Alapozó Növénytan ────────────
description
Transcript of Alapozó Növénytan ────────────
Alapozó Növénytan
────────────
A NÖVÉNYRENDSZEREZÉS
EVOLÚCIÓJA ÉS REVOLÚCIÓJA
NövényrendszertanA növények csoportosításának, leírásának és meghatározásának alaptudománya, a botanika résztudománya
Célja: a növényvilág változatosságának vizsgálata, rokonsági viszonyok vizsgálata (térben és időben)
Feladatai: - alaki bélyegek (növényi tulajdonságok) ill. a szervek értékének meghatározása- kategóriák kialakítása, rendszerezése- növények és csoportjaik megnevezése (nomenklatura)- növényhatározók készítése
Lezárt, azaz „tökéletes” rendszer nincs, az evolúciós
folyamatok részleteinek feltárási lehetetlensége miatt.
A NÖVÉNYRENDSZEREZÉS RÖVID TÖRTÉNETE
A LINNÉ előtti korszak
- az ókori botanika (Arisztotelész, Dioszkoridész, Hippokratész, Theophrasztosz, Plinius)
- a füveskönyvek korszaka (Bauhinus, Bock, Brunfels, Clusius, Lobelius, Lonicerus, Matthiolus, Melius Juhász Péter, Tabernaemontanus)
LINNÉ és korszaka
- kettős nevezéktan
- hierarchikus osztályozás
- mesterséges rendszer
LINNÉ követői
- természetes rendszerek → morfológiai hasonlóság alapján
- fejlődéstörténeti (filogenetikai) rendszerek
Fejlődéstörténeti (filogenetikai) rendszerek
DARWIN - „az élővilág osztályozása annál természetesebb, minél jobban tükrözi a leszármazási viszonyokat”
HAECKEL - 1866-ban megszerkeszti az első törzsfát
BESSEY - 1894-ben megteremti a fejlődéstörténeti rendszertant
Főbb fejlődéstörténeti rendszerek
TahtadzsjánSoó RezsőCronquist
Haeckel törzsfája
Soó Rezső filogenetikai rendszere
A PROBLÉMA
1. A növények rendszerezése morfológiai ismereteken és a kutatók szubjektív vélekedésén alapult.
2. A fenti módon készült törzsfák azt sugallják, hogy a kiinduló csoport evolúciója „megáll” a belőle származtatott csoport megjelenésével egyidőben.
Új segédtudományok a rendszerezésben
• sejtbiológia• molekuláris genetika• számítástechnika• matematikai statisztika• gráfelmélet• kladisztika
A NAGY FELISMERÉSEK
1. Willi HENNIG (1950): „a feladat a taxonok leszármazási viszonyainak részletes feltárása és egy villás elágazású fa (= kladogram) formájában történő ábrázolása.”
1. Linus PAULING (1965): „a biopolimerek (fehérjék és nukleinsavak) alkalmasak lesznek az evolúciós események felderítésére.”
A NAGY ÁTTÖRÉS
• A morfológiai bélyegek egyeztetése helyett a genetikai anyag hasonlósága vált központi fontosságúvá.
• A nagy program:
Assembling the Tree of Life (2003)
AZ ÉLŐVILÁG KLASSZIKUS FELOSZTÁSA
Növényvilág Állatvilág
„zöld szemes ostoros”
KIBŐVÍTETT, DE KLASSZIKUS FELOSZTÁSOK
A. Gombavilág B. MoneraNövényvilág ProtistaÁllatvilág Gomba
Növény Állat
A MODERN ÉS VALÓS FILOGENETIKAI RENDSZER
• A gombákat ma 3 világba osztják:
a. nyálkagombák → Protozoa regnum (egysejtű állatok világa)
b. petespórás gombák → Chromista regnum (a sárgásmoszatokkal
és a barnamoszatokkal együtt)
c. a maradék gomba → Mycota regnum (valódi gombák világa)
• A mohák nem 1 („Bryophyta”), hanem 3 törzsbe sorolódnak:
a. becősmohák
b. májmohák
c. lombosmohák
A MODERN ÉS VALÓS FILOGENETIKAI RENDSZER
• A harasztok törzse nem létezik, helyette 2 törzset állítottak fel:
a. korpafüvek
b. zsurlók és páfrányok
• A nyitvatermők törzse nem létezik, helyette 4 törzs van:
a. cikászok
b. ginkgófák
c. fenyők
d. gnétumok
A MODERN ÉS VALÓS FILOGENETIKAI RENDSZER
• A zárvatermők törzsén belül nem a klasszikus 2 osztály (egyszikűek, kétszikűek) létezik, hanem 3 osztály:
a. alapi helyzetű zárvatermők
b. egyszikűek
c. valódi kétszikűek
• Megszűnt fontosabb fás növénycsaládok:
mocsárciprusfélék hársfélék
lepényfafélék juharfélék
bokrétafafélék mogyorófélék
A MODERN ÉS VALÓS FILOGENETIKAI RENDSZER
• Egy, a nagy meglepetések közül:
A liliomfélék családjába („Liliaceae”) tartozó fajokat ma 11 családba sorolják, amelyeket 2 rendbe osztanak.
• Egy hihetetlen rokonság:
Araceae család
Wolffia arrhiza Amorphophallus titanum
A Földön előforduló fajok száma
Vírusok 200Baktériumok 2.000Algák (+kékalgák) 50.000Gombák 100.000Zuzmók 18.000Mohák 23.000Harasztok 12.000Nyitvatermők 640Zárvatermők 284.000
A taxonok hierarchiája I.
Világ (regnum) Növényvilág
Törzs (divisio) pl. harasztok
Osztály (classis) pl. egyszikűek
Rend (ordo) Liliales
Család (familia) Liliaceae
Nemzetség (genus) hagyma (Allium)
Faj (species) medvehagyma (Allium ursinum L.
A taxonok hierarchiája II.
Faj alatti rendszertani rangfokozatok
Alfaj (subspecies)
Változat (varietas)
Alváltozat (subvarietas)
Alak (forma)
Alalak (subforma)
Természetes faj (species)- közös ős- Tulajdonságaik, elterjedésük azonos- Természetes változatosság - Természetes szelekció → fejlődés/pusztulás- Állandó géncsere
Kultúrfaj (specioid)- Több rokon fajból hibridogén úton keletkeznek- Nemzetségre jellemző tulajdonságokaik, termesztési
területük van- Fajtákból állnak- Szelekció nemesítéssel - Géncsere gátolt vagy megszűnt (steril fajták)