sze, ki ja ví tot tam, és ezen gya ko rol tam be a csörlést. Óri á si él mény volt leg elõ -ször, ami kor szép sza bá lyos kö rö ket ír va, ke vés ter mik kel a kö zel ben, 4 perc után le -szállt. Meg jött az ön bi zal mam. An nyi ra örül tem en nek, hogy nem volt elég pén zem,de meg hív tam a törzs ta go kat 1-1 kor só sör re a Ma gyar csár dá ba, de szé gyen szem -re két kor sót a La jos kel lett fi zes sen, mert ar ra már nem telt.

Törzs tag ok... De kik is vol tak a törzs tag ok? Rész ben a volt ele mi is ko lai osz -tály tár sak, a ve ze tõ ket már em lí tet tem, és más ko ráb bi ba rá tok, ös szes sé gé ben: aVerbó Sa nyi, a Kiss La jos, a Lel kes Mi si, a Szirbik Mi ki, a Svenda De zsõ, a He ge -dûs Gyur ka (a Dodó), a Hunyi Fe ri és a Luk ács test vé rek.

Egye sü le tünk to váb bi fenn ma ra dá sá nak fel té te le volt, hogy a he lyi ele mi is ko -lák fi a tal ja it is von juk be a mo del le zés be, és in dít sunk be egy kez dõ cso por tot. Szépnagy szám mal in dult, több, mint har min can je lent kez tek. Ha ma ro san még is le mor -zso ló dá sok tör tén tek, mert ki ala kul tak az „erõ vo na lak” ki is az, aki iga zán ér dek lõ déstta nú sít a re pü lés iránt, szí ve sen vesz részt a fog lal ko zá sok ban he ten te két szer, éski az, akit a szü lei vagy ta ní tó ja „kül dött”, de se ked ve, se ér zé ke nem volt.

2 2

Aki nek ked ve és ér zé ke volt, az „tör te” ma gát, hogy ta nul jon, ami nek ak kor ishasz na volt ha nem vált be lõ le ki vá ló mo del le zõ. Hasz na volt, mert tü re lem re, kéz -ügyes ség re, nem „erõ sza kolt” ta nu lás ra, ön fe gye lem re aka rat erõ re kész te tett ésezek sem mi kép pen sem vol tak ha szon ta la nok... Ké sõb bi ek ben még is so kan le mor -zso lód tak, több nyi re 2-3 lel kes tag gal bõ vül tünk, és so ká ig ma rad tak a kö zép ha la dóés ha la dó törzs tag ok.

Kez dõk vol tak, akik meg épí tet ték max. az is ko la mo del le ket, a Szel lõt, a Ci ne -gét. Kö zép ha la dók vol tak, akik meg épí tet ték a klas szi kus ter vek alap ján el sõ tel je sít -mény-re pü lõ mo dell je i ket és meg ta nul tak csõrölni.

Ha la dók vol tak, akik sa ját ter ve ik alap ján ké szí tett mo del lek kel ver se nye kenvet tek részt. Elõ ször Alsónémedi mel let ti le ge lõn volt ilyen ver seny, ahol a szom szé -dos köz sé gek mo del le zõ fi a tal jai in dul tak. A gé pe ket kö te le zõ volt úgy épí te ni, hogya szár nyuk kön nyen le ve he tõ és fel rög zít he tõ le gyen, ami el sõ sor ban a kön nyebbszál lít ha tó sá got szol gál ta, ki sebb ter je del me mi att.

Gya log men tünk oda Ha rasz ti ból és ak kor e ver se nyen még a Gigant-tal sze re pel -tem. Saj nos nem sok ered mén nyel, mert több ja ví tás mi att túl sú lyos lett, így ez a nor ma -tí va sze rin ti 4 per cet a le ve gõ ben az en ge dé lye zett há rom start alatt egy szer sem ér te el.

Nem ke se red tem el, meg épí tet tem az Esz te rág-ne vû kis sé komp li kált ala kúmo dellt, de ez zel sem ér tem el a kí vánt ered ményt, rá adá sul nem volt un. stan dard-mé ret, an nál ki sebb volt. Ne ki áll tam rög tön sa ját ter ve zé sû mo dell épí té sé hez, amirend kí vül jól si ke rült. Egy szer bal ese tem is tör tént mi at ta.

Egy va sár na pi re pül te tés re in dul tunk és én oly mér ték ben el fo gult vol tam a gé -pem re, hogy nem szed tem szét a szál lí tás hoz. Szo kás sze rint ke rék pár ral men tünkaz egye sü let tõl a Kál vá ri á ig és én egy kéz zel ve zet tem a ke rék párt óva to san a má -sik ke zem ben a gé pet tar tot tam fe jem fö le emel ve. Hi á ba fi gyel mez tet tek Sa nyi ésLa jos, hogy ez így ve szé lyes, nem vet tem fi gye lem be. Arány lag las sab ban ha lad -tunk, hogy a se bes sé günk ne ér je el a gép re pü lé si se bes sé gét. Már el hagy tuk a Ma -gyar ut cát is a kocs má val, majd kö vet ke zett a Du na-Ti sza csa tor na híd. Fel fu tot tunkrá. De ami kor le gu rul tunk ró la, kis sé túl gyor sul tam, ami nek ered mé nye lett, hogy atúl nagy se bes ség mi att a mo del le men na gyobb fel haj tó erõ ke let ke zett és ki tép tema gát a ke zem bõl. Utá na kap tam, mert na gyon fél tet tem, de két kéz zel, el en ged vea má sik kal is a ke rék pár kor má nyát... A gép önál ló sí tot ta ma gát, én pe dig „re pül tem”utá na: a ke rék pár jobb ra én ol dalt elõ re, ir gal mat lan na gyot es tem. Na gyon meg ütöt -tem ma gam, de az az öröm ezt el nyom ta, hogy a jól, ki egyen sú lyo zott gé pem az útkö ze pén si mán föl det ért. Sze ren csém re au tó sem jött ar ra, mert szét ti por ta vol na.

A rep te té sét te hát meg le he tett tar ta ni. A bal ese tem mi att és a fe szült sé gemle ve ze té sé re gé pe met 10 óra után har ma dik nak in dí tot tuk és csõrölhettem. Ki tû nõ ensi ke rült, pe dig az esé sem mi att a jobb ke zem uj jai és a csuk lóm na gyon fáj tak. Leg -alább 70 m ma gas ra si ke rült felcsõrölnöm.

2 3

Ek kor már tel je sít mény gé pek nél al kal maz ták, így én is azt, hogy a gép ele jé -re egy név vel és cím mel el lá tott cím két ra gasz tot tam fel azért, hogy ha az el re pü lõmo dellt nem tud juk kí sér ni, ak kor a be csü le tes meg ta lá ló ér te sít sen a hol lé té rõl.

Jó ter mi kes idõ ígér ke zett, így re mény ked tem ab ban, hogy a gé pem el ér va la miver seny elõ írá sok sze rin ti ered ményt, leg alább 4 perc fenn ma ra dást. Más tör tént...

Felcsõrlés után a gép ele gáns, 196 cm hos szú fesz táv val (stan dard mé ret re ter -vez tem) gyö nyö rû, ki egyen sú lyo zott kö rö zés be kez dett. A szí vem majd ki ug rott a he lyé -bõl iz gal mam ban és min den moz du la tát les tem. Gyen ge D-DNy-i szél len ge de zett így agép kö rö zés köz ben alig ész re ve he tõ en É-ÉK-i irány ba tar tott. És mint ha egy re ki seb -bed ne... Nem csak „mint ha”, tény le ge sen. El ka pott egy ter mi ket és az emel ke dõ lég bu -bo rék ban szé pen kö röz ve, ve le együtt ha ladt. Hi he tet len él mény volt: az ál ta lam ter ve -zett és épí tett, ki tû nõ en si ke rült mo dell re pült! – a szó szo ros, leg nagy sze rûbb ér tel mé -ben. Megint csak sír va fa kad tam örö möm ben, de úgy, hogy a töb bi ek ész re ne ve gyék.

Az örö möm ha ma ro san ijedt ség be vál tott, ami kor kb. 500 m ma gas ság ban apá rás le ve gõ ben szem elõl té vesz tet tük. Két ba rá tom ke rék pár ral pró bál ta kö vet ni,de a Ma gyar-ut cá nál õk is szem elõl té vesz tet ték és vis sza jöt tek. Kö vet kez tek – azöröm után – a két ség beesés be tor kol ló hos szú-hos szú órák (na pok). Föl det-ér-eegy ál ta lán egész ben? Ha igen, nem olyan he lyen-e, ahol rá sem ta lál nak, s ha ne -tán meg is ta lál ják, ér te sí te nek-e?

Cso da tör tént: szer dán kap tam egy le ve le zõ la pot, amit nem más hol ad tak fel,mint Fe ri he gyen, mert a gé pem az ot ta ni TMK gép ja ví tó elõtt ért si mán föl det. Hir te -len ma da rat le he tett vol na fo gat ni ve lem: mi cso da stíl sze rû ség! – egy re pü lõ gépcsak is re pü lõ té ren száll hat le. Ar ról is ér te sí tet tek, hogy nem kell ér te men jek, mert„tö ré keny” jel zé sû do boz ban egyi de jû leg vis sza is küld ték. Pén te ken kap tam meg,tel je sen ép ség ben. Éle tem leg gyö nyö rûbb mo del le zé si ese mé nye és ered mé nyevolt, ami re ma is büsz ke va gyok.

Ter vez tem még és épí tet tem gu mi mo to ros vi tor lá zó mo dellt is. En nek lé nye ge azvolt, hogy nem kel lett csõrölni. Ehe lyett egy arány lag nagy lég csa vart kel lett ten gel lyelaz orr tõ ké be épí te ni, bel sõ ten gely vé gén erõs kam pó val. A gép törzs má sik vé gé ben fixkam pó volt. A két kam pó kö zött meg fe le lõ gu mi pász ma fe szült de nem erõ sen, csak an -nyi ra, hogy a kam pók ról le ne es sen. In dí tás elõtt a lég csa var ké zi pör ge té sé vel – meg -fe le lõ irány ba – kel lett a gu mi pász mát erõs fe szü lé sig fel csa var ni, az zal a „gu mi mo tort”fel húz ni. Majd a „start”-jel re a lég csa var és a gép egy ide jû el en ge dé sé vel út nak in dí ta -ni, ami jó ki egyen sú lyo zás ese tén, a le he tõ leg me re de keb ben emel ke dett fel fe lé kö rö -zés köz ben. Így jó eset ben el kel lett ér je a csõrlési ma gas sá gát is ahon nan a lég csa varau to ma ti ku san sza ba don fu tó lett és a gép vi tor láz va foly tat ta ut ját. E mo del lek a na -gyobb szárny ter he lés mi att csak erõ sebb ter mik ben tud nak to vább fenn ma rad ni...

A vi tor lá zó mo del lem el re pült még egy szer úgy, hogy szem elõl té vesz tet tük,és Szigetszentmiklóson egy lu cer nás ban ért föl det. In nen is kap tam ér te sí tõ le ve let

2 4

cím mel, hogy meg ta lál ták és men jek ér te. Ke rék pár ral men tem, a szál lí tó sab lon já -val együtt. De ami kor meg lát tam, kis hí ján az „agy vér zés” kör nyé ke zett, mert a bo rí -tá sa tel je sen tönk re ment, sõt né hány bor da-ele me is tö rött volt. Meg tud tam, hogy asze gény na iv pa raszt bá csi a le vá gott és sze ké ren ha za szál lí tott lu cer na köz zé dug -ta le ne es sen, vagy el ne lop ják.

Na iv sá gá ra jel lem zõ, hogy meg kér dez te tõ lem: Ugye jól tet tem? Mit vá la szol -hat tam? Na gyo kat nyel ve kö szön get tem a „fi gyel mes sé gét”, örül tem, hogy egy ál ta -lán vis sza kap tam.

Ha mar rend be hoz tam, ki ja ví tot tam, ami re egye sü le tünk meg hí vást ka pott azOMRE ren de zé sé ben egy me gyei ver seny re Ceg léd re, a ceg lé di legelõ re. Töb benbe ne vez tünk egye sü le tünk bõl a ki irt ka te gó ri ák sze rint. Én a rend be ho zott vi tor lá zóés a gu mi mo to ros mo del lem mel ne vez tem be.

Ek kor ra át ala kí tot tuk ver seny mo dell je in ket idõ zí té ses úton kényszerleszál-litásra. Lé nye ge a bil le nõ víz szin tes ve zér sík volt ame lyet az ele jén fi xen rög zí tet tünka vé gén old ha tó an. Az idõ zí tés re sa lét rom ba már tott vas ta gabb ken der spár ga szol -gált. Ki kí sér le tez tük, ami nek ered mé nye lett, hogy 20 cm/perc se bes ség gel ég ve kb.4,5 per cig izzon ami re el éri a ve zér sík hát só ide ig le nes rög zí té sét. Azt el ége ti – vi -gyáz va, hogy a gép ne hogy sé rül jön, s ak kor egy meg fe le lõ, gép re rög zí tett vé konygu mi – a ve zér sí kot kb. 45-50°-os szög be fel bil lent ve a gé pet an nyi ra fé kez te, hogyaz nor mál sik lá si szö get tart va, erõ sen sül lyed ni kez dett, így ha mar föl det ért. Ezazért kel lett mert az arany ko szo rús tel je sít mény el éré sé hez vi tor lá zó mo dell ese tén3x4 perc re pü lé si idõt mér tek, ezen túl nem mér tek. Nem le he tett te hát a vé let len rebíz ni a mo dell földetérését.

Ezen az egyet len na gyobb ver se nyen vet tem részt. Arany fo ko za tot nem ér -tem el, csak ezüs töt, a há rom start kö zül egy 4 per cen be lü li volt, de en nek is na gyonna gyon örül tem. Sõt..– a gu mi mo to ros mo del lek nél 3x min. 1 perc re pü lé si idõ biz to -sí tot ta az arany fo ko za tot, amely bõl a két el sõ start nál majd nem 2 per cen fe lü li re pü -lé si idõt ér tem el, a har ma dik nál saj nos baj tör tént. Nem kap csolt ki a Iégcsavarnál asza ba don fu tó ra ál lí tó szer ke zet, így ak ko ra lég el len ál lást adott az ál ló lég csa var,hogy 1 per cen be lül föl det ért sõt kis sé ös sze is tört. Még is elég volt ah hoz, hogy eb -ben a ka te gó ri á ban is meg kap tam az ezüst tel je sít mény jel vényt. S a ros szul vég zõ -dött utol só start el le né re ha tár ta la nul örül tem.

Még so ká ig részt vet tem az egye sü let mun ká já ban, de már mint ok ta tó. Aki elérteaz egyesületünkben a haladó fokozatot az automatikusan oktatóvá vált. Mondanomsem kellett hogy a törzstagok mind oktatók lettek, és oktattuk a fiatal ge ne rá ci ót.

Ez után újabb dol gok kezd tek ér de kel ni. El kezd tük a rob ba nó mo tor-haj tá súmo del lek épí té sét, mert az OMRE-tól jó ered mé nye ink mi att elõ ször 2 db., ké sõbbmég 2 db. mo tort kap tunk: eb bõl 2 db. 2,5 cm3-est, és két da rab 5 cm3-est. Haj tó -anya guk etyléterrel ke vert ben zin volt fe le-fe le arány ban. Va la hogy ez en gem már

2 5

nem von zott an nyi ra, mert min dig is a leg spor to sabb, hang ta la nul sur ra nó vi tor lá zásér de kelt. A mo to ros re pül te tés ki dol go zá sá ban még is részt vet tem. Amíg az egye sü -let ak tív tag ja vol tam eb ben a ka te gó ri á ban nem ér tünk el je len tõs ered ményt. Csaka ké sõb bi ek ben ami kor már csak tisz te let be li tag ma rad tam, mert a törzs tag ság eh -hez a stá tu szom hoz mind vé gig ra gasz ko dott.

Még egy ér de kes epi zó dot rög zí te nem kell... Egye sü le tünk a köz pont ból meg -sze rez te egy ak ko ri ban „di vat ba” jö võ lök haj tá sos re pü lõ mo dell-mo tor terv raj zát. Sa nyi -nak és La jos nak mód já ban volt egy mo tor blok kot le gyár ta ni. A mo tor blokk „lel ke” az un.rez gõ sze lep volt. Ez az égés tér mö gött egy tíz lu kú alutárcsán le he tõ leg „lég zá ró an” fel -fek võ „ pen ge acél ból ké szült, csil lag alak ban, ki nyú lá sok kal úgy, hogy a ki nyú lá sok fed -jék a lyu ka kat há tul ról. E tár csát az alutárcsára rög zí tet tük kö zé pen csa var ral, ma gátaz alutárcsát pe dig a csõ ala kú elõl vas ta gabb szer ke zet be rög zí tet tük, ke reszt ben kül -sõ csa va rok kal. Min den terv sze rint ké szült, el ér ke zett a fõ pró ba ide je. Sanyiék ott ho -ni mo só kony há já ban tar tot tuk úgy, hogy a csõ ala kú szer ke ze tet sa tu ba fog tuk. Egyi -künk tar tot ta a mo tor fe lett az üzem anyag tar tályt, az égés tér hez mipolán-mûanyagcsõcsat la ko zott. Má sik nak au tó pum pá val spric cel ni kel lett hir te len a nagy nyo má sú le ve -gõt, köl ni szó ró el vét al kal maz va ami az üzem anya got spric cel te az égés tér be. Az in -dí tás hoz még vil la mos iz zó szál is kel lett, hogy az égés tér kel lõ fel me le ge dé sé ig éges -se a be fecs ken de zett üzem anya got. A pum pá lást mind ad dig in ten zí ven foly tat ni kel lett,amíg a mo tor be nem in dult, kel lõ égés tér-hõ fok el éré se kor.

Mon da nom sem kell, hogy el sõ pró bál ko zá sa ink ered mény te le nek vol tak, apum pá lás ki fá rasz tott. Ezt fõ leg én vé gez tem, ad dig, amíg... – egy szer csak ré misz -tõ, böf fe nés-sze rû, or dí tó hang!... – az egész mo só kony ha vissz han goz ta, ijed tünk -ben min dent el ej tet tünk, majd be le sü ke tül tünk. De ez csak né hány pil la na tig tar tott,majd a mo tor le állt. Ki de rült, hogy ak kor, ami kor a rend kí vü li égés hõ mi att az égés -tér tõl kezd ve az egész csõ ala kú szer ke zet vö rös iz zá sig fel he vült. A leg ter hel tebbal kat rész a rez gõ sze lep volt. An nyi ra fel he vült, hogy ki lá gyult, meg nyúlt és a szé leiszét fod ro zód tak, nem zár tak töb bé.

So kat kín lód tunk, mi re a Sanyiék szert tet tek olyan erõs hõ ál ló pen ge acél ra,amel lyel a mo tor rend kí vü li üvöl tõ han got hal lat va max. 1 per cig mû kö dött. Rá épí tet -tük egy meg fe le lõ re pü lõ mo dell re, ami elõ ször így el in dul va egy ke rí tés nek üt köz vefe jez te be a re pü lõ „múlt ját”.

Ez zel nagy já ból be is fe je zõ dött a re pü lõ mo del le zõ idõ sza kom, 16 éves ko rom -ban ös sze sen 7 évi ak tív te vé keny ség után, de meg ma rad tam örö kös tisz te let be li tag -nak. Még so ká ig tar tot tam a kap cso la tot a Lajosékkal, az egye sü let tel. Ké sõbb a Sa nyiis ki ma radt. Egye dü li tö ret len ség gel La jos tar tott ki a törzs tag ok kö zül mind má ig.

Meg tud tam, hogy ma már igen ko moly ered mé nye ket ér nek el a rob ba nó mo -to ros, rá dió-irá nyí tá sú re pü lõ mo del lek kel. Egy szer ma gam is lát tam a rep te té sü ket,ahol igen nagy gya kor lat tal a föld rõl irá nyít va, több mint 3 per cig mu tat ták be ver -

2 6

seny mo dell je i ket, gyö nyö rû re pü lõ mu tat vá nyok kal: buk fenc, bu kó for du ló mint egy100 m ma gas ság ban, s mi u tán be fe jez te, si mán a föld re irá nyí tot ták. A re pü lé si idõ -nek saj nos min dig a be épí tett üzem anyag tar tály ki ürí té se szab ta a gát ját, mert hogya pi ci mo dell mo to rok arány lag „nagy étvágyúak”.

Volt még egy igen ér de kes re pü lõ mo dell ka te gó ria, amit a tel jes ség ked vé értsem mi kép pen sem sza bad ki hagy nom. Ez az un. zárt té ri re pü lõ mo del le zés volt, ne vé -bõl adó dó an an nyi ra fi nom, lé gi e sen kön nyû, rend kí vül ér zé keny jó szá gok vol tak; hogy -ha va la ki pár mé ter rõl re pü lés köz ben rá fujt, a szá já val, meg érez te, meg bil len tet te.

A míg egy vi tor lá zó mo dell 10-15 km/ó-val re pült, ad dig ezek leg fel jebb 4-5 km/ó-val, te hát lé pés ben le he tett kö vet ni õket. Ezek nél nem ha tá roz ták meg a fe lü le ti ter he -lést, egy elv volt: mi nél kön nyebb, an nál jobb. Ál ta lá ban 2x2 mm-es fe nyõ léc bõl ké szülta bor dá za ta is, a váz szer ke ze te is. Leg jobb volt, ha a vi lág leg köny nyebb fá ját a tró pu -si ere de tû „bal sa”-fát hasz nál tuk hoz zá, ez a fe nyõ fa faj sú lyá nak har ma da, ne gye devolt. Ezt nem le he tett kész fû rész áru for má já ban kap ni, vé kony egy ré te gû furnir le mez -ként tud tuk be sze rez ni (1-2 mm vas tag), s eb bõl ke mény fa vo nal zó mel lett igen élesbics ká val ha sí tot tuk a vé kony lé ce ket kí ván ság és szük ség sze rint. A bor da ként hasz -ná la tos mé ret re sza bott lé ce ket víz be márt va, szárny pro fil alak ra hajt va, sab lon banszá rí tot tuk meg, s a szá ra dás után (1-2 nap) meg tar tot ta haj lí tott alak ját. A bor dá kat aváz szer ke zet hez ace ton ban ol dott cel lu lóz zal ra gasz tot tuk ös sze ki tá masz tás sal, vagykéz zel ös sze fog va az ele me ket, amíg az ace ton an nyi ra el nem pá rol gott az ol dat ból,hogy már kö tött a meg ma radt cel lu lóz, és el le he tett en ged ni. Ez ál ta lá ban 2-3 per cigtar tott. Cel lu lo id ol dat hoz sok cel lu lo id kel lett, amely hez ott hon ról „gya nú san" sok fog -ke fe, fé sû tûnt el – szü le ink õszin te meg döb be né sé re. .

Ha így el ké szült a pil le kön nyû váz szer ke zet, ak kor jött a még ér de ke sebb te -vé keny ség: a bo rí tó anyag és bur ko lás, szak nyel ven a „be vo nás” el ké szí té se. Ez ké -szen nem volt kap ha tó, ne künk kel lett el ké szí te ni. Eh hez arány lag hí gabb ace to noscel lu lóz ol dat kel lett. Elõ vet tünk egy tep sit, 2/3-ad rész ben fel töl töt tük lan gyos víz zel.Csi nál tunk vé kony lé cek bõl egy fa ke re tet, hogy az a tep si hez le he tõ leg a szé lé ig ér -ve le beg jen a ví zen. Ek kor an nyi híg cel lu lo id ol da tot ön töt tünk kö zé pen a víz fe lü let -re, hogy – kön nyebb lé vén mint a víz – a fe lü le tén szét fut va, ép pen be tölt se a tel jesvíz fe lü le tet. Ez így is ma radt a szá ra dá sig szé le in rá ta pad va a vé kony fa ke ret re 2, ill.2,5 mikromilliméter vas tag sá gú hár tyát ké pe zett. A hár tya 1 na pig kel lett kös sön,ami re hasz nál hat tuk.

A fel hasz ná lás úgy tör tént, hogy a víz bõl a vé kony fa ke ret se gít sé gé vel óva -to san ki emel tük és a jól be ned ve sí tett mo dell váz ra fa ke re tes tõl rá he lyez tük. A rend -kí vül vé kony cel lu lóz hár tya igen sé rü lé keny volt, ha el sza kadt, nem le he tett ja ví ta ni,újat kel lett ön te ni. Te hát óva to san rá he lyez tük a be vo nan dó fe lü let re, még óva to sab -ban rá fe szít ve, s a váz szer ke ze ten kí vül kis rá ha gyás sal éles pen gé vel kör ben le -szab tuk. A kis rá ha gyás azért kel lett, hogy kéz zel igen óva to san vis sza hajt has suk a

2 7

mo dell váz szé lei alá, s ami re a mo dell váz ned ves sé ge ki szá radt a cel lu lóz hár tya aváz szer ke zet re ta padt, te hát nem kel lett kü lön ra gasz tó szer. Ha ezt va la ki na gyonóva to san, fi gyel me sen csi nál ta, úgy ele ve fe szült a hár tya a vá zon. Le he tett köl niszó ró val után ned ve sí tés sel is fe szí te ni, az eset le ges rán co kat, de ez min dig meg -bos szul ta ma gát: még ez a rend kí vül vé kony hár tya is ké pes volt szá ra dás kor el de -for mál ni a mo dell vé kony váz szer ke ze tét, amit még ne he zebb volt ere de ti alak já ra„vis sza húz ni” sab lon ban.

Ké szí tet tünk így vi tor lá zó mo del le ket, de gu mi mo to ros mo del le ket is. A vi tor -lá zók tör zse 1 hos szan ti 5x5 mm-es léc volt, a gu mi mo to ro so ké 2 db. 5x5 mm-es. Aket tõ egy más tól 10 mm tá vol ság ra pár hu za mos el ren de zé sû volt, azért, hogy kö zöt -te el fér jen a gu mi pász ma, ami 2, vagy 4 vé kony gu mi szál ból állt. Fel hú zá sa, in dí tá -sa ha son ló volt a már le irt gu mi mo to ros mo del le ké hez. A lég csa var pon to san ugyan -úgy ké szült, mint a zárt té ri mo dell váz szer ke ze te. Egy ilyen mo dell kész sú lya nemha lad ta meg a 20-30 gr-ot (!?). Meg hí vás ra egye sü le tünk részt vett egy ilyen or szá -gos ver se nyen, amit a bu da pes ti Mû egye tem au lá já ban tar tot tak. Így éle tem ben elõ -ször jár tam ott, de nem utol já ra...

A mo del le zést több ok mi att hagy tam ab ba. Egy részt a vi tor lá zás a ter mé sze tesre pü lés hez sok kal-sok kal kö ze lebb állt, mint a mo to ros. Tu laj don kép pen ezt tük röz téka re pü lés rõl al ko tott alap el ve im, így a mo to ros mo del le zés nem kö tött elég gé le.

A má sik ok, hogy a re pü lõ mo del le zés ben el ér tem azt a szin tet, amit kü lö nö sebbál do za tok nél kül el ér het tem a mo tor nél kü li re pül te tés ben, sõt ok ta tó is let tem. A har ma -dik, ta lán leg fõbb ok, hogy kezd ték fi gyel me met más dol gok le köt ni. (Ezek per sze nemje len tet ték a gya kor la ti repülõgépvezetés irán ti olt ha tat lan vá gyam fel adá sát, csak mégvár ni kel lett rá). A fi gyel mem saj nos más (csak ké sõbb tud tam meg) ser dü lõ kor ba lé pé -sem fi zi o ló gi ai nor mál prob lé mái is egy re nyo masz tób ban kezd tek le köt ni.

Lelkes Mi si ba rá tom és szom szé dom 1948-ban egy ko ra ta va szi na pon az zala hír rel le pett meg, hogy je lent ke zett az MRSZ Ma gyar Re pü lõ Szö vet ség farkashe-gyi (Bu da örs fe let ti É-i irány ban) re pü lõ tá bo rá ba, ame lyet au gusz tus ra szer vez tek 1hó nap idõ tar tam ra, sõt fel is vet ték. Volt repülõorvosi vizs gá la ton is, és hen ceg ve kö -zöl te, il let ve mu tat ta a re pü lé si nap ló já ba be pe csé telt fõ or vo si bé lyeg zõt, hogy „RE -PÜ LÉS RE AL KAL MAS”.

Bom ba ként ha tott rám, ez a la ko ni kus köz lés, alig tud tam ocsúd ni. Csak úgyto lul tak ben nem a kér dé sek:

– Mi lyen re pü lés?

– Hát vi tor lá zó!

– Hogy hogy fel vet tek, hi szen még nem vagy 18 éves?

– Fel vesz nek ak kor is, ha még nem va gyok 18, de a 16-ot már be töl töt tem?Eh hez szü lõi en ge dély is kell?

2 8

Mi e lõtt to vább kér dez tem vol na, már ha dar ta is, hogy õ már meg kap ta a szü -lõi en ge délyt, úgy hogy nincs sem mi prob lé ma.

De igen is van! – vág tam rá én. Mi ért nem szól tál ne kem, hogy együtt me het -tünk vol na? Ez egy iga zi ba rát tól iga zan el vár ha tó lett vol na, hi szen tud tad jól, hogymen nyi re ra jon gok én is a repülésért!...

Ép pen ezért szó lok most – vág ta rá. Sür gõ sen je lent kezz Te is, menj re pü lõor vo si vizs gá lat ra, s ha ered mé nyes, kül de nek egy pa pírt, hogy fel vet tek, s azt kellmajd a szü le id del alá írat ni! Jaj de jó, hur rá! – ha ilyen egy sze rû: tu risz ti kai szép ségide, vagy oda, vég re me he tek re pül ni...

Meg akar tam lep ni szü le i met, kö zöl ni akar tam ve lük az öröm hírt (ha min densi ke rült) hogy vég re elérkezett!... El ér ke zett a vár va várt: s rá adá sul vi tor láz ni, mint -hogy min dig is er re vágy tam iga zán. Már elõ re el kép zel tem a meg le pe té sü ket, ami -kor köz löm ve lük a jó hírt, fel vé te li pa pír be mu ta tá sá val együtt.

Hát si ke rült a meg le pe tés: „túl zot tan” jól. He te kig gyûj töt tem a pénzt – mert ak -kor már el fo gyott a bar lang ve ze tés bõl adó dó pén zem, ill. ez zel nem szá mol tam, ésnem akar tam di rekt er re pénzt kér ni tõ lük, mert ak kor hol a meg le pe tés?

Vég re ös sze gyûlt a 10,-Ft, be men tem a Farkashegyi (MRSZ) Egye sü let Szék há -zá ba, kap tam reporvosi be uta lót, el men tem, s igen nagy iz ga lom mal jár tam vé gig az ös -szes vizs gá la ti osz tályt: sze mé szet, orr-fül-gége vizs gá la tok, se bé szet, ideg gyógy ászat,kü lön fé le egyen súly vizs gá la tok. Az egyik leg iz gal ma sabb volt a sze mé szet, mert ez a leg -fon to sabb a re pü lõ gép ve ze tés hez, na gyon meg szõ röz tek. Kü lö nö sen ér de kes volt aszín ér zék vizs gá lat, amely hez egy táb lák kal te li köny vet mu tat tak. Gyors la poz ga tás köz -ben egy pil lan tás sal kel lett meg mon da ni, hogy az ap ró kö rök szín ár nya la ti el té rés hal ma -za i ban mi lyen áb rá kat tu dok fel fe dez ni? Több nyi re egy-egy szám vagy be tû volt ki ve he -tõ. Té vesz te ni nem le he tett. Szõ röz ték a szem ref le xe ket. A fü lé szet nél a tá vo li – a szo bamá sik ol da lá tól hall ha tó sú gást – meg kel lett ér te ni. Orr vizs gá lat nál vagy tíz fé le sza got kel -lett meg kü lön böz tet ni, Ket tõt le he tett té ved ni, a ben zin nél, pet ró le um nál sem mi kép pensem. Leg iz gal ma sabb volt az egyen sú lyi vizs gá lat: be csu kott szem mel pad ló ra fes tett fe -hér egye nes vo na lon kel lett fél re lé pés nél kül 5 m hos szon vé gig sé tál ni. Nomeg a for gó -szék! Ahe lyett, hogy fél tem vol na tõ le, ki mon dot tan él vez tem: nagy kör ka ri má jú fo tel a ka -ri má já ra kö nyö köl ve, ke ze ket le fek tet ve, majd rá ha jol va a kör ka ri má nál fog va meg for gat -tak, mert hogy a fo tel egy köz pon ti csap ágyon fo rog ha tott. 5-6 kör jobb ra, 5-6 kör bal ra, s1-2 mp múl va uta sí tás: fel! Ha fel egye ne se dés után va la ki el dõlt, nem vált be. Az ál ta lá -nos ref lex-vizs gá la tot is na gyon meg szûr ték az ideg gyógy ásza ton. Amíg végre!...

Fél nap iz gal mak kal tel ve: be vá lok-e vagy sem? Tü rel met len vá ra ko zás ésvizs gá la tok után vég re Bí ró fõ or vos úr ki mond ta a szen ten ci át: „RE PÜ LÉS RE AL -KAL MAS”!

No sza ro han tam vis sza a klub ba – örö möm ben ma da rat Iehetett vol na fo gat -ni ve lem. Oké, rend ben van – gra tu lált hoz zá Quint Já nos fõ ok ta tó a farkashegyi vi -tor lá zó re pü lõ tér pa rancs no ka. Hoz zá tet te, hogy pár na pon be lül kül dik ki a „Behivó”-t. Ez a szó hir te len hi deg zu hany ként ha tott, lo hasz tot ta ed di gi örö möm, mert va la ho -gyan nem hang zott szim pa ti ku san, s kis sé két sé gek közt ha za men tem.

Tény leg meg jött a „Be hí vó pa rancs” két na pon be lül. De mi a fe né nek ad tákne ki ezt a vészt jós ló an ko mor cí met? Én vet tem át dél után a pos tás tól és es te vi -szo lyog va ad tam oda apám nak, hogy ír ja alá.

2 9

So ká ig néz te, ne kem leg alább is kí no san so ká ig tar tott, és a vi szoly gá som fé -le lem be vál tott: itt va la mi baj lesz! – érez tem. Egy szer csak apám ki rob ban va kö zöl -te, hogy ezt so ha sem fog ja alá ír ni. Az alá írá sos vo nal alatt zá ró jel ben volt, mi sze -rint: bal eset, vagy ha lál eset be kö vet ke zé se ese tén sem mi fé le kö ve tel ményt nem tá -maszt a Szö vet ség gel szem ben. Hogy Õ alá ír ja az én ha lá los íté le te met, azt so ha!És már ki a bál va hang zot tak utol só sza vai... és ös sze tép te a be hí vó pa ran csot.

Nem szé gyel lem, sír va fa kad tam. Leg alább 1-2 évig még vár nom kell! Hátilyen szo mo rú vé ge lett az el sõ pró bál ko zá som nak, re pü lés ügy ben.

Nagy ne he zen el jött az érett sé gi vizs ga ide je, majd túl ju tot tam ezen is. Már azegye tem évei kö vet kez tek. Nem csak re pül ni akar tam, ha nem re pü lõ gé pe ket ter vez -ni is.

Vé gül is az el sõ a leg fõbb óha jom a re pü lés be kö vet ke zett, a má so dik azon -ban so ha sem (ezt az óta is bá nom, de a saj ná la tos kö rül mé nyek „ered mé nyez ték” eztaz ered mény te len sé get).

I I I . R é s z

Repülõ éveim

Az érett sé gi vel új gon dok so ro za ta je lent ke zett. Ki töl töt tem ugyan a pá lya vá -lasz tá si je lent ke zé si nyom tat ványt osz tály tár sa im mal együtt, de úgy lát szott, nemsok ered mén nyel. So kan a Bu da pes ti Mû egye tem re je lent kez tünk, ide csak ke ve senkap tak vis sza ér te sí tést. Én mind két le he tõ ség re, el sõ sor ban a Bu da pes ti Mû egye -tem Gé pész ka rá ra je lent kez tem, a vis sza jel zés még is ké sett...

Au gusz tus vé gén jár tunk, ami kor Nick-kel – gim ná zi u mi osz tály tár sam mal ésba rá tom mal – fel ke res tük dr. Nyárádi osz tály fõ nö kün ket, aki nem rég nõ sült – ál lí tó -lag jól is vá lasz tott, hogy most mi té võk le gyünk, mert hogy Nick is ide pá lyá zott.

Meg vi gasz talt ben nün ket az zal a Ver pe lé ti úti la ká sá ban, hogy le gyünk ki tar -tó ak, is mé tel jük meg igé nyün ket az Ok ta tá si Mi nisz té ri um ban, cé lunk ér de ké ben.Meg is tet tük két sze re sen és ered mé nye lett, hogy mind ket tõn ket fel vet tek a kért Mû -egye te mi kar ra, en gem a gé pész kar ra.

Örö möm re jel lem zõ, hogy most már óha tat lan vá gyát érez tem a re pü lés be tel -je sü lé sé re, gya kor lat ban és el mé let ben egy aránt. Et tõl kezd ve ez a cé lom éle tem ha -tá ro zó já vá vált. Még so ká ig jár tam apám jó vol tá ból a jó vá té tel ser tés szál lít mány kis -éré sek re, a Szov jet uni ó ba, pó tol va és se gít ve ez ál tal is a ta nít ta tá so mat, de ezeknem za var tak a ké sõb bi le he tõ sé ge im ala ku lá sá ban.

Vé gül is fel vet tek a Mû egye te mi Gé pész kar ra, ahol fo ko zott len dü let tel lát tamne ki ta nu lá som hoz. Az el sõ fél év igen kön nyû volt, mert lé nye gi leg a gim ná zi u mi tan -

3 0

anyag re ál ré szé nek tan anya gán ala pult, kü lö nös igén nyel a szak érett sé gi sek nemelég sé ges fel ké szü lé sé re. Ezen mi re ál is ko lá sok kön nyen túl tet tük ma gun kat.

A ta ní tá si fel té te lek azon ban ro ha mo san igé nye seb bek let tek, ami kor is „ké -nyel münk” vis szá já ra for dult. Hir te len nyo masz tó két sé ge ink tá mad tak hogy ez még -sem olyan di a dal me net, mint aho gyan, ezt el sõ re kép zel tük. A kez de ti eny he ség át -csa pott az egye te mi szin tû el vá rás ba, és eb be csak is a re ál is ko lai tan kép zé sünk volta meg fe le lõ szin tû tám pont, se gít ség.

Sor ra hal lot tuk, hogy a szak érett sé gi sek lét szá ma év fo lya munk nál az el sõsze mesz ter után majd nem fe lé re csök kent. Mi re el ér tük az el sõ egye te mi év vé gét,a har ma dik sze mesz ter re már ke ve sebb, mint a fe lé re csök kent az év fo lyam-lét -szám. Ne kem vé gig a re pü lés tech ni kai ér dek lõ dé sem kö töt te le a fan tá zi á mat, és ér -dek lõ dé si kö rö met. És ek kor kö vet ke zett be egy igen ér de kes mo men tum, ami vé gülis alap ve tõ en se gí tett eb ben...

Az egész el sõ éves egye te mi év fo lya mot az ak ko ri ban kö te le zõ vé vált ka to naiok ta tás ke re té be von ták be. Ki je len tet ték, hogy az egész gé pész egye te mi év fo lya -mot – nõi hall ga tók kal együtt – a „moz gó ko por só nak” ti tu lált pán cé los év fo lyam baso rol ták. Kis sé el ke se red tünk, mert a moz gó ko por só fel fo gá sunk ál ta lá nos volt, saj -nos egyet ér tet tünk ve le.

Ilyen kö rül mé nyek kö zött sej lett fel egy le he tõ ség, hogy aki haj lan dó, az meg -me ne kül het a moz gó ko por só ti tu lus alól, mert be ne vez het a Mû egye te mi Sport re pü -lõ Egye sü let be, ahol a moz gó ko por só ból át vált hat a tel jes önál ló sá gú re pü lõ gép-ve -ze tés be, és ki zá ró lag min den azon mú lik, hogy az il le tõ pi ló ta mi lyen tudású!.... Ez ale he tõ ség kü lö nö sen ke cseg te tett egy faj ta spe ci á lis le he tõ ség gel, ahol az em be renmú lik az el ér he tõ eredmény!, és sem mi kép pen sem a vé let le nen.

Ez a le he tõ ség en gem te li be ta lált. Mert ha ös sze köt he tõ a hasz nos a kel le -mes sel, ak kor min den kép pen az utób bit kell vá las szam... Hor váth Já nos ké sõb bi re -pü lõ egye sü le ti ba rá tom volt e kam pány szer ve zõ je, aki ko mo lyan han goz tat ta, va ló -ban itt vá lasz tá si le he tõ ség van. Ezt olyan, meg gyõ zõ dés sel han goz tat ta, hogy el ishit tük.

Azon nal át nyer gel tem er re a le he tõ ség re, ami vé gül is éle tem to váb bi meg ha -tá ro zó já vá vált. Én min den eset re ko mo lyan vet tem ezt a le he tõ sé get, ami rõl jó val ké -sõbb de rült ki, hogy az MRSZ egy faj ta ak ko ri kam pány ak ci ó já hoz tar to zott. Ami kor -ra ez nyil ván va ló vá vált, már ré gen az MRSZ re pü lõ nö ven dé ke let tem, s ami rõl sok -kal ké sõbb tá jé koz tat tam szü le i met, hogy „ez van”, re pü lök. Azt hit tem, hogy: ez zelmen te sü lök a „moz gó ko por só” ve szé lyé tõl és tu laj don kép pen, a sport re pü lés le he -tõ sé gét vá lasz tot tam. Ed dig a hely ze tig: „A” vizs gás let tem, te hát jócs kán be szá mí -tott éle tem ala ku lá sá ba.

A repülés!... Vég re el ér ke zett... És úgy érez tem, a szü le i met sem vág tam át,mert jó hi sze mû en men tem be le egy olyan le he tõ ség be, ami rõl a kez de tén nem is

3 1

tud tam, hogy csak egy sport po li ti kai kam pány ról van szó. Cso dá la tos volt. Az a kez -det, ahol „õs apá ink mód sze re i vel” ta ní tot tak ben nün ket a vi tor lá zó re pü lõ gép ve ze -té sé re. Hol is kezd jem?

Ta lán ott, hogy elõ ször is – a leg ele mibb el mé le ti tu dás meg szer zé se után –be ül het tünk az ak ko ri is ko la gép, a „Vö csök” ülé sé be, amit szél lel szem be ál lí tot tak,azért, hogy pró bál juk a csú szó tal pán ál ló gé pet víz szin te sen tar ta ni. Óri á si örömvolt, ami kor ez már si ke rült, és szár nya ink már tud tak víz szin tes ben áll ni.

Jött a kö vet ke zõ fo ko zat: egyik, a leg ér de ke sebb, mert a gé pet le rög zí tet tékegy kü lön le ges mód szer rel a föld höz, majd egy két ágú gu mi kö tél lel meg fe szí tet tékúgy, mint a csúz lit. A gu mi kö tél két vé gén 3-3 em ber állt, a „V” ala kú gu mi kö te let amá sik vé gén a csör lõ kam pó ba akaszt va, majd az ok ta tó ve zény sza vai kö vet kez tek.Mi u tán a gé pét há tul rög zí tet ték egy el més kön nyen fel old ha tó kam pós szer ke zet tel,a pi ló ta be kö té se után el hang zott az el sõ ve zény szó: „KÉ SZEN?” (a pi ló ta rend ben,be köt ve, az ide ig le nes le kö tés is rend ben, és a ki ol dó ja is ké szen, a gu mi kö te lek vé -gén a ki hú zók is ké szen lét ben).

Mi u tán együt te sen hang zott el a KÉ SZEN vá lasz, jött a kö vet ke zõ uta sí tás „KI -HÚZ NI”, „FUT NI”, s a vé gén „EI”!. KI HÚZ NI a kö te lek vé gén lé võk nek szólt, a FUT -NI meg fe szü lés után ugyan csak ne kik, de az EL a le rög zí tés nél ál ló nak szólt, hogyránt sa meg a ki ol dó zsi nórt, mi ál tal a gép önál ló éle tet kez dett... Ele in te sik lott elõ re50-60 m-t a föl dön csúsz va, mert az ok ta tó a ma gas sá gi kor mányt úgy ál lí tot ta be...A ta lál ko zás min dig a Ko lo si té ren az Új la ki temp lom mel lett volt, ahol az „õs ko ri”Packard Cabriolet várt és vitt fel ben nün ket a Hármashatárhegy csú csá ra, s ahol are pü lõ ott ho non kí vül két han gár ban tá rol ták a gé pe ket. Több nyi re úgy, hogy azokszár nya it egy be fûz ve ke resz tez ték egy mást szi go rú rend ben, így akár 20 gép is el -fér he tett ben nük ös sze sze rel ve. A be ra ko dás min dig fon tos sá gi sor rend ben- tör tént,elöl a tel je sít mény gé pek, s há tul a gya kor ló, ill. is ko la gé pek.

Itt is mer ked tem meg a vi tor lá zó re pü lés kü lön le ges vál fa já val, az un. „lej tõ re -pü lés sel”. En nek lé nye ge az volt, hogy ha egy hegy vo nu lat ra mi nél me rõ le ge seb benfujt a víz szin tes szél, ak kor az kény te len volt a hegy vo nu lat emel ke dõ irá nyát kö vet -ni. S ek kor ugyan az tör tént, ami a termikelésnél, az az, ha a hegy ol da lon emel ke dõszél füg gõ le ges kom po nen se el ér te, vagy meg ha lad ta, a gép sül lye dõ se bes sé gét,ak kor az tar tot ta a ma gas sá gát, sõt emel ked he tett is.

Eb ben te hát az volt a lé nyeg, hogy le he tõ leg min dig ab ban a zó ná ban kel letta vi tor lá zó gép pel ma rad ni, ahol a lej tõ szél ben nem sül lyedt, sõt emel ke dett. Ez az -zal járt, hogy meg fe le lõ hegy ol dal ban oda-vis sza ál lan dó 8-aso kat kel lett re pül ni,hogy a gép meg ma rad has son az eme lõ zó ná ban.

Tud ni kel lett a for du ló pont ok he lyét, és örö kös fi gye lem mel kel lett len ni a „lé giKRESZ”-re, ami biz to sí tot ta a bal eset men tes lej tõ re pü lé si lé gi köz le ke dést. Sok szor10-15 gép re pült így a leg na gyobb rend ben, kis szint kü lönb ség gel alig 1-2 km hosz -

3 2

3 3

„Cimbora” kétüléses iskola vitorlázógép a HHH-n

Egy „gavallér start” „eredménye” a HHH-n

3 4

Csõrlõkötél visszahúzás kézzel: „Eejuhnyem”

„A” vizsga-start elõtt

3 5

„A Vöcsköm a csordáskúti árokban.”

A Ganz-Mávag klub KOMÁ-ja a cigánykerék után HHH-n

3 6

A „Vaskapu”-i „A” domb a csordáskúti árok felõl

A „Futár” start elõtt

3 7

A „Kránich” felcipelése a HHH kilövõ állására

Lefelé a „Nagy Indiánon” HHH

3 8

Csörlõkötél fonása a HHH-n

Kötélszakadás után Gras Vikivel a Komából

3 9

„... és a Kánya vezetõülésében” (biai földek)

Vöcsökkel a szekrényes felett a repülõ otthonnal

4 0

Micsoda „élvezet” lejárt mûszaki után Farkashegyen

A Fergeteg vezetõülései (Farkashegy)

szon. Ez nagy köz le ke dé si fi gyel met és kon cent rá lást igé nyelt, és bi zony en nek fi -gyel men kí vül ha gyá sá val for dul tak elõ sú lyos bal ese tek...

Gya kor la ti lag a hegy lej tõ ol da lá ban, meg fe le lõ szél erõs ség és szél irány mel -lett az un. 8-aso kat re pül ni, örök ké fi gyel ni ar ra, ne hogy a má sik gép ut ját sza bály el -le ne sen za var juk, ke resz tez zük. So ha sem volt sza bad „jobbra-hajts”-ot meg szeg ni,leg ke vés bé a jobb ra tar tó gé pet elõz ni a lej tõ irá nyá ba be fe lé, ha szem be jö võ gépvolt. Ez csak is bal eset hez ve ze tett, ezért e sza bá lyo kat, – a le til tás ve szé lye mi att,el sõ sor ban – min den ki be tar tot ta.

Saj nos még is for dult elõ – nagy rit kán – ilyen köz le ke dé si rend sza bály meg sze -gé se mi at ti bal eset. Ez kü lö nö sen ak kor vá lik ve szé lyes sé, ha a lej tõ szél erõs sé ge csök -ken, és a fenn ma ra dó gé pek ala cso nyan, a hegy lej tõ kö ze lé be zsú fo lód nak és csak isaz ma rad hat to vább fenn, aki a leg erõ sza ko sabb, az az szak zsar gon ban: min den kit „le -túr”, a lej tõ rõl. Ilyen kor min den ilyen nek szá mol nia kel lett a le til tás sal, az az a re pü lés tõlva ló el til tás sal úgy, hogy a re pü lõ üzem na pon részt kel lett ven nie, de nem re pül he tett.Ha le til tás kor el ma radt az üzem nap ról, a le til tás au to ma ti ku san to ló dott. Ez volt a leg sú -lyo sabb bün te tés egy re pü lõ szá má ra, mert sem mi fé le pénz bün te tés nem ért, fel az zal,mint ha va la ki nem re pül het. A fe gye lem te hát ön sza bá lyo zó ha tá sú volt.

5-7 csu szás után – ha a jól si ke rült – az az a gép sem mi lyen fals irány ban semtért el, szak zsar gon ban nem „rád li zott be”, nyíl egye ne sen víz szin tes szár nyak kalcsú szott vé gig, kö vet kez he tett az el sõ „ug rás”. Az az a ki sebb, max. 1/2 m-nyi ma -gas sá gú föld el ha gyás, ahol még min dig nem volt szük ség a ma gas sá gi kor mányhasz ná la tá ra. Az ok ta tó csak kis sé na gyobb in dí tá si se bes sé get tett le he tõ vé, és ama gas sá gi kor mányt ke vés bé nyo mott hely zet ben ál lít tat ta be. Így is 5-7 start, s haez is sza bá lyos volt, az az a gép zsi nór egye ne sen ha ladt fél mé ter ma gas ság ban, ésígy ért föl det, „berádlizás” nél kül, ak kor kö vet kez he tett az ala csony sik lás.

Eh hez még na gyobb in dí tá si se bes ség kel lett és a ma gas sá gi kor mányt máralap hely zet be kel lett be ál lí tat ni. Most már te hát nem volt elég az egye nes irá nyú ha -la dás, már kel lett hasz nál ni a ma gas sá gi kor mányt – is úgy hogy in du lás kor a gépne „ugor jon” hir te len ma gas ba, és földetéréskor úgy, hogy a gép si mán a föld höz si -mul jon, a ma gas sá gi kor mány alig érez he tõ eny he meg hú zá sá val.

Ne kem rend kí vül iz gal mas volt és saj nos min den kon cent rá lá som el le né re aföldetérés sok szor nem a leg job ban si ke rült. Vagy ko rán le beg tet tem, és a gép csú -nyán a föld re hup pant, vagy ké sõn és ak kor csú nyán el pat tant a föld tõl és egy „fel -szál lás ból” 2-3 „le szál lást” csi nál tam. Rend kí vül szé gyell tem ma gam, ho lott re pü lé sivé nám mal saj nos tö ké le tes el len tét ben állt. Meg fo gad tam a ta ná csot sö tét WC-bena „link trainer” gya kor lást, sep rõ nyél lel a ke zem ben, be le él tem ma gam a re pü lé sihely zet be, és be le él tem ma gam a kor mány nem és sze rû, ha nem ref lex sze rû hasz -ná la tá ba. Ez se gí tett, to váb bi start ja im már ki fo gás ta la nok vol tak, így 3-5 start tal ké -sõbb már re mény ked het tem az „A” vizs ga le he tõ sé gé ben.

4 1

Saj nos a kez dõk re pül te té se túl zot tan az idõ já rás tól füg gött, lé nye gé ben szél -csen des idõ ben, fõ leg a re pü lõ üzem nap kez de tén. Ha már a leg ki sebb szél moz gásis volt, kö vet kez tek a kö zép ha la dók és ha la dók. Lesz-e szél lej tõ vi tor lá zás hoz, vagytermik?... Hány ered mény te len na punk volt kez dõk nek, mert már reg gel is úgy len -ge de zett a szél, hogy nö ven dék re pü lés re al kal mat lan volt. Így – ele in te – azon imád -koz tunk, hogy leg alább reg gel ne le gyen szél!

A ké sõb bi ek ben a Pakard vég leg le rob bant, hi szen már agyon-nyú zott volt.Be ik tat tak pót lá sul egy hon véd sé gi Cse pel dí zelt, s egy da ra big ez zel ju tot tunk fel ahegy re. En nek volt egy kü lön ro man ti ká ja: több nyi re sö tét ben, ha za fe lé éne kel tükhar sog va: „Jaj de ma gas, jaj de ma gas ez a ven dég fo ga dó...” Ezt min dig úgy idõ zí -tet tük, hogy a nó ta vé ge – a „...düljön ös sze ez a ven dég fo ga dó!” – ép pen a Fe nyõ -gyön gyé nél tel jes hang erõ vel han goz zék. A tu laj min dig vet te a la pot: szin te márvárt, és az ök lét ráz ta fe lénk, per sze nem ko mo lyan. Ez után reg gel a HHH(Hármashatárhegy) csú csán volt reg gel 6 óra kor az el iga zí tás: aki 1/2 órát ké sett az -nap ról letiltva!... Én Ha rasz ti ról kü lö nö sen ci kiz tem ezt a fel érést mert a Vörösvári ésBé csi u. sar ká tól kel lett sok szor fel ro han ni a Far kas to rok völgy be hogy 6 órá ra acsúcs ra ér hes sünk. Csak is úgy ér het tem fel Ha rasz ti ról, ha a leg el sõ 3.30 órás „szol -gá la ti vo nat tal” in du lok. Eh hez sok kal ko ráb ban kel lett csö rög jön a vek ker óra mintmás hét köz nap okon.

Szü le im már meg tud ták a va ló sá got, már az „A” vizs ga fe lé tar tot tam, hogy énjó hi sze mû ke gyes csa lás sal vi tor lá zok és Anyám ele in te úgy pró bált vis sza tar ta ni,hogy át ál lí tot ta az órát. Nagy já ból még is elég idõ ben éb red tem és ki sebb-na gyobbro ha nás sal el ér tem a szol gá la ti vo na tot. Et tõl új fent meg ijedt Anyám: új ve szély le he -tõ ség, s in kább hagy ta a vek ker óra ál ta lam tör té nõ be ál lí tá sát: ez zel már to vább nemci ki zett...

Mint kez dõ, igen las san ha lad tam, kü lö nö sen mert csak egy hé ten egy szer,va sár nap nyílt le he tõ sé gem a gya kor lás ra, ak kor is az idõ já rás függ vé nyé ben. 1950ta va szi kez dés sel, csak 51 õszén ju tot tam el az „A” vizs gá ig, amit a szél irány nakmeg fe le lõ en a Vörösvári domb ról vé gez tem el. Ez a HHH rep tér al só ré szé nek a kö -ze pén volt. Start K-i irány ba a Kõ hegy és Va das kert ki szö gel lé se fe lé... Igen nagyszám volt, mert a kb. 1 m ma gas, né hány má sod per ces sik lá so kat hir te len 40-50 mma gas ból in du ló sik lás vál tot ta fel, ami el mé le ti leg is, gya kor la ti lag is hir te len mi nõ -sé gi és va ló sá gos vál tást ho zott. Star tom min den te kin tet ben ki vá ló an si ke rült, ki tû -nõ zsi nór sze rû egye nes sik lás sal és si ma földetéréssel úgy, hogy 1200 m-nyi tá vol -ság ból vég te len öröm mel ha tott klub tár sa im har sány kö zös or dí tá sa, hogy: „A”, az azered mé nyes „A"-vizsgát tet tem.

Majd jött a ri tu á lis „el feneke lés” az öre gebb re pü lõk ré szé rõl az el fe ne ke lés,ami kor is min den ma ga sabb ran gú egy ha tal ma sat csap ha tott kéz zel a fe ne kem re.Én min den ha tá ron túl még is örül tem hogy túl ju tot tam a leg el sõ ér té kel he tõ-fo kon, és

4 2

büsz kén vi sel he tem az „A”-vizsgajelvényt: sö tét kék me zõ ben ke rek ala pon egy fe hérsi rály alak...

Ez után kö vet kez tek a még ne he zebb idõ szak ok. Mert egye ne sen ha lad ni mártud tam de kö vet kez tek az A-domb ról a 45°-os ket tõs el haj lá sok. 1 jobb ra, 1 bal ra éscél irány ban a földetérés. Hát bi zony er re mint ha min den ös sze es kü dött vol na el le nem.Sem mi sem akart si ke rül ni, mert egy sze rû en nem tud tam ér zé kel ni a há rom kor mányt:a szár nyon a csû rõ-, az ol dal- és a ma gas sá gi kor má nyok har mo ni kus össze han golthasz ná la tát. Pe dig amint már sok kal ko ráb ban a re pü lõ mo del le zés nél ír tam, ezek a re -pü lõ gép irány vál toz ta tá sá nak ele mi fel tét elei. Min den fe lé kó vály gott a gép, csak nemar ra, és úgy ahogy kel lett vol na. S mind eze ket ki zá ró lag egye dül, pi ló ta nél kül és leg -fõ kép pen ez ad ta meg ak ko ri ban a vi tor lá zó ve ze tés tech ni ka alap ve tõ ro man ti ká ját,mert szin te utol sók ként ele ve egye dül re pü lés sel ta nul tuk meg a ve ze tést.

Megint csak a sö tét WC-ben a sep rõ nyél hez és a sötétbeni be le élés hez kel -lett fo lya mod jak, s ahol csak lép csõ for du ló kat ta lál tam, szin tén be le él tem ma gam afor du ló zás is mér ve i be, s mi u tán már szin te ref lex sze rû vé vált, gya ko rol hat tam a lev-egõbeni-fordulókat, im már a 90°-osa kat, egyet jobb ra, majd egyet bal ra.

Ez megint csak hasz nált, mert a for du ló kat az A-domb ról olyan jól csi nál tam,hogy az elõ irt A vizs ga utá ni 28. start ra ki mond ta Hor váth Já nos ok ta tóm a szen ten -ci át: me he tek B vizs gá ra! Et tõl kis sé „meg szé dül tem”, mert a B vizs ga elõ írt 5 start -ját a HHH te te jé rõl kel lett vég re haj ta ni, ahol az ed di gi max. 40-50 m ma gas ság he -lyett, az em ber elõtt hir te len ki tá rul ko zott a vi lág, mert 250 m ma gas ság ból kel lettegye dül bi zo nyí ta ni. Nem fél tem tõ le, sõt re pes ve vár tam az al kal mat...

A csúcs ról alap ve tõ en két fõ irány ba le he tett star tol ni: egyik DNY-i, a má sikÉNY-i irány ba, ill. a csúcs má sik ol da lán ÉK-i irány ba. Bor zal ma san ös sze tar tó fi zi -kai mun kát igé nyelt min den ki tõl a Vö csök fel ci pe lé se az A-domb ra, de kel lõ lel ke se -dés sel ezek több nyi re si ke rül tek úgy, hogy 1-1 üzem na pon 2-2 start ra is sor ke rül he -tett mind nyá junk szá má ra. Ez sok szor 25-30 fel ci pe lés sel járt, s mi u tán sok szor ame re dek ré szen ko csi nél kül hár man ci pel tük a Vöcs köt (110 kg) 1-1 a szár nya alatt,egy a ve zér sí kok alatt, el kép zel he tõ a na pi „sport tel je sít mé nyünk!”. So ro za to san –most már el csé pelt nek is han goz hat – es tén ként, va sár nap, va cso ra és für dés nél -kül es tem ágy ba, holt fá rad tan a szó leg szo ro sabb ér tel mé ben...

Csak is ab ban re mény ked tem, hogy lesz ez még szebb is, jobb is! Las san,rend kí vül las san kö ze lí tett ez a re mény be li le he tõ ség... Vég re be kö vet ke zett az el sõ:re pü lõ ba rá ta im mal fel tol tuk a Vas ka pui „A”-dombtól pi ci szál lí tó ko csin egy; Vöcs köta HHH csú csá ra 1200 m hos szon ál lan dó emel ke dés sel, szint kü lönb ség 240-250 m,s gyen ge DNY-i szél len ge de zett...

A csú cson be ül tem a ve ze tõ ülés be és elõt tem a be lát ha tat lan mély ség: mertegy hegy csúcs ról le néz ve nem ugyan az, mint ha be le gon do lok ab ba, hogy hir te len ki -fut aló lam a ta laj s alat tam az ak kor még be lát ha tat lan mély ség. És csak -

4 3

, csak is ma gam ra va gyok utal va, át tu dom-e hi dal ni a hir te len óri á si nak tû nõ szint kü -lönb sé get, a gép har mo ni kus kor mány moz du la tok kal tör té nõ irány vál toz ta tá sá val... –mert az is óri á si kü lönb ség volt, hogy 1-1,5 m ma gas sik lá sok után hir te len A-domb -ra ke rül ve 40-50 m ma gas ra ke rül tem, de sok kal, sok kal na gyobb do log volt 40-50 mma gas ról át me net nél kül 250 m ma gas ba ke rül ni...

Még sem fél tem egy pil la nat ra sem, és csak is a vég cél: hogy egy szer pi ló ta le -he tek, le be gett a sze mem elõtt és ha lált meg ve tõ bá tor ság gal ül tem a ve ze tõ ülés -be, elõ írás-sze rû en he ve de rek kel be köt ve ma gam. Sok kó sza hír jár ta, hogy öreg„csúz li gu mi” pász má val tör tént már olyan bal eset, hogy az in dí tó ok ta tó rossz erõ fel -mé ré se mi att a gu mi pász ma túl fe szí té se kor el sza kadt, szét ron csol ta a pi ló ta ar cát, smég a gép is el in dult a biz tos ka taszt ró fá ba.

Csak egy szem vil la nás nyi tar tam ra fu tott át az agya mon ez az es he tõ ség,mert a start ra min den ké szen állt: he ve de rek be köt ve, a gép rög zí tõ kam pó ja be köt -ve, mö göt te a kézikioldó sze mél lyel, a V alak ban szét hú zott gu mi kö te lek fe sze sek,vé ge i ket a ki hú zó le gény ség gel – az ed dig 3-3 he lyett, most 5-5 vár va az ok ta tói pa -ran csot.

Fel vil lant ben nem a start láz ér zé se, amit köz na pi nyel ven lám pa láz nak hív nak,de an nál sok kal „fe sze sebb”. Ez már ko moly drukk, és min den egész sé ges em berát éli ezt. A tor kom ban do bo gott a szí vem. Egy pil la nat: most vég re re pül ni fo gok! Azigaz, hogy a kö rül mé nyek foly tán ter mik és lej tõ szél hi á nyá ban csak le fe lé sik lás sal,de most már iga zán és még is re pül ni fo gok...

Nem is esz mél tem, ami kor el hang zott az in dí tó ok ta tó halk, hal vány har sánysza va, hogy KÉ SZEN? – a pi ló ta, én hal kan-ért he tõ en vá la szol tam a ki ol dó le gény -nyel együtt, hogy IGEN. Majd har sá nyabb, han go sabb ve zény szó: KI HÚZ NI! Ez akö tél vé gén ál lók nak szólt ar ra, hogy a gu mi kö te let fe szít sék meg, majd pil la na tokmúl va, ha az meg fe szült, el hang zott az ok ta tó FUT NI pa ran csa: amely hez a kö tél vé -gén fu tók tel jes erõ be do bás sal fu tot tak a kö tél vé gek kel a me re dek hegy lej tõn le fe -lé...

Majd ami kor az ok ta tó úgy ítél te meg, hogy a ket tõs gu mi kö tél ele gen dõ en fe -szes, hal kan csak an nyit szólt hát ra a ki ol dó sze mély hez, hogy EL!. Az meg rán tot taa rög zí tõ kam pó kö te lét, s mint akit pa rit tyá ból lõt tek ki, a gép hi he tet len gyor su lás -ba len dült, s egy (!) má sod perc alatt a mély ség fe lett ha ladt: re pült. A pi ló ta egy mpalatt szin te sem mit sem te he tett a kor má nyok kal, több nyi re a hir te len gyor su lás tól10-15 m ma gas ba szök kent, a pi ló tá nak csak is ar ra kel lett vi gyáz nia, hogy a szo kat -la nul erõs gyor su lás sal ne hogy be le ránt son bár me lyik kor mány ba, mert az vég ze tesle he tett (volt rá saj nos szo mo rú pél da). Ha ezt „át vé szel te”, már csak a nor mál gép -ve ze tés re kel lett vi gyáz nia, hogy a szo kat la nul erõs gyor su lás sal ne hogy be le ránt -son a kor mány ba: hir te len, éle tem ben elõ ször és so ká ig – há la Is ten nek – nem utol -já ra ki tá rult alat tam a tér, úgy, ahogy még so ha sem lát tam: az ele ven tér kép, és mi -

4 4

nõ tá vol ról. Még is ez út tal még min dig kö zel rõl ugyan úgy, ahogy ko ráb bi ál ma im banoly sok szor el kép zel tem: re pü lök, re pü lök, repülök!...A szám ta lan 1 per ces A-dom bistart után vég re 4-5 per ces start, s ami kor már nem egy 90° bal ra, és egy 90° jobb -ra, ha nem ott és an nyi for du ló vég re haj tá sa, amen nyi kell ah hoz, hogy az elõ re ki je -lölt he lyen si mán föl det ér hes sek. Éle tem el sõ óri á si él mé nye volt, mert elõ ször érez -het tem iga zán, hogy re pü lök, sõt a gé pet én ve ze tem! Sza bá lyo san haj tot tam vég rea szük sé ges for du ló kat, majd 5 perc után min ta sze rû en száll tam le a Vas ka pui han -gár kö ze lé ben, elõ re meg je lölt he lyen.

Csak a tel jes vizs ga után szo ká sos, de mert es te re pü lõs ba rá ta im se gít sé gé -vel jö he tett lét re ez a start, óri á si ová ci ók kö ze pet te ki ál toz ták, hogy B1, B1, ami saj -ná la to san még is öröm mel kö ve tel te meg, hogy el tûr jem a ma ga sabb fo kú vizs gá zot -tak ré szé rõl a „fenékrepacsit”, ahol min den ki an nyit üt he tett, ami lyen ma gas vizs ga -fo ka volt. Ez olyan szív bõl jö võ volt, hogy 1-2 na pig csak fél ol da la san ül het tem. Nembán tam ak kor sem, ma sem, mert elõ ször éle tem ben vi tor láz tam és ez volt az ava -tás fel té te le...

Az tán jött a B2, B3 hegy te tõ start, ahol a start lá zam sem mi vel sem volt ki sebbaz el sõ nél, és a meg ha tott ság ha tá ra it sú rol ta ugyan úgy, mint az el sõ. Majd kö vet -ke zett, a B4 start, vé gül az ötö dik, ami már az ered mé nyes B vizs gát je len tet te.

Elõt te va ló nap volt egy ve szély te len, de kel le met len ke rék pár bal ese temHarasztin, ami a má sik nõi ke rék pá ros mi ni má lis köz le ke dé si is me ret hi á nya mi att tör -tént. El tört az orr sö vé nyem és ron da, nagy ta pasz ék te len ke dett a bal ar co mon.

A B vizs ga start ra szin tén es te fe lé, utol só ként ke rült sor, s a Vö csök-öt az ÉK-i lej tõ re ál lí tot ták start ra. Ren ge teg ki rán du ló állt sor fa lat jobb ra és bal ra. So ha semfe lej tem el ször nyül kö dé se i ket, hogy „se be sül ten” in du lok start ra. Hor váth Ja ni ba rá -tom és ok ta tóm in dí tott a szo ká sos „csuzli”-starttal ki ok tat va, hogy az ÉK-i szél len ge -de zés igen csa ló ka, spó rol jak a se bes ség gel, ne na gyon hú zód jak a lej tõ mel lé, merteset leg meg le pe tés ér het és nem ju tok át a „Virágos-Nyergen”. Start után úgy lát -szott, hogy min den rend ben megy, míg nem el jut va a Vi har-he gyig erõs „abwind”-bake rül tem, az az me rü lõ áram lás ba. Hi á ba spó rol tam a se bes sé gem mel, ahogy és sze -rû en csak le he tett, a Vi rá gos Nyer get csak kb. 10-12 m ma ga san re pül tem át a Csor -dás kút, ill. Vas ka pui han gár irá nyá ba for dul va.

Ek kor hir te len olyan erõs sé vált az abwind, az az me rü lõ áram lás, hogy mi ni -má lis se bes ség gel kényszer-leszállnom kel lett a NY-i ol da li friss szán tá sá ban, per -sze a leg ki sebb baj nél kül. Ezt a kürülményekhez ké pest olyan talp ra eset ten haj tot -tam vég re, nem hogy el ma rasz tal tak vol na, ha nem az ér tem kül dött csa pat éIén Hor -váth Ja ni ba rá tom mal mes szi rõl ki ál toz ták, hogy „B”! Szám nél kül, és ez aztjeIentette, hogy ered mé nyes „B” vizs gát tet tem. Most már jog gal el kel lett tûr jem azel feneke lést, sze ren csém re hogy ke ve sen vol tak a ma ga sabb vizs ga fo kú ak... kö vet -kez he tett a „C” vizsga.

4 5

Ez már tel je sen új fe je ze tet je len tett re pü lé sem tör té ne té ben an nyi ra, hogy ale írá som ban is min den kép pen új fe je ze tet igé nyel.

Rop pant oda adás sal ve zet tem – má ig is õr zött mun ka nap ló mat és re pü lé sinap ló mat – mert ezek e té ren is új fe je ze tet igé nyel tek. Et tõl kezd ve ugyan is már,nem má sod pe re cek ben, ha nem per cek ben mér het tem re pü lé si idõ met.

A „C” vizs gá hoz ugyan olyan nyu godt idõ já rás kel lett, mint a B vizs gá hoz, csakmost már nem reg ge li, vagy es ti idõ ben, ha nem nap pal (s ez volt a leg ne he zebb ki -vá rás), ami kor olyan fel fe lé lég áram lás ok van nak, ame lyek se gít sé gé vel leg alább 10per cig fent le het ma rad ni. Te hát van nak eme lõ áram lá sok akár lej tõ vi tor lá zás, akártermikelés út ján.

Négyszer próbáltam meg eredménytelenül, kétszer 7 percen belül, egyszer ppercen belül, de sohasem tudtam elérni a C vizsgához szükséges 10 perc önállórepülést. Már énekelték nekem az akkoriban divatbajött primitív nótácskát, hogy:

„Tiz perc az nagyidõ Elemér”...

Dup lán igaz volt, mert re pü lés ben a 10 perc hi ány zott a fenn ma ra dás ra, ésElem ér is va gyok... Vég re egy szer si ke rült, bekövekezett.

ÉK-i, K-i 3-4 m/s-os szél len ge de zés volt, s a csõrlõagregátot az újon nan ka -pott „Tol di”-t a Vas ka pui han gár elé ál lí tot tuk fel, a start he lyet Pesthidegkút fe lõl be -ren dez ve. Dél fe lé ki tû nõ ter mi kek ala kul tak, elég nyu god tak ah hoz, hogy meg kí sé -rel hes sem a C-vizsgát. Ez út tal csõrléssel star tol tam a Tol di se gít sé gé vel, mert köz -ben ezt is meg ta nul tam.

Ki tû nõ en a le he tõ leg ma ga sabb ra csõröltem fel to vább ra is Vö csök kel, olyanma gas ra, hogy át lát hat tam a HHH ge rin cén túl Óbu dá ra. Kb. 350 m ma ga san kap -csol tam le, majd rög tön vis sza for dul tam Pesthidegkút irá nyá ba, ne hogy a HHHabwindjébe ke rül jek. Ér de kes mó don alig vesz tet tem a ma gas sá gom ból, ami kor el -húz tam a start hely fe lett.

Ek kor kez de tét vet te a cso da: elõ ször éle tem ben, és nem utol já ra, meg érez -tem a ter mi ket: be le szo rul tam az ülés be, tud tam, hogy ter mi ket ér tem, no ha a Vö -csök ben nem volt va rio mé ter. Hol ben ne, hol kinn, s kezd tem a már tu dott szû kí tõ-bõ ví tõ kö rök al kal ma zá sát, míg nem érez tem, hogy az emel ke dõ lég bu bo rék kö ze pé -ben le he tek, mert min den meg tett kör után egy re ki seb be dett a start hely (ma gas ság -mé rõ sem volt), így vi zu á li san ér zé kel tem, hogy tar tó san emel ke dek. Már régPesthidegkút fö lé so dort az ÉK-ies szél, ami kor egy szer csak ész re vet tem a start he -lyen a min den egyes star to ló gép hez meg ha tá ro zott és re pü lõ üze mi nap ló ban rög zí -tett, un. „le szál ló je let”. Ezt 2 db. 5x1 m-es fe hér vá szon csík ból fek tet ték ki a gye pen,és ha va la me lyik pi ló ta ész re vet te azt, hogy az õ le szál lá si je lét tet ték ki, 5 per cenbe lül le kel lett száll jon, mert ha nem, az is a re pü lés rõl le til tás fe gyel mi bün te té sétvon ta ma ga után.

4 6

Éle tem ben elõ ször termikeltem, és sze rény te len meg gyõ zõ dé sem sze rint leg -alább 800 m ma ga san vet tem ész re a je let: „V”-öst. Eb bõl tud tam, hogy a 10 percbõ ven meg le het, és ne hogy sért sem a szi go rú fe gyel met – mert az el sõ sor ban éscsak is a biz ton sá gun kat szol gál ta – szin tén éle tem ben elõ ször al kal maz tam az un.csúsz ta tá sos ma gas ság vesz tést, mert hogy a Vöcs kön „zuhanófék” sem volt. Acsúsz ta tás pe dig egy vég te le nül ér de kes aszim met ri kus re pü lé si hely zet, amel lyelvé gül is úgy meg nö vel jük a gép lég el len ál lá sát, hogy az erõ tel jes me rü lés be kezd,mint ha zuhanófékje len ne.

Nem mér le gel tem fenn ma ra dá som tar ta mát, igye kez tem föl det ér ni, így elég -gé hát ra sik lot tam a le szál ló jel hez ké pest, an nyi ra, hogy kb. 800 m ma gas ból csúsz -tat va ép pen a le szál ló jel nél ér hes sek föl det.

A csúsz ta tás ér de kes do log! – lé nye ge az, hogy va la mely irány ba: jobb ra,vagy bal ra jócs kán be dön töm a gé pet a szár nyon lé võ csû rõ kor mán nyal, s egyi de jû -leg a láb bal mû köd te tett ol dal kor mán nyal ép pen el len ke zõ irány ba lé pek. Vi gyáz vaa ma gas sá gi kor mán nyal, hogy a se bes sé gem le he tõ leg 5-10 km/ó-val na gyobb le -gyen az uta zó se bes ség nél, az az nor mál sik lá si se bes ség nél. Te hát eb ben az aszim -met ri kus re pü lé si hely zet ben is meg le gyen a szük sé ges fel haj tó erõ. Hü lyén ki né zõ,re pü lé si hely zet ez, mind a föld rõl, mind az gép bõl, lát va és érez ve, de ér de kes mó -don sem mi bi zony ta lan ság nincs ben ne, mert a szük sé ges se bes ség be tar tá sa ad jaa biz ton sá got.

Oly mér ték ben si ke rült ez a ma nõ ve rem, hogy a föl det meg kö ze lít ve 5-10 mma ga san ab ba hagy va a csúsz ta tást, 1-2 m pon to san száll tam Ie a le szál ló jel mel lett,s még ki sem száll tam a gép bõl, ami kor fel har so gott a har sány „C”, az az „C”-vizsgáslet tem.

Már sok kal ke ve seb ben ütöt tek raj tam ava tá sul, mert min dig csak ma ga sabbvizs ga fo kú ak üt het tek, de ez út tal még is tíz szer-száz szor job ban esett az ava tás li tur -gi á ja, mert éle tem ben elõ ször – szó sze rint – vi tor láz hat tam a gép ve ze té sem és azele mek se gít sé gé vel, az az hogy már nem kel lett ál lan dó an ma gas sá got veszt ve le -fe lé sik la nom, ha nem emel ked het tem a sze lek – a füg gõ le ges sze lek – szár nyán ter-mikeléssel.

Ez olyan hi he tet len él mény volt szá mom ra és száz szor, ezer szer na gyobb,mint ami kor sa ját ter ve zé sû vi tor lá zó re pü lõ mo del lem szállt el, termikelés so rán sze -münk elõl veszt ve. Hát per sze, hi szen most nem a mo del lem, ha nem én re pül tem azál ta lam ve ze tett gép pel. Ez egy élet re szó ló él mény volt, bár nem sok kal ké sõbb bajis ért.

A C-vizsga 1954 jú li u sá ban szü le tés na pi aján dé kom volt. Egy hó nap pal ké -sõbb azon ban „ün ne pel het tem” má so dik szü le tés na po mat...

Egye sü le tünk, a Mû egye te mi Sport-Repülõegyesület (MSE) 1954 au gusz tu sá -ban re pü lõ tá bort ren de zett a HHH-en. Gyen ge mû sza ki fel ké szült sé gek mel lett vág -

4 7

tunk be le a re pü lõ tá bor ba: sem meg fe le lõ mû sza ki fel ké szült ség, sem meg fe le lõcsõrlési be ren de zés (a Tol di agg re gát más egye sü let tel kö zös volt), de meg fe le lõ kö -tél és gép von ta tó jeep, vagy re pü lõ von ta tónk sem volt. Így min den csak is és el sõ sor -ban ké zi moz ga tás ra kény szer tett ben nün ket. Te hát vagy ké zi erõ vel ci pel tük fel agé pe ket a Vas ka pu tól a csúcs ra, hogy fent rõl star tol has sunk, – de ha meg kap tuk aTol dit, ak kor ké zi erõ vel kel lett ki húz ni a csör lõ kö te let a le esé si he lyé tõl a start he lyig.Ilyen kor éne kel tük az „Eejuhnyem"-et. Saj nos ez is né ger mun ka volt. De leg alábbös szes sé gé ben ju tott 2-3 vi tor lá zó gép, ami raj tunk múlt, hogy ho gyan tud juk ki hasz -nál ni, no meg az idõ já rá son. Csak nem akart meg fe le lõ lej tõ szél ki ala kul ni, a ter mi -kus lég moz gás is igen mos to ha volt hoz zánk...

Egy na pon, 1954. au gusz tus 9-én élénk DNy-i szél re éb red tünk a HHH-tete-jén, a re pü lõ ott hon ban. Elõ zõ es te egy kis sé el nosz tal gi áz tunk a rom má tor zult ré gikõ ka pu be já rat nál, és Wimmer La ci ba rá tunk és ok ta tónk cse kély ke ösz tön zé sé renó ta es tét tar tot tunk a ka pu ro mo kon ül ve, és el gyö nyör köd ve Bu da pest éj sza kai ki vi -lá gí tott pa no rá má já ban, ahol a leg is mer tebb ope rett dal la mok és ma gyar nó ták szol -gál tat ták re per to á run kat...

A reg ge li DNy-i szél kis sé felvillanyzott ben nün ket, mert ki tû nõ vi tor lá zá si le he -tõ sé get nyúj tott lej tõ szél ben a Csúcs-hegy ol da lá ban a Vi rá gos Nyer gen túl. Pró basze ren cse, elõ ké szí tet tük start ra a há rom gé pet a hegy csú cson: 2 db. Pi lis tí pu sú és1 db. Vö csök tí pu sút. A Pi lis gya kor ló gép volt, a Vö csök is ko la gép. Az igaz ság az,hogy nem na gyon bíz tunk a DNy-i szél ben, mert hol le gyen gült, hol meg erõ sö dött.

Elõ ször star tolt Szil ágyi Dé nes ba rá tunk, aki 20 perc lej tõ vi tor lá zás után le -szál lás ra kény sze rült az al só rep té ren, a Vas ka pui han gár elõtt. Majd star tolt a má -sik Pi lis is Po zso nyi Ló ri ba rá tunk kal, aki fenn ma radt kb. 1/2 órá ig, s ami kor ezen fel -buz dul va start ra ke rül tem én HA-2332-es lajst rom je lû (ez min den gép nél meg ha tá -ro zott szám volt, ha son ló mind a szgk.-nál a for gal mi rend szám) Vö csök kel!

Nem sok jö võt vár tak a star tom tól, mert, ha egy Pi lis nem tud fenn ma rad nihos szabb ide ig, ak kor ho gyan tud na egy Vö csök? De a lé nyeg az volt, hogy le re pül -jük a csúcs ról a gé pe in ket, hogy az nap ra lent megint csörléses re pü lõ üze met foly -tas sunk a Tol di val.

Ami re start ra ke rül tem: KÉ SZEN? KI HÚZ NI! FUT NI! EL! – ép pen megint . le -gyen gült a DNy-i szél, és rám jó for mán csak a le re pü lés há rult.

A már-már le száll ni ké szü lõ má sik Pi lis kez dett emel ked ni a Csúcs hegy ol dal -ban a lej tõ szél ben és én is rög tön a start után úgy ki emel ked tem, hogy meg mer temkí sé rel ni az át ju tást a Csúcs hegy fe lé a Vi rá gos Nye reg után. Cso dá la tos volt, aCsúcs he gyet a ge rinc ma gas sá gá ban ér tem el, ma ga sab ban, mint ahogy a Ló ri volta Pi lis sel. Ez kis sé ön bi zal mat adott, de Ló ri a jobb re pü lé si tu laj don sá gú Pi lis sel ha -ma ro san fö lém ke rült. Rót tuk-rót tuk a 8-aso kat a Csúcs hegy ol da lá ban, s ha erõ sö -

4 8

dött a szél, ak kor kis sé a ge rinc fe lett, ha pe dig csök kent, a ge rinc alatt. Kín ló dá sosfenn ma ra dás volt, a re pü lé si tu dá sunk pró bá ra te võ je.

Egy szer elég gé ala cso nyan Ló ri el in dult a rep tér fe lé, hogy szél lel szem benmég is el ér hes se. De már is kis sé erõ sö dött a szél, és fel jebb ke rül tem. Ló ri vi szontbiz ton sá go san le szállt a rep té ren. Ez így ment jó da ra big, 8-asok so ro za ta, s hol lej -jebb, hol fel jebb, ahogy a szél gyen gült, vagy erõ sö dött...

Fo gal mam sem volt a star tom óta el telt re pü lé si idõ rõl, mert start kor nem néz -tem meg az órá mat. Wimmer La ci ok ta tóm és in dí tóm sem bí zott fenn ma ra dá som -ban, mert le szál lí tá si je let sem adott meg, és sem mi fé le út ba iga zí tást, kö te le zõ le -szál lá som ra néz ve.

Mi tör tént hát va ló já ban? – ha ala cso nyan vol tam: nem in du lok le száll ni, mertel sem érem a rep te ret, ha ma ga sab ban vol tam, azért nem, mert saj nál tam ab ba -hagy ni a re pü lést. Így ment ez jó da ra big, míg nem fá rad ni kezd tem az ak kor mégideg fe szí tõ kon cent rá lás ban, ami ab ban is meg nyil vá nult, hogy a 8-asok vé ge in azéles vis sza for du lá so kat kezd tem „le lép ni” csú nya, nem ter ve zett „bu kó for du ló”-sze rûre pü lõ gép moz du la tok kal.

Egy szer olyan ala csony ra ke rül tem: em lék szem az er dõ vo nal alá a szán tó föl -dek kez de té ig, ahol vég leg el ha tá roz tam, hogy most már el in du lok rep tér fe lé. Ahegy ol dal még erõ sen lej tett, így pri mi tív ter vem az volt, hogy kis sé na gyobb se bes -ség gel kö ze lí tem meg a rep te ret el vá lasz tó Csor dás kú ti ár kot – ami jel leg ze te senme re dek mély víz mo sá sos árok volt – az zal a cél lal, hogy kö ze lé be ér ve, a gyûj töttlen dü let tel át eme lem fe let te a gé pet, és a túl ol da lán a rep tér szé lén érek föl det. Saj -nos nem így si ke rült...

Va la hogy fi gyel men kí vül hagy tam, hogy ha son ló an me re dek és mély ol dal ár kokcsat la koz nak a fõ-gyûj tõ árok ba, a szé le i ken ma gas akác cser jék kel. Ép pen át emel niké szül tem a gé pet az árok szé li aká cos fe lett, ami kor be kö vet ke zett a baj: kb. 120 km/ó-val egy szer csak el kap ta a jobb szár nyat egy ilyen be kö tõ-árok szé li akác cser je, a gé -pet fél re kap ta, le met szett a szárny vég bõl kb. fél mé te res da ra bot és be pör dí tet te a gé -pet a füg gõ le ges ten ge lye kö rül úgy, hogy a le ve gõ ben több mint 360°-ot pör dült...

Sze ren csé re a sze ren csét len sé gem ben, mert ez a levegõbeni pördület el vet -te a gép elõ re ha la dá si len dü le tét, így igen kis se bes ség gel hup pan tam be le a mélyárok ba, a sû rû akác cser jén kí nos las sú ság gal, las san le fe lé sül lyed ve, s mi köz benez tör tént, hul lot tak az ölem be a kö rül ve võ pi ló ta ülés da rab jai. Mu lat sá gos hely zetlett vol na, ha nem lett vol na tra gi kus, mint ami lyen va ló já ban volt, s ami kor a sül lye -dés ben olyan las san meg állt a gép, úgy pat tan tam ki be lõ le, mint akit pus ká ból lõt -tek ki, és mász tam fel a me re dek part ol da lon a „ha jó zó”-zsá voly ru há ban, s még jó -for mán fel sem ér tem, már ott vol tak re pü lõ tár sa im, hogy szük ség sze rint se gít se nek.

Há la Is ten nek, nem volt rá szük ség, no ha majd el ájul tak, mert csu rom vér vol -tam. No nem a bal eset mi att, csak köz vet ve. Ki má szás köz ben és iz gal mam ban

4 9

ugyan is nem fi gyel tem az akác tüs kék re, ame lyek ös sze vis sza ha so gat tak, se bez tek,s sze ren csé re csak ezek mi att vé rez tem.

Hát a Vö csök jócs kán ös sze tört, ja vít ha tat la nul... No, vé gül is szám ta lan men -tõ kö rül mé nyem volt a sze ren csét len sé gem mel lett, s ame lyek ha tá sá ra csak is azt ami ni má lis fe gyel mi bün te tést kap tam, ami még is el ke rül he tet len volt.

– Nem biz to sí tot ták a meg fe le lõ start fel té te le ket: sem Ieszállójelet, de még ra ké ta -pisz tolyt sem, pe dig ezek elem dol gok.

– In du lás kor nem néz tem az órá mat, fo gal mam sem volt a re pült idõ rõl, azt sem kö töt -ték ki, hogy leg fel jebb fél órát re pül he tek, ha fenn tu dok ma rad ni, s csak a bal eset utántud tam meg, hogy 1 óra 8 per cet re pül tem. Te hát szel le mi leg jócs kán ki fá rad tam.

– A 2332-es Vö csök utol só nap ja it él te, mert aug.31-el vég leg le járt a „for gal mi en -ge dé lye”, amely után szi go rú elõ írás sze rint a hasz nál ha tat lan ná ös sze tö rés vártrá. Ilyen re azért volt szük ség, ne hogy egyet len al kat rész ét is fel hasz nál has sák má -sik gép hez.

Mind eze ket mér le gel ve azt a bün te tést kap tam, hogy egy hó na pig egy ál ta lánnem re pül he tek, utá na is az év vé gé ig nem re pül het tem túl a fél órát. Azt hi szem, en -nél eny hébb bün te tést nem kap hat tam vol na. Bal ese tem fe lett ugyan rend kí vü li enbán kód tam, és szé gyen kez tem, de sem mi képp sem ri asz tott el a re pü lés foly ta tá sá -tól. Per sze le von tam a szük sé ges kon zek ven ci át...

Vé gül is e szo mo rú vé gû star tom is be szá mí tott, és még két fél órás re pü lés kel -lett ah hoz, hogy az év vé gé ig a há rom fél órás re pü lés után meg kap jam a pi ló ta iga zol -ványt, a „Szak szol gá la ti en ge dély”-t, ami au tó ve ze tés ben a jo go sít vány nak meg fe le lõ,csak száz szor szi go rúbb fel té te lek mel lett. Te hát rend kí vül büsz ke vol tam rá... Min den -eset re 1954. aug. 9-ét tar tot tam és tar tom az óta is má so dik szü le tés na pom nak. A gép -rõl az árok ban ké szí tett fény kép fel vé te le ket az óta is nagy nosz tal gi á val õr zöm me men -tó ként... Az egye te men ez alatt ja vá ban folyt az élet, s az ele in te kön nyû nek lát szó el sõévét szin te át me net nél kül a leg szi go rúbb ne héz tan anyag és szá mon ké rés vál tot ta fel.

A mi év fo lya munk nál ve zet ték be elõ ször a kö te le zõ hon vé del mi ok ta tást, év -köz ben el mé let, a nyá ri szün idõ ben 1 hó nap gya kor la ti ki kép zés sel. Ez zel men te sül -tünk a min. 2 éves szol gá lat tól. Min ket gé pé sze ket egy ön te tû en pán cé lo sok nak so -rol tak be, cso dá la tos mó don év fo lyam társ nõ in ket is pán cé los had tá po sok nak.

1952. jú li us 23-án kel lett be vo nul nunk Ta tá ra a Rá ko si Má tyás pc. t. i. is ko lá ba,ahol az el sõ hó nap ban ki zá ró lag ala ki alap ki kép zést kap tunk, s leg fel jebb min. lö vész -ki kép zést. Harc ko csi ból csak an nyit is mer het tünk meg, hogy 1 na pig gya ko rol tuk a hk-ba! hk-ból! cí mû „bo hóc ko dást” amit be fe le ki fe lé 9 mp alatt kel lett vég re haj ta ni. Be fe -lé kön nyebb volt, mert ötünk nek csak „bees ni” kel lett, ki fe lé vi szont mász ni.

Éle tem ben elõ ször és utol já ra is lõt tem „48”-mintájú ha di pus ká val, és pisz toly -lyal, va la mint a dob tá ras „gitárraI”. Fur csa mó don rend kí vül ke vés gya kor lat tal, még -is ki vá ló lö vész mi nõ sí té se ket sze rez tem.

5 0

Fél tem, ill. fél tünk a ka to na ság tól, így már a hó nap ele jén kezd tük meg a „visz -sza szám lá lást". A szi gor el len nem pa nasz kod hat tunk, mert a – kö rül mé nyek hez ké -pest – el vi sel he tõ volt. A tá bor ban sá to roz tunk, s ott ér het tük meg a Melbörni olim -pia rá dió köz ve tí té sét is, s ame lyek leg alább ki kap csol tak ben nün ket a ka to nai kö rül -mé nyek bõl.

Leg gyöt rõb bek vol tak a nap pa li for ró ság ban vég zett me ne te lé sek, sõt mégéne kel ni is kel lett, ho lott majd ös sze es tünk. Tör tént is ilyen eset. Leg bos szan tóbbmég is az volt, hogy lá nya in kat te her gép ko csin szál lí tot ták a gya kor ló te re kig, és visz -sza is.

A „négy szög le tes zok ni hoz” so ha sem tud tunk hoz zá szok ni, és úgy hasz nál ni,hogy kez det tõl a gya kor lat vé gé ig ki tart son úgy, hogy ne gyû rõd jön ös sze. Rend sze -rint az egész a csiz ma or rá ba tú ró dott, és a mez te len sar kun kat a csiz ma kér ge ál -lan dó an fel tör te.

En nek sú lyos sá gi csú csa a vég sõ jár õr ver se nyen kö vet ke zett be, ahol több -ször is meg kel lett áll nunk át köt ni a „zok nit” . Az utol só mé te re ket már majd nem sír -va bi ceg tük vé gig, mert fél te nyér nyi vé res se be ket tör tek a 48-mintájú csiz mák a sar -kun kon. Akkoriban a bonvédségnél minden „48"- mintájú volt.

A le sze re lé sig hát ra lé võ két na pot azon ban akár áll va is ki bír tuk, már csak ale sze re lé si elõ ké szü le tek, a patakbani ru ha mo sás és a ka to nai es kü vol tak hát ra.Összes sé gé ben nem pa nasz kod hat tunk a szi go rú ság ra, olyas mi re, mint, ami lye nek -kel a böhönyei ka to nai tá bo ro sok ré miszt get tek ben nün ket, és em ber te len kö rül mé -nye i rõl volt hír hedt, még is éle tünk el ve szett 30 nap ját ta pasz tal tuk ben ne. Vég re kö -vet kez he tett a III. fél év...

Akár ho gyan is né zem az ügyet, ne kem rend kí vül ér de ke sek vol tak az egye te -mi évek. Még ak kor is, amíg csak az ál ta lá nos mû sza ki is me re te ket ta nul tuk négy fél -évig. Me rem ál lí ta ni, hogy egyes tan tár gyak meg iz zasz tot tak, szó sze rint, mint pl. amá sod éves ma te ma ti ka. En nek ke re té ben egy re rém sé ge sebb fo gal mak kal kel lettmeg is mer ked jünk, mint az in teg rál és dif fe ren ci ál egyen le tek, s amely ben kom bi ná -lód tak a leg ma ga sabb fo kú le he tõ sé gek, te hát nem csak az x, y, z, fo ga lom so ra, ha -nem ezek olyan kom bi ná ci ói, ame lyek so rán ezen alap-is me ret le nek is mert ként ha -tot tak, mert fo ko zá sos ala pon meg te rem tõ dött az is me ret le nek is me ret len je i nek fo -gal ma. S ez még to vább fo ko zó dott, ami kor ne gye dik fél év ben el kez dõ dött a vek tor -ana li ti ka. Úgy le het la i ku san ma gya ráz ni, hogy a le gek legje, az is me ret le nek is me -ret len je i nek is me ret len jei. En nek lé nye ge még is igen hét köz na pi an fo gal maz ha tóvolt: a vi lá gon minden nek, min den por szem nek moz gás irá nya van, pl, va la mi lyenáram la ti ha tás ra a por szem mo zog és moz gá sá nak irá nya és se bes sé ge van. Ezt amoz gást a vek tor ana li ti ka, se gít sé gé vel le le het ír ni. Bár még úgy is rend kí vü li en ne -héz, ha a por szem moz gá sa sza bá lyos, ha pe dig sza bály ta lan, ak kor majd nem le he -tet len és va la mi lyen is mert sza bá lyos moz gás hoz kell ha son lí ta ni bi zo nyos el ha nya -

5 1

go lá sok kal. A sza bály ta lan moz gás le írá sa pe dig ak kor a leg tö ké le te sebb, ha kel lõ -en jól vá laszt juk meg az el ha nya go lá so kat.

Ugye, ez hét köz na pi nyel ven mi lyen egy sze rû en hang zik? De a ma te ma ti ká -ban még is rend kí vül bo nyo lult. S ez zel mind járt a lé nyeg nél is va gyunk: az „áram lás -tech ni ká nál”, mert a vi lá gon min den va la mely for má ban áram lik, fõ leg a fo lya dé kok,de leg fõ kép pen a gá zok, s ezen be lül is a le ve gõ. Áram lik va la hon nan va la ho vá, va -la mi ért, s ami az út já ba ke rül, azt va la ho gyan ki ke rül ni igyek szik. En nek a tu do mány -ág nak ép pen az a lé nye ge, hogy az ilyen ki ke rü lés ho gyan tör té nik: kü lön bö zõ alak -za to kat kü lön fé le kép pen ke rül ki.

Mi ért fon tos er rõl tud ni? Szám ta lan pél dát so rol hat nék a leg is mer teb bek tõl aleg komp li kál tab big. Hogy a leg egy sze rûbb nél kezd jem: Az idõ já rás ma te ma ti kai le -írá sa, s ami leg alább 18 vál to zós dif fe ren ci ál egyen let tel old ha tó meg és csu pán aleg egy sze rûbb vál to zók: lég nyo más, hõ fok, pá ra tar ta lom, le ve gõ ös sze té tel, io ni zá -ció, stb. S ez még csak 5 a 18-ból. Így meg old ha tat lan az egyen let még szá mí tó gé -pen is – ma már, sõt évek óta igen – ilyen kor szük sé ge sek az un. el ha nya go lá sok:mely jel lem zõk azok az adott eset ben, ame lyek a leg ke vés bé hat nak s ezt foly tat nikell, amíg az egyen let meg old ha tó vá vá lik, leg alább szá mí tó gé pe sen. Csak is így le -he tett arány lag jó elõ re jel zést ad ni. Prob lé ma csak is ak kor adó dik, ha va la mely el -ha nya golt jel lem zõ job ban be fo lyá sol a várt nál, mert ilyen kor ko mo lyabb el té rés isadód hat.

Egy más, igen nagy cso por tot, al kot nak az áram lás tech ni ká ban a köz le ke dé siesz kö zök és ál ta lá ban min den, ami a le ve gõ ben, vagy szá raz föld ön, sõt a víz ben ha -lad. Ezek mind egyi ke har cot je lent a leg jobb tel je sít mény ki hasz ná lá sért, mert az üze-m anyag egy re drá gább, sõt kör nye zet szen nye zõ. Leg fõbb cél a le he tõ leg ked ve zõbbalak za tok ki ala kí tá sa a le he tõ leg ki sebb lég-, vagy víz el len ál lás ér de ké ben. Sõt, re pü -lõ szer ke ze tek ese tén a le ve gõ fenn tar tó ere jé nek a fel haj tó erõ nek a leg ked ve zõbb ha -tá sát meg ál la pí ta ni és a szer ke ze tet en nek meg fe le lõ en ki ala kí ta ni, pl. a szár nya kon.Komp li kál tabb ese tek a lég csa var ok, víz csa va rok (pro pel le rek, tur bi nák, szi vat tyúk)ven til lá to rok szél ke re kek ilyen jel le gû ki ala kí tá sa, meg ter ve zé se, a kí vánt kö rül mé -nyek nek meg fe le lõ en: el kép zel he tet le nek az ala pul szol gá ló vek tor ana li ti ka nél kül...

Sõt, ma nap ság egy re in kább tért hó dit ez a fel sõbb ma te ma ti ka, az un. „héj el -mé let ben”, ahol egy szem mel fix nek lát szó szer ke ze tet ala kí ta nak ki, en nek se gít sé -gé vel és olyan me rész nek lat szó, lé gi e sen kön nyed épü let szer ke ze te ket hoz hat naklét re, amin a la i kus szem lé lõ csak azon cso dál ko zik, hogy az ho gyan áll hat olyan sta -bi lan, mint ahogy?

Egyik leg jel leg ze te sebb pél dá ja a köz is mert nek mond ha tó Sid ney-i ope ra házte tõ szer ke ze te, de pél dák szá zai so rol ha tók len né nek. Csak a leg egy sze rûb bet még:ma már egyet len to rony há zat sem ter vez nek – kü lö nö sen vi har zó ná ban – áram lás -tech ni kai fel sõbb ma te ma ti ka, a vek tor ana lí zis nél kül.

5 2

Ré gen eze ket úgy szól ván ér zés bõl és mi nél több me re ví tõ anyag fel hasz ná -lá sá val épí tet ték. Rá jöt tek vi szont – kü lö nö sen né hány ka taszt ro fá lis bal eset után –(leg utóbb Ja pán ban for dult ilyen elõ), hogy azért dõlt ös sze egy majd nem kész to -rony ház, mert nem kel lõ kö rül te kin tés sel ter vez ték azt áram lás tech ni ka i lag, s az épü -let ki len gé se túl ha lad ta a kri ti kus ér té ket. Az áram lás tech ni kai al kal ma zás sal rá jöt -tek, hogy nem a túl me rev épüIet a kel lõ en biz ton sá gos, mert egy ked ve zõ en ru gal -mas épü let szer ke zet így ter vez ve biz ton sá go sabb, a túl me rev szer ke zet hez ké pest.Ami a mai spó ro lós vi lág ban a leg fon to sabb, a biz ton sá gon túl, hogy az így meg ter -ve zett to rony épü let nél ren ge teg fe les le ges anyag be épí tés is meg ta ka rít ha tó.

Ek kor még nem is em lí tet tem a vegy ipa ri gé pé szet spe ci á lis te rü le tét, ahol mamár egyet len tar tály sem ter vez he tõ meg az áram lás tech ni ka al kal ma zá sa nél kül hi -szen in nen vo nult ki az élet, szin te min den te rü le té re az un. kor szak al ko tó héj el mé letés már ré gen „meg halt” az un. „ka zán kép let”, mert ma már kö ze lí tés re sem al kal mas.

E rö vid ke le írás sal csu pán ér zé kel tet ni pró bál tam, hogy a vek tor ana li ti ka egy -ál ta lán nem el vont tu do mány ág, el len ke zõ leg, ma már az élet min den te rü le tén al -kal maz zák, mert nél kü le meg sem le het moz dul ni. Azért ír tam er rõl kis sé bõ veb ben,mert én már ak kor meg lát tam a fel sõbb ma te ma ti ka sok ré tû sé gét, azt hogy az életmin den te rü le té re ki hat, rá adá sul vég cé lom hoz a re pü lõ gép ter ve zés hez a leg kö ze -lebb re visz. Nem vé let le nül fo gal maz tam így! ! Ugyan is saj ná la to san a ké sõb bi ek -ben csak ez a kö zel ju tás ma radt meg, fõ cé lo mat so ha sem ér tem el, s amely ben azak ko ri po li ti kai vi szo nyok és a re pü lés – el sõ sor ban – ka to nai jel le ge gá tolt meg.

Más, szak tan tár gyat nem kí vá nok ki emel ni, mert nem aka rom a ked ves ol va -sót ilyes mi vel un tat ni, csu pán né hány jel leg ze tes sé get sze ret nék ki emel ni, az anek -do ta sze rû e ket, vagy min den ki szám ara ta nul sá go sa kat. Pl. Muttnyánszky prof. akiegy szer ki je len tet te, hogy so ha sem az az iga zi nagy ta lál mány, amit sok em ber iz -zadt sá go san évek alatt al kot, ha nem az amely re a leg egy sze rûbb pa raszt bá csi ka ahom lo ká ra csap va mond ja, hogy ezt én is tud hat tam vol na!

Vagy, Zigány prof. aki úgy in do kol ta az áb rá zo ló geo met ria tan tárgy lét fon tos -sá gát, hogy: tud ják ked ves kol lé gák, hogy mi ért kell a test edzés, a tor na? Azért, hogyaz em ber ne le gyen, reny he, lus ta. Az áb rá zo ló geo met ria agy tor na. Ha az agyátnem tor náz tat ja va la ki, ak kor az reny he, lus ta, rö vi den hü lye ma rad!

Vol tak dr. Zigány prof.-nak más jel leg ze tes dol gai is: Elõ sze re tet tel tar tot ta a kol -lok vi u mo kat a nagy nyil vá nos ság elõtt. Mind ezt azért, mert vol tak meg hök ken tõ, jel lem -zõ mon dá sai, ame lye ken a nyil vá nos hall ga tó ság rö hö gött /!!/... Ezek so rán el hang zot -tak olya nok, ame lye ket ma gam is hal lot tam – ilyet már ír tam is – de vol tak, ame lyekanek do ta ként ke ring tek. Pl. nem sze ret te, ha úgy ne vez ték õt, hogy „Ci gány”. Õ nemCi gány, ha nem Zigány, az az zigány (ejt ve). Vagy má sik amit hal lot tam: a vi lá gon ket -ten tud ják az áb rá zo ló geo met ri át az egyik Monge, aki fel ta lál ta, a má sik õ ma ga. A har -ma dik len ne a ve je, a Strommer, de az hü lye: be ma gol ta csak, de nem ér ti !

5 3

Az tán, az iga zi mende-monda: Zigány prof. vizs gáz tat, és ki ad ta a táb lá nál afel ada tot a vizs gá zó nak, de oda, se néz ve a vizs gá zó áb rá zo ló geo met ri ai vizs ga raj -zát né zi – fel pil lan tás nél kül – s amit tus sal kel lett meg raj zol ni. Né zi, né zi a vizs ga -raj zot, egy szer csak kér de zi a vizs gá zó tól: Mond ja! Ma ga a f...-val húz ta ki ezt a raj -zot? Vég re: fel pil lant va lát ja, hogy a vizs gá zó a táb lá nál nõ, mi re za var tan csak any -nyit he be gett, hogy: Bo csá nat, bo csá nat, ma gá nak nincs olyan!...

Az tény, hogy a leg több le gen da Zigány prof. kö rül ala kult, de egy biz tos:rend kí vül ma gas hom lo ka fe lett és mö gött igen nagy tu dás rej tõ zött.

Var ga Jó zsef prof. már ak kor ki je len tet te, hogy ve szély ben a föld gáz és kõ olaj -el lá tá sunk, mert – mai is me re te ink sze rint – leg fel jebb 10-15 év re elég a kész let. Mégsze ren cse, hogy a köz be szú rást tet te, mert az óta már 3x15 év re elég az a kész let.

Le het még be szél ni dr. Gillemot tan szék ének el sõ ad junk tu sá ról Kon koly Ti -bor ról, aki tu dá sán kí vül ket tõ rõl volt hí res:

– ki kér te ma gá nak, ha va la ki konkoj-nak ne vez te, õ nem konkoj a bú zá ban,ha nem Konkoli...

– a má sik do log ve le kap cso lat ban az, hogy ha son ló volt Si mon Templárhoz.Nõi, szem mel ki mon dot tan csi nos, jó vá gá sú, nagy tu dá sú és na pon ta más öl tö zé kûvolt: új ing, új nyak ken dõ, új öl töny. Bom lot tak utá na a nõi hall ga tók, de el is mer tékilyen ér te lem ben a fér fi hall ga tók is.

És a Patyi bá csi (tel jes ne vén dr. Pat tan tyús Á. Gé za)! ... A Mû egye tem di ák lap já -ban a „Vi ci ná lis Du gó hú zó”-ban je lent még egy ka ri ka tú ra, amely ben egy rend õr tar tóz tatle egy a ke rí té sen éj fél után ki má szó fi a tal em bert, pisz tolyt sze gez ve ne ki, és kér di: Mond -ja, ma ga hon nan jön? Mi re a meg ret tent di ák la ko ni kus vá la sza: a Patyi bá csi vizs gá já ról!Hát igen, ez volt az igaz ság: a Patyi bá csi az áramlástechnikai ta go za tunk osz tály fõ nö ke,s egy utol só gép tan szi gor la tunk so rán 16 fõs ta nu ló cso por tun kat va ló ban reg gel 9 órá tóles te 22 órá ig vizs gáz tat ta, és mind an nyi unk vo na lat ka pott az in de xé be: „Én nem vizs gá -zó kat vá rok, ha nem a tár gyat ala po san tu dó kat! – jöj je nek egy hét múl va, s ak kor majdmeglátjuk!?... Es te 22 óra volt (!?) Egy hét után jó osz tály za tot kap tam.

El en ged he tet len ír nom ar ról, hogy mi volt az egye te mi osz tály zá si rend, aki atan anyag ban a leg ki sebb hi bát ej tet te az Elég sé ges, aki két ilyet, az már Elég te len.Kö ze pes osz tály zat hoz a tel jes le adott kö te le zõ tan anya got tud ni kel lett. A Jó osz -tály zat hoz tud ni kel lett a tan anyag hoz szi go rú an nem tar to zó, de a tárgy hoz tar to zóté má kat is. A Je les hez egé szen más, sok kal több kel lett: eh hez aján lott szak iro da -lom ból kel lett a vizs gá zó nak elõ adást tar ta ni a meg ha tá ro zott té má ban. S ha eb bena té má ban új sze rû sé get tu dott elõ ad ni, csak is ak kor kap ha tott Je lest.

Még konk ré tab ban fo gal maz va: ha va la ki a le adott tan anya got hi bát la nul tud -ta, az Kö ze pes! Ek kor meg kér dez te a vizs gáz ta tó, hogy akar-e Jó vagy Je les osz -tály za tot? A vizs gá zó tól füg gött, hogy mi lyen osz tály za tot sze ret ne a tu dá sa sze rint.Ha azt mond ta, hogy Jó-t, ak kor en nek meg fe le lõ több let fel ada tot ka pott, ha azt

5 4

mond ja, hogy Je les-t, ak kor meg kap ta a tar tan dó elõ adá sá nak az anya gát. Ha bár -me lyi ket is nem tud ta elég meg gyõ zõ en elõ ad ni, ma radt a Közepes!... .

Ez ez iga zi tu dás ra nevelés!!... Nem hagy ha tom ki az áram lás tech ni kai Tan -szék pro fes szo rát: dr. Gruber Jó zsef prof.-ot sem, aki nek tan szé ke ko ráb ban a Re pü -lõ gép-tan szék volt, de saj nos ezt a ta go za tot át so rol ták az un. „Hon véd Kol lé gi um” té -ma kö ré be, s amely tan szék az „el ra bolt”, az az államositott volt gim ná zi u mi épü le tünk -ben ka pott szál lást, a Lónyay-ban. Nem ez volt per sze az alap ve tõ, ami ért nem ezt ata go za tot vá lasz tot tam, ha nem az, hogy a ta go zat tel je sen ka to nai, egyen ru hás jel le -gû volt, s én az ilyen nel min dig „ha di lá bon” áll tam. Rá adá sul az utol só évet szov jetegye te men kel lett vol na el vé gez ni a kel lõ sza ko so dás mi att, s ere de ti cé lom a re pü lõ -gép ter ve zés ezen a pon ton ért vé gét. Ak ko ri jel lem zõ mon dás sal él ve: K-re ab óvó –nem me gyek, Ny-ra ab ÁVO, nem me gyek! Rö vi den: fá jó szív vel kel lett be lát nom,hogy álom be li szak mám mal Ma gya ror szá gon nem él he tek meg! Így ma rad tam meg aci vil Áram lás tech ni kai ta go zat nál, ami a re pü lõ gép ter ve zés hez a leg kö ze lebb áll.

Nos, dr. Gruber prof. meg szál lott ja volt en nek a „szak má nak” s, elõ adá sa i baúgy be le él te ma gát, hogy az ál ta lá nos hall ga tó sá ga (te hát nem mi, az osz tá lya) min -dent csi nált az órá in, csak ép pen nem fi gyelt: et tek, be szél get tek, ál ta lá ban olyannagy volt az elõ adó te rem ben a ká osz, a zsi vaj, hogy a pro fot hal la ni sem le he tett,csak a táb lán az egy re sza po ro dó hi e rog li fái sza po rod tak: az áram lás tech ni ka so kak -nak „gö rö gül” hang zott.

Rö vi den: a hall ga tó ság sem tö rõ dött az elõ adás sal – amit na gyon el vont nak tar -tot tak – és lát szó lag a prof. sem tö rõ dött a hall ga tó ság gal. Egy szer ar ra ve te med tek ahall ga tók, hogy Csernus Ma ri ann vegy ipa ri gé pész –, ké sõbb szí nész nõ ként vált jól is -mert té – kol le ga nõnk egy haj szá lát egy nagy a te rem ben rep ke dõ légy de re ká ra kö töt -ték, a má sik haj szál vég re egy kis ci ga ret ta pa pírt cso móz va el en ged ték. A nagy légy ne -he zen, de re pült a bal laszt tal kör ben a ha tal mas te rem ben, a KA-maxban. A prof. lát -szó lag ezt sem vet te ész re. Majd jöt tek az Áram lás tech ni kai zá ró vizs gák, ame lyek so -rán ér de kes dol gok hang zot tak el a prof. ré szé rõl, ha 1-1 vizs gá zó u.v.-re állt:

– Ha ma ga nem evett vol na ....-kor az elõ adá so mon, nem tar ta na most itt.

– Ha ma ga nem be szél ge tett vol na ....-kor a ked venc kol le ga nõ jé vel, az elõ -adá so mon, ak kor tud ná ezt a té telt és a leg fõbb po én:

– Ha ma ga nem ere ge tett vol na Csernus kol le ga nõ haj szá lá val ci ga ret ta pa pi -ros-le gyet, ak kor len ne né mi fo gal ma az Áram lás tech ni ká ról...

Nem tu dom kell-e ma gya rá zat eh hez, de a gyen géb bek ked vé ért a prof. a kül -sõ tör té né sek lát szó la gos nem tö rõ döm sé ge fe lett, ill. mel lett, óri á si meg fi gye lõ ké -pes ség és me mó ria rej tõ zött, és az ily mó don rossz vizs gá zót sze mély sze rint il let te,a nem oda va ló cse lek mé nye mi att. Meg je gyez te õket, nap ra, cse lek mény re néz ve250 hall ga tó kö zül (a har ma dik év vé gé re, az az a VI. fél év re már csak en nyi en ma -rad tunk az 1044 kez dõ lét szám ból.)

5 5

A leg na gyobb meg jegy zett ta pasz ta la tom po li ti kai jel le gû volt: 1955 ok tó be ré -ben kezd tek egye te mi ber kek ben olyan sze lek fúj ni, ame lyek már jó elõ re ve tí tet tékaz 56-os for ra da lom lég kör ét. A Párt tör té net tan tárgy kap csán egy kis ap ró jel leg ze -tes kül se jû nõ sze mély elõ adást tar tott a Tan szék ré szé rõl olyan ké nyes té ma kör benmint az 1921-es Tri a no ni bé ke kö tés, ami egy im pe ri a lis ta rab ló had já rat-, me rény letvolt a ma gyar in teg ri tás, ön ér zet és gaz da ság el len. Ez zel szem ben az 1945-ös ha -tár ki iga zí tás tel je sen jo gos volt, a hit le ri fa sisz ta ura lom mel let ti vég sõ ki tar tás mi att.Az utol só szót már csak sej tet tük, mert olyan becs mér lõ ki ál to zás és fütty kon cert ve -tett vé get az elõ adó nõ be szé dé nek, hogy az óra vé gé ig sem tud ta azt foly tat ni.

Ilyen ke dé lye sen foly tak egye te mi éve im, ren ge teg ta nu lás sal, ta nul tam min -den ben. Pár hu za mo san ala kul tak re pü lõ éve im is, szám ta lan ér de kes nél ér de ke sebbtör té nés sel... Egyik leg ma ra dan dóbb él mé nyem az volt, ami kor 1952-53-ban foly taka „Két szer ket tõ né ha öt” film ope rett fel vé te lei. A fel vé te lek sok ré sze, a HHH-n ké -szült, s az MRSZ ta gok nak le he tett sta tisz ta sze re pet vál lal ni, így én is je lent kez tem.Ha a ki tû zött na pon ki men tem, és va la mi mi att nem volt fel vé tel, ak kor na pi 40,-, havolt fel vé tel, ak kor na pi 70,-Ft-ot fi zet tek. A pénz is jól jött, nem is volt na gyon ke vés,az nap nem men tem egye te mi elõ adá sok ra (bár fél tünk a ka ta ló gus tól) sõt, ha jó vi -tor lá zó idõ volt, még re pül het tünk is.

Aki lát ta a fil met az ele jén sze re pel tek lej tõ szél ben vi tor lá zó gé pek. A pi ló tá katper sze nem le he tett lát ni, pe dig egyik ben én is ott vol tam. Lé nye gi leg több szö rös ha -szon volt: re pül het tünk is, pénzt is ke res tünk, meg is mer ked het tünk a „stáb”-bal, ki -csit be pil lant hat tunk a fil me zés „bo szor kány kony há já ba”, s az nap nem kel lett az elõ -a dó ter mek ci ga ret ta füs tös le ve gõ jét szív ni...

Oly kor le ült ve lünk – a fel vé tel szü ne té ben – Vass Éva a nõi fõ sze rep lõ! Igen,nem té ve dek, ugyan is a fel vé te lek nagy ré szét az Õ nõi fõ sze rep lé sé vel vet ték fel.Az tán tör tént va la mi (a szí nész plety kát ke rü löm), Vass Évát le he lyez ték a Pé csiNem ze ti Szín ház hoz, és a film nõi fõ sze rep ét ek kor ad ták Fer ra ri Vi o let tá nak...

Min den eset re én csak a sze rep cse ré ig vol tam sta tisz ta, de an nyit tu dok, hogy ál lí -tó lag 1600 je le ne tet kel lett emi att le cse rél ni. Te hát le ült ve lünk Éva és jobb ra-bal ra ülõ sze -ren csés tár sa ink nya kát át ka rol va me sél te ne künk a for ga tó köny vet. Egy szer még ilyen él -mény ben, is volt ré szem. Ös sze sen 12-13 al ka lom mal tud tam így ki jut ni sta tisz ta ként,több ször nem mer tem, meg az egye te mi ta nul má nya im mal sem akar tam le ma rad ni (sze -ren csé re egy szer sem ér tek tet ten a hi ány zá so mon ka ta ló gus sal). Vé gül min den kép pengya ra pod tam más jel le gû is me ret szer zés ben, így ezt a kis ki té rõt so se bán tam meg, sõt...!

Igaz, azt ír tam, hogy ke rü löm a szí nész-plety ká kat. Úgy ér zem, va la mit még -sem sza bad el hall gat nom, mert té nyen ala pu ló ado ma sze rû sé ge min den kép pen idekí ván ko zik.

A film szak mai ta nács adó ja a HHH rep tér pa rancs no ka, Makai Bé la volt. Õnem egy szer fel aján lot ta a két „fõ hõs nek”, hogy el vi szi õket a két ülé ses Fecs ké vel

5 6

sport re pül ni, hogy le gyen né mi fo gal muk a re pü lés rõl, ha már egy szer fõ sze re petját sza nak egy ilyen film ben. Az ered mény két sze re sen meg le põ volt. Re mé lem nemsér tem meg az érin tet te ket, ha le írom az aján lat fo gad ta tá sát!

Zente Fe renc élén ken til ta ko zott el le ne, mond ván hogy õ még sze ret ne to váb -bi fil mek ben is fõ sze re pet vál lal ni! – Ne tán félt a „re pü lõs” fõhõs?...

Vas Éva vi szont öröm mel fo gad ta az aján la tot. Bé la el is vit te õt Fecs ké vel aDu na ke szi rep té ren, és bi zony jól meg for gat ta õt a le ve gõ ben. Ami kor le száll tak, Bé -la lát ta, hogy Éva holt sá padt, mi re meg kér dez te õt hogy ne tán ros szul van? Éva la -ko ni kus vá la sza, – ál lí tó lag csak an nyi volt, hogy mi kor vi szi el õt új ra?

Re mé lem e kis ado mák nem hat nak ki áb rán dí tó an a fõ hõ sö ket illetõen!...

Saj nos a HHH-i re pü lõ té ren az 1954-es év bal ese ti szem pont ból „fe ke te” évvolt: nem csak én bal ese tez tem, bár rend kí vül sze ren csés gond vi se lés sel meg úsz -tam ko mo lyabb baj nél kül, te hát õr zõ an gya lom itt is meg vé dett, ha nem még há romsú lyos, igen sú lyos, sõt ha lá los eset is tör tént. Úgy ér zem, nem len ne tel jes a kép,ha ezek rõl nem ír nék, no nem a „hor ror” ked vé ért: még is ta nul ság kép pen...

1954. má jus 10-e! Gyö nyö rû va sár nap, ra gyo gó nap sü tés, és DNy-i szél fujt, énmég csak B vizs ga fe lé tar tot tam, még nem vi tor láz hat tam. Ez a szél irány hol le állt,hogy gyen gült, az tán új ra fujt, a gé pe két új ra csõrölték. Csak egy va la ki ma radt fenntar tó san, Szil ágyi Dé nes tag tár sunk Szel lõ tí pu sú gya kor ló gép pel, s ami hír hedt volt ar -ról, hogy kis se bes ség nél túl kön nyen per dül be „du gó hú zó” ön pör dü lé ses hely zet be,s ami a 'föld kö zel ben ka taszt ro fá lis... Úgy tu dott vé gig fenn ma rad ni, hogy igye ke zett ale he tõ min. se bes ség gel re pül ni, ahol a leg ki sebb a gép me rü lõ se bes sé ge. 5 óra idõ -tar tam re pü lés re in dí tot ták, s Õ ezt sze ret te vol na el ér ni: 12 óra után ÉNy fe lõl ro ha mo -san nö vek võ sö tét-fe ke te vi har fel hõ kö ze le dett, úgy tûnt, hogy a DNy-i szél le ál ló banvan. Di ni még min dig fenn, de már a hegy ge rinc alatt, és a re pü lés ve ze tõ a vi har kö -ze le dé se mi att le ál lí tot ta a re pü lõ üze met: irány a Vas ka pu alat ti han gár. Di ni már aligle be gett fenn, és in dí tó ok ta tó ja pi ros ra ké tát lõtt ki fe lé, amely re az érin tett gép pi ló tá -já nak 5 per cen be lül föl det kel lett ér nie, ha nem akart le til tást kap ni. Di ni le het, hogy eztnem vet te ész re, mert ép pen el for dult a rep tér tõl, s így még egyet lõt tek fe lé, ami kor is -mét vis sza for dult a 8-asok köz ben már biz to san meg lát hat ja ..

Má ig sem de rült ki, hogy ez vált hat ta-e ki a bajt, de tény, hogy a vis sza for du lástala cso nyan le lép te, s az amúgy is las san szál ló gép egybõI du gó hú zó perdületbe kez -dett. De csak kez dett, mert an nyi ra ala cso nyan volt már, hogy fél pördülettel a hegy ol -da li szik la ra kás ba csa pó dott... Men tõ ri asz tás (ak ko ri ban üzem na po kon min dig csakmen tõ au tó je len lét ében le he tett re pü lõ üze met tar ta ni) s mi, a tag tár sak, irány a bal esetszín he lye! – irány men te ni, s ha le het még a vi har elõtt a gé pet be szál lí ta ni. A men tõ -au tó elõbb oda ért óri á si ke rü lõ vel, mint mi, hi szen ne künk ke rül ni kelIett a Csor dás ár -kot. A mén tõ nek 5 km-t, kel lett ke rül ni, ne künk pe dig 1 km-t gya log.

5 7

Di nit ak kor már szi ré náz va el vit te a men tõ, ami re mi gya log oda ér tünk az azoda ér tünk vol na, mert döb be ne tes hó vi har ke re ke dett, be ért egy ilyen idõ szak banso ha sem ta pasz talt ere jû hi deg front, és pil la na tok alatt 10 cm-nyi hó esett. Mi ez alattegy kö ze li fé lig kész nyi tott bo ros pin cé ben dek kol tunk, amíg a vi har el vo nul, amiolyan gyor san el vo nult, ahogy jött. Utá na is mét ra gyo gó nap sü tés, de most már ÉNy-i szél lel. Ez volt a HHH-n a leg jobb vi tor lá zó szél-irány, mert a leg tar tó sabb volt, sok -szor egész na pos. De a bal eset mi att ezt az nap ra már nem le he tett ki hasz nál ni.

A gép na gyon ös sze tört, és csak a rend és nyom-el tün te tés ked vé ért szál lí tot -tuk a da ra bo kat vis sza, és ki mit ért el, azt a gép da ra bot vit te ha za tró fe a ként, szo -mo rú em lé kül. Ne kem az ol dal kor mány moz gat ha tó kor mány lap ja ju tott, s ame lyetszü le im há zá nak pad lá sán, ma is õr zök.

Szil ágyi Dé nes tag tár sunk is na gyon ös sze tört: al só ál kap csa ket té tört, fo gaiki tör tek, agy ráz kó dás, nyílt láb szár csont-tö rés, kar tö rés és szám ta lan zú zó dás ésseb. Há la Is ten nek, fel épült be lõ le, de az ál kap csán nyo ma ma radt, meg lát szott erõ -sen a tö rés he lye, és töb bé nem re pült...

Ide tar to zik az is, hogy ami kor ilyen bal eset tör tént, több nyi re az ok ta tó nak ésa re pü lés ve ze tõ nek ju tott az a szo mo rú fel adat, hogy elõbb tá jé ko zód va a bal ese tesál la po tá ról a Sport kór ház ban, el vi gye az ér te sí tést es te a szü le i nek, köz vet len hoz -zá tar to zó i nak. A ké sõb bi ek ben egy szer ma gam is részt vet tem ilyen ben, és mond -ha tom, hogy nem fel eme lõ ér zés. Úgy is mond hat nám, hogy ször nyû do log lát ni azt,hogy bár mi lyen ér zék le tes köz lé si mód mit vált ki a hoz zá tar to zók ból, azt jobb nemle ír ni. A hír vi võk min dig ret teg tek az ilyen ta lál ko zás tól, én is. Még hagy ján, ami kor api ló ta nem halt meg, de ha igen, azt ször nyû volt kö zöl ni is és a ha tá sát lát ni is...

Ugyan ezen év õszén tör tént egy sok kal sú lyo sabb ket tõs bal eset. ÉNy-i lej tõ -szél vi tor lá zás volt, ami mint már ír tam, a leg ked ve zõbb a sta bi li tá sa mi att és le het ahos szú 8-aso kat re pül ni: az Új la ki csúcs tól a Vas ka pun át a Vi har he gyig. Ilyen korsok, szin te az ös szes hasz nál ha tó gép re pül he tett, te hát szak zsar gon ban a „hi é nák”nap ja le he tett, aki kap ja, mar ja el ven, A „C” vizs gá mig én is örül tem an nak az eset -nek ha be ve tet ték a két ülé ses gé pe ket is: az egyet len „Cim bo rát”, „Kránichot” és a 3db. „Ko mát”. Eze ket csak utasviteli en ge dé lyes pi ló ták, vagy ok ta tók ve zet het ték, ésné ha kez dõ ket, több nyi re „C”-vizsga elõtt ál ló kat vit tek utas ként: Ezt ne vez ték po tyá -zás nak. Én is sor ra ke rül tem vol na, és ép pen a Cim bo rát ké szí tet tük elõ, sze rel tükös sze és tol tuk fel a HHH csú csán lé võ 2-es han gár tól a fel sõ ki lö võ kicsúzlizó ál lás -hoz... A Benis La ci ba rá tom mal men tünk vol na de még nem ül tünk be, mert a szélÉ-ira for dult, és beerõ sö dött an nyi ra, hogy 15-20 m/mp-es lö ké se ket is mu ta tott azAnemometer mu ta tó ja. 20 m/mp-ig a már fenn lé võ gé pek ma rad hat nak, de úja kat in -dí ta ni már nem sza bad. Az É-i szél azért is rossz volt, mert hos szú 8-aso kat nem le -he tett re pül ni, csak rö vi de ket az Új la ki és Vas ka pu közt. Ilyen kor sok szor az Új la kiol da la már nem is emelt, sõt vi gyáz ni kel lett; mert abwind is ér he tett meg le pe té sül.In kább a Vas ka pu volt hasz nál ha tó egy rö vid É-ias ol da lán, de in nen túl éles for du -

5 8

lók kal kel lett vis sza for dul va ügyes ked ni, hogy mi nél to vább le hes sen a rö vid ke eme -lõ sze les sza kasz ban ma rad ni. Ezen az éles sza ka szon már csak két gépszívóskodott, ami ös sze üt kö zés-ve szé lyes volt. A gyen gébb ideg ze tû pi ló ták nemtud ták el vi sel ni ezt a rend kí vül ideg fe szí tõ, ép pen ezért fá rasz tó, nem ke vés bé ve -szé lyes, kín ló dá sos fenn ma ra dást, és jobb nak ta lál ták le száll ni. Ilyen kor min dig aleg erõ sza ko sabb, kö tél ideg ze tû ek tud tak to vább fenn ma rad ni, a töb bi e ket „letúrták”alej tõ rõl. Ilyen kor leg fel jebb 2-3 gép tu dott „el fér ni” a lej tõn...

Benis La ci ba rá tom mal a start he lyen vár va, néz tük ép pen a két fenn ma radt Pi -lis tí pu sú gya kor ló gép kín ló dá sát, s már a HHH hegy ge rinc szint je alatt 8-asoztak.Tud tuk, hogy az egyi ket a mi tag tár sunk Po zso nyi Ló ri ve ze ti, a má si kat egy nem túlis mert má sik egye sü le ti tag ve zet te H. Emil.

Szin te szug ge rál tuk õket, biztatólag, ami kor az egyi kõ jük for du ló ba kez dettvis sza fe lé (ami til tott volt) és meg tör tént a baj: a nyo má ban ha la dó má sik kal szem -be üt köz tek szár nya ik kal. 7 mp múl va (?) ért hoz zánk az üt kö zés ágyú dö rej hez ha -son ló hang ja, ak kor, ami kor ra a gé pek-sze münk lát tá ra ös sze akad va, zu han va el tûn -tek a Vas ka pu csú csa mö gött...

A töb bit már el mon dás ból tud tuk meg, né hány perc cel ké sõbb, ami kor lé lek -sza kad va ro han tunk le a tör té nés he lyé hez a „Nagy In di á non”. Hát igen! Nagy In di -án, de volt „Kis In di án” is. Ezek ugyan is in di án ös vé nyek vol tak a cser jés er dõ ben,igen szik lás hegy ol dal ban, s ami kb. fe le hos szú volt a csúcs ra ve ze tõ épí tett út -hossz hoz ké pest. Eze ket igen gyors le érés hez hasz nál tuk, no meg min den ne héz -ség el le né re még is, ro han va le fe lé szik lá ról-szik lá ra ugor va, így a hasz ná la ti mód jais ha son lí tott a vad in di á no ké hoz.

Ezért kap ták ezt a ki zá ró lag ál ta lunk hasz nált el ne ve zé se ket s ame lye ken az1,5 km-nyi utat le fe lé 5 perc alatt is meg tud tuk ten ni, vé gig ro han va le fe lé.

Most is így tör tént; s ha le het még ha ma rabb a tett hely re ér tünk. Ször nyû lát -vány fo ga dott: ap ró és na gyobb vé res gép da ra bok min den fe lé, a Vas ka pu al só ol da -lá ban, vagy 200 m2-nyi te rü le ten. So ká ig nem: tud tuk, hogy lenn mi is tör tént, és akét pi ló tá val sem tud tuk, hogy mi tör tént, akik kel a men tõ per cek kel elõbb szi ré náz -va el ro hant.

Leg elõ ször azt tud tuk meg a Vas ka pui han gár nál tar tóz ko dók tól, hogy va ló bankb. 50-60 m-nyi zu ha nás tar tal má ra a két gép ös sze akad va zu hant. Az tán szét vál takföld kö zel ben, s egyik gép me re de ken szem be a szik la ol dal nak csa pó dott, en nek pi -ló tá ja a hely szí nen meg halt, fur csa mó don a gé pe meg le põ en épen ma radt, az eset -hez ké pest, csak a ve ze tõ ülé se hi ány zott tel je sen. Eb ben a gép ben ült a má sik egye -sü le ti pi ló ta, és ha tá ro zot tan ál lí tot ták, hogy õ volt a sza bály ta la nul éle sen vis sza for -du ló (per sze ez nem vi gasz talt ben nün ket).

A má sik Pi lis ben ült a mi klub tár sunk a Ló ri, aki sze ren csé re nem halt meg, demajd nem élet ve szé lyes tö ré se ket, zú zó dá so kat szen ve dett, és több mint fél évig tar tott

5 9

az „úgy-ahogy” fel épü lé se. A gé pe pe dig a fel is mer he tet len sé gig szét tö re de zett, majd -nem „szét por ladt”. Az tör tént ugyan is, hogy „sze ren csé jé re” a szét vá lás után kü lön zu -han va a gé pe szin te „rá csú szott” a szik lás lej tõ re, s a zu ha nás len dü le tét a gép el ko -pá sá nak me cha ni kai ener gi á ja emész tet te fel. Sze ren csé jé re! De töb bé Õ sem re pült.

A sze ren csét len sé gek min dig sú lyos szank ci ó kat von tak ma guk kal, fõ leg a hi -bás ság ará nyá ban, a gé pek árát sze ren csé re so ha sem kel lett ki fi zet ni, mert ál la miado má nyok vol tak, de az egye sü le tet min. az zal súj tot ták, hogy a ja vít ha tat la nul ösz -sze tört gép he lyett má si kat nem kap hat tak, el sõ sor ban 1 évig, má so dik eset ben 2évig, stb. Így saj nos a „Szel lõt” le ír ták tõ lünk, a Di ni ét a Ló ri Pi li sét sze ren csé re nemmert egy ér tel mû en nem õ volt a hi bás, má sik gé pet csak azért nem kap tunk ak kormert pil la nat nyi lag nem volt mi bõl ad ni.

A sze ren csét le nül járt pi ló ta a Ganz Mávag egye sü le ti tag ja volt. Az egye sü le -tük nem sok kal ké sõbb csi nált még egy, nem túl sú lyos bal ese tet. Az egy „Ko má val”tör tént. Egy fi a tal ok ta tó juk vit te a két ülé ses is ko la gép pel csõrléses úton egye sü le tüktisz te let be li el nö ké nek fe le sé gét sé ta re pü lés re.

Nem volt alt még eme lõ áram la tok, s a szo ká sos is ko la négy szög ál lan dó an le -fe lé sik ló re pü lés be alig fért be le né hány „ter mik”-kör re pü lés, az az „spi rál”. Ez zelazon ban olyan ala csony ra ke rül tek, hogy a Ho mok domb elõtt be ren de zett start ésmel let te a le szál ló je let, a T-t egy mó don ér het ték el, me re de ken a Ho mok domb fe létart va, majd köz vet le nül elõt te egy me re dek 180°-os for du ló val vis sza start irány ba. Atúl me re dek hir te len for du ló ba – igen ala cso nyan – a Ko ma szárny irány ban be csú -szott, el ér te a szárny vég a föl det, egy sza bá lyos ci gány ke rék (ez is csak fé lig). A gépor rá val a föld be üt kö zött, jól ös sze tört. Megint csak a „ci gány ke rék” volt a sze ren csé -jük, mert ez emész tet te fel a len dü le ti ener gi át. Kis hí ján a há tuk ba fú ró dott a csõ -sze rû gép törzs, s csak azért nem, mert a Ko ma egy más mel let ti ülé ses lé vén, ket te -jük köz zé éke lõ dött.

Az ok ta tó szen ved te a na gyobb bajt: nyílt bal comb csont tö rés sel meg úsz ta...Az uta sa a tb. el nök fe le sé ge kü lö nö seb ben nem sé rült, nem is ocsú dott, s csak egydo lo gért ka pott sí ró gör csöt: szét szag gat ta az ak ko ri ban még rit ka és új nylon ha ris -nyá ját. Még jó, hogy a Ko ma nem zu hant kö zénk, s csak pár mé ter re ért tõ lünk föl -det rá adá sul a Va das ker ti úton szá mos ki rán du ló néz te vé gig ezt a majd nem tra gé -di á val vég zõ dött „re pü lõ be mu ta tó”-t.

Node a re pü lõ bal ese tek bõl bõ ven elég en nyi íze lí tõ ül, mert sze ren csé re rit kánfor dul tak elõ, szám sze rû sít ve – ez zel ki csit meg elõ zöm a ha son ló ké sõb bi bal ese te -ket – 11 ha lá los bal eset for dult elõ az egész or szág ban egy 50 ez res MRSZ sport re -pü lõ lét szám mel lett, ami %-osan szin te – el ha nya gol ha tó...

Na per sze, akit köz vet le nül érint egy ilyen?... de ezek 10 éves sport re pü lé semso rán. Ugyan ak kor azt is rög zí te nem kell, hogy ez idõ szak ban egyet len bal ese tetsem tu dok, ami gép hi bá ból tör tént vol na, ki zá ró lag sza bály ta lan ko dá sok: vak me rõ,

6 0

tu dás nél kü li, va gány ko dá sok, fi gyel met len sé gek, erõ sza kos ve ze té si stí lus, ma ga -tar tás. Ez azért vi gasz ta ló tény, mert a gé pek ben mû sza ki lag meg le he tett bíz ni. Ha -son ló a hely zet te hát a gk. ve ze tés hez, hi szen több nyi re ott is a dur va sza bály ta lan -ság okoz bal ese tet, a mû sza ki hi ba pe dig leg ke vés bé.

S eb ben van az ös sze ha son lí tott köz le ke dé si mó dok közt a leg na gyobb el té -rés: ad dig míg egy mû sza ki hi bás ko csi a föl dön mo zog va fél re tud áll ni az út szé lé -re, se gít sé get vár va, ad dig az ilyes mi a le ve gõ ben el kép zel he tet len. Ha bár mi lyenmû sza ki prob lé ma me rül ne ne tán fel, ott nincs fél re ál lás az út szé lé re! Ahogy énszok tam fo gal maz ni, a re pü lés re is ér vé nyes a Julius Ca e sar-i mon dás: „Alea iactaest” (a koc ka el van vet ve). Ha én egy szer star tol tam, nincs me se, vé gig kell csi nál -jam a biz ton sá gos le szál lá sig. De ez is hoz zá tar to zik a sport re pü lés kü lö nös ro man -ti ká já hoz: emi att is sok kal kü lönb bár me lyik föl di köz le ke dés hez ké pest, és még is %-osan sok kal biz ton sá go sabb an nál. Az el vá rá sok tu dás ban és fe gye lem ben is ará -nyo san szi go rúb bak.

A leg egy sze rûbb nek tû nõ re pü lés sem volt so ha meg szo kot tan unal mas.Mind egyik start ban volt va la mi más ér de kes, új sze rû do log, so ha sem for dult elõ akárkét szer ugyan az. Még egy egy sze rû nek lát szó is ko la négy szög re pü lés nél, rö vi denszak zsar gon ban „is ko la kör”-nél sem. Ha nem volt jó a vi tor lá zó idõ, áram la tok hí ján(per sze esõ, vagy szél vi har se) örül tünk ha még is fel emel ked het tünk, akár csak is ko -la kör re. Ilyen kor fõ leg a nö ven dé kek, gya kor lók re pül tek, s kü lön fel adat tal a gya kor -ló pi ló ták.

Idõ ren di ség nél kül sze ret nék jó né hány pél dát em lí te ni ilyen igen nagy sze rû,még is ér de kes is ko la kör-re pü lés re. A gu mi kö te les (csúz lis) in dí tá sok ról már bõ ven ír -tam, ma már, ill. rég óta nem hasz ná la tos, már csörléses in dí tás is alig for dul elõ, Na -gyon meg sze ret tük a csörléses star tot – amely rõl a re pü lõ mo del le zés nél bõ ven ír tam,de az já ték volt eh hez ké pest, en nek szá mos vo nat ko zá sá ban – mert meg sza ba dul -tunk a gé pek hegy re ci pe lé sé tõl, az ret ten tõ fi zi kai mun kát igé nyelt. Eh hez ké pestmond hat ni ele gáns mód szer volt, mert a gép 30-40 mp alatt a föld rõl 300-400 m ma -gas ba emel ke dett. En nél már száz szor kön nyebb volt az az eset is, ha nem állt ren del -ke zés re csör lõ kö tél-vis sza hú zó ko csi, mert. ak kor kéz zel kel lett eze ket vég re haj ta ni.Fõ leg ele in te for dult ilyen sok eset ben elõ, mert leg fel jebb tel je sen le rob bant, agyon -nyú zott jee pe ket, kap tunk a hon véd ség tõl, és örö kös ja ví tás ra szo rul tak, és köz ben azorosz da locs ka... Az in dí tást, felcsõrlést nem rész le tez ném, csak a kü lön le ges sé ge it...

Ál ta lá ban rep tér hossz nyi 5-6 mm vas tag sá gú drót kö te let hasz nál tunk, a csör-lõaggregát a Tol di és a start hely kö zött. Ez zel le he tett több do log tól füg gõ en (gép tí -pus, szem be szél-erõs ség, a csör lõ ke ze lõ és a pi ló ta ügyes sé ge, stb) 250-450 mma gas ra emel ked ni. A gép or rá ban lé võ csör lõ bi lincs hasz ná la tá val un. orrcsörlés-sel a ki sebb ma gas sá go kat el ér ni, és a spe ci á lis ke vés gép nél al kal maz ha tó un.súlypontcsörléssel a na gyob ba kat. Ilyen kor az egy ágú kö tél re V-ala kú ki egé szí tést

6 1

rög zí te nek, s a gép szárny tö ve i nél, a gép súly pont já ba épí tett csör lõ szer ke zet tel azemel ke dés me re de kebb le he tett, de ve szé lye sebb is kö tél sza ka dás ese tén, mertsok szor elõ for dult az is. Bal eset kö tél sza ka dás mi att sze ren csé re rit kán for dult elõ, smajd nem csak is a pi ló tá tól füg gött ilyen kor an nak el ke rü lé se. Ugyan is ha a pi ló tasza bá lyo san ki tar tott és a csörlési se bes ség el éré sé ig nem kap ta el a gé pet túl hir -te len a föld tõl, amel lyel a gép túl kö zel a föld höz ke rül ne majd nem füg gõ le ges hely -zet be. Te hát, ha er re vi gyáz, hogy ezt el ke rül je, ak kor min dig elég se bes sé get ésma gas sá got ér el ah hoz, hogy sza ka dás kor a ha nyatt, hely zet bõl a gé pet nor mál sik -ló hely zet be le het biz ton sá go san kor má nyoz ni. Még is so kan brahiztak. Sok szor olyanhir te len, me re de ken „tép ték” el a na gyobb ma gas ság el éré sé hez, hogy rossz voltnéz ni. Ilyen kor ugyan is rán tás sze rû ter he lést kap a kö tél, és ha az agyon hasz nált,majd nem min dig sza kadt...

És ilyen kor jött a má sik né ger mun ka: a „kö tél fo nás”. Ez is egy faj ta fe gyel mibün te tés volt, hogy az nap ra kik le gye nek a kö tél fo nók. Ez rend sze rint azo kat súj tot -ta, akik mi att sza kadt a kö tél fe gyel me zet len ség bõl. Ha nem bün te tés ként ak kor is elkel lett vé gez ni va la ki nek ezt, ilyen kor ön kén tes vál lal ko zó kel lett, ál ta lá ban a gya kor -lot tabb kö tél fo nók. A kö tél fo nás, az az a sza kadt vé gek fo ná sos ös sze kö té se vizs ga -fel adat volt a csörléses re pü lés el éré sé hez, így min den ki nek tud nia kel lett. Sze mélysze rint a – több mint 400 – csörléses star tom ból 5-6-szor ér tem meg föld kö ze li kö -tél sza ka dást, a leg ki sebb ve szély hely zet nél kül, s rá adá sul nem fe gyel me zet len ségmi att, te hát bün te tés nél kül.

A leg el sõt so sem fe lej tem el... A start he lyet és mel let te a le szál ló he lyet min digszél lel szem ben kel lett be ren dez ni, hogy a ne ki fu tás, ill. ki fu tás a le he tõ leg rö vi debble gyen a föl dön. Ez min den ne mû re pü lés ben alap sza bály. Ho mok dom bi start hel lyelren dez ked tünk be a Va das kert ben épí tett han gá runk tól ÉNy-i irány ban, s a Tol ditPesthidegkút irá nyá ban ál lí tot tuk fel. Ko má val in dul tunk né hai tra gi kus bal eset ben58-ban meg halt Gras Vik tor ba rá tom mal és ok ta tóm mal a csörléses-, egye dül re pü -lé sem hez szük sé ges ÁTKEPZÉS 5 db. ok ta tós csörlés il let ve en nek el sõ start já ra(azért olyan em lé ke ze tes). Sza bá lyo san emel ked tünk, ter mé sze te sen e start nál ki -zá ró lag még Vik tor ve ze tett, s ami kor 100-110 m ma gas sá got ér tünk el nem volt mára Ko ma túl me re dek hely zet ben, s köz tu dot tan jól is emel ke dett, ami kor hall ha tó pat -ta nás, az az kö tél sza ka dás... de Vi ki ré sen volt, s a gép át vá gó dá sát meg aka dá lyoz -va, de még is or ral fel fe lé egy pil la nat ra szin te meg állt a gép, s a kö vet ke zõ pil la nat -ban zu ha nó re pü lés be vál tott: nor mál „ki he gye zett át esés”, s utá na rög tön sza bá lyossik lás sal to vább, így el ér ve, hogy e kis ma gas ság ból sza bá lyo san el ér hes sük a le -szál ló he lyet. Ter mé sze te sen si ke rült, csak Vi ki je gyez te meg, „re mé lem, most lát tad,hogy mit kell ten ned ilyen eset ben!?”

lgen lát tam, meg je gyez tem, de a kö vet ke zõ sza ka dás már erõ sen gya kor lottko rom ban tör tént, s már ru tin moz du la tok kal há rí tot tam...

6 2

Te hát mint ír tam, so ha két egy for ma re pü lés sem for dult elõ. Ér de ke sebb ese -tek... A leg el sõ rõl most ír tam. De ott volt pl. az 1954. de cem ber 1-i, az év utol só start -ja. Szá mom ra csörléssel Vö csök kel, ami vál lig zárt, egyéb ként nyi tott szél vé dõ nél -kü li sõt több nyi re mû szer men tes gép volt: se bes sé get, ma gas sá got, tá vol sá got, ter -mi ket, me rü lést ki zá ró lag ér zé kel ni kel lett szem mel, fül lel és fenékkel. Csak is az ke -rül he tett sok kal ko mo lyabb gya kor ló gép re (ame lyek már leg alább há rom mû sze re -sek vol tak: se bes ség-, ma gas ság mé rõ és va rio mé ter, s ilye nek vol tak a klas szi kusPi lis és a mo der nebb Szel lõ), aki a Vö csök kel ki vá ló an meg ta nult re pül ni.

Én már ezt a fo kot kezd tem el ér ni és ezen évi utol só re pü lé si fel ada tom kü lön -le ges sé ge az volt – egyéb ként majd nem nor mál is ko la kör – hogy a start hely mel let -ti le szál ló hely he lyett re pül jem a gé pet a Va das ker ti han gár hoz (odá ig se kell jen szál -lí ta ni), han gár ba va ló kön nyebb be ra ko dás ér de ké ben.

Arány lag erõs, 7-8 m/mp-es szem be szél fujt ÉK-fe lõl, s eb ben jó ma gas ra, kb.350 m-re tud tam felcsõrölni, mi köz ben hód ara-esés kez dõ dött. Me re dek emel ke dé -sem so rán ezt csak úgy ér zé kel tem hogy ek kor is és min den hely zet ben a gép ten -ge lyé vel pár hu za mo san ro han tak a da ra pely hek. Én köz vet le nül még nem érez tem,csak ami kor kö zel víz szin tes hely zet ben le kap csol tam a csör lõ kö te let. A sza bad,szem üveg nél kü li ar co mat mil li ó nyi tû szú rás ér te, a je ges ne ki csa pó dó da ra sze -mek tõl. Alig lát tam, majd nem le csu kó dó szem pil lá val ve zet tem, mert akár meg va kul -hat tam vol na. Eb bõl a ma gas ság ból a sû rû da ra esés mi att a fe hé re dõ föld fe lü le tetalig lát tam. Csak pil la na tok múl va ja vult ez a hely zet, ami kor egy éles „túl dön tött”180°-os for du ló val hát szél nek for dul tam.

Le het, hogy meg le põ nek tû nik, de a da ra tû szur ká lás je len tõ sé gét hát szél benalul ér té kel tem: azok to vább ra is a gép hossz ten ge lyé vel pár hu za mo san húz tak elmel let tem, szin tén hát ra fe lé irány ban. Hát per sze: nyil ván va ló, hi szen a re pü lõ gépse bes sé ge min dig vi szony la gos és ki zá ró lag a le ve gõ moz gás se bes sé gé hez ésnem a föld höz ké pest ér ten dõ. Hogy kell ezt ér te ni? Dur va ha son lat tal: ha a gé pemsik ló se bes sé ge elõ ír tan 100 km/ó, és nincs szem be szél, ak kor a föld höz ké pest is100 km/ó-val ha la dok. De ha szem be szél fuj, és mi nél erõ sebb, úgy a föld höz vi szo -nyí tott se bes sé gem azo nos mér ték ben csök ken an nyi ra, ha pl. el éri a szem be szél are pü lé si se bes sé gem mel azo nos se bes sé get, az a pél da sze rint 100 km/ó, ak kor aföld höz ké pest áll ni lát szok, pe dig a se bes ség mé rõm mu tat ja a 100 km/ó sik lá si se -bes sé ge met, csak a le ve gõ höz, és nem a föld höz ké pest. Hát szél ese tén for dí tott ahely zet, mert a hát szél se bes ség hoz zá adó dik az én re pü lé si se bes sé gem hez. Ezértvan az, hogy vi tor lá zó gé pek nél max. 15-20 m/mp szél erõs sé gig en ge dé lye zik a re -pü lést, mert nor mál sik lá si se bes sé get fi gye lem be vé ve ed dig a szél se bes sé gig ké -pes a szél lel szem ben meg tar ta ni ma gát, el ke rül ve az el sod ró dást.

Nos, te hát pil la na tok ra csa lód tam, mert föl di hát szél el le né re a hód ara to vább -ra is az ar com ba fú ró dott, a sze mem azért kí mé lõ dött, mert ret ten tõ en kez dett köny -

6 3

nyez ni, s ez va la mi ként véd te. Pesthidegkút szé lét el ér ve kb. 100 m-en is mét éles180°-os for du ló val a han gárt vet tem irány ba, s eb be a ma gas ság ba be le kal ku lál tama szem be sze let is.

Az erõ sen za va ró da ra esés el le né re olyan jól szá mí tot tam ki a tá vol sá got ésvis sza for du lá si ma gas sá got, hogy a han gár kö ze lé ben csak kb. 10 m ma gas sá gotkel lett le dol goz nom „csúsz ta tás sal” és nagy ké pû en, szé pen, si mán a le he tõ leg kö ze -lebb kb. 10 m-re lé võ han gár aj tó vo na lá ban áll tam meg. Ezt a re pü lé se met, no haegy sze rû is ko la kör volt, még is olyan em lé ke ze tes nek tar tom, hogy ha ma rá gon do -lok, be le kép ze lem ma gam: ké pes va gyok a da ra tû szú rá so kat is érez ni az ar co monés sze me men... És ez csak egyi ke a szám ta lan, még is ér de kes „egy sze rû” re pü lé -sek kö zül. Ezt so rol hat nám kö tet re me nõ en ha son ló iz gal ma san, de már csak né há -nyat em lí te nék még meg e he lyen.

A leg egy sze rûbb ér de kes do log volt, ha a gya kor ló egye dül re pü lõ szá má ra ki -ad ták re pü lé si pa rancs ként, hogy tel je sen sza bá lyos is ko la kört re pül jön. Eb ben is le -he tett ver se nyez ni, ki tud 3 start ból 3-szor sza bá lyo sán, pon to san, vé gig re pül ni, aznyert. Fel tét elei vol tak:

– Tel je sen sza bá lyos csörlés a leg ma ga sabb ra, majd sza bá lyos le ol dás.– 90°-os jobb for du ló után 200-250 m egye nes sik lás,– Újabb 90°-os for du ló-után 2-3 km egye nes sik lás,– Is mét 90°-os for du ló után 200-250 m egye nes sik lás,– S a vé gén újabb, 90°-os for du ló val sza bá lyos rá he lyez ke dés a le szál ló jel re, és si ma

le szál lás után meg áll ni a „T” mel lett jobb ról 10-12 m-re, (a „T”-néI kel lett föl det ér ni.)

Egy ilyen üzem nap vé gén a nyer tes „örö mé ben” meg hív ta a tár sa sá gun kat 1-1kor só sör re a leg kö ze leb bi sö rö zõ be... Vagy „Ifjuság” tí pu sú két ülé ses gép pel gya ko rol -tuk öreg pi ló ták, már utasviteli en ge dél lyel – a vak re pü lést. Ez vég te le nül iz gal mas voltmert ez – ami ben ak ko ri ba már ma gam is részt vet tem – meg döb ben tõ el sõ be nyo más -sal járt. Mi, akik már úgy érez tük, tu dunk re pül ni, ek kor de rült ki, hogy még se!

En nek lé nye ge ab ból állt, hogy az ok ta tó be ült az el sõ ülés be, a vak re pü léstgya kor ló pi ló ta pe dig a nö ven dék, a hát só, az az az ok ta tói ülé sé be – amit be lül rõl tel -je sen sö tét re füg gö nyöz tek le – te hát a gya kor ló pi ló ta ki zá ró lag az ele mi re pü lés irá -nyí tó mû sze rek re ha gyat koz ha tott, a föl det egy ál ta lán nem lát hat ta. Ek kor jöt tünk rá,hogy nem is tu dunk re pü lõ gé pet ve zet ni, mert a föl det nem lát va csak a mû sze rek fi -gye lé sé vel ele in te úgy érez tük, hogy kép te le nek va gyunk ural ni a gé pet. Mert ha ase bes ség meg fe le lõ volt, az oldaldõlésjelzõ li bel la kö zé pen volt, a gömb irány tû issta bi lan mu tat ta a ki adott irányt: a pél dá ul 275°-ot, ak kor egy szer csak a hosszdõlés-mérõ kez dett meg bo lon dul ni, s ve le együtt a se bes ség mé rõ. Ha kor ri gál tuk (azt hit -tük) és egy gyen ge (pl. ap ró ter mik lö ki meg va la me lyik szárny ol dalt) vég képp ös sze -ku tyu ló dik min den, s ha vég re min dent si ke rült vol na ös sze hoz ni, vég re min den mû -szer a meg fe le lõ alap ér té ket mu tat ná ész re ves szük, hogy a gömb irány tû fo rog, hi he -

6 4

tet len las sú ság gal va la me lyik irány ba, te hát nem ha la dunk egye ne sen. Lé nye gi leggé pe in ket „mû ho ri zont tal” nem lát ták el, mert drá gább lett vol na, mint az egész re pü -lõ gép, így nem telt rá, és ez egy ben négy mû szer tu dá sát egye sí tet te vol na, ezért adekoncentálás túl zot tan le kö töt te fi gyel mün ket, ez ál tal rend kí vül meg ne he zí tet te avak re pü lés meg ta nu lá sát. Így 5-6 – nem túl ered mé nyes is ko la kör után – kény te le -nek vol tunk fel hagy ni a vak re pü lés ta nu lá sá val.

Vagy.. – em lék szem re pü lõ tá bor ban vol tunk a Dunakeszi-Alag sport rep té ren ésnem túl jó vi tor lá zó re pü lõ idõ ben (eme lõ áram lá sok egész nap alig vol tak) is ko la re pü lé -se ket tar tot tunk. Ak kor már ok ta tó vol tam gya kor ló re pü lõ ket in dí tot tam is ko la kör re, segész nap nem ju tot tam start hoz. Is ko la re pü lés hez vi szont egész nap ki tû nõ idõ volt, ígyutol só pil la na tig ki hasz nál tuk az idõt, a gya kor ló pi ló ták csörléses re pül te té sé re. Sza bályaz, hogy a sport re pü lõ üze met nap nyug ta elõtt fél órá val be kel lett fe jez ni...

Va la mi ért kis sé el hú zó dott a be fe je zé si idõ pont, s egy „If jú ság” még a start he -lyen ma radt. Az az na pi re pü lés ve ze tõ ba rá tom és fe let te sem Gras Vi ki oda szólt,hogy nem re pül ném-e az Ifjúságot a han gár hoz, mert hogy start he lyünk tõl kb. 800 m-re volt? Vég te len öröm mel fo gad tam el az aján la tát, mert már erõ sen es te le dett, aszür kü le ten túl vol tunk, és ég tek a köz vi lá gí tá si lám pák. A kör nyé ket már tö ké le te senis mer tem fe lül rõl, te hát azt is sej tet tem, hogy mi lyen te rep tárgy ho gyan le het ki vi lá -gít va ah hoz, hogy fél sö tét ben jól tá jé ko zód has sak. Felcsöröltek – a Toldi-val 350 m-re, és éle tem ben elõ ször cso dál koz tam el É-Pest és Bu da kivilágitott pa no rá má já ban– fe lül rõl. S a Du na ahogy vis sza tük röz te eze ket! Kü lö nö sen ügyel tem a sza bá lyosis ko la kör vég re haj tá sá ra, ilye tén gyö nyör kö dé sem köz ben azért, hogy a han gárt –ami kb. a rep tér kö zép vo na lá ban volt, az É-i szé lén – a le he tõ leg job ban meg kö ze -lít hes sem le szál lá som mal.

Kb. 15 m ma ga san ép pen – a zuhanóféket akar tam ki nyit ni a cél zott le szál lás hoz,ami kor fur csa buk dá cso ló alak za tok nagy cso port ját vet tem ész re alat tam: a rep té ren –szo ká so san – le gel te tett bir ká kat haj tot ták el ép pen a han gár elõtt az akol fe lé, és jó for -mán csak már a kö ze li han gár fé nye it lát tam ol dal ról fél re pil lant va. Rög tön egy „sas szé”jobb ra, kö ze lebb ke rül ve ol dal ról pár hu za mo san a han gár hoz, mi re el tûn tek aló lam, abuk dá csol ni lát szó jó szá gok. De már is zuhanófék nyi tás, le beg tet tem és majd nem si -mán föl det ér tem, a majd nem sö tét ben. Azért majd nem si mán, mert ab ban a tá vol ság -ban ke reszt ben több ap ró esõ víz ki mos ta árok ke resz tez te le szál lá si vo na la mat, irá nyo -mat és ez nem na gyon tet szett az If jú ság nak. Ap ro pó! Le beg te tés! Mi is az? Azt már ír -tam, hogy a ne ki fu tás is start nál és a ki fu tás is le szál lás kor a föl dön a le he tõ leg rö vi debbkell le gyen, ami nek több oka van: Kí mél ni a gép fu tó mû vét, s ez ál tal az egész gé pet –hi szen nem föl di köz le ke dés re ter vez ték – te hát a le he tõ leg ki sebb se bes ség gel kell aföl det meg kö ze lí te ni. Olyan kis se bes ség gel, ami kor ép pen át es ne már a gép, s márszin te kor má nyoz ha tat lan. Eh hez cm-pon tos ság gal kell a föl det meg kö ze lí te ni. Ha ma -ga sab ban va gyok a szük sé ges nél: 20-30 cm-en, és a gép ak kor kez di az át esést, ak korcsú nya na gyot döc cen ve ér föl det úgy, hogy akár a fu tó mû be sza kad hat a gép ha sá ba.

6 5

Ha meg túl gyor san akár csak 10-15 km/ó-val töb bel érem a föl det az uta zó se bes ség -nél, ak kor a föld dur ván el rúg ja ma gá tól a gé pet, s ilyen kor ugyan csak a futómü ke rülve szély be. Ilyen kor szok ták azt mon da ni, hogy az ilyen pi ló ta 1 fel szál lás ból 2-3 le szál -lást csi nál mert ez a földetérés és el pat ta nás több ször is meg is mét lõd het, és kül sõszem lé lõ szá má ra ret ten tõ csú nya lát vány. Az ok ta tó meg fe le lõ fe gyel mi íté le te pe dig el -ma rad ha tat lan a re pü lés tõl va ló el til tás.

Nos, az If jú ság nem azért pat to gott, mert nem tö ké le te sen le beg tet tem ki, ha -nem saj nos az is mert han gár kö ze li ke resz te zõ ap ró esõmosta ár kok mi att. Végüliselé ge dett vol tam star tom mal, s megint egy kü lön le ges re pü lõ él mén nyel gaz da gabble het tem, no ha szin tén csak is ko la kör volt.

Még min dig ide kí ván ko zik az az is ko la kör re pü lé si él mé nyem, ami kor meg -sze rez tem a tí pus re pü lé si star to mat, ál ma im ne to vább já val a „Super-Fergeteggel”.Ezt a vi tor lá zó gép tí pust már ak kor is mer tem ami kor még nem is re pül tem, szám ta -lan szor, kü lön bö zõ hely ze tek ben, gra fi kai raj zo kat is ké szí tet tem ró la: vaj ha egy szer,akár egyet len egy szer „meg lo va gol hat nám”!

S be kö vet ke zett – saj nos a gép al kal mas sá gi iga zol vá nya (meg fe lel a gk-nál afor gal mi en ge dély nek) vég leg – le járt au gusz tus hó vé gén, s né há nyan öreg pi ló ták ésok ta tók – akik még nem re pül tek ed dig ve le – az un. tí pus re pü lést vég re haj tot ták.

A tí pus re pü lés lé nye ge az, hogy re pü lõ gé pek nél min den egyes más tí pu súgép ve ze tés tech ni ká ját kü lön-kü lön kel lett el sa já tí ta ni, ami egyet len start tal is el vé -gez he tõ, ha az ki vá ló an si ke rül. Tud tam már ró la hogy gyor sab ban „sze ret” re pül niaz át la gos vi tor lá zó gép se bes sé gé nél, ezért el sõ sor ban mû re pü lés re volt al kal mas,s ke vés bé a vi tor lá zás hoz. De gyö nyö rû szép volt, és én be le vol tam es ve, mint egyszép nõ be, mond hat ni re pü lõ gép-sze rel mem volt.

Több fo tó is ké szült ró lam a start pil la na tá ban, meg kér tem rá Má té Já nos klub -tár sa mat, hogy ké szít se fel vé te le ket a fo tó ma si nám mal... 400 m-en ol dot tam le avon ta tó gép rõl, alig ju tott be lõ le a sza bá lyos is ko la kör re, és ve le a leg utol só star totvé gez tem, így ugyan csak a han gár hoz kel lett a gé pet re pül nöm. Olyan mér té kû volta „start lá zam”, amely hez fog ha tó so ha sem... Még ak kor is re meg tem az iz ga lom tól,ami kor szé pen föl det ér tem a han gár kö ze lé ben. És csak si mo gat tam, si mo gat tam,mint a leg szebb nõt... – majd nem sír tam örö möm ben... S ez is csak is ko la kör volt.Vi szont be ír hat tam a start köny vem be a szo ká sos iga zo lás mel lett, hogy e tí pus ve -ze té si jo gát is meg sze rez tem.

1954 vé gén saj nos be fe je zõd tek a HHH-i sport re pü lé se ink, mert a MRSZ-benát szer ve zé sek foly tán egye sü le tün ket át irá nyí tot ták a farkashegyi vi tor lá zó rep tér re,ami a bu da ör si rep tér fe lett É-i irány ban volt, tõ le kb. 3-4 km-re lég vo nal ban.

Egye sü le tünk egy nagy kong lo me rá tum tag ja lett, amely ben 4-5 ré gi egye sü -let ös sze von tan vett részt, így az MSE is, az az az un. Mû egye te mi Sport re pü lõ Egye -sü le tünk is. Ek kor ra Dobroszláv Jó zsi ba rá tunk és klub tár sunk – aki gra fi kus lé vén

6 6

meg ter vez te és az óta is büsz kén õr zöm az egye sü le ti jel vé nyün ket, a nagy kék M-be tû re öt vö zött fe hér sti li zált si rályt. Ele in te, mint jö ve vény tár sa sá got aFarkashegyiek nem túl jó szem mel fo gad tak. Ak ko ri ban az egye sü le ti klub ház aNagyboldogasszony ut cá ban volt, nagy já ból pár hu za mo san a (Gel lért hegy fe lé) Vil -lá nyi út tal. Ké sõbb a bõ vü lés kö vet kez té ben, meg né mi fel sõbb tá mo ga tás sal meg -kap tuk a Fel sza ba du lás tér (a Mahir épü le te) 2.sz. épü let II. eme le ti szint jét, ahol töb -bé ke vés bé sza ba don él het tünk sa ját egye sü le tünk éle tét is.

Mint ír tam, nem néz ték jó szem mel jö ve te lün ket a HHH-rõl, és ne künk min den -kép pen bi zo nyí ta nunk kel lett, mint jö ve vé nyek nek az el is me rés hez, an nak el le né re,hogy ne künk a ré gi ne vén MSE-ben örö kös tag sá gunk volt a HHH-i sport rep té ren.Pe dig de sok jót és szé pet meg él tünk ott még ak kor is, ami kor már rég meg szûnt aCser kész Re pü lõ Szö vet ség, és mi igye kez tünk még is an nak a szel le mét át örö kí te -ni az MSE-be. De sok szép haj nalt ér tünk meg a HHH-n, ami kor a vá sár nap 6 óraiel iga zí tás ra kel lett fel ér nünk. S ami kor ßudapest még csak ocsúd ni kez dett: reg gelmég vas tag köd ta ka ró bo rí tot ta sok szor a vá rost és egyes csúcs pont ja it: Ba zi li kacsú csa, né hány gyár ké mény, egyes Bu dai temp lo mok tor nya, a vár hegy min de nes -tõl, a Ci ta del la, hi dak csú csai lát szot tak ki csu pán a köd bõl, no meg az Óbu dai Gáz -gyár gõz köd je tört át, ami kor a szén le pár lás után az iz zó kok szot ki dönt ve azt víz tö -meg gel hû töt ték, és an nak gõz fel hõ je tört át az alan ti köd fá tyo lon. Fent a hegy te tõnpe dig rég ra gyo gott már a haj na li nap su gár... A ki lá tás nor mál nap sü tés nél is gyö -nyö rû volt, hát még ilyen kö dös haj na lon! Ma is sok szor elõt tem van ez a ki lá tás, re -pü lés nél kül is, mert fe lejt he tet len...

Kü lö nö sen, ha ki men tünk a Vi har hegy csú csá ra, ahon nan az er dei feny ves tö -me gé bõl nyílt tö ké le tes ki lá tá sunk a re pü lõ ott hon mö gött D-Ny-tól ÉK-ig, szin te kör -ben. A Máriaremetei kegy hely tõl Pesthidegkúton át, Nagy ko vá csi és a Csúcs hegy fe -lé, azon túl a Nagykopasz csú csa, a Virágosnyereg, a gyö nyö rû É-ÉK-i hegy lej tõ, ameg igé zõ en kacs ka rin gó zó Bé csi út, raj ta a „matchbox” ro ha nó ap ró au tók kal, fe let -te mö göt te a Nagy-Ke vély ge rin ce, Csil lag hegy, Bé kás me gyer, és az a cso dá la tosfe nyõ il lat... Igen, a fe nyõ il lat, mert a Vi har hegy csú csa kö rül csak is-fe nyõ fák vol tak,és aki egy szer is meg ér zi az il la tát, min dig is új ra és új ra kí ván ni fog ja...

Kü lö nö sen cso dá la tos volt a ki lá tás Bu da pest fe lé es ti sö tét ben, ami kor a vá -ros ra gyo gott az es ti ki vi lá gí tás tól és es te is sor ra fel is mer he tõk vol tak a nap pal jólis mert ne ve ze tes sé gek: men nyi fény, men nyi cso dá la tos lát vány – ami kor az 1954.au gusz tu si re pü lõ tá bor ban vol tunk és éne kel het tük az ak tu á lis da lo kat, ül ve, fek veés gyö nyör köd het tünk az es ti Pest ben. És köz vet le nül alat tunk ra gyo gott a Ha tár he -gyi Ki oszk, ahol es tén ként meg ivott csa pa tunk 1-1 kor só sört, mert ott már jól is mer -tek ben nün ket, re pü lõ ket és szí ve sen lát tak, mert so ha sem du haj kod tunk.

De sok szép fe lejt he tet len lát vány volt a hegy csúcs ról is, de kü lö nö sén a le ve gõ -bõl, Az utób bi ra ke vés le he tõ sé günk volt, mert tá bo ro zá sunk so rán rend kí vül ke vés volta jó vi tor lá zó idõ já rás, kü lö nö sen a bal ese tem után. Szo mo rú an les tük a na pok mú lá sát,

6 7

no ha a le irt mó don szám ta lan szor pró bál tuk vi gasz tal ni ma gun kat, de a re pü lést pó tol -ni ilyen kö rül mé nyek közt sem le he tett. Mind nyá jan törzs tag ok, a re pü lés sze rel me seivol tunk, – és én ma rad tam a bal ese tem el le né re is – és azt sem mi sem pó tol hat ta.

A re pü lés olyan, mint az ópi um: be le sze ret ni, rá szok ni le het, de le szok ni ró laso ha! – eh hez igen nagy do log kell tör tén jen, hogy va la ki le szok has son ró la. A re pü -lés, a re pü lõ gép pó tol min dent, még a leg jobb nõt is. Mond ják, hogy a re pü lõ gép azem ber leg ki vá lóbb, leg tö ké le te sebb fe le sé ge! Sõt, tíz szer száz szor jobb, mert: a re -pü lõ gép ki zá ró lag és csak is úgy és azt te szi, aho gyan a pi ló ta akar ja, so ha sem más -képp! Nem vi tat ko zik, nem el len ke zik, s ha ne tán ros szul „cse lek szik” az csak is azén hi bám, vé let le nül sem fog ha tom más ra. Sõt örül he tek, ha – ne tán – hi bás lé pé se -met sze ren csés mó don kor ri gál ja: ma gya rul egy eset le ges hi bás kor mány moz du latnem jár fel tét le nül bal eset tel. De sok szor ta pasz tal tam ezt, a jól vég zõ dött bal ese -tem kor is, de azu tán is, még igen sok szor, ami kor utó lag jöt tem rá, hogy nagy mar -ha sá got csi nál tam, nem kel lett vol na. Még is sze ren csém volt, mert a „re pü lõ gép asz -szony” (vé dõ an gya lom) na gyobb gon dot for dí tott rám, mint sa ját ma gam. Az em berre pü lé se ma ga a cso da! De ben ne is len ni, ben ne is él ni, meg él ni azt, az iga zi cso -da... A vi lá gon en nél szeb bet, job bat nem le het ta pasz tal ni.

So ha sem fe lej tem el 1957-ben a Cse pel Fém mû Köz pon ti Ter ve zõ In té ze té -ben dol goz tam, ahol egy szer köz vet le nül együtt dol go zó jó kol lé gák azon ver seng -tünk, hogy ki nek mi sze rin tük a vi lá gon a leg jobb ér zés? 98 %-ban val lot ták, hogy asze ret ke zés! Én tar tóz kod tam, vár tam a so rom ra. Egy idõs kol lé gánk meg le põ mó -don azt ál lí tot ta, hogy egy jó sza rás. Kis sé meg le põd tünk, de ami kor ma gya ráz ta ál -lí tá sa okát, nem száll tunk vi tá ba ve le. Ál lí tot ta, hogy sem mi sincs an nál jobb, mint hava la ki, aki re rá jön a „sza po ra” hos szú, hos szú szo ron ga tás után vég re WC-hez jut,és hur rá – ki ad hat ja, ami nyom ta. Nem vi tat koz tunk ve le, mert no ha res tell tük, de bi -zo nyos ér te lem ben egyet kel lett ért sünk ve le.

Én vol tam egye dül az ab szo lút ki vé tel: ami kor rám ke rült a sor vé le mény nyil -vá ní tás ra, szem reb be nés nél kül ál lí tot tam, hogy a vi lág leg jobb ér zé se az, ha re pül -he tek, mint a ma dár, sõt a gé pet én ve zet he tem. Az öreg agg le gé nyen rö hög tek, bársok el is me rõ je volt. Az én vé le mé nyem re vi szont hall gat tak, egy szót sem szól tak, éscsak kér dõ en néz tek rám. A vé le mé nyem úgy ha tott, mint ha a Mars ról jöt tem vol na,és vé let le nül sem mo so lyog tak meg. Ele mi erõ vel ha tott... Azt sem tud tak eszik, vagyis szák, nem nyil vá ní tot tak vé le ményt, hi szen sen ki nek sem volt ta pasz ta la ta. Vi szontúgy érez tem, hogy vé le mé nyem re na gyot nõt tem a sze mük ben, hi szen ak ko ri banmár „nagy me nõ” vol tam, és úgy tud tam elõ ad ni re pü lõ él mé nye i met, hogy mind egyi -kük nek ez ju tott eszé be, és bi zo nyos tisz te let tel néz tek rám. Ez ön ma gá ban is fel -eme lõ ér zés volt, hát még an nak a tu da tá ban, hogy tud ták, át is élem re pü lõ él mé -nye i met. És ezek iz gal ma sab bak vol tak – start ja im mind egyi ke – mint a leg iz gal ma -sabb film, vagy re gény, hi szen élet hû volt, él tem, hal tam ér te és azt a „kri mit” il let verop pant iz gal mas él ményt, hogy re pül he tek, sa ját ma gam él tem át. Min den egyes

6 8

star tom elõtt el ka pott a start láz: va la mi olyas mi, mint ha va la ki vizs ga elõtt áll, vagyha mi e lõtt a szí nész a po rond ra lép, de nem túl zás, ha azt mon dom, hogy egy olyanöröm te li, vá ra ko zás tel jes iz ga lom, ami éle tem sors dön tõ pil la na ta le het.

Is te nem! – de sok szor si ke rült ezt meg él nem! És itt va gyok há la õr zõ an gya -lom nak, mert ezt ki nem hagy ha tom, ta pasz tal hat tam so ro za to san a min den nap okcso dá it: re pül ni mint a ma dár mo tor nél kül, ez föl di ha lan dó szá má ra csak is cso dale het. Gyö nyö rû sza vak kal le het il let ni, de át él ni az egé szen más és csak is sa ját ta -pasz ta lat tal le het iga zán át érez ni, meg ér te ni... mert az hogy ref lex-sze rû en ve ze tema gé pet, is me rem a tu dá sát, a tu laj don sá ga it, egy va gyok ve le: én ér zem a gé pet, õérez en gem, és a le he tõ leg tö ké le te seb ben igyek szik a ma ga mód ján tel je sí te ni óha -jo mat, úgy is mond hat nám: pa ran cso mat. De ez utób bi szót szé gye nlem hasz nál nimert re pü lés köz ben a gép egy hü társ, aki együtt tart ve lem jó ban-rossz ban. Azt asú lyos ki je len tést is meg me rem koc káz tat ni hogy lel ki part ner: én élek ve le Õ él ve -lem! – éle tem és lel kem ré sze, és ve ze tés köz ben, „Ô” és én egyek va gyunk. Pl. aké sõb bi ek ben rend kí vü li en meg sze ret tem egy olyan gé pet, amely tõl töb ben „tar tot -tak” bi zo nyos mû sza ki okok ból. Nem is szí ve sen re pül tek ve le ezek mi att. Én vi szonttu do má sul vet tem, fi gye lem be vet tem mit tud, mit nem tud és amit nem tu dott so ha -sem kényszerítettem rá. De sok kal több volt, amit tu dott és eze ket be csül tem ben ne,so ha sem ha gyott cser ben, má sok nem igé nyel ték, ezért min dig rám várt! Leg gyö -nyö rûbb, leg fan tasz ti ku sabb vi tor lá zó re pü lõ él mé nye im ki zá ró lag hoz zá fû zõd nek.Igen sok star tom volt ve le, így egy más hoz szok tunk, egy más hoz nõt tünk. 90 %-banén re pül tem ve le. So kan nagy ké pû ség nek tart ják még ma is, ha ilyen elõz mé nyekalap ján azt ál lí tom, hogy elõbb volt re pü lõ gé pem, mint au tóm. Pe dig fen ti ér te lem bentö ké le te sen igaz. Köl csö nö sen meg sze ret tük egy mást, és én so ha sem vár tam el tõ -le azt, amit nem tud, de min dig el vár tam tõ le azt, amit tud. Ez volt a zárt ka bi nú Jú ni -us 18 tí pu sú HA 4089-es tel je sít mény re pü lõ gép. De amíg hoz zá el ju tot tam, még sokmin den ben más, gyö nyö rûbb nél gyö nyö rûbb re pü lõ él mény ért...

Át ke rül tünk te hát a farkashegyi rep tér re, ahol gyûj tõ fo ga lom ként a Be lo ian -nisz klub lett a gaz dánk. Tu laj don kép pen, leg szebb hegy-vi tor lá zá si él mé nye imFarkashegyhez fû zõd nek, mert az jobb vi tor lá zó te rep volt lej tõ szél ben, mint a HHHés termikelés szem pont já ból is ered mé nye sebb volt...

So ká ig „fe ke te bá rány” volt egye sü le tünk az új he lyen, és en nek meg fe le lõ enbán tak is ve lünk az MSÉ-vel. Min dig utol sók vol tunk a start sor rend ben és a gé pek iskö zö sek vol tak. A rep té ri mû sza ki fel sze re lés jobb volt, mint a HHH-n, de utol só naklen ni a re pü lé si sor rend ben, még sem volt ínyünk re (hát ez csak ter mé sze tes) és fe -szí tett ben nün ket MSE ta go kat az igaz ság ke re sés. Elõny ben min dig, és csak is az„Õs” farkashegyiek vol tak. Rá adá sul ezek ben az idõk ben kez dett dur ván urrá len ni arákosista po li ti kai rá ha tás, és már ló gott a le ve gõ ben az MHSZ meg ala kí tá sa, meg -szün tet ve az MRSZ-t és hon véd sé gi kö te lék be von ni a sport re pü lést. Mind an nyi anfél tünk tõ le nö ven dé kek, ok ta tók me nõ pi ló ták egy aránt.

6 9

A hely zet te hát dup lán is szo rí tó volt. MSE tag sá gunk el nyo má sa, a po li ti kaiómen. Egy szer a fe szült ség odá ig nõtt, hogy az ak kor még szá mom ra is me ret lenGratzer Kár oly re pü lés ve ze tõ vel ko moly ös sze zör dü lés be ke rül tem ami att is, mert seWimmer La ci, se Gras Vi ki nem vol tak az üzem na pon és ki áll tam az MSE tag ja inkér de ké ben. Hely ze tünk an nyi ra le han go ló volt, hogy úgy érez tem, egy erõs ki ál lás -sal sem mit sem veszt he tünk. Ki ál lá som ered mé nye meg le põ lett!..

Gratzer Kar csi nem hogy meg ha ra gu dott vol na ezért sõt – ké sõbb el me sél teérez te, hogy iga zam van s et tõl kezd ve meg szûnt az MSE hát rá nyos meg kü lön böz -te té se. Egyen ran gú vá vál tunk az õs ere de ti farkashegyiekkel. Azt is meg me rem koc -káz tat ni, hogy ha rag he lyett Kar csi val õszin te ba rát ság ba ke rül tem, ami az õ ré szé -rõl egy be csü le tes re pü lõ igaz ság ér zet ered mé nye volt.

S itt ki kell tér jek egy olyan mo men tum ra ami csak is és ki zá ró lag re pü lõ-ber kek benlé te zik: a szó sze rin ti ér te lem ben vett õszin te baj tár si as ság... Te hát mi re pü lõk olyan faj taem be rek vol tunk, akik min den po li ti kai és ér dek szfé rák fe lett áll tunk. Gratzer Kar csi is (aké sõb bi utol só IL-18-as fõ pi ló ta, nyug dí ja zá sá ig), Mitter Im re a „Mü tyür” és a „Pogi bá csi”(Po gá csás Ist ván), vagy a rep tér pa rancs nok Quint Já nos aki un. vil lám há rí tó sze re pet töl -töt te be a po li ti kai szer vek és a be csü le tes sport re pü lõ tár sa da lom kö zött.

Fel fo gá som nál fog va, rend kí vül ha mar ba rát sá got kö töt tem ve lük és ez nem ke vés -bé se gí tet te repülésbeni elõ re ha la dá so mat is (ez nem stré ber ség volt, ez õszin te re pü lõsös sze tar to zás és ba rát ság ered mé nye lett). Sem mi kép pen sem le he tett stré ber ség, mertahogy egy re job ban ha lad tam elõ re a re pü lé si rang lét rán, ha ma ro san se géd ok ta tó és el -mé le ti ok ta tó let tem, min dig kü lö nös gon dot for dí tot tam MSE sport tár sa im re pü lé se ér de -ké ben. Ezt több jük még ma is em le ge ti, kü lö nö sen Langer Ti bi, akit egy le he tet len nek tû -nõ hely zet ben én in dí tot tam Vö csök kel „C”-vizsga re pü lés re. 40 év táv la tá ból õszin te kö -szö net tel em le get te a Langer Ti bi be ce ne vén „Bonzó” ezt az ese tet, mert gyö nyö rû „C”-vizsgát re pült és ez szá má ra örök re em lé ke ze tes ma radt, de ez a nap szá mom ra is.

Erõs 12-14 m/mp-es ÉNy-i szél fujt sta bi lan egész nap. Nem volt vá lasz ték arepgép tí pu sok ban, mert vagy idõ tar tam re pü lé sen a le ve gõ ben vol tak, vagy az un.Kút völ gyi kat lan ban lé võ re pü lõ ott hon mel let ti han gár ban tá rol tak, hi szen hét köz na -pi re pü lõ tá bort tar tot tunk 1995. au gusz tus ban. Pogi bá csi volt a re pü lés ve ze tõ. Egysaj ná la tos bal eset is tör tént, Sza bó Kar csi tár sunk le szál lás köz ben bal ese te zett,erõs szél lö kés ha tá sá ra. Le szál lás köz ben Pi lis tí pu sú gé pé vel szárny vég gel föl detért, mi re a gép ha nyatt vá gó dott, és úgy állt meg Kar csi a be kö tõ he ve de re ken lóg va,fej jel-le fe lé vár ta hogy sza ba dít suk ki a „fog sá gá ból”. Van ró la fo tóm is. En nek el le -né re, in dult Bonzó a „C”-vizsgára ered mé nye sen, majd – mint hogy ak ko ri ban a Bia-i föl de ken még nem volt han gár, a re pü lé si idõ vé gén, nap le men te elõtt fél órá val agé pe ket fel kel lett re pül ni a Kút völ gyi han gár hoz a Farkashegyre.

Ki tet ték az ál ta lá nos le szál lá si pa ran csot a le szál ló he lyen, en gem pe dig Pogibá csi el in dí tott csörléssel az zal a Vö csök kel ami vel Bonzó „C”-vizsgázott, olyan uta -

7 0

sí tás sal, hogy sö té te dé sig lej tõ vi tor láz zak ve le, s ha pi ros ra ké tát ka pok, ak kor száll -jak le ve le fent a Kút völ gyi han gár elõtt. Ilyen ju tal mat csak is gya kor lott pi ló ták kap -tak. A do log pi kan té ri á ja az volt, hogy au gusz tus lé vén, még is igen hû vös volt, fõ leges te fe lé az ÉNy-i szél ben, s én rö vid nad rág ban, rövidujju ing ben vol tam. Pogi bá csifel aján lot ta, hogy át ad ja ne kem a bõrlemberdzsekjét, ne hogy fáz zak.

Így star tol tam el az zal a Vö csök kel, amely re egyet len pél dány ban én sze rel -tem fel se bes ség-mé rõt. Jó lej tõ vi tor lá zó idõ volt, ami kor a Sorrentó ol da lá tól aHuszonnégy-Ökrösig (kb. 10 km hos szon) le he tett hos szú 8-aso kat re pül ni.

Re pü lé sem tar ta ma alatt a Bia-i föl dek start ní vó já hoz ké pest ál lan dó an 700-800 m ma ga san re pül het tem, Ak ko ri ban már fo tóz ni kezd tem rá adá sul úgy, hogy ale ve gõ ben is fény ké pez tem. E star tom, re pü lé sem so rán is ké szí tet tem ilyen ké pe -ket, ame lyek jel lem zõ ek a Farkashegyi vi tor lá zó rep tér re, ben ne az ál ta lam fel sze reltmû szer rel, s az a tény le ges ér té ket mu tat ta. Majd szür kü let lett, bo rult ég bolt, és astart he lyen fel lõt ték a pi ros ra ké tát. Kény te len vol tam le szál lás hoz kez de ni, a fen ti,Kút völ gyi han gárt meg cé loz va. Ilyen fel ada tot csak is gya kor lott pi ló ták kap tak, ugya-n is a gé pek le-fel ci pe lé se, ha le het, sok kal ne he zebb, hos szabb a HHH-nál. Igen jólsi ke rült a „fel re pü lés” is, így a nem várt más fél órás vi tor lá zá som a fel re pü lés selegyütt szá mom ra is örök re em lé ke ze tes ma radt Pogi bá csi lemberdzsekjéban.

Szin te azon nal meg sze rez tem a Szel lõ és a Pi lis tí pu sú gya kor ló gé pek re a tí -pus re pü lé si en ge délyt, ami vel ki nyíl tak elõt tem a jobb le he tõ sé gek. Még elõt te kap -tam egy le he tõ sé get a 3 óra idõ tar ta mú re pü lés hez Vö csök kel, egy sta bil nak ígér ke -zõ ÉNy-i lej tõ szél ben. Ez volt a fel té te le fen ti tí pu sú gé pek re pü lé si en ge dély szer zé -sé hez. Arány lag ko rán star tol tam a Kút völgy ben ÉNy-i start ál lás ról csörléssel ami aSorrentó lej tõ je elé rö pí tett. Nem sok kal ké sõbb an nyi ra beerõ sö dött a szél, 14-16m/mp-re, hogy több gé pet nem is in dí tot tak csak is a fenn lé võk ma rad hat tak, te hátén is a Vö csök kel.

Iga zi hi deg front tört be ÉNy-i szél irán nyal, s a be tö ré se kor fur csa je len ség kö -vet ke zett be: olyan ala csony fel hõ fosz lány ok ér ték sor ra egy mást, hogy sok szor félper cig sem lát tam sem mit, ho lott vi tor lá zás köz ben ez alap ve tõ en élet kér dés. Át vé -szel tem sze ren csé re a le ve gõ ben lé võ 18 gép pel „kö ze li is me ret ség be” sem ke rül -tem. Sok szor esõ csep pek, hód arák csíp ték az ar com, a sze mem ilyen kor vég képpsem mit sem lá tott, de a 3 órát ki re pül tem, csak egy fur csa do log za vart re pü lés köz -ben: min den for du ló nál a 8-as ban va la mi fur csán sur ro gott, és zör rent a jobb szárny -ban. Ki tet ték a le szál ló je le met, a hõ si e sen vé gig re pült 3 óra után és kö zöl temGratzer Kar csi val a ta pasz ta la to mat. Azon nal meg né zet te a mû sza ki ve ze tõ vel, ésak kor ijed tünk meg iga zán: a Vöcs köt nem rég ja ví tot ták a jobb szár nyon és ben nefe lej tet tek egy pár hu za mos sa tut. Ez csúsz kált a for du lók so rán a se géd fõ tar tó raakad va és va ló sá gos cso dá nak néz ték, hogy ezek után élek még. Hi szen ha el akadtvol na a csürõhuzalon, a gép kor má nyoz ha tat lan ná vá lik és az er dei fe nyõk kel bo rí -

7 1

tott Sorrentó hegy ol da lá ba zu ha nok ve le. Itt is sze ren csém volt, em lí te nem kell itt isõrzõangyalomat??...

S ez után jo go san jö het tek a tí pus star tok, Szel lõ, Pi lis. Ez zel ke rül het tem az 5órás idõ tar tam re pü lés le he tõ sé gé hez, ami az ezüst ko szo rús tel je sít mény-jel vényegyik leg ne he zebb fel té te le. Har mad szor ra si ke rült, ha son ló an mint a „C”-vizsga.

Az el sõ pró bám so rán 4 óra 20 per cet re pül tem, ami an nak el le né re, hogy az 5óra nem si ke rült, még is cso dá la tos volt... A HA-2000-es Szel lõ vel star tol tam... Jó kö -zép erõs 8-12 m/mp-es ÉNy-i szél fujt 8 óra 30 per ces in du lás sal a Kút völgy bõl csör-léssel. Gyö nyö rû ra gyo gó nap sü té ses áp ri li si idõ volt. Dél fe lé ter mi kek is csat la koz taka lej tõ szél mel lé, így spi rá loz ni is le he tett a ter mik bu bo ré kok ban. 800-900 m-ig is feltud tam emel ked ni anél kül, hogy az ÉNy-i szél ve szé lye sen el so dort vol na a hegy lej tõmö gé. 600-700 m fe lett cso dá la tos lát vány ban le he tett ré szem. Ak kor vi rág zott az er -dei fe nyõ, s amely nek a vi rág po ra arany szí nû re fes tet te a le ve gõt alat tam, s a fe nyõkfe lett. Ez az arany szí nû por olyan cso dá la to san meg fes tet te a le ve gõt, hogy ben ne tük -rö zõ dött a nap ko rong csil lo gá sa, sõt a gé pem tü kör ké pe is... Ahogy ha lad tam, ezek atü kör ké pek is ha lad tak ve lem: a va kí tó nap ko rong is, gé pem tü kör ké pe is... Hi he tet lenél mény volt, s olyan mély ha tás sal, hogy ma is elõt tem van a rend kí vül kü lön le ges lát -vány. De „csak ”, 4 óra 20 perc ered mé nye lett, majd leg kö ze lebb, gon dol tam...

A leg kö ze lebb Pi lis sel tör tént, az egyet len zárt ka bi nú un. D-Pi lis sel. Saj nos ez -zel sem si ke rült el ér nem az 5 óra idõ tar tam re pü lést, no ha 4 óra 40 perc után még„szívóskodtam” a Sorrentó ol da lá ban, már a hegy ge rinc alatt, és raj tam kí vül márcsak egy Jú ni us 18-as volt fenn. Egy mást „túr tuk” már le a lej tõ rõl úgy hogy szem -be ta lál ko zás kor a Pi li sem jobb szárny vé ge „sú rol ta” a fák ko ro ná ját, ah hoz, hogy aJú ni us 18-as bal szárny vé gét 1 m-re mel lõz zem. Vé gül is Õ szállt le elõbb, de én semér tem el a 4 óra 40 perc nél töb bet.

Az ered mé nyes 5 óra idõ tar tam re pü lé sem sok kal em lé ke ze te sebb volt... Igensta bil ÉNy-i szél ben star tol tam a D-Pi lis sel, és vé gig ki tar tott, ter mik alig volt, de éle -tem ben elõ ször (s utol já ra) hul lám vi tor láz hat tam. Ez ki zá ró lag sta bil ter mik men teslej tõ szél vi tor lá zás kor ala kul hat ki, ami vég te le nül ér de kes je len ség: ha a víz szin te -sen fú jó szél a hegy lej tõt ér ve ki ala kul az un. lej tõ szél – a szo ká sos vi tor lá zás alap -ja – ak kor komp li kált áram lás tech ni kai je len ség ha tá sá ra ki ala kul az un. hul lám szél,ami a lej tõ szél füg gõ le ges tü kör ké pe. Ezen a fel fe de zé sen ala pul a Ventury-csõhatásis. A fent ki ala ku ló hul lám szél egy csil la po dó lég tö meg-hul lám moz gás, ami mint ír -tam, a tü kör ké pe a lej tõ szél nek.

A lej tõ szél ben va ló re pü lés nek le het és van is olyan pont ja, ahon nan el ér he tõegy ilyen füg gõ le ges irá nyú len gés be ke rült lég tö meg fel fe lé tar tó sza ka sza. Ha va -la ki ezt el ta lál ja, sok kal ma ga sabb ra emel ked het a lej tõ szél le he tõ sé ge i hez ké pest.Nos, én ezt ak kor cso dá la tos mó don el ta lál tam – ahol vi szont sok kal erõ sebb – azigen sta bil szél an nyi ra, hogy meg ha lad hat ja a vi tor lá zó gép uta zó se bes sé gét. Ha ezt

7 2

7 3

„G-Kányánk” Budaörsön

A G-Kánya mûszerfalai és botkormányai

7 4

Kontrollstartom elõtt Csanády Norberttel 1956. március (Farkashegy)

„A hanyattvágódott Pilis” (biai földek)

7 5

Utolsó kép Zsuzsáról halála elõtti napon, a kép jobbszélén

A Jambrik „Bömbi” és akkoriban bámulatra méltó kocsija

7 6

A „G-Kánya”, és én a biai repülõtéren.

AzUT-2-es Galamb a start után, a biai földek felett.

7 7

Diploma munkám mérõberendezése a repülõ tanszéken (háttérben a kis szélcsatorna)

A „HA-RUG”, azaz a „G-Kánya” résszárnyai jól láthatók kis sebességû

7 8

Az általam oktatott kezdõ csoport

Kilátás 800 m-rõl Törökbálint felé a „Vöcsök”-bõl, az általam felszerelt sebességmérõvel.

7 9

A Lunak mûrepülõgép, háttérben egy Cinkével

A Lunak mûszerfala

8 0

A „Pionyr” kétüléses oktatógép.

A Pionyr mûszerfala.

8 1

Cinke összeszerelését végzi Horváth János oktató

Típusrepülésre indítok Dunakeszin

8 2

Az MSE klubtársak a dunakeszi repülõotthon elõtt.

Így nézett ki a helyi repülések engedély körzete. (Dunakeszi repülõtér kép foto)

8 3

Kikapcsolódás üzemnap után a dunakeszi strandon

Gras Viki klubvezetõnk a halálos balesete elõtt pár nappal a mezõõrrel

8 4

Reptéri idill Dunakeszin

Aranykoszorús magasságrepülésemre készülve.

8 5

Az álomszép „Sirály” Dunakeszin.

Egy repülõs „covboy” Dunakeszin.

8 6

Tûldöntött fordulóban a Dunakeszi pályaudvar felett a HA-200-es Szellõbõl.

Tavasz lenn és fenn, meseszép gomolyfelhõkkel.

8 7

Berántom a PO-2-es motorját.

Tanító Pista oktatóként a „Komában” Dunakeszin.

8 8

Típus startom elõtt Dunakeszin.

Ezüstkoszorúm ünneplése a Gellért-teraszán.

a hul lám sze let va la ki nek si ke rült el ér nie, ak kor vég te len egy sze rû a ten ni va ló ja. Agé pet ki kell trimmelnie a ma gas sá gi kor má nyon lé võ trimmlappal és akár el en ge dettkor má nyok kal is re pül het sta bi lan, mert a hul lám ban a le ve gõ rez dü lés men tes. Így aföld höz ké pest „le hor ga nyoz hat” akár órák ra is. Ha meg éhez tem, a tér kép tás ká badu gott – anyám cso ma gol ta – te per tõ és ke nyér tí zó ra im hoz nyúl tam, ezen kí vül vég -te len jó ked vem ben – szo ká so san – ének lés be kezd tem, több nyi re zsol tá ros könyv -bõl ho zsán na-éne ke ket: E köz ben tör tént egy vég te len ér de kes eset, ami azóta isszü le im leg le nyû gö zõbb ese te volt, de csak utó lag sze rez tem ró la tu do mást.

Éle tem ben elõ ször re pül tem hul lám szél ben 2000 m fe let ti ma gas ság ban, s le -gyen bár mi lyen tisz ta idõ, ilyen ma gas ság ban alig lát szik már egy vi tor lá zó gép, csakpi ci, át tet szõ en fe hér szi lu ett. Ki lá to gat tak szü le im – tel je sen vá rat la nul – a Biai föl -de ken lé võ rep tér re. Ép pen Gratzer Kar csi volt a re pü lés ve ze tõ, szü le im hoz zá for -dul tak, hogy hol van az Elem ér? Kar csi fel né zett, kö rül né zett, s pil la na tok múl va fel -fe lé mu tat va je lez te szü le im nek, hogy lát ják azt az alig lát ha tó gé pet? Az a D-Pi lis,és az Elem ér ab ban van. Hát ra van még két órá ja az 5 órá hoz, meg vár hat nak haakar nak, és ki fá rad tak a mes szi rep tér re. Ál lí tó lag 1 órát volt tü rel mük vár ni, majd ha -za men tek. Ott hon tud tam meg lá to ga tá su kat, no meg azt, hogy Kar csit meg kér ték,ne árul ja el, hogy ott vol tak.

Ott hon tud tam meg azt is, hogy ko ráb bi fél té sük át vál tott egy faj ta cso dá lat ba,hogy mi lyen gyö nyö rû és biz ton sá gos a vi tor lá zás, ha va la ki és szel csi nál ja. Et tõlkezd ve so ha sem til tot tak, vagy aka dá lyoz tak a re pü lés mi att, sõt ta lán úgy is mond -ha tom, hogy biz tat tak, s csak egyet han goz tat tak, hogy min dig és szel csi nál jam! Eztmeg is fo gad tam, s töb bé so ha sem for dult elõ baj, bár né ha kö zel vol tam hoz zá.

Az egye te men egy re ne he zed tek a vi szo nyok, ahogy kö ze led tünk a FINIS-hez: az 5. év fo lyam pon to sab ban IX.félév, ami kor már éles re ment a já ték, a dip lo -ma szer zés elõtt. Ilyen kö rül mé nyek közt „vi rány ként” ha tott rám az a le he tõ ség, hogya Farkashegyen két he tes mo to ros von ta tó re pü lõ is ko lát szer vez tek az un. al só rep -té ren, az az a Bia-i föl de ken. A re pü lõ ott hon to vább ra is fent volt, ahol a nyá ri re pü -lõ tá bor ban meg száll hat tunk, s ame lyet so ha sem ta ta roz tak a há bo rú után. Így év ti -ze de kig lát ha tó volt a fõ hom lok za ton a le bon tott be tûk he lyén az a büsz ke cím, hogy„Hor thy Mik lós Repülõalap”... A nyá ri-tá bort au gusz tus ban tar tot tuk, nem so kat re pül -het tünk, mert az idõ já rás igen mos to ha volt hoz zánk: min den ál dott dél után – me net -rend sze rû en – ha tal mas nyá ri zá por-zi va tar tört ki és kap kod hat tuk a gé pe ket be, azak kor ra már el ké szült al só han gár ba. Tör tént egy al ka lom mal, hogy né hány dör re -nés, pil la na tok alatt be bo rult, és már zu ho gott is.

A zu ho gás ban ci pel tük be az utol só gé pet egy „Vöcs köt”, s akik ci pel ték a 10-20 m-es sza ka szon, bõ rig áz tak. Az átlát ha tat lan esõ füg göny ben leg fel jebb 20 m tá -vol sá gig lát hat tunk el, ez volt az ad di gi leg na gyobb zi va tar, amit meg döb ben ve les -tünk a han gár ból. Egy szer csak egy óri á si kb. 1-2 m át mé rõ jû tûz gömb va kí tó fé nyeha tolt át a sû rû esõ füg gö nyön, s ez a gömb kí nos las sú ság gal, mint egy szap pan bu -

8 9

bo rék, pat tog va a föl dön tar tott fe lénk. Nem tud tuk mi lyen tá vol fe dez tük fel, le he tett100-150 m és döb ben ten les tük a kí no san las sú közeledését.. majd fül si ke tí tõ dör re -nés kí sé re té ben úgy ahogy ke let ke zett, el tûnt a sze münk elõl ...

Gömb vil lám volt, ál la pí tot tuk meg má sod per ce kig tar tó sí ri csend után. Is te nicso dá nak tar tot tuk ön ma gá ban is, mert se az elõtt, se az óta so ha töb bé nem lát tunkilyent, de azért is, hogy nem ért el a han gá rig, mert meg szû né se a köz vet len kö ze -lünk ben ka taszt ró fa lett vol na szá munk ra is, a han gár és a gé pek szá má ra is. Min -den eset re él mény nek nem volt akár mi lyen.

Cap lat hat tunk fel a zi va tar után az al só han gár tól fel a Sorrentó és Szek ré nyeshe gyek köz ti Kút völgy ben a re pü lõ ott hon hoz a bo ká ig érõ csú szós agyag sár ban.Leg job ban tet ték, akik ci põ jü ket le vet ve me zít láb ha lad tak, mert ci põ in ket unos-un ta -lan le cup pan tot ta a mély agyag sár a lá bunk ról, így ha le he tett kü lö nös öröm mel töl -tött el, ha kõ tör me lé kes út sza kasz ra ér het tünk.

Vég re va la hogy fel buk dá csol tunk, ahol a re pü lõ ott hon ban már várt a fi nom bir -ka-go mo lya tú ró, friss ke nyér rel. Majd nem ál ta lá nos ét ren dünk be tar to zott, mert arep té ren le gel te tett TSZ-birkanyáj ter mé ke ként fi zet ség kép pen kap tuk...

Ki gon dol ta vol na, hogy egy ilyen au gusz tu si tá bor után há rom hét tel is mét are pü lõ ott hon la kó ja le he tek, ez út tal mo to ros re pü lõ vel tör té nõ vi tor lá zó gép von ta tó is -ko la nö ven dé ke ként? Ret ten tõ iz ga lom mal vár tam az ese ményt, mert ez még is csaka vi tor lá zó re pü lé si tu dás csú csa! Ha most va la ki na i van ar ra gon dol na, hogy „misem kön nyebb an nál? ... “ az óri á sit té ved!

Eh hez ak ko ri ban alap fel té tel volt, hogy a pi ló ta iga zol vány, az az „Szak szol gá -la ti en ge dély” meg lé te mel lett meg le gyen leg alább az 5 óra idõ tar tam re pü lé se, mertak kor ke rül he tett át is ko la gép rõl gya kor ló gép re, Szel lõ re, vagy Pi lis re. Ezt a ko molyfel té telt ál ta lá ban a sík vi dé ki re pü lõ te re pek nél száz szor ne he zebb, ve szé lye sebbhegy vi dé ki rep te re ken ír ták elõ a na gyobb gya kor lat meg szer zé se mi att.

Ek kor ra már én rég el ér tem ezt a fel té tel sort, így ke rül het tem a von tat ha tó re -pü lõ is ko lá ra. Is ko la gé pet ugyan is nem le he tett von tat ni, csak is min. gya kor ló gé pet.

Von ta tó gé pünk a jó öreg HA-POB volt: há bo rút meg járt ka to na ság tól „le sze -relt” 'két fe de lû PO-2-es tí pu sú, be ce ne vén: Ma ri-né ni, öt hen ge res, csil lag mo tor ral,El nyû he tet len, ab szo lút biz tos üze mû, vég te len egy sze rû szer ke ze tû gép volt, solyan ki csi volt a le be gé si se bes sé ge (45-50 km/ó), hogy von ta tás kor sok szor elõbbvolt a le ve gõ ben, mint a vi tor lá zó gép.

Mi is a re pü lõ gép von ta tás lé nye ge és cél ja? A gu mi kö te les, csúz li zás hozhegy re kel lett ci pel ni a gé pet óri á si ci pe ke dés sel ha nem állt ren del ke zés re DODGEWeapon, ami így se gí tett ah hoz, hogy kel lõ in du lá si ma gas ság meg le gyen. Eh hezké pest óri á si elõ re lé pés volt a csörléses in du lás, ahol a vi tor lá zó gép fél-egy pe realatt ért sok szor ma ga sabb ra mint a hegy csúcs te hát ez sok kal ele gán sabb, köny -nyebb volt mint a hegy re ci pe lés az az „keccsölés’!

9 0

A mo to ros gé pes fel von ta tás, azon ban a csörléshez ké pest is száz szor ele -gán sabb ér de ke sebb, iz gal ma sabb s mi több: csörléskor nem biz tos hogy ter mi ketér tünk, arány lag hely hez kö tött ke vés ke ma gas sá gunk ban. Re pü lõ gé pes von ta tás -nál vi szont a von ta tó gép ad dig húz, amíg meg fe le lõ ter mi ket nem ta lá lunk s vég re le -kap csol ha tunk, több nyi re a von ta tó pi ló ta kar jel zé sé re, sok szor anél kül ha érez zük ater mi ket és meg fe le lõ en a va rio mé ter mu ta tó ja is ki len dül + irány ba. Alig vár tam te -hát a nagy le he tõ sé get, még an nak az árán is ha mu lasz ta ni kell az egye tem rõl emi -att. (Csak ne tart sa nak ez alatt ka ta ló gust!)

A „von tat ha tó” cí met az a vi tor lá zó gép pi ló tá ja kap ta meg, aki a már le irt fel té te -lek után – leg alább hét két kor má nyos vi tor lá zó gép pel, ok ta tó val vég zett mo to ros-gé -pes von ta tást, s a hét start ból az utol só hár mat hi bát la nul, az ok ta tó be le nyú lá sa nél -kül önál ló an vé gez te. Tor kom ban do bo gott a szí vem az el sõ start nál, ami kor az „If jú -ság” el sõ ülé sé be ül tem, mö gém ült a Gratzer Kar csi, be akasz tot ták a 25 m hos szúerõs ken der von ta tó kö te let. Kéz fel tar tás sal a Kar csi jel zé sé re las san ki fe szí tet teCsécsei Im re a „csicso” a POB-bal a von ta tó kö te let. Majd az in du lást en ge dé lye zõ re -pü lés ve ze tõ jel zé sé re fel pör gött a PO-2-es mo tor ja egy re gyor su ló tem pó ban – szin teegy szer re – emel ked tünk el a föld tõl (no per sze mind ezt el mé le ti ok ta tás elõz te meg).

Az el sõ un. is ko la kört a Kar csi ve zet te, ahol a von ta tó gép 400 m-re emel ke dettve lünk sza bály sze rû en. Szép-szép, jó-jó, de azt már ele ve érez tem hogy ez egé szenmás, mint az önál ló sza ba don vi tor lá zás. Hát még, ami kor a má so dik is ko la kör nél a Kar -csi azt mond ta, hogy a star tot ki vé ve Te fo god csi nál ni, s ha va la mi nem jó, leg fel jebble csesz lek! No hi szen, ne kem sem kel lett több: a „zab szem” fi gu ra biz to san nem jött vol -na ös sze ná lam. Né hány pil la nat és már 15-20 m-en szólt a Kar csi, hogy mos tan tól Tecsi ná lod! Jé zus Má ria! S eb ben a pil la nat ban a sze gény „If jú ság” is ten te len tánc ba kez -dett... Mind ed dig azt hit tem, hogy tu dok már vi tor lá zó gé pet ve zet ni, s rá kel lett jöj jek,szin te egy ál ta lán nem. Olyan „virblik” so ro za ta kö vet ke zett, ame lye ket csak le szál lásután szé gyell tem, de na gyon (ez a le ve gõ ben így tu da to san eszem be sem ju tott). Per -sze, hi szen a na gyobb von ta tói se bes ség mi att sok kal ér zé ke nyeb bek a kor má nyok.

A re pü lõ gép von ta tás leg fõbb lé nye ge, hogy ab szo lút pon to san kö vet ni kell amo to ros gé pet, az az a von ta tó kö tél min dig egyen le te sen fe szes le gyen, a kö ve té sima gas ság pe dig ak kor jó, ha a von ta tó gép víz szin tes ve zér sík ját a két szár nya köztkb. kö zé pen lá tom, és egye nes re pü lés ben a füg gõ le ges ve zér sík ta kar ja a von ta tópi ló ta fe jét. For du lás köz ben pe dig ugyan azt a kép ze let be li kör su ga rat kell kö vet niamit a von ta tó gép.

No ez le ír va na gyon egy sze rû en, szé pen hang zik, dehát min dent szok ni kell. Azel sõ önál ló ve ze té sem nél min den meg bo lon dult, vagy a von ta tó kö tél la zult be, mert pi -cit gyor sab ban mer tem ha lad ni a von ta tó gép nél Kar csi már is rámkiabált, hogy „utol éreda von ta tó gé pet”! Ezt igen fi nom ma gas sá gi kor mány moz du lat tal kell a las sí tás ér de ké -ben kor ri gál ni mert ha nem, úgy a kö tél hir te len meg fe szü lé se mind két gé pen ak ko rátránt, hogy oly kor cso da, hogy nem sza kad a kö tél. Ha nem elég fi nom a ma gas sá gi kor -

9 1

mány moz du lat, ak kor csú nyán a von ta tó gép fö lé sza la dok ez ál tal a von ta tó gép fa rok ré -szé hez rög zí tett kö tél nél fog va, zu ha nó ál lás ba kény sze rí tem azt. S ha a vo na ta tott pi -ló ta ezt idõ ben nem te szi jó vá, a von ta tó pi ló ta erõs gáz adás sal ké pes a nor mál re pü lé -si hely ze tet el ér ni. Ha son ló a meg ol dás, ha a von tat mány na gyon alá sza lad a von ta tó -gép hez ké pest, mert a kö tél lel a mo to ros gép fa rok ré szét le fe lé húz za, így az orr ré szemeg emel ke dik és a nagy se bes ség vesz tést szin tén több gáz zal tud ja kor ri gál ni.

Szó val úgy jár tam, hogy ha er re fi gyel tem ak kor más hi bát kö vet tem el, s hamást csi nál tam jól a har ma dik do log gal volt prob lé ma, rö vi den kép te len vol tam sza -bály sze rû en a gép mö gött ma rad ni. Fur csa mó don a for du lók si ke rül tek tûr he tõ en.400 m-en in tett Csicsó a kar já val, hogy old jak le, s fel lé le gez tem, ami kor vég re önál -ló an re pül het tem.

Azt vár tam, – le szál lás után sza bály sze rû en le je lent kez ve az ok ta tóm nál aKar csi nál, – hogy most óri á si le cse szést ka pok. Nem így tör tént. Azt mond ta, hogynem sok nö ven dé ke volt, aki nek a má so dik von ta tó start já ra át en ged te a kor mányt,és so kan még a har ma dik start nál is ros szab bul csi nál tak min dent mint én, per sze avon ta tá sos for du lók ba be le nyúlt.

Egy olyan ön bi zal mat adott, hogy alig vár tam a har ma dik is ko la kört, rá adá sul Kar -csi ki je len tet te, hogy most már a star tot is én csi ná lom. Ter mé sze te sen még min dig for -dul tak elõ hi bák, de már kezd tem „érez ni” a do log lé nye gét és már nem a gép az úr fö -löt tem. E star tom nál már a for du ló kat is én csi nál tam, Kar csi már nem nyúlt be le, na -gyobb hi bák csak ezek nél for dul tak elõ, mert kép te len vol tam be sac col ni az azo nos kép -ze let be li kör su ga rat, így vagy „kí vül rõl” vagy „be lül rõl” kö vet tem a von ta tó gé pet!

A ne gye dik star to mat szin te már ki fo gás ta la nul csi nál tam, amely re Kar csi kö -zöl te, hogy vé ge az is ko la kö rök nek, me he tünk „lég tér von ta tás ra”! Ez már sok kal iz -gal ma sabb, mert az ed di gi sza bá lyos is ko la kö rö ket fel vál tot ta egy tel je sen sza bály -ta lan tet szõ le ges – a von ta tó pi ló tá ra bí zott – re pü lé si irány (per sze az en ge dé lye zettre pü lé si lég té ren be lül: D=15 km). Ar ra for dult, amer re akart, úgy emel ke dett, ahogyakart, úgy me rült a gázt le vé ve, ahogy akart, míg nem el ér tük vég re az elõ irt 700 mma gas lég tér von ta tá si ma gas sá got, ahol Csicsó vég re je lez te, hogy „le ol da ni”! Be -csü let tel vé gig csi nál tam és a tel jes kö rö ket ki vé ve hi bát la nul.

A má so dik lég tér von ta tá som nem si ke rült olyan jól, mint az el sõ: mint hamegint min den megbolodult vol na! Per sze elõt te Kar csi je lez te, hogy már nem nyu -godt szél csen des idõ ben von ta tunk, ha nem ter mi kes idõ ben. Nos a ter mi kek úgy be -le za var tak, az ed di gi gya kor la tom ba, megint csak ott tar tot tam (leg alább is úgy érez -tem) mint az el sõ önál ló star tom kor... Leg na gyobb meg le pe té sem re le je lent ke zés korKar csi kö zöl te, hogy me he tek el len õr zõ start ra a rep tér pa rancs nok kal a Quint Jan -csi val. Ez azt je len tet te, hogy ha ez si ke res, me he tek egye dül von ta tás ra...

Ez a he te dik ok ta tó val va ló start te hát sors dön tõ volt szá mom ra. Ezt is ter mi -kes idõ ben kel lett vé gez ni. Úgy star tol tunk és vé gig úgy re pül tünk, – nem ki do bott ok -

9 2

ta tói kor mán nyal, mert ez me se – de a Jan csi fel kö nyö költ két kar já val a ka bin te tõpe re mé re, és a le szál lá sig vé gig ott tar tot ta. Úgy iz gul tam vé gig ezt a star tot, mint haaz éle tem füg gött vol na tõ le. Meg is lett az ered mé nye, mert még on nan is folyt, ró -lam az iz zadt ság, ahon nan a leg kel le met le nebb ...

Vég re Óri á si! Et tõl kezd ve vé gez he tem önál ló an a re pü lõ gép von ta tást, mint avi tor lá zó re pü lés leg ele gán sabb, leg úribb star to lá si mód ját. Hi he tet len öröm volt szá -mom ra. Ez után kö vet ke zett a 7 db egye dü li von ta tó re pü lé ses start, a vizs ga star tok,ami hez 4 db is ko la kör tar to zott 400 m-re és 3 db lég tér von ta tás 700 m-re, ha son ló -an mint az ok ta tó val az If jú ság gal a két kor má nyos sal, de most egye dül a HA-3225-ös „D Pi lis” tí pu sú gya kor ló gép pel. Min den ki vá ló an si ke rült an nyi ra, hogy a he te dikstar tos lég tér von ta tás ter mi kes idõ ben tör té nõ en meg en ged ték, hogy egy órát ter-mikelhetek is, de ad jak emel lett le he tõ sé gét, hogy más is re pül hes sen. Saj nos re pü -lé si ber kek ben is igaz volt a köz mon dás: sok az esz ki mó, ke vés a fó ka.

Le je lent kez tem le szál lás után – szo kás sze rint – ami re a Já nos csak szó nél -kül el kér te a szak szol gá la ti en ge dé lyem, aho vá hely ben be ír ta, hogy „Re pü lõ gépvon ta tás ra al kal mas!” A Re pü lõ szö vet ség hi va ta los bé lyeg zõ jét majd bent, az Egye -sü let ben nyo mas sam rá az alá írá sá ra!

Et tõl kezd ve min dig csak azon imád koz tunk, hogy re pü lõ gép von ta tás sal star -tol has sunk úri em be rek mód já ra. Saj nos nem min dig volt rá le he tõ sé günk, s oly kormeg kel lett elé ged jünk a ke vés bé úri csörléses start tal. Min den eset re óri á si sze ren -csém volt az egye te men is, bár egy ka ta ló gust tar tot tak a tá vol lé tem ben, de ezt mégmeg le he tett úsz ni re tor zió nél kül.

1955 ta va szán még az meg tisz tel te tés ért, hogy nö ven dé ke ket ok tat hat tam,ele in te csak el mé let re, ké sõbb gu mi kö tél in dí tá sos star tok ra is „A”-vizsgáig, s így se -géd ok ta tó let tem. Ak ko ri ban is óri á si tag to bo ro zá si kam pá nyok foly tak és sze rût le nülfel duz zasz tott nö ven dék lét szám mal, s így let tem ha ma ro san se géd ok ta tó, mertszük ség volt rá. Re pü lés tör té ne tet, sár kány tant és re pü lé si lég kör tant ok tat tam el -mé let ben is, gya kor lat ban is. Vi lág éle tem ben ar ra tö re ked tem, hogy bár mi lyen ne -he zen ért he tõ do log ról le gyen is szó azt úgy tud jam el ma gya ráz ni, hogy még az is -ko lá zat lan is meg ért se, hogy az szin te kéz zel fog ha tó vá vál jék.

A fel haj tó erõ ke let ke zé sé nek ma gya rá za ta volt a leg ne he zebb, de ar ról ko ráb -ban bõ sé ge sen ír tam, meg is ér tet ték, a lej tõn el gu rí tott go lyók ha son la tá val. Ne he -zebb nek lát szó do log volt re pü lé si lég kör tan egyes je len sé ge i nek ma gya rá za ta. Itt issi ke rült arány lag kön nyen meg ér tet ni a „ter mik”, a „lej tõ szél” ke let ke zé sét hegy ol da -la kon, sok kal ne he zebb volt meg ér tet ni a „hul lám szél” ke let ke zé sét. Azt azon ban aleg ne he zebb volt meg ér tet ni, hogy mind ezek ke let ke zé sét jó elõ re meg le het jó sol ni,még hoz zá min den mû sze res fel ké szült ség nél kül, csak bi zo nyos idõ já rá si je len sé ge -ket kell meg fi gyel ni, ame lyek tel je sen sza bály sze rû ek.

9 3

Ilyen szem pont ból leg fon to sabb az un. „hi deg front” is me re te, mert min den faj -ta vi tor lá zá si le he tõ ség alap ját ké pe zi, el sõ sor ban a lej tõ és hul lám szél vi tor lá zás nál.Hi deg front elõtt 70-80 %-ban D-i, DK-i szél fuj, te hát ilyen irá nyú hegy ol dal szük sé -ges, pl. Farkashegy ese té ben ilyen kor ki tû nõ en vi tor láz ha tó, kb. 5-10 km hos szon 8-asozva a Farkashegytõl a Bu da ör si hegy vo nu la ton át D-i ol da lon Sas-heg gyel be zá -ró lag né ha egé szen a Gel lért-he gyig. A hi deg front be tö ré se után ural ko dó vá vá lik azÉNy-i É-i szél. Ilyen kor farkashegyi rep té ren ezek a hegy ol da lak 8-asozhatók: 24 Ök -rös tõl a Szek ré nyes, Sorrentó ol da li É-ias szél ben, s a Bu da ör si hegy Já nos-hegyNy-ias szél ben. Egy sta bi lan kel lõ en erõs ÉNy-i szél ben pe dig az em lí tett vo nu la toktel jes hos szá ban.

Nos, ho gyan le het re mél ni a D-DK-i sze let? Úgy, ha elõ zõ leg (kb. 24-48 órá valelõbb) ész re ves szük a ma gas szin tû jég tû fel hõ ze tet, az az a fá tyol fel hõ ket, 8-l0 ezermé ter, ma ga san. Rend sze rint ÉNy-DK irá nyá ban csí ko zot tak és jól meg fi gyel he tõk.Sza bad szem mel is lát ha tó an nagy se bes ség gel ha lad nak DK irány ba. Ez a kö ze le dõhi deg front leg biz to sabb elõ je le. Leg több ször ve le egyidõben kezd fúj ni a DK-i szél.

A fá tyol fel hõ ÉNy fe lé néz ve több nyi re sû rû sö dik, vas tag szik, ala cso nyabb rahú zó dik, míg nem ide ér a hi deg fron tot köz vet le nül meg elõ zõ esõ zó na (saj nos ezutób bi nyá ron rit káb ban jel lem zõ, csak esõ nél kü li fel hõ sö dés). Utá na rög tön le áll aDK-i szél, s az esõ zó na át ha la dá sa kor rög tön át vált ÉNy-i szél be. A fel hõ zet fel sza -ka do zik, in ten zív nap sü tés kö vet ke zik, amely ha tá sá ra a le esett esõ – saj nos – rög -tön pá ro log, s a föld kö ze li fel me le ge dett le ve gõ ter mik for má já ban a ma gas ba vi szivis sza. Ilyen kor a leg al kal ma sabb az idõ já rás a termikelésre. Az tán ahogy ro han fel -fe lé ez a me leg, pár adús le ve gõ, a ter mik, egy szer csak las san hûl ve el éri a kör nye -ze te hõ fo kát, ahol a sok pá ra ki csa pó dik s lesz be lõ le e gyö nyö rû szép leg vál to za to -sabb alak za tú go moly fel hõ, a leg több ter mé szet sze re tõ em ber gyö nyö rû sé gé re.Sok szor lát ha tó, ha e fel hõ al só szint je meg kö ze lí tõ leg „si ma”, „sík”, a te te je pe digro han va go mo lyog fel fe lé és fõ leg ta vas szal és nya ran ta zi va tar fel hõ vé fej lõ dik.

Ha te hát va la ki va la ha ilyen gyö nyö rû go moly gó „pár na” – fel hõ ket lát, gon dol jonar ra, hogy alat ta a fel fe lé ro ha nó ter mik bõl ke let ke zik. A je len tõs ter mi ket, te hát min diglát hat ja a vi tor lá zó pi ló ta a go moly fel hõ jé rõl, mert alat ta biz to san ter mik van, csak a szél -irányt kell be kal ku lál ja, s ak kor 99 %-ban rá ta lál. Ugye mi lyen ér de kes? Hogy le het elõ -re meg tud ni a ked ve zõ vi tor lá zó idõ já rást az alap ve tõ en ele mi me te o ro ló gi ai is me re teksegitségével. A hi deg front nak még szá mos más elõ je le is van., pl. elõt te esik a lég nyo -más, utá na emel ke dik. Elõt te fül ledt me leg fron ti ha tás érez he tõ nagy pá ra tar ta lom mal,fel ug ró hõ mér sék let tel, utá na nor ma li zá ló dik, klimatizálódik a lég kör, s a le ve gõ hõ fo kaez ál tal meg fe le lõ ér ték re csök ken. Elõt te szmo gok, kö dök van nak, utá na az ÉNy-i szélel söp ri mind ezt. Elõt te je len tõ sen meg nõ a le ve gõ ben a po zi tív io nok szá ma, ami le vert -sé get, ideg fe szült sé get okoz, utá na a ne ga tív io nok ke rül nek túl súly ba, ami vi szontnyugtatólag hat, és még le het ne hos szan so rol ni e jel lem zõ ket.

9 4

Bát ran ál lí tom, hogy aki fi gyel me sen el ol vas ta e hi deg front le írá sát, akár sa játma ga is idõ jós sá vál hat. Pusz tán csak meg em lí tem, hogy a hi deg fron tok nak rend kí -vül ko moly fi zi kai és ma te ma ti kai ma gya rá za ta van, mely nek so rán töb bek közt a„Coriolis” erõ ha tás nak is sze re pe van, de ezek kel már nem aka rom un tat ni a ked vesol va sót. Igen vic ce sen rö vi den, az em lí tett sze lek kel úgy ma gya ráz tam a hi deg fron -tot a nö ven dé kek nek: ha most sok le ve gõ megy ar ra fe lé, ak kor ah hoz, hogy itt ne ke -let kez zen vá kuum, az a le ve gõ vis sza is kell jöj jön. Na ezen jót ne vet tek, de a lé nye -get azért még is le szûr ték az egész el mé let bõl.

1956 több szö rö sen sú lyos volt mind an nyi unk szá má ra. 1956 ja nu ár 12-én6.45-kor ar ra éb re dek, hogy va la mi fur csa ri szá lás, resz ke tés, im boly gás jár ve lemaz egész ház és a fal-il lesz té sek közt egy re nö vek võ re pe dé sek kel ét kez nek, van nakahol ezek 8-12 cm-es rés re nõ nek, de a fa lak min den ré szé bõl a ri szá ló dó tég la ésva ko lat rend kí vül fi nom el osz lá sú vö rö ses por ral töl ti be a le ve gõt. Döb be ne tes „hu -mor ral” ha tott, hogy a ta nu ló asz ta lo mon a vek ker óra egy re job ban kö ze lit az asz talszé lé hez, de a fi gyel mem a leg job ban az egy re erõ sö dõ csil lár-in gás kö töt te le. Egy -szer csak puff, a vek ker óra le esett a pad ló ra. Döb ben ten fél álom ban ész lel tem min-d ezt, azt sem tud tam éb ren va gyok-e, vagy csak rossz álom. Nem tu dom med dig tar -tott ez a po ko li rez gés, ri szá lás a ház ös szes eresz té ké ben va ló nyi kor gás és az egy -re sû rû sö dõ fi nom el osz lá sú por, mi re egy szer csak vé ge lett (utó lag tud tam meg,hogy 47 má sod per cig tar tott). Azt hit tük va la hol Bu da pes ten atom bom ba rob ban ha -tott, bár nem volt rob ba ná si zaj, majd ak kor, és csak is ak kor, ami kor ra ez a fur csaret te net meg szûnt, pat tan tam ki az ágy ból. Anyám is hú gom is, és ro han tunk ki azud var ra, hol ha son ló vö rö ses fi nom el osz lá sú sû rû por ter jen gett, mint a la kás ban.Min den ki ki ro hant az ud va rok ra, az ut cák ra, és ugyan az a ré mü let lett úr rá min den -kin. Sen ki sem tud ta el kép zel ni, hogy mi tör tén he tett.

A rá di ót be kap csol tuk és a 7 órás hí rek bõl tud tuk meg, hogy Dunaharaszt epi -cent rum mal 6,5°-os föld ren gés volt a Rich ter-ská la sze rint. Apám ezt a MÁV vo na -ton ér te meg, alig hogy az ki in dult a vas út ál lo más ról. Olyan erõs volt a rez gés,hogy a sze rel vény a nyílt pá lyán meg állt, szin tén nem tud va az okát.

Döb be net volt: an nyi ra, hogy tõ lünk nyu god tan ránk omol ha tott vol na a ház,mert egy sze rû en nem ocsúd tunk és a fa lu ban sen ki sem. Min den ki ak kor ug rott ki aház ból az ud var ra, az ut cá ra, ami kor vé ge lett, El kép zel he tet le nül bor zal mas volt be -le gon dol ni ab ba, hogy ha fél ál mos ban ga sá gunk ban ránk omol a ház? Sze ren csé renem tör tént meg, de csa lá di há zunk sé rü lé se hely re hoz ha tat lan lett. Ki fol to zás ról,szó sem le he tett, mert több fal rész ki dõ lés sel fe nye ge tett. Szó sem le he tett más ról,csak is tel jes új já épí tés rõl. Leg ve szé lye seb bek vol tak a tûz fa li vé gek, ame lye ket so -ron kí vü li épí tész ta nács adás sze rint azon nal ki vá gott ut cai nyár fánk kal ide ig le ne senki dú col tunk. Le dõlt a ké mény, be zúz va a te tõ szer ke ze tet, és a te te jén lé võ be ton sap -ka át sza kí tot ta a men nye ze tet.

9 5

Ha son ló sé rü lé se szin te min den épü let nek lett, csak az újabb vb. ko szo rúsépü le tek sé rül tek ke vés bé. Ös sze dõlt há zak is for dul tak elõ de fur csa mó don és sze -ren csé re, ha lál eset egy sem. Az alig át lát ha tó vö rös fi nom el osz lá sú por alig akartüle ped ni, még órák múl va is lát ha tó volt. Még egy ki sebb utó ren gés volt 7,40-kor, deez már meg sem kö ze lí tet te az el sõt, még is nagy pá ni kot kel tett. Min de nütt jaj ve szé -ke lés, si kol to zás, ar ti ku lát lan or dí to zás, hát igen, az el sõ sokk ha tás még nem múltel. Bár ahol még nem dõlt le a ké mény, az en nél az utó ren gés nél be kö vet ke zett.

Szo mo rú lát ványt nyúj tott az egész köz ség és min de nütt re mény te len ar cok: milesz most??... So kan – mi is – örül tünk, hogy a há bo rú pusz tí tá sai után ki nyög tük las sacs -kán a ház új já épí té sét, és tes sék: most ugyan ott tar tunk, de sok kal ros szabb hely zet ben.

Ha la dék ta la nul meg szer vez te a Ta nács az új já épí té si bi zott sá got, hi te le ket,tá mo ga tást nyúj tott a pénz gyûj té sek ha tá sá ra és fon tos sá gi, ill. be so ro lá si sor rend -ben je löl ték ki, hogy me lyik épü let re mi kor ke rül het sor. Ránk má jus vé ge, jú ni us ele -je be so ro lás ju tott, és a köl csön bõl fo ko za to san gyûj töt tük be a szük sé ges épí tõ -anya go kat, mert hogy nem gyõz ték azo kat szál lí ta ni. A ra ko dá sok nál sok szor ve re -ke dés is for dult elõ a sor ren di ség mi att.

De más ka taszt ró fa is tör tént. A hir te len betéliesedett idõ, még ja nu ár ban nagyha va zás sal, majd hir te len ol va dás sal ár vi zet oko zott a So rok sá ri Kis-Du na ág ban is.Sze ren csé re ben nün ket nem érin tett, de a Du na-par ton la kók há za it és a gyár te le pe -ket el ön töt te a je ges ár. Na, még mi lyen ször nyû sé gek ér nek ben nün ket eb ben azóme nek kel kez dõ dõ évben?...

És saj nos még jöt tek... A föld ren gés nap ján a „Víz mû vek”-bõl szi gor la toz nomkel lett vol na, de az ese mé nyek re te kin tet tel ha lasz tást kér tem. Nagy ne he zen még -is túl ju tot tam a IX. fél évi vizs gá kon és vár ha tó volt a dip lo ma mun kák ki tû zé se. Mind -eköz ben egy szer csak, még ja nu ár ban meg ke re sett két bel ügyi ÁVÓS en gem, hogymás nap je lent kez zek a Bel ügy ben Vö rös fhdgy. elv társ nál. Meg ijed tem, bár úgyérez tem, nincs okom rá, de eb ben a ter ro risz ti kus dik ta tó ri kus rend szer ben so ha semle het tud ni, hogy mi kor ki re, mit fog nak rá, és el vi szik va la ho vá – mint a zsi dó ül dö -zé sek ide jén, csak most bos szú ból – kon cent rá ci ós tá bor ba. Saj nos több kö ze li is -me rõ sünk is szen ved te en nek ká rát.

Ar ra gon dol tam, hogy va ló szí nû leg az le het a meg ke re sés oka, hogy Nickkel,Zé nó val és több egye te mi év fo lyam tár sam mal rend sze re sen jár tunk az an gol ésame ri kai kö vet sé gek re film ve tí té sek re. Emi att ci vil ÁVÓS „fogd me gek” több ször is in -zul tál tak ben nün ket, ami kor már nem vol tunk a kö vet sé gek lát ha tó kö ze lé ben ésszem te le nül fe sze get ték lá to ga tá sa ink okát. De mind an nyi szor, mint a bû vös kár tya,ki se gí tett ben nün ket az Egye te mi di ák iga zol vá nyunk, mert a fel mu ta tá sa után min digab ba hagy ták a zak la tást.

Te hát ezek re az in zul tu sok ra gon dol tam a meg ke re sés kor, be val lom kis sé fél tembe men ni, a Bel ügy be és szü le i met ér te sí tet tem, ha nem jön nék ha za, tud ják hol va gyok.

9 6

Ki de rült más nap, hogy egé szen má sért ke res tek: ál lás ügy ben. Ak ko ri ban kö te -le zõ Ok ta tás ügyi Mi nisz té ri u mi ál lás ki je lö lés volt az egye te met vég zet tek szá má ra, ígyszá mom ra is. Ki de rült te hát, hogy az 0ktatásügy aján lá sá ra ál lás ügy ben ke res tek megés kel lett je lent kez zek a Bel ügy ben Vö rös fhdgy-nál, ak ko ri rö vi dí tett ne vén az OTP-nél(Or szá gos Tûz ol tó Pa rancs nok ság). Kö zöl ték a fel vé te lem fel tét ele it, ahol egy do logrög tön ki de rült: 30 %-kal több bért ka pok, mint az ak ko ri ban ma xi mált kez dõ fi ze tés.

Node:– Bel ügy? – po li ti ka i lag elv bõl utál tam.– Tûz ol tó ság? – én nem ezért vég zek áram lás tech ni kai ta go za ton.– Min den egyen ru hás szer ve ze tet utál tam, ezért nem men tem re pü lõ mér nö ki kar ra

sem.– Ugyan ak kor: ha ma ro san meg tud tam, hogy az Ok ta tás ügy ál tal ki je lölt má sik al ter -

na tív vá lasz tá si le he tõ sé gem a Za la eger sze gi Szel lõ zõ mû vek (ez a vi lág má sik vé -ge), szó ba sem jö het.

Ló gott még a le ve gõ ben egy har ma dik le he tõ ség is, Osváth La ci Mû egye te miRe pü lõ Klub tár sam és ok ta tóm ré vén az, hogy be ke rül het nék az MRSZ Mû sza ki Fõ -osz tály ára. Ez volt min den vá gyam, de La ci nem ke cseg te tett kö ze li dön tés le he tõ -ség gel a Szö vet ség ben. Még egy baj hoz zá já rult eh hez: meg ala kult az MHSZ (Ma -gyar Hon vé del mi Szö vet ség) és el in dult az MRSZ be ke be le zé se eb be az ab szo lútpo li ti kai szer ve zet be. Azt mond ta La ci, hogy vár jak tü re lem mel, a stá tuszt biz to sít jane kem, csak ren de zõd jön le a fú zió!

Saj nos nem vár hat tam tü re lem mel, mert a Bel ügy ben két nap gon dol ko dá siidõt kap tam. Za la eger sze get sem mi kép pen sem akar tam, s úgy gon dol kod tam, hogyaz OTP-t vá lasz tom:

– Bu da pes ten van a bel vá ros ban és az ott ígért ma ga sabb fi ze té sem mel job ban hoz -zá já rul ha tok csa lá di há zunk hely re ho za ta lá hoz.

– Azt a pár hó na pot La ci jel zé sé ig ki bí rom va la hogy.

Má jus 2-án lép tem ál lás ba a Bel ügy ben, ami tõl kez det tõl un do rod tam, min den„ele gan ci á ja” el le né re, és jú ni us ban ad ta ke zem be La ci a ki ké rõ Ievelet jú li us 1-i ha tál -lyal, az MHSZ Re pü lé si Fõ osz tály ára, amit Me zõ György fõ osz tály ve ze tõ írt alá. Vég -te len öröm mel, lel ken dez ve vit tem a ki ké rõt a Bel ügyi fõ nö köm höz, Ba ra bás õrgy-hoz,aki el ol va sá sa után úgy né zett rám, mint egy gyil kos ra, hogy kép ze lem én azt, hogy aBel ügyet át já ró ház nak te kin tem? Hi á ba volt min den és sze rû in do kom, ma gya ráz ko dá -som, ar ra hi vat ko zott, hogy egy bõl fhdgy-i ran got kap tam meg tisz te lé sül, rá néz ve, ha el -men nék er köl csi csor ba es ne, kü lön ben sem ad nák ki a mun ka köny vem.

Hi á ba pró bál tam meg igen sok min dent, tény leg nem en ged tek el. Ret ten tõ enel ke se red tem, ahogy mon da ni szok ták: „Egy ol tár om lott ös sze ben nem.”

Nyil ván va ló vá vált, hogy bú csút mond ha tok vég leg a ci vil re pü lé si élet pá lyá -nak... Mind ed dig azon ban még igen sok más lé nye ges do log is tör tént ...

9 7

El kezd tem a re pü lõ nö ven dé kek gya kor la ti „csúzlizásos” ok ta tá sát, te hát be ke -rült a be jegy zés a Szak szol gá la ti En ge dé lyem be a se géd ok ta tói en ge dély is. Többkez dõ cso port in dult, s pec hem re én egy fõleg lány cso por tot kap tam. 14-en vol tak,sok csú nyács ka, de vol tak igen csi no sak is. Ab ban az idõ ben nõi szem mel jó ma gamis elég csi nos vol tam és szin te min de nütt, itt is buk tak utá nam a lá nyok.

So ku kat nyil ván va ló an nem a re pü lés ér de kel te, ha nem én, és ez rend kí vülza vart: egy olyan sport ban, ami „ész lé nye ket” igé nyel, tel jes oda adás szük sé ges,mert ez a sport csak is ak kor ve szély te len, de még így is for dul elõ bal eset.

Az el mé le ti tan tár gyak hoz bu tács kák vol tak, a re pü lõ gép irá nyí tá sá nak meg ta -nu lá sá hoz még in kább. Vol tak ér dek lõ dõk is – ép pen nem a csi no sab bak – ne kikmég is szí ve seb ben ma gya ráz tam és lát szó lag ér tet ték is a dol go kat. A „csúz li zá sok”-nál ért he tõ en õket ré sze sí tet tem elõny ben, ~ mert a csi nos bu tács kák tól fél tem,azok tól, akik min den "más ra" jók, csak re pü lõ gép ve ze tés re nem. Õket te hát min digstart hát rány ban ré sze sí tet tem, de cso dá la tos mó don nem sér tõd tek meg mi at ta, sõtegy sze rû en "be lém es tek". Né ha-né ha azért egy-egy rö vid csú szás ra in dí tot tamõket, de mint ha a gép be nem ült vol na sen ki: ar ra ment, amer re akart. Egyi kük még -is jó né hány hosz szabb csú szást is jól csi nált, gon dol tam, meg koc káz ta tom és félmé ter ma gas sik lás ra en ge dem.

Ez lett a vesz tem: ab ban a pil la nat ban, ahogy a sze gény Vö csök el hagy ta aföl det, dur ván be le hú zott a ma gas sá gi kor mány ba, a gép or ra me re de ken fel emel ke -dett, pil la nat ra meg állt a le ve gõ ben, majd elõ re buk va or ral a föld be állt. Az Évi ké nekmert hogy így hív ták – az ijedt sé gen kí vül sem mi ba ja sem lett, de a Vö csök ja vít ha -tat la nul ös sze tört. Így vég zõ dött el sõ és utol só Iánycsoport-oktatásom, mert az esetután ter mé sze te sen le mond tam er rõl a „pri vi lé gi u mom ról”.

Már ci us 26-án tör tént ... Évad nyi tó a, Farkashegyen, élénk D-i, DK-i szél, s aKút völgy vé gé ben a han gár mel lett volt a start hely, s a le bon tott BESZKÁRT han gárhe lyén állt a csörlõagregát. A re pü lé si évad meg nyi tá sa a szo ká sos el len õr zõ re pü -lés sel in dult. Ez min dig a ma ga sabb ran gú, pi ló ták kal kez dõ dött, az tán a ke vés béran go sak. Az el len õr zõ re pü lés re a két ülé ses gyö nyö rû szép Fer ge teg gé pet ál lí tot -tuk be és a kont rol lo kat a hi va tá sos pi ló ta: Csanády Nor bert fõ ok ta tó vé gez te.

Nem vol tunk so kan, mert na gyon hi deg volt ott fenn, még dél ben is -2 °C volt(hó egy ál ta lán nem) így he te dik nek ke rül tem sor ra a kont roll ra. Start elõtt fo tót is csi -nál tak ró lam, ami be ke rült meg fe le lõ cím mel a Ké pes Sport ba. Éle tem ben elõ szörve zet tem a Fer ge te get és mi u tán a kont roll re pü lé sem hi bát lan volt, en ge délyt kap -tam az önál ló re pü lés re. Saj nos az ös sze sze relt jobb gé pe ket már mind ki vit ték, a le -ve gõ ben vol tak, ös sze sen több mint ti zen a ki tû nõ sta bil lej tõ szél ben, ne kem márnem ju tott gép. Az az ... Ta lán még is? .

A han gár vé gé ben volt egy szét sze relt szél vé dõs (nem zárt ka bi nos) C Pi lis,amit kez dõk se gít sé gé vel gyor san ös sze sze rel tünk, s a mû sza ki ve ze tõ sem ta lált

9 8

ben ne sem mi ki fo gást. Meg tör tént az ugyan csak szo ká sos mû sza ki át adás-át vé tel ahan gár mes ter ré szé rõl a ré szem re, s ha ma ro san start ra áll tam, a nyi tott szél vé dõsPi lis sel. Mit tö rõd tem én a saj ná la tos hi deg gel, „fû tött” a re pü lé si láz. Rö vid csörlésés már is a Farkashegy csú csa fe lett 220 m-en vol tam. Majd be le kezd tem a szo ká -sos 8-asozásba, s olyan ki tû nõ volt a lej tõ szél, hogy a tel jes 10 km hossz nyi lej tõ ol -dal ki hasz nál ha tó volt. Ter mi kek nem vol tak, de a lej tõ szél ben még is tud tuk tar ta ni aBu da ör si hegy ge rinc fe let ti 3-500 m ma gas sá got, hul lám szél pe dig még nem ala kultki. Ké nyel me sen re pül het tünk e sza ka szon, min den gép szá má ra ju tott bõ ven hely,így nem túl zot tan kel lett ügyel ni a lé gi „KRESZ”-re.

Bor zasz tó an él vez tem az év el sõ ko moly vi tor lá zá sát, csak a hi deg ne lett vol -na! Egy re in kább kez dett za var ni. Amen nyi re a be kö tõ he ve de rek en ged ték, tel je senle hú zód tam az ülés ben elõ re csúsz va úgy, hogy csak a sze mem vo na lá tól fel fe lé ma -radt kinn a fe jem a ka bin ból. An nyi ra, hogy a szem be lég áram lást a szél vé dõ fel tét -len fel fog ja, ar ra pe dig kü lö nö sen kel lett vi gyáz zak, hogy a for du ló im a Ieg sza bá lyo -sab bak le gye nek. Ha pi cit is rnegcsúsztam, – for du ló köz ben – va la me lyik irány ba,az volt a „bün te té sem”, hogy jobb ról, vagy bal ról adott po font a je ges szél. A vi har -ka bá tom alatt jól fel öl töz tem, de a fe je men csak sváj ci sap ka volt, amit a sze memszé lé ig le húz tam. Min den re vi gyáz tam, csak egyet nem tudtarn el há rí ta ni: az orr ku -pa kon kis rés volt, a csör lõ kam pó szá má ra, és ezen át mint a kés ha sí tott a hi deglég áram a ha sam ra. Vé gül a tér kép tás kát tet tem oda, s ez zel si ke rült ezt a lég ára -mot is ki kü szö böl nöm. 3 óra idõ tar tam ra kap tam re pü lé si en ge délyt, ami a hi deg el -le né re túl gyors nak tû nõ en le telt. Egy szer csak meg lát tam a II-es le szál ló je le met (ezmin den gép ben több nyi re fi xen be je lölt) a start, ill. le szál ló he lyen, így fá jó szív vel, debe kel lett fe jez zem a vi tor lá zást. Más is sze re tett vol na még re pül ni a Pilis-sel. Utó -irat: eb ben a hi deg ben re pül ve mégcsak nát hás sem let tem.

A har ma dik öt órás idõ tar tam re pü lé sem után a kö vet ke zõ nagy lé pé sem a re -pü lés ben az volt, ami kor vég re éle tem ben elõ ször a Cin ke tí pu sú tel je sít mény gép pelre pül het tem. Rend kí vül sta bil fel sõ szár nyas, ki tû nõ re pü lõ tu laj don sá gú gép volt, sszép is. Úgy érez tem ma gam ben ne, mint aki vo na ton fa pa dos ról I. osz tály ra ke rül.Ez már iga zi szép és jó vi tor lá zó gép volt. Ek kor is, ké sõbb is min dig kü lö nös él ve zet -tel sze ret tem ve zet ni, és ve le re pül ni. Egy szer ké sõbb még kü lö nö sen szép és iz gal -mas él mé nyem is volt ve le...

A ké sõb bi ek ben a Farkashegy meg kap ta az id. Rubik Er nõ ter vez te von ta tó -gé pet, a HA-RUG „Ká nyá”-t, az az rö vi den a G-Kányát. Ha le het, sok kal job ban be -vált, mint a PO-2-esek, mo der nebb is volt, szebb is, és job ban tu dott emel ked ni von -tat mán nyal. Mitter Im re – ali as Mü tyür – mo to ros gép ve ze té si vo na lon öreg pi ló ta,sport mo to ros gép ve ze tés re is alig ka pott en ge délyt, po li ti kai okok ból. Már a va sár na -pi vi tor lá zó idõ vé ge fe lé jár tunk, a gé pe ket tol ták a han gár ba. Min den ki vel, aki velcsak le he tett, igen jól meg vol tam, ma ga sabb ran gú ak kal is, te hát ve le is. Egy szer

9 9

csak – öt let sze rû en – oda szólt ne kem, hogy gye re Elem ér! meg néz zük kö ze lebb rõlaz Er zsé bet ki lá tót!

No sza ne kem sem kel lett több. Pat tan tam a Ká nya jobb ol da li ülé sé be „s iránya Ká nya”, az az Er zsé bet-ki lá tó. Ala cso nyan re pül tünk a Bu da ör si hegy ge rinc vo na laalatt, így a Já nos-he gyet jó val a csú csa alatt ér tük el, te hát a ki lá tó ná lunk ma ga sab -ban volt. Ek kor kis gázt adott, fel kap ta a Ká nyát, és a fel sõ ki lá tó te rasz ma gas sá gá -ban há rom szor kör be re pül tük olyan kö zel rõl, amen nyi re csak le he te tett, szin te kar -nyúj tás nyi ra. A ren ge teg ki rán du ló óri á si, a gép ben is hall ha tó ová ci ó ja köz ben. Ek -kor re pül tem éle tem ben elõ ször sport mo to ros gép pel és nem utol já ra.

Hasonlóan öreg motoros pilóta volt a Pogi bácsi is, a Csanády Norbi is, és akésõbbi generációs Legenyei Lajos, becenevén,a Liba... Nem sokkal késõbb kap-tunk egy Fecske tipusu motoros gépet is, ami alkalmas volt mûrepülésre, azaz a lev-egõben különféle repülési figurák végrehajtására. Ezzel egyszer elhatárnzták, hogy„öreg” vitorlázópilótáknak megtanitják a legelemibb mûrepülõ gyakorlatokat, azaz

– az átmerülést azaz „taucher”-t, ,– a bukófordulót– a dugóhuzót (autóratáció) és– a hátrabukfencet, azaz loopingot.

Saj nos ezt csak el kezd ték, de ha ma ro san – ki tud ja mi ért – be til tot ták. Két start -hoz még is volt sze ren csém. A tauher arány lag kön nyen ment, a bu kó for du ló is. Pi ló támGratzer Kar csi volt aki csak a star tot, a le szál lást csi nál ta, meg a gázt ke zel te (hi szenmo to ros gya kor la tom ak kor még nem volt). A fel ada tot elõbb min dig meg mu tat ta, az tána kor má nyo kat már én moz gat tam. Majd kö vet ke zett a dugóhuzó: ki zá ró lag 1-1pördület! – hang zott el a jel szó. Ezt tel je sen Te csi ná lod Elem ér, és mind járt elõ ször! Abe pör dí tés irá nya a Ko rá nyi Sza na tó ri um és a ki vé tel irá nya is az. Te hát ami kor a meg -adott irány ban hir te len le ve szem a gázt, Te „be le rúgsz” bal láb bal az ol dal kor mány ba,egyi de jû leg a bal ve séd re „té ped” a bot kor mányt s a gép elõbb kis sé fel ad va az or rát,hir te len alá bu kik és már is pö rög le fe lé, egy kép ze let be li csa var vo nal men tén. A ki vé tel -hez: min den kor mány alap ál lás ba, bot kor mány kis sé elõ re nyom va (a gázt én adom!), srög tön meg áll a pör gés, és csak nor mál re pü lé si hely zet be kell hoz ni a gé pet.

Na, ak kor fi gyelj! – irány a Sza na tó ri um! Meg van. Le ve szem a gázt, a töb bitcsi náld! Is te ni volt, csak an nyi gon dom volt, hogy a pör ge tés bõl ki vé tel nél, fél for du -lat tal töb bet pör dül tem. A má so dik nál már alig pör dül tem túl, a har ma dik tö ké le te sensi ke rült. No, ak kor most a looping! – a hátrabukfenc! Ter mé sze te sen a gázt itt is vé -gig õ ke zel te, de azt is mond ta, hogy az el sõ ket tõ nél be le se nyúl jak a kor má nyok -ba, mert a gép fel ka pá sa kor a ne héz sé gi gyor su lás ak ko ra, ami meg kö ze lí ti a ra ké -tá két, és ezt szok ni kell.

Va ló ban: a gép fel ka pá sa kor ak ko ra gra vi tá ci ós erõ ha tott rám, hogy még azuj ja i mat sem vol tam ké pes moz dí ta ni, és ret te ne tes erõ vel szo rul tam az ülés be. A te -

1 0 0

tõ pon ton pe dig jó for mán lóg tam a he ve de re ken fej jel le fe lé. Az tán még egy looping,ahol már fog hat tam a kor má nyo kat, hogy érez zem, ho gyan kell hasz nál ni a buk fenckü lön bö zõ sza ka sza i ban, mert mind vé gig más, és más ma gas sá gi kor mány ál lás kellah hoz, hogy szép, sza bá lyos kör ala kú le gyen. Ar ra is vi gyáz ni kell, hogy ne „tán to -rog jon” el a gép jobb ra vagy bal ra, mert az is csú nya a föld rõl néz ve.

Kar csi már jól is mer te a ké pes sé ge i met és azt mond ta, hogy har mad szor csakak kor nyúl a kor má nyok hoz, ha dur va hi bát csi nál nék. Érez tem, hogy már nem va -gyok te he tet len az óri á si ne héz sé gi gyor su lás nál a gép fel vé te le kor, és már tu dokkon cent rál ni a kor má nyok ra is.

Nem nyúlt be le Kar csi a kor má nyok ba, mert csak an nyi hi bát kö vet tem el hogynem volt szép a kör alak, a te tõ pon ton „ki he gyez tem” a kört, és erõ sen el tért a gépjobb irány ba. Bra vó! – ki ál tot ta Kar csi. Csi náld a kö vet ke zõt! Az tán még egyet! Majdmég egyet! Az ötö dik looping már majd nem jó volt. Az tán in dul tunk le száll ni, de azin gem-ga tyám csu rom víz volt, úgy meg iz zad tam.

Csak azt rág ta a szám ba Kar csi, hogy meg ne pró bál jak vi tor lá zó gép pel ilyenfi gu rá kat, ki zá ró lag azért volt az egész gya kor lat, hogy mi a te en dõ, ha vé let le nül ke -rül nék olyan hely zet be – a loopingot ki vé ve – mert az nem vé let len, azt csi nál ni kellés csak is er re a cél ra épí tett gép pel vé gez he tõ, az az mû re pü lõ gép pel.

Ha gyö nyö rû ek vol tak a HHH-n töl tött évek, ta lán mert fej lõd tem is, job banmint ad dig, még gyö nyö rûb bek vol tak a farkashegyi évek, mert ott vál tam érett pi ló -tá vá. Ha le het sé ges fo koz ni, ak kor a farkashegyi vi tor lá zó te rep még szebb volt, mints HHH, csak azt a gyö nyö rû ki lá tást hi á nyol tam, amit re pü lés nél kül is ta pasz tal hat -tunk, míg itt csak is ki zá ró lag re pü lés nél, ak kor vi szont be lát ha tó vá vált az egész Bu -dai-hegy ség, és Bu da pest pa no rá má ja. Ez vég képp nem volt le be csü len dõ. Bu da ke -szi, Páty, Biatorbágy! Bu da örs, mint ele ven tér kép raj zo ló dott ki mind an nyi szor elõt -tem ami kor csak mó dom ban volt fe let tük vi tor láz ni. Mi lyen szép is min den fe lül rõl!Szép tisz ta, ren de zett, s az sok-sok pi ros-cse re pes ház te tõ! Pe dig lent rõl mind ezren de zet len nek és ko szos nak lát szik.

Min den re pü lõ üzem nap vé gén el vit tük a men tõ au tó so fõr jét egy sé ta re pü lés -re (no nem egé szen ön zet le nül). En nek fe jé ben vál lal ta, hogy ahá nyan csak be fé -rünk a men tõ au tó ba, a repülõüzemnap vé gén be szál lít ben nün ket a Bu da ke szi 72-es- au tó busz vég ál lo más ára, ad dig se kell jen 2-3 km-t gya lo gol nunk. Né ha el vitt egé -szen a Széll Kál mán, az az a Moszk va té rig is, elõ for dult, hogy iz gal ma sabb le gyen,szi ré náz va ro bog tunk vé gig, amíg csak el vitt. Rend kí vül ér de kes idõ szak volt. Rá -adá sul a Bia-i föl dek (al só rep tér) és a fel sõ, a kút völ gyi kö zött az ös sze köt te tés köz -úton: Bu da ke szi, Hárs-ven dég lõ, Já nos he gyi út és a Konkoly-Thege út (Me te o ro ló gi -ai In té zet, Atom kí sér le ti te lep) út vo nal volt, amit sok szor Jeep-pel, vagy DodgeWeapon-nal tet tünk meg, ha más mód nem volt...

1 0 1

Saj nos azon ban itt is for dul tak elõ bal ese tek. Az egyik – két pi ló ta szá má ra – sze -ren csés nek volt mond ha tó. Én az nap – saj nos – nem re pül tem, bár ki tû nõ ÉNy-i szél fúj -do gált a lej tõ re pü lés hez, és sok ki tû nõ ter mik is akadt, te hát ide á lis vi tor lá zó idõ volt. Azös szes re pül he tõ gép a le ve gõ ben volt a „han gár aj tó” ki vé te lé vel, leg alább 18-an. Va -sár nap ko ra dél utá ni idõ volt, és szo kás sze rint 1-1 ter mik bu bo rék ban sok szor 5-6 géprót ta a kö rö ket, igen sok szor úgy, hogy a szárny vé ge ket ill. ve zér sí ko kat szó sze rint cen -tiz ték, s ez kü lön le ges fi gyel met, kon cent rá lást, s ideg mun kát igé nyel, ne hogy bal esettör tén jen. (Ha son lít ha tó a köz úti köz le ke dés túl zsú folt ese té hez, ahol a kö ve té si tá vol -ság ra és ol dal tá vol ság ra rend kí vü li en fi gyel ni kell). Csak itt a le ve gõ ben száz szor fo ko -zot tabb ez a kö ve tel mény, és ne he zebb is... Ilyen kö rül mé nyek közt tör tént az eset...

Legfelelül a kö rö ket ro vó cso port ban egy Jú ni us 18-as ab ba hagy ta a kö rö zést ater mik ben, mert elég gé el sod ró dott az ÉNy-i szél ben és Bu da örs fe lõl kez dett visz sza -sik la ni a Sorrentó vo nu la ta fö lé kb. 1800 m-en. Köz ben a pi ló tá ja meg éhe zett, szin tén atér kép tás ká ból elõ szed te az ele mó zsi á ját, és en ni kez dett. Ép pen a ke nyér után a kol -bász ba ha ra pott (ahogy utó lag el me sél te, rá adá sul a földetéréskor is ke zé be volt a, kol -bász, nem en ged te el) ami kor óri á si dör re nés re fi gyel tünk fel a rep té ren a föl dön, s csakan nyit lát tunk, hogy egy da ra big együtt zu hant a szár nyak kal szem ben ös sze akadt kétgép, a Jú ni us 18-as és a Cin ke, majd szét vál tak. A Jú ni us 18-as pi ló tá ja ki ug rott a gép -bõl ej tõ er nyõ vel (min den gép ben kö te le zõ az ej tõ er nyõ hasz ná lat is ko la gé pe ken kí vülmert nél kü le nem is hasz nál ha tó a pi ló ta ülés.) Lát szott az el vá ló „fe ke te pont” – amely -nek egy szer csak nyílt az ej tõ er nyõ je. A Jú ni us 18-as ab ban a pil la nat ban egy le törtszárny vég és a ka bin te tõ nél kül há ton-la pos du gó hú zó ba pör dült – és így pör dül ve zu -hant a gép. Szin te egy szer re ér tek föl det a bu da ör si hegy ge rinc mö gött, a szõ lõ ka rók -kal, szõ lõ tõ kék kel és õszi ba rack fák kal te li tett bu da ör si gyü möl csös ben. No a pi ló ta ed -dig meg úsz ta, gon dol tuk, de va jon a szõlõkarók?..,. ~

A Kút völgy ben lé võ re pü lõ tár sak õrült tem pó ba ro han tak a hely szín re a men -tõ au tó meg sem kí sé rel te az oda haj tást, mert le he tet len lett vol na. Mi kor a hely szín -re ér tek a pi ló ta már ös sze cso ma gol ta ej tõ er nyõ jét és a kol bász még min dig a ke zé -ben volt. Már rég el tûnt a hegy ge rinc mö gött a pi ló ta is, meg a gép is, ami kor mégper ce kig ten ge lye kö rül pö rög ve hul lott le fe lé a le tört szárny da rab és még las sab banesett – szin te le beg ve – va la mi csil lo gó an vil ló dzó va la mi, ami rõl ki de rült, hogy nemmás, mint a ki ol dott ka bin te tõ ple xi bu rá ja.

Per cek kel ké sõbb le szállt a Cin ke is sza bály sze rû en a rep té ren. Pi ló tá ja ha lál -sá padt volt s csak azt is mé tel get te, hogy: az a mar ha belémjött ... S ki szál lás kor,ami kor meg lát ta sa ját gé pé nek szár nyát a szárny tõ kö ze lé ben, ak kor ájult el: ék alak -ban elõl 1/2 m-nyi, há tul 1 m-nyi sza kadt ki a szárny ból. Ki zá ró lag a szárnyfõtartó voltmeg és a csû rõ kor mány moz ga tó ru da za ta. Cso da, hogy ki bír ta a meg ma radtszárny rész földetérésig, le sza ka dás nél kül... Pi ló tá ja áju lá sá ból esz mél ve már csakazt han goz tat ta, hogy ha tud ta vol na, lát ta vol na a gép sé rü lé sét a le ve gõ ben, õ iski ug rott vol na ej tõ er nyõ vel...

1 0 2

Így vi szont leg alább a Cin ke meg ma radt, mert a sé rü lé se ja vít ha tó volt (hob -by ala pon én is részt vet tem a ja ví tá sá ban, a mû hely ben). Mind két gép rõl ké szí tet -tem fény kép fel vé te le ket, mert az ilyen kor fõ leg, ha a pi ló ták nak nem esik ba ja, mintez eset ben is „hob by ”-nak szá mí tott.

Nem így egy má sik ké sõb bi, igen szo mo rú bal eset... K. Zsu zsa igen szekszis,csi nos nõ volt. El sõ lá tás ra min den ki be le esett el sõ sor ban az ok ta tók. Ver seng tek a„ke gyei”-ért, pl., úgy is hogy ne tán a tu dá sán felül „fut tat ták” re pü lés ben. Sok gye re -kes csa lád leg idõ sebb tag ja volt. Még én is be le es tem, de fáj da lom: ve lem csak ját -sza do zott, nem vett ko mo lyan. Le het, hogy más sal is így volt?... Ez már so ha semde rült ki.

Gyö nyö rû, nap sü té ses má ju si pén tek du. volt, so kan ki men tünk a rep tér re mertsza bad szom ba tunk volt az ün nep mi att. Pén te ken nem volt re pü lés, de vágy tunk a rep -tér re a Sorrentó ge rin cét jár tuk vé gig a feny ves ben fi úk és lá nyok. Én is, a Zsu zsa is töb -bek kö zött. Zsu zsá hoz más kel le met len em lé kem is fû zõ dik, ami kor – hogy ad jam a na -gyot hü lye ség bõl, fo ga dás ból MSE klub tár sa im és õ elõt te, le húz tam egy 7 dl-es üveg ko -nyak meg gyet. Hadd ne rész le tez zem, igen csú nya vé ge lett. A bu da ör si 40-es busz já ra -tot fer tõt le ní te ni kel lett al ko hol mér ge zést kap tam, jót rö hög tek raj tam, de be tyár be csü let -bõl vál lal ták a ve le já ró költ sé ge ket. Szív fáj dal mam, hogy a Zsu zsa ne ve tett leg na gyob batraj tam (ezt utó lag tud tam meg). Dehát mi nek kel lett ilyen fo ga dás ba belemenjek?...

Ké sõb bi igen jó kö ze li ba rá tom a Wimmer La ci az MSE ve ze tõ ok ta tó ja s egye -te mi év fo lyam tár sam tar tott ki vé gig mel let tem. Igen jó ba rá ti kap cso lat volt, ami neksok kal ké sõbb nõ ügy ve tett vé get: D. Anikó klub tár sunk be lém esett, a La ci meg õtvá lasz tot ta vol na. Te hát saj ná la to san nõ ügy ve tett vé gett a ko moly ba rát sá gunk nak.Vé gül is nem ha ra gud tunk meg egy más ra, de a ko moly ba rát sá gunk vé get ért. Naszó val a meggyflip: csú nyán rá fáz tam, s a Zsu zsa csak ne ve tett raj tam.

Te hát a Sorrentó ge rin cét jár tuk, s a Ny-i vé gén az ál ta lunk el ne ve zett Tün dér -szik lá kat, szed tem egy cso kor ibo lyát Zsu zsá nak, mert ott fenn még ak kor vi rág zott,hogy ked vé be jár jak. El is fo gad ta, s az egyik ki ug ró szik la szir ten sza gol gat ta, ígyfény ké pez tem le, per sze más egye sü le ti tag tár sak kal együtt. Nem is sej tet tem, hogyelõ ször és utoljára./???/...

Szom ba ton ren des re pü lõ üzem nap kez dõ dött. Zsu zsá nak egye sü le te két hétre pü lõ tá bort tar tott áp ri lis vé gén, má jus ele jén, szin tén mo to ros re pü lõ gép-von ta tásta nu lá sá ra. Zsu zsa is el vé gez te a két kor má nyos ki kép zést ered mé nye sen (?).Szom bat ra vár ta az el sõ egye dül von ta tá sos star tot, ak ko ri ked venc gé pem mel, azárt ka bi nos HA-3225-ös D Pi lis sel, amel lyel oly sok szép re pü lé sem volt. A gé petreg gel mû sza ki lag én vet tem át a han gár mes ter tõl és a Bia-i föl de ken az el sõ csör-léses be re pü lõ star tot én csi nál tam ve le. Min den tö ké le te sen rend ben volt!

Majd ki tol tuk a HA-POB-t a von ta tó gé pün ket, s el kez dõ dött a vizs ga egye dülre pü lé sek so ro za ta, az az kez dõ dött volna!...

1 0 3

Zsu zsa volt az el sõ a start ban és az nap ra az utol só is. Szé pen sza bá lyo sankö vet te a von ta tó gé pet, mond hat ni ki fo gás ta la nul. Fel von tat ta a Csicsó 400 m-re,ahol le ol dot ta õt, (hogy önál ló an foly tat has sa to vább a re pü lést.

Sza bá lyos le ol dás, majd az is ko la kör re pü lés kez de te, egy sza bá lyos 90°-osfor du ló bal ra 3-400 m egye nes re pü lés és újabb 90°-os for du ló is mét bal ra, hogy rá -he lyez ked jen az un. hos szú fal ra (3-4 km) és ek kor (?!) ért he tet len do log tör tént.

Meg döb ben ve néz tük, hogy a Pi lis me re de ken leg alább 50°-os szög ben or ral a föld -nek tart, egy re gyor su ló tem pó ban. Má ig is ért he tet len szá mom ra mi tör tént? Gép hi ba bi -zo nyo san nem, mert egy rend kí vül üzem biz tos gép rõl volt szó, amel lyel sok szor, na gyo katre pül tem, s a leg ki sebb két ség sem me rült fel üzem biz ton sá ga fe lõl... A nagy, gyor su ló se -bes ség mi att a gép szár nyai már mes szi rõl hall ha tó an fü tyül tek, már re zeg tek, a leg ki sebbkor ri gá ló moz du lat nél kül me re de ken, ugyan ab ban a szög ben a föld höz csa pó dott.

A gép, da ra bok ra fröc csent szét, csak a farokrész ma radt egy ben. S a Zsu -zsa? Né hai ... Így ös sze tör ve em bert még nem lát tam. A fel is mer he tet len sé gig szét -ron cso ló dott, a kar ja úgy haj lott, mint a gu mi, és az egész gyö nyö rû tes te fel is mer -he tet len vö rös-vé res tor zó vá vált.

Nem va gyok gyen ge gyom rú, de azon nal a gyo mor ka var gás, majd a há nyásfo gott el... És vol tak fo tó bú zik, akik még ezt is fo tóz ták... Ez már ért he tet len sõt sza -diz mus nak is mond ha tó. Ren ge teg plety ka ter jen gett: ez zel is jó ba volt, az zal is le fe -küdt, 3 hó na pos ter hes volt, stb. A hi va ta los or vo si meg ál la pí tás sze rint a Sport kór -ház ban vi szont meg ál la pí tot ták: hogy még szûz volt, de! MenstruáIt ami ilyen nagykon cent rá lást igény lõ fel adat hoz igen ve szé lyes a nõk szá má ra.

Óri á si te me té se volt a Rá kos ke reszt úri Új köz te me tõ ben: ha 2000-en nem vol -tak, egy sem... Mo to ros gé pek kö röz tek, rót ták a tisz te let kö rö ket, is ko la tár sak, ba rá tok,ro ko nok, ta ná rai, szü lei, test vé rei s a re pü lõ szö vet ség igen nagy szám ban. Au tó busz -ok kal vit ték a részt ve võ ket, a ko szo rúk, vi rá gok tö me gét, nem tud ták ho vá ten ni. Egyföld alat ti ko por só ka zet tá ba fa laz ták be, s né hány szor még utá na is meg lá to gat tam 1-1szál ró zsá val... Így ért vé get, ez az egy ol da lú szo mo rú sze rel mi tör té ne tem...

Az tán jött a Ka ti ka a IX. ker. Er nõ u. 5-bõl. Vé kony ka, de igen csi nos, kö zép -ma gas lány volt, aki szin tén ki járt re pül ni. Vé gül is a Jut ka nõ vé ré nek egy igen me -nõ vi tor lá zó pi ló ta – Ziermann At ti la – ud va rolt, sõt a võ le gé nye volt. (56-ban ki is„dis szi dál tak” együtt). Õt a Ka tit a fi a tal jó ké pû ok ta tók ér de kel ték, ahol a leg ki sebba rang sor ban én vol tam... Úgy lát szott, hogy a kap cso la tunk kezd ko moly ra for dul ni.Ren ge te get sé tál tunk, leg több ször a Nép li get ben, mo zi ba jár tunk, be szél get tünk: –rö vi den imád tam, s ar ra gon dol tam, ha va la ki vel, ak kor Õve le kö tök ko moly kapcso-latot.. – de csak is az egye te mi vég zett ség után! Ilyen sok ran dit még so ha sem bo -nyo lí tot tam, és az óta is igen nagy nosz tal gi á val gon do lok rá!

Kap cso la tunk nak saj ná la to san az ok tó be ri for ra da lom ve tett vé get, ami kor igenrit kán, ill. egy ál ta lán nem ta lál koz hat tunk, s ami re fel esz mél tem, fe le sé gül ment egy tü -

1 0 4

dõ be teg, há zuk ban la kó volt vi tor lá zó re pü lõ tár sunk hoz. Ké sõbb tud tam meg, hogy kétgye rek kel Õ ma ga is meg kap ta a tü dõ bajt, a fér je be le halt, de Õt ál lí tó lag si ke rült ki -gyó gyí ta ni... Hát hi á ba! – a kri ti kus idõ ben a volt sport tár sunk kö ze lebb állt a „tûz höz”,s így megint csak le ma rad tam. Ka ti ka! Õ volt a „má so dik ha lá los” sze rel mem!

A IX. fél évi vizs gák szi gor la tai után – akit nem húz tak el, s a mi ta go za tun konilyen nem volt, sõt jók, je le sek és ki tû nõk so ra koz tak – meg kap tuk a dip lo ma mun kán -kat. Fe jen ként ket tõ kö zül le he tett vá lasz ta ni. Én az Ae ro di na mi ka Tan szék tõl, az az dr.Gruber prof-tól egy kü lön le ges és egyet len mé ré si fel ada tot vá lasz tot tam, amit a kisszél csa tor ná ban kel lett vég re haj ta ni, szá mí tó gé pes úton: egy ál ló szárny rács, az azaxi á lis komp res szor (fú vó) szárny la pát so rá nak ae ro di na mi kai jel lem zõ it kel lett ki mér -ni, s a ti ze dik fél év re ez volt a há rom hó na pos tar ta mú mun kám. Ren ge teg mé rés a kisszél csa tor ná ban, szám ta lan di ag ram, szá mí tó gé pes szá mo lás, adat táb lák, s a szük sé -ges ös sze kö tõ szö veg: 24 di ag ram, 16 táb lá zat és ös sze sen szö ve ges tõl 49 ol dal!

Ki tet tem ma ga mért, va la hogy érez tem, hogy ez az el sõ és utol só ko moly ae -ro di na mi kai mun kám.

Az tán jött a dip lo ma mun ka meg vé dé se: be adás után egy szakzsüri át ta nul má nyoz -ta. Kér dé se ket, el len vé le mé nye ket ál lí tott ös sze, s eze ket kel lett ki vé de ni a szó be lielõ adá som so rán. Ki tû nõ lett a szak dol go za tom, ho lott már ír tam több-eset ben is,hogy igen ne he zen osz to gat ták a ki tû nõt: 1956. áp ri lis 28-a volt...

Má jus 2-án áll tam mun ká ba az OTP-nél, s ez zel egy szer, s min den kor ra vé -get ért re pü lõ gép-ter ve zé si le he tõ sé gem.

Ha tal mas ban ket tet tar tot tunk a Víz gép Tan szék la bo ra tó ri um-mû he lyé ben, aholosz tály fõ nö künk a Patyi bá csi el nö költ. Jól be kap tam örö möm ben, min den kö vet kez -mény nél kül... Két hét re rá Patyi bá csit te met tük óri á si an pom pás kö rül mé nyek közt...

Majd kö vet ke zett egy rend kí vül kel le met len – a ma ga ne mé ben szin tén szo -mo rú – idõ szak: má jus ban el kezd tük a föld ren gés után a csa lá di há zunk új já épí té -sét. A ki ren delt szak mér nök meg ál la pí tot ta, hogy a te tõ szer ke zet ki sebb hi bái ja vít -ha tók, a ké mény új já é pí ten dõ, a fõ fa la kat, tûz fa la kat, vá lasz fa la kat tel je sen új ra kellépí te ni. A fõ fa lak egyet len sza ka szon sem ma rad hat nak fenn: mész ho mok, tég la, vá -lyog tég la, vert fal, szó val igen ve gyes falazó anyag mi att. Eb ben a leg ros szabb volta mész ho mok tég la, mert azt csak is a be ton köt het te vol na ös sze, és – cso dák cso -dá ja – a legstrapabiróbb volt a vert fal, ami lé nye gi leg szal má val ke vert ho mo gén vá -lyog fal. Ez utób bi egy ál ta lán nem sé rült, így an nyit spó rol tunk, hogy a vert fal sza -kaszt – épí té sze ti szak vé le mén nyel el len tét ben – nem cse rél tük ki.

Mi u tán a te tõ szer ke zet job bá ra ép volt, az épí tész sem ja va sol ta új já épí té sét,így szét bon ta ni hü lye ség lett vol na. A fal cse ré ket még is vég re kel lett haj ta ni. Ho -gyan?? Sze rez tünk an nyi dú co ló anya got fá ból, amel lyel 5-7 m-ként fal bon tás sal újala po zás sal és új fal fel hú zás sal sza ka szo san el vé gez tük az új fa lak épí té sét nor málége tett kis mé re tû tég lá ból.

1 0 5

Az alá dú co lást apám mal vé gez tük a ki ren delt kõ mû ve sek irá nyí tá sa mel lett, abon tá si mun ka min dig rám várt: ször nyû volt, for ró ság ve gyült a bon tás po rá val, iz -zadt ság gal, s a mun ka nap vé gén vá lyo got köp tem és né ger let tem.

A fal épí tést per sze a ki ren delt kõ mû ve sek vé gez ték, akik kel a pi á lá suk mi attsok szor meggy ült a ba junk. Vé gül is be fe jez tük – arány lag ha mar, más fél hó nap alatt– a bon tá so kat és az új fa la zá so kat, sõt a va ko lá so kat is. Per sze a két kõ mû ves ki -szol gá lá sá hoz az egész csa lád kel lett, mert – meg kell hagy ni – ha dol goz tak, be csü -le te sen haj tot tak.

Te hát a fes tés, má zo lás, kõ po ro zás ma radt hát ra, ami kor kü lön le ges igén nyellép tem fel jó szü le im fe lé...

Azt meg kell em lí te nem, hogy eb ben az öröm te len bon tá si és új já épí té si cik -lus ban öröm is adó dott. Drá ga jó Anyám nem is túl nagy te rü le ten, kb. 15-20 m2-enana nász föl di ep ret ültetett, ami ek kor ra for dult ter mõ re. Egy hó na pon át él vez tük ter -mé sét, sok szor na pon ta 1-2 kg-ot, ami min dig kár pó tolt ben nün ket és egy ben fel üdí -tett a na pi fá radt ság után. Jól trá gyá zott föl dön, jól ön töz ve csak úgy on tot ta a ter -mést és nem volt rit ka a 10-15 dkg-os gyü mölcs.

Te hát ilyen hely zet ben és kö rül mé nyek közt je len tet tem be igé nye met egy kü -lön le ges cél ra, s amit saj ná la to san na gyon ne hez mé nyez tek, pe dig a mun kák dan -dár ján már túl ju tot tunk...

A szo ká so san meg ren de zett haj dú szo bosz lói teljesitmény-repülõtáborba je lent -kez tem, és cso dák-cso dá já ra kap tam is meg hí vást, amit sem mi kép pen sem sze ret temvol na ki hagy ni. Ez szá mom ra egy faj ta meg tisz tel te tés nek szá mí tott, hogy a pá lyá za to -mat el fo gad ták, így jú li us ban 2 hét re a szoboszlói re pü lõ is ko la ven dé ge le het tem.

Az ezüst ko szo rús tel je sít mény-jel vény hez már meg volt a két fel tét elem több -szö rö sen is: az 5 óra idõ tar tam re pü lés és az in du ló pont (csörlésbõl le akasz tá si ma -gas ság, ill. re pü lõ gép von ta tás ból le akasz tá si ma gas ság) fe lett leg alább ezer mé terma gas ság el éré se.

Csak az 50 km táv re pü lés hi ány zott az ezüst ko szo rús jel vény hez, ami hoz zánem ér tõ sze mély szá má ra lát szó lag ke vés nek tû nik, de mo tor nélkül???.. – már nemakár mi! Ezt nem egy szer pró bál tam, ha nem ös sze sen 3-szor, mi re vég re si ke rült.

Egyik fõ fel ada tom te hát itt Szoboszlón ez lett vol na, amit ne he zí tett az is,hogy ezt max. gya kor ló gép pel le he tett vég re haj ta ni, te hát Szel lõ vel, vagy Pi lis sel...Nem fél tem, de kis sé tar tot tam a so ro zat gyár tá sú 3000-es Szel lõ tõl, ami kön nyenpör dül du gó hú zó ba, és a tá bor pa rancs nok Szik lai La jos bá csi há bo rús ve te rán pi ló -ta ezt erõl tet te rám sok szo ro san. An nyi ra tar tot tam tõ le, hogy min dig 5-10 km/ó-valna gyobb se bes ség gel re pül tem ve le az elõ irt uta zó se bes ség hez ké pest.

Ez az zal az ered mén nyel, ered mény te len ség gel járt, hogy az or szá go san jóter mi kes te rü le ten egész na pos vi tor lá zás he lyett, 2-3 óra után le dol goz tam ma gam.

1 0 6

8-10 ilyen re pü lés után La jos bá csi fel ha gyott a Szel lõ erõl te té sé vel és vis sza ke rül -tem a Pi lis re. Ez zel csi nál tam ott az el sõ 50 km-es táv re pü lé si pró bál ko zá so mat ÉK-fe lé de ab szo lút ter mik ki ma ra dás mi att (na meg már ké sõ du. is in dul tam), kény te -len vol tam le száll ni Bököny ha tá rá ban, egy arány lag elég si ma le ge lõn. Azon nal Ta -nács há za, te le fon, R-beszélgetés MRSZ köz pont: itt és itt táv re pü lés köz ben le száll -ni kény sze rül tem, és a te rep tõl füg gõ en mo to ros von ta tó gé pet, vagy szál lí tó ko csitkér tem. Az én fe le lõs sé gem volt meg ál la pí ta ni, hogy me lyi ket vá lasz tom.

Von ta tó pi ló tánk a „Li ba” volt, ki tû nõ, va gány mo to ros pi ló ta, s én no ha a star -to lá si le he tõ sé get kis sé szûk nek, rö vid nek lát tam, még is re pü lõ gép-von ta tást kér -tem. A leg hos szabb start irány ban is (szél csend volt) max. 350-400 m hos szú le he -tõ ség a fel emel ke dés hez, de a vé gén gé mes kút és je ge nye sor hú zó dott.

Ilyen kor ide gen te re pen a vi tor lá zó gé pet úgy kell el he lyez ni, mint a T-ala kú le -szál ló je let. Kint volt a fa lu ap ra ja, nagy ja, mert ilyen fa lu si he lyen igen nagy él mény,ha kö zel rõl lát hat nak, fog hat nak re pü lõ gé pet. Min den ki érin te ni akar ta, vé gül is a ta -ná csi dol go zó kat kér tem fel rend csi ná lás ra, ne hogy a vár ha tó mo to ros gé pet aka dá -lyoz zák.

Egy szer csak tá vol ról re pü lõ gép mo tor zaj, ami egy re kö ze le dik, ho lott márkez dett szür kül ni. Fel tûnt a Ká nya von ta tó gép, tud tam, hogy a Li ba ül ben ne, ami tõlfél tem behövetkezett: Õ ugyan le szállt sza bály sze rû en, de vis sza for dul va úgy le cse -szett: alig áll tam a lá ba mon. Ilyen szûk, rö vid hely re von ta tó gé pet kér ni?? – hogykép ze lem?

Örül, ha õ egy ma gá ban fel tud emel ked ni és át re pül ni a gé mes kút és je ge nye -sor fe lett, nem hogy von tat mán nyal. Meg je gyez te még: „Elem ér Te nagy franc vagy”.De mind egy! Tu dod mit? Még is meg pró bál juk! De ide fi gyelj: el star to lunk, s ha in tek,azon nal le ol dasz, és csi nálsz amit tudsz!

Szí vem a tor kom ban do bo gott, de vál lal tam a ri zi kót. Egy hir te len szer zett he -lyi kis ba rá to mat: egy ju hász gye re ket ki ok tat tam, hogy a start kor fog ja a gé pemszárny vé gét és ho gyan, és mi kor en ged je el. Vál lal ta, és bíz tam ben ne, mert va gánykö lyök nek lát szott. Job ban bíz tam a Li bá ban és a Ká nyá ban, hogy ké pes lesz a hi -bát lan start ra és nem ke vés bé ma gam ban.

Vé gül is star tol tunk a szárny vé ge met jól en ged te el a ju hász gye rek, és Li bafór-gáz zal „tép te” el a föld tõl a Ká nyát, ve le együtt a Pi li se met is. A je ge nye sor fe lett5-7 m „biz tos” ma gas ság ban húz tuk el a csí kot. A töb bi már gye rek já ték volt.... Li baje lez te, hogy elé ge dett ve lem és csak emel ke dett, emel ke dett, két ezer mé ter fö lé,mi köz ben én, gyö nyör köd het tem a már csak is fönt rõl lát ha tó le me nõ nap fé nyé benés kü lön le ges szí ne i ben.

Jó for mán föl sem esz mél tem, ami kor Li ba je lez te, hogy kap csol jak le! A rep -tér, a für dõ, a csó na ká zó-tó se hol a lát ha tá ron, még is kap csol jak le! Ilyen es ti, nyu -godt le ve gõ ben olyan sû rû a le ve gõ, hogy a gép ke vés bé me rül sik lás köz ben, mint

1 0 7

nap pal. A va rio mé ter re néz tem, ill. a se bes ség mé rõ re és a mi ni má lis, az az a le be -gé si se bes ség nél alig töb bel re pül tem, 50-km/ó-nál a sül lye dé sem 45 cm/mp volt, anor mál 0,8 m/mp he lyett. Kitrimmeltem a Pi list, el en ged tem a kor má nyo kat és sik lot -tam, sik lot tam amíg vég re ész re vet tem a für dõt, a csó na ká zó ta vat, majd a han gártmár ki vi lá gít va.

Kb. fél úton kap csol ta tott le a Li ba, de õ nyil ván na gyobb ta pasz ta lat tal is mer te azes ti sû rû le ve gõt, a szo ká sos nál ki sebb me rü lést és tény leg! Még 1000 m fe lett vol tamami kor a rep tér fö lé ér tem és ek kor éle tem ben elõ ször de nem utol já ra, meg csi nál tam aga val lér le szál lást, amit min dig is irigy ked ve néz tem a ta pasz tal tabb öreg pi ló ták nál.

Jól hát ra re pül tem, majd nem Deb re cen fö lé, majd cél ba vet tem a le me nõ napfé nyé ben még csil lo gó csó na ká zó ta vat (mert a rep te ret már nem na gyon lát tam), ésa Pi list gyor sí ta ni kezd tem. Fel gyor sí tot tam 120 km/ó-ig és ahogy a „me nõk” szok tákcsi nál ni, el húz tam a strand és csó na ká zó-tó fe lett, úgy szól ván a je ge nye fák ma gas -sá gá ban és biz ton sá go san föl det ér tem a ki vi lá gí tott han gár mel lett. Nem lett meg az50 km táv re pü lés, még is egy kü lön le ges, iz gal mas, szép él mén nyel gaz da gabb let -tem, rá adá sul el sõ és nem utol só biz ton sá gos te rep le szál lá som után...

A szoboszlói re pü lõ tá bor min den szem pont ból ri tu á lis volt: olyan spe ci á lis re -pü lõ szo ká sok kal te lí tett, amit hos szan so rol hat nék. Egyik, a már em lí tett ri tu á lis le -szál lás, amit már le ír tam. A re pü lõ üzem nap vé gén, ami kor fel lõt ték a kö te le zõ le -szál lást je len tõ pi ros ra ké tát, ak kor a fenn lé võ gé pek ma gas sá guk tól füg gõ en hát ra -sik lot tak Deb re cen fö lé, szé pen sor ban be áll tak egy más mö gé úgy, hogy a je ge nyékma gas sá gá ban – szin te sú rol va azo kat egy más után 150-200 m kö ve té si tá vol ság -ban, sor ban, mint a vad li bák húz tak el a strand és csó na ká zó tó fe lett 120 km/ó-stem pó ban. Szin te már vár ták ezt a re pü lé si zá ró ese ményt, min den ál dott es te: ez él -mény volt a pi ló ták nak is, szin túgy a stran do lók nak is.

A má sik ri tu á lis do log az volt, ami kor a re pü lõ üzem nap tel jes be fe jez té vel le -mo san dó az „út po rát”, szin te ka to ná san be vo nul tunk a strand ra, min den ál dott es te.Eb bõl tud ták a stran do lók, hogy mi va gyunk „azok” a pi ló ták, õszin te cso dá lat tal fi -gyel ve ben nün ket.

Szá mos ér de kes re pü lõ él mé nyem volt Szoboszlón, de egyik – a kü -lönlegessége miatt – mindenképpen ide tartozik.

Szik lai La jos bá csi! Õ volt a tel je sít mény-re pü lõ tá bor leg tisz te let re mél tóbbsze mé lye, pa rancs no ka, ki vé tel nél kül min den ki ré szé rõl. A má sik pe dig a Li ba volt.

La jos bá csi va ló szí nû leg meg un hat ta a fa vá gás sze rû tá bor irá nyí tást, és kö zöl -te, hogy mo to ros re pü lõ gép pel na vi gá ci ós cél-há rom szög re pü lé se ket vég zünk. Má igsem tu dom mi ért, de el sõ ként en gem sze melt ki ar ra, hogy ve le tart sak. Az M1:500.000-es re pü lõ tér kép re pu ha gra fit ce ru zá val fel kel lett raj zol jam az út vo na lat: Haj -dú szo bosz ló - Tiszapolgár - Mis kolc - Haj dú szo bosz ló há rom szög-re pü lé si út vo na lat.

1 0 8

Star tol tunk a Fecs ké vel, én a nö ven dék ülé sen, s én vol tam a na vi gá tor. Nem mint ha aLa jos bá csi nem is mer te vol na a szám ta lan szor be re pült út vo na lat, mert ez a „nö ven -dék” szá má ra egy faj ta na vi gá ci ós vizs ga fel adat volt. Õ ar ra ment, amer re én mond tam.De nem mond tam ros szul, én is tud tam, így az el sõ út sza kasz vé gén ki je len tet te, hogyki tû nõ re vizs gáz tam na vi gá lás ból, mert „gra fi ton" men tünk. Ez azt je len tet te, hogy út -vo na lunk el té ré se jobb ra, vagy bal ra át lag nem ha lad ta meg az 1 km-t. S ek kor jött aju ta lom: át ad ta 900 m-en ha lad va a gép ve ze té sét, egé szen Mis kol cig, el húz tuk a csí -kot az Óno di vár rom fe lett, majd a rep tér fe lett for dul tunk vis sza Szoboszló fe lé.

La jos bá csi ek kor ruk kolt ki a fõ ju ta lom mal: át vet te a ve ze tést, vis sza for du lásután és „fû ní vó ban” re pül tünk vis sza Szoboszlóig. Ez azt je len tet te, hogy olyan ala -cso nyan, ami lyen ala cso nyan csak le het, a gé mes kút fe lett, ma ga sabb fák, ma jor ságfe lett át kel lett emel ni a gé pet ki tû nõ ref lex-el, kis sé több gáz zal.

So se fe lej tem el, ami kor egy szé ná val te li sze kér fe lett emel tük át a gé pet éssze gény lo vak meg bok ro sod tak és el rán gat ták a sze ke ret. A ha las ta vak fe lett és arizs föl dek fe lett olyan ala cso nyan húz tunk, hogy a lég csa var szél bor zol ta a vi zet. Hi -he tet len él mény volt. Én vol tam az egyet len sze ren csés, mert több ilyen star tot nemis csi nált La jos bá csi, de ez is örök re em lé ke ze tes re pü lés volt.

Saj nos e két él mé nyek ben dús hét is el telt és vis sza kel lett zök ken jek a hét -köz nap ok ta po só mal má ba. Út ban ha za fe lé a vo na ton rös tell tem ma gam, hogy ép -pen a fi nis ben hagy tam ma guk ra a szü le i met a re pü lé sért, de sok kal-sok kal sze gé -nyebb ma rad tam vol na tes ti leg-lel ki leg egy élet re szó ló an, ha ki ha gyom ezt a so ha -sem vis sza té rõ al kal mat.

Ab szo lú te nem sze ret tem a BM-OTP ál lá som, kü lö nö sen mert egyen ru hásszer ve zet volt. Leg ke vés bé, mert BM szer ve zet volt, sem mi kö ze sem volt a szak -mám hoz, rá adá sul úgy érez tem, hogy sem mi olyan tu dá som nak és ké pes sé gem nekmeg fe le lõ mun kát nem vég zek, ami nek va la mi fé le gya kor la ti hasz na len ne.

Bánatomban olyan lehetõséget választottam, amelyben némi örömöt leltem,különösen azután, hogy végleg kútba esett a Repülõ szövetségi MHSZ állásle-hetõségem. Egyfajta letargiába estem, s csak abban reménykedtem, majdcsak leszalapvetõ változás! Hát lett is, de milyen!?...

Ad dig is ki hasz nál tam egy hi va tal ból adó dó le he tõ sé get, ami tu laj don kép penszá mom ra még is kü lön le ges nek ha tott a ma ga ne mé ben. Meg tud tam kol lé gá im tól,hogy szín há zak ban és 250 fé rõ hely fe let ti mo zik ban van tûz ol tó sá gi ügye le ti hely,még hoz zá két sze mély re! No sza, ne kem sem kel lett több: et tõl kezd ve búj tam a te -le fon köny vet és a Pes ti Mû sor fü ze tet és sor ra je lent kez tem te le fo non az ál ta lam kü -lön le ges nek ítélt elõ adá sok ra, ügye le tes nek a szín há zak, vagy mo zik iro dá i ban, elõ -jegy zés vé gett. Per sze so ha sem egye dül! Min dig ket ten, va la me lyik csi nos fi a tal ba -rát nõm mel, s né ha igé nye ese tén a hú gom mal is. Ha ezek a pá ho lyok be szél nitudnának!?... De még se! – jobb ha nem!

1 0 9

Saj nos (há la Is ten nek?) a fi a tal csa jok nem ra jong tak a szín ház ért, sok kal in -kább a mo zi ért. Ott is kü lö nö sen az ak ko ri ban igen me nõ fil mek hez, csak is pre mi erelõ adá sok ra és a Bu da pes ti leg hí re sebb mo zik ba: Cor vin, Urá nia, Pus kin, Szik ra,Vö rös Csil lag, Má jus 1 mo zik (per sze az ak ko ri ne vü kön). A kis „le buj” mo zik nem isér de kel ték õket, no meg be mu ta tó mo zik sem vol tak.

Fõ fel ada tom má vált te hát a mo zi lá to ga tá sok meg szer ve zé se. Te le fon a mo -zi ve ze tõi iro dá ba, hely fog la lás és meg hív ni azt a csajt, aki je lent ke zõ és „so ros” volt.Elõ for dult olyan eset is, hogy ílymódon pl. 8-szor néz tük meg a Szik rá ban a Badgaditol vajt (nyol cad szor ra sem tud tam, hogy mi rõl is szól), ill. pl. hét szer a Hoffmann me -sé it, a Má jus 1 mo zi ban. Ezt vé let le nül tud tam, hogy mi rõl szól, mert is mer tem is azOpe rá ból, no meg olyan rend kí vü li en jó ren de zé sû és sze rep osz tá sú volt, hogy amitak kor cso dá nak tar tot tam, az elõ adás vé gén szûn ni nem aka ró taps volt az el is me -rés... S hogy kik vol tak a lá nyok, akik je lent kez tek, ill. aki ket meghívtam?... A hú gomelég rit kán vál lal ko zott, s ez idõ ben már má so di kos gim na zis ta volt és a Fáy gim ná -zi um ba járt a Mes ter ut cá ba. Több ko ráb bi ál ta lá nos is ko lai, ill. gim na zis ta osz tály -tár sá ból állt a „re per to ár”.

Leg el sõ he lyen és még so ká ig a kis Ka ti ka volt az Er nõ u. 5-bõl. Õ volt aki so -ká ig ki járt a rep tér re, bár gya kor la ti lag so ha sem re pült, s aki a má so dik ha lá los sze -rel mem volt az el sõ, az Eri ka után. Mi u tán va la hogy, va la mi ért kez dett csök ke ni akap cso la tunk, a sze re lem mély sé ge, nagy ban köz re ját szott a tá vol ság is köz tünk:arány lag rit ka ta lál ko zá sok, egy re in kább lát szott, hogy más, kö ze leb bi va la ki kezdúr rá len ni a hely ze ten Ka ti nál. Egy re szo mo rúb ban vet tem ész re a nyil ván va ló vál to -zá so kat. A vé ge fe lé már jó for mán csak a mo zi ban ta lál koz tunk, az tán már ott sem.

A leg utol sók közt sze re pelt egy va la ki: hú gom leg ré gibb ba rát nõ je, s az ál ta lá -nos is ko lá tól az érett sé gi ig osz tály társ nõ je, rá adá sul majd nem szom szé dunk a Hé di.Pi ci gye rek ko rá tól is mer tem, én is gye rek ként sok szor meg sze kál tam, ci kiz tem, deso ha sem ju tott ró la eszem be, hogy Õ is Nõ! Múl tak az évek, sok szor együtt ta nul taka hú gom mal ná lunk, s a ké sõb bi ek ben ami kor gim ná zi um ban ne he zed tek a fel ada -ta ik, bi zony sok szor se gí tet tem, kor re pe tál tam õket. Fur csa mó don, ahogy a Ka ti valszû nõ ben volt a kap cso lat és sze rel mi bá na tom ban „ku tya ha ra pást szõ ré vel”, egy rejob ban kezd tem más lá nyok ra fel fi gyel ni, s õket ré sze sí te ni a mo zi lá to ga tá sok ban.

A leg fur csább az volt, hogy Hé di az utol só hely rõl kez dett elõbb re ke rül ni, mertész re vet tem, hogy bár – mond hat ni – sze gény, avítt ru há kat hord, de alat ta és fe let -te ala kul egy re csi no sabb és szebb. Így tör tén he tett, hogy „elõ re ke rült” Ka ti után amá so dik hely re, de ter mé sze te sen min den ko mo lyabb szán dék nél kül. Mi is kis hí jánbe le rok kan tunk há zunk új já épí té sé be, min den fi ze té sem a még hi ány zó dol gok rament rá, mert az új já épí tés sel a há zun kat kom for to sí tot tuk (ez elõ írás volt a föld ren -gés utá ni épí té si en ge dé lye zés so rán). Vé let le nül sem gon dol hat tam ar ra, hogy ilyenanya gi kö rül mé nyek közt – ahol a köl csön tör lesz tést is tel je sí te ni kel lett – csa lá dotala pít has sak, ho lott már 25 éves vol tam. Hé di irán ti va ló emó ci óm azon ban egy re fo -

1 1 0

ko zó dott és ezt nem el sõ sor ban a re á lis meg gon do lá sok ala kí tot ták ben nem, ha nemter mé sze te sen ér zel mi okok. Lé nyeg vé gül is az volt, hogy 1956-ban ilyes mi re nemis gon dol ha tok.

Rend kí vül ér de kes do log volt ez idõ ben a BHÉV-vel va ló be já rá som Bu da pest -re a gim ná zi um után az egye tem re, s utá na pe dig a mun ká ba já rás. A ké sõb bi ek bena vo nat ve ze tés már sok kal ke vés bé ér de kelt úgy, mint gim na zis ta ko rom ban. Egye -tem re já rá som tól kezd ve vé gig szin te tel jes ség gel a nagy já ból ha son szõ rû di ák tár -sak és ve lük va ló ba rát ko zás kö töt te le az uta zás tar ta mát. Reg gel Pest re utaz va adi á kok min dig ugyan az zal a 6.40-es sze rel vén nyel utaz tak, ha za fe lé ez az egy sé -ges ség jócs kán fel la zult, mert a leg kü lön bö zõbb idõk ben vé gez tünk. Fõ leg az egye -te men ez tel je sen ki szá mít ha tat lan volt a vál to zó dél utá ni elõ adá sok mi att. Reg gelazon ban az ál ta lá nos 8 órai kez dé sek mi att a tár sa ság tel je sen ho mo gén volt. Min -den egyes sze mély ko csi nak meg volt a ma ga egy sé ges, meg szo kott azo nos úti tár -sa sá ga. Min dig tud ni le he tett, hogy aho vá fel szál lok, ott ki ket ta lá lok, s ez at tól füg -gött, hogy ép pen kik kel és mi rõl aka rok tár sa log ni.

Volt egy idõ szak, ami kor rend sze re sen a har ma dik pót ko csi ba száll tunk fel hú -gom mal és Hé di ké vel, mert an nak egyik fül ké je volt a Fáy-isták sza ka sza. Ele in te ér -de kes nek tar tot tuk – én is, má sok is – hogy ott egy har ma di kos gim na zis ta lány a Ta -kács Ma ri (igen: az a Ta kács Ma ri) volt örök ké a szó szó ló, s ügye sen ren dez te min -dig úgy, hogy Õ le gyen a kö zép pont. Õ volt egyéb ként a Fáy kul túr fe le lõ se is min -den gim ná zi u mi ren dez vé nyen, sok szor sze re pelt is ott, mert hogy örök ké szí nész nõakart len ni. Nem így hoz ta a sors, de er rõl Õ is te he tett...

Vé gül is meg un tam ezt az uta zó tár sa sá got és vál toz tat tam, mert a tel je senegy ol da lú vi sel ke dé sét kezd tem meg un ni és saj nos – ki kell mond jam – kez dett egy -re job ban nagy ké pû en vi sel ked ni. Ezt fi úk tól, sen ki tõl sem tud tam el vi sel ni, de nõk -tõl kü lö nö sen nem. Így in kább én hagy tam ott ezt a ko csi sza kaszt, mert a nõk nyil -vá nos meg szé gye ní té se so ha sem volt ínyem re.

Így az tán más ko csi sza kaszt – s ez zel tár sa sá got ke res tem. Mind ez még is idil -li en folyt, kü lö nö sen ami kor – bár utál tam, de fe szeng tem a va do na túj rám sza bottfõ had na gyi egyen ru hám ban, s a lá nyok kezd tek job ban kö rül ra jon ga ni, mint az elõtt...

Bo tor mó don még sem let tem nõ csá bász, mert hi á ba! – nem volt ilyen a ter mé -sze tem, így a kí nál ko zó al kal mat so ha sem hasz nál tam ki, az „él ve ze tek po ha rát” so -ha sem ürí tet tem ki „fe né kig”. Leg alább is 56. vé gé ig nem. Ek kor: de rült ég bõl vil lám -csa pás. Be kö vet ke zett az, ami re ál mom ban sem gon dol tunk vol na, a tör té ne lem ama gyar tör té ne lem né hány cso dá la to san, di csõ sé ge sen szép és szo mo rú nap ja.

Ok tó ber 16-án kü lön le ges él mény ben volt ré szem. Ka pi tány Pis ta ak ko ri ban amár MHSZ ke re té ben volt az egyik „Te ve”, a két mo to ros DC-3-asból át vett szov jetgyárt má nyú Li-2-es ka pi tá nya, s a bu da ör si rep té ren ej tõ er nyõ sök szál lí tá sa volt afel ada ta. El ren del ték ugyan is köz pon ti lag, hogy min den egyes pi ló tá nak leg alább

1 1 1

egy gya kor ló ej tõ er nyõ ug rást kell vég re haj ta ni, még au gusz tus ban, s amit ak kor énel spó rol tam, mert fél tem tõ le. Ez zel a „sport ág gal” va la hogy min dig ha di lá bon áll tam.

Pis tá val va ló ös sze is mer ke dé sem tu laj don kép pen a Bu da ör sön ren de zett re -pü lõ na pon tör tént ér de kes kö rül mé nyek közt. A re pü lõ na pon hi va tá sos ej tõ er nyõ sö -ket szál lí tott, s a nem hi va tá so sok csak utá na kö vet kez het tek, a kö vet ke zõ két hét -ben. Ek kor ül tem éle tem ben elõ ször a Te ve-pi ló ta ülés ben, ahol spor tos ese tek benmá sod pi ló ta so ha sem ült.

Én ugyan az el sõ kö te le zõ ug rást el spó rol tam, de több ször „po tyáz tam” az ej -tõ er nyõ sö ket szál lí tó Pis ta mel lett ül ve a má sod pi ló ta ülés ben, míg nem egy szer csaka har ma dik al ka lom mal oda szólt ne kem már kb. 600 m-en, hogy nem aka rom-e ve -zet ni a Te vét? Nem kel lett két szer kér dez nie: át vet tem a kor mány zást, no ha a szarv -kor mány szá mom ra még szo kat lan volt, ter mé sze te sen a gázt – ha kel lett – õ ke zel -te, s az ug ra tás hoz be kö tött er nyõk kel el éren dõ 800 m-ig én ve zet tem az emel ke dõkö rö ket. Csak ak kor vet te vis sza a kor mány zást, ami kor az ug rá sok kö vet kez tek,mert ah hoz kü lön le ges ru tin ra és fi gye lem re volt szük ség.

Te hát ok tó ber 16-a, va sár nap. Leg utol só ej tõ er nyõs ug ró cso port, s meg kér -dez te az ej tõ er nyõs ok ta tó, aki már jó is me rõs volt, hogy nem akar nék-e még is egyetug ra ni? Tel je sen szél csen des ra gyo gó idõ volt, s csak az a su ta ki fo gá som tá madt,hogy nem öl töz tem ug ró ru há ba: zárt zsá voly-ke zes lá bas, azo nos anyag ból zárt pi ló -ta sap ka, ma gas szá rú fû zõs ug ró ba kancs. Ne is tö rõd jek ve le, mond ta (ak ko ri banegyéb ként is min den szem pont ból már la zul tak a vi szo nyok) egy ka to nai er nyõ sza -bad (an nak na gyobb a fe lü le te, mint a spor to sé) las sab ban ej ti az em bert, és so rol -jak be leg há tul ra, mert ak kor ug rás után biz to san rep te ret érek el. Ki ok tat nia nem kel -lett, mert az el mé le ti ok ta tá so kon részt vet tem, s eb bõl azt na gyon meg je gyez tem:földetérésnél kis sé elõ re dõlt hely zet ben tel je sen zárt lá bak, az az szo ro san egy másmel lé zárt bo kák. Eb ben a hely zet ben nem es he tek ha nyatt és a két zárt láb bal ki -sebb a va ló szí nû sé ge a bo ka fi cam nak.

Föl sem ocsúd tam, a Pis ta már rót ta a Te vé vel a kö rö ket, fel fe lé, s a ki ol dó er -nyõm kam pó ja – mint a töb bi ek nek a ve ze tõ sín be van akaszt va. Alig hal lot tam bó -dult sá gom ban az ok ta tó ve zény sza vát az: „Ug rás hoz fel ké szül ni!” Fel áll tunk. Majd:„Ug rás hoz so ra ko zó!” Szé pen egy más mö gé be áll tunk, s a szí vem hall ha tó ideg fe -szí tõ do bo gás ba kez dett. A zab szem pró ba most sem si ke rült vol na. Az ug rást in dí tóve zény szót már nem is hal lot tam, azt sem tud tam fiú va gyok, vagy lány? Csak gé pi -e sen lép ked tem min dig egyet elõ re, ahogy a töb bi ek, egyen ként és gyors sor banhagy ták el a gé pet, s egy szer re már csak az ok ta tót lát tam ma gam elõtt, meg a hi -ány zó, ilyen al kal mak ra le sze relt aj tó he lyén a nagy sem mit, az ûrt...

Meg szok tam már a ma gas sá got, hi szen re pül tem már ma gam ve zet te gép pel2000 m fe lett, s most csak 800-on vol tunk, de az egé szen más volt. Ott kö rül vett agé pem leg alább vál lig, vagy tel je sen zárt ka bin ja, s ez va la hogy egy faj ta biz ton ság -

1 1 2

ér ze tet kel tett a tér iszony el len. So ha ilyen gon dom nem volt. De most ez az ûr kö -rü löt tem, sen ki, sem mi, hi á ba lát tam a ki nyílt er nyõ vel eresz ke dõ ug ró kat, hir te len vi -szoly gást érez tem: a gyom rom émely gett, le ve gõt alig kap tam (mint meg tud tam ké -sõbb a be vá gó dott lég csa var szél mi att) és az éle tem 2 mp alatt át fu tott elõt tem, smár szin te érez tem, hogy ös sze tör ve a kór ház ban ocsú dok, vagy már ott sem... Egé -szen mást érez tem: eny he ló dí tást, majd ki rán tott a lég csa var szél, majd nem sú rolt afa rok ke rék és a fenn ma ra dó nyi tó er nyõk so ra, eny he rán tás, s ami re fel néz tem a ha -tal mas ej tõ er nyõ ku po la te rült szét fö löt tem meg nyug ta tó an. Et tõl kezd ve már tet -szett is vol na a do log, él vez tem vol na a hang ta lan, szin te lég áram men tes le be gést,ha nem fél tem vol na a földetéréstõl an nyi ra...

E fé lel met le gyõz te a pil la nat nyi fé lel me te sen gyö nyö rû iz gal mas él mény, így1-2 perc re si ke rült át en ged ni ma gam e kü lön le ges él ve zet nek... Egy szer csak ré -misz tõ en gyor san, s egy re gyor sab ban kö ze le dett a föld. Amíg ma ga sab ban vol tam,ez nem volt fel tû nõ, csak kö zel a föld höz. Most már csak az ok ta tot tak be tar tá sá rakon cent rál tam: kis sé elõ re dõl ni, ne hogy egy ha nyatt esés mi att agy ráz kó dás ér jen(ha az or rom be tö rik túl zott elõ re dõ lés mi att, az nem nagy baj, leg fel jebb vér zik) ésa zárt lá bak, bo kák, s egy szer csak hupp: föl det ér tem. Elõ re buk tam, de az or romnem ver tem be, még a bo ka fi ca mot is meg úsz tam – pi ci bal bo ka rán du lást ki vé ve –ami két nap alatt el is múlt. Ez is azért tör tént, mert ru ha ként me le gí tõ volt raj tam alul-fölül, de a lá ba mon csak fél ci põ és a zárt bo kák el le né re va kond tú rást ér tem, s en -nek ta laj-egye net len sé ge és a fél ci põ mi att tör tént.

Ez fan tasz ti kus él mény volt, mint ír tam: fé lel me te sen gyö nyö rû en iz gal mas demeg él tem, át él tem ép ség ben, még is el ha tá roz tam, hogy ez az el sõ és utol só ug rá -som az éle tem ben és ön kén te sen. Bú csú zó ul le fény ké pez tem a Pis tát a föl dön – aTe ve pi ló ta fül ké je alatt állt – mint ha érez tem vol na, hogy er re több mó dom nem lesz.

Meg tud tam, hogy Pis ta a ké sõb bi ek ben a MALÉV-nél dol go zott és egy IL-18-as ka pi tá nya lett. Ka pi tány Pis ta, az IL-18-as kapitánya!... Iri gyel tem sok szem pont -ból, mert ál ma im ban leg alább én is ilyen mun kát sze ret tem vol na vég le ges ként, detud tam, hogy ez az éle tem ben már so ha sem fog be kö vet kez ni, s ezt az ér zést a ké -sõb bi tör té né sek re a li zál ták, ill. pe csé tel ték meg...

Pár év vel ké sõbb hal lot tam a rá di ó ból a meg ren dí tõ szo mo rú hírt: a Bu da pest-Pá rizs IL -18-as me net rend sze rû já ra ta a rend kí vül sû rû köd ben és a más re pü lõ tér -re át irá nyí tás el le nére meg kí sé rel te a le szál lást Pá rizs ban. Ala cso nyan, a re pü lõ térelõt ti ma gas fe szült sé gû táv ve ze ték be üt kö zött és fel rob bant. Sen ki sem él te túl. Aka pi tá nya Pis ta volt... Szé gyen nél kül be val lom: né hány pil la nat ra sír va fa kad tam, Õis egyik pi ló ta ide á lom volt...

Ok tó ber 16-a után el telt egy ese mény te len hét. 21-én va sár nap – nem is tu -dom mi ért – nem men tem sportrepülni. Az tán a köz be jött tör té né sek mi att még igenso ká ig sem.

1 1 3

Ok tó ber 23., kedd. Mi a BM-ben olyan her me ti ku san el zá ród tunk a kül sõ tör -té né sek tõl, hogy a po li ti kai tör té né sek rõl sem mit sem tud tunk. Én sem (pe dig na gyonér de kel tek vol na), s már kö ze le dett a mun ka idõ vé ge, ami kor az épü let ben fur csa fel -hí vá sok hang zot tak el. Az egye te mis ták, s még so kan má sok fel vo nul tak a BEM szo -bor hoz a leg fõbb fõ nö künk: a Pi ros Lász ló ha tá ro zott til tá sa el le né re, de a tes tü lettag jai vé let le nül se ke rül je nek a „csõ cse lék” közé!...

Kol lé gá im meg le põd tek, én azon ban meg döb ben tem. Szin te azon nal kel le -mes bi zser gés fu tott át raj tam, szen tül el ha tá roz tam, hogy til tás ide, vagy oda, csat -la ko zom a tün te tõk höz, mert a Rákosista-bolsevista rend szert – már ak kor is mer vea rém tet te it – ösz tön sze rû en vi lág éle tem ben gyû löl tem, s va la hogy úgy érez tem,hogy itt a so ha vis sza nem té rõ al ka lom a Hit le ri get tók után a Sztá li ni „get tó ból” va -ló ki sza ba du lás ra. Mert én ugyan él tem az élet kel le me seb bik ol da lán, de lát tam, ta -pasz tal tam a bor zal ma kat, ami ket az em be rek tíz-szá zez rei a Sztá li ni get tók ban el -szen ved tek ár tat la nul. Rá adá sul ami ó ta po li ti ka i lag és szel va la mit is fel tud tam fog -ni, min dig is úgy tud tam, hogy a Sztá li ni rém tet tek mel lett a Hit le ri rém tet tek mes szeel tör pül nek. Sztá lin száz szor an nyi em bert gyil kol ta tott meg ala pos ok nél kül, mintHit ler. Hit ler rém tet te it a nem zet kö zi zsi dó ság ér té kel te túl Sztá lin nal szem ben. Sztá -lin „ügye i rõl” már leg alább 10 éves ko rom óta tud tam. A ma nap ság az óta fel tárt dol -gok pe dig mes sze fe lül múl ták az ál ta lam már ak kor is tu dot ta kat. Hát ezért dön töt -tem úgy, hogy csat la ko zom a tün te tõk höz, még pe dig azon nal, még a mun ka idõ le -jár ta elõtt in dul tam fel ke re sé sük re. Nem so kat kel lett ke res nem...

A Mar git hí don a Pest fel öli ol da lon ta lál koz tam a tün te tõk kel, akik a Bem tér -rõl a Kos suth tér re tar tot tak. A tö meg nõt tön-nõtt, és szin te min den ut ca ke resz te zés -nél újabb vo nu lók csat la koz tak az el in dí tó egye te mis ta fõ cso port hoz: mun ká sok, ci -vi lek, ka to nák, rend õrök, mond hat ni az or szág dön tõ szí ne ja va.

Min den ki min den szer ve zés nél kül még is szin te ve zény szó ra tud ta a te en dõ -jét: most a leg fon to sabb szín hely fe lé kell tar ta ni a Kos suth tér re a Par la ment elé,mert majd nem min den ott dõl el... Hi he tet le nül nagy tö meg gyûlt ös sze a Kos suth té -ren, és skan dál va han goz tat ták erõ sí tõk se gít sé gé vel a kö ve telt 12 pont el fo ga dá sát,be tar tá sát több szö rö sen fel ol vas va azt.

Tapasztalatom és meggyõzõdésem szerint az egésznek a lényege kettõsdologból indult ki:

1 ./ Szolidaritás-tüntetés a lengyelek mellett a Gdanszki forradalmi megmozdulástámogatására.

2./ Jóval megkésve, elmúlt az osztrák békeszerzõdés megkötése utáni 90 nap, ame-lyre nézve a jaltai, majd párizsi egyezmény értelmében a szovjet csapatoknakmár rég ki kellett volna vonulniuk, s erre a legkisebb remény sem látszott.

A tün te tõ had te hát azon „ma gyar” kol la bo ráns ve ze tés el len in dult, akik ha tal mu -kat a szov jet szu ro nyok nak és tan kok nak kö szön het ték, te hát alap ve tõ en a Rá ko si-fé -

1 1 4

le „négyesfogat” ha ta lom gya kor lá sa el len szólt. Ez a ban da meg nyo mo rí tot ta a ma gyarön tu da tot, nem zet kö zi maf fi ó zók vol tak, s a tün te tés nek in dult, for ra da lom má nõtt fo -lya mat tu laj don kép pen ezek el len irá nyult, az az a ma gyar nép áru lói el len. Sö té te dett...

Sok rend õr au tó je lent meg a té ren a kör nye zõ vil la mos for ga lom le állt, majdegy szin te ve zény szó ra a tö meg a Sza bad Nép új ság fák lya ként va ló el ége té se mel -lett kö ve tel te az or szág ház ról a vö rös csil lag el tün te té sét, és Nagy Im re kor mány át -vé tel ét az zal, hogy áll jon a ma gyar nép vé del mé re a nem zet élé re. Cso dá la tos volt!A rend õrök sem mit sem tet tek a tün te tõk kel szem ben, te hát gya kor la ti lag párt juk raáll tak, s a Sza bad Nép fák lya ka val kád ide jé re ki kap csol ták a köz vi lá gí tást és egyi -de jû leg a ku po la tor nyon lé võ vö rös csil lag ki vi lá gí tá sát is.

A ha tal mas tö me gen hír te len áhí tat lett úr rá: na most vég re ta lán tör té nik va -la mi nép aka rat sze rin ti for du lat, majd Nagy Im re meg je lent a fõ be já ra ti lép csõk te te -jén és szólt az egy be gyûlt tö meg hez, de a spon tán ak ció, s emi at ti hang erõ sí tõk hi -á nyá ban nem volt kö zért he tõ.

Ha ma ro san a köz vé le mény azt dik tál ta, hogy vo nul junk a Bródy Sán dor ut caiRá dió köz pont elé, mert a dol gok lé nye ge úgy is ott dõl el: be ol vas hat juk-e a 12 pon -tot, ami a nem zet ér de ké ben és a for du lat el éré sé hez alap ve tõ szem pont volt. A Rá -dió elé vo nu lók kal tar tot tam, ahol hasz ta lan pró bál koz tak a 12 pont be ol va sá sá val, sa leg me re de kebb el len ál lást ta nú sí tot ták, egy ÁVÓ-s „had se reg” vé del me mel lett. Akö ve te lés erõs sé ge nõttön nõtt, mi re az el len ál lás mi att a kö ve te lés vég re haj tá sá ra– be ol va sá sá ra – erõ szak hoz fo lya mo dott a tö meg, és be ha tol va az épü let be kö ve -tel ték a stáb tól a be ol va sást. Azon nal le tar tóz tat ták õket, s a be ol va sás he lyett köz -ve tí tet ték Gerõ be szé dét, aki már ek kor rend bon tó hu li gá nok nak, csõ cse lék nek ne -vez te az ügyet el in dí tó egye te mis tá kat és be csü le tes ma gyar em be re ket.

Ez olaj volt a tûz re an nyi ra, hogy a tö meg meg ro han ta az épü le tet. Az ÁVO-sok elõ ször a le ve gõ be lõt tek, majd ha tás ta lan sá ga mi att rö vi de sen az ost rom ló tö -meg re. 20 óra 27 perc volt.

Ek kor in dul tam ha za Ha rasz ti ra mert át vil lant raj tam, hogy ha ne tán ered mé nyeis lesz az ügyünk nek, nem most, és nem kön nyen. Le het, hogy ré szem rõl ez meg fu ta -mo dás nak tûnt, de pil la nat nyi lag ott ma ra dá som nak nem lát tam ér tel mét, no ha a tö -meg kí ván sá gá ra a vö rös csil la go kat én is le tép ked tem már az egyen ru hám ról. Ez voltugyan is a nép szá má ra a „vö rös posz tó” ugyan úgy, mint an nak ide jén a ho rog ke reszt.

Más nap 24-én haj nal ban már hall gat tuk a hí re ket a rá di ó ban és foly ton foly vásta „kön nyû ze nei alá fes tést”, s az utált Gerõ kor mány hír köz lé sei: fel hí vás a har co ló hu -li gá nok hoz, hogy te gyék le a fegy vert, ak kor sem mi bán tó dá suk nem lesz! – mert acsõ cse lék kelt fel a „be csü le tes nép ha ta lom” el len (!~?). Döb be ne tes nek hang zott, ak -kor, ami kor kez det tõl tud tam, hogy az or szág szí ne-ja va meg moz dult az ide gen nép el -nyo mó zsar nok ság el len, s en nek ma gyar or szá gi kol la bo rán sa i val szem ben. Ször nyûvolt e fel hí vá so kat hal la ni, ho lott tud va tud tuk a tény le ges hely zet for dí tott ját...

1 1 5

Egy na pig 24-én nem men tem Pest re, de 25-én igen. Ke rék pár ral, mert a HÉVmár nem köz le ke dett, s szü le im ki fe je zett til tá sa el le né re. Nem ju tot tam el a Borárosté rig sem, mert min de nütt lö völ dö zé sek zaja, ro ba ja hal lat szott.

26-án jutottem elõször „beljebb”a körutra az Üllõi út felõl s amikor még elvétettlövések zaja hallatszott. A látvány megdöbbéntõ volt.

Ki de rült, hogy az éj sza ka fo lya mán „dísz fel vo nu lás ra” de monst rá ci ó ra ve zé -nyel ték az or szág ban tar tóz ko dó szov jet had erõ Bu da pest kö rü li egy sé ge it. A „dísz -fel vo nu lás ból” ka taszt ró fa lett: a kör út és Ül lõi út ke resz te zõ dé sé ben a Má ria Te ré -zia lak ta nyá nál, és ké sõbb a hí res sé vált Cor vin köz ben Maléter Pál, il let ve ké sõbbtud tam meg: Pongrácz Ger gely pa rancs nok sá ga alatt el len ál ló, har co ló egy sé gekmeg tá mad ták a „di csõ sé ges fel sza ba dí tó kat”, s a fel vo nu ló pán cé los egy sé gek kel aleg pri mi tí vebb mó don vé gez tek: ki lõt ték az el sõt, Molotov kok tél lal meg sem mi sí tet -ték az utol sót, s a moz gás kép te len né vált me net osz lo pot egyen ként sor ra meg sem -mi sí tet ték: a Mes ter ut cá tól az Ül lõi útig, majd on nan a Ba ross ut cá ig.

Kü lön „szám” volt a Prá ter ut ca kör úti vé ge, ahol szin tén szám ta lan be vo nu lóharc ko csi sem mi sült meg, úgy, hogy Molotov kok té lok kal fel gyúj tot ták, fel rob ban tot -ták azokat.... Éle tem ben ez volt a má so dik eset, ami kor a ször nyû lát vány, és a be -lül fõ leg kí vül a ki ug ró ka to nák torz ös sze égett em be ri hús sza ga el bor zasz tott.

Fény ké pez tem, de a lát vány és szag egy re ne he zebb, egy re tûr he tet le nebblett. No ha el len sé ge ink vol tak, még is rend kí vül saj nál tam õket. Már a Prá ter ut cá banis érez tem az émely gést, de ami kor a ke rék párt tol va vé gig sé tál tam a kör úton a Ba -ross ut cá ig, ott meg lát tam az utol só leg ször nyûbb lát ványt „az zal a szag gal együtt”,vég képp ele gem lett.

Egy szov jet tank – amit szin tén ki éget tek – le het, hogy két ség beesés ük ben,de át ga zol tak egy elõbb ki lõtt, ill., fel gyúj tott harc ko csi ki ug ró, me ne kül ni pró bá ló ka -to ná kon és töb bü kön át gá zol tak lánc tal pa ik kal. Egyik sze ren csét len ka to na fe jén úgyment át, hogy a tel jes agy ve le je ki fröc csent. Ez zel a lát ván nyal vég leg ele gem lett,rá adá sul végestelen-vé gig az égett em be ri hús sza ga...

Va la hogy ha za te ker tem a ke rék pár ral a 15 km-nyi úton, es te fe lé ér tem ha za.Nem va gyok gyen ge ideg ze tû, de ami kor anyám elém rak ta a jó il la tú an gõ zöl gõ va -cso rát, alig ma radt idõm ar ra, hogy ki ro han jak epét hány ni, mert étel már órák ótanem volt a gyom rom ban...!

Én ezen a te rü le ten fõ leg a szov jet ka to nák pusz tu lá sát lát tam ed dig, de ször -nyû hal lo má som volt ar ról, hogy Gerõ és az ÁVÓ-S pri bé kek mi lyen ret te ne tes ter rormeg tor lást foly tat tak az ak kor még bir to kuk ban lé võ in téz mé nyek ben, azok pin cé i -ben, az el fo gott „csõ cse lék” egye te mis tá kon vég zett bos szú ál lá sa ik kal ahol szó sze -rint bo ká ig gá zol tak az el fo gott fel ke lõk vé ré ben.

Ok tó ber 27-re min den har ci cse lek mény nek vé ge lett az egész or szág ban: gyõ -zött a for ra da lom. A szov jet ala ku la to kat vis sza ren del ték a vá ros ha tá rán kí vü li te rü le -

1 1 6

tek re, és hí re ment, hogy tel je sí te ni fog ják a jal tai-pá ri zsi egyez mény ér tel mé ben a szov -jet csa pa tok ki vo ná sát Ma gyar or szág te rü le té rõl. Meg is kez dõd tek er rõl a tár gya lá sok...

Ez a nap cso dá la tos volt, mert botorul na i van azt hit tük, hogy el ér tük, amitakar tunk: a nem ze ti füg get len sé get. Az or szág ban, de fõ kép pen Bu da pes ten eu fó ri -kus han gu lat lett úr rá, ki vé ve a Köz tár sa ság te ret, ahol az ÁVÓ szék ház ban be fész -kelt no tó ri us nem zet el le nes ÁVÓ SOK tá ma dást in téz tek a bé kés igén nyel fel lé põ ésmeg adást ké rõ tö meg és nem ze ti ma gyar ka to na ság el len. A dön tõ fel há bo ro dástegy gye rek ko csit to ló anya le lö vé se okoz ta, ami kor tü zet nyi tot tak a tö meg re, s ami -re meg ro han ta a tö meg az épü le tet. A vég ered mé nye is mert lett, ahol pél dá san bün -tet ték meg az or szág-áru ló kat.

A rá kö vet ke zõ na pok vi szony lag bé ké sen tel tek és gya kor la ti lag hi he tet lengyor sa ság gal gyõ zött a for ra da lom. A Gerõék ál tal csõ cse lék nek, hu li gá nok nak rá -gal ma zott if jú ság gyõ zött az ide gen ha ta lom mal és bel föl di kol la bo rán sa i val szem -ben, és szin te 1 nap le for gá sa alatt pél dás rend te rem tõ dött az or szág ban, el sõ sor -ban Bu da pes ten.

Nem zet õr ség ala kult, akik fel fi gyel tek az eset le ges ki len gé sek meg fé ke zé sé -re, be csü let-kas szá kat he lyez tek el a vá ros min den for gal mas pont ján az új já épí tés -hez, és a for ra dal mis ták ká ro sult ja i nak meg se gí té sé re. A kas szák min de nütt nyi tot -tak vol tak, és min den ki, aki csak te het te, do bott be le – sok szor szá za so kat – ami ak -ko ri ban nagy pénz volt, de so ha, sen ki nem pró bált ab ból ki ven ni!

A be tört ab la kú ki ra kat ok ból sem mit sem tu laj do ní tot tak el, min den ilyen he -lyen táb la volt, el he lyez ve, hogy: ne sze gé nyítsd az amúgy is sze gény or szá got!Gya kor la ti lag tény leg nem fosz tot ták ki azo kat. Hi he tet len öröm te li ön ura lom ural ko -dott el az egész or szág ban, leg fõ kép pen Bu da pes ten.

1848 óta elõ ször kezd tek hin ni az em be rek a be csü le tes for ra da lom gyõ zel -mé ben. Cso dá la tos él mény és ta pasz ta lat volt mind eze ket lát ni és nap mint napöröm mel él vez ni, a kon szo li dá ci ót. Meg ala kult a for ra dal mi if jú ság kö ve te lé sé re aNagy Im re kor má nya, és sen ki vé let le nül se gon dolt a szél sõ sé ges po li ti kai cé lokvég re haj tá sá ra. Tö me ge sen sza ba dí tot ták ki a po li ti kai fog lyo kat, s mi vel sok he lyenegyütt ra bos kod tak a köz bûn té nye sek kel, saj nos ez utób bi ak nagy ré sze is sza bad -láb ra ke rült. Ez utób bi ak két ség te le nül nagy kárt okoz tak, bel- és kül föld ön egy aránta for ra da lom tisz ta sá gá ban. Még sem ez volt a jel lem zõ! A for ra da lom tisz ta sá gaural ko dott min de nek fe lett...

Ahogy múl tak a na pok – min den egyes na pon jár tam Bu da pes ten ke rék pár ral– egy re tá vo lab bi he lyek re, ta pasz tal ni mi és ho gyan ala kul to vább?

Az idõ já rás is szo mor kod ni kez dett: bo rús, esõ cse per gõs, nyál kás utak ala kul -tak és egy re fur csább dol go kat kezd tem ta pasz tal ni. No vem ber 2.: Mil len ni um te lepés Ha rasz ti közt szov jet tan kok tö me gei ás ták be ma gu kat a szán tó föl de ken.

1 1 7

No vem ber 3.: Pest rõl ha za fe lé tart va ke rék pá rom mal So rok sár és Pest er zsé -bet ha tá rá tól vis sza fe lé szov jet harc ko csik és ágyuk tö me ge, egy mást ér ve so ra ko -zott vé ge lát ha tat la nul So rok sár kül sõ ha tá rán is túl a be lát ha tat lan tá vol sá gig.

Úgy meg ret ten tem ezen a rém sé ges lát vá nyon, hogy az ak ko ri ban kerámittalbur kolt nyál kás ned ves út tes ten meg csúsz tam, lát va egy szem be nagy se bes ség gelés az ál ló ret te ne tes sort elõ zõ dzsi pet, hir te len fél re kel lett kap jam a kor mányt, ami -nek óri á si esés lett a vé ge: mind két ke rék egy szer re csú szott ki aló lam. Is te ni sze -ren cse a sze ren csét len sé gem ben, hogy nem be fe lé, ha nem ki fe lé dõl tem el. For dí -tott eset ben a dzsip át ment vol na raj tam: Is mét az õrzõangyalom!...

Ott hon el me sél tem a lá tot ta kat, és szü le im egy ön te tû en je lez ték, hogy saj nosnincs sem mi fé le szó a for ra da lom gyõ zel mé rõl, mert a szov jet „szu ro nyok” és ál ta luktá mo ga tott or szág áru ló csat ló sai ezt nem hagy ják; vé ge! Ez zel a szo mo rú meg ál la -pí tás sal tér tünk nyu go vó ra no vem ber 3-án ké sõ es te, és mind nyá jan nyo masz tó anál mat lan éj sza ká val gyöt rõd tünk: alig és túl ébe ren alud tunk...

No vem ber 4-én haj nal ban 1/2 négy fe lé tá vo li dü bör gé sek so ro za tá ra éb red -tünk: meg in dult a bor zal mas szov jet ha di gé pe zet a szin te fegy ver te len, véd te len kisor szá gunk el len, 1750 harc ko csi val, tank kal és leg alább 100 ezer fõ nyi ál lig fel fegy -ver zett had se reg gel...

Azon nal be kap csol tuk a rá di ót, amely ben gyász ze ne hang zott és idõn ként be -ol vas ták Nagy Im re is mert és sok szor hal lott, de – az új áru ló Ká dár-kor mány ál tal 40évig el hall ga tott – prok la má ci ó ját:

„Fi gye lem! Fi gye lem! Itt Nagy Im re a tör vé nyes ma gyar kor mány el nö ke be -szél. Ma haj nal ban a szov jet csa pa tok meg tá mad ták fõ vá ro sun kat az zal a nyil ván va -ló szán dék kal, hogy meg dönt sék a tör vé nyes ma gyar kor mányt. Csa pa ta ink harc banáll nak. A kor mány a he lyén van. Köz löm ezt az or szág né pé vel, s a vi lágközvéleményével!....”

E döb be ne tes sú lyú sza va kat nem le he tett és so ha nem le het el fe lej te ni: is métmeg buk tat ták – mint a tör té ne lem so rán oly sok szor – tíz sze res, száz szo ros kül sõerõk az önál ló ság ra tö rõ gyõz tes ma gyar for ra dal mat...

Az ágyuk csak dö rög tek, de az nap és még sok na pig nem men tem Pest re,mert ami ott tör té nik, az ma ga a ka taszt ró fa. Sor ra elõ búj tak a pat kány lyuk ból azoda me ne kült ÁVÓS bol se vis ták, hogy ver seng ve a szov jet tan kok kal gyil kol ják ha -lom ra és ha lál ra a be csü le tes for ra dal má ro kat. Ek kor kez dett ki de rül ni, hogy a ráko-sista ha ta lom volt kép vi se lõi, a nem zet ide gen nép áru lók szö vet kez tek a kül sõ ha tal -mas túl erõ vel az el ve szett ha tal muk vis sza szer zé sé re a ma gyar nem zet tel szem ben.

Saj nos so kan és so ká ig – s ami a leg szo mo rúbb – ma sem lát ják át e po li ti kaiocs mány ság té nyét, hi szen a leg utób bi nép sza va zás kor is ugyan azon nép áru lók rasza vaz tak igen so kan el fe lejt ve a 40 éves meg nyo mo rí tást, meg aláz ta tást, gaz da sá -gi ön gyil kos ma ga tar tás-po li ti kát. Ugyan azo kat emel ték ha ta lom ra, akik nép áru ló ként

1 1 8

az ide gen had erõt be hív ták el le nünk ha tal muk vis sza szer zé sé re, és kon szo li dá ciócí mén „le fe jez ték” az or szág szí ne-ja vát. Tet te ik csak Haynau-éhoz ha son lít ha tók a48-as for ra da lom le ve ré se után.

Te he tet le nül – az ide gen ha ta lom el le ni gyû lö let tel – fi gyel tük Bu da pest fe lé,hal lva a fo lya ma tos ágyú dör gé se ket, és les ve a rá dió hí re it. Foly ton-foly vást gyász -ze ne hal lat szott, idõn ként még be ol vas ták Nagy Im re prok la má ci ó ját és a hely zetala ku lá sá ról szó ló egy re nyo masz tóbb hí re ket.

A tö kö li szov jet rep tér rõl in dí tot tak oly kor IL -28-as bom bá zó gé pe ket a pes ti el -len ál ló gó cok bom bá zá sá ra, és né ha lát ni vél tük a ki ol dott bom bák hul lá sát és hal lot -tuk rob ba ná su kat.

Az egyik IL -28-as bom ba ter hét le szór va – mint aki, jól vé gez te dol gát – tar -tott „ha za fe lé” Tökölre, ami kor ágyú lö vés hal lat szott vi szony lag kö zel rõl (ké sõbb ki -de rült, hogy a Ju ta-domb ról) és a lég el há rí tó lö ve dék rob ba nó füst pa ma csa kis sé agép fe lett. Majd még egy ágyú dö rej, és a lö ve dék rob ba nó füst pa ma csa a gép ve zér -sík já nál rob bant, mi re a gép azon nal du gó hú zó sze rû pör dü let tel, kb. 800 m-rõl a föld -höz vá gó dott, azon nal fel rob ban va. A füst és láng osz lo pa 1000 m fö lé is fe lért. Mostaz egy szer kár öröm mel vet tem a fan tasz ti ku san lát vá nyos ka taszt ró fát, hi szen a sze -me tek Pes tet bom báz ták!! ...

11 óra után el hall ga tott a ma gyar rá dió, leg alább más fél órá ra. Majd hir te lenmin den át me net nél kül és a fo lya ma to san-hall ha tó ágyú dör gé sek kö ze pet te tánc ze -ne har so gott fel. Majd szö veg is hal lat szott, amely ben Ká dár-nép áru ló szö ve gét ol -vas ták be az új ma gyar kor mány meg ala ku lá sá ról, s ál lí tó lag Szol nok ról. Csak né -hány éve de rült fény ar ra, hogy a tánc ze nét és a szö ve get Ung vár ról su gá roz ták, ésa szö ve get szov jet bõl for dí tot ták ma gyar ra, ol vas ták be, azt Ká dár nak tu laj do nít va.Ha zud tak te hát ak kor is, min dig is (ma is) a nem zet ide ge nek, ha tal muk meg tar tá saér de ké ben.

Ágyú dör gés – tánc ze ne: mi lyen ör dö gi tár sí tás! Tort ül tek már is, mi köz ben afor ra dal má rok szá zai pusz tul tak!

Ezek a tort-ülõk ural kod nak ma is, leg fel jebb azok egye nes ági le szár ma zot -tai. En nél szo mo rúbb él ményt éle tem ben sem ért het tem vol na meg, mint no vem ber4-e. Hogy is té te lez tem fel, hogy a szov jet „Med ve” el en ge di ra ga do zó kar ma i ból azap ró „nyu lat”? S ha tal mi má ni á juk ban hü szö vet sé ge sek re ta lál tak a nem zet ide genkol la bo rán sok ban...

Ez után már csak a las sú, de biz tos ago ni zá lás kö vet ke zett, s a ret te ne tes túl -erõ és vér szom jas, kol la bo rán sai ha tá sá ra ha mar vé ge sza kadt min den fé le el len ál -lás nak. 2-3 nap és már nem igen hal lat szott lö völ dö zés, min den el len ál ló gó cot meg -sem mi sí tet tek, az oko sab bak fel hagy tak az esz te len küz de lem mel. Majd kö zel 2 hó -na pos or szá gos sztrájk kö vet ke zett, a pas szív el len ál lás: ad dig nem dol go zunk, amígNagy Im rét nem en ge dik vis sza a tör vé nyes ha tal má ba!

1 1 9

Hi á ba volt min den – a szov jet ha ta lom rá ért vár ni, bel föl di kol la bo rán sai szin tén,majd csak meg éhe zik a nép, s ak kor úgy is be in dul ma gá tól min den! – jól szá mí tot tak.

Szó ban ígér get ték ugyan, hogy nem lesz meg tor lás, de ezt jó zan em ber e ha zug -ság ár má di át nyil ván nem hit te el. Aki csak te het te – el sõ sor ban po li ti kai, má sod sor bansza bad ság imá dat, nem ke vés bé gaz da sá gi okok ból – az or szág szí ne-ja va, el hagy ta ha -zá ját, új ott hont, be csü le tes élet fel té te le ket ke res ve. Itt hon az iga zi ha za fi ak ma rad tak, detöbb sé gé ben a min den ha ta lom nak haj bó ko lók, az az a kol la bo rán sok kol la bo rán sai.

Én is ter vez tem Lel kes Gyu ri ba rá tom mal, a ki me ne telt, ami kor még nem zár -ták le her me ti ku san a ha tá ro kat. Egy szer el is in dul tunk a jó zsef vá ro si pu-ról in du lóvas úti sze rel vén nyel Ny-ra, de gyá vák vol tunk azt is ke resz tül vin ni, és még idõ benle száll tunk ró la. Gyá vák vol tunk? Is ten tud ja! Nyil ván va ló an ilyen me re de ken fo gal -maz va nem igaz, még is volt va la mi ha za fi as meg gon do lás sal ve gyí tett er köl csi alap -ja, hogy ma rad tunk. Kü lön ben sem te het tünk olyat, ami ért fél nünk kel lett vol na az itt -hon ma ra dás tól... – bár a ké sõb bi meg tor ló tör té né sek né ha ezt megbánatták ve lünk.

Hi á ba ígér get te a nép áru ló Ká dár kor mány, hogy nem lesz meg tor lás, ez igazvolt ad dig, amíg nem érez te sta bi li zá lód ni a lá ba alatt a ta lajt. Mert ez után azon nalfog dos ták ös sze az em be re ket, akik rõl a leg ki sebb gya nút fog tak, akár tett te võ le ge -sen a for ra da lo mért, akár nem... Jöt tek a tö me ges ha lá los íté le tek, akasz tá sok, meg -ha tá ro zat lan idõ re tör té nõ el zá rá sok, míg nem tel jes sé vált a tort-ülé sük a for ra da lomfe lett. Leg na gyobb szív fáj dal muk az volt, hogy a 7 évig gon do san ki épí tett ter ror ura -lom 2 nap alatt ös sze dõlt, sõt a Rá ko si ne vel te fi a tal ság for dult el sõ ként és tö me ge -sen szem be ez zel a ha ta lom mal. Õk vol tak a molotov-koktél fel ta lá lói, és tö me ges al -kal ma zói – töb bek közt – az az a ben zi nes pa lac kok ha ji gá lói, amel lyel több száz har-c ko csit és tan kot pusz tí tot tak' el – saj nos hi á ba... Ezek okoz ták az esz te lenbosszúhadjáratot és nép ir tást a Ká dár ha ta lom ré szé rõl. Szám ta lan kis ko rút fog takel, és tar tot tak bör tön ben nagy ko rú vá vá lá su kig, s azu tán gyil kol ták meg õket.

Ez volt a Rá ko si rend szer dics te len bu ká sa, de a szel le me még ma is bur ján zik.

A két hó na pos sztrájk alatt unal ma san telt az éle tünk. Sok min dent nem te het -tünk, hi szen a köz élet úgy szól ván tel je sen állt.

Több nyi re a Lel kes csa lád nál jöt tünk ös sze szom szé dos és kö ze li jó is me rõ -sök, ba rá tok – ter mé sze te sen fi a ta lok – és rend sze re sen kár tyáz tunk ma gyar és rö -mi kár tyá val, olyan so kat, hogy már sok szor azt is un tuk. A Lel kes Mi si ba rá tom pe -dig el kez dett ama tõr mó don egy osz cil losz kóp fel hasz ná lá sá val va la mit szer kesz te -ni ami rõl azt ál lí tot ta hogy ez te le ví zió lesz! Mi csak hüm mög tünk, mert azt sem tud -tuk, ak kor még, hogy mi az? De rá hagy tuk.

Sok szor – unal mam ban – ran de vúz ni kezd tem Hé di vel, pe dig a Lel kes Ka tivelem szim pa ti zált an nak el le né re, hogy ré gi re pü lõ mo del le zõ tár sunk és ba rá tunk aBalla Ba lázs ne ki ud va rolt.

1 2 0

1 2 1

A „Koma”.

Az összeütközést szenvedett „Június 18”-as roncsai a budaörsi szõlõ és õszibarackosban

1 2 2

A hullámszél jellegzetes „lencsefelhõi” Farkashegy felett.

MSE csapatunk a Mi-2-es elõtt Budaörsön

1 2 3

Ölyvek rácsapása Budaörsön az 1957-es repülõnapon.

Egyetlen ugrásom képe (Budaörs, 1956. október 14)

1 2 4

A „Fecskénk” a biai földeken

A Fecske kettõs mûszerfala

1 2 5

Hajdúszoboszlói fürdõ és csónakázó tó.

Útvonalrepülésem Fecskével, Sziklai Lajos bácsival.

1 2 6

Vontat a Liba a szoboszlói reptéren

Tokaj-hegyaljai Tisza-kanyar 900 m-en Fecskébõl.

1 2 7

Hajdúböszörmény a „Fecskébõl” 900 m-en

1957-es repülõtáborunk gépparkja (Dunakeszi)

1 2 8

Kilátás Tevébõl (Li-2-es) Miskolcra a reptér felett, bal háttérben az Avassal.

Egyetlen képem Wimmer Laciról, „hegymászás közben”.

1 2 9

Startkiértékelésem Kiss Edittel.

Egy kis incselkedés start elõtt... A Vöcsökben Dolányi Anikó.

1 3 0

A miskolci mozdonyfûtõház és fordító 400 m-rõl

Nagy Laci MSE klubtársam „apró” tízóraija Dunakeszin.

Ezek a ran dik még nem vol tak ko mo lyak, de a szex egy re job ban kezd te ural -ni kap cso la tun kat. Ilyen kö rül mé nyek közt telt le az 56-os év. Bi zony ami lyen moc-skosul in dult, még száz szor mocs ko sab ban zá rult.

1957. ja nu ár 11-én be hí vat tak a Bel ügy be és kö zöl ték ve lem hogy tel je sen át -szer ve zik a BM-et, ÁVH-t már fel osz lat ták, a BM OTP-t pe dig ra ci o na li zál ják. Fel -aján lot ták, hogy ve gyem át a Ko má ro mi al osz tály-pa rancs nok sá got. Két nap gon dol -ko dá si idõt kap tam, per sze nem fo gad tam el, így ak kor je len tõs vég ki elé gí tés sel ra -ciz tak (fel mond tak), ami nek tu laj don kép pen rend kí vül örül tem: vég re meg sza ba dul -tam a BM-tõl, csak nem ak kor, ami kor sze ret tem vol na (?)...

Kö zöl ték, hogy ezt kö ve tõ en csak hat hét múl va he lyez ked he tek el, mert any -nyi tar tam ra a fi ze té sem is elõ re meg kap tam. Te hát to váb bi hat hét kény szer pi he -nõm adó dott, ami már vég kép pen nem hi ány zott...

Ös sze ta lál koz tam, ill. kö ze leb bi is me ret ség be ke rül tem Harasztin a KrasznaiTi bi vel aki a Cse pel Vas- és Fém mû vek Köz pon ti ter ve zé sé ben dol go zott, hos szúévek óta, s ott már szak osz tály ve ze tõ lett. Az Õ ré vén ke rül tem be a mun ka köz ve tí -tõn ke resz tül a Köz pon ti Ter ve zés be az épü let gé pész Bes se nyei Bé la bá csi szak -osz tá lyá ba, már ci us 1-el. Ez zel vég képp szer te fosz lott re mé nyem ar ra, hogy ál ma imszak má já ban foly tat has sam a mun kám. Fi ze té sem vé gül is an nyi lett a szo ká sospré mi um mal együtt, mint a BM-ben volt, s en nek kü lö nö sen örül tem, hi szen az új já -épí té si köl csön fo lya ma to san nyo masz tot ta csa lá dun kat, így vég nél kül a szü le im nekad tam a tel jes ke re se te met.

Vé gül köz vet le nül Ká dár Já nos hoz kel lett for dul junk, hogy a föld ren gés mi at tior szá gos pénz gyûj tés bõl ugyan jut tas son már ne künk Ha rasz ti nak is va la mit, mertmély sé ge sen hall gat tak ró la, eb ben per sze a for ra dal mi dol gok is erõ sen köz re ját -szot tak. Lett ered mé nye a köz vet len meg ke re sés nek mert min den ká ro sult köl csön -ös sze gé nek leg alább 1/3-át el en ged ték, így ne künk is. Ez azért óri á si se gít ség voltmert a 28 ezer Ft-os köl csön bõl – ami bõl ak kor ra je len tõ sen tör lesz tet tünk – ki fi zet -tünk 7 ezer Ft-t, el en ged tek to váb bi 7 ezer Ft-ot s már csak 14 ezer ma radt hát ra.En nek tör lesz té sé ben is fõ leg rám szá mí tot tak mert apám egy ke re se té bõl a két gye -re kes csa lá dunk ta nít ta tás sal együtt épp hogy meg élt. Apám min de nes tõl ke re sett1600,- Ft-ot én is min de nes tõl 1400,- Ft-ot. Eb bõl a tör lesz tés ne he zen ment.

S mint a há bo rú után, az új já épí tés és a köz élet igen-igen ne he zen in dult be,és ko moly gon dok vol tak az élel mi szer el lá tás sal. Új ra sor ban ál lá sok, a leg alap ve -tõbb élel mi sze re kért, s Bu da pest rá adá sul is mét ro mok ban he vert. Sok szor jár tamar ra, és les tem hogy vég re el kezd ték a New York ká vé ház gyö nyö rû kõ fa ra gá sos tor -nyá nak a hely re ál lí tá sát be is fe jez ték nagy ne he zen s a be vo nu ló orosz csa pa tok új -ra szét lõt ték. Nem csak ezt sok min den mást is. Ahon nan 1 pus ka lö vés ér te õket, azta há zat ágyú val lõt ték sok szor tel je sen rom má.

1 3 1

Ilyen kö rül mé nyek közt men tünk a Lel kes fi uk kal Pest re mo zi ba a Bás tyá ba,hol az ak ko ri idõk leg szen zá ci ó sabb ka land film jét, ját szot ták a „Fé le lem bé ré”-t.Több ször el me sél ték, de lát ni az más volt s ha le het még fé lel me te sebb mint el mon -dás alap ján. Ké sõ es te sö tét ben lett vé ge az elõ adás nak ami meg le he tõ sen nyo -masz tó volt. Ki lép tünk a tel je sen sö tét bel vá ro si kör út ra köz vi lá gí tás itt-ott, alig égett,s min de nütt csak a sö tét ben még nyo masz tóbb ro mos épü le tek. S ek kor fel néz temis mét a ro mos kõ to rony ra a ká vé ház te te jén és na gyon-na gyon el ke se red tem.

Köz ben meg tud tam, hogy a kis Ka ti azok ban a za va ros idõk ben férj hez mentez is vég leg el ke se rí tett. Sze rel mi té ren kezd tem kis sé meg ha son la ni, s en nek meg -fe le lõ en ko moly ta lan kod ni, min den mind egy ala pon. Sok lán nyal fog lal koz tam egyik -kel sem ko mo lyan de az ad dig má so dik he lyen lé võ Hé di a Ka ti után az el sõ hely reke rült ez is min den ko mo lyabb alap nél kül, még is egy re fo ko zó dó szex igén nyel. Ezaz ál la pot még több, mint egy évig fenn állt, ami re ko moly ra kez dett for dul ni a do log,s vég re el ha tá roz tam ma gam, szü le im és hú gom nagy bá na tá ra. Ad dig azon ban mégsok min den más tör tént...

Az 1957-es év jó for mán ese mény te le nül telt el. Leg alább is a túl zot tan is moz -gal mas 56-hoz ké pest. Még is for dul tak elõ az ap ró, vi rág szi rom sze rû él mé nyek,szép sé gek, rit káb ban kel le met len sé gek.

Az el bo csá tás nak a BM-tõl ki fe je zet tem örül tem, a CSVFM Kp Ter ve zés benka pott ál lás nak – mint az okát már ír tam – ke vés bé. An nyi vi gasz ta lá som még is adó -dott, hogy bár sok jó tár sa ság ban for dul tam meg ko ráb ban is, a ké sõb bi ek ben is, deitt a ba rá ti kollegalitás min de nek fö lött állt. Mond ha tom, hogy ál ta lá ban az egész ter -ve zõ iro dá ban, de a mi szak osz tá lyunk ban kü lö nö sen. Ál ta lá ban rajz táb lán dol goz -tunk konk rét ter ve ken, ame lyek vég re haj tá sát ma ga a ter ve zõ irá nyí tot ta, több nyi rea gyár te rü le té re szó ló an.

No ha nem dol goz tunk nor má ban, de min den ki haj tott, mert a ter ve zé si mun -ká kat ál ta lá ban szûk ha tár idõ re szab ták, még is volt idõnk a mil lió vic ce lõ dés re, csip -ke lõ dés re, anél kül, hogy ilyen va la ha is bán tó sze mé lyes ke dés be csa pott vol na át.Olya nok vol tunk, mint egy nagy csa lád: egy bo hóc ko dó vi dám csa pat, min den esz -közt és le he tõ sé get meg ra gad va a dol gok kön nyebb el vi se lé sé re, akár ki sebb ren -dez vé nyek út ján is. Ugyan ak kor haj tós csa pat vol tunk, mert a mun ká in kat min digpon to san tel je sí tet tük, hi szen pré mi um fel té tel ként sze re pel tek.

A Krasznai Ti bi aján lá sá ra, no meg ba rát ko zó ter mé sze tem foly tán is, ha ma -ro san be fo gad tak a „csa lád ba”, s en nek kü lö nö sen örül tem. Sok fel vé telt ké szí tet templ. egyik ilyen spon tán ren dez vé nyünk rõl a Mag di nap ról, amit ak ko ri ne vén a „Rom”csár dá ban tar tot tunk.

Örül tem ha a ter ve zõ iro dá ból ki me het tem a gyár ba, ahol meg is mer ked het temaz or szág ak ko ri leg na gyobb gyár vá ro sá val. Sza bá lyos fõ utak, mel lék utak, te rek so -ra koz tak el ne vez ve mind egyi ket le he tõ leg cél sze rû en, sza bá lyos név táb lák kal. Ha

1 3 2

mó dom ban állt, órá kig el gyö nyör köd tem 1-1 ér de kes gyár mû kö dé sé ben, né me lyi keki mon dot tan tet szett.

Leg job ban a ko vá cso ló és saj to ló gyár tet szett az óri ás ka la pá csok kal: a gõz -zel mû köd te tett Nezmit és Daelen ka la pá csok, ame lyek nek 1-1 üté se a 100 t-t ismeg ha lad ta, mély ala po zá suk a föld szí ne alatt leg alább 15 m volt, s üté sük tõl 100 m-es kör zet ben meg ren gett a föld, a föld fe let ti acél szer ke ze te is meg ha lad ta a 15, ill.20 m-t. Ezek rõl a ka la pács óri á sok ról szól az anek do ta, hogy ami lyen na gyok, még isigen fi no man is le het bán ni ve lük. PI. egy ilyen nek a gép ke ze lõ jét úgy vizs gáz tat ják,hogy az órá ját az ül lõ re te szik, rá egy ci ga ret ta pa pírt tesz nek, s a ka la pács érin té sé -vel an nak vá kuum ha tá sá val fel ránt sa az órá ról a ci ga ret ta pa pírt. Ha ös sze tö ri az órá -ját, meg bu kott a vizs gán...

Rög tön utá na a csõ gyár, ill. pro fil acél gyár tet szett, ahol pl. a gáz ke men cék -ben fel iz zí tott tömb-acél úgy „sza ladt” kör be-kör be egy ha tal mas üzem csar nok ban,hogy em ber se hol sem lát szott, s az elõ ala kí tá sok leg vé gén a köz pont ban el he lye -zett ha tal mas gé pi be ren de zé sen az un. „csõ nyú zó” gé pen át ha lad va a kész csõ ke -rül ki, a hasz nál ha tat lan vé ge ket le vág va és elõ írt hos szak ra fel szab va. Az egészcsar nok be ren de zé se it nem lát ha tó fül kék bõl csu pán né hány em ber mû köd tet te kap -cso ló pul tok se gí tés égé vel.

Na gyon tet szett a mo tor ke rék pár gyár is, ahol fél-fu tó sza la gon ké szül tek aPan nó ni ák. A leg iz gal ma sabb vi szont az acél- és vas ön tö de volt, ter mé sze te sen el -sõ sor ban ön tés kor. A vas ön tö dé nek egy rend kí vül kel le met len – mai szó val: erõskör nye zet szen nye zõ – ha tá sa volt, s töb bek közt a ter ve zõ iro da szen ved te el sõ sor -ban a ká rát, mert köz vet le nül mel let te épült, a gyá ri út má sik ol da lán. Ha Ny-i, ÉNy-i szél fújt, pil la na tok alatt be le pett min dent a szem csés ko rom: asz ta lo kat, szé ke ket,rajz asz ta lo kat, táb lá kat, raj ta a raj zok kal, s így egy sze rû en kép te len ség volt tisz tándol goz ni, ma gun kat is be le ért ve.

Gyár óri ás volt egé szé ben ös sze sen 61 ezer dol go zó val. De hol tart ma?? Ti -ze de a ré gi nagy ság hoz ké pest.

CSODÁK-csodájára las san új ra in dult a sport re pü lés is. Át szer ve zés foly tánegye sü le tünk az MSE megint új re pü lõ tér re ke rült: a dunakeszi-alagi sport rep tér re, aló ver seny pá lya mel let ti sík vi dék re. Meg szûnt te hát a lej tõ vi tor lá zá si le he tõ ség, amitna gyon nem bán tunk, mert ha a nap sü tött, min dig le he tett ter mi kel ni.

Kö vet ke zett te hát még 3 gyö nyö rû, gond men tes év: 1957, 58, 59... – bár egy -ben alap ve tõ sors for du lót is hoz tak szá mom ra. Kezd jük te hát a dol go kat a ma gukkro no ló gi ai sor rend jé ben: Te hát a re pü lés! ... még min dig, és há la Is ten nek!

Az MSE a há bo rú után elõ ször él het te iga zán vi rág ko rát, ami kor fen ti idõ tar -tam ra önál lób bak le het tünk, mint bár mi kor va la ha. Meg ma rad tak a ré gi törzs tag ok,sõt kis sé bõ vül tünk is, Tb. el nö künk volt a jó öreg ve te rán re pü lõ, a Fe ri hegy ak ko ri

1 3 3

fõ me te o ro ló gu sa, a Tardos Bé la bá csi. Kü lö nö sen hang sú lyoz ta az S-seket, s ál ta -lá ban su so gó han gon be szélt. Me sél ték ró la, hogy a há bo rú alatt egy lég csa va rosgép be rán tá sa kor a lég csa var szé le sú rol ta a ko po nyá ját, zú zó dott a csont és a he -lyé re pla ti na la pot ope rál tak be. Le het, hogy a su so gós be széd an nak volt tu laj do nít -ha tó. Igen lel kes vi tor lá zó volt ré gen – a mo to ros re pü lés mel lett – és szí ve sen vet -te, ha a mun ka he lyén va la me lyik tag tár sunk fel hív ta te le fo non, hogy „Bé la bá csi! Mami lyen vi tor lá zó idõ vár ha tó? Lesz nek-e ter mi kek?”

A vá la sza min dig op ti mis ta volt, még ak kor is, ha nem volt rá iga zán oka: „Fi -am! Ma kö ze pes la bi li tás vár ha tó.” (Értsd: Le het, hogy kis sé ter mi kes idõ lesz.) Ilyentá jé koz ta tás ra a „me nõk" sza bad sá got vet tek ki, s ro ha nás a rep tér re ha hét köz nappró bál tak sze ren csét. A hét vé gi üzem na pon majd nem hogy mind egy volt, mert ak korígy is úgy ment a csa pa tunk. S mi u tán örök ké fenn áll az a hely zet, hogy sok az esz -ki mó és ke vés a fó ka, így rend sze res re pü lés hez csak is az jut ha tott, aki min denegyes egye sü le ti na pon részt vett a fog lal ko zá so kon, el sõ sor ban el mé le ti ok ta tá son,és min den hét vé gi, vagy ün nep na pi re pü lõ üzem na pon. Aki ilyen te kin tet ben rend -szer te len, ha nyag volt, azt min dig a vé gé re so rol ták: jut start ne ki, vagy nem jut?

Ha son ló an jár tak el min dig az zal is, akit fe gyel mi okok ból le til tot tak a re pü lés -tõl egy, vagy több üzem nap ra. Ek kor is részt kel lett azon ven ni, ha re pült, ha nem,mert ha nem vett részt a le til tás au to ma ti ku san to ló dott. Egy re pü lõ szá má ra ez utób -bi volt a leg na gyobb fe gyel me zõ bün te tés, mert a le til tás tól min den ki félt. Ér zé ke -nyeb ben ha tó volt a pénz bün te tés nél is, no ha eb ben sem dús kál tunk.

Áp ri lis 4-én tar tot tuk az évad nyi tót. A szo ká sos el len õr zõ re pü lé sek foly tak azIf jú ság két kor má nyos sal, a rep tér pa rancs nok Kal már La ci bá csi el len õr zé se mel lett,a pi ló tánk és ki kép zés ve ze tõnk Osváth La ci val a gya kor ló önál ló re pü lõk B-C vizs gaközt (õk vol tak töb ben).

Egye sü le ti el nö künk volt Gras Vi ki, az eme lõ gép tan szék ad junk tu sa, he lyet -te se pe dig ok ta tó ként egye te mi év fo lyam tár sam és jó ba rá tom Wimmer La ci volt, õvegy ipa ri gé pész mér nök nek ké szült. 1956-tól kezd ve ve le igen jó ba rát ság ba ke rül -tem, s a ki ha gyás idõ sza ká ban rend sze re sen le ve lez tünk is. Ala csony nö vé sû, igenha tá ro zott, még is jó lel kû volt, bár ez utób bi min den tag tár sunk ra ér vé nyes volt.

Ez idõ ben csat la ko zott hoz zánk két új pi ló ta, aki ket 56-ból ki fo lyó lag sze rel tek lea hon véd sé gi re pü lés bõl, az Urbán Zo li, aki ad dig a Taszári rep tér pk. he lyet te se volt,és a Beck Sa nyi, aki még ka to nai ki kép zés alatt állt ad dig. Nem em lí tet tem há rom vég -te len ara nyos, bár ke vés bé szép klub társ nõin ket, akik évek óta ta gok vol tak ná lunk, demint a leg több nõ, fõ leg a jó tár sa sá gért ke vés bé a repülésbeni bril lí ro zá sért jár tak re -pül ni. D. Anikó, Cs. Nagy Er zsi és Kiss Edit. Mind hár man egye te mis ták vol tak, vi dék rõl,s al bér let ben, vagy di ák szál lón lak tak. Én már C vizs gás vol tam, ami kor egye sü le tünk -be jöt tek, de örül tünk ne kik több ok ból is: szí ne seb bé tet ték együtt tar tóz ko dá sa in kat,kü lö nö sen Er zsi, a Csöre bril lí ro zott ab ban, hogy idõn ként meg hív ta tár sa sá gun kat pa -

1 3 4

la csin ta evõ dél után ra (õ egy nagy nén jé nél la kott a Gyöngyössy úton) ezek ma rad tak ve -le kap cso lat ban a leg ma ra dan dóbb em lé ke im... Mind hár man úgy vol tak, hogy meg ta -nul ták „el ve zet ni” a gé pet, de vi tor láz ni a szó szo ros ér tel mé ben so ha sem ta nul tak meg.A C vizs gát mind hár man el ér ték, de azon túl sem mi töb bet. Még is sze ret tük õket (nemszex-ér te lem ben!) mert jó ér te lem ben vett ha ve rok vol tak, az az ba rá tok.

Pec hem volt, ami kor az Ani kó be lém esett, ho lott sem mi kép pen sem vál lal tama vi szon zá sát a „há zi nyúl” el vén. Õbelé vi szont a La ci ba rá tom volt be le es ve, de Ani -kó nak meg Õ nem volt ínyé re. Meg is lett eb bõl a konf lik tus, köz tem és La ci közt, detisz táz tam ve le, hogy én már lekötelezett vagyok, te hát kezd jen ve le amit tud(!?). Et -tõl kis ség la zult a fe szült ség köz tünk, majd hely re állt a ba rát ság is.

Sok szor in dí tot tam õket start ra, mint se géd ok ta tó, s tu laj don kép pen az õ ese -tük ben, de né hány ha son ló fér fi klub tár sunk ese té ben is, ma gam ta pasz tal tam azt,hogy mi lyen is az, ha va la ki csak akar, de nincs ér zé ke a gép ve ze tés hez, fõ leg a vi -tor lá zás hoz... Az in dí tó ok ta tó nak ugyan is az el in dí tott sze mélyt a re pü lé se tel jes tar -ta má ra, mp. rész le tes ség gel és pon tos ság gal fi gyel nie kel lett a föl det éré sig, ill. meg -ál lá sig, mert a star tot pon to san és rész le te sen ki kel lett min dig ér té kel ni, kü lö nös te -kin tet tel az el kö ve tett ve ze té si hi bák ra, még a leg ki seb bek re is – szõ rö zés nél kül –fel tét le nül oku lá sul, a biz ton ság ér de ké ben. Sze ret tem ezt is csi nál ni, ha nem volt re -pü lé si le he tõ sé gem, mert ér de kes volt meg fi gyel ni hoz zá ér tõ nek a föld rõl, hogy azin dí tott gya kor ló re pü lõt a „gép vi szi”, vagy „õ ve ze ti” a gé pet? A leg ki sebb bi zony ta -lan ság is meg fi gyel he tõ volt lent rõl, s ilyen kor ki kel lett ala kí ta ni a gép ve ze té si ér ték -ren det: ki tõl mi vár ha tó el, kit mi lyen fel adat ra le het in dí ta ni és leg fõ kép pen erõl tet niis bár mi lyen el nem vár ha tót nem le het, mert több nyi re ilyen bõl vol tak bal ese tek. Hava la ki nél az is ko la kö rök töb be di ké nél is „kó vály gott” a gép, ad dig amíg az nem voltki fo gás ta lan, nem kap ha tott na gyobb fel ada tot. Vi tor láz ni ter mé sze te sen száz szorjob ban sze ret tem és volt is rá al kal mam. Bár a má so dik 5 óra idõ tar tam re pü lé semután meg kap tam az ara nyos Cin két tí pus re pü lés re Far kas he gyen, az igaz ság az,hogy tel je sít mény vi tor lá zó gé pet nem szí ve sen ad tak oda az ezüst ko szo rús tel je sít -mény jel vény meg szer zé se elõtt, fõ leg hegy vi dé ken nem. Sík vi dé ken nem vol takennyi re szi go rú ak a fel té te lek, így sok szor mó dom ban állt „meg lo va gol ni” a HA 4153-as Cin két és 57-ben he lyi re pü lés re igen sok szor re pül tem ve le ter mi kes idõ ben.

Meg volt már az ezüst ko szo rús tel je sít mény jel vény hez az elõ írt ma gas sá -gom: a le kap cso lás fe lett leg alább 1000 m, már 8-szo ro san. Meg volt már az 5 óraidõ tar tam re pü lé sem négy sze re sen. De az 50 km táv re pü lé sem még hi ány zott. Az -zal is úgy jár tam, mint a C vizs gám mal: har ma dik ne ki ru gasz ko dás ra si ke rült. Az el -sõt már le ír tam, ami Haj dú szo bosz lón nem si ke rült, a má so dik ered mény te len és ahar ma dik ered mé nyes Du na ke szin tör tént...

He lyi re pü lés re te hát hasz nál hat tam a Cin két, de az el sõ, az 50 km-s táv re pü -lés re csak is gya kor ló gé pet en ge dé lyez tek. Én elõ sze re tet tel ra gasz kod tam a Pi lis -

1 3 5

hez, mert azt sok kal job ban ked vel tem, mint a Szel lõt. Így ke rült sor má jus ban a má -so dik pró bál ko zá som ra, DK-i szél irány ban star tol va. Ha mar el ér tem a táv re pü lés reva ló el in du lás fel té te le ként az 1000 m-es ma gas sá got, s el is in dul tam a Ta ta bá nyamel let ti kecs ké di sport rep tér fe lé, aho vá a re pü lé si pa ran csom szólt. Saj nos több ter -mi ket nem ta lál tam a Bu dai he gyek elõtt, és meg cé loz tam a Pi lis hegy ge rin cet, re -mél ve az ol da lá ban vár ha tó se gí tõ lej tõ sze let, a DK-i ol da lán. Ez csak an nyit se gí -tett, hogy „bees het tem” köz vet len az út szé li vil lany drót ok fe lett húz va át a „csí kot” azEsz ter gom-ke nyér me zõi sport rep tér re. 43 km volt, 7 km-rel több, mint a szo bosz lóipró bál ko zá som so rán...

Ezüstkoszorús távrepülésem története

És el jött an nak is a so ra. Több nyi re szom ba ton ként du. men tünk ki, de va la -mi lyen ün nep mi att ak kor szom ba ton már reg gel. Ilyen kor es te több nyi re a rend õr sé -gi ku tya ido mí tó te lep mel let ti re pü lõ ott hon ban alud tunk egy éj sza kát, az az alud tunkvol na, ha tud tunk vol na. Az ék te len sok ku tya csa ho lás mi att, bi zony alig tud tunk sok -szor alud ni.

Szó val azon a jú ni us ele ji na pon, pünkösd hétfõn reg gel ki men ve ele gen ösz -sze jöt tünk ah hoz, hogy Kal már La ci bá csit meg kér jük – na gyon hagy ta ma gát ké ret -ni – hogy „La ci bá csi! Ugyan húz zál már el ben nün ket a HA-PAX PO-2-es von ta tógé pünk kel, fel is van tan kol va!” Nagy ne he zen be ad ta a de re kát (vé gül is elõbb, vagyutóbb min dig en ge dett a kö nyör gés nek). Ki tol tuk a HA-PAX-ot, ami ge ne rá lo zott, ok -ker sár gá ra fes tett ma si na, így elég ri kí tó volt a szok vá nyos ka to nai szí nek után. Majdmeg kér dez te, hogy ki nek mi a so ron kö vet ke zõ táv re pü lé si fel ada ta, és an nak meg -fe le lõ en je löl te ki a pi ló ta szá má ra hasz nál ha tó gép tí pust, így ne kem ter mé sze te senaz 50 km-hez a Pi list.

Ve gyé tek át mû sza ki lag, tol já tok ki a gé pe ket a D-i szél irány nak meg fe le lõstart hely re, ren dez zé tek be a start he lyet és tölt sé tek ki a „re pü lé si pa ran cso kat”, sami re ké szen lesz tek én is ott le szek! Meg in dult a lá zas ké szü lõ dés és 20 perc alattmin den ké szen volt. Per sze a D-i szél nem a leg meg fe le lõbb táv re pü lés hez Du na ke -szi rõl, hi szen hát szél lel a Cseh szlo vák ha tá rig 60 km is alig volt Ba las sa gyar mat fe -lé, így cél rep té rül Pász tót kel lett be ír jak a re pü lé si pa rancs ba (a töb bi ek nek mást ésmást, de eb ben a szél irány ban õk sem szá mít hat tak túl jó le he tõ ség re).

10-15 per ce ket von tat ta a PO-2-es a start he lyen lé võ 5 gé pet, egy nek si ke rültlát ha tó an erõl tet ve – el in dul nia, a töb bi ha ma ro san le szállt. Alig-alig volt ter mik... En -gem már alig akart el von tat ni, mert ha a töb bi ek tel je sít mény gé pek kel sem ju tot taksem mi re, mit aka rok én a gya kor ló gép pel? Ad dig si ke rült kö nyö rög nöm ne ki, hogy jólen ne, ha vég re si ke rül ne a har ma dik pró bál ko zá som és vé gül is há rom a ma gyarigaz ság. No ez ha tott! – Vedd az ej tõ er nyõt, ülj be, el húz lak és ak kor, de csak is ak -kor oldj le, ha ha tá ro zot tan jel zem!

1 3 6

Nem kel lett két szer mon da ni, s pil la na tok alatt start ra kész vol tam. Haj há ló vala fe je men, rö vid uj jú ing ben, rö vid nad rág ban, zok ni nél kül szan dál ban + ej tõ er nyõ(!?). Vég re Start!

Hú zott La ci bá csi, hú zott, ter mik se hol. Elõ írás, hogy táv re pü lés hez 700 m fö -lé nem húz hat és így hos szú per ce kig „csám bo rog tunk” 700 m-en és ter mik mégmin dig se hol. Már Felsõgödön is túl ju tot tunk, ami kor alig ész re ve he tõ en el in dult a va -rio mé ter fel fe lé és + 0,5 m/mp-et mu ta tott. Eb ben a pil la nat ban La ci bá csi ha tá ro zottle ol dást jel zett ne kem, de már ol dot tam is és meg kezd tem a las sú ta po ga tó zó kö rö -zést a ter mik mag ját el éren dõ. Igen las san emel ked tem, s a D-i szél ben sod ród tama ter mik kel É-i irány ban. A nap pal szem ben a rep te ret már nem is lát tam, szél lelszem ben pe dig már vis sza sem ér tem vol na!

A ter mik eme lé se egy re csök kent, míg 1100 m-en tel je sen meg szûnt, így ÉK-i irány ban sik lás ba kezd tem, meg cé loz va egy egy re ha tá ro zot tab ban ki raj zo ló dó go -moly fel hõt. Csak el ér het ném an nak ter mik zó ná ját! – fo hász kod tam ma gam ban. Saj -nos ter mik se hol és csak sik lot tam, sik lot tam vészt jós ló an csök kent a ma gas ság mé -rõ sze rint a ma gas sá gom és a va rio mé ter sta bi lan (-1 ) m/mp-t mu ta tott. Kezd tem el -ke se red ni, s már alig vol tam 300 m-en, ami kor le szál ló te re pet kel lett ke res sek. Ki isfi gyel tem egy lu cer nást hoz zá, ami a leg ide á li sabb te rep le szál ló hely.

Eb ben a pil la nat ban meg pil lan tot tam elõt tem vagy 2-300 m-re egy gó lyát, amiszép egyen le te sen ró ja az emel ke dõ-spi rá lis kö rö ket, mert hogy a leg több nagy ma -dár is sze ret re pül ni, sõt vi tor láz ni, ter mi kel ni. No sza, ne kem sem kel lett több! Fe lejt -ve csa pot-pa pot, lu cer nát, irány a gó lya! Mi re oda ér tem már csak 250 m-en vol tamés egy-ma gas ság ban ta lál koz tunk az emel ke dõ kö rö ket, spi rá lo kat ki ter jesz tett moz -du lat lan szár nyak kal ter mi ke lõ gó lyá val, két kis pi ros lá bát me re ven hát ra nyújt va. At -tól fél tem, hogy meg za va rom re pü lé si áhí ta tá ban, de nem így tör tént. Ar ra kü lö nö senvi gyáz tam, hogy ne ke rül jek túl kö zel hoz zá, s amint el ér tem az õ kö rét, mint ha fe -nék be rúg ták vol na a Pi li se met: (-1) m/mp me rü lés bõl egy pil lan tás alatt át len dült ava rio mé ter + 1,5 m/mp eme lés be. A kép ze let be li kö rö ket együtt rót tuk a gó lyá val, akör át mé rõ egyik ol da lán a gó lya, a má si kon én. El cso dál koz tam azon, hogy megsem ijedt tõ lem, csak ele in te jól meg né zett ma gá nak, kis fe jét né ha-né ha fe lém for -dít va. Lát va, hogy meg sem kí sér lem za var ni a „kö re it”, nyu god tan ter mi kelt to vábbve lem azo nos kö rön, csak õ majd nem víz szin tes szár nyak kal, míg én a szük sé geserõ sebb be dön tés sel, hogy a ter mik mag já ban ma rad junk.

Azon is el cso dál koz tam, hogy tel je sen azo nos se bes ség gel re pü lünk, úgy lát -szott gólyáéknál is a leg meg fe le lõbb az 55-60 km/ó-s ter mi ke lé si se bes ség.

Rend kí vü li en él vez tem ezt az együt test, ami so ha töb bé nem is mét lõ dött meg.Ez szá mom ra va ló sá gos cso da ként ha tott: együtt ter mi kel ni egy iga zi ma dár ral, s énpe dig az én „madarammal”... Ami kor ezt ké sõbb el me sél tem az iri gyeb bek nem hit -ték. Akik meg el hit ték, el is me rõ sza vak özö né vel és kér dé se ik kel hal moz tak el.

1 3 7

A ter mik egy re erõ sö dött: 1 ,5 m/mp, 2 m/mp, 2,5 m/mp-s, meg ál la po dott a 3,5m/mp-nél. Ez már ko moly emel ke dõ se bes ség, ed dig még nem ta pasz tal tam ek ko rát.S mi tör tént e pil la nat ban? A gó lya hir te len ott ha gyott és egye ne sen sik lott K-i irány -ba egy re tá vo lod va, míg szem elõl té vesz tet tem. Egy pil la nat alatt meg ér tet tem azokát, mert egy vil la nás nyi idõ alatt el tûnt min den kö rü löt tem és alat tam: be szip pan -tott ma gá ba a ha tal mas go moly zi va tar fel hõ.

Meg ijed tem, mert vak re pü lõ mû sze rek hí ján fel hõt re pül ni ti los, de nem ezértijed tem meg. Azért, mert már Vá cot el hagy tam ÉK-fe lé, ami kor a fel hõ be szip pan tottés nem tud tam hol ju tok ki be lõ le. Ne hogy a ha tá ron át re pül jek en ge dély hi á nyá ban,mert ez örök re el til tás sal is jár hat a re pü lés tõl. Te hát et tõl fél tem.

A kö rö zést azon nal ab ba hagy tam és el in dul tam ÉK-i irány ba, ami kor egy vil la nás -ra meg pil lan tot tam a föl det: a Bör zsöny ren ge te ge fe lett jár tam. Jól ki vet tem egy pil la nat -ra bal kéz fe lõl a Nagy-hi deg he gyi tu ris ta há zat, nem is túl ma gas ról (1500 m-en vol tam, azmeg kö zel 900-on). Még jó he lyen va gyok gon dol tam, de eb ben a pil la nat ban megint el -tûnt a föld. Az tán fel hõ fosz lány ok so rán ha lad tam át: hol lát szott a Bör zsöny, hol nem.

Mi re vég leg ki ke rül tem a fel hõ bõl, már túl vol tam a Bör zsö nyön és köz vet le nülalat tam mit pil lan tot tam meg a ké sõ dél utá ni ragyogásban?... Nem mást, mint Hol ló kõvá rát. Tud tam, hogy már csak 10 km a ha tár az irá nyom ban és el ha tá roz tam, hogy aleg kö ze leb bi hely ség ben „gya kor lom a te rep le szál lást", s már meg pil lan tot tam az Ipolyezüst sza lag ját is, ami a ha tár fo lyó. Az in nen sõ ol da lán egy dim bes-dom bos hely ség te -rült el, s amíg az irá nyá ba tar tot tam, szo mo rú an lát tam, hogy a va rio mé te rem -2,5m/mp me rü lést je lez: per sze gon dol tam! – a zi va tar fel hõ abwindjébe ke rül tem!

No sza, kap kod hat tam ma gam, no ha a ma gas ság mé rõm még 500 m-t mu ta -tott, mert a föld túl gyor san kö ze le dett. Hát per sze! – az zal sem szá mol tam, hogy eza hely ség leg alább 150 m-rel ma ga sab ban van Du na ke szi hez ké pest, te hát a tény -le ges ma gas sá gom leg fel jebb 200-250 m. Az erõs me rü lé sem né mi leg csök kent, deígy is vil la nás nyi idõk alatt kel lett dönt sek: le szál ló te re pet ke res ni, azt le he tõ leg biz -ton sá go san el ér ni. Csak is jól mû velt, te hát vi szony lag si ma szán tó föld jö he tett szá -mí tás ba, a he lyi te rep mi att, s a hely ség fe lém esõ ma ga sabb ol da lán egy bab föl detpil lan tot tam meg al kal mas ként. Még an nyi idõn volt, hogy át re pül jek egy nagy kört le -ír va a hely ség fe lett, de bár ne tet tem vol na! Ép pen el kez dõd tek a pün kös di ün nep -sé gek és ren ge teg fe ke te nép vi se le tes em ber to lon gott a temp lom kö rül, s szin teegy szer re, ve zény szó ra pil lan tot tak meg en gem fe let tük: a fe ke te öl tö zé kek te te jehir te len ki fe hé re dett, te hát az ar cu kat lá tom. E lát vá nyon a le he tõ ség hez ké pest túlso kat gyö nyör köd tem an nyi ra, hogy már alig ma radt 30-40 m ma gas sá gom a bab -föld höz ké pest, s egy igen éles for du ló val kény sze rül tem a bab föld hossz irányára be -áll ni, s csak utol só pil la nat ban vet tem ész re egy, a föld szé lén dö cö gõ szé nás sze ke -ret, amit szárny vég gel majd nem sú rol tam (még ez hi ány zott vol na!). Majd 3-4 mp ésmár szé pen egyen le te sen gu rult a Pi li sem a leg ki sebb döc ce nés nél kül a si má ra

1 3 8

hen ge relt bab föl dön. Tud tam, hogy meg van! – vég re meg van az 50 km sza bad táv -re pü lé sem is, az ezüst ko szo rú hoz. Vég te len öröm fo gott el, mert ugyan csak rend kí -vül él mé nyek ben volt ré szem, s sze ren csé sen vé gez tem éle tem ben má sod szor te -rep le szál lást.

De ami ezek után kö vet ke zett, az min den kép ze le tet fe lül múlt...

Fel sem esz mél tem, ép pen hogy le csa tol tam az ej tõ er nyõt és ki száll tam a Pi -lis bõl, le té ve óva to san a ple xi ka bin te tõt, ami kor ré mül ten vet tem ész re, hogy a fa lu -ból az ap ra ja, s egy re na gyobb ja tö me ge sen fut fe lém. Nyil ván elõ ször a gye re kekér tek oda, s a leg vé gén a fel nõt tek is.

Ami kor a gye re kek oda ér tek, úgy néz ték a Pi list, mint egy cso dát, s alig gyõz -tem vi gyáz ni ne hogy kárt te gye nek ben ne. S a leg el sõ kér dé sük, ami na gyon meg döb -ben tett, és be val lom za var ba is ho zott, hogy hát a pi ló tá ja hol van? Vé gig néz tem a „kül -sõ met”, s rög tön meg ér tet tem a tel je sen jo gos kér dést: a pi ló tát nem ilyen öl tö zék benvár ták! Vég re ki vág tam, hogy én va gyok a pi ló tá ja! Elõ ször nem akar ták el hin ni, az tánaz áhí ta tu kat kis sé lej jebb ad va, vé gül is el hit ték. Ezt a kér dést még leg alább 10-szerfel tet ték és ugyan an nyi ma gya ráz ko dás, s ugyan an nyi ki sebb csa ló dott ság.

Vé gül is be le tö rõd tek ab ba, hogy nem az Is ten jött le az ég bõl hoz zá juk, hanem egy ma guk faj ta, na gyon is föl di em ber. A kis csa ló dott sá guk ha ma ro san át csa -pott a má sik vég let be, s még is „pi ló ta úr”-nak ne vez tek. Rög tön meg kér tem egy tal-p ra esett fi a tal em bert, aki ke rék pár ral volt, hogy az MHSZ-t hív ja „R” be szél ge tés re(meg ad va a te le fon szá mot) és kér jen szá mom ra szál lí tó ko csit, mert a re pü lõ gé pesha za von ta tás a rö vid te rep mi att szó ba sem jö he tett, de azért sem mert igen nagykárt tett vol na a bab föl dön. Így is so pán ko dott a gaz dá ja, no nem azért amit a Pi lista po sott le, mert az csak pár tõ volt, ha nem az oda ro ha nó tö meg nagy te rü le ten ta -pos ta le azt. Pró bál ko zott, hogy jó len ne va la mi kár té rí tés, meg is ígér tem ne ki, devé gül is el nyom ta ezirányú bú ját az, hogy re pü lõ gép szállt le a há za mel let ti föld jén.

Az iga zi „plá ne” ez után kö vet ke zett: gyor san kel lett in téz ked jek, mert ro ha mo sansö té te dett és még elõt te szét kel lett szed ni a gé pet: le a szár nyak kal, ad tam ki az uta sí tástés be szál lí ta ni a gép ré sze ket biz ton sá gos hely re: mon da nom sem kell, hogy ho vá? – szé -na paj tá ba (!). A szár nyat és a tör zset an nyi an fog ták ahá nyan csak ér ték és csak ek korkezd tek tisz te let tel rám néz ni, ami kor lát ták, hogy a szét sze re lést mi lyen gyor san és szak -sze rû en vég zem, s mi lyen ha tá ro zot tan irá nyí tom õket. Ami re vé gez tünk tel je sen sö tét lett,és be hí vott a há zi gaz da, hogy pi hen jek le és me sél jek pár po hár bo rocs ka mel lett...

Hir te len min den át me net nél kül „be rob bant” a ház ba a fa lu „elit je”, mert hogySzé csény ben kö töt tem ki: ta nács el nök, he lyet tes, ta ní tó, tûz ol tó, va la hon nan egy ön -kén tes rend õr is elõ ke rült, no meg a pos ta mes ter és nép bolt ve ze tõ. Kis hí ján ös sze -vesz tek azon, hogy ki hív jon meg ma gá hoz ün ne pi va cso rá ra, bo roz ga tás ra, el be -szél ge tés re. Vé gül is úgy egyez tünk meg, hogy itt is egy ki csit, ott is egy ki csit. A há -zi gaz dá nál már vol tam, s az tán a hi e rar chia sor rend jé ben a töb bi ek. Etet tek, itat tak,

1 3 9

nem gyõz tem az ezer nyi kér dé sük re vá la szol ni, s a sok ne héz ka ja el le né re érez tem,hogy a sok kis po hár bor is kezd hat ni, no meg a fá radt ság. Ez a faj ta ven dé ges ke -dés volt e na pom ko ro ná ja, s ahol csak meg for dul tam, tá vo zá som kor tény leg úgynéz tek rám, mint egy fél is ten re, s már csak azon volt a vi ta, hogy ki nél alud jak?

Ép pen ezen volt a vi ta, mert per sze az „elit” mind vé gig együtt tar tott, s ép penel dön töt ték, hogy az önál ló ház ban egye dül élõ, ná lam ugyan idõ sebb, még is csi nosta ní tó nõ nél alud jak, ami kor az örök ké ve lünk tar tó, de kinn re ke dõ irigy ke dõ so ka ságaz ad di gi nál sok kal na gyobb za jon gás ba kez dett, majd meg hal lot tam az is me rõsDodge-Weappon mo tor hang ját: meg jött a szál lí tó ko csi. Pe dig iz gal mas éj sza kaígér ke zett az iz gal mas nap után, no meg a ren ge teg fi no mabb nál fi no mabb ün ne pika ják után, ahol is a ta nács el nök nél íz lett a leg job ban egy kü lö nö sen fi no man el ké -szí tett töl tött ká posz ta, ap ró gusz tu sos töl te lék kel... Haj na li két óra volt...

A fa lu né pe még min dig fenn volt, még csak a gye re ke ket sem tud ták ágy badug ni, s a szál lí tó ko csi ba va ló ra ko dás ha son ló kép pen tör tént, mint szét sze dés kor apaj tá ba szál lí tás: min den ki fog ni akar ta, ha csak egy te nyér nyi sza bad fe lü let volt...Azt akar ták, hogy so fõr rel együtt alud junk ott, de õ hal la ni sem akart er rõl, reg ge ligmin den kép pen Du na ke szi re kel lett ér nie. Kedd haj nal volt. 2.30 óra kor in dul tunk éscsak in du lás után kö zöl te, hogy alig van ben zin je, ide fe lé nem tan kolt, majd nem üresa tank ja, max. 20 I le het ben ne, s van még egy 20 I-es marmon-kannája te le.

A ha za fe lé út majd nem 100 km, s ha Vá con egy is me rõs ben zin ku tast nem tudfel éb resz te ni, ak kor biz to san nem érünk ha za reg ge lig. Mi at ta tisz ta druk ko lás volt azegész út Vá cig, így Ba las sa gyar mat ról le fe lé üres ben gu rul tunk, hogy így is spó rol -junk a ke vés ben zin nel, vi szont si ke rült fel kel te ni az is me rõs ben zin ku tast, s ez utánbiz ton ság gal reg gel 6 órá ra a han gár elõtt meg áll tunk.

Ez volt az ezüstkoszorúhoz szükséges távrepülésem hiteles története, s nemakármilyen! 57 km-t repültem motor nélkül.

Ma gam is alig ocsúd tam rend kí vül ér de kes és leg alább an nyi ra iz gal mas tel -je sít mé nyem el éré sé nek ha tá sából. Hi szen is mét egy ha tár kõ höz ér tem, s ez a ha -tár kõ nem akár mi lyen! Mert az „A”-vizsga ke rek sö tét kék me zõ ben egy fe hér sti li záltsi rály, a „B”-vizsga ke rek sö tét kék me zõ ben két fe hér sti li zált si rály, a „C”-vizsga ke -rek sö tét kék me zõ ben há rom fe hér sti li zált si rály. Ezek mind vizs ga fo ko za tok. Azezüst ko szo rú: tel je sít mény jel vény, ami ha son ló a „C”-vizsga jel vény hez, de ba bér le -vél min tá za tú – szó sze rint – ezüst ko szo rú ve szi kö rül és az FAI ál tal ki adot tan (Nem -zet kö zi Re pü lõ szö vet ség, fran cia or szá gi köz pont tal) szá moz va van. Utá noz ni ezértsem le het, de meg azért sem, mert a rá nyo mott szám mal azo nos szá mú iga zo ló ok -le vél lel jár. Ma is vit ri nem Ieg é ke sebb da rab ja, amit büsz kén õr zök.

Azért is ha tár kõ, mert iga zi sport re pü lõ pi ló tá nak et tõl kezd ve te kin tik az em -bert. Ez az zal a mi nõ sé gi elõ re lé pés sel is jár, hogy nem csak az is ko la gé pe ken, ha -nem a gya kor ló gé pe ken is túl ju tot tam, ez ál tal és et tõl kezd ve jog gal tart ha tok igényt

1 4 0

bár mi lyen tí pu sú tel je sít mény-vi tor lá zó gép hasz ná la tá ra. Min den eset ben az un. „tí -pus re pü lés” után, amit be ve zet nek a start nap ló ba. Re pü lõ pá lya fu tá som so rán 14 tí -pus re pü lé sét sze rez tem meg.

Ez után már „mi ni mum” a Cin ké ben és az id. Rubik Er nõ ter vez te Jú ni us 18-ban gon dol kod tam. A Cin két már re pül tem, de ha ma ro san meg sze rez tem az ele -gáns, kar csú Jú ni us 18-as tí pus re pü lé sét is.

Szép és ki tû nõ volt a Cin ke is, de ha le het fo koz ni: a Jú ni us 18-as még ki tû -nõbb és szebb, kor sze rûbb volt. Úgy érez tem te hát hogy fel ér tem a csúcs ra s et tõlkezd ve ki tá rul elõt tem szó sze rint a tér és az idõ...

Né hány ér de kes, iz gal mas he lyi re pü lés Du na ke szin.

Ha csak egy mód volt – mint ré geb ben is – a szom ba ti na po kat sze ret tük re pü -lés hez el ér ni, mert ak kor min dig ju tott min den ki nek gép, hi szen ke ve sen vol tunk, sfõ leg, ha a rep tér pa rancs nok is haj lan dó volt üzem na pot tar ta ni:

A va sár na pi üzem na po kat azért nem sze ret tük, mert kö te le zõ jel le ge mi attnagy rész vé te li arány volt, köz tük a leg több „hi é na”, s ilyen kor min dig az a bi zo nyosmon dás ér vé nye sült: sok az esz ki mó, ke vés a fó ka, Az az a leg jobb vi tor lá zó idõ bennem le he tett re pü lõ gép hez jut ni. Ilyen kor mind egy volt, hogy mi áll ren del ke zés re,csak re pül ni le hes sen ve le, akár még a „han gár aj tó” is.

Az MSE-ben ezt igye kez tünk min dig a leg de mok ra ti ku sab ban át hi dal ni úgy,hogy le he tõ leg min dig jus son leg alább 1 start üzem na pon ként min den ki nek akárkez dõ, akár gya kor ló, akár öreg pi ló tá ról volt szó. Leg job bak még is az 1 hó na pos,vagy két he tes re pü lõ tá bo rok vol tak, mert az em ber rö vi debb idõ tar tam alatt sok start -hoz jut ha tott, s ug rás sze rû en fej lõd he tett re pü lés be li tu dá sá ban. Ha le he tett, te hátszom ba ton, va sár nap, ün nep nap min den kép pen, de a re pü lõ tá bo rok ban is min den -kép pen igye kez tünk részt ven ni.

Az üzemnapi repüléshez több szerencse is kellett:1./ megfelelõ vitorlázóidõ,2./ repülõgéphez jutás.

Elsõ történet: Dobhártyarepedés?

Nyá ri ide á lis, go moly fel hõk kel te li tett ki tû nõ ter mi kes idõ volt. Mi u tán ál ta lá banaz egye sü le te ket az el ért tel je sít mé nyek alap ján ítél ték meg és pon toz ták, így mind -egyi kük igye ke zett a leg több ér té kel he tõ tel je sít mény re pü lést el ér ni s ez az esz köz -tár gya ra po dá sá ban nyil vá nult meg. Több gép, több fel sze re lés, ill. ben zin. Mi volt azér té kel he tõ tel je sít mény? A mit a ba rog ráf, az az a vi tor lá zó gé pek fe ke te do bo za rög -zí tett pa usz pa pír te kercs re; el sõ sor ban idõ tar tam és ma gas ság. A pausz sza lag rólazon ban sok más is ki ér té kel he tõ volt, pl. a pi ló ta kel lõ en sza bály sze rû en re pült-e

1 4 1

ak kor is ami kor a start hely rõl nem volt lát ha tó, stb. Tel je sít mény re pü lés hez in du láselõtt te hát min dig be kel lett kap csol ni (éle sí te ni) a ba rog rá fot, ami cá fol ha tat lan bi zo -nyí ték volt a pi ló ta ülés mö gött, a pi ló ta szá má ra el ér he tet le nül. Az el ért tel je sít mé -nyek a vi ta leg ki sebb le he tõ sé ge nél kül, mert a pa usz-sza lag az az „barogramm”-bólmin den lé nye ges le ol vas ha tó volt.

Már csak a „han gár aj tó” hi ány zik, mond ta ki a szen ten ci át Wimmer La ci. Tud já -tok mit? Ma nem ér de mes idõ tar ta mot (5 órát) re pül ni, ha nem 1000 m fe let ti ma gas sá -got el ér ni. Ezt tel je sít mény szem pont já ból kb. úgy ér té kel ték (rossz ha son lat tal), minthor gász ver se nyen az, hogy va la ki 30 db, snecivel gyõz: egy más fél ki lós pont tyal szem -ben. Rá adá sul sok kal töb ben jut nak start hoz is. No sza sor ra ke rül tünk start ra öreg pi ló -ták: „Amint el ér ted az 1000 m fe let ti ma gas sá got, rög tön le szállsz!”: – start pa ranc csal.

Ilyen cél lal el sõ ként ke rül tem start ra a HA-4154-es Cin ké vel csörléses in dí tás -sal. Alig ol dot tam le, gyen ge ter mi ket érez tem, ill. lát tam a va rio mé te ren +0,5 m/mp-et. Azon nal kö rö zés be kezd tem, meg ke res tem az emel ke dõ ter mik kö ze pét, az az„mag ját”. Há rom kör után meg is ta lál tam; s a töb bi már gye rek já ték volt. Meg ma rad -ni ben ne és a le he tõ leg ma ga sabb ra jut ni ben ne. Ez zel a ter mik kel 700 m kö rü li ma -gas sá got ér tem el, nem vég zõ dött go moly fel hõ ben, meg szûnt lé tez ni.

A HHH irá nyá ban azon ban több, szem mel lát ha tó an gyor san nö vek võ go moly -fel hõ lát szott, s azok fe lé vet tem az irányt. A Ny-i pá lya ud var fö lé ér ve, s a ma gas -sá gom ból alig ve szít ve, hir te len be kö vet ke zett a vár va-várt, mint ha fenékbe rúg tákvol na a Cin ké met. 650 mé te ren +1,5 m/mp-s eme lést ér tem el, s ahogy nõtt a ma -gas sá gom, az eme lõ se bes sé gem is egy re nõtt, egy re gyor sul va emel ked tem föl fe lé:2, 2.5, 3, 3.5, vé gül va la mi vel 4 m/mp fe lett sta bi li zá ló dott az emel ke dõ se bes sé gem,na gyobb mint az ezüst ko szo rús táv re pü lé sem kor.

Pil la na tok alatt el ér tem a go moly fel hõ al ját, a „fel hõ alap”-ot. Ma gas ság-mé rõ -mön elé ge det ten ál la pí tot tam meg, hogy 1780 m-en va gyok te hát a mai tel je sít mény -re pü lé sem meg van. Más is re pül jön egyet! Ele get tet tem a start pa rancs nak, irány ale szál lás. Ek kor tet ték ki a start he lyen a V-ös le szál ló je le met is, de én már ek kor rael in dul tam „ha za fe lé”. Kb. a Szú nyog szi get fe lett le het tem még jó da ra big a ma gas -sá gom nem akart csök ken ni: ter mik ter mi ket ért.

Ek kor „vad” öt let ju tott az eszem be: zu ha nó fé ket nyi tot tam, s a Cin két ez zelegyütt 90-100 km/ó-ra gyor sí tot tam, 1750 m-rõl me re de ken zu ha nó re pü lés sze rû enmeg cé loz va a le szál ló he lyet. 1750 m-rõl bõ 3 perc alatt le beg tet tem és le száll tam aje lem mel lett.

Klub tár sa im ro han tak fe lém, és szem mel lát ha tó an „tá tog tak” ké sõbb ki de rültor dí toz tak, csak én sem mit sem hal lot tam és még kb. ne gyed órá ig sem. Ak kor kezd -tek pat tog ni a fü le im, s vég re – ak kor már eny hébb han gon – Ie cse szett a La ci, hogymin den áron dob hár tya re pe dést aka rok? Mert ha nem, ak kor e gyors me rü lést nagyma gas ság ból töb bé ne gya ko rol jam.

1 4 2

Mind ez 1 órát sem vett igény be...

Má so dik tör té net:

Va sár nap, ra gyo gó idõ, erõs DK-i szél, egész na pon át ko moly lát ha tó, ta pasz tal -ha tó ter mik se hol. Nö ven dék re pü lés el ma radt az erõs sod ró szél mi att. Vég re a HA-4140-es ezüst Jú ni us 18-as sal a La ci a Vá ci vas út mö gött a Du na fe lé egy csép lést vég -zõ szé rûs kert fe lett „kecs ke ter mi ket” ta lált, jó val a start hely mö gött 20 m-en. Így hív tukazt a ter mi ket, ami föld kö zel ben hir te len ke let ke zett, igen kis át mé rõ jû bu bo rék, gyor sanemel ke dik: 2-3 m/mp, az tán mint ha el vág ták vol na pil la na tok alatt meg szû nik.

Nos, La ci ilyet ta lált. Okos pi ló ták! Ver se nyez zünk! Fo gad junk: ki bír ja to vább!Én 35 per cig bír tam, de még a há tam is be le iz zadt. Kö vet ke zett Má té Öcsi, majd aBeck Sa nyi a Pi lis sel, egyi kük sem bírt 15-20 perc nél to vább fenn ma rad ni. Az tánTanitó Pis ta csõr ölt fel az ezüst Jú ni us 18-as sal, s õ még-fenn volt, ami kor én el star -tol tam csörléssel éle tem ben elõ ször a HA 4089-es Jú ni us 18-as sal. Éle sen el ütött amá sik tól a hó fe hér sé gé vel, s utá na még há la Is ten nek sok szor re pül tem ve le, vé gülis ked venc gé pem mé vált. Hogy mi ért? Majd a star tom le írá sa után!...

Te hát el star tol tam, si ke rült 250 m fö lé csõrölnöm ve le az erõs szem be szél ha -tá sá ra. Le ol dás után ro han tam ve le vis sza a start hely mö gé, a szé rûs kert fö lé, aholkecs ke ter mi kek vár tak. Már csak 150 m-en vol tam s az erõs: szem be sze let is be szá -mít va örök ké fél szem mel les nem kel lett a start he lyet, ah hoz, hogy biz ton sá go sanvis sza ér jek, ne hogy te rep le szál lás ra kény sze rül jek.

Eb ben a pil la nat ban a vár va-várt fenékbe rú gás és a va rio mé te rem mutatójamár is +1,5 majd + 2 m/mp-re emel ke dett, de fel sem ocsúd tam s már is túl sza lad tama ter mik bu bo ré kon. Csip ked het tem ma gam, hogy vis sza fe lé új ra meg ta lál jam, ésmeg ne is mét lõd jön a túl fu tás, Amint meg érez tem a „rú gást”, ab ban a pil la nat ban túl -dön tött for du ló ba kezd tem és a má so dik kö röm re ilyen túl dön tött szûk kö rö ket, spi rá -lo kat ró va emel ked tem a szûk ter mik kel együtt. An nyi ra szûk volt, hogy az át mé rõ jesem le he tett több 20-25 m-nél s eb ben meg ma rad ni mû vé szet, a szó szo ros ér tel -mé ben. Eh hez 4-6 mp-es kö rö ket kel lett vé gez nem, s an nyi ra kel lett túl dön te ni a gé -pet, amit ér de kes ség ként kü lön meg fi gyel tem, ész re vet tem, hogy a bal ol da li szárny -vég lát szó lag mint ha a föld egyet len pont ját ér te vol na. Ez a bi zo nyos pont a csép lõtrak tor volt, s ezt jól meg je gyez tem. A kecs ke ter mi kek 100-150 m kö rü li ma gas ság -ban e pon ton min dig el ér he tõk vol tak. Rót tam, rót tam a spi rá lo kat, s a lát szó la go sanle tû zött szárny vég ér de kes op ti kai ha tá sá ban gyö nyör köd tem sok szor. Ér de kes mó -don a ren ge teg kört, spi rált vé gez ve so ha sem szé dül tem el egy pil la nat ra sem.

Így ment ez 300-350 m-ig, mi köz ben az erõs DK-i szél so dort a ter mik kelegyütt a Du na fe lé, s ak kor mint ha el vág ták vol na, pil la nat alatt meg szûnt. Igye kez -tem a szem be szél ben vis sza a start hely fe lé, alig lát szott kö ze led ni, a ma gas sá gompe dig ro ha mo san csök kent de azért igye kez ve még is a csép lõ gép fö lé. Ép pen fö lé

1 4 3

ér tem, ami kor 150 m kö rül is mét a vár va-várt „fenékbe rú gás”. Is mét a túl dön tött for -du lók, spi rá lok, is mét a le tû zött szárny vég, is mét 350 m-en vé ge az eme lés nek, is -mét irány a start hely, ill. trak tor, is mét a kecs ke ter mik s ez így ment ki tud ja med dig?

Nem is igen ér de kelt, mert ez a re pü lé si f or ma min den ideg szá la mat le kö töt te,fe szült fi gye lem kel lett hoz zá, de ép pen et tõl volt iga zán iz gal mas. Ki zá ró lag azért ésnem a start he lyi jel zés re men tem le száll ni, mert a rend kí vü li kon cent rá lás ba kezd tem ki -fá rad ni, s a la za be kö tõ he ve de rek mi att kezd tem az ülés ben is fur csán csúsz kál ni.Egyéb ként is ad dig ma rad hat tam vol na fenn, amíg csak aka rok, mert a start he lyen min -den gép állt, raj tam kí vül egy sem volt a le ve gõ ben, rá adá sul min den ki en gem fi gyelt.Nem vét het tem egy fi karc nyit sem. Le száll tam te hát sa ját el ha tá ro zá som ból, s már mes -szi rõl ki a bál ták fe lém, hogy a fo ga dást 7 pró bál ko zó kö zül fö lé nye sen meg nyer tem 47perc re pü lés sel. Még azt is meg szá mol ták, hogy 1-1 emel ke dés so rán át lag 120 kört tet -tem meg, s ezt az oda-vis sza já té kot több mint 40-szer is me tel tem meg. E 47 perc alatt4800 kör! Cso da, hogy nem szé dül tem el!... S hogy mi ért csúsz kál tam az ülé sen? Min -de nem csu rom víz volt, az iz zadt ság tól, in gem bõl rö vid nad rá gom ból csa var ni le he tettvol na a vi zet az ar com ról pe dig sû rûn cse pe gett még egy da ra big.

Csak a Tanitó Pis ta koc káz tat ta meg epé sen, mert hogy ná la is 10 perc cel to -vább re pül tem; hogy „Mi az, be pi sil tél?” A vá la szom: per sze, mert há ton re pül tem ésa nya kam ba folyt (!?).

Az nap én fi zet tem a meg tisz te lõ run dó sört a tár sa sá gunk nak a vas út ál lo más -sal szem be ni kis kocs má ban.

Harmadik történet: aranykoszorús magassági repülésem

Ra gyo gó, ter mi kes va sár nap. Az nap ra meg kap tuk mind két Cin két és Jú ni us18-ast. Az ös szes gép a le ve gõ ben volt, vagy 18-an, és kö rös kö rül ha tal mas go moly -fel hõk. Ne kem is mét a HA 4154-es Cin ke ju tott, a szo ká sos kön nyû öl tö zék re fel csa -tol tam az ej tõ er nyõt, s az öves vá szon za kóm bel se jé ben a szo kott töl tõ tol lam la pult,de elõt te a za kót be tet tem a ba rog ráf-szek rény be. Be kap csol tam a ba rog rá fot majdbe kö töt tem ma gam az ülés be, utá na a csörléses start. 300 m-re csöröltem és le ol -dás után szin te azon nal ter mi ket fog tam. Szép nagy spi rá lo kat rót tam, jó nagy ter -mik bu bo ré kok vol tak s 1000 m fe lett az emel ke dõ se bes sé gem is jócs kán meg nõtt,2000 m fe lett 4,5 m/mp kö rül sta bi li zá ló dott.

Cso dál koz tam, hogy ilyen ma ga san va gyok, a fel hõ alap még se hol. 2800 mkö rül ér tem el az el sõ, a leg al só a fel hõ alap alat ti szin ten emel ke dõ fel hõ fosz lá nyo -kat, s pil la na tok kal ké sõbb 3000 m-en be szip pan tott ma gá ba e ha tal mas ki ter je dé sûgo moly fel hõ.

Nem bán tam meg, no ha vak re pü lõ mû szer nél kül ti los fel hõt re pül ni s a Cin -ké nek ilyen nem volt. De most nem kell tar ta nom az il le ték te len ha tár át lé pés tõl ked -vem re ki pró bál hat tam hogy mi lyen ér zés az ami kor sem mit sem lá tok kí vül, még a

1 4 4

szárny vé ge ket sem? Elõbb per sze pil la na tok alatt kö rül néz tem, hogy nincs-e a kö ze -lem ben más gép, ne hogy úgy jár jak, mint az a két far kas he gyi pi ló ta.

Fan tasz ti kus ér zés volt, az emel ke dés még min dig egyen le tes, és ki dül ledt sze -mek kel les tem az ös szes el len õr zõ mû szert: gömb irány tût, ke reszt dõ lés mé rõt, hossz -dõ lés mé rõt, se bes ség mé rõt és va rio mé tert. Azt sem tud tam, hol az ég, hol a föld, sbár mi lyen hely zet ben re pül tem vol na, nem érez tem vol na. S eb ben az a fan tasz ti kus,hogy hi á ba az em ber egyen súly ér zé ke lõ szer ve a fü lé ben, ha nem lát és nincs biz tosta laj a lá ba alatt: meg szû nik a hely zet ér zés bár mi lyen hely ze tet is ve gyen fel a gép. Eza fel is me ré sem nem is fan tasz ti kus, ha nem egye ne sen meg döb ben tõ volt.

Nem sok idõ ma radt er rõl el mél ked nem, mert mint ha meg bil lent vol na az egyikszárny vég, leg alább is a ke reszt dõ lés mé rõ mu tat ta és ami érez he tõ az a se bes ség -vál to zás, az az bár mi lyen irá nyú gyor su lás, te hát egyi de jû leg ezt is érez tem.

Gyor sul ni kez dett a gép. Kor ri gál ni pró bál tam, er re las sul ni kez dett az uta zó -se bes ség alá 30 km/ó fe lé. A szárny zú gás vé sze sen el hal kult rög tön gyor sí tás rakész tet tem Cin ké met, s ab ban a pil la nat ban 100 km/ó. Majd is mé telt las sí tá si kor rek -ció, ami re hir te len a se bes ség mé rõm 0-át (!) mu ta tott. Az ös szes mû szer mint hameg bo lon dult vol na: ös sze-vis sza mu tat tak, le he tet le nebb nél le he tet le nebb ér té ke -ket. Ezért ti los a fel hõ re pü lés vak re pü lõ mû szer, pl. „mû ho ri zont” nél kül... Most mitte gyek? – vil lant át raj tam, de ugyan ab ban a pil la nat ban eszem be ju tott Gratzer Kar -csi mon dá sa, ami kor a mû re pü lést gya ko rol tuk, hogy egyet len meg ol dás ilyen eset -ben a du gó hú zó ba pör dí tés, mert ezek tõl a hir te len gyor su lás vál to zá sok tól akár da -ra bok ra sza kad hat a gép. Te hát szak zsar gon ban: „a bal ve sém re tép tem” a bot kor -mányt, egyi de jû leg „be le rúg tam” bal lá bam mal az ol dal kor mány ba és zu ha nó fé ketnyi tot tam, még érez tem a gép 0 se bes sé gét, majd az ál ló hely zet után gyor su lás bakezd pör dül ve. Va la men nyi re sta bi li zá lód tak a mû sze rek: a se bes ség mé rõm meg ál -la po dott a 90 km/ó-nál, a ke reszt dõ lés mé rõm tel jes bal ki té rést mu ta tott, a hossz dõ -lés mé rõm ma xi má lis ne ga tív ki té rést, a fi nom va rio mé te rem üt kö zött a max. 5 m/mp-nél, a dur va va rio mé te rem, ami 30 m/mp-ig mér -15 m/mp sül lye dést mu tat.

OKÉ! – hát ed dig meg len nék, nyil ván va ló an zu han va pör gök le fe lé a du gó hú -zó ban egy kép ze let be li csa var vo nal men tén. De a meg ál lí tá sa a ki vé tel be lõ le? Ho -gyan is? Min den kor mány alap ál lás ba, majd a bot kor mányt kis sé elõ re nyom va, ab -ban a pil la nat ban meg állt a pör gé se, a gép si mán zu hant, gyor sult to vább, ami re kb.120 . km/ó-nál kezd tem óva to san fel ven ni a Cin ke or rát és vis sza ven ni a se bes sé -get 60 km/ó-ra, az uta zó se bes ség re.

Ezek köz ben iz gal mam ban alig rög zí tet tem ma gam ban, hogy ép pen ki ke rül tema ha tal mas go moly fel hõ bõl, s ilyen ma gas ság ból a pá rás ság mi att alig lát szik a föld.

Kis sé me le gem lett et tõl a ma nõ ver so ro zat tól, mi u tán ilyes mit egye dül még so -ha sem csi nál tam. Ez a ki me le ge dés jól is esett, mert eb ben a 0 °C kö rü li ma gas ság -ban a zárt ka bin el le né re és nyá ri as öl tö zék ben bi zony kezd tem már fáz ni.

1 4 5

Hát ez ilyen egy sze rû? Szin te el cso dál koz tam ma ga mon, hogy meg mer temcsi nál ni egye dül, éle tem ben elõ ször, de nem utol já ra... Nem tu dom mit mu ta tott ama gas ság mé rõm, ami kor min den mû szer ös sze za va ro dott (én is) de biz tos vol tam,ben ne, hogy 3000 m fe lett, csak azt nem tud tam, hogy men nyi vel? Min den eset re át -es tem a szán dé kos fel hõ re pü lés és du gó hú zó tûz ke reszt sé gén és si ker rel.

Át vil lant az agya mon, hogy adott a so ha vis sza nem té rõ al ka lom – egy éle -tem, egy ha lá lom – meg kí sér lem az arany ko szo rús tel je sít mény jel vény meg szer zé -sé hez szük sé ges 3000 m tisz ta ma gas ság (le ol dás fe lett) el éré sét.

Ha tal mas te rü le tû volt a go moly fel hõ, kör nyé ke men má sik gép még min dig se -hol. Jó for mán vé gig a ha tal mas ki ter je dé sû go moly fel hõ alatt min de nütt volt ki sebb-na gyobb ter mik, te hát több nyi re eme lést mu ta tott a va rio mé ter is, min. 0 m/mp ér té -ket, te hát sza ba don kó szál tam alat ta, a fel hõ alap alatt 100-200 m-re, les ve az al kal -mat egy erõ sebb ter mik meg ta lá lá sá ra, ami vel meg kí sé rel he tem, hogy a fel hõ is métma gá ba szip pant son.

Nem kel lett so ká ig vár nom, mert hir te len el kap tam egy szin tén 4 - 4,5 m/mpkö rü li eme lést, s mert nagy ki ter je dé sû volt, igye kez tem nagy kö rök kel, alig dön töttgép pel ben ne ma rad ni azért, hogy mi nél to vább és biz to san emel ked hes sek a fel hõ -be, hogy fel ér jek leg alább 3400 m-ig, mi e lõtt megint min den ös sze ku tyu ló dik.

Most nem les tem a mû sze re ket, mert ilyen cél ra úgy is hasz nál ha tat la nok. He -lyet te ret te ne te sen fe szült éber ség gel fi gyel tem a Cin ke min den rez dü lé sét.

Le het, hogy 1 per cet sem töl töt tem a fel hõ ben, de ne kem órák nak tûnt. Csak ama gas ság- és se bes ség mé rõt néz tem, hogy ha jó a se bes sé gem, el ér hes sem aszük sé ges ma gas sá got: már 3100, 3150, 3200, 3250 m, s eb ben a pil la nat ban egydo bás a jobb szár nyon, s is mét lõ dött az elõ zõ ma nõ ver so ro zat, de most már meg vár -tam a pör gés bõl, a du gó hú zó ból va ló ki vé tel lel azt, hogy a fel hõ bõl ki pö rög ve ha tá ro -zot tan meg lás sam a föl det, s csak azu tán ve szem ki a Cin két a du gó hú zó pör gés bõl.

Az át me net szá zad má sod perc nyi volt, a fel hõ bõl ki jut va a föl det meg pil lant va, smár is el vé gez tem a ki vé telt a pör gés bõl. Megint si mán si ke rült min den, mint elõ ször, kis sényu god tab ban ha tá roz tam el, hogy har mad szor is meg pró bá lom, mert sok szor ta pasz tal -tam már re pü lé si pá lya fu tá som so rán, hogy há rom a ma gyar igaz ság, s ez min dig be jött.

Most már ru tin sze rû en lát tam hoz zá a 3. ne ki fu tás hoz. A fel hõ lap alatt 100-200m-rel is mét meg ta lál tam a sta bil 4 - 4,5 m/mp-es ter mi ket és most még sok kal na -gyobb kon cent rá lás sal fog tam a kí sér let hez. Csak most el kö vet tem azt a hi bát, nemnéz tem kö rül, hogy van-e má sik gép a kö ze lem ben?!

3000 m-en har mad szor is be szip pan tott a fel hõ, alig-alig kö röz ve, mi ni má lis dön -tés mel lett. Iz gal mam ban a hi deg ve rí ték ütött ki raj tam, s most már csak a szárny zú gásegyen le tes sé gé re és a ma gas ság mé rõ re kon cent rál tam, no meg az eset le ges szárny -bil le nés re. 3100, 3200, 3400 m, pi ci vel még fe let te. Ép pen ész lel tem ezt, ami kor har -mad szor ra jött az ös sze ku tyu ló dás, s a du gó hú zó. Vég te len me leg ség töl tött el a hi deg

1 4 6

ve rí ték után, hogy SIKERÜL-t! Ki re pül tem tisz tán az arany ko szo rú hoz szük sé ges el sõfel té telt, a 3000 m ma gas sá got. Most már kí no san hosz szú nak tûnt a fel hõ ben tör té nõpör gé sem le fe lé, hi szen így 400 m-t kel lett ben ne leg alább „le dol goz nom”.

Majd a szem vil la nás nyi át me net a fel hõ bõl ki pö rög ve meg pil lant va a mos tan -ra a job ban lát ha tó föl det és mást is... A Cin ke zu ha nó or ra elõtt kb. 1 m-nyi re hú zottel a má sik Cin ke fa rok ré sze. Ez per sze elég volt a bal eset el ke rü lé sé hez, de – eny -hén szól va – igen ve szé lyes hely zet volt: megint az Õrzõangyalom!...

Mind ezt át sem gon dol tam, csak sok kal utá na, ami kor már le száll tam, mert tel je -sen más fog lal ta le a fi gyel mem: most nem ál lí tot tam meg a Cin ke pör gé sét, mert amitlát tam a meg ja vult lá tá si vi szo nyok közt, az vég te le nül szép és ké jes ér zés sel töl tött el.Én nem érez tem sem mit ab ból a pör gés bõl, amit a Cin ke zu ha nó ön pör dü le té ben csi -nált, mert tel je sen egyen le tes se bes ség gel tet te. Te hát én a moz gó ko or di ná ta rend szer -bõl néz ve és sem mi kü lö nö set nem érez ve, nem érez tem azt hogy én pör gök. He lyet te:meg õrült a föld go lyó, mert õrült mó don pö rög alat tam, te hát nem én pör gök, ha nem énpör ge tem a Föl det: íme a re la ti vi tás... Ez a bi zarr mó don ké jes és le nyû gö zõ lát ványolyan erõ vel ha tott rám, hogy egy sze rû en nem akar tam meg ál lí ta ni ezt a so ha vis szanem té rõ lát ványt, az az a pör gést le fe lé zu han va. Ki tud ja há nyat pör dül tem így, nemszá mol tam a pör dü lé se ket, de a ma gas ság mé rõm ro ha mos ma gas ság vesz tést jel zett,s szív fáj da lom mal 2000 m kö rül még is el ha tá roz tam, hogy „ki szál lok” a du gó ból. Egy -részt azért, ne hogy más gép bõl, vagy a rep tér rõl ész re ve gyék, hogy mit mû ve lek – ezsok üzem nap ról tör té nõ le til tás vol na – más részt azért, mert még két óra hát ra volt azöt óra idõ tar tam ki re pü lé sé hez, s ilyen eset ben biz to sabb a na gyobb ma gas ság.

Most már sza ba don kó szál tam go moly fel hõ tõl go moly fel hõ ig, idõn ként lát tamsok kal alat tam re pül ni más gé pe ket (ez is jó ér zés sel töl tött el: mint ha azok a föl dön„mász tak” vol na), el gyö nyör köd tem a K-i Bpest-i, a Rá kos-ok pa no rá má já ban, s tu -laj don kép pen az egész vá ros min den jel leg ze tes pont ja tisz tán ki ve he tõ volt.

Is mét fel kö röz tem a fel hõ ala pig, s ma gas sá got alig veszt ve ér tem egyik fel hõ -tõl a má si kig, így ju tot tam el kb. a Ny-i Pu. fö lé, majd a Mar git-szi get fö lé, mert ilyenkö zel rõl és még is ma gas ból még so ha sem gyö nyör köd het tem Bpest pa no rá má já -ban. Egy ben fél tem at tól, hogy a rep tér rõl ész re vesz nek: megint csak le til tás ve szé -lyes. Ugyan is a „légi-kressz” sze rint a hét til tott lég tér zó na kö zül a fõ vá ros volt az1.sz. til tott lég tér. Las san vé gig sik lot tam a Du na fe lett a szent end rei szi get fe lé, sor -ra hagy tam el ma gam alatt a ki sebb szi ge te ket, majd el re pül tem kb. a szent end reiszi get kö ze pé ig, Felsõgödön túl. Vis sza for dul tam, mert he lyi re pü lés nél mes szebbnem me het tem, no meg az 5 órám is le telt, vár ha tó volt, hogy ki te szik a V-öst Cin -kém le szál ló je lét. Még min dig 2000 m fe lett vol tam.

Nem tud tam ho vá men jek, hogy vég re le ad jak a ma gas sá gom ból, ne hogy meg -is mét lõd jön az a hir te len és nagy ma gas ság vesz té si eset, mert a fü le i met azért fél tet -tem. 1000 m kö rül vol tam, ami kor ész re vet tem a V-öst, s eb bõl a ma ga ság ból az elõ írt

1 4 7

5 per cen be lül kel lett le száll ni. Ki nyi tot tam a zu ha nó fé ket, „le gyil kol tam” ma gam, csakmost nem olyan me re dek szög ben, mint leg utóbb, így is 4 perc múl va ér tem föl det.

Wimmer La ci ter mé sze te sen és elõ írás sze rû en be szá mo lót kért a re pü lé sem rõl.Azt tud ta, hogy az 5 óra idõ tar tam re pü lé sem meg van, hi szen ezért tet ték ki a le szál -ló je le met. Az a be szá mo lóm, hogy ki re pül tem a tisz ta 3000 m-t az arany ko szo rú el sõfel té te le ként, va ló ság gal le tag lóz ta: Õ vi tor lá zó gép pel önál ló re pü lés ben 2500 m fe lettmég so ha sem járt, te hát kis sé irigy ked ve és hi tet len ked ve vet te ezt tõ lem. An nyi ra nemakar ta el hin ni a be szá mo ló mat, hogy rög tön elõ ve tet te a ba rog rá fot, ki vé ve be lõ le abarogrammot, hogy át néz hes se igaz-e az ál lí tá som. Ter mé sze te sen igaz volt, csak aztnem ér tet te, hogy a barogramm 3 he lyén mi ért hi ány za nak hosz szú má sod per ce ken áta nor mál kö rül mé nyek közt 6 mp-ként ütött tû pon tok ból ki ala kí tott, fo lya ma tos nak tû nõdi ag ram-vo na lak? Én jól tud tam, de böl csen hall gat tam azok ról, csak an nyit mond tam:le het, hogy azon a há rom he lyen ki ha gyott a ba rog ráf mû kö dé se...

Az örö möm vég te len nagy volt, ha le het egy ál ta lán ezt a fo gal mat még to vábbfo koz ni. Ilyen még rit kán volt, hogy egy üzem na pon két tel je sít mény re pü lé si adat la -pot tölt het tem ki. Ös sze sen a 3. eset volt, de ez a 3. nem akár mi lyen, mond hat ni kü -lön le ges. Csa tol tam az adat la po kat a barogramhoz, ami tõl nagy fáj da lom mal vál tammeg ez út tal, mert e rend kí vü li re pü lé sem kéz zel fog ha tó bi zo nyí té ka volt.

Majd nem a ba rog ráf szek rény ké ben fe lej tet tem az öves vá szon za kó mat. Mi e -lõtt más star tol na a Cin ké vel, gyor san ki kap tam azt. Ki csi re kel lett ös sze te ker jem,hogy el fér jen a szek rény ké ben, s ki eme lé se után szét te ker ve ijed ten vet tem ész re,hogy ha tal mas tin ta folt ék te len ke dik raj ta. 3400 m-en már olyan ki csi volt a lég nyo -más, hogy a tol lam ból ki folyt a tin ta. Jó anyám ne hez telt mi at ta, mert so ha sem tud -ta ki tisz tí ta ni a tin ta fol tot, én is saj nál tam, mert ked venc nyá ri ru ha da ra bom volt.

Negyedik történet

Hát igen! Vég re el ér tem a ked venc sar zsi gé pe met a HA 4089-es lajst rom je lûJú ni us 18. tí pu sú gé pe met. A ko ráb bi ak ban már ír tam ró la, de úgy érez tem, hogyszá mom ra a je len tõ sé gé hez ké pest még sem ele get. Ös sze sen 4 ilyen tí pu sú gép pelre pül tem, ezek kö zül 3 so ro zat gyár tá sú volt, „Õkel me” vi szont 0-szériás. Je len tõs kü -lönb ség volt köz tük re pü lõ tu laj don sá ga ik ban a 0-szériás ja vá ra:– Jobb volt a sik ló szá ma, ez ál tal (1 km ma gas ból 33 km tá vol sá got ért el!)– ki sebb volt a me rü lé se– kor mány moz ga tá sa kön nyebb volt, ez ál tal– a kor mány fe lü le tek ha tá so sab ban mû köd tek,– kü lö nö sen jól ki egyen sú lyo zott volt.

Hátrányai voltak a többivel szemben: ,– Az ülés ál lí tás al só fo ko za tá ban is ér te a fe jem a ka bin te tõt (hát még a ná lam ma -

ga sab bak?).

1 4 8

– A törzs be sül lyesz tett ke rék mi att igen ala cso nyan vol tak a kö zép szár nyai (a gépkö zép szár nyas volt) s a 15 m-es fesz tá vol sá got fi gye lem be vé ve a szárny vé gekcsak 55 cm-re vol tak a föld tõl, ami ros szul meg vá lasz tott he lyi te rep le szál lás nál,vagy nagy gaz ban ve szé lyez tet te a gép ép sé gét. De emi att volt jobb a sik ló szá ma.

– A zu ha nó fék jét úgy csú fol ták, hogy „Rubik-furulya” mert nem telilapos, ha nem la -mel lás szer ke ze tû volt, s ezért ki nyi tá sa kor csak „fu ru lyá zott”, de ami re szol gáltvol na, a biz ton sá got: zu ha nás ese tén le fé kez ni a gé pet a kri ti kus se bes ség alánem tud ta tel je sí te ni.

Eze ket a tu laj don sá go kat tu do má sul vet tem, s mi u tán a jók töb bek vol tak, éslé nye ge seb bek, így a ros sza kon túl tet tem ma gam, de adott eset ben min dig szemelõtt tart va ez utób bi a kat. Ta pasz tal tam mind ezt már a má so dik, a tí pus re pü lés utána szé rûs ker ti re pü lé sem so rán, mert volt már ös sze ha son lí tá si ala pom. Lé nye gé benna gyon meg sze ret tem, rá adá sul a hát rá nyai mi att so kan tar tot tak tõ le, így 90 %-bana ren del ke zé sem re állt.

Ezért han goz tat tam sok szor, ma is, amit is me re tek hi á nyá ban so kan alap ta lannagy ké pû ség nek tart ják ré szem rõl, hogy: elõbb volt re pü lõ gé pem, mint au tóm! Eztolyan kor han goz ta tom, ami kor az au tóm ban ül ve fé lén ken, vagy két ke dõ en szót emelegy ide gen a min dig spor tos au tó ve ze té sem mi att és kép te len a ki tû nõ ref lex kész sé -ge met fel fog ni és szel, mert ros szabb eset ben a ma ga te het ség te len ve ze té sé hez mé -ri az enyé met (1965. óta 500 ezer km bal eset men tes au tó ve ze té sem van!)...

Ha ar ra gon dol na a ked ves ol va só, hogy fél tem-e va la ha re pü lõ gép-ve ze tésköz ben? Nyu god tan ál lít ha tom, hogy so ha sem. Vol tak ugyan ci kis hely ze te im –töb bet már le ír tam – de ezek csak ad dig ha tot tak, s leg fel jebb le von tam a ta nul sá -got, mert ez a leg fon to sabb. Ez olyan len ne, mint a tûz és víz: ki olt ják egy mást, az -az: ha pi ló ta va la ki, ak kor nem fél re pü lés köz ben, ha pe dig fél, ak kor nem pi ló ta!Ha pe dig ar ra gon dol na, hogy azok ban a fan tasz ti kus ka val ká dok ban, ame lye ketmár ed dig is meg pró bál tam, ér zé kel tem: gyor su lá sok, las su lá sok, zu ha ná sok és ater mi ke lé sek pil la na ton kén ti vál to zá sai mi att, ame lyek sok szor igen erõ tel je sek isvol tak, hány szor let tem ros szul ve ze tés köz ben? Elõ for dult-e hogy ne tán hány tam,vagy leg alább is a há nyin ger fo gott el? Er re is biz ton ság gal ál lít ha tom, hogy so ha -sem! (Unal mas volt, ha nem volt „tánc”, mert olyan idõ já rás al kal mat lan volt a vi -tor lá zás ra.)

Azon ban még is! Egy szer, egyet len egy szer for dult elõ ve lem, hogy kis sé el fo -gott né ha a szo ron gás és há nyin ger, s ami mi att az 5 óra idõ tar tam re pü lés he lyett 3órá val a start után le száll tam.

Tör té ne te a kö vet ke zõ:

Ugyan csak szép ra gyo gó va sár nap ter mi kek kel, de ezek a ter mi kek arány lagszû kek, kis mé re tû ek vol tak és nem is le he tett ve lük túl ma gas ra ke rül ni, leg fel jebb

1 4 9

1000-1100 m-ig. Rá adá sul nem túl sû rûn for dul tak elõ. Leg in kább a kecs ke ter mi kek -hez ha son lí tot tak, egye net le nek vol tak, do bál ták a gé pet: foly to no san vál to zott azemel ke dõ se bes sé gük, te hát nem vol tak sta bi lak.

Tör té ne te sen – elõ ször és utol já ra for dult elõ – hogy más na po san ül tem ked -venc gé pem be, mert szom ba ton majd nem haj na lig tán col tunk és it tunk is a Zug lói re -pü lõ klub meg hí vá sá ra, Zug ló ban zárt kö rû ren dez vé nyen. Er rõl csak an nyit, hogyigen hü lyén vég zõ dött. Én, Má té Öcsi és Beck Sa nyi (be ce ne vén: Bekur !?), vet tünkrészt az MSE kép vi se le té ben a ren dez vé nyen. Haj nal fe lé it tas ide gen fi a ta lok isbeerõ sza kol ták ma gu kat, zárt kör ide, vagy oda és a szo ká sos: it ta san, nõ ügyön ve -re ke dést pro vo kál tak. Meg is lett. Pil la na tok alatt, mint wes tern fil mek ben, min den kiös sze ga ba lyo dott. Mi hár man nem is vol tunk ittasok, bár fo gyasz tot tunk, utál tuk azilyes mit és si ke rült ha mar mind hár munk nak le lép ni. Jel lem zõ, hogy a vil la mos meg ál -ló elõt ti sar kon szól tunk két szol gá lat ban lé võ rend õr nek, hogy mi fo lyik egy sa rok kalodébb, mi re ös sze néz tek és vá la szol ták, hogy: „Nem a mi kör ze tünk.” Ez zel az ügyré szük rõl le zá ró dott... Éj sza kai vil la mos já rat ok kal – ame lyik el ér he tõ volt – ki vil la mo -soz tunk a Rá kos pa lo tai Nö vény olaj gyá rig, s on nan gya log a rep tér re, a re pü lõ ott hon -ba. 4 óra volt, 6-kor éb resz tõ a re pü lõ üzem hez, így vol tam „más na pos”.

Te hát így a ked venc gé pem mel star tol tam el a La ci bá csi von ta tott el a HA-PAX-al, csak azt fur csál lot tam, hogy szo ká so san nem a rep tér kö rül kö röz ve emel -ke dik ve lem, ha nem a „fû ní vó ban”, sú rol va a fák ko ro ná ját, tar tunk Ve res egy há za irá -nyá ba, sem mit sem emel ked ve. Tel je sen gya nút lan vol tam, bár tud tam ró la, hogy hí -res fo tós, ki ál lí tá so kon is sze re pelt, szám ta lan lé gi és fel hõ fel vé tel ét vet ték meg fo -lyó irat ok, szak lap ok, eh hez egy ak ko ri pén zen is igen drá ga riporter-Leicá-ja volt.

Ha mar fel tûnt a kas tély az ar bo ré tu má val, s a PAX ta kar ta az ép pen szem benkö ze le dõ és Ybl Mik lós ter vez te gyö nyö rû temp lo mot. Oda ér tünk, s mi tör tént? La cibá csi el kez dett szûk kö rö ket csi nál ni a ket tõs tor nyú mû em lék temp lom kö rül to rony -ma gas ság ban (!), ve lem együtt von ta tás ban. Lát vá nyos ság nak eb bõl a hely zet bõlnéz ve szá mom ra is le nyû gö zõ volt, de ami kor La ci bá csi ra néz tem, a kör re pü lés egybi zo nyos pont ján – nyil ván va ló an ott, ahol a nap leg jobb meg vi lá gí tást ad ta – el kezd -te fény ké pez ni a temp lo mot to rony ma gas ság ból. De ho gyan? El en ged ve a túl dön töttfor du ló ban a PAX bot kor má nyát, két kéz zel fog va a Leicá-t, puff, egy fo tó! S ezt meg -is mé tel te vagy öt ször, ben nem min den al ka lom mal meg hûlt a vér. Utó lag tud tammeg tõ le, hogy egy úti ka la uz hoz kel lett a fo tó: az 5 kö zül va la me lyik fel vé tel majd -csak meg tet szik a meg ren de lõ szá má ra.

E különlegesség után erõsen emelkedve „usgyi” vissza a reptér fölé, mert ilyenrenitenskedést neki sem volt szabad csinálnia, bár ki vonta volna felelõsségre õt?...

Egy kecs ke ter mik ben le ol dot tam – jel zé se nél kül – meg kezd tem az önál ló vi -tor lá zá so mat. Ed dig még sem mi prob lé mám nem volt, sõt egy ér de kes, iz gal mas,szép él mén nyel is mét gaz da god tam...

1 5 0

A prob lé mák ez után kö vet kez tek: a hi é nák mi att... Az ös szes hasz nál ha tó gépa kecs ke ter mi kes idõ ben a le ve gõ ben volt. Mi u tán nem le he tett ve lük ma gas ra jut ni,go moly fel hõ sem je lez te a vár ha tó he lyü ket, így ta lá lom ra ke res get tem a ter mi ke ket.Né ha meg je lent 1-1 kis fel hõ pa macs a ter mi kek te te jén, ami kor szin te egyi de jû legmeg szûnt a ter mik, s a fel hõ pa macs is rög tön szét fosz lott, egyet sem tud tam el ér ni.

Ál lan dó an ke res gél ni kel lett, si ke rült is min dig ta lál nom, ezt a fenn lé võ töb bi ekki fi gyel ték, vesz tem re. Fe nét fog nak õk ke res gél ni: én biz tos-tám pont va gyok ne kik,mert ha én va la hol kö röz ni kez dek, ott biz to san ter mik van!

Ele in te még csak 2-3 gép „ra gadt” rám, ez még hagy ján... Ké sõbb egy re töb -ben vál tak lus tá vá a ke res gé lés hez és ha ma ro san 5-6-an kö röz tünk egy bu bo rék -ban, volt olyan eset is, hogy ti zen.

„Vi gyen el az ör dög ben ne te ket!” – gon dol tam, eb ben így sem mi szó ra ko zásnincs, ezért min dig ott hagy tam õket, új ter mi ket ke res ve. Igen ám, de má sutt, amintkö rö zés be kezd tem, megint csak utá nam jöt tek, eb bõl több nyi re ret ten tõ ka val ká dokke let kez tek.

A túl dön tött kö rö zé sek köz ben – mi u tán a bu bo ré kok szû kek vol tak – fel vet tékve lem az azo nos kör re pü lé se ket. Volt olyan, hogy egy kö rön 3-an re pül tünk, s a balke zem mel ál lan dó an fog tam a zu ha nó fék kar ját, ne hogy az elõt tem lé võt utol ér jem,így is né ha csak 5-6 m vá lasz tott el az õ fa rok ré szé tõl. Ezt úgy le het gk. ve ze tés hezha son lí ta ni, mint a fék tá vol sá gon be lü li kö ve tést. Csak itt eny hén szól va ve szé lye -sebb kö rül mé nyek közt. Ez még is még hagy ján! Cif ráz ták a dol go kat. Nem volt elég,hogy 3-an egy kö rön re pül tünk, ami ön ma gá ban is sok, ha nem: gép elõt tem, gé pekalat tam, gé pek fe let tem, s amíg az elõt tem lé võ ve zér sí kok 5-6 m-re vol tak tõ lem,alat tam és fe let tem a má sik gé pek szárny vé gei még en nyi re sem. El kép zel ni isrossz, mi lett vol na, ha va la me lyik ma ga sab ban kö rö zõ gép szárny irány ban kis sé be -csú szik? Tö me ges bal eset tör tén he tett vol na.

Ezért igye kez tem el hagy ni min dig ezt az „ak vá ri u mot” új ter mi ket ke res ve, dehi á ba. Min dig utá nam jöt tek. El kezd tem kis sé vi szo lyog ni az ef faj ta vi tor lá zás tól. Ma -gam tól nem fél tem, so ha, gk. ve ze tés so rán sem, én min dig csak más hi bá já tól fél -tem, ez eset ben is...

Vé gül is más na pos ság, az erõ sen do bá ló kecs ke ter mi kek, s ez a ka val kád,amit még az is fo ko zott, hogy a nyár leg me le gebb nap ja volt, mert még 1000 m-enis 27 °C volt, mind ezek ha tá sá ra most az egy szer, elõ ször és utol já ra erõ sen éme -lyeg ni kez dett a gyom rom. El in dul tam le száll ni.

Meg kér dez te Wimmer La ci: Csak nincs va la mi baj? Mi ért száll tál le idõ elõtt?Csak an nyit vá la szol tam, hogy az ef faj ta ka val kád hoz ide gek kel le nek, s ma nemren del ke zem ve lük. Meg ér tet te. Saj nos így ne gyed szer két tel je sít mény lap ki töl té sehe lyett egyet sem tölt het tem ki.

1 5 1

Ötödiktörténet: zivatarfront-repülés, esti termikelés

Is mét ki tû nõ ter mi kes nap, ez út tal a nyá ri re pü lõ tá bo runk egyik hét köz nap ja.Dél elõtt min den ki re pült a fel ada tá nak meg fe le lõ en. 1-1 star tot, rit kán 2-t. Én nem re -pül tem, dél elõtt ok tat tam. Dél után ra a kö ze li ter mi kek meg szû nõ ben vol tak, majdWimmer La ci fel vál tott az ok ta tás ban és kö zöl te, hogy: Elem ér, te is re pülj egyet a18-asod dal, hát ha el kapsz va la mit! Csak ak kor szállj le, ha ne tán ki ten nék a le szál -ló je le det, va la mi kény sze rí tõ ok ból!

Ej tõ er nyõt csa tol tam, ülés be kö töt tem ma gam, elõt te be kap csol va a ba rog rá -fot, csörléses start, 220 m-es felcsörlés, le akasz tás és ter mik ke re sés. Rög tön visz -sza for dul tam a start hely fe lé, mert a Du na irá nyá ban go moly fel hõ kép zõ dést lát tam.DK-i szél len ge de zett, így re mél tem, hogy ma ga sá gom ból fut ja el ér ni az eme lõ te rét.

Va la mi kis sé meg emelt, 20-30 cm/mp és gyen ge eme lés ben kezd tem kö röz -ni. Kb. 10 perc alatt kín lód va ér tem fel 700 m-re, s már a Du na fe lett jár tam. A gyen -ge ter mik meg szûnt, de most már biz to sab ban kí sé rel het tem meg, hogy el ér jem ahir te len, szem lá to mást kép zõ dõ go moly fel hõ eme lõ te rét, amit a két Dunaág közt, aszent end rei szi get fe lett si ke rült is el ér nem 600 m-en. Döb be ne tes erõ vel ér te a süly -lye dés ben lé võ gé pem az azon na li + 2,5 m/mp-es eme lés, ahol rög tön kö rö zés bekezd tem. Nem na gyon volt szük sé ges, mert ilyen ha tal mas ki ter je dé sû fel hõ alattszin te min de nütt emel ke dik a le ve gõ. Így kö rö zé sek he lyett a fel hõ alat ti „sé tál ga tás -ba” kezd tem, csak azon cso dál koz tam, hogy az eme lõ se bes ség nõttön nõ. Egy szercsak ki akadt a fi nom va rio mé te rem mu ta tó ja, a dur va még min dig nö vek võ, fel fe légyor su lást jel zett, s va la mi vel 7 m/mp kö rül sta bi li zá ló dott. Ek ko ra eme lés ben mégso ha sem vol tam, s igen gyor san kö ze lí tet tem a fel hõ ala pot. Ez na gyon ér de kes do -log! – gon dol tam, de kezd tem ma gam kis sé le hû te ni, mert eszem be ju tott a go moly -fel hõ túl gyors kép zõ dé se, ez gya nús ómen szá mom ra. Ez majd nem egy ér tel mû enzi va tar fel hõ kép zõ dé sé re utalt, ami re pü lõ gé pek szá má ra igen ve szé lyes, kü lö nö sena kar csú, jó val gyen gébb vi tor lá zó gé pek szá má ra.

Fel sem ocsúd tam el mél ke dé sem bõl, pil la na to kon be lül ma gá ba szip pan tottaz „Óri ás”.

Rög tön el tûnt alat tam az amúgy is pá rá san sö tét lõ föld 1750 m-en. Ép penegye nes ben ha lad tam, kö rö zés nél kül, sze ren csé re, mert hir te len ki ju tot tam a fel hõ -bõl, s a go moly fel hõ alap a kö zép tá jon hír te len ha rang sze rû en fel fe lé ki bõ vült, s azép pen 0 m/mp-et mu ta tó va rio mé ter a gé pem óri á si ere jû „fenékbe rú gás sze rû” ér -ze té vel egyi de jû leg hír te len ki len dült. Azon nal üt kö zött + 5 m/mp-nél, a dur va azonpil la nat ban + 7 m/mp-re len dült ki, a gé pem óri á sit rec csent. Egy pil la nat ra tény legmeg ijed tem, lel ki sze me im elõtt már lát tam, hogy ked venc gé pem da ra bok ra hul lik,s ösz tön sze rû en kap tam a zu ha nó fék hez, ki nyit va azt pá nik sze rû en me ne kül ve a„ha rang” alól. A ha rang má sik ol da lán majd nem el ér tem az al só fel hõ ala pot, de is -mét megint fel hõ vett kö rül, s egyi de jû leg óri á si re cse gés, ro po gás. Meg ré mül tem,

1 5 2

mi re ész re vet tem, hogy a szárny éle ken elõl, a gép or rán, s a ka bin te tõn pat tog nakva la mik: a fel hõ ben jég esõ be ke rül tem, s ezek tö me ges gép nek vá gó dá sa okoz ta are cse gést, ro po gást. (Dob-ha tás!) En nek fe le sem tér fa! – gon dol tam, ha ed dig meg -úsz tam is, még nem va gyok min den ve szé lyen túl. Ezt sem gon dol hat tam vé gig,mert a majd nem sö tét ség a sû rû vas tag fel hõ ben hir te len ki vi lá go so dott, a köz vet lenkö ze lem ben va la hol vil lám kép zõ dött. Ma gát a vil lá mot nem lát tam, csak a hir te lenva kí tó vi lá gos sá got, s hogy ré mü le tem tel jes le gyen, döb be ne tes je len ség: ke zem -mel erõ sen mar kol tam a bot kor mányt, hogy hir te len rán tás ra kor ri gál has sak, azon -nal a gép to vább ra is re cse gett a jég esõ tõl és 1 mp-nyire hü velyk ujj vas tag sá gú vib -rá ló villamos ív hú zott át a bot kor mány gomb ja és a mû szer fal leg kö ze leb bi pont jaközt. Nyíl ván a kö ze li vil lám kép zõ dés ha tá sá ra a gé pem is erõ sen fel töl tõd he tett sta -ti kus elekt ro mos ság gal, ami így ve ze tõ dött le.

Na, ez már vég képp be tet te az aj tót, eb bõl a fel hõ re pü lés bõl hir te len ele gemlett, s amíg tény leg szét nem esik a gép, irány a rep tér: me ne kü lés aló la. Be val lomiga zán nem fél tem, in kább cso dál koz va meg hök ken tõ nek tûnt, mert megint csak kü -lön le ges él mény so ro zat ban volt ré szem, ezek mind egyi két a leg iz gal ma sabb kri mi -ként él tem át, de sa ját ma gam!

Hir te len ki vi lá go so dott, s 1800 m-en hagy tam el a fel hõt, s csak ek kor let temfi gyel mes ar ra, hogy a rep tér fe lé már a Nagy-Du nát is át lép tem. Tyû ha, ez a zi va -tar fel hõ a rep tér fe lé tart, s csak ak kor vet tem ész re azt is, hogy el tûnt a start hely.Va ló szí nû leg a vi har elõl be ra kod tak a han gár ba, gon dol tam és azon nal a han gár fe -lé néz tem: kinn volt elõt te a II-es le szál ló je lem. Hát per sze! Ha ide ér a zi va tar front,nem tu dok a rep té ren le száll ni. A ma gas sá gom alig csök kent, de kí mél tem a fü lem,bár a Rubik-furulya eh hez sem elég ha tá sos. 1600 m-en húz tam el a han gár fe lett,köz ben vis sza néz ve ész re vet tem, hogy a be szip pan tó szörny, ami lyen gyor san ke -let ke zett, olyan gyor san osz la doz ni kez dett. Ezt a rep té ren is ész re vet ték, mert be -szed ték a le szál ló je le met, te hát re pül het tem to vább, ha tu dok. Kez dett es te led ni, anap is már a ho ri zont fe lé járt, már fent rõl néz ve is.

Ter mik már se hol, te hát a fenn ma ra dá som ból már nem sok van hát ra – gon -dol tam. Sé tál gat tam amer re ked vem tar tot ta, s az es ti nyu godt idõ ben a ma gas sá gomalig csök kent. Las san le ér tem kb. 500 m-re, ész re vet tem, hogy a Du na ke szi fo ci pá -lyán ép pen meccs van, s már ég nek a ki vi lá gí tó lám pái. Kí ván csi an ar ra tar tot tam,mert mec cset ma dár táv lat ból még so ha sem lát tam. Eh hez át kel lett ha lad jak a rep térmö göt ti akác er dõ fe lett és fur csán kel le mes meg le pe tés ért: a ka bin te tõ nyi tott ol dal -szel lõ zõ ab la kán át akác vi rág il la tot érez tem. Né hány ti zed pil la nat ra nem ér tet tem,hogy le het ez, fõ leg 500 m-en? Bár tud tam, hogy vi rág zik az akác, rög tön kap csol tamés eszem be ju tott a re pü lé si lég kör tan ide vo nat ko zó igen ér de kes el mé le te.

Tû zõ nap sü tés ben a föld fe lü le te egye net le nül me leg szik fel. A gyors hõ el nye -lé sû fe lü le tek: ho mo kos, v. si ma tisz ta föld fe lü le tek ös sze füg gõ la kó te rü le tek, gyá rak,ha ma rabb fel me leg sze nek, mint a las sú hõ el nye lõ fe lü le tek, pl. vi zek, mo csa rak, vagy

1 5 3

ös sze füg gõ er dõk. A gyors hõ el nye lõk ha ma rabb fel me le gí tik a ma guk fe let ti le ve gõ -ré te get, mint a las sú hõ el nye lõk. Azok fe lett meg in dul a me leg le ve gõ fel fe lé áram lá -sa, ki ala kul a ter mik, amíg ez utób bi ak fe lett for dít va: le fe lé áram lás, az az abwind ala -kul ki, s ez a vi szony lag hi de gebb le ve gõ el fog lal ja alul a ter mik he lyét, ez ál tal ér de -kes le-fel áram lá si vég te len le ve gõ kör for gás ala kul ki, ezt ré gen is mer tem már.

Azt vi szont még so ha sem, bár szin tén tud tam a lé te zé sé rõl el mé let ben, hogynap le men te fe lé meg for dul tel je sen ez a füg gõ le ges irá nyú lég moz gá si kör fo lya mat,de még so ha sem ta pasz tal tam ed dig. Ami gyor sab ban me leg szik fel, gyor sab ban ishûl ki. Ami las san, az las sab ban hûl ki. Nap le men te fe lé te hát, ahol nap pal abwindvolt, ott ter mik re vált át, ahol pe dig ter mik volt, abwind ke let ke zik. Ez te hát a ma gya -rá za ta an nak, hogy 500 m-en meg érez tem az akác il la tot, mert mint a fi nom va rio mé -te rem is mu tat ta, az er dõ fe lett a (-0,5) m/mp me rü lé sem las san kö ze lí tett a 0-áhozés a 0 - 0,1 m/mp kö rül sta bi li zá ló dott. Te hát csak az akác er dõ fe lett kel lett ma rad -nom a cso dá la tos „il lat er dõ ben”, s ma gas ság vesz tés nél kül még fél órát néz het temfent rõl a mec cset (per sze nem sok rész le tét lát tam), de az a kü lön le ges meccs né zésle nyû gö zõ volt.

Jó val túl re pül tem a kö te le zõ le szál lás idõ pont ját, de tár sa sá gunk lent is ész re -ve het te kü lön le ges es ti ter mi ke lé se met, hi szen még La ci is ha gyott fenn ma rad ni. Mára mû sze re im szá mai és mu ta tói is flu o resz kál va vi lá gí tot tak, a mi kor lent vé gül is meg -un va es ti re pü lé si él ve ze te met, La ci ra ké ta pisz tolyt fo gott és ki lõt te fe lém a kö te le zõle szál lást je len tõ pi ros ra ké tát. 4 óra 20 per cen át si ke rült re pül ve fenn ma rad nom, pe -dig a start elõtt at tól tar tot tam, hogy ter mik hí ján ha ma ro san le szál lok, mint a töb bi ek.Is mét rend kí vü li él mé nyek so ro za tát él tem meg ezen idõ tar tam re pü lé sem so rán.

Igen ám, de mi vel fog lal koz tunk, ami kor az idõ já rás mi att nem re pül het tünk,mert saj nos ilye nek is elõ for dul tak. Ilyen kor el mé let ben gya ko rol tuk a gép ve ze tést,de ho gyan? . Nyil ván va ló, hogy re pü lést el len õr zõ mû sze rek ide, vagy oda, el sõ sor -ban a ki tû nõ ér zék szer vi ér zé ke lé sek re ala po zott a sport re pü lés. Hi szen ben ne vana ne vük ben, hogy csak el len õr zõ sze re pük van. A ki tû nõ ér zé ke ken túl szük ség vanazok fej lesz té sé re is, ha son ló kép pen, mint a fi zi kai spor to lók szá má ra a be me le gí tõ,vagy az edzés szol gál. Te hát a pi ló ták ilyen kor az ér zék szer ve i ket edzik.

Hogy ez ilyen kor ér de ke sebb le gyen, a rep té ren fo ga dá sok hoz kap csol tan,gya ko rol tuk az alap ve tõ fon tos sá gú pa ra mé te re ket: ha la dá si és szél se bes ség, ma -gas ság, tá vol ság sac co lás, csu kott szem mel va ló ál ló hely ze tû for gás, szé dü lés nél -kül, stb. Eze ket si ke rült olyan tö kély re vin nünk, hogy a pi ló ta 5-10, a gya kor ló 10-15% pon tos ság gal tud ta már eze ket el ta lál ni, s ez el fo gad ha tó volt. Ilyen kor az, vagyazok fi zet ték a vas út ál lo más sal szem be ni kis kocs má ban a sör run dót, akik eze ken a%-ha tá ro kon kí vül sac col tak. Én ma gam min dig a ki sebb tû rés ha tá ron be lül sac col -tam, ezért sok szor pi pák is vol tak rám, mert so ha sem kel lett ilyen kor fi zes sek.

1 5 4

Ter mé sze te sen e sac co lá sok kont roll le he tõ sé gei is meg vol tak, mert ren del -kez tünk ezek el len õr zé sé re szol gá ló mû sze rek kel is. PI. tá vol ság nál a tér kép, vagymé rõ sza lag dön tött. Ma gas ság nál fel men tünk va la mi re, s an nak a ma gas sá gát mér -tük mé rõ sza lag gal, ez amúgy is kis ma gas ság ban volt, na gyon fon tos a le szál lá si ki -le beg te tés mi att. A se bes sé get a rep té ri jeep pel, an nak se bes ség mé rõ jé vel el len -õriz tük, s ez le szál lás kor a le be gé si se bes ség sac co lá sá ban volt rend kí vül fon tos. Aszél se bes ség sac co lá sát a start he lyi szél se bes ség mé rõ vel, az az anemométerrel el -len õriz tük, en nek sac co lá sa azért volt fon tos, mert m/mp pon tos ság gal kel lett tud ni,hogy adott szél irány ban mi lyen szél erõs sé gig in dít ha tók kez dõk, gya kor lók, ill. pi ló -ták. Mi lyen szél erõs ség mel lett mi lye nek a re pü lõ tér re vis sza té ré si le he tõ sé gek, ill.táv re pü lés nél a be kal ku lál ha tó hát szél-ki hasz ná lá si le he tõ sé gek, vagy ol dal, eset legszem be szél ha tá sa a ha la dá som ki té rí té sé nek, vagy nö vek võ sik lá si me rü lés nek abekalkulására. Mind ezek komp li kált nak hang za nak, el sõ ol va sás ra, vagy hal lás ra,vé gül is gk. ve ze tés ta nu lás kez de te kor is túl komp li kált nak tû nik min den el sõ re, deké sõbb min den meg szo kot tá, ru tin moz du lat tá vá lik. Hát így van ez a fen ti sac co lá sigya kor la tok ese té ben is.

Lé nye gi leg rossz idõ ben sem unat koz tunk, per sze az „éles”-gyakorlat, a gép -ve ze tés nyíl ván mil li ó szor ér de ke sebb volt.

Ma is mét esik... Há la Is ten nek: két sze re sen. Egy részt, mert a ren ge teg esõ hi -ány mi att a föld nek is fon tos (1 ma gyar hold nyi föl dön, ezen be lül 400 n.öl szõ lõmvan, de er rõl ké sõbb!), más részt azért is, mert is mét ir ha tok.

Ki ala kult egy má sik hob bym is, a fo tó zás!

Gim na zis ta vol tam még, ami kor jó apám fil lé re kért vett a „bol ha pi a con” – ak -ko ri ban a Te le ki té ren egy Voigtländer nagy Bessá-t, ki hú za tós, B 2-es film hasz ná -la tá hoz. 6x9-es, vagy be tét tel 6x6-os ne ga tív ra 1:1 mé re tû má so la tok ké szí té sé revolt al kal mas, egyik eset ben 12, má sik eset ben 16 kép el ké szí té sé re. Se gít sé gé velha mar ked vem tá madt a fo tó zás hoz és egy re in kább kezd tem ez ügy ben igé nyeslen ni: nem akár mi lyen kép ér de kelt. Tö re ked tem té ma vá lasz tás ban is, ki vi tel ben is ami nél igé nye sebb fel vé te lek el ké szí té sé re.

So ha sem fe lej tem el a leg el sõ ilyen pró bál ko zá som egy ön arc kép volt: asz talmel lett ül ve, ké pes köny vet né ze get ve. E ké pet ma is el sõ je len tõs fel vé te lem nek tar -tom.

Igé nyes sé gem nõttön-nõtt. A Nagy Bessát min den ho vá ci pel tem ma gam maláll vá nyos tól, ön ki ol dós tól és min den fi gyel mem meg ra ga dót fo tóz tam. A ki dol go zá -so kat so ká ig az OFOTÉRT-tal csi nál tat tam. Meg un tam a nagy Bessát-t: nagy volt,ne héz volt, egy film te kercs rõl ke vés fel vé telt ké szít het tem, el ha tá roz tam, hogy nor -mál fil mes (Leica-filmes fény ké pe zõ gé pet szer zek, le he tõ leg a vi lág már kás Leica-gyártmányút.

1 5 5

Be le es tem a leg újab ban meg je lent Leica gyárt má nyú, nem drá ga, még is ki vá -ló tí pu sú ba, a Super Dollina II.-be ami nem volt drá ga, ki vá ló gép volt, az én pénz le -he tõ sé gem hez ké pest még is el ér he tet len nek tûnt.

Min den le he tõ sé get meg ra gad tam, hogy ös sze gyûjt hes sem az ak kor nagypénz nek szá mí tó 1850,- Ft-ot. Töb bet jár tam az ex port ser tés szál lí tá sok ra, ösz tön dí -jam ból is spó rol tam, mert szü le im sem mit sem tud tak pó tol ni. Vég re ös sze hoz tam apénzt, s meg ve het tem. Óri á si ün nep nap volt szá mom ra és igaz, hogy még min dig ésso ká ig fe ke te-fe hér fel vé te le ket ké szí tet tem, de vég re 36 fel vé tel re al kal mas gép pelés film mel dol goz hat tam.

Igé nyes sé gem nõt tön-nõtt és vé gül már a be ál lí tott ké pek tõl szin te ir tóz tam.Min dig a be ál lí tat lan pil la nat leg jobb meg ra ga dá sá ra tö re ked tem. Ké szí tet tem per szebe ál lí tott ké pe ket is, de ezek nél min dig a mû vé szi szem pont ok ve zé rel tek. Ek kor bársok ér zék, de leg alább an nyi szak ta nul mány is me re te is kel lett. Te hát az e! mé le té -vel is fog lal koz tam.

Éle tem fo lya mán bár mi lyen te vé keny ség be is kezd tem, meg ha tá ro zó ja volt,hogy minden nek a vé gé re jár jak, az az tisz tá ban le gyek az el mé le té vel is. De so kannem te szik ezt! – min den be be le kap nak, és sem mi ben sem tö re ked nek a szebb re,jobb ra, tö ké le te sebb re. E hi ányt az ál ta lá nos mû velt ség szer zés leg alap ve tõbb hi á -nyá nak tar tom, az em be rek saj ná la tos több sé gé nél. Ke vés em ber az, aki igyek szik,tö rek szik a mi nél több, mi nél ala po sabb is me ret szer zés re, s ami pe dig a jó ér te lem -ben vett ál ta lá nos mû velt ség szer zés alap kö ve. Saj nos a több ség meg elég szik min -den ben a fel szí nes ség gel, s ez igen szo mo rú tény. Pe dig az em be ri fel emel ke désmér föld kö ve a tu dás szer zés, s mi nél több, mi nél ala po sabb.

Az a nép, aki több sé gé ben er re nem tö rek szik, az csak is a mér he tet len erõ -sza kos sá gá val jut elõbb re ide ig-órá ig (lásd a szo mo rú szer bi ai pél dát), vagy vég legel vesz a né pek sül lyesz tõ jé ben. Õszin tén fél tem et tõl né pün ket, mert saj nos min denes he tõ sé ge meg van rá, nem tö rõ döm sé ge és pi ti tö rek vé sei mi att...

Ren ge te get fény ké pez tem, s ked venc témáimmá és leg na gyobb hob bymmá are pü lés fo tó zá sa vált. Csak far kas he gyi re pü lé sem so rán kezd tem er re rá áll ni, majd56-tal óri á si for du lat kö vet ke zett be e té ren. A tûz ol tó sá gi vég ki elé gí té si pén zem bõlvá sá rol tam egy komp lett film elõ hí vó és má so ló na gyí tó be ren de zést. Az tán rá jöt tem,hogy film elõ hí vás ra kár be ren dez ked nem, mert ol csón, biz to sab ban vég zi az OFO -TÉRT. A leg több a má so lá son, na gyí tá son mú lik. Ez utób bi ra ren dez ked tem be vég -leg: na gyí tó gép, képkivágat tál ca, hí vó-rög zí tõ tá lak, csi pe szek, vegy sze rek, a leg kü -lön bö zõbb mi nõ sé gû má so ló, na gyí tó pa pí rok, szá rí tó gép, s a meg bíz ha tó sö tét kam -rám há zunk É-i vé gé ben a für dõ szo ba volt.

Mind ez nem volt ol csó mu lat ság, s a költ sé ge it az zal pró bál tam csök ken te ni, hogy„ri por ter ked tem” ama tõr mó don: dön tõ en nagy le he tõ sé gem ként az MSE ri por te re ként ér -tem el, va sár na pon ként, vagy tá bor ban leg alább 1 te kercs nor mál fil met fo tóz tam el.

1 5 6

57 ele jén, ami kor az MSE-t Du na ke szi re he lyez ték át, óri á si le he tõ sé günk adó dott,amit ki is hasz nál tunk: Gras Vi ki ki kép zés ve ze tõnk, mint egye te mi ad junk tus el in téz te azt,hogy egye sü le tünk he lyet kap has son a Re pü lõ gép Tan szék épü le té ben, önál ló an, nemmás egye sü let tel ös sze von va, s kép zel je el ked ves ol va só, hogy hol volt a Tan szék épü -le te? Nem volt más, mint a Lónyay volt gim ná zi u munk épül-e, és ál lan dó fog lal ko zá si hasz -ná lat ra nem mást kap tunk meg, mint a 3. eme le ti volt ének szak tan ter mün ket. He ten te ittleg alább 1-szer, több nyi re két szer tar tot tunk fog lal ko zást, ahol ál lan dó té mák vol tak:

– Az elõ zõ üzem nap ki ér té ke lé se sze mé lyek re ve tít ve.– Fix és sza ba don vá lasz tott el mé le ti ok ta tá si té mák.– A so ron kö vet ke zõ prog ra mok meg ha tá ro zá sa.– El be szél ge té sek ál ta lá nos és spe ci á lis dol gok ról.– Klub élet tel kap cso la tos prog ra mok szer ve zé se.– Kap cso lat tar tás más egye sü le tek kel.– Fel tét le nül szük sé ges ad mi niszt rá ció, fõ leg MHSZ fe lé.– S ha ma ro san „ri port fo tó im” ki ér té ke lé se (utol só, még is fõ té má vá nõt te ki ma gát)

Ez utób bi té má nak szin te „ko re og rá fi á ja” ala kult ki az idõk fo lya mán, ami a kö vet ke -zõk bõl állt:

– Hét fõn elõ hi vat tam az OFOTÉRT-ban a ne ga tí vot, szer dá ra ké szen meg kap tam,szer da egész éj sza kán át pa pír ra na gyí tot tam – ked venc mé re tem volt a 9x12-eskép mé ret, si ma fe hér sze gél lyel, s pén tek re a fõ fog lal ko zás ra min dig be vit tem ésvár ták is.

– Utol só „fo gás ként” a tár sa sá gunk nak min dig köz re ad tam szi go rú rend ben az ösz -sze ke ve re dés el ke rü lé sé re.

– Tár sa sá gunk „vé le mé nyez te” az egyes ké pe ket: a hát ol da lon 1-15 so ros, igen szel -le mes meg jegy zé se i vel, név vel el lát va, s zá ró jel ben meg je löl ve, hogy ki akar má -so la tot és hány da ra bot. E pél dá nyo kat ma is õr zöm.

A na gyí tá sok árát úgy ha tá roz tam meg, hogy ol csób bak le gye nek azOFOTÉRT-nál, de ki adá sa i mat fe dez ze. Így e hob bymban költ sé gi leg si ke rült 0-szaldót el ér nem.

Egyik leg ter mé ke nyebb idõ sza kom ban a fo tó zás ban ez a há rom év volt: 57,58, 59. Ké szí tet tem más hol, más ról is fo tó kat, fõ té mám még is a re pü lés ma radt,meg szám lál ha tat la nul sok kép pel. Ezek ma már csak em lék ként szol gál nak. Leg -több jük föl dön ké szült, több nyi re idill-jel le gû kép volt, de so kat csi nál tam sa ját ma -gam a le ve gõ ben, egye dül re pül ve, ha son ló kép pen, ahogy azt Kal már La ci bá csi istet te. Csak nem mo to ros gép bõl és nem na gyon ala csony ról. A ma gas ból ké szí tettké pek több nyi re erõl te tet tek, él vez he tet le nek vol tak, mert szín szû rõ hasz ná la ta el le -né re a le ve gõ pá rás po ros sá ga túl zot tan be fo lyá sol ta a kép mi nõ sé gét.

Szo mo rú vé get ért a Super-Dollinám: egy va sár nap reg gel Du na ke szi re tart vaa vo na ton a ru ha akasz tó ra tet tem – bár ne tet tem vol na! – és le szál lás kor ott is fe -

1 5 7

lej tet tem. A fül ké ben csak a mi csa pa tunk volt, le szál lás kor üres ma radt. Hi á ba kap -csol tam szin te azon nal, a vo nat már el in dult olyan se bes ség gel, hogy a fel ug rástnem koc káz tat tam meg. He lyet te be ro han tam a for gal mi iro dá ba két ta nú klub tár -sam mal, kér ve, hogy Alsógödnél néz zék át „... sz." ko csi nem do hány zó fül ké jét, mertott fe lej tet tem a fény ké pe zõ gé pe met.

Iz ga lom mal te li né hány perc vá ra ko zás után csen gett a te le fon és kö zöl te azalsógödi for gal mis ta, hogy a ka la uz zal át néz ték a fül két, de nem ta lál ták meg. Le het,hogy a ka la uz tar tot ta meg? Ki tudja?... Majd nem sír va fa kad tam. E kis ügyes gé petmeg szok tam, meg sze ret tem, ki tû nõ ké pe ket csi nált és mi lyen ne he zen tud tammegvenni??... Már nem tud tam meg len ni fény ké pe zõ gép nél kül. Ak ko ri ban kezd tekdi vat ba jön ni a rusz ki fény ké pe zõ gé pek és Lel kes Mi si ba rá tom ré vén szert tet temegy Leica, zárt rend sze rû, de rusz ki gyárt má nyú fény ké pe zõ gép re a FED-2-re. Ezkül sõ re ele gán sabb volt elõd jé nél, drá gább is és majd nem olyan jó fel vé te le ket tud -tam csi nál ni ve le, mint a Dollinával. Vé gül is ez is meg tet te a ma gá ét.

Sok kal ké sõbb szert tet tem egy au to ma ta szu per ja pán fény ké pe zõ gép re, 1.9len cse nyí lás sal, elekt ro ni ku san be épí tett fény mé rõ vel a PETRI FX-re. Ek kor aján dé koz -tam el a lá nyom nak a FED-2-õt, a PETRI még min dig meg van. A fo tó zá si hob bym igenso ká ig meg ma radt, sok fel vé telt ké szí tet tem ak kor is, utá na is, csak a leg utób bi idõk benvál tot tam fe le sé gem jó vol tá ból a vi de ó zás ra és ez sem akár mi, de er rõl majd ké sõbb.

57-ben már nagy szük sé gét kezd tem érez ni a csa lád ala pí tás nak, s hi á ba jó,en ge del mes és szép „nõ” a re pü lõ gép, még sem pó tol mindent.(!?)

Mi u tán a kis Ka ti val szo mo rú an vég leg meg sza kadt a kap cso la tom, más „kár -pót lást” ke res tem. Szám ta lan je lent ke zõ le he tõ sé gem akadt, de en gem egy sem ér -de kelt ko mo lyan, leg fel jebb ki sebb flört re ta lál tam al kal mas nak. Sok le he tõ sé getnem hasz nál tam ki, ho lott lett vol na rá al kal mam, csak igen ke ve set, mert vi lág éle -tem ben a ko mo lyabb, tar tó sabb kap cso lat ér de kelt.

Hé di vel kap cso lat ban ez a hely zet igen fur csán ala kult: egy ide ig ra gadt rám, ak -kor nem ér de kelt ko mo lyan, ak kor kezd tem vál ta ni, ami kor ész re vet tem, hogy már nemfut utá nam. Ek kor én kezd tem fut ni Õ utá na. Ren de zet len csa lá di kö rül mé nyei vol tak:pl. szü lei vá ló fél ben, örö kös vi szá lyok az együtt élõ anyai nagy szü lõk és vé gül ve jükközt, stb. Anyám és hú gom egye ne sen óv tak at tól, hogy ve le ko mo lyabb kap cso la totkezd jek, mert nem tar tot ták egye nes jel le mû nek (sok kal ré geb ben és ala po sab ban is -mer ték, mint én) és so ha sem tu dott 5 perc re sem nyu godt bé ké ben él ni – mond ták.

A kö zö nyös nem tö rõ döm sé gem irán ta las san kez dett vál ta ni, las san ha lá lossze re lem be csa pott át – har mad szor ra (?). Hú gom mal érett sé gi hez kö ze led tek, skap cso la tunk mi att, amit ké sõbb vi szon zott is, az egyéb ként ki tû nõ osz tály za tai le -rom lot tak a III. év vé gén, majd nem hogy buk dá cso lás lett a vé ge. Õt és a hú go mategyüt te sen kor re pe tál tam a IV. év I. fél év ben, s né mi ja vu lás kö vet ke zett be. Egy re

1 5 8

csi no sabb volt, de po csék öl tö ze tek ben járt, igaz, hogy én sem öl töz het tem „ki rály fi -nak”, de hát ez a szem pont egy vi lág há bo rú, s 56 után mel lé kes kel lett le gyen. 58 ele -jé re szex-kap cso la tunk kez dett té bo lyí tó vá vál ni, így el ha tá roz tam ma gam: kö nyör -gés re haj ló ké ré sem re vég re rá állt, hogy fe le sé gül ve gyem.

Ak ko ri ban gim ná zi um ban el kép zel he tet len volt az, hogy va la ki is férj hez men -jen érett sé gi elõtt, tilt va volt, s az osz tály ban fér fi kap cso la ta is csak 2-3 lány nak volt.Vé gül is el ha tá roz tuk, hogy mind ezek el le né re fe le sé gül ve szem, ki is tûz tük a ha tár -ide jét: 58 hús vét, áp ri lis 5-e.

Jó szü le im és hú gom kis hí ján el ájul tak be je len té sem re, és óri á si bot rány lettbe lõ le, majd nem a szü lõk kel a kap cso lat meg sza ka dá sát ered mé nyez te. Egyik leg -na gyobb prob lé ma az anya gi ak vol tak, mert adós sá ga ink vol tak, meg ta ka rí tott pén -zünk sem mi. De med dig vár junk? 1-2 évig ez a hely zet még nem vál to zik lé nye ge -sen, vá ra ko zás ra tü rel met le nek vol tunk, vé gül már csak a la kás prob lé ma volt.

Hé di hal la ni sem akart ar ról, hogy ide ig le ne sen a szü le im mel la kunk, csakhoz zá épí tés sel já rult vol na hoz zá apám, eze ket nem vál lal ta, meg ijedt. Kü lön vál tanélõ ap ja az önál ló ház rész ét el ad ta ide gen nek, az sem jö he tett szó ba. Any ja kom fortnél kü li ma gán há zi fõ bér let ben la kott: kony ha, spejz, 2 szo ba. Fel aján lot ta, hogy es -kü võ után köl töz zek oda, min den na gyon szép lesz, min den na gyon jó lesz. Gyû rû -ket vet tünk. Vet tem fel 4000,- Ft KST köl csönt és rend kí vül sze rény kö rül mé nyekközt meg tar tot tuk az es kü võt, ki zá ró lag a szü lõk je len lét ében, ná lunk, a pol gá rit aHa rasz ti ta nács há zán, a temp lo mit a Kál vin té ri re for má tus temp lom ban. Egy Po be -da-ta xi állt ren del ke zé sünk re 4 órán át, a leg kü lön fé lébb he lyek re szál lít va ben nün -ket, pl. a ce re mó ni ák után a Bu dai vár ba és vis sza Ha rasz ti ra 250,- Ft-ért. Rend kí -vül ke vés nek hang zik ma nap ság, ak ko ri ban még is nagy pénz volt. Ma gán gép ko csikpe dig ak kor még egy sze rû en nem vol tak.

Az elõ zõ óme nek el le né re sze rin tem e szûk kö rû es kü võ jól si ke rült, s anyó -som hoz köl töz tem. Óri á si ti tok tar tás kel lett ré szünk rõl, ne hogy a gim ná zi um ban azeset nek hí re men jen, mert azon nal ki csap ták vol na új don sült fe le sé gem, s eb ben õhû part ner volt – a sa ját ér de ké ben. Még a gim ná zi u mi leg jobb ba rát nõ je sem szer -zett ró la tu do mást, az pe dig meg szo kott volt, hogy en gem Hé di vel lát tak, mert arány -lag már ré gen jár tam ve le és szám ta lan ren dez vé nyü kön én is részt vet tem, no meghú gom osz tály tár sa és ba rát nõ je volt.

Es kü võnk után nyu god tab ban (?) tud tam kor re pe tál ni õt, s így tör tén he tett,hogy vé gül is a ko ráb bi bu kás ra ál lás után jó ren dû en érett sé gi zett.

Ami kor a leg jobb gim ná zi u mi ba rát nõ je meg tud ta kap cso la tunk hely ze tét, kishí ján nem akart hin ni a fü lé nek: hogy tud tuk ezt majd két hó na pig tit kol ni. Ez a kéthó nap szá munk ra is bi zarr, iz ga lom mal te li volt sok szem pont ból is. El sõ sor ban a tit -ko ló zás mi att. Ez után jó né hány hó na pig tar tot tak a „mé zes he tek” igen szûk anya gikö rül mé nyek közt, rá adá sul adós ság tör lesz tés sel „meg sóz va”.

1 5 9

Ek kor már a Cse pel Vas és Fém mû Kp ter ve zé sé ben dol goz tam, át lag dup lá -já ért, mint a BM OTP-nél. Még is ret ten tõ en ke vés volt ah hoz, hogy a tel jes 0-ról jus -sunk öt rõl-hat ra. Fel ve tõ dött, hogy Hé di ta nul jon-e va la mit to vább, de nem na gyonakart, az érett sé gi pe dig már ak kor sem volt elég jobb ál lás hoz.

Vég re a gyá ri OTP ki ren delt ség ve ze tõ nõ, aki ugyan az volt a vá ro si OTP-benis, pró ba idõ re fel vet te õt dol goz ni. Saj nos még pró ba idõn be lül ki rúg ta, mert a fel vé -tel ét ki zá ró lag mi at tam tet te „szo ro sabb” kap cso lat re mé nyé ben. Idõ sebb is volt, bárnem volt csú nya, de fi gyel men kí vül hagy ta, hogy sze rel mes fi a tal há za sok va gyunk.Jó ide ig ta lál ga tá sok ba me rült a kö ze li-tá vo li ro kon ság és szom széd ság, hogy biz to -san azért volt „si e tõs” az es kü võ, mert út ban a gye rek! Mi böl csen hall gat tunk, de azigaz ság az, hogy nem si et tük el több ok ból sem... Megint ál lást ke res tünk Hé di nek,s most a gyá ri or vo si ren de lõ in té zet fõ or vo sa se gí tett és fel vet ték a Cse pe li Kór házfi zi ko te rá pi á já ra ápo ló nõ ként. Olyan mun kát vég zett, ami hez nem kel lett szak tu dás.Saj nos so ká ig itt sem ma radt, mert az a mun ka faj ta meg ne ki nem tet szett, s a kétmû szak hoz ké pest igen ke ve set is ke re sett.

Én vi szont kezd tem jól ke res ni, mert Krasznai Ti bi se gít sé gé vel jól fi ze tõ – ater ve zõ in té ze ten be lü li – kü lön mun ká kat vál lal tam, amit ki zá ró lag a nap pa li 8 órásmû szak után volt sza bad vé gez ni. Akit raj ta kap tak, hogy ilye nen dél elõt ti mû szak bandol go zik, at tól egy szer s min den kor ra meg von ták ezt a le he tõ sé get. Eze ken a kü lön -mun ká kon nor má ban dol goz tunk. Önál ló fel ada to kat ad tak ki, s elõ re meg ha tá roz ták,hogy hány ol dal szá mí tás, hány, mek ko ra és mi lyen bo nyo lult sá gú rajz tar to zik hoz -zá, s ki mond ták a szen ten ci át: ez a mun ka 250 mun ka órát vesz igény be és az alap -óra bé rünk kel szá mol ták el. A mun ka el vég zé sé re ha tár idõt is tûz tek ki. Eb ben a faj -ta mun ká ban az volt a lé nyeg, hogy ra bol ni kel lett a me lót: ha va la ki el ké szí tet te ésle ad ta, azt pl. 125 óra alatt, ak kor a „pré mi u ma” 100 % volt. Ér de mes volt te hát haj -ta ni (de-i mû szak ban mind egy volt, csak a ha tár idõ tar tá sa volt a lé nyeg, egyéb kéntis fix pré mi um volt).

Ek kor igen jól ke res tem, mert szám ta lan szor for dult elõ, hogy a pré mi u mosalap fi ze té sem két sze re sét vit tem ha za ha von ta. Saj nos meg volt az ára.

Ezt az ön rab lás sze rû mun kát nem le he tett so ká ig ide gek kel bír ni, mert a dup la fi -ze tés el éré sé hez haj nal tól éj je lig kel lett haj ta ni. El sõ HÉV-vel 3,40 óra kor in dul tam, s azutol só HÉV-vel 23,50-kor tér tem ha za. Ez ret te ne te sen ki bo rí tó volt, dup la fi ze tés ide,vagy oda, hét hó nap után ön ként ki száll tam a ring bõl. Hé di nem na gyon örült en nek, srög tön be kom bi nál ta, hogy biz to san nõ ügy is van a do log ban, az el len ke zõ jét meg nemhit te el. Utol já ra te hát 58. de cem be ré ben kap tam ilyen mó don több mint dup la fi ze tést,az tán mint ha el vág ták vol na... – Ma radt a szimp la: a sok után hir te len na gyon ke vés lettés kezd tem job ban fi ze tõ dél elõt ti mû sza kos ál lás le he tõ sé get ke res ni.

Köz ben azon ban tör tént egy s más fur csa ság. PI. 1 he te vol tunk há za sok, ami -kor nagy meg rö kö nyö dé sem re Hé di kér te, hogy ke res sek egy nõ gyógy ászt, hogy

1 6 0

„per fo rál ja”, mert ne ki min den eset fáj dal mas. Kény te len vol tam ke res ni egyet, s el -vin ni õt hoz zá, mû vi per fo rá lás ra. Ek kor még nem sej tet tem, hogy Hé di a to váb bi ak -ban or vo sok és kór há zak rend sze res lá to ga tó já vá vá lik ... – mert ilyen meg ol dás rólmég so ha sem hal lot tam, mint ez az el sõ eset volt. So ká ig anyó som is be tar tot ta asza vát, ap ró sá go kon kí vül kü lö nö sebb gon dot nem oko zott szá munk ra. Egy jel lem -zõ, de nem nagy eset még is elõ re ve tet te ár nyé kát egy ké sõb bi vál to zás ra.

Meg ál la pod tunk ugyan is, hogy ha vi 700,- Ft-ot adunk a kony há ra, s eb bõl étel -lel el lát ben nün ket egész hó nap ra. Ez ak kor szép ál do zat vál la lás volt ré szé rõl. Egyikhó nap ban meg le pett min ket (ké sõbb ki de rült, hogy szó sze rint és ala po san) egy kan -csós vi zes kész let tel, na gyon meg tet szett ne ki (ne kem ke vés bé, fõ leg ami kor meg -tud tam a hát te rét), így örö met akart sze rez ni ve le. Nem tar tot tuk a leg fon to sabb hi á -nyos ság nak, de aján dék ló nak nem né zik a fo gát. Igen ám, de még az nap je lez te,hogy el fo gyott a koszt pénz, ad junk még, ha en ni aka runk.

Ki de rült, hogy az aján dé kot a koszt pénz bõl vet te (?!). Kis sé ös sze szó lal koz -tunk ezen, hogy a mi pén zünk bõl ne aján dé koz zon ben nün ket, mert az sok kal fon to -sabb ra kell, de ez ak kor rö vid idõ alatt zaj lott még le... Hé di vel ezek ben az idõk benki tû nõ en meg vol tunk és sül ve-fõ ve min den ben és min den ho vá együtt tar tot tunk. Egyjó da ra big, s még a ké sõb bi ek ben is.

Én to vább ra is foly tat tam a re pü lést, s ez az egy nem tet szett ne ki és ki sebb né -zet el té ré se ink ez idõk ben ki zá ró lag eb bõl adód tak. No ha jól is mer te ezt a hob bymat,még sem tet szett ne ki, hogy ün nep nap, va sár nap, sok szor szom ba ton ként is a rep tér rejá rok, és megint csak nõ ügyek kel hoz ta ezt is kap cso lat ba. Még sem volt eb bõl prob lé -ma még egy jó évig, vé gül is elõ for dult már, hogy rit kán 1-1 va sár na pi üzem nap ról hi á -nyoz tam, s ezt Laciék sé rel mez ték, de mint öreg pi ló tát szank ci ók kal nem il let tek.

Ez a hely zet még is az zal a hát rán nyal járt, hogy kez dett az el sõbb sé gem meg -szûn ni a star tok be so ro lá sa kor, ami per sze ne kem sem tet szett. Eb bõl még nem lettvol na baj, hi szen kény sze rí tõ erõ ként még nem ha tott rám.

Ké sõbb je lent kez tek olyan prob lé mák so ro zat ban, ame lyek okoz ták vé gül issport re pü lõ pá lya fu tá som vé gét. Egy elõ re azon ban még re pül tem.

Szomorú történet

Egy 58. má ju si va sár na pon szin tén gyö nyö rû idõ ben tar tot tunk ki a rep tér re,6.30 órá ra szok tunk a han gár hoz ér ni és szo ká so san meg kezd tük a ki pa ko lást, astart hely be ren de zé sé hez. Ilyen kor a start he lyen ri tu á li san min dig a vö rös négy szögvolt a köz pont, egy 10x10 m-es te rü let pi ros zász lók kal a sar ka in, ahol a kö te le zõ tar -tóz ko dó hely volt. Mel let te jobb ról 10 m-re volt a start hely és tõ le bal ra 20 m-rel a le -szál ló hely a „T” 6x1 m-es fe hér vá szon csík ból ki rak va, csücs ke in le tûz ve. A négy -szög ben 1 sze re lõ lá da a ra ké ta pisz to lyok hoz, a start zász lók, alap fel sze re lé sek ésanemométer vol tak.

1 6 1

A mû sza ki lag át adott-át vett gé pe ket 20 m-re a start he lyen túl start irán nyal ke -reszt be ál lít va szárny vé ge ik kel a szél fel öli ol dal ra le tá maszt va az ej tõ er nyõ i ket le sú -lyo zás ként a le tá masz tott szárny vég re he lyez ve, szép cm pon tos sor ban. Te hátmeg kezd tük a ki ra ko dást a han gár ból. Ez idõ ben tá bo ro zott az 57 ele jén szin tén er -re a rep tér re át he lye zett Ganz-Mávag re pü lõ klub, amely nek fõ cél ja von ta tó re pü lé siis ko la tar tá sa volt. Volt sa ját PO-2-esük, ka to nai szí nû. A mi enk volt a fris sen ge ne -rá lo zott, ra gyo gó, na rancs sár ga HA-PAX lajst rom je lû PO-2-es. Öreg mi vol tá hoz ké -pest így már szép nek is volt mond ha tó.

Von ta tó pi ló tá juk a köz ked velt han gár mes te rünk, a Majdán Ru di volt, õ vál lal -ta, mert sa ját von ta tó pi ló tá juk nem volt.

Oda jött hoz zánk ki ra ko dás köz ben és meg kér te Gras Vi kit és Wimmer La cit,hogy: ugyan ad juk már köl csön 1 von ta tás ere jé ig a HA-PAX-unkat, mert a MÁVAGKlu bos Eme sé nek 1 start ja hi ány zik a von ta tó szak szol gá la ti en ge dé lyé hez 1 lég tér -von ta tás, ugyan is az õ PO-2-esük le rob bant, ja ví ta ni kell.

Ter mé sze te sen 1 start ra át ad tuk ne ki, hi szen egy ilyen ké rést ki ta ga dott vol -na meg a Ru di tól, aki tõl rá adá sul bi zo nyos mér té kig füg gõ vi szony ban vol tunk. Bárne ad tuk vol na oda!

Gyor san ki tolt egye sü le tük egy Pi list – Eme se szá má ra és a HA-PAX-ot méga start hely be ren de zé se elõtt. Eme se fel csa tol ta er nyõ jét, rö vid uj jú ing ben, rö vid -nad rág ban a Pi lis be ült. Fel a ka bin te tõt, a Ru di a PAX-ba ült, mo tor ját be in dí tot tákés mind ket tõ höz be csa tol ták a von ta tó kö te let. Kis mo tor me le gí tés után el in dul takstart ra, a vég ze tes start ra...

F. Eme se gyö nyö rû szép fes tet len szõ ke, hos szú haj jal, most azon ban azt fel -köt ve (hos szú lo bo gó haj jal ti los volt re pül ni, még zárt ka bi nos gép ben is). 18 évesvolt, a 19-ben járt és meg is mét lõ dött, mint an nyi szor a sze gény Zsu zsa ese te: mertszép volt, iga zi ama zon ter met, tu dá sán felül nyom ták elõ re a re pü lés fej lõ dé si ran-g lis tá ján az ok ta tók, így akar va "be fo lyást" sze rez ni ná la, bár ahogy hal lot tam, mind -ezek el le né re nem túl sok ered mén nyel... El star tol tak...

Egy da ra big min den rend ben ment és már a start he lyet is be ren dez tük és fi -gyel tük Ru dit és Eme sét, fõ leg azért is, mert mi is re pü lõ gép von ta tás sal akar tunkkez de ni. Már 600 m ma ga san le het tek, ami kor Eme se a Pi lis sel szo kat la nul a von ta -tó fö lé emel ke dett. A kor ri gá lás ilyen kor ru tin sze rû kell le gyen: pi ci mér té kû zu ha nófék nyi tás sal egyi de jû leg eny hén elõ re nyom va a bot kor mányt úgy, hogy a von ta tó kö -tél be ne la zul jon. Ért he tet len mó don Eme se nem kor ri gált, sõt nem hogy igye ke zettvol na a von ta tó gép ten gely vo na lá ba vis sza jut ni, ha nem a két gép köz ti szint kü lönb -ség egy re nõtt.

Sze gény Ru di a PAX-ban már egé szen torz hely zet ben re pült: a gép far kafenn mert a von tat mány kényszerítette rá, az or ra kb. 30 °-os szög ben le fe lé lóg, seb ben a hely zet ben ha lad elõ re. Sõt a Pi lis or ra még kis sé fel fe lé is áll.

1 6 2

Né hány mp s már lent rõl is lát tuk Ru di ide ges nek lát szó jel zé sét ar ra, hogyEme se kap csol jon le! Nem hogy kor ri gált vol na Eme se, ha nem le sem ol dott. EI nemtud tuk kép zel ni, hogy mi ért? So ha sem tud tuk meg!...

Ru di le kap csol ni nem tud ta, mert eb ben a re pü lé si hely zet ben a von ta tó kö télúgy be fe szül a zárt von ta tó ho rog ba, hogy kép te len a kö tél tõl meg sza ba dul ni. Nemér tet tük, hogy mi tör tén he tett, azt sem tud tuk el kép zel ni, hogy az igen ru ti nos pi ló taa Ru di ho gyan old ja meg ezt a ci kis, ve szé lyes hely ze tet?

Tel jes gáz zal zu ha nó re pü lést kez dett, majd hir te len fel kap ta a PAX or rát, me -re de ken egyi de jû leg le kap va a gázt. Re mél te, hogy be la zul a kö tél an nyi ra hogy õ le -kap csol hat.

Nem si ke rült, s Eme se mind vé gig jócs kán fe let te ma radt, nem is kor ri gált, lesem ol dott. Ru di meg is mé tel te az elõ zõ ma nõ vert, még na gyobb zu ha nó gyor sí tás -sal, majd még me re de keb ben fel kap va a PAX-orrát, szin te meg állt a le ve gõ ben efüg gõ le ges fel fe lé hely zet ben. Most sem la zult be a kö tél most sem tu dott le kap csol -ni... Ru tin ide, vagy oda, nem sze ret tem vol na a he lyé ben len ni, mert a hely zet egy -re ve szé lye seb bé kez dett vál ni. Idõn ként a kö té len is na gyo kat rán tott, re mél ve hát -ha el sza kad, de most ez sem jött be.

Jog gal hi het tük, hogy Eme se ros szul lett, ezért cse lek vés kép te len (utó lag ki -de rült, hogy ezt jól sej tet tük). Jócs kán le ke rül tek már 600 m-rõl az elõ zõ két ma nõ -ver mi att, de le het, hogy Ru di már pá nik sze rû en kezd te meg har mad szor is a ma nõ -vert. Tel jes gáz, zu ha nó re pü lés a Pi lis is kény te len volt le ad ni az or rát, a kö tél hú zá -si irá nya mi att. Na gyon be gyor sul tak en nek so rán, a kri ti kus se bes ség fö lé, mind ket -ten. Lát szott már a PAX moz du la tán, hogy Ru di is mét emel né már fel az or rát, ami -kor ret te ne tes do log tör tént. Ha tal mas, szin te egy ide jû rob ba nás sze rû han gok hal lat -szot tak, s ab ban a pil la nat ban drá mai ese tek so ra kö vet ke zett.

A Pi lis szár nyai (mind ket tõ) egy szer re „tap sol tak”, le sza kad tak, ek ko ra rán tás -tól már a von ta tó kö tél is el sza kadt, a PAX csû rõ kor má nyai le sza kad tak, mi re a PAXa há tá ra for dul va kí no san las sú nak tû nõ la pos du gó hú zó ban pör dült le fe lé. Ez kb.250 m-en tör tént.

A Pi lis szárny nél kü li jól áram vo na la zott tör zse bom ba ként füg gõ le ge sen zu hantle fe lé, ben ne az Eme sé vel, aki a ki ug rást meg sem kí sé rel te: ha az egy sze rû vég re -haj tá sá ra kép te len volt, a ne héz vég re haj tá sát ho gyan le he tett vol na el vár ni tõ le?

Kõ vé me red ve lát tuk, hogy a Pi lis tör zse kb. 300 km/ó se bes ség gel vá gó dik aföld be, da ra bok ra fröc csen ve, ha tal mas por fel hõ kí sé re té ben.

Csak ek kor kap tuk fe jün ket a PAX fe lé, ami már 200 m alatt pör gött le fe lé há -ton, s el vá lik alat ta egy fe ke te pont: Ru di ki kap csol ta ma gát az ülés bõl, s hát hely zet -ben ki esett a PAX-ból. Így zu hant vagy 60 m-t le fe lé a PAX alatt, majd hir te len fel fu -tó fe hér csík. 1 mp és ki te rült az ej tõ er nyõ je, kb. 60-70 m-en tör tént ez. Ha tal mas lé -

1 6 3

lek je len lét tel meg kí sé rel te a le he tet lent sze rin te 150 m-en esett ki a PAX-ból, ilyenma gas ság ból mû vé szet és rend kí vü li aka rat erõ kell ah hoz, hogy a kis sé ne he zeb bennyí ló sport er nyõ idõ ben ki nyíl jon.

A há tán pö rög ve zu ha nó PAX majd nem el ér te Ru di ej tõ er nyõ jét, de sze ren -csé re csak majd nem. A rend kí vül ci kis hely zet ben el fe lej tet te a gyúj tást ki kap csol ni,s ami kor a PAX és Ru di szin te egy szer re ér tek föl det, a PAX azon nal rob bant.

Sze ren csé re a pör gé se mi att, Ru di tól kb. 100 m-re. Ru di csak is így me ne kül -he tett meg.

Eme se vi szont... – a fel is mer he tet len sé gig ös sze tört. Bor zal mas lát vány so ro -zat volt, olyan, amit sen ki szá má ra nem kí vá nok még lát ni sem! Pil la na to kig moz dul -ni sem tud tunk, mer re in dul junk? Tel je sen le tag ló zód tunk, majd hir te len óri á si szin teegy ide jû torz or dí tás tört fel a tor kunk ból és pá nik sze rû en ro han tunk a né hai Pi lis ésa PAX fe lé, ami 100 m-es láng gal és még ma ga sabb füst osz lop pal re cseg ve égett.

Ru di – há la Is ten nek és a lé lek je len lét ének – meg me ne kült. Én te hát nem fe -lé fu tot tam, ha nem a né hai Eme se és Pi lis fe lé. Kö zel ér ve töb ben ros szul let tek, en -gem is kör nyé ke zett és haj szál hí ján hány tam a lát vány tól. A Pi lis tör zse te nyér nyimisz lik ben, a fa rok ré szét ki vé ve és kö ze pén egy ret te ne tes vé res mas sza, s a szét -fröc csent vér vagy 10 m2-es te rü le ten.

A vé res mas sza per cek kel ez elõtt még iri gyelt cso da szép ama zon volt, s milett be lõ le! Lá nya ink sí ró gör csöt kap tak, s a men tõ au tó ból in jek ci ót kel lett ad ni ne kik,hogy kis sé meg nyu god ja nak. Ru di éle te is haj szá lon múlt.

Ami kor szem be ta lál koz tunk ve le, már hó na alatt az ös sze gyûrt ej tõ er nyõ vel,tel je sen ép volt és sem mi sem utalt ar ra, hogy eset leg bár mi ba ja len ne, csak az,hogy fe hér, mint a fal, és jobb ke zén a bõr za kó já nak uj ja le sza kadt.

So ká ig égett még a PAX, még sem ér tek oda ad dig a tûz ol tók. Fe les le ges islett vol na ol ta ni, mert égé se sen kit, sem mit nem ve szé lyez te tett, sza bad föl dön ért föl -det, s jobb volt, ha tel je sen elég, mert ke ve seb bet kel lett vis sza ci pel ni be lõ le. Né haimo tor ja egyet len nagy vö dör nyi Alu-tömbbé ol vadt ös sze, s né hány szál me re ví tõ éskor mány szer ke ze ti fém da rab ká tól el te kint ve csak ha mu ma radt a né hai PAX-ból.

Az Alu-tömböt más nap be szál lí tot ták a re pü lõ ott hon kö zép sõ ke rek vi rág ágyá -sá nak a kö ze pé re he lyez ve, majd ké sõbb em lék táb lá val is el lát va, hogy: a HA-PAXvolt.

Ne künk az MSE-nek volt te hát egy HA-PAX von ta tó gé pe... Rá ír hat ták vol namég az em lék táb lá já ra, hogy élt 31 évet (1927-ben gyár tot ták a SZU-ban). Így meg -kap tuk a ki ja ví tott má sik PO-2-est a MÁVAG-ét, mert ez jo go san járt ne künk.

Eme se a Cse pel Au tó gyár ak ko ri fõ mér nök ének egyet len lá nya volt. Ter mé -sze te sen részt vet tem a te me té sén, hi szen Ha rasz ti hoz is igen kö ze li szigetszent-miklósi te me tõ ben he lyez ték el föl di ma rad vá nya it, mi u tán ott lak tak.

1 6 4

A temetése, ha lehet ezt a kifejezést ezúttal használni, parádés volt: több mintkétezren vettek részt hely régi-, és új iskolájának tanulótársai, tanárai, a Csepel autó-gyár dolgozó sokan, egyesületi tagtársai, oktatói, és sokan az MHSZ-közpotból is. Arésztvevök nem fértek el a viszonylag kis temetõben, sokan kinnrekedtek. A temetésiszertartás alatt több kétüléses Fecske rótta a köröket a temetõ fölött. A szülõk fáj-dalma leirhatatlan volt. Nem értem máig sem, hogy miért nem a balesetkor kön-nyeztem meg Emesét, de itt a temetõben igen.

An nyi még ide tar to zik, hogy ha ma ro san meg kap tuk a köz pont ból a bon co lá siered ményt. a Sport kór ház ered mé nye alap ján. Eb ben ugyan azt a meg ál la pí tást rög -zí tet ték a bal eset oka ként mint sze gény Zsu zsa ese té ben: menst ru ált. Ilyen ideg fe szí -tõ te vé keny ség, mint egy re pü lõ gép ve ze tés kön nyeb ben eIõ for dul hat nak a nõk nélgör csök s ame lyek le bé nít hat ják a meg fe le lõ tu da tos te vé keny ég vég re haj tá sá tól.

Ja vas lat ként elõ ír ták, hogy min den egye sü let ben ok tas sák ki diszk ré ten a höl-gy ta go kat ar ra: ilyen eset ben bár mi re hi vat koz va, de tar tóz kod ja nak a re pü lõ gép ve -ze té sé tõl a sa ját ér de kûk ben. Szo mo rú tanulság!...

Harmadik terepleszállásom

Má jus vé gén, egy szom ba ti reg ge len vég re hoz zá ju tot tam elõ ször, hogy tel je sít -mény gép pel in dul hat tam táv re pü lés re, a má sik ked venc gé pem mel a HA-4154-es Cin ké vel.

Mis kolc köz for gal mi és sport rep tér, mint cél ál lo más sze re pelt a táv re pü lé si pa -rancs ban. Is mét Jo có von ta tott el, és per ce kig ke res gél tünk, mi re ész re vet tem, hogya PO-2-es ter mi ket ért, hir te len emel ked ni kez dett. Jo có azon nal in tett le ol dást, ab -ban a pil la nat ban le is kap csol tam, s már is el ér tem én is a ter mi ket, azon nal kö rö -zés be kezd ve. A má so dik kör re a bu bo rék ban spi rá loz va „pöf fesz ked ni” kezd tem ésszé pen emel ked tem föl fe lé 2,5-3 m/mp-es ter mik ben. Ké sõn tud tam star tol ni, 12 óraután, így igye kez nem kel lett, hogy si ke rül jön va la mi: a meg cél zott és arany ko szo rú -hoz szük sé ges min. 100 km-es cél tá vol ság ki re pü lé se. 1700 m-ig si ke rült így fel spi -rá loz nom ami kor a ter mik a fosz la do zó go moly fel hõ alatt meg szûnt el hagy hat tam te -hát a rep tér kör ze tét Mis kolc irá nyá ba, gyen ge ÉNy-i hát szél lel. Sik lot tam sik lot tam,ter mik se hol, és már vesz tet tem a ma gas sá gom ból több mint 1000 m-t, ami kor Mándfe lett 700 m-en gyen ge ter mi ket ér tem. Gyen ge ter mik is ter mik, ki kell hasznalni, is -mét spi rá lo zás ba kezd tem, a hõn óhaj tott go moly fel hõk lát vá nya nél kül.

Las san emel ked tem a 0,5-0,7 m/mp-es eme lés ben kb. 1100 m-ig ek kor ez ismeg szûnt, azu tán vég leg sem mi. Sik lot tam to vább elõ re Mis kolc fe lé, szo mo rú an lát -va, hogy a va rio mé te rem oda ra gadt a -0,6 m/mp-es ér ték re, és ma gas ság mé rõm las -san de biz to san egy re ala cso nyabb ér té ket mu tat.

Nem volt mit ten nem, 700 m-en meg pil lant va Kál és Ká pol na fal va kat, tá vo -labb más hely sé get nem, el ha tá roz tam, hogy ha a ter mi ket nem ta lá lom, a ket tõ kö -zött va la hol meg fe le lõ he lyen kény te len le szek is mét a te rep le szál lást gya ko rol ni.

1 6 5

Saj nos ter mi ket nem ta lál tam töb bet. Kál ha tá rát kb. 340 m-en lát tam meg, ki -csit még to vább ha lad va Ká pol na fe lé, de nem ér tem el odá ig. Köz ben ész re vet tem,hogy a két hely ség kö zött egy ki sebb fa lu van, ami rõl ké sõbb tud tam meg, hogyNagy út a ne ve. A ha tá rá ban no ha ez tilt va volt, a le ge lõ jén kény sze rül tem le száll ni.

Nagy út fe lett max. 120-130 m-en vol tam, már ki fi gyel ve a le ge lõt, s ez an nyi -ra ala csony volt, hogy a ké mé nye ken át jó for mán be lát tam a kony hák ba, per sze ahola gó lya fé szek ezt en ged te vol na, mert sok volt a ké mé nye ken a gó lya fé szek.

Ez is ér de kes lát vány volt, ilyen kö zel rõl, fe lül rõl, ahogy mon da ni szok ták ma -dár táv lat ból be néz ni az ud va rok ba, ba rom fi ud var ba, szé na csû rök be, s pi ros cse re -pes ház te tõk lát vá nya, mind ezek nek fent rõl a cso dá la tos tisz ta sá ga, el bû vö lõ volt.Pil la na tok ra...

Sze ren csém re, s mert él ben nem a til tás le ge lõt vá lasz ta ni te rep le szál ló hely -ként, a ke reszt ben át hú zó dó sze kér út egyik nyom vo na lat vet tem cél ba. Arány lagnagy döc ce nõk kel, még is prob lé ma men te sen gu rul tam vé gig a le szál lást, s is métbiz ton sá gos ra si ke rült a te rep le szál lá som. Saj nos nem si ke rült a 100 km-es cél táv -re pü lé sem, de a le irt kö rül mé nyek közt min den kép pen iz gal mas és ér de kes volt, 78km-es tá vot re pül tem.

Itt is a szo ká sos fa lu si ová ció fo ga dott bár kö zel sem ak ko ra mint Szé csény -ben, még is kü lön le ges ség nek ha tott. Ezt csak ak kor tar ta nám ér de mes nek le ír ni, hamég ér de ke sebb lett vol na an nál.

Itt is ro hant fe lém sor rend ben elõbb a fa lu ap ra ja, nagy ja, meg fog ták, si mo gat -tak a Cin két, ahol ér tek, kér de zõs köd tek. Igye kez tem min den re vá la szol ni, most ezeset ben mint egy meg tisz tel ve a Cin két, nem olyan to pis öl tö zék ben re pül tem, mintak kor...

Von ta tó gép szó ba sem jö he tett, mert ek kor ér tet tem meg, hogy mi ért til tott le -szál ló te rep a le ge lõ: nem mû velt, dim bes-dom bos, göd rös biz tos gép tö rés ve szé lyé -vel. Ösz tön sze rû en jól dön töt tem, ami kor a sze kér ke rék nyom vo na lát cé loz tam meg,mert a sú lyos szé gyen tõl meg me ne kí tett. Szo ká so san azon nal in téz ked tem azMHSZ köz pont R-beszélgetésre tör té nõ meghivásával: itt és itt va gyok, baj nél kül le -száll tam, szál lí tó ko csit ké rek! A ta nács el nök he lyet test kér tem meg er re, mert csak aTa nács há zán volt va sár nap is hasz nál ha tó te le fon. Egyi de jû leg ha la dék ta la nul szét -szed tük a Cin két. Szár nya kat le! Ha son ló kép pen zaj lott le, mint a Szé csény ben. Be -ci pel tet tem a ré sze ket a leg kö ze leb bi gk-val el ér he tõ útig, be tá rol va egy csûr be.Vagy 30-an (!) fog tak 1-1 szár nyat, a gu ru ló tör zset is leg alább an nyi an tol ták.

A há zi gaz da megint be in vi tált, sok kí ván csis ko dó kí vül rõl fi gyel ve a tör té né se -ket. Rám tuk mált egy szál fi nom há zi kol bászt, fi nom friss ház sü té sû ke nyér rel, s jóhá zi bor ral. 22 óra fe lé ér ke zett meg a Dodge Weappon von tat ta szál lí tó ko csi, vagy100-an se gí tet tek be ra kod ni a gé pet, akik vé gig nem tá voz tak a ház kö rül, 22.30-korin dul tunk a Mát ra ele jén a pipishegyi sport rep tér fe lé. Ez volt a föl det éré sem hez kis -

1 6 6

sé vis sza fe lé a leg kö ze leb bi le he tõ ség vis sza szál lí tá som ra. Éj fél után nem sok kal ér -tünk fel a sport rep tér re és szin te rög tön szál lás he lyet kí nál tak az ot ta ni re pü lõ ott hon -ban. Kö zöl ték, hogy va sár nap reg gel von ta tó gép jön ér tem ide, kb. 7 órá ra a 6 óraiéb resz tõ után.

Reg gel meg mu tat ták ne kem a rep te rü ket és kör nyé két és a hí ven õr zött büsz -ke sé gü ket mú ze u mi tárgy ként, a han gár te tõ szer ke zet kö zé „fû zött” „Gyön gyös 33”-at . Ez a gép volt a 30-as évek ben a ma gyar sport re pü lés egyik büsz ke sé ge, de saj -nos csak egyet len pél dány ké szült be lõ le. So kat hal lot tam ró la, agyon di csért re pü lõ -tu laj don sá ga i ról, Si rály szár nyát után zó tört vo na lú szárny alak já ról, 20 m-es fesz táv -já ról. Ál lí tó lag az egyet len gép volt, ami vel a le he tõ leg las sab ban le he tett re pül ni, 40km/óval. Zárt ka bin te te je szög le tes, ke ret so rok kal ös sze fo gott ab la kocs kák ból állt,mert ak ko ri ban még ne fej lesz tet ték ki az egy da rab ból me le gen pré selt göm bö lyö -dõ, un. bu bo rék ka bin te tõ ket.

Nem gyõz tem áhí tat tal cso dál koz va gyö nyör köd ni ben ne, ami kor meg hal lot tam aPO-2-es jól is mert mo tor hang ját, ami re ki néz tem a han gár ból, már gu rult is a föl dön.Cin két már ré gen a start hely re ál lí tot tuk te hát élénk bú csúz ko dás köz ben gyor san ej tõ -er nyõt csa tol tam, be ül tem az ülés be, be kö töt tem ma gam és start ra kész vol tam.

Meg le pe té sem re Wimmer La ci jött ér tem az örö költ, öreg, fel újí tat lan PO-2-essel. Köz vet len elõt te mo to ros re pü lõ is ko lán vett részt és meg sze rez te a von ta tó pi -ló ta szak szol gá la ti en ge délyt. Er rõl hal lot tam, még is meg le pe tés nek ha tott, hogy Õjött ér tem. Olyan szé pen, sza bá lyo san hú zott el en gem, mint ha min dig is ezt csi nál -ta vol na, s ami nek kü lön örül tem. Rá for dul tunk a Du na ke szi irány ra, emel ked tünk fel -fe lé, egy re fel jebb, míg nem el ér tük a 2000 m-es ma gas sá got. Elég gé pá rás volt a le -ve gõ, an nyi ra, hogy a föld alig lát szott, csak hal vány kör vo na la kat lát tam. A do log ér -de kes sé ge az volt, hogy a reg ge li sta bil idõ ben a sû rû pá ra ré teg fel sõ ha tár vo na lá -ban ha lad tunk, ami fe lett ra gyo gott a kris tály tisz ta ég bolt, s e kép ze let be li sík vo nalalatt hú zó dott a ron da szür ke ség.

Elé ge det ten gyö nyör köd tem eb ben a kü lön le ges lát vány ban, ami kor hir te len,el hal kult a PO-2-es mo tor hang ja, La ci va la mi ért le vet te a gázt, és le ol dást in tett. Hi -he tet len nek tar tot tam, mert Hat vant ép pen hogy el hagy tuk, és Ceg léd még nem islát szott. Ezen úgy meg le põd tem, hogy pil la nat ra el bam bul tam, hi szen a Du na ke szirep tér még majd 40 km-re van.

Ezen La ci be pör gött, mert egye ne sen lóf...-kat int ve je lez te sür gõs le ol dá so -mat, mi re kény te len vol tam azon nal re a gál ni és le ol da ni. Ilyen kor a von ta tó gép jobb -ra vagy bal ra rög tön „le bo rít”, sza bad utat en ged ve a vi tor lá zó gép nek, de a La ci eztva la hogy túl fi no man, fé lén ken tet te. Gya kor lat lan sá gá nak tud tam be, de gya nús volta né hány má sod perc cel elõt ti tel jes gáz le vé te le. Okát csak ké sõbb tud tam meg,ami kor a rep tér fö lé ér ve meg pil lan tot tam a rep tér fe lém esõ szé lé ben a PO-2-est,amit em be rek cso port ja vett kö rül.

1 6 7

A start hely még nem volt be ren dez ve, tol ták a gé pe ket ki fe lé, te hát a „T” semvolt kinn, ilyen kor min dig a kint ál ló gé pet kell T-nek te kin te ni. A reg ge li igen nyu godtidõ ben, a sû rû le ve gõ ben le ol dás után a ma gas sá gom alig csök kent, a va rio mé te remmu ta tó ja oda ra gadt a (-0,5) m/mp ér ték re, így tör tén he tett, hogy majd 40 km tá vol -ság ból ki zá ró lag sik ló re pü lés sel 800 m ma ga san ér tem a rep tér fö lé. Ez zel kap cso -la tos ag go dal mam te hát tel je sen fö lös le ges volt. Szé pen, si mán le száll tam a PO-2-es mel lett a kö ze lé ben úgy, hogy az azt kö rül ve võ em ber cso por tot ne za var jam.

Ki száll va a Cin ké bõl vis sza ro han tam a PO-2-eshez, át tör ve az azt kö rül ve võem ber cso por tot és meg döb ben tõ lát vány fo ga dott. Túl rö vid nek tûnt a gép, mi re fel -fe dez tem elõt te a föld re lóg va a mo tor ját lég csa va ros tól, ame lyik nek egy szár nya le -tört. A mo tor 1 csa va ron Iógott, ab ból az 5 db-ból, ami ere de ti leg a mo tor ágy hoz rög -zí tet te. Nem ér tet tem és tel je sen kö zel men ve kezd tem szem ügy re ven ni a má siknégy csa var he lyét: hi he tet len nek tûnt a meg fi gye lé sem ered mé nye élénk ma gya ráz -ko dás ra fi gyel ve, mi sze rint a hi ány zó 4-bõl 3 csa var már ré gen tö rött volt, mert a tö -rés fe lü let rozs dás volt. A 4. csa var is fé lig már ré gen tö rött volt, mert an nak a tö rés -fe lü le te is rozs dás volt, csak a má sik fél tö rés fe lü let volt fémtiszta. Te hát PO-2-esünkmár ki tud ja mi ó ta re pül he tett úgy, hogy a mo tort csak más fél csa var tar tot ta. Cso da,hogy nem ve szett el a mo tor út köz ben (?).

Az tán el me sél te La ci, hogy azért vet te le hir te len a gázt és ol da tott le (még min -dig pi pa volt, hogy nem ol dot tam le azon nal el sõ jel zés re), mert érez te, hogy hir te lenna gyon ráz a mo tor. Nyil ván va la mi baj van – gon dol ta – ezért vet te le a gázt és ol da -tott le, ez volt a sze ren csé je. Ha nem ezt te szi és erõl te ti a gázt, még a le ve gõ ben kö -vet ke zett vol na be a ka taszt ró fa. Alap gá zon vi szont alig ráz kó dott a mo tor, így sik lottbe Õ is, el ér ve ép pen a rep tér szé lét. Ami kor le száll va már csak alig gu rul va az utol -sót döc cent, hir te len el tûnt elõ le a mo tor, a PO-2-es hir te len meg állt, kis sé or ra bil lent,eb ben a hely zet ben kis sé fel bil lent fa rok rés szel meg állt, az 1 al só csa va ron ló gó mo -tor le bil len ve a föl dön el akadt. Emi att állt meg a gép e fur csa hely zet ben.

Hi he tet len tör té nés so ro zat volt...

Aranykoszorús céltávrepülésem

Jú li us 9., szom bat 6.15

A Cse pel Vas és Fém mû Kp. ter ve zé si iro dá ból, mun ka he lyem rõl te le fon a Fe -ri hegy re Tardos Bé la bá csi hoz a fõ me te o ro ló gus hoz, hogy mi lyen vi tor lá zó re pü lõidõ já rás vár ha tó. (Õ volt a Mû egye te mi re pü lõ egye sü le tünk tisz te let be li el nö ke.)

A szo ká sos szö veg: „Édes fi am, kö ze pes la bi li tás vár ha tó!” Et tõl már meg re -meg a vér be li vi tor lá zó szí ve, mert ez emel ke dõ lég áram lás ok, „ter mi kek” biz tos aelõ for du lá sa. Mi nõ sí tett spor to lói sza bad ság gal él ve irány a du na ke szi-alagi sport -rep tér. Két óra uta zás: gyors vas út, ké sõbb a 12-es vil la mos vég ál lo má sá ig és fél óra

1 6 8

gya log a Du na ke szi rep tér. 10 órá ra már hat, hoz zám ha son ló an fa na ti kus re pü lés -sze rel mes ba rá tom téb-lábolt a rep té ren, ahol kö nyö rög tünk a tisz tes öreg pi ló tá nakés rep tér pa rancs nok nak Kal már La ci bá csi nak, hogy: „La ci bá csi, leg alább 1-szerhúzz el ben nün ket a PO-2-essel von ta tás ban.” Kis ké re tés után, mert hagy ta ma gáthisz Õ is a re pü lés meg szál lott ja volt: „Na gye re kek min den ki nek meg van a gé pe?”– ak kor ki töl te ni a re pü lé si pa ran cso kat, ki-ki gé pé re, s a gyen ge Ny-i szél fi gye lem -be vé te lé vel cél a mis kol ci köz for gal mi rep tér...

Per sze, sa ját egye sü le te ré vén min den ki nek meg volt a sa ját hasz ná la tú „sar -zsi” gé pe. Én ter mé sze te sen a 18-aso mat vá lasz tot tam. El hang zott La ci bá csi vár vavárt uta sí tá sa: han gár aj tót ki nyit ni, az ös szes gé pet Ny-i irá nyú start hely re ki tol ni,mû sza ki lag át ad ni-át ven ni és a start ra fel ké szül ni! Majdán Ru di han gár mes ter kész -ség gel állt ren del ke zé sünk re min den ben, hi szen Õ is meg szál lott pi ló ta... 10.30-kormin den ki start ra kész, PO-2-es fel tan kol va, de fan csa li kép pel lát tuk, hogy a TardosBé la bá csi ál tal jó solt kö ze pes la bi li tás nak bi zony nincs sok je le: ezt bi zo nyí tó go -moly fel hõ alig van. La ci bá csi ki mond ta a szen ten ci át: egy szer min den kit el hú zok, detöbb re ne is kér je tek!

El sõ re a „la mi ná ris" Si rály-t, a leg ki vá lóbb tel je sít mény gé pet húz ta el, ami le kap -cso lás után igen ne he zen ér te el a táv re pü lés hez elõ írt 1000 m-es in du lá si ma gas sá got,vég re irány: Mis kolc. Majd kö vet kez tek a töb bi ek és ér ke zé si sor rend sze rint én vol tamaz utol só, majd mind a ha tan le száll tunk, ter mik sem mi... A buz ga lom nem ha gyott ben -nün ket: to váb bi kér le lés, mi re La ci bá csi is mét be ad ta a de re kát, új ra el hú zott mind a ha -tun kat, en gem is mét a sor vé gén. Öten ter mik hí ján megint le száll tak. Ne kem sem voltmár sok re mé nyem, hi szen már 12.30 kö rül járt az idõ, de be csü let tel még is el von ta tott.Utol só lé vén a má so dik sor ban nem si et te tett a le kap cso lás sal és Felsõgöd vo na lá banala kul ni lát szott egy je len ték te len go moly fel hõ. Alá hú zott és 20 perc von ta tás után fel fe -lé moz dult a va rio mé te rem. 10-15 cm-t mu ta tott fel fe lé. La ci bá csi le kap cso lást in tett,jobb hí ján, 700 m ma gas ság ban és szen tül el tö kél tem, ha egy mód van, nem szé gyen -ke zek vis sza a rep tér re. Szor gal ma san rót tam a kö rö ket az emel ke dõ lég bu bo rék ban, ater mik ben, mi köz ben a Ny-i szél las san, de biz to san so dort K fe lé. Nagy ne he zen, ez -zel a las sú emel ke dés sel el ér tem 1100 m-re, ott mint ha el vág ták vol na... Most mi lesz?Elõt tem egyet len go moly fel hõ sincs, a ter mik biz tos je le, és az ÉNy-i szél úgy el so dort,hogy szél lel szem ben a rep tér re sem érek már vis sza. Nincs me se! Egy éle tem, egy ha -lá lom: el in du lok Mis kolc fe lé. Egyen le te sen sik lot tam, ve szít ve a nagy ne he zen meg -szer zett ma gas sá got Verseg fe lé, de se hol egy go moly fel hõ. Me gyek, amed dig tu dok.Vers eget kö ze lít ve már csak 500 m-en ész re vet tem, hogy go moly fel hõ sor ala kul pon to -san az irá nyom ban, de azt el is kel le ne ér ni. A ma gas sá gom pe dig egy re fogy, már ki -néz tem a kény szer le szál ló he lyem a versegi fo ci pá lyát, de fa na ti ku san meg cé loz va azala ku ló go moly fel hõ sort, az az a fel hõ utat. Már csak 330, már csak 250 m a ma gas sá -gom, szin te re mény te len, fõ leg ide gen te re pen. Lát tam a föl de ken dol go zó kat egy re tisz -táb ban, már lát szott az ar cuk, majd azok ré szei is, szin te lát tam rá juk ír va a kár ör ven -

1 6 9

dést – mint már elõt tem töb ben – na, ez is „le te nye rel” ide... Ké szül tem a le szál lás hoz,már csak 180 m, de még hát ra men tem, hogy szél irány ban lan dol has sak. Már tisz tán ki -ve he tõk vol tak a mun ká sok sze mei, or ra, szá ja, a sar ká ban úgy vél tem, ka ján ság gal.

Szin te ab ban a pil la nat ban, hogy be le kezd tem a le szál lás hoz, az éles vis sza -for du lás ba, cso da tör tént. Mint ha fe nék be rúg tak vol na... egy idõ ben a -0.5 m/mpegyen le tes sül lye dé sem bõl a va rio mé ter át vál tott + 0.5 m/mp emel ke dés be, vég rebe le szo rul tam a pi ló ta ülés be, sze ren cse, hogy ép pen for du ló ba kezd tem, mert azemel ke dõ lég bu bo rék a ter mik olyan szûk volt, hogy át sza lad tam vol na raj ta és márnem lett vol na idõm meg ke res ni. Így azon ban túl dön tött for du lók kal spi rá loz ni kezd -tem, s meg tud tam ma rad ni a ter mik ben.

A 0,5 m/mp emel ke dés nö ve ke dett, le néz tem a mun ká sok ra, már el tûn tek asze mek, or rok, szá jak, már csak az ar cok fe hér kö re lát szott, el tûnt a vélt ka ján ság isaz ar cuk ról, már csak moz gó fol tok vol tak, az tán az se. Vég te len öröm mel lát tam,hogy a va rio mé te rem mu ta tó ja 3,5 m/mp emel ke dé si se bes ség nél meg ál la po dott. Ígykön nyen fel ju tot tam 1450 m-re a fel hõ ala pig, de mi re fel ér tem a go moly fel hõk szét -fosz lot tak. Na gyon nem bán tam, mert 50 km iga zol ha tó tá vol ság eb bõl már ki jön.

Te hát is mét sik lás Mis kolc irá nyá ba. A tér ké pem ott la pult a re pü lé si pa rancsmel lett a tér kép tás ká ban, de egész úton elõ sem vet tem, mert ez az út irány te lít vevan elõt tem már jól is mert te rep pon tok kal: a kö vet ke zõ pont a Lõ rin ci erõ mû füst je,majd ma ga az erõ mû. Sik lot tam, sik lot tam, a va rio mé ter saj nos megint oda ra gadt a(-0,5) m/mp-re, megint re mény te len nek tün tet ve a Mis kol ci cél ba érést. Az erõ mû fe -lett 600 m-en húz tam el, de in nen már tisz tán ki ve he tõ volt Gyön gyös. Ha sem miked ve zõ nem jön köz be, el sem érem ta lán még Gyöngyoroszit sem.

A he gyek mi att, hoz zám ké pest a te rep szint emel ke dett a Mát ra kö ze lí té sé vel,te hát a ma gas sá gom is igen csak vi szony la gos volt. Így 300 m-en már túl kö zel volta föld, s egy lu cer nás ban mit lá tok? A szép fe hér, hos szú szár nyú Si rály pi hen, amiel sõ ként hagy ta el a re pü lõ te rün ket. Nincs me se, a lu cer nás hí vo ga tó zöld je egy revon zott, majd mel lé szál lok, de...

Ész re vet tem egy út irá nyom ban is mét ala ku ló ban lé võ go moly fel hõ utat: ezt elkell ér nem! Egy éle tem, egy ha lá lom, ezt el kell ér nem! A fel hõk jó val na gyob bak vol -tak ez elõ zõk nél, te hát biz ta tób bak is. Már csak 280 m a ma gas sá gom (va ló já ban180 m sem le he tett.)

És a cso da megint meg tör tént: már lát tam in te get ni a Si rály pi ló tá ját, hogy mel lé -száll jak, de ab ban a pil la nat ban is mét fe nék be rúg tak, az egy han gú, szo mo rú -0,5 m/mpsül lye dés hir te len vál tott +0,5 emel ke dés be, majd 1,0 m/mp, 2 m/mp és meg sem állt ava rio mé ter mu ta tó ja 7 m/mp emel ke dé sig. Új ra szo rul tam az ülés be és a szár nyak vi dámze né je is mét fel hang zott. Már csak alig lát szott a lu cer ná ban „le ge lõ” Si rály, a pi ló tá ja egy -ál ta lán nem. Vég te len öröm mel lát tam a ma gas ság mé rõn, hogy a go moly fel hõ al ját, a fel -hõ ala pot 1750 m-en el ér tem. Ilyen emel ke dõ se bes ség gel szin te pil la na tok alatt.

1 7 0

In nen mond hat ni már – kön nyen foly tat tam az utam Mis kolc fe lé, mert a go -moly fel hõk az az a ter mi kek egy mást ér ték: Gyön gyös tõl Mis kol cig csak sik lot tam fel -hõ tõl-fel hõ ig, szin te ma gas ság vesz tés nél kül.

Örö möm ben – vi tor lá zó re pü lõk szo ká sa sze rint – éne kel ni kezd tem. A szár -nyak egyen le te sen zúg tak kel le mes alá fes tõ ze nét biz to sít va, már tud tam, hogy el -érem Mis kol cot. A fel hõ alap is egy re emel ke dett, vé gül is meg lát tam Mis kol cot, azAvas DK-i ol da lán füs tö lög ve. 2000 m-en ér tem a re pü lõ tér fö lé 16 óra kö rül, aholmár lát tam, vé ge a re pü lé si üzem nap nak, kris tály tisz ta nap sü tés mel lett tol ták be agé pe ket a han gár ba. De a han gár aj tó nyit va ma radt. Va jon mi ért? A le ve gõ bõl, eb -bõl a ma ga ság ból a füs tök el le né re olyan szép volt Mis kolc: pi ros te tõs há zak, azAvas a ki lá tó val, Di ós gyõr, s az egész Bükk fönt rõl va la hogy min den sok kal szebb.Ju tott idõm a gyö nyör kö dés re. 150 m-en be he lyez ked tem a le szál lás hoz, zu ha nó fé -ket nyi tot tam és pon to san 16.20-kor meg áll tam a han gár elõtt. Ki de rült, hogy ér ke -zé sem elõ re je lez ték, majd ész re is vet tek, te hát vár tak.

Vég te len öröm és gyõ ze lem ér zé se töl tött el: én és a gép együtt küz döt tünkmeg az ele mek kel mo tor nél kül! Min den mé ter ma gas ság nye ré sért és min den ki lo -mé ter tá vol sá gért. Há la Is ten nek, si ke rült. He tünk kö zül egye dül én ér tem cél ba ezena na pon, a 20 per ces von ta tást le szá mít va re kord idõ: 1 óra 40 perc alatt.

Úti be szá mo lóm után a mis kol ci sport tár sak meg hív tak a vá ros ba egy kis bu -li ra, amin részt is vet tem, mi u tán R-beszélgetéssel je lez tem a köz pont tal cél ba ju tá -som, más nap ra von ta tó gé pet kér ve a ha za von ta tás hoz.

Jú li us 10-e va sár napÉb resz tõ 6 óra kor. Csú nya bo ron gós, sze les az idõ, nyo ma sincs az elõ zõ na -

pi ra gyo gó idõ nek. Je lez ték, hogy a PO-2-es Du na ke szi rõl el in dult ér tem. A bo ru lásés a szél nõttön-nõtt. Egy szer csak je lez ték, hogy a vi har mi att me lyik re pü lõ te re kentil tot ták le a re pü lést. Du na ke szin is, de a PO-2-es Majdán Ru di ba rá tom mal már el -in dult ér tem. Fe szült órák nak is tû nõ per cek tel tek el a vá ra ko zás sal. A Jú ni us 18-aso mat még nem tol tuk ki a han gár ból, mert az esõ is sze me reg ni kez dett, meg az -tán min den pil la nat ban vár hat tuk, hogy Mis kol con a szél egy re erõ sebb, az esõ márcse pe reg, hord ja a szél, szin tén le tilt hat ják a re pü lést. Az tán vagy 100 m-en elõ buk -kant a PO-2-es, rög tön le is szállt. Gyor san ki tol tuk a gé pe met a han gár ból, a PO-2-es is ott állt meg, ráakasztottak, fel az ej tõ er nyõt, be ül tem és mert egy re job ban esettaz esõ, a szel lõ zõ nyí lást is be csuk tam, vesz tem re... Fel zú gott a PO-2-es mo tor ja (aRu di, sür ge tett ben nün ket, ki sem szállt a gép bõl) még ép pen hal lot tam, hogy Mis -kol con is le til tot ták a re pü lést, de mi már el in dul tunk.

Ab ban a pil la nat ban a ka bin te tõn az esõ csep pek víz szin te sen kezd tek foly niaz ol da lán és fel fe lé az ele jén és egy azon pil la nat ban úgy be pá rá so dott a ka bin te tõ,hogy sem mit sem lát tam.

Ször nyû ér zés volt, és leg alább an nyi ra ve szé lyes a föld kö zel ség mi att. Ha tás -ta lan ab lak tör lés után azon nal szel lõ zõt nyi tot tam, mi re az ölem be öm lött a be te re lõ -

1 7 1

dõ esõ, de ugyan ak kor el fúj ta a bel sõ lég áram a pá rát. Igenám, de Úr is ten! Hol avon ta tó gép? És nem va gyunk 15 m ma ga san sem, Jé zus, Má ria! A bal szárny vé -gem nél el len ke zõ irány ban lát tam meg, és én a von ta tó kö té len!? Mit csi nál jak? Le -old jak? Ha nem, mind ket ten „lepercelünk". Ab ban a pil la nat ban ha tá roz tam is: olyantúl dön tött gyors for du ló val iga zod tam a PO-2-es mö gé, hogy kis sé „be csúsz tam” afor du ló irá nyá ba, s a szárny vé gem kis hí ján a föl det sú rol ta.

Már rég egye nes be vol tam, ami kor fel öt lött ben nem, hogy hü, eb bõl nagy bajis le he tett vol na. Az esõ csak esett, a szél ret te ne te sen fujt, és a se bes ség mé rõm hi -á ba mu ta tott 120 km/ó-t, az a föld höz ké pest 60 km/ó sem volt. Ala cso nyan kel lettre pül jünk, mert a fel hõ alap 200-300 m-en volt; és nem volt vak re pü lõ mû sze rünk. Azigen kö ze li dom bok, te rep tár gyak a szél mi att lég ör vé nye ket ka var tak, a von ta tó kö -tél emi att több ször na gyon be la zult, majd hir te len meg fe szült. Sze gény Ru din ak ko -rá kat rán tot tam, hegy még én is lát tam – min dig at tól fél ve, hogy most sza ka dok le.Ru di min dig fi gyelt, hogy meg va gyok-e még?

Eger fe lett olyan ala cso nyan száll tunk át, hogy szin te kéz zel fog hat tam vol naa mi na ret tor nyát, A domb te tõk fe lett, a fák ko ro ná it szin te sú rol tuk. Az tán mint haemel ke dett vol na a fel hõ alap, fel jebb tud tunk emel ked ni, a lég ör vény lés is csök kent,majd meg is szûnt, az esõ sem öm lött to vább, de a fel hõ zet még is sû rû és sö tét volt.

Tel je sen si mán ha lad tunk kb. 500 m-en, már fel tûnt a Mát ra fel hõ ben sö tét tö -me ge, s ahogy kö ze led tünk, kis sé vi lá go sod ni lát szott, majd úgy 700 m ma gas ságtá ján rend kí vü li cso dá lat tal lá tom, hogy az ed di gi +0,5 m/mp emel ke dé si se bes sé -günk egyen le te sen nõ, hoz zá a szár nyak kel le mes ze né jé vel. Mi re el ér tük a vi lá gosfol tot a fel hõ ben 9 m/mp-et jel zett a va rio mé ter mu ta tó ja, pe dig a von tat má nyunknem emel ke dõ hely zet ben volt: Gyor san kap csol tam: a vi ha ros szem be szél ben el ér -tük a Mát ra hegy ség ilyen kö rül mé nyek kö zött ki ala ku ló hul lám szél-emel ke dõ te rét.Ez vá gott, mint egy kés éles rést a rend kí vül vas tag fel hõ zet ben, kb. 15-20 km hosz -szon, és emel ked tünk, egy re csak emel ked tünk az éj sza ka i nak tû nõ sö tét ség bõl azegy re va kí tóbb vi lá gos ság ba. A fel hõ rés két szé lét szí ne kéz zel fog hat tuk vol na. Mimel let tünk jobb ról és bal ról is füg gõ le ge sen fel fe lé tar tó fel hõ csí kok, fel hõ fosz lány -ok... és alig ész re ve he tõ se bes ség gel ha lad tunk el mel let tük, az eb ben a ma gas ság -ban lé nye ge sen erõ sebb szem be szél mi att (kb. 100 km/ó).

Majd meg szûnt mel let tünk a fel hõ, mint ha el vág ták vol na, és va kí tó nap ütés -ben, alat tunk va kí tó fe hér fel hõ pap lan volt: 4200 m ma ga san vol tunk. Egy szer csak– jel lem zõ en a szem be szél ere jé re – a kb. 20 km hos szú fel hõ rés vé gét mint egy 20perc után el ér ve, megint csak el tûnt elõt tem a PO-2-es. Zu ha nó re pü lést kez dett. Miez? A gázt is le vet te, én kény te len utá na. Igenám, de az én sok kal áram vo na la sabbgé pem rög tön utol éri, „rá zu han” a von ta tó ra. Vil lám gyors kap cso lás: ki nyi tot tam aRubik fu ru lyát, a zu ha nó fé ket. Így si ke rült el ér nem, hogy szin te füg gesz ked tem avon ta tó gé pen (az az for dít va)

1 7 2

A va kí tó vi lá gos ság nak vé ge. Szür kül, sö té te dik, mi köz ben a ma gas sá gunkegy re fogy és olyan ér zé sem volt, mint ha sö tét kút fe ne két kö ze lí te nénk. Még itt isigen erõs le he tett a hul lám szél emel ke dé se mert eb ben a zu ha nó hely zet ben a va -rio mé ter csak -7 m/mp-et mu ta tott. Vak re pü lõ mû sze rünk nem lé vén, is mét a fel hõ -alap alá kény sze rül tünk, de ez már fo ko za to san emel ke dett, ahogy kö ze lí tet tük Du -na ke szit. 1800 m-en ér tünk Ve res egy há za fö lé, meg lát tam a gyö nyö rû Ybl Mik lós ter -vez te két tor nyú temp lo mot és a kas télyt, ami kor Ru di le ol dást jel zett.

Mi re le száll tam a han gár elé már a nap is ki sü tött. Át ve re ked tük ma gun katsze ren csé sen a hi deg front vi har zó ná ján, vég te len és fé lel me te sen gyö nyö rû él mé -nyek kel gaz da god va, ami egy élet re szó ló an fe led he tet len. Re pü lõ él mé nye im csú -csa volt. Sõt e táv re pü lés sel meg sze rez tem az arany ko szo rús tel je sít mény jel vénymá so dik fel té tel ét, az az a 100 km-es cél tá vot. A har ma dik lett vol na a 300 km-es sza -bad táv, de er re még vár nom kel lett.

A milyen csunyán kezdõdött az 1958-as repülõévad, olyan szépen folytatódottszámomra. Megértem a leg-..leg-..leg-eket.

Egy vér be li sport re pü lõ

Tóth Jo có... Iga zán vér be li re pü lõ volt. Kü lön le ges Zündapp mo tor já val járt re -pül ni, tank ján sár gás vö rös égõ láng csó vá val, ug ró tig ris alak kal ele ve kü lön le ges él -ményt nyúj tott. A re pü lés õszin te sze rel me se volt, s re pü lé si tu dá sát igye ke zett a le -he tõ leg na gyobb tö kély re vin ni.

Eh hez a leg kü lön bö zõbb – ma ga ki ta lál ta módsze re ket al kal maz ta és hasz nál -ta fel. Min dig õszin tén cso dál tuk eb be li el tö kélt te vé keny sé gét, ha tu do mást sze rez -tünk ró la, ne tán lát tuk is...

Hí re jár ta, hogy – az ak ko ri ban még lé te zõ (ké sõbb le bon tott) Nép li ge ti Vurst -li ban ami ha son ló de sok kal ér de ke sebb volt a mai Vi dám park nál – lé te zett, ma gamis ki pró bál tam egy szer, egy át for du lós, ve ze tõ je haj tot ta ha jó hin ta. Ami kor ré gen énegyet len egy szer ki pró bál tam, bi zony nem a leg jobb ta pasz ta la tom volt ró la. Be áll -tam, be csa tol ták egyik lá bam erõs he ve der rel a bo kám fe lett, és in dul hat tam. Fi a talvol tam, haj tá sá hoz nem volt elég erõm, s max. át for du lás nél kül ad dig tud tam csakfel gyor sí ta ni, amíg vég re el ér tem a te tõ pon tot, tel je sen fenn a csú cson, fej jel le fe lé.Itt pil la na tok ra meg állt, de át for dul ni nem tud tam ve le. Meg éret tem a bo ka be kö tésokát. Ha nem lett vol na, fej jel ki zu han tam vol na be lõ le. Ezt kb. 3-4 szer ér tem el, ésmeg lett a re tor zi ó ja, 2 na pig majd nem sír tam, a lá ba im ban ki ala kult ret te ne tes fáj -dal mas izom láz tól.

Nos, Tóth Jocóék (pár év vel idõ sebb volt ná lam) egy má sik re pü lõ ba rát já valfo gad tak ab ban, hogy ki tud több ször át for dul ni a ha jó hin tá val? A vég ered mény meg -

1 7 3

1 7 4

döb ben tõ szá mot ho zott ki. Jo có 435 át for du lás sal gyõ zött ki hí vott part ne re 327 át -for du lá sá val szem ben. Emi att is kü lö nös tisz te let re tett szert kö rünk ben. Itt meg je -gyez nék még 1-2 kü lön le ges sé get – az ért he tet len mó don meg szün te tett vurst li valkap cso lat ban. Fõ be já ra ta ha tal mas di a dal ív sze rû kõ épít mény volt, amely nek bolt -ívén kü lön le ges jel szó üd vö zöl te in vi tál ta a lá to ga tó kat: „Kár pá tok tól, az Aldunáig”!

Nem vé let le nül a di a dal ív te te jé re te le pí tet ték az ot ta ni hul lám vas út (mert hogyott az is volt) egy rö vid sza ka szát. E hul lám vas úton so kat utaz tam mert apám ré véna Ser tés vá gó híd a Má jus 1. ün nep sé ge it – az ak ko ri di vat sze rint – a Nép li get ben tar -tot ta. Apám mal eb ben min dig részt vet tünk, s a kor só sör és a mus tá ros virs li el fo -gyasz tá sa után fõ szám volt a Nép li ge ti Vurst li. Azon be lül is a hul lám vas út, ami leg -alább két szer olyan ma gas, és hos szú volt, mint a Vi dám par ki. Elõ for dult, hogy kisem száll va a kis vas út ülé sé bõl 10-szer egy más után utaz tam ve le. Hogy ezt a vurst -lit mi ért szün tet tek meg, sok más ér de kes sé gé vel együtt?, ez szá mom ra ta lány.

Ez ak ko ri ban olyan kü lön le ges sé gek so ro za tá val nyû göz te le a lá to ga tót,amik hez csak a Disney-land ha son lít ha tó, A Vi dám park ezt még meg sem kö ze lí ti.

Jo có má sik hob byja a mû re pü lés volt, ami kor ked vé re vé gez het te a leg kü lön fé lébbfi gu rá kat: bu kó for du ló, sza kál las tauher, du gó hú zó, hát ra buk fenc, ve ze tett or só, pi ru ett.

Tu dá sá ra fel fi gyel tek, és ha ma ro san él vez te elõ nye it. Ak ko ri ban egyet len vi tor -lá zó gép tí pus volt al kal mas ilyen cél ra, a cseh szlo vák gyárt má nyú „Lunak”. Gyö nyö rûkar csú, még is erõs szer ke ze tû gép volt, a di va tos mû re pü lõ csí ko zás sal szár nyai fel sõfe lü le tén a pi ló ta ülés mö gött egy cso mó pont ból ki in du ló, s hát ra fe lé szét ter je dõ vö rössár ga, fe hér nap su gár sze rû csí kok fel fes té sé vel, s amely nek e pont tól ki in dul va egy reszélesedõek a szárny vég fe lé. Igen mu ta tós és ha tá sos volt, mert ma ga sab ban a le irtmû re pü lõ fi gu rá kat plasz ti ku sab ban mu tat ta a föl di né zõ szá má ra.

Min dig sze ret tem vol na a Lunákkal re pül ni, de ez nem ada tott meg ne kem.Ami re pe dig oda ju tot tam vol na ak kor ra már ki se lej tez ték, Jo có nak ked venc gé pé vévált, so kat re pült ve le, kü lön fé le mû re pü lõ fi gu rá kat gya ko rol va.

Ne he zebb gép volt az át la gos nál, az erõ sebb épí té se mi att, így ter mi kel ni szin -te al kal mat lan volt. Jo có be bi zo nyí tot ta, hogy igen is, még is csak le het ve le. Mû re pü -lé si fi zi kai ál ló ké pes sé gét szám ta lan mó don fej lesz tet te. A rep té ren is volt, s a gyû -rû hin tán ké pes volt fej jel le fe lé füg gesz ked ve fél-egy órán ke resz tül lóg ni a fá radt ság,vagy ros szul lét leg ki sebb je le nél kül.

Egy va sár na pi üzem na pon Du na ke szin cso dál tuk egy szer, ami kor a Lunákkalhá ton re pü lés ben kö rö zött ter mik ben, több gép kö zel sé gé ben. Nem hogy ter mi kelt,kö röz ve, há ton re pü lés ben, de együtt emel ke dett az „ak vá ri um ban” a „boly”-jal.

1958 ta va szán az el len õr zõ re pü lé sem után rög tön Pi lis be ül ve von ta tó re pü -lés ben star tol tam, s ki volt a pi ló tám? – nem más, mint Jo có, aki köz ben meg sze rez -te a von ta tó-mo to ros szak szol gá la ti en ge délyt. Start kor még nem sej tet tem, hogy azarány lag hi deg áp ri li si idõ já rás el le né re meg fo gok izzadni!?...

Sza bá lyo san hú zott fel a Mávagosoktól „örö költ” Po-2-sel kb. 400-m-ig. Ek korvá rat la nul ék te len ka val kád ba kez dett: is mert már an nyi ra, hogy mit vár hat el tõ lem,és fo lya ma to san vál to ga tott irá nyú spi rá lo zás ba kez dett, de mi lye nek be? – olyan túl -dön töt tek vol tak, hogy a szárny vé ge ink a föld egy pont já ra lát szot tak le tûz ve s a róttkép ze let be li kö rök ben az át mé rõ egyik ol da lán a PO-2-es, a má sik ol da lán a Pi li sem,mi köz ben a von ta tó kö tél sza bá lyos fél kört mu tat.

Jól lát tam, hogy né ha-né ha „fel né zett” fe lém mo so lyog va, a kö rö zé sek köz -ben, ta lán né mi gu nyo ros ság is rej lett ben ne, s mint ha mon da ná, hogy most jól meg -fin gat lak Elem ér! – bí rod-e? – mert én a vég te len sé gig bí rom. Én is bír tam sõt,... –még él vez tem is. Vé gül is õ un ta meg és kb. 20 perc után, 700 m-en je lez te, hogyold jak le. A hi deg idõ já rás el le né re még a há ta mon is folyt a víz, a nagy kon cent rá -lást igény lõ ideg mun ká tól, ter mi kek nem vol tak, így kel lett va la mi „ap ró” szó ra ko zás.

Zajtalan a vitorlázás?

Még nem ír tam ed dig ar ról, hogy volt még egy kü lön le ges oka a „zaj ta lan ság”mel lett, ami ért job ban sze ret tem a vi tor lá zást, mint a mo to ros re pü lést. Nem mint haezt nem sze ret tem vol na, de ez egé szen más volt és min dig is za vart a mo tor har so -gó, dü bör gõ hang ja, ahol a pi ló ta ka bin ban egy más sza vát sem le he tett ér te ni. Ezértvolt szük sé ges a kül sõ zajt fel fo gó fej hall ga tó ra, hang tom pí tó ra, amely nek se gít sé -gé vel egy kis mik ro fon (gé ge mik ro fon) út ján le he tett csak be szél get ni, ez vi szont na -gyon za vart.

Tehát a zajtalanság!

De hogy zaj ta lan ság! Mert itt nem is zaj ta lan ság van, ha nem a re pü lés kü lön bö -zõ hely ze tei és kö rül mé nyei közt hal lat szó zön gés és zön gét len han gok fo lya ma tos ésszin te min den pil la nat ban vál to zó – ne kem min dig kel le mes – ze né jé rõl. Igen! Mertezek a han gok so ha se bán tó ak, min dig kel le me sek és több nyi re a fu vo la hang já nakmin den hang ját utá noz za fo lya ma tos hang át me ne tek kel. Vál to zik a hang mély bõl ama ga sig és né ha alig zön gés su ho gás ba vált át, mint ha csak Yma Sumacot hal la nánk.

Min den gép tí pus nak meg volt a ma ga jel leg ze tes hang ja, ami azon be lül isfoly ton vál to zott. Vál to zott, ha vál to zott a se bes ség, ha csök kent, mé lyebb fu vo la han -got adott, ha nõtt a se bes ség a hang ma ga so dott, míg nem akár a C-dúr alap ská lasze rint el ér te a fel sõ C-t, s né ha afe lett, ami igen nagy se bes ség nél pl. 140 km/ó fe -lett már majd nem si ví tás sá vált, de igen kis se bes ség nél az al só C alat ti kont ra C-t.

Ugyan csak más volt a hang, ha ter mi ket ér tünk, ak kor „or go na síp” bas szushang ja szó lalt meg, s ha fo ko za to san gyor sult az emel ke dés, a ter mik, ak kor az „or -go na síp” már át vál tott fo ko za to san te nor ba!

Leg ros szabb volt az abwind szárny hang ját hal la ni, mert ilyen kor meg szûnt aszárny hang zön gé se, az alig zön gés, kel le met len su ho gás ba vál tott. Ha te hát nem

1 7 5

is néz tem a mû sze re ket, a szár nyak hang já ból is tud tam, hogy ho gyan, mi lyen kö rül -mé nyek kö zött re pü lök.

Egy-egy hos szabb re pü lés után már min den gép tí pus nak is mer tem a fu vo la,vagy or go na síp hang ját. A fu vo la hang mély sé gé bõl és ma gas sá gá ból 5 km/ó pon tos -ság gal tud tam, hogy mi lyen se bes ség gel ha la dok. Az or go na síp han gok szí ne ze té bõlpe dig meg tud tam ítél ni va rio mé ter nél kül is 0,5 m/mp pon tos ság gal az eme lõ ter mik se -bes sé gét, s ha sta bi li zá ló dott az or go na hang, ak kor tud tam, hogy egyen le tessebességgeI emel a ter mik. Az abwind ese té ben a zön gét len su ho gás erõs sé gé bõl tud -tam szin tén va rio mé ter nél kül, hogy mek ko ra az abwindben a sül lye dé sem, csak itt for -dít va vál to zott a hang. Ki sebb abwindben erõ sebb volt a su ho gó hang, s ahogy nõtt az,úgy csök kent, gyen gült a su ho gás. Elõ for dult egy szer éle tem ben, hogy olyan erõsabwindbe ke rül tem, -5 m/mp kö rül, hogy majd nem tel je sen meg szûnt min den szárny -hang: mint ha ál ló hely zet ben egye nes re pü lé si hely zet ben a gép csak füg gõ le ge sen ha -lad na le fe lé a gép füg gõ le ges ten ge lye irá nyá ba. Hi he tet le nül kel le met len ér zés.

Meg sem kí sér lem e han go kat itt hang után zás sal il luszt rál ni, vélt hang után zóbe tû ket egy más mel lé sor ba rak va, mert ta lán túl gic cses len ne, még sem ad ná visz -sza azt, mint ami lyen az ere de ti ben volt. Mert e han go kat csak is ere de ti ben le het iga -zán ér zé kel ni és fel fog ni.

Elõt tem töb ben – re pü lés rõl írók – meg kí sé rel ték be tûk kel le ír ni e han go kat pl.a „Ná di”-ban én min dig gic cses nek tar tot tam. 1-1 alap han got va la ho gyan utá noz ni isle het be tûk kel, an nak az ál lan dó an vál to zó mély sé gét és ma gas sá gát és szí ne ze tétsem mi kép pen sem le het. Leg fel jebb ha son ló kép pen, mint a he ge dû nél, ami kor egymû vész a vo nó hú zá sa köz ben 1-1 hú ron kel le mes dal la mos ság gal vé gig csúsz tat jaaz uj ját. Kü lön le ge sen ne héz ezt el kép zel ni fu vo la, vagy or go na han gon.

Ezért sze ret tem még kü lön le ge sen a vi tor lá zást, mert a „zaj ta lan ság” he lyett agép szár nya ze nélt ! Én ezt kü lö nö sen tud tam él vez ni, mi u tán már ír tam, hogy ki tû -nõ hal lá som volt és rend kí vül fo gé kony vol tam a szép dal la mok iránt.

El sõ ilyen él mény so ra im a Pi lis tõl szár maz tak, még Far kas he gyi re pü lé se imso rán. Ér de kes volt, hogy a leg több jó hal lá sú pi ló tát re pü lés köz ben ger jesz tet ték eszárny han gok az ösz tön sze rû en fel csa pó ének lés re. Szám ta lan szor elõ for dult, hogya föl dön vá ra koz va kí sér te ti e sen hang zó ének hang ok hal lat szot tak fent rõl, né me lyikgép bõl zárt ka bin ja el le né re. Fõ leg olyan kor, ami kor a föld höz ké pest mond hat ni le -hor go nyoz tak az erõs szem be szél ben lej tõ vi tor lá zás kor. Ilyen kor hal la ni vél tük a gépszár nya zú gá sát, s mel lé a kí sér te ti es nek tû nõ ének han go kat. Fan tasz ti kus ha tá satu dott len ni.

Ami kor vég re én is el ér tem ilyen re pü lé si le he tõ sé ge ket, rög tön meg ér tet tem:en gem is ösz tön zött a szár nyak ze né je ének lés re, ahol en nek kí sé rõ ze né je ként szol -gált. Hi he tet le nül ér de kes do log volt, s a ked ves ol va só fan tá zi á já ra bí zom, hogy ale ír tak meg ér té sé vel mi lyen is le he tett ez va ló já ban?

1 7 6

Min den eset re én ak ko ri ban – de még ma is – ké pes vol tam és va gyok ar ra,hogy e cso dá la tos ze nét gép tí pu son ként vis sza idéz zem a fü lem ben hall va azo kat,hi szen mind egyik gép tí pus ze né je más és más volt: mint ha az or go na hang re gisz te -re it kap csol nák más-más hang szí nek re. Így ké sõbb ala po san meg is mer tem a Cin keze né jét és ké sõbb ked venc gé pem a Jú ni us 18-as ze né jét. Val lom, el fo gult ság nél -kül, az utób bi ze né jét ked vel tem leg job ban. Ta lán azért is, mert szár nyai nem fe let -tem, ha nem a vál lam ma gas sá gá ban vol tak – kö ze lebb a fü lem hez – így még tisz -táb ban vol tak hall ha tók az „éte ri ze nék”.

Ezek a le írt össz ha tás ok nem cso da, ha sok szor ad dig fo koz ták esz me fut ta tá -sa in kat, hogy szin te egy faj ta „sze re lem mel” vi sel tet tünk egy ilyen re pü lõ gép iránt. Ígyjár tam én is a 18-asom mal.

So kat hal la ni – ha son la tok kal él ve – hogy a re pü lés olyan, mint az ópi um szí -vás: rá szok ni le het, de le szok ni ró la so ha sem! Igen nagy tör té né sek össz ha tá sa kellhoz zá, hogy va la ki ilyen sú lyos, le mon dó dön tés re jus son.

A ké sõb bi ek ben saj nos még is meg ér tem ezt a dön tést, de er rõl majd a ma gahe lyén. Le írá som ban azon ban még min dig re pü lök, sõt meg él tem még ke vés bé iz -gal mas re pü lé sek so ra mel lett két, fan tasz ti ku san szép és iz gal mas re pü lést...

Kezdem az egyikkel.

Negyedik rendkívüli történet, s egyben sajnos az utolsó.

Egyik leg kü lön le ge sebb he lyi re pü lé sem.

Szép, fi a tal fe le sé gem nem örült a re pü lé sem nek több ok ból:– Ál lan dó ve szély hely ze tet je len tett a szá má ra mi at tam.– So ha sem vol tam ott hon sza bad idõ ben.– Rá adá sul a hét kö zi haj tás a ter ve zõ iro dá ban haj nal tól éj fé lig, a kü lön mun ká kon.

Meg koc káz tat tam, hogy ha ne tán Õ is jön ne re pül ni – hi szen ta lál na a rep té -ren nõi part ne re ket – s amit meg is ra ga dott: tény leg be lé pett az egye sü le tünk be azMSE-be, csa ja ink szí ve sen fo gad ták, klub ve ze tõ ink ke vés bé (?). Õk alap ve tõ en nemsze ret ték a nõ ket a re pü lés ben (tit kon egyet ér tet tem ve lük). Min den kez dett szé penala kul ni, együtt jár tunk Hé di vel a hét kö zi fog lal ko zá sok ra, a hét vé gi üzem na pok ra.Az ele mi el mé le ti ok ta tá sok és vizs ga után részt vett a gya kor la ti ki kép zé se ken a re -pü lõ üzem na po kon. A gya kor ló re pü lé se ket el kezd te az If jú ság gal, ok ta tó val. Szé pengyûj töt te a star to kat. Fõ leg a Wimmer La ci val star tol tak és Hé di nek igen tet szett.

Így ke rül he tett sor ar ra, hogy az 58-as au gusz tu si két he tes re pü lõ tá bor ban õis részt ve hes sen, aho vá együtt vo nul tunk be. Már azt hit tem nagy na i van, hogy ter -vem sze rint min den rend ben lesz, a to váb bi ak ban már min dig együtt fo gunk re pül ni,Hé di meg sze re ti, sõt!...

1 7 7

Mon da nom sem kell, hogy saj nos nem így tör tént. A tá bor ba per sze együtt vo -nul tunk még be, de köz ben sok min den meg vál to zott.

Grass Vi ki még 57-ben meg nõ sült, fe le sé gül vet te a két gye re kes öz vegy asz -szonyt, a csi nos sze xis Ani kót, s kez dett emi att rend szer te le neb bül ki jár ni a rep tér -re. A tá bor ban sem vé gig vett részt, de egé szen má sért.

Az MSE ka pott egy Fecs két, a HA-BUI-t és fõ nök sé günk szen tül el ha tá roz ta,hogy min den ezüst ko szo rú fe let ti pi ló ta mo to ros re pü lõ át kép zést kap (így te hát énis). Per sze ezt is a hi e rar chia sor rend jé ben, kezd ve a rang idõ sek kel, s on nan majd„le fe lé”. En gem a sor rend ben 7-nek, utol só elõt ti nek so rol tak be, de el sõ ként a Vi kit.

Az át kép zés ilyen vi tor lá zó múlt tal an nyit je len tett, hogy mo to ros rep. ok ta tó -val – ha min den jól megy – a 14. start után el me het a mo to ros nö ven dék egye dü li re -pü lés re, hi szen ki zá ró lag a gáz ke ze lést és a hárompont-leszállást kel lett be gya ko rol -ni, meg szok ni.

Be is prog ra moz tuk mind ezt szé pen úgy, hogy mind a 8-an az év vé ge elõttmeg sze rez het jük a mo to ros re pü lõ gép re a szak szol gá la ti en ge délyt. Na gyon fel vil la -nyo zód tunk, kü lö nö sen én, mert hi á ba, a mo to ros re pü lõ gép ve ze té se min den ál ta -lam le ír tak el le né re – ma ga sabb ka te gó ria.

Re pü lõ tá bo runk is au gusz tus 1-én kez dõ dött Du na ke szin, a mo to ros re pü lõkép zé sünk is egyi de jû leg Bu da ör sön. Grass Vi ki az el sõ mo to ros gép star to kon mártúl ju tott a HA-BUI-val, ami kor sor ke rült au gusz tus 9-én (a má so dik szü le tés na po -mon, 1954-es re pü lõ bal ese tem mi att) éle tem leg fan tasz ti ku sabb és leg hos szabbidõ tar ta mú he lyi re pü lé sé re a 18-asom mal.

A szo ká sos 6 órai éb resz tõ, tor na, mos dás, reg ge li után irány: a ku tya ki kép -zõ te lep tõl a re pü lõ ott ho nuk tól gya log a han gár. Ki pa kol tunk, mû sza ki lag át vet tük vi -tor lá zó gé pe in ket a Maj dan Ru di tól, a MÁVAG-tól örö költ PO-2-es von ta tó gé pet is, deki von tat tuk az is ko la és gya kor ló re pü lé sek hez a Toldi-csörlõagregátot is.

Igen eny he DK-i, D-i szél len ge de zett, te hát a start he lyet a ló ver seny pá lyamel let ti ÉNy-i rep tér sa rok ban ren dez tük be. A reg ge li, de-i nyu godt le ve gõ ben foly -tak a nö ven dék és gya kor ló re pül te té sek, mi öreg pi ló ták pe dig as szisz tál tunk, vár vaa ter mi kek be in du lá sá ra. Én – im már szo ká so san – a sar zsi Jú ni us 18-aso mat vet -tem át, ami nyu god tan pi hent, rám vá ra koz va a „par ko ló he lyen”.

Egy da ra big, kb. 10 órá ig ok tat tam a gya kor ló re pü lõ ket, a már le ír tak sze rint,csörléses in du lá sok kal. 10 óra után szólt ne kem a Wimmer La ci, hogy Elem ér! Te -gyünk egy pró bát! El húz lak a PO-2-essel, ülj a 18-asod ba, néz zük meg van nak emár ter mi kek!? Gé pet a start hely re, er nyõt fel csa tol va, ba rog rá fot be in dít va ülés bekö töt tem ma gam, fel a ka bin te tõt. Elém gör dült a La ci a PO-2-essel, rá kap csol tak avon ta tó kö tél re, s már star tol tunk is.

La ci nagy gázt adott, hir te len emel ked tünk el, a rep tér át lós irá nyá ba, a szél -irány nak meg fe le lõ en. Már a rep tér DK-i sar ka fe lé tar tot tunk, kb. 20 m-en le het tünk,

1 7 8

ami kor el hal kult a mo tor zaj és La ci óri á si len dü let tel Ieoldást jel zett. Ért he tet len voltne kem, de rög tön is mét jel zett, még erõ sza ko sab ban, így már kap csol tam is le. EInem tud tam kép zel ni, hogy mi tör tén he tett, de mi u tán ép pen La ci val jár tam már így,te hát még sem cso dál koz tam.

A 120 km/ó-s len dü let bõl ar ra fu tot ta ne kem, hogy egy éles hú zott for du ló valvis sza for dul jak a start hely fe lé, az zal szem ben – te hát sza bály ta la nul – és föl det ér -tem ép pen a T mel lett, csak for dí tott hely zet ben és hát szél lel (sze ren csé re gyen gevolt).

Rög tön ki pat tan tam a gép bõl: ki csa to lás, le csa to lás után és vis sza néz tem,amer re a tag ja ink is néz tek a PO-2-es fe lé: fur csán, igen ala cso nyan, alap já ra ton ép -pen le be gett, ami lyen las san csak le he tett, igen nagy ívû kört le ír va, míg nem eb bena hely zet ben, még is sza bály sze rû en rá for dult a le szál ló jel re és si mán le szállt.

Va jon mi tör tén he tett?

Fi gyel me seb bek – már há tul ról lát va a PO-2-est, va la mi igen fur csát lát tak,köz tük én is. Mint ha a két egy más fe let ti jobb szárny vé sze sen le-fel te ker gett vol na,an nyi ra, hogy szem mel ép pen lát ha tó volt. La ci vis sza sem mert gu rul ni, tol tuk a PO-2-est a par ko ló hely re, mi köz ben rend kí vü li döb be net tel vet tük ész re, hogy a két job-b ol da li szár nyat ös sze me re ví tõ pro fil acél hu za lok mind el sza kad tak, és ron dán lóg -nak a le ve gõ ben, vagy fe küd tek az al só szár nyon. Cso da, hogy ki bír ták a szár nyaka le szál lá sig. Köl csö nö sen meg ál la pí tot tuk La ci val, hogy ha en gem von tat, min digtör té nik ve le va la mi, s ezt már szin te al ler gi á san kö zöl te ve lem. Eb bõl saj nos az iskö vet ke zett, hogy a tá bo runk tar ta má ra lõt tek a von ta tó gé pünk nek, így meg kel lettelé ged jünk a csörléses star tok kal.

Ép pen 11 óra volt, ami kor csörléssel is mét star tol hat tam, bár go moly fel hõkmég nem igen lát szot tak. Vác irá nyá ban kez dett ala kul ni egy na gyobb mé re tû, de hátmajd meg lát juk.

Ros szul emel ked tem a csörléssel és csak 180 m-re tud tam fel ér ni, majd le kap -csol tam. Hát eb bõl sem lesz sem mi, vil lant át raj tam. Még is meg fo gad tam azt a ta -ná csot, hogy re pül jek kis sé elõbb re Alag fe lé, mert ott ho mo kos a te rü let, s ilyen kormár kell le gyen fe let te ter mik. Elõ re tart va már csak 150 m-en vol tam és ép pen élesfor du ló ba kezd tem, hogy vis sza for dul jak a start hely fe lé, ne hogy ros szul jöj jön ki ale szál lá som sza bá lyo san, ami kor a jobb for du ló köz ben a bal szárny vé get fel lök te ater mik. Azon nal vál tot tam: éles jobb for du ló ból éles bal for du ló ba és fé lig már ben neis vol tam a 20-30 cm/mp-es ter mik ben. A má so dik kör re már tel je sen ben ne vol tamés a mag já ban, az eme lés is már 0,5 m/mp volt. Szo ká so san, ahogy las san, majdegy re gyor sab ban nõtt a ma gas sá gom, a va rio mé ter is egy re na gyobb eme lést mu -ta tott. 500 m fe lett már 2 m/mp-et is el ér te az emel ke dõ se bes sé gem, így fi no man, defoly to no san szo rul tam az ülés be és a „szár nya im” zeng ték az éte ri ze nét.

1 7 9

Go moly fel hõ nem volt fe let tem, nem is tar tott so ká ig a ter mik, 700 m-en meg -szûnt. Ez zel a ma gas sá gom mal vi szont ne ki vág hat tam a Du na ke szi É-i vé ge fe lettszem lá to mást kép zõ dõ go moly fel hõ fe lé. 500 m-en el is ér tem alat ta a ter mi ket, amiazon nal 1,5 m/mp-es volt és emel ked ve is mét nõttön-nõtt. A fel hõ alap hoz ér ve 1250m-en már 4 m/mp-es volt az eme lés. Most azon ban nem akar tam, hogy a go moly óri -ás, mert hogy ez is óri ás volt, ma gá ba szip pant son, leg alább is egy elõ re nem.

Leg alább 5 óra idõ tar tam re pü lés re in dul tam, de mond ta La ci az in du lá somelõtt, hogy ha tu dok töb bet is, amíg ki nem te szik a II-es le szál ló je lem, bár ezt is csakkény sze rí tõ kö rül mény ese tén. In du lá som elõtt még meg je gyez te, hogy ha min denjól megy, a Grass Vi ki ma ki re pü li a 14. mo to ros start ját a HA-BUI-val, s hol nap máregye dül re pül het. Jó ne ki! – gon dol tam, õ hol nap már mo to ros egye dül re pü lõ pi ló talesz! És én? Én leg fel jebb csak ok tó ber re...

Sé tál gat tam kör be-kör be a fel hõ alap alatt, s kí ván csi vol tam ki ter je dé sé re ésar ra, ho gyan vál to zik alat ta, kü lön bö zõ he lye ken a ter mik, vagy eset le ges, abwind ésezek erõs sé ge? A go moly fel hõ ki ter je dé se foly to no san nõtt, nem ve szé lyes gyor sa -ság gal, mint a jég esõs zi va tar fel hõ. Ez most nem vál tott zi va tar fel hõ re. Ar ra is igenkí ván csi vol tam, hogy med dig tart a kép zõ dé se, tõ le füg gött az idõ tar tam re pü lé sem,mert kö zel, s tá vol más go moly fel hõt nem lát tam.

Jó 20 perc alatt tud tam alat ta kör be re pül ni, per sze min dig úgy, hogy me rü lés bene ke rül jek, így leg alább 10 km át mé rõ jû le he tett. 0 m/mp alatt so ha sem jel zett a va -rio mé ter, csak egyet len egy szer, ami kor el ér tem Vác ha tá rát, ami bõl azt gon dol tam,hogy e sza ka szon szûn het meg, mert osz la doz ni kez dett, s a va rio mé ter itt -2 m/mpabwindet jel zett. Jó, ha ilyen kor be van köt ve a pi ló ta, mert ki száll na fel fe lé a gép bõl.

Foly tat tam te hát a ha tal mas kört a fel hõ alatt... Ha ma ro san meg ál la pí tot tam,hogy a K-i és Ny-i ol da lán igen nagy ív ben ha lad va nagy já ból egyen le tes a fel áram -lás, át lag 0 m/mp. Az É-i ol da lán fo ko za to san osz la do zik, gon dol tam, ahogy mes szi -rõl lát tam a meg kö ze lí té se so rán, a D-i ol da lán kép zõd het fo lya ma to san. Az egészfel hõ te hát D-i ol da lon fo lya ma to san ke let ke zik, igen las san hú zó dik É-fe lé, s ottmeg szû nik. Szám ta lan le ló gó fel hõ fosz lá nyon át ha lad tam kör ben a fel hõ szé lei alatt,és egyet len egy szer sem akart az Óri ás ma gá ba szip pan ta ni.

Már el ér tem a D-i ol da lá ra és még min dig sem mi ko moly eme lés. De még is!Egy szer csak egy do bás a jobb szárny vé gen, mi re a las sú bal kört éles jobb kör revál tot tam, hi szen a „tet tes” ter mik volt. Egy vil la nás és a sö tét fel hõ alól va kí tó vi lá -gos ság ba ke rül tem.

Az el sõ kö röm fé lig a fel hõ ben, fé lig mel let te rót tam, de az volt az ér de kes,hogy a ter mik nem a fel hõ alatt, ha nem elõt te volt, te hát a mag ja el érés hez kí vül kel -lett spi rá loz nom, s mi nõ gyö nyö rû: 4,5-5 m/mp-es eme lés ben kb. 5-6 kört spi rá loz -hat tam a bu bo rék ban, mi re hir te len meg le põ lát vány ért. A bu bo rék kép ze let be li füg -gõ le ges kö zép vo na lá ban, tel jes hos szá ban egy rúd vas tag fel hõ fosz lány ke let ke zett.

1 8 0

Elõbb még fá tyol sze rû en át tet szõ, majd osz lop pá vas ta go dó, én kör be-kör be re pül -tem, s a 10-20 m-nyi „rúd” osz lop pá, las san át lát szat lan ná fej lõ dött, alat tam kez dõ -dött, s mert ná lam gyor sab ban emel ke dett, fel sza ladt a jobb szárny vé gem mel lett.Hir te len és foly to no san vas ta go dott az osz lop, már el ér te a szárny vé get, majd a ka -bint. Né hány pil la nat és már a bal szárny vég sem lát szott, fel hõ vett kö rül.

Hi he tet le nül le nyû gö zõ lát vány volt, mert meg fog ha tó kö zel ség ben lát tam, ho -gyan ke let ke zik a go moly fel hõ, lát tam an nak ad dig csak el mé let bõl ta nult fi zi ká ját:ter mo di na mi ká ját szak nyel ven. Ilyen kö rül mé nyek közt szem lá to mást csa pó dott ki afel ro ha nó nagy pá ra tar tal mú le ve gõ pá ra tar tal ma: fel fe lé ro ha nó fá tyol ru dacs ka a„sem mi bõl”, ami egy re fel fe lé ro han va vas tag szik, egy re vas tag szik. Elõbb csak a bu -bo rék kö ze pén, majd a vé gén ki töl ti a kép ze let be li bu bo ré kot tel je sen. Hát per sze: et -tõl ilyen göm böly ded pár nák kal te lí tett a go moly fel hõ, a lent még lát ha tat lan bu bo rékhir te len lát ha tó vá vá lik.

Cso dá la tos a ter mé szet mû he lye, ahol meg ele ve ned nek a „szá raz” tan anyag -ok. Hát ezért áll nak a go moly fel hõk a föld rõl néz ve is szám ta lan göm böly ded pár -nács ká ból: ahány pár nács ka, an nyi ter mik bu bo rék meg szû né sét jel zi. Min dig is tet -szet tek, sõt cso dál tam a – sze rin tem leg szebb – go moly fel hõ ket, foly to no san vál to -zó alak já val, sõt né ha va la mi bi zarr ha son lat tal el ne vez he tõ for má já val.

Ilyen kö rül mé nyek közt jó val a fel hõ alap fö lé tud tam jut ni, ami re kö rül vett apár na: az 1100-1200 m he lyett 1500-1600 m-ig is, mi re ezt el ér tem. An nyi ra hi he tet -le nül él vez tem ezt az „élõ fi zi ka la bort”, hogy ki búj va a pár ná ból új és új bu bo ré kot ke -res tem, a fel hõ elõtt és az Óri ás fel hõ alap ja alatt. Nem tu dom hány szor si ke rült ezta já té kot meg is mé tel nem, de igen sok szor, s kép te len vol tam rá, hogy meg un jam,mert hi he tet le nül bi zarr, ér de ke sen iz gal mas „já ték nak” tar tot tam. Min den fan tasz ti -kus szép sé ge mel lett egy za va ró kö rül mény volt, amin sze ren csé re kön nyen túl tet -tem ma gam: a pár ná ban sö tét vett kö rül, el hagy va azt a D-i ol da lon át me net nél kül,va kí tó fe hér sé get lát tam, az Óri ás sok 100 m ma gas me re dek hegy ol dal sze rû pár na -fa lát, s el len ke zõ ol da lon, eb ben a tisz ta le ve gõ jû ma gas ság ban az ég bolt fe ke tésber li ni-kék jét. Ezek olyan foly to no san vál to zó igen éles fény-árny kont rasz to kat ad -tak, hogy a két sze mem bõl pa tak zott a könny: mint ha örö möm ben meg si rat tam vol -na ezt a hi he tet len szép sé get.

Ez azon ban idõ vel még is csak za var ni kez dett, mi re eszem be ju tott, hogy akü lön le ges fény szû rõ sö tét li lás-szür ke gyógyüvegû nap szem üve gem ott la pul a tér -kép tás ká ban. Di rekt er re a cél ra csi nál tat tam � 0,00 di opt ri á val, jé nai len csé bõl, mostelõ ször fo gom ki pró bál ni, hasz nál ni. A szín és fény szû rõ ha tá sa rend kí vül nyug ta tó -an ha tott, csak azon cso dál koz tam el hir te len, hogy ho gyan bír tam ki ed dig nél kü le?

A cso dá la tos fel hõ kép zõ dést most már szem ron tás nél kül él vez het tem to vább,még ki tud ja med dig? Egy szer még is ab ba hagy tam, és ott hagy tam a „ját szó paj tá sa i -mat” más öt let ju tott eszem be. Azt tud tam, hogy pont 11-kor star tol tam, de fo gal mam

1 8 1

sem volt ar ról, hogy men nyi ide je re pü lök. So ha sem sze ret tem köz ben né ze get ni azórát, csak is ak kor, ha va la mi ért rá kény sze rül tem. Oda fenn meg szûnt szá mom ra azidõ mú lá sa, nem ér zé kel tem, nem is ér de kelt. An nyi ra le kö tött min dig az ál lan dó iz gal -mak közt meg élt szám ta lan gyö nyö rû ség, hogy min dig füg get le ní te ni tud tam ma gamaz IDÕ-tõl. Ez is a re pü lés kü lön le ges él mé nyei kö zé tar to zott és nem akármi!...

Ami kor utol já ra ki száll tam 1600 m-en a pár na-bu bo rék ból, el ha tá roz tam, hogyki pró bá lok va la mit. Most úgy ke rül tem az Óri ást K-i irány ban, hogy tel je sen a szé lén kí -vül rõl, ez is bi zarr lát vány volt. Úgy cé loz tam az irá nyo mat, hogy a szél sõ pár nák ba be -le-be le ér jek, pár ná ból ki, pár ná ba be, és ami kor épen ki buk kan tam, szin te kéz zel fog -hat tam vol na a fel hõ fa lam va kí tó fe hér ol da lát. El ér tem az Óri ás nak azt a ke le ti es ré -szét, ahol azt leg elõ ször ér tem el. Ez a szé le ak kor ra már el ért a han gár fö lé, s ek korkö rül pil lant va ész re vet tem, hogy meg szün tet ték a start he lyet és min den gép a han gár -ban volt, nyi tott han gár aj tó val és em ber se hol, a le szál ló je lem még sincs ki té ve.

Foly ta tom to vább – gon dol tam, amed dig csak bí rom az idõ já rás ke gyé nek se gít -sé gé vel. Las san le ke rül tem is mét az Óri ás fel hõ alap ja kö ze lé be, de még min dig 120-150 m-rel fe let te. Most szem be for dul tam az Óri ás sal: el ha tá roz tam, hogy azt az el sõhar ma dá ban meg kí sé re lem tel je sen egye nes ben K-Ny-i irány ban át re pül ni, mû ho ri zontnél kül, ki zá ró lag az el len õr zõ mû sze rek re és rend kí vü li egyen súly ér zé kem re ha gyat -koz va. Azért vá lasz tot tam az Óri ás ezen ré szét, mert úgy vél tem, hogy ezen a sza ka -szán le het an nyi ra egyen le tes ben ne a lég moz gás, hogy kí sér le tem vég re hajt ha tom.

Pil la nat tört rész nyi át me ne te, s a ra gyo gó vi lá gos ság ólom szür ké re vál to zottben ne vol tam az Óri ás ban. Fesz ült vá ra ko zás tel jes órák nak tû nõ pil la na tok, ide ge impat ta ná sig fe szül tek a rend kí vü li kon cent rá lás ban, a mû sze rek re és ér zék szer ve im -re fi gyel ve, les ve 18-asom min den rez dü lé sét. An nyi ban jól szá mí tot tam, az át vá gásirá nyá nak és he lyé nek a meg vá lasz tá sá ban, hogy tény leg az Óri ás leg egyen le te -sebb ré szét si ke rült vá lasz ta nom. Hos szú, hos szú pil la na to kig (per ce kig? órá ig?)nem tör tént sem mi vá rat lan ese mény. Se bes ség mé rõm mu ta tó ja a 60 km/ó-ra ra -gadt, ma gas ság mé rõm mu ta tó ja az 1200 m-nél állt sta bi lan, a ke reszt dõ lés mé rõmgo lyócs ká ja kö zé pen áll, hossz dõ lés mé rõ fo lya dék ní vó ja 0 ér té ket mu tat, s az irány -ként meg cél zott 270°-ot sta bi lan mu tat ja a gömb irány tû.

Nem tu dom men nyi idõ tel he tett el a fel hõ be éré sem óta, bár stop pe rem gom-b ját azon pil la nat ban meg nyom tam rá se néz ve, de a fel hõ nem akart vé get ér ni. Mára szám szé lét rág tam, ami a tü rel met len ség egyik je le, és még min dig sem mi vá rat -lan. Az az hogy eb ben a pil la nat ban – szin te ér zé ki csa ló dás ként is fel fog ha tó an – pi -cit fel fe lé bil lent a jobb szárny: mu tat ta a ke reszt dõ lés mé rõm is, az eny he ki té réstbal ra, ve le együtt a gömb irány tûm is szem mel alig ész re ve he tõ las sú ság gal for dul nikez dett a 200° fe lé. Rend kí vü li fi nom ság gal pró bál tam gé pe met egye nes re pü lés behoz ni a bot kor mán nyal, s dur vább moz du lat nél kül csak is an nyit tud tam el ér ni, hogya go lyó vis sza állt kö zép hely zet be, fur csa mó don a gömb irány tûm kis sé las sab ban,

1 8 2

de to vább for gott, s már 200° alatt jel zett. Ezt az ál la po tot tud tam sta bi li zál ni. Kí noslas sú ság gal múlt az idõ, a go lyó kö zé pen, a töb bi mû szer is nor mál-, il let ve alap ér -té ket mu tat, az irány tû még is las san fo rog.

Egy szer csak min den át me net nél kül vi lá go so dás és óri á sit lé le gez tem. Ki ke -rül tem az Óri ás ol da lán, nor mál hely zet ben, csak kép te len vol tam az egye nes iránytmeg tar ta ni. Az irány tû a be lé pé si 270 (ÉNy) fok kal szem ben 180 fo kos ki lé pé si irányt–, te hát D-it mu ta tott. Az óri ás ban te hát tet tem egy ha tal mas háromne gyed kört, az -az majd nem ugyan azon az ol da lon ke rül tem ki a fel hõ bõl, mint ame lyi ken be men tem.Ter mé sze te sen nem fe lej tet tem el a stop pe rem gomb ját meg nyom ni és hi tet len ked -ve ál la pí tot tam meg, hogy csu pán 1 perc és 40 má sod per cet tar tóz kod tam a fel hõ -be. Ne kem va la hogy még is 1 óra és 40 perc nek tûnt.

Leg alább an nyit még is el ér tem, hogy ez út tal nem ku tyu ló dott ös sze min den,mint az arany ko szo rús ma gas ság-re pü lé sem so rán több ször is, így nem kel lett,hogy a du gó hú zó ba pör dü lés sel él jek. Egy elõ re... Egy ben mind ed dig ez volt a leg -hos szabb tar ta mú fel hõ re pü lé sem mû ho ri zont nél kül.

Most ki ta lál tam va la mi mást... El ha tá roz tam, hogy D-É irány ban át re pü lökegye ne sen az Óri ás fel hõ-alap ja alatt, te hát nem a szé le in kör be re pül ve azt, mintelõ ször, az az an nak hossz ten gely ében, hogy meg tud jam itt is olyan egyen le tes-e alég moz gás, mint a szé le in.

Egy da ra big nem tör tént sem mi, csu pán nyil ván va ló an meg emel ke dett fel hõ -alap. Gya nú san sö té te dett min den: fe let tem, elõt tem, alat tam min den, a fe ke té behaj ló pá rás ság mi att a föld is alig lát szott. Nyil ván va ló an a felhõ-óriás-torony vas ta -go dá sa mi att. Egy szer csak az ed di gi egyen le tes lég moz gás – min den át me net nél -kül – óri á sit vál to zott: hir te len igen erõ sen szo rul tam az ülés be, fi nom va rio mé te remüt kö zött 5 m/mp-nél, dur va va rio mé te rem to vább ment fel fe lé, – én to vább szo rul tamaz ülés be –, an nyi ra, hogy a loopingok óta so ha. Egy ben hir te len meg szûnt alat tama fel hõ alap, ki tá gult fe let tem a tér, s ben ne ta lál tam ma gam az óri ás-ku mu lusz óri á -si ha rang já ban. Le he tett az át mé rõ je akár 1-1.5 km is, s ma gas sá ga pe dig meg sac -col ha tat lan.

Hir te len, pil la nat nyi öröm mel vet tem ész re, hogy fan tasz ti kus 15 m/mp-cel emel -ke dek fel fe lé, füg gõ le ge sen gyors vo na ti se bes ség gel. Ilyen fan tasz ti kum elõ ször, de töb -bé so sem for dult elõ ve lem. En nek el sõ pil la na tok ban igen csak meg örül tem, de szin teab ban a pil la nat ban le is hûl tem: le het, hogy megint csak zi va tar front ba ke rül tem? – nemis akár mi lyen be? Ez az egyen le tes eme lés bár mely pil la nat ban át vált hat 1-2 mp alatt -15 m/mp-es me rü lés be is és vis sza, s ak kor bú csút ve he tek a szár nya im tól.

Ezt még vé gig sem gon dol hat tam, ami kor ugyan azt a je len sé get ta pasz tal tama ha rang ban, mint az Óri ás D-i ol da lán: fel fe lé ro hanó és ro ha mo san vas ta go dó fel -hõ ru dacs kák, s hol van már a felhõalap?... – már nem is lát tam. De még azért sem,mert a ru dacs ka, majd osz lop to vább vas ta god va pil la na tok alatt el ér te a jobb

1 8 3

szárny vé get, a ka bint vé gül a bal szárny vé get is, s egy má sod perc cel ké sõbb olyansû rû fel hõ vett kö rül, hogy még a szárny vé ge ket sem lát tam, s az amúgy is fe ke tés -nek lát szó föld vég leg el tûnt. Át lyu kasz tot tam a ha rang te te jét to vább ro han va a fel -hõ ben fel fe lé. Nem tu dom hány kört te het tem meg, így fel fe lé, ami kor be kö vet ke -zett... El kez dett a gép ös sze-vis sza tán col ni, egy re dur váb ban. A va rio mé te rem ösz -sze-vis sza ug rált, 15 m/mp, 5 m/mp, 20 m/mp, -10 m/mp, a gé pem hol si kol to zott, holka taszt ro fá li san el hal kult, a se bes ség mé rõm pil la na ton ként ug rált a 0 km/ó és a 100,majd 160 km/ó közt. Még ocsúd ni sem volt idõm. A gé pem min den ízé ben resz ke tett(le het hogy „Õ” is félt?), majd re cse gett ro po gott... Hely ze tem a má sod perc tört ré -sze alatt fel is mer tem, tíz szer ve szé lye sebb volt a ko ráb bi zivatarfront-repülésemnél.

Pil la na tok alatt át vil lant raj tam: ha nem re a gá lok idõ ben, gé pem ne tán szét -sza kad, mit tehetek?... ki ug rom ej tõ er nyõ vel ne tán? Ez lett vol na ta lán a leg rosz -szabb. Mi ért? Mert ej tõ er nyõ vel to vább ra is a rend kí vü li ter mik ben emel ked tem vol -na, vis sza jut va a mér he tet len rán ga tás ba, s még er nyõm is szét sza kadt vol na.

Gon dol ko dás nél kül most már au to ma ti ku san du gó hú zó ba pör dí tet tem sze re -tett gé pe met, egy ben zu ha nó fé ket nyit va – mert el sõ sor ban õt fél tet tem – (per szeha ne ki nem tör té nik ba ja ne kem sem, s ez a ké sõb bi ek ben az au tó ve ze tés ben isszó lás mon dá som má vált).

Az volt a pör gé sem so rán iga zán fur csa, hogy eb ben az önpördületû zu ha nó -re pü lés ben (autórotáció) je len tõ sen csök kent ugyan a rán ga tás, rá zás, de a va rio mé -ter csak -7 m/mp~et mu tat, s nem a szo ká so san gyor san -15 m/mp-et ve szí tek a ma -gas sá gom ból. Hát per sze: még min dig a ha rang rend kí vü li eme lõ te ré ben va gyok, ésígy a le-fel moz gá si se bes ség-kü lönb ség gel me rü lök csak. Per sze! – hi szen a fel fe -lé ro ha nó lég tö me gek mi att „csak ” en nyi volt a zu ha ná si se bes ség kü lönb ség, ígymegint csak so kat pö rög het tem le fe lé, ami re a ha rang ban a fel hõ alap vo na lát el ér -tem. Az ös sze ku tyu ló dás majd nem 3000 m-en tör tént, a le szál lás után ki ér té keltbarogramm sze rint, mert ezt ak kor nem tud tam meg fi gyel ni a ma gas ság mé rõ mön.Alig 100 m hí ján megint ki re pül tem vol na az arany ko szo rús ma gas sá got. De mi cso -da iz gal mak és fé lel me te sen szép kö rül mé nyek közt?

Az Óri ás alatt megint vis sza sik lot tam a han gár fö lé, de a le szál ló je lem mégmin dig nincs ki té ve, em ber se hol, gé pek a han gár ban, nyit va az aj ta ja.

Most az órám ra néz tem: 7 óra 40 per ce re pü lök! JÓ FOR MÁN ész re sem vet -tem. Gya nús volt, hogy nem is tö rõd nek ve lem? mint ha nem is lé tez nék. A ter mi keklas san szûn ni kezd tek, s ve le együtt az Óri ás is fo gyat ko zó ban, osz la do zó ban volt.Még is amíg csak le he tett a kö ze lé ben, s ha kel lett alat ta ma rad tam, hát ha el re pül -get he tek a hi va ta los üzem zá rá sig! Így is tör tént. Idõ köz ben a fel hõ alap is jócs kán fel -emel ke dett, így már 1950 m-en sé tál gat tam alat ta. Megint el re pül tem majd nem Vácfö lé, és es te fe lé szo ká so san a lég moz gás ok tel je sen sta bi li zá lód tak, min den „lök dö -sés” meg szûnt.

1 8 4

Vis sza for dul tam és eb ben a tel je sen nyu godt le ve gõ ben fo gad tam ma gam -mal, hogy vé gig re pü lök a Du na fe lett Vác tól Bu da pest irá nyá ba a Mar git hí dig, tel je -sen el en ge dett kor má nyok kal, a lá ba im ma gam alá húz va, ke ze im kar ba té ve, a gé -pet tö ké le te sen kitrimmelve, az az ki egyen sú lyoz va, és a be kö tõ he ve de re ket kis sészo ro sabb ra fûz tem. Ez utób bit egy részt azért, hogy job ban érez zem a gép leg ki -sebb rez dü lé sét, más részt azért – és ez a leg ér de ke sebb hogy ha pi cit bil len ne a gépva la mely ol dal fe lé, ak kor pi ci súly pont át he lye zés re szol gá ló váll moz du lat tal kor -mány moz du lat nél kül egye nes be hoz has sam.

Szin te hang ta la nul ha lad tam ilyen hely zet ben a fi nom va rio mé ter -35,-40cm/mp-et, az az alig me rü lést mu ta tott. Meg nyer tem a ma gam nak tett fo ga dást, s eztaz igen ér de kes, re pü lé si ál la po tot csak a Mar git híd el éré se kor hagy tam ab ba, majdéles for du ló val vis sza for dul tam a rep tér fe lé.

Ezt a vis sza for du lá so mat már lent is les het ték, mert ab ban a pil la nat ban ki lõt -ték fe lém a kö te le zõ lesz ál lást je len tõ pi ros ra ké tát, így szív fáj da lom mal 5 per cen be -lül föl det kell ér jek, s mert le szál ló jel sem volt ki té ve, így nyíl ván a han gár hoz leg kö -ze leb bi le szál lá sért vol tam kény te len a Rubik-furulyát hasz nál ni, mert még min dig1000 m fö lött vol tam.

Így ju tot tam el a rep tér K-i sar ka fö lé 300 m-en, ahon nan éles 180°-os for du ló valvis sza for dul va, a rep tér hossz irá nyá ban el kezd tem gyor sí ta ni a gé pet, a fu ru lyát vis sza -csuk va. Az a me rész öt le tem tá madt, hogy az na pi óri á si re pü lé sem re fel te szem a ko ro -nát egy „ga val lér” le szál lás sal. Ez ab ból állt, hogy 120-140 km/ó-ra fel gyor sít va a gé pet,a föld fe lett 10-15 m-en un. „rá csa pást” csi ná lok, majd a rep tér Ny-i vé gén a ló ver seny -pá lya fe lett füg gõ le ges hely zet be fel ka pom a gé pem or rát ad dig amíg a 120 km/ó-ra se -bes sé gem hir te len le csök ken az uta zó se bes ség: 60 km/ó kö rü li re. Ez zel a 15 m-rõl len -dü let bõl még fel ju tok kb. 60 m-re, itt tel je sen be lép ve bal ra az ol dal kor mányt a gép 1-2mp-en be lül füg gõ le ges felfelébõl füg gõ le ges lefelébe, az az zu ha nás ba vált. A rá csa -pást te hát egy igen jól si ke rült bu kó for du ló val fe jez tem be, olyan jól meg cé loz va a han -gárt, per sze a bu kó for du ló után sik ló hely zet be vis sza vé ve a gé pet, hogy zu ha nó fé ketalig kel lett nyit nom, ami kor a han gár hoz a le he tõ leg kö ze lebb si mán gör dül ve a föl dönmeg áll tam. 1 perc hí ján 8 órát re pül tem egy foly tá ban, s éle tem ben utol já ra két tel je sít -mény la pot tölt het tem ki, ez út tal ötö dik al ka lom mal, sõt 200 m hí ján majd nem 3-at.

Ki száll va a gép bõl el sõ ként a Ta ní tó Pis ta fo ga dott döb be ne te sen szo mo rúhír rel: Elem ér hal lot tad, hogy Gras Vi ki meghalt?....

Fel sem fog tam ab ban a pil la nat ban a kér dés fej be kó lin tó je len tõ sé gét, s csakau to ma ti ku san vág tam rá, hogy ter mé sze te sen nem! Hi szen 11 óra kor star tol tam, scsak most száll tam le 19 óra 59 perc kor (ami kor a han gár ból Pis ta oda ért hoz zám).Hogy hal lot tam vol na, mi kor 11 óra kor még sem mi hír nem volt.

Csak ez után néz tem mély sé ges meg döb ben tõ en – szo mo rú an és kér dõ enPis tá ra – hogy ta lán las san kezd tem fel fog ni a kér dé se je len tõ sé gét, s szin te ér tet le -

1 8 5

nül vis sza kér dez tem, hogy mit is kér dez tél Pis ta? Vis sza kér dez tem, pe dig na gyon isjól ér tet tem a le tag ló zó kér dés sze rû en kö zölt szo mo rú hírt.

Mag va ló sult saj nos az „egy öröm, egy üröm” szó lás-mon dás, de ez az ürömsaj nos az nap ra és még so ká ig el nyom ta az az na pi min den ed di gi nél na gyobb, iz gal -ma sabb, ér de ke sebb és leg hos szabb re pü lé sem örö mét.

Ki de rült te hát saj nos a szá mom ra ad dig ért he tet len az na pi repülésszünet oka,s a re pü lõ tá bor tag jai – ne jem is – a re pü lõ ott hon ban szo mor kod tak, pró bál va ugyan– szo kás sze rint – ki ér té kel ni a bal eset kö rül mé nye it, s va cso ra nél kül dõl tek ágy nak,mert hogy ét vá gya sem volt sen ki nek...

Re pü lé sem ki ér té ke lé sét is más nap ra ha lasz tot ták, a bal eset rész le te it is csakmás nap tud tam meg. Ne jem már aludt a két ágyas szo bánk ban, ami kor ra „be vo nul -tam”. Rög tön le fe küd tem ru hás tól, s a na pi él mény fá radt sá gom el le né re nem jöttmég igen so ká ig álom a sze mem re. Ál lan dó an csak Vi ki, s az ös sze tört HA-BUI le -be gett lel ki sze me im elõtt, így el alud ni csak haj nal fe lé tud tam.

Reg gel ki de rült (nem 6 óra kor – ki vé te le sen – 7-kor volt éb resz tõ, hogy ne jemin du lá som tól egész nap a szo bá ban aludt, reg ge lig, s a bal eset rõl is csak ak kor hal -lott (?!)...

Bú csú Gras Vi ki tõl és a HA-BUI-tól.

10-én reg gel 7 óra. Tár sa sá gunk rend kí vül nyo mott han gu lat ban volt. Nemtud ták meg emész te ni – éj sza kán át sem – a tör tén te ket. Nem tud ták el hin ni Vi ki ha -lá lát. Rá adá sul ott ma radt egye dül csi nos fe le sé ge, Anikó két gye rek kel, egyik ki csi,má sik pi ci, öz ve gyen. Ré mes do log eb be be le gon dol ni! Rá adá sul Anikó is kez dettre pül ni, nõi mi vol ta el le né re ki tû nõ en. És most apa nél kül két gye rek kel: egy sze rû enször nyû! Az tán el be szél get tem La ci val és Pis tá val meg tud va a rész le te ket:

9-én reg gel 9 óra utón Bu da ör sön ki tol ták a han gár ból a HA-BUI-t. A han gár mintmin de nütt, a rep tér hossz kö ze pé nek szé lén he lyez ke dik el. Gyors mû sza ki át adás-át -vé tel, majd Vi ki új ok ta tó ja, egy hon véd ség tõl le sze relt ka to nai pi ló ta uta sí tot ta Vi kit,hogy ej tõ er nyõt fel, ül jön be, kös se be ma gát és már is in dul nak. 10 óra le he tett.

Fél-rep tér rõl star tol tak, emel ke dõ ta la jon, rá adá sul – bár igen gyen ge – de hát -szél lel. Még start en ge dé lyük sem volt, saj nos a HA-BUI mo tor ja is gyen gél ke dettmár: a komp res szi ó ja nem volt elég sé ges. Hi á ba lõt ték ki elé jük a pi ros ra ké tát. Erõ -sza kol ták a star tot, meg is lett az ered mé nye (!?)... Alig tud ták el emel ni a gé pet a föl-d rõl a kis len dü let mi att, hogy át emel jék a K-i irány ban a rep tér szé li eper cser jés fe -lett. A lég csa var csak pör gött, de nem gyor sí tott elég gé tel jes gáz mel lett sem.

A le sze relt ha di pi ló ta, aki sok kal na gyobb tel je sít mé nyû gé pek hez volt szok va,el vár ta vol na ugyan azt a tu dást a kis Fecs ké tõl, ami lye nek hez õ volt szok va.

1 8 6

Az eper sö vé nyen még át emel ték a Fecs két, de mö göt te az út túl ol da lán aSasadi TSZ al má sa kö vet ke zett, emel ke dõ dom bon. Kény te le nek vol tak igen kis se -bes ség gel bal for du lót kez de ni, s az ilyen kor vár ha tó be kö vet ke zett: du gó hú zó bapör dül tek 20 m-en, s be le áll tak a föld be, az almásba....

A rep tér rõl a bal eset már elõ re lát ha tó volt, így a men tõt még elõt te oda küld -ték. A lát vány ret te ne tes volt. A gép bal szárny vég gel és or ral üt kö zött a föld nek. Akét légcsavarfél a tel jes gáz mi att azon nal le tört, és ami kor ra a men tõ au tó oda ért, alég csa var cson ko kat a mo tor még min dig pör get te, a föl det ver des ve. Az ok ta tó fe jétszin te le vág ta a fel gyû rõ dõ mû szer fal fel sõ éle, ugyan ez Vi ki tor kát vág ta át. Az ok -ta tó azon nal meg halt, Vi ki még tel jes ön kí vü let ben so ká ig tá to gott, de ami re a sport -kór ház ba ért a men tõ, Õ is meg halt.

Min den ha lál ér tel met len! De az ilyen ha lál, ami nek sem mi képp sem kel lettvol na be kö vet kez nie, – nor mál kö rül mé nyek kö zött – kü lö nö sen az! Sze ren csé re agép nem gyul ladt ki, így a men tés ered mény te le nül ered mé nyes volt. Mi lyen ki csinmúl nak sok szor tra gi kus em be ri éle tek!

Nem tud tunk konk lú zi ót le von ni, az az nem meg fe le lõt. Csak ül tünk ésszomorkodtunk.

Re pü lõ éve im be fe je zõ ré sze.

Vég re nagy so ká ra La ci és Pis ta rá kér dez tek az én elõ zõ na pi re pü lé sem re.An nak rend je, mód ja sze rint be szá mol tam ró la, ami nek ered mé nye az lett, hogy La -ci és Pis ta is ké tel ke dett ál lí tá som ban: nem igaz, hogy 8 órát termikeltem, nem igaz,hogy megint majd nem ki re pül tem a 3000 m-t, és leg fõbb kép pen nem igaz – ezt kü -lö nö sen Pis ta vi tat ta – lát ha tó an irigy lõ en, a rend kí vü li 15 m/mp-es eme lõ ter mi ket.Õ még 3,5-nél na gyobb eme lés ben so ha sem volt, pe dig már õ két szer an nyi ide jere pült, mint én. Megint te hát a barogramom: lás suk a med vét!

Vé gig néz tük a sza la got, s egy he lyen, ami az ál ta lam jel zett idõ pont nak meg -fe le lõ volt, s 6 mp-ként ütött pon tok fo lya ma tos vo na la meg sza kadt: hir te len füg gõ le -ges irány ban kü lön vál tak, a vo nal fo lya ma tos ság meg szûnt, 9 pont, szin te füg gõ le -ge sen fel fe lé, majd 17 pont füg gõ le ge sen le fe lé...

9 pont fel fe lé, az 9x6 mp = 54 mp, 54mpx15 m/mp = 810 m, az az 1 perc alatttöbb mint 800 m-t emel ked tem a ha rang ban, ill, a fel hõ ben. A le fe lé pör gés 17x6 =102 mp, az az m 102 mpx10m = 1020 m ma gas ság vesz tés, ami vel még a fel hõ ala -pon is alig ju tot tam túl. Hihetetlen!...

Pis tát egy sze rû en le tag lóz ta az ered mény, ill. ki ér té ke lés. Csak an nyit jegy zettmeg La ci val együtt, hogy sze ren csém volt: már mint ab ban, hogy nem esett szét agép (!?). Igen, ezt én is így érez tem. Va ló ban óri á si sze ren csém volt... A Vi ki ese teazon ban so ha sem ment ki a fe jem bõl, az óta sem, ma sem.

1 8 7

La ci fe le sé gül vet te az öz ve gyet, egy faj ta „ba rá ti” gesz tus ból, aki im már rö vid idõnbe lül má sod szor ma radt öz ve gyen. Majd Vi ki gye re ke után vár ta a La ci gye re két. Ilyen tá -mo ga tás mel lett gyor san ha ladt a re pü lé si rang lét rán, és meg le põ en rö vid idõ alatt lett re -pü lõ ok ta tó: 3 év alatt. Ilyen kö rül mé nyek közt nem kel lett hoz zá ne ki 7 év, mint tá mo ga -tás nél kül ne kem. Még sem irigy lem ma sem, most sem, mert Õ sem, La ci sem ír hat ja megmár a re gé nyes élet raj zát, mint pl. én, mert már egyi kük sincs az élõk so rá ban.

Mind ket ten a ké sõb bi ek ben tra gi kus vé get ér tek, kü lön-kü lön. Ezt nem kí vá -nom rész le tez ni, nem re pü lõ bal eset rõl volt szó.

Ne jem ügye vi szont ir ri tá ló volt ne kem is, Laciéknak is. Rö vi den úgy fo gal maz -hat nám, hogy egy sze rû en nem volt tár sa sá gi lény. Nem tu dott ara nyos tár sa sá gunk -ba sem be il lesz ked ni. Ki ló gott a sor ból, ami nek az lett a kö vet len ha tó kö vet kez mé -nye, hogy egye sü le ti ve ze tõ sé günk kel ál lan dó ir ri tá ló té ma lett. Én hi va tal ból ne jemmel lé kel lett áll jak, no ha na gyon nem tet szett ext rém vi sel ke dé se, ami vi szont óha -tat la nul azt a szo mo rú kö vet kez ményt hoz ta ma gá val, hogy ál lan dó an vi ta té ma voltegye sü le tünk ben. Las san-las san ak ko ra ûr tá madt köz tem és a ve ze tõ sé günk közt,ami át hi dal ha tat lan ná vált.

Sok más is köz be jött még, ame lyek együt te sen ered mé nyez ték, hogy – szív -fáj dal mam ra – fel kell hagy jak a re pü lés sel. Egy év vel ez elõtt ez még el kép zel he tet -len volt szá mom ra, mert a re pü lés re rá szok ni le het, de ar ról le szok ni so ha... Még ismeg tör tént!

– Ál lan dó fe szült ség a ve ze tõ ség és köz tem, a ne jem mi att,– 59 feb ru ár tól út ban volt az utó dom,– 59 ok tó ber 7-én meg szü le tett Ág nes lá nyom,– En nek ha tá sá ra rend kí vü li en meg rom lott anyó som mal a vi szony, ami pénz hí ján ar -

ra kényszerített, hogy Ha rasz ti tól tá vol, la ká sért új éle tet kezd jünk, anyó som tól mi -nél tá vo labb, Nyergesujfalun.

Azt re mél tem, hogy ha tá vol ke rü lünk anyó som tól, meg ment he tem csa lá dunkegy sé gét, mert mint ír tam elég gé csa lád cent ri kus fel fo gá sú vol tam. A vég sõ ka taszt -ró fá tól ez az ál do za tom sem men tett meg: 20 év fe let ti el sõ há zas sá gom vég sõ csõd -be ju tott.

1959-ben még jár tam re pül ni, de mert már nem jár tam ki az üzem na pok rarend sze re sen, így csak dél utá non ként jut hat tam start hoz, ha jó ter mi kes idõ ben ju -tott va la mi lyen gép. Ez több nyi re az ak kor már nem hasz nált If jú ság volt. Több szörvi tor láz tam ve le, max. 3 órá kat, mert a kor má nyá nak ke ze lé se igen ne héz kes volt.Így 3 óra le tel té vel már je len tõs kar izom lá zam lett, e emi att kel lett meg sza kí ta nomeset le ge sen az 5 óra idõ tar tam ki re pü lé sét. Sar zsi gé pem hez, a HA-4089-es 18-asom hoz már csak hét köz nap, max. szom ba ton jut hat tam hoz zá.

Meg jegy zem még, hogy Nyergesújfalun a Ma gyar Viscozagyárban mun ka kö -röm nél fog va szám ta lan kül föl di ki kül de tés ben volt ré szem, aho vá 80 %-ban utas -

1 8 8

szál lí tó re pü lõ gé pek kel utaz hat tam. Így, – amíg meg nem szün tet ték a bel föl di lé gijá ra to kat – Fe ri hegy-Mis kolc vi szony lat ban Li-2-es, az az Te vé vel hó na po kig és he -ten te. Majd Fe ri hegy-Prá ga oda-vis sza vi szony lat ban mint egy 60-szor Tu-154-gyel,min. 20-szor IL -18-assal, egy szer, s ez volt a leg ér de ke sebb IL -14-el oda, vis szaTU-124-essel. Az elõ zõ 2 és fél órás út volt, vis sza a tisz ta repidõ 27 perc (!?) volt.Re pül tem így még Moszk vá ba TU-104/A-val, de több ször fõ leg IL -18-assal, egy szer„Bris tol-Bri tan niá”-val, egy szer Brüs szel be oda DC-8-assal, vis sza TU-154-el, stb.ös sze sen több mint 100-szor utasgéppel. Ezek is igen ér de ke sek vol tak, de hol van -nak a vi tor lá zó re pü lés hez ké pest?!

Ezek rõl az él mé nye im rõl bõ ven írok még az élet raj zi re gé nyem ben.

Ez úton el né zé sü ket ké rem a ked ves ol va sók tól azért, ha el mu lasz tom re pü lés -tör té ne te i met ös sze fog la ló-ki ér té ke lõ epi ló gus köz lé sét! – En nek több oka van.

Leg elõ ször is, nincs kér ked ni va lóm a re pü lé si rang lét rán va ló elõ re ha la dá -som ban, sem az el ért tel je sít mény re pü lé se im ben, mert ezek igen sze rény ké pet mu -tat ná nak.

Ez zel szem ben rög zít he tem, hogy az el ért cé lom, az, hogy vi tor láz hat tam,sok szor igen kü lön le ges kö rül mé nyek közt, ezt tar tom a lé nyeg nek. Olyan kö rül mé -nyek közt ami ket „igen me nõ” pi ló ták is hi he tet len nek mi nõ sí tet ték, kü lön le ges kö rül -mé nye i met, sok szor igen ve szé lye se ket.

De azt ki hang sú lyo zom, hogy ami ket le ír tam, ki vé tel nél kül va ló sak, eset legmeg bo csát ha tó ki szí ne zé sek kel.

Egy sok kal ké sõb bi jel lem zõ tör té nés:

Né hány ha lá los pil la nat, avagy egy au tó bal eset ana tó mi á ja.

1996. szep tem ber 23 (hét fõ) 7.15. Bu da pest re in du lok a HON DA accordom-mal, ügyek in té zé sé re Nyergesújfaluról a 10-es uton.

Az idõ já rás bo ron gós, cse per gõs, bár szél men tes...

Elõbb még meg gon do lom, hogy tö meg köz le ke dést vagy az au tó mat ve gyemigény be? Fõ leg a kel le met len idõ já rás dön töt te el, hogy az esõs vá ra ko zá sok he lyetta ko csit vá las szam. Nem volt túl jó ked vem, az el in té zen dõk sem vol tak sür gõ sek,még is az in du lást vá lasz tot tam (bár ne tet tem vol na, fõ leg szgk.-val).

Szo ká so san vit tem ma gam mal BETE-nevü kis fe ke te tacs kó ku tyán kat, aki/!/igen sze re tett au tóz ni, emel lett „élõ ri asz tó”-ként is szol gált. El ne ve zé se az én és fe -le sé gem név kez dõ be tû i bõl eredt. Ked ves, okos, in tel li gens jó szág volt, s mert tömb -ház ban la kott ve lünk a la kás ban „csa lád tag gá” nõt te ki ma gát an nyi ra, hogy nem isvet tük ál lat szám ba: azért „aki”.

1 8 9

10-es út köz is mer ten rend kí vül for gal mas, kü lö nö sen Do rog tól, leg fõ kép penPiliscsaba után. En nek el le né re unal mas nak tûnt, hi szen 31 év ve ze té si gya kor la taés ta pasz ta la ta alatt több ezer szer vé gig utaz tam, már na gyobb gon dok nél kül, fõ legbal eset nél kül (!).

El gon dol koz tam – mint min dig – ha csak a Hármashatárhegyet meg pil lan tot -tam, s igen nagy nosz tal gi á val gon dol tam a ré gi szép sportrepülô idõ sza kom ra, hi -szen itt kezd tem el 1949-ben vi tor láz ni. Gyö nyö rû, szép re pü lõ él mé nyek re te het temszert elõ ször itt, majd a farkashegyi-, a Dunakeszi-Alag-i sportrepülótéren. Többszáz órát töl töt tem ös sze sen a le ve gõ ben mo tor nél kü li re pü lõ gép pel, se géd ok ta tóimi nõ sí té sig ju tot tam, s észt vesz tõ en iz gal mas re pü lé se im is vol tak. Mond ha tomnagy pra xis ra tet tem szert a ve ze tés te rén a re pü lés ben, mi ál tal olyan kö zeg ben mo -zog tam, ami a köz úti köz le ke dés hez ké pest száz szor ös sze tet tebb, komp li kál tabb,és tö ké le tes ref le xe ket igé nyel. Aki ve ze tett re pü lõ gé pet az tud ja mind ezt, aki pe dignem, an nak úgy is hi á ba ma gya ráz nám. 10 évig tar tott e cso da kor sza kom és ami aleg fõbb, ko mo lyabb bal eset nél kül (!)....

Ilyen elõz mé nyek után jut hat tam au tó ve ze tés hez, ami a re pü lõ pra xi som utánszin te gye rek já ték nak tûnt.

Év ti ze de kig nem is adó dott ben ne kü lö nös prob lé mám, hi szen olyan tö ké le tesref lex biz ton ság gal ve zet tem au tót, ami már irigy lés re mél tó volt. Szám ta lan szor jár -tam meg ezt a 10-es út sza kaszt sa ját au tó val, hi va ta lo san, kol lé gák kal. Igen sok szorros szal lá su kat fe jez ték ki 1-1 pl. elõ zé si-ma nõ ve rem kap csán, hi szen õk fel sem tud -ták fog ni az én igen gyors és tö ké le tes ref lex kész sé gem. Ilyen kor sok szor han goz -tat tam, hogy „elõbb volt re pü lõ gé pem „át vitt ér te lem ben), mint au tóm!” Per sze eztsem ér tet ték, mert a re pü lé si té ma kör „gö rö gül” hang zott ne kik.

Sze ret tem a jó ér te lem ben vett spor tos au tó ve ze tést, ezen be lül sze ret tem éstud tam jól és sza bá lyo san elõz ni, sõt ez utób bit fel té te lül szab tam ma gam elé. Ígyszám ta lan bal ese tet is tud tam de fen zív ma ga tar tás sal el há rí ta ni, mert hogy a de fen -zív ve ze tés is hob bym volt.

Így ér het tem meg 31 év alatt 500.000 km fe let ti au tó ve ze tést úgy, hogy az énhi bám ból so ha sem tör tént bal eset...

Köz ben Bu da pest re ér tünk a HONDÁ-mal, s így gon do la ta i mat a nosz tal gi á -zás ból át te rel tem az au tó ve ze tés re va ló kon cent rá lás ra, mert a Soly má ri-tég la gyár -tól már majd nem for gal mi du gó kat ta lál tam. A bel vá ros ba ér ve pe dig iga zán nagyvolt az au tós zsú folt ság az uta kon és több nyi re csak lé pés ben le he tett leg fel jebb ha -lad ni. A nyo masz tó ha tást a ki mon dot tan ron da idõ já rás csak fo koz ta. Bu da pes tetúgy is mer tem, mint a te nye rem, hi szen 19 évig ta nul tam, majd dol goz tam ott és kü -lö nös hob bym volt a vá ros meg is me ré se is...

Utol só ügyem vé gez té vel – a Rá day ut cá ban (rá adá sul ez nem járt ered mény -nyel) ha za fe lé in dul tam.

1 9 0

A vá ro si köz úti köz le ke dé si zsú folt ság, ha le het sé ges még a fo ko zás, már kez -dett el vi sel he tet len né vál ni, an nyi ra, hogy én – aki igen sze ret tem még min dig az au -tó ve ze tést – el ha tá roz tam, hogy ilyen hét köz na pi zsú folt ság ban már csak ak kor ve -szem elõ az au tó mat, ha na gyon kell, il let ve in do kolt.

Vis sza ér ve a 10-es út ra – ez út tal ha za fe lé – ugyan csak óri á si for gal mat ta lál -tam, irá nyom ban is és szem ben is. Ilyen kor volt ön fe gyel mem, hogy: „nyugi!, itt mostnincs elõ zés Elem ér!" Amint azon ban le he tõ sé get lát tam, azon nal meg ra gad tam azalkalmat..

Ilyen kín ló dás sal ér tünk el az An gol-te me tõ ig, s mi u tán túl ju tot tunk a Soly má ri le -ága zá son, újabb kon vojt (jár mû sort) ér tünk utol. Kis BETE ku tyám ked venc he lyén állta két el sõ ülés kö zött, s kü lö nö sen él vez te, ha ilyen kor a jobb kéz fe jem mel si mo gat tamaz ál lát. Ép pen ezt tet tem most is, ami kor fel is mer tem a le he tõ sé get az, elõ zés hez.

Hos szú egye nes, be lát ha tó út sza kasz , szem ben 600 m-re te her au tó kö ze lit,elõt tem a jár mû sor ban a 4. és 5. ko csi közt 50 m sza bad köz van, s a kon voj csak50 km/ó-val ha lad. Pil lan tás a bal tük röm re: más au tó nincs elõ zés ben, in de xet bal -ra ki, 5-ból a 4-be te szem a seb vál tót, ha tá ro zott kor mány moz du lat bal ra, s már gyor -sí tot tam is. Alig 80 km/ó fö lé ér ve utol is ér tem a meg elõ zés re szánt pi ros va la mi lyennyu ga ti már kát, és már las sí ta ni kezd tem mel lé ér ve, hogy ne nagy se bes ség kü lönb -ség gel „hup pan jak” elé, ne hogy ez ál tal ne kem erõ sen kell jen fé kez ni, õt is er re kény -sze rít ve. Pe dig bár ezt tet tem volna!...

Mert ek kor észt ve szej tõ tör té né sek so ro za ta kez dõ dött... A mel let tem ha la dópi ros ko csi ve ze tõ je a tel jes gáz ra lé pett, mi ál tal gyor sab ban kez dett ha lad ni, mintén! Ért he tet len – gon dol tam – mi üt he tett eb be az ür gé be, hogy ilyen ag res szív ve -lem szem ben? Más kor is ta lál koz tam már ha son ló eset tel, de ko moly gon dot méged dig so ha sem oko zott. Ez az eset más volt, mint az ed di gi ek, mert az ag res szív ve -ze tés olyan fo ká val ta lál koz tam, ami lyen nel még so ha. En nek ve szély hely ze tét fo -koz ta a nyál kás út fe lü let (in ten zív fé ke zés re gon dol ni sem le he tett).

Né hány ér té kes pil la nat ment így ve szen dõ be, mi re vi lá gos sá vált elõt tem,hogy az ür ge nem en ged és gyor sit, amíg az elõt te 50 m-re ha la dó ko csit utol neméri. „Meg akar gyil kol ni ez az ür ge? – nem le het nor má lis”! – vil lant át raj tam. Se baj,be ál lok mö gé, sem mi gond! – igenám, de foly to nos vis sza té rést-ké rõ in de xe lé semel le né re meg döb ben ve vet tem ész re, hogy a pi ros ko csi mö gé sem tu dok vis sza tér -ni a sá vom ba, mert a mö göt te ha la dó is rá gyor sí tott, he lyet nem hagy va ne kem.

Is mét el ve szett né hány ér té kes pil la nat, sõt!... Még e má so dik ko csi mö göttsem lát tam a jobb vis sza pil lan tó ból le he tõ sé get a vis sza té rés re, hi á ba in de xel temfoly to no san. „Mi az?” – ma min den ki meg hü lyült? – min den ki ös sze es kü dött el le nem?– „ezek ki akar nak nyír ni en gem!” – is mer tem fel az egy re sú lyo sabb hely ze tem.

„Meg kí sér lem beerõ sza kol ni ma gam két au tó kö zé” – gon dol tam. De szin te azon -nal le tet tem er rõl a sí kos út test mi att, ne hogy so ro za tos ös sze csú szást okoz zak ez ál tal.

1 9 1

Az idõm vé sze sen fo gyott, mert a szem ben ha la dó – már fel is mer tem – IFA te her -au tó vé sze sen kö ze lí tett. A pár hu za mo san ha la dó ko csik to vább ra sem en ged tek be.

„De va jon a szem be jö võ IFA so fõr je al szik? Nem lát? – nem lát ja, hogy szo -rult hely zet ben va gyok? – va la mi ért nem tu dok vis sza jut ni a sa ját sá vom ba?” Nem!– nem fi gyel, csak jön gáz zal, mint egy tank, aki el ha tá roz ta, hogy min dent el sö pöraz ut já ból...

„Mi ért nem te szi azt a de fen zív moz du la tot, amit ha son ló eset ben én szok tamal kal maz ni, ha lá tom, hogy egy ve lem szem ben elõ zõ jár mû nek nem jön ki a „lé pés”,az az, hogy las sí tok, sõt ha kell meg ál lok, akár az út pad ká ra hú zód va, hogy az a sze -ren csét len – akár hi bás, akár nem – vis sza tér hes sen a sáv já ba. S ilyen kor, ha hi bás -nak ítél tem utó lag szid tam le ma gam ban, de eszem be sem ju tott so ha, hogy bár melymó don ki tol jak ve le.

Nem! – a „tank” csak kö ze lit gáz zal, már csak 10 m-re van, s csak most! –most lé pett a fék re – de hogyan?....

Blok kolt a ro ha dék a sí kos úton, s még Iáttam, hogy meg csú szik... Eb ben a pil -la nat ban las sí tás ban vol tam a blok ko lás ha tá rán, s ész re vet tem, hogy a pár hu za mo -san ha la dó au tók job ban las sí ta nak, mint én, ez ál tal kez de nek le ma rad ni mel let tem...

Az IFA már csak 5, már csak 4 m-re van... Lát tam, hogy az üt kö zés már el ke -rül he tet len... Már csak is egyet te het tem – ha le het – min den áron el ke rül ni a fron tá -lis üt kö zést (s ezt a gon do la tot reflexszerûsítve ma gam ban).

Lát tam, hogy a mel let tem job ban le ma ra dók is tisz tá ban van nak az el ke rül he -tet len nel, s a na gyobb las sí tá su kat már csak a sa ját men té sük re te szik, ne hogy azIFA ne kik vág jon. A sze me tek nek eb ben sze ren csé jük volt, mert az üt kö zést így õkel ke rül het ték, én azon ban saj nos már nem...

Az Õ le ma ra dá suk ne kem már csak ar ra volt elég, hogy a HONDÁ-m or rát el -húz zam az IFA elõl, úgy hogy a le he tõ leg he gye sebb szög ben tör tén jen az el ke rül -he tet len: az üt kö zés. De ne hogy hir te len ránt sam a kor mányt jobb ra, mert ak kor fé -kez ve is au tóm még bal irány ba meg csúsz va az IFA ke reszt be kap, a fe jem a két balaj tó köz ti osz lop nak csa pó dik, és ak kor... – an nyi... Lát tam az IFA so fõr ré mült ar cát,szin te le ol vas va ró la, hogy „hát ezt elb...tam! most mi lesz?"...

Pil lan tás a se bes ség mé rõm re 50 km/ó-t mu tat, az IFA 40 km/ó-val fog ve lemüt köz ni (tud va lé võ, hogy szem be ta lál ko zás kor e két se bes ség a di na mi kus ha tásszem pont já ból ös sze adó dik, az az 90 km/ó-nak meg fe le lõ.

Lát tam, hogy az au tóm or ra már nincs az IFA or ra elõtt, de az, az õ meg csú -szá sa még is fe lém tart. Még an nyi sze ren csém sem volt, hogy leg alább az út pad kairá nyá ba csú szott vol na meg, még vé let le nül sem, mert ak kor nem üt köz tünk vol na.Vagy ha ne tán a mel let tem ha la dó au tók 1-2 pil la nat tal elõbb las sí tot tak vol na – márbe fér tem vol na – nem, õk meg akar tak öl ni! Ször nyû felismerésl..

1 9 2

S az, hogy nem si ke rült, az már nem raj tuk mult!.. Nem raj tuk múlt, ha nem azén – Is ten ve zé rel te – köz is mert hig gadt sá go mon ala pu ló (még a leg ki lá tás ta la nabbhely zet ben is!) ab szo lút gyors ki tû nõ ref lex-moz du la to mon, de még azt is ki mér ten,a nem túl zot tan.

Az em be rek leg több je ilyen kor pá nik ba esik, cse lek vés kép te len né vá lik, le bé -nul, agyi lag, s már ele ve ha lott, mi e lõtt még tény le ge sen meg halt vol na. Én – há laIs ten nek – ké pes vol tam ar ra az utol só kor mány moz du lat ra, sõt!...

A tör té né sek so ra et tõl kezd ve már nem raj tam mult. Az IFA el sõ lök há rí tó já -nak bal ol da la el ér te a bal lám pá mon kí vül a HONDÁ-m ol da lát és igen he gyes szög -ben tar tott az au tóm bal ol da lán be fe lé...

Meg igéz ve lát tam, hogy a ko csim ol da lá ban na gyob bo dó rést vág va, kö ze litfe lém, be fe lé az IFA lök há rí tó-ol dal, majd óri á si ütés a com bo mon, e pil la nat ban ériau tóm bal két aj ta ja köz ti osz lo pot, mi re óri á sit lök ve raj tam, bal ra be per dít.

Szin te egy azon pil la nat ban a be per dü lé sem mi att au tóm or ra vé gig per dül azIFA bal ol da lán. Elõ ször a bal ele je – ek kor tört csak be a szél vé dõm, da rab kái vé -gig „fröc csen tek” raj tam (még sze ren cse, hogy szem üve gem volt), majd a jobb ele -je, s ez zel to vább pör dít ve au tó mon és el lök ve úgy, hogy az út me net irá nyom sze rin -ti jobb ár ká ba vá gód tam át. A pördületem ál tal nagy részt fel emész tõ dött di na mi kusener gia ha tá sá ra az árok ba már „csak belehuppantam”... Még an nyit lát tam a ki törtaj tó-ab la kon át, hogy az IFA las san ol dal ra bil len ve meg áll, üt kö zés után az árok bacsú szott.

A mel let tem ha la dó sze mély au tó kat az üt kö zé sem már nem érin tet te, idõ benmeg tud tak áll ni. Elõ re már nem lát tam a szél vé dõ tej fe hér ré vált.

Az agyam lá za san lük te tett, a ret te ne tes fe szült ség csak ez után kez dett hat nirám... Ér de kes, ez zel vi lág éle tem ben úgy vol tam, hogy vész hely zet ben az utol só ti zed -nyi pil la na tig is cse lek võ ké pes vol tam, a le he tõ sé gek hez ké pest jól. Ezek ha tá sa csak -is ak kor jött elõ, ami kor már nyil ván va ló an túl ju tot tam raj ta. Így volt ez te hát most is.

El sõ pil lan tá som a bal com bom ra esett, amely bõl a kö zép tá jon a nad rá gom -ból kiáIlt a comb cson tom térd fe let ti fe le-ré szé nek a vé ge...

Pró bál tam moz dul ni, de nem tud tam, mert be nyo mó dott a bal el sõ aj tó és akö zép osz lop, fer dén be fe lé, hát ra to ló dott ülé sem, és a jobb ol da li ülés tám lá ja kö zébe szo rul tam. Üt kö zés elõtt köz vet le nül ki kap csol tam a gyúj tást, eset le ges tûz- ésrob ba nás el ke rü lé sé re. Csak ez után ve tet tem pil lan tást sze gény kis BETÉ-nkre, aki,vé gig a két ülés tám la közt állt az üt kö zé sig, de most a jobb ülé sen fe küdt és igen ne -he zen lé leg zett, no ha sé rü lést nem lát tam raj ta. Le het, hogy a két ülés tám la rop pant -hat ta ös sze a ge rin cét? – má ig sem tu dom. De azt tu dom, hogy si mo gat tam mind ad -dig, amíg pár perc múl va nem kez dett el fáj ni na gyon a com bom. Ta lán még sír va isfa kad tam vol na, ha az egy re nö vek võ fáj dal mak nem kez de nek el ural kod ni raj tam.

1 9 3

Nem akar tam fel fog ni – no ha egy ti zed pil la nat ra sem ha gyott ki az agyam –,hogy mind ez meg tör tén he tett, és ép pen ve lem? Ve lem, aki ki tû nõ ve ze tõ nek tar tot tamma gam min dig? – hát ha ez igaz, hogy tör tén he tett meg még is ve lem ez a rettenet?...

Va la hol még is hi bát kö vet het tem el. De hol és miben?... Eb ben nem ju tot tamott, és ak kor dû lõ re, mi köz ben au to ma ti ku san si mo gat tam a hal dok ló kis ku tyá mat,csa lá dunk 9 éves ked ven cét, s aki rõl úgy tar tot tuk, hogy oko sabb és ér zõbb lény,mint sok kö zön sé ges em ber (nem hin ném, hogy hi bás gon dol ko dás mód len ne, hi -szen egy-egy ál lat is fel tud „nõ ni” az em ber hez lelkileg)....

Nem ju tot tam dû lõ re, mert a nö vek võ fáj dal ma im már le blok kol ták lo gi kus gon -dol ko dá so mat. Nem so ká ra már olyan el vi sel he tet len né vál tak, hogy au to ma ti ku sanjaj gat ni kezd tem, nem foly to no san, de egy re sû rûb ben.

Ilyen kor kí vül rõl – nem lát tam az il le tõt, csak hal lot tam a hang ját – vi gasz ta lószót hal lot tam, hogy tart sak ki, mert már út ban van a men tõ au tó és a tûz ol tó au tó. Arend õr ség pe dig már meg ér ke zett és el kezd te a hely szí ne lést.

Tény leg 12 perc alatt oda ért a men tõ (igen gyor san) és rög tön a tûz ol tó au tó.Csak ez után tud tam meg, hogy az utób bi miért?... Szin te azon nal ott ter mett egy tûz -ol tó, ha tal mas át té te les le mez vá gó ol ló val, s egy nyis szan tás ra át vág ta fölül az osz -lo pot, ki tép ték az aj tót is, mi re ket ten, a men tõs út mu ta tá sai sze rint ki ci bál tak az im -már ronc csá vált, nem rég még gyö nyö rû és ki tû nõ au tóm ból, mi köz ben már or dí tot -tam a fáj da lom tól, mert hogy nem csak comb tö ré sem volt, sok más is...

A kis ku tyám ott ma radt, töb bé már nem lát tam... En gem a men tõ au tó ba tusz kol -tak, egyi de jû leg ad tak mor fi um in jek ci ót, in fú zi ót és oxi gén masz kot az ar com ra... Hal -lot tam a ro ham-men tõ au tó ro bo gá sát, s azt majd nem el nyo mó szi ré ná ja-vij jo gá sa, sdöb be ne tem re ez az „uta zás” túl hos szú nak tûnt. Majd las sí tás, s a men tõ or vos vi gasz -ta ló hang ja, hogy meg ér kez tünk a kór ház ba. A Hon véd-kór ház bal ese ti se bé sze té re.

Azon nal vér vé tel több ok ból (eset le ges transz fú zió, nem ke vés bé vér al ko holvizs gá lat, ez utób bi csak is ne ga tív le he tett) jaj ga tá sa im kö ze pet te fel ál lí tot tak, egyor vos a bal tér dem alatt jobb ról-bal ról ér zés te le ní tõ in jek ci ót adott, s pil la na to kon be -lül vil la mos ké zi fú ró és át fúr ták a cson tom, majd kí vül ké tol dalt ki állt va la mi. Kö zöl -ték, hogy ez a hú za tás hoz szük sé ges. Fur csa mó don csak az izom za ton át ha to lásfájt, a cson tom ban nem..

Va la ki meg kér dez te, – tu dom-e, hogy mi tör tént ve lem? A mor fi um in jek ció ha -tá sa el le né re ha tá ro zot tan vá la szol tam, hogy igen! – és rö vi den el me sél tem a tör tén -te ket (a kór há zi zá ró je len tés ben ezt úgy rög zí tet ték, hogy „Tisz ta tu dat!” Er re nagyszük sé gem is volt ké sõbb, mert két hét el tel té vel a kór ház ban ki hall ga tott a bu da ör -si il le té kes Rend õr ka pi tány ság kép vi se lõ je, aki min den áron azt akar ta rám erõ sza -kol ni, hogy „ugye nem em lék szik sem mi re?”, az az: ne tán ámok fu tó let tem vol na...)

Még ak kor éj fél kor – jó fél na pi hú zás után meg mû töt tek, al ta tás sal, s csak

1 9 4

más nap reg gel éb re dez tem az in ten zív osz tá lyon, le kö tött ke zek kel és meg ka té te -rez ve.

Vis sza em lé kez tem még fél alél tan, hogy be ér ke zé sem kor az am bu lan ci án aru há kat da ra bok ban vag dal ták le ró lam, s úgy be lém ha sí tott a gon do lat: de jó, hogyegye dül vol tam a ko csi ban! Csak a sze gény BETE..., s ek kor fa kad tam sír va...

Min de nem fájt, no ha eny hí tet te azt a hát ge rin cem be épí tett de csat la ko zó csö -vön a vál la mig fel ho zott és in jek ci ós tû vel be ada golt erõs fáj da lom csil la pí tó... Zú zó -dott az egész bal lá bam, a bo kám tól a csí põ cson to mig, kü lö nö sen az ös szes for gó -izü let.

Leg job ban még is a mel lem fájt, mert a bor dá im is meg rop pan tak a ne ki vá gó -dó kor mány tól. A bal ke zem is meg rop pant a csuk lóm vo na lá ban.

Mind ezek el le né re ki je lent he tem, hogy a kö rül mé nye ket fi gye lem be vé ve – „ol -csón” meg úsz tam. A le he tõ leg ol csób ban sé rü lé si szem pont ból, mert sok kal rosz -szab bul is vég zõd he tett vol na, nem is be szél ve a leg ros szabb ról, ... csak a HONDÁ-m... és a BETE ...?!

Az óta ezer szer is át gon dol tam a tör tén te ket, és ér de kes mó don min dig azo -nos ta nul ság ra ju tot tam: nem elég az én pra xi som és tu dá som a jár mû ve ze tés benak kor, ha – saj nos – a köz uta kon nö vek võ szá mú ag res szi ó val, sõt po ten ci á lis gyil -kos sal aka dok ös sze, mint ez eset ben is.

Hogy hi bás vol tam-e a bal eset ben, er rõl csak an nyit, hogy a jo go sít vá nyommeg van.

Meg van an nak el le né re, hogy va la mely il le ték te len sze mély kö zölt szá mom rajog sér tõ tá jé koz ta tást a TV és Rá dió fe lé, mely sze rint: „sza bály ta lan elõ zés”, „gyor-s haj tás", fron tá lis üt kö zés a szem be jö võ te her au tó val sza vak hang zot tak az or szágnyil vá nos sá ga elõtt, ak kor, ami kor a szak ér tõi vizs gá la tok még fo lya mat ban sem vol -tak. Emi att pert is in dít hat nék, ha len ne rá pén zem és ener gi ám.

Gyógy ulá si aka rat erõm ha tá sá ra re kord idõn be lül el en ged tek a kór ház ból, afáj dal ma im is meg szûn tek, sõt las san a man kó kat is el hagy ha tom. Oly kor már csakzú zó dott izü le te im okoz nak el vi sel he tõ kel le met len sé get...

En nek van nak le von ha tó ta nul sá gai, s aki nek sze me van ol vas hat ja, meg ért -he ti, pe dig sem mi ben sem ér zem hi bás nak magam, még is...

25 cm-en múlt...

VÉGE

1 9 5