DÉMOSZTHENÉSZ EGYESÜLET

Afáziás betegek logopédiai rehabilitációja tanfolyam 2012-2013.tanév

Afázia vizsgálata WAB teszttel

Készítette: Bodnár Katalin logopédus 2013. Elérhetıség:7633 Pécs, Jedlik Ányos u.3/b Telefon:+36(70)3973701 Villámlevél: bodnar.katalin4@chello.hu Honlap: http://www.logopedus.eoldal.hu

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés

II. Rövid afázia történet

III. A beszéd idegrendszeri alapja

IV. Az agyi képalkotó eljárások

V. Az afázia fogalma

V.1. Az afázia oka

V.2. Az afázia jellemzıi

VI. Vizsgálat

VI.1.Helyszín

VI.2. A vizsgált afáziával élı ember

VI.3. Elemzés, értékelés

VII. Bibliográfia

VIII. Melléklet

VIII.1.Családfám

VIII.2. Képek a Szigetvári Kórházról

VIII.3. Hogyan ismerhetı fel a stroke

1

2

3

4

5

6

8

11

11

12

13

18

19

19

20

21

I. BEVEZETÉS

Köszönöm Feketéné Gacsó Mária, Krasznárné Erdıs Felícia és a Démoszthenész

Egyesület, szervezı munkáját. Az elıadókkal együtt, szívvel – lélekkel megtettek

mindent, a tanfolyam magas szakmai színvonaláért. Gyakran átélhettem a tanfolyamon a

logopédus hivatás gyönyörőségét.

Az élethivatásnak választott gyógypedagógus –logopédus tevékenységben fontos, hogy

idınként megújítsam személyiségemet. Nagyon jó érzés másokon segíteni. Mindig

csodáltam azokat a logopédusokat, akik agyi történés után megtanítottak afáziás

embereket újra beszélni. Szeretném gyakran mondogatni Palotás tanár úr híres

kijelentését: „A Jóisten meggyógyított egy afáziást, és én jelen lehettem.”

A szívbetegségek és a daganatos betegségek után stroke a harmadik leggyakoribb

haláloki tényezı, egyik vezetı oka a felnıttkori rokkantságnak. A Magyar Stroke

Társaság adatai szerint Magyarországon évente mintegy 30.000 –40.000 stroke történik,

ezek 1/3–a halállal végzıdik, 1/3–a tartósan fogyatékos marad, 1/3–a gyógyul.

Családom anyai ágában elsıdleges halálok a stroke, elıdeim között gyakran elıfordult

„gutaütés, szélütés, agyvérzés”.1 Gyermek voltam még, amikor a nagyanyám agyvérzést

kapott. Csupán annak köszönhette életben maradását, hogy egyik nagynéném körzeti

ápolónıként naponta meglátogatta, és ellátta vérhígító injekcióval. Magam is magas

vérnyomás veszélyeztetett vagyok. Ismerem a kockázati tényezıket, ezért tudatosan

védekezem ellenük. Kezeltetem magas vérnyomásomat, legfontosabb, hogy 140/95

határértékek alatt tartsam. Egészségesen táplálkozom, elınyben részesítve a zöldségeket,

gyümölcsöket, tejet, húsok közül a halat, csirkét és a nyulat. Nem dohányzom, nem

fogyasztok alkoholt. Rendszeresen ellenıriztetem a koleszterin és a vércukorszintemet.

Nincs cukorbetegségem. Keddenként énekelek a Komlói Pedagógus Kamarakórusban.

Hetente túrázom a pécsi természetjárókkal (Mecsek Egyesület, Mediterrán

Gyaloglóklub, Pécsi Természetjáró Szövetség, Baranyai Természetjáró Szövetség).

Naponta kerékpárral közlekedem, kritikusan zord idıjáráskor gyalog. Hetente kétszer

élénkítı, erılétet és rugalmasságot fokozó Pilates tornagyakorlatokat végzek. Feltártam

személyiségem erıs, és gyenge oldalait, igyekszem olyan életet élni, ami a legjobban

megfelel adottságaimnak. Hivatástudattal, logopédusként legfıbb feladatom, hogy

magamnak is örömet adó beszédgyógyítást végezzek, ezáltal sokat segítsek másokat.

1 Családfám az 1. mellékletben látható.

I. RÖVID AFÁZIA TÖRTÉNET

Minden népnek a legféltettebb kincse az anyanyelve. Azt a nyelvet, amit az ember

szüleitıl elıször megtanul emberelıdök hosszú sora formálta olyanná, hogy alkalmassá

váljon az emberiség kultúrájának megırzésére és tovább fejlesztésére. A tudósok szerint

már a 30 000 – 50 000 éve élt elıember agyának beszédközpontja jól fejlett volt.

Sohasem tudjuk meg képes volt –e elvont gondolkodásra, múltjának és jövıjének

megértésére, mint a mai ember. (Hámori József 2001.) Kétezer éve is megfigyelték az

agyban lejátszódó folyamatokat és diszfunkciókat, az afáziás betegeket nyelvvesztıknek

nevezték. Már a Biblia tartalmaz feljegyzéseket a nyelvi képesség elvesztésérıl. Lukács

evangéliumában az éltesebb korú Zakariás egy ideig képtelen volt beszélni, de tudott írni.

Ókori görög és római tudósok már említést tesznek az alexia, agráfia, afázia jelenségérıl.

A francia Paul Brocka2 és a német Paul Wenicke3 kutatásai fordulópontot jelentettek a

nyelv és az agy kapcsolatáról (Bánréti Zoltán 2007.) Alexandr Romanovics Lurija

kidolgozta a magasabb pszichikus funkciók agyi képviseletének modern elméletét.

Neuropszichológiai iskolája jelentısen továbbfejlesztette a lokalizációs tant, és számos

vizsgálómódszert dolgozott ki az agykérgi sérültek pszicho diagnosztikájára és

gyógypedagógiai rehabilitációjára.

1.ábra

Alexandr Romanovics Lurija (1902 -1977)

2 Broca írta le elıször a motoros afáziát, mely a bal félteke frontális régiójának sérülés miatt alakul ki.

3 Wernicke a szenzoros afázia kóreredeteként a bal felsı temporális tekervény hátsó harmadának sérülését

okolta.

III. A BESZÉD IDEGREDSZERI ALAPJA

A beszéd igen kiterjedt agykérgi területek mőködésének az eredménye. A

beszédközpontok a bal agyfélteke cortikalis areáiban lokalizálhatók. Három ilyen areát

különítettek el.

1.Broca – féle motoros beszédközpont irányítja a beszéd effektoros motoros

komponensét a bal oldali alsó vagy harmadik frontális tekervény hátsó részében. Ez az

arc- és beszédizmok motoros asszociációs területe.

2.Wernicke – féle szenzoros beszédközpont a beszédfelfogás szenzoros komponense

az elsıdleges hallásközpont, a Heschl – tekervény szomszédságában elhelyezkedı

asszociációs kéreg mőködésén alapszik. Ez a felsı vagy temporális tekervény középsı

és hátsó harmada, ami a domináns féltekében a Wernicke – régiónak felel meg. A

beszédprodukció saját szenzoros analízisünk állandó ellenırzése alatt áll.

3.Parietális asszociációs area része a gyrus angularis. A beszéd megvalósulását a

megfelelı agykérgi területek igen gazdag kortikokortikális és interhemiszférális

asszociációs összeköttetései teszik lehetıvé. A két félteke beszéddel kapcsolatos

megfelelı részei között a corpus callosum rostrendszere biztosítja a kapcsolatot.(Péter

Ágnes1984.)

Hogyan ismerhetı fel a beszédközpont helye? Az idegsebészek mőtét alatt az agykéreg

felszíni, közvetlen elektromos ingerlése közben beszéltetik a pácienst; amikor

valamilyen (érzı vagy motoros) beszédzavar alakul ki, az jelzi, hogy a beszédközpontot

ingerelték, megtudják hol a beszédközpont határa. Ez emberenként változik, a

hatmilliárd emberi agy mindegyikében eltér egymástól. Ojemann, amerikai idegsebész

ezzel a módszerrel figyelte meg, hogy a bal féltekében a beszéd különbözı grammatikai

elemei más és más helyen vannak lokalizálva; a prepozíció, a posztpozíció, a

melléknévi igenév mind másutt helyezkedik el. Ez annyit jelent, hogy a beszéd

megértése mozaikos, illetve nyelvtani mélyszerkezettel rendelkezik. Aki hallott

Chomsky erre vonatkozó teóriájáról, az azt mondhatja, hogy ez tudtuk eddig is. Mégis

ez volt az elsı bizonyíték arra, hogy a beszéd megértésnek van egy grammatikailag

teljesen atomizált része is. A beszéd fıleg bal féltekés, digitális elven mőködik. (Hámori

József 2002.)

IV. AZ AGYI KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK

A komputeres technika olyan eljárások kifejlesztését tette lehetıvé, melyek az agy belsı

szerkezetét non – invazív módon teszik láthatóvá. A legújabb kutatásokból az is világossá

vált, hogy az összetett agytevékenységeket sosem csak egyetlen központ végzi. Minden

esetben több agyterület mőködik együtt, így a fı cél az, hogy ezeket a kölcsönhatásokat

sikerüljön minél alaposabban megérteni. A strukturális eljárásokkal az agy belsı

szerkezetérıl statikus képet nyernek a tudósok: komputertomográfiával (CT), mágneses

rezonanciával (MR), mágneses rezonancia spektoszkópiával (MRS). A foton emissziós

tomográfia (SPECT) segítségével felderíthetık az agy keringési zavarai. A pozitron

emissziós tomográfia (PET) az agy glukózfelhasználását és a neurotranszmitterek

mőködését jeleníti meg vizuálisan. (Tringer László 1999.) A PET olyan képalkotó

módszer, amelynek segítségével az élı szervezetben lejátszódó funkcionális, biokémai

folyamatokat lehet megmérni és leképezni, a valós idejő és természető változásokat

követve. A módszer lényege, hogy igen gyorsan lebomló radioaktív anyagokkal

megjelölt, ártalmatlan vegyületeket juttatnak a szervezetbe, amelyek pozitron

kibocsátását és elhelyezkedését speciális kamerával követik nyomon.(Komoly Sámuel –

Palkovics Miklós 2012.)

2. ábra PET felvételek a beszédközpontról 4

A beszéd során aktivizálódó agy területek.

A beszéd létrehozása és a szavak keresése

közben felélénkülı kéregrészek.

4 Forrás: Dr. Fekete Sándor PTE

3. ábra SPECT vizsgálat 5

A SPECT esetében nem a bomlásból származó pozitron kelti az eszköz által érzékelt

fotonokat, hanem ezek ilyenkor közvetlenül az alkalmazott izotópok– például jódizotóp –

úgynevezett gamma sugárzásából származnak. Beszédaktivációs SPECT vizsgálat során

vizsgálható az agy rugalmassága, illetve mindazok a régiók, amelyek részt vesznek a

folyamatos beszédben. A képen egy stroke beteg agyi felvételei láthatóak: az aktiválási

feladatot követıen az agyféltekei dominanciát jelölı mintázat áttolódott az ellenoldalra,

ami arra utal, hogy a beteg felépülése nehezített és a beszédhelyreállás nem lesz teljes

értékő.

V. AZ AFÁZIA FOGALMA

Kórustársaim és túratársaim megkérdezték –„Mi fán terem az afázia?”–amikor

elmeséltem nekik, hogy milyen továbbképzésre járok. A stroke –ról már hallottak, mert a

Facebook közösségi oldalon kering róla egy hasznos felhívás (3. Melléklet).

Természetesen sokszor el kell majd olvasnom a tudósok megállapításait, hogy minél

jártasabb legyek az afázia ismertetésében. Az afázia olyan neurogén kommunikációs

zavar, ami elfedi az egyén kompetenciáját, mely természetes körülmények között beszéd

közben nyilvánul meg.(Kagan 1998.) Az afázia, összefoglaló elnevezése mindazon

5 Forrás: dr. Borbély Katalin OOI

beszédzavarnak, amely az anyanyelv teljes elsajátítása után az agy organikus sérülése

következtében jön létre.6 (Eva Maria Engl – Annelise Kotten – Ingeborg Ohlendorf – Elfi

Poser 1990.) A megbetegedés általában a beszéd szempontjából domináns agyfélteke

sérülésébıl ered. Többnyire felnıttkorban fordul elı. A közlekedés felgyorsulásával

egyre több gyermeket ér agysérüléssel járó baleset, emiatt az afázia felléphet

gyermekeknél is, akiknél a kommunikáció hiánya nagymértékben befolyásolhatja az

értelmi fejlıdést. Az afázia típusától függıen különbözı mértékben sérülhet a

beszédmegértés, a spontán beszéd, az olvasás- és íráskészség. Elıfordulhat szó- és

hangtévesztés, a nyelvi emlékezet zavara, a mondatalkotás zavara, a mondottak

megismétlésének zavara, a szavakhoz társított jelentés zavara, vagy akár a másolásra,

diktált szavak leírására való képesség elvesztése is. Az afázia logopédiai rehabilitációval

kezelhetı.

V. 1. AFÁZIA OKA

� stroke

� agytumor

� agyhártyagyulladás

� agyat ért baleset

� fejlıdési rendellenesség

Családom anyai ágában gyakran elıfordult stroke, az okok közül ezért tanulmányoztam

részletesebben. A stroke a vérkeringés eredető akut központi idegrendszeri

szövetkárosodások összefoglaló, ma már magyar nyelven is elfogadott elnevezése.

(Komoly Sámuel – Palkovics Miklós 2012.) A stroke következtében a sérült érterület

által ellátott agyrész károsodik, és kiesik annak funkciója, az agy nem kap elég oxigént.

� Transiens ischaemiás attack (TIA) Hirtelen kialakuló 24 órán belül megszőnı

neurológiai góctünet, amit nagy valószínőséggel agyi keringészavar okozott.

Látszólagos ártalmatlansága ellenére a TIA bagatellizálása súlyos hiba. TIA után a

következı 3 hónapon belül a betegek10 –15 % –ának definitív stroke–ja alakul ki.

6 Gyakorlatok az afázia terápiájához

4.ábra Stroke típusok (Forrás: InterNet)

� Ischaemiás stroke

A stroke 80 százaléka vértelen. Rendszerint úgy alakul ki, hogy egy vérrög elzárja

az agy egyik erét. Vérellátás hiányában az idegsejtek oxigén- és tápanyaghiány

miatt néhány percen belül elhalnak. A vértelen stroke leggyakoribb típusai a

trombotikus (avagy trombózisos)7 és az embóliás stroke. 8

� Agyvérzés - vérzéses stroke Vérzéses stroke alakul ki, ha az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul ki. A

kiömlı vér egyrészt maga is nyomja az agyat, másrészt az adott ér által ellátott

távolabbi agyterületre már nem jut elég vér. A vérzés esélyét számos, az ereket érintı

betegség növeli, többek között érelmeszesedés, kezeletlen hipertónia és érfejlıdési

rendellenesség (verıértágulat avagy aneurizma; arteriovenózus malformáció, ez

hajszáerek közbeiktatása nélküli artéria-véna kapcsolatot jelent, ami a vénás oldalon a

nagy nyomás miatt könnyen megreped). Az agyvérzésnek két fı csoportját

különíthetjük el: agyállomány vérzés, szubarachnoideális vérzés. A vérzés az agyat

7 A trombus helyben egy érelmeszesedés által károsított érterületen, egy plakkon alakul ki.Ez a folyamat nyaki verıereken is lejátszódhat. Vértelen stroke-ot egy artérián nagyfokú sztenózist (szőkületet) létrehozó plakk is okozhat, ha az adott ér által ellátott agyterület vérigénye hirtelen megnı. 8 Az embólust a véráram sodorja egy agyi verıérbe, ahol fennakadva elzárja az eret. Embóliát bármilyen szövettörmelék is okozhat. Ha a pitvarok fibrillálnak, nem képesek megfelelıen összehúzódni és ezért véralvadék képzıdhet bennük, ami leszakadva embólust képez.

körülvevı egyik agyburok, az arachnoidea (a pókháló- hártya) egyik artériájából

származik és az agyat körülvevı likvorba terjed. A subarachnoidális vérzés elsı tünete

a nagyon éles, hasító fejfájás. A stroke e típusát nagyon gyakran egy arachnoideális

aneurizma kiszakadása okozza. Az aneurizmák döntıen genetikai hajlam miatti

fejlıdési zavar következtében vannak jelen és a kor elıre haladtával folyamatosan

tovább tágulnak, végül kiszakadnak.

V.2. AZ AFÁZIA JELLEMZ İI

A beszédképzés folyamatossága, folyékonysága szerint fluens és nonfluens

afáziacsoportokat különböztetünk meg „amelyek anatómiailag is többé – kevésbé

elhatárolható léziókhoz kötıdnek. A non – fluens afáziák az agykéreg anterior, sulcus

centralis elıtti régiói, míg a fluensek a sulcus centralis mögötti régiók károsodásainál

fordulnak elı.” (Logopédiai vizsgálatok Kézikönyve.) A non – fluens afáziák: Broca

afázia, transzkortikális motoros afázia, izolációs afázia. Fluens afáziák: vezetéses afázia,

Wernicke afázia, transzkortikális szenzoros afázia, amnesztikus afázia. A kifejezı

beszédben különbözı tünetek jelentkeznek. Megváltozhat a szóbeli kifejezés ritmusa

(verbális fluenciája), a beteg beszéde gyorsabbá vagy lassabbá válik. Hiányozhat a teljes

beszéd, beszédkiesés léphet fel. Csak sztereotípiákat képes ismételgetni (ez lehet egy

megmaradó nyelvi elem, vagy egy újratanult kifejezés is). Néhány automatikussá vált

verbális forma megırzıdhet: napok, hónapok, imádságok, énekek. A beszéddallam

megváltozhat a monotónia irányába (dysprozódia). Legtöbb esetben a megnevezés okoz

problémát, szótalálási nehézség (anómia) léphet fel (nyelvén van, de nem tudja

kimondani). Átalakításokat (transzformációkat) alkalmaz. A szó egy részét felcseréli,

fonémikus vagy literális parafázia: asztal – esztol, szombat – tombat. Hangalakban

hasonló, de tartalmilag egészen más szót mond, verbális parafázia: pulyka – hurka.

Jelentésben közelálló szóval cseréli fel a célszót, szemantikus parafázia: villa – kés, fotel

– szék. Olyan nyelvi egységeket (neologizmus) használ, melyek az adott nyelvben nem

találhatók meg. Nyelvtani szabályokat mellızve (agrammatizmus) beszél, a szintaktikai

struktúrákat helytelenül használja. A beteg beszéde állhat csupán neologizmusokból,

parafáziákból dyssyntaxiás elemekkel, ilyenkor zsargonaphasiáról beszélünk, ilyenkor a

beteg beszéde halandzsaszerő. Sokszor nonverbálisan, gesztusokkal, mimikával utal a

keresett szóra. Kevésbé súlyos zavar esetén körül írhatja a szót a funkcióját mondja, pl.

szék amiben ülsz. Az írott nyelv használatának szintje különféleképpen lehet sérült az

egyes afáziatípusoknál, ezért a beteg tesztelésekor a beszédképességek mellett az olvasás-

és írásteljesítményt is vizsgálják. Egyes kutatók a vezetı tünet alapján külön kategóriába

sorolják és afáziatípusként tartják számon az alexiát (olvasás képtelensége) és az agráfiát

(írás képtelensége) is. Azonban mivel ezekben az esetekben érintettek a

beszédfolyamatok is, érdemes ezeket a jelenségeket szindróma részeként tekinteni.

VI. VIZSGÁLAT

VI.1. HELYSZÍN

Nyelvlökéses nyelés, hadarás, dadogás, dyslalia terápiában már többször sikeresen

kezeltem felnıtteknek. Logopédusként afáziás beteggel a Szigetvári Kórház Neuro-

rehabilitációs osztályán dolgozó logopédus segítségét kérve találkozhattam elıször. A

fıorvos, a logopédus, és a beteg engedélyével kezdtem dolgozatom gyakorlati részének

megvalósításához. Az osztályon, neurológus, fizioterapeuta, pszichológus, logopédus,

gyógytornász, ergoterapeuta, szociális munkás, és az ápolók a rehabilitációs team tagjai.

Az orvosok a PTE Neurológiai Klinika képalkotó eljárásainak segítségével

meghatározzák a pontos diagnózist, beállítják a gyógyszeres kezelést, nyomon követik a

betegek állapotában beálló változásokat, információkat adnak át a betegségrıl a team

tagjainak. A gyógytornász, mozgás rehabilitációt végez. Az ergoterapeuta fejleszti a

betegek finommozgását. Az ápolók az orvos utasításának betartásával ápolják a

betegeket, megfigyelik a betegek állapot változásait. Segítséget nyújtanak a

családtagoknak, az otthoni ápolási feladatokra való felkészüléshez. A team tagjai hetente

egyszer, szerda délelıtt 11órakor esetmegbeszélést tartanak.

5. ábra Szigetvári Kórház (fényképezte Bodnár Katalin)

VI.2. VIZSGÁLT SZEMÉLY

A vizsgált beteg 60 éves, férfi, kb. 170 cm magas, kissé túlsúlyos, ápolt megjelenéső.

Egyetemet végzett, szakvizsgázott aneszteziológus orvos. Német, angol, olasz nyelven

nyelvvizsgázott. Harmonikus családban él, felesége zenetanár, két felnıtt gyermeke, hat

unokája van. A stroke elıtt két klinikán is dolgozott, stressz helyzeteket gyakran átélt,

sokat dohányzott.

Anamnézis

� Gyermekkorában adenotomia, tonsillectomia,apendectomia történt.

� 18 éves korában autó baleset következtében maxillatörése volt. Gyógyulását követıen

5 év múlva maxilláris ciszta alakult ki nála, ezért Lothrop mőtétre került sor.

� 2002-ben két hétig a szívgyógyászati klinikán feküdt. Coronarographia során a LAD-

on 9 Cx-en10 RCA-n11 többszörös, szignifikáns szőkületeket igazoltak. CABGx412

mőtét történt (1 artériás, 3 vénás áthidalás).

� 2011-ben szédüléses panaszok kapcsán carotis UH vizsgálat történt, mely 50 -60%-os

carotis interna stenosist írt le. Tekintettel a szőkület mértékére, illetve a nem carotis

területi keringés zavarra utaló tünetekre, carotis rekonstrukciót nem indikáltak, azóta a

carotis rekonstrukcióról nem volt kontroll vizsgálata.

� 2012. NSTEMI13 miatt akut coronarographia 3 graft elzáródást és subtotalis LAD

stenosist jelzett, ezért DES 14PTCA15 történt.16

Jelenlegi állapot

2013.február 17-én hirtelen fellépı beszédzavar, jobb oldali végtaggyengeség miatt került

sor a PTE Neurológiai Klinikai felvételére. Felvételi neurológiai statusában súlyos

jobboldali faciobrachialis túlsúlyú hemioparesist, súlyos motoros afáziát észleltek. Akut

CT vizsgálat intracranialis vérzést kizárt. CTA vizsgálata jobb oldali cerebri media M1

ágának occlusioját mutatta. EKG-n sinus ritmus volt. A labor eredményekbıl

kiemelendı az emelkedett gammaglobulin. Tekintettel arra, hogy a beteg a terápiás

idıablakon belül érkezett, kontraindikáló tényezıt nem találtak. Az ictust (ütés, hirtelen 9 Left Anterior Descendent a szív bal kamrájának nagy részét ellátó, úgynevezett bal elülsı leszálló koszorúér.

10 Cx körbefutó koszorúér, a három fõ koszorúér ág közül a középsı. 11 Right Coronary Artery jobb koszorúsér. 12

Coronary artery bypass graft mőtét. 13Nem ST-Elevációs Myocardialis Infarktus Olyan heveny koszorúér keringési zavar, ahol az EKG-n nincs úgynevezett ST-szakasz emelkedés, de a Troponin T és Troponin I enzimszintek magasabb értéket mutatnak. Kimutatható tartós szívizom károsodás. 14 Gyógyszer kibocsátó sztent. Felületét speciális anyaggal vonják be, mely megakadályozza az újbóli elzáródást. 15 Katéteres revascularisatio percutan transluminalis coronariaangioplastica.

jelentkezı tünet) követı 150. percben szisztémás trombolysis történt (vérrög feloldódás),

vérzéses szövıdmény nélkül. Felvételkor észlelt jelentıs tensio emelkedését a lysis

(oldódás) indulása elıtt parenterális antihypertenzív adásával csökkentették 185-ös

systoles érték alá. A klinikai tünetek a lysist követıen követıen érdemi javulást nem

mutattak, a kontroll MRI vizsgálat kiterjedt friss ischaemiát mutatott a cerebri media

ellátási területében, valamint a media occlusioját igazolta. Neurológiai statusa átmeneti

fluktuációt követıen stabilizálódott, majd fokozatos kismértékő javulást észleltek mind a

motoros afáziájában, mind az alsó végtagi paresisében. A carotis UH vizsgálat a bal ACI

occlusioját illetve az ellenoldali ACI 50%-os szőköletét igazolta. Tensioja bent fekvése

harmadik napján parenteralis antihypertenzív szer adását igényelte, ezt követıen az

alkalmazott gyógyszeres kezelés mellett vérnyomása rendezıdött, kardiopulmonális

szövıdményt nem észleltek, mobilizálhatóvá vált. Bronchopneumonia fizikális jelei

miatt, 8 napig, parenteralis antibiotikumot kapott, mely mellett állapota javult. A PTE

Neurológiai Klinika elızetes helybiztosítás után 3013. február 27-én rehabilitáció miatt

áthelyezte a Szigetvári Kórház Neurorehabilitációs osztályára. Jobb oldali végtagjai

gyengébbek, emiatt önellátásban korlátozott.

A vizsgálat a beteggel szemben ülve kétszemélyes kontaktusban, nyugodt körülmények

között történt a Western Afázia Battery teszttel. A WAB teszt a Boston teszt (BDAE)

rövidített változata Kertesz dolgozta ki. Nyolc csoportba sorolja az afáziás betegeket,

amelyek a beszédfolyékonyság, beszédmegértés, és a beszédismétlés során kapott

értékeken alapulnak. A tesztet 2013. március 6–án vettem fel Szigetvári Kórház

Neurorehabilitációs Osztályán.

VI.3. ELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS

VI.3. I. Spontán beszéd

Hogy érzi magát kérdésemre sztereotip – „Köszönöm jól!” – választ ad.

A saját nevét ö… értelmetlen szótöredékkel indítva, három másodpercnyi gondolkodás

után hibátlanul megmondja.

Volt –e itt már régebben is? Újra ö… hanggal indítva nemmel válaszol.

Hol lakik? A válasz szemantikus parafázia, mert nem a jelenlegi lakhelyét, hanem

szülıfaluját nevezi meg, ahol középiskolás koráig lakott. Elıször a falu nevét mondja

helyhatározó rag nélkül a nyelvtani szabályokat mellızve (agrammatizmus), majd

mondatban helyesen válaszol: – „N………i lakos vagyok.”

A foglalkozását firtató kérdésnél visszakérdez: –Most? –köhögni kezd, majd

elbizonytalanodva hangosan gondolkodik: „– nö…éj nem tudom, nem, nem”

(neologizmus). Végül sikerül a jó választ elıhívnia a mentális lexikonból. Mondja el

röviden, miért van itt? Milyen panaszai vannak? „Azért vagyok itt, hogy

meggyógyuljak.” A panaszairól nem tesz említést.

Képleírás „Hát én mindent látok a képen, csak nem tudom elmondani.”

Információtartalom pont: 6 Fluencia pont: 7 VI.3. II. Auditív verbális megértés

a.) Igen/nem kérdések Az elsı három kérdésre fejbólintást, és kézmozdulatot tartalmazó gesztussal válaszol. A

negyedik kérdéstıl verbális igen, vagy nem választ ad. Az 1 – 9. kérdésekre adott

válaszok tartalma megfelelı. A 10. Ég a villany a szobában? –kérdésre helytelen választ

ad. Ezután következı hat helyes válasz után a 17. Feltöri a diót, mielıtt megenné? –

kérdésre nemmel válaszol. Az utolsó– 20. A füvet baltával nyírják? –kérdésre mondattal

válaszol: „A füvet nem nyírják semmivel.”

Elérhetı maximum:60 pont Elért pontszám: 51

b.) Auditív szófelismerés

Tárgyakat, rajzokat, ábrákat, számokat, bútorokat, testrészeket, ujjakat, bal – jobb téri

irányokat a saját testén hallás után hibátlanul megmutat. A betőknél az F, B, M betőket

nem tudja megmutatni. A színeknél, a barna helyett pirosat, a piros helyett sárgát mutat, a

sárgát nem tudja megmutatni. A betők és a színek lexikai károsodása észlelhetı.

Elérhetı maximum:60 pont Elért pontszám: 54

c.) Szekvenciális utasítás

Növekvı hosszal és eltérı grammatikai struktúrákkal rendelkezı 11 utasításból 9 utasítást hajt végre helyesen, Az egyszerő cselekvéseket, a két mozzanatból álló cselekvéseket,

melyekhez a rövid idejő verbális emlékezet szükséges, hibátlanul teljesíti. Négy reverzibilis eszköz – tárgy relációt tartalmazó utasítás közül a két legnehezebbnél mindig csak az elsı részmozzanatot teljesíti, a válaszokban szeriális tévesztés tapasztalható. Tegye a tollat a könyv tetejére, aztán adja ide! –kérésnél a könyvet a fésőre teszi, és nem adja ide. Tegye a fésőt a toll másik oldalára, és fordítsa meg a könyvet! –utasításnál a tollat tette a féső másik oldalára, nem fordította meg a könyvet. Elérhetı maximum: 80 pont Elért pontszám: 55

A megértés paramétere: 8,0

VI.3. III. Beszéd ismétlésének vizsgálata

Tizenöt növekvı hosszúságú, és komplexitású, szóból, frázisból, mondatból, tizennégyet

helyesen megismétel. Az utolsó mondat egyik szavában hangbetoldás fordul elı, mely itt

verbális parafáziaként értelmezhetı, a kacsa szó helyett kacska17szót mond.

„Tegyen a kosaramba még két tucat kacska tojást is!”

Elért pontszám: 97

Ismétlési index: 9,7

VI.3. IV. Megnevezés vizsgálata

a.) Valós tárgyak megnevezése

Egyesével teszem az asztalra a tárgyakat, 20 másodperc áll a beteg rendelkezésére a

tárgyak megnevezéshez, akár látás, akár tapintás alapján, segítséggel, vagy segítség

nélkül. A kalapács, ceruza, sótartó, kanál, csavarhúzó, kulcs, öv, géz, sakk tárgyakat

önállóan megnevezi taktilis és fonémikus cue nélkül. Taktilis cue után nevezi meg jól a

kés, toll, könyv, gemkapocs tárgyakat. Szemantikus parafázia észlelhetı, jelentésben

közelálló szóval cseréli fel a célszót, a kés helyett elıször tollat mond, a gemkapocsnál is

transzformációt alkalmaz, a szó egy részét felcseréli fonémikus parafázia jön létre

„gimikapocs”. A könyv megnevezésekor a könyv címét mondja: „Tiszta beszéd”, taktilis

cue után mondja ki a könyv szót. Fonémikus cue szükséges a sál, gombostő, fogkefe,

villa, spárga megnevezéséhez. A gombostő megnevezésekor „tétoll”. „Mit ne mondjak

eléggé a gazdájának.” –válaszolja a fogkefe láttán. A pénz láttán sztereotípiákat

ismételget: –„Ja ez mindjárt, 365 ez egy tárgy, öt forint.” „Hát ez legyen egy …….villa.”

17

nép mn 1.Görbe, elnyomorodott (kéz). 2. Ilyen kező. (Magyar értelmezı kéziszótár)

A spárga megnevezését megpróbálja körülírni, de szótalálási nehézség észlelhetı –

„Bármilyen, ilyen hossza, bármilyen hosszúságú nem tudom„. A fakanálnál is a

megnevezés okoz problémát, anómia lép fel – „Amm..nem tudom elmagyarázni, hogy

mi”.

Elérhetı maximum: 60 pont

Elért pontszám: 37

b.) Szófolyékonyság

Szófolyékonyság próbánál egyetlen állatot sem tudott megnevezni. „P..h…beja,nem

megy.”

Elérhetı maximum: 20 pont

Elért pontszám: 0

c.) Mondatbefejezés

Az instrukció és a példamondat bemutatása után a hat elkezdett mondat közül kettıt fejez

be helyesen. Kettıször így fejezi be a mondatot – „Nem mondja nekem, pontosan olyan,

amilyennek lennie kell”. Kettıre nem tud válaszolni.

Elérhetı maximum: 10 pont

Elért pontszám: 4

d.) Kérdésekre adott válasz (dialógus)

Öt kérdésbıl kettıre válaszol helyesen. Hány ujj van egy kézen? „Öt ujj.” Hol dolgoznak

az orvosok? „Kórházban.” Milyen színő a hó? „A hó semmilyen.” Mivel írunk?

„Ö…mivel írunk…látható eszközzel.” Hol lehet bélyeget vásárolni? „ Kisebb, nagyobb

boltokban.”

Elérhetı maximum: 10 pont

Elért pontszám: 6

Megnevezési index: 4,7

VI.3. V. Összefoglalás

Az általam vizsgált afáziával élı ember WAB eredményei: Spontán beszéd, fluencia: 7

Megértés: 8,0 Ismétlés: 9,4 Megnevezés: 4,7. A spontán beszéde alapján a fluens. Megértés

pontszáma alapján vezetéses vagy az anómikus csoportba sorolható. Az ismétlés próba

eredménye azonban eldönti, hogy diagnózisa anómikus afázia. Súlyossága (54 pont) közepes.

Spontán beszédében szemantikai parafázia, agrammatizmus, neologizmus is megjelenik.

Auditív verbális megértés vizsgálatnál az eldöntendı kérdésekre adekvátan felel. Auditív

verbális megértés próbánál az eldöntendı kérdésekre néhányszor gesztussal, de jellemzıen

verbálisan válaszol. A szófelismerésnél a betők és a színek lexikai károsodása tapasztalható.

A szekvenciális utasítások próbában csupán az összetett instrukciók megértésében téveszt, de

javítja magát. Szó – és mondatismétlés tesztben jól teljesít, csupán egyetlen verbális parafázia

jelenik meg. Tárgymegnevezés próbában gyakran elfogadja a taktilis és fonémikus segítséget,

fonémikus parafázia fonémikus parafázia, sztereotípia, anómia észlelhetı. A szó frekvenciája

erıs hatással van az elıhívhatóságára. Dialógusát a szótalálási nehézség akadályozza,

körülírással igyekszik anómiáját kompenzálni. A kérdésekre adekvát választ ad, de fonémikus

és szemantikai parafázia, szótalálási nehézség ebben a próbában is megjelenik. Jelen

állapotban a beteg — a Western Aphasia teszt eredménye alapján — az anómikus afázia

tüneteit mutatja. A beteg kooperatív, logopédiai terápia indokolt.

I. 1.Spontán beszéd 2.Fluencia

6 pont 7 pont

III. Ismétlés

9,4 pont

II. Auditív verbális megértés 8,0 pont IV. Megnevezés 4,7 pont

A) Igen/nem kérdések: 51 pont A) Tárgymegnevezés 37 pont B) Szófolyékonyság 0 pont

B) Auditív szófelismerés 54 pont C) Mondatbefejezés 4 pont

C) Szekvenciális utasítások 55 pont D) Dialógus 6 pont Diagnózis: Anómikus afázia

BIBLIOGRÁFIA

Bánréti Zoltán: Az univerzális nyelvtan elveinek korlátozódása agrammatikus afáziában In: Alberti G. (szerk.) A formális magyar nyelvtudomány mőhelyei Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007. Eva Maria Engl –Annelise Kotten –Ingeborg Ohlendorf –Elfi Poser: Gyakorlatok az afázia terápiájához Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999. Hámori József:Az emberi agy asszimmetriái Dialóg Kampus Kiadó, Budapest –Pécs, 2001. Komoly Sámuel –Palkovics Miklós: Gyakorlati neurológia és neuroanatómia Medicina Könyvkiadó, Budapest 2012. Logopédiai Vizsgálatok Kézikönyve Új Múzsa Kiadó, Budapest 1999. Omanné Sági Judit: Az afáziák neurolingvisztikai alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. Péter Ágnes:Neurológia, neuropszichológia Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. Tringer László: A pszichiátria tankönyve

Semmelweis Kiadó, Budapest,1999.

2.Melléklet: a Szigetvári Kórház

3. Melléklet: a Facebook közösségi oldalról Aki teheti legyen szíves ossza meg ÉLETET MENTHET VELE! A stroke-ról ha idejében felismerjük, életet menthetünk! "Egyre többen hívják a mentıket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. ... Az emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefon után, sokkal hamarabb kérnek segítséget. Jól tudják, hogy minden perc számít, hiszen, ha három órán belül sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi Stroke központba, úgy sokkal nagyobb esélye van a túlélésre." Dr. Mikola László, a Magyar Stroke Alapítvány munkatársa üdvözli Önt! Tudta, hogy stroke, más néven a szélütés felelıs minden harmadik halálesetért? És tudta, hogy három esetbıl kettı megelızhetı, ha még idıben felismerjük a tüneteket, és azonnal mentıt hívunk? Most Ön is tehet ezért, mindössze ezt a levelet olvassa el figyelmesen, és küldje tovább ismerıseinek, barátainak! Magyarországon öt millió e-mail cím létezik (de ennél kevesebb címzett) - ha csak egy részükre eljuttatnánk a levelet, emberi életeket mentenénk meg! És egy történet, melyet érdemes elolvasnia - hiszen, ha mindenki emlékezne a három betőre, életeket lehetne megmenteni vele. "Egy kerti-partin, egy barátnım kissé megingott, el is ejtette a tányérját, de ezután, mindenkit megnyugtatott, hogy jól van (ugyanis a többiek orvost akartak hívni). İ azt állította, hogy csak az új cipıje miatt csúszott meg egy téglán. Felsegítették, kapott egy másik tányér ételt és bár egy kissé gyengének tőnt, tovább szórakozott. Késıbb felhívott a férje, hogy elmondja, a feleségét kórházba vitte, ahol el is hunyt. A parti során STROKE-ja volt. Ha tudták volna, hogyan kell beazonosítani a stroke jeleit, talán ma is velünk lehetne.. Mások nem halnak meg, de reménytelen, tehetetlen helyzetbe kerülnek.

Egy neurológus azt állítja, hogy ha a stroke áldozatát 3 órán belül elkezdheti kezelni, teljesen visszafordítható az állapot. TELJESEN! Azt mondja, hogy a stroke felismerésének és diagnosztizálásának egyszerő a trükkje, azután pedig 3 órán belül el kell kezdeni a kezelését. A stroke felismerése. (Néha nehéz beazonosítani a stroke jeleit. Sajnos, a tudatosság hiánya katasztrófát okozhat. A stroke áldozata súlyos agykárosodást szenvedhet, ha a környezete nem ismeri fel a stroke jeleit.) Az orvosok szerint bárki felismerheti a STROKE-ot, ha három egyszerő kérést mond az illetınek: Mosoly Beszéd Emelés 1. M: Meg kell kérni az illetıt, hogy MOSOLYOGJON . 2. B: Meg kell kérni, hogy BESZÉLJEN, mondjon egy egyszerő mondatot (összefüggıen: pl. Szép napunk van.). 3. E: meg kell kérni, hogy EMELJE FEL mindkét karját. Ha az illetınek a három kérés teljesítésének bármelyikével nehézsége van, azonnal hívd a mentıket és mondd el a tüneteket! Még egy jel: Mondd az illetınek, hogy ÖLTSE KI A NYELVÉT. Ha a nyelv kicsavarodott, ha egyik vagy másik oldalra megy a nyelv, ez is a stroke jele lehet. Egy kardiológus szerint, ha mindenki, aki megkapja ezt az e-mail-t és elküldi 10 embernek, akkor azzal legalább egy életet meg lehetne menteni." Én közzétettem, ...... Te megosztod? A stroke kifejezés angol szó, amely ütést, csapást jelent, a magyar köznyelv sem véletlenül hívja a betegséget gutaütésnek, szélütésnek. Nevezik még agylágyulásnak, agyvérzésnek is annak ellenére, hogy csupán minden ötödik stroke-os betegnél van szó konkrétan agyvérzésrıl. Forrás: weborovos.hu