Andorka Rudolf − Harcsa István: A lakosság jövedelme

Andorka Rudolf − Harcsa István: A lakosság jövedelme

(elektronikus verzió, készült 2006-ban)

A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent:Andorka Rudolf − Harcsa István (1990): A lakosság jövedelme

in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, 97−117. Pp.


5. A LAKOSSÁG JÖVEDELME

5.1 A JÖVEDELMEK EMELKEDÉSE

Az 1945 utáni időszakra vonatkozóan tudunk társadalmi jelzőszám idősorokat összeállítani a lakosság jövedelmének alakulásáról.

Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 1945 után több mint három évtizeden keresztül viszonylag gyorsan nőtt. A növekedés azonban nem volt egyenletes, egyes években megtorpant. Így a nemzeti jövedelem átmenetileg visszaesett 1956-ban és lényegében nem nőtt 1965-ben. E két évet követően azonban újra gyorsan emelkedett. 1978 után azonban lényegesen lelassult az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem növekedési üteme, sőt egyes években – mint 1980-ban, 1985-ben – csökkent a nemzeti jövedelem, 1987 és 1989 között pedig gyakorlatilag stagnált.

A lakossági jövedelmek alakulása nem mindig követte pontosan a nemzeti jövedelem mutatóinak alakulását, elsősorban annak következtében, hogy a beruházásra fordított nemzeti jövedelem-rész nem jelentéktelenül ingadozott (az 1970-es évtizedben is 22–30 százalék között) és hogy – elsősorban az 1970-es években – a nemzetközi fizetési mérleg nem volt egyensúlyban, némelykor az importtöbblet, máskor az exporttöbblet következtében a lakossági jövedelem-növekedés eltért a nemzeti jövedelem növekedésétől.

Az egy főre jutó reáljövedelem alakulásában a reálbéreken kívül, amelyek a legnagyobb tételt alkotják a reáljövedelmen belül, befolyásolták a jövedelem többi összetevőinek alakulása is. Ennek következtében a reáljövedelem és a reálbér alakulása sem volt teljesen párhuzamos. A reáljövedelmek általában lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint a reálbérek: 1960-tól 1980-ig a reáljövedelem több mint kétszeresére, a reálbér csak több mint másfélszeresére emelkedett (]950 óta az egy főre jutó reálbér emelkedése közel két és félszeres).

Továbbá a reálbér 1978-tól kezdve visszaesett és 1988-ban mintegy 12 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1978-ban. Ezzel szemben az egy főre jutó reáljövedelem egészen 1986-ig emelkedett, azóta gyakorlatilag stagnál.

A lakossági jövedelem összetevői közül 1960 óta – az adott évi pénzértékben, tehát nominálisan számítva – a munkabérek az átlagosnál valamivel lassabban, több mint háromszorosukra emelkedtek, a mezőgazdasági szövetkezetekből származó, bérjellegű jövedelmek volumene, a mezőgazdasági szövetkezetekben foglalkoztatottak számának csökkenése következtében még lassabban nőtt. Viszont az átlagosnál lényegesen gyorsabb

97


volt a pénzben társadalmi juttatások emelkedése, teljes kifizetett összegük két évtized alatt közel tízszeresére emelkedett. Ennek a gyors emelkedésnek több oka van:

-a nyugdíjasok számának gyors emelkedése

-az átlagos nyugdíj jelentős emelkedése

-a családi pótlék emelkedése

-a gyermekgondozási segély bevezetése

-a családi pótlékban részesülők számának erős emelkedése (az 1960-as évek végi és az 1970-es évek első felében bekövetkezett születésszám-emelkedés következtében).

Hozzá kell tenni azt is, hogy nincs pontos képünk a lakosságnak a szocialista szektoron kívüli jövedelmeiről. A rendelkezésre álló adatok azonban indokolttá teszik annak feltételezését, hogy ezek a magánszektorból és a második gazdaságból származó jövedelmek az elmúlt időszakban erősen növekedtek és 1989-ben már az összes lakossági jövedelemnek jelentős – a kimutathatónál nagyobb – részét alkotják. Ezeknek a pontosan ki nem mutatható jövedelmeknek növekedése magyarázhatja meg az életszínvonal és a fogyasztás néhány jelzőszámának alakulását az utóbbi években, amely máskülönben nehezen lenne összeegyeztethető a reálbérek és a reáljövedelmek kimutatott alakulásával.

5.2 A JÖVEDELEMEGYENLŐTLENSÉGEK ALAKULÁSA

A jövedelmek eloszlásáról, a jövedelemegyenlőtlenségekről az 1963 óta ötévenként (mindig az előző évre vonatkozóan) végzett háztartási jövedelem-feltételek alapján vannak adataink. A jövedelemegyenlőtlenségek alakulását vizsgálhatjuk egyrészt a népesség jövedelemkategóriák közötti eloszlása alapján, másrészt jövedelmi decilisek alapján. A jövedelemkategóriák szerinti megoszlás elemzésénél nehézséget okoz, hogy egyrészt a jövedelemfelvételek között az árak emelkedtek, így azonos jövedelemkategóriák nem azonos reáljövedelmet fejeznek ki, másrészt a reáljövedelmek is emelkedtek, így minél korábbi jövedelemfelvételt nézünk, annál részletesebb bontást kell alkalmazni az alacsonyabb kategóriáknál, és minél későbbit, annál részletesebbet a felső kategóriáknál.

E megfontolások figyelembevételével, az 1. táblázat bemutatja az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó népességarányt a jövedelemfelvételek éveiben.

98


1. táblázat

A NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA AZ EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM NAGYSÁGA SZERINT

Az egy főre jutó havi jövedelem Ft 1962 1967 1972 1977 1982 1987

− 400 10,29,8 3,6

401 − 600 21,1 1,5601 − 800 24,0 14,8 5,4801 − 1000 17,9 19,1 9,2 1,9

1001 − 1200 12,1 18,4 12,8 3,4 6,41201 − 1400 6,8 13,8 13,8 5,41401 − 1600 3,4 9,7 13,7 8,1 6,51601 − 1800 2,0 5,9 11,2 9,91801 − 2000 1,1 3,6 8,8 10,7 9,72001 − 2200 1,4∗ 3,0 6,4 10,12201 − 2400 4,4 9,4 13,92401 − 2600 1,9∗ 3,1 8,62601 − 2800 2,1 6,7 7,82801 − 3000 1,6 5,4 7,2 13,43001 − 3200 1,9 4,0 7,23201 − 3400 3,5 12,53401 − 3600 2,0∗ 2,7 9,33601 − 3800 2,0 9,83801 − 4000 1,6 9,64001 − 4200 3,74201 − 4600 6,5 9,04601 − 5000 4,5 4,5 8,45001 − 5400 3,2 7,35401 − 5800 2,3 6,25801 − 6600 0,6∗ 2,7 9,76601 − 7800 . 1,5 9,07801 − 10000 . 1,1∗ 6,910000 − . . 4,7∗

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0Átlag, Ft 823 1138 1586 2333 3385 5262

∗ Az egyes évekre vonatkozó oszlopok utolsó adata az oldalrovatban megjelölt és annál magasabb jövedelmek százalékos aránya.

99


Ezeknek az egy főre jutó nominális jövedelmeknek reálérték-változását érzékelteti az árindex (1970-ig a munkás és alkalmazott háztartások árindexe, 1970-től az általános fogyasztói árindex) alakulása:

árindex

1962 = 1001967 = 1061972 = 1161977 = 1371982 = 1961987 = 263

Mindegyik vizsgált évben nagyjából az volt a helyzet, hogy az a szint, amely fölött a legmagasabb jövedelmű, körülbelül 2 százaléknyi népesség, mintegy 200 ezer ember jövedelme volt, körülbelül négyszer négy és félszer olyan magas volt, mint amilyen jövedelemszint alatt a népesség legalacsonyabb jövedelmű egytizede, mintegy egymillió ember élt. (Természetesen a „felső” 2 százalék – a népesség időközbeni növekedése következtében – 1962-ben még kevesebb mint 200 ezer, azóta fokozatosan e szám fölé emelkedett, viszont az „alsó” 10 százalék 1962-ben még valamivel kevesebb egymilliónál, 1982-ben már körülbelül 1 millió 070 ezer.)

A jövedelemkülönbségek értékeléséhez támpontot adnak az 1982 óta számított létminimumok és társadalmilag indokolt szükségletminimumok (7–8. táblázat).

Az egyenlőtlenségek alakulásáról pontosabb képet nyújtanak a decilis eloszlások. A jövedelmi egyenlőtlenségek hosszútávú változásának megítéléséhez támpontot nyújt egy, az 1930/31. gazdasági évre vonatkozó becslés, amely szerint ekkor a népesség 81,2 százalékát alkotó tömegek kapták az összes jövedelemnek a 44,0 százalékát, a népesség 18,2 százalékát alkotó középrétegek (szellemi foglalkozásúak, magasabb jövedelmű kisiparosok és kiskereskedők) az összes jövedelem 36,0 százalékát, a népesség 0,6 százalékát alkotó nagybirtokosok és nagytőkések pedig az összes jövedelemnek 20,0 százalékához jutottak. Ez kétségtelenül – a korabeli értékelés szerint is – igen egyenlőtlen jövedelemeloszlást jelez, egyenlőtlenebbet, mint a korabeli amerikai és németországi jövedelemeloszlás.

Ehhez képest az 1962 óta végzett jövedelemfelvételek alapján kialakuló kép a jövedelemegyenlőtlenségekről sokkal mérsékeltebbnek mutatja azokat. A népesség legmagasabb jövedelmű egytized része az összes jövedelemnek körülbelül az egyötödét kapta (1930/31-ben a népességnek alig több mint fél százaléka jutott ekkora összes jövedelemhez), és ez a részarány 1962 óta kissé csökkenő tendenciát mutatott. Másrészt a népesség legalacsonyabb jövedelmű egytizede az összes jövedelemnek körülbelül egyhuszadát kapta, és ez a rész lassan emelkedett 1962 óta. Nem kétséges, hogy a két világháború közötti időszakhoz viszonyítva elért nagyfokú egyenlőtlenség-csökkenés a szocialista átalakulásnak, mindenekelőtt a nagybirtokos és a nagytőkés osztály megszűnésének következménye,

100


mert ennek következtében megszűnt az a szűk osztály, amely az összes jövedelemnek körülbelül egyötödét magának sajátította ki. Vitathatatlan azonban az is, hogy a szocialista átalakulás – a gyorsabb gazdasági fejlődés, az iparosodás, a földreform, majd a mezőgazdaság kollektivizálása és korszerűsítése – lassabban, de nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a népesség legszegényebb részeinek jövedelmi helyzete lényegesen javuljon.

A jövedelmi egyenlőtlenség 1962 óta kissé csökkent, de a változás nem egyenes vonalú és igen csekély. Csökkent az egyenlőtlenség 1962-től 1967-ig, valószínűleg elsősorban a falusi szegénység fokozatos csökkenése következtében. Egészen kismértékben nőtt 1967–1972 között, a magasabb decilis, az összes többi decilisekkel szemben kissé javította a helyzetet, és ez talán a gazdasági reform utáni időszakban egyes magas jövedelmű rétegek (vezetők, értelmiségiek) átlagosnál gyorsabb jövedelememelkedésének a következménye, viszont 1972 és 1982 között a jövedelmi egyenlőtlenségek ismét, és most elég jelentősen csökkentek. 1982 és 1987 között viszont újra nőtt a jövedelemegyenlőtlenség. A legfelső decilis aránya az összes jövedelemből magasabb, mint 1962-ben, viszont a legalsó decilis aránya 1982-höz képest csökkent, de még magasabb maradt, mint 1962-ben.

Nincs adatunk a jövedelemegyenlőtlenség alakulásáról 1987 után. Ha feltételezzük, hogy az 1982 után érvényesült tendencia folytatódott, akkor 1989-ben a korábbinál lényegesen nagyobb jövedelemegyenlőtlenségre következtethetünk.

Nem lehetünk biztosak abban, hogy a jövedelemfelvételek mennyire pontosan mérik fel a magánszektorból és a második gazdaságból származó jövedelmeket, így azt sem tudjuk pontosan, hogy ezeknek milyen a hatásuk a jövedelemegyenlőtlenségekre. Ha összehasonlítjuk az 1977. és 1987. évi jövedelemfelvételekből rendelkezésünkre álló adatokat a különböző jövedelemkategóriákba tartozó háztartások 1. a háztáji és egyéni gazdaságból, 2. nem mezőgazdasági önálló tevékenységből és 3. egyéb munkából származó jövedelmének arányát az összes jövedelmükön belül, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy míg 1977-ben ezek a jövedelmek az összes jövedelemnek nagyjából hasonló részét alkották minden jövedelemkategóriában, 1987-ben már lényegesen nőtt az arányuk a magasabb jövedelemkategóriákban, legfőképpen a legmagasabb jövedelmű háztartásokban, tehát míg 1977-ben ezek a jövedelmek se nem növelték, se nem csökkentették a jövedelemegyenlőtlenségeket, 1987-ben már lényegesen növelték azokat. (2. táblázat)

101


2. táblázat

A HÁZTÁJI ÉS EGYÉNI GAZDASÁGBÓL, MÁS MAGÁN TEVÉKENYSÉGBŐL ÉS EGYÉB MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMEK SZÁZALÉKOS ARÁNYA A HÁZTARTÁS ÖSSZES JÖVEDELMÉBEN, JÖVEDELEMKATEGÓRIÁK SZERINT, 1977 ÉS 1987

1977

− 1200 10,8 0,8 3,01200 − 1600 12,1 0,7 1,81600 − 1800 12,7 1,0 1,81800 − 2000 12,7 1,2 1,52000 − 2200 12,4 1,7 1,42200 − 2400 13,2 1,1 1,62400 − 2600 13,7 1,2 1,62600 − 2800 12,7 1,6 1,82800 − 3200 12,7 1,7 1,73200 − 14,9 2,1 2,4

Együtt 13,3 1,5 1,9

1978

− 2600 8,7 0,5 1,32601 − 3400 9,8 0,7 1,23401 − 4200 10,7 1,2 1,64201 − 5000 11,9 1,3 1,75001 − 5800 11,3 2,5 2,45801 − 6600 11,1 4,6 2,36601 − 7400 11,2 6,2 2,97401 − 8200 9,4 10,2 3,28201 − 10 00 10,0 14,9 4,210 000 − 8,1 27,3 7,6

Együtt 10,5 7,0 2,9

102


5.3 A TÁRSADALMI OSZTÁLYOK ÉS RÉTEGEK KÖZÖTTI JÖVEDELEMKÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSA

A különböző társadalmi osztályok és rétegek egymáshoz viszonyított jövedelmi helyzete is alapvetően megváltozott a szocialista társadalmi átalakulások következtében. Ellentétben a jövedelmi egyenlőtlenségekkel, amelyek az 1960-as évek eleje óta alig változtak, az osztályok és a rétegek közötti jövedelemkülönbségekben az utolsó két évtizedben is lényeges változások következtek be.

Az előbb említett 1930/31. évi becslés ad támpontot az osztályok és a rétegek közötti jövedelemkülönbségek hosszútávú alakulásának értékeléséhez, bár a korabeli szerző által használt társadalmi kategóriák nem teljesen felelnek meg azoknak, amelyek szerint a mai vagy az akkori társadalmat látjuk és elemezzük. E becslés szerint, az évi egy főre jutó jövedelem a különböző osztályokban és rétegekben, valamint ezen osztályok és rétegek aránya az össznépességen belül a következő volt: (3. táblázat)

3. táblázat

AZ EGY FŐRE JUTÓ ÉVI JÖVEDELEM TÁRSADALMI RÉTEGENKÉNT, 1930/31-BEN

A háztartásfő társadalmi helyzete

Az egy főre jutó évi jövedelem, pengő

Az osztály, réteg százalékos aránya az össznépességben

Mezőgazdasági munkások 183,4 14,4Mezőgazdasági cselédek 204,6 6,91−10 holdas parasztok 227,2 20,1Napszámosok iparban stb. 250,0 2,6Kisjövedelmű önállókisiparosok 319,5 5,4Ipari, közlekedési stb.munkások 376,4 21,910−100 holdas parasztok 431,7 8,6Bányászati éskohászati munkások 427,3 1,3A lakosság többi része 1587,1 18,8

Összesen: 534,0 100,0

103


Ez a jövedelemeloszlási becslés azt mutatja, hogy a népességnek igen nagy tömegei – elsősorban a mezőgazdasági munkások és cselédek, valamint a törpebirtokos és kisbirtokos parasztok, továbbá az ipari napszámosok messze elmaradtak az országos jövedelmi átlagtól (annak felét sem érte el a rétegek jövedelmi átlaga).

Mivel az ipari és más, nem-mezőgazdasági munkások itt használt kategóriája tartalmazza a szakmunkásokat és a szakképzetleneket is, joggal állíthatjuk, hogy a lényegesen alacsonyabb jövedelmű szakképzetlen munkásság átlagos jövedelmi szintje is – az előbb említett kategóriákhoz hasonlóan alacsony szinten lehetett.

Az 1962 óta végzett háztartási jövedelemfelvételek adatait különböző társadalmi osztályozások szerint elemezhetjük. Az alapvető osztály- és rétegkategóriák szerinti elemzésnél a háztartás összes aktív kereső tagjainak társadalmi helyzetét figyelembe vesszük1

Munkásosztály: azok a háztartások, ahol a háztartásfő a munkásosztályhoz tartozik és nincs a többi aktív kereső között a szövetkezeti parasztsághoz tartozó személy.Szövetkezeti parasztság: azok a háztartások, ahol a háztartásfő a szövetkezeti parasztsághoz tartozik, és nincs a többi aktív keresők között a munkásosztályhoz tartozó személy. Kettős jövedelmű: azok a háztartások, ahol az aktív keresők között van mind a munkásosztályhoz, mind a szövetkezeti parasztsághoz tartozó személy.Szellemi foglalkozású: azok a háztartások, ahol a háztartásfő szellemi foglalkozású.Önálló: azok a háztartások, ahol a háztartásnak egy tagja önálló. Nyugdíjas és eltartott: azok a háztartások, ahol a tagok között nincs aktív kereső viszont hátránya az ilyen elemzésnek, hogy a szellemi rétegen belül a vezetőket és értelmiségieket, a munkásságon belül pedig a szakmunkásokat és a szakképzetleneket nem tudjuk megkülönböztetni. (4. táblázat)

Ha viszont a háztartásfő társadalmi helyzete alapján osztályozzuk a háztartásokat (figyelmen kívül hagyva a háztartás többi aktív tagjainak társadalmi helyzetét), akkor a szellemi foglalkozásúakon belül – és a munkásságon belül is – finomabb réteg-megkülönböztetéseket tehetünk. (5 táblázat)2

1 Az alapvető osztályok és rétegek szerinti osztályozásnál a következő definíciókat alkalmazzuk:2 A nyugdíjas és eltartott kategóriába azok kerültek, ahol a háztartásfő nyugdíjas, vagy eltartott (de lehet a háztartásban más aktív kereső). A mezőgazdasági fizikai kategóriába azok a háztartások kerültek, ahol a háztartásfő egyéni foglalkozása mezőgazdasági jellegű.

104


4. táblázat

AZ EGY FŐRE JUTÓ HAVI JÖVEDELEM AZ ALAPVETŐ OSZTÁLY- ÉS RÉTEGKATEGÓRIÁK SZERINT, 1972−1982

Alapvető osztály, réteg Egy főre jutó havi jövedelem, Ft1972 1977 1982

Munkásosztály 1478 2234 3217Szövetkezeti parasztság 1684 2407 3249Kettős jövedelműek 1735 2537 3430Szellemi foglalkozásúak 2023 2825 4022Önállók 1879 2676 4120Inaktív és eltartott háztartások 1083 1876 2998

Összesen 1586 2233 3385

Ezek az adatok az egy főre jutó átlagos jövedelmek társadalmi rétegek szerinti különbségeinek lényeges összeszűkülését mutatják, a felszabadulás előtti időszakhoz képest. Nincs olyan réteg, amelynek jövedelme ne lenne az országos átlag felénél lényegesen több, és a legmagasabb jövedelmű réteg jövedelemátlaga nem haladja túl az országos átlag másfélszeresét.

A két világháború közötti helyzethez képest a leglényegesebb változás a mezőgazdasági foglalkozásúaknál következett be: az erős lemaradásuk, a többi osztályokhoz és rétegekhez képest, az 1960-as évek második felére megszűnt, azóta jövedelemszintjük nagyjából a munkásságéhoz hasonló.

A munkásságon belül nem lényegtelen a különbség a szakmunkásság és a szakképzetlen rétegek között. Ugyanakkor a szakmunkás rétegekben az egy főre jutó jövedelem az 1970-es évek végére az irodai dolgozó rétegek fölé emelkedett. Ezzel a szellemi foglalkozású és a fizikai foglalkozású rétegek közötti korábbi határozott választóvonal elmosódott. Határozottan érvényesül viszont a legkedvezőbb helyzetű szellemi foglalkozású alréteg, a vezetők és értelmiségiek, valamint a többi rétegek jövedelmi színvonala közötti különbség. Már 1982-ben – 1972-höz képest – a vezető és értelmiségi réteg egy főre jutó jövedelme kissé közeledett az átlaghoz, a vezetők és értelmiségiek és a következő legmagasabb jövedelmű réteg, a középszintű szakemberek közötti rés nem csökkent. Így a vezetők és értelmiségiek előnye változatlanul jelentős.

105


5. táblázat

AZ EGY FŐRE JUTÓ HAVI JÖVEDELEM A HÁZTARTÁSFŐ TÁRSADALMI RÉTEGHELYZETE SZERINT, 1962−1987

A háztartásfő társadalmi réteghelyzete

Egy főre jutó havi jövedelem, Ft

1962 1967 1972 1977 1982 1987

Vezető, értelmiségi* 1265 1597 2384 3321 4304 6568Középszintű szakember** 1050 1389 1827 2523 3610 5844Irodai dolgozó*** 983 1260 1718 2266 3338 4909Szakmunkás 899 1172 1588 2316 3344 5374Betanított munkás 778 1050 1418 2171 3114 4625Segédmunkás 678 974 1365 2001 2853 4241Mezőgazdasági fizikai 719 1147 1672 2435 3214 4742Nyugdíjas és eltartott 689 921 1312 2132 3308 4965

Átlag: 823 1138 1586 2333 3385 5262* Vezető, közép- és alsószintű vezető, felsőszintű irányító, felsőszintű szakember**Alsószintű irányító, közép- és alsószintű szakember*** Ügyviteli alkalmazott

A mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak jövedelmi helyzetének javulásával párhuzamosan a Budapest, a többi városok és a községek lakossága közötti jövedelem különbségek is csökkentek – 1972-re a községi lakosság egy főre jutó jövedelme majdnem elérte a vidéki városi lakosságét (6. táblázat).

106


6. táblázat

AZ EGY FŐRE JUTÓ HAVI JÖVEDELEM, LAKÓHELY SZERINT 1962−1987

Település 1962 1967 1972 1977 1983 1987

Budapest 1079 1355 1867 2699 3806 5990Város 890 1124 1544 2297 3334 5250Község 742 1084 1507 2242 3254 4961

A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI

Év Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem

Egy lakosra jutó bruttó

hazai termék

Egy főre jutó reáljövedelem

Reálbér Egy főre jutó pénzbeni

társadalmi juttatás

reálértéke1950 = 100 1960 = 100 1950 = 100 1950 = 100 1950 = 100

1950 100 . 100 100 .1951 . . 98 . .1952 . . 91 . .1953 . . 95 . .1954 . . 111 . .1955 126 . 115 105 .1956 . . 122 . .1957 . . 131 . .1958 . . 133 . .1959 . . 147 . .

107



Év Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem

Egy lakosra jutó bruttó

hazai termék

Egy főre jutó reáljövedelem

Reálbér Egy főre jutó pénzbeni

társadalmi juttatás

reálértéke1950 = 100 1960 = 100 1950 = 100 1950 = 100 1950 = 100

1960 165 100 154 154 2861961 . 104 155 154 3071962 . 110 161 157 3271963 . 117 170 164 3581964 . 121 180 168 3821965 198 122 181 168 4151966 . 130 190 172 4791967 . 140 203 178 5231968 . 147 215 182 5721969 . 156 228 190 6131970 270 162 245 199 6881971 285 171 256 204 7381972 302 181 264 208 8071973 322 193 277 214 9191974 340 204 295 226 10501975 360 213 307 234 11861976 368 223 309 235 12801977 393 236 324 244 13571978 407 246 334 251 13941979 412 249 333 247 14951980 405 249 334 238 15781981 416 256 344 246 16301982 426 263 347 244 16621983 427 265 351 236 16971984 439 273 354 230 17601985 433 273 360 226 17921986 438 277 369 238 18421987 457 289 372 232 18671988 451 289 369 221 20541989 450 288 378 222 2177

108


A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI (folytatás)

Év

Az alsó decilis

részesedése az összes személyi

jövedelemből

A felső decilis

részesedése az összes személyi

jövedelemből

Az1 2 3 4 és több

gyermekes aktív kereső háztartások egy főre jutó jövedelme a gyermektelenekhez

viszonyítva

1950 . . . . . .1951 . . . . . .1952 . . . . . .1953 . . . . . .1954 . . . . . .1955 . . . . . .1956 . . . . . .1957 . . . . . .1958 . . . . . .1959 . . . . . .1960 . . . . . .1961 . . . . . .1962 3,9 20,2 . . . .1963 . . . . . .1964 . . . . . .1965 . . . . . .1966 . . . . . .1967 4,1 18,0 . . . .1968 . . . . . .1969 . . . . . .1970 . . . . . .1971 . . . . . .1972 4,0 19,9 79 65 53 351973 . . . . . .1974 . . . . . .1975 . . . . . .1976 . . . . . .1977 4,5 18,6 77 64 52 361978 . . . . . .1979 . . . . . .1980 . . . . . .1981 . . . . . .1982 4,9 18,6 76 62 51 391983 . . . . . .1984 . . . . . .1985 . . . . . .1986 . . . . . .1987 4,5 20,9 79 67 53 38

109



folytatásÉv Vezető

és értelmi-

ségi

Közép-szintű

szakem-ber

Irodai Szak-munkás

Betaní-tott

munkás

Segéd-munkás

Mező-gazda-sági

fizikai

Nyug-díjas és eltartott

háztartások egy főre jutó jövedelme az átlaghoz viszonyítva

1950 . . . . . . . .1951 . . . . . . . .1952 . . . . . . . .1953 . . . . . . . .1954 . . . . . . . .1955 . . . . . . . .1956 . . . . . . . .1957 . . . . . . . .1958 . . . . . . . .1959 . . . . . . . .1960 . . . . . . . .1961 . . . . . . . .1962 154 128 119 109 95 82 87 841963 . . . . . . . .1967 140, 122 111 103 92 101 811968 . . . . . . . .1969 . . . . . . . .1970 . . . . . . . .1971 . . . . . . . .1972 150 115 108 100 89 86 105 831973 . . . . . . . .1974 . . . . . . . .1975 . . . . . . . .1976 . . . . . . . .1977 142 108 97 99 93 86 104 911978 . . . . . . . .1979 . . . . . . . .1980 . . . . . . . .1981 . . . . . . . .1982 127 107 99 99 92 84 95 981983 . . . . . . . .1984 . . . . . . . .1985 . . . . . . . .1986 . . . . . . . .1987 125 117 93 102 88 81 90 94

110


A LÉTMINIMUM∗

(egy főre számított havi átlag)

(forint)Háztartástípusok 1985 1986 1987 1988 1989

Aktív keresős háztartások 2 510 2 620 2 850 3 310 3 940Ebből:

Egy szülő gyermekkel 2 790 2 920 3 170 3 680 4 310Házaspár gyermek nélkül 2 940 3 080 3 350 3 840 4 540Ezen belül: városiak 3 390 3 540 3 850 4 410 5 080községiek 2 650 2 780 3 020 3 460 4 190Házaspár egy gyermekkel 2 730 2 860 3 110 3 610 4 230Ezen belül városiak 3 000 3 150 3 420 3 970 4 540községiek 2 380 2 490 2 710 3 150 3 800Házaspár két gyermekkel 2 390 2 500 2 720 3 180 3 760Ezen belül: városiak 2 640 2 770 3 010 3 520 4 120községiek 2 090 2 190 2 380 2 780 3 310Házaspár három gyermekkel 2 060 2 160 2 350 2 780 3 310

∗ A létminimum a társadalmi minimumnál alacsonyabb összegű jövedelem, amely csak a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény, konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítésére nyújt lehetőséget.

111


A LÉTMINIMUM

(forint)(folytatás)

Háztartástípusok 1985 1986 1987 1988 1989

Aktív kereső nélküli (inaktív) háztartások 2 320 2 430 2 640 3 010 3 640Ebből:

Egyedülélők 2 650 2 800 3 040 3 470 4 100Ezen belül: városiak 2 850 3 010 3 270 3 730 4 330községiek 2 270 2 400 2 600 2 970 3 600Házaspárok 2 210 2 330 2 530 2 890 3 460Ezen belül: városiak 2 450 2 570 2 790 3 190 3 760községiek 2 020 2 120 2 300 2 630 3 210

Aktív és inaktív háztartások együtt 2 480 2 590 2 810 3 260 3 890

112


A TÁRSADALMILAG INDOKOLT SZÜKSÉGLETEK MINIMUMA∗

(egy főre számított havi átlag)

(forint)Háztartástípusok 1985 1986 1987 1988 1989

Aktív keresős háztartások 3 050 3 200 3 480 4 040 4 730Ebből:

Egy szülő gyermekkel 3 400 3 750 3 880 4 500 5 160Házaspár gyermek nélkül 3 590 3 760 4 090 4 680 5 430Ezen belül: városiak 4 030 4 220 4 590 5 260 5 940községiek 3 300 3 480 3 780 4 330 5 120Házaspár egy gyermekkel 3 320 3 490 3 790 4 400 5 080Ezen belül városiak 3 560 3 750 4 080 4 790 5 370községiek 2 970 3 120 3 390 3 940 4 690Házaspár két gyermekkel 2 890 3 040 3 300 3 860 4 470Ezen belül: városiak 3 130 3 290 3 580 4 190 4 790községiek 2 600 2 730 2 970 3 470 4 060Házaspár három gyermekkel 2 530 2 660 2 890 3 420 4 020

∗ A társadalmilag indokolt szükségletek minimuma (röviden társadalmi minimum) olyan összegű jövedelem, amely – önálló lakás meglétét feltételezve – a konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítésén felül (racionális gazdálkodás mellett) lehetőséget nyújt a gazdaság-, társadalmi- és kulturális fejlettség adott szintjén kialakult és tömegigénnyé vált javaknak és szolgáltatásoknak szerény, de társadalmilag még elfogadható mértékű és színvonalú fogyasztására.

113


A TÁRSADALMILAG INDOKOLT SZÜKSÉGLETEK MINIMUMA

(forint)

(folytatás)Háztartástípusok 1985 1986 1987 1988 1989

Aktív kereső nélküli (inaktív) háztartások 2 760 2 910 3 160 3 614 4 360Ebből:Egyedülélők 3 060 3 240 3 520 4 020 4 760Ezen belül: városiak 2 280 3 470 3 760 4 290 4 990községiek 2 760 2 920 3 170 3 620 4 410Házaspárok 2 660 2 800 3 040 3 470 4 160Ezen belül: városiak 2 830 2 970 3 220 3 680 4 340községiek 2 470 2 590 2 810 3 210 3 930

Aktív és inaktív háztartások együtt 3 000 3 140 3 410 3 960 4 650

114


MEGJEGYZÉSEK A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAIHOZ

Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem:

Forrás: „Népgazdasági mérlegek 1960., 1970.”, KSH. 1981 és a későbbi „Népgazdasági mérlegek” című kiadványok.

Egy lakosra jutó nettó nemzeti termelés:

Forrás: „Népgazdasági mérlegek” c. kiadványok.

Egy főre jutó reáljövedelem:

Forrás: „A lakosság jövedelmeinek alakulása 1950−1980. KSH” 1977. és „A lakosság jövedelme és fogyasztása 1960−1983.” KSH. 1984.

Reálbér:

Forrás: mint az egy főre jutó reáljövedelemnél.

Az alsó és felső decilis részesedése az összes személyes jövedelemből:

Az 1, 2, 3, 4 és több gyermekes aktív keresős háztartások egy főre jutó jövedelme a gyermektelenekhez viszonyítva:

A vezető és értelmiségi stb. háztartások egy főre jutó jövedelme az átlaghoz viszonyítva:

Forrás: Ferge Sándorné − Láng Györgyné − Kemény István: „Társadalmi rétegződés Magyarországon” KSH. 1966. Éltető Ödön − Láng Györgyné − Schnell Lászlóné − Surányi Bálint: Jövedelmi színvonal − jövedelmi különbségek” KSH 1969.„A családi jövedelmek színvonala és szóródása 1972-ben”, KSH. 1975.,„A családi jövedelmek színvonala és szóródása 1977-ben”, KSH. 1980.,Éltető Ödön − Horváth Ádámné − Schnell Lászlóné: „A családi jövedelmek színvonala és szóródása 1982-ben”. KSH. 1985.„A lakosság jövedelmi rétegződése 1987-ben” KSH. 1988.

115


Matukovics Józsefné − Salamin Pálné: Jövedelemeloszlás Magyarországon. KSH. 1990.

A CSALÁDI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK DEFINÍCIÓJA

Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem:

Az MPS szerint számított nemzeti jövedelem osztva a népességszámmal. Az index alapja az 1950. évi nemzeti jövedelem (= 100).

Egy lakosra jutó bruttó hazai tennék:

Az SNA szerint számított bruttó hazai termék (GDP) osztva a népességszámmal. Az index alapja az 1960. évi bruttó hazai termék.

Egy főre jutó reáljövedelem:

Az egy főre jutó lakossági jövedelem reálértéke. Az index alapja az 1950. évi jövedelem (= 100).

Reálbér:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak bérének reálértéke. Az index alapja az 1950. évi reálbér (= 100).

Egy főre jutó pénzbeni társadalmi juttatás reálértéke:

A pénzbeni társadalmi juttatások (táppénz, családi pótlék, nyugdíj, gyermekgondozási segély, szülési, anyasági és egyéb segély) reálértéke osztva a népességszámmal. Az index alapja az 1960. évi pénzbeni társadalmi juttatás (= 100).

Az alsó és felső decilis részesedése az összes személyes jövedelemből:

A személyes jövedelem (alkalmaztatásból származó jövedelem, mezőgazdasági termelőszövetkezetből származó jövedelem, háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságból származó jövedelem, nem-mezőgazdasági önálló tevékenységből származó jövedelem,

116


egyéb munkából származó jövedelem, pénzbeni társadalmi juttatások, egyéb családi jövedelmek) nagysága szerint képzett népesség-tizedek közül a legalacsonyabb és a legmagasabb egy főre jutó jövedelmű tized százalékos részesedése az összes személyes j jövedelemből.

Az 1, 2, 3, 4 és több gyermekes aktív kereső háztartások egy főre jutó jövedelme a gyermektelenekhez viszonyítva:

Azoknak a háztartásoknak, ahol a háztartásfő aktív kereső, és ahol 1, 2, 3, 4 és több 19 éven aluli gyermek él, az egy főre jutó jövedelme osztva a gyermektelen aktív kereső háztartásfőjű háztartások egy főre jutó jövedelmével. Százalék.

A vezető és értelmiségi, középszintű szakember, irodai dolgozó, szak-, betanított- és segédmunkás, mezőgazdasági fizikai és nyugdíjas és eltartott háztartások egy főre jutó jövedelme az országos egy főre jutó jövedelem átlagához viszonyítva:

Az összes személyes jövedelem egy főre jutó országos átlagához (= 100) viszonyított egy főre jutó jövedelem a háztartásfő alapján csoportosított háztartás-kategóriákban.

A háztartások társadalmi kategóriái:

Vezető és értelmiségi: felső-, közép- és alsószintű vezető beosztásúak, valamint a felsőfokú végzettséget megkövetelő értelmiségi foglalkozást végzők.Középszintű szakember: középszintű végzettséget megkövetelő foglalkozást végző szellemi szakemberek, tovább az irányítók.Irodai dolgozók: az alsószintű szellemi szakemberek és ügyviteli alkalmazottak.Szakmunkások: a szakképzettséget igénylő nem-mezőgazdasági fizikai munkát végzők.Betanított munkások: a betanítást igénylő nem-mezőgazdasági fizikai munkát végzők.Segédmunkások: azok a nem-mezőgazdasági foglalkozásúak, akik olyan munkát végeznek, amelyhez sem szakképzettség, sem betanítási idő nem szükséges.Mezőgazdasági fizikai: a mezőgazdasági jellegű fizikai munkát végzők, attól függetlenül, hogy ahhoz kell-e szakképzettség vagy betanítás, és hogy ezt a tevékenységüket a mezőgazdaságban vagy más ágba tartozó munkahelyen végzik.Nyugdíjas és eltartott: azok a háztartások, amelyeknek feje inaktív kereső vagy eltartott.

Andorka Rudolf – Harcsa István

117

Andorka Rudolf − Harcsa István: A lakosság jövedelme

Documents

Transcript of Andorka Rudolf − Harcsa István: A lakosság jövedelme