AAnnttiiooxxiiddáánnssookk::Az élõ sejtek energia termelõ szervecskéiben, a mitokondri-umokban az energiafelszabadító folyamat során természetesmódon keletkeznek peroxid és szuperoxid gyökök (szabadgyö-kök). Ezeket a sejtek a saját antioxidánsaik hatástalanítják. Bi-zonyos helyzetekben (például stressz, betegség, stb.) a sza-badgyökök száma megnõ, és a szervezet nem képes elegendõantioxidánst termelni, valamint az idõs, beteg szervezetben azantioxidánsok hatása, és mennyisége is csökken. Az antiox-idánsok pótlása ilyenkor külsõ forrásból történhet. Az élelmi-szerek változó, általában nem kielégítõ mennyiségben tartal-maznak természetes antioxidánsokat. A friss, és lehetõleg ter-mészetes körülmények között termett zöldségekkel, gyümöl-csökkel, minimálisan feldolgozott növényi táplálékokban gaz-dag étrenddel biztosítani lehet a kívülrõl szervezetünkbe ke-rült antioxidánsok mennyiségét. Az antioxidánsok szabad-gyökmegkötõ képessége kimagasló.Az antioxidánsok közé soroljuk a flavonoidokat, vitaminokat,némely ásványi anyagokat, nyomelemek és az enzimek egycsoportját. Elsõdleges kémiai jelentésén túl tágabb értelem-ben oxidáció alatt az energiatermelõ anyagcserefolyamatokatis érthetjük, amelyek a szervezet lebontó folyamatait foglal-ják magukba. Ezen folyamatok során szabad gyökök kelet-keznek, melyek kémiai szerkezetére jellemzõ, hogy egy-egy ré-szük párosítatlan elektront tartalmaz.

FFllaavvoonnooiiddookk//PPoolliiffeennoollookk::A növényi flavonoidok antioxidáns hatású természetes ve-gyületek, melyek megvédik a sejteket az oxidáció miatti káro-sodástól. Alapvetõen a növények immunanyagaiként terme-lõdnek, de az emberi test számára is hatékony védelmet nyúj-tanak. Megtalálhatóak gyümölcsökben, zöldségfélékben ésegyes teákban. Mivel képesek megvédeni az emberi szervezeteta szív- és érrendszeri betegségekkel valamint egyes ráktípu-sokkal szemben, kutatási szempontból különösen jelentõsmolekulacsoportot alkotnak. Nagy mennyiségben tartalmaz-nak flavonoidokat: feketeszõlõ, feketeszeder, feketeribizli, feke-tecseresznye, bodza, szilva, kökény, dió, paradicsom…

CC−−vviittaammiinn ((aasszzkkoorrbbiinnssaavv))::A C-vitamin a sejtek biokémiai mûködése során az alábbi folya-matokban játszik szerepet: oxido-reduktív folyamatok, kollagénfehérjékszintézise, hormonok szintézise, immunrendszer mûködése, valamintnélkülözhetetlen a vas- és a rézfelszívódásához. A C-vitamint igényli alegnagyobb mennyiségben a szervezet, semmilyen más vitaminféle neméri el a C-vitamin napi beviteli szükségletét. A környezetihatások, a stressz, lázas, esetleg mûtét utáni állapotok, a fi-zikai munka, a dohányzás és a fogamzásgátlók szedése emeli aszükségletet. Vízben oldódó vitamin ezért folyamatosan pótol-nunk kell, nem raktározódik el a szervezetben. C-vitamin hiá-nyában az immunrendszer gyengül és fokozódik a betegség-hajlam. Súlyos vitaminhiányos állapotban lép fel a skorbut,amely az érfalak meggyengülésével és megrepedésével, il-letve fog- és ínygyulladással jár, és akár halálos kimenetelûbetegség is lehet. A legjobb C-vitamin forrás a zöldpaprika,a citrusfélék, a paradicsom, a káposzta, a salátafélék, télenpedig a savanyú káposzta. Mivel a C-vitamin könnyenbomlik, elsõsorban a friss és nyers zöldségek, gyümölcsök fo-gyasztása ajánlott.

AA−−vviittaammiinn ((rreettiinnooll))::Az A-vitamint ismerhetjük hámvédõ vitaminként is. Zsírban ol-dódik. Elõanyagaiból - az úgynevezett provitaminokból - a szerve-zetben is képzõdhet. A leginkább elterjedt elõanyagok a különbözõkarotinoid vegyületek (közülük legfontosabb a béta-karotin), amelyek abélrendszerben szükség esetén képesek A-vitaminná alakulni. Elsõsor-ban a látás folyamatait segíti, de szerepet játszik a bõr és egyéb szöveteképsége, a növekedés és a csontok egészséges fejlõdése szempontjából,erõsíti az immunrendszert, elõsegítve a védekezést különbözõ (elsõsor-ban légúti) fertõzések ellen. Az A-vitamin hiányára a következõ tünetekfellépése utalhat: szürkületi vakság (farkasvakság), a szem szaruhártyájá-nak kiszáradása, megrepedése, továbbá a bõr és egyéb hámrétegek elvál-tozásai, a bõr megvastagodása a szõrtüszõk környékén, fokozott haj-lam a bõr berepedezésére, fõleg az ajkakon.

DD−−vviittaammiinn ((kkaallcciiffeerrooll))::A D-vitamin az ultraibolya sugárzás hatására képzõdik a szervezetben. Az ígyképzõdõ vitamin mennyisége a korral nagy mértékben csökken. Kétféle D-vitamin létezik: a D2 és a sokkal aktívabb D3 vitamin. Elõbbi jellemzõen anövényekben található, az állati eredetû élelmiszerekben vegyesen, mindkétforma napsugárzás hatására, a szervezetben pedig a D3 típus jön létre. Zsír-ban oldódik. A D-vitamin a kalcium és a foszfor felszívódásában, a csontkép-zõdés folyamatában, a kalcium és foszfor szervezetbevaló beépülésében játszik szerepet, nélkülözhe-tetlen a fogak és a csontok egészséges fejlõdé-séhez és a csontritkulás megelõzéséhez. Hi-ányában a csontok ásványianyag-tartalmaelégtelenné válik, a kalcium nem képes be-épülni. Ennek következtében a csontokdeformálódnak, könnyebben törnek és ne-hezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknélgyenge fogazat és csontozat, súlyosabb eset-ben pedig angolkór (rachitis) lehet a következ-

mény. Felnõtteknél csontritkulás, csontlágyulás jelentkezhet, izomgörcsökléphetnek fel, gyorsan romlik a fogak állapota. Legjobb D-vitamin forrásainka halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek.

EE−−vviittaammiinn ((ttookkooffeerrooll))::Az E-vitminra védõfaktorként van szüksége a szervezetnek az antioxidatívfolyamatokhoz, azaz véd a káros szabadgyököktõl. Erõsíti a szívizmokat, in-farktus után elõsegíti regenerálódásukat, jó értágító és véralvadásgátló.Hasznos Parkinson-kórosoknak, enyhíti az izomrángást. Szükséges az öre-gedési folyamatok gátlásához, illetve feltételezések szerint a nemi mûködés-hez is. Részt vesz a szervezet fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréjében, va-lamint a folyadékháztartásban. Az E-vitamin javítja az A-vitamin hasznosu-lását is. E-vitamin hiány esetén idegi károsodás, izomsorvadás, egyes feltételezésekszerint a nemi aktivitás csökkenése és a vörösvértestek károsodása jelentkez-het. Legjobb E-vitamin forrásaink a növényi olajok (napraforgó-, búzacsí-ra-, tökmag-, olíva), a gabonacsíra és a zöld növények.

BBééttaa−−kkaarroottiinn ((ßß−−kkaarroottiinn))::A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütõtök és a sárgadinnye jellegze-tes színét, de megtalálható a tojássárgájában is. A vegyület a karoti-noidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgy-nevezett izoprénváz. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (másnéven elõvitaminja). Ez azt jelenti, hogy belõle A-vitamin (retinol)képzõdik, amit a szervezet hasznosítani tud. Az A-vitamin legfonto-sabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja elõállítani belõ-

le, és felesleg esetén elraktározódik. A karotinoidok antioxidánskéntviselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát.Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökken-het a tüdõ-, bõr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma.

ÁÁssvváánnyyii aannyyaaggookk//nnyyoommeelleemmeekk:: Az ásványi anyagok legfontosabb funkciói a szervezetben: a csontok alko-tóelemei, biztosítják a vázrendszer stukturális stabilitását, alkotórészei afogaknak, fontosak számos enzim aktiválásának elõsegítésében, külön-bözõ funkciókat látnak el a vérben és más testfolyadékokban. Szerepetjátszanak a sav-bázis egyensúly fenntartásában és kifejezetten hatásukvan az izmok és az idegek ingerületvezetési folyamataira is.Makroelemek: Ca, P, Na, K, Cl, Mg, S, Az állati szervezetben g/kg nagy-ságrendben elõforduló elemeket makroelemeknek nevezzük. Mikroele-mek: Fe, Zn, I, Mn, Cu, Co, Mo, Ni, Cr. Az állati szervezetben a mg/kg ésennél kisebb nagyságrendben jelenlévõ ásványi anyagokat nevezzük mik-roelemeknek.

MMaaggnnéézziiuumm ((MMgg))::Magnéziumot elsõsorban a csontok tartalmaznak illetve a sejtekben ta-lálható. Ideg- és izommûködésben illetve számos enzim mûködésébenjátszik szerepet, melyeknek köszönhetõen részt vesz a zsírok, szénhid-rátok, fehérjék lebontásában. A halak, hüvelyesek, zöldségfélék, tejter-mékek, gabonafélék igen gazdagok magnéziumban. Hiányában ingerlé-kenyebbek leszünk. Alvászavar, enyhe szorongás, fáradékonyság is jel-

lemzõ lehet. Ezek mellett gyakrabban jelentkezhet lábizom görcs illetvezsibbadás is. Ha kialakul a hiányállapot, akkor nem csak a megfelelõ táp-lálkozással, hanem tabletta formájában is pótolni érdemes. Ilyenkor cél-szerû B6 vitaminnal együtt alkalmazni, mert az segíti a felszívódását.Fontos tudni, hogy bizonyos állapotok vagy idõszakok - mint pl. a ter-hesség, súlyos betegség utáni rehabilitáció, rendszeres, aktív, intenzívsport - az átlagnál nagyobb mennyiségû magnézium bevitelét igényli.

KKaallcciiuumm ((CCaa))::Ez az az ásványi anyag, ami legnagyobb mennyiségben van jelen a szerveze-tünkben. Javarésze csontjainkban, illetve fogainkban található, ez adja acsontok szilárdságát. Ezen túl fontos szerepet játszik véralvadásban, az ideg-rendszer mûködésében, az izom-összehúzódásban és az enzimek mûködésé-ben. Nagyon sok kalciumot tartalmaznak pl. a tejtermékek és az olajos mag-vak. Fontos tudni, hogy a D-vitamin segíti a felszívódását, ezért pl. csontritku-lásos betegek kezelésének része a kalcium és a D-vitamin együttes pótlása. Hi-ányában izomrángás, izomgörcs, alacsony csontsûrûség alakulhat ki. Gyer-mekeknél csontnövekedési zavar valamint a mentális fejlõdés rendellenessé-ge fordulhat elõ, ha nincs jelen megfelelõ mennyiségben a szervezetben.

NNááttrriiuumm ((NNaa))::A nátrium nagyobb hányada a test víztereiben (vérplazmában, szövetközötti folyadékban) található, kisebb része kötve a csontokban illet-ve a kötõszövetben. A napi szükségletet - ahogy a klórnál is - leginkábbkonyhasó formájában, illetve az egyes élelmiszerekhez adott adalékanyag-ként fogyasztjuk el. Elsõdleges feladata a test só-víz háztartásának fenn-tartása, vagyis a felvett és leadott só és víz mennyiségének szabályozása. Akelleténél nagyobb arányú sóbevitel hosszútávon elõsegíti a magasvér-nyomás kialakulását. Bizonyos körülmények között, pl. nagy nyári meleg-ben, szaunában vagy intenzív izzadással járó erõs fizikai igénybevétel ese-tén a verejték révén nagy mennyiségû nátriumot veszítünk, aminek pótlá-sáról gondoskodni kell.

KKáálliiuumm ((KK))::A szervezeten belül elsõsorban a sejten belül (intracellulárisan) helyezke-dik el. Az ingerület átviteli folyamatokban, valamint ideg és izommûkö-désben játszik szerepet. Emellett a normális sav-bázis háztartás kialakítá-sában is fontos feladatot lát el a nátriumhoz hasonlóan. A legtöbb táplálé-kunkban megtalálható, így általában kellõ mennyiségben jut be a szerve-zetünkbe. Vérnyomáscsökkentés céljából szedett vízhajó gyógyszer szedé-se, mértéktelen alkoholfogyasztás, szteroidok használatának esetén kóro-san csökkenhet a káliumszint. Ugyanakkor veseelégtelenségben nem tör-ténik meg a megfelelõ mértékû kiválasztás, ami szívritmuszavarokat okoz-hat. Amennyiben kóros állapotok, pl. hosszan tartó hányással és hasme-néssel járó betegségek vagy nagy dózisú indokolatlan vízhajtó használatá-nak következtében szintje a szervezetben a kelleténél alacsonyabb, az za-vartságot, depressziót, izomgyengeséget okozhat.

VVaass ((FFee))::A vas a hemoglobin alkotórészeként nélkülözhetetlen a

szervezeten belüli oxigéntranszportban. A szervezetbenlévõ vas 70%-a a hemoglobinban található, a maradékota máj, a lép és a csontvelõ raktározza. Terhesség alatt il-letve szülést követõen nagyobb a vasszükséglet. Bár szá-

mos táplálékunkból, így pl. a húsfélékbõl, halból, májbólkönnyen juthatunk vas utánpótláshoz, de felszívódását és

hasznosulását bizonyos körülmények akadályozzák, így pl. a ká-vé fogyasztása. Ugyanakkor a C-vitamin segíti a felszívódását és némikis rézre is szükség van ahhoz, hogy a vas kifejthesse a szervezeten be-lüli áldásos hatását. Súlyos hiánya esetén - ami elsõsorban túlzott dié-ta, húsmentes táplálkozás vagy nagyobb vérveszteség következtébenállhat elõ - kialakul a vashiányos vérszegénység: a beteg sápadt, gyen-ge, fáradékony, kedvetlen.

CCiinnkk ((ZZnn))::Ezt az ásványi anyagot a szervezeten belül a szemben, hajban, férfiak ese-tén a nemi szervekben, májban, vesében, izmokban találhatjuk meg elsõd-

legesen. Nagyszámú enzim alkotórésze, így pl. a hasnyálmirigyben terme-lõdõ, a normális vércukorszint fenntartásában fontos szerepet játszó inzu-linnak is nélkülözhetetlen eleme. A táplálkozás során húsfélékkel, májjal,tojással, hüvelyesekkel kerül elsõsorban a szervezetünkbe. Cinkhiányos ál-lapotokban lassul a sebgyógyulás, gyakoribb a bõrgyulladás, valamint has-menés és étvágycsökkenés jelentkezhet. Jellemzõ tünet a körmökön kiala-kuló fehér foltosodás is.

JJóódd ((II))::Szervezetünk legfõbb "jódraktára" a pajzsmirigy, ugyanis a pajzsmirigy ál-tal termelt hormonok jód tartalmúak. Így ez a nyomelem a hormon révénrészt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, azidegrendszer mûködését és még számos egyéb folyamatot. Ha nincs jelenmegfelelõ mennyiségben a szervezetben, akkor lelassul az anyagcsere ésnem mûködik megfelelõen a pajzsmirigy. Ha kisgyermekkorban lép feljódhiány, az szellemi visszamaradottsággal járó állapot kialakulásához ve-zethet. A terhesség alatti jódhiány koraszülést, magzati elhalást okozhat.Hiányában kialakul a golyvaként emlegetett, a pajzsmirigy megnagyobbo-dásával járó betegség is. Túladagolása ugyanakkor a pajzsmirigy túlmûkö-dését eredményezheti.

RRéézz ((CCuu))::Az emberi szervezeten belül a szemben, májban, izomban és az agybanfordul elõ elsõdlegesen. A vérképzéshez és az idegrendszer zavartalan mû-ködéséhez szükség van rá. Hiányában a vas sem tudja elvégezni szerveze-ten belüli feladatát. Táplálkozásunk során májból és a hüvelyesekbõl jut-hatunk hozzá.

EEzzüüsstt ((AAgg)) kkoollllooiidd//nnaannoo::Az ezüstkolloid folyadék létrehozásánál ionizált vízbeezüst részecskéket - úgynevezett kolloidokat - kever-nek. Az ezüst kristályos szerkezetû anyag, melyet jel-lemzõen az emberi szervezet csak ilyen apró részecskék-re bontva, tehát kolloid formában képes felhasználni.

Baktérium-, vírus- illetve mikrobaölõ hatása igen erõs: a legtöbb antibio-tikum féltucatnyi organizmust pusztít el, az ezüstkolloid azonban képesakár 650-et is. A baktériumokban, különbözõ enzimek segítik a kórokozókanyagcseréjét. Az ezüstkolloid ezeknek az enzimeknek gátolja az optimálismûködését, így okozva a kórokozó pusztulását, melyhez nagyjából hatpercre van szüksége. Használható a testfelszínen, külsõleg, belsõleg, gom-bás fertõzések, ekcéma és számtalan más fertõzés esetén. Egyes kutatókszerint második immunrendszerünket biztosíthatná, ezáltal megvédene alegtöbb kórokozóval szemben. (kolloid méret: 1 nanométertõl az 500 na-nométerig terjedõ méretû szemcsék):

AArraannyy ((AAuu)) kkoollllooiidd//nnaannoo:: Az õsi egyiptomiak már több mint 5000 évvel ezelõtt fo-

gyasztottak aranyat mentális és testi tisztítás céljából. Enemesfém hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban,mint a világhírû német bakteriológus Dr.Robert Kochfelfedezése, mely szerint a TBC-t okozó baktérium

arany jelenlétében nem életképes. Munkájáért orvosiNobel-díjat kapott. Az aranykolloid szervezetre gyakorolt

hatása sokrétû, de még nem teljesen feltárt. Két betegségcsoportbanazonban eredményesen alkalmazható: idegrendszeri rendellenessé-gek, lelki bánat, vagy tudati problémák esetén, valamint mozgásszer-vi panaszok enyhítésére. Javítja az agy, illetve az idegrendszer állapo-tát. Hasznos depresszió, félelem, csökkent stressztûrõ képesség ese-tén.

HHiiddrrooggéénn ((HH))A hidrogén a periódusos rendszer elsõ eleme valójában igen ritkán fordulelõ önálló atomként, legtöbbször kétatomos molekulákat alkot, melyekképlete H2. Normálállapotban színtelen, szagtalan, íztelen, nem fémes,egy vegyértékû, igen gyúlékony gáz. A hidrogén a legkönnyebb és egybena világegyetemben leggyakrabban elõforduló elem. A Földön leginkábbvegyületeivel találkozhatunk: jelen van a vízben, szinte minden szerves ve-gyületben és minden élõlényben. A hidrogén jó redukálószer.

KKoolleesszztteerriinn ((HHDDLL//LLDDLL))::A koleszterin a szervezet normális mûködéséhez szükséges összetett vegyület.Az emberi test a koleszterin egy részét maga is képes elõállítani, míg másik ré-sze a felvett táplálékból termelõdik. A koleszterin szervezetünk számos bioló-giai mûködésében szerepet játszik. Fontos zsírféleség, mely lebomlása és át-alakulása során energiát szolgáltat, egyes sejtek mûködéséhez tápanyagulszolgál, alkotórésze bizonyos hormonoknak és a vérnek is. A vérben keringõkoleszterinmennyiség 80%-a a májban termelõdik, mindössze 20%-a kerülszervezetünkbe a táplálékkal, mégsem elhanyagolható a helyes táplálkozásszerepe. A koleszterinszint növekedhet a kor elõrehaladtával és a mozgássze-gény életmóddal is. A szervezetünkben és az ételekben található telített zsírok-ból a máj állítja elõ a koleszterint, mely testünk minden részén speciális fehér-jékkel kapcsolódik össze és így kerül be a vérkeringésbe. Ennek a kapcsoló-dásnak, idegen szóval lipoproteinnek két fõ fajtája van, - mikroszkópos vizs-gálatok alapján nevezték el - az alacsony sûrûségû, LDL (Low DensityLipoprotein), és a magas sûrûségû, HDL (High Density Lipoprotein).- Az LDL az un. „rossz" koleszterint a májból szállítja a sejteknek,túlzott termelõdése esetén azonban lerakódik az érfalban.- A HDL-koleszterin az un. "jó" koleszterin, mely képes az érfal-ra már lerakódott koleszterint visszaszállítani a májba, mely ottlebomlik.

FFiittooöösszzttrrooggéénneekk::A fitoösztrogének olyan növényi eredetû vegyületek gyûjtõneve, ame-lyek képesek a nõi nemi hormonhoz hasonlóan, a szervezet ösztrogén recep-toraihoz kötõdni és ott hatást kiváltani. Ezek hatásos vegyületei azizoflavonoidok illetve a lignánok. A nõk a hormonális változásokkal egészenaz utolsó menstruációig - a terhesség hónapjainak kivételével - állandó köl-csönhatást élnek meg az ösztrogének, a progeszteron és az agyalapi mirigyhormonjai között. Mindenkinek tudnia kell, hogy a menopausa nem betegség,hanem egy biológiai állapot, ami a hormonszint csökkenése következtébenalakul ki. A változás kora a hormontermelés visszaszorulásával jár. A legújabbkutatások eredményei a változásokat, az ösztrogén és progeszteron szint csök-kenésével hozzák kapcsolatba, egyúttal alátámasztják, hogy a természetes

ösztrogénekkel és progeszteronnal a kiesés pótolható, és a kellemetlen követ-kezmények leküzdhetõk. A szintetikus hormonokkal szemben, a természeteshormonok használata során nem alakulnak ki kellemetlen mellékhatások(méhrák és trombózis hajlam stb.). A megfigyelések alapján állíthatjuk, hogya hormonhiány következtében kialakult tünetek a természetes hormonokadására fokozatosan eltûnnek. A csontok és az erek visszaszerzik elveszítettelõnyös tulajdonságukat. A növényi kivonatokból a természetes hormonok jólfelszívódnak. Számos növénybõl nyerhetõ természetes hormon. Közülük isleginkább elterjedt a Wild Yam (Dioscorea villosa) progeszteron szerû anya-gainak felhasználása. A Wild Yamból könnyen kinyerhetõ és átalakítható ahatóanyag. Ezáltal egy jó minõségû, megbízható, természetes hormontartal-mú forrás. Rendben tartja a havi ciklust, csökkenti az éjszakai izzadást. Idõ-

sebb nõknél csökkenti a hüvelyszárazságot. Harmonizálja a hor-monszintet, ennek köszönhetõen gátolja a menstruáció idején

fellépõ hormonális alapon kialakuló bõrproblémákat.

GGllaabbrriiddiinnAz édesgyökérbõl származó izoflavon, a glabridin képes

megkötni az LDL koleszterint ezáltal meggátolja alipoprotein oxidációt, továbbá kisöpri a szabadgyököket. Ta-

nulmányokkal igazolták továbbá a glabridin zsírfelhalmozódás-gátló ha-tását, valamint a hasüregi zsírraktárak csökkentésére kifejtett hatását is.

EEsssszzeenncciiáálliiss zzssíírrssaavvaakk ((OOmmeeggaa 33−−66−−99))::Minden zsír ugyanazokból az összetevõkbõl - szénbõl, oxigénbõl és hid-rogénbõl - épül fel. Ezek az elemek zsírsavnak nevezett molekulákkászervezõdhetnek. Az esszenciális zsírsavak azért fontosak a szervezetszámára, mert a prosztaglandin nevezetû hormoncsalád kiindulási anya-gai. A prosztaglandinok egyebek mellett a keringési rendszer, az immun-rendszer, a zsíranyagcsere stb. fontos szabályzói. Csökkentik az emelke-dett koleszterin- és trigliceridszintet, megakadályozzák a vérlemezkékösszetapadását vérrögökké, ezáltal csökkentik az érelmeszesedés és aszívinfarktus kialakulásának kockázatát. Minthogy csökkentik a vér visz-kozitását, javítják a vér áramlási tulajdonságait, ami a keringés és így aszövetek oxigénellátásának jelentõs javulásához vezet. A prosztaglandi-

nok a magas vérnyomást is csökkentik, vagyis több támadásponton gá-tolják a különbözõ keringési eredetûbetegségek - fõleg az érelmesze-sedés- kialakulását.

NNöövvéénnyyii rroossttookk:: Ételeink emészthetõ ésemészthetetlen anyagokattartalmaznak. Az elõbbiekközé a fehérjék, a zsírok és bi-zonyos szénhidrátok (répacukor, keményí-tõ, glikogén stb.) tartoznak, míg az utóbbiakjavarészt szénhidrátalapú élelmi rostokból áll-nak. A ballasztnak számító rostok a gyomor és a bélmûködését serkentve elõmozdítják, hogy a tápcsatornába jutó vagyaz ott képzõdõ kártékony anyagok kiürüljenek. A molekulák szerke-zetétõl és a közöttük létrejövõ kémiai kötések típusától függ, hogytápcsatornánk emésztõenzimei képesek-e lebontani õket. Hogy csakegy példát említsünk: a kizárólag szõlõcukorból felépülõ keményítõtés glikogént lebontják, míg a hemicellulózt és a cellulózt nem. Nin-csenek olyan emésztõenzimeink sem, amelyek a pektinnel és a lignin-nel elbánnának. E négy anyag tehát, amely az élelmi rostokat alkotja,változatlan formában halad át a tápcsatornán, ekképp energiáhoznem jutunk általuk. Ettõl azonban még nem haszontalanok. Bizonyosrostok ugyanis vizet kötnek meg, ezáltal hígabbá teszik a béltartal-mat, s miután így az gyorsabban áthalad a bélrendszeren, hamarábbkiürülnek belõle azok az anyagok, amelyek bajt okozhatnának. De az-zal is jót tesznek, hogy csökkentik a felszívódásra alkalmas koleszte-rin mennyiségét. Ez bizonyos fokú védelmet nyújt az érelmeszesedésés a szívinfarktus ellen.

FFeehhéérrjjéékk//aammiinnoossaavvaakk::Alapvetõ tápanyagaink a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok. Ezek azanyagok komplex formában kerülnek be a szervezetünkbe, és alkotó-részeikre történõ lebomlás után szívódnak fel. A fehérjék alapvetõ

építõkövei az aminosavak. Az aminosavakat két csoportba oszthat-juk: esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Az esszenciálisaminosavak száma tizenegy. Az esszenciális aminosavakat táplálko-zással kell bevinni a szervezetbe, mert a szervezet nem képes vagynem megfelelõ mennyiségben tudja azokat elõállítani. Ezzel szemben

a nem esszenciális aminosavakat a szervezetünk szintetizálniképes, elsõsorban az esszenciális aminosavakból. Az

aminosav fehérjében gazdag forrásokból nyerhetõ,ilyen például a hús, a hal, a tejtermékek, a zöldségekközül a hüvelyesek, a borsó, valamint a gabonafélék.Sokféle fajta aminosav kiegészítõ kapható a piacon.

Néhány termék dobozán azt olvashatjuk, hogy nagymennyiségû aminosavat tartalmaznak, azonban ha át-

futjuk az összetevõk listáját, kiderül, hogy az aminosavakfõként gyenge fehérjeforrásból származnak. (aminosavak: Arginin,Fenilalanin, Hisztidin, Izoleucin, Leucin, Lizin, Metionin, Treonin,Triptofán, Valin)

EEnnzziimmeekk::Az enzimek különleges anyagok; ezek tartalmazzák az élet szikráját,és minden növényi és állati sejtben a vegetatív életet eredményezik.Sokféle enzim létezik, és nemcsak megtalálhatók minden növény- ésállatfajban, de ezek adják minden élõlény sajátosságát, individualitá-sát, felépítik annak szerveit és mûködésben tartják õket. Enzimeknélkül nincs sejtosztódás, nincs növekedés, sem szaporodás. Az enzi-mek irányítják a kémiai folyamatokat az emberek, az állatok és a nö-vények egyes szerveiben. Az enzimek egyben biokatalizátorok. Elõse-gítik és végrehajtják a nagy sebességgel létrejövõ kémiai folyamato-kat a szervezetben. Önmaguk nem változnak. Lehetõvé teszik és fel-gyorsítják a kémiai reakciókat az élõ szervezetben. Ezek a kémiai re-akciók különbözõ környezeti tényezõk mellett, mint hõmérséklet,nyomás, pH egyáltalán nem vagy nagyon lassan jönnek létre. Az en-zimek lehetõvé teszik és felgyorsítják a kémiai folyamatokat, és azezekhez a reakciókhoz szükséges energiákat csökkentik. Enzimeknélkül maga az emésztés folyamata sem történhetne meg.

QQ1100:: A Q10 egy olyan enzim, ami alapvetõ a sejt energiatermelésének fo-lyamatában, egyfajta létfontosságú katalizátor, ami egyes biokémiaifolyamatokat felgyorsít vagy valamilyen más irányba terel. Fõleg asejt energiatermelõ gyárában, az un. "mitokondriumban" található,itt történik ugyanis a tápanyagok energiává való átalakítása. Energi-ára van szükség (amit a Q10 szállít) a sejt légzéséhez, táplálkozásá-hoz, szaporodásához, ill. anyagcseréjéhez. A Q10 csökkenése eseténenergiahiány lép fel, ami a sejt mûködésének megzavarodását esetlegleállását okozhatja. A Q10-et szervezetünk 25-30 éves koráig magaállítja elõ, de e kor után szintje hanyatlani kezd. A normálisnakmondható szint 25%-os csökkenése szív- és érrendszeri betegségekkialakulásához, magas vérnyomáshoz és számos más betegséghez ve-zethet. Legnagyobb hatását klinikai tesztek alapján a szabadgyököklekötésében fejti ki, ezáltal megakadályozza a rákos sejtek elszaporo-dását. Megfigyelések alapján segít a falósejtek aktívabb hatékonysá-gának kialakulásában, gátolva ezáltal a daganat terjedését, ill. áttétekképzõdését.

KKeennddeerrmmaagg ((CCaannnnaabbiiss ssaattiivvaa))::A Földön élõ több mint 3 millió ehetõ növény közül nincs még egyolyan, amelynek táplálkozási értéke összehasonlítható lenne a ken-dermagéval. A kendermagban lévõ fehérjék az összes esszenciálisaminosavat tartalmazzák, amelyek elengedhetetlenek az élethez, éskönnyen emészthetõk. A kendermag ideális forrása valamennyi es-szenciális zsírsavnak, mint pl. az omega-3-nak, vagy más néven azalfa-linolénsavnak, valamint az omega-6-nak a linolsavnak. A ken-dermag emellett jelentõs mennyiségben tartalmaz gamma-linolénsa-vat (GLA) is, amelynek komoly terápiás hatása van. Néhány példa a kendermag pozitív hatásai közül: - Csökkenti a koleszterin- és a triglicerid szintet, segít megelõzni aszív és érrendszeri problémákat, csökkenti a vérnyomást. - Elhízás esetén segít visszaállítani az ideális testsúlyt, kiüríti a szer-vezetbõl a felesleges zsírt.

- Erõsíti az immunrendszert.Rendszeres fogyasztása alapvetõen segíti szervezetünket abban, hogymegelõzzük vagy javítsuk a rosszindulatú elváltozásokat. A Hasznos ken-

der (Cannabis sativa) nem tartalmazza az ismert tudatmódosító ve-gyületet a THC-t, így semmilyen kábulatot, bódultságot nem

okoz a fogyasztása.

PPeeccssééttvviiaasszzggoommbbaa ((GGaannooddeerrmmaa lluucciidduumm))::A pecsétviaszgomba egyik legnagyobb értéke immun-

rendszer erõsítõ hatásában rejlik, amely közvetve, vagyközvetlenül az egész szervezetre, annak egészségi állapotá-

ra hatással van. Többek között ennek köszönhetõ a tumorgátlóhatása, ami ma már tudománytörténeti ténynek számít, ugyaniselsõként ebbõl a gombából vontak ki egy vízoldékonypoliszacharidot. Már az 1960-as évek közepén megállapították,hogy a gomba kivonata hatékony az influenza vírussal szemben.Gátlónak bizonyult a kandidázissal és a herpesz vírussal szembenis. Klinikai vizsgálatokban bizonyították, hogy két hónap alatt agombaporból elõállított extraktum hatására a cukorbetegségben(II. típusú) szenvedõk vércukorszintje jelentõsen csökkent és afolyamatosan adagolt inzulin hatásával bizonyult egyenértékû-nek. Gyulladásgátló hatása leginkább allergiás eredetû bõrgyulla-dás esetén érvényesül, de az egészséges bõr öregedését is gátolja.Májvédõ hatása is igazolt, ugyanakkor a nikotin mérgezõ hatásátjelentõsen mérsékli. A gombafehérjék biológiai értéke felülmúljavalamennyi növényét, és megközelíti az állati fehérjéket. Ezen kí-vül 17 féle aminosav, valamint rengeteg nyomelem mutatható ki agombából, különösen a szeléntartalma magas. Táplálkozás élet-tani szempontból igen fontos a nyerszsír tartalma, (kalória)amely igen alacsony. Hatásterületei: gyulladáscsökkentõ, kolesz-terinszint csökkentõ, antioxidáns hatású, májvédõ, tumorgátló,vércukorszint csökkentõ, légzéskönnyítõ, nyugtató, fájdalomcsil-lapító (ízület), álmatlanság, krónikus hepatitisz, krónikus szívbe-tegség esetén is alkalmazható.

CCéékkllaa::A cékla vérképzõ hatású, a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere fo-lyamatait szabályozza, valamint tumorsejtek szaporodását gátló ha-tása is van. Segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásá-ban, sok helyen kiegészítõ gyógymódként ajánlják vérszegénység, le-ukémia esetén. A cékla vörös festékanyaga - a betain - tumorelleneshatású. A humánkísérletekben, a kemoterápián átesett páciensekvérképe (amely a kemoterápiás kezelések hatásáraromlik) jelentõs javulást mutatott néhány he-tes céklalé kúra után. A földben lévõ gyökér-gumója magába szívja a talajban találhatóértékes ásványi sókat: a kalciumot, foszfort,káliumot, magnéziumot, vasat, rezet, ként, jó-dot, bórt, lítiumot, stronciumot.

FFiittooöösszzttrrooggéénneekk −− WWiilldd JJaamm::A fitoösztrogének olyan növényi eredetû vegyületek gyûjtõneve, amelyekképesek a nõi nemi hormonhoz hasonlóan, a szervezet ösztrogén recepto-raihoz kötõdni és ott hatást kiváltani. Az emberi táplálkozásban is szere-pet játszó fitoösztrogének leggazdagabb forrása, a wild jam a szója és töb-bek között a lenmag. Ezek hatásos vegyületei az izoflavonoidok illetve alignánok. A szintetikus hormonokkal szemben, a természetes hormonokhasználata során nem alakulnak ki kellemetlen mellékhatások (méhrák éstrombózis hajlam, stb.). A megfigyelések alapján állíthatjuk, hogy a hor-

monhiány következtében kialakult tünetek a természetes hormo-nok adására fokozatosan eltûnnek. A csontok és az erek visszaszer-

zik elveszített elõnyös tulajdonságukat. A növényi kivonatokbóla természetes hormonok jól felszívódnak.

KKőőttöörrőő ffűű ((PPhhyyllllaanntthhuuss nniirruurrii)):: Hosszú növénygyógyászati történettel rendelkezik min-den trópusi országban, ahol csak megterem. A növényspanyol neve, Chanca Piedra, ami azt jelenti: "kõ meg-

szakító" vagy "összetörik a kõ." Az 1960-as évek közepe óta

a Chanca Piedra sok növénykémiai kutatás tárgyaként szerepelt, hogy ak-tív hatóanyagait és gyógyászati hatásait meg lehessen határozni. 1999-ben, egy in vitro klinikai tanulmányban a Chanca Piedra kivonatáról ki-mutatták, hogy igen erõs és nagyhatású kalciumoxalát - kristályképzéstgátló hatása van (a legtöbb vesekõalapanyaga). Valamint ekkor jegyezték fel enyhe izomlazító és görcsoldótulajdonságát is. A kutatók feltételezése szerint a húgyvezetéken vagy azepevezetéken belüli enyhe izomelernyedés megkönnyíti a vese - vagy hó-lyagkövek kilökõdését. Dr. Wolfram Wiemann (Nürnberg, Németország)több mint 100 veseköves páciensét kezelte Chanca Piedrával, melyet Pe-ruból szerzett be, és 94%-ban hatásosnak találta a kövek egy vagy két hé-ten belüli eltávolításában. Egy 2002-es tanulmányban indiai kutatók ki-mutatták, hogy növelte az epesav-kiválasztást, így kimutatott epetermeléstfokozó hatása van. Az antihepatotoxikus (májvédõ) hatását kutatási ered-mények igazolják. Feljegyezték, hogy ez a növény megvédte a patkányokataz alkohol okozta májkárosodástól és az életfontosságú szerv mûködésétnormalizálta. A kõtörõfûvel kezelt gyermekek májfunkciója még a hevenymájgyulladás esetén is öt napon belül visszatért a normális szintre. Egyharmadikkutatási terület megállapította a fájdalomenyhítõ tulajdonságát. Kiderült,hogy hétszer olyan erõs fájdalomcsillapító hatása van, mint az aszpirin-nek. A Kõtörõ fû a fitokémiai anyagoknak igen gazdag forrása. Különlegeshatását, a biológiailag aktív lignánoknak, glikozidoknak, flavonoidoknak,

alkaloidáknak, ellagitanninoknak ésfenilpropanoidoknak tulajdonítják,melyek a növény leveleiben, szárábanés gyökerében találhatók. A növény-ben elõfordulnak lipidek, szterinek ésflavonolok is.

BBééllffllóórraa −− PPrroobbiioottiikkuummookk:: A probiotikumok az állandó bélfló-ra helyreállítását illetve fenntartá-

sát szolgáló jótékony hatású baktériumok, amelyek száma folyamato-san csökken az egyoldalú táplálkozás, az antibiotikumok szedése és a

stressz következtében. Az egészséges bélflóra megõrzéséhez és hely-reállításához szükséges a hasznos bélbaktériumok pótlása, illetveprebiotikumokkal a szaporodásuk elõsegítése. A velünk szimbiózis-ban élõ közel négyszáz féle baktériumtörzs közül a különféle tejsav-baktériumok (Lactobacillus és a Bifidobacterium) a legjelentõsebbek,mert az õ jótékony hatásuk nyilvánul meg a legszélesebb körben, éshat a legközvetlenebbül az egészségünkre. Amennyiben a hasznos éskáros baktériumok aránya rossz irányba tolódik el a bélrendszerben,számos betegség megjelenésével kell számolnunk: az ellenál-lóképesség csökkenése, fáradtság, emésztési zavarok, felszívódásiproblémák, bõrproblémák és esetlegesen allergiás reakciók. Mivel azimmunanyagok kb. 70 %-át a bélflóra termeli, en-nek károsodása súlyosan veszélyezteti im-munrendszerünk normális mûködését.

PPrreebbiioottiikkuummookk::A prebiotikumok olyan nem emészthetõélelmiszer-összetevõk, amelyekre a gyo-mor-bélrendszer felsõ szakaszában talál-ható emésztõenzimek nem hatnak, és vál-tozatlan formában jutnak el a vastagbélig,ahol serkentik a bél mikroflórájában találhatókedvezõ hatású mikroorganizmusok szaporodá-sát. Az élelmiszerekben leggyakrabban elõforduló prebiotikumok azoligoszacharidok, például a fructo-oligoszacharidok, galacto-oligoszacharidok, vagy a laktulóz. Számos élelmiszerfajtában, tejtar-talmú élelmiszerekben, tésztafélékben, húsárukban megtalálhatók.

ŐŐsssseejjtt::Mi az õssejt? Korlátlan számú osztódásra, önmegújulásra képes, nemspecializálódott sejtek, amelyek aszimmetrikus osztódás révén önma-gukhoz hasonló sejteket képeznek, és emellett elkötelezett utódsejteket islétrehoznak. A fogantatás után a petevezetékben a méh felé vándorló ésosztódó, majd ott beágyazódó magzatkezdemény még mindenre-képes(totipotens) sejtekbõl áll. A magzati fejlõdés 15. napján kezdõdik meg e

sejtek specializálódása ideg-agysejtekké, izom-sejtekké, bõrsejtekké, stb. E sejtekben a geneti-kai anyag (DNS) különbözõ szakaszai lépnek

mûködésbe, s így válnak képessé a szervek ésszövetek speciális feladatuk ellátására. Ennek

az az ára, hogy elvesztik „mindenre képes" tu-lajdonságukat. A magzati fejlõdés során azonban

megmarad néhány ilyen sejt, ezeket szöveti õssejtnek(hemopoetikus) nevezzük, melyek születéskor a köldökzsinórvérbõl ki-nyerhetõek. Kétféle õssejtet különböztetünk meg: embrionális és felnõtt õssejtek. Afelnõtt és az embrionális õssejtek nagyon hasonló tulajdonságokkal ren-delkeznek, ám a felnõtt õssejteket nehezebb a csontvelõbõl izolálni. Fel-nõtt korban az õssejtek a szervezet számos szövetében megtalálhatók. Aszöveti õssejtek folyamatosan osztódó vagy éppen nyugvó állapotbanvannak jelen. Ha ezek a sejtek egy adott szöveti környezetbe kerülnek, ké-pesek lehetnek különbözõ, szövetet alkotó, érett sejtekké alakulni. Legna-gyobb mennyiségben a csontvelõben találhatók meg. Ha egy szerv nemmûködik optimálisan vagy valamilyen módon sérülést szenved - és sejt-pótlásra van szüksége, akkor üzenetet küld a csontvelõbe, amely felisme-ri az információt és küldi az õssejteket. Az õssejt kilép a csontvelõbõl, be-kerül a véráramba, majd egy speciális hírvivõ anyag segítségével eljut aszervekhez. Amikor a "célterületre" érkezik, kihasználja osztódási képes-ségét és a másolatát továbbküldi, õ maga pedig beépül és a szerv sejtjei-vé válik. Ezáltal a szerv képes megújulni, funkcióit megõrizve egészsége-sen mûködni. Tudományosan igazolt tény, hogy minél magasabb a kerin-gõ õssejtek száma az érrendszerben, annál hatékonyabb a sejt-szintû regeneráció.

SSeejjtt::A sejt az összes ismert élõ organizmus szerkezetiés funkcionális építõ eleme. Ez a legkisebb egy-ség, amelyet még a természetben élõ névvel illet-nek, mivel ez a legkisebb olyan egység, amely méganyagcserére és szaporodásra is képes. Néha a termé-

szet építõkövének is szokták nevezni. Vannak olyan organizmusok,mint a baktériumok és egysejtûek, amelyek csak egyetlenegy sejtbõlállnak. S vannak olyanok, amelyeket sok sejt összessége alkot. Ilye-nek vagyunk mi emberek is, mivel bennünk közel 5x1015 sejt találha-tó. Egy átlagos sejt nagysága 10 µm, és súlya közel 1 nanogramm.

RRáákk::A rákbetegségek közös jellemzõje a szabályozatlan sejtszaporulat, abiológiai szövetekbe való betörési képesség. Ez utóbbi tulajdonságuktörténhet invázióval és áttétképzéssel is. Ezt a kontrollálatlan növe-kedést olyan DNS-hibák, genetikai mutációk okozzák, melyek a sejt-ciklus szabályozásában vesznek részt. Általában több ilyen mutációravan szükség a daganat kialakulásához. Néhány ilyen hibát kemikáli-ák, fizikai hatások okoznak, mások öröklõdnek vagy éppen spontánjelennek meg. Azaz genetikus és környezeti tényezõk együttesen ve-zethetnek eltorzult növekedési szabályozáshoz. A rák számos tünetetokozhat, melyek attól függõen alakulnak ki, hogy a daganat hol he-lyezkedik el, milyen a karaktere és van-e áttétképzés. Akár fájdalmat-lan is lehet. A diagnózishoz általában szükség van a patológus szövet-tani vizsgálatára, a laboratóriumi eredményekre és a klinikai megfi-gyelésekre egyaránt. A patológus a mintát biopsziával vagy mûtét so-rán veszi le. A diagnózis után a rákos betegségeket leggyakrabban ke-moterápiával, sugárkezeléssel, sebészeti beavatkozással vagy egyébalternatív módon kezelik. Az orvostudománynak a rákos daganatok-kal foglalkozó ágát onkológiának nevezzük.

SSzzíívviinnffaarrkkttuuss::A szívroham lényege, hogy a szívizom szöveteit ellátó artériák vala-melyike hirtelen elzáródik, és a szöveti oxigénellátás megszûnik, aszívizomsejtek elpusztulnak. Az elzáródás leggyakoribb oka az érel-meszesedés következtében létrejövõ szûkület, illetve a szûkületbenlétrejövõ vérrög. Az esetek egy jelentõs részében az infarktus hirtelenalakul ki, és a szûkületet okozó plakk megrepedése, ritkán bevérzéseváltja ki az egész érbelsõt elzáró vérrög kialakulását. Rizikófaktorai:

dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin-szint, mozgásszegény életmód, stressz, alacsony zöldség és gyümölcs-fogyasztás, alacsony telítetlen zsírsav bevitel.

ÉÉrreellmmeesszzeesseeddééss::Az érelmeszesedés (arteriosclerosis) az ütõerek (artériák) belsõfalainak zsírok lerakódása miatt történõ beszûkülésével, és meg-keményedésével járó betegség. A beszûkült ér belsõ felületén,vérlemezkék is fennakadhatnak tovább csökkentve az erek átmé-rõjét. Az erek térfogatának csökkenése következtében, a vér nemtud akadálytalanul áramlani, ezáltal nõ az artériák elzáródásánakveszélye, ami stroke-hoz, szívinfarktushoz vagy a láb keringési za-varaihoz vezethet.Miért alakul ki az érelmeszesedés? A kor elõrehaladtával nõ az ér-elmeszesedés kockázata. A fiatalkori érelmeszesedés oka, viszontsokrétû és csak részben ismert. A menopauza elõtt a nõk védet-tebbek, mint a férfiak, ennek oka a hormonokban keresendõ. RIZIKÓFAKTORAI: o Zsíros és kalóriadús ételek fogyasztása, o Túlsúlyo Mozgáshiányo Dohányzáso Magas vérnyomáso Magas koleszterinszinto Alacsony zöldség- és gyümölcsbevitelo Diabétesz mellitus (cukorbetegség)Az érelmeszesedés a vezetõ halálok a fejlett országokban és ha-zánkban is. Napjainkban az agyi erek és a szív koszorúereinek el-meszesedése felelõs azért, hogy az emberek nagy része nem él abiológiailag elérhetõ legfelsõbb korhatárig, hanem agyvérzés,agytrombózis okozta érelzáródás, infarktus következtében idõelõtt hal meg.

SSzzaabbaaddggyyöökk:: Anyagcsere-folyamataink révén a sejtjeinkbenmelléktermékként ún. szabadgyökök keletkeznek,melyek nevüket onnan kapták, hogy van egy párosí-tatlan elektronjuk. Emiatt a szabad gyökök nagyon re-akcióképesek. Természetesen a külsõ környezetben kelet-kezõ szabad gyökök is hatással vannak szervezetünkre. A nagy re-akcióképességû molekulák számának növekedése a szervezetrekáros hatást gyakorol (UV- sugárzás, szmog, cigarettafüst, kör-nyezeti ártalmak…) A szervezet viszonylag tág határokon belülképes a kompenzációra, ám a kémiai támadások sokasodásával avédekezõképesség gyengül, és a szabadgyökök kifejtik káros hatá-sukat. Minden biomolekulára hatnak, ám a tudomány mai állás-

foglalása szerint leginkább a daganatos betegsé-gekért, az érelmeszesedésért, a kardio-

vaszkuláris problémákért és az öregedésérttehetõk felelõssé, számos egyéb kórálla-pot mellett.

DDNNSS::A DNS (Dezoxiribo-Nuklein-Sav) minden

élõ sejtben - elsõsorban a kromoszómák-ban - megtalálható foszfortartalmú, polimer

szerves anyag, amely az átöröklés anyagi hor-dozója.

MMiittookkoonnddrriiuumm::A mitokondrium eukarióta sejtekben található,az energia elõállításában és annak elraktáro-zásában szerepet játszó sejtszervecske. Azelõállított energiát makromolekulák (pl ATP)formájában tárolja.

IImmmmuunnrreennddsszzeerr:: Az immunrendszer a szervezet védekezõ mechanizmusa, egyadott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertõzés elleni véde-kezésben részt vevõ sejtek, szövetek és szervek együttese. Enneka szervrendszernek a mûködése az immunitásban nyilvánul meg.Ennek a szónak jelentése: védettség, mentesség. Az immunrend-szer fõ feladata, hogy megkülönböztesse a saját és nem saját, va-gyis idegen anyagokat. Valamint, ha idegen anyaggal találkozik,akkor azt eltávolítsa, megsemmisítse. Immunitásunk lehet velünkszületett vagy szerzett immunitás.-A velünk született védettség embrionális korban alakul ki. Azegyed megszületésekor négy genetikusan meghatározott immu-nológiai adottságot hordoz:· a leukociták (fehérvérsejtek) fagocitáló képessége,· a gyomornedv sósavtartalmának baktericid (baktériumölõ) ha-tása,· a bõr, a tápcsatorna, a légutak és a húgyutak nyálkahártyája,mint elsõdleges védelmi vonal, véd a behatoló kórokozók ellen,· a szervezetben képzõdõ baktericid kémiai anyagok (pl. a nyálbantalálható lizozim enzim, vagy a nyálkahártyákat védõ properdinfehérjekomplex.)Nem igényel „tanulást", vagyis a kórokozóval való elõzetes talál-kozást. Ez azt jelenti,hogy nem specifikus a kór-okozóval szemben. A természetes immunitásta leukociták fagocita csoportjába tartozósejtek és a testnedvekben jelenlévõ kom-plementrendszerek alkotják.-Szerzett immunitás: A szerzett immuni-tásra születésünk után teszünk szert ter-mészetes vagy mesterséges úton.

CCssoonnttrriittkkuullááss ((oosstteeooppoorroossiiss))::Az emberi csont nem egy tömör, változatlan formában kialakultegység, hanem a szervezettel összhangban lévõ, folyamatosan vál-

tozó, felépülõ és lebomló szakaszokból álló rendszer: a testet al-kotó több száz csont között jelentõs különbségek vannak. A cson-tok három nagyobb csoportra oszthatóak: lapos, hosszú és rövidcsöves csontok. A harmincas életkor közepéig a csont szerkezeté-nek felépítése az erõsebb, majd a lebontás kerül túlsúlyba, vagyismegindul a csontvesztés. Az ízületi problémákkal, járásnehézség-gel küzdõ idõsek fokozott inaktivitása, mozgásszegény életmódjatovább fokozza a lebomlás nagyságát, melyet az aktivitás amúgyjelentõs mértékben lassíthatna. A csontritkulás - orvosi szóvaloszteoporózis - a csont minõségi és mennyiségi változását jelenti,melynek során károsodik a csont szerkezete, ritkul a sûrûsége. Abetegség fokozott törékenységgel jár: az egyszerû elesések soránbekövetkezõ törésekre elõször a csukló, majd a csigolyák, mégidõsebb korban a felkar és a csípõ törése jellemzõ. A változókor-ba lépõ nõk jelentõs százalékánál alakul ki az ösztrogén hormon-szint csökkenésébõl fakadóan. Kutatások azt mutatják, hogy azaktív kalcium és D-vitamin bevitel segíthet a kór kialakulásánakmegelõzésében és kezelésében.

RReefflluuxxbbeetteeggssééggA lenyelt táplálék a nyelõcsõbe kerül, ahonnan egy záróizom meg-nyílása után jut le a gyomorba. Ez a körkörös izom alaphelyzet-ben zárva van, csak a lenyelt étel átengedése idejére nyílik meg,majd utána rögtön újra bezárul és ezzel megakadályozza a savasgyomortartalom visszaáramlását a nyelõcsõbe. A reflux-betegséglényege a gyomornedv visszaáramlása a nyelõcsõ alsó szakaszába,a nyelõcsövet a gyomortól elválasztó záróizom elégtelen mûködé-sének következtében. Amennyiben a visszaáramlás sokszor elõ-fordul vagy tartósan fennáll, a savas gyomortartalom izgatja anyelõcsõ nyálkahártyáját, és ezzel égõ, maró érzést okoz. Általá-ban a betegség enyhe lefolyású, de ritkán a nyelõcsõ nyálkahár-tyájának gyulladásához, sõt kezelés nélkül annak kifekélyesedésé-hez is vezethet.

TTüüddőőrráákkA tüdõ a légzõrendszer része, tömege ugyan kicsiny, ám a mellkas-üreg jó részét kitölti. A tüdõ szivacsszerû, páros szerv amely lebe-nyekbõl áll. A szövettani szerkezet alapján a tüdõrákokat két nagycsoportba sorolják: a gyakrabban elõforduló úgynevezett nem-kis-sejtes tüdõrákra és a kissejtes (vagy zabszemsejtes) tüdõrákra. Azelõbbi teszi ki a tüdõdaganatok négyötödét, az utóbbi körülbelül azegyötödét. A nem-kissejtes tüdõrákoknak a szövettani kép alapjánhárom további altípusa van:

1. laphámrák (squamosus sejtes carcinoma)2. mirigysejtes rák (adenocarcinoma)3. nagysejtes tüdõrák.

Ezek közül a mirigysejtes rákok gyakorisága növekedett folyamato-san az elmúlt években, és jelenleg ez a leggyakrabban elõfordulónem-kissejtes tüdõrák fajta, különösen nõkben.A kissejtes tüdõrák sokkal gyorsabban növekszik, és nagyobb való-színûséggel ad áttétet távoli szervekbe, mint a nem-kissejtes tüdõ-rák. Tekintettel arra, hogy a tüdõrákok két nagy csoportja eltérõennövekszik és más az áttétképzési hajlama, ezért kezelésük is jelentõ-

sen különbözik.

SSzzíívvrriittmmuusszzaavvaarr::A szívnek saját ingerületképzõ és vezetõrendsze-re van. A jobb pitvar falában található a szi-nuszcsomó, mely ingerületek, ún. elektromosimpulzus képzésére specializálódott szívizom-

csoport. Percenként 50-60 alkalommal bocsát kiimpulzusokat, melyek az egész szív összehúzódá-

sát vezérlik. Mûködését a vegetatív idegrendszer be-folyásolja, a szimpatikus idegrendszer - félelem, stressz,

fizikai aktivitás hatására - gyorsítja, a paraszimpatikus lassítja (pihe-nés, alvás, étkezés). A szinuszcsomóban keletkezõ ingerület szétsu-gárzik a pitvar falát alkotó izomrostokra, melyek ennek hatására ös-szehúzódnak. Innen a pitvari pályákon keresztül eléri az úgynevezett

pitvar-kamrai atrioventrikuláris csomót, majd továbbhalad, és inge-rületbe hozza a kamrákat, melyek összehúzódnak. Kóros körülmé-nyek között a szinuszcsomón kívül valamennyi módosult, ingerület-vezetésre specializálódott szívizomsejt képes spontán ingert képezni.Normális esetben azonban erre az önállósodásra nincsen idejük. Aszívritmuszavarok kialakulásának számos oka lehet. Okozhatja pl. aszív vérellátási zavara, oxigénhiánya, különbözõ szívizombetegségek(gyulladás, hegesedés), magasvérnyomás-betegség, anyagcsere be-tegség (pl. pajzsmirigy túlmûködés, fokozott alkoholfogyasztás hatá-saként), szívbillentyû betegségek, elektrolit zavarok (pl. kálium- ésmagnéziumhiány), tartós stressz, veleszületett, illetve örökletes té-nyezõk, továbbá a vegetatív idegrendszer zavarai.

EEppeekkőőAz epe egy fontos, összetett emésztõnedv, amelyet a máj választ ki.Az epe a májból az epeutakon át az epehólyagba kerül, ahol egy ide-ig tárolódik és besûrûsödik, majd - étkezéseket követõen - a közösepevezetéken keresztül a vékonybél kezdeti szakaszába ürül, és ittelõsegíti a zsírok emésztését.Az epekövek több, mint 80%-a koleszterinbõl áll. Több ok vezethet akoleszterin epekõ formában történõ kicsapódásához. Ezen okok közétartozik a fokozott koleszterin kiválasztás, a koleszterint oldott for-mában tartó epesavak hiánya, egyes májmûködési zavarok, az epe-hólyag lelassult ürülése miatt az epe hosszas pangása, továbbá azepeutakat érintõ, többnyire fertõzéses eredetû gyulladások. A kicsa-pódó anyag eleinte homok finomságú szemcséket alkot, amelyek akésõbbiekben akár több centiméter átmérõjû kövekké is megnõhet-nek. Az epekövek általában csak akkor kezdenek panaszokat okozni,mikor hatásukra gyulladásba jön az epehólyag fala, illetve mikor elégnagyra nõttek ahhoz, hogy elzárják az epehólyag kivezetõ csövét,vagy a - májból és az epehólyagból jövõ epeutak egyesülésébõl létre-jövõ - közös epevezetéket. Ilyenkor epeköves görcsroham is kialakul-hat.

VVeesseekkőőA kövek a húgyutakon belül bárhol elhelyezkedhetnek, a betegséggyakrabban érinti a férfiakat, mint a nõket, a leggyakrabban 30-40éves korban kezdõdik. A kövek kristályokból álló aggregátumok, me-lyek kevés szerves anyagot is tartalmaznak. A kristályok kialakulásá-hoz telített oldat szükséges, ennek létrejötte több tényezõtõl függ. Efaktorok közé tartozik a vegyhatás (pH), a koncentráció és az ionös-szetétel.A kövek - összetételük alapján - több típusa különböztethetõ meg:kalcium-oxalát, kalcium-foszfát, húgysav, vagy cisztin. A vesekövek80 százaléka kalcium tartalmú kõ. A kövek kialakulásában szerepetjátszik, az étrend és a folyadékbevitel. Gyakrabban alakulnak ki kö-vek azoknál, akik sok fehérjét fogyasztanak, illetve akiknek magas anátriumbevitelük. A visszatérõ vesekövességben szenvedõknek ép-pen ezért is javasolják a fehérje és sószegény étrendet. Annak elle-nére, hogy a vesekövek leggyakrabban kalcium alapú kövek, a kalci-umbevitel csökkentése nem mérsékli a betegség kockázatát. A csök-kentett kalciumbevitel csökkenti ugyan a vizelet kalciumszintjét, defokozza az oxalátürítést, és így kõképzõdéshez vezet. Bár a vesekõ ki-alakulásának sokféle oka lehet, és az év bármely szakában bárkinekokozhat kellemetlenséget, a leggyakrabban nyáron jelentkeznek apanaszok. Ennek oka az, hogy a nagy melegben az erõteljes verejté-kezés és az elégtelen vízfogyasztás enyhe kiszáradáshoz vezet. Ettõlmegnõ egyes anyagok koncentrációja a vizeletben, amelyek kikristá-lyosodva vesekövet képeznek. A bõséges folyadékbevitel kiemelt fon-tosságú a húgyúti kövesség megelõzésében.

PPrroosszzttaattaa−−mmeeggnnaaggyyoobbbbooddáássA prosztata, magyarul dülmirigy a férfi kismedencében elhelyez-kedõ gesztenye alakú szerv, melyen keresztül fut a húgycsõ felsõszakasza. A prosztata simaizomzatból és mirigyes állománybóláll, mely mirigyek az ondóhoz szükséges, a spermiumok mozgásátelõsegítõ folyadékot termelik. Mûködését a férfi nemi hormonok,

valamint az ún. vegetatív idegrendszer szabályozza. A prosztatá-nak van egy korral összefüggõ természetes növekedése, ami nemfeltétlenül jár vizelési panaszokkal. A megnagyobbodás során ál-talában a mirigyes szövet göbös elfajulása a jellemzõ. A prosztatahúgycsõhöz való viszonyából erednek a panaszok nagy része. Aprosztata-megnagyobbodásban (prosztata benignus hyperplasiá-ja) a prosztatán áthaladó húgycsõ összenyomódik, így a vizelet út-ja fokozatosan elzáródik, a húgyhólyag izomzatának egyre na-gyobb erõ kell, hogy e szûkületet leküzdje. A megerõltetett izom-zat megvastagszik, a hólyag falában hegesedés és zsákképzõdésjön létre, a hólyag mûködõképessége csökken. Ez az egymásraépülõ folyamat a hólyagban egyre nagyobb pangást okoz, amely afelsõ húgyutakra kiterjedve eléri a vesét, annak másodlagos káro-sodását, a vesefunkció romlását, a hólyagban kõképzõdést elõ-idézve.Létezik vércseppbõl történõ ún. PSA-vizsgálat, ami a prosztatábólszármazó prosztataspecifikus antigén mennyiségébõl állapítjameg, hogy van-e probléma a szervvel.

LLiisszzttéérrzzéékkeennyyssééggA lisztérzékenység (gluténszenzitív

enteropátia, coeliakia) a vékonybeletérintõ autoimmun megbetege-

dés. Az immunrendszer akti-válódásáért egy gabonafe-hérje, a glutén felelõs: aprovokáló tényezõ hatásá-ra (adott genetikai hajlam

mellett) az immunrendszerkórosan aktiválódik, és a szer-

vezet saját fehérjéi ellen kezd anti-testeket termelni. Ennek következménye a vékonybélbolyhokpusztulása, a gyulladás és a felszívódási zavar.