1

Adójogi

tájékoztató Magánszemélyeknek és vállalkozóknak - 2014.

A TÁMOP-2.5.3/B-12/1-2012-0001 számú, Dél-

Alföldi JOGPONT+ Mini projekt elektronikus

kiadványa

Az adózási kérdések bonyolultak és komplexek, számos

adónemet és jogszabályt érinthetnek, ezért javasoljuk:

tájékozódjon az Önt érintő adójogi kérdésekről –

használja elektronikus anyaginkat vagy kiadványainkat

–, hogy felkészülten induljon,

aztán vegyen igénybe szakszerű jogi és pénzügyi

segítséget – amelyre már konkrét kérdésekkel és

ötletekkel érkezhet. A segítség akkor hatékony, ha tudja

mit szeretne, és milyen lehetőségei vannak.

Forrás: jogszabályok és nav.gov.hu – Információs füzetek

2

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ

Munkával összefüggő adók

E körben kerül bemutatásra a munkavállalót terhelő és a

munkáltatót terhelő adónemek, kitérve a társas vállalkozó,

egyéni vállalkozó – mint jövedelmet szerző és biztosított

helyzetére:

SZJA

TB – járulékok

SZOHA

SZHJ

Béren kívüli juttatásokra, és egyéb szja alá eső kérdésekre,

vagy a kamt adózására jelen kiadványban nem térünk ki.

Vállalkozással összefüggő adók

Az egyéni vállalkozó vszja szerinti és társas vállalkozók

társasági adóját mutatjuk be, illetve a minden alanyt érintő

áfa-szabályokat, valamint az ezeket vagy egy részüket, vagy

akár a munkáltatói adókat is kiváltó alternatív kisvállalatokra,

vállalkozásokra szabott adókat. Egyéb adózási formákra, mint

cégautó adó, helyi iparűzési adó, vagy kamarai hozzájárulás

nem térünk ki jelen anyagban.

VSZJA

Társasági és osztalékadó (tao)

KATA

KIVA

EVA

ÁFA

Munkával összefüggő adók

3

E körben igyekszünk választ adni a legfontosabb

munkavégzéssel összefüggő adózási kérdésekre, mint:

hogyan adózom

ha munkavállaló vagyok

ha munkáltató vagyok

ha megbízó/megbízott vagyok

ha egyéni vállalkozó a jogállásom

ha társas vállalkozó a jogállásom

ha több jogviszonyom van

E körben a bér és bérjellegű juttatások adózásának

összefoglalására törekszünk a személyi jövedelemadó, tb

biztosítotti és a foglalkoztatói oldalról.

Miért fontos ez?

Munkavégzés és vállalkozásban való tagság is – tb jogviszonyt

eredményez!

Adóalanyok leszünk és fizetni kell:

Személyi jövedelemadót a továbbiakban: szja-t mint

magánszemély, amit előleg formájában fizetünk a

bruttó keresetből (16%, egykulcsos) – következő év

május 20-ig kell bevallani.

Társadalombiztosítási, a továbbiakban tb járulékokat,

mint magánszemély (nyugdíj és egészségügy) – hogy

ellátásokra szerezzünk jogot, mint táppénz, GYED,

nyugdíj,

Szociális hozzájárulási adót (27%), a továbbiakban

szoha-t, mint jövedelmet juttató,

Szakképzési hozzájárulást (1,5%), továbbiakban SZHJ-

t, mert foglalkozatunk.

4

Azaz máris három-négy adónem merül fel egy munkaszerződés

megkötésével, vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba való

bejelentkezéssel, vagy akár azzal, ha vezető tisztségviselővé,

vagy taggá válunk egy társaságban. Nem beszélve a számos

adminisztrációs kötelezettségről és arról, hogy mindegyik

adónemben bonyolult, kivételekkel és kedvezményekkel teli

szabályozás érvényesül. Ezért elengedhetetlen ezek ismerete!

Amennyiben kérdéses milyen adók vonatkoznak Önre –

keresse meg jogállását és kattintson az Önt érdeklő adóra.

Tudja Ön mennyibe kerül a munkavégzés, vagy csak a

vállalkozói státusz? Adójogi szempontból az általános

szabályok alapján, kedvezmények nélkül:

Munkavállaló munkabére:150.000 Ft bruttó

– figyelmen kívül hagyva a bérszámfejtési, könyvelési,

munkaügyi adminisztrációval járó költségeket:

Példa Munkavállaló

Jövedelme

Munkáltató

Költsége

Bruttó bér 150.000 Ft. Ez

jövedelem –szja-

bevallásának

alapja, de nem

ennyit keres

150.000 Ft

tb-járulékok /szoha - 27.750 Ft

Bruttó 18,5 %-a

(10%nyugdíj, 4%

egészségbiztosítási

természetbeni, 3%

+ 40.500 Ft

Bruttó 27%-a

5

pénzbeni, és 1,5%

munkaerő-piaci

járulék)

szja-előleg /szhj - 24.000 Ft

(Bruttó 16%-a)

2.250 Ft

Bruttó 1,5%-a

Tényleges kereset/

költség 98.250 Ft – azaz a

nettó bér, amit a

munkáltató

kifizethet

(Bruttó – azaz a

szerződésben

kialkudott és a

munkakért járó

tényleges bér –

65,5 %-a

192.750 Ft

(A bruttó bér, és a

munkáltató terhek

– a munkavállalói

terheket a

munkáltató vonja

le és fizeti be)

Adózás

összességében 98.250 Ft marad a

munkavállalónál

94.750 Ft kerül

kifizetésre az

államnak adó

formájában

Azaz az élő munka

terhe 1 Ft nettóra:

minden forint

munkavállalónak

való juttatása,

majdnem 1 Ft- ba

kerül

0,96 Ft adó jut:

Jelenleg közel

100%-os az élő

munka terhe

Magasabb szja-kulccsal ez a terhelés tovább nő és akkor

összességében többet adózik a munka, mint amennyi a

tényleges kereset.

Az egyszerűsített foglalkoztatás közterheit a szabályokkal

együtt a munkajogi tájékoztatóban ismertetjük!

6

Személyi jövedelemadó /SZJA/

Személyi jövedelemadó- mi az?

A jövedelmek után jövedelemadót kell fizetni.

Jövedelmek csoportosítása:

ÖSSZEVONANDÓ JÖVEDELEM:

Önálló tevékenységből származó jövedelem,

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem,

Egyéb jövedelem

ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELEM

Az adó mértéke 16%.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a

továbbiakban: szja-tv.) szerint „önálló tevékenység” minden

olyan bevételt eredményező tevékenység, amely nem tartozik a

„nem önálló tevékenységek” körébe.

Nem önálló tevékenység

a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,

c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes

közreműködése,

d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének

tevékenysége,

e) a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a

választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a

tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,

f) a segítő családtag tevékenysége,

7

g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka,

ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony.

Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan

bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével

összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául

szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez.

Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául

szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj,

illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett

összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles

biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban

személyesen közreműködő magánszemély tag által személyes

közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas

vállalkozás költségei között számolják el.

A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze

jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel

költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható –

legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a

3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.

Önálló tevékenység többek között az egyéni vállalkozó, a

mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott

könyvvizsgáló tevékenysége.

Önálló tevékenységből származó jövedelem különösen

– a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből

származó jövedelem, a felhasználói szerződés alapján

megszerzett jövedelem,

– a választott könyvvizsgálói tevékenységből származó

jövedelem,

– az európai parlamenti, az országgyűlési a helyi

önkormányzati képviselői tevékenységgel összefüggésben

kapott jövedelem,

– az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből származó

jövedelme,

8

– az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányban

megállapított jövedelme,

– a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, beleértve a

kistermelői bevételből átalányban megállapított jövedelmet is,

– az ingó vagyontárgy bérbeadásából származó jövedelem,

– a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából

származó jövedelem,

– a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának

részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély

kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb

szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem,

– a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül

történő értékesítéséből származó jövedelem,

– az ingatlan és az ingó vagyontárgyak átruházásából származó

jövedelem, ha az átruházás gazdasági tevékenység keretében

történik.

Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek

eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e

törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.

Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági

őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló

tevékenysége, az európai parlamenti, az országgyűlési

képviselő, valamint a helyi önkormányzati képviselői

tevékenység.

Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel,

amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben

vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló

jogviszonyára tekintettel megszerez.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni

vállalkozónál személyes munkavégzés címén vállalkozói

költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben

költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.

9

Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel

összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg.

Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet

tevékenységenként külön-külön kell megállapítani.

Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek

adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem

tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó

rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a

megszerzése érdekében a magánszemély által viselt

szabályszerűen igazolt kiadás.

Egyéb jövedelem különösen

a magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-

kiegészítésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

történő visszalépése miatt visszafizetett összege,

az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére

teljesített, e törvény szerint adómentesnek nem minősülő

nyugdíjszolgáltatás,

a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és

szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a

bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült, a

magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része.

Ezt az adót is év végén valljuk be, leggyakrabban május 20.

napjáig, azaz 2014-ben a 2013. adóév jövedelmét, ám mivel

előleg formájában fizetjük év közben, ezért a bevallásban arról

adunk számot mennyi a jövedelmünk, mennyi adót fizettünk

előleg formájában és ez alapján kell-e még befizetnünk, vagy

jár-e vissza. A befizetést a bevallási határidőig kell megtenni.

Az szja mértéke a jövedelem 16%-a. Az szja egyik formája a

vállalkozói személyi jövedelemadó, amely funkciójában a

társasági adóra hasonlít, és mint vállalkozó fizeti az egyéni

vállalkozó. Ennek kifejtése külön fejezetben történik,

ugyanakkor mivel szja ez is, bevallási határidőit itt ismertetjük.

10

Bevallási tudnivalók és határidők:

Nem kell bevallás:

Nem kell bevallást tenni, ha a magánszemély az adóévben

egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt

szerzett, amelyet nem kell bevallania.

Nem kell bevallani azt a bevételt:

amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell

figyelembe venni, amely ingó vagyontárgy

átruházásából származik, és az éves összege nem

haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból

megállapított összes jövedelem nem haladja meg a

200 ezer forintot;

amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog

gyakorlásának átengedéséből, e jogról való

lemondásból származik, ha abból jövedelem nem

keletkezik;

amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére

a kifizető kötelezett (pl. telefonhasználat),

amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a

kifizető az adót levonta;

amely pénzbeli nyereménynek minősül.

A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az

adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon – a

bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozik, hogy a

bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor,

mert adókötelezettsége nem keletkezett. NY jelű – nyilatkozat.

Ha az adózó több bevallást is benyújt, az elsőként

benyújtott bevallás (ideértve a munkáltatói adó-

megállapítást is) minősül az adózó bevallásának!

Szja év végi bevallás:

1. Magánszemély – május 20.

11

Önálló bevallás

A személyi jövedelemadóról az adóévet követő év május 20-

áig kell bevallást benyújtania és a jövedelemadót megfizetnie.

Kinek?

Mindenkinek, aki

vállalkozási tevékenységet nem folytat,

általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett,

és nem él/nem tud élni a munkáltatói adó-

megállapítással vagy más egyszerűbb formával (3.

kategória).

FONTOS – kifizető/munkáltató a jövedelemről és általa levont

szja-előlegről M30-as nyomtatványon ad igazolást, az adóévet

követő év január 31., ezt/ ezeket kell felhasználni az

adóbevallás elkészítésére –, ezeket az adatokat munkáltató

lejelenti, így az adóhatóság meg tudja állapítani a bevallás

helyességét!

2. Február 25.

Vszja szerint adózó egyéni vállalkozó, és áfás

értékesítést végző

A vállalkozási tevékenységet folytató (vszja), vagy általános

forgalmi adó fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést

végző magánszemélynek a személyi jövedelemadóról az

adóévet követő év február 25-ig kell bevallást benyújtania és a

jövedelemadót megfizetnie.

3. Akik a bevallás egyszerűbb formáit választják

Ezen körbe tartoznak a magánszemélyek (1. kategória), ha

megfelelnek a feltételeknek és nem kívánnak önállóan

bevallást tenni.

A) Munkáltatói adó-megállapítás

Csak ha a munkáltató vállalja és feltételei fennállnak, akkor

lehetséges! Ha a munkáltató nem vállalja nem követelhető, ám

12

akkor a többi egyszerűbb formáról tájékoztatnia kell a

munkavállalót. Nyilván csak munkaviszonyban lehetséges

forma.

Ha munkáltató vállalja, a munkavállaló az adóévet követő év

január 31. napjáig a munkáltatójához megtett – a

jogkövetkezmények szempontjából – adóbevallással

egyenértékű nyilatkozata alapján munkáltatói adó-

megállapítást kérhet (vagy arról nyilatkozik, ha ilyen lehetőség

fennáll, hogy ezt nem kéri).

A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély

nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig

átadott igazolások (ld.: feltételek) figyelembevételével az

adóévet követő év május 20-áig állapítja meg és erről igazolást

ad. A munkáltató az adó-megállapítást az adóévet követő év

június 10-éig elektronikus úton továbbítja az állami

adóhatósághoz.

Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a

nyilatkozatát megtette. Az adó elszámolását vállaló munkáltató

az adóévben megszerzett összes olyan bevételt figyelembe

veszi, amelyet a magánszemély köteles bevallani, majd a

magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítja

és bevallja. Az adót megfizeti, túlfizetés esetén az

adókülönbözetet a magánszemélynek visszatéríti, valamint

erről bizonylatot állít ki a magánszemély számára.

Feltételek:

Egyszerűen fogalmazva: csak az adott munkáltatótól (vagy

ha nem egész évben ott dolgozott, akkor korábbi

munkáltatóktól) szerzett jövedelmet.

13

Azaz a magánszemély akkor kérhet munkáltatói adó-

megállapítást, ha kizárólag az adó elszámolását vállaló

munkáltatótól szerzett bevallás alá eső bevételt, vagy az

adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya

alapján szerezte, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által

kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló

munkáltatónak.

Ezen bevételek mellett kizárólag adóköteles

társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes

tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a

foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevétele

lehet, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását

vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított

igazolást az átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak

(határidőben).

Természetesen munkáltatói adó-megállapítás estén is

érvényesíthet a magánszemély adókedvezményt, rendelkezhet

az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban,

feltéve, hogy az adókedvezményre jogosító igazolást, valamint

a rendelkező nyilatkozatát határidőig az adó elszámolását

vállaló munkáltatónak átadja.

B) Az adónyilatkozat

Rövidebb és kevesebb az adattartalma.

Az adónyilatkozat kizárólag a természetes személyazonosító

adatokat, lakcímet, adóazonosító jelet, valamennyi, a személyi

jövedelemadóról szóló törvény szerint adóévi adóköteles

jövedelem együttes összegét, az adózó személyi jövedelemadó

kötelezettségét, továbbá a levont személyi jövedelemadó és az

adóelőleg adatait tartalmazza.

Feltételek:

14

Akkor választható, ha az adóévben kizárólag adóelőleget

megállapító munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelmet, az

adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg

és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az

ezer forintot nem haladja meg, a kifizető az adót, adóelőleget

hiánytalanul levonta. Ha az adózó adónyilatkozat útján teljesíti

adóbevallási kötelezettségét, kérésére a munkáltató papíralapon

átadja a magánszemélynek az adónyilatkozat nyomtatványát.

Az adónyilatkozat az adózó által benyújtott bevallásnak

minősül.

Azaz akkor tehet a magánszemély ilyen nyilatkozatot, ha nem

keletkezett olyan kötelezettsége, vagy nem él olyan

jogosultsággal, amely miatt bevallási kötelezettségét

munkáltatói adó-megállapítással vagy adóbevallással kell

teljesítenie, egy helyről szerzett jövedelmet és az levonták

utána, az igazoláson ekkor tájékoztatják az adónyilatkozat

lehetőségéről.

Az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az adózás

rendjéről szóló törvény előírása szerint kiadott összesített

igazoláson kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt, hogy a

bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat (nem indokolt

munkáltatói adó-megállapítást kérnie vagy adóbevallást

beadnia), továbbá az összesített igazoláson szerepelteti, hogy a

magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen

adatokat kell feltüntetnie. Ha az adóelőleget megállapító

munkáltató, kifizető rendelkezésére álló adatok alapján a

magánszemély az adóévre nem választhatja az

adónyilatkozatot, erről a kiadott összesített igazoláson

kötelezően tájékoztatnia kell a magánszemélyt.

C) Adóhatósági, azaz egyszerűsített bevallás

15

Ha megfelel a feltételeknek, kérheti az adózó, hogy a NAV

készítse el helyette a bevallását.

Az az adózó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben

meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az egyszerűsített

bevallás választásának lehetőségéből, és munkáltatói adó-

megállapítást sem kért, vagy az adó megállapítását a

munkáltató nem vállalta, az adóévet követő év február 15.

napjáig az 53-Ny. jelű, erre a célra rendszeresített

nyomtatványon – vagy elektronikus úton – az

adóhatósághoz bejelenti, hogy adókötelezettsége

teljesítéséhez az egyszerűsített bevallási lehetőséget

választja (belföldi lakcímének és/vagy elektronikus

levélcímének közlésével). Ezzel egyben nyilatkozatot tesz az

egyszerűsített bevallás kitöltéséhez, különösen az

adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az adóhatóság

nyilvántartásában nem szereplőadatokról, tényekről,

körülményekről pl.: gyermekei számáról, adatairól).

Az adóhatóság az adózó nyilatkozata és a havi adó- és

járulékbevallásra, valamint az adatszolgáltatásra kötelezettek

bevallása alapján megállapítja az adó alapját, az adót, a

visszatérítendő/ befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó

egyszerűsített adóbevallást, valamint az annak alapjául

szolgáló, nyilvántartásában szereplő adatokat április 30.

napjáig postai vagy elektronikus úton közli az adózóval.

Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallásban feltüntetett

adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az adóhatóság

nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, a bevallás

adatait javíthatja. Az adózó az egyszerűsített bevallását –

szükség esetén a javított adatokkal – május 20. napjáig

aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére.

16

Az adóhatóság az adózó javítása alapján ismét kiszámítja az

adó alapját, az adót és június 20. napjáig értesíti az adózót.

Az adózónak az adót, ha nem került sor az adóhatóság által

közölt adatok javítására, május 20. napjáig, az adatok javítása

esetén az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30

napon belül kell megfizetnie.

Az adóhatóságnak a visszatérítendő adót a bevallás

beérkezésétől, vagy a javítás alapján módosított bevallásról

szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell

kiutalnia.

Személyi jövedelemadó előlege

Az szja-t év közben adóelőlegként fizetjük, érvényesíthetjük a

családi kedvezményt is. Munkaviszonyban, ahogy a tb-

járulékokat, ezt is a munkáltató feladata levonni a bruttó bérből

és befizetni.

A munkáltatónak és a kifizetőnek az általa levont

jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő hó 12-éig

kell bevallania és megfizetnie.

A magánszemélynek (ha nem kifizetőtől származó jövedelmet

szerzett, vagy ha az adóelőleg levonására a kifizető nem

kötelezett), az egyéni vállalkozónak (vszja-t, átalányadót),

valamint a mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleget

negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig kell

megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi

jövedelemadó bevallásban kell bevallania.

Az átalányadózást választó adózónak az átalányadó-előleget

szintén a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, és

az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban

kell bevallania.

Családi kedvezmény

17

1. egyrészt jelent szja-kedvezményt, amely már a

személyi jövedelemadó előlegnél (bruttó bérből levont

16%) érvényesíthető, és

2. jelent járulékkedvezményt, ha még erre van lehetőség,

Ezért bemutatjuk a kétféle kedvezmény közötti

különbséget és azok kapcsolatát.

1. A személyi jövedelemadó esetében az összevont

adóalapból biztosít csökkentési lehetőséget, tehát

kevesebb lesz az adóalap, ami után a 16%-ot fizetni

kell, így kevesebb lesz a fizetendő adó is.

A családi kedvezmény az összes eltartott1 számától függően,

kedvezményezett eltartottanként2 és jogosultsági hónaponként

jár:

egy és két eltartott esetén, kedvezményezett

eltartottanként havonta: 62.500 Ft,

három és minden további eltartott esetén,

kedvezményezett eltartottanként havonta: 206.250

Ft.

Családi kedvezményre jogosult, aki családi pótlékra jogosult,

valamint a várandós nő (a magzat a fogantatás 91. napjától

megszületéséig) és vele közös háztartásban élő házastársa.

Családi kedvezmény megosztása

Több jogosult esetén a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

A jogosult megoszthatja az őt megillető családi kedvezményt

vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő

házastársával, élettársával. A családi kedvezménynek a

1 =a kedvezményezett eltartott és még az is, aki a családi pótlék szempontjából figyelembe

vehető 2 = akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult, és a magzat a 91. naptól

18

jogosultak közös igénybevétele, vagy a kedvezmény

megosztása esetén nyilatkozni kell

• az érintett magánszemélynek egymás adóazonosító

jeléről,

• a kedvezményt melyikük veszi igénybe,

• a kedvezmény összegének felosztásáról.

Új előírás, hogy, ha a szülők – jogerős bírósági döntés,

egyezség alapján – egyenlő időszakban felváltva gondozzák

gyermeküket és ezért a családi pótlékra is 50-50 %-os arányban

jogosultak, úgy a gyermek kedvezményezett eltartottnak

minősül, mindkét szülője (valamint azok házastársa)

vonatkozásában. A családi kedvezményre a szülő (házastársa)

50 %-ában jogosult.

2. Az egyéni járulékok (azaz „adójellegű” tételek) terhére

ad kedvezményt. Így az összevont adóalap

kedvezményből fennmaradó összegnek meg kell

állapítani a 16 %-át, hogy meghatározzuk a családi

járulékkedvezményként igénybe vehető összeget.

A családi járulékkedvezmény a biztosított által fizetendő

természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és

nyugdíjjárulék terhére érvényesíthető, de csak egyszeresen, és

ebben a sorrendben.

A családi járulékkedvezmény másodlagos, azaz akkor van

szerepe, ha a jogosultnak az szja szerinti összevont adóalapja

havonta nem nyújt fedezetet a teljes családi kedvezmény

igénybevételére.

Az igénybe vehető havi családi járulékkedvezmény

megegyezik az szja szerinti családi kedvezmény azon

összegének 16 %-ával, amely összegre az szja szerinti havi

19

összevont adóalap már nem nyújt fedezetet, legfeljebb azonban

a biztosítottat tárgyhónapban terhelő járulékok összegéig

vehető igénybe. Azaz a fel nem használt kedvezmény rész

vehető igénybe a tb járulékok erejéig.

A járulékok igénybevételi sorrendje

• természetbeni egészségbiztosítási járulék - 4%

• pénzbeli egészségbiztosítási járulék- 3 %

• nyugdíjjárulék- 10%

Ezeket a járulékokat a foglalkoztató nem vonja le, nem fizeti

be az állami adóhatóságnak, hanem ennyivel több lesz a nettó

bér. Ugyanakkor a családi járulékkedvezmény havi összegéről

bevallást ad.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a

biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát,

az ellátások összegét.

Példa:

3 gyerekes család, szülők munkaviszonyban keresnek 250.000

Ft – 250.000 Ft bruttó bért havonta. 50-50%-ban osztják meg a

kedvezményt, igénybe vehetnek 3* 206.250 Ft, azaz 618.750

Ft kedvezményt, de mivel jövedelmük összesen bruttó 500.000

Ft, marad 118.750 Ft, amit nem tudnak igénybe venni. Bár igaz

szja-t nem kell fizetniük, de ha kéne, akkor ennek 16% lenne a

kedvezmény, amit még igénybe vehetnének. Ezért vesszük a le

nem vonható kedvezmény 118.750 Ft 16%-át, ez 19.000 Ft,

azaz 9.500-9.500 Ft, ezt vehetik igénybe a járulékok terhére:

- természetbeni EB járulék 4%, azaz 10.000 Ft, először

ebből kell levonni, és így csak 500 Ft-ot kell fizetni,

- a többi járulékot 3% és 10% továbbra is fizetni kell.

20

Ha 200.000 - 200.000 Ft lenne a keresetük, akkor

218.750*16%, 17.500-17.500 Ft (azaz 35.000 Ft)

járulékkedvezményt lehetne elszámolni, ez fejenként

természetbeni EB járulék: 8.000 Ft, ezt nem kéne

fizetni,

pénzbeli EB járulék: 3%, ez 6.000 Ft, ezt se kéne

fizetni,

nyugdíjjárulék: 10%, ez 20.000 Ft, ebből 3.500 Ft-ot

nem kell fizetni.

Így a járulékkedvezmény okán nettó keresetük 17.500 Ft-tal,

összesen 35.000 Ft-tal emelkedik.

Egyéb kedvezmények

Személyi kedvezmény: az összevont adóalap adóját csökkenti.

A súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló

igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának

hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első

napján érvényes havi minimálbér 5%-ának megfelelő összeg a

személyi kedvezmény.

Őstermelői kedvezmény: az összevont adóalap adóját csökkenti

a tételes költségelszámolást, vagy a 10 % költséghányadot

alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből

származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes

költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek

az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői

adókedvezmény.

A béren kívüli juttatások és önkéntes pénztárakkal kapcsolatos

szja szabályokról tájékozódjon Adójogi Kisokos című

kiadványunkból.

Egyéni vállalkozó és szja összefoglaló

Ez egyéni vállalkozónak lehetnek alkalmazottai, de úgymond

saját magát is foglalkoztatja, hiszen a vállalkozói kivét után

hasonlóan adózik, mint egy munkabér után.

21

Az szja-tb adózás szempontjából teljes mértékben

munkáltatónak számít, amennyiben a szja-törvény hatálya alatt

áll, azaz vállalkozó személyi jövedelemadózás szerint adózik

(vszja), ha kata alanya, akkor ott más szabályok érvényesülnek.

Azaz az egyéni vállalkozók nem mentesülnek a kifizetői

feladatokból eredő adózási szabályok megtartása alól, ha a

vállalkozói tevékenységükkel összefüggésben a

magánszemélyek részére jövedelmet juttatnak.

Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem után a

magánszemélynek – legyen az alkalmazott vagy maga az

egyéni vállalkozó – szja adóelőleget kell fizetnie.

Az szja esetében a családi kedvezmény érvényesíthető már az

előleg esetében is, ez igaz az egyéni vállalkozóra és a

vállalkozói kivét összegére is. Így az egyéni vállalkozó a

vállalkozói kivét, illetőleg az átalányban megállapított, az

összevont adóalap részét képező adóalapból a feltételek

megléte esetén családi kedvezményt érvényesíthet, illetőleg

összevont adóalapjának adóját személyi kedvezménnyel, ha

jogosult rá, csökkentheti.

Így az szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére

jogosult biztosított egyéni vállalkozó, ha fennállnak a feltétek

családi járulékkedvezményt vehet igénybe, a kivétet, illetőleg

az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok

erejéig.

Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő szja

adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell

megfizetnie, és az adóbevallásában negyedéves bontásban kell

szerepeltetnie a megfizetett adóelőleget. A vállalkozói

22

osztalékalap utáni adót csak az éves bevallás benyújtásakor kell

megfizetni.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó jogosult a családi

kedvezmény és a családi járulékkedvezmény érvényesítésére,

és úgy dönt, hogy év közben családi járulékkedvezményt kíván

igénybe venni, akkor a vállalkozói kivétet – vagy az átalányban

megállapított jövedelem adóelőlegét – havonta kell

megállapítania és bevallania, mely kötelezettségének a

járulékokról szóló 1458-as számú bevallásában tehet eleget.

Az egyéni vállalkozó adóhatósági közreműködés nélkül

elkészített személyi jövedelemadó bevallás benyújtására

kötelezett az adóévet követően február 25-éig – kivéve, ha a

tevékenységét az adóév egészében szünetelteti –, még abban az

esetben is, ha az adott adóévben nem volt vállalkozói bevétele.

Aki a tevékenységét megszünteti, annak az éves

magánszemélyként tett adóbevallás benyújtásakor kell számot

adnia az egyéni vállalkozásból származó jövedelméről, a

bevallási határidő e magánszemély esetében az adóévet követő

év május 20-a.

Azok az egyéni vállalkozók azonban, akik az adóév egészében

szüneteltették a tevékenységüket, nincsenek kizárva az

adónyilatkozat az egyszerűsített bevallás és a munkáltatói adó-

megállapítás választásának lehetőségéből.

Társas vállalkozás szja összefoglaló

A cégek, amennyiben jövedelmet juttatnak olyan

személyeknek, akik nem maguk kötelesek az szja-előleg

levonására, akkor kötelességük az szja-előleg levonása,

bevallása és befizetése – e körben a magánszemély

nyilatkozata alapján családi kedvezmény érvényesítése.

Egyszerűen, ha munkavállalójuk vagy nem számlás

megbízottjuk van, akkor kötelesek a bérszámfejtésre, azaz az

szja-előleg levonására, majd erről való igazolás kiadására

követő év január 31-ig /M30-as/ nyomtatvány/.

23

Amennyiben vállalják mint munkáltatók – munkáltatói adó-

megállapítás keretében – a munkavállalók szja-bevallását is

elkészíthetik.

A társas vállalkozó – azaz tag (pl.: bt, kkt, kft.), illetve a vezető

tisztségviselő jogviszonyától függően alanya az szja-nak. Azaz

ha munkaviszonya van munkavállalónak, ha megbízási

jogviszonya, akkor megbízottnak minősül. És ekkor maga a

vállalkozás az, aki levonja és megfizeti a bére, díja alapján az

szja-előleget.

Amennyiben osztalékot vesz fel, akkor azt 16% szja és 14%

eho terheli, amelyet szintén a vállalkozás szokott levonni és

befizetni.

Munkavállaló szja összefoglaló

A munkavállaló után a munkáltató vonja le a bruttó

munkabérből az szja-előleget, érvényesíti nyilatkozat alapján a

családi kedvezményt, valamint bevallja és befizeti az

adóelőleget. A munkavállaló jövedelmét igazolja M30-as

nyomtatványon, következő év január 31-ig. A munkavállaló ez

alapján elkészíti, vagy – ha munkáltató vállalja és kéri, akkor –

elkészítteti bevallását. Szabályokat ld.: bevallási határidők.

Megbízott szja összefoglaló

Mint önálló tevékenységből származó jövedelem adózik, de

amennyiben bérszámfejtéssel történik (nem számlás), a

megbízó köteles az szja levonására a bruttó díjból valamint

annak bevallására, megfizetésére.

A megbízott a jogviszony kezdetekor nyilatkozik a

költségelszámolásról.

24

Az önálló tevékenységből származó jövedelem

megállapításánál a magánszemélyek – ide nem értve az egyéni

vállalkozókat – két módszer közül választhatnak.

Az egyik módszer a tételes költségelszámolás. E módszer

választása esetén valamennyi költséget – a kormányrendeletben

vagy törvényben meghatározott mértékű (igazolás nélkül

elszámolható) költségek kivételével – számlával, bizonylattal

kell igazolni. A tevékenység folytatása érdekében igazoltan

felmerült kiadás, és az igazolás nélkül elszámolható költség,

költséghányad az szja-törvényben meghatározott módon és

mértékben a bevételből levonható. A bevétel hiányában el nem

számolt költségeket a magánszemély (ide nem értve az

őstermelőt és az egyéni vállalkozót) a következő évi

bevételével szemben nem tudja érvényesíteni. Ez azt jelenti,

hogy a tárgyévi bevételből csak a tárgyévi költségek vonhatók

le. Ha a magánszemély többféle önálló tevékenységet folytat, a

bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében felmerült

kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe

venni, tehát az egyik tevékenység veszteségével a másik

tevékenység nyereségét nem lehet csökkenteni.

A másik módszer szerint a bevételből igazolás (számlák,

bizonylatok) nélkül levonható 10 százalék költséghányad, és

a bevétel 90 százaléka a jövedelem.

Ez utóbbi módszer alkalmazása esetén a magánszemély az

adóévben megszerzett – nem egyéni vállalkozás keretében

folytatott – önálló tevékenységből származó bevételeinek

egyikére sem, továbbá az önálló tevékenységével

összefüggésben kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a

tételes költségelszámolást. Ez azt jelenti, hogy a költségtérítés

90 százaléka is jövedelemnek számít, mivel ebből a bevételből

is csak a 10 százalék költséghányadot lehet levonni.

Azaz szja a bruttó díj 90%-ának 16%-a.

25

Társadalombiztosítási (TB) járulékok

Egyéni járulékok :

1. 10 % nyugdíjjárulék,

2. 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék (orvosi,

kórházi ellátás),

3. 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék (táppénz),

4. 1,5 % munkaerő-piaci járulék.

Tb-járulékok – amit a biztosított (munkavállaló) fizet.

A tb általában háttérjogviszony, amely egy alap jogviszony

mögött jön létre. Így, ahogy munkaviszonyt létesít valaki,

egyből biztosított lesz – fizetnie kell nyugdíjjárulékot és

egészségbiztosításit, de kap majd nyugdíjat vagy például

táppénzt.

Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), pénzbeli

egészségbiztosítási járulék (3%), munkaerő-piaci járulék

(1,5%), valamint nyugdíjjárulék (10%), amit bruttóból

vonnak le az szja-val együtt, azaz a magánszemély mint

munkát végző fizeti, de munkáltató vonja le és utalja. Az

egyéni vállalkozó és társas vállalkozó is köteles járulékok

fizetésére főszabály szerint.

A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a

biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a

26

járulékalapot képező jövedelem megléte, melyről a

társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.

évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) rendelkezik.

Az önálló tevékenység esetén is mindig vizsgálni kell, hogy a

munkavégzésre milyen szerződés alapján kerül sor, illetve

milyen jövedelmet szerez a magánszemély.

A kifizetőnek (illetve ebben az eseten a foglalkoztatónak)

nemcsak az szja adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől,

hanem a biztosítási jogviszony elbírálása mellett a járulékokat

is meg kell állapítani, le kell vonni a biztosítottól; illetve saját

magát is terheli adófizetési kötelezettség. Az egyéni vállalkozó,

illetve a mezőgazdasági őstermelő saját maga teljesíti

adófizetési kötelezettségét.

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban munkát végző személyek közül:

– a megbízási,

– a vállalkozási,

– a felhasználási szerződésen alapuló tevékenységet

önálló tevékenységnek kell tekinteni.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében

foglalkoztatott magánszemélyek a törvény rendelkezése szerint

akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező

jövedelmük eléri a minimálbér összegének harminc

százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.

2014. január 1-jétől a minimálbér összege 101 500 forint,

ennek 30 százaléka 30 450 forint, naptári napi 1 015 forint.

A munkáltató és a kifizető, az egyéni vállalkozó az általa

levont, a járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig

27

vallja be és fizeti meg (ha hétvégre esik következő

munkanapon).

Járulékalapot képező jövedelem többek között az szja-tv.

szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem

önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap

számításánál figyelembe vett jövedelem, így 10%-os

költségelszámolás esetén 90% (ld.: megbízott- szja

összefoglaló költségelszámolás.

Az eva szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a

járulékalap után fizetendő járulékot havonta a tárgyhónapot

követő hónap 12. napjáig fizeti meg. A kata és kiva adóalany

tekintetében a részlet szabályokat azon adónemeknél

ismertetjük, mert eltérőek.

Családi járulékkedvezményt az szja-ról szóló rész keretében

tárgyaljuk.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknál (saját jogú

nyugdíjban részesülő egyéni és társas vállalkozóknál) az

egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, ami 2014-ben:

6.810 Ft/hó.

Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a

kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak többek között,

ha

keresőképtelen, GYES-ben részesül,

egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,

új rendelkezésként, ha foglalkoztatása

munkaviszonyban, illetve egyidejűleg fennálló

munkaviszonyban eléri a heti 36 órát.

28

Munkavállaló és tb

A munkavállaló (mindenki, akinek van munkaviszonya) után a

munkáltató vonja le a bruttó bérből a tb járulékokat, és

bevallja, befizeti, év végén igazolást ad. Érvényesíthető a

családi járulékkedvezmény.

Megbízott és tb

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében

foglalkoztatott magánszemélyek a törvény rendelkezése szerint

akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező

jövedelmük eléri a minimálbér összegének harminc százalékát,

illetve naptári napokra annak harmincad részét.

Az szja-tv.-nek az önálló tevékenységet folytatók

költségelszámolására vonatkozó rendelkezései alapján a tételes

költségelszámolás alkalmazása esetén a járulékalap

meghatározásakor a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata

szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó

rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül

elszámolható költség levonásával meghatározott rész vehető

figyelembe, és nem járulékalap a 10 százalék költséghányad

sem. Amennyiben a magánszemély nem szerez az adóelőleg-

alap számításánál figyelembe vett jövedelmet, járulékalapnak a

szerződésben meghatározott díjat kell tekinteni.

10%os költséghányadnál a bruttó díj 90%-a a járulékalap.

Az egyéni vállalkozók és a tb

Az egyéni vállalkozó jogállása kettős, hiszen itt

önfoglalkoztatásról van szó. Ezért az egyéni vállalkozó tb

szempontjából magányszemélyként biztosított, vállalkozóként

viszont kifizető, akinek a biztosított után (önmaga után)

szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

29

A Tbj. meghatározza, hogy ki minősül egyéni vállalkozónak és

ez a járulékfizetési szabályok szempontjából elsődlegesen

fontos. Minden egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő

természetes személy ide tartozik, továbbá speciális körök, mint

például közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó. Nem

tekinthető viszont egyéni vállalkozónak, aki a tevékenységet

kizárólag őstermelői igazolvány birtokában végzi, az

adószámmal rendelkező, az egyéb szálláshely-szolgáltatási

tevékenységet folytató, valamint a bérbeadást végző

magánszemély.

Az egyéni vállalkozó biztosított, azaz jogosult tb-ellátásokra és

járulékokat kell fizetnie. Az egyéni vállalkozói jogállás

önmagában egy olyan alapviszony, amely létrehozza a

biztosítási jogviszonyt.

A tb jogviszony így az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való

bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való

törléséig fennáll. A biztosítási jogviszony megítélése

szempontjából tehát a tényleges munkavégzésnek, illetve a

tevékenység megkezdésének nincs jelentősége.

A járulékfizetés attól függ, melyik csoportba tartozik az egyén

vállalkozó, azaz először ezt kell tisztázni:

1. Főállású, egyéni vállalkozó

2. Többes jogviszonyban álló (azaz van más jogviszonya

is a tb jogállást hoz létre

3. Kiegészítő tevékenységet végző

A biztosított egyéni vállalkozó ugyanazon tb-járulékokat fizeti,

mint más biztosított, pl. egy munkavállaló:

• 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint

• 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot:

30

ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a

pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-

piaci járulék 1,5 százalék.

Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az az egyéni

vállalkozó, aki

• közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali

rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy

• a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is

rendelkezik,

• saját jogú nyugdíjas vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt

betöltötte.

A korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói

tevékenységet végző egyéni vállalkozó korkedvezmény-

biztosítási járulékot is köteles fizetni, mértéke 13 százalék. Ez

egyfajta nyugdíjjárulék, ezért a kiegészítő tevékenységet

folytató egyéni vállalkozónak – aki nyugdíjas vagy a korhatárt

betöltötte – nem kell fizetnie.

Az egyéni vállalkozó is jogosult családi kedvezményre, és ő is

igénybe veheti a tb-járulékok terhére, ha a kedvezmény

mértéke ezt megengedi.

Főállású az az egyéni vállalkozó, aki:

• egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással

járó munkaviszonyban,

• nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási

intézményben nappali rendszerű oktatás keretében,

• nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, azaz

röviden nyugdíjasnak.

Járulékalap:

31

A magánszemélyként az egyéni vállalkozói tevékenység

alapján elért jövedelem, ha eléri a törvényi minimumot. Azaz

van egy minimuma a járulékalapnak, ha annál a ténylegesen

szerzett jövedelem nagyobb, akkor az az alap. Azaz a

vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói

kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított

jövedelem.

Minimuma a nyugdíjjáruléknak: havonta legalább a

minimálbér / garantált bérminimum (=személyesen végzett

főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy

középfokú szakképzettséget igényel), azaz 101 500 forint /118

000 forint.

Minimuma az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci

járuléknak: havonta legalább a minimálbér /garantált

bérminimum másfélszerese, azaz 152 500 forint / 177 000

forint.

Ez azt jelenti, hogy ha egyéni vállalkozóként hónapokig nincs

bevételük és nem szüneteltetik tevékenységüket, akkor is

adózniuk kell. Ezért fontos előre kalkulálni azzal, hogy főállású

vállalkozóként a fizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a

vállalkozó nem is tud jövedelmet kivenni!

Ha egyéni vállalkozó, és egyidejűleg társas vállalkozóként is

biztosított (azaz valamilyen társas vállalkozás tagja pl.: kft.

vagy bt.), főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában

minősül főfoglalkozásúnak! Ez azért fontos, hogy ne legyen

kettős járulékfizetés, így ez esetben a társas vállalkozásnál

fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért,

járulékalapot képező jövedelem.

32

2. Egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban állónak (ún.

másodfoglalkozásúnak) azt az egyéni vállalkozót kell tekinteni,

aki:

• a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is

áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy

• a vállalkozás folytatásával egyidejűleg közép- vagy felsőfokú

oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében

folytat tanulmányokat.

Ha az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással

járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú

oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében

folytat tanulmányokat, a 4 százalék természetbeni

egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalék mértékű pénzbeli

egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék

nyugdíjjárulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező

jövedelem után fizeti meg! Azaz nincs minimum, itt csak akkor

kell járulékot fizetni, ha van bevétele és vesz ki jövedelmet.

Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az az egyéni

vállalkozó, aki

• közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali

rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy

• a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is

rendelkezik.

3. Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni

vállalkozó, aki:

• a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja,

továbbá

• az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá

irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

33

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 6 810 Ft

(napi 227 Ft) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot és

10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó

vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban

megállapított jövedelem.

Több jogviszony egyidejű fennállása esetén az egészségügyi

szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az

egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell

megfizetnie. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a tárgyév január

31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján – az

adóév egészére – választhatja, hogy az egészségügyi

szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse-e meg utána.

Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot

arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet

folytató egyéni vállalkozó:

• keresőképtelen,

• gyermekgondozási segélyben részesül,

• fogvatartott,

• állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,

• ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői

kamarai tagsága szünetel,

• egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel

• foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg

fennálló több munkaviszonyában eléri a heti 36 órát.

Az egyéni vállalkozó a járulék-bevallási kötelezettséget –

ahogy a munkáltató is – tárgyhónapot követő hónap 12-éig

köteles teljesíteni, ezt az ’58-as számú bevallás benyújtásával

teheti meg. NY-es bevallás is beadható. Ez nagyjából a 0

34

bevallást jelenti, hiszen az adóhatóságnak arról is tudnia kell,

ha adott hónapra valakit nem terhel fizetési kötelezettség.

A foglalkoztatónak (pl.: munkáltatónak is) minősülő egyéni

vállalkozónak az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék

és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 1408-as számú

elektronikus űrlapon kell teljesítenie, szintén tárgyhót követő

hónap 12. napjáig.

A biztosított egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő

hó 12-ig köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci,

valamint a nyugdíjjárulékot megfizetni.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az

egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot

negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg.

Az egyéni vállalkozónak be kell magát jelentenie.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni

vállalkozó adóazonosító számának, székhelyének közlésével –

az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton

biztosítottként köteles bejelenteni adatait, mikor igazolást kap

arról, hogy felvették egyéni vállalkozói nyilvántartásba.

Egyéni vállalkozó vagyok – eho-fizetés

Az eho az egészségügyi hozzájárulás. Egy adó, amelynek célja

az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges

források kiegészítése. Ez a fizetési kötelezettség jövedelemhez

kapcsolódik, és független a tb-járulék, így egészségügyi járulék

fizetésétől. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan

meghatározott (ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert volt

tételes formája, de ez már megszűnt).

A vállalkozói osztalékalap után tehát nemcsak a 16 százalék

adóterhet kell megfizetni, hanem 14 százalék eho-t is!

35

Ugyanis az éves adóbevallás benyújtásakor az adóévre

megállapított vállalkozói osztalékalap után az egyéni

vállalkozó a hozzájárulás-fizetési felső határ

figyelembevételével 14 százalék egészségügyi hozzájárulást

köteles fizetni. Azaz van egy olyan maximum, amikor ezt már

nem kell fizetni, ez a hozzájárulás-fizetési felső határ. Ez

jelenleg 450 000 forint.

Ennek számításánál a biztosítási jogviszonyában megfizetett 4

százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli

egészségbiztosítási járulékot, az Ekho.tv. alapján megfizetett

egészségbiztosítási járulékot, kiegészítő tevékenységet folytató

egyéni vállalkozóként megfizetett egészségügyi szolgáltatási

járulékot, valamint az egyéb jogcímeken megfizetett 14

százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes

összegét kell számításba venni.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő

egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó személyi

jövedelemadó (szja) bevallásában vallja be és fizeti meg.

Társas vállalkozó és a tb-járulékok

Társas vállalkozónak minősül például:

• a betéti társaság bel- és kültagja,

• a közkereseti társaság tagja,

• a korlátolt felelősségű társaság tagja,

• egyéni cég tagja,

ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő

működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és

személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy

megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

Munkaviszony, megbízás esetén az erre vonatkozó szabályok

szerint fizet tb-t.

36

Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselői vagy az

egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony keretében a tag látja

el.

Abban az esetben, ha a tag látja el a vezető tisztségviselést,

akkor ezt a tevékenységet társas vállalkozóként végezheti!

Annak eldöntéséhez, hogy a társas vállalkozások egyes tagjai

után milyen mértékű járulékot kell fizetni, a legfontosabb azt

tudnunk, hogy e személyek milyen jogviszonyban végeznek

munkát a társas vállalkozásban.

A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően

háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:

• munkaviszony,

• megbízási jogviszony,

• tagsági jogviszony.

Azonban különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a

gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e, vagy sem. A

vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási

szempontból vagy munkaviszonyt, vagy társas vállalkozói

jogviszonyt, illetve választott tisztségviselői jogviszonyt

eredményez. Ez utóbbinál (amikor vezető tisztségviselő valaki,

de nem tag és nem munkaviszonyban ténykedik) biztosítottnak

kell tekinteni a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem

minősülő vezető tisztségviselőjét, ha az e tevékenységből

származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a

minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad

részét.

Példa

vezető

tisztségviselő

tag személyes

közreműködése

tb-járulékokat úgy

fizeti, mint

munkaviszonyban mindegy hogy

személyesen

munkavállaló

37

közreműködő tag -

e

megbízás nincs

közreműködés

társas vállalkozó a

megbízás alapján

megbízás van közreműködés társas vállalkozó a

ma közreműködés

alapján és

megbízás után csak

akkor ha annak

díja eléri

minimálbér 30%-át

Azaz az adózás vagy munkaviszony szerint alakul, vagy

megbízás szerint, vagy társas vállalkozói jogállás alapján, most

ez utóbbit mutatjuk be.

A járulékfizetés attól függ, melyik csoportba tartozik a társas

vállalkozó, azaz először ezt kell tisztázni:

1. Főállású társas vállalkozó

2. Többes jogviszonyban álló (azaz van más jogviszonya

is a tb jogállást hoz létre

3. Kiegészítő tevékenységet végző

A biztosított társas vállalkozó ugyanazon tb-járulékokat fizeti,

mint más biztosított, pl. egy munkavállaló:

• 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint

• 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot:

ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a

pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-

piaci járulék 1,5 százalék.

38

A korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói

tevékenységet végző társas vállalkozó korkedvezmény-

biztosítási járulékot is köteles fizetni, mértéke 13 százalék.

A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas

vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel

megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével

fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a

minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci

járulék alapja havonta legalább a minimálbér

másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Ez alatt minimálbért (101 500 Ft), ha középfokú iskolai

végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel a

garantált bérminimumot kell érteni (118 000 Ft).

Például: 2014. január hónapban személyes közreműködésre

tekintettel jövedelem kifizetése nem történik, ekkor legalább a

járulékfizetési alsó határ után kell megfizetni a járulékokat.

Február hónapban a társas vállalkozó részére 300 000 forint

jövedelem kifizetése történik, amely összeg után kell

megfizetni a járulékokat.

Annál a vezető tisztségviselőnél, aki a vezető tisztséget

megbízás keretében végzi, erre való tekintettel társas

vállalkozóvá válik, a személyes közreműködés díjazásának az

ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

Például az az ügyvezető, aki havi 190 000 forint megbízási díj

ellenében végzi az ügyvezetést, mint társas vállalkozó 190 000

forint után lesz köteles megfizetni a járulékokat.

Nem fizet 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulékot az a

társas vállalkozó, aki

39

- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali

rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a

vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is

rendelkezik,

nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó

öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

2. Egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban állónak (ún.

másodfoglalkozásúnak) azt a társas vállalkozót kell tekinteni,

aki:

• a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is

áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy

• a vállalkozás folytatásával egyidejűleg közép- vagy felsőfokú

oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében

folytat tanulmányokat.

Akkor a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék

egészségbiztosítási járulékot a ténylegesen elért,

járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni.

Ugyanis nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az a

társas vállalkozó, aki

• közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali

rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy

• a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is

rendelkezik.

Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági

társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a

járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy

alkalommal történő választása szerint – egyszer kell

figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév

január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

40

Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor a

ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni a

járulékot. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a

tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az

adóév egészére választhatja, hogy legalább a járulékfizetési

alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas

vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni

vállalkozásában, illetve a további tagsági jogviszonyában a

ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után kell a

járulékot megfizetni.

Abban az esetben, ha Katv. szerint kisadózóként bejelentett

személy egyidejűleg társas vállalkozóként vagy egyéni

vállalkozóként biztosított, az említett szabályok nem

alkalmazhatók és amennyiben nem áll heti 36 órás

munkaviszonyban, vagy nem folytat nappali tanulmányokat

közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben akkor

főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül. Ebben az esetben

azonban kisadózóként nem minősül főállásúnak.

3. Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az a társas

vállalkozó, aki:

• a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja,

• özvegyi nyugdíjban részesülő, de a reá irányadó öregségi

nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a

társas vállalkozás 6 810 Ft (napi 227 Ft) összegű egészségügyi

szolgáltatási járulékot, és a társas vállalkozó pedig 10 százalék

nyugdíjjárulékot fizet a személyes közreműködéssel szerzett

jövedelme után.

Több jogviszony egyidejű fennállása esetén az egészségügyi

szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

41

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az

egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell

megfizetnie. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a tárgyév január

31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az

adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási

járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.

Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot

arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet

folytató társas vállalkozó:

• keresőképtelen,

• gyermekgondozási segélyben részesül,

• fogvatartott,

• állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,

• ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői

kamarai tagsága szünetel,

• foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg

fennálló több munkaviszonyában eléri a heti 36 órát.

Adófizetés-bejelentés

A társas vállalkozás az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak

elektronikus úton bejelenti az általa foglalkoztatott

biztosítottat.

A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő

hónap 12-éig kell bevallani, illetőleg megfizetni.

A társas vállalkozás a rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól

függetlenül havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig a 1408-as

számú bevalláson, elektronikus úton bevallást tesz az adó- és

/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező,

magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal

összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem

adóról.

Társas vállalkozó és eho

42

14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési

kötelezettség!

A társas vállalkozó az adóévben megszerzett

- vállalkozásból kivont jövedelem [szja-tv. 68. §],

- osztalék [szja-tv. 66. §],

- árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja-tv. 67. §]

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet

mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett 4

százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli

egészségbiztosítási járulék, az ekho tv. alapján megfizetett

egészségbiztosítási járulék, vagy a kiegészítő tevékenységet

folytató társas vállalkozói jogviszonya alapján a társas

vállalkozás által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék,

valamint az eho-tv..-ben meghatározott jövedelmek után

megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési

felső határt, vagyis a négyszázötvenezer forintot.

A társas vállalkozót terhelő, a társas vállalkozás által levont

százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a vállalkozás

havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését

(juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg, vallja be a

NAV felé.

Szociális hozzájárulási

adó (SZOHA)

43

A 2012-től megszűnt társadalombiztosítási járulék

helyébe a szociális hozzájárulási adó (szoha)

lépett. Mértéke: 27 %., a járulékalapot képező

jövedelem után. Ez az, amit a bruttó bér, díj után a

kifizető/foglalkozató fizet és vall be.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények

módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete

alapján:

a kifizetőt a természetes személlyel fennálló egyes

jogviszonyaira (pl.: munkaviszony vagy megbízás),

az egyéni vállalkozót (kivéve kiegészítő tevékenységet

folytató),

a mezőgazdasági őstermelőt

e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt a

törvény külön rendelkezése alapján – a társadalmi közös

szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének

megfelelően – szociális hozzájárulási adó fizetés terheli.

Megbízási jogviszonyban, ha a minimálbér 30%-át el nem érő

díjazás van, akkor a Tbj. szabályai szerint nem minősül

biztosítottnak a megbízott, így járulékfizetési kötelezettség

nem merül fel, de a szociális hozzájárulási adót a kifizetőnek

meg kell fizetnie mivel adóalapot képező jövedelmet juttat. (A

kifizetőnek a juttatással összefüggésében 27 százalék

egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie.)

Munkaviszony és szoha

A bruttó bér 27%-a, tárgyhót követő 12. napjáig fizeti

munkáltató, és kedvezményeket érvényesíthet.

Az adót az adóalany (kifizető) havonta állapítja meg és a

tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az

44

adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson

nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy

foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz

igénybe a bevallás adataiból a jogcím, alap és a kedvezmény

vagy támogatás összege személyenként megállapítható kell,

hogy legyen.

Megbízás és szoha

Az szja szerint juttatott jövedelem – költségelszámolástól

függően – 27%-a, tárgyhót követő 12. napjáig fizeti meg, ha

10%-os költséghányadot alkalmaznak, akkor a bruttó díj 90%-a

után 27%.

Az adót az adóalany (kifizető) havonta állapítja meg, és a

tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az

adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson

nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy

foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz

igénybe a bevallás adataiból a jogcím, alap és a kedvezmény

vagy támogatás összege személyenként megállapítható kell,

hogy legyen.

Egyéni vállalkozó és szoha

Az egyéni vállalkozó jogállása kettős, hiszen itt

önfoglalkoztatásról van szó. Ezért az egyéni vállalkozó tb

szempontjából magányszemélyként biztosított, vállalkozóként

viszont kvázi kifizető, szociális hozzájárulási adót (szoha) kell

fizetnie.

A szoha az adóalap (vállalkozói kivét, bruttó munkabér) 27

százaléka, amely adókedvezmény összegével – ha van –

csökkenthető.

45

Az egyéni vállalkozó a szoha-t havonta állapítja meg, és a

1458-as bevallásban a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja

be és fizeti meg.

Az egyéni vállalkozót a saját maga után a fizetendő szoha-ból

kedvezmény illeti meg,

- ha 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos

rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és

most rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban

részesül, vagy

- ha egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex

minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

Az egyéni vállalkozó saját maga után szociális hozzájárulási

adó fizetésére kötelezett. Ennek mértéke 27%

Kivéve – azaz nem kell fizetnie:

• a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó,

• az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki

a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte.

Szoha alapja a vállalkozói jövedelem szerinti adózást

alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét, az

átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az

átalányban megállapított jövedelem.

Amennyiben az egyéni vállalkozó minden hónapban 300 000

forint összegű kivétet vesz ki, a szociális hozzájárulási adó

alapja is 300 000 forint.

De ennek is van egy minimuma. Az egyéni vállalkozót saját

maga után havonta terhelő adó alapja legalább a

minimálbér 112,5 százaléka. Ha egyéni vállalkozó a

személyes közreműködésre tekintettel jövedelmet nem vesz fel,

vagy a jövedelem összege nem éri el a minimálbér 112,5

százalékát, ekkor az adót legalább a minimálbér 112,5

százaléka után meg kell fizetni.

46

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas

vállalkozó is, akkor eldöntheti, hogy az egyéni

vállalkozásában, vagy a tagi jogviszonyára tekintettel a

társaság fizesse meg legalább a minimálbér 112,5 százaléka

után az adót, a másik jogviszonyban csak a tényleges

jövedelem lesz az adó alapja. Erről nyilatkoznia kell.

Az eva-adózó egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói

adó alapja figyelembevételével fizetett adót havonta állapítja

meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti

meg. Ettől eltérően a legalább heti 36 órás foglalkoztatással

járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú

oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében

tanulmányokat folytató eva-adózó egyéni vállalkozó az adót

negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap

12-éig vallja be és fizeti meg.

Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik

arra, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó

munkaviszonyban, vagy nem folytat tanulmányokat közép-

vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatás

keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta

terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

DE adóalapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4

százaléka, ha

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya

van, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali

rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy

b) tagként az adóalap megállapításának különös szabályai (a

minimálbér 112,5 százaléka utáni) adófizetési kötelezettséget

megalapozó jogviszonyban áll a kifizetővel a társas

vállalkozásban.

47

A mezőgazdasági őstermelő az adót negyedévente állapítja

meg, és a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton

vallja be és fizeti meg, alapja: minimálbér. Az adó

megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó

olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó

alapja és összege, valamint az annak megállapításánál

figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az

adó megfizetésének napja ellenőrizhető.

Társas vállalkozó és szoha

A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt

felelősségű társaságot (stb.) a tagjával fennálló adófizetési

kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta

terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra a tagra, aki legalább

heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy

közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű

oktatás keretben folytat tanulmányokat, és erről a tényről a

kifizető felé nyilatkozik. E tag tekintetében a szociális

hozzájárulási adót a tényleges adóalap után fizeti meg a

kifizető.

Példa: a középfokú végzettséget igénylő társas vállalkozói

tevékenységet folytató személy heti 36 órát elérő

munkaviszonya 2014. március 5-én megszűnt. A társas

vállalkozó személy közreműködésére tekintettel március

hónapban nem részesül díjazásban. A minimálbér 112,5

százalékának (132 750 forint) harmincad része, azaz napi 4425

forint lesz a szociális hozzájárulási adó alapja. A 2014. március

6-tól 2014. március 31-ig terjedő időszakra 26x 4425= 115 050

forint után kell a társas vállalkozásnak a szociális hozzájárulási

adót megfizetnie.

48

A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján az őt terhelő

adó alapjának megállapításakor nem veszi számításba a

hónapnak azt a napját, amelyen a tagja más kifizetővel is az

adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó

adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll,

vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának

különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a másik

kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő

adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után

fizetendő adó alapjának megállapításakor számításba veszi.

Ez azt jelenti, hogy az előzőekben meghatározott minimum

adóalap (a minimálbér 112,5 százaléka) után a szociális

hozzájárulási adót csak az egyik kifizetőnek (társaságnak) kell

megfizetnie a természetes személy (tag) nyilatkozata szerint.

Fontos! Mivel nem képez adóalapot az olyan tag számára adott

juttatás, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte,

természetesen esetükben sem kell a minimum adóalapra

vonatkozó szabályokat alkalmazni, az ilyen taggal

összefüggésben szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.

Munkahelyvédelmi akcióterv által bevezetett

kedvezmények

A munkabérek nettó értékének megőrzését szolgáló szoha

kedvezményekről szóló törvényi rendelkezéseket – miután

azok 2012-2013. évre szóltak – hatályon kívül helyezték.

Ezeket már 2014-ben nem lehet érvényesíteni!

Ugyancsak hatályon kívül helyezték a START PLUSZ,

START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint a Karrier Híd

Program adókedvezményeknek a szoha-törvényben

megfogalmazott más adókedvezményekkel történő együttes

igénybevételére, illetve ennek tiltására vonatkozó

49

rendelkezéseket. A START konstrukciókat kivezették az

adórendszerből.

A munkahelyvédelmi akciótervben megfogalmazott

adókedvezmények:

1. szakképzettséget nem igénylő munkakörben

foglalkoztatottak,

2. 25 év alatti és pályakezdők, 55 év feletti munkavállalók,

3. tartósan álláskeresők,

4. anyasági ellátásban részesülők

megmaradtak, kibővültek, ezek továbbra is igénybe vehetőek a

munkáltató által bruttó bér után fizetendő 27%-os szoha és

általában az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás terhére.

A kedvezmény a munkáltató által a munkaviszonyban

foglalkoztatott természetes személyeknek a havi bruttó

munkabére után, legfeljebb havonta azonban bruttó 100 ezer

forint értékhatárig vehető igénybe. Az adókedvezmény

összegét a munkáltató/kifizető munkaviszonyként havonta a

részkedvezmények összege alapján állapítja meg.

A munkáltató dönti el az egyes munkavállalóknál, hogy az

adókedvezmények közül melyiket érvényesíti.

A tartósan álláskereső személyeknél az álláskeresési

időszakot hónapok helyett naptári napokban határozták meg.

Tartósan álláskeresőnek az a természetes személy minősül, aki

275 naptári napon belül legalább 183 napig álláskeresőként

volt nyilvántartva. Ugyanezen napok számításánál figyelmen

kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásban való részvételt.

A gyermekgondozási ellátások módosításához (pl.: a GYED

és a GYES időszaka alatt is lehet a gyermek egy éves kora után

a vonatkozó törvény szerint munkaviszonyt létesíteni)

kapcsolódóan a kedvezmény is változott.

A GYED, a GYES és a GYET folyósítása alatt, vagy

folyósításának megszűnését követően, együtt: anyasági

50

ellátásokban részesülők után a munkáltató kedvezményt vehet

igénybe.

A GYED és a GYES ellátásban részesült, vagy részesülő

munkavállalók után az első két évben 27 %, a harmadik évben

14,5 % mértékben a havi bruttó munkabér alapján, maximum

100 ezer Ft határig vehető igénybe.

Amennyiben a munkavállaló szülőként legalább három

gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra és GYED, vagy

GYES ellátásban részesült, vagy részesül, vagy a munkavállaló

GYET ellátásban részesült, vagy részesül, ezekben az

esetekben a havi bruttó munkabére legfeljebb 100 ezer forint

alapján a munkáltató az első három évben 27 %, a negyedik és

ötödik évben 14,5 % kedvezményt vehet igénybe.

A munkáltató a szoha-kedvezményt az anyasági ellátások

folyósításának megszűnését követő naptól számított 45. hónap,

ill. 69. hónap végéig, de legfeljebb 3, illetve 5 évig

érvényesítheti.

A szoha-kedvezmény az alábbi kategóriáknál szakképzési

hozzájárulási kedvezménnyel is párosul (nem teljes körű

felsorolás):

pályakezdő munkavállalók,

tartósan álláskeresők,

GYED, GYES, GYET folyósítás alatt, vagy azt

követő foglalkoztatásnál,

szabad vállalkozási zónában működő

vállalkozás által foglalkoztatott új

munkavállalók esetében.

A szakképzési hozzájárulási kedvezmény számításának módja

megváltozott. A járulék alapját lehet csökkenteni havonta,

azoknak a munkavállalóknak a havi bruttó bérével, amelyek

után a szoha fizetésére kötelezett munkáltató szoha-

51

kedvezményt érvényesít a foglalkoztatás első két évében,

egyes gyermekgondozási ellátások esetén az első három évben.

Ez a módosítás az egyes gyermekgondozási ellátásokban

részesülők után 1 évvel növeli a hozzájárulás alapjának

kedvezményes időszakát.

A szabad vállalkozási zónában a munkáltató által

foglalkoztatott új munkavállaló után a szoha-kedvezmény

mértéke 27 % az első két évben, 14,5 % a harmadik évben, a

munkavállalók havi bruttó bére, maximum 100 ezer forint után.

Új előírás a részkedvezmény jogosultságának feltételénél, a

munkavállalók tekintetében

a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges

munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási

zónában legyen, amelyben a kifizető/munkáltató

működik,

a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett

lakóhelye legalább hat hónapig a szabad vállalkozási

zónában, vagy e zóna közigazgatási határától maximum

20 km távolságra lévő szabad vállalkozói zónával

megegyező területfejlesztési kistérségben van.

Összefoglaló táblázat a szoha és szakképzési hozzájárulás kedvezményekről

2014. január 1-től

Sor-

szám

Kedvezményeze

tti kör

Szociális hozzájárulási

adókedvezmény

Szakképzési

hozzájárulási

kedvezmény

mér-

téke időtartama

mér-

téke

időtart

ama

1. Szakképzettsége 14,5 % Nincs

52

t nem igénylő

munkakörben

foglalkoztatott

munkavállaló

korlátozva

2. 25 év alatti és 55

év feletti

munkavállaló

14,5 %

Életkor

betöltésének

- hónapjáig

25. év alatt

- hónapjától

55. év felett

időkorlát

nélkül

3. Pályakezdő 25

év alatti

munkavállaló

27 %

14,5 %

- Első 2

évben

- Harmadik

évben 25.

életév

betöltéséne

k hónapjáig

szoha

kedv.

járulék-

alap

Első

két

évben

4. Tartósan

álláskereső

27 %

14,5 %

- Első 2

évben

- Harmadik

évben

szoha

kedv.

járulék-

alap

Első

két

évben

5. GYED, GYES

ellátással

rendelkező

személy

27 %

14,5 %

- Első 2

évben

- Harmadik

évben

szoha

kedv.

járulék-

alap

Első

két

évben

6. a)GYED, GYES

ellátással 3

gyermekre

tekintettel

családi

pótlékra

szülőként

27 %

14,5 %

- Első 3

évben

- Negyedik

és ötödik

évben

szoha

kedv.

járulék-

alap

Első

három

évben

53

jogosult

b)GYET ellátással 27 %

14,5 %

- Első 3 évben

- Negyedik és

ötödik évben

szoha

kedv.

járulék-

alap

Első

három

évben

7. Szabad vállalkozási

zónában

foglalkoztatott új

munkavállalók

27 %

14,5 %

- Első 2 évben

- Harmadik

évben

szoha

kedv.

járulék-

alap

Első

két

évben

Szakképzési hozzájárulás /SZHJ/

2012. január 1-jén hatályba lépett a szakképzési hozzájárulásról

és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.

törvény, amely szerint a hozzájárulásra kötelezett a szakképzési

hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségeket maga állapítja

meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet

követő év február 25. napjáig az állami adóhatóságnak.

A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan

havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. A

hozzájárulásra kötelezett az előleg összegét havonta maga

állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a

tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által

vezetett számlára, vagy igényli vissza.

A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a

tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni, vagy a

többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Mértéke 1,5%.

54

A szakképzési hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet

terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A szakképzési

hozzájárulás kedvezményekkel csökkentett alapját úgy kapjuk

meg, hogy a szociális hozzájárulási alapból levonjuk a

tanulószerződés keretében gyakorlati képzésben részesített,

biztosítottnak minősülő tanulók pénzbeli juttatását, valamint az

egyéb szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő

kedvezményeket.

Ebbe a kedvezményezett körbe tartoznak az alábbi

munkavállalók 2013. január 1. óta havonta bruttó 100 ezer

forint bérig (részmunkaidő esetén arányosan)

• a 25 év alatti pályakezdő munkavállalók után,

• a tartósan álláskereső személyek után,

• a gyermekgondozási díj folyósítása, a

gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési

támogatás folyósítása alatt, vagy azt követően foglalkoztatott

munkavállalók, vagy

• a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások

által foglalkoztatott új munkavállalók után a hozzájárulás

alapjaként a számított szociális hozzájárulási alap tekintetében,

ha a foglalkoztatás első két/illetve három évében igénybe

vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesítették.

Nincs különbségtétel a különböző jogviszonyokban keletkezett

alapok között és független a biztosítási jogviszony létrejöttétől.

Azok a juttatások, kifizetések, amelyek nem képezik a szociális

hozzájárulási adó alapját, azok után nem keletkezik

55

szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség, pl. táppénz,

egyéb jövedelem.

Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, de a

csökkentő tételek időarányosan figyelembe vehetők. Saját

dolgozó képzése esetén csak a pénzügyileg teljesített költségek

vehetők figyelembe. Az éves elszámolást 2013. évről 2014.

január 12-ig kellett bevallani. Ez tartalmazza a szakképzési

hozzájárulás alapját, az éves bruttó kötelezettséget, a csökkentő

tételeket és a nettó kötelezettséget.

2013. január 1-től (2012. évi CLVXXVIII. sz. tv.) visszakerült

a szakképzési hozzájárulás teljesítési módjai közé – elég szűk

körben alkalmazhatóan – a saját munkavállalók számára

megszervezett (a felnőttképzési törvény szerint) szakmai vagy

nyelvi képzés költségeinek elismerése. A bruttó kötelezettség

csökkenthetőségének feltételei:

• havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló

gyakorlati képzése,

• a dolgozók képzése a felnőttképzésről szóló törvény

(2013. évi LXXVII. tv.) szerint történik,

• legalább 20 órás időtartamú,

• nem távoktatás keretében történik,

• az EU vagy EGT állam területén történik.

2013. január 1-től hatályos: a felsőoktatási intézmény és a

szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a

felsőfokú intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlatának

biztosítására. Az együttműködési megállapodást a

gyakorlatigényes szak esetében írásban kell megkötni a Polgári

törvénykönyv előírásai szerint. A hallgatóval a nemzeti

felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. szerint hallgatói

munkaszerződést kell kötni.

56

6 hetet el nem érő gyakorlat esetén díjazás nélkül is lehet

szerződni. 6 hét felett díjazás szükséges. 2014. január 1-től a

biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján

képzési program keretében, vagy a képzés részeként

megszervezett szakmai gyakorlat, vagy gyakorlati képzés

keretében foglalkoztatott hallgatóra.

Itt említjük meg, hogy a tanulószerződés alapján

tanulmányokat folytató tanulónál járulékalapot képező

jövedelem meghatározása változott 2014. január 1-től. Ezen

időpontig a tanulószerződésben meghatározott díj volt az alap,

idéntől ha a tanulónak mulasztása, igazolatlan hiányzása van, a

tanulószerződésben foglalt díj csökkenthető. Ennek alapján a

járulékot is csak a ténylegesen kifizetett díj alapján kell

megfizetni.

A fizetendő szakképzési hozzájárulást a munkáltató

csökkentheti az elismert költségekkel, amelynek összege a

2014. évi költségvetésben meghatározott alap normatíva 2014.

évre 453 000 Ft/fő/év. A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati

képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó

kötelezettsége mértékét.

a) 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben

meghatározott alapnormatíva alapján,

b) a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési

törvényben meghatározott alapnormatíva alapján,

az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati

képzési normatívák szerint számított összeggel (a

továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti.

57

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás

terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető a

hozzájárulásra kötelezett szakközépiskolával vagy

szakiskolával (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) kötött

együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati

képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási

kötelezettségének, az együttműködési megállapodással érintett

tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy

napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-al

történő elosztásával kell kiszámítani, amelynek összege 3 485

forint.

Együttműködési megállapodás alapján felsőfokú

szakképzésben részt vevő hallgató után igénybe vehető éves és

havi csökkentő tétel megállapításánál szintén a napi 3485

forintos tételt kell alkalmazni azzal, hogy erre a legkésőbb

2012 szeptemberében indult felsőfokú szakképzés esetén van

mód.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlatigényes

alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés

szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, a

hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi

összegét az alapnormatíva összegének 100-al történő

elosztásával kell kiszámítani, amelynek összege 4 530 forint.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskola

tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati

képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási

kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét az alábbiak

szerint határozza meg.

A csökkentő tétel éves összege – ha a tanulószerződés hatálya a

tárgyév teljes időtartamára fennáll – tanulónként az

58

alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben

megnevezett szakképesítéshez tartozó,

a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján

indított szakképzés esetében az 1. mellékletben,

b) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján

indított szakképzés esetében a 2. mellékletben

meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a felsőoktatásról szóló 2005.

évi CXXXIX. törvény szerinti felsőfokú szakképzés keretében

hallgatói szerződés alapján folytatott gyakorlati képzés

szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves

és havi bruttó kötelezettségét az előzőek szerint állapítja meg.

Vállalkozásokat érintő

adók

E körben kerülnek bemutatásra az egyéni vállalkozók és a

társaságok adófizetési kötelezettségei, amiket gazdasági

tevékenységük eredményez, illetve olyan adónemformák,

melyek összevontan több adónemet váltanak ki. Ezt követően

bemutatjuk a vállalkozások számára a legfontosabb áfával

kapcsolatos tudnivalókat.

A vállalkozások adókötelezettsége függ attól, hogy egyéni

vagy társas vállalkozásról beszélünk, illetve, hogy a

feltételeknek való megfelelés esetén éltek-e alternatív adózási

módok választásával:

59

Egyéni

vállalkozó

Egyéni cég Kkt,

Bt.

Kf

t.

Rt.

Általános

szabály

Vállalkozói

személyi

jövedelemad

ó (vszja) –

általános

szabályok,

vagy

átalányadó

választható

(1995. évi

CXVII.

törvény-

szja-tv.)

Társasági és osztalékadó -tao

(1996. évi LXXI törvény – tao-tv)

Választhat

ó a

feltételek

fennállása

alapján

kiva

A kisadózó vállalkozások

tételes adójáról és a

kisvállalati adóról szóló

2012. évi CXLVII.

törvény (Katv.)

kiva-

csak

zrt.

Választhat

ó a

feltételek

fennállása

alapján

kata

A kisadózó

vállalkozások tételes

adójáról és a

kisvállalati adóról

szóló 2012. évi

CXLVII. törvény

(Katv.)

kata -

csak ha

minden

tagja

magáns

zemély

Választhat

ó a

feltételek

eva

(2002. évi XLIII. törvény)

60

fennállása

alapján

VSZJA Az egyéni vállalkozó adózási szempontból magánszemély, aki

önállóan, úgymond magának dolgozik, azaz nem

munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzési jogviszonyban.

Ezért vállalkozási tevékenysége nem társasági adó alá tartozik,

hiszen ő nem társaság, de ahhoz hasonló adózásról van szó. Az

egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik,

de úgy mint vállalkozó.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége után a

vállalkozói személyi jövedelemadó vszja (szja törvény)

szabályai szerint adózik.

Vagy általános szabályok szerint, azaz a vállalkozói jövedelem

szerinti adózással, amelyben a bevételek és a költségek

tételesen számba veszi, vagy átalányadózás keretében.

A vállalkozói szja kettős adókötelezettséget jelent, egyfelől

jelenti a vállalkozói tevékenység utáni adókötelezettséget

(vállalkozói szja), másfelől jelenti a vállalkozót (tulajdonost),

mint a vállalkozás eredményéből osztalékban részesülő

magánszemély adókötelezettségét (osztalék utáni szja).

Ez független az egyéni vállalkozót, mint magánszemélyt

terhelő szja-tól.

Átalányadózást lényege, hogy nincs szükség tételes

költségelszámolásra, mert a jövedelmet a vállalkozói

bevételből kiindulva százalékosan meghatározott

költséghányad levonásával lehet megállapítani. Költséghányad

az egyéni vállalkozó tevékenységétől függ, 40 és 94 százalék

közötti.

61

A választás feltétele, hogy a megelőző adóévben bevétele a 15

millió forintot, kiskereskedelmi tevékenységet esetén a 100

millió forintot nem haladja meg.

Az egyéni vállalkozók más adózási módozatok közül

választhatnak még, amelyek alternatívát jelentenek, ilyen a

kata és az eva.

Vállalkozói személyi jövedelemadó- általános

módszer

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni

vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét

a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek

levonásával állapítja meg.

Azaz a jövedelem után adózik, ami bevétel – költség. De ez

nem ilyen egyszerű. Meg kell határozni mi a bevétel, költség és

milyen költség vonható le.

Egyéni vállalkozói bevételnek minősül különösen:

- a pénz és előleg, amit kap a vállalkozó tevékenysége okán,

- a tevékenységgel összefüggésben kapott kamat, kötbér,

fogyasztói árkiegészítés,

- illetve, a törvény még részletesen szabályozza, hogy

bevételnek minősül, amit a vállalkozó úgymond saját célra,

tehát mint magánszemély használ fel – pl.: tárgyi eszköz vagy

vásárolt áru, ha azt költségként számolta el és nem tartozik a

kivételek körébe. Ennek indoka, hogy ha valamit a vállalkozó

felhasznál, ingyen átenged, akkor nem keletkezik bevétele, és

ha ehhez még költséget számol el a vállalkozó, akkor ezzel

csökkenti bevételét, jövedelmét, adólapját. Ugyanakkor ez

lehet jogszerű, ezért ki is egészíti a szabályt azzal, hogy nem

62

kell a saját célra történő felhasználás és ellenszolgáltatás

nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, például ha

• az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem

számolta el,

• a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák

esetén közadakozás keretében nyújtja. Bevételnek minősül

továbbá a támogatás összege is azzal, hogy a költségek

fedezetére, fejlesztési célra folyósított támogatás összegét csak

akkor kell az egyéni vállalkozónak a bevételei között

figyelembe vennie, amennyiben a támogatás célszerinti

felhasználásával kapcsolatos kiadásait a költségei között

elszámolja.

Azaz a támogatást ki kell mutatni bevételként és felhasználást

költségként. Így ha a teljes támogatás felhasználásra kerül

jogszerűen, az nem befolyásolja a jövedelmet, hiszen akkora a

bevétel, amekkora költség.

A vállalkozási eredményt terhelő adók jellemzője, hogy nem

könnyű meghatározni az adóalapot, mivel számos növelő és

csökkentő tételt kell figyelembe venni, (társasági adónál is).

Növelő tételek a bevételnél :

készletérték, ha az egyéni vállalkozó átalányadózást, Evá-t,

vagy kata-t választott korábban, és visszatér a vállalkozói

jövedelem szerinti adózásra;

csökkenése miatt figyelembe vett összeg;

eva-tv. hatálya alá történő áttérés esetén az egyéni

vállalkozót megillető azon ellenérték, amelyről kiállított

számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont

megelőzi az eva adóalanyiság első adóévét;

vállalkozót megillető azon ellenérték, amelyről kiállított

63

bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi a Katv. szerinti

adóalanyiság kezdő napját.

A tevékenység megszüntetése esetén további bevételnek kell

tekinteni:

-ét követő és 2006. január

elsejét megelőző beszerzés esetén 50 ezer forint alatti tárgyi

eszközök leltár szerinti értékét;

ingatlan használati vagy bérleti jogáról történő lemondás miatti

ellenértéket;

megszűnését (ide nem értve az

egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés

adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni vállalkozói

tevékenységre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt), azzal

hogy az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő

igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében

elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet a

magánszemély a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában

vehet figyelembe. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás

benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó

bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből

származó jövedelem megállapítására vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni. A társasági adóról és az

osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá

egyéni cégként, ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói, szabadalmi

ügyvivő iroda tagjaként bejelentkezett egyéni vállalkozók

esetében az szja-tv. 49/A. § (2)-(6) bekezdéseiben foglaltak az

irányadók.

Bevételek –csökkentő tételek

Bevételt csökkentő leggyakoribb kedvezmények és mértékük:

64

1. megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával járó

kedvezmény

a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű

alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az

ilyen alkalmazottnak kifizetett bér, de legfeljebb a hónap első

napján érvényes minimálbér;

2. tanuló gyakorlati képzésnek kedvezménye

szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban

meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati

képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 24

százaléka, illetve szakképző iskolával kötött megállapodás

alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett

hónapban a minimálbér 12 százaléka (a minimálbér összege

2014. január 1-jén 101 500 forint);

3. bizonyos csoportba tartozó személyek foglalkoztatásnak

kedvezménye

• sikeres szakmai vizsgát tett, volt szakképző iskolai

tanuló folyamatos továbbfoglalkoztatása,

• korábban munkanélküli személy,

• elítélt, azaz a szabadulást követő 6 hónapon belül

felvett szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a

pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy

alkalmazottként történő foglalkoztatási ideje alatt, de legfeljebb

12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó (bruttó bér

27%) összege;

4. Kutatás-fejlesztés kedvezménye

Az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett K+F

tevékenység (alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti

fejlesztés folytatása) érdekében felmerült

• költségként elszámolt összeg,

• vagy ha a kiadás beruházásként történt, akkor az

értékcsökkenés címén elszámolt összeg,

65

ha e kiadások forrása nem támogatás és nem társasági

adóalanytól, egyéni vállalkozótól vásárolt K+F szolgáltatás

ellenértéke volt;

A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia,

továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet,

kutatóhely és az egyéni vállalkozó által írásban kötött

szerződés alapján az egyéni vállalkozó tevékenységi körében

közösen végzett K+F esetén az előzőekben meghatározott

összeg háromszorosa, de legfeljebb 50 millió forint azzal, hogy

az utóbbi esetben a bevételt csökkentő összeg „de minimis”

támogatásnak minősül.

5 Kisvállalkozói kedvezmény

Ez a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni

vállalkozó esetében a beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói

kedvezmény.

A kisvállalkozói kedvezmény alapjául a bevétel és a költség

különbsége, de legfeljebb 30 millió forint szolgál.

De minimis támogatás szempontjából való megítélés.

A kisvállalkozói kedvezmény címén levont összeg és az

alkalmazott adókulcs szorzata – amennyiben a beruházás

elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál – agrár csekély

összegű (de minimis) támogatásként vehető igénybe, minden

más esetben – az egyéni vállalkozó választása szerint – csekély

összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és

középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó

bizottsági rendeletben foglaltak szerinti (csoportmentességi)

támogatásnak minősül.

6. Fejlesztés kedvezménye

Az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett fejlesztési

célra nyilvántartásba vett összeg, amely az adóévben elszámolt

66

vállalkozói bevételnek és a vállalkozói költségek

különbözetének 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500

millió forint lehet.

7. Foglalkoztatási kedvezmény

Az adóév első napján, illetőleg az egyéni vállalkozói

tevékenység megkezdésének napján az 5 főnél kevesebb

alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében (az

átlagos állományi létszám alapulvételével) a

létszámnövekményre tekintettel levonható összeg a

létszámnövekmény és a havi minimálbér évesített összegének

szorzataként meghatározott összeggel (foglalkoztatási

kedvezmény) feltéve, ha az adóév utolsó napján nincs az állami

és az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása

az adózónak. A levont összeg de minimis támogatásnak

minősül.

Költségek

Általános szabály, hogy költségként csak a ténylegesen

felmerült és szabályszerűen bizonylatolt olyan kiadás

számolható el, amely a bevétel megszerzése, a

jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel

az adóévben és az szja-tv. rendelkezése szerint is elismert

költségnek minősül

A kiadás igazolására csak az általános forgalmi adóról szóló

2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: áfatörvény)

meghatározott bizonylat (számla, nyugta) felel meg.

Az elszámolható kiadások körében az általánostól eltérő

szabály vonatkozik az értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi

eszközökre és a nem anyagi javakra. A kezdő vállalkozó az

első adóévben költségként számolhatja el a tevékenység

megkezdését megelőző 3 évben felmerült, a tevékenység

megkezdésével és gyakorlásával összefüggő kiadásait, ha

67

azokat korábban költségként nem számolta el, illetőleg

elkezdheti az értékcsökkenési leírást a nem anyagi javak és a

tárgyi eszközök után.

Jellemző költségek általában:

Nem teljes körű a felsorolás, de ami itt szerepel az általában

elismerten vállalkozási tevékenység érdekében felmerült

költség:

• az anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás, az

adott előleg;

• a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök (gépek,

berendezések), nem anyagi javak beszerzési, előállítási

költsége, ha azok egyedi értéke nem több 100 ezer forintnál;

• beszerzési értékétől függetlenül az előző pontban felsoroltak

folyamatos, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási,

karbantartási munkára fordított kiadás;

• az alkalmazott részére kifizetett bér (díj) és annak közterhei;

• az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott;

vagy annak javára önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba

fizetett munkáltatói hozzájárulás;

• a megfizetett cégautó adó;

• a tevékenységgel összefüggő biztosítás díja;

• a pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat, kivéve azt

a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét

képezi;

• a tevékenység folytatásával összefüggő illeték, vám- és

perköltség;

• hivatali, üzleti utazás esetén felmerült utazási- és

szállásköltség, valamint külföldre történő utazás esetén az

igazolás nélkül elszámolható összeg (15 euro/nap), de a

nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban

gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott

magánszemély a napi 40 eurónak megfelelő forint összeget is

választhatja azzal, hogy ilyen esetben csak a jármű

68

üzemeltetéséhez kapcsolódó közvetlen kiadások számolhatók

el, a szállásdíj nem;

• kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adók;

• a nem megállapodás alapján befizetett saját szociális

hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék;

• a telefon, a rádiótelefon beszerzési és beszerelési költsége (a

lakásban lévő telephely esetében a telefon beszerzésére és

beszerelésére eső kiadásoknak csak az 50 százaléka minősül

költségnek);

• a tevékenységhez szükséges munkaruha közül az, amelyet az

szja-tv. 1. számú melléklete az adómentesen adható

munkaruhák között nevesít;

• azoknak az igazolt kiadásoknak a tevékenységgel arányos

része, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző

tevékenységgel összefüggésben (pl. a lakástól műszakilag el

nem különülő iroda, műhely fűtése, világítása, a telefonköltség)

merülnek fel;

• az internethasználat díjának a 100 százaléka azzal, hogy

amennyiben a lakás és a telephely nem különül el, akkor a díj

50 százaléka az elismert költség;

• a képzéssel összefüggő kiadásokat az egyéni vállalkozó a

költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben

megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más

magánszemély képzése érdekében merült fel, illetőleg a saját –

a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges –

szakismeretének megszerzése érdekében felmerült képzési

kiadást is elszámolhatja, ide nem értve ez utóbbi esetben az

iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást;

• a vállalkozói kivét (ez tulajdonképpen az ő munkabére, hisz

magát foglalkoztatja és jelenti be).

A részletesebb felsorolást és a költségelszámolás az szja-tv. 11.

számú melléklete tartalmazza.

69

Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírás alapján

számolhatóak el, illetve lehetőség van a veszteségek

elhatárolására.

Vállalkozói adóalap

A vállalkozói adóalapot a tárgyévi vállalkozói jövedelem,

valamint a korábbi évekről áthozott és a tárgyévi jövedelemmel

szemben érvényesített veszteség figyelembevételével kell

megállapítani. Vállalkozói jövedelemnek az ismertetett növelő

és csökkentő tételekkel módosított bevétel és elszámolható

költségek különbözete tekinthető.

A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni

vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési

kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a

tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapul

vételével kiszámított vállalkozói adóalap összege elérte-e a

jövedelem-minimumot.

Jövedelem-minimumnak a tárgyévi adóalapba beszámító

bevételnek az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési

értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével

csökkentett részének 2 százalékát kell tekinteni.

Számítási módszer:

Vállalkozói

adóalap

Összehasonlítás Jövedelem

minimum

Bevétel növelő

tételekkel és

csökkentő

tételekkel

Bevétel növelő

tételekkel

Bevétel – ELÁBÉ

levonásával

Levonni a

költségeket és a

veszteséget

(elhatárolt)

Levonni

költségeket

Levonni a

közvetített

szolgáltatásokat

70

1. Amennyiben az összevetési alap (középső oszlop) nagyobb a

jövedelem minimumnál (harmadik oszlop), akkor a vállalkozói

adóalap után kell adózni (első oszlop).

2. Amennyiben az összevetési alap (középső oszlop) kisebb,

mint a jövedelem minimum (harmadik oszlop), akkor a

jövedelem minimum után kell adózni (amennyiben adózó nem

él nyilatkozattételi jogával).

Nem kell alkalmazni a jövedelem-minimumra vonatkozó

rendelkezéseket

(újrakezdésének) évére és az azt követő adóévre, amennyiben a

tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a

magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem

folytatott,

érintően elemi kár következett be az adóévben vagy a

megelőző adóévben.

A vállalkozói személyi jövedelemadó 500 millió forintig

10%. Afelett pedig 19%.

A vállalkozói osztalékalap

A vszja szerint adózó egyéni vállalkozónak kell az osztalékadót

is fizetnie az osztalék után. A vállalkozói osztalékalap után az

adó mértéke 16 százalék.

A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói

jövedelemből kell kiszámítani.

Az adózás utáni vállalkozói jövedelem = a vállalkozói

adóalapnak a megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó

összegével valamint a külföldi telephelynek betudható

71

vállalkozói adóalap után külföldön fizetett adóval csökkentett

része növelve a kisvállalkozói kedvezménnyel.

Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli:

eszközök beszerzési árának arányos része, kivéve a

magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési

kötelezettséggel járó átadást;

megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget

képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt

az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját

csökkentette;

kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik

évben a beruházási költséget képező kiadások azon része,

amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a

vállalkozói osztalékalapját csökkentette.

Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkenti:

eszköz, a nem anyagi dolog értéke után elszámolt

értékcsökkenési leírást meghaladó összeg, ha az

értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben

kezdte el;

összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összege, amelyet az

egyéni vállalkozói tevékenység gazdasági, pénzügyi

ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként

kellett megfizetni;

adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás

összege, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem

72

anyagi javak értékcsökkenési leírásának megkezdése nem

történt meg.

FONTOS, hogy fennáll az eho fizetése is, ami 14% (ld.:

egyéni vállalkozó és eho)!

Átalányadó

Ez egy választható adózási forma az egyéni vállalkozók

részére, akik megfelelnek a feltételeknek. Ezáltal az egyéni

vállalkozó átalányadó szerint teljesíti vállalkozóként a személyi

jövedelemadó fizetését és nem az általános szabályok szerint.

Az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni

vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül

megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot

nem haladta meg.

Az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége

kizárólag kiskereskedelmi tevékenység /a kereskedelmi

tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.)

kormányrendelet szerint/ átalányadózást választhat, ha az

átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói

bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.

Kezdő vállalkozó is választhatja! Itt előre láthatóan úgy véli,

hogy a bevétel nem haladja majd meg az értékhatárt, illetve ha

év közben kezdi tevékenységét, akkor az értékhatár arányos

részét.

A kata hatálya alól év közben saját elhatározás alapján kilépő

egyéni vállalkozót is megilleti a törvényi feltételek megléte

esetén az átalányadózás választásának joga azzal, hogy ilyen

esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe

venni. Ugyancsak arányosítani kell a bevételi értékhatárt a

tevékenység évközi megszüntetése, vagy a kata hatálya alá év

közben történő bejelentkezés esetén.

Az az egyéni vállalkozó, aki átalányadózást alkalmaz, és azt

megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten

73

átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor

választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően

legalább 4 adóév eltelt. Ez a szabály vonatkozik arra is, aki a

jövedelem átalányban történő megállapítása helyett a kata-t

választotta.

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az

adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió

forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni

vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg.

Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység

egészére választható! Az nem kizáró ok, ha valaki

munkaviszonyban is áll és mellette egyéni vállalkozó, akkor is

lehet átalányadózó mint egyéni vállalkozó.

Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként

is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és

egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre

elkülönülten az átalányadózást.

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a

vállalkozói bevételt kell alapul venni, amelyet

kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből az

elismert, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban

meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával

állapítható meg a jövedelem.

Meghatározza a törvény, hogy a bevételnek mekkora részét,

hány százalékát kell költségnek tekinteni, azaz mekkora a

költségátalány.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok

között vannak kedvezményesek, amelyek valamely

tevékenységez kapcsolódnak.

Költség: a bevételből 40 százalék, kiegészítő tevékenység

folytatása esetén 25 százalék .

Azaz a jövedelem a bevétel 60, illetve 75 %-a.

74

Ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben

felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi

tevékenység(ek)et folytat. Költség: a bevételből 80 százalék,

kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 százalék. Azaz a

jövedelem a bevétel 20, illetve 25 %-a. Aki más tevékenységet

is folytat, annak az egész bevételére az általánosat kell

alkalmaznia.

Az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet

folytató egyéni vállalkozóinál a legtöbb a költségátalány.

Költség: bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása

esetén 83 százalék költséghányad levonásával állapítható meg

a jövedelem. Azaz a jövedelem a bevétel 13, illetve 17 %-a.

További kedvezmény, hogy ha tevékenysége külön-külön vagy

együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt

üzlet(ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93, kiegészítő

tevékenység folytatása esetén 91 százalék költséghányad

levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Azaz ekkor a

jövedelem a bevétel 7, illetve 9 %-a. Viszont itt is igaz, hogy

ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői

tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére már a 83-87

% költséghányadot alkalmazhatja.

Társasági és osztalékadó (TAO)

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi

LXXXI. törvény [tao-tv.] tartalmazza a vonatkozó szabályokat.

A gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység

alapján, az annak során keletkezett jövedelem után az adózót a

társasági adókötelezettség terheli.

Azaz a vállalkozási tevékenységből származó jövedelem után

adófizetés keletkezik.

75

Azaz adóalany alapvetően minden gt., legyen az kft., bt., rt.,

kkt. vagy egyéni cég.

A tao alanyiság a cégalapítással együtt létrejön, külön

bejelentkezni a speciális adóformák alá kell.

Az adó alapja

Az adó alapját – az általános szabályok szerint – az üzleti

évi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből

kiindulva kell meghatározni. Az adózás előtti eredmény

tao-tv. által előírt korrekciós tételekkel módosított összege

képezi az adóalapot. Adófizetési kötelezettséget a pozitív

adóalap után kell számítani. Az adóalap megállapításának

különös szabályait bonyolultságuk okán nem részletezzük.

Az adózás előtti eredmény korrekciós tételei

A korrekciós tételek egy része az adóalap védelmét szolgálja;

korrekció-párosok, ami egyik oldalról növeli az adóalapot,

másik oldalról csökkenti, ezek döntően az elszámolt

költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódóan írják elő a növelő

tételeket, illetve az eredmény javára elszámolt bevételekhez

kapcsolódóan tartalmazzák csökkentő tétel alkalmazását.

Ugyanakkor a korrekciós tételek másik része kifejezetten azt a

célt szolgálja, hogy – bizonyos módon felmerült – költségek,

ráfordítások növeljék az adóalapot, más esetben pedig

kedvezményt – esetenként többszörös kedvezményt is –

biztosít a csökkentő tétel előírása, hasonlóan a vszja-hoz.

Néhány, jellemzően felmerülő korrekciós tétel tartalmát

ismertetjük.

Veszteségleírás csökkentő tétel.

Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (veszteség),

annak elhatárolt összegével az adózó a következő adóévekben

– meghatározott feltételekre figyelemmel – döntése szerinti

76

megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. Fő

szabály szerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége

legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény

csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi

adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti

eredmény csökkentéseként.

Kapott (járó) osztalék, részesedés

Csökkenti az adózás előtti eredményt a kapott (járó) osztalék

és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel.

Fejlesztési tartalék

Az adózó döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira –

fejlesztési tartalékot képezhet. Ha él ezzel a lehetőséggel, akkor

csökkenti az adózás előtti eredményét az eredménytartaléknak

az adóévben lekötött tartalékba átvezetett összege, azaz a

fejlesztési tartalék, korlátja vagy maximuma: az adóévi adózás

előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500

millió forint. Az igénybe vett kedvezmény megtartásának

feltétele, hogy az adózó a lekötött tartalékot kizárólag a

megvalósított beruházás költségei szerint használhatja fel a

képzést követő 4 adóévben; különben a feloldott rész után az

adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie!

Céltartalék

Meg kell növelni az adózás előtti eredményt az adóévben – a

számviteli törvény alapján – a várható kötelezettségekre és a

jövőbeni költségekre képzett céltartalékkal, illetve

céltartalékot növelő összeg adóévi ráfordításként elszámolt

összegével, míg az említett céltartalékok felhasználása

következtében elszámolt adóévi bevétel csökkenti az adózás

előtti eredményt.

Megváltozott munkaképességű foglalkoztatása

77

Csökkentheti az adózó az adózás előtti eredményét a legalább

50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló

foglalkoztatása esetén személyenként, havonta

munkabér,

összegével, feltéve, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos

állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.

Szakképzésben közreműködő adózó

Gazdasági társaság gyakorlati képzést végezhet szakképző

iskolával kötött megállapodás, vagy tanulószerződés alapján.

Csökkentheti az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő

szervezet az adózás előtti eredményét

a szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján

tanulónként, minden megkezdett hónap után havonta az

érvényes minimálbér 24 százalékával, vagy

megállapodás alapján tanulónként, minden megkezdett hónap

után havonta az érvényes minimálbér 12 százalékával.

Pályakezdő, munkanélküli, egyéb személy foglalkoztatása

Csökkenti az adózás előtti eredményt

szakképző iskolai tanulónak a gyakorlati szakképzése

befejezését követő folyamatos továbbfoglalkoztatása esetén

(pályakezdő);

szabadságvesztésből szabaduló személy, továbbá a pártfogó

felügyelet alatt álló után

a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át

befizetett társadalombiztosítási járulék (szociális hozzájárulási

78

adó) összege, amellett, hogy az költségként is elszámolásra

kerül.

Adomány

Csökkenti az adózás előtti eredményt a közhasznú

szervezetnek a közhasznú tevékenysége támogatására bármely

formában: (pénz/eszköz) nyújtott adomány összegének 20

százaléka, illetve tartós adományozási szerződés esetén az

adomány összegének 40 százaléka, de együttesen legfeljebb az

adózás előtti eredmény összege.

Az adomány összege – az előzőek szerinti csökkentő tétel

mellett – elismert költség az adóalapnál, azaz nem kell azzal

megnövelni az adózás előtti eredményt, ha az adományozó

rendelkezik az adományban részesülő szervezet által az

adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással.

Bírságok

Növeli az adózás előtti eredményt.

jogszabályi előírások megsértése miatt kell fizetni, ilyen

például a környezetvédelmi bírság. Nem minősül bírságnak –

így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek

között felszámított kötbér, Ptk. szerinti késedelmi kamat,

késedelmi pótlék, adóbírság) ráfordításként elszámolt összege,

az önellenőrzési pótlék kivételével,

jogkövetkezményekből adódó (bírság, késedelmi pótlék stb.)

kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve – szintén

– ha önellenőrzéshez kapcsolódik.

ÉCS

A terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenési leírás

csökkenti az adólapot, hiszen a tárgyi eszközre fordított kiadás

79

így – értékcsökkenés, azaz amortizáció - útján kerül

elszámolásra az évek alatt, és nem egyszerre bekerülési értéken

jelent elismert költséget. A kisértékű, azaz 100 ezer forint alatti

eszközök értékcsökkenése 100%-ban azonnal elszámolható.

Jövedelem-(nyereség-) minimum

Több adófajtánál alkalmazott megoldás, hogy ha veszteségek

vagy más ok folytán az adóalap alacsonyabb egy elvárt

összegnél, akkor ez a fiktív minimum lép a helyébe, ahogy a

vszja esetében.

A jövedelem-(nyereség-) minimum összege a korrigált összes

bevétel 2 százaléka.

Az adózónak minden adóév végén meg kell vizsgálnia, hogy

eléri-e a jövedelem-(nyereség) minimum összegét.

Ehhez meg kell néznie, hogy az adózás előtti eredménye vagy

az – általános szabályok szerint megállapított – adóalapja közül

melyik a nagyobb érték. Ezt kell összevetnie a jövedelem-

minimummal. Ha meghaladja, akkor az általános szabályok

szerint meghatározott adóalapja után állapítja meg adófizetési

kötelezettségét (vagy negatív adóalap esetén elhatárolja a

veszteségét).

Ha azonban – az előzőek szerinti – nagyobb érték nem éri el a

jövedelem-(nyereség) minimum összegét, akkor választása

szerint

a) adóbevallásában nyilatkozatot tesz, és az adókötelezettsége

meghatározásához az általános szabályok szerinti adóalapját

veszi alapul (ez bevallásnak minősül). Veszélye, hogy az

adóhatóság a nyomtatvány adatait feldolgozza, és

kockázatelemző program alapján, számítógépes úton

ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél

(akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási

tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának

80

vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye.

Ekkor a bizonyítási teher, mely ekkor az adózón lesz, hogy a

költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében

merültek fel,

b) a jövedelem-(nyereség)minimumot tekinti adóalapnak (ha az

általános szabályok szerinti adóalapja negatív, annak összegét

ebben az esetben is elhatárolhatja).

Nem kell a jövedelem-(nyereség)minimumra előírtakat

alkalmazni bizonyos kivételek esetében, például az előtársasági

és az azt követő adóévben.

Az adó mértéke

A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot

meg nem haladó összegéig 10 százalék. Az 500 millió forintot

meghaladó része után 19 százalék a társasági adó.

Az így meghatározott összeg a számított társasági adó. Amely

viszont nem feltétlen egyenlő a fizetendő társasági adóval.

Ugyanis a feltételek fennállása esetén az adókedvezmény

csökkentheti.

Ha az adózó adókedvezményre nem jogosult, úgy a számított

társasági adó lesz a fizetendő adója.

Adókedvezmények

A számított adót – legfeljebb annak 80 százalékáig

csökkentheti fejlesztési adókedvezmény, és az így csökkentett

adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető

minden más adókedvezmény. 100 százalékos mértékű

adókedvezmény nincs; a számított adó nullára nem

csökkenthető.

A „80 százalékos” korlát szerinti fejlesztési adókedvezmény

81

Fejlesztési adókedvezmény – többek között – a következő

beruházások üzembe helyezése és a jogszabályokban foglaltak

szerinti üzemeltetése esetén vehető igénybe:

milliárd forint értékű beruházás,

környezetvédelmi beruházás,

alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést

szolgáló beruházás,

film- és videogyártást szolgáló beruházás,

- és

középvállalkozás által megvalósított beruházás,

jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad

vállalkozási zónaterületén üzembe helyezett és üzemeltetett

beruházás.

Az adókedvezményt az adózó maga állapítja meg, figyelemmel

az egyes jogcímekhez kapcsolódó további kritériumokra is,

amelyeket a tao-törvény tartalmaz.

A „70 százalékos” korlát szerinti adókedvezmények

1. Látvány-csapatsportok támogatása

2. Filmgyártás támogatása

3. Előadó-művészeti szervezet támogatása

4. Szövetkezeti közösségi alap-képzés

5. KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény

KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény

A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése

évének utolsó napján mikro-, kis- vagy

középvállalkozásnak (KKV) minősülő adózó a megkötött

hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez,

82

előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag

e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet

igénybe.

Az adókedvezmény mértéke

a) a 2000. december 31. - 2013. december 31. között megkötött

szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett

kamat 40 százaléka,

b) a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés

alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60

százaléka,

de adóévenként nem lehet több 6 millió forintnál.

Az adókedvezmény abban az adóévben vehető igénybe,

amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz az adózó

nyilvántartásában szerepel; utoljára abban az adóévben,

amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell

fizetnie. Az adókedvezmény igénybevételével megvalósított

beruházást a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven

belül üzembe kell helyezni, kivéve, ha az üzembe helyezés

elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében

maradt el, illetve a tárgyi eszköz az üzembe helyezésének

adóévében és az azt követő 3 évben nem idegeníthető el.

Bármely feltétel nem teljesülése esetén az adózónak az igénybe

vett adókedvezményt késedelemi pótlékkal növelten vissza kell

fizetnie.

Társasági adó számítása

Adóévi bevételek

– Adóévi költségek, ráfordítások

= Adózás előtti eredmény

– Csökkentő korrekciós tételek

+ Növelő korrekciós tételek

83

= Adóalap - megvizsgálni eléri e jövedelem minimumot

(+) Adóalap x 10/19%

= Számított társasági adó

− Adókedvezmény

=Fizetendő adó

Társasági adó bevallása és megfizetése

A társasági adó megfizetésére az adózó a bevallással együtt

köteles, az adóévet követő év a május 31. napjáig! Mint a

befizetett adóelőleg és fizetendő adó különbözete.

Bevallás

Az adóévre megállapított társasági adó összegét – a naptári év

szerint működő adózóknak, azaz aki nem alkalmaz a naptári

évtől eltérő adóévet – az adóévet követő év május 31-éig kell

bevallaniuk (éves adóbevallás), az erre rendszeresített '29.

számú bevallási nyomtatványon. Azaz mindig az előző év

adóját május 31-ig kell bevallani, így a 2013. évit 2014.05.31-

ig.

Az adó megfizetése előleg formájában történik.. Így

tulajdonképpen – az év végén – .az előleg és a különbözet

elszámolása zajlik.

Az adózó a tényleges adóévre már kiszámolt társasági adót,

azaz a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított

társasági adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig

fizeti meg, és ettől az időponttól igényelheti vissza.

Adóelőleg

Az adózónak fő szabály szerint az éves adóbevallással

egyidejűleg – az adóbevallás esedékességét követő 2. naptári

84

hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra – társasági

adóelőleget kell bevallania. A '29. számú bevallási

nyomtatvány előleg-bevallási lapján.

Az adóelőleg összege az adóévet megelőző adóév fizetendő

adójának összege. Pontosabban ez akkor igaz, ha az adóévet

megelőző adóév teljes év volt, azaz időtartama 12 hónap volt,

egyébként naptári napokra kell arányosítani, és így kiszámolni

mennyi lett volna 12 hónapra.

Az adóelőleg havonkénti, vagy negyedéves gyakorisággal

teljesítendő, az alapul szolgáló előző évi fizetendő társasági

adó nagyságától függően.

A nem mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, halászati

ágba sorolt adózók esetén az adóelőleg

a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi

fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot,

b) amúgy negyedévente, ha az előző adóévi fizetendő adó

legfeljebb 5 millió forint.

Tárgyidőszakot követő hónap 20. napjáig fizeti meg, azzal,

hogy az adóév utolsó negyedévi előlegét az előleg-

kiegészítésre kötelezett adózó az előleg-kiegészítéssel

egyidejűleg fizeti meg. Azaz feltöltési kötelezettsége van. Ha

az adózónak az előző adóévben az éves szinten számított

árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, adóelőleget már

előre ki kell egészítenie a várható teljes adó összegére – azaz

már abban az adóévben be kell fizetnie, amelyről a bevallást

(és egyéb esetben a megfizetés) valójában csak az adóév

zárását követő 5. hónap végéig kellene beadnia! Így a nagy

árbevétel egy úgymond korábbi fizetési kötelezettséget jelent.

Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét nem

fizette meg legalább 90 százalékos mértékben, a befizetett

85

előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20

százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet!

Külön rendelkezés vonatkozik a társasági adóelőleg-

kötelezettség teljesítésére azon esetekben, amikor megszűnik

az adózó

-alanyisága),

vagy

-alanyisága), vagy

(kata-alanyisága),

és visszatér a tao-tv. hatálya alá. Az ilyen adózóknak is

keletkezik – az említettek szerinti adóalanyiságuk megszűnését

követő 60 napon belül teljesítendő – adóelőleg megállapítási és

bevallási kötelezettségük, valamint negyedéves gyakorisággal

– a törvényben meghatározott módon – adóelőleg fizetési

kötelezettségük.

Kisvállalkozói adó (KIVA)

A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A

kisvállalati adó alanya

mentesül

– a 10 százalékos társasági adó,

– a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és

– a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése alól.

Ezen adók tekintetében nem alany a vállalkozás, tehát nem

társasági adóalany, és nem fizet a foglalkoztatottak után adót

mint munkáltató. Természetesen a munkabéreket terhelő, a

munkavállalók által fizetett szja előleg és tb járulékok levonása

és bevallása továbbra is az ő feladata marad, és az adó így a

munkavállalók nettó bérét nem érinti.

86

A kisvállalati adó nem váltja ki:

• az áfát, azaz általános forgalmi adót, mivel az adózó áfa

státusza sem változik meg automatikusan a kisvállalati adó

választása esetén,

• a magánszemély tagokat terhelő adókötelezettségeket, a

tagoknak meg kell megfizetniük az egyéni járulékokat

(nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék),

továbbá az osztalék utáni személyi jövedelemadót és

egészségügyi hozzájárulást is, azaz nem változtat tb-

státuszukon, ld.: társas vállalkozó és a tb,

• a cégautóadót,

• a helyi adókat /leggyakoribb HIPA – helyi iparűzési

adó/

A kisvállalati adó szabályait a kisadózó vállalkozások tételes

adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

törvény (Katv.) tartalmazza. Ez az adózási forma 2013-tól

választható, egyik feltétele a gazdálkodási tevékenység

meghatározott szervezeti formában való végzése (pl.: egyéni

vállalkozó nem választhatja, részére lehetőség a kata), a másik

a feltételeknek való megfelelés.

2013. április 21-étől a kiva szerinti adózás választására egész

évben lehetőség van. A kiva választása esetén az adóalanyiság

a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő

hónap első napjával jön létre.

Alanyai

A kisvállalati adó alanyai – azaz milyen cégek, szervezetek

választhatják ezt az adófizetési módot?

Az adó alanya lehet:

– az egyéni cég,

– a közkereseti társaság (kkt.),

– betéti társaság (bt.),

– korlátolt felelősségű társaság (kft.),

87

– zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.),

– a szövetkezet és a lakásszövetkezet,

– az erdőbirtokossági társulat,

– a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői

iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda,

– a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési

hellyel rendelkező külföldi személy

A felsorolt szervezetek csak abban az esetben jelentkezhetnek

be a kisvállalati adó hatálya alá, ha törvényben meghatározott

kritériumoknak megfelelnek.

E feltételek az alábbiak:

o 25 főnél kevesebb a foglalkoztatottja. Az adózónak az

átalagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben

várhatóan nem haladja meg a 25 főt – kapcsolt vállalkozást

hozzá kell számítani,

o 500 millió alatti bevétel, mérlegfőösszeg. Az adózónak

az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele

várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot és a

megelőző adóévről készítendő beszámolójában a

mérlegfőösszege várhatóan nem haladhatja meg az 500 millió

forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió

forint arányos részét – kapcsolt vállalkozást hozzá kell

számítani,

o az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát az

állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel,

o a NAV-nál nyilvántartott végrehajtható adó- és

vámtartozása nem haladja meg az 1 millió forintot,

o nem eltérő üzleti évet alkalmaz, azaz üzleti éve megegyezik

a naptári évvel.

Mivel ez egy választható, alternatív adó, be kell jelentkezni az

adó alá. Ez történhet január 1. napjával, azaz következő

88

adóévre, de az adózónak lehetősége van arra, hogy évközben

térjen át, ekkor a választásnak az állami adóhatósághoz történő

bejelentését követő hónap első napjával jön létre a kiva-

alanyiság.

A bejelentést kizárólag elektronikus úton lehet megtenni, az

állami adóhatóság által e célra rendszeresített 14T203KV jelű

nyomtatványon. Az adóalanyiság keletkezése napjával önálló

üzleti év kezdődik. Ha egy kft. úgy dönt, hogy kiva alá

jelentkezik, és ezt 2014. június 20-án bejelenti az állami

adóhatósághoz, akkor az üzleti évei az alábbiak szerint

alakulnak:

– 2014. január 1-jétől 2014. június 30-ig társasági adóalany,

– 2014. július 1-jétől 2014. december 31-ig kisvállalati

adóalany.

Az adónem alól akkor kerül ki az adózó, ha kijelentkezik,

hiszen ahogy választani lehet, úgy bármikor mellőzhető is. A

másik eset, hogy a feltételeknek már nem felel meg, pl.:

bevétele meghaladja az 500 millió forintos értékhatárt.

Az adóalanyiság megszűnése következtében az adózó üzleti

éve lezárul, és az azt követő nappal önálló üzleti év kezdődik!

Január 1-jétől a mérlegforduló napig terjedő időszakról soron

kívüli adóbevallást kell benyújtani, amelynek határideje a

megszűnést követő 5. hónap utolsó napja.

Az adóalanyiság megszűnését követő 2 adóévre a kisvállalati

adóalanyiság ismételten nem választható!

Alapja

A kisvállalati adó alapja az adózó korrigált pénzforgalmi

szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel

növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések

összege (minimum-adóalap).

A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény:

89

A beszámoló pénzeszközök sorát vesszük alapnak, csökkentjük

az előző beszámoló ugyanezen sorával és alkalmazzuk a

korrekciós tételeket. Azaz itt is vannak korrekciós tételek, mint

a társasági adó esetén.

A korrekciós tételek célja, egyrészt hogy idegen források vagy

a pénzeszközök kihelyezése (például kölcsön nyújtása,

értékpapír vásárlása) ne eredményezze a pénzforgalmi

eredmény, így adólap, csökkenését. Másrészt, hogy a kiva

időszakát megelőzően felmerült, már kiva-san jelentkező

költségek, ráfordítások ne adódjanak a pénzforgalmi

szemléletű eredményhez.

A korrekciós tételeknek két csoportja van, az egyik a

csökkentő, a másik a növelő tételek.

Csökkentő tételek: a pénzforgalmi szemléletű eredményt

csökkenti – azaz abból le kell vonni, akkor mikor az adóalapot

határozunk meg.

Növelő tételek: a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli -

azaz ahhoz hozzá kell adni, amikor az adólapot meghatározzuk.

Csökkentő tételek Növelő tételek

hitel vagy kölcsön felvétele hitel vagy kölcsön nyújtása

az adózó által nyújtott hitel

vagy kölcsön törlesztése,

visszafizetése esetén a hitel

vagy kölcsön nyújtásakor

növelő tételként elszámolt

összeg arányos része

az adózónak nyújtott hitel vagy

kölcsön törlesztése,

visszafizetése esetén a hitel

vagy kölcsön felvételekor

csökkentő tételként elszámolt

összeg arányos része

kötvény vagy hitelviszonyt

megtestesítő értékpapír

kibocsátása

hitelviszonyt megtestesítő

értékpapír vagy tulajdoni

részesedést jelentő befektetés

vásárlása

hitelviszonyt megtestesítő

értékpapír beváltása, eladása,

saját kibocsátású kötvény vagy

hitelviszonyt megtestesítő

90

valamint tulajdoni

részesedést jelentő befektetés

eladása esetén a beváltott,

eladott értékpapírok,

befektetések vásárlásakor

növelő tételként elszámolt

összeg arányos része

értékpapír beváltása,

törlesztése esetén a beváltott,

eladott értékpapírok

kibocsátásakor csökkentő

tételként elszámolt összeg

arányos része

tőkebevonás (különösen

jegyzett tőke emelése)

tőkekivonás (különösen

jegyzett tőke leszállítása)

osztalék és osztalékelőleg

megszerzése

osztalék fizetése (ide nem értve

a kisvállalati adóalanyiságot

megelőző adóévek adózott

eredménye és

eredménytartaléka terhére a

kisvállalati adóalanyiság

időszakában kifizetésre kerülő

osztalékot) és az osztalékelőleg

fizetése

elszámolásra kiadott előleg

visszafizetése

elszámolásra kiadott előleg

kifizetése

a kiva alapján megfizetett

adó visszatérítése

a kiva alapján megfizetett adó

és adóelőleg

A személyi jellegű kifizetések (a minimum adóalap)

A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény mellett az

adóalap másik összetevője – amely egyben minimum

adóalapként is funkcionál – a személyi jellegű kifizetések

összege.

Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás

minősül, amely tb szerint járulékalapot képez, ide nem értve a

kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető

kedvezmény éves összegét.

91

Kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül:

a legfeljebb 180 napi munkaviszonnyal rendelkező, 25

év alatti munkavállaló,

tartósan álláskereső természetes személy,

anyasági ellátás folyósítása alatt/után foglalkoztatott,

a szakképzettséget nem igénylő munkakörben

foglalkoztatott munkavállaló,

az 55 év feletti munkavállaló.

Ezen általában 50-100 ezer forintig (októl függően általában 2

évig vagy állapot fennállásig) érvényesíthető mértékű

kedvezménnyel kompenzálásra kerül, hogy a kiva kiváltja a

munkáltató, foglalkoztató által a bruttó bér/díj után fizetendő

27%-os mértékű szociális hozzájárulási adót (szoha), ahol ezek

a kedvezmények szintén érvényesíthetőek.

Kiva számítása

1. Eredmények – azaz pénzeszközök meghatározása

2. Aztán pénzforgalmi eredmény meghatározása

3. Aztán korrigálása

4. Korrekciós tételek

5. Személyi jellegű kifizetésekkel növelés és egyben a

minimum adóalap meghatározás

Ha korrigált eredményt növeljük a személyi

kifizetésekkel és így is negatív az adóalap, akkor a

személyi kifizetéseket, mint adóalap-minimumot kell

figyelembe venni

6. Majd fizetendő adó kiszámítása: meghatározott adólap

x 16 %

A kiva bevallása, előlege

A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóalany a

kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként köteles

megállapítani, és az adóévet követő év május 31-ig bevallani.

Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást az

92

adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap

utolsó napjáig kell benyújtani.

A kisvállalati adó alanya adóelőleg-bevallásra és fizetésre

köteles.

Az előlegfizetés gyakorisága – adóelőleg-megállapítási időszak

– a korábbi adó nagyságától függ. Pontosan az adóalanyiság

első évét kivéve (hiszen akkor nincs előző év és viszonyítási

alap) –, az adóévet megelőző adóévben fizetett kisvállalati adó

összegétől függ.

:

1. Havonta fizetnek kiva-t

- Akiknek az adófizetési kötelezettsége az előző adóévben az 1

millió forintot meghaladta, az a kiva-t havonta vallja be és

fizeti meg.

- Az adóalanyiság első adóévében is havonta fizet, akinek a

kiva alanyiságot megelőző adóévben bevétele várhatóan

meghaladja a 100 millió forintot.

Ez azt jelenti, hogy tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell

bevallania és megfizetnie az adót.

2. Negyedévente fizetnek kiva-t

- Akiknek az adófizetési kötelezettsége az előző adóévben az 1

millió forintot nem haladta meg, az a kiva-t negyedévente

vallja be és fizeti meg.

- Az adóalanyiság első adóévében negyedévente fizet, akinek a

kiva-alanyiságot megelőző adóévben bevétele várhatóan nem

haladja meg a 100 millió forintot.

- Az újonnan alakuló adóalany, azaz kezdő vállalkozás (a

megelőző adóévben elért bevétel – működés hiányában – nulla

forint, így ezen körbe tartozó adóalanyok az adóalanyiság első

évében negyedéves gyakorisággal teljesítik adóelőleg bevallási,

fizetési kötelezettségüket).

93

Határideje: a tárgynegyedévet követő hónap 20-a.

Kiva- Veszteségelhatárolás, veszteségleírás

Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben

negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben

csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét,

feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése

a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával

keletkezett.

Összegezve

Ez az adónem szélesebb körben használható, mint a tételes adó

(kata). Viszont jóval kisebb kedvezményeket nyújt az adózás

terén a vállalkozás számára, hiszen egyszerűsítve az eddigi

éves nyereség után fizetendő 10% társasági adó, valamint a

bérek után fizetendő 27% -os szociális hozzájárulási adó és

1,5%-os szakképzési hozzájárulás helyett az éves

(pénzforgalmi alapon számolt) nyereség és személyi jellegű

kifizetések után kell 16%-os adót fizetni. Minden egyéb

adóteher változatlan.

Továbbá bonyolultabb adózási forma, és ahogy társasági

adóban megszokhattuk, itt is találkozunk az adó alapját érintő

korrekciós tételekkel.

Azoknak ajánlott, akik nem választhatják a tételes kisadózást

(pl. kft.-k), és jellemzően kis nyereséggel és nagy személyi

(bér) jellegű kifizetésekkel rendelkeznek.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

94

Minél közelebb van az éves árbevétel a 6 millió forinthoz,

annál inkább megéri választani a kata-t. Nem mentesít az

áfaval kapcsolatos kötelezettségek alól, de választhatja az

alanyi mentesség.

A szabályokat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a

kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

tartalmazza.

Azok választhatják, akik úgymond magánszemélyként

vállalkoznak, akkor is, ha cég formában teszik ezt, és nincs

rájuk vonatkozó kizáró feltétel.

Az adó alanya lehet:

• az egyéni vállalkozó;

• az egyéni cég;

• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság;

• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti

társaság.

Ha nem áll fenn kizáró körülmény. Azaz:

- nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek

adószámát az adóhatóság megelőző két éven belül törölte,

vagy függesztette,

- nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem,

amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló

vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008

szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása,

üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.

(2013. április 21-éig nem választhatta az adóalanyiságot az a

vállalkozás sem, amely 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri,

66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő besorolású

tevékenységből bevételt szerzett.)

95

6 millió forintos bevétel alatt éri meg kata-t választani.

A kata értékhatára úgymond kötődik az alanyi áfamentességre

jogosító 6 milliós határhoz, azaz itt is 6 millió forint a határ,

amíg úgymond élni lehet ezzel a kedvező adózási formával.

Ezért szabály, hogy ha a naptári évi bevétel ezt mégis

meghaladná, akkor kvázi az e feletti részt nagyobb mértékű

adóval terhelik.

A kisadózás lényege:

• kiváltja az eddigi társasági adót tao vagy egyéni

vállalkozóknál vszja-t, vagy átalányadót • valamint (a vállalkozáson belüli kisadózónak minősülő

foglalkoztatottakkal kapcsolatos, azaz) a cégnél nem

munkaviszonyban foglalkoztatottak után az szja (osztalék

szja is), eho, valamint mindenféle tb járulék, szociális

hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulást a

következők szerint:

- főállású kisadózónak minősülő személy után havi

50.000 Ft kata fizetendő,

- főállásúnak nem minősülő (létezik már legalább heti 36

órás munkaviszonya, vagy saját jogú nyugdíjas) kisadózó

személy után havi 25.000 Ft kata fizetendő.

Megéri!

Azaz egy tételes adóval kiváltható a munkát terhelő adók,

így a munkavégző oldaláról jelentkező szja (16%), tb

18,5%), és a foglalkoztató oldaláról jelentkező SZHJ

(1,5%) és szoha (27%) – lásd munkát terhelő adók.

Emellett még mint vállalkozó sem fizet a kata-s vállalkozói

tevékenysége után általános adót, ami társas formáknál a

társasági adót (10%), egyéni vállalkozóknál a vszja-t (16%)

jelenti. Sőt mentesül az osztalék után fizetendő szja (16%)

és az eho (14%) alól is, sőt, ha nyugdíjas és egészségügyi

96

szolgáltatási járulékot (6810 Ft/hó) kellene fizetnie a kata

azt is kiváltja!

Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy csak a főállású és

mellékállású vállalkozó élhet azzal, hogy 50, illetve 25 ezer

forint megfizetésével mentesül az őt mint munkát végzőt,

önfoglalkoztatót és vállalkozót terhelő adók alól, az ő

alkalmazottai esetében már az általános szabályok

érvényesülnek, azok után ugyanúgy kell a szoha-t és szhjh-t

fizetni, és bérükből az szja-t és tb-t levonni, bevallani és

befizetni!

A másik, hogy ezt a tétételes adót, a kata-t minden úgymond

vállalkozónak minősülő személy után fizetni kell. Ha egy

vállalkozás belépett a kata-ba, akkor valamennyi – nem

munkaviszony keretén belül foglalkoztatott – személyesen

közreműködő társas vállalkozója, tisztségviselője, megbízottja

után köteles a tételes adót megfizetni! Azaz annyiszor 25/50

ezer forintot kell fizetnie, ahány ilyen személlyel rendelkezik a

kata-alany vállalkozás.

Ez a személyes közreműködés és adóforma viszont nem

leplezhet munkaviszonyt, ezt a vizsgálatok során ellenőrzik is.

Az általános forgalmi adóra (áfa) nincs hatással a kata, de

jellemző a kisadózókra, hogy élnek az alanyi áfa mentesség

választásával (évi 6 milliós bevétel alatt lehet).

A kiállított számlákra kötelezően rá kell vezetni a „Kisadózó”

megnevezést.

Előny, hogy a tételes kisadózást választó vállalkozásnak nem

kell kettős könyvvitelt vezetnie, hanem elég csak a bevételeiről

nyilvántartást vezetni, illetve az áfa bevalláshoz és

bérszámfejtéshez szükséges analitikákat vezetni.

97

Hátránya, hogy 6 millió forint a határa a bevételnek, ugyanis ha

akár a szolgáltatás, termékértékesítés, kamatbevétel, pályázati

támogatás éves szinten meghaladják a 6 millió forintot, akkor a

6 millió forintot meghaladó rész után a tételes adók mellett

további 40%-ot kell fizetni tárgyévet követő év februárjában.

További hátrány, hogy mind a kisadózó vállalkozásnak, mind a

kisadózói számlát befogadó vállalkozásnak kötelezettsége az

adott évben azonos partnerrel kapcsolatos 1 millió Ft

számlaértéket meghaladó kisadózói számlaforgalom lejelentése

a NAV felé!

Bejelentkezés

Ez az adózási forma is választható, lehetőség, így be kell

jelentkezni a hatálya alá. Ez bármikor megtehető, azaz a

feltételek megléte esetén az adóalanyiság év közben is

bejelenthető. Az év közbeni áttérés viszont az adóév végén

történő bejelentéshez és következő adóévre való választáshoz

képest adminisztrációs szempontból többletterhelést jelent

viszont, mert a tört évre külön beszámolót és adóbevallást kell

készíteni.

Az év bármelyik hónapjának első napján be lehet lépni, és

bármely hónap végével ki lehet lépni, viszont aki egyszer

kilépett, vagy egyéb feltételek miatt kiesett, például 100.000

Ft-ot meghaladó NAV adótartozása keletkezett, az 24 hónapon

keresztül nem választhatja újra ezt az adózási formát.

Kezdő vállalkozások esetében a bejelentését az állami

adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti.

Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba

vételének napjával jön létre.

98

A tevékenységüket év közben kezdők esetében az adóalanyiság

választásával kapcsolatos nyilatkozat adatai elektronikus úton –

a járási, fővárosi kerületi hivatalok okmányirodai és a

cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg – az

ún. egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg az állami

adóhatósághoz, azaz nem kell a vállalkozás/cégalapításon kívül

intézniük a bejelentést, köszönhetően az egyablakos

rendszernek.

A közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkező, az egyéni

vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de annak minősülő

egyéni vállalkozók, pl.: közjegyző, ügyvéd, állatorvos, önálló

bírósági végrehajtó, a T101 jelű adatlapot használhatják, a

T101E bejelentő lapot a már működő és az egyéni vállalkozók

nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók nyújtják be, míg

a már működő kkt., bt., egyéni cég a T201T jelű adatlap útján

jelentkezhet be.

A bejelentésre vonatkozó nyilatkozat visszavonása

A már működő adózó nyilatkozatát visszavonhatja az

adóalanyiság kezdete előtt (bejelentést követő hó első napjáig).

Amennyiben az adóalanyiság ideje alatt szerez tudomást arról,

hogy nem választhatta volna a kata-t, akkor az adóhatóságtól

kell kérnie az adóalanyiság megszűntetését. Az adóhatóság

határozattal törli az adóalanyok közül.

Fontos, hogy ha adózó a bejelentkezéskor nem volt jogosult az

adóalanyiság választására, akkor adóalanyisága nem

valósulhatott meg, így nem is szűnhetett meg, mivel nem vált

kisadózóvá. Azaz nem vonatkozik rá az újraválasztási

feltételként megjelölt 24 hónapos tilalom sem.

A bejelentkezést követően az adóhatóságnak tájékoztatási

kötelezettsége van a kisadózó felé. A tájékoztatónak

99

tartalmaznia kell, hogy a kisadózó vállalkozást nyilvántartásba

vette, továbbá a kisadózó vállalkozás bejelentett adatait.

Amennyiben a bejelentett adatokban változás áll be, akkor azt

– a lakcímváltozás kivételével – ismételten be kell jelenteni, és

az adóhatóság újabb értesítő levélben tájékoztatja adózót a

megváltozott adatok figyelembevételével.

Ha bármilyen okból a kata megszűnik (kijelentkezik a hatály

alól az adózó/vállalkozás megszűnik, nem felel meg a

feltételeknek, mert pl.: nem magánszemély tag lesz) az adott

cégre, vállalkozásra, akkor ez a fajta adóalanyiság a

megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten nem

választható. Igaz ez arra az esetre is, ha az egyéni vállalkozó a

tevékenységét megszünteti úgy, hogy kata-alany és azt a

későbbiekben újrakezdi, ismét egyéni vállalkozóként

tevékenykedik, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység

megszűntetését követő 24 hónapon belül a kata ismételten nem

választható.

Van, amikor a kata-státusz megszűnése egyfajta szankció,

ekkor határozattal értesíti az adóhatóság az adózót. Megszűnik

a kata, a mulasztási bírságot megállapító határozattal (annak

jogerőre emelkedésének napjával – ez rajta van határozaton),

ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a

vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság a következő

okokból mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg:

• számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért,

• be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy

• igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért.

Így a legsúlyosabb jogsértések esetén kvázi mellékbüntetés a

kata elvesztése a bírság mellett.

Megszűnik továbbá a kata az adószám alkalmazását

felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének

100

napjával, ha a vállalkozás adószámának alkalmazását az

adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti

vagy törli. Mivel ez is súlyos szabálytalanságra mutat, logikus,

hogy ekkora jogsértést elkövető ne élhessen kedvezményes

adózási lehetőséggel.

Megszűnik a kata a naptári negyedév utolsó napjával, ha a

kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott,

végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján

meghaladja a 100 ezer forintot. Ez az adónem fizetésének

szankcionálása. Továbbá a végelszámolás, a felszámolás, a

kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal

szintén megszűnik az adóalanyiság.

Mindenkit be kell jelenteni, aki kisvállalkozói státuszúnak

minősül

A kata hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak

legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie! Azaz minimum

egy fő után kell tételes adót fizetni! Az adó mértéke attól függ,

hogy főállású vagy mellékállású az illető.

Kisadózó lehet:

- egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó,

- egyéni cég esetén annak tagja,

- bt. és kkt. esetében pedig a társaság tevékenységében

közreműködő magánszemély tag.

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg

kötelező bejelenteni azon magánszemély tagot/tagokat, aki

vagy akik bármilyen jogviszonyban különösen a személyes

közreműködést, a megbízási jogviszony alapján végzett vezető

tisztségviselői és más tevékenységet, részt vesz vagy vesznek a

kisadózó vállalkozás tevékenységében. Nem kell bejelenteni

101

természetesen a munkaviszonyt, hiszen a munkavállaló nem

kisadózó és őt külön be kell jelenteni az adóhatósághoz – ld.:

munkajogi tájékoztató munkáltató bejelentés.

Fontos, hogy munkaviszonyon kívül a kisadózó kkt., bt.

minden közreműködő tagját bejelentse kisadózóként, mert a

kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt., a kkt.

kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony

keretében működhet közre.

E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás

tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem

jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni!

Amennyiben a vállalkozás tevékenységében új tag vesz részt,

vagy egy korábbi tag már nem kíván abban tevékenyen részt

vállalni, a változást az adóhatósághoz 15 napon belül kell

megtenni.

Nyilatkozni kell, hogy főállású-e

A kata bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó

főállású kisadózó-e. Ha igen, 50 ezer forint az adó, ha nem 25

ezer!

Azaz főállású és a nem főállású kisadózó közötti

különbségtétel ezért is fontos, mert a főállásúként bejelentett

kisadózó biztosítottnak minősül. Hozzátéve, hogy a

mellékállású is az, de egy másik, azaz nem ezen kata-s

jogviszonya alapján.

Amennyiben a főállású kisadózó esetében kívánnak a

magasabb tételes adófizetéssel – 75 ezer forint – élni, ezt is be

kell jelenteni.

Főállás vagy nem?

102

Főállású kisadózó, egyszerűsítve az, akinek ez a főállása és

nincs más bejelentett állása.

Így főállású a kisadózó, ha a hónap bármely napján nem felel

meg az alábbi feltételek valamelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó

munkaviszonyban áll,

( 2014. óta az egyidejűleg fennálló több munkaviszony

keretében foglalkoztatott esetén elég, ha ezek együttes

időtartama eléri a heti 36 órát),

b) a társadalombiztosítási törvény szerint (1997. évi LXXX.

törvény) kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül

(nyugdíjas),

c) külföldön biztosított személynek vagy (egyezmény alapján)

más államban biztosítottnak minősül,

d) olyan magánszemély, aki röviden rokkantsági ellátásban

vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy rokkantsági

ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs

hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb

mértékű,

amennyiben a kisadózó jogállása megváltozik (például

főállásúból nem főállású kisadózóvá válik), akkor ezt a

változást 15 napon be kell jelenteni az állami adóhatósághoz,

e) aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas

vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik

kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül.

Azaz minimum 50 ezer forintot kell fizetni azután a

kisvállalkozó után, aki nem nyugdíjas, vagy nincs máshol 36

órás munkaviszonya.

Kata mértéke, bevallása és befizetése:

- a főállású kisadózó után havi 50 ezer (annyiszor 50 ezer

ahány főállású kisadózó van),

103

- a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer

forint (annyiszor 25 ezer ahány főállású kisadózó van),

tételes adót kell fizetnie.

Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót

jelent be, akkor a tételes adót minden személy után külön-

külön kell megfizetni.

Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján

főállású kisadózónak minősül, akkor a fizetendő tételes adó

mértéke 50 ezer forint, azaz ha bármelyik nap, akkor (=)

főállású () az egész hónapban.

Ha pedig a kisadózó vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy a

főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet,

akkor az e választás alapján fizetendő adó összege minden

megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.

Fontos szabály, hogy a bejelentett kisadózók után a bejelentés

hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó

egészét kell megfizetni. Azaz be kell fizetni a 25/50 ezer

forintot akkor is, ha pl. 15-én kezdődött a kisadózó státusz,

nem elég pl. felét ilyenkor befizetni.

A tételes adót a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követő

hónap 12. napjáig kell megfizetnie.

Az adót minden kisadózó után egyszeresen kell megfizetni,

még akkor is, ha a társasággal több, párhuzamos jogviszonya

áll fenn a kisadózónak.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden

hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás

bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot

104

meghaladó része után 40 százalék adót kell fizetnie. (Abban

az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év

minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40

százalék adót a kisadózó vállalkozásnak a bevételének azon

része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési

kötelezettséggel érintett hónapok és havi 500 ezer forint

szorzatát. )

Ha 40 százalékos mértékű adót kell megfizetni, az nem

mentesíti a kisadózó vállalkozást a tételes adó megfizetése alól,

azt továbbra is fizetni kell.

Ezt a 40%-os százalékos mértékű adót viszont, mivel az év

végén látni a többletet a 6 millióhoz képest az adóévet követő

év február 25. napjáig kell megfizetni és bevallani, a bevételre

vonatkozó nyilatkozattal együtt a 13kata nyomtatványon. Ezt

azért kell kiemelni, mert a tételes adót – 50 vagy 25 ezer forint

kisadózóként – nem kell bevallani, mivel az a bejelentkezéssel

az automatikusan kötelezővé válik.

Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól – amikor kizárt a

munkavégzés lehetősége.

Nem kell a tételes adót megfizetnie a kisadózó vállalkozásnak

a kisadózó után, amennyiben a kisadózó a hónap egészében:

1. táppénzben,

2. baleseti táppénzben,

3. terhességi-gyerekágyi segélyben (TGYÁS-24 hét),

4. gyermekgondozási díjban (GYED –gyerek 2 éves

koráig),

5. gyermekgondozási segélyben (GYES),

6. gyermeknevelési támogatásban (GYET) vagy ápolási

díjban részesül,

7. katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

8. fogvatartott,

9. egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette (minden

adókötelezettség szünetel),

105

kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó

munkát végez.

A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12.

napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a

tárgyhónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetnie.

Tb-ellátások

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, mint ilyen

ugyanúgy jogosult EB és nyugdíj ellátásokra. Jogosult

álláskeresési járadékra is, ha jogviszonya megszűnik.

Az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.

A kisadózó vállalkozás – saját döntése alapján – a főállásúnak

minősülő kisadózó után magasabb (75 ezer Ft/hó) összegű

tételes adót fizethet, amely alapján magasabb ellátási alapot

biztosíthat a kisadózónak. A havi 75 ezer Ft-os tételes adó

megfizetése estén a társadalombiztosítási és munkanélküli-

ellátások alapja 136 250 Ft. A választásról a vállalkozás az

adózási mód választásakor nyilatkozhat, de bármikor később is

nyilatkozhat.

A nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján nem minősül

biztosítottnak; társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési

ellátásra jogosultságot nem szerez! Azt majd a főállása után

kapja ugyanis.

Nyilvántartás, adminisztráció, bevallás

A kata-s bt., a kkt., és az egyéni cég nem tartozik a számviteli

törvény hatálya alá.

Nem kell a tételes adót bevallani, csak a százalékost (6 millió

forint feletti bevétel után 40%), azt február 25-ig.

106

De vannak egyéb kötelezettségek.

1.Nyilatkozattétel

A kisadózónak az adóévet követő február 25-éig

nyilatkozattételi kötelezettsége van az állami adóhatóság felé

papír alapon vagy elektronikus úton az adóévben megszerzett

bevételéről.

2. Kisadózó adatszolgáltatási kötelezettsége

A kisadózó vállalkozásnak a nyilatkozattétel mellett

adatszolgáltatási kötelezettsége is van a bevételt juttató

bármely más adóalany nevéről és címéről, valamint az

adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről,

amennyiben a kisadózó vállalkozás bevételéből az

adóalanytól megszerzett számla szerinti bevétel a naptári

évben az 1 millió forintot meghaladja. Nem vonatkozik ez a

szabály arra az esetre, ha bevétel magánszemélytől származik.

A kisadózó vállalkozásnak akkor is adatot kell szolgáltatnia, ha

1 millió forintot meghaladóan adóalanynak nem minősülő más

személytől (pl. külföldi vállalkozástól) szerez bevételt.

Amennyiben adózó a tevékenységét év közben megszünteti,

akkor a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségét 30

napon belül kell megtennie.

A nyilatkozattételt és az adatszolgáltatási kötelezettség

teljesítését a 2014. évre a 14kata nyomtatványon lehet

megtenni.

3. Kisadózó számláját befogadó adózó adatszolgáltatási

kötelezettsége

Ez a kötelezettség nem az adó alanyát, a kisadózót, hanem a

vele szerződő másik felet terheli, azaz azt, akinek kisadózó

számláz! Ennek oka, hogy ezzel visszaszorítsák, vagy kizárják

a leplezett munkaszerződések megkötését. Így aki olyan

számlát kap, amelyen az szerepel „kisadózó”, és ettől a

107

kisadózótól egy évben kapott számlák az egymillió forintot

meghaladják, akkor fennáll ez az adatszolgáltatás.

A kisadózó számláját befogadó adózónak – (ide nem értve az

egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a

kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év

március 31-ig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság

részére a következőkről:

1. a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról,

2. a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott

összegről,

feltéve, ha a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot.

A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell

vezetnie időrendi sorrendben.

A bevételi nyilvántartás adattartalma:

- sorszám;

- a bizonylat sorszáma;

- a bevétel összege;

- a bevétel megszerzésének időpontja.

A kisadózó vállalkozásnak nem kell külön bevételi

nyilvántartást vezetnie, ha a nyugtákat, számlákat teljes

körűen megőrzi, feltéve, ha ezen bizonylatokból a

bevételszerzés időpontja is megállapítható.

A termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az

áfatörvény szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására

azzal, hogy a bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét

követő 5. naptári év végéig köteles megőrizni. E kötelezettség

a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

A kiállított számlán adózónak kötelező feltüntetnie azt, hogy

„Kisadózó”. A megrendelő kérésére a „Kisadózó” szövegrész

idegen nyelven is feltüntethető a számlán.

108

A bevételi nyilvántartás mellett az alanyi adómentességet

választó adózónak figyelemmel kell lennie az áfatörvény

idevágó rendelkezéseire, mivel keletkezhetnek olyan bevételek,

amelyek nem számítanak bele áfa szempontjából a 6 millió

forint alanyi mentesség határába, vagy alanyi adómentesség

választása ellenére áfa fizetési kötelezettsége keletkezhet.

Munkaviszonytól való elhatárolás

A kata megalkotásakor fontos kormányzati cél volt, hogy ezt a

kedvező adózási formát ne használják fel

kényszervállalkozások alapításához, hogy ezzel kikerüljék a

munkaviszonyban való foglalkoztatás terheit.

Ezért amennyiben a kisadózó vállalkozással kötött szerződés a

tartalma szerint munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és

egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó

rendelkezések szerint kell megállapítani. (Általános jogelv,

hogy a szerződést tartalma szerint nem elnevezése alapján kell

elbírálni.)

Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – az ellenkező

bizonyításáig – vélelmezheti, hogy a kisadózó és a kisadózó

vállalkozással összefüggésben az adatszolgáltatásra köteles

adózó között munkaviszony jött létre.

A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi

körülmények közül egynél több megvalósul:

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen

végezte vagy végezhette;

• a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem

adatszolgáltatásra köteles (megrendelő) személytől szerezte;

• az adatszolgáltató megrendelő nem adhatott utasítást a

tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

109

• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat

nem a megrendelő személy bocsátotta a kisadózó

rendelkezésére;

• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

A megrendelőt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban

álló személyeket egy személynek kell tekinteni.

Tudjon meg többet a jogviszonyok elhatárolásáról – munkajogi

tájékoztatónkból.

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)

Az eva lényege

Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az

általános forgalmi adóval együtt számítva 30 millió forintot

meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára kínál

választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási

kötelezettségeik egyszerűbbé váljanak és egyben adójuk is

csökkenjen.

Az eva lényege, hogy az adónemhez tartozó adózó a 37 %

adó megfizetésével kiváltja a többi adónemben fennálló

adókötelezettség teljesítését.

A kiváltás az alábbi adónemekre vonatkozik:

Az egyéni vállalkozó esetében:

a vállalkozói személyi jövedelemadóra

(vszja)/átalányadóra,

a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adóra,

az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással

megszerzett vagyon eva-s időszakban történő kivonását);

110

Az egyéni cég, gazdasági társaságok esetében:

a társasági adóra,

a tagnak juttatott osztalék után fizetendő személyi

jövedelemadóra,

a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi

jövedelemadóra,

az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással

megszerzett vagyon eva-s időszakban történő kivonását).

Az eva-t választhatja

- az egyéni vállalkozó( közjegyző, ügyvéd stb.),

- az egyéni cég,

- a korlátolt felelősségű társaság (kft.),

- a betéti társaság és a közkereseti társaság (bt., kkt.),

- a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a végrehajtói iroda, az

ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a közjegyzői

iroda és az erdőbirtokossági társulat.

Bejelentkezés és nyilvántartások

Az eva-törvény alá a feltételeknek megfelelő vállalkozások az

adóévet megelőző év december 20-áig jelentkezhetnek be.

Ezt a bejelentkezést december 20-áig minden kötelezettség

nélkül írásban vissza lehet vonni. A december 20-a határidő

abszolút, jogvesztő, se be- se kijelentkezni nem lehet.

Amennyiben az adóalany a következő adóévben már nem

kíván az eva szerint adózni, vagy nem felel meg a

feltételeknek, akkor ezt december 20-áig jelentheti be az állami

adóhatóságnak.

egyéni

vállalkozó

kkt., bt.,

egyéni cég

kft. (és egyéb

szerveztek)

Bevételi

nyilvántartás

Kötelező Választhatnak,

de erről

111

– bevallási

határidő

02.25

nyilatkozni

kell, és nem

térhet el

később Kettős

könyvvitel –

bevallási

határidő

05.31.

Kötelező

Az eva-alanyiság választásának feltételei

A feltételeknek általában az adóévet megelőző naptári évre és

az azt megelőző adóévre kell fennállniuk (azaz ha 2014. évet

nézzük, akkor 2013. évben és a 2012. évben).

1. A már ismertetett bevételi korlát 30 millió!

Éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot

nem haladta meg és bejelentkezés évében sem haladja meg

(ebben az évben jelentkezik, de ezt ált. dec. körül már látni).

2. Általános szabályok

tevékenységét,

nem alakult át, az öröklést kivéve új tagok nem szereztek 50

százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;

nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt

mulasztási bírság kiszabását;

áfatörvény szerint nem volt kötelezett a használt

ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és

régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra

vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;

felszámolás hatálya alatt;

112

vagy szolgáltatásnyújtás alapján bevételt, a jogi személy és az

egyéni cég a számviteli törvény szerint árbevételt számolt el.

3. Az evás adóalanyiság választásának további feltételei:

adóévben (amikor már evás

lesz) a 30 millió forintot nem haladja meg és

o a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának

különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó

tevékenységet;

o a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői

tevékenységet;

o belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik.

A jogi személy és az egyéni cég továbbá csak akkor lehet az

eva alanya, ha az adóévben

a) valamennyi tagja magánszemély,

b) más jogi személyben nem rendelkezik részesedéssel.

Az eva alapja, mértéke, bevallása és megfizetése

Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet

módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós

tételekkel.

Az adó mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka.

Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege

együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító

30 millió forintos értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó

rész után az eva mértéke 50 százalék!

Bevételnek minősül az egyéni vállalkozók és a számviteli

törvény hatálya alá nem tartozó kkt. , bt., és egyéni cégek

113

esetében a vállalkozási (gazdasági) tevékenységükkel

összefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és

bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve

az áthárított általános forgalmi adót is.

A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén

bevételnek minősül a számviteli törvény rendelkezései szerint

elszámolt (a beszámoló eredmény-kimutatásában kimutatott)

árbevétel, bevétel.

Bevallás

Az adóalany az adóév első három negyedévére előleget fizet a

negyedévet követő hó 12. napjáig, az adóelőleget a december

20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki

kell egészítenie (mint tao esetében feltöltési kötelezettség).

Az adóalany az adóévre megállapított adót – az adóévben már

megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás

benyújtására előírt határidőig megfizeti. Az eva-t adóévenként

kell megállapítani, valamint bevallani. Az adóév naptári évnek

felel meg.

A bevallás határideje egyéni vállalkozók és a számvitelről

szóló törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti, betéti

társaság és egyéni cég esetében az adóévet követő év február

25., a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók

esetében az adóévet követő év május 31. Az adóalanyiság

évközi megszűnése esetén a bevallási határidő a megszűnést

követő 30. nap, míg ez az időtartam a számvitelről szóló

törvény hatálya alá tartozók esetében az adóalanyiság

megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.

Eva megszűnik:

114

eva

szerint kíván adózni (ezt dec. 20-ig teheti meg, indoka lehet pl.:

hogy már nem éri meg neki) – megszűnés napja: a naptári év

utolsó napja ,

feltételnek – megszűnés napja: bekövetkezésének napját

megelőző nap,

az adóalanyiság választására jogosító értékhatár (30 millió)

meghaladása esetén – megszűnés napja: átlépést követő nap (ha

a kapott előleg, amit kiszámlázott a naptári évben, összesen 30

millió forintot meghaladja, akkor az utolsó előlegszámla

kibocsátása előtti nappal megszűnik adóalanyisága),

- vagy nyugtaadási kötelezettség

elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási

bírságot állapított meg – megszűnés napja: a határozata

jogerőre emelkedése,

egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napjával,

,

társaságban, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó szavazati

jogot biztosító részesedést szerez(nek) olyan

magánszemély(ek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban

nem állt tagi jogviszonyban (az öröklés esetére a rendelkezést

nem kell alkalmazni) –

megszűnés napja: ezt megelőző nap.

Ha egy céget tehát eladnak, az eva-alanyiság megszűnik!

Ha az egyéni cég tagjának korlátlan mögöttes felelőssége

korlátolttá válik – megszűnés napja: ezt megelőző nap,

kata) szerinti

adóalanyiság létrejötte napját – megelőző nappal megszűnik.

Az adóalanyiság megszűnésének következménye, hogy az

adóévét követő négy adóévre az eva-törvény hatálya alá nem

lehet bejelentkezni, kivéve, ha az egyéni vállalkozói

115

tevékenység egyéni cég alapítása miatt szűnik meg. Az egyéni

cég – mivel újonnan alapított vállalkozásnak minősül, ezért –

két év elteltével a törvényben meghatározott egyéb feltételek

megléte esetén választhatja az eva-t.

Megszűnés esetén a nyilvántartások és bevallások tekintetében

egyéb teendők is jelentkeznek vállalkozási formától függően.

Ha az eva megszűnik, újra áfa-körbe kerül az adózó!

Az eva adóalanyiság megszűnését követően – a törvény szerint

– a tevékenységet folytató vállalkozó vagy vállalkozás áfa

szempontjából új adóalanynak tekinthető, azaz az áfa adózási

mód tekintetében bejelentési kötelezettség terheli.

Ha a vállalkozó bejelentését késedelmesen teljesíti, akkor csak

általános áfa-adózást választhat, így nem illeti az alanyi

adómentesség választásának a joga.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén pedig

mulasztási bírság kiszabásának van helye, és ha az adózó a

bejelentési kötelezettségét továbbra sem teljesíti, akkor adó-

visszaigénylésre/ visszatérítésre, költségvetési támogatásra

nem jogosult.

Természetesen az áfaalanyiság az eva időszakra semmilyen

hatással sincs, így az eva alatt lezárt időszakban beszerzett

termék, igénybevett szolgáltatásra előzetesen felszámított

forgalmi adót nem helyezheti levonásba. Azaz a

tevékenységéhez még az eva időszakban beszerzett szükséges

anyagok utáni áfát nem, csak az ezt követő, áfaalany

időszakban, beszerzett anyag utáni áfát igényelheti vissza.

116

Amennyiben az adózó az eva-törvény hatálya alól

„kijelentkezik” (dec. 20-ig bejelenti, hogy jövőre nem kíván

eva-alany lenni), akkor a következő év első negyedévére kell

áfabevallást beadnia (ez időszakban beálló áfa-fizetési

kötelezettségek és levonási jog szerepel benne). Itt az számít,

hogy mikori a bevétel, ha az még az eva adóalanyiság

időszakában megszerzett bevételnek minősült, az ügyletet áfa

fizetési kötelezettség nem terheli, és nem kell az

áfabevallásban szerepeltetni.

Amennyiben az adózó adóalanyisága azért szűnik meg, mert az

adózó az eva adóalanyiság feltételeinek nem felelt meg és így

jogszerűtlenül alkalmazta az eva-adózást, az adóhatóság az áfa-

kötelezettségét becsléssel állapítja meg, és a becslés során

előzetesen felszámított áfát (levonható adót) nem lehet

megállapítani.

Eva-alany és munkát terhelő adók

Itt hasonló szabályozás érvényesül, mint egyéni és társas

vállalkozóknál, azaz függ az eva-alany státuszától, de a

szabályok bonyolultsága miatt összefoglaljuk.

Fontos! Családi járulékkedvezményt nem érvényesíthet!

Az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési, szoha

kötelezettsége attól függ, hogy vállalkozását milyen

tevékenységként végzi:

– főfoglalkozású,

– heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló,

illetve nappali tagozaton tanulmányokat folytató (többes

jogviszonyos),

– kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni

vállalkozó (nyugdíjas).

117

Ezen adók mértéke ugyanaz, mint máshol, a kérdés melyiket

kell fizetnie.

(A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék 10 százalék, az

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5

százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a

pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-

piaci járulék 1,5 százalék.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által

fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 810

forint (2014-ben).

A szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalék.

A főfoglalkozású (azaz tb szempontból biztosított) eva adózó

egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot a minimálbér, az

egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a minimálbér

1,5-szerese, a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5

százaléka

alapulvételével fizeti meg.

Szoha: alapja a minimálbér 112,5%-a.

Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű

társadalombiztosítási ellátások érdekében egyoldalú

nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat magasabb

járulékalap után fizeti meg (azaz ennél többet fizet, ez nem

jellemző).

Az egyéni vállalkozó nem fizet tb-járulékokat és szoha-t, akkor

amikor tb-ellátást vesz igénybe: táppénzben, TGYÁS, GYED,

GYES stb.).

Figyelem: a korkedvezményre jogosító munkakörben

vállalkozói tevékenységet végző főfoglalkozású egyéni

118

vállalkozó 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulék

fizetésére is köteles.

A nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci

járulékot, a korkedvezmény-biztosítási járulékot, valamint a

szociális hozzájárulási adót havonta, a tárgyhónapot követő hó

12-éig kell megfizetni.

Többes jogviszony

A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti

tevékenységet eva adózóként végző egyéni vállalkozó esetében

a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék, a

nyugdíjjárulék, valamint a szociális hozzájárulási adó

változatlan százalékban fennáll, de alapja az eva-törvényben

meghatározott adóalap 4 százaléka, azaz nem kell a teljes

minimálbér után számolni ezen járulékokat és adókat.

Továbbá nem kell 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci

járulékot megfizetni!

A közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali

rendszerű oktatás keretében (nappali tagozatos tanuló/hallgató)

tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó

járulékalapja szintén ’csak’ az amúgy alkalmazott adóalap 4

százaléka.

A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg

fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell

számítani. Azaz pl.: ha valakinek két 20 órás munkaviszonya

van, az eléri.

Változatlan viszont, hogy a járulékokat és a szociális

hozzájárulási adót negyedévente, a negyedévet követő hónap

12. napjáig kell megfizetni.

119

A kiegészítő tevékenységet folytató

Az eva-s kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó

havi 6810 forint, azaz napi 227 forint összegű egészségügyi

szolgáltatási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet!

A nyugdíjjárulék alapja az eva-törvényben meghatározott

adóalap (minimálbér) 10 százaléka.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot

évente, az adóévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni.

Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő

tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi

szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az

egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni

vállalkozóként kell megfizetnie.

(Ettől eltérően, az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a

társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév

egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási

járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.)

Amit ki kell emelni, hogy az eva-s kiegészítő tevékenységet

folytató egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adót nem

fizet.

Az eva alanyt akkor érinti a szakképzési hozzájárulás (SZHJ)

fizetési kötelezettség, ha munkaviszony keretében

magánszemélyt foglalkoztat.

Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a társas vállalkozás

tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az

alkalmi munkás után (alkalmi munka=egyszerűsített

120

foglalkoztatás, egy napi adótétel kivált minden munkavállalót

és munkáltatót terhelő adót).

Áfa választás - gazdasági tevékenység kezdetén

Az általános forgalmi adó szabályainak kiterjedése és

összetettsége okán jelen tájékoztatóval csupán a kezdő

vállalkozók és vállalkozások áfa választásában kívánunk

segítséget nyújtani.

Az okmányirodai, illetőleg a cégbírósági bejelentkezéssel

(egyablakos rendszer) az adózónak nyilatkoznia kell az

általános forgalmi adó vonatkozásában, hogy mely adózási

módot választja áfa szempontjából.

Ezek lehetnek:

– kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel

adómentes tevékenységet végez,

– egyes ingatlanok értékesítésére, bérbeadására az

adómentesség helyett az adókötelessé tételt, vagyis áfa fizetési

kötelezettséget választja,

– alanyi adómentességet választ,

– adófizetési kötelezettségét az áfatörvényben meghatározott

általános szabályok alapján és/vagy valamely különleges

adózási mód alapján állapítja meg,

– a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal

kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni [kereskedelmi

kapcsolatnak minősül a termékbeszerzés és -értékesítés,

valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel, stb.,

– pénzforgalmi elszámolást választ.

121

A kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére

tekintettel adómentes tevékenységet folytató adóalanyoknál

előfordulhat egy-egy olyan ügylet, amelyre a bejelentett

adómentesség nem terjed ki. Az alanyi adómentesség

választásának hiányában ezen adóalanyok az ilyen

adókötelesnek minősülő ügyletek után az általános szabályok

szerint adóznak.

Az adószám „megszerzéséhez” előírt bejelentkezési

kötelezettség alól mentesül a magányszemély adózó – az

egyéni vállalkozó és a közösségi kereskedelmi kapcsolatot

folytató adóalany kivételével – akkor, ha kizárólag az

áfatörvény szerinti ingatlan bérbeadási tevékenységet folytat és

az áfát illetően nem élt az adókötelessé tétel jogával. Vagyis az

adott ingatlan bérbeadás az adómentes körbe tartozó, és nem

választotta az adófizetést azzal kapcsolatban.

Azaz ingatlan bérbeadás áfamentes, akkor is, ha áfaalany

végzi, hacsak nem választott rá áfát, ezért ellenőrizzük a

számlákat, ha nem választott áfát, nem adhat bérbe úgy, hogy

számlán áfa szerepel!

Áfaalanynak, aki (amely) saját neve alatt gazdasági

tevékenységet folytat (azaz ellenérték elérésére törekszik)

független formában.

(Nem független gazdasági tevékenység: a munkaviszony, vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony pl.: bérszámfejtéses

megbízás, a közhatalmi tevékenység – igazságszolgáltatási, az

ügyészi, a rendvédelmi).

Kapcsolt vállalkozások, csoportos adóalanyiságot hozhatnak

létre, az állami adóhatóság engedélyével közös írásos

kérelmére. Ennek előnye, hogy az egymás közötti

kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként

megszűnik, vagyis egymás felé a tagok nem számítanak fel

122

áfát, kifelé együttesen a csoport minősül adóalanynak (számlán

a csoportos adóalany adószáma is szerepel).

Egyablakos rendszer. Az egyéni vállalkozói tevékenység

bejelentéséhez illetve cégbejegyzéshez kötött tevékenységek,

adóalanyok esetében az általános forgalmi adóval kapcsolatos

nyilatkozattételt nem az adóhatóságnál, hanem az egyéni

vállalkozói tevékenység bejelentésekor, illetve a cégbejegyzés

iránti kérelem benyújtásakor a kormányhivatalok járási

hivatalai, illetve a cégbíróság felé kell megtenni.

A cégbírósági, illetve egyéni vállalkozói nyilvántartásba

vételre nem kötelezettek, illetve a már működő adóalanyok az

általános forgalmi adó kötelezettséggel kapcsolatos

bejelentésről vagy a bejelentésben történő változásról már az

adóhatóság felé nyilatkoznak közvetlenül.

Az adó mértéke

Az adóalany által értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások

általános adómértéke az adó alapjának 27%-a. Ettől eltérő,

alacsonyabb – 5, illetve 18%-os – adómérték is létezik.

Az 5%-os kulcs alá tartozó termékek pl.:könyv, újság, kotta,

valamint ezen termékek bármely más fizikai adathordozón

reprodukált formája, egyes egészségügyi termékek, a

szolgáltatások pl.: távhőszolgáltatás, az előadóművészi

szolgáltatások egy bizonyos köre. A 18%-os adómérték alá

tartozó termékeket pl.: egyes élelmiszerek, sertéshús.

Az áfa lényege, hogy aki az alanya az a beszerzései kapcsán rá

számlával áthárított és így általa megfizetett adót levonhatja, az

ő értékesítése kapcsán a vevőjére áthárított és vevő által neki

megfizetett adóból. Így az adót mindig a végső fogyasztó fizeti

meg.

123

Adómentesség a tevékenység közérdekű vagy egyéb

speciális jellegére tekintettel (levonásra nem jogosító

adómentes tevékenységek)

Az áfatörvény egyes közösségi, egészségügyi, szociális,

oktatási, sport tevékenységeket mentesít az általános forgalmi

adó alól.

Így például az egyetemes postai szolgáltatás, a humán

egészségügyi szolgáltatás, az oktatási tevékenységek széles

körét.

Egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes körbe tartoznak

például egyes biztosítási, pénzügyi, szerencsejáték

szolgáltatások. Ezen kívül ide tartozik egyes ingatlanok

értékesítése, bérbeadása, amely ügyletekre adómentesség

helyett adókötelezettség választható (ez esetben adót kell

felszámítani és fizetni, de az adólevonási jogot is lehet

gyakorolni a jogszabályi feltételek fennállása esetén).

Alanyi adómentesség

Választható, ha a bejelentést megelőző adóévben az általa

teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások

összesített ellenértéke, valamint a bejelentés adóévében a

gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható (illetőleg

tényleges) bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség

választására jogosító összeghatárt. Az alanyi adómentesség

választására jogosító összeghatár 2013-tól 6 millió forint.

A tevékenységét év közben megkezdő adóalany a belföldi

nyilvántartásba vételével egyidejűleg történő bejelentkezésekor

is választhatja az alanyi adómentességet. Ekkor elegendő azon

feltétel teljesülésének valószínűsítése, hogy a bejelentés

adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható

bevétele időarányosan nem haladja meg az alanyi

adómentesség választására jogosító összeghatárt.

124

A bejelentkezéskor célszerű mérlegelni, hogy a tevékenységgel

kapcsolatban lesznek-e nagyobb kiadások – pl. üzlethelyiség

kialakítása, nagy értékű eszközök beszerzése vagy egy

nagyobb összegű bérleti díj, bérleti jogért fizetendő ellenérték

–, mert a beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított

adó alanyi adómentesség választása esetén nem vonható le.

Az alanyi adómentesség előnye az, hogy az azt választó

adóalany főszabályként adófizetésre nem kötelezett, egyes

értékesítései és beszerzései kivételével – amelyekre

vonatkozóan nem járhat el alanyi mentes minőségében –

nem terheli adóbevallási, fizetési kötelezettség; hátránya az,

hogy a beszerzést terhelő adó levonására nem jogosult.

Az alanyi adómentességet választó adóalanyt – az általános

szabályok szerint adózó adóalanyokhoz hasonlóan – terheli a

számla-, illetve a nyugtaadási kötelezettség.

Az alanyi adómentes adóalany által kibocsátott számlában

áthárított adó vagy az adó kiszámításához szükséges

százalékérték nem szerepelhet, és a számlában egyértelműen

utalni kell a mentességre, például rávezetni az „alanyi

adómentes” szövegrészt.

Az alanyi adómentességet választó adóalanyt adóbevallási és

adófizetési kötelezettség terheli azokban az esetekben, amikor

nem járhat el alanyi mentes minőségében. Ilyen például, ha

- a vállalkozásában tárgyi eszközként használt terméket

értékesít,

- vállalkozásában immateriális jószágként használt,

hasznosított vagyoni értékű jogot véglegesen átenged,

- új közlekedési eszközt értékesít közösség másik

tagállamában,

125

- beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant, építési telket

értékesít (még akkor is, ha ezek nem a vállalkozásában használt

tárgyi eszközei körébe tartoznak),

- külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetén,

- termékimport esetén, stb.

Az alanyi adómentesség a választására jogosító összeghatár

túllépésével megszűnik, ezt az adókötelezettséget érintő

változást az értékhatár elérését követő 15 napon belül az

adóhatósághoz be kell jelenteni.

Az alanyi adómentesség értékhatár túllépés miatti megszűnését

követő második adóév végéig alanyi adómentesség nem

választható.

Pénzforgalmi elszámolás

Az az adóalany, aki (amely)

a) kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a kkv. hatálya alá

tartozna, és

b) gazdasági céllal belföldön telepedett le (lakóhelye vagy

szokásos tartózkodási helye van belföldön), továbbá

c) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt,

bizonyos további feltételek mellett jogosult pénzforgalmi

elszámolást választani, kivéve, ha alanyi adómentességben

részesül.

Abban az esetben, ha az adóalany él a pénzforgalmi adózásra

irányuló választási jogával, az általa belföldön, a pénzforgalmi

elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése,

szolgáltatásnyújtása után az általa fizetendő adót az adót is

tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor

állapítja meg. Azaz nem amikor kiállította a számlát, vagy

amikor a fizetési, teljesítési határidő bekövetkezett, hanem csak

mikor ténylegesen megkapta.

126

Emellett a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez

kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a

pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az

adó-megállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is

tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő,

szolgáltatást nyújtó számára megfizeti.

Fontos feltétel, hogy a pénzforgalmi elszámolás nem

alkalmazható arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra,

amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany a

„pénzforgalmi elszámolás” hivatkozást, utalást nem tüntette

fel!

A pénzforgalmi elszámolás további feltétele, hogy abban az

esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése,

szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő

ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített

összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben

ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan,

illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 000 000 forintnak

megfelelő pénzösszeget.

Különleges adózási módok

1. Mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos különleges

jogállás

2. Használt ingóságokra, műalkotásokra,

gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös

szabályok

3. Utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös

szabályok

Bevallási határidők áfa

Az általános forgalmi adó bevallási és befizetési határidői (a

tárgyévet megelőző második év adatai alapján)

127

Az Art. szerint az általános forgalmi adóról

• a havi adó-megállapításra kötelezett adózó a tárgyhót követő

hó 20-áig;

• a negyedéves adó-megállapításra kötelezett adózó a

tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig,

• az éves adó-megállapításra kötelezett adózó az adóévet

követő év február 25-éig

nyújtja be adóbevallását és fizeti meg az adó nettó,

elszámolandó összegét, illetőleg ettől az időponttól igényelheti

vissza.

Az általános forgalmi adó havi, negyedéves vagy éves

bevallási és elszámolási időszakát a tárgyévet megelőző

második év adatai határozzák meg, tehát az az általános

forgalmi adó fizetésére kötelezett adózó, akinek/amelynek a

2010. évre vonatkozóan benyújtott bevallásainak (utólagos

adó-megállapításának) és önellenőrzéseinek adatai alapján

elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak

időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű

és az 1 millió forintot elérte havonta, míg annak az adózónak,

akinek/amelynek a tárgyévet megelőző második év adatai

alapján elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy

annak időarányosan éves szintre átszámított – összege,

előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot (és nem

rendelkezik közösségi adószámmal), évente kell bevallást

tennie. Azok az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett

adózók, akik/amelyek az előzőek alapján sem a havonkénti,

sem az évenkénti bevallásra kötelezettek közé nem tartoznak,

negyedévente kötelesek a bevallást benyújtani és az adót

megfizetni. Szintén negyedévenkénti elszámolási kötelezettség

terheli azt az egyébként éves bevallásra kötelezett adózót,

aki/amely rendelkezik közösségi adószámmal.

128

A csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak

havonta kell bevallást tennie és elszámolnia az adójával.

Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag

adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany,

valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató

különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adó

bevallási kötelezettségének havi gyakorisággal tesz eleget, ha

kell bevallást benyújtani.

Főkedvezményezett: Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és

Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége /ÁFEOSZ-COOP

Szövetség/

H-1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11/C

Telefon: 1/4555447 Fax:1/3110066

www.jogpontplusz.hu

www.afeosz.hu

Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini című, TÁMOP-2.5.3.B-12/1-2012-0001

számú projekt