ANALÍTIKAI KÉMIA

68

description

ANALÍTIKAI KÉMIA. Dr. JUVANCZ ZOLTÁN. RMKAK1KTLC. Előadás ideje: páratlan hét, kedd, (D.1.EA.I) Aláíráspotló vizsga (írásbeli teszt), Előadás óraszám: 2óra/2 hét, Gyakorlat óraszám: 2/hét, Konzultáció: Hétfő 15:40 óra, 255. szoba - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of ANALÍTIKAI KÉMIA

Page 1: ANALÍTIKAI KÉMIA
Page 2: ANALÍTIKAI KÉMIA

ANALÍTIKAI KÉMIA

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN

Page 3: ANALÍTIKAI KÉMIA

RMKAK1KTLC

• Előadás ideje: páratlan hét, kedd, (D.1.EA.I)Aláíráspotló vizsga (írásbeli teszt),

• Előadás óraszám: 2óra/2 hét,• Gyakorlat óraszám: 2/hét,• Konzultáció: Hétfő 15:40 óra, 255. szoba• Jegy: elmélet 100% (Zh), + mérések jegyzőkönyvei +

oldatkészítésből érvényes feladatmegoldás,Plusz pontok félévközben készített előadásokért, és helyes válaszokért,

• Jegyzet: Juvancz Zoltán környezeti analitika (moodle), • Előadási kivonatok, ppt válogatás (intézet honlapja)

Page 4: ANALÍTIKAI KÉMIA

Analitikai kémia tárgya

• Az analitikai kémia az anyagok minőségi és mennyiségi elemzésének módszereit, és az eredmények megbízhatóságát tárgyalja, beleértve a mintavételt is.

• Környezetvédelemben csak a validált, mennyiségi elemzéseknek van teljes (jogi) értéke.

Page 5: ANALÍTIKAI KÉMIA

Mérendő komponensek kiválasztásának szempontjai

•Mérendő közeg és környezete (talaj-szennyvíz, ivóvíz bázis-hulladéklerakó, iszap-víz)

•Komponensek mérgező hatása (Dioxinok, fenolok, ionos detergensek, DDT )

•Komponensek előfordulása és koncentrációja (Fe, naftalin-szulfonátok, bezafibrát, cián)

•Komponensek mérhetősége (metabolitok, Na-szulfonátok)

•Kompromisszum a különböző szempontok között (16 PAH, 7 PCB, lindán - igen) (2-metilkrizén, glükuronidadduktok - nem)

Page 6: ANALÍTIKAI KÉMIA

Környezetvédelmi analitika felosztása/A

Rendszeres monitorozó

mérések

Mérések gyakorisága és

köre változó törvénytől és

megállapodástól függően(NO2, NO3, keménység,

vezetőképesség, BOI, PCB)

Eseti meghatározások• Felmérések• Helyi sajátságok • Balesetek (CN, nem-ionos detergensek,

KOI konzervgyárnál, TPH)

Page 7: ANALÍTIKAI KÉMIA

Környezetvédelmi analitika felosztása/B

Komponensek elkülönült

mérése(Fe, Cr3+, Cr6+, Ca, NH3, NO2,

NO3, atrazine, Silvex, DDT,

benz[a]pirén)

Csoportok mérése(TOC, TPH, PAH, ANA, KOI

összes nitrogén, összes Cr)

Page 8: ANALÍTIKAI KÉMIA

Környezetvédelmi analitika felosztása/C

Helyszíni mérésekNem-stabilizálható mutatók(Hőmérséklet, pH, oldott oxigén) Félkvantitatív gyorstesztek(UV, csík-tesztek)

Laboratóriumi mérésekValidált nagy pontosságúmérések (GC/MS, HPLC, BOI, KOI,

klorofill-α)

Kísérő standard, hűtött szállítás, rendszerint szükséges. A biológiai folyamatokat is érdemes befagyaszani (pl pH:2)

Page 9: ANALÍTIKAI KÉMIA

Környezetvédelmi analitika felosztása/D

Makro komponensek

meghatározása(KOI, NO3, pH)

Nyomelemekmeghatározása (Hg, Pb, PAH, DDT)

Rendszerint koncentrálás,

mátrixtól megszabadulásés kisérőstandard

szükséges.

Page 10: ANALÍTIKAI KÉMIA

Nagyságrendek

ppmppbppt

Page 11: ANALÍTIKAI KÉMIA

Környezetvédelmi analitika felosztása/ E

Alkalmazott analízis módszer szerint

• Klasszikus analitika (titrálás, szín, zavarósság)• Elektroanalitika (potenciometria, culometria,

eletroforézis)• Molekula spektroszkópia (UV-VIS, IR, Fl, MS)• Kromatográfia (GC, HPLC)• Atom spektroszkópia (AAS, ICP, emissziós

spektroszkópia,Röntgen fluorescencia)• Biológiai teszt (BOI, RIA, ELISA)

Page 12: ANALÍTIKAI KÉMIA

Analitikai terv• Az analitikai tervnek tartalmazni kell:• a műveleteket végzők nevét és a műveletek elvégzésének idejét,• a vizsgálandó közeget,• a mérendő komponenseket,• a várható koncentrációkat,• a várható mintaszámot és a minták mennyiségét,• a mintavétel módját,• a minta-előkészítés műveleteit,• a felhasznált műszereket, eszközöket és vegyszereket,• az eredmények kiértékelésének és megadásának módját,• az eredmények ismeretében a szükséges intézkedéseket,• a vizsgálatok befejezésének kritériumait,• a műveletek minőségbiztosítási és minőségellenőrzési kritériumait és

Minőségbiztosítás/Minőségellenőrzés feladatait.

Page 13: ANALÍTIKAI KÉMIA

Analízis folyamata

Mintavétel Minta konzerválás

Minta előkészítés(homogenizálás,koncentrálás, tisztítás, oldószerváltás)

Mérés, Értékelés

Vizsgálandó anyag

Minta

Analitikai minta

Mérés

Page 14: ANALÍTIKAI KÉMIA

Mintázás követelményei• Reprezentatív

(jellemző, homogén, lehetőleg kis térfogatú)• A közeg és keresett komponens szempontjai szerint

(szennyvíz, illékonyság, keresztszennyezés) • Könnyen végrehajtható, de pontos eredményt adó

(megfelelő felszerelés, párhuzamos, vak minták) • Megfelelő időpont, hely

(pont-diffúz szennyezők, tél, este, beömlés, limány)• Ne okozzon kárt, vagy sérülést

(mintázás szennyezése, védőfelszerelés)

A rossz mintavételt később nem lehet korrigálni!

Page 15: ANALÍTIKAI KÉMIA

Minta reprezentativitása

• A mintának a felderítés során nem kell az egész területre reprezentatívnak lenni.

• Első célként a szennyezés meglétét kell bizonyítani, ezért a dúsulási helyeken mintázunk. Egyes nehéz fém szennyezéseknél a gödrök aljából és a kagylókból érdemes mintát venni.

• A második lépésként érdemes az egész területet, a kevésbé szennyezett területekről is mintát venni.

• A nagyobb koncentráció értékeket követve el lehet jutni a szennyezés forrásához.

Page 16: ANALÍTIKAI KÉMIA

A mintagyűjtés szabályai

• A keresztszennyezések elkerülésére nagy hangsúlyt kell fektetni

• Amennyiben azonos helyről kell víz és üledékmintát gyűjteni, akkor a vízminta az első és ezt követi az üledékminta. Az üledék felkavarása ugyanis megváltoztatja a felette lévő víz összetételét.

• Folyóvizeknél a mintagyűjtés az áramlással szemben történik.

Page 17: ANALÍTIKAI KÉMIA

• Ha különböző vízmélységekből kell mintát venni, akkor a felszínen kell kezdeni, és fokozatosan haladni a mélyebb pontok irányában.

• Amennyiben többféle szennyezőre gyűjtjük a mintát, akkor az ajánlott sorrend a következő: illékony szerves szennyezők, félig illékony szerves szennyezők, szerves oldószerrel extrahálható szennyezők, összes szénhidrogén tartalom (TPH). A szerves szennyezők mintáit követi, összes fémtartalomra, oldott fémtartalomra, mikrobiológiai tesztre és végül nemfémes szervetlen anyagokra végzett mintagyűjtés.

Page 18: ANALÍTIKAI KÉMIA

Mintavétel, homogenizálás, tömeg redukció

Page 19: ANALÍTIKAI KÉMIA

Szennyezés felderítés

Pont forrás Részben diffúz forrás

Page 20: ANALÍTIKAI KÉMIA

Szennyeződési profilok

Page 21: ANALÍTIKAI KÉMIA

Dunai hőerőmű Ni szennyezése

Óvári Mihály Ph.D., 2002, ELTE

Page 22: ANALÍTIKAI KÉMIA

Hőerőmű szálló porának kiülepedése

A szennyezés függ :• Elégetett mennyiségtől• Elégetett anyagtól• Égetési technikától• Kémény magasságától• Meteorológiai

viszonyoktól• (szélirány, eső stb.)

Szélrózsa Budapesten

Page 23: ANALÍTIKAI KÉMIA

Mintázás ideje

Utcai légszennyezés változik a napszakkal napszakkal

Page 24: ANALÍTIKAI KÉMIA

Folyó nitrát-tartalmának ingadozása az év hónapjaiban

Page 25: ANALÍTIKAI KÉMIA

Mintázás a szennyezés beömlésénél

A patsak reprezentativ mintázásához a teljesen elkeveredett állapot kell.

Page 26: ANALÍTIKAI KÉMIA

Hulladéklerakó gázkibocsátása az idő függvényében

Page 27: ANALÍTIKAI KÉMIA

Gázminta vevő és tároló eszközök

Page 28: ANALÍTIKAI KÉMIA

Aktív adszorpciós mintavevő cső

Page 29: ANALÍTIKAI KÉMIA

Passzív levegő mintavevők

Page 30: ANALÍTIKAI KÉMIA

Illékony anyagok purge and trap mintázása

Page 31: ANALÍTIKAI KÉMIA

Gőztér (Head space) analízis

A folyamatban mintakoncentrálás is történik

Page 32: ANALÍTIKAI KÉMIA

Vízminta vevő

Page 33: ANALÍTIKAI KÉMIA

Kombinált pH, oxigén, vezetőképesség, hőmérséklet mérő

WTW

Page 34: ANALÍTIKAI KÉMIA

Szennyezés felmérés légifotó alapján

Háromdimenziós térkép, ahol a harmadikSzennyezésre jellemző dimenzióban a spektrumok vannak.

Gruiz K. Távérzékelés

Page 35: ANALÍTIKAI KÉMIA

Kőzeteloszlás feltérképezése

Gruiz K. Távérzékelés

Page 36: ANALÍTIKAI KÉMIA

Minták elkoszolódásának, keresztszennyezésének forrásai

• Edények (szállítás, bemérés)

• Vegyszerek (oldószerek, reagensek)

• Más minta (pl. légtéren keresztül)

• Memória hatások (helyiség, edények)

• Műszerek (előző mérések maradéka, bomlás)

Nélkülözhetetlenek a vak próbák és a kísérő standardok

Page 37: ANALÍTIKAI KÉMIA

Minta konzerválás

Van, amit csak a helyszínen lehet mérni (pH, hőmérséklet, zavarosság)

Konzerválás pH beállítással vagy red-ox potenciállal

(szennyvíz, species analízis)

Hűtve szállítás (VOC, klorofill-α)

Megfelelő tároló edény (Fémekre műanyag, szerves vegyületekre üveg)

Page 38: ANALÍTIKAI KÉMIA

A minta konzerválásánál figyelembe kell venni:

• Meg kell akadályoznunk a minta biológiai eredetű bomlását,

• Kerüljük el a komponensek hidrolízisét és oxidációját,• Akadályozzuk meg az illékony komponensek távozását,• El kell kerülni a komponensek adszorpcióját az edény

falához, és az edény komponenseinek beoldódását,

• Kerüljük el az idegen anyagok bejutását a mintába.

Page 39: ANALÍTIKAI KÉMIA

Minta előkészítés

Koncentrálás (102-108)

Tisztítás (mátrixtól való elválasztás,felszabadítás)

Oldószer csere (víz → szerves oldószer)

Származékképzés

• Detektálás javítása

• Kromatográfiás tulajdonságok javítása(retenció eltolás, polaritás módosítás).

Page 40: ANALÍTIKAI KÉMIA

Minta-előkészítés szükségessége

Ma már a környezetvédelmi méréseknél nem a műszerek érzékenysége a a legnagyobb probléma, hanem a mintában jelenlévő, más (mátrix) komponensek jelének csökkentése.

Page 41: ANALÍTIKAI KÉMIA

Minta előkészítés időszükséglete

A mintaelőkészítés az analízis folyamat leginkább környezetkárosító lépése.

Page 42: ANALÍTIKAI KÉMIA

Folyadék-folyadék extrakció (koncentrálás, mátrixtól megszabadulás)

Kd = Corg/Caqu

E = KdV/(1 +KdV)

Ahol Kd a megoszlási állandó

C org komponens koncentrációja vizes fázisbanCaqu komponens koncentrációja szerves fázisban

E extrakciós arány

V fázisarány (org/aqu)

Általában többszöri ismétlés, és az extraháló fázis kisebb térfogatú

Page 43: ANALÍTIKAI KÉMIA

Gáz-folyadék extrakcióGőztér (Head space) analízis

Paraméterek:Hőmérséklet

pHIonerősség(kisózás)

pHVízgőz desztilláció

(CH2Cl2, benzol)

Page 44: ANALÍTIKAI KÉMIA

Folyadék –folyadék extrakció rázótölcsérrel

Egymással nem elegyedő oldószerek (org/aqu) között oszlik meg a vizsgált Komponens(TPH, fenoxisavak, fémek komplex alakban)

pH szerepe(savak-bázisok, fenolok, triazinok)

Page 45: ANALÍTIKAI KÉMIA

Centrifuga

Page 46: ANALÍTIKAI KÉMIA

Illékony anyagok purge and trap analízise

Page 47: ANALÍTIKAI KÉMIA

Szilárd fázisú extrakció (SPE)

Kondicionálás Felvítel Mosás Leoldás(lehet több lépcsős)

Page 48: ANALÍTIKAI KÉMIA

Szelektív adszorpció immunószorbenten

Az analizálandó minta és a kötőhely úgy illeszkedik, mint a kulcs a kulcslukba.

Page 49: ANALÍTIKAI KÉMIA

Membrán szeparálás

Az ozmózis a hajtóereje a folyamatnak. A membránon csak olyan anyagok tudnak átdiffundálni,

amelyek mérete kisebb a membrán lukaknál.

Page 50: ANALÍTIKAI KÉMIA

A Cd megoszlása az üledék különböző részecskeméretű frakcióiban

VITUKI jelentés (1979)

Page 51: ANALÍTIKAI KÉMIA

Ultrahangos rázatás

Az ultrahangos gerjesztés (rezgés) hatására a felragadt anyag lerázódik a kötő anyag felszínéről, és a konvekció hatására gyorsabban kerül a folyadék fázis tömegébe.

Page 52: ANALÍTIKAI KÉMIA

Extrakció szilárd mátrixból

Fázisegyensúly

Diffúzió - konvekció

Nedvesítés

Szemcseméret(Soxlet, ultrahang,

mikrohullám, ASE)

Page 53: ANALÍTIKAI KÉMIA

Soxlet extraktor

Lassú

Hatékony

Egyszerű

Page 54: ANALÍTIKAI KÉMIA

Oldékonyság szerinti kioldás (Speciáció)

Förstner módszerI.kicserélhető

(NH4OAc)

II. karbonátos(HOAc)

III. könnyen redukálható (NH4OCl)

IV.közepesen redukálható(NH4OH)

V.oxidálható frakciót(H2O2/NH4OH)

Nemzetközi módszerA kicserélhető/karbonátos

(H2O)

B könnyen redukálható (2M HCl)

C oxidálható(8M HNO3)

Maradék feloldása: HF + HNO3

Page 55: ANALÍTIKAI KÉMIA

Mikrohullámú nagynyomású feltáró edény

Fémekre főleg roncsolás(erős savak)

Szerves mintára extrakció(szerves oldószer, enyhébb

hőmérséklet nyomás)

Page 56: ANALÍTIKAI KÉMIA

Mikrohullámú extraktor

Page 57: ANALÍTIKAI KÉMIA

Gerjesztett oldószeres extrakció (ASE)

Emelt hőmérséklet,

nyomás

Gyors hatékony extrakciók

Nagy műszerigény

Page 58: ANALÍTIKAI KÉMIA

Származékolás célja

• Analízisnek megfelelő formára hozás

(színreakció, polaritás csökkentés)

• Elválasztás mátrixtól(retenció módosítás, könnyebb extrahálás)

Fenhoxisavak herbicidek gázkromatogramja metilészter alakban

Page 59: ANALÍTIKAI KÉMIA

Klasszikus analitikai módszerek

Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások

(szulfát, klorid)

Sav-bázis reakciók (savasság, lúgosság, fenol)

Redoxi reakciók (KOI, S2-)

Komplexképzéses reakciók (Ca, keménység)

Page 60: ANALÍTIKAI KÉMIA

Gravimetria

Gravimetria tömeghatározási módszer, ahol a meghatározandó komponenshez fokozatosan re-agenst adunk, és a levált csapadék tömegét mérjük.

Kold = [Kz+]v+ [Az-]v-/[Kv+ Av- ]

Kold = oldhatósági egyensúly

K, A = kation, anion

v-, v- = kation és anion sztöhiometriai együtthatói

Z+, z- = kation és anion töltése

Kold értékek: BaSO4, 1,09 x10-10; AgCl, 1.78 x10-10

Page 61: ANALÍTIKAI KÉMIA

Gravimetria folyamata

• Lecsapás reagenssel• Oldat és csapadék elválasztása

(szűrőpapír, üvegszűrő)• Csapadék mosása• Csapadék hőkezelése

(égetés, szárítás, izzitás)

• Csapadék mérlegelése• Eredemény kiszámítása

Oldószer elpárologtatás

Page 62: ANALÍTIKAI KÉMIA

Csapadékos titrálások

A titráláskor a vizsgált anyag csapadékot ad a reagenssel, és a vizsgálandó anyag elfogyása után az indikátor lép reakcióba, vagy műszeres titrálási görbekövetés van.

Halogenideket, főleg Cl- meghatározására használják AgNO3 reagens, K2CrO4 indikátor

Cl- + Ag+AgCl, KoldAgCL = 1,78 x 10-10

Page 63: ANALÍTIKAI KÉMIA

Sav-bázis titrálások

Titrálás alapja a hidrogénion koncentráció változása vizes oldatban,amit indikátorral, vagy a

titrálási görbe mérésével észlelünk.

H2O H+ + OH-

Vízionszorzat: Kv = [H+] x [OH- ] = 10-14

pH +pOH = 14

Page 64: ANALÍTIKAI KÉMIA

Titrálási görbék

Átcsapás = pH 7, meredek görbe

Átcsapás > pH 7, lapos görbe, visszatitrálás

Page 65: ANALÍTIKAI KÉMIA

Vizek lúgosságának mérése

Négy pH érték kell az anyagok pK értéke között, hogy egy más után lehessen titrálni őket.

Page 66: ANALÍTIKAI KÉMIA

Komplexometriás titrálások

Komplex stabilitási állandója: KST= [MY]/[M] [Y]

Ahol: [MY], komplex;[M], szabad fémion; [Y], ligandum

pH, indikátorok, komplexképzők (EDTA) szerepeAlkalmazás főleg többértékű fémionokra (vízkeménység)

1 német keménységi fok= 0,18 mM/l alkáli földfém

Page 67: ANALÍTIKAI KÉMIA

Redoxi titrálások

Redoxi titrálásnál az aktuális redoxipotenciál értéket mérjük a mérőoldat függvényében

Zn Zn2+ + 2e

redukált oxidált

Nerst egyenlet

A magasabb standard redoxipotenciájú anyaggal mérjük a kisebb redoxipotenciájút

Potenciométer vagy redoxindikátorok

Page 68: ANALÍTIKAI KÉMIA

Környezetvédelmi redoxi titrálások I.Kémiai oxigénigény (KOI, COD)

KOIMn : MnO4– + 5e– + 8H+ → Mn2+ + 4H2O

2MnO4– + 5(H2C2O4)2 + 6H+ = 2Mn2+ + 10CO2 + 8H2   

Ismert mennyiségű KMnO4, forralás, visszamérés

oxálsavval

KOICr: K2Cr2O7+4H2SO4 = K2SO4+Cr2(SO4)3+3H2O+ 3O

Ismert mennyiségű K2Cr2O7, forralás, visszamérés

vas(II)ammónium szulfáttal, Ag2SO4 katalizátor

Erősebb oxidálás mint KOI Mn