49

Büntetőjogi Szemle 2014/2. szám

meg.5 Király arra világított rá, hogy a büntetőeljárás a törvény által feljogosított hatóságok és más szemé-lyek cselekményeinek soro-zata, amely azt célozza, hogy megállapítsák, tör-tént-e bűncselekmény, s ha igen, ki az elkövetője, to-vábbá, hogy reá a büntető-jogot alkalmazzák, azaz az ius puniendit érvényre jut-tassák.6 Erdei Árpád nyo-mán a büntetőeljárást a büntetőjogi felelősség el-döntésére irányuló, jogilag szabályozott folyamatként

írhatjuk le.7 Herke, Fenyvesi és Tremmel kifejtette, hogy a büntetőeljárás alapvetően a perbeli főszemélyek eljá-rás-cselekményeiből és eközben a köztük kialakuló, bonyolult, gyorsan változó eljárási jogviszonyokból áll. Angyalhoz hasonlóan mutattak rá, hogy e procedúra eljárási cselekmények láncolata és eljárási jogviszonyok szövedéke.8 A jeles szerzők gondolatait összegezve a hatályos szabályozás szerint a magyar büntetőeljárás megfogalmazható olyan, az európai normákkal össz-hangban álló, alkotmányos alapokon nyugvó, a törvény által részletesen szabályozott, eljárási cselekményekből és azok jogviszonyából álló olyan folyamatnak, mely-nek célja a büntetőjogi felelősség tisztázása.

A büntetőeljárást már a történeti fejlődés kezdetei-től szabályok bástyázták körül. A jogfejlődés korai sza-kaszában, a nemzetségi társadalomban eleinte szokás-jogi alapokon, majd később, az államalapítást követően a korai középkortól kezdve szórványos törvényi ren-delkezésekben határozták meg a felelősségre vonás módját. A hazai büntető eljárásjog gyakorlása kapcsán értékelhető és megbízható adatokkal csak az állam-alapítást követő időktől, Szent István király uralkodá-sától kezdődően rendelkezünk.9 Az Árpád-házi kirá-lyok idején már elkezdődött a büntetőjogi felelősségre vonás szabályai egyes elemeinek törvénybe foglalása, mely sokszor az anyagi jogi normával együtt jelent meg a királyi dekrétumokban. Szent László király tör-vénye10 rendelkezett például az idézés legkorábbi for-májának szabályozásáról, a pecsétküldésről (missio sigilli).11 Az eljárási szabályok betartása már ekkor

5 Angyal Pál: A magyar büntetőeljárás tankönyve I. kötet. Athenaeum Iro-dalmi és Nyomdai Rt. Kiadása, Budapest, 1915, 1. o.

6 Király Tibor: Büntetőeljárási Jog 3., átdolgozott kiadás. Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 16. o.

7 Erdei: i. m. 24. o.8 Herke Csongor–Fenyvesi Csaba–Tremmel Flórián: A büntető eljárásjog

elmélete. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2012, 35. o.9 Dobos József: A büntetőeljárás történeti fejlődésének vázlata az 1896-os

első kódexig. Jogelméleti Szemle 2003/3. szám, 1. o. [http://jesz.ajk.elte.hu/dobos15.html (letöltés: 2013. szeptember 6.)]

10 Szent László Király Dekrétomainak Harmadik Könyve, 3. Fejezet a ná-dorispánról és az ő pecsétjéről és hatalmáról.

11 Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyes-házi királyok alatt. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1899, 186. o.

Dr. háGer tAmás*

Abszolút eljárási szabálysértések az elsőfokú

büntetőperben

„Expressio specialis omnem impedig extensionem”(A szakkifejezések nem tűrik a kiterjesztő értelmezést)1

1. AlapvetésekA büntetőjogi felelősség megállapításához a részletesen szabályozott büntetőeljáráson keresztül visz az út. Bün-tetőeljárás nélkül nincs bírósági ítélet, azaz nem kerül-het sor a büntetőjogi felelősségről szóló bírói döntésre.2 A büntetőeljárás szabályrendszerének betartása az igaz-ságnak megfelelő, de legalábbis a valósággal összhang-ban álló ítélet tényállása és az eljárási szabályok szerves összefüggésben állnak. A bíróság a tényállást a bizonyí-tékok megvizsgálása, majd sokoldalú, kölcsönös érté-kelése után állapítja meg. Az igazság megállapítását a jog a bíróságra bízza, és csak a bíróságot ismeri el az igazság megállapítására kompetensnek. Ezt nevezi Ki-rály Tibor a bíróság igazságmonopóliumának.3 A bün-tető igazságszolgáltatásnak, azaz a bűncselekmények megismerésének és az ítélethozásnak4 ekként a letéte-ményese a bíróság. A büntetőjogi felelősségről való döntés a büntetőeljárásban realizálódik. Angyal Pál szerint a büntetőeljárást azok az egymással láncolatsze-rűen összefüggő és előrehaladó cselekmények képezik, amelyeket az állami szervek és bizonyos esetekben ma-gánszemélyek az állam büntetőjogának megvalósítása érdekében foganatosítanak. A büntetőjog gyakorlása (ius puniendi) ekként a büntetőeljárásban valósul

* Bíró, Debreceni Ítélőtábla, a DE ÁJK Büntető Eljárásjogi Tanszék meghívott óra-adója

1 Nótári Tamás: A jognak asztalánál… 1111 jogi regula és szentencia latinul és magyarul. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008, 52. o.

2 Háger Tamás: A megalapozatlanság kiküszöböléséhez vezető folyamat a másodfokú büntetőperben. Jogelméleti Szemle 2013/2. sz., 1. o. http://jesz.ajk.elte.hu/hager54.pdf (letöltés: 2013. szeptember 5.)

3 Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2011, 51. o.

4 Vuchetich Mátyás: A magyar büntetőjog rendszere. II. Könyv, Gyakorlati Büntetőjog. Magyar Királyi Egyetem Nyomdája, Buda, 1819, 31–32. o.

50

Bünt

etőj

ogi S

zem

le 2

014/

2. sz

ám

nagy jelentőséggel bírt. Említhetjük itt a korai közép-korban legelterjedtebb bizonyítási eljárást, az isten-ítéletet. A királyi dekrétum által részletesen szabályo-zott,12 szakrális jellegű tűzpróba esetén, melyet az egyház közreműködésével hajtottak végre, a próba eszközeit pap áldotta meg.13 Áldás nélkül a próba nem biztosíthatta az isteni ítéletet. Az 1279-es, budai zsinat rendelkezése folytán, mely megtiltotta a próbák esz-közeinek papi áldását, a próba idővel meg is szűnt bi-zonyító eljárás lenni a büntetőperben. Láthatjuk tehát, hogy már a korai középkorban meghatározó volt az eljárás rendje a felelősségre vonás során.

A büntetőper szabályainak kodifikálására hosszú jogfejlődést követően csak a XIX. század végén került sor az 1896. évi XXXIII. tc.-ben (továbbiakban: Bp.), az eljárási szabályok megtartása azonban a jogfejlődés során mindig jelentőséggel bírt és az egyes normák megsértése kihatással volt a bírói döntésre is.14

A hatályos eljárási törvény15 igen részletesen, és oly-kor meglehetősen bonyolultan, aprólékosan szabályozza a büntetőeljárás menetét. Az eljárási szabályok megtar-tása központi jelentőséggel bír, mert egyes súlyos per-jogi hibák a bizonyíték kizárásához és a határozat meg-alapozatlanságához vezethetnek. Tanulmányomban a hatályos törvény tükrében kívánom elemezni az első-fokú eljárásban vétett abszolút eljárási szabálysértéseket, valamint azok jogkövetkezményeit a másodfokú perben.

2. Az eljárási szabálysértésekről általábanA büntetőeljárás már részletezett fogalmából is követ-kezik, hogy e procedúra igen részletesen szabályozott. A büntetőeljárási norma szigorú, eltérést nem engedő szabály, analógiára, kiterjesztő értelmezésére úgy gon-dolom nincs perrendszerű lehetőség. A büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit, általános normáit és a külö-nös, részletszabályokat az ügyben eljáró hatóságnak maradéktalanul be kell tartania. Ha a hatóság eltér e szabályoktól, azokat figyelmen kívül hagyja, vagy té-vesen, illetve kiterjesztő, vagy szűkítő módon értel-mezi, akkor eljárási szabálysértés valósul meg. A bírói jogértelmezés kapcsán Erdei igen találó gondolatai nyomán kiemelendő, hogy az ítélkezési gyakorlat új normát nem alkothat, s nem hivatott a jogalkotási hi-bák korrekciójára, a joghézagok kitöltésére sem.16

Az eljárási szabálysértéseket (error in procedendo) megkülönböztethetjük aszerint, hogy abszolút (feltét-

12 Szent László király Dekrétomainak Második Könyve, 28. Fejezet a tü-zes vas és forró víz próbájánál való tanúságról.

13 Hajnik: i. m. 255. o.14 Kőhalmi László: A védő a magyar büntetőeljárásban. In: (szerk. Gál Ist-

ván László): Tanulmányok Tóth Mihály professzor 60. születésnapja tiszteletére, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Pécs, 2011, 382. o.

15 1998. évi XIX. tv. (továbbiakban: Be.) 16 Erdei: i. m. 109. o.

len) vagy relatív jellegűek.17 E felosztás egyrészt az el-járás egészére nézve értelmezendő, azaz a feltétlen hiba fő szabályként kötelező módon az ítélet kasszá-ciójához vezet, míg a relatív eljárási szabálysértés fel-tételesen eredményezhet hatályon kívül helyezést, az ítéletre való kihatásának mértékétől függően. A per-jogi hibák másfelől azonban az eljáráson, a bizonyítá-son belül az egyes bizonyítékok relációjában is értel-mezhetők. A bizonyítási eljárásra vonatkozó egyes szabályok megsértése ugyanis lehet feltétlen, ami ki-zárja a bizonyíték felhasználását, de lehet relatív is, amikor az eljárási szabályoktól való eltérés igazolható, azonban a bizonyíték értékelés körébe vonásának nem képezi akadályát. Az adott bizonyíték feltétlen hibája azonban nem jelenti azt, hogy kötelező módon hatá-lyon kívül kell helyezni a felülbírált ítéletet. A másod-fokú eljárásban ugyanis bizonyítás felvételével a hiba orvosolható, másrészt orvosolhatóság hiányában sem válik az ítélet megalapozatlanná, ha más bizonyítékok az abban foglaltakat kétséget kizáróan bizonyítják. A har madfokú eljárásban ugyanakkor bizonyítás hiá-nyában már nagyobb jelentőséggel bírnak az egyes bizonyítékokat érintő feltétlen eljárási szabálysérté-sek. Az eljárást, illetőleg a felülbírált ítéletet tekintve az egyes bizonyítékok felvételének súlyos hibái viszont csak relatívnak tekinthetők.

Herke, Fenyvesi és Tremmel nyomán az eljárási sza-bálysértések – főbb jellemzőiket is meghatározva – csoportosíthatók a következő táblázat szerint (a má-sodfokú fellebbezési per tekintében).18

A felosztás tartalmával, azok szempontjaival egyet-értek. Annyi megjegyzés szükséges csupán a fellebb-viteli gyakorlati tapasztalatok alapján, hogy abszolút eljárási szabálysértés esetén a törvény ugyan valóban lehetővé teszi a tanácsülésen való elbírálást,19 a felleb-bezési bíróságok azonban a másodfokú eljárásban rendszerint nyilvános ülésen vagy tárgyaláson, a har-madfokú perben pedig nyilvános ülésen döntenek a kasszációról is.20 Az abszolút hatályon kívül helyezési okoknál kell említeni továbbá, hogy láthatunk a tör-vényben kivételt a kötelező, feltétlen kasszáció alól, mely a favor defensionis (a vádlottnak nyújtott ked-vezmény) elvéből származó azon szabályban ölt testet, ami rögzíti, hogy a vádlott felmentése esetén nem kell az ítéletet hatályon kívül helyezni a védő kötelező rész-vételét előíró szabályok megsértése miatt.21

17 Király: i. m. 497–498. o.18 Herke–Fenyvesi–Tremmel: i. m. 332. o.19 A Be. 360. § (1) bekezdés f ) pontja szerint a másodfokú bíróság tanács-

ülésen határoz, ha az elsőfokú bíróság abszolút eljárási szabályt sértett. A har-madfokú eljárásban a Be. 392. § (1) bekezdés f ) pontja írja elő fő szabályként a tanácsüléses elintézést. Ugyanakkor a Be. 360. § (2) bekezdése a másodfokú büntetőügyben, a Be. 392. § (2) bekezdése pedig a harmadfokú perben lehe-tőséget nyújt arra, hogy a fellebbezést a bíróság nyilvános ülésen bírálja el. Miként utaltam rá, a tanácsülés helyett ilyen esetekben is a nyilvános ülésen való elbírálás a tipikus. Úgy látom ez helyes gyakorlat, mert a közvetlenség elvét biztosító nyilvános ülés megfelelőbb garanciákat nyújt az eljárási sza-bálysértések alaposabb felismerésére és a helyes jogkövetkezmények levoná-sára. – (a szerző).

2 0 Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.80/2008/8., Debreceni Ítélőtábla Bf.II.100/ 2005., Bf.III.179/2013/5., Bf.III.737/2013/14.

21 Be. 374. § (3) bekezdés a)–b) pontok.

51

Büntetőjogi Szemle 2014/2. szám

ABszolÚT HiBÁk RElATÍV HiBÁk

Fellebbezési elintézési forma tanácsüléses elbírálás tárgyalás, nyilvános ülésTörvénybeli felsorolás Taxatív Példálózómérlegelési forma nincs mérlegelésre mód mérlegelhet a bíróságjogkövetkezmények feltétlen kasszáció feltételes kasszáció

3. Az egyes feltétlen eljárási hibák az elsőfokú perben és azok jogkövetkezményei a másodfokú eljárásbanAmint az idézett táblázat is szemléletesen mutatja, az abszolút, másképp fogalmazva feltétlen eljárási sza-bálysértéseket a törvény tételesen, taxatív módon megjelöli. Ilyen perjogi hiba esetén a fellebbezési bí-róságnak nincs módja értékelésre, az eljárási szabály-sértés súlyának mérlegelésére, hanem fő szabályként kötelező módon kasszációs jogkört gyakorolva a felül-bírált határozatot hatályon kívül kell helyeznie. Ilyen jellegű eljárási szabálysértéseknél közömbös, és külön nem is kell vizsgálni, hogy volt-e hatásuk az ítéletre. A törvény lényegében olyan súlyos hibáknak tartja azokat, hogy kizártnak látja a törvényes és megalapo-zott ítélet meghozatalát. A bűnösséget kimondó íté-letnél a norma tulajdonképpen vélelmezi, hogy e sza-bálysértések az ügy érdemi eldöntését releváns módon befolyásolták.22 E legsúlyosabb eljárási szabálysérté-sek jelentőségüknél és nyilvánvaló voltuk folytán ki-zárnak minden bírói értékelést és orvoslásuk bármely közvetlen lehetőségét is. A hiba elhárítása csak közve-tett lehet, hatályon kívül helyezés és új eljárás lefoly-tatása (tiszta kassszáció).23 A feltétlen eljárási szabály-sértések alaki semmisségi oknak minősülnek. Miként Angyal rámutatott, a semmisségi ok alatt általában valamely büntető jogszabálynak az alsóbíróság részé-től történt olyan megsértettsége értendő, amely alapul szolgál arra, hogy a felsőbíróság a sérelmes eljárást egészben vagy részben megsemmisítse az alsóbb fokú bíróság új eljárásra utasítása mellett.24 A hatályos tör-vény ugyan már nem használja a Bp. 384. §-ában sza-bályozott „semmisségi ok” kifejezést, nyilvánvaló azonban, hogy az abszolút eljárási szabálysértések jogi sorsukat tekintve megegyeznek a semmisségi okok-kal, mert kötelező módon kasszációhoz, azaz a felül-bírált ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezetnek.25

Az abszolút eljárási szabálysértéseket a másodfokú per normái között részben a Be. 373. § (1) bekezdés I., valamint a II–IV. pontjának rendelkezései taglalják.

2 2 Király: i. m. 497. o.2 3 Cséka Ervin: A büntető jogorvoslatok alaptanai. Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest, 1985, 256–257. o.2 4 Angyal Pál: A magyar büntetőeljárás tankönyve II. kötet. Athenaeum

Irodalmi és Nyomdai Rt. Kiadása, 1917, 175. o.25 Tremmel Flórián: Magyar büntetőeljárás. Dialóg Campus Kiadó, Buda-

pest–Pécs, 2001, 490. o.

A feltétlen hibák alaki jellegűek, azaz az eljárás rend-jének, szabályainak megsértéséhez kötődnek. A vád-lott halála, az elévülés vagy a kegyelem,26 mint egyér-telműen felismerhető és megállapítható körülmények ugyan nem a bíróság által vétett eljárási szabálysértés következményei, de kötelező módon hatályon kívül helyezést tesznek szükségessé, valamint a felhívott okok alapján a törvény ellenére történt eljárásmeg-szüntetés már feltétlen hibát eredményez, ezért felhí-vásuk indokolt e körben.27

A vizsgált súlyos eljárási szabálysértések egyrészt a vádelvi szabályok, másfelől a tárgyalás lefolytatása alapvető normáinak megszegéséhez kapcsolódnak. Hatályon kívül helyezési okot jelent, ha az elsőfokú bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánin-dítvány, feljelentés vagy kívánat hiányában hozott íté-letet.28 A 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) kü-lönös részi rendelkezései szerint egyes bűncselekmé-nyek esetén a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele a magánindítvány, a kívánat, illetve feljelentés. Ezen eljárásjogi előfeltételek hiányában a vádlott terhére törvényes ítélet nem hozható.29

Kötelező kasszációhoz vezet, ha az ítélettel elbírált cselekményt már jogerősen elbírálták (res iudicata).30 A törvény speciális rendelkezései között megjelenő, klasszikus elv a kétszeres elítélés tilalma. E hatályon kívül helyezési ok észlelése a szükséges periratok be-szerzésével nem okozhat jogértelmezési problémát. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ritkán fordul elő ilyen súlyos eljárási szabálysértés. A nyomo-zás, a vádemelés, illetve az elsőfokú bírósági eljárás során rendszerint fény derül a korábbi jogerős elíté-lésre. Az ítélt dolog elbírálása elsősorban próbára bo-csátások megszüntetésekor jelentkezhet, amikor a bí-róság nagyobb számú elítélésnél figyelmen kívül hagyja, hogy korábban már jogerősen megszüntették az intézkedést. Ehhez vezethetnek a bűnügyi nyilván-tartásnak a bírósági adatszolgáltatás hibáiból eredő pontatlanságai, vagy a bűnügyi iratok indokolt beszer-zésének elmaradása.

Abszolút hatályon kívül helyezési okot valósít meg,

2 6 Be. 373. § (1) bekezdés I. a) pont.27 Be. 373. § (1) bekezdés II. e) pont.2 8 Be. 373. § (1) bekezdés I. b) pont.29 Magánindítványra büntethető például a könnyű testi sértés vétsége [Btk.

164. § (2) bekezdés], a szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak alapesete [Btk. 196. § (1) bekezdés, 197. § (1) bekezdés], a kapcsolati erőszak alapesete [Btk. 212/A. § (1) bekezdés], a magánlaksértés (Btk. 221. §), a zaklatás (Btk. 222. §), a rágalmazás (Btk. 226. §) és a becsületsértés (Btk. 227. §). A minősí-tett adattal visszaélés (Btk. 265. §) miatt büntetőeljárás lefolytatásának pedig csak az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv, vagy személy feljelentése alapján van helye.

3 0 Be. 373. § (1) bekezdés I. d) pont.

52

Bünt

etőj

ogi S

zem

le 2

014/

2. sz

ám

ha az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el.31 A bíróságnak az ítélkezés során törvényes vád alapján kell eljárnia. Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában megha-tározott személy, pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolyta-tását kezdeményezi. A vádhoz kötöttség elve szerint a bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi fele-lősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amit a vád tartalmaz. A bíró-ság köteles a vádat kimeríteni, a vádon túl nem ter-jeszkedhet, de nincs kötve a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítésére, a büntetés kiszabására, vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványához.32

A Kúria kollégiumi véleményben részletes útmuta-tást adott, mely által alapvetően biztosított a joggya-korlat egysége. A vád törvényességének alaki feltétele, hogy a bírósági eljárás lefolytatását vádlói jogosultság-gal rendelkező személy kezdeményezze. A vádemelés joga általában az ügyészt, mind közvádlót illeti meg, a törvényben meghatározott esetekben azonban pót-magánvádló, vagy magánvádló képviseli a vádat. Nem törvényes a vád, ha közvádra üldözendő bűncselek-mény miatt a magánvádló emel vádat, vagy ha a sértett olyan esetben lép fel pótmagánvádlóként, amikor ezt a törvény nem teszi lehetővé. A vád törvényessége alaki feltételeinek vizsgálata értelemszerűen megelőzi a törvényesség tartalmi elemeinek vizsgálatát. Tar-talmi szempontból törvényes a vád, ha a vádló meg-határozott személy, pontosan körülírt, büntetőtör-vénybe ütköző cselekménye miatt kezdeményezi a bírósági eljárás lefolytatását. A vád tárgyává tett cse-lekmény körülírása akkor tekinthető pontosnak, ha a vádemelésre jogosult indítványában ismertetett tör-téneti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselek-mény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konk-rét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét, idejét stb. A vád törvényes-ségétől meg kell különböztetni annak kellékhiányait, melyek orvosolhatók a bírósági eljárásban.33

Megjegyzendő Király gondolatai alapján, hogy a vád törvényességét nem érinti az abban foglaltak megala-pozottsága. A vád alaposságát és törvényességét ek-ként el kell választani.34 Az alaptalan vád ugyanis ala-kilag és tartalmilag törvényes lehet eredményességé-től függetlenül.

Utalni kell arra is, hogy a vádelv a vád és az ítélet tényállása közötti ún. teljes történeti azonosságot nem követeli meg. Ettől eltérő értelmezés mellett a bíróság ténymegállapító tevékenysége nem lenne több, mint a vádban szereplő tények helyességének ellenőrzése, holott a bizonyítás során – a terhelő tények hivatalból történő bizonyításának fel nem róható elmulasztása kivételével – a bíróságnak a Be. 75. § (1) bekezdésé-

31 Be. 373. § (1) bekezdés I. c) pont.32 Be. 2. § (1)–(4) bekezdés33 Kúria 1. BK vélemény A/I.3 4 Király: i. m. 497. o.

nek megfelelően a tényállás hiánytalan, valóságnak megfelelő tisztázására kell törekednie.35 Nem lehet fi-gyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a bíróság feladata az igazságszolgáltatás, a perbíróság ezért nem szorít-kozhat csupán a nyomozás megismétlése által a vád kontrolljára. A bírói hatalom lényege a tényállás vád-elvi keretek között történő szabad, befolyásmentes megállapítása, melynek célja nem vitásan az igazság felderítése is. Az anyagi igazság elve ugyan az 1896. Bp. rendelkezéseitől eltérően a jelenleg hatályos per-jogban már nem alapelv, de a bíróságnak ettől elte-kintve törekednie kell az igazság feltárására és nem csak processzuális értelemben. A bíróság nincs kötve a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítésére, a büntetés kiszabására, vagy az intézke-dés alkalmazására vonatkozó indítványához. Mindez azt is jelenti, hogy a vád perjogi rendeltetése elsősor-ban az, hogy a bíróság számára a büntetőjogi felelős-ség kérdésében való érdemi vizsgálat ténybeli kereteit rögzítse. A vád törvényessége illetve annak hiánya önmagában a vád tartalma alapján vizsgálandó. A tör-vényes vád hiányát akkor lehet megállapítani, ha a vád tartalma oly mértékben hiányos, hogy anyagi jogi ér-tékeléshez nem nyújt alapot, és ily módon annak vizs-gálatába a bíróság nem bocsátkozhat.36

Töretlen a bírói gyakorlat abban is, hogy sem a tör-vényes vád hiányaként, sem a vádon túlterjeszkedés-ként nem értékelhető, ha a bíróság egy bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító magatartást vizs-gálva, a tett azonosság keretei között a vádiratban le nem írt tényt is megállapít, és a cselekményt ennek figyelembevételével értékeli. A vádelv nem jelent min-den részletre kiterjedő, szükségszerű azonosságot a vádban leírt, és az ítéletben megállapított történeti tények között, annál is inkább, miután a bíróság nincs kötve a vádbeli minősítéshez, és az eltérő minősítés, eltérő tényelemek megállapítását is szükségessé teheti az ítéletben. A bizonyítás eredményéhez képest tehát a bíróság pl. az elkövetés helye, módja, eszköze, ered-ménye, indítéka stb. tekintetében eltérhet a vádbeli ténymegállapításoktól anélkül, hogy ezzel a vádelvet sértené.37

A bíróságnak a bizonyítás során ugyanis a tényállás hiánytalan, valóságnak megfelelő tisztázására kell tö-rekednie.38 Külön kiemelést érdemel, hogy a törvényes vádnak nem fogalmi ismérve az, hogy a „büntetőtör-vénybe ütköző cselekmény” leírása körében a törvé-nyi tényállás jogi fogalmait használja, elégséges, ha a történeti tények leírása oly mértékben konkrét, amely-ből – bebizonyítottságot feltételezve – büntetőtör-vénybe ütköző cselekményre lehet következtetni.39

A büntetőeljárás alapját képező és a védekezés irá-nyát befolyásoló ügyészi aktussal, azaz a vádirattal szemben követelmény, hogy alkalmas kiindulópont

35 Legf. Bír. Bfv.I.319/2007/5.36 EBH 2013.B.10.37 EBH 2011.2385.38 BH 2006.42., BH 2005.242.39 BH 2011.219.

53

Büntetőjogi Szemle 2014/2. szám

legyen a terhelti védekezés előterjesztéséhez, így írja körül azt a cselekményt, amely miatt a terheltet az ál-lami büntetőhatalom felelősségre kívánja vonni. Szük-séges, hogy a terhelt megismerhesse a tények és egyéb körülmények azon körét, amelyeken belül védekezésre kényszerül és azokat az adatokat, amelyek a terhére rótt cselekmény elkövetését és a bűnösségét a vádha-tóság álláspontja szerint bizonyítják.40 A részletezettek szerint a vádelv szabályainak megtartása olyan garan-ciális követelmény, melynek megszegése kizárja az ítélet érdemi felülbírálatát.

Abszolút hatályon kívül helyezési ok valósul meg to-vábbá, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvé-gig jelen.41 E feltétlen hatályon kívül helyezési okok alaki, perviteli hibákból, az eljárási törvény garanciális szabályainak megsértéséből erednek. Nincs törvénye-sen megalakítva a bíróság, ha például a tanács eljárását megkövetelő perben egyesbíró járt el, vagy a fiatalko-rúak ügyében nem vett részt a tanácsban pedagógus ülnök, illetve a másodfokú perben ilyen ügyek tárgya-lására kijelölt bíró. Akkor sem törvényes a bíróság, ha az ülnök nem tett esküt.42 Ugyanakkor az egyesbírói eljárásra utalt ügyekben a tanács általi tárgyalás nem jelent kasszációhoz vezető eljárási szabálysértést.

Feltétlen hatályon kívül helyezési okot jelent, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.43 Az ügyben ügyészként, a nyomozó ható-ság tagjaként, vagy perbeli főszemélyként eljáráshoz, mint objektív körülményekhez társuló kizárási ok fel-ismerése rendszerint nem okozhat nehézséget, mint ahogy a rendes és rendkívüli perorvoslatokkal kap-csolatos kizárási okok is egyértelműen tisztázhatók az eljárás ügyiratai alapján. Az arra jogosultaknak a bíró elfogultságára hivatkozó kizárási indítványa azon-ban már körültekintő értékelést igényel a fellebbezést elbíráló bíróság részéről, mely értékelő tevékenység-nél nyilvánvalóan szubjektív elemek és a bírói meg-győződés is szerepet kap. A törvény rendelkezései és a bírói gyakorlat szerinti is az elfogultság csak konk-rét, alapos ok fennforgása esetén állapítható meg.44 Sok esetben előfordul, hogy a vádlott azért jelent be elfogultságra alapítottan kizárási indítványt, mert a bíró korábban már elítélte, számára sérelmes döntést hozott. Egységes azonban az ítélkezés, hogy kizárási ok nem valósul meg, ezért a bíró elfogultságának meg-állapítására nem ad alapot az a körülmény, hogy a bíró ítélkezési tevékenysége során valamely ügy terheltjét korábban már elítélte, számára kedvezőtlen határoza-tot hozott.45 Nem képez önmagában, más releváns ok hiányában azt sem kizárási okot, ha a vádlott és a bí-róság között polgári peres, kártérítése vagy egyéb per

4 0 Debreceni Ítélőtábla Bf.II.514/2012/161.41 Be. 373. § (1) bekezdés II. a) pont.42 Király: i. m. 496. o.43 Be. 373. § (1) bekezdés II. b) pont, valamint a bíró kizárásáról a Be. 21–

23. §§4 4 BH 1994.14.45 BH 2005.314., BH 1989.391.

van folyamatban. Nyilvánvaló, hogy a többnyire alap-talan, a kizárást célzó perindítások nem vezethetnek a törvényes bíró elvonásához.

Abszolút hatályon kívül helyezési ok, ha a bíróság hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás alá tartozó, vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el.46 A hatáskör túllépését az eljárási tör-vénynek a hatáskörre, valamint az illetékességre vo-natkozó szabályai alapján kell eldönteni.47 Előfordul olyan eljárásjogi helyzet, amikor a fellebbezési bíróság eltérő minősítésének lehet a következménye a hatás-kör túllépése. E körben utalni kell rá, hogy a bíróság törvényes hatáskörének megítélésére nem az elsőfokú, hanem a fellebbezési bíróság minősítése az irányadó.48

Hatályon kívül helyezéshez vezet, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.49 A gyakor-latban tipikusan a védő, vagy a vádlott távolléte valósít meg súlyos eljárási szabálysértést. A védői távollét sa-játos esete, amikor a védővel szemben kizárási ok áll fenn. Főként akkor fordul elő ilyen eljárási helyzet, ha egy védő látja el több vádlott védelmét (egykezű vé-delem). Ilyen esetben egy, vagy akár több vádlottnál nincs törvényes védelem. Az érdekellentéttel kapcso-latos kizárási okot objektív módon kell megítélni, egy-felől elegendő az összeférhetetlenségi ok megállapí-tásához az objektív érdekellentétes eljárás anélkül, hogy az érintett személyek között az ellentét tudatos lett volna.50 E jogértelmezéssel egyetértek, megjegy-zem azonban, hogy több terhelt védelmének ellátása-kor az érdekek ellentétének helyes felismerése sokszor bonyolultabb jogértelmezést igényel, amely olykor a bizonyítékoknak a részletekbe menő vizsgálatát is szükségessé teszi.51 Egységes ugyanis abban a bírói gyakorlat, hogy azt a kérdést, hogy a védő érdeke el-lentétes több vádlott védelmének ellátásáról valamely terheltével, elsősorban az érintett terheltek vallomá-sának tartalma, védekezésének iránya határozza meg.52

Bár az eljárási törvény egyre szélesebb teret enged a vádlott távollétében való bírósági eljárásnak, a ter-helti jelenlét garanciális elvének megsértése azért még jelenleg is teremthet perjogi hibát akár elsőfokú, akár másodfokú eljárásban. Amint felsőbírósági döntés ki-fejtette, a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézé-sére kitűzött nyilvános ülést nem tarthatja meg a vád-lott távollétében, ha idézése nem tekinthető szabály-szerűnek. A szabályszerű idézés ellenére való érdemi eljárás abszolút hatályon kívül helyezési okot idéz elő.53 Egyes jogértelmezések szerint a vádlott jelenléte a nyilvános ülésen nem kötelező.54 Álláspontom sze-

4 6 Be. 373. § (1) bekezdés II. c) pont.47 Be. 15–17. §§4 8 Király: i. m. 496. o. 49 Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pont.5 0 Herke–Fenyvesi–Tremmel: i. m. 102. o.51 Háger Tamás: Az érdekellentétben megnyilvánuló védői kizárás ok a

büntetőeljárásban. Ügyvédek Lapja, 2013/2. szám, 5. o. 52 EBH 2004. 1114., BH 1989.173., BH 2004.456., BH 2007.215.53 BH 2013. 209.54 Ld. Debreceni Ítélőtábla 2/2012. (V. 24.) Kollégiumi vélemény indokolása.

54

Bünt

etőj

ogi S

zem

le 2

014/

2. sz

ám

rint ez így határozottan nem mondható ki, tekintettel arra, hogy a vádlottat a nyilvános ülésre idézni kell, mely megjelenési kötelezettséggel jár, valamint a rész-vétel kötelező voltát támasztja alá a Kúria jogértelme-zése is. Kétségtelen, hogy bizonyos feltételek mellett a nyilvános ülés a vádlott távollétében megtartható,55 mindez nem jelenti azonban azt, hogy a vádlotti rész-vétel eredendően ne lenne kötelező.

A tanács tagjainak tárgyalási jelenléti kötelezettsé-gével kapcsolatban megjegyzendő, hogy az utóbbi évek szabályozása56 és az egységes bírói gyakorlat alap-ján a hivatásos bíró, vagy az ülnök személyében tör-ténő változás a tárgyalás megismétlésének hatéko-nyabb normái által ritkán okozhat kasszációt, a meg-ismétlés hibáit, vagy akár elmaradását az ítélkezés rendszerint csak relatív eljárási szabálysértésnek te-kinti. A bírói jelenléttel kapcsolatos feltétlen hatályon kívül helyezési ok így elsősorban akkor fordulhat elő, ha azonos felállású tanács tagjai nincsenek jelen végig a tárgyaláson. Példa lehet erre, ha a tárgyalás egy ré-széről az ülnök bármely oknál fogva távozik, s a távol-létében felvett bizonyítást a bíróság nem ismétli meg. A fellebbviteli bírói gyakorlat elfogadja az elsőfokú bíróság részéről az ügydöntő határozat kihirdetéséig még a feltétlen hibák orvoslását is.

A már idézett, a favor defensionis elvéből származó igen lényeges szabály azonban, hogy a felmentő ítéle-tet, illetőleg az ítélet felmentő rendelkezését a Be. 373. § (1) bekezdés II.d) pontja alapján nem kell hatá-lyon kívül helyezni, ha az ítéletet a vádlott, vagy a védő távollétében hozták meg. E törvényi rendelkezés ma-gyarázata az, hogy felmentés esetén a bíróság a terhelt érdekeit maximálisan figyelembe vette, a védelem tá-volmaradása ezért közömbösnek tekinthető.57

Hatályon kívül helyezési ok valósul meg akkor is, ha a bíróság a Be. 373. § I. pontjában meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljá-rást megszüntette. Ilyen esetben értelemszerűen nem az ítéletet, hanem az eljárást megszüntető végzést kell hatályon kívül helyezni.58 Ilyen ok lehet, ha a vádlott valójában nem halt meg,59 a bűncselekmény nem évült el, a terhelt kegyelemben nem részesült, vagy ha az eljáráshoz szükséges alaki feltételek ténylegesen adot-tak voltak, s ennek ellenére kerül sor az eljárás meg-szüntetésére. A halál és a kegyelem tényében rendsze-rint nem merül fel tévedés, az elévülés helytálló meg-ítélése azonban már bonyolultabb, alapos jogértelme-zést igényelhet a bíróságtól, különösen folyamatos jelleggel, hosszabb időn keresztül elkövetett bűncse-lekményeknél.

2006. július 1-jétől hatályosan feltétlen eljárási sza-

55 A Be. 362. § (3) bekezdése szerint a nyilvános ülés a szabályszerűen meg-idézett vádlott távollétében megtartható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható.

56 Be. 287. § 57 Király: i. m. 497. o.58 1. BK vélemény B.II.9.59 Gondolhatunk itt olyan esetre, amikor a holttá nyilvánított vádlottról ki-

derül, hogy életben van, vagy a személyes adatok téves nyilvántartásából, illetve a hatóság megtévesztéséből következik az alaptalan eljárás megszüntetés.

bálysértést és hatályon kívül helyezési okot jelent, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül zárták ki. A nyilvánosság az alapvető rendelkezések között a hatályos törvényben már nem jelenik meg, nem vitásan azonban olyan garanciális szabály a bün-tetőbíráskodás átláthatósága, a társadalom általi kont-roll érdekében, melynek megsértése kasszációt ered-ményezhet. A nyilvánosság indokolatlan kizáráshoz vezethet, ha nincs olyan erkölcsi ok, a kiskorú, illetve az eljárásban résztvevő vagy tanú védelme érdekében fennálló tény, illetve minősített adat, mely a fokozott oltalmat indokolná zárt tárgyalás vagy ülés lefolytatá-sával.60 A nyilvánosság kizárásáról hozott döntés gon-dos, alapos bírói eljárást igényel, annak szem előtt tar-tásával, hogy a fő szabály a büntetőper nyilvános le-folytatása. Ugyanakkor a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél erkölcsi ok-ból, a kiskorú sérelmére elkövetett cselekmények ügyében a kiskorú megóvása, egészséges lelki fejlődé-sének biztosítása érdekében rendszerint indokolt le-het a nyilvánosság kizárása. A minősített adat védelme pedig a bíróságra kötelezettséget is háríthat a zárt tár-gyalás elrendelésére. A nyilvánosság törvénysértő ki-zárásában megnyilvánuló eljárási szabálysértés meg-lehetősen ritka a gyakorlatban, de előfordul. Az egyik ügyben a törvényszék adótitok védelmére hivatkozva, az ügyben résztvevők érdekében a Be. 237. § (1) be-kezdés (2) bekezdés c) pontja alapján zárta ki a nyil-vánosságot. A másodfokon eljáró ítélőtábla azonban megállapította, hogy önmagában az ügy gazdasági jel-lege, az esetleg felmerülő adótitok nem képezheti alapját a jelzett okból a nyilvánosság kizárásának, ezért a törvényszék ítéletét feltétlen eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte.61

A 2006-os Be. Novella62 a korábban relatív eljárási szabálysértést képező súlyos ítélet indokolási hibá-kat feltétlen hatályon kívül helyezési okká minősítet-te.63 A másodfokú bíróság a törvényi előírás szerint hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnös-ség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszünte-tése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása tekinteté-ben az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettsé-gének olyan mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan; vagy ha az első-fokú ítélet a rendelkező résszel teljes mértékben el-lentétes. Mindkét eset, de különösen az indokolás hiányossága mértékének helyes megítélése – eltérően a feltétlen eljárási szabálysértések többségétől – mélyreható értékelést igényel a fellebbezési bíróság részéről. Az íté leti rendelkezés és az indokolás teljes ellentéte a gyakorlatban ritkán fordul elő, s rendsze-

6 0 Ld. Be. 373. § (1) bekezdés II. f ) pont, illetve Be. 237. § (3) bekezdés a)–c) pontok.

61 Nyíregyházi Törvényszék 4.B.134/2011/69., Debreceni Ítélőtábla Bf.II.175/2013/17.

62 2006. évi LI. tv. 162. § (4) bekezdése, hatályos 2006. július 1-jétől63 Be. 373. § (1) bekezdés III. a) és b) pontok

55

Büntetőjogi Szemle 2014/2. szám

rint könnyebben felismerhető, mint az indokolási hiányosságok. Ilyen eset lehet, ha például a bíróság a vádlottat felmenti, ugyanakkor a történeti tényállás büntethetőségi akadály hiánya mellett olyan esemé-nyeket rögzít, melyek egyértelműen a vádlott felelős-ségére utalnak, vagy fordítva, a bíróság úgy mondja ki a vádlott bűnösségét, hogy a tényállásba foglalt múltbeli esemény jól láthatóan nem ütközik bünte-tőtörvényi tényállásba.

A gyakorlati tapasztalok alapján megállapítható, hogy az indokolási kötelezettség súlyos megszegése rendszerint ténykérdések tekintetében vezet hatályon kívül helyezéshez. A jogi indokolás, vagy a büntetés-kiszabást érintő indokok ugyanis a másodfokú bíró-ság által általában kiegészíthetők, helyesbíthetők, el-hárítva ezzel az elsőfokú ítélet fogyatékosságát. Amint a Kúria a bíróságok hatályon kívül helyezésének gya-korlatáról szóló elemzésében rámutatott, a fair eljárás megkívánja, hogy a felsőbb szintű bíróság pótolja a hiányos indokolást (amennyiben álláspontja a bűnös-ség kérdésében egyezik az alacsonyabb szintű bírósá-géval). A ténykérdések tekintetében némileg már más a helyzet, mert az indokolás szorosan kapcsolódik a bírói mérlegeléshez és a ténymegállapításokhoz, tény-bíróságnak pedig az elsőfokú bíróság minősül, ezért a másodfokú bíróság nem veheti át teljes mértékben bizonyíték-értékelő és az indokolásban megnyilvánuló tevékenységét.64 Elvi bírósági határozat rögzíti, hogy az indokolási kötelezettség megszegése akkor ered-ményezhet feltétlen hatályon kívül helyezési és egy-ben felülvizsgálati okot, ha a megtámadott határozat indokolása tény vagy jogkérdésben olyan mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, hogy a bí-róság mire alapozta döntését.65 E jogi álláspontot meg-erősítette a Legfelsőbb Bíróság egy felülvizsgálati ügy-ben hozott határozatában is, kifejtve, hogy az indoko-lási kötelezettség megsértése nem az indokolás bár-mely elemének hiányát, hibáját jelenti, hanem annál szűkebb körű, a törvény ugyanis csak a bűnösség meg-állapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cse-lekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása tekintetében elmulasz-tott bírói indokoláshoz fűzi a hatályon kívül helyezés következményét.66 Egy közlekedési ügyben a legfőbb bírói fórum rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati el-járásban a megtámadott határozat hatályon kívül he-lyezését eredményező eljárási szabálysértésnek minő-sül, ha az eljárt bíróságok a határozatuk indokolásában nem jelölik meg azt a konkrét közlekedésjogi kötele-zettséget, amelynek megszegése miatt a terhelt nem tesz eleget az általános balesetelhárítási kötelmének, ezért nem állapítható meg, hogy a védett útvonalon

6 4 Kúria Büntető Kollégium Joggyakorlat-elemző csoport 2012.El.II.E.1/6. számú összefoglaló véleménye a bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorla-tának elemzéséről büntető ügyekben, 3.1.1., 15. o. http://www.lb.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_2012iimod2_2.pdf (letöltés: 2013. szeptember 12.)

65 EBH 2010. 2210., BH 2010.117.66 BH 2012. 32.

haladó, ezért elsőbbséggel rendelkező járművet ve-zető terhelt a más közlekedési szabályszegése miatt kialakult veszélyhelyzetet a megengedett legnagyobb sebességgel haladás esetén lassító vagy vészfékezéssel háríthatta el.67 Nem volt megállapítható azonban az indokolási kötelezettségnek az ítélet felülbírálatra al-kalmatlanságát eredményező nagymértékű elmulasz-tása, amikor a bíróság a terhelt tagadásával szemben a tényállás megállapításának az indokairól a bizonyí-tékok mérlegelése során kellő részletességgel számot adott.68

Az eseti döntésekből is látható, hogy a hatályon kí-vül helyezéseket elsősorban ténybeli indokolási hibák idézik elő, de természetesen nem zárható ki a jogi in-dokolás felülbírálatra alkalmatlansága sem, bár amint a Kúria idézett jelentése is kiemelte, a tisztességes el-járás megköveteli, hogy a fellebbezési bíróság, azonos jogi álláspont esetén a jogkérdésekkel kapcsolatos, de akár a ténykérdésekre is kiterjedő indokolást a törvé-nyi keretek között kiegészítse.

Végül a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ha-tályon kívül helyezi, és az iratokat az ügyésznek meg-küldi, ha az ügyész a XXVI. Fejezet szerinti eljárást a törvényi előfeltételek hiányában indítványozta, vala-mint a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bí-róságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság a XXVI. Feje-zet szerinti eljárást a törvényi előfeltételek hiányában folytatta le.69 A tárgyalásról lemondás külön eljárásnak törvényi előfeltétele, hogy a terhelt a vádemelést meg-előzően a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tegyen, a tárgyalás jogáról lemondjon, és ilyen, a vád-lott javára az általánostól kedvezőbb eljárásra az ügyész indítványt tegyen.70 Ha az ügyész a törvényi elő feltételek hiányában tett indítványt a külön eljá-rásra, azaz, ha a vádlott nem tett beismerő vallomást, vagy nem mondott le a tárgyalásról, akkor a másod-fokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az iratokat megküldi az ügyész-nek a törvényes vádemelés érdekében. Ha az elsőfokú bíróság sértette meg a tárgyalásról lemondás előfelté-teleiről szóló szabályokat, a másodfokú bíróság az íté-let hatályon kívül helyezésével egyidejűleg az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

4. Záró gondolatokA feltétlen eljárási szabálysértések fő formáinak elem-zése után megállapíthatjuk, hogy a perrendi normák a büntetőeljárás rendkívül fontos jogintézményei, me-lyek biztosítják a processzus alkotmányosságát, törvé-nyeknek megfelelő, tisztességes voltát. Az eljárási sza-bályok ugyanis nem csak a pervitel ésszerű, meghatá-rozott keretek között történő hatékony lefolytatását

67 BH 2008. 323.68 BH 2009. 352.69 Be. 373. § (1) bekezdés IV. a)–b) pontok70 Be. 534. § (1) bekezdés

56

Bünt

etőj

ogi S

zem

le 2

014/

2. sz

ám

írják elő, hanem oltalmat is nyújtanak az eljárás alá vont és más személyek részére az állami büntetőhatalommal szemben. Az eljárás módjában, részletszabályaiban nyil-vánulnak meg azon alkotmányos, garanciális jogok, melyek biztosítják a tisztességes, igazságos pervitelt. Az alapvető normák megsértéséhez a törvény e garan-ciák érvényre jutása érdekében fűz olyan komoly jog-következményeket, mint az ítélet hatályon kívül helye-zése. Törvényes, érdemi döntésre csak a perrendi sza-bályok fő normáinak teljes körű betartását követő bi-zonyítási eljárás lefolytatása után kerülhet sor. A jelen-leg hatályos szabályozással szemben viszont kritikaként

fogalmazható meg az indokolási kötelezettség megsér-tésében megnyilvánuló eljárási szabálysértés abszolút jellegű hibaként történő rögzítése [Be. 373. § (1) bekez-dés III. b) pont]. Az indokolás ugyanis, amint már utal-tam rá, akár ténykérdésben, de elsősorban jogkérdés-ben a fellebbezési bíróság részéről rendszerint kiegé-szíthető, korrigálható, helyesbíthető. Másrészt az indo-kolás kasszációt eredményező súlyának megítélése olyan értékelést igényel, mely sok szubjektivitást hor-doz magában. Álláspontom szerint ezért a hivatkozott hatályon kívül helyezési ok feltétlen jellegét a törvény-ben meg kellene szüntetni.

Büntetőjog II. - Különös RészMásodik, hatályosított kiadás

A 2012. évi C. törvény alapján

Szerzők: Belovics ervin, Molnár gábor Miklós, sinku Pál

SzerkeSztő-lektor: Busch Béla

Az új Büntető törvénykönyv elfogadását követően nem sokkal teljesen megújult kiadványként jelent meg a különös rész tényállásait átfogóan elemző, koráb-ban kilenc kiadásban napvilágot látott, a szakmai körökben rendkívül népszerű szakkönyv. A változatlan szerzői csapatból ketten a legfőbb Ügyészség vezető munkatársai, egyikük pedig a kúria büntetőbírája, míg a kötet szerkesztő-lekto-ra habilitált tanszékvezető egyetemi docens. Valamennyien a büntetőjog tudo-mányának jeles képviselői, akik több évtizede folytatnak oktatói tevékenységet a hazai jogi karokon.

Az új Btk. szövege az elfogadását követően több alkalommal is módosult, ha-tálybalépéséhez a kúria pedig felülvizsgálta a joggyakorlat egységét szolgáló testületi iránymutatásait. Mindezekre tekintettel készült el 2013 őszén a könyv aktualizálása, amelyben a tényállások bemutatása továbbra is a megszokott módon történik. A szerzők nem csupán az egyes bűncselekmények dogmatikai elemzésének és joggyakorlatának a bemutatására törekszenek, hanem ismertetik azok szabályozásának történeti előz-ményeit, a hatályos rendelkezések alkotmányos alapjait, a kapcsolódó joggyakorlat meghatározó döntéseit, és megjelölik az idetartozó jogirodalom jelentősebb eredményeit is.

Ára: 12 000 Ft

Büntetőjog I. és II.együttes ára: 20 000 Ft

HVg-oRAC lap- és könyvkiadó kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14.Fax: (36-1) 349-7600 • telefon: (36-1) 340-2304 • info@hvgorac.hu

WEB

ES MEGREND

ELÉS

–5%WEB

ES VÁSÁRLÁS–10%

www.hvgorac.hu • www.ujbtk.hu