XVI.ÉVFOLYAM

1. SZÁM

2007. MÁRCIUS

A Víz Világnapja alkalmából a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi

Területi Szervezete és az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Igazgatóság képzŒmıvészeti-, esszé- ésfotópályázatot hirdetett meg

az idén is, immár 14. alkalommal. A Környezetvédelmi és Vízügyi

Minisztérium a 2007-es Víz Világnapjamottójául a „Küzdelem a vízhiánnyal”

jelszót választotta.

Felhívásunkra összesen 306 pályamı ér-kezett. A képzŒmıvészeti pályázatra az I.korcsoportban (óvoda) 31 alkotást, a II.korcsoportban (általános iskola alsó tago-zat) 76-ot, a III. korcsoportban (felsŒ tago-zat) 61 pályamıvet küldtek be a gyerekek.A IV. korcsoportból (középiskola) 44 alko-tás érkezett. Az esszépályázatra 44 pálya-mıvet kaptunk középiskolákból és általá-nos iskolákból. Mindkét korosztálynál ne-héz volt a zsıri feladata a legjobbak kivá-lasztásakor. Az idén elŒször hirdettünkmeg hagyományteremtŒ fotópályázatot,melyre ötven, nagyon színvonalas alkotástküldtek be a középiskolás és a felnŒtt kor-csoportból.

Az idei ünnepségnek a Magyar Tudomá-nyos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizott-sága ülésterme adott otthont: megtelt a pá-lyázati munkákat beküldŒ gyerekekkel, va-lamint a velünk együtt ünneplŒ felnŒtt ven-dégekkel, volt és jelenlegi vízügyes kollé-gákkal, a társszervezetek és a támogató in-tézmények képviselŒivel.

Ünnepi beszédet Kardos Sándor, az Al-só-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Termé-szetvédelmi és Vízügyi FelügyelŒség igaz-

gatója mondott. Azt hangsúlyozta, hogyugyanolyan nagy problémát jelent, ha túlkevés a víz, mint amikor túl sok van belŒle.A vízhiányra, a vizek szennyezettségére ésa vizek elleni megfelelŒ védekezésre hívtamég fel a figyelmet. Az ünnepséget aSzéchenyi István Gimnázium és Szakkö-zépiskola diákjainak színvonalas mısoraszínesítette. Hallhattunk verseket és kórus-mıveket egyaránt.

Örömmel vettük, hogy pályázataink díja-zottjai majdnem teljes létszámban megje-lentek Víz világnapi ünnepségünkön, s vet-ték át ajándékainkat. A múlt évhez hason-lóan az idén is díjazott a zsıri néhány peda-gógust kiemelkedŒ felkészítŒ munkájáért.

Az ünnepség után a vendégekkel együttátsétáltunk a Somogyi-könyvtár aulájába,ahol a zsırizett rajzpályázatok legjobb al-kotásaiból és a díjazottak mıveibŒl készí-tett kiállítást tekintettük meg. A kiállítás-nak otthon adó könyvtár igazgatója, SzŒke-falvi-Nagy Erzsébet köszöntötte a vendé-geket, majd Andó Mihály, az MHT Szege-di Területi Szervezetének elnöke megnyi-totta a kiállítást, amely április 5-ig tekint-hetŒ meg a könyvtár nyitvatartási idejében.

Végül a Víz Világnapja alkalmából nyit-va tartó Szent István téri víztoronyba és azottani kiállításokra látogattunk el. (A díja-zottak névsorát 2. oldali összeállításunkbanadjuk közre, róluk az érdeklŒdŒk honlapun-kon is tájékozódhatnak, s ugyanott tekint-hetŒk meg a rajzokról, makettekrŒl készültképek, illetve a fotópályázat nyerteseinekalkotásai is: www.atikovizig.hu/Víz világ-nap 2007/Eredményhirdetés.)

NagyszöllŒsi Nóra

Víz világnapi pályázatok

ALSÓ-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG – WWW.ATIKOVIZIG.HU

Új köntösbenKilencvenkettŒ*. Éppen ennyi alka-

lommal jelent meg eddig újságunk, aVízpart – változatlan formában, de vál-tozatos tartalommal. 1992-ben, amikorútjára indult a lap, köszöntŒjében aztírta dr. Kováts Gábor igazgató, felelŒskiadó, hogy hídnak, kompnak szánják alapot, amely összeköti a vízügyi szak-embereket és az olvasókat.

Tizenöt év írásaiba belelapozva úgytınik, nem volt hiábavaló a fáradozás.Másfélszáz szerzŒtŒl jelentek meg írá-sok a hasábokon, sokoldalú, mélyreha-tó és legtöbbször aktuális információtnyújtva. Az igazgatóság munkatársain,mint szerzŒkön kívül cikkek jelentekmeg a társ vízügyi igazgatóságok, álla-mi intézmények, országhatáron túli víz-ügyi szervek szakembereitŒl, írtak alapba állami vezetŒk, egyetemi tanárok,és számos civil szervezet is fontos fó-rumnak találta a Vízpartot. Köszönet il-let mindenkit, aki bármilyen módon se-gítette a munkát.

Értékes örökség hát ez a lap, amelyetnem csupán meg kell Œriznünk, de a le-hetŒségeink szerint fejlesztenünk is.

Megújult külsejı lapot tart most azOlvasó a kezében, amely köszönhetŒena modern képrögzítŒ eszközöknek ésgrafikai megoldásoknak, olvashatóbbá,látványosabbá, informatívabbá vált –ugyanakkor Œrzi tradicionális értékeit.Célunk változatlan: olyan fórum legyenaz újság, amely szakmai megközelítés-ben magas színvonalon, megbízhatóan,tényszerıen informál, helyet ad véle-ménynek és tájékoztat.

Remélem, elnyeri tetszésüket!

Dr. Dobi Lászlóigazgató, felelŒs kiadó

* Valójában a Vízpart összekötegelt pél-dányai a mostani számot megelŒzŒen 91 al-kalommal hagyták el a nyomdát, a szerzŒadata mégsem téves. A 2002-es esztendŒ 2.,áprilisi száma mellékleteként ugyanis – elté-rŒ, „március 22-i” dátumozással – Víz vi-lágnapi különszámban adtuk közre a jelesnappal kapcsolatos cikkeket, tudósításokat.Tehát a megjelenés napját tekintve egy bŒ-vebb terjedelmı, ténylegesen azonban egy-szerre két lapszám jutott el akkor Olvasóink-hoz. (A szerk.)

2 VÍZPART 2007. MÁRCIUS

Óvoda – rajzkategória1. Süni csoport, Szentes, Kossuth utcai

óvoda; 2. Barackvirág csoport, HódmezŒ-vásárhely, Mária Valéria keresztény óvo-da; 3. Bódi Brigitta, Makó, Újvárosi óvo-da; különdíj: Cseh Laura, Makó, Újvárosióvoda; makett kategória: Napraforgó cso-port, FelgyŒ, Napközi otthonos óvoda.

Általános iskolai alsó tagozat – rajz1. Meskó Csaba, Szeged, SZTE JGYTF

Gyakorló iskola; 2. Csányi Cintia, BicskeiPéter, Szeged, SZTE JGYTF Gyakorló is-kola; 3. 2/A osztály, AlgyŒi iskola; külön-díj: Harcos Nikoletta, Almádi Alexandra,Csongrád, Gr. Széchenyi István iskola.

FelsŒ tagozat – rajzkategória1. Blidár ElŒd, Penjov József, Szeged,

Béke utcai iskola; 2. Veres Csilla, Szeged,SZTE JGYTF Gyakorló iskola; 3. KovácsÁgnes, Szeged, Mester Tanoda; különdíj:Kecsmár Bettina, Szeged, SZTE JGYTFGyakorló iskola; makett (csempe) díjazott:Schvartz Noémi, Bordány, Ádám JenŒ is-kola.

Középiskola – rajzkategória1. Csillag Dorottya, Szeged, Széchenyi

gimnázium; 2. Arany Brigitta, Szeged, De-ák gimnázium; 3. Blidár Timea, MészárosKatalin, Oravecz Rita, Tóth Rozália, Sze-ged, Deák gimnázium; különdíj: BalásBarbara, Szeged, Deák gimnázium; makett(agyagszobor) díjazott: Schvartz Diána,Bordány, Ádám JenŒ iskola.

FelsŒ tagozat – esszépályázat1. Albert Krisztián, HódmezŒvásárhely,

Klauzál Gábor iskola.Középiskola – esszépályázat1. Csernák Adrienn, Szeged, Deák gim-

názium; 2. Nagy Ádám Gábor, Szeged,

Deák gimnázium; 3. Szabó Bernadett,Szeged, Deák gimnázium; különdíj: Mé-száros Ágnes Szeged, Deák gimnázium.

Fotópályázat1. Horváth Alexandra Nikolett, Szeged,

Deák gimnázium; 2. Oroszi ViktorGyörgy, Szekszárd; 3. RemzsŒ Anna, Sze-ged, Deák gimnázium; közönségdíj: FialaKároly, Szeged; különdíj: Kalocsa Béla,Baja (alsó képünk ez a díjazott pályamun-ka, mely a szelevényi kompnál készült).

Díjazott felkészítŒ tanárokPataj Klára (SZTE JGYTF); Félegyhá-

ziné Föri Márta és Jakabné Bori Ágnes,Szentes, Kossuth utcai óvoda; LévainéTurcsányi Emese, Szeged, Deák gimnázi-um; Szögi Márta, Csongrád, Gr. SzéchenyiIstván iskola.

Víz világnapi krónika

Eredménylista kicsikkel és nagyokkal

Szegedi díjazottak az országos pályázat

nyertesei között

A Duna Múzeum által kiírt országospályázatok közül kettŒn – nagy örö-münkre – szegedi diákok értek el rangoshelyezést.

A H2O rejtély képregény-pályázat,középiskolás korcsoportjában, az alkotó-csoportok kategóriájában elsŒ helyezéstértek el a Tömörkény István Gimnáziumtanulói, Balázs Bence, Fehér GergŒ ésTóth Annamária.

A Rajzolj mobil hátteret címı pályáza-ton ugyancsak 1. helyezést ért el BúzásAlíz, szintén a Tömörkény István Gim-názium diákja.

Ãk a Duna Múzeum Hortobágyonmegrendezett Víz világnapi ünnepségénvehették át díjaikat.

A felsŒ tagozatosok korcsoportjában I. helyezést elért pályamunka a szegediBéke utcai általános iskolában készült

II. helyezést elért pályamunka (Makó,Mária Valéria keresztény óvoda)

Az idei helyi pályázatok

támogatói

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelŒség;

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi ésVízügyi Igazgatóság;

Alsó-Tisza vidéki VízgazdálkodásiTársulatok Területi Szövetsége;

„Csemete” Kiss Ferenc CsongrádMegyei Természetvédelmi Egyesület; Csongrád Megyei Mérnöki Kamara;

Magyar Hidrológiai Társaság Területi Szervezete;

Széchenyi István Gimnázium ésSzakközépiskola; Szegedi FürdŒk Kft.; Szegedi Akadémiai Bizottság; SzegediVíziközmı MıködtetŒ és FejlesztŒ Zrt.,

Szegedi Vízmı Zrt.; SZEVIÉP Zrt.;VÍZPART Kft.; AQUAPLUS Kft.;

MAGMAPLUS Kft.

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII. tv. 77. §-a valamint

az igazgatóság 1995. évi KollektívSzerzŒdésének 35. pontja alapján

(Alapító Okirat) a vízügyi szolgálatbantartósan kiemelkedŒ teljesítményt

nyújtó dolgozók elismerésére az Alsó-Tisza Vidékért kitüntetésadományozása nyújt lehetŒséget.

Évente maximum négyen részesülhetnek a kitüntetésben.

Az Atikövízig székházában, a Vásárhe-lyi Pál teremben megtartott ünnepséget dr.Dobi László igazgató nyitotta meg rövidbeszédével, melyben az „Alsó-Tisza vidé-kért” elismerés fontosságának adott igennagy hangsúlyt, majd átadta a szót Sági Já-nosnak, a Szegedi Szakaszmérnökség ve-zetŒjének. Ã kapta idén azt a megtisztelŒlehetŒséget, hogy az ünnepi beszédet el-mondhassa.

Különlegesnek volt mondható Sági Já-nos beszéde, hiszen rendhagyó módon az1879-es szegedi árvíz eseményeit mondtael, kronológiai sorrendben, napról napra,percrŒl percre haladva.

Ezután dr. Dobi László átadta az „Alsó-Tisza vidékért” emlékplaketteket és az elis-merŒ okleveleket az idén kiválasztott négydolgozónak, Göblyös Pál, Keller Péter, dr.Török József és Takács Lajos kollégáknak.

Az „Alsó-Tisza vidékért” elismerés kü-lönleges értékét az adja, hogy a javaslatté-tel és a kiválasztás is a közvetlen munka-társak lehetŒsége. A kitüntetés nem csak amagas színvonalú szakmai munka elisme-rését testesíti meg, hanem mindazt az em-beri értéket is, amivel mindennapjaink soránkollégáink megajándékoznak bennünket.

A kitüntetés adományozására az igazga-tóság bármely dolgozója tehet írásban ja-vaslatot. Az adományozásról az igazgató-ság dolgozóiból álló 10 tagú bizottság dönt.Az alapítás évétŒl számítva 2007-ben 13.alkalommal részesülnek az arra méltóakebben az elismerésben. Eddig 40-en vehet-ték át a kitüntetést. Idén 14 jelölt közül tit-kos szavazással választotta ki a bizottság anégy díjazottat. (Lásd: www.atikovizig.hu)

Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna bejelentet-te, hogy a március 15-i nemzeti ünnep al-kalmából Persányi Miklós miniszter Mi-niszteri elismerŒ oklevelet adományozottBakos András hódmezŒvásárhelyi csator-nabiztos kollégának.

A hivatalos ünnepséget követŒ állófoga-dáson dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester,az ünnepség díszvendége mondott pohár-köszöntŒt a kitüntetettek tiszteletére. Az ál-lófogadás az ünnepi hangulatból baráti be-szélgetésbe váltott át, mely vízügyesekhezméltón kellemes hangulatban telt el.

Dr. Török József munkahelye a Víz-gyıjtŒfejlesztési osztály, beosztása fŒtaná-csos, osztályvezetŒ helyettes. 1968 óta állmunkaviszonyban igazgatóságunknál.

Mıszaki elŒadóként kezdte a Vízellátás-Csatornázási osztályon, majd a Vízgazdál-kodási osztályon fejtette ki évek hosszú so-rán át magas színvonalú munkáját. Enneksorán a dél-alföldi térség geológiai kérdé-seinek nemzetközileg elismert szaktekin-télyévé vált. Hivatali munkáját példaszerıpontossággal és alapossággal látja el. Meg-szerzett szakmai tapasztalatait, ismereteitönzetlenül megosztja fiatal munkatársai-val.

1986-ban egyetemi doktori fokozatotszerzett a JATE Földtani Tanszékén. Mun-kája során szakmai tudásának folyamatosfejlesztését fontosnak tartotta, nevéhez aMagyar Hidrológiai Társaság és más szak-mai tudományos szervezet keretein belülmintegy 20 tudományos szakcikk, dolgozattársul.

A Dél-alföldi régió termálenergia-kész-letének fenntartható kiaknázásához kap-csolódóan országosan elismert a szakmaiirányítása alatt elkészült Termálhasznosí-tási stratégia, mely a régióban a termál-energia hasznosítása közép- és hosszútávúfejlesztéseinek alapja.

Hivatali tevékenységének másik fontosterülete az üzemelŒ és távlati ivóvízbázisokfelmérésének és biztonságba helyezésénektémaköre, továbbá a Duna–Tisza közi hát-ság felszín alatti vizeinek kérdésköre.

Több tudományos és civil szervezet tag-ja (Magyar Hidrológiai Társaság, Magyar-honi Földtani Társaság, Csongrád MegyeiMérnöki Kamara, Magyar TermálenergiaTársaság.)

Eddigi kitüntetései: Kiváló Dolgozó1972, 1975, Kiváló Munkáért 1985, ElnökiElismerés 1980, Árvízvédelemért Érem1970, Bronz Érdemérem 2006.

Életpályája, az igazgatóságnál eltöltött,kimagasló hosszúságú szolgálati idejepéldaként állítható az igazgatóság vala-mennyi dolgozója elé.

Göblyös Pál munkahelye a Csongrádiszakaszmérnökség, beosztása csatornaŒr.Vízügyi szolgálatát 1983. december 5-énkezdte a 11.03.09. tiszaalpári csatorna Œr-telepen.

A szakaszmérnökség egyik legnagyobbŒrjárása lett a területe, melyet kezdetbengyalog, motorkerékpárral járt be, s kellŒenmegismerte azt. Sokat segít a területi ügyekvízügyi szakmai szempontú rendezésében(Alpári nyárigát, Alpári holtág, Szikraiholtág, Alpári öblözet).

Jó kapcsolatot épít ki környezetével,vízügyi témában respektálják véleményét.Árvízvédelmi fokozat elrendelésekor a11.03. árvédelmi szakaszon gátbiztoshe-lyettesi tevékenységet lát el.

A szakaszmérnökség mıködési területénkívüli vízkárelhárítási feladatokban résztvett, például 2002-ben a dunai árvízvéde-kezésen, ahol munkáját az ottani védelem-vezetés is elismerte.

Határozott, jó meglátású és jó szervezŒ-készségı egyéniség. Beosztottjait szigorú-an, de igazságosan irányítja, melyre jópélda a közmunkaprogram, az árvízvéde-kezés, és az Œrjárásában folyó fenntartásimunka.

Munkatársaival jó emberi kapcsolatotépített ki, szakmai feladataik megoldá-sában segíti Œket, de más jellegı gondjaikmegoldása érdekében is gyakran kikériktanácsát. A feletteseitŒl kapott utasításokatlegjobb tudása szerint, határidŒre, mara-déktalanul mindenkor elvégzi. Szakmaitudásával, ötleteivel nagyban elŒsegíti a si-keres munkavégzést a területen.

Takács Lajos munkahelye a Pályázati ésBeruházási osztály, beosztása szakági ter-vezŒ. 1987. január 1. óta, immár 20 évedolgozik igazgatóságunknál. MunkájánakelsŒ két évét a gépüzemnél töltötte. 1987-tŒl az Építési és Tervezési osztályon dolgo-zott mint szakági tervezŒ. Saját bevallásaszerint ekkor kapta élete egyik legne-hezebb, ám egyben legszebb munkáját.

(Folytatás a 4. oldalon)

2007. MÁRCIUS VÍZPART 3

Az „Alsó-Tisza vidékért” kitüntetés díjazottjai

(Folytatás a 3. oldalról)A medencés kikötŒ háromhajós acélszer-

kezetı ipari csarnokának tervezési feladatátTakács Lajos pályafutása során követte aKenyereéri fŒcsatornát átívelŒ cölöpalapo-zású közúti híd terve, amelynek építésénélmıvezetŒként is tevékenykedett.

1994-ben az Árvízvédelmi és Folyósza-bályozási osztály dolgozója lett. A Marosmenti védvonal határállomást érintŒ szaka-szán az új nyomvonalú elsŒrendı árvíz-védelmi töltés tervezése új kihívás volt.

Magasépítési témakörben kidolgozta egyúj gátŒrház típustervét, melynek alapjánigazgatóságunk területén számos új Œrházés komplett új Œrtelep épült. MeglévŒ Œrte-lepek átalakítása, korszerısítése és székhá-zunk belsŒ átépítései, külsŒ felújításai szin-tén az Œ nevéhez fızŒdnek. KiemelkedŒtervezŒi feladatai közé sorolható a tiszaivédvonalak Szeged alatti szakaszára vonat-kozó töltéserŒsítési tervek elkészítése, illet-ve Kunszentmárton árvízi védelmének biz-tosítása érdekében a Hármas-Körös védtöl-tése belterületi szakaszának partfallal valómagasítási terve.

JelentŒs számú töltést keresztezŒ, illetvecsatornán üzemelŒ mıtárgy terve jelziszerteágazó munkásságát, beleértve példáula Kósdi zsilip – mára mıemlék jellegı –mıtárgya és a bennfoglaló védtöltés egyszakasza átépítési tervezési munkáit.

Talajmechanikai szaktudásának köszön-hetŒen egyetlen épület, vagy mıtárgy semszenvedett süllyedéskárt, s erre tekintettelkapta a mindenkori árvízidŒszaki beosz-tását, a töltésállapot-vizsgáló szakcsoportvezetŒi megbízását.

Munkáját mindig magas szakmai színvo-nalon, rendkívüli precizitással végzi.Alapos, körültekintŒ munkamódszerévelkivívta közvetlen kollégái tiszteletét ésmegbecsülését.

Keller Péter munkahelye a Vízkárelhá-rítási osztály, beosztása folyószabályozásiügyintézŒ. 1974 augusztusa óta dolgozikigazgatóságunknál. Jelenleg a 11.05 és11.08. árvízvédelmi szakaszok területi fel-ügyeletét, valamint a folyószabályozáshoztartozó szakágazati feladatokat látja el.

Az igazgatóság védelmi szervezeti be-osztásában a 11.08. árvízvédelmi szakaszvédelemvezetŒje.

Munkáját magas szakmai színvonalon,kellŒ alapossággal végzi. Árvízvédeke-zések alkalmával nehéz helyzetekben bi-zonyította, hogy a szerénység és a határo-zottság nem egymást kizáró tulajdonságok.Nyugodt, megfontolt stílusával kivívta köz-vetlen kollégái megbecsülését.

A közösség munkáját aktívan segíti ésezzel jelentŒs szerepet vállal abban, hogyaz osztályon igazi csapatmunka folyjon.

Eddigi kitüntetései: Kiváló Dolgozó1984, Igazgatói dicséret 1980, MagyarKöztársaság Bronz Érdemkereszt 2006,Miniszteri ElismerŒ oklevél 2006.

Miniszteri kitüntetéseka Víz Világnapján

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz-térium vezetŒje, Persányi Miklós a Víz Vi-lágnapján – a tárca központi ünnepségén –Vásárhelyi Pál-díjat, Sajó Elemér-emlék-plakettet és miniszteri elismerŒ okleveleketadott át a vízügyi területen dolgozó, ki-emelkedŒ tevékenységet végzŒ szakembe-rek elismerésére.

Persányi Miklós Vásárhelyi Pál-díjatadományozott dr. Török Józsefnek, az Al-só-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Víz-ügyi Igazgatóság osztályvezetŒ helyettesé-nek Dél-Magyarország vízgazdálkodásá-ban kifejtett, több évtizedes kiemelkedŒmunkájáért, többek között a régió termál-energia-készletének hasznosítása, az üze-melŒ és távlati ivóvízbázisok biztonságbahelyezése érdekében végzett tevékenységé-ért.

A miniszter Sajó Elemér-emlékplakettetadományozott Bárkányi Istvánnak, azAtikövízig Szegedi szakaszmérnökségegátŒrének vízügyi szolgálatban végzett 30éves példamutató, szakmai munkája, külö-nösen az ár- és belvízvédekezések során ki-fejtett tevékenysége elismeréseként.

4 VÍZPART 2007. MÁRCIUS

PhD-fokozatKozák Péter kollégánk, a VízgyıjtŒ-

fejlesztési Œsztály vezetŒje mintegynégyéves kutatómunkájának eredmé-nyeként a Szegedi Egyetem Természet-tudományi Karán sikerrel védte meg „Abelvízjárás összefüggéseinek vizsgálataaz Alföld délkeleti részén, a vízgazdál-kodás európai elvárásainak tükrében”címı doktori disszertációját 2006 nya-rán. Az elvégzett kutatómunka elisme-réseként munkatársunknak a PhD tudo-mányos fokozat viselését ítélte meg azEgyetemi Tanács.

Kozák Péter az általa elvégzett vizs-gálatokban a Tisza balparti belvízi táj-egysége területén elŒfordult belvízi ese-ményeket vizsgálta. Kiemelten ele-mezte a belvizek kialakulására gyako-rolt antropogén hatásokat, illetve a bel-vizek „csökkentése” során alkalmazottvízkormányzási módozatok hatásait.Munkájában javaslatokat fogalmaz mega belvizek kezelésének olyan technikái-ra, melyekkel a Víz Keretirányelv célki-tızéseinek megvalósítását is elŒsegít-hetjük. Kollégánk tudományos fokozatatovább növeli igazgatóságunk szakmaimegbecsülését, eredményes munkájá-hoz szívbŒl gratulálunk.

P. H. Zs.

Makói zárt szivárgókhelyreállítási munkái

A makói zárt szivárgó átemelŒtelepei aMaros jobb parti védtöltés 22+470, 23-+602 km-szelvényeiben vannak. Helyre-állításuk célja:

– a szivárgók villamos energia ellátása;– a diesel üzemı PA VI. F. típusú szi-

vattyúk helyett 2x2 db Cp 3127 LT 410búvárszivattyú beépítése (P=5,9 KW,Q=0,06 m3/s úgy, hogy automatikusüzemmódra is alkalmasak legyenek;

– az új szivattyúkhoz csatlakozó csŒ-szakasz kialakítása nadrágcsŒvel, csap-pantyúkkal, a töltéskorona alatti része ki-vételével;

– a II. aknánál a töltéskorona nyomó-csŒ feletti szakaszának rátöltése, teherel-osztó lemez betonozása;

– a beépített villamos berendezéseküzempróbái, biztonságtechnikai és tız-rendészeti mérések, valamint nyomócsö-vek nyomáspróbáinak elvégzése és do-kumentálása.

A kivitelezŒ a SZEVIÉP Rt., a teljesí-tés összege 25 millió 200 ezer forint. Amunka 2006. június 3-án kezdŒdött, s no-vember 15-ig tartott.

Vágfalvi Zoltán

Az „Alsó-Tisza vidékért”

A 2006. évi árvíz értékelésénél* föltét-lenül ki kell térni az 1970. évi árvíz óta be-következett következŒ változásokra: ég-hajlatváltozás, a lefolyási viszonyok válto-zása, változások a folyók árvízi medrében,az elŒbbiek hidrológiai következményei, avédelmi rendszer védképességének válto-zása, a védelmi szervezet átalakulása.

Éghajlatváltozás

A globális fölmelegedés következtébenKözép-Európa térségében is olyan éghaj-latváltozás van kibontakozóban, amely akorábbiaknál szélsŒségesebb idŒjárásihelyzeteket teremt.

Számunkra különösen figyelemre méltóaz utóbbi kb. 10 év tapasztalata és az ég-hajlatkutatók elŒrejelzése, amely a téli csa-padék növekedését és ezen belül az esŒ for-májú levŒ csapadék növekedését mutatja.

A lefolyási viszonyokváltozása

A folyók vízgyıjtŒjének lefolyási viszo-nyait leginkább a növényborítottság válto-zásai tudják módosítani. A Tisza vízgyıj-tŒjének a hegyvidéki részén az erdŒborí-tottság csökkenését észlelik. Egyes véle-mények szerint többfelé túlzott fakiterme-lés, rablógazdálkodás folyik, ami miattmegnövekszik a lefolyási hányad és a hor-dalékszállítás is.

A lefolyási viszonyokat a Tisza víz-gyıjtŒjében újabban épített tározók is mó-dosítják. A tározóknak elvileg vízvissza-tartó hatásuk van, de adott esetben a tározóelŒürítésébŒl, vagy mıködési zavaraibólkeletkezŒ árhullám ráfuthat a természetesárhullámra, s növeli az árvízhozamot.Ilyesmi történt 2006. április közepén a Se-bes-Körösön, a MezŒtelegdi tározónál.

Változások a folyók árvízi medrében

A Tisza alsó szakaszára (Tiszaugtól Ti-telig) általánosságban elmondható, hogy1970 óta, de különösen az utóbbi 10 évbenjelentŒsen nŒtt a hullámtér növényzettelvaló benŒttsége, fokozódott különféle épí-tményekkel való beépítése, feltehetŒennövekedett a hordaléklerakódás.

Így a hullámtér feltöltŒdése, végül az1970-es, 80-as években helyenként (fŒ-ként a folyó szerbiai szakaszán) új töltéseképítésével beszıkítették az árvízi medret.Az említett hullámtér-feltöltŒdéshez az

1976 óta üzemelŒ Törökbecsei VízlépcsŒ,a Duna esetében pedig az 1972-ben el-készült Vaskapui VízlépcsŒ is hozzájárul-hatott.

Hidrológiaikövetkezmények

Az éghajlatváltozás és a lefolyási viszo-nyok változása következtében az árvízivízhozamok növekvŒ tendenciát mutatnaka Tiszán és a mellékfolyókon is. A gyako-ribbá váló nagy árvízhozamok miatt meg-nŒtt a valószínısége annak, hogy a Tiszaárvízi csúcsvízhozama egybeessék a Kö-rösök és a Maros ideérkezŒ nagy vízhoza-mával.

A nagyobb árvízi vízhozam a hullámtérimeder változatlansága mellett is magasabbárvízszinteket eredményezne, de a máremlített okok miatt az árvízszintek emel-kedése még erŒteljesebb. A Tisza alsó sza-kaszán további árvízszint-növekedéstokoz, ha egyidejıleg a Dunán is nagy ár-víz vonul le, s az árhullámok tetŒzése a Ti-sza-torkolat környékén egybeesik. Ez tör-tént 2006 áprilisában is, bár még kedve-zŒtlenebbül is alakulhatott volna a helyzet,mert a Duna újvidéki vízhozam-tetŒzése(8800 m3/s) egy héttel korábban volt, minta Tisza titeli tetŒzése.

Ugyancsak növelte volna még az Alsó-Tiszán az árvíz magasságát, ha a Hármas-Körösön és a Maroson nagyobb vízhozamérkezik, amire más években már volt példa.

A védelmi rendszervédképességének

változása

1970 után a Tisza alsó szakaszán és aMaroson jelentŒs töltésfejlesztések voltak,a szegedi partfal és több töltéskeresztezŒmıtárgy átépítése is lényegesen növelte avédelmi biztonságot. Emellett azonban – a

fenntartási munkák ellenére – természeteskopás, illetve rongálódás is bekövetkezett.

A védekezŒ szervezetátalakulása

A védekezŒ szervezet közismert átala-kulása (a vízügyi saját erŒ arányánakcsökkenése) a védekezést nehezebbé tette,de a védelmi biztonságot végülis nemcsökkentette. A jövŒre nézve a 2006. éviárvizet intŒ példának kell tekintenünk.Megismételhetjük azt, amit dr. SimádyBéla mondott, illetve leírt „A Tisza szege-di vízállásai 1879–1979” címı kis házikiadvány elŒszavában, s amely szerint„Nincs olyan árvíz, amelynél magasabbvalamikor ne jöhetne”.

Hogy ezt „méltóképpen” fogadjuk, tér-ségünk árvízvédelmi biztonságát sürgŒsenés jelentŒsen növelni kell. Kiemelten ke-zelendŒ Szeged védelme, s mindazon he-lyek, ahol 2006-ban problematikus helyzetalakult ki.

A fejlesztést nyilván a Vásárhelyi TervTovábbfejlesztése keretében célszerı le-bonyolítani, mert ennek zöld útja van.Hogy konkrétan mi a teendŒ, azt nagyonalapos föltáró vizsgálat alapján lehet el-dönteni, de valószínınek látszik, hogy azAlsó-Tisza menti, elképzelt vésztározók-nak a Duna visszaduzzasztó hatása miattnem lenne kellŒ hatékonyságuk, ezért ahangsúlyt elsŒsorban a hullámtér radikálisrendezésére és a védvonalak megerŒsíté-sére kellene helyezni.

Ez új mértékadó árvízszint meghatáro-zását és elrendelését igényelné. A magyar-–szerb közös érdekı Tisza-szakasz, sŒt, aTörökbecse és Kisköre közötti folyósza-kasz hidraulikai viszonyai is sürgŒsfelülvizsgálatra szorulnak.

Dr. Pálfai Imre* A cikk kézirata – igazgatói felkérésre – köz-

vetlenül az árvíz levonulása után, 2006 júniusá-ban készült.

2007. MÁRCIUS VÍZPART 5

Gondolatok a 2006. évi tiszai árvízrŒl,különös tekintettel az Alsó-Tiszára

A Szegedi Vízügyi SE 33 éves mıkö-dése során is kiemelkedŒnek nevezhetŒ atavalyi Síkvízi Kajak–Kenu Világbajnok-ságon való közremıködés. Augusztusbanugyanis Szeged és a Maty-éri pálya voltminden idŒk – magyar szempontból –„legaranyosabb” világeseményének a há-zigazdája. Ebben kis részünk nekünk isvolt, mind közremıködŒként, mind szer-vezŒként (Zöld Pont Iroda stb.). A magyarválogatott 12 aranyérmet szerzett.

A Démász-Szegedi VE kitınŒségei je-lentŒsen kivették részüket az éremzuha-tagból: Janics Natasa hat aranyérmetnyert, Keresztesi Alexandra, majd GyökösLászló az 1000 m-es kajak négyes tagja-ként nyert, Sík Márton és CsamangóAttila, Joób Márton ezüstérmesek lettek,Vajda Attila pedig 3. helyezést ért el. Ez-úton utólag is gratulálunk a Démász-Szegedi VE sportolóinak!

K. Gy.

KiemelkedŒ sportteljesítmény

A 2006-os tavaszi árvíz Szegednél az LNV-n kívül számos korábbi

„maximumot” meghaladt. A várostörténetében az (eddigi) legnagyobb

vízszint okozta veszély sikeres elhárításához rengeteg

helyzetre, meglepetésre kellett azonnali(és legfŒképp) helyes megoldást találni.

ÉrezhetŒ volt már az árvíz viszony-lag korai szakaszában a város lako-sainak (és vezetŒinek) együttmı-

ködési szándéka. Bár nem ment „minden”súrlódás nélkül, hiszen míg az árvíz kezde-ti idŒszakában a Stefánián található parkokgyöngykavics rétegének megóvása volt azelvárás, addig a tetŒzés során a parkok álla-potának fontossága jelentŒsen lecsökkent.

Szeged tekintetében sok korábbi „erŒsláncszem” gyengének bizonyult. ElsŒdle-gesen a partfalon végrehajtott védelmimunkák hoztak új tapasztalatokat. A várt-nál sokkal intenzívebben jelentkeztek a szi-várgások a partfal teljes hosszában. A ko-rábban teljes mértékben megbízhatónakminŒsített árvízvédelmi fal mentén sorrajelentkeztek a váratlan helyzetek. Még avízállás a 900 cm-s vízszintet sem érte el,az Alsó-telepi szennyvízátemelŒ telepen ta-lálható NA 1500-as méretı, mélyvezetésı,csapadékvíz-gravitációs kivezetés mentettoldali zsilipjénél kísérelt meg a Tisza a vá-rosra törni. A meghibásodott zsiliptáblát aSzegedi Vízmı munkatársainak közremı-ködése mellett sikerült megtámasztani. Amegtámasztás az árvíz végéig funkcionált,bár az egyre növekvŒ tetŒzési elŒrejelzésekhatására egy ellennyomó medencével ma-gasítottuk meg a zsilipet magában foglalóaknát.

A következŒ tanulsággal a kulisszanyílá-sok elzárása szolgált. Bár 2000-ben már el-sŒ alkalommal kiépítettük az elzárásokat,de annak tapasztalataira alapozva módosí-tott technológiát alkalmaztunk. Voltak ki-sebb súrlódások a munkálatok során, fŒlega munkáscsapatok összetételével, de sike-rült a kitızött feladatot teljesíteni. Termé-szetesen az elŒrejelzések növekedésévelpárhuzamosan folyamatosan emeltük éserŒsítettük az elzárásokat, melyek az árvízvégére sokat „veszítettek” korábbi rende-zett küllemükbŒl.

A folyamatosan emelkedŒ árvízi nyomáskövetkeztében le kellett zárni a FelsŒ Ti-sza-part jelentŒs szakaszát, mert fennállt aveszélye, hogy a közlekedés által keltett re-zonancia és az átázás miatt megsérülhet azútpálya, illetve a védmıben is károsodás iskeletkezhetett volna. A korábban elŒzménynélküli intézkedésben az önkormányzatvalamennyi szervezete, intézménye segítet-

te munkánkat. Bár a város mindennapi éle-tére rendkívüli terhet rótt a korlátozás, a la-kosok mégis tolerálták a nehézségeket. Apolgármester az autóforgalom okozta zsú-foltság mérséklésére átmenetileg ingyenes-sé tette a tömegközlekedést.

A partfal mentén a várakozásokkal ellen-tétben rendkívül jelentŒs mennyiségben ésintenzitással jelentkeztek a szivárgó vizek.A szivárgások energiájának csökkentéséreellennyomó medencéket építettünk ki, avízszint emelkedésével szükségessé vált to-vábbi medencék létrehozása, így az árhul-lám tetŒzésének idejére már ellennyomómedence-rendszerek próbálták csökkenteniaz átszivárgó vizek mennyiségét.

Akadt olyan hely, ahol egymáshozkapcsolva hét medencét kellettkiépíteni, míg a szivárgó energiá-

ja jelentŒsen lecsökkent. Az ellennyomómedencék a partfal teljes hosszában meg-épültek, és azokat az árvíz alatt folyama-tosan erŒsíteni és bŒvíteni kellett. E beavat-kozások miatt a Stefániát és a Korányi fa-sort teljesen le kellett zárni, s ezt a korláto-zást a lakosok többsége elfogadta, azonbankisebb-nagyobb konfliktusok jelentkeztek.Gyakorlatilag a belvárosi szakaszon kikö-tött hajók tulajdonosai közül néhányan nemvoltak hajlandóak elvonulni a kijelölt vesz-teglŒ helyre és emiatt a rendŒrség munka-társainak segítségével kellett a vitás kérdé-seket „tisztázni”.

A szivárgások megszüntetése érdekébenrendkívül sok feladatot kellett elvégezni,fŒként a használaton kívüli közmıvezeté-kek mellett észlelt jelenségek lokalizálásaés elhárítása jelentett újabb kihívásokat.Ilyen problémák dominánsak voltak a Ko-rányi fasoron, de találtunk korábban nem

ismert vezetékeket a FelsŒ Tisza-parton is,valamint a Roosevelt tér két helyszínén isazonnali beavatkozásra volt szükség. AKorányi fasoron a fakadóvizek miatt a„SellŒ-ház” felvonójának lezárását is elkellett rendelni, mert a liftaknában megje-lent a víz.

Fontos megemlíteni a szivárgások-hoz kapcsolódóan a pincéket. Abelvárosban gyakorlatilag vala-

mennyi épület alatt található pince, melyekállapota nagyon rossz. A Korányi fasorépületei esetében (pl. Roosevelt téri Ha-lászcsárda) a pincék rossz mıszaki állapo-tát az azok falán átvezetett számtalan köz-mıvezeték is rontja. Igen sok helyen talál-tunk ismeretlen funkciójú közmıvezeté-keket, melyek a pincékbe a víz beáramlásátjelentŒsen megkönnyítették. Gyakorlatilagvalamennyi épület alatt megjelent az át-szivárgó víz, és azokon a helyeken, ahol in-dokolt volt, homokzsákos ellennyomó-rendszereket létesítettünk.

A pincékkel kapcsolatban meg kell em-líteni egy speciális adottságokkal rendelke-zŒ épületcsoportot, a klinikai tömb épüle-teit. Gyakorlatilag ezen épületek pincéinekmıszaki állapota a többi pincéhez viszo-nyítva jelentŒsen rosszabb. A klinikai pin-cék 2-3 pinceszinttel rendelkeznek a terepalatt. Az egészségügyi intézmények vala-mennyi elektromos betáplálási pontját mé-lyen a terepszint alatt alakították ki. Aproblémát fokozza, hogy több helyen nagyértékı diagnosztikai berendezéseket he-lyeztek el, fontos laboratóriumokat telepí-tettek mélyen a jelenlegi terepszint alá.

Ennél a pontnál engedtessék meg a szer-zŒnek egy kis szubjektivitás az egyik kli-nika igazgatójával kapcsolatban.

6 VÍZPART 2007. MÁRCIUS

Tanulságok és tapasztalatok

Az archív felvétel a tavalyi „nagyvízkor” készült a szegedi partfal stefániai szakaszán

(Folytatás a 6. oldalról)A klinikaigazgató az árvízvédekezés

dandárja idején négyszemközti beszélge-tésre hívott. Azt kérdezte: „Kozák úr, megtudja mondani, mikor törhet be a klinikapincéjébe a víz?” Természetesen igyekez-tem megnyugtatni és röviden vázoltam aszivárgási jelenségek tudományos hátterét.Erre Œ a következŒt mondta: „Ha a víz bejuta pincékbe és az elektromos kapcsolószek-rényeket eléri, az intenzív osztályon tizen-két gyermek hal meg a létfontosságú beren-dezések üzemzavara miatt…..”

Óránként ellenŒriztük az árvíz alatta pincékben a vízállást és számoshomokzsákkal igyekeztünk a víz

betörését megakadályozni… A megbeszé-lést követŒen az egyetem rektora összehív-ta valamennyi klinika vezetŒjét és Œket ismeg kellett nyugtatnom a munkánk haté-konyságát illetŒen.

Az árvízi munkálatokkal kapcsolatbanhangsúlyoznom kell annak a nagyszámúsegítŒnek a szerepét, akik segítették az ár-vízvédelmi munkák sikerét. A tetŒzésköze-li napokban elŒfordult, hogy az önkénte-sekkel együtt 1000-1500-an munkálkodtaka partfal mentén. Volt közöttük kisdiák,egyetemista, munkanélküli, vagy éppennapszámos. Sok katona, határŒr, katasztró-favédelemben tevékenykedŒ szakemberdolgozott a közös munka sikeréért.

A rövid áttekintés végén szeretnék egykissé személyesebb hangvételre térni. Szá-momra és valamennyi kollégám számárarengeteg tanulsággal szolgált az árvíz. A ta-pasztalatok között voltak vidámak és meg-hatóak egyaránt. A vidám tapasztalatokközé sorolom, azt az „örök igazságot”,hogy „nem szerencsés”, ha árvízi helyzet-ben a kórházba, az ott dolgozók megnyug-tatására érkezŒ szakemberek mindegyikegumicsizmát visel. De voltak megható pil-lanatok is. Amikor a belvárosban egy nyug-díjas néni kis szalvétába csomagolt szend-viccsel kínálja a védekezŒket, vagy amikor

egy másik nyugdíjas asszony könnyesszemmel azt kérdezte a karomat szoron-gatva: „Ugye, nem lesz baj?”

Szintén „jó volt” vízügyesnek lenniakkor, amikor a városlakók estén-ként hozták a lehetŒségeikhez

mérten a védekezŒk ellátásához az ásvány-vizet, vagy csak egy szelet csokit. Jó volt ésjó vízügyesnek lenni, amikor az embert azutcán megismerték és megismerik. Jó voltaz árvízvédekezŒk tiszteletére a SzegediNemzeti Színházban rendezett ünnepségenrészt venni és látni, hogy a város hogyanfejezi ki köszönetét valamennyi résztvevŒ-nek. Mert meg kell mondani, hogy ez az el-ismerés és a tisztelet valamennyi résztve-vŒnek kijár, az irányítóktól a végrehajtókigbezárólag. A színházban rendezett gálamı-soron döbbentünk rá, hogy mennyi víz-ügyes volt és a néhány (!!!) szakember irá-nyítását mindenki (rendŒr, határŒr, polgár-Œr, katona, búvár…) egyhangúlag elfogad-ta. Igen, sokkal több ember volt ott egyen-ruhában, mint ahányan a vízügyesek vol-tak, de a szakemberek érdemeit Szegedensenki sem vitatta.

MeggyŒzŒdésem, hogy mindenki,aki bármilyen elismerést kapott,megérdemelte azt. Még ha csak

a munkáját végezte is el. Nagyon fontos azágazati PR, nagyon fontos sok szegmenseszakmánknak, de végrehajtók nélkül re-ménytelenül kezdtük volna meg a feladata-ink elvégzését.

Mert az valóban igaz, hogy mindenkimegkapta a fizetését az elvégzett munká-jáért, de azt a felelŒsségtudatot, amit amunkálatokban részvevŒk között tapasztal-tam, soha nem lehet meghálálni, persze ezcsak annak igazi érték, aki ezt a helyszínenmegtapasztalhatta.

Dr. Kozák Pétera 11.01. árvízvédelmi szakasz vezetŒje

Utóirat: Szomorú, hogy egy ilyen hidro-lógiai esemény elhárítása után vannak,akik megkérdŒjelezik a helyszínen védeke-zési feladatot ellátó emberek érdemeit.

Megvitathatnánk!

Véleményaz átszervezésrŒl

Az elmúlt napokban megérkezett a postaládámba a szokásos HajdúZsuzsi-levél, melyben a lapzártáról

értesíti a kollégáit. Ilyenkor – azállamigazgatásban megszokott módon,az utolsó pillanatban – lázasan kutatni

kezdek a gondolataim között, hogyírjak-e ebbe a számba, s ha igen, mirŒl.Szokták mondani, hogy nem annak van

hírértéke, ha a kutya megharapjaa postást, hanem ha fordítva történik.

Úgy gondoltam, az igazgatóság átszervezése olyan esemény, ami valamiújdonságot hozott az elmúlt idŒszakban.

Talán az is elŒfordulhat, hogy írásomépítŒ jellegı vitát indít e lap hasábjain.

A kollégák manapság inkábbvállalati buli alkoholgŒzös hangulatában mondják el

véleményüket, mint újságcikkekkeretében. Pedig – bizonyos határok

között – meg lehetne tenni, hogyvéleményünket nyíltan vállaljuk.

Mikor az átszervezés hírét meghallottam,azt mondtam, hogy a vízügy akkori szerve-zeti felépítése szinte minden új problémamegoldására tökéletesen alkalmas. A víz-gyıjtŒ-fejlesztési tervek készítését sem azEurópai Unió találta fel, ennek igen hosszúgyakorlata van Magyarországon. A környe-zettel kapcsolatos problémák sem 2005-ben keletkeztek, ennek kezelésre is meg-volt a megfelelŒ egység. A kapacitások nö-velésére természetesen szükség volt, hiszenegyes kérdések nagyobb hangsúlyt kaptak,mint az elŒzŒ idŒszakban. Az akkori felépí-tés mögött több, mint 50 éves tapasztalatállt, tudva, hogy mely kérdéseket célszerıegy egységben, összefüggéseiben kezelni.

Az eltelt közel két év után látszik, hogyaz új szervezet nem mindenben javított amıködés hatékonyságán és néhány kérdésbizony elveszik a sok „bába” között. Példá-ul a vízgazdálkodási tervezés nem lett ha-tékonyabb, legfeljebb látványosabb. ErŒ-sen keveredik a felsorolt érdemek között avállalkozási és az alaptevékenység.

Nem látom továbbá egyértelmıen, hogya víziközmıvekkel kapcsolatos tevékeny-ségekben milyen módon kell részt ven-nünk, ha egyáltalán kell. Jól hangzik, hogymindenütt legyünk ott, de az állami sze-repvállalás nem ilyen egyszerı kérdés.Hozzá kell szoknunk, hogy a társadalomigen jól megold sok kérdést az állami appa-rátus nélkül is.

(Folytatás a 8. oldalon)

2007. MÁRCIUS VÍZPART 7

(Folytatás a 7. oldalról)Azonban egy vezetŒ sem érdekelt abban,

hogy „kiszervezze” maga alól a hivataltcsak azért, mert az országnak az lenne a jó.

Teljesen új kérdésként jelent meg a tár-sadalmi kommunikáció, divatosan a PR,valamint a pályázatírás. A közvélemény tá-jékoztatása mindig is kényes kérdés voltágazatunkban. Az itt dolgozó kollégákolyan világban „nŒttek” fel, ahol a központihatalom mondta meg, hogy mit kell ten-nünk és gondolnunk, s ezt a viselkedést ne-héz elfelejteni. A demokráciát nem csak ajogrendszerben, hanem az emberek fejébenis meg kell teremteni.

A közvélemény tájékoztatásának lehetŒ-sége nem csak munka, hanem igen fontospresztízskérdés. Az „egyet mondjunk; egyszekeret toljunk; legyünk egységesek” jólhangzó szlogenek fedezetében, a tájékoz-tatás központosítása állandó törekvés.

Ezt súlyosbította, hogy a 2006. évi árvízaz országgyılési választások idejére esett,így minden médiaszereplés aranyat ért. Ko-zák Péter kollégánk, ha elindul a válasz-tásokon, biztos befutó lett volna. Csalá-domban a gyerekek esti mese helyett Œt kö-vetelték. à olyan szempontból üdítŒ kivé-tel, hogy szakértŒként nyilatkozott, megfe-lelŒ szakmai tudással és kevés politikávalfıszerezve mondanivalóját.

Azzal sem vagyunk mindig tisztában,hogy a társadalomnak joga van eldönteni,mit tegyen érte egy-egy állami hivatal. Akommunikáció további akadálya, hogy azemberek nem minden esetben akarnak be-leszólni a saját sorsuk alakításába. Egyrészthozzászoktak ahhoz, hogy Budapestenmindent jobban tudnak, másrészt pedig lát-ják a parlamenti demokrácia „eredmé-nyeit”.

A pályázatírás napjaink egyik legjobbanmisztifikált feladata. E munka három fŒrészbŒl áll: a cél meghatározása és kidolgo-zása, a dokumentáció elkészítése és a lob-bizás. Egy jó ötletet nem egyszerı találni, sa megvalósítás megtervezése sem könnyı.A pályázati dokumentáció készítése csakannak tınik megoldhatatlan feladatnak, akimég sohasem készített ilyet.

ElsŒsorban rendelkezni kell az általánosiskola alsó osztályaiban tanított matemati-katudással, másrészt mély vonzalmat kellérezni a felesleges igazolások megszerzéseiránt. Kell hozzá még némi precizitás(„kukacosság”) és türelem. Az e tevékeny-ségbŒl élŒk természetesen igyekeznekfenntartani „a halandó nem értheti” mí-toszt, egyszerı anyagi érdekbŒl.

Az újfajta pályázatírás fortélyai az Unió-ból szivárogtak be, így még nem sikerült arendszert úgy átalakítani, hogy csak a ki-váltságosok értsék. Természetesen annakaz embernek, akinek egy villamosjegy isbonyolult dokumentum, még így sem egy-szerı.

A lobbizás talán az egész folyamat leg-fontosabb láncszeme, mert egy értelmetlencélhoz is lehet pénzt kapni, ha ezt jól tesz-szük. Az igazgatóság pályázati tevékenysé-ge akkor lesz sikeres, ha az alaptevékeny-séget leginkább segítŒ projekteket tudunkmegvalósítani. A tervezésekre és a kiegé-szítŒ eszközökre is szükség van, de olyanberuházásokat is meg kell valósítani, ami-vel nem csak a gyengeségeket tudjuk feltár-ni, hanem tényleges megoldásokat (pl. újlétesítményeket) ad cégünknek.

Nagyon eredményes lépésnek tartom ahírközlés és az informatika összevonását.

KezdŒ mérnök koromban mindig cso-dálattal hallgattam a pesti kollégáink elŒ-adásait. Milyen diplomatikusak, higgadtaktudtak lenni! KésŒbb rájöttem, ennek a„kincstári” véleménynyilvánításnak az a lé-nyege, hogy egy adott felvetést támogas-sunk is, meg nem is. A végleges álláspon-tunkat elég akkor kialakítani, mikor márlátszik, melyik tábor áll nyerésre. A harcotvívja meg más.

Az jól látszik, hogy ez a diplomatikusmagatartás nem vezetett eredményre, avízügy szinte minden átszervezésbŒl vesz-tesen került ki. Az alkalmazkodóképességés simulékonyság az adott személy egyéniboldogulását jól segíti, viszont a szerveze-tet nem viszi elŒre.

Tulajdonképpen nem történt csoda, arégi beidegzŒdések tovább mıködnek. Haegy törvényt nem tartanak be, akkor újat al-kotunk, ami az elŒzŒ betartására kötelez.Ha kiürül az államkassza, átszervezésbekezdünk. Ha nincs ötletünk, akkor azzalvédekezünk, hogy a beosztásunkhoz „nemméltó” részletkérdésekkel foglalkozni.

Én úgy gondolom, hogy a vízgazdál-kodás jól körülhatárolható feladat és olyan„zongoracipelŒkre” van szükség, aki a fel-adatokat a részletekbe menŒen ismerik.Szükség van tervezésre és stratégiakészí-tésre, de mindezek nem helyettesítik a cse-lekvést és a pénzt.

Lábdy JenŒ

8 VÍZPART 2007. MÁRCIUS

Megvitathatnánk!

Vélemény az átszervezésrŒl

Bemutatkozikifj. Jenei Gábor

2005. május 2. óta dolgozom az Ati-kövízignél, mint a Pályázati és Beruhá-zási osztály pályázati ügyintézŒje. Be-mutatkozásom formális, hiszen jobbáraismertek. Különös ismertetŒjegyeimnincsenek, talán csak az a sebesség,amit a lépcsŒn közlekedésben Fejes Pé-tert megszégyenítŒen diktálok. Bár lá-baim kétségtelenül rövidebbek, hárma-sával még azért megy – fŒleg lefelé.

A száraz tények: tŒsgyökeres szegedivagyok, itt születtem 27 évvel ezelŒtt, ittvégeztem minden iskolámat, legutóbb aSZTE geográfus szakát terület- és tele-pülésfejlesztŒ szakiránnyal. Diplomám2003 júniusában vehettem magamhoz,majd egy utolsó, teljes nyárra kiterjedŒejtŒzést követŒen elhelyezkedtem elsŒmunkahelyemen, ahol egybŒl pályáza-tokkal találtam szembe magam egy mik-rovállalkozás projektmenedzsereként.

Miután a háromszemélyes vállalko-zás egyetlen alkalmazottjaként felmond-tam, 2004 nyarán belekóstolhattam a„vízügyes” érzésbe a közmunkaprog-ram révén. Mint munkafelügyelŒ, ma-gam is kivettem a részem a fizikai mun-kából, mivel sok esetben értelmesebb éssokkal hatékonyabb elfoglaltságnak bi-zonyult felnŒtt emberek fegyelmezésé-nél. Ekkor kerültem munkakapcsolatbaa Szegedi Szakaszmérnökség több dol-gozójával, köztük édesapámmal is.

Megvolt a maga bája a munkának,mégis örömmel töltött el, mikor Œsszelegy számomra jobban „fekvŒ” irodaimunkakör került kilátásba, ismét egyvállalkozásnál. Itt kerültem kapcsolatbaaz Interreg-pályázatokkal, és ez segítetthozzá az Atikövízig alakulóban lévŒ Pá-lyázati és Beruházási osztályán az elhe-lyezkedés lehetŒségéhez, amely 2005májusában realizálódott.

ElŒször vagyok olyan csapat része,ahol konkrét feladatleosztás mıködik.Feladatom a közremıködés a pályázatikérelmek összeállításában, a nyertespályázatok jelentéseinek összeállítása,elŒírt archiválása, valamint kapcsolat-tartás mind a kiíró szervezettel, mind apartnerekkel. Továbbá figyelni az aktu-ális pályázati lehetŒségeket, felhívni afigyelmet a kihasználható forrásokra.

SzabadidŒmben barátaimmal, felesé-gemmel, a gitárommal, a 34 éves au-tómmal, valamint számítógép-alkatré-szekkel való legózással foglalkozom.

Ifj. Jenei Gábor

Ha Olvasóink is egyetértenek azzal,hogy „megvitathatnánk!”, írják meg vé-leményüket az átszervezésrŒl!

Ãsz van, hajnalodik! A nap elsŒ sugaraiátsiklanak a tetŒgerinc felett, a hársfa leve-lektŒl megritkult ágain keresztül simogat-ják a rozsdamarta testet. Az éjszaka hıvösvolt, a lecsapódott pára a pórusaiba ívódott,jólesik neki az elsŒ meleg érintés. Ébrede-zik, de jó még az álom és valóság mezs-gyéjén elidŒzni egy kicsit.

Hosszú-hosszú évek óta áll már egyhely-ben, magányosan, csak a környezŒ kutakunos-untalan csobogását hallgatja. Belefá-radt, de az éjszaka kellemes álma volt. ZöldmezŒn dolgozott, vágóéle a földbe hasított,mögötte, a csatorna fényes oldalán – mintkönnycseppek – apró vízerek fakadtak.Épült az öntözŒcsatorna, a növények márnagyon várták az éltetŒ vizet.

Barátjával, az SZ-100-zal – aki vontattaés segítette munkáját – jól megvoltak.Kedvelte erejét, mély dízelmotor hangját,és a büdös, de számára mégis kellemes ki-pufogógázt. Hosszú, fárasztó nap utánmindig a fák hıvösében várták a következŒnapot. Volt egy ember – erre is emlékszik–, akit nem szívlelt, mert állandóan a kere-kébe rúgott. A másikat kedvelte, aki estén-ként takarította, megolajozta, zsírozta csuk-lóit, megsimogatta, és azt mondta: „szépendolgoztál”. Ez jól esett neki.

Lassan ébredezik, az álmok elmúlnak.Megmozgatná gémberedett, rozsdás kere-keit, szárnyait, de helyhez van kötve. Nemtehet mást, csak türelmesen várja ezt a na-pot. És még ki tudja, hányat.

ÉrdeklŒdve figyeli az elŒtte ténykedŒembert. Tegnap a füvet nyírta – kissé za-varta a gépzaj –, „most meg a földet talics-kázza ide elém, terepet rendez, betonlapo-kat cipel. Mit akar vajon?”

Telnek, múlnak a negyedórák, változik avilág. Már nem az emberre, hanem egy tá-

voli, egyre erŒsödŒ hangra figyel. Vissza-hajtott szárnyait, ha lehetne, meglengetné,mint két hatalmas fület. Ismert, rég nemhallott, szeretett hang közeleg. Kissé köhö-gŒs, néha ki-kihagy a dízel.

Rozsdamarta lemezein kellemes borzon-gás fut keresztül. Régi emlékek elevened-nek fel benne. Vajon valóra válik az éjsza-kai álom?

ElŒtte sövény és fasor, látni nem lát sem-mit, de a köhögŒs-rekedtes hang még itt aközelben. Kerekei remegni kezdtek. Felbúga motor, lánctalp csörög-csikorog és a nyi-tott kapuban megjelenik a „szörnyeteg”.

„Felém közeledik” – gondolja az eke –„talán újra együtt leszünk”. Drótsodronyamajd elpattan, míg helyére nem áll az SZ-100-as. „Igen, nekem hozták, ideállt elém,végre van párom, nem leszek egyedül!”

Utolsót böffen a motor, majd leáll, vég-leg elfoglalja a helyét. Az emberek elmen-nek, csend borul a tájra.

„Megsérültél?” – kérdi az eke – „Tisztaolaj a hátsó részed! Ne félj, jó lesz majd ittneked.” Durva drótkötélkezét az SZ-100-rateszi. „Üdvözöllek haver, örülök neked. Ittkettesben majd jól elleszünk, elbeszélge-tünk a régi idŒkrŒl, és hallgatjuk majd azifjúság zsivaját. Szia, SZ-100-as, még egy-szer, most már újra együtt vagyunk!”

Köszönet a SZEVIÉP Rt.-nek, elsŒ-sorban dr. Simon Sándor vezérigazgatónak,Keresztes György eszközgazdálkodónak,és a Kádár Vilmos vezette szerelŒgárdának,hogy az SZ-100-as és a régi csatornanyitóeke találkozója létrejöhetett!

A „páros” és még sok más vízügyi emlékaz újszegedi gátŒrházban kialakított Víz-ügyi Emlékhelyen tekinthetŒ meg.

Miklós János

2007. MÁRCIUS VÍZPART 9

A vízügyi emlékhely kincsei

Újra együtt!Bemutatkozik

Marjanovic Dusán

Marjanovic Dusán vagyok. 1960-banszülettem, szakmai pályafutásom 1985-ben kezdŒdött a zágrábi GeodéziaiEgyetem elvégzése után. (ElŒtte is ageodézia volt a mindenem (középiskola,fŒiskola).

Öt évet dolgoztam a Vajdaság fŒvá-rosában, az újvidéki DTD-ben, a „Hid-rozavod”-ban. A geodéziai osztály fej-lesztésével, automatizálásával foglal-koztam, de a terepi munka sem marad-hatott el és mielŒtt teljesen beletemet-keztem volna az akkor csúcsnak szá-mítható PDP11 számítógép Fortran 4+programozási nyelvébe, mielŒtt – mintegy jó informatikus – esküdözni kezd-tem volna, hogy a kilométer is 1024 mé-terbŒl áll, kiruccantam a kivitelezés vi-lágába.

A becsei mezŒgazdasági kombinát5500 hektárján öntözŒrendszert építet-tem, majd a hadsereg „kötelékein” be-lül autóutat Bosznia hegyei között.Ekkor még a jövŒ építése folyt, de ha-marosan rájöttünk, hiú ábrándokat ker-getünk. Két éves tanári pályafutásomután, Szabadkán (építŒipari szakközép),ahol már a gyerekek is egyhangúankiabálták: „Háború lesz” (ezt ottaninyelven), a sors úgy hozta, hogy mennikellett. Tizenöt éve élek családommalSzegeden, tíz évet dolgoztam ugyanan-nál az asztalnál és közben négy cégetváltottam.

Érdekes volt a feladat és nagy volt akihívás – ez gyakran az anyagiakat isfeledteti a lelkes mérnökemberrel.Desktop térinformatika egy egész or-szágra, rendszerterv, mintaprojektek,tender… A kérdések: „ki, hol, mi, meny-nyi és mekkora”. Mindig ezekre kellettkeresni a választ .

Tavaly, szeptember elsején jöttem azAlsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi ésVízügyi Igazgatósághoz. Öt hónap alattfelújjítottuk a mıszerparkot, új GPS-tvásároltunk. A GPS-t mindenki ismeri,de van ebben már valami új is: NTRIPés RTK. Mobilhálózaton keresztül kap-csolódva a FÖMI országos hálózatára,valós idejı koordinátamegjelenítést biz-tosít. Nem helyi rendszerben dolgozunk,a kijelzŒn már az EOV koordinátákláthatók.

Hogyha akad érdeklŒdŒ a számítás-technikai múlt iránt, Œrzöm még az elsŒzsebszámológépemet, melynek „már”1976-ban harminckét mıvelete volt.

Marjanovic Dusán

Igazgatóságunk 2005. május 20-ánnyújtotta be pályázati kérelmét, hogy

az Interreg III/A Magyarország-–Románia, valamint Magyarország-

–Szerbia és Montenegró HatáronÁtnyúló Együttmıködési Program

keretében, a Vajdasági Vode Vojvodineközvállalattal és a Kiskunsági Nemzeti

Parkkal partnerségben megvalósíthassakörnyezetvédelmi célú projektjét

a déli határszakasz felszíni vizei jókörnyezeti állapotának megŒrzéséhez

szükséges akcióterv elkészítése céljából.

A Támogatási szerzŒdést – mely közel110 millió forint vissza nem térítendŒ tá-mogatást biztosít a projekt végrehajtásához– 2006. július 13-án írták alá. A négy mun-kacsomagra felosztott teljes projektidŒszakjelenleg a második munkacsomag lebonyo-lításánál tart.

A Magyarország és Szerbia között lévŒhatárszakasz Tiszától nyugatra található te-rületein a felszíni vizek állapota meghatá-rozza a vízgyıjtŒ környezeti állapotát. Azutóbbi 15 év vízhiányos idŒszakának, vala-mint a vízgyıjtŒ társadalmi környezeténekmegváltozása következtében a környezetiállapot romlása következett be. Mára elen-gedhetetlenné vált a vízgyıjtŒ jó környe-zeti állapotához szükséges akcióterv kidol-gozása, mely konkrétan meghatározza azonintézkedéseket, melyekkel a környezeti ál-lapot javítható.

A széleskörı nemzetközi partnerség egy-részt a projektidŒszak alatt biztosítja amegfelelŒ információáramlást és publici-

tást, másrészt a megvalósulást követŒen ahatáron átnyúló eredmények és hatásokmérését is lehetŒvé teszi.

Partnerek:– Kiskunsági Nemzeti Park (támogatás-

ban részesülŒ partner)– „Vode Vojvodine” Közvállalat, Újvi-

dék– Mórahalom, Zenta, Magyarkanizsa és

Horgos önkormányzataA vízgyıjtŒ állapotának vízgazdálkodási

szempontú feltárását a jelenlegi 2. munka-csomagban kezdtük meg. A munkafolya-mat mıszeres hátterének megteremtését amegelŒzŒ, 2006. október 15-én lezárult 1.munkacsomag célozta. A feltárt adatok fo-lyamatos tárolására és elemzése céljábólmind az Atikövízig, mind partnere, a Kis-kunsági Nemzeti Park Igazgatóság korsze-rısítette informatikai hátterét számítástech-nikai berendezések és kiértékelŒ progra-mok beszerzésével. A diagnosztikai és mé-rŒeszközök (georadar, GPS), valamint a di-gitális ortofoto és a FÖMI-térképek is ren-delkezésre állnak.

Folyamatban van az ortokorrigált, nagy-felbontású ırfelvételek közbeszerzési eljá-rásának lebonyolítása, amely a projekt leg-nagyobb összegı beszerzése (az 500 szel-vény becsült értéke összesen 25 millió Ft).

A vízgyıjtŒ feltárása során el kell vé-gezni a vízhálózati elemek Európai Unióáltal megalkotott vonatkoztatási rendszereszerinti jellemzését, mely tevékenységetközösen végzi az Atikövízig és a KNP. Akomplex vizsgálat egyrészt a területre ki-

terjedŒ ökológiai felmérést jelent – melytevékenység végrehajtását a KNP koordi-nálja –, másik eleme a vízgyıjtŒ vízgazdál-kodási viszonyainak feltárását célzó mun-kafázis, melynek végrehajtását az Atiköví-zig hangolja össze. Mindkét feltárási te-vékenységben szükség van speciális szak-értŒk bevonására, munkájukat a szakterü-letek felelŒsei koordinálják.

A felmérések alapján az Atikövízig és aKNP közösen dolgozza fel a vizsgálatieredményeket a komplex szemléletmód ér-vényesítése érdekében. A vizsgálati ered-mények alapján határozzák meg a vízgyıj-tŒ potenciális jövŒképeit.

A jövŒképek alapján gazdasági elemzésbeépítésével készítjük el azt a vitaanyagot,melyet megismertetünk a vízgyıjtŒ lakos-ságával. A lakosság véleményének figye-lembe vétele mellett határozzuk meg a víz-gyıjtŒvel kapcsolatosan felmerült igények-re-elvárásokra konszenzusos megoldást.Az így kiválasztott célok megvalósításáhozintézkedési terveket készít az Atikövízig ésa KNP.

Az akcióterv a vízgyıjtŒ egészére vonat-kozóan fogja tartalmazni a környezeti po-tenciál javításához szükséges intézkedése-ket, valamint az azok fenntartásával kap-csolatosan felmerülŒ költségeket.

A projektidŒszak 2008. május 15-én zá-rul, széleskörı konszenzuson alapuló pon-tos jövŒképet adva a déli határszakasz fel-színi vizeivel kapcsolatban a térség kör-nyezeti állapotát érintŒ nemzetközi vízgaz-dálkodási és ökológiai problémákról.

Ifj. Jenei Gábor

10 VÍZPART 2007. MÁRCIUS

Akcióterv a déli határ menti, felszíni vizekért

Folytatódik a Szárazér-programFigyelemre méltó eseményre kaptunk

meghívót MezŒhegyesre, a MénesbirtokZrt. tanácskozótermébe. A kezdeményezŒMarosvíz Kft. mellett jelen voltak a márci-usban megalakuló, határon átnyúló, több-célú kistérség érintett polgármesterei(Pécska, Battonya, MezŒhegyes), Aradmegye alprefektusa, a román vízügyi szer-vezetek képviselŒi, és más magyar területiérintettek is.

A cél annak az együttes akaratnak a ki-mondása, hogy a Szárazér vízrendszerének– román és magyar területen egyaránt – re-habilitációja szükséges.

A jelenlévŒk ennek érdekében együtt-mıködnek a jövŒben. A térségben futótöbb életképes program tapasztalatai alap-ján dr. Karsai József magyarországi „fŒ-védnök” szerint – a szükséges szakmaianyagok birtokában – nagyon jó eséllyellehet pályázni a megvalósításra. A részt-vevŒk döntést hoztak egy román és egymagyar elŒkészítŒ bizottság felállításáról,

ezek munkája révén aláírható lesz azEgyüttmıködési megállapodás, mely alap-ja lehet az erre a célra létrehozandó hatá-ron átnyúló egyesületnek.

A tanácskozás jó hangulatban, célratörŒészrevételek mellett zajlott. LevezetŒ el-nökként a helyszínen felkért TripolszkyImre és az ülést elŒkészítŒ id. MiskuczaPéter remekül kezelte „a vég nélküli felve-tések” stratégiáját már zsigerbŒl alkalma-zó, de elŒre nem vivŒ határon túli hozzá-szólásokat.

Talán ezzel a február 23-i kezdeménye-zéssel elindul valami ebben a határ mind-két oldalán hátrányos helyzetı, a döntés-hozók által kevés figyelemre méltatott tér-ségben. Az elérendŒ jobb vízállapotok ter-mészetesen nem fognak édenkertet terem-teni. Azonban a biztosan kialakuló jobbkörnyezeti állapot, és az esetlegesen fel-lendülŒ öntözés hosszú távra biztosítegészséges, élhetŒ környezetet.

Versegi László

A Vízügyi SEközgyılése

Április végén a Szegedi Vízügyi SEelnöksége közgyılést tart, a következŒtémakörökkel a napirenden:

– Beszámoló az SE elmúlt két évi te-vékenységérŒl, gazdálkodásáról;

– A Sportcentrum üzemelésénekeddigi tapasztalatai, rövid- és hosszútá-vú tervezés, programajánlat.

A sportszeretŒ kollégák, sportegye-sületi tagok figyelmébe ajánljuk, hogy aközgyılés elŒtt minden jó ötletet öröm-mel vesz írásban, vagy szóbeli megke-resés alapján is az elnökség. AlapvetŒcélkitızésünk a sportcentrumunk jelen-legi állapotához képest további fejlesz-tés, együttmıködés sportszervezetek-kel, illetve civil szervezetekkel a lehetŒ-ségek minél jobb kihasználása érdekében.Várjuk jó ötleteiteket, javaslataitokat.

K. Gy.

Az évszakban megszokottnál lényegesen me-legebb idŒjárás februárban sem változott, a Ti-sza vízgyıjtŒ legnagyobb részén a sokéves át-lagnál 20-60 százalékkal több csapadék hullott,ez alól csak a Maros vízgyıjtŒ és az igazgató-ság területe volt kivétel, ahol átlagos volt a csa-padéktevékenység. A csapadékos január és feb-ruár ellenére a november 1-tŒl számított hidro-lógiai évben eddig csak a FelsŒ-Tisza menténhullott (mintegy 15 százalékkal) több csapadékaz átlagnál, máshol 70-100 százalék közötti, azigazgatóság területén 60 százalékos lett a négy-havi összeg. Területi eloszlásban a legtöbbDombegyháza térségében, legkevesebb Zá-kányszéken hullott.

A napos órák száma februárban a sokéves át-lagértékkel közel megegyezett. Az átlaghŒmér-séklet viszont jelentŒsen felülmúlta a sokévesértékeket, februárban átlagosan mintegy 4 fok-kal volt melegebb az ilyenkor megszokottnál. AhŒmérsékleti értékek 16–(-5) celsius fok közöttváltoztak.

Folyók vízjárása: Az Œszi-téli hónapok elsŒ számottevŒ – a ke-

zelésünkben lévŒ folyószakaszokon mederbenlevonuló – áradása január végén jelentkezett,majd a február második hetében kezdŒdŒ hóol-vadás és az ezt kísérŒ esŒk újabb árhullámokatindítottak el a Tiszán és mellékfolyóin.

I. fokú szint fölött vonult le a Fekete-, a Fe-hér- és a KettŒs-Körös árhulláma is, de a Hár-mas-Körösé készültségi szint alatt maradt.

Megtelt a Maros és az Alsó-Tisza medre is,de a vízállás itt nem érte el a készültségi szintet.

Az igazgatóság kezelésében lévŒ folyószaka-szokon a hónap harmadik hetében bekövet-kezett tetŒzéseket nagyon lassú apadás kö-vette.

Talajvízállás:Mıködési területünkön az elmúlt hónapban

számottevŒ változás nem következett be a talaj-vízszintek alakulásában. Mind a talajvízszint-emelkedéssel, mind pedig a talajvízszint-süllye-déssel érintett körzetekben jellemzŒen 25 cm-nél kisebb változások mutatkoztak. A rendel-kezésre álló adatok szerint területi átlagban feb-ruárban a talajvízszint a január havi területi át-laggal közel azonos volt.

Talajnedvesség:Mıködési területeinken február végén – az

egy hónappal korábbi állapothoz képest – a ta-lajok nedvességtartalma a 0–20 cm-es rétegbennŒtt, a százalékban kifejezett nedvességtarta-lom meghaladta a 90 százalékot. A 20–50 és50–100 cm közötti talajréteg nedvességtartal-mára nincs rendelkezésre álló megbízható adat.

Belvízhelyzet:A Tisza és mellékfolyóinak emelkedŒ víz-

állása miatt a belvízcsatornák gravitációs leve-zetésének a lehetŒsége megszınt. Erre tekintet-tel és a szivattyútelepek védelme, valamint a fŒ-csatornák vízszintcsökkentése érdekében a11.01, 11.03, 11.05 és a 11.08-as belvízvédelmiöblözetek hat szivattyútelepére I. fokú belvíz-védelmi készültséget rendeltek el. Februárban aszivattyúzással elvezetett vízmennyiség 4746,9ezer m3.

Kiss Csongor

2007. MÁRCIUS VÍZPART 11

Hidrometeorológiai helyzetjelentés

Ativizig területi csapadék (mm)maximum minimum átlag

IdŒszak sokévi átl. viszonyítotthelye helye csapad.(%) eltérés (mm)

tárgyhavi 55,9 Dombegyháza 19,6 Zákányszék 34,6 108 2,6nov. 1-tŒl – – – – 92,9 61 -59,1

Tárgyhavi felszíni vízállás (cm)

Vízmérce maximum minimum közép

dátum dátum mederteltség (%) eltérés

Tisza, Szeged 541 02.18 298 02.10. 444 57 198

Maros, Makó 285 02.16. –3 02.09. 90 27 37

Körös, Szarvas 578 02.18. 249 02.09. 436 52 198

Talajvízkút Tárgyhavi közepes talajvízállás (cm)

száma helye terep alatt változás az elmúlt eltérés a sokéves

hónaphoz viszonyítva havi átlagtól

453 HódmezŒvásárhely -292 6 -20

473 MezŒhegyes -290 3 97

831 Kecskemét -183 -1 -73

A táblázatban az „eltérés” az eltérést jelöli a sokéves havi átlagtól

Havi napfénytartam alakulása – Szeged, 2006–2007

Havi napos órák Sokéves átlag

Havi középhŒmérséklet alakulásaSzeged, 2006–2007

Havi átlaghŒmérséklet Sokéves átlag

Nem volt e sorok írója ellenére, hogya háttérbŒl, az Olvasók számára remél-hetŒleg észrevétlenül bábáskodjon aVÍZPART (nem a kft., hanem e lap) ala-pítása, 1992 óta minden egyes számmegjelenésénél. Ezzel jár – megosztottszerkesztés esetén – a kivitelezésért fe-lelŒs szerkesztŒnek lenni: a cikkeketszervezŒ, szakmai hitelességı igazgató-sági szerkesztŒtŒl átvett kéziratanyagbólkell összeállítania az újságot. Megolda-nia, ha a szükségesnél kevesebb vagytöbb cikket kap; átfésülnie a mondato-kat, ha egy-egy szerzŒ pongyolán, vagyfélreérthetŒen fogalmazott; egységesíte-nie az „ahány cikk, annyiféle írásmó-dot”. Illusztrációt keresni, fotót válasz-tani, cikkcímet kitalálni, nyelvtani hibátjavítani – s mindezt akkora hatékony-sággal, hogy lehetŒleg még az érintettszerzŒk se vegyék észre a korrekciót, aváltoztatást, a rövidítést... Amíg tehetem,így tervezem a jövŒben is: háttérmunkásmaradok. Hogy 15 év és 486 „lepedŒnyi”újságoldal után kérek magamnak egy te-nyérnyi helyet, annak jó oka van.

Jó, mert valami új megszületésénélközremıködést vállalhatni – jó dolog. Slapunk új formátuma felér egy újjászü-letéssel. De ne csupán a lap formátuma,külleme változzék! A technikai változá-sokkal járjon együtt (netán következzékis belŒlük) tartalmi frissülés – ezt a céltfogalmaztuk meg a szıkebb stábban.

Nem elŒször persze.Ha hiszik, ha nem, már évekkel ezelŒtt

felmerült a gondolata – de nem ám atöbbi igazgatóság A4-es lapformátumá-nak mintáját követendŒ, azokat jóvalmegelŒzve! –, hogy igényesebb kivitelı,szakmailag ugyanolyan korrekt, mégisolvasmányosabb, s mindenképpen fris-sebb, változatosabb tematikájú újsággallepjük meg olvasótáborunkat. Ám akkortalán túl korai volt ilyesmivel elŒhuza-kodnunk, az anyagiak okán sem arattunkjavaslatunkkal tetszést. Így maradt azújságformátum, s ami sajnos ezzel kény-szerıen együttjárt: a terjengŒsség csá-bítása, a szakmai dolgozatok változatlan

átemelése a lapba, a sajtómıfajok eltı-nése, utóbb a digitális fényképezéssel aképminŒség romlása.

Nem remélhetjük, hogy egyik napról amásikra, varázsütésre majd mindezmegoldódik, tudjuk, inkább csak az esélynŒ a technikai feltételek javulásával, azoldalfelületek átrendezésével, a terjedel-mi korlátok szıkítésével ahhoz, hogy ér-dekesebb lehessen az újság. Húsz-har-minc sor megírásához talán annak islesz kedve, akit eddig elriasztottak anagylélegzetı tanulmányok; tapasztala-tai, véleménye megfogalmazásával re-mélhetŒleg az is megpróbálkozik ezen-túl, aki eddig azt hitte, a szerkesztŒk nemvolnának ilyesmire „vevŒk”.

De bizony örömmel adnánk helyet él-ménybeszámolóknak, vitacikkeknek, ref-lexióknak, szakmai kihívások bemutatá-sának, de pár soros híreknek is akár –hogy csak néhányat említsünk a lap ha-sábjairól sajnálatosan kikopott temati-kai megoldások közül. Az igazgatóságbelsŒ munkatársai persze számíthatnaka jövŒben is szerkesztŒi segítségünkre,legyen akár szó konzultációról, ötlet-adásról, sikerületlen mondatok átfogal-mazásáról, vagy illusztráció, fotó be-szerzésérŒl.

A cikkeket természetesen ezentúl is.doc formátumban szeretnénk megkapni,a fotókkal kapcsolatban azonban volnaegy kérésünk: ha a .jpg-formátumú fotófelbontása alacsony (szokásosan 72dpi), a képméretet feltétlenül hagyjákmeg nagynak! (Hat–tizenkét centiméterszéles kép közlésében csak az bízhatugyanis, aki 300 dpi-s felbontású felvé-telt bocsát rendelkezésünkre.)

E technikai kitérŒ után – megköszönvefigyelmüket, egyszersmint a húsvétiünnepnapok idejére kellemes idŒtöltéstkívánva – Olvasóink jelenlétében teszemfel a számomra legfontosabb kérdést:vajon a televíziós csatornák szabadidŒ-faló dömpingjében bízhatunk-e a nyom-tatott betı erejében?

Majd látjuk.Pálfy Katalin

12 VÍZPART 2007. MÁRCIUS

F.: ATIKÖVÍZIG DÍJ HITELEZVE6720 Szeged, Stefánia 4. SZEGED I.6701 Pf. 390 Megyei Postahivatal

6701

NYOMTATVÁNY

VÍZPARTAz Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

és Vízügyi Igazgatóság lapjaMegjelenik negyedévente

Szerkeszti: a szerkesztŒ bizottságElnöke és felelŒs kiadó:

dr. Dobi LászlóFelelŒs szerkesztŒ: Pálfy Katalin

SzerkesztŒ: Priváczkiné Hajdu Zsuzsannaés NagyszöllŒsi Nóra

SzerkesztŒség: H-6701 Szeged, Pf.: 3906720 Szeged, Stefánia 4.

Tel.: 36/62/599-599; Fax: 36/62/420-774E-mail: hajduzs@atikovizig.hu

Nyomás: „NORMA” Nyomdász Kft.,HódmezŒvásárhely

Tizenöt évfolyam = 486 újságoldal utánSzékesfehérvárisportnap

2006. szeptember 29-én zajlott Szé-kesfehérváron a hagyományos – 32 éveismétlŒdŒ – Székesfehérvár–szegediKÖVIZIG-KTVF sportnap. A hangu-latos nap végeredménye 11 verseny-számban 8:3 Székesfehérvár javára.Megint udvarias vendégek voltunk! Ahazaérkezéskor már arra gondoltunk,hogy 2007-ben hogyan és mivel várjuk,fogadjuk a székesfehérvári kollégákat.

K. Gy.

Gyarapodottvízügyi múzeumunk

Kis múzeumunkban, az újszegedi Víz-ügyi Emlékhelyen Œrizzük többek közöttazokat a régi szakkönyveket, folyóiratokatés egyéb kiadványokat, amelyekre ma márritkábban van szükség, de melyek annál ér-tékesebbek. MegŒrzésüket és az állománygyarapítását, amint a vízügyi igazgatóságkorábbi vezetŒi, személy szerint magam isfontosnak tartom.

Múzeumunk a közelmúltban jelentŒsanyaggal gyarapodott, ugyanis igazgatósá-gunk egykori fŒmérnökének hagyatékábólfiától, Balló Zoltán közlekedési mérnöktŒl15 könyvet, egy nagyon gazdag fotóal-bumot (az 1970-es árvíz képeivel) és né-hány dokumentumot kaptunk. Mindezértezúton is hálás köszönetemet fejezem ki.

A régebbi könyvek közül nagyon érde-kes és értékes például De Lagréné: Hajózása szárazföldi vizeken. Folyók és folyamok.I–II. kötet (1885–86); Herman Ottó: Amagyar halászat könyve (1887) és egymagyarra fordított angol mérnöki kézi-könyv 1880-ból. Az újabbakból egy OVF-kiadású kis könyvet emelek ki, címe: Azárvédelem gyakorlati ismeretei (1962).

Várjuk a további adományokat.Dr. Dobi László