AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK -...
Transcript of AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK -...
AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK
40.
A SZŐLŐNEMESÍTŐ
DR. CSIZMAZIA DARAB JÓZSEF ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
Írta és szerkesztette
MOLITORISZ PÁL
Szarvas, 2014
AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK
40.
A SZŐLŐNEMESÍTŐ
DR. CSIZMAZIA DARAB JÓZSEF ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
Írta és szerkesztette:
Dr. Molitorisz Pál
nyugalmazott városi vezető ügyész, helytörténész
Szarvas, 2014
Sorozatszerkesztők: Dr. Szitó János nyugalmazott vízépítő mérnök
Montvajszki Márk egyetemi tanársegéd
Lektor:
Dr. Bukovinszky László nyugalmazott főiskolai tanár
Kiadó:
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar,
Békéscsaba-Szarvas-Gyula
és a
Tessedik Öreggazdász Egyesület, Szarvas
Felelős kiadó:
Dr. Puskás János dékán és Gyulavári András elnök
A sorozat támogatója a Szarvasi Agrár Zrt.
Nyomtatta a , Szarvason
Felelős vezető: Tatai László
A KIADÓK ÜZENETE
Az Agrártörténeti füzetek sorozatot dr. Ligetvári Ferenc (egyetemi tanár, az
MTA doktora), alapító szerkesztő indította útjára 1998-ban, és gondozta
2002-ig. A sorozat arculata az évek során bizonyos változásokon ment át.
A sorozatot 2003–2007 között dr. Bukovinszky László (főiskolai tanár,
CSc) szerkesztette. A sorozat 1-14. kötete az alapító szerkesztő által
megfogalmazottak szellemében jelent meg, s gazdagította az olvasók
általános és szakmai ismereteit.
2008-ban a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és
Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar (TSF MVKF Kar) és a 2007-ben
megalakult Tessedik Öreggazdász Egyesület együttműködési megállapodást
írt alá. Ebben megfogalmazódott többek között az Agrártörténeti füzetek
közös kiadásának szándéka is.
Az Agrártörténeti füzetek a 15. számtól kezdődően a TSF MVKF Kar
(ill. jogutódja) és a Tessedik Öreggazdász Egyesület közös kiadásában
jelennek meg. A munkák minőségének javítása, színvonalának emelése
érdekében a köteteket lektoráltatjuk.
A továbbiakban is fontosnak tartjuk a szarvasi agrároktatás
intézményeihez kötődő visszaemlékezéseket, ill. az ehhez kapcsolódó egyéb
munkákat, hogy múltunk e kevésbé ismert eseményeit szélesebb olvasói kör
megismerhesse, és megmentsük azokat a végleges feledéstől.
A szarvasi agrároktatásban résztvevő tanárok és az itt végzett
öregdiákok életútjának bemutatása mellett fokozott figyelmet fordítunk
olyan témakörök megjelentetésére, amelyek a Szarvasi Kistérség és a
Körös-vidék arculatát alakítják a földhasználat, a természeti környezethez
alkalmazkodó (környezetkímélő, ökológiai) gazdálkodás és a
vízgazdálkodás területén.
Helyet adtunk a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészség-
tudományi Kar, Békéscsaba-Szarvas-Gyula Tessedik Campusán rendezésre
kerülő Tudományos Diákköri Konferencián legjobb minősítést elért
dolgozatok közlésére. Tervbe vettük aktuális szakmai témák megjelentetését
is.
A sorozat kiadását, illetőleg rendszeres megjelenését külső támogatók
anyagilag segítették már eddig is, és erre a segítségre ezután is számítunk.
Szeretnénk, ha együtt lehetnénk a hagyományok tisztelői, az értékek
felismerői és megőrzői. A témaajánlatokat, vagy a kész munkákat a
sorozatszerkesztőkhöz kérjük eljuttatni.
Együttműködésüket köszönjük. Szarvas, 2012. december
TARTALOM
BEVEZETŐ .................................................................................................. 9 I. .................................................................................................................. 10 PÁLYÁJA................................................................................................... 10
SZÁRMAZÁSA ......................................................................................... 10 A FELKÉSZÜLÉS ÉVEI, ISKOLÁI ................................................................ 15 A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ FORGÓSZELÉBEN ......................................... 20 HÁZASSÁGA, CSALÁDJA .......................................................................... 21 A SZŐLŐNEMESÍTŐ ................................................................................. 22 A BÉLYEGEK SZERELMESE ...................................................................... 33 GYÓGYSZŐLŐ, GYÓGYBOR ..................................................................... 39 EPILÓGUS ................................................................................................ 41
II.................................................................................................................. 45 TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZOM ............................................................. 45 Dr. Csizmazia Darab József ........................................................................ 45
BIKAVÉR TÍPUSÚ VÖRÖSBOR SZŐLŐFAJTÁK NEMESÍTÉSE ........................ 46 A DIREKTTERMŐK LEVÁLTÁSÁRA ALKALMAS, BETEGSÉGEKNEK
ELLENÁLLÓ, DE EURÓPAI MINŐSÉGET TERMŐ SZŐLŐFAJTÁK NEMESÍTÉSE
............................................................................................................... 48 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK .................................................................. 50 ELISMERÉSEK, KITÜNTETÉSEK ................................................................ 51 JELENLEGI MUNKÁIM .............................................................................. 55
III. ............................................................................................................... 56 BIBLIOGRÁFIÁJA .................................................................................... 56
PUBLIKÁCIÓI ........................................................................................... 56 A MUNKÁSSÁGÁRÓL SZÓLÓ IRODALOM .................................................. 59
IV. ............................................................................................................... 61 NÉHÁNY NEMESÍTETT SZŐLŐFAJTÁJA ............................................ 61 (összeállította: Németh Ákosné) ................................................................. 61 V. ................................................................................................................ 65 KÉPEK, EMLÉKEK A SZARVASI DIÁKÉVEKBŐL ............................. 65 VI. ............................................................................................................... 77 VÁLOGATÁS BORCÍMKE GYŰJTEMÉNYÉBŐL ................................ 77
9
Szent György napján, kihajtáskor bárki lehet pásztor,
Szent Mihálykor, behajtáskor csak az lehet pásztor,
aki elszámol.
BEVEZETŐ
A tessediki hagyományokat folytatva 1927 decemberében nehéz gazdasági
körülmények között nyitotta
meg kapuit a szarvasi m. kir.
Tessedik Sámuel Középfokú
Gazdasági Tanintézet, mely 18
éven át képezte elsősorban a
középbirtokos családok
gyermekeit. Az alma mater jól
felkészítette hallgatóit, a
végzősök többsége vezető állást
töltött be a később kialakuló
nagyüzemekben is.
A Tanintézet szelleme
jelentős tanáregyéniségeivel,
korán kialakuló
hagyományaival nagymértékben kisugárzott a korabeli Szarvas életére is.
Az Agrártörténeti füzetek kiadói és sorozatszerkesztői az elmúlt években
tudatosan törekedtek arra, hogy a nagy múltú Tanintézet távolodó emlékű
tudós tanárairól és neves, vagy jellegzetes pályafutásuk miatt
figyelemreméltó diákjairól megemlékezzünk. Önálló füzetből ismerhetjük
meg Kachelmann Kurt, Albel Andor, dr. Szabó János, dr. Vincze Ferenc,
dr. Palov József, dr. Marjai Gyula, dr. Bukovinszky László és Molnár Zoltán
tanárok, valamint az Intézetben oklevelet szerzett Lászlóffy István, Gulyás
Mihály, Molnár Imre, Ornyik Sándor, dr. Szitó Balázs, dr. Tóth László,
Komár János, Komár Pál életútját. A felsorolással korántsem értünk a sor
végére.
E számmal is adósságot rovunk le. Csizmazia Darab József
szőlőnemesítő pályáját mutatjuk be, aki immár háromnegyed évszázaddal
ezelőtt, 1938-ban végzett a szarvasi Tanintézetben, s édesapja képviseletében
fia 2013. június 20-án vehette át Szarvason ünnepélyes körülmények között a
Platina díszoklevelet. Életműve – mely elsősorban világszerte elterjedt
szőlőfajták nemesítésével valósult meg – igen gazdag; erre és példaszerű
emberi tartására, nagyságára a mai szarvasi gazdászok is büszkék lehetnek.
10
I.
PÁLYÁJA
SZÁRMAZÁSA
1918. július 15-én látta meg a napvilágot a Balaton-felvidéki borvidéken,
Balatonfüreden. A magyar történelemnek ebben a drámai eseményekben
bővelkedő évében született, amikor az Osztrák–Magyar Monarchiának a
kiegyezéssel létrehozott félévszázados építménye összeomlott.
Szülei
Felmenői több generáción keresztül mezőgazdasággal és
szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A Darab család 1723 óta élt Balatonfüreden
kisparaszti sorban.
Apai nagyszülei Darab József földműves (1859–1920) és Istvándi
Karolina (1866–1927) voltak. Gyermeküket, Darab Józsefet (1885–1969)
nagyapja gyermektelen nővére, Darab Lídia (1858–1911) és férje Csizmazia
József (1835–1916) fogadták örökbe 1907-ben. Édesapja ez időtől kezdve
11
viselte hivatalosan is a kettős, Csizmazia Darab családi nevet, melyet
gyakran röviden csak Cs. Darabként használtak.
A Darab és a Csizmazia család birtoka együtt 26 kh volt, szántó, legelő,
erdő és szőlőterület, mely az állattartással együtt teljes elfoglaltságot és
megélhetést biztosított a két családnak.1
Édesapja oklevele 1922-ből
Id. Csizmazia Darab József2 Balatonfüreden elismert szőlőbirtokos és
kiváló borosgazda volt, korszerű gazdasága mintaként szolgált a környék
gazdái számára. Iskoláinak hiányát önképzéssel pótolta, telenként
népfőiskolai tanfolyamok keretében tanította a szőlőmunkásokat az oltás és
iskolázás mesterségére. Magánéletében is példamutató ember volt, higgadt,
türelmes; jó előadói képességgel rendelkezett.
Katonaként részt vett az első világháborúban, a Piave környékén harcolt.
1 Csizmazia Darab József 2005. december 8-án kelt visszaemlékezése, melyet édesapja
születésének 120 éves évfordulója alkalmából írt; a családfa adatai; Dr. Csizmazia Darab József
szőlőnemesítő, szerkesztette: dr. Fülöp Lajos, Balatonfüred, 1999, 2. p. 2 Csizmazia Darab József szőlőnemesítő nevét a továbbiakban ebben a formában használjuk, édesapját id. Csizmazia Darab József néven, fiát pedig ifj. Csizmazia Darab József néven
említjük.
12
1930–1939 között Balatonfüreden bíróvá is megválasztották.
Közszolgálata alatt olyan jelentős kezdeményezések kapcsolódnak a
nevéhez, mint pl. a vízvezeték építés, a hitelszövetkezet létesítése, a
borhetek megrendezése, az rk. templom megépítése, a szívszanatórium
építéséhez ingyenes fuvarszervezés. Tagja volt a Magyar Szőlősgazdák és
Hegyközségek Országos Egyesületének, a kamarai gyűléseken települését
képviselte. A Balatoni Szövetségtől az 1922-ben és az 1933-ban
megrendezett borászati kiállításon aranyérmet nyert el. A Darányi-kormány
gazdasági tanácsos címmel tüntette ki. A család a füredi borheteken
rendszeresen, önálló sátorban kínálta borait.
Szüret után
13
1917-ben kötött házasságot, felesége Fábián Papp Lenke (1897–1987)
szintén szőlész, borász családból származott; felesége öccse Fábián Ferenc
József a kecskeméti Mathiász-telep3 vezetője volt.
A Csizmazia Darab szőlészet sátra a ’30-as években
1943-ban a Független Kisgazdapárt országos elnöke felkérésére belépett
a Kisgazdapártba. Az 1945 júniusában tartott nagygyűléseken képviselőként
delegálták az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe.
A szorgalmas és sikeres szőlősgazdának 1948 után kirekesztés,
üldöztetés volt az osztályrésze, kizsákmányolónak, rendszerellenesnek
minősítették. Csak a közismertsége és népszerűsége óvta meg a
kitelepítéstől. Előbb kuláknak nyilvánították, majd fegyverrejtegetés miatt
letartóztatták, büntetőeljárást indítottak ellene, s hat hónap után mentette fel
a bíróság, s helyezték szabadlábra. E körülmények hátrányosan érintették
gyermekeit is.
1969-ben hunyt el 84 éves korában. A balatonfüredi katolikus temetőben
lévő síremlékét fia által nemesített szőlő koszorúzza.
3 Mathiász János (Ádámfölde, 1838 – Kecskemét, 1921) neves magyar szőlész-borász.
14
Nemzetgyűlési megbízólevele
id. Csizmazia Darab József
15
Csizmazia Darab József 1933-ban
A FELKÉSZÜLÉS ÉVEI, ISKOLÁI
Csizmazia Darab József elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd
középiskolai tanulmányait
1928-ban a veszprémi piarista
gimnáziumban kezdte meg. A
családi háttér meghatározta
elhivatottságát a szőlészet és a
borászat iránt. Érdeklődése, a
szőlő iránti szeretete
visszavezethető
gyermekkoráig. „A szülői
házban kaptam az első szőlővel
kapcsolatos ismereteket. Benne
éltem a mindennapok
munkájában, lóvezetőként részt
vettem a szőlőekézésben, a
szüreti munkában és az
oltványkészítés fogásait is
igyekeztem elsajátítani.” –
emlékezett gyermekkorára
2003-ban4.
Ez a körülmény vezetett
oda, hogy 1933-tól
tanulmányait a neves, magas
színvonalon oktató szarvasi m.
kir. Tessedik Sámuel
Középfokú Gazdasági
Tanintézetben folytatta, mely mindig jó útravalót adott a végzősöknek.
Az 1935/36-os tanévet betegsége miatt kénytelen volt kihagyni. Csabai
Kálmán5, majd dr. Székely Győző
6 igazgatása alatt működött ekkor az
4 Bélyegvilág – filatéliai szemle 3003/9. 22-23. p. 5 Csabai Kálmán az Intézet első igazgatója, okleveles gazda, képesített gazdasági tanár. Számos
szakmai és társadalmi testületben, egyesületben tevékenykedett (Országos Gazdasági
Szakoktatási Tanács, Országos Ornitológiai Társaság, a „Virágos Magyarország” szarvasi
bizottságának elnöke, a Turul Sport Egyesület díszelnöke, a Szarvasi Sporthorgász Egyesület
díszelnöke stb.) Megírta a Tanintézet létesítésének történetét. Jószágberendezés- és
jószágkezeléstant tanított. 6 Dr. vitéz Székely Győző (1885–1940), okleveles gazda, jogtudor, a tanintézet igazgatója,
tanította a közgazdasági és jogi ismereteket.
16
A Tanintézet udvarán 1935-ben
iskola, osztályfőnökei dr. Uzonyi Ferenc7, majd 1936-tól a neves ornitológus
Molnár Béla8 gazdasági tanárok voltak.
A Tanintézetben9 töltött szarvasi
évek meghatározóak voltak a jól
tanuló, jól sportoló10
, az ifjúsági
életbe aktívan bekapcsolódó diáknak.
A Tanintézet korabeli értesítőit
lapozva gyakran felbukkan a neve.
Közreműködött műkedvelő
színielőadásokon, szavaló vándordíj
második helyezettje lett, az
Önképzőkör könyvtárosa, IV. éves
korában az Önképzőkör ifjúsági
elnöke volt. Sokoldalú és sikeres volt
a sportban, elsősorban a
futóversenyeken ért el jó
eredményeket, de asztaltenisz
párosban is első helyezést értek el, a
tenisz szakosztály vezetői tisztségét
is betöltötte. Kétszer is második
helyezettje lett egyéni versenyben a
Kállay Béla gazdasági tanár által
alapított vándordíjnak, mely során
céllövészetben, atlétikában,
úszásban, stafétában és labdarúgásban mérték össze tudásukat a diákok.
7 Dr. Uzonyi Ferenc gazdasági akadémiai rendkívüli tanár, bölcsészettudor, okleveles
középiskolai tanár, okleveles gazda, a természetrajzi tanszék vezetője. Tanította a növénytant,
az állattant és a növénykórtant. 8 Molnár Béla (Szarvas, 1888 – Szarvas, 1944), képesített gazdasági tanár, okleveles
gépészmérnök, abszolvált közgazdasági mérnök, a műszaki tanszék vezetője, a mezőgazdasági gépészet és építéstan előadója. Tanított fizikát, éghajlattant, földméréstant, gép- és eszköztant,
gazdasági építészetet. Zenei tanulmányokat is folytatott. Madártani dolgozatait nyolc füzetben
jelentette meg. Az Ornitológusok Szövetségének dísztagja volt. 9 Ezúton is köszönjük Csizmazia Darab József évfolyamtársának, Dienes Mihály volt ceglédi
lakos családjának a diákkori felvételek rendelkezésre bocsátását. 10 Az 1935/36-os tanévben elnyerte egyéni versenyben a Kállay-vándordíj második helyezését.
(Értesítő, 76. p.) Felnőtt korában is részt vett versenyeken, pl. Németországban a DSB (Német Sportjelvény) versenyein, 1983-ban, 65 évesen eredményesen versenyzett úszásban, helyből
távolugrásban, futásban és súlylökésben.
17
Tagja volt az Intézet vívószakosztályának is.11
A Szarvasi Úszók és Testgyakorlók Egyesületének díszoklevele 1934
A második világháború kitörésének előestéjén, 1938-ban képesített gazda
oklevéllel bocsátotta nagy ívű pályájára a szarvasi tanintézet.
Mindig szeretettel gondolt vissza a szarvasi intézetben töltött évekre, s
büszke volt az itt elért eredményeire. A Tanintézet jogutódjai is számon
tartották, Gyémánt-, Vas-, Rubin-, majd Platinadiplomával tüntették ki.
11
Meghatározó emlékek a szarvasi Tessedik Sámuel Gazdasági Tanintézetből, Csizmazia Darab
József kézirata 2010 körüli évekből.
18
Ifj. Csizmazia Darab József édesapja nevében átveszi a Rubin díszoklevelet
2008-ban
Ifj. Csizmazia Darab József édesapja nevében átveszi a Platina díszoklevelet
2013-ban
19
Szülei támogatták a szőlőtermesztés iránt megnyilvánuló érdeklődését, s
lehetőséget biztosítottak számára, hogy külföldön is tapasztalatokat
szerezzen. Egyetemi évei alatt 1939-ben egy éves szakmai gyakorlaton vett
20
részt Ebernburgban, Németországban. 1940-ben pedig Klosterneuburgban,
Ausztriában az Ágoston rendi apátság pincészetének alkalmazottja lett
szintén egy évig, s egyben tökéletesítette német nyelvtudását is.
1948-ban Svájc következett, ahol meglepően fejlett technológiákkal
találkozott, pl. 19 hektár szőlő alagcsövekkel volt ellátva, s ez úton 11
atmoszféra nyomással két oldalra lehetett permetezni.12
A háború után felsőfokú tanulmányait a Keszthelyi Agrártudományi
Egyetemen végezte, mely akkor Akadémiaként működött. Itt szerzett
agrármérnöki diplomát 1947-ben.13
Első munkahelye is összefüggött a
szőlőtermesztéssel, még a diploma megszerzésének évében betöltötte a
Tapolcai járásban a hegyközségi titkári tisztet Sági Károly kertészmérnök
mellett.
Állandóan fejlesztette tudását, 1959-ben sikeresen megvédte doktori
disszertációját, majd értekezése alapján 1975-ben a Tudományos Minősítő
Bizottság a mezőgazdasági tudományok kandidátusává nyilvánította.
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ FORGÓSZELÉBEN
A háború őt sem kerülte el, közel három évet katonáskodott. A II. Magyar
Hadsereggel a keleti frontra került, a Donhoz. 1942-ben az ukrajnai
Ivanovkában, majd a következő évben Sztanyiszlavban szolgált.
Az 1943. januári áttörés után másfél hónap alatt főleg gyalogosan
jutottak el Kijeven keresztül Korostenig. Ha tudott, segített másokon;
egylovas szánkón vonultak vissza Sztarij-Oszkol felé, amikor egy
vérbefagyott magyar tisztet találtak az út mellett. Felvették, még az
alakulatát, a kanizsai tüzéreket is megtalálták, a sebesült túl is élte a háborút.
A nélkülözések következtében nagyon legyengült, egy ukrán család
ápolta felgyógyulásáig. Hazakerült, de sokszor volt közvetlen
életveszélyben, pl. Beregszászon a vasútállomáson egy bomba a közelükben
zuhant le, szerencsére nem robban fel, de így is ketten életüket vesztették
akkor. 1943 tavaszán Nagykanizsára szállították a katonákat, ahol
egyhónapos karantén után leszerelték.
1943 szeptemberében újra behívták, és megint Ukrajnába vitték, ahonnan
csak 1944 novemberében került haza. A visszavonuláskor hídoszlop
parancsnok volt, a Garamon kellett volna átkelőt létesíteni, de az oroszok
12 Szőlőbarát, Bányai Gábor interjúja, Dunabor Magazin, 2012. június, 20. p. 13 Az Egyetem jogutódja a Pannon Egyetem Georgikon Kara 2012-ben Vas Díszoklevelet
adományozott egykori hallgatójának. (A Pannon Egyetem Dékáni Titkárságának 2012. július
18-i levele.)
21
már átlépték a folyót. Látva a menekültáradatot, a hadsereg felbomlott.
Keszthelyre ment, és felvette az indexét. Az orosz ellenőrzések során ezzel
igazolta, hogy diák. Egy tanára helyett átvállalta az orosz utánpótlásbázison
történő munkavégzést, így szerencsésen nem vitték el hadifogolytáborba.14
HÁZASSÁGA, CSALÁDJA
1953-ban kötött házasságot Bárkány Blanka kertészmérnökkel.
Házasságukból három gyermekük származott: József, Rita és István.
Családi fotó 1962-ből, jobbról: Csizmazia Darab József, István fia, felesége
Bárkány Blanka, Rita leánya és József fia.
Felesége biztos hátteret jelentett munkásságához, mindig támogatta,
szintén írt szakcikkeket. Nyelvtudása és szakismerete révén rendszeresen
ismertette férjével a nemzetközi szaklapokban megjelenő munkákat. Négy
nyelvet ismert, lefordította férje szakcikkeit és többek között a legendás hírű
14
Dunabor Magazin, 2012. június, Szőlőbarát, Bányai Gábor interjúja, 20-22. p.
22
osztrák szőlész, Lenz Moser15
könyvét. Hű társa és segítője volt egy hosszú
életen át. A Bianca szőlő nevének „keresztanyja”, a nemesítő felesége
utóneve felhasználásával nevezte el e szőlőfajtát.
„Blanka nélkül soha nem tudtam volna elérni, amit elértem, mert ő annyi
pluszt adott a látásmódjával, amivel újabb lépéseket tudtam tenni… 2006-
ban ment el, de ma is velem van… Hiszek a túlvilágban…” – nyilatkozta egy
alkalommal.16
A SZŐLŐNEMESÍTŐ
A külföldön töltött évek alatt szerzett előképzettsége alapján is a
Földmívelésügyi Minisztérium 1948. április 15-ével kinevezte kutatónak a
budapesti Ampelológiai Intézetbe17
, „szakalkalmazotti” minőségben,18
majd
megbízták, hogy szőlőnemesítői tevékenységet folytasson Egerben, a
Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben. Munkáját dr. Kosinszky Viktor19
osztályvezető irányításával kezdte meg. Feladat az volt, hogy a direkttermő
fajtákat felváltsa olyan új fajtákkal, melyek rezisztensek, és versenyképesek
az európai nemes fajtákkal.
Kilenc évtized terhével a vállán 2008-ban így emlékezett a kezdetekre:
„Az alapok megteremtése, vagyis a fajtagyűjtemény létesítése, a
laborfelszerelés, a növényház felépítése után kezdődhetett a tervszerinti
nemesítési munka, a szabadalmi értékű keresztezési kombinációk
elvégzése…”
Hatvan évet töltött a szőlőnemesítő pályán. E tevékenységhez kitartó
munka, türelem, elhivatottság, már-már megszállottság szükséges. A munka
eredménye, vagy eredménytelensége gyakran csak 10-15 év után volt
értékelhető.
A felmerülő nehézségek idején erőt adott a nemesítőnek egy ausztriai
nemzetközi hosszú távú gyalogló verseny emléke, ahol is megterhelt
15
Moser, Lenz (Rohrendorf bei Krems, 1905 – Krems, 1978), osztrák szőlész és borász, az
ausztriai szőlőkultúra úttörője. Borpincészetének székhelye a Krems melletti Rohrendorfban van. Neve elválaszthatatlanul összefonódott az ausztriai bortermelés fejlődésével. 16
Szőlőbarát, Bányai Gábor interjúja, Dunabor Magazin, 5. szám, 2012. június, 22. p. 17
Ampelológiai Intézet – szőlő- és borgazdasági kísérleti állomás (Budapest, II., Herman Ottó
u. 17.). Célja a szőlészeti ismeretek fejlesztése tudományos vizsgálatok és kísérletek útján. 18
A Földmívelésügyi Miniszter 84.046/1948 XI. fő1 ü. o. számú, 1948. április 15. keltezésű
értesítése. 19
Dr. Kosinszky Viktor (Arad, 1909 – Budapest, 1954), szőlész, a budapesti Agrártudományi
Egyetem Szőlészeti Tanszékének alapító professzora, jelentős szakirodalmi tevékenységet
fejtett ki.
23
hátizsákkal kellett teljesítenie a távot. Szakmai tevékenysége során is
állóképességének köszönhette, hogy olykor súlyos nehézségek között,
ellenszélben, gáncsoskodásoktól sem mentesen, de végigment a pályán. A
nevéhez fűződő szőlőfajták sikere igazolta eredményes nemesítői munkáját.
Nem pihent meg az 1980 évi nyugdíjazása után sem, számon tartotta a
hazai és nemzetközi fajtakísérletben lévő fajták eredményeit. Erre fokozott
figyelmet szentelt, mert előfordult, hogy a borászati technológiai hibákat
igyekeztek a fajta rovására írni.
A nemesítő egy új fajtajelölttel
24
Kitűnő szellemi frissességének köszönhetően élete végéig küzdött fajtái
elterjesztéséért. Még 2012-ben is levélben kereste meg az Országgyűlés
Mezőgazdasági Bizottságának elnökét, annak érdekében, hogy állami
támogatás útján segítsék elő a rezisztens magyar szőlőfajták telepítését a
világfajták előnybe részesítése helyett. Levele végén egy kínai mondást
idézett: „Magas pagodának is földön van az alja.”
Naprakészen követte hazánk és a világ szőlő és bor termelését.
Tájékozott volt a hazánkat is érintő bor túltermelésről, a felesleges
mennyiség kényszerlepárlásáról. Véleménye szerint a környezet- és
egészségvédelmet szolgáló csemegeszőlő termesztése célszerű, mivel az
Európai Unió agrárpolitikájában erre nincsenek korlátozások, ez
kvótamentes.20
Évtizedeken át küzdött, hogy rezisztens fajtái elfogadottá váljanak.
Egerváron és Lakhegyen törzsültetvényeket telepítettek, ezzel sok zalai
ember jutott munkához. 2006 augusztusában, Zala megyében, Egerváron, a
300 éves egykori Széchenyi Zsigmond pincében szakmai fórumot tartottak a
szőlőrezisztenciában21
elért eredményeiről szőlész-borász szakemberek
részvételével, s méltatták munkásságát, eredményeit. A legismertebb
rezisztens fajtája, a Zalagyöngye világkarriert futott be, termesztik pl.
Kanadában, Izraelben, Kínában, Japánban. 2005-ben kapott állami
fajtaelismerést a Göcseji zamatos, de szó esett a nemesítő más sikerfajtáiról,
így a Neroról, a Biancáról vagy a Lakhegyi mézesről. A résztvevők a pince
falán emléktáblát avattak tiszteletére, az előadók pedig a nemesítő emlékére
szőlőtöveket ültettek a pince udvarán.22
A Balatonfüredi Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola egyik
fontos feladatának tekinti, hogy a vidék a borászati középfokú oktatás
centrumává váljon. Rendszeresen szakmai napokat tartanak, emlékparkot
hoztak létre a szőlő- és borkultúra tárgyi emlékeinek bemutatására. Méltó
ünnepség keretében 2000. május 5-én emlékoszlopot avattak Csizmazia
Darab József tiszteletére a család, a nemesítő barátai, tisztelői, a szőlész-
borász társadalom reprezentánsai és az iskola vezetői, diákjai jelenlétében. A
Balatonfüred–Csopak Borrend tagjai négy Füredgyöngye23
szőlőoltványt
ültettek el e nevezetes nap emlékére.
20
2012. június 1. napján kelt levele Font Sándor országgyűlési képviselőhöz, a bizottság
elnökéhez; Balatonfüredi Napló, 2012. 6. szám 21
Szőlőrezisztencia – a növény ellenállása különféle sokkhatásokkal szemben. 22 Mórocz Zsolt cikke a Zalai Hírlapban (2006. augusztus 24.) 23
Miután Balatonfüred Város Önkormányzata 2001-ben díszpolgári kitüntető címet
adományozta számára, szülővárosa iránt érzett elkötelezettsége és hűsége jeléül a korábban Ecs.
36-os számon nyilvántartott szőlőfajtáját az állami elismeréskor javasolta Füredgyöngyének
25
A kárpótlási eljárások során eredménytelenül kísérelte meg
visszaszerezni a családi birtok egy részét. Célja az volt, hogy ott fajtáiból
gyűjteményes bemutatót hoz létre, mint génbázist. A fajtagyűjtemény mégis
megvalósult. A Kertészeti Szakközépiskola sietett segítségére, s az iskola
parkjában az általa nemesített harmincöt betegségnek ellenálló szőlőfajtából
kialakították a gyűjteményt.
A nemesítő tiszteletére emelt emlékmű
Külföldön is fontosnak tartják a rezisztens szőlőfajták előállítását. A
nagymérvű környezetszennyezés, valamint a termesztési költségek
csökkentése teszi szükségessé a nemesítés ezen irányát. Napjainkban a
nyugati országokban komolyan foglalkoznak a rezisztens szőlőfajtákkal,
annak értékelésével, nemesítésével, termesztésével és az ökotermékek
készítésével. Közel 10 éve megalakult a PIWI (a rezisztens szőlőfajták
védelmére szervezett munkaközösség), melynek tagjai között Magyarország
is szerepel. A munkaközösség elhatározása alapján a szőlőnél ma már nem
beszélünk rezisztens, sőt interspecifikus hibridekről, hanem PIWI-fajtákról.24
Magyarországon Csizmazia Darab József által nemesített, államilag
elnevezni. (2004. július 15. napján kelt javaslata.) Az Önkormányzat 2012-ben egymillió
forinttal támogatta e fajta telepítését. (Balatonfüredi Napló, 2012. 9. szám.) 24 PIWI = Pilzwiderstandsfähigen-Sorten – gombabetegségekkel szemben ellenálló fajták
elnevezése (német).
26
minősített PIWI fajták a Nero, a Bianca, a Zalagyöngye és a Medina.25
Ezen
lisztharmatnak, peronoszpórának és a szürkerothadásnak ellenálló fajtáit
három-négy permetezéssel meg lehet védeni, ellentétben a hagyományos
szőlőkkel, melyek tíz-tizenkét permetezést igényelnek. Sikerfajtái a
fogyasztói igények miatt nem versenyezhetnek pl. a Chardonnay, vagy a
Cabernet Sauvignon világfajtákkal, de kedvező jelek itt is mutatkoznak. Pl.
egy borászati üzem a Bianca fajtát, mint biobort sikerrel forgalmazza az
angol piacon.
Ex libris a Peter Morio-díjhoz
25
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. honlapja, 2013. június
http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=721%3Arezi
sztens-szlfajtak&catid=318%3Abioszl-biobor&Itemid=127&lang=hu
27
Amikor a szőlőnemesítő a termelőnél viszontlátja fajtáját, akkor érzi
igazolva, hogy érdemes volt dolgozni. Magyarországon nemesített fajtákat
azért is érdemesnek tartja termeszteni a magyar szőlőtermelők számára, mert
az itteni klimatikus és földrajzi viszonyokhoz szelektálták ki őket, a magyar
ízlésvilágnak megfelelően.
„Gyakran megkeresnek mind itthonról, mind külföldről. Legutóbb
Odesszából kérték, hogy engedélyezzem a Bianca ottani telepítését, melyet
örömmel, térítés nélkül teljesítettem, emlékezve arra az ukrán családra, akik
a háború idején ápoltak.” – nyilatkozta 2008-ban.26
26
Az Ukrán Nemzeti Tudományos Központ V. Ye. Tairov Szőlészeti és Borászati
Kutatóintézetének igazgatója levélben köszönte meg a nemesítőnek önzetlen engedélyét
(1135/14.12.2006. számú levél).
28
A Hadobás Pince pl. a 2008-as évjáratból származó Turán szőlőből
készült borát önálló borkülönlegességként forgalmazza.27
Békés megyében a filoxéra pusztítása óta alig találkozhatunk
szőlőültetvényekkel. Szarvas nagy múltú szőlőkultúráját is szinte egyedül
Medvegy Mihály28
szarvasi szőlész, borász ószőlői szőlészete képviseli.
Korlátozottan használ vegyszereket, kizárólag bordói lével és kőporral
védekezik a kártevők ellen.
Medvegy Mihály szarvasi szőlész látogatása a nemesítőnél (2010. február)
27 Turán bor, mint gyógyszer, Markazi Hírmondó, 2009. április, 9. p. 28
Medvegy Mihály (*Szarvas, 1945), Szarvas–Ószőlői kertjében több Csizmazia Darab József
által nemesített szőlőfajtát termeszt, a nemesítővel rendszeres kapcsolatban állt.
29
Hosszú utat járt be a Csizmazia Darab József által nemesített vörös
bogyójú Nero és más általa nemesített rezisztens szőlők, mire városunkba is
eljutottak. A Nero kedvező tulajdonságainál fogva kiemelkedik szőlők
közül. Az új hungarikum29
1994-ben állami elismerést kapott hazánkban, s
pár évvel később fajtaoltalmat kapott Svájcban, majd Brüsszelben.
Példanélküli e fajta sikere. Frissen fogyasztva is ízletes, a belőle készített bor
magas rezveratrol30
tartalma miatt gyógyhatású. A nemesítő és a biokertész
szőlősgazda Tessedik tálentum oklevél kitüntetésben részesült a VIII.
Országos Biobor Versenyen.31
Javasolta, hogy ne csak a hazai döntéshozók határozzák meg, hogy mi
minősül hungarikumnak, hanem a nemzetközi értékítélet, a külföldi
elfogadottság. Felhívta a figyelmet a külföldi szaksajtó fajtáira vonatkozó
elismerő cikkeire és egyes fajtái világszerte történő széleskörű
termesztésére.32
Az Egerben nemesített, betegségeknek ellenálló új fajtái a szakmai
közvéleményben csak nehezen találtak elismerésre, ellentétben a
termesztőkkel. Kitartó munka és harcos szemlélet kellett ahhoz, hogy fajtái
megkapják az elismerést. Lobbanékony természete nemcsak felvállalta, de
olykor kereste is a harcot meggyőződése, igazsága érdekében. Élete
jellegzetesen a magyar növénynemesítő sorsa; munkájának eredményeit,
szőlőfajtáit gyakran előbb elismerték külföldön, mint itthon.
Munkája során gyakran érték csalódások is. Csak egyetlen példát
említünk meg, a Lakhegyi mézes fajtajelölt szőlője fajtavizsgálatának
megszűntetéséről döntött az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet,33
annak ellenére, hogy 2001-ben a hazánkban telepített fajták listáján a 20.
helyen állt 858 ha telepített területtel, s az e szőlőből készült borok is
forgalomban voltak.
29
Hungarikum – különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog. A
magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény pontosan
meghatározza, hogy mi számít hungarikumnak. 30 Rezveratrol – antioxidáns, egészségvédő fenol-vegyület, mely a sejtek öregedéséért felelős
szabadgyökök lekötése miatt kedvező élettani hatást fejt ki. Csökkenti a daganatos betegségek
kialakulását is. 31 Szarvas és Vidéke, 2007. június 28. 32
Levele Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek (2013. június 10.) 33
Az OMMI 2001. január 22-én keltezett levele a nemesítőnek címezve.
30
A pályatárs Katona József34
így vall a nemesítő tövises útjáról:
„Csizmazia Darab Józsefet nemcsak a nyugdíjazása után, hanem már aktív
korában is sok mellőzés érte, annak ellenére, hogy a szőlészeti kutatások
legjobban támogatott, a kutató számára a legtöbb sikert hozó ágát, a
nemesítést választotta. A „hiba” csak ott volt, hogy barátunk nem a
kitaposott ösvényen akart haladni. A hagyományos nemesítési módszerek a
borszőlő nemesítés terén a világon sehol se hoztak átütő eredményeket. Az
évszázadok alatt kialakult fajták minőségével az új fajták nem tudták felvenni
a versenyt. Más nemesítési célt kellett kitűzni, és Csizmazia József jó
érzékkel ezt a rezisztencia-nemesítésben, a környezetbarát fajták
előállításában, a biotermesztés lehetőségének megteremtésében látta. E cél
érdekében a nemes európai fajtákat amerikai eredetű, direkttermő fajtákkal
keresztezte.”
Baráti körben, Varga Lajos mezőgazdasági gépész, Csizmazia Darab József,
Somogyi Pál és felesége
34 Katona József (Solt, 1922), kertészmérnök, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet
(Kecskemét) nyugalmazott főigazgatója. Az idézet Egy próba meggyőz c. írásából származik, in: dr. Fülöp Lajos Dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, Balatonfüred Városért
Közalapítvány 9. kiadványa, Balatonfüred, 2003, 43. p.
31
Dr. Tomcsányi Pál35
professzor így emlékezik Csizmazia Darab József
nemesítési tevékenységére: „A zsenialitáshoz hasonlítható az az ösztön,
amivel annak idején a keresztezéshez szőlőfajtákat kiválasztották. Jóska jól
választott: a Zalagyöngye – elterjedését és főként a szaporítóanyag exportját
tekintve – a legsikeresebb magyar nemesítésű szőlőfajta lett, egy egész sor
Csizmazia-fajta elsőszülöttjévé vagy szülőjévé, de milyen körülményesen!...
Állami minősítése elhúzódott… bevezetése megindult, sőt jelentősen elterjedt
már az elismerés előtt is.
Az egri vörösborok palettáját színezte a Medina, sőt festette sötétebbre a
Turán, ami a Neroval házasítva a bikavér babéraira pályázhat. A
legnagyobb siker azonban a Bianca fehérborszőlő, ami a
gombabetegségekkel szemben a legellenállóbb, ugyanakkor talán a
leginkább fagytűrő fajtánk.”
A nemesítő az Aletta termesztőjével a csengődi szőlőben
A Magyar Örökség díjat a magyar szőlőkultúra érdekében folytatott
munkássága és küzdelméért ítélték meg részére. Bianca, Medina, Nero,
Turán, Zalagyöngye, Aletta36
– mind-mind a nevéhez fűződik.
35
Dr. Dr. h c. Tomcsányi Pál (*Budapest, 1924), agrármérnök, kutatóprofesszor, a Kertészeti és
Élelmiszeripari Egyetem címzetes egyetemi tanára, az MTA tagja. Az idézet Dr. Csizmazia
Darab József kandidátus szőlőnemesítői életműve c. írásából származik, in: dr. Fülöp Lajos Dr.
Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, Balatonfüred Városért Közalapítvány 9. kiadványa,
Balatonfüred, 2003, 63. p. 36
Ez utóbbi szőlőfajta elnevezését Áprily Lajos Tavasz a Házsongárdi temetőben c. verse
ihlette, Apáczai Csere János holland feleségéről, Aletta van der Maet-ről emlékezik meg a
nemesítő.
32
Előretekintve felismerte, hogy a jövőt a környezetvédelmi előírásoknak
megfelelő termesztés jelenti. Máris tapasztalható a különböző kémiai szerek
alkalmazásának korlátozása. Ennek köszönhető az ellenálló szőlőfajták iránt
mutatkozó nagyfokú nemzetközi érdeklődés.
Zalagyöngye kettős hasznosítású szőlőfajta szabadalmi okirata
33
A BÉLYEGEK SZERELMESE
Csizmazia Darab József nem csak szakmájának élt, szenvedélyes,
aranyjelvényes bélyeggyűjtő is volt. Kisdiák kora óta gyűjtötte a bélyegeket.
Fiatalon, 1943-ban lépett be a Magyar Filatélisták Klubjába, de
bélyeggyűjtőként is hű maradt a szőlőhöz és a borhoz. 1948-ban tért át a
szőlő- és bortémájú bélyegek gyűjtésére, mely elmélyült kutatómunkával
járt, a nemzetközi katalógusokat is tanulmányozni kellett.37
Szakmai témájú
gyűjteménye Európa-szerte ismert, gyakran kiállításokon is bemutatásra
került, pl. 1999-ben Balatonfüreden. Gyűjteménye felöleli a világ, s ezen
belül a hazai bélyegeket, melyeken szőlő- és borkultúra jelenik meg.
Szakmai és gyűjtői megfontolásból javasolta, hogy a magyar borvidékek
ismertségének elősegítése céljából a Magyar Posta hazánk borvidékeit
bemutató bélyegsorozatot adjon ki. Mint filatelista felismerte ebben a
hatalmas fajtareklám lehetőséget is, mert a „jó bornak is kell cégér”.
Nagy megtiszteltetésére a Posta megvalósította gondolatát, s egy
gyönyörű sorozatban jelentette meg a borvidékeket bemutató bélyegeit. A
bélyegsorozat tervezője a nemesítővel baráti viszonyban álló Varga Pál38
grafikusművész. 2007. május 25-én, az utolsó fagyosszent, Orbán napján
jelent meg a sorozat befejező három tagja, mellyel teljes lett a 22 magyar
borvidéket bemutató bélyegsor.39
A Bükkaljai borvidéket bemutató
bélyegképen az általa nemesített Medina szőlő látható, mely 1984-ben kapott
állami elismerést. Azóta e borvidéken széles körben termesztik, mint
hungarikumot. A Medina szőlőfürt felett olvasható a nemesítő, Csizmazia
Darab József neve. Tizenhét olyan bélyeg jelent már meg, melyek témájához
közvetlen köze van.40
37
Bélyegvilág – filatéliai szemle 3003/9. 22-23. p. 38
Varga Pál bélyegtervező, grafikusművész, alkotásai főleg a természetvédelem és a technika
tárgykörében születtek, közülük kettő elnyerte a Magyar Posta Művészeti díját, hat pedig „Az
év legszebb bélyege” elismerésben részesült. 39
Balatonfüredi Napló, 2008. június 40
Dr. Molnár László Gondolataim barátságunkról, in: dr. Fülöp Lajos Dr. Csizmazia Darab
József szőlőnemesítő, Balatonfüred Városért Közalapítvány 9. kiadványa, Balatonfüred, 2003,
70. p.
34
35
36
Kezdeményezte, hogy a borospalackok címkéi is jelenjenek meg egy
bélyegsorozaton, valamint azt, hogy összefüggés esetén a címkéken
tüntessék fel a bélyegeket.
Az általa nemesített szőlőfajtákat bélyegszerű címkékkel is
népszerűsítette, melyekkel a levelezés során a borítékokat tette színessé,
érdekessé. Ezekből bemutatunk néhányat:
Turán Megjegyzés: A Sic itur ad astra (így jutunk a csillagokig, azaz ez a nagyság útja) latin mondást
Csizmazia Darab József gyakran használta a kitartó munka melletti kiállásként.
Nero
37
Bianca
Viktor
38
Egy születésnapi gratulációt pedig az alábbi kedves, humoros rajzokat
tartalmazó levelezőlapon köszönt meg41
:
Az utóbbi kép alatt lévő versikét saját kezűleg egészítette ki, s írta alá a
baráti körben, magánlevelezésben használt becenevét: Darius (mely
feltehetően a Darab családi névből ered).
41 A születésnapi köszöntést e jellegzetes levelezőlapon a Füzet lektorának, dr. Bukovinszky
Lászlónak küldte. Ezúton is köszönjük a címzettnek a levelezőlap rendelkezésünkre bocsátását.
39
Nem csak bélyeget gyűjtött, hanem a saját szőlőfajtáiból előállított borok
címkéit is. Az alább bemutatott címke az általa nemesített Agria
szőlőfajtából Kanadában készült borosüvegről való. Agria Eger latin neve, e
nevet nem fogadták el, mert az egri bútorgyárnak is ez volt a neve. Így itthon
e szőlőfajta a Turán nevet viseli, de az eredeti név külföldön tovább él.
Az általa nemesített szőlőkből készített bor-címkegyűjteményéből a VI.
fejezetben adunk közre válogatást.
GYÓGYSZŐLŐ, GYÓGYBOR
Jó bor, jó egészség! – így kezdődik a közismert magyar bordal. Hosszú
évszázadok alatt könyvtárnyi írást találunk a bor gyógyászati jelentőségéről.
Zircen pl. 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlyai borral kúrálták az
orvosok. Az első magyar gyógyszerkönyv még háromféle bort vett fel a
hivatalos gyógyszerek közé, nem számítva a kimondottan készítmény
jellegű, un. gyógyborokat, amilyen a China-vasbor is. A bort bízvást
nyilváníthatjuk mi is gyógyszernek, azzal, hogy a gyógyszer és a méreg
között csupán az adag nagyságában van különbség. A bort tehát nem
40
száműznünk kell a gyógyászatból, hanem kellő gondossággal és szigorral
adagolnunk. A kisebb adagok pl. javítják az emésztést, a tápanyagok
feltáródását és jobb hasznosulását segítik elő.42
Már Rozsnyay Mátyás43
foglalkozott a gyógybor étrendi és gyógyító
hatásával. Aradon gyógyborával 1890-ben aranyérmet nyert.
Csizmazia Darab Józsefet a szőlő és a bor felhasználásának minden
vonatkozása érdekelte. Ismerte a szőlőnek és bornak a gyógyászatban való
felhasználására irányuló törekvéseket. Ismerte, hogy a borban lévő fenol
tartalmú vegyületek kedvezően hatnak az emberi szervezetre. Tudomása volt
arról is, hogy a bor a korábban ismertnél jóval szélesebb körben fejti ki
egészségvédő hatását.
A mérsékelt borfogyasztás érelmeszesedést és szívinfarktust megelőző
hatása úgy érvényesül, hogy az egészségre ártalmas molekulákat a bor
rezveratrol tartalma megköti. A Nero szőlőből készült vörösbor rezveratrol
tartalma 3–4-szer magasabb az eddig ismert legjobb fajtáknál. Az Illinoisi
Egyetemen állatkísérleteket végeztek rezveratrollal, s arra a következtetésre
jutottak, hogy jelenléte megakadályozza az ép sejtek rákossá válását, és a
már rosszindulatú sejtek szaporodását. Svédországban már vörösborból
készült tablettákat is forgalomba hoztak.44
Célja az volt, hogy dr. Mangold Henrik45
és dr. Schmidt Ferenc46
nyomdokait követve a szőlőterápia gyakorlattá váljon a Balatonfüredi
Szívkórházban, s hozzáférhető legyen a széles közönség számára.47
Ez a
terápia elősegítené a gyógytúrizmus fejlődését.
42 Katona József, Dömötör József Magyar borok és borvidékek, Bp., 1963, 199-200. p. 43 Rozsnyay Mátyás (Szabadszállás, 1833 – Arad, 1895), gyógyszerész, kémikus, sakkszakíró.
Arad környékének boraival is foglalkozott, gyógyborrá átalakítva őket külföldi kiállításokon
vett részt velük, többször kitüntették. 44
Egészségünk védelmében, dr. Csizmazia Darab József 2001. október 28-án kelt írása. 45 Dr. Mangold Henrik (Vágújhely, 1828 – Budapest, 1912), orvos, balneológus, Balatonfüred
fürdőorvosa, a Balaton gyógyhatásainak neves kutatója volt. 46
Dr. Schmidt Ferenc (Zalaegerszeg, 1881 – San Diego, 1958), belgyógyász, balneológus,
egyetemi magántanár, szanatóriumi igazgató főorvos, a szőlőgyógymód népszerűsítője. 47
Balatonfüreden már a XIX. század végén Mangold Henrik a Pázmány Péter és a Bécsi
Egyetem díszdoktora külföldi tapasztalatok alapján meghonosította a szőlőgyógymódot, és
írásban is megjelent A természetes szőlőgyógymód és annak alkalmazása c. munkája. Dr. Schmidt Ferenc, a szívszanatórium igazgatója már az 1920-as évektől alkalmazta a feledésbe
ment szőlőkúrát. (Balatonfüredi Napló, 2008. június).
41
EPILÓGUS
Csizmazia Darab József szőlőnemesítő eredményekben, sikerekben, de
küzdelmekben, csalódásokban is bővelkedő pályát tudhatott maga mögött,
aki 2013. szeptember 6-án, Szent Mihály havában, 95. éves korában elhunyt.
Az elismerések – bár későn érkeztek – de nem maradtak el. Kitüntetéseit
e füzet második részét képező tudományos életrajz tartalmazza.
Tavaly már nem nagyon szívesen hagyta el a budai Sashegyen lévő
otthonát, de jó értelemben vett makacs levelező volt. Ismerte a
szőlőnemesítés újabb hazai és külföldi eredményeit, állhatatosan,
fáradhatatlanul harcolt, pörölt igazáért, mindvégig azon dolgozott, hogy
fajtái eljussanak a termesztőkhöz. Vallotta: „…az én legnagyobb
kitüntetésem, hogy a gazdák az általam nemesített szőlőfajtákat termesztik.”
Nem volt könnyű a pályája, sok megpróbáltatásban volt része, olykor
akadékoskodások, mellőzések nehezítették munkáját. Megalapozatlan
bírálatok gyakran megkeserítették a nagy hivatástudattal áldott-vert
szőlőnemesítő életét. De hite, vallásossága és kitartása segítségével mindig
felülemelkedett a nehézségeken.
Szakmai önéletrajzát a mottóban feltüntetett aforizmával fejezte be.
Csizmazia Darab József szőlőnemesítő – mint jó számadópásztor – nyugodt
42
szívvel, lélekkel számolhat el életével Szent Mihálykor. Messze megelőzte
korát ökológiai gondolkodásával. Sok sikeres szőlőfajta atyja, melyek
megőrzik életművét mindaddig, amíg hazánkban, és világszerte ismerik,
kedvelik, termesztik fajtáit. Megőrzi emlékét a borszerető emberek hatalmas
tábora és mindazok a szerencsések, akik hosszú pályafutása során
megismerhették rokonszenves egyéniségét. Életét hazája, a köz javára
fordította. Talán az egyik lehetséges legszebb pályát választotta: szőlőt
nemesített.
2010-ben egyik levelét – korára utalva – egy Cicero48
idézettel zárta:
„A jól eltöltött élet tudata, és a sok szépre való visszaemlékezés, a
legnagyobb öröm forrása.” Egy másik tavaly kelt levelében is filozofikusak
a gondolatai: „…most látom csak, hogy a megélt élet milyen rövid volt.”
„Tőke mellett születtem… A szüleim is szőlészek voltak, kezdetektől bent
voltam a szőlőben… Ha tudok beszélő viszonyban lenni a szőlővel, akkor az
elmondja nekem, hogy neki mi a jó… A szőlőnemesítést csak
élethivatásszerűen lehet művelni. Az idő múlásával új célok és feladatok
jelentkeznek, ezekre a kihívásokra azonnal kell reagálni, különben
lemaradunk, és ez piacvesztést is jelenthet. Aki nem néz előre, annak nem
lesz előnye, aki időben lép előre, annak lesz jövője. Meggyőződésem, hogy ez
az évszázad a környezetbarát kultúrák termesztését helyezi előtérbe.” –
summázta üzenetét 2012-ben.49
Egyesületünk is megemlékezett a szőlőnemesítőről ifj. Csizmazia Darab
József részére elküldött részvétnyilvánításában:
„Ma értesültünk édesapja haláláról. Meglepett, és lesújtott minket a hír.
Fogadja a Tessedik Öreggazdász Egyesület nevében őszinte
részvétnyilvánításunkat.
Az elmúlt hónapokban ismerkedtünk meg részletesebben édesapja
pályájával, rokonszenves, szeretetreméltó személyiségével, óriási
munkabírásával, következetességével. Sok levelét, írásait, róla szóló írásokat
ismertünk meg, s egyre jobban hatása alá kerültünk nagyformátumú
egyéniségének. Hatalmas hagyatékot örököltünk Tőle, kivételesen olyat, amit
valamennyien egyformán élvezhetünk. Szőlőt nemesített, melyeket világszerte
termesztenek. A Jó Pásztornak nem lesz nehéz dolga elszámolni
Teremtőjével.
Szép, teljes élete volt, s ez erőt, vigaszt, megnyugvást nyújthat.
Együttérzéssel kívánunk most, a gyász óráiban is enyhülést. A sors kegyes
48
Cicero, Marcus Tullius (Arpinum – ma: Arpino, Olaszország, ie. 106 – Formiae – ma Formia,
Olaszország, ie. 43.) – az ókori Rómában élt író, filozófus és politikus. 49 Dunabor Magazin, 2012. június, Szőlőbarát, Bányai Gábor interjúja, 18, 20, 24. p.
43
volt hozzá, hosszú, tartalmas, sikeres pályával ajándékozta meg, bár – mint
tudjuk – amikor visszatekintett életére, azt rövidnek találta. De értetlenség is
kísérte pályafutását. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, de soha nem
hátrált meg.
Még olvashatta a Róla szóló írásunk tervezetét, mely az Agrártörténeti
füzetekben fog megjelenni. Ezt is bizonyára örömmel fogadta. Nagyon
sajnáljuk, hogy az életét, pályafutását, életművét bemutató Füzetünk
kiadását már nem érhette meg.
Igazi emlékműve nem kőbe van vésve; megőrzik mindazok, akiknek
módjukban állt Őt megismerni, s főként megőrzik a világszerte ismert és
termesztett, kiváló tulajdonságokkal rendelkező, rezisztens szőlőfajtái.
Nagyrabecsüléssel és szeretettel emlékezünk rá mi is.
Nyugodjék békében.”
Varga Lajos, a jó barát50
2003 februárjában verssel köszöntötte, mely
néhány sorban felidézi Csizmazia Darab József pályafutását, feltárja
személyiségének jellemző vonásait:
Februári köszöntő
Téged régen elvarázsolt
A szőlővirág csodálatos illata,
Titkokat keresni mentél…
Ritkán jártál csak haza.
Jobb és szebb fajtákat kerestél,
Szőlőket nemesítettél…
Hosszú évek munkájával
Végül híres ember lettél!
Előbb szerte a világban,
Majd utána kis hazádban
Ismertek el lassan Téged,
Magyar sors ez, tudós élet!
Ennek is így kellett lenni!
Nincs ehhez mit hozzá tenni!
Nem volt ez egy könnyű pálya…
Égi áldás szálljon rája!
50 Varga Lajos (*Balatonfüred, 1922) gépészmérnök, a Balatonfüred-Csopak Tája MgTsz volt
munkatársa.
44
45
II.
TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZOM
Dr. Csizmazia Darab József
Balatonfüreden, 1918. július 15-
én születtem. Szüleim több
generáción keresztül
mezőgazdasággal és
szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
A családi háttér meghatározta a
szőlészet és borászat iránti
elhivatottságomat.
Szakmai előképzettségemet
Szarvason, a Tessedik Sámuel
Középfokú Gazdasági
Tanintézetben szereztem, és
1938-ban képesített gazdaként
fejeztem be tanulmányaimat.
A II. Magyar Hadsereg
kötelékében 1942-ben a III.
hadtest 9. hadosztályánál
szolgáltam és kerültem a frontra,
mint tartalékos karpaszományos zászlós. A Frontra Kurszkig vonattal
mentünk, onnan indult a támadás a Don irányába május hónapban. 1943.
január 12-én volt a Doni-áttörés Urivnál mínusz 40 fokos fagyban. Másfél
hónapos gyaloglás után értünk az ukrajnai Korostenbe, ahonnan vonattal
vittek haza fagyott lábakkal.
Továbbképzésemet a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen folytattam,
és ott 1947-ben agrármérnöki diplomát szereztem.
Az egyetem elvégzése után átmenetileg a tapolcai járásban hegyközségi
titkárként dolgoztam Sági Károly mellett.
A Tudományos Minősítő Bizottság a Rezisztenciára nemesítés helyzete
és a peronoszpóra ellenálló szőlőfajták felhasználása a szőlőtermesztésben
című kandidátusi értekezésem alapján 1975. április 9-én a Tudományok
kandidátusa oklevéllel, kandidátussá nyilvánított.
46
Munkavégzés:
Kimondott üzemi gyakorlati munkát külföldön végeztem, mert 1939-ben
Németországban, 1940-ben Ausztriában, 1948-ban pedig Svájcban
dolgoztam munkavállalóként szőlészeti és borászati üzemekben.
Előképzettségemnek köszönhetően 1948-ban felvettek a Szőlészeti és
Borászati Kutató Intézethez – Ampelológiai Intézet, Budapest –, és
szőlőnemesítőnek neveztek ki Egerbe.
A szőlőmonográfiai felvételek alapján, a Tervhivatal és az FM
jóváhagyásával az Ampelológiai Intézet szőlőnemesítési feladatotokat
kapott. Az Intézet központjából Dr. Kosinsky Viktor osztályvezetőtől
kétirányú szőlőnemesítési feladatot kaptam:
1. Bikavér típusú vörösbor-szőlőfajták nemesítése.
2. A direkttermő szőlők leváltására alkalmas, betegségeknek ellenálló, de
európai minőséget termő szőlőfajták nemesítése.
Egert jelölték ki a nemesítő állomás kialakítására. Egerben először az
alapokat kellett megteremteni ahhoz, hogy ott a szőlőnemesítési munka
megindulhasson (fajtagyűjtemény létesítése, laborfelszerelés beszerzése és
felállítása, növényház építése, a megfelelő kisegítő személyzet kinevelése).
Mindezek után a valódi munkaprogram megtervezése volt az indulás alapja.
Ezután következett a tervezett keresztezési kombinációk elvégzése, a
magvetés, a magonc-nevelés, a szelekció és ebből adódóan a mikroklón-
kísérlet beállítása.
A magoncpopulációból az első sikeres hibrideket csak 10-15 év után
találtuk alkalmasnak a kiemelésre. Ezek a több évig tartó összehasonlító
vizsgálatok kedvező eredményei alapján kerültek bejelentésre az Országos
Fajtaminősítő Intézethez állami elismerés céljából. A vizsgálatok itt is több
évig tartottak az elismerésig.
BIKAVÉR TÍPUSÚ VÖRÖSBOR SZŐLŐFAJTÁK NEMESÍTÉSE
A Bikavér típusú vörösbor szőlőfajták nemesítése volt a legnehezebb és leg
időigényesebb feladat, mert a Bikavért alkotó vörös-borszőlőfajták egymás
közötti keresztezése nem adott elfogadható eredményt.
A Bikavért ugyanis négy ismert vörösbor szőlőfajta borának megfelelő
arányú házasításával a pincében állítják össze. A keresztezést több
lépcsőben, új elgondolás szerint lehetett csak megoldani.
47
A szabadalmi értékű keresztezési kombinációm viszont lehetővé tette,
hogy ilyen kombinációval lehet megfelelő Bikavér típusú vörösbor
szőlőfajtát előállítani.
Állami elismerésre az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézethez
(OMMI) 1978-ban három kiemelt új vörösbor szőlő fajtajelöltet jelentettünk
be: Agria, Titán és Tizián néven.
Mind a három fajtajelölt az előzetes vizsgálatok alapján megfelelt a
kívánalmaknak. A borbírálatok alapján alkalmasnak minősítették, mind
önálló vörösborként, mind az Egri Bikavér előállításához megfelelő
házasítási partnerként. Sajnos abban az időben az OMMI szemlélete szerint
a nemesítőknek csak egy fajtát volt szabad bejelenteni, függetlenül attól,
hogy azok mit rejtettek magukban. Ilyen alapokon a kész Bikavérnek való
vörösbor szőlőfajták közül csak egyet fogadtak el Ezt Agria névre kívántam
elismertetni, de a város közbeszólt, hogy a név már foglalt. Így lett belőle
Turán. Az Agria név azonban az előzetes fajtakísérlet miatt külföldön
változatlanul megmaradt!
Igen nagy értéket képviselnek azzal a kedvező tulajdonságukkal, hogy
színanyaguk már a zsendülés kezdetén kialakul, és az érés folyamán még
fokozódik A cukortartalom csak ezt követően alakul ki. Így a legfontosabb
értéktényező a színanyag, ami már az időjárástól függetlenül is teljes
mértékben biztosított. Ez azt jelenti, hogy a kora szeptemberi esős időjárás
sem tudja a színanyagot tönkretenni vagy csökkenteni.
Fontos szempont az is, hogy a színanyag összetétele mentes a
diglükozidtól51
, és így ilyen minőségi kifogás a fajtákkal szemben nem
merülhet fel.
Az elismerést követően megindulhatott volna a fajta gyors elszaporítása,
mert már nagy szükség volt Bikavért javító fajtára, de sem az EGERVIN,
sem más boripari szervek nem voltak partnerek ebben. Maga a
monopolhelyzetet uraló MONIMPEX (Állami Egyedáruságok
Külkereskedelmi Nemzeti Vállalat) sem támogatta a telepítéseket. Sajnos
abban az időben a színhiányos vörösborok javítására a spanyol származású
festőfajtákat használták mindaddig, amíg erről a nemzetközi statisztikai
adatok alapján a külföld tudomást nem szerzett. Így maradt a fajta egészen
az utóbbi időkig szinte fajtagyűjteményes fajta.
51 diglükozid: Kettős cukrot (két cukormolekulát) tartalmazó antocianin. Alkalmas a direkt
termő fajták, (Noah, Izabella, Elvira, Othello, Delaware, Jacquez, Clinton, Herbemont, ...) jelenlétének kimutatására a borban, mert az európai szőlőfajták egyes cukrokat, az észak-
amerikai fajok közül egyesek (pl. Vitis labrusca) kettős cukrokat tartalmaznak.
48
Külkereskedelmi szempontból most az érdeklődés fokozódik a hazai
előállítású fehér- és vörösbor szőlőfajták iránt, ami azt igazolja, hogy a
világpiacon a hungaricumok iránt nagyobb az érdeklődés, mint a nyugati,
un. világfajták iránt, amivel a piac már úgy is telítve van.
A DIREKTTERMŐK LEVÁLTÁSÁRA ALKALMAS, BETEGSÉGEKNEK
ELLENÁLLÓ, DE EURÓPAI MINŐSÉGET TERMŐ SZŐLŐFAJTÁK NEMESÍTÉSE
A betegségeknek ellenálló szőlőfajták nemesítését az indokolta, hogy a háború utáni szőlőmonográfiai . felvételek szerint a direkttermők területe Magyarországon elérte a 45 000 ha-t, ez pedig már nagymértékben rontotta a magyar bor külkereskedelmi hitelét. Indokolt volt tehát a kutatási program elindítása termeléspolitikai és szociálpolitikai szempontból is.
Egerben ugyancsak 1948-ban kezdődött az ilyen irányú szőlőnemesítési munka. A keresztezési kombinációkat az amerikai származású francia hibridek és a hazai minőségi szőlőfajták adták
Az 1957-ben született egyik kiemelt hibridünket Egri Csillagok 24-es számmal jelölve szerepeltettük az összehasonlító kísérletekben. Kedvező ellenállósága és minősége alapján, 1965-ben bejelentettük az Országos Fajtaminősítő Intézethez állami elismerésre.
A Zala Megyei Tanács elnökétől 1966. június 16-ára meghívást kaptam, hogy: „A megye harmadik ötéves terve” keretében ismertessem a zalai szőlőtermesztés kérdései közül a direkttermők leváltásának a lehetőségét. A megye hat gazdaságában cca. 400 négyszögöles parcellákat jelöltek ki összehasonlító kísérletek céljára. Az eredmények kedvezőek és meggyőzőek voltak, és támogatták a fajtaelismerést is. Az Egri csillagok 24-es hibridünk így országos népszerűségre tett szert és a kistermelők és házikert tulajdonosok körében országosan is gyorsan terjedt.
Ennek megfékezésére a MÉM a 25/1970. (XI. 26.) sz. rendeletében azt jelentette meg, hogy: „Az amerikai és az európai származású szőlőfajták keresztezéséből csak direkttermő születik. Direkttermőt pedig termeszteni tilos. ... !? Érdekes azonban, hogy a Kertészeti Egyetemen az ázsiai származású Vitis Amurensis fajtával végzett keresztezésekből származó utódok nem számítottak direkttermőnek…!? A Vitis Amurensis is és az amerikai származású vitis fajok is az Euvitis alnemzetséghez tartoznak.
A rendelet szelleme egyértelműen az egri eredményeket akarta degradálni, mert ilyen kombinációval csak Egerben foglalkoztunk.
A Zala megyei, valamint az országos eredmények kedvező hatására – a MÉM rendelet dacára – 1972-ben az Egri csillagok 24-es hibridet ZALAGYÖNGYE néven előzetes állami elismerésben részesítették azzal a kikötéssel, hogy csak házikertbe szabad telepíteni.
49
A Fajtaminősítő Intézet a Zalagyöngye terjedésének a korlátozására még olyan szankciót is megfogalmazott, hogy: „A Zalagyöngye üzemi telepítéséhez az ipari és külkereskedelmi szervek támogató állásfoglalására is szükség van.”
Az ÁGOK (Állami Gazdaságok Országos Központja) viszont, üzemi ültetvényt akartak belőle létesíteni. Ezt visszautasította és állásfoglalásában az üzemi szemléletet így jellemezte: Ebben az időben jelent meg Lenz Moser könyve, ahol a széles soros magas művelés gépesíthetősége volt a cél, ide pedig fajtaváltásra volt szükség. A választás a Zalagyöngyére esett. „Azok a fajták jelentenek nagyobb termelésbiztonságot az üzemeknek ‒ de a népgazdaságnak is –, amelyek a minőségüket kint a termelésben és nem a pincében érték el.”
Az Országos Találmányi Hivatal 1973-ban elfogadta a Zalagyöngye szolgálati szabadalomként történt bejelentését és 1975. október 20-án 164101 sz. alatt a Zalagyöngye szabadalmi oklevelet kapott.
A korszerű művelésmódra való áttérés segítette a Zalagyöngyét ahhoz, hogy az ÁGOK mint termelőüzem felkarolta a fajtát és több ezer ha üzemi ültetvényt létesített belőle. Ezek után 1978-ban már olyan állami elismerést kapott a Zalagyöngye, hogy nem korlátozták a telepítését.
A Zalagyöngye Zala megyében nem terjedt el olyan mértékben, mint ahogy az ott indokolt lett volna. Ennek az a magyarázata, hogy sem a Szeszipari Vállalat sem a Borkereskedelmi Vállalat nem támogatta a zalai fajtaváltást. A Noah a szesziparnak olcsóbb alapanyagot adott, a boripar pedig ellenségesen viszonyult a fajtához.
A KERTFORG (Kertészeti Szaporítóanyag Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság) korábbi adatai szerint a Szovjetunióba több mint 10 millió db Zalagyöngye oltványt exportáltak – megrendelésre –, ami igen nagy elismerést jelentett a fajtának és az egri kutatásnak is.
Magyarországon a betegségeknek ellenálló szőlőfajták elismerését és elterjedését azért korlátozták, mert egyes vélemények szerint ezeknek a fajtáknak a bora rontja a magyar bor exportlehetőségét. Azokban az üzemekben, ahol évente 3000-4000 hl (egy hektoliter=100 liter) Zalagyöngye bort szüretelnek, de Zalagyöngye néven bort nem forgalmaznak, nyilván a világpiacra exportált cuvée-borokba teszik a Zalagyöngye borát minőségjavítás céljából. Üzleti érdekből ez persze nem publikus.
Az elmúlt 50 év alatt a Zalagyöngye mellett újabb interspecifikus, betegségeknek ellenálló szőlőfajták kerültek ki Egerből, és kaptak állami elismerést. Ezeknek a termelésbe való bekapcsolódása már sokkal könnyebb volt, mert a kezdeti ellenállást a megváltozott környezetvédelmi előírások és az EU-hoz csatlakozás jogharmonizációja is elősegítette.
50
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
Az Egri Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet betegségeknek ellenálló
szőlőfajtái világviszonylatban is versenyképesek.
A megjelent közlemények és kísérleti eredmények is ezt igazolják.
Svájcban a nemzetközi fajta-összehasonlító kísérletben 18 fajta közül a
Bianca betegség ellenállásban az első helyen, míg 250 személy részvételével
a borbírálaton a harmadik helyezést érte el.
Az európai szőlőtermesztő országokon kívül az USA-val, Kanadával,
Japánnal, Kínával, a Szovjetunióval tartottunk fenn partnerkapcsolatot. Ivan
Antonovics Kosztrikin Novocserkaszkból 1966-ban arról értesített, hogy
Rosztov-na-Donu környékén a Bianca fajtából már több mint 500 ha
ültetvényt tartanak nyilván.
A Novocserkaszki Szőlészeti Kutató Intézettel 1970-ben kezdtünk közös
program alapján keresztezéseket. A pollencserés keresztezésekből olyan
polyvitis-tri-hibrideket hoztunk létre, ahol az európai, amerikai és ázsiai
fajták örökletes tulajdonságai igen kedvezően kombinálódtak.
Brüsszelben az EU Szőlészeti Szakbizottsága Ausztria 1994-évi EU
tagságával együtt, az ott termesztésben lévő Zalagyöngye és a Bianca fajtát
is EU fajtaoltalomban részesítette. Ausztria két tartományában felkerültek a
telepíthető fajták névjegyzékébe. Svájcban a Nero fajtát 1994-ben ismerték
el, és részesítették fajtaoltalomban.
Brüsszelben az EU Szőlészeti Szakbizottsága magyar-német közös
előterjesztés alapján a Nerot 1997-ben részesítette fajtaoltalomban. Ez azt
jelentette, hogy az EU országok részére is érvényes a fajtaoltalom és
szaporíthatóság.
A nemzetközi minősítések azt bizonyítják, hogy Egerben olyan
nemzetközileg is versenyképes, betegségeknek ellenálló szőlőfajtákat
tudtunk előállítani, amelyek minőségben is megfelelnek az EU által
támasztott követelményeknek, környezet- és egészségkímélők.
Megállapítható tehát, hogy össze lehet kapcsolni tudományosan
megtervezett kombinált keresztezéssel az ellenálló képességet és a jó
minőséget egy új fajtában.
51
ELISMERÉSEK, KITÜNTETÉSEK
Stuttgartban 1983. október 22-én a Német Szövetségi Köztársaság Német
Sport jelvény Arany fokozatát ötödik alkalommal nyertem el atlétikai
ötpróba teljesítményemért.
A Magyar Posta Vállalattól első szakmai elismerésként könyveltem el az
1986-ban megjelentetett „Gyümölcsök” bélyegsorozatban, az új kertészeti
kutatásokat mutatta be és a sorozat záró-értékeként a Zalagyöngye
szőlőfajtámat bélyegen jelentette meg.
Németországban a gombabetegségeknek ellenálló szőlőfajták nemesítése
terén elért eredményekért Peter Morio díjjal tüntettek ki 1994. március 11-
én. A kitüntetés Magyarország nemzetközileg is elismert szőlőnemesítési
eredményének számított.
52
Magyarországon Földművelésügyi Minisztérium a Magyar
Növénynemesítők Egyesülete előterjesztésére 1996-ban a Fleischmann
Rudolf kitüntetést adományozott.
Balatonfüreden a Város Önkormányzata 1998. augusztus 20-án
Balatonfüred Városért kitüntetéssel politikailag rehabilitált. Csopakon a
53
Confrérie Balatonvin-Csopak de Hongrie szervezete a Borrend tagjává
avatott.
A Magyar Köztársaság Elnöke 1999. augusztus 20-án: a Magyar
Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta: „Sok-
évtizedes szőlőnemesítői munkásságért, a világhírű rezisztens egri
szőlőfajták hazai és nemzetközi terjesztéséért.”
Göncz Árpád köztársasági elnök 1999-ben átadja a Magyar Köztársasági
Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést
A Magyarországért Alapítvány Kurátorai 2000. március 18-án a Magyar
Örökség díjjal tüntettek ki, a magyar szőlőkultúra megmentéséért folytatott
küzdelmem elismeréseként.
Balatonfüreden a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző
Iskolaparkjában Füredgyöngye névre keresztelt szőlőfajtám telepítése
helyén, 2000. május 5-én emléktáblát avattak, ünnepség keretében.
Balatonfüreden a Város Önkormányzata Balatonfüred Díszpolgára
kitüntetést adományozott 2001. augusztus 20-án.
Pápán a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Szövetségi
Küldöttgyűlése a 78. Bélyegnapon a több évtizedes szőlő- és bormotívum
gyűjtési tevékenységemért Tiszteletbeli Tag címet adományozott 2005.
június 19-én.
54
Zalaegerszegen a Zala Megyei Közgyűlés Zala Megye Címere
Emlékplakettet adományozott a Bianka, Göcseji zamatos, Lakhegyi mézes és
Zalagyöngye szőlőfajták rezisztencianemesítésének elismeréséül 2006.
augusztus 23-án.
Az 1938-ban kiadott képesített gazda oklevelem igazolásául Szarvason a
Középfokú Gazdasági Tanintézet jogutódjai, a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara 2008. szeptember 10-én Rubin díszoklevelet, majd a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara 2013. június 20-án Platina díszoklevelet adományozott részemre.
Kecskeméten a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa a 2002-ben alapított Kocsis Pál díjat adományozott a Kunsági Borvidék szőlő- és
55
bortermelésében végzett szakmai munkám elismeréseként 2010. november 25-én.
Balatonfüreden a Hunfila 2011-Balatonfüred 800 éves című nemzetközi bélyegkiállítás bírálóbizottsága Szőlőtermesztés és szőlőnemesítés Magyarországon című tematikus bélyeggyűjteményemet bronzéremmel ismerte el 2011. április 10-én.
Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Kar 65 éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységért Vasoklevelet ajándékozott 2012. szeptember 8-án.
JELENLEGI MUNKÁIM
Most közel 95 évvel a hátam mögött elmondhatom, hogy az 1948-ban kapott feladatot az elmondottak szerint teljesítettem.
Az 1980-évi nyugdíjazásom után is aktív maradtam. A hazai és a nemzetközi fajtakísérletben lévő fajtákról kapott véleményeket, eredményeket számon tartottam, ill. azokra reagáltam. Erre igen nagyon oda kellett figyelni, mert a borászati technológiai hiányosságokat igyekeztek a fajta rovására írni.
Az EU által megkövetelt környezetvédelmi előírások, valamint a kedvezőtlen ökológiai környezetben lévő hagyományos fajták bizonytalan termeszthetősége miatt a gombabetegségeknek ellenálló fajtáknak a jövőben meghatározó szerepük lesz az ország szőlőgazdaságában.
Egerben az államilag elismert fajtákon kívül igen gazdag és értékes génbázis maradt az utódokra, ami majd a további nemesítési munkához ad segítséget.
Ezen túlmenően a következő témákkal foglalkozom: 1. A MÉM 25/1970. (XI. 26.) sz. rendelete hatályon kívül helyezésének előmozdítása. 2. Szőlőfajták írásmódja megváltoztatása a magyar helyesírásban, hogy nagy kezdőbetűvel írják. 3. Nemesítői munka elismerése akár szóban vagy személyhez kötött levélben. 4. A több évszázados hagyományokkal rendelkező balatonfüredi szőlőgyógymód újjáélesztése. 5. A Magyar borvidékek bélyegsorozat után a hungarikum magyar csemegeszőlőfajták postai bélyegként történő megjelentetése, amihez a minisztérium támogatása is indokolt lenne. 6. Füredgyöngye szőlőfajtám eltelepítése Balatonfüreden, melyet már az önkormányzat anyagilag is támogat. B u d a p e s t, 2013. február 23. Dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa 1124 Budapest, Lejtő út 7.
56
III.
BIBLIOGRÁFIÁJA
PUBLIKÁCIÓI
1. Szőlőoltás géppel. Szőlészeti Kutató Intézet Évkönyve, Budapest, 1950. 81-
82. oldal
2. Mesterséges beporzás a szőlőnemesítésben. Agrártudomány, Budapest, 1951.
6. sz. 329-331. oldal
3. A direkttermő kérdés Magyarországon. Kertészet és Szőlészet, Budapest,
1956. 10. sz. 13-20. oldal
4. Hozzászólás a direkttermő kérdéshez, Borgazdaság, Budapest, 1957. 1. sz. 11-
13. oldal
5. A szőlőmagoncok értéktényezős szelekciója. Kertészet és Szőlészet,
Budapest, 1957. 10. sz. 5. oldal
6. Beszámoló a nemesítési munkáról. Szőlészeti Kutató Intézet Évkönyve,
Budapest, 1958. 241-259. oldal
7. Hogyan oldalható meg a direkttermő kérdés? Agrárgazdaság, Budapest, 1958.
7-8. sz. 65-68. oldal
8. A szőlő Plasmopara viticola (Berkely et Curtis), (Berlese et de Toni) és a
Viteus (Phylloxera) vitifolii (Shimer) elleni rezisztencianemesítésről. Doktori
disszel1áció, Budapest, 1959.
9. A direkttermők kérdése a világ legfontosabb szőlőtermesztő államaiban.
Mezőgazdasági Világirodalom, Budapest, 1959. 4. sz. 61-67. oldal
10. Вырашивание сеянцев виноградной лозы в горшках без дна.
Агробиология, Москва, 1960. 2. sz. 300-301. oldal
11. Szőlőnemesítés. Új szőlőfajták előállítása. Szőlészeti Kutató Intézet kutatási
eredményei, Budapest, 1962. 1. Köt. 55-57. oldal
12. Ausztria szőlőtermesztésének útja a magasművelés. Kertészet és Szőlészet,
Budapest, 1963. 4. sz. 8-9. oldal
13. Új agrotechnikai eljárás a szőlőnemesítésben. Természettudományi Közlöny,
Budapest, 1963. 7. sz. 314-315. oldal
14. Neues agrotechnisches Verfahren in der Rebenzüchtung. Mitteilungen. Rebe
und Wein Klosterneuburg, 1963. 13. sz. 168-171. oldal
15. Neues agrotechnisches Verfahren in der Rebenzüchtung. Wein-
Wissenschaft, Wiesbaden, 1964. 19. sz. 284-288. oldal
16. Új agrotechnikai eljárás a szölönemesítésben. in: Kozma Pál:
Szőlőnemesítés, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1966. 63-64. oldal
57
17. A szőlő Plasmopara viticola és Viteus vitifolii elleni rezisztencianemesítés
kérdései. MTA Közleményei, Budapest, 1966. 3-4. sz. 549-557. oldal
18. Ziele und Aufgabe der ungarischen Rebenzüchtung. Pressemitteilung No. 40.
AnIasslich des Weinbauwissenschaftlichen Koloquiums des 46. Deutschen
Weinbaukongresses Stuttgart, 1966. 1-7. oldal
19. A szőlőnemesítés újabb eredményei. Társszerzők: Szegedi Sándor, Kruc A.
Szőlészeti és borászati tudományos napok kiadványa, Budapest, 1967. 139-
148. oldal
20. Összefoglaló jelentés a szőlőnemesítési kutatásokról. Szőlészeti és Borászati
Kutató Intézet évi jelentése, Budapest, 1968. 116-126. oldal
21. A szőlő Plasmopara viticola és Viteus vitüolii elleni rezisztencianemesítés
kérdései. Agrártudományi Közlemények, Budapest, 1968. 3-4. sz. 549-557.
oldal
22. A szőlő Plasmopara viticola és Viteus vitüolii elleni rezisztencianemesítés
eredményei. Társszerző: Bereznai László. Az Országos Szőlészeti és
Borászati Kutató Intézet Évkönyve, Budapest, 1968. 191-200. oldal
23. Szőlőfajták kromoszómaszám vizsgálata amitózisban és meiozisban. Társsz.
:Miklayné Tüdős Eszter. Szőlő és Gyümölcstermesztés, Budapest, 1969. 5.
Köt. 171-181. oldal
24. Származás vagy minőség. Magyar Mezőgazdaság, Budapest, 1971. 26. sz.
30-31. oldal
25. Magyar szőlő- és bormotívumú bélyegek és emlékbélyegzések. Borgazdaság,
Budapest, 1972. 2. sz. 60-64. oldal
26. Szőlő és bor az Ex libriseken. Borgazdaság, Budapest, 1972. 4. sz. 178-185.
oldal
27. A szőlő nemesítése és fajtaértékének kutatása. Beszámoló jelentés a
feladatterv áttekintő vizsgálatához, Budapest, 1972. 13-23. oldal
28. A rezisztencia nemesítés helyzete és a peronoszpóra-ellenálló szőlőfajták
felhasználása a szőlőtermesztésben. Kandidátusi értekezés, Budapest, 1974.
29. A rezisztencia nemesítés helyzete és a peronoszpóra ellenálló szőlőfajták
felhasználása a szőlőtermesztésben. Társszerző: Bereznai László. Szőlészeti
és Borászati Kutató Intézet kiadványa Budapest, 1974. 85-91. oldal
30. Peronoszpóra rezisztens szőlőfajták előállítása és bevezetésük a
termesztésbe. Borgazdaság, Budapest, 1977. 2. sz. 55-58. oldal
31. Peronoszpóra rezisztens szőlőfajták előállítása és bevezetésük a
termesztésbe. Agrártudományi Közlemények, Budapest, 1978. 3-4. sz. 261-
266. oldal
32. Termesztési értékvizsgálatok interspecifikus és vitis vinifera eredetű
borszőlőfajtákkal Egerben. Társszerzők: Kiss Ervin, Szőke Lajos.
Szőlőtermesztés, Budapest, 1980. 1. sz. 3-4. oldal
33. A rezisztencianemesítés indítékai, eredményei és távlatai. Szőlőtermesztés,
Budapest, 1980. 3. sz. 24. oldal
58
34. Vörösborszőlő nemesítés eredményei a Szőlészeti és Borászati Kutató
Intézet egri kutató állomásán. Társszerző: Bereznai László. Borgazdaság,
Budapest, 1980. 4. sz. 146-148. oldal
35. A szőlő rezisztencianemesítésében elért eredmények és távlatok.
Szőlőtermesztés és Borászat, Budapest, 1982. 1. sz. 17. oldal
36. Mi biztosítja az Alföldön a szőlő- és bortermelés jövőjét? Szőlőtermesztés és
Borászat. Budapest, 1982. 2. sz. 20. oldal
37. Az új ellenálló szőlőfajták értéke. Kertészet és Szőlészet, Budapest, 1985. 2.
sz. 13-14. oldal
38. Ungarns Rebsorten. Hillbrand W: Taschenbuch der Rebsorten Wiesbaden,
1987. 442. oldal
39. A szőlő- bortermelés hatékony szervezete. Társsz. : Tóth Sándor.
Borgazdaság, Budapest, 1990. 2. sz. 41-50. oldal
40. Новый сорт винограда. Виноград и вино России, Moszkva, 1992. 5. sz.
31-32. oldal
41. Új szőlőfajták Egerből. Magyar Mezőgazdaság, Budapest, 1992. 49. sz. 14.
oldal
42. Viktor, Perle von Zala x Kazatschka, eine Polyvitis-Hybride. Deutsches
Weinbau-Jahrbuch, Waldkirch in Breisgau, 1993. 63-66. oldal
43. Viktor (Zalagyöngye x Kazacska) Amerikai x európai x ázsiai származású
szőlőfajták keresztezéséből született új polyvitis trihibrid szőlőfajta
ismertetése. Magyar Szőlő- és Borgazdaság, Budapest, 1993. 4. sz. 10-12.
oldal
44. Viktor, Perle de Zala x Kazatska Hybride Polyvitis. Le progres Agricole et
Viticole, Montpellier, 1993. 4. sz. 79-80. oldal
45. Interspezifische Züchtungsergebnisse in Ungarn Vortrag der Verleihung des
Peter Morio Preises. Geilweilerhof Aktuell, Geilweilerhof, 1994. Heft 2.
46. Nero, ungarische interspezifische Neuzüchtung. Deutsches Weinbau-
Jahrbuch. Waldkirch in Breisgau. 1994. 63-66. oldal
47. Viktor a Zalagyöngye utóda. Élet és Tudomány, Budapest, 1994. 23. sz. 722-
723. oldal
48. Viktor (Zalagyöngye x Kasatchka) Description of a new polyvitis trihybrid
born from the crossing of grape varieties of American x European x Asian.
Társsz. : Misik Sándor, Holl R., Romenda R., Horticultural Science, 1994. 2.
sz. 118-120. oldal
49. A szőlő és bor mint bélyegmotívum. Borok könyve (Kossuth kiadó),
Budapest, 1995. 187-191. oldal
50. Kernlose interspezifische Reben in Eger, Gruppe "Rosina". Deutsches
Weinbau-Jahrbuch, Waldkirch in Breisgau, 1995. 91-92. oldal
51. Bianca - interspezifische Neuzüchtung aus Ungarn. Das Deutsche
Weinmagazin, 1995. 2. sz. 25-26. oldal
59
52. A szőlő és bor mint bélyegmotívum. Borászati Füzetek, Budapest, 1996. 1.
sz. 20-22. oldal
53. Inter-specifisták. Magyar Mezőgazdaság, Budapest, 1996. 29. sz. 14. oldal
54. Ellenálló szőlőfajták Egerből 1. rész. Magyar Mezőgazdaság, Budapest,
1997. 2. sz. 29. oldal
55. Ellenálló szőlőfajták Egerből II. rész. Magyar Mezőgazdaság, Budapest,
1997. 3. sz. 16. oldal
56. A szőlőgyógymód. Kertészet és Szőlészet, Budapest, 1998. 1-2. sz. 8-9. oldal
57. Zalagyöngye pro és kontra. Kézirat, Balatonfüred, 1998. Helytörténeti
Könyvtár
58. Ellenálló (interspecifikus) szőlőfajták hazánkban. Kertgazdaság, Budapest,
1999. 31. Évf. 4. sz. 59-63. oldal
59. A szőlőgyógymód jelentősége. Balatonfüredi Napló, Balatonfüred, 1999.
ápr. 1.
60. Bélyeggyűjtés egy életen át. Veszprém-megyei Napló, Veszprém, 1999.
szeptember 8.
61. Tafeltraube - Nero - Neuzüchtung aus Ungarn. Der Deutsche Weinbau, 2000.
l. sz. 23. oldal
62. Balatonfüred új postabélyegen. Balatonfüred Helytörténeti Könyvtár,
Balatonfüred, 2000. május 25.
A MUNKÁSSÁGÁRÓL SZÓLÓ IRODALOM
1. Gerencsér Miklós: A szőlőnemesítő. = Népszabadság. 1978. október 5. 5. p.
2. Sz. Nagy László: Bianca. = Kertészet és Szőlészet. 1985. 46. sz. 4. p.
3. Fábián Gyula: Aki már az új évezredért munkálkodott. = Magyar Fórum. 1992.
szeptember 17. 8. p.
4. Fábián Gyula: Aki új szőlőfajtákat adott hazánknak – Egy szőlőnemesítő
kálváriája. = Veszprém megyei Új Hírek. 1992. november 6. 10. p.
5. Fülöp Lajos: Egy szőlőnemesítő gyümölcsei. Isaura bírta a fagyot. = Magyar
Gazda. 1992. 50-51. sz. 27. p.
6. Fülöp Lajos: Találkozás a Füredi Gyöngyrizling nemesítőjével. = Füredi
Hírek. 1993. 4-5. sz. 24-26. p.
7. Basler P.: Erfahrungen mit der Rebsorte Bianca in der Schweiz. =
Schweizerische Zeitschrift für Obst und Weinbau. 1993. 24. sz. 647- 658. p.
8. Zilai János: A rezisztens fajták értéke. = Kertészet és Szőlészet. 1994. 7. sz.
20-22. p.
9. Hajdú Edit: Svájcban fajtavédelmet nyer a Nero. = Kertészet és Szőlészet.
1995. 35. sz. 7. p.
10. Ernst Bieber: Premier für Bianca: Eine Rebe die man nicht mehr spritzen
muß. = Kurier. Wien, 1997. március 22. 23. p.
60
11. Horváth Cs[illa]: Nem a származás a fontos. = Kertészet és Szőlészet. 1997.
27. sz. 16-17. p.
12. Diófási Lajos: Újabb adatok az ellenálló szőlőfajták termesztési értékeiről. =
Növényvédelmi Tanácsok. 1998. 3. sz. 23-26. p.
13. Tóth-Bencze Tamás: Születésnapi köszöntő - Nyolcvanéves dr. Csizmazia
Darab József, a szőlőnemesítő. = Balatonfüredi Napló. 1998. 14. sz. 4 p.
14. H[orváthy] Gy[örgy]: Szűnjön meg a széthúzás – Szent István napját méltó
módon ünnepelte Balatonfüred. = Balatonfüredi Napló. 1998. 15. sz. 1 p.
15. S. B.[onnyai] E.[szter]: Nyolcvan év és Pro Urbe díj. – Kiváló szőlő-nemesítő
Balatonfüred idős szülötte. = Napló. 1998. szeptember 29. 4 p.
16. Z.[atkalik] A.[ndrás]: A szőlőnemesítő méltó köszöntése. = Balatonfüredi
Napló, 1998. 18. sz. 8 p.
17. V.[arga] I.[bolya]: Szőlőfajták gyűjteménye a szakképző iskolában. = Napló.
1998. december 2. 8 p.
18. Egy kitüntetés utóélete. = Balatonfüredi Napló. 1998. 23. sz. 8 p.
19. Hajdú Edit: Ellenálló fajták szószólója. = Kertészet és Szőlészet. 1999. 4. sz.
4-6. p.
*
A bibliográfiát összeállította Németh Ákosné52
, forrása a Dr. Csizmazia Darab
József szőlőnemesítő, szerkesztette: dr. Fülöp Lajos53
, Balatonfüred, 1999 c.
kiadvány, melyet a nemesítő utóbb kiegészített.
52 Németh Ákosné Rácz Lídia könyvtáros Balatonfüreden, a Balatonfüredi Helytörténeti
Gyűjtemény életre hívója, feltárta és gyűjtötte Balatonfüred és környéke múltját őrző
dokumentumokat. Kezdeményezője egy helytörténeti lap kiadásának és a Balatonfüredi
Helytörténeti Egyesület létrehozásának. Több kiadvány szerzője. 53
Dr. Fülöp Lajos (*Réde /Komárom-Esztergom megye/, 1945), kertészmérnök tanár. 1992-
ben a FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete kertészeti szaktanácsadója, több szakkönyv
társszerzője.
61
IV.
NÉHÁNY NEMESÍTETT SZŐLŐFAJTÁJA
(összeállította: Németh Ákosné)
Nero
Államilag minősített, a nemzeti
fajtajegyzéken borszőlőként
szereplő fajta. Rövid
tenyészidejű (125 nap). Rügyei
igen termékenyek. Bőtermő
(12-14 t/ha). Virágai jól
termékenyülnek. Korán
(augusztus végén) érik.
Középnagy fürtű (230 g),
középnagy bogyójú (3,3 g),
fürtkocsánya középhosszú és
szívós. A sötétkék bogyók
hamvassága, a fürtök kedvező
tömöttsége miatt tetszetős
megjelenésűek a fürtjei. Jól
csomagolható és szállítható. A
bogyók különleges értéke a
resveratrol tartalma, ami a
szőlő fogyasztásával a
keringési betegségeket
könnyíti. A fürtök és a bogyók egyenletes méretűek, ezért piaci értékei
megbízhatóak. Könnyen szüretelhető. Rügyeinek téltűrése (-19 °C-ig) jó
közepes. A magnéziumhiányra érzékeny. A peronoszpórával szembeni
ellenállása kiemelkedő. Járványos években a lisztharmat megfertőzi. Bogyói
alig vagy nem rothadnak. Magasművelésre, hosszúelemes metszésre
alkalmas. Szárazságtűrő alanyon a vízhiányt jól tűri. Szakszerű
zöldmunkával a lombsátra könnyen rendben tartható. Átlagos évben 3-4-
szeri növényvédelmet igényel. Ökotermesztésre, étkezési szőlőnek, must,
rosé és vörösbor készítésére is alkalmas.
62
Bianca
Államilag minősített, a nemzeti
fajtajegyzéken szereplő fajta.
Rövid tenyészidejű (148 nap).
Rügyei igen termékenyek.
Bőtermő (14-16 t/ha). Virágai
árnyékban és hideg időben
rosszul termékenyülnek. Korán
(szeptember elején) érik.
Kisfürtű (130 g), kisbogyójú
(1,9 g), fürtkocsánya
középhosszú és erős. Könnyen
szüretelhető, de kis fürtjei miatt
a szüret haladatlan. Rügyei és
vesszői tél- és fagytűrőek -21–
22°C-ig. Vízhiányra gyorsan
reagál. Ilyenkor a levelek
sejtjeiben a vízpotenciál
lecsökken.
Magasművelésre és
hosszúelemes metszésre
alkalmas. Legszerencsésebb művelésmódja az ernyő. Nagyon sok hajtást
nevel, ezért sűrű a lombja. Emiatt a legfontosabb zöldmunkája a
hatásválogatás. Ennek elmaradása negatívan hat a rügyek termékenységére
és a virágkötődésre. A legveszélyesebb gombabetegségekkel szemben
ellenáll, így 2-3 permetezéssel megvédhető. A magyar szőlőfajták között a
legrezisztensebb fajták egyike. Ökotermesztésre alkalmas. Bora alkoholban
gazdag, testes, finom savú, sajátos virágillatú, harmonikus. Reduktív
borászati technológiát igényel, s azzal készítve elegáns friss bort ad.
63
Medina
Államilag minősített, a nemzeti
fajtajegyzéken szereplő
vörösbort adó fajta.
Középhosszú tenyészidejű (152
nap). Rügyei igen termékenyek.
Egy termőhajtáson 2-3 fürtöt
nevel. Virágai jól
termékenyülnek. Bőtermő (15-
18 t/ha). Könnyen és gyorsan
szüretelhető. Fürtjei kicsik (170
g), bogyói kicsik (1,8 g),
fürtkocsánya középhosszú és
szívós. Rügyeinek tél- és
fagytűrése -21°C-ig jó közepes.
A szárazságot tűri. Bogyói nem
rothadnak. Peronoszpórával és
lisztharmattal szemben kevésbé
érzékeny.
Nagy termésbiztonságú, az
Alföldön is kedvelt fajta.
Magasművelésen jól termeszthető. Hosszúelemes metszést igényel.
Túlterhelésre sem érzékeny. Szellős és nagy lombsátra mérsékelt
zöldmunkát igényel. Ökotermesztésre ajánlatos vörösbort adó fajta. Bora
lilásvörös, fűszeres, kissé muskotályra emlékeztető illatú és ízű, testes, kissé
lágyuló vörösbor. Muskotályos jellege miatt nem mindig kedvelt. Éppen
ezért a tömény aromái miatt rosé borokat készítenek terméséből
gyorspréseléssel. Rosé bora elegáns, finom, ízekben gazdag. Mustja is
kedvelt ízű.
Dr. Hajdu Edit54
szócikkei (Biokultúra, 2006/5)
54
Dr. Hajdú Edit (*Bácsalmás, 1949), kertészmérnök, mezőgazdasági genetikus-szakmérnök.
Az FVM Szőlészeti és Borászati Intézet (Kecskemét) tudományos munkatársa.
64
Zalagyöngye (Zala gyöngye)
Hibrid szőlőfajta. Szinonim
neve: Egri csillagok 24.
Csizmazia József és Bereznai
László állította elő, a Seyve
Villard 12375 és a
Csabagyöngye keresztezésével
(Fajta hibrid).
Korai érésű, erős növekedésű,
magas művelésre is alkalmas,
bőven termő, államilag elismert
(1970) fehér borszőlőfajta.
Bora jellegzetes illatú és
zamatú, diszkréten illatos,
viszonylag lágy karakterű
asztali bor.
Fekvés és talaj iránt nem
igényes, a szárazságot
közepesen tűri, fagytűrő,
peronoszpóra ellen toleráns,
lisztharmatra érzékeny.
Kevésbé rothad, zöldmunka igénye közepes. Fürtje: ágas, laza, nagy.
Bogyója: megnyúlt zöldes-fehér, közép nagy.
Megjegyzés: csemegeszőlőként is fogyasztják, pezsgőgyártásra is alkalmas.
Forrás: http://www.noihonlap.hu/en/index.php?id=47 (2014. február)
65
V.
KÉPEK, EMLÉKEK A SZARVASI DIÁKÉVEKBŐL
66
67
Tanulmányi értesítő könyve (Részlet)
68
Az Intézet teraszán 1935 telén, balszélen Csizmazia Darab József
Bikazugban 1935-ben, kalapban Csizmazia Darab József,
mellette évfolyamtársa Szilágyi Béla
69
Sörözés évfolyamtársaival a Budapesti Mg.-i Kiállításon 1935-ben,
balról: Vámos János, Rábl Károly, Kálmán István és Cs. Darab József
Az évfolyam ballagási lapja… Elteltek a szép diákévek, hogyan tovább?
70
Meghívó
71
A védnökök sorában felvonul szinte a teljes szarvasi elit
72
a rendezők között olvashatjuk Cs. Darab József nevét is
73
„Szánt az ökör recece / Csörög, csattog a járma…”
74
Képesítő bizonyítványa (1938)
75
Tablója 1938-ból, második sorban balról a második Cs. Darab József
76
77
VI.
VÁLOGATÁS BORCÍMKE GYŰJTEMÉNYÉBŐL
78
Egerben 1948-tól a Szőlészeti- és Borászati Kutatóintézetben
keresztezéssel előállított szőlőfajtái
Névjel Csoport = Hibrid
jele Keresztezés
1 Aletta Egri Csillagok 18. = 5754-13 Muscat Ottonel x Eger2
2 Ambrosia Bornemissza Gergely
11. = 6007-21 Eger2 x Szölőskertek királynője
3 Aron Bornemissza Gergely
13. = 6521-35 Eger2 x Perlette
4 Bianca Egri Csillagok 40. = 6211-92 Eger2 x Bouvier
5 Bíborfrankos Bikavér 14. = 5762-21 Alicante Bouchet x Kékfrankos
6 Boris Novo-Eger
EB.11.3. = 814-01
Bornemissza Gergely 2 x
Sztyepnyak (Степьняк)
7 Ceres Bornemissza Ger-
gely 6. = 6007-30 Eger2 x Szölőskertek királynője
8 Darius Bornemissza Ger-
gely 4. = 6113-02 Eger2 x Perlette
9 Dicenty Dezső Egri Csillagok 58. = 5827-01 Vértes csillaga x Bianca
10 Doris Novo-Eger EB.12.
5. = 814-28
Bornemissza Gergely 2 x Sztyepnyak (Степьняк)
11 Eger 1 Eger 1. = 5370 Seyve-Villard 12286 x Szelektív
12 Eger 2 Eger 2. = 5375 Seyve-Villard 12375 x Szelektív
13 Ervin Bornemissza Ger-
gely 2. = 5839-34 Muscat Ottonel x Eger2
14 Future Egri Csillagok 54. = 5793-01 Bianca x Zalagyöngye
15 Füredgyöngye (Za-
lán) Egri Csillagok 36. = 6025-12 Medoc noir x Eger2
16 Gárdonyi Géza Merengő 5. = 6027-01 Medoc noir x Csabagyöngye (182)
17 Göcseji zamatos Egri Csillagok 34. = 5921-04 Medoc noir x Eger 1
1 8 Gvöngyrizling Merengő 2. = 6537-02 Rajnai rizling 239 klón x Csaba-
gyöngye
19 Hanna Bornemissza Ger-
gely 1. = 5918-74 Eger2 x Csabagyöngye
20 Isaura Egri Csillagok 52. = 5920-38 Eger2 x Muscat Ottonel
79
Névjel Csoport = Hibrid
jele Keresztezés
21 Iwan Novo-Eger
EB.10.2. = 804-09
Zalagyöngye x Kazacska (Казачка)
22 Lakhegyi mézes Egri Csillagok 28. = 5772-15 Mézesfehér x Eger2
23 Medina (Medea) Egri Csillagok 7. = 5916-68 Eger 1 x Medoc noir
24 Melissa Egri Csillagok 60. = 5785-62 Eger3 x Zalagyöngye
25 Bellona Egri Csillagok 48. = 6211-116
Eger2 x Bouvier
26 Melitta Merengő 3. = 6509-76 Bikavér 8 x Gárdonyi Géza (173)
27 Merengő Egri Csillagok 16. = 5839-11 Muscat Ottonel x Eger2
28 Mosertraube Egri Csillagok 62. = 5792-13 Zalagyöngye x Bianca
29 Nero Bornemissza Gergely
15. = 6525-45 Eger2 x Gárdonyi Géza
30 Rita Bornemissza Gergely
16. = 6911-18 Galebert 261-13 x Zalagyöngye
31 Suzy Bornemissza Gergely
14. = 6610-39 Eger2 x Pannónia kincse
32 Tamara Novo-Eger
EB.13.4. = 815-01 Nero x Фиолетовый Ранний
33 Titan Bikavér 12. = 6510-02 Gárdonyi Géza x Bikavér8
34 Tizian Bikavér 17. = 6509-24 Bikavér 8 x Gárdonyi Géza
35 Turán (Agria) Bikavér 13. = 6509-
110 Bikavér 8 x Gárdonyi Géza
36 Vértes csillaga Egri Csillagok 2. = 5844-B Eger 1 x Medoc noir
37 Viktor Novo-Eger EB. 9.
1. = 804-07
Zalagyöngye x Kazacska
(Казачка)
38 Weber Ede Egri Csillagok 56. = 5819-58 Bianca x Melitta
39 Zalagyöngye Egri Csillagok 24. = 5842-15 Eger2 x Csabagyöngye
80
ALETTA
BIANCA
81
GÖCSEJI ZAMATOS
82
FÜREDGYÖNGYE
83
GYÖNGYRIZLING
LAKHEGYI MÉZES
84
MEDINA
85
NERO
86
87
TITAN
TURÁN
88
VÉRTES CSILLAGA
89
ZALAGYÖNGYE
90
91
92
A szőlőfajtákat tartalmazó táblázat Bányai Gábor Szőlőbarát c. írásából
származik (Dunabor Magazin, 2012. június)
Felhasznált irodalom:
Dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, szerkesztette: dr. Fülöp Lajos,
Balatonfüred, 1999.
Dr. Fülöp Lajos Dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, Balatonfüred
Városért Közalapítvány 9. kiadványa, Balatonfüred, 2003.
(A képanyag részben e kiadványokból származik.)
A szerző, ill. szerkesztő ezúton is köszönetet mond ifj. Csizmazia Darab
József szíves segítségéért.
A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI
1. Cselőtei László: Zöldségtermesztés Rákospalotán az 1930-as
években 1999
2. Mőcsényi Mihály: Fordítások, ferdítések 1999
3. Mőcsényi Mihály: Ember és táj, 1999
4. Kralovánszky U. Pál: Esettanulmány a hazai fehérje-program
előkészítéséről (Amíg egy országos K+F program
elindulhatott) (1962-1970) 2000
5. Cselőtei László: A paradicsomtermelés fejlesztése és fejlődése
(1948-1990) 2000
6. Győrffy Sándor: Szövetkezeti állam 2000
7. Kralovánszky U. Pál – Ligetvári Ferenc: Vízgazdálkodás és
mezőgazdaság (a 150 éve született Kvassay Jenő írásai alapján) 2000
8. Köhler Mihály – Molnár Imre: A szarvasi gazdászélet
hagyományai (1927–1949) 2001
9. Vinczeffy Imre: Pásztoroktól tanultam 2001
10. Szabó János: Találkozás önmagammal 2005/2008
11. Molitorisz Pál: A szarvasi középfokú gazdasági tanintézet
létesítésének története 2005
12. Molitorisz Pál: A szőrhalmi legeltetési társulat története 2006/2011
13. Reszkető Péter: Főiskola Szarvason (1970–2005)
35 éves a főiskolai szintű agrár-szakképzés Szarvason 2006
14. Molitorisz Pál: Képviselő-portré a szarvasi választókerületből
(Borgulya Pál 1872–1960) 2007
15. Molitorisz Pál: Emlékezés Lászlóffy Istvánra (1910–1968) 2008
16. Molnár Imre: Szarvasi gazdászként indultam, Életút 2008
17. Ornyik Sándor: Aratás nyáron és télen,-Az ember és a ló 2008
18. Molitorisz Pál: Történelmi séta a szarvasi kertekben 2009
19. Emlékeim a múltból, Komár János visszaemlékezése
Lejegyezte: Pilishegyi József 2009
20. A hajóskuktaságtól a tanszékvezetésig. Élet-képek. Dr. Vincze Ferenc
visszaemlékezése. Szerk.: Molitorisz Pál 2010
21. Tóth László: Szakmai életem. Munkahelyeim, munkaköreim. 2010
22. Dr. Domán Imre és Szarvas. Szerk.: Molitorisz Pál és Szitó János 2010
23. Ötven év a mezőgazdaságban, Komár Pál visszaemlékezése
Lejegyezte: Pilishegyi József 2010
24. Virradattól alkonyatig, Gulyás Mihály emlékezései.
Szerk.: Molitorisz Pál 2010
25. Szitó Balázs: Életem, munkásságom 2011
26. Válogatott Tudományos Diákköri munkák 2010-ben 2011
27. Molitorisz Pál: A szarvasi tanyavilág 2011
28. Gyulavári András: Földügyek Szarvas városban és környékén 2011
29. Albel Andor: Albel Andor gazdasági tanár életútja 2011
30. Bukovinszky László: Álom és valóság, egy szaktanácsadó
az egyenlítő közelében 2011
31. Molitorisz Pál: Emlékezés Kachelmann Kurt gazdasági tanárra 2011
32. Molitorisz Pál: Szarvasi gazdasági tanárportrék.
Dr. Palov József és Molnár Zoltán 2011
33. Válogatott Tudományos Diákköri munkák 2011-ben 2012
34. A szikesek javításáról Tessedik születésének 270. évfordulóján
Tessedik S. – Ferencz K. – Köhler M. 2012
35. Egy élet Bikazugban, Sztancsik Gyuri bácsi
Szerk.: Molitorisz Pál 2012
36. Marjai Gyula: A tudást meg kell szerezni és tovább kell adni 2013
37. Válogatott tudományos diákköri munkák 2012-ben 2013
38. Szeniczey Vilma Tessedik Sámuelről, szerk.: Molitorisz Pál 2013
39. A rizstermesztés kezdetei Szarvason * Litauszky István pályája
Szerk.: Molitorisz Pál 2013
Nero szőlőfajta
AJÁNLÓ
E számunkban dr. Csizmazia Darab József (1918. július 15. – 2013.
szeptember 6.) szőlőnemesítő életútját mutatjuk be, aki 1938-ban szerzett
képesített gazda oklevelet a szarvasi m. kir. Tessedik Sámuel Középfokú
Gazdasági Tanintézetben, s édesapja képviseletében 2013. június 20-án fia
átvehette Szarvason ünnepélyes körülmények között a Platina díszoklevelet.
Büszkék vagyunk rá, hogy a már világszerte elterjedt szőlőfajták nemesítője
Szarvason kapott alapokat.
1948-tól 1980-ig a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben dolgozott.
Betegségekkel szemben
ellenálló, minőségi bort adó,
rezisztens magyar szőlőfajták
nemesítése volt a feladata,
amelyek minimális vegyszeres
kezelést igényelnek, ezért
környezetkímélő módon és
olcsóbban termeszthetők.
Évtizednél hosszabb idő után
jutott el az első reményteljes
hibridig, amelynek még a
kísérleti termesztésben
bizonyítania kellett – ehhez Zala
megyében kapott területet.
Ad astra per asperas! Tövises az
út a csillagokig. Az idézett
szállóige az ő munkásságára is
igaz. Húsz évbe telt, míg az első
hibridjét, a Zalagyöngyét üzemi
termesztésre alkalmas fajtaként
elismerték.
Bejelentett szőlőfajtáinak száma összesen 39 (Alettától a Zalagyöngyéig),
ebből napjainkban államilag elismert 14 fajta.
Kemény, következetes munkája a szőlő- és borkultúra színvonalának
fejlesztése területén számos elismerést kapott. Neve felkerült az anyagi
jutalommal nem járó Magyar Örökség-díjasok listájára, amit láthatatlan
becsületrendnek is szoktak nevezni. – Sic Itur ad Astra!
SzJ
ISSN 1585-3616