„A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai ... · 14. Úszás, lebegés,...
Transcript of „A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai ... · 14. Úszás, lebegés,...
„A természettudományos oktatás
komplex megújítása a Révai Miklós
Gimnáziumban és Kollégiumban”
Munkafüzet
FIZIKA
7. évfolyam
Wernerné Pőheim Judit
TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés ........................................................................................ 3
A laboratórium munka és balesetvédelmi szabályzata ............................ 4
1. A termikus kölcsönhatás ............................................................ 6
2. Az erő mérése ........................................................................ 10
3. Egyenes vonalú egyenletes mozgás .......................................... 14
4. Egyenletesen változó mozgás ................................................... 18
5. Szabadesés ........................................................................... 22
6. Sűrűség ................................................................................ 26
7. Súrlódás ................................................................................ 30
8. Egyszerű gépek - emelők ........................................................ 36
9. Folyadékok tulajdonságai ........................................................ 40
10. Szilárd testek nyomása ........................................................... 44
11. Nyomás folyadékokban ........................................................... 47
12. Légnyomás ............................................................................ 53
13. Arkhimédész törvénye ............................................................. 58
14. Úszás, lebegés, merülés .......................................................... 63
15. Belső energia, hőmennyiség .................................................... 68
16. Olvadás ................................................................................. 72
17. Párolgás ................................................................................ 77
18. Forrás, lecsapódás .................................................................. 81
19. Hőtágulás .............................................................................. 86
20. Hőterjedés ............................................................................. 90
Fogalomtár .................................................................................... 94
Források ........................................................................................ 99
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 3 –
BEVEZETÉS
„A fizikának többnek kell lennie képletek halmazánál,
amelyek megjósolják, mit fogunk megfigyelni egy adott kísérletben
- arról kell beszámolnia, milyen a világ valójában.”
/Lee Smolin/
Kedves Diákok!
A fizika a kísérletezéssel lesz teljes. Ezek segítségével, sokkal megjegyez-
hetőbb, kézen foghatóbb lesz a tantárgy. Saját tapasztalataitok alapján
bővíthetitek tudásotokat, részt vehettek számotokra eddig ismeretlen kí-
sérletek elvégzésében.
Fontos, hogy a lehető legtöbb alkalommal kísérletezzetek.
Jó munkát kívánok. Remélem tetszeni fognak a kísérletek, és még jobban
megkedvelitek a fizikát.
A szerző
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 4 –
A LABORATÓRIUM MUNKA ÉS BALESETVÉDELMI
SZABÁLYZATA
1. A laboratóriumban a tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat
és dolgozhat. Annak területére csak engedéllyel léphet be és azt csak
engedéllyel hagyhatja el.
2. A kabátokat, táskákat és egyéb felszerelési tárgyakat a ruhatári rész-
ben (az előtérben) kell elhelyezni, a laboratóriumba csak a munkához
szükséges eszközöket szabad bevinni.
3. A laboratóriumi munka során köpeny használata kötelező! Szükség
esetén, ha a gyakorlat előírja, védőszemüveget és védőkesztyűt kell
viselni.
4. A kísérletek megvalósítása előtt győződjünk meg róla, hogy az alkal-
mazott eszközök, demonstrációs anyagok nem sérültek, rongálódtak-
e. Hiba esetén értesítsük a laboratórium személyzetét.
5. A kísérleti eszközöket, anyagokat, csak és kizárólag rendeltetésszerű-
en, kellő körültekintéssel használjuk!
6. A kísérlet megkezdése előtt, a foglalkozást vezető tanár, ismerteti a
végrehajtandó feladatot, és a végrehajtás főbb mozzanatait. Továbbá
külön felhívja a tanulók figyelmét az esetleges veszélyforrásokra!
7. A balesetek és az anyagi kár megelőzése érdekében a kísérleteket
gondosan, a leírtaknak megfelelően hajtsuk végre.
8. Munkánk során a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve
azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elen-
gedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.
9. A sérülések, balesetek elkerülése érdekében a foglalkozást vezető ta-
nár folyamatosan nyomon követi a kísérletek előkészítését és végre-
hajtásának menetét. Bármilyen gond, probléma esetén, azonnal jelez-
zünk neki!
10. Az érdemi munka befejeztével gondoskodjuk róla, hogy az eszközöket
a kiindulási állapotnak megfelelően tisztán és rendben hagyjuk hátra.
A szabálytalanul tárolt eszközök balesetet okozhatnak, illetve károsod-
hatnak.
11. A laboratóriumból történő távozást megelőzően győződjünk meg róla,
hogy a helyiségben tűz-, balesetveszélyes helyzetet nem hagyunk hát-
ra. A laboratórium működési rendjének megfelelően hajtsuk végre az
áramtalanítást.
12. Baleset esetén a lehető leggyorsabban mérjük fel a sérülés, illetve sé-
rülések mértékét, kezdjük meg a sérültek ellátását. Amennyiben úgy
ítéljük meg, kérjük az iskola egészségügyi személyzetének segítségét,
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 5 –
vagy ha a helyzet megkívánja, haladéktalanul hívjunk mentőt. Egyér-
telmű utasításokkal szabjunk feladatot a tanulók tevékenységét illető-
en, elkerülve ezzel a további balesetek bekövetkezését, illetve az eset-
leges anyagi károk gyarapodását.
13. A fizikai kísérletek leggyakoribb veszélyforrása az elektromos áram.
Baleset esetén meg kell bizonyosodni arról, hogy a sérült nincs már
feszültség alatt. A baleset helyén elsődleges feladat a kapcsolótáblán
lévő főkapcsoló lekapcsolása!
14. Az elektromos balesetek elkerülhetők, ha betartjuk és betartatjuk az
érintésvédelmi szabályokat! A hallgatói áramkörök minden esetben fe-
szültségmentes állapotban kerüljenek összeállításra, azt követően csak
ellenőrzés után, és engedéllyel kössék rá a tápfeszültséget. Üzemzavar
esetén kérjük a labor dolgozóinak segítségét.
15. Tűz esetén, vagy tűzveszélyes helyzetben, azonnal értesítsük a labor
személyzetét! Határozottan utasítsuk a tanulókat a labor elhagyására!
A laboratóriumban elhelyezett tűzoltó készülékeket csak akkor kezdjük
el használni, ha jártasnak érezzük magunkat a készülék működtetésé-
ben. Tűzoltó készülékkel embert oltani nem szabad!
A laboratóriumi fizika eszközökön és berendezéseken található jelzések,
ábrák jelentései:
Vigyázz! Forró felület!
Vigyázz! Alacsony hőmérséklet!
Vigyázz! Tűzveszély!
Vigyázz! Mérgező anyag!
Vigyázz! Radioaktív sugárzás!
Vigyázz! Áramütés veszélye!
Vigyázz! Lézersugár!
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 6 –
A TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁS
Bevezetés/Ismétlés
1. Mivel mérhetünk hőmérsékletet?
................................................................................................
2. Milyen mértékegységei lehetnek a hőmérsékletnek?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
3. Hogyan változik a test hőmérséklete, ha melegítjük, és hogyan
változik, ha hűtjük?
................................................................................................
................................................................................................
4. Mikor érzünk egy testet melegnek a kezünkkel?
................................................................................................
................................................................................................
5. Miért szükséges hőmérő használata, ha nekünk is van hőérze-
tünk?
................................................................................................
6. Mire kell ügyelnünk hőmérséklet mérésekor?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 7 –
1. kísérlet – Hőmérséklet mérése
Eszközök:
1 db 100 ml-es főzőpohár
1 db hőmérő
meleg víz
stopper
A kísérlet leírása:
Tölts a pohárba 100 ml meleg vizet. Helyezd bele a hőmérőt. Olvasd
le a víz hőmérsékletét! A mért értéket írd be a táblázatba a kezdeti
hőmérséklethez (0. perc)! Indítsd el a stopperórát, fél percenként
olvasd le a víz hőmérsékletét, és az így mért hőmérsékleti értékeket
is írd be a táblázat megfelelő helyére!
IDŐ (min) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4
HŐMÉRSÉKLET
A mérés közben a hőmérő segítségével időnként keverd meg a
vizet!
Kérdések, feladatok a kísérlethez:
1. Mit tapasztaltál a mérés során?
................................................................................................
................................................................................................
2. Miért változott meg a víz hőmérséklete?
................................................................................................
................................................................................................
1. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 8 –
2. kísérlet – Termikus kölcsönhatás
Eszközök:
1 db 100 ml-es főzőpohár 1 db 250 ml-es főzőpohár
2 db hőmérő, hideg víz, meleg víz stopper, törlőkendő
A kísérlet leírása:
Tölts 100 ml meleg vizet a kisebb pohárba és mérd meg a hőmér-
sékletét. A nagyobb pohárba tölts 10 ml hideg vizet és mérd meg
ennek is a hőmérsékletét. A mért adatokat írd be a táblázat első
oszlopába. A kezdő mérés után a meleg vízzel telt poharat helyezd
bele a hideg vizes pohárba (a hőmérőket hagyd benne a poharak-
ban), és fél percenként olvasd le a hőmérőkről a folyadékok hőmér-
sékletét, majd a mért értékeket írd be a táblázatba!
Mérési jegyzőkönyv:
Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5
hideg víz hő-
mérséklete
meleg víz hő-
mérséklete
1. Mit tapasztalsz, hogyan változott a két folyadék hőmérséklete?
................................................................................................
................................................................................................
2. Meddig tartott ez a változás?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
2. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 9 –
Ábrázold a kísérlet során mért adatokat koordináta-rendszerben! (a
hideg víz grafikonja kék, a melegé piros legyen!)
Feladatok:
1. Mi a termikus kölcsönhatás?
2. Mi a feltétele, hogy létrejöjjön két test között termikus kölcsön-
hatás?
3. Mondj példákat a környezetedből termikus kölcsönhatásra!
4. Miért kell 5-10 percig mérni a lázmérővel a testünk hőmérsékle-
tét?
5. Milyen hőmérsékletű testet tud melegíteni egy 50 oC-os vasda-
rab?
6. Milyen hőmérsékletű test tudja melegíteni egy 50 oC-os vasdara-
bot?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 10 –
AZ ERŐ MÉRÉSE
Bevezetés/Ismétlés
1. Mi az erő?
................................................................................................
................................................................................................
2. Mit nevezünk vektormennyiségnek?
................................................................................................
................................................................................................
3. Hogyan jelöljük rajzban az erőt?
................................................................................................
4. Milyen fajta erőket ismersz?
................................................................................................
................................................................................................
5. Mi az erő jele, mértékegysége?
................................................................................................
................................................................................................
6. Mivel mérhetünk tömeget?
................................................................................................
7. Milyen mértékegységeit ismered a tömegnek?
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 11 –
1. kísérlet – Rugó megnyúlása
Eszközök:
csavarrugó
kampós nehezék 5 db
skálával ellátott állvány
A kísérlet leírása:
A skálával ellátott állvány tetejére akaszd fel a rugót, és jegyezd le,
hogy milyen hosszú terhelés nélkül. Ezután egyenként akaszd rá a
nehezékeket a rugó szabadon hagyott végére és minden esetben ol-
vasd le a rugó hosszát és írd be a táblázatba!
terhelés
nélkül
1
nehezék
2
nehezék
3
nehezék
4
nehezék
5
nehezék
hossz
(cm)
Mit állapíthatsz meg a rugó megnyúlásáról?
................................................................................................
................................................................................................
Vedd le a nehezéket a rugóról és olvasd le most így a rugó hosszát!
Mekkora így a rugó hossza?
................................................................................................
Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek!
Milyen tulajdonságai miatt alkalmas a rugó erő mérésére?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
3. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 12 –
Az erő mérésére alkalmas eszköz: rugós erőmérő
................................................................................................
................................................................................................
2. kísérlet – Összefüggés a testek tömege és súlya között
Eszközök:
rugós erőmérő kampós nehezék 5 db
mérleg
A kísérlet leírása:
Rugós erőmérőre akassz egy nehezéket!
Milyen erő okozza a rugó megnyúlását?
Rajzold be az ábrába és nevezd meg!
A test által a rugóra kifejtett erő a súlyerő.
Nézzük meg, hogy milyen összefüggés van a testek tömege és a
test által kifejtett súlyerő között!
Akassz a rugós erőmérőre egy nehezéket, majd olvasd le a műszer
által mutatott értéket és írd be a táblázatba! Ezután mérd meg a
nehezék tömegét és ez az érték is kerüljön be a táblázatba!
1
nehezék
2
nehezék
3
nehezék
4
nehezék
5
nehezék
súly
tömeg
Végezd el ugyanezeket a méréseket 2, 3, 4 illetve 5 nehezék esetén!
4. ábra
5. ábra
6. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 13 –
Milyen összefüggést veszel észre a testek tömege és súlya között?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Ezen összefüggés segítségével töltsd ki a táblázatot!
súly 9,3 N 250 N
tömeg 100 g 40 kg 15 dkg
Feladatok:
1. Mennyi a súlya 150 cm3, 10 cm3, 3 dm3, 1 liter víznek? (Az egy-
szerűség érdekében számolj úgy, mintha 100 cm3 víz súlya volna
1 N.)
2. Egy nehezék hatására a rugó 3 cm-rel nyúlt meg. Hány ilyen ne-
hezéket akasztottunk a rugóra, ha a 9 cm-rel nyúlt meg?
3. A rugó 1 N nagyságú erőhatásra 1,5 cm-rel lett hosszabb. Mek-
kora az erő, ha a rugó megnyúlása 4,5 cm?
4. Mennyi a térfogata 10 N súlyú víznek?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 14 –
EGYENES VONALÚ EGYENLETES MOZGÁS
Bevezetés/Ismétlés
1. Mikor mondjuk azt, hogy megváltozott egy test mozgásállapota?
................................................................................................
................................................................................................
2. Mi mondható el a test mozgásáról, ha nem változik meg a
mozgásállapota?
................................................................................................
................................................................................................
3. Két futó versenyez 100 m-es távon Az egyik 1,5 perc alatt, a má-
sik 1,3 perc alatt teszi meg a távot. Melyiknek nagyobb a sebes-
sége?
................................................................................................
................................................................................................
4. Gyerekeket az iskolában a 12 perces futáson mérik. Péter ez idő
alatt 2 km-t, Marci pedig 1800 m-t tesz meg. Melyiküknek na-
gyobb a sebessége?
................................................................................................
................................................................................................
1. kísérlet – Mikola-cső
Eszközök:
Mikola-cső, Stopperóra
Kréta, Szivacs
Állvány
Szögmérő
7. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 15 –
A kísérlet leírása:
A Mikola-cső egy 1 méter hosszú, egyik végén zárt, másik végén
bedugaszolt, vízzel töltött üvegcső, melyben egy kis légbuborék van.
A csőben a levegőbuborék mozoghat.
Ez az eszköz Mikola Sándor magyar Fizikatanár nevéhez fűződik, aki
először használta ezt az eszközt.
A kísérlet során azt kell megfigyelni, hogy hogyan mozog a csőben a
buborék.
A szögmérő segítségével először 30o-os dőlésszög esetén nézzétek
meg a buborék mozgását. A stopperóra segítségével egyikőtök má-
sodpercenként jelezzen, míg egy másik tanuló a csoportból jelölje be
a buborék helyét a krétával a csőhöz rögzített farúdon a jelzések pil-
lanatában.
A jelölés után mérjétek le, hogy az egyes jelzések az első jeltől
mekkora távolságra vannak, és a mért eredményeket írjátok be a
táblázatba!
1 sec 2 sec 3 sec 4 sec 5 sec
15o-os
hajlásszög
esetén az
út (cm)
1 sec alatt
megtett
út
Töröljétek le a jelöléseket, majd a mérést ismételjétek meg 30o-os
hajlásszög és 45o-os hajlásszög esetében is! A mért eredményeket
mindegyik esetben írjátok be a táblázat megfelelő helyére!
1 sec 2 sec 3 sec 4 sec 5 sec
30o-os
hajlásszög
esetén az
út (cm)
1 sec alatt
megtett
út
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 16 –
1 sec 2 sec 3 sec 4 sec 5 sec
45o-os
hajlásszög
esetén az
út (cm)
1 sec alatt
megtett
út
Figyeljetek arra, hogy az egyes esetekben mindig a buborék
ugyanazon pontjának pillanatnyi helyét jelöljétek be!
Kérdések, feladatok a kísérlethez:
Mit állapíthatsz meg a buborék egyenlő idők alatt megtett útjá-
ról?
................................................................................................
Melyik esetben mozgott leggyorsabban a buborék?
................................................................................................
................................................................................................
Mit tudunk elmondani a test sebességéről mozgás közben?
................................................................................................
Mikor végez a test egyenletes mozgást?
................................................................................................
A táblázat alsó soraiban az egységnyi idő alatt megtett utakat
számoltátok ki. Ez milyen adatot mutat az egyes mozgások ese-
tében?
................................................................................................
Mekkora a buborék sebessége a különböző mozgásoknál?
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 17 –
Ábrázold út-idő grafikonon a 15o-os és a 45o-os lejtő esetén a bubo-
rék mozgását a táblázat adatai alapján!
Mi állapítható meg a két grafikonról?
................................................................................................
Melyik mozgás grafikonja a meredekebb?
................................................................................................
Feladatok:
1. Mekkora annak a gyalogosnak a sebessége, aki 1,5 óra alatt 6
km utat tesz meg?
2. A hang a levegőben 1,5 perc alatt 30,6 km-t tesz meg. Mekkora a
hang terjedési sebessége?
3. Egy repülőgép 300 km/h sebességgel haladva mekkora utat tesz
meg 2,5 óra alatt?
4. A viharos szél sebessége 90km/h. Mekkora utat tesz meg a szél 4
perc alatt?
5. Mennyi idő alatt teszi meg a kerékpáros egyenletesen haladva a
15 km-es utat, ha sebessége 7,5 km/h?
6. A Föld – Nap távolság 150 000 000 km. Mennyi idő alatt ér a Nap
fénye a Földre, ha a fény terjedési sebessége 300000 km/s?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 18 –
EGYENLETESEN VÁLTOZÓ MOZGÁS
Bevezetés/Ismétlés
1. Mikor végez egy test egyenletes mozgást?
................................................................................................
................................................................................................
2. Mi a feltétele, hogy a test egyenes vonalú egyenletes mozgást
végezzen?
................................................................................................
................................................................................................
3. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás közben mi mondható el a test sebességéről?
................................................................................................
................................................................................................
4. Hogyan számítható ki ekkor a test sebessége?
1. kísérlet – Test mozgása lejtőn
Eszközök:
1 méter hosszú lejtő, szögmérő
golyó, stopperóra, mérőszalag
A kísérlet leírása:
Az 1 méter hosszú rúdból készíts egy 100–os hajlásszögű lejtőt. A
lejtő aljától 20 cm távolságra helyezd el a golyót. A golyó elengedé-
sével egyidejűleg indítsd el a stoppert és mérd meg, hogy mekkora
idő alatt teszi meg a golyó a 20 cm-es utat! (Koppanás jelzi a lejtő
alját) Írd be a táblázatba a mért adatot!
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 19 –
út (m) 0,2 0,4 0,6 0,8 1
idő (sec)
Végezd el ugyanezt a mérést 40 cm, 60 cm 80 cm illetve 100 cm-es
utak esetén is!
Kérdések, feladatok a kísérlethez:
Mit tapasztalsz a kétszer, háromszor nagyobb utak megtételéhez
szükséges időknél?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
A lejtőn leguruló test milyen mozgást végez?
................................................................................................
Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek!
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
2. kísérlet – változó mozgás
Eszközök:
1 méter hosszú lejtő, szögmérő, golyó stopperóra, mérőszalag, kréta
A kísérlet leírása:
A 100-os hajlásszögű lejtő tetejéről indítsd el a golyót és ezzel egyi-
dejűleg a stoppert is! Másodpercenként jelezz és a társad a kréta
segítségével jelölje be a lejtőn az adott pillanatokban a golyó helyét!
A kísérlet elvégzése után mérd le, hogy azonos idők alatt mekkora
utakat tesz meg a golyó, és írd be táblázatba az adatokat!
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 20 –
idő (sec) 1 2 3 4 5
út (m)
1. Mi állapítható meg az egyenlő idők alatt megtett utakról?
................................................................................................
................................................................................................
2. Ez alapján mi mondható el a mozgás során a test sebességéről?
................................................................................................
................................................................................................
3. kísérlet – Változó mozgás sebessége
Eszközök:
vízszintes vályúban folytatódó 1 méter hosszú lejtő szögmérő, golyó, stopperóra, mérőszalag, kréta
A kísérlet leírása:
A golyót először olyan távolságra indítsd el, hogy az utat a lejtő aljá-
ig 1 s alatt tegye meg! A golyó indításakor a stopper is indítsd el, és
a 2. sec végén jelöld a vízszintes szakaszon a golyó helyét!
A lejtő aljától, a vízszintes szakaszon milyen mozgást végez a test? .
................................................................................................
Mérd le a lejtő aljától a vízszintes szakaszon a golyó által megtett
utat és számítsd ki a golyó sebességét!
................................................................................................
................................................................................................
A következő méréseknél úgy határozd meg a golyó által a lejtőn
megteendő utat, hogy 2 s, 3 s, 4 s alatt tegye meg az egyes esetek-
ben (az előző kísérletek segítenek ennek meghatározásában) Min-
degyik esetben külön-külön jelöld a vízszintes szakaszon 1 s alatt a
golyó által megtett utat. A mért adatokból számítsd ki a golyó se-
bességeit!
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 21 –
Írd be minden esetben a táblázatba a mérés eredményét!
út (m)
idő (sec) 1 1 1 1 1
sebesség
(m/s)
Az egyes esetekben a vízszintes szakaszon kiszámított sebességek
egyenlők a test lejtő alján mérhető sebességével.
Mi állapítható meg a golyó sebességéről?
................................................................................................
Milyen mozgást végez ez alapján a test?
................................................................................................
Mikor mondjuk az, hogy egy test egyenletesen változó mozgást vé-
gez?
................................................................................................
Feladatok:
1. Egy autó sebessége 5 s alatt nő 75 km/h-ra egy másiké 10 s
alatt. Melyiknek nagyobb a gyorsulása?
2. Mekkora sebességgel ért a golyó a lejtő aljához, ha a lejtő víz-
szintessel folytatódik, és a golyó ezen a részen 3 s alatt 8,5 dm
utat tesz meg?
3. A lejtőn leguruló görkorcsolyás sebessége egyenletesen másod-
percenként 0,4 m/s-mal növekszik. A lejtő tetejéről való indulás
után a lejtő aljára 15 s alatt ér.
a) Milyen volt a görkorcsolyás mozgása a lejtőn?
b) Mekkora sebességgel ért a lejtő aljára?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 22 –
SZABADESÉS
Bevezetés/Ismétlés
1. Mikor végez egy test egyenletesen változó mozgást?
................................................................................................
................................................................................................
2. Mi a feltétele, hogy a test egyenletesen változó mozgást végez-
zen?
................................................................................................
................................................................................................
1. kísérlet – Szabadesés
Eszközök:
2 db papírlap
A kísérlet leírása:
Az egyik papírlapot gyűrd galacsinná, a másik maradjon sima.
Ugyanolyan magasságról ejtsd le őket.
Mit figyelhetsz meg?
................................................................................................
................................................................................................
Miért esnek különbözőképpen?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 23 –
2. kísérlet –szabadesés
Eszközök:
vasgolyó, fagolyó
A kísérlet leírása:
Ha a fa és a vasgolyót azonos magasságból leejtjük, melyik fog ha-
marabb a földre érni?
................................................................................................
Ellenőrizd kísérlettel a feltevésedet! Mit tapasztalsz a kísérlet során?
................................................................................................
Függ-e a test tömegétől (súlyától), hogy milyen gyorsan ér földet a
test?
................................................................................................
................................................................................................
3. kísérlet –szabadesés
Eszközök:
gyurmagolyó mérőszalag
A kísérlet leírása:
Ejtsd le a gyurmagolyót 30 cm illetve 100 cm magasról! Nézd meg,
hogy a két esetben azonos lesz-e a gyurma alakváltozása a földet
érés során!
................................................................................................
................................................................................................
Mi lehet ennek az oka?
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 24 –
4. kísérlet – szabadesés
Eszközök:
zsineg kb. 2 méteres mérőszalag
5 db csavaranya
A kísérlet leírása:
Kötözd a zsinegre egyenlő – 40 cm-es – távolságokra a csavaranyá-
kat! Tartsd függőlegesen a zsinórt úgy, hogy a legalsó csavar épp a
földön legyen! Engedd el a zsinórt és figyeld meg az egyes koppaná-
sok közötti időtartamon hosszát!
Mit veszel észre?
................................................................................................
................................................................................................
Mi mondható el a kétszer, háromszor nagyobb magasságból induló
csavarok földet éréséhez szükséges időkről?
................................................................................................
Hogyan változik esés közben az eső test sebessége?
................................................................................................
5. kísérlet – szabadesés
Eszközök:
Zsineg kb. 2 méteres
Mérőszalag 4 db csavaranya
A kísérlet leírása:
Kötözd a zsinegre a csavaranyákat a következő ábra szerint:
Végezd el az előző kísérletet most ezzel a zsinórral és figyeld meg itt
is a koppanások között eltelt időtartamokat!
8. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 25 –
Mit veszel most észre?
................................................................................................
................................................................................................
Ezek alatt az idők alatt mekkora utakat tesznek meg a csavarok?
................................................................................................
................................................................................................
Hogy lehetséges ez?
................................................................................................
................................................................................................
Milyen erő hat esés közben a testekre?
................................................................................................
................................................................................................
Mérésekkel megállapítható, hogy a test sebessége egyenlő idők alatt
ugyanannyival növekszik. A szabadesés egyenletesen változó
mozgás.
Feladatok:
1. Egy test 4 s-ig esik szabadon. Mekkora sebességet ér el földet
éréskor?
2. Egy szabadon eső test sebessége 50 m/s. Mekkora idő alatt érte
el ezt a sebességet?
3. Mekkora sebességgel ér a Hold felszínére a leejtett papírlap, ha
az azonos magasságból leejtett kődarab 15 m/s sebességgel ér
le?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 26 –
SŰRŰSÉG
Bevezetés/Ismétlés
1. Mi a tömeg?
................................................................................................
................................................................................................
2. Mivel mérhető a tömeg?
................................................................................................
................................................................................................
3. Milyen mértékegységei lehetnek a tömegnek?
................................................................................................
................................................................................................
4. Hogyan tudjuk megállapítani a szilárd testek térfogatát?
................................................................................................
................................................................................................
5. Milyen mértékegységei vannak a térfogatnak?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
6. Matematikai módszerekkel hogyan határozható meg a téglatest
térfogata?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 27 –
1. kísérlet – Azonos anyagból készült testek sűrűsége
Eszközök:
alumíniumhasábok (10 cm3, 20 cm3, 30 cm3)
mérleg vonalzó
A kísérlet leírása:
Mérjük meg mindhárom alumíniumhasáb éleinek hosszát külön-
külön, majd a mért értékekből számítsd ki a hasábok térfogatát.
A térfogat kiszámítása után mérd meg a hasábok tömegét egyen-
ként. A számított illetve mért értékeket írd be a táblázatba!
tömeg térfogat
1 cm3
anyag
tömege
sűrűség
kicsi hasáb
közepes
hasáb
nagy ha-
sáb
1. Milyen összefüggést veszel észre a testek térfogata és tömege
között azonos anyag esetén?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
2. Mit állapíthatsz meg egy adott anyag esetén az egységnyi térfo-
gatú test tömegéről?
................................................................................................
................................................................................................
9. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 28 –
Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek!
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Ha egy adott testnek matematikai módszerekkel nem tudod kiszámí-
tani a térfogatát, akkor milyen lehetőség van a térfogat meghatáro-
zására?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
2. kísérlet –Azonos térfogatú testek sűrűsége
Eszközök:
tálca fa, vas, réz hengerek
mérőhenger víz
kampó a test megtartásához törlőkendő
mérleg
A kísérlet leírása:
Töltsd körülbelül félig a mérőhengert vízzel úgy, hogy egy jól meg-
határozható értéknél legyen a folyadékfelszín! Olvasd le a víz térfo-
gatát! Helyezd bele a kampó segítségével a vízbe a fa hengert és ol-
vad le a pohár által mutatott térfogatot! A két mért eredményből
határozd meg a test térfogatát! Végezd el a mérést a vas és a réz
test esetén is és a mért értékeket írd be a táblázat megfelelő helyé-
re!
A mérleg segítségével mérd meg a tömegüket és azt is írd be a táb-
lázatba!
10. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 29 –
tömeg térfogat
1 cm3
anyag
tömege
sűrűség
fa henger
vas henger
réz henger
Mi állapítható meg a három test térfogatáról?
................................................................................................
Mit tudsz mondani a különböző anyagú, de egyenlő térfogatú anya-
gok tömegéről?
................................................................................................
................................................................................................
Sűrűség: megmutatja az egységnyi térfogatú anyag tömegét
Jele: ró, mértékegysége: kg/m3, g/cm3
Kiszámítása: sűrűség=tömeg/térfogat
Feladat:
1. Az asztalon található kőnek határozd meg a sűrűségét! (eszkö-
zök: mérleg, mérőpohár, víz, kő)
2. Váltsd át a mértékegységeket!
a. 3500 kg/m3= g/cm3
b. 4,5 g/cm3= kg/m3
c. 1200 kg/m3= g/cm3
d. 0,7g/cm3= kg/m3
3. Mennyi a sűrűsége 10 tonna tömegű, 4 m3 térfogatú testnek?
4. Mekkora a tömege egy 2 dm3 térfogatú alumínium testnek?(az
alumínium sűrűsége 2700kg/m3)
5. Mekkora a térfogata a 150 kg tömegű fenyőfadarabnak?(a fa sű-
rűsége 500kg/m3)
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 30 –
SÚRLÓDÁS
Bevezetés/Ismétlés
1. Mit kell tudni a rugós erőmérő használatáról?
................................................................................................
................................................................................................
2. Mi az erő?
................................................................................................
................................................................................................
3. Mit nevezünk vektormennyiségnek?
................................................................................................
................................................................................................
4. Mekkora az 1 N nagyságú erő?
................................................................................................
5. Mi a súly?
................................................................................................
................................................................................................
1. kísérlet – Csúszási súrlódás
Eszközök:
fahasáb kampóval 3 db
rugós erőmérő
A kísérlet leírása:
Mérd meg 1, 2 illetve 3 fahasáb súlyát rugós erőmérővel! Írd be az
értékeket a táblázatba!
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 31 –
súly húzóerő
1.
hasáb
2.
hasáb
3.
hasáb
Helyezd az asztallapra a hasábot, és mérd meg azt az erőt, amivel
lassan, egyenletesen lehet húzni a hasábot! Végezd el a mérést
egymásra helyezett 2 illetve 3 hasáb esetén is! Írd be a táblázatba a
mért értékeket!
Mit állapíthatsz meg az egyes esetekben a húzóerő nagyságáról?
................................................................................................
................................................................................................
Számítsd ki a táblázatban a két erő hányadosát! Mit tapasztalsz?
................................................................................................
2. kísérlet
Eszközök:
fahasáb, smirgli, posztó alumíniumfólia
befőttes gumi, rugós erőmérő
A kísérlet leírása:
Erősítsd a fahasábra a smirglis papírt és húzd végig az asztallapon
egyenletesen a rugós erőmérő segítségével! Olvasd le, hogy mekko-
ra erő kellett ehhez, és írd be a táblázatba a kapott értéket!
húzóerő
smirgli
fa
posztó
alumínium
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 32 –
Végezd el a kísérletet sima fa, posztó illetve alumínium felülettel is!
Az így mért húzóerők értékét is írd be a táblázatba!
Mit állapíthatsz meg a kapott értékekből?
................................................................................................
................................................................................................
Miért lesz különböző a húzóerő értéke az egyes esetekben?
................................................................................................
Mi akadályozta a test mozgását?
................................................................................................
................................................................................................
Az előző kísérletek alapján mitől függ a csúszási súrlódási erő nagy-
sága?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
3. kísérlet
Eszközök:
fahasáb rugós erőmérő
A kísérlet leírása:
Különböző nagyságú felületein húzd a fahasábot és mérd meg a hú-
zóerőt!
húzóerő
kicsi
közepes
nagy
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 33 –
Mit tapasztalsz? Függ a felület nagyságától is a súrlódási erő nagy-
sága?
................................................................................................
................................................................................................
4. kísérlet – Tapadási súrlódás
Eszközök:
fahasáb kampóval 3 db
rugós erőmérő
A kísérlet leírása:
Mérd meg 1, 2 illetve 3 fahasáb súlyát rugós erőmérővel! Írd be az
értékeket a táblázatba!
súly húzóerő
1.
hasáb
2.
hasáb
3.
hasáb
Helyezd az asztallapra a hasábot, és mérd meg azt az erőt, amivel a
hasábot éppen elindítjuk nyugalmi helyzetéből! Végezd el a mérést
egymásra helyezett 2 illetve 3 hasáb esetén is! Írd be a táblázatba a
mért értékeket!
Mit állapíthatsz meg az egyes esetekben az erő nagyságáról?
................................................................................................
................................................................................................
Számítsd ki a táblázatban a két erő hányadosát! Mit tapasztalsz?
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 34 –
Ha összehasonlítod az első kísérletben a test egyenletes mozgatása-
kor kifejtett erőket a most mért erővel, akkor mit állapíthatsz meg
egy adott test esetén a tapadási és a csúszási súrlódási erő nagysá-
gáról?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
5. kísérlet
Eszközök:
fahasáb, smirgli, posztó alumíniumfólia
befőttes gumi, rugós erőmérő
A kísérlet leírása:
Erősítsd a fahasábra a smirglis papírt. Helyezd az asztallapra a ha-
sábot, és mérd meg azt az erőt, amivel a hasábot éppen elindítjuk
nyugalmi helyzetéből! Olvasd le, hogy mekkora erő kellett ehhez, és
írd be a táblázatba a kapott értéket!
húzóerő
smirgli
fa
posztó
alumínium
Végezd el a kísérletet sima fa, posztó illetve alumínium felülettel is!
Az így mért húzóerők értékét is írd be a táblázatba!
Mit állapíthatsz meg a kapott értékekből?
Hasonlítsd össze a második kísérletben mért csúszási súrlódási
erőkkel ezeket az erőket! Mi állapítható meg?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 35 –
Feladatok:
1. Keress a mindennapi életből példákat hasznos illetve káros súrló-
dásokra!
2. Hogyan lehet növelni illetve csökkenteni a fellépő csúszási súrló-
dási erőt?
3. Hogyan változik a súrlódási erő, ha a korcsolyázó 2 lábról 1 lábra
állva siklik tovább?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 36 –
EGYSZERŰ GÉPEK - EMELŐK
Bevezetés/Ismétlés
1. Mi történik egy testtel, ha erőhatás éri?
................................................................................................
................................................................................................
2. Mikor beszélünk mozgásról?
................................................................................................
................................................................................................
3. Mikor van egy erőnek forgatóhatása?
................................................................................................
................................................................................................
4. Mire kell figyelni a rugós erőmérő használatakor?
................................................................................................
................................................................................................
1. kísérlet – Kétoldalú emelő
Eszközök:
kétoldalú emelő
rugós erőmérő vonalzó
akasztós nehezék
A kísérlet leírása:
Akassz az emelő egyik oldalára a tengelytől legtávolabbra egy nehe-
zéket! A másik oldalon a rugós erőmérővel próbáld kiegyensúlyozni
az emelőt többféleképpen! A mérési eredményeket foglald táblázat-
ba!
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 37 –
1. 2. 3. 4. 5.
távolság
a ten-
gelytől
erő
Mit veszel észre az egyes esetek összehasonlításakor?
................................................................................................
................................................................................................
Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek!
................................................................................................
................................................................................................
2. kísérlet – Kétoldalú emelő
Eszközök:
emelő, vonalzó nehezékek 5 db 0,5 N súlyú,
A kísérlet leírása:
Akassz az emelőrúd egyik oldalára a tengelytől számított első lyukba
egymás után 0,5 N, 1 N, 1,5 N illetve 2 N súlyú testeket! Mindegyik
esetben próbáld kiegyensúlyozni az ellentétes oldalon lévő 0,5 N sú-
lyú nehezékkel! A tapasztalataidat foglald táblázatba!
erőkar1 erő1 erőkar2 erő2
0,5 N
0,5 N
1 N
0,5 N
1,5 N
0,5 N
2 N
0,5 N
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 38 –
Mit veszel észre, hogyan lehetett egyensúlyba hozni az emelőt?
................................................................................................
................................................................................................
Milyen irányú az emelő két oldalán kifejtett két erő?
................................................................................................
3. kísérlet – Egyoldalú emelő
Eszközök:
emelő – egyoldalú
nehezék, rugós erőmérő
A kísérlet leírása:
Akassz az emelőre a tengelytől számított 4. lyukba egy nehezéket! A
rugós erőmérő segítségével próbáld vízszintes helyzetbe hozni az
emelőt!
Milyen irányú erő kifejtése szükséges ehhez?
................................................................................................
................................................................................................
Próbáld az egyensúly többféleképpen elérni úgy, hogy a rugós erő-
mérőt a tengelytől különböző távolságokra akasztod a rúdba. A mé-
rőműszer tengelytől mért távolságát és a műszer által mutatott erőt
írd be a táblázatba! Keress minél több megoldást!
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
távolság a
tengelytől
erő
Az erőkar változtatásával hogyan változott az erő?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 39 –
Mi volt a különbség a kétféle emelő esetében az erőknél?
................................................................................................
................................................................................................
Mindkét esetben hogyan lehetett egyensúlyba hozni az emelőt?
................................................................................................
................................................................................................
Mitől függ az erő forgatóhatása?
................................................................................................
................................................................................................
Mi a forgatónyomaték?
................................................................................................
................................................................................................
Feladatok:
1. Régebben a teherautóknak, buszoknak sokkal nagyobb átmérőjű kormánykerekük volt, mint a személyautóknak. Miért?
2. Miért könnyebb elvágni a keménypapírt, ha az közelebb van az olló tengelyéhez?
3. Harapófogó nyelét 25 N erővel nyomjuk a tengelytől 15 cm távol-ságra. Mekkora a forgatónyomaték?
4. A kétkarú mérleg egyik oldalán 60 N nagyságú erőt fejtünk ki a
tengelytől 12 cm távolságra. A másik oldalon mekkora erővel le-het egyensúlyban tartani a mérleget, ha az 15 cm-re van a for-
gástengelytől?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 40 –
FOLYADÉKOK TULAJDONSÁGAI
Bevezetés/Ismétlés
1. Mi építi fel a folyékony halmazállapotú anyagokat?
................................................................................................
................................................................................................
2. Mit tudunk a folyadékok részecskéinek mozgásáról?
................................................................................................
................................................................................................
3. Mekkora a részecskék közötti távolság?
................................................................................................
................................................................................................
4. Mekkora a részecskék közötti összetartó erő?
................................................................................................
................................................................................................
1. kísérlet – Folyadékok alakja
Eszközök:
pohár lombik
mérőhenger üvegkád
víz, petróleum
A kísérlet leírása:
Tölts ugyanannyi vizet a különböző alakú edényekbe. Figyeld meg a
folyadék alakját és az egyes esetekben a folyadékszint magasságát!
11. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 41 –
Milyen alakja van a víznek az egyes edényekben?
................................................................................................
................................................................................................
Hasonlítsd össze a folyadékszint magasságát a különböző edények-
ben! Mit tapasztalsz?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
2. kísérlet – Folyadékfelszín alakja
Eszközök:
kémcső, víz nagyító
A kísérlet leírása:
Tölts a kémcsőbe félig vizet, majd a nagyító segítségé-
vel figyeld meg a folyadékfelszín alakját az üveg falá-
nál!
Rajzold be az ábrába, hogy mit látsz!
A kísérletet tanárod higannyal is el fogja végezni. A na-
gyító segítségével itt is figyeld meg, hogy milyen a hi-
gany esetén a folyadékfelszín alakja!
Rajzold be az ábrába, hogy mit látsz!
Mit tapasztalsz a kétféle folyadék esetében?
................................................................................................
................................................................................................
12. ábra
13. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 42 –
3. kísérlet – Nedvesít - nem nedvesít
Eszközök:
üvegedény víz
benzin gyertya
A kísérlet leírása:
Figyeld meg az üvegpohár falát, ha kiöntöd belőle a vizet! Mit ta-
pasztalsz?
................................................................................................
Nézd meg az üvegpohár falát, ha kiöntöd belőle a benzint! Mit látsz?
................................................................................................
Figyeld meg a pohár falát, ha a benne lévő higanyt önti ki tanárod!
................................................................................................
................................................................................................
Most márts viaszgyertyát illetve az ujjadat a vízbe, és figyeld meg
kihúzás után a felszínüket! Írd le, hogy mit látsz!
................................................................................................
................................................................................................
Figyeld meg a tanárod által elvégzett kísérletet, amikor higanyba
mártja a viaszgyertyát, illetve a gumikesztyűs ujját! Írd le a tapasz-
talataidat!
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 43 –
4. kísérlet – Felületi feszültség
Eszközök:
üvegkád, víz fémlapocska vagy pénzérme
A kísérlet leírása:
Tegyed óvatosan a fémlapot úgy a víz felszínére, hogy a felületre
merőleges legyen a lapja! Mi történik?
................................................................................................
Most tegyed óvatosan a fémlapot a víz felszínére, hogy alapja pár-
huzamos legyen a víz felületével! Mit figyelhetsz meg?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
5. kísérlet
Eszközök:
üvegkád, víz, rugós erőmérő üveglap+ráerősített cérna
A kísérlet leírása:
Akaszd az üveglapot a rugós erőmérőre és olvasd le, hogy mekkora
erővel lehet megtartani?
................................................................................................
Most helyezd az üveglapot a víz felületére. Ezután lassan próbáld
felemelni, és figyeld az erőmérő által mutatott értéket!
Mit veszel észre?
................................................................................................
................................................................................................
Mit gondolsz, miért van ez?
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 44 –
SZILÁRD TESTEK NYOMÁSA
Bevezetés/Ismétlés
1. Mi az erőhatás?
................................................................................................
................................................................................................
2. A mozgásállapot-változtatáson kívül mi lehet még az erőhatás
következménye?
................................................................................................
3. Mi a súly?
................................................................................................
................................................................................................
4. Azonos térfogatú testek közül melyiknek nagyobb a tömege?
................................................................................................
................................................................................................
5. Mikor van egy test egyensúlyban?
................................................................................................
................................................................................................
1. kísérlet – Különböző súlyú testek nyomása
Eszközök:
homokkal telt kád téglatest alakú hasáb
nehezékek (50 g, 100 g) vonalzó
rugós erőmérő tálca, papírtörlő
A kísérlet leírása:
Tedd a téglatestet a legkisebb felületével a homokba, majd nézd
meg, hogy milyen mély nyomot hagyott.
14. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 45 –
Az előző nyom mellett vizsgáld meg a nyom mélységét úgy, hogy a
téglatestre ráhelyezed az 50 g-os, egy másik esetben a 100 g-os
nehezéket! Közben a test homokkal érintkező felülete maradjon vál-
tozatlan!
Mit tapasztalsz a három esetben a téglatest által hagyott nyomok
mélységében?
................................................................................................
................................................................................................
Mit változtattál az egyes esetekben?
................................................................................................
................................................................................................
Mi befolyásolta a nyom mélységét?
................................................................................................
Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek!
................................................................................................
................................................................................................
2. kísérlet – Különböző felületű testek nyomása
Eszközök:
homokkal telt kád téglatest alakú hasáb
3 db 100 g-os nehezék tálca, papírtörlő
A kísérlet leírása:
Lazítsd fel a kádban a homokot, és rendezd el, hogy aránylag sima
felületet kapjál.
Most az előző hasábot különböző nagyságú felületeivel helyezd a
homokba, és mindegyik esetben helyezz a testre egy 100 g-os ne-
hezéket mielőtt megvizsgálod a test által hagyott nyom mélységét!
15. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 46 –
Figyeld meg, hogy melyik esetben milyen mélyre süllyed a test a
homokba!
Mit tudsz elmondani a nyomok mélységéről?
................................................................................................
................................................................................................
Mi befolyásolta most a test által hagyott nyom mélységét?
................................................................................................
................................................................................................
A nyomok mélységéből a test által kifejtett nyomásra következtet-
hetünk.
Mi befolyásolja a szilárd testek nyomását?
................................................................................................
................................................................................................
Feladatok:
1. Hogyan függ a nyomóerőtől a nyomás?
2. Hogyan függ a nyomott felülettől a nyomás?
3. Hogyan lehetne növelni a nyomást?
4. Hogyan lehetne csökkenteni a nyomást?
5. Keress a mindennapi életből példákat!
a) nyomás növelésére
b) nyomás csökkentésére
6. Mit mutat meg a nyomás?
c) Jele?
d) Mértékegysége?
e) Kiszámítása?
7. Határozd meg az előző téglatest által kifejtett nyomást, ha a leg-
nagyobb felületű lapján fekszik, és a 100 g-os nehezéket is ráhe-
lyeztük!
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 47 –
NYOMÁS FOLYADÉKOKBAN
Bevezetés/Ismétlés
1. Mi az erő támadáspontja?
................................................................................................
................................................................................................
2. Mit nevezünk az erő hatásvonalának?
................................................................................................
................................................................................................
1. kísérlet – Folyadékok összenyomhatósága
Eszközök:
léggömb víz
tölcsér 100 ml-es főzőpohár
250 ml-es főzőpohár
A kísérlet leírása:
Tölts a lufiba vizet, hogy kb. 5 cm átmérőjű gömböt kapj! Kösd be a
száját jó szorosan, hogy a lufiban ne maradjon levegő. A lufit ezután
tedd a nagyobb pohárba, és helyezd a tetejére a kisebb poharat!
Óvatosan próbáld összenyomni.
Mit tapasztalsz?
................................................................................................
Mi állapítható meg a folyadékok összenyomhatóságáról?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 48 –
2. kísérlet –Pascal törvénye
Eszközök:
Pascal-féle vízibuzogány víz
üvegkád
A kísérlet leírása:
Töltsd meg a vízibuzogányt vízzel az üvegkádból a dugattyú kifelé
húzásával. Óvatosan tartsd felfelé a lombikot és finoman nyomd be-
felé a dugattyút.
Mit figyelhetsz meg?
................................................................................................
................................................................................................
Mire tudsz ebből következtetni?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Pascal törvénye:
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
3. kísérlet – Hidrosztatikai nyomás
Eszközök:
mindkét végén nyitott üvegcső gumihártya+befőttes gumi
víz üvegkád
16. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 49 –
A kísérlet leírása:
Az üvegcső egyik végére erősítsd fel a gumihártyát a befőttes gumi
segítségével! Tölts vizet a csőbe 8 cm magasságban és nézd meg,
hogy mi történik a gumihártyával!
................................................................................................
................................................................................................
Rajzold be az ábrába a gumihártya alakját!
17. ábra
Most öntsd ki a vizet a csőből és az üres csövet gumis felével lefelé
helyezd bele a vízbe! Figyeld meg most, hogy mi történik!
................................................................................................
Rajzold be az ábrába a gumihártya alakját!
18. ábra
Mi lehet a jelenség oka?
................................................................................................
................................................................................................
Hidrosztatikai nyomás:
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 50 –
4. kísérlet – Mitől függ a hidrosztatikai nyomás
Eszközök:
mindkét végén nyitott üvegcső gumihártya+befőttes gumi
víz, üvegkád
A kísérlet leírása:
Gumihártyával egyik végén lezárt üvegcsőbe töltsetek 8 cm magas-
ságig vizet. Figyeljétek meg a gumihártya megnyúlását!
Tanárotok ugyanilyen üvegcsőbe szintén 8 cm magasságig higanyt
tölt. Nézzétek meg itt is a gumihártya megnyúlását!
Mit tapasztaltok?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Rajzoljátok be az ábrába a kétféle folyadék esetén a gumihártya
megnyúlását!
19. ábra
Most a gumihártyával egyik végén lezárt üres üvegcsövet zárt végé-
vel lefelé rakjad bele egy vízzel telt üvegkádba! Először 5 cm mé-
lyen, majd 10 cm mélyen figyeld meg a hártya alakját! Mit figyel-
hetsz meg?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 51 –
................................................................................................
A megfigyelésedet rajzold be az ábrába is!
20. ábra
Az előző kísérletek alapján fogalmazd meg, hogy mitől és hogyan
függ a hidrosztatikai nyomás?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Próbáld meghatározni, hogy milyen adatok szükségesek a folyadé-
kok hidrosztatikai nyomásának kiszámításához!
................................................................................................
................................................................................................
5. kísérlet – Adott mélységben a hidrosztatikai nyomás
Eszközök:
mindkét végén nyitott üvegcső műanyaglap cérnával
víz üvegkád
A kísérlet leírása:
Zárd le az üvegcsövet a műanyag lappal és helyezd lezárt végével
lefelé a vízzel telt kádba (kb. 10 cm mélyen legyen a lap). Ezután
engedd el a műanyag lapot!
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 52 –
Mit tapasztalsz?
................................................................................................
Miért?
................................................................................................
................................................................................................
Majd lassan tölts vizet az üvegcsőbe és figyeld meg, hogy mikor vá-
lik le a lap a cső aljáról! Mit látsz? Miért?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Fogalmazd meg, hogy adott mélységben mi állapítható meg a kü-
lönböző irányban mért hidrosztatikai nyomásokról!
................................................................................................
................................................................................................
Feladatok:
1. Hasonlítsd össze a hidrosztatikai nyomást egy medencében illetve
egy pohárban a felszín alatt 5 cm mélységben!
2. Miért építik a gátakat alul szélesebbre, mint felül?
3. Mekkora nyomást kell, hogy kibírjon az a könnyűbúvár, aki 313
m mélyen merül a tengerbe?
4. Mekkora a hidrosztatikai nyomás egy 30 cm magas higanyoszlop
lábánál?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 53 –
LÉGNYOMÁS
Bevezetés/Ismétlés
1. Gyűjtsd össze a légnemű anyagok tulajdonságait!
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
2. Hogyan számítható ki az anyagok sűrűsége?
3. Mekkora a levegő sűrűsége?
4. Hogyan számítható ki a folyadékok hidrosztatikai nyomása?
5. Mi a közlekedőedény?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 54 –
1. kísérlet – Levegő súlya
Eszközök:
léggömb, kétkarú mérleg pumpa, cérna
A kísérlet leírása:
Helyezd a mérleg egyik serpenyőjébe az üres lufit és egyensúlyozd
ki a mérleget4 Ezután fújj a lufiba levegőt, zárd le a nyílását cérná-
val és tedd vissza a mérlegre!
Mit tapasztalsz?
................................................................................................
Mi lehet az oka az egyensúly megszűnésének?
................................................................................................
Mekkora lehet a levegő tömege?
................................................................................................
Mekkora 1 m3 levegő tömege?
................................................................................................
Mekkora 1 m3 levegő súlya?
................................................................................................
Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek!
................................................................................................
................................................................................................
2. kísérlet – Légnyomás
Eszközök:
pohár (sima szájú) kartonlap
víz üvegkád
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 55 –
A kísérlet leírása:
Tegyél a vízzel telt pohár szájára papírlapot és óvatosan fordítsd a
poharat szájával lefelé, majd utána tetszés szerinti irányba.
Mi történik?
................................................................................................
Mi ennek az oka?
................................................................................................
Milyen irányban tapasztalható ez a hatás?
................................................................................................
................................................................................................
3. kísérlet – Légnyomás
Eszközök:
pohár
víz üvegkád
A kísérlet leírása:
Merítsd víz alá a poharat úgy, hogy megteljen vízzel! Emeld meg a
poharat szájával lefelé, hogy a széle még víz alatt maradjon!
Mi látsz?
................................................................................................
................................................................................................
Mi lehet ennek az oka?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 56 –
4. kísérlet – Légnyomás mérése – tanári kísérlet
Eszközök:
üvegcső higany
üvegkád
A kísérlet leírása:
Vegyünk egy kb. 1 méter hosszú, egyik végén zárt üvegcsövet és
töltsük tele higannyal. Ezután a cső nyitott végét befogva belefordít-
juk egy higannyal telt üvegkádba. A nyílást elengedése után nézd
meg, hogy mi történik a higannyal!
................................................................................................
Mekkora higany-oszlop maradt a csőben?
................................................................................................
Mivel magyarázható ez?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Mekkora a külső levegő nyomása?
................................................................................................
A higanyoszlop magassága nem lesz mindig állandó.
Mi befolyásolhatja a higanyoszlop magasságát, azaz a légnyomást?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 57 –
5. kísérlet – Nyomáskülönbség alkalmazása
Eszközök:
orvosi fecskendő víz
üvegkád
A kísérlet leírása:
Helyezd bele a fecskendő végét a vízbe és húzd kifelé a dugattyút!
Mit tapasztalsz?
................................................................................................
................................................................................................
Mi lehet a jelenség oka?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Feladatok:
1. Milyen nyomású hely felé fúj mindig a szél?
2. Hasonlítsd össze a pumpában lévő nyomást a külső levegő nyo-
másával, ha a dugattyút kifelé húzzuk!
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 58 –
ARKHIMÉDÉSZ TÖRVÉNYE
Bevezetés/Ismétlés
1. Milyen erők hatnak a rugóra felfüggesztett, nyugalomban lévő
testre?
................................................................................................
.........................................................................
2. Rajzold be az ábrába ezeket az erőket!
3. Mi mondható el a testre ható erőkről?
.........................................................................
.........................................................................
4. Mi a feltétele, hogy a test nyugalomban legyen?
................................................................................................
................................................................................................
5. Mikor egyenlíti ki két erő egymást?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
6. Ha egy 50 cm3 térfogatú testet vízbe merítünk, akkor mennyivel
fog megemelkedni az edényben lévő folyadék felszíne?
................................................................................................
Mennyi vizet szorít ki ilyenkor a test?
................................................................................................
21. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 59 –
1. kísérlet – Felhajtóerő
Eszközök:
Rugós erőmérő Arkhimédészi hengerpár
250 ml-es mérőpohár Víz
Törlőkendő
A kísérlet leírása:
Az asztalon található két henger (egy tömör és egy üreges) az un.
arkhimédészi hengerpár. A tömör henger pont beleillik az üreges
hengerbe, tehát a tömör henger térfogata egyenlő az üreges henger
belső térfogatával.
A két hengert akaszd egymás alá így, hogy az üreges henger legyen
felül és alatta tömör henger. A két testet akaszd rá együtt a rugós
erőmérőre.
Mekkora a rugós erőmérő által mutatott erő?
Tenyereddel emeld meg alulról a hengert egy kicsit. Mit tapasztalsz
ekkor?
................................................................................................
Mekkora így a műszer által mutatott erő?
................................................................................................
Miért mutat most kisebb erőt az erőmérő?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
A rugós erőmérő használatakor figyelj arra, hogy az erőmérő
függőleges helyzetben legyen a méréskor! Leolvasáskor szem-
magasságban legyen a műszer!
22. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 60 –
Merítsd a tömör hengert teljesen víz alá!
Olvasd le most is az erőt!
Mi történt most? Miért változott meg az erőmérő által mutatott erő
nagysága?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Mi hatott még a testre a gravitációs mezőn és a rugón kívül?
................................................................................................
Milyen irányú volt ez az erőhatás?
................................................................................................
Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek!
................................................................................................
................................................................................................
A következő kísérlettel próbáljuk meg meghatározni, hogy mekkora
lehet a testre ható felhajtóerő.
2. kísérlet – Felhajtóerő mérése
Eszközök:
Rugós erőmérő
Arkhimédészi hengerpár 2 db 100 ml-es mérőpohár
2 db 250 ml-es mérőpohár Víz
Olaj Törlőkendő
23. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 61 –
A kísérlet leírása:
A 250 ml-es pohárba töltsetek 150 ml vizet. A rugós erőmérőre fel-
akasztott hengerpár tömör hengerét merítsétek teljesen a víz alá.
Olvasd le az erőt!
Majd a felső, üreges hengert töltsd tele vízzel és közben figyeld a
rugós erőmérő által mutatott erőt!
Mekkora most a mutatott erő?
Miért mutat most az erőmérő akkora erőt, mint a levegőben?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Ismételd meg most a kísérletet víz helyett olajjal is!
Mekkora itt a mutatott erő?
................................................................................................
................................................................................................
Mit állapíthatunk meg a két mérés során a felhajtóerő nagyságáról?
................................................................................................
................................................................................................
Mitől függ a testekre ható felhajtóerő nagysága?
................................................................................................
................................................................................................
Hogyan lehetne kiszámolni a felhajtóerő nagyságát?
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 62 –
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Olvasmány:
A legenda szerint Hieron király koronát
készíttetett aranyból. Lemérte az arany
súlyát, mielőtt az ötvösnek átadta volna,
s ugyanilyen súlyú koronát kapott vissza.
A király azonban gyanakvó volt, vajon az
aranyműves nem kevert-e némi ezüstöt
az arany helyébe. A kérdést tudósunk ol-
dotta meg. A fürdőkádban töprengve
észrevette, hogy a víz alá merülve a víz
szintje emelkedik. Saját testét ugyanak-
kor könnyebbnek érezte, mint amilyen a
vízbe lépés előtt volt. Heuréka, heuréka! (Megtaláltam, megtalál-
tam!) kiáltással ugrott ki a kádból, s futott pucéron a palotába.
Mi a megoldás?
Feladatok:
1. Van-e felhajtóerő a Föld körül keringő űrhajóban?
2. Azonos erő szükséges-e ahhoz, hogy egy üres vödröt levegőben,
illetve egy vízzel telt vödröt vízben tartsunk?
3. Két teljesen egyforma vizespohár csordultig van töltve vízzel. Az
egyikben egy fadarab úszik a víz felszínén. Mérlegre helyezve a
két poharat, melyik oldal fog lebillenni?
4. Mekkora nagyságú felhajtóerő hat egy 35 cm3 térfogatú labdára,
ha vízbe merítjük?
5. Egy 1 dm3 térfogatú vasgolyó teljesen elmerül a higanyban. Mek-
kora a rá ható felhajtóerő?
6. Mekkora a 40 m3 térfogatú léggömbre ható felhajtóerő a levegő-
ben?
24. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 63 –
ÚSZÁS, LEBEGÉS, MERÜLÉS
Bevezetés/Ismétlés
1. Mi a felhajtóerő?
................................................................................................
................................................................................................
2. Mekkora a felhajtóerő nagysága?
................................................................................................
................................................................................................
3. Milyen erők hatna az asztalra helyezett testre?
................................................................................................
................................................................................................
4. Mikor van egy test egyensúlyban?
................................................................................................
................................................................................................
5. Mikor egyenlítheti ki két erő egymást?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
1. kísérlet
Eszközök:
2 db 250 ml-es mérőpohár, víz, étolaj
2 db jégkocka 2 db szívószál darabka, 2 db radír
2 db gémkapocs, 2 db gyufa 2 db kicsi burgonya, 2 db rézcsavar
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 64 –
A kísérlet leírása:
Tegyél a két mérőpohárba vizet illetve olajat! Csoportosítsd a tár-
gyakat aszerint, hogy hogyan viselkednek olajba illetve vízbe he-
lyezve!
Melyek azok a tárgyak, amelyek mindkét folyadékban elmerülnek?
................................................................................................
Melyek úsznak mindkettőben?
................................................................................................
Melyek lebegnek a vízben és merülnek el az olajban?
................................................................................................
Melyek fognak lebegni az olajban és úszni a vízen?
................................................................................................
................................................................................................
2. kísérlet – Folyadékok rétegezése
Eszközök:
mérőpohár 250 ml-es, víz, olaj, pipetta
A kísérlet leírása:
Tegyél a mérőpohárba vizet. A pipetta segítségével lassan rétegezz
a víz felszínére olajat!
Mit tapasztalsz?
................................................................................................
................................................................................................
Mi a jelenség oka?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 65 –
3. kísérlet – A folyadéksűrűség változtatása
Eszközök:
mérőpohár 250 ml-es, víz, sós víz 10 ml-es pohárban keverőkanál, burgonya
A kísérlet leírása:
Tölts a 250 ml-es pohárba 150 ml tiszta vizet. Helyezd bele a bur-
gonyadarabokat és nézd meg, hogy mi történik!
................................................................................................
A kisebb pohárban lévő sós vízből csurgass a nagyobb pohárban lé-
vő vízbe kis adagokban, a kanállal finoman keverd meg a keveréket,
és figyeld meg, hogy mi történik.
................................................................................................
................................................................................................
Mit változtattunk a sós víz segítségével?
................................................................................................
................................................................................................
Mi okozta a burgonya vízben való helyzetének megváltozását?
................................................................................................
................................................................................................
4. kísérlet – A test átlagsűrűsége
Eszközök:
üvegkád, víz két egyforma méretű alumíniumfólia
A kísérlet leírása:
Az egyik alumíniumfóliából hajtogass kis hajócskát, a másikat gyűrd
össze olyan kicsire, amekkorára csak lehet. Helyezd mindkettőt a
vízre, és nézd meg mi történik!
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 66 –
Mi az oka, hogy eltérően viselkednek?
................................................................................................
................................................................................................
5. kísérlet – úszás, lebegés, merülés
Eszközök:
étolaj, fadarab, jégkocka
vashenger, üvegkád
A kísérlet leírása:
Az üvegkádba töltött olajba helyezd bele a testeket! Figyeld meg,
hogy melyik hogyan viselkedik a folyadékban! Rajzold be az ábrába
a helyzetüket!
25. ábra
Rajzold be és nevezd meg mindhárom test esetén a testre ható erő-
ket!
Mi a feltétele annak, hogy egy test elmerüljön egy folyadékban?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Mi a feltétele a lebegésnek?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 67 –
Mi az úszás feltétele?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Feladatok:
1. Öntöttvas petróleumos hordóba esik. Mi történik vele: úszik vagy
elmerül?
2. Miért úszik a jégkocka az üdítős pohár tetején?
3. Folyóban vagy sós tengervízben merül mélyebbre a hajó?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 68 –
BELSŐ ENERGIA, HŐMENNYISÉG
Bevezetés/Ismétlés
1. Mi mondható el a különböző halmazállapotú anyagok részecskéi-
nek mozgásáról?
................................................................................................
................................................................................................
2. Hogyan mozognak a folyadékok részecskéi?
................................................................................................
................................................................................................
3. Ha növekszik egy anyag hőmérséklete, hogyan változik a ré-
szecskék mozgásának intenzitása?
................................................................................................
................................................................................................
1. kísérlet – Belső energia
Eszközök:
2 db mérőpohár kálium-permanganát
hideg víz meleg víz
A kísérlet leírása:
A két főzőpohárban hideg illetve meleg víz van. Mindegyikbe rakj
egy-egy kristály kálium-permanganátot és figyeld meg, mi történik!
Melyik pohárban lehet a melegebb víz?
................................................................................................
Miből következtetsz erre?
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 69 –
Mi az oka a kálium-permanganát különböző sebességű oldódásának?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek!
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
2. kísérlet – Hőmennyiség
Eszközök:
mérőpohár 250 ml-es víz, borszeszégő, gyufa
hőmérő, vas-háromláb állvány stopper
A kísérlet leírása:
Tegyél a mérőpohárba 100 ml hideg vizet és mérd meg a kezdeti
hőmérsékletét! Ezután kezd el melegíteni a borszeszégővel és fél
percenként olvasd le a hőmérsékletét! A mért értékeket minden
esetben írd be a táblázatba!
Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5
100 ml víz hő-
mérséklete
Melegítés során hogyan változik a víz hőmérséklete?
................................................................................................
Hogyan változik eközben a belső energiája?
................................................................................................
a felvett energia nagyságával egyenes arányban nő a víz hőmér-séklete
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 70 –
3. kísérlet – Hőmennyiség
Eszközök:
ua. mint az előzőnél
A kísérlet leírása:
Ismételd meg a mérést most 200 ml hideg vízzel! Most is mérd a víz
kezdeti hőmérsékletét, majd folyamatosan jegyezd le az értékeket a
táblázatba!
Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5
200 ml víz hő-
mérséklete
Mit tapasztalsz az előző méréshez viszonyítva?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
kétszeres mennyiségű víz esetén kb. kétszer annyi idő kell ugya-
nakkora hőmérséklet eléréséhez
4. kísérlet – Hőmennyiség
Eszközök:
ua. mint az előzőnél
A kísérlet leírása:
Most a kísérletben víz helyett 100 ml olajjal végezd el a mérést!
Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5
200 ml olaj hő-
mérséklete
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 71 –
Miben különbözik a 100 ml víz melegítésekor mért értékekhez ké-
pest az olaj hőmérséklete?
................................................................................................
................................................................................................
Az anyagi minőség is befolyásolja a belsőenergia-változást
Ha a testet melegítjük, hogyan változik a belső energiája?
................................................................................................
Hűtéskor mit mondhatunk el a belsőenergia változásról?
................................................................................................
Mi befolyásolja a testek belsőenergiájának változását?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Az anyagi minőségtől való függést a fajhővel jellemezhetjük.
A hőmennyiség kiszámítása = fajhő*tömeg*hőmérséklet-változás
Feladatok:
1. Miért ízesítik a teát meleg állapotban?
2. Mit jelent az, hogy a víz fajhője 4,2 kJ/kg*oC?
3. 5 kg tömegű vízből levest készítünk. Mennyi energia kell ahhoz,
hogy a 25oC-os víz felmelegedje 100oC-ra?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 72 –
OLVADÁS
Bevezetés/Ismétlés
1. Milyen halmazállapotban fordulhatnak elő az anyagok általában? Írd be az ábra megfelelő helyeire!
26. ábra
2. Hogyan nevezzük az egyes halmazállapot-változásokat? Írd be az előző feladat megfelelő nyilaira!
3. Melyek azok a változások, ahol növekszik az anyagok belső ener-
giája?
................................................................................................
................................................................................................
4. Mi jelzi az anyag belsőenergiájának növekedését?
................................................................................................
................................................................................................
5. Mi a termikus kölcsönhatás?
................................................................................................
................................................................................................
6. Mi lehet az eredménye, ha két test között létrejön ez a kölcsön-
hatás?
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 73 –
1. kísérlet – Szalol olvadása
Eszközök:
hőmérő 100 ml-es főzőpohár, 250 ml-es főzőpohár
szalol, víz, stopperóra, vas háromlábú tartóállvány azbesztlappal borszeszégő, gyufa
27. ábra
A kísérlet leírása:
Tegyél a 100 ml-es főzőpohárba félig szalolt és mérd meg a szalol
kezdeti hőmérsékletét! A mért értéket írd be a táblázatba! A 250 ml-
es pohárba tölts 100 ml vizet. A szalollal telt poharat helyezd a víz-
zel telt pohárba, majd a két poharat együtt helyezd az állványra.
Gyújtsd meg az égőt, és rakd az állvány alá! A melegítés során fo-
lyamatosan figyeld a szalol halmazállapotát, és percenként olvasd le
és jegyezd fel a hőmérsékletét a táblázatba!
Idő (perc) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
jég
hőmérséklete
A mérés közben mi történt a szalollal?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 74 –
Ábrázold grafikonon a szalol hőmérséklet-változását!
28. ábra
Hogyan változik melegítés során a szalol
hőmérséklete: ........................................................................
halmazállapota: .....................................................................
............................................................................................
............................................................................................
............................................................................................
belsőenergiája: ......................................................................
............................................................................................
Hogyan nevezzük azt a hőmérsékletet, ahol az anyag megolvad?
................................................................................................
Mekkora ez a hőmérséklet a szalol esetén?
................................................................................................
Mi az olvadás ellentett folyamata?
................................................................................................
Vizsgáljuk meg, hogy eközben hogyan viselkedik az anyag!
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 75 –
2. kísérlet – Fagyás
Eszközök:
hőmérő, 100 ml-es főzőpohár, 250 ml-es főzőpohár folyékony szalol, hideg víz, stopperóra
A kísérlet leírása:
Tegyél a 100 ml-es főzőpohárba félig folyékony szalolt, és mérd meg
a szalol kezdeti hőmérsékletét! A mért értéket írd be a táblázatba! A
250 ml-es pohárba tölts 100 ml vizet. A szalollal telt poharat helyezd
a vízzel telt pohárba. Folyamatosan figyeld a szalol halmazállapotát,
és percenként olvasd le és jegyezd fel a hőmérsékletét a táblázatba!
Idő (perc) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
szalol
hőmérséklete
Mi történt a kísérlet közben a folyékony szalollal?
................................................................................................
................................................................................................
Ábrázold grafikonon a szalol hőmérséklet-változását!
29. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 76 –
Hogyan változik hűtés során a szalol
hőmérséklete: ........................................................................
halmazállapota: .....................................................................
belsőenergiája: ......................................................................
Hogyan nevezzük azt a hőmérsékletet, ahol az anyag megfagy?
................................................................................................
................................................................................................
Mekkora ez a hőmérséklet a szalol esetén?
................................................................................................
Feladatok:
1. Miért szórják az utakat sóval, ha a téli időjárásban frissen esett hó, vagy ónos eső esett?
2. Megolvasztható-e egy ólomdarab alumínium edényben?
3. Milyen hőmérsékleten lehet a tiszta víz szilárd és folyékony hal-
mazállapotú is?
4. Mennyivel nő a belső energiája 5 kg 0 oC-os jégnek 0 oC-os vízzé
alakulása közben?
5. 1 kg 0 oC-os jég, illetve 1 kg 0 oC-os víz közül melyiknek kisebb
a belső energiája?
6. Mennyi energia szükséges ahhoz, hogy egy 20 g tömegű olva-
dáspontján lévő ezüstgyűrűt megolvasszunk?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 77 –
PÁROLGÁS
Bevezetés/Ismétlés
1. Milyen halmazállapotban fordulhatnak elő az anyagok?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
2. A kiteregetett ruha megszárad. Mi lehet ennek az oka?
................................................................................................
1. kísérlet
Eszközök:
pipetta, alkohol
A kísérlet leírása:
Cseppents a tenyeredre egy csepp alkoholt!
Mi történik?
................................................................................................
Mit érzel eközben?
................................................................................................
................................................................................................
2. kísérlet
Eszközök:
hőmérő
vattapamacs, befőttes gumi alkohol, pipetta
A kísérlet leírása:
A befőttes gumi segítségével erősítsd a vattapamacsot a hőmérő fo-
lyadéktartályára.
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 78 –
Olvasd le, hogy mekkora hőmérsékletet mutat a hőmérő!
................................................................................................
Most cseppents pár csepp alkoholt a vattára, és figyeld közben a
hőmérő által mutatott hőmérsékletet!
Mit veszel észre?
................................................................................................
................................................................................................
Meddig tart ez a változás?
................................................................................................
................................................................................................
A kísérlet közben egy kicsit mozgasd a hőmérőt!
3. kísérlet
Eszközök:
vattapamacs 3 db víz, alkohol, olaj
Petri csésze 3 db, fekete falap
A kísérlet leírása:
Mártsd bele a vattapamacsokat a 3 különböző folyadékba és húzd
végig őket a falapon, hogy nyomot hagyjanak!
Figyeld meg, hogy mi történik a három folyadékcsíkkal!
................................................................................................
Melyik tűnik el a leghamarabb?
................................................................................................
................................................................................................
Mi történik a folyadékokkal, hova tűnnek?
................................................................................................
Mitől függ a folyadékok légneművé válása ebben az esetben?
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 79 –
4. kísérlet
4 db egyforma méretű szűrőpapírcsík
víz, alkohol
Petri csésze 2 db üvegkád
A kísérlet leírása:
A Petri csészékbe önts vizet illetve alkoholt! A papírcsíkokból az
egyiket hajtogasd össze a negyedére! Ezt, és még két nagyobbat
mártsd bele vízbe, a negyediket alkoholba és ragaszd fel a követke-
zőképpen őket az üvegkád külső falára: a legkisebbet, egy nagyobb
vizes és az alkoholos csíkot az üvegkád egyik hosszabb falára, és a
maradék vizes csíkot a kád átellenes lapjára! Ezt az utóbbi lapot a
felragasztás után kezd el fújni!
Figyeld meg, hogy milyen sorrendben esnek le a papírcsíkok az
üvegkádról!
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Mi lehet ennek az oka?
................................................................................................
................................................................................................
Mitől függ, hogy milyen gyorsan párolgott el a folyadék a papírcsí-
kokról?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 80 –
5. kísérlet
kétkarú mérleg
hideg víz, meleg víz
2 db Petri csésze
A kísérlet leírása:
Tegyél a két Petri csészébe ugyanakkora mennyiségű hideg illetve
meleg vizet! Helyezd őket a mérleg két serpenyőjébe és egyensú-
lyozd ki a mérleget!
Figyeld meg, hogy egy idő elteltével melyik oldala felé billen el a
mérleg!
................................................................................................
Miért?
................................................................................................
Mi befolyásolta itt a jelenséget?
................................................................................................
Mit nevezünk párolgásnak?
................................................................................................
................................................................................................
Milyen hőmérsékleten megy végbe a párolgás?
................................................................................................
Mitől függ a folyadék párolgásának sebessége?
................................................................................................
................................................................................................
Feladatok:
1. Eső után mikor fog gyorsabban felszáradni az aszfalt?
2. Miért szárítják a lekaszált füvet szétterítve?
3. A forró leves hamarabb hűl, ha fújod. Miért?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 81 –
FORRÁS, LECSAPÓDÁS
Bevezetés/Ismétlés
1. Termikus kölcsönhatás közben mi történhet a testekkel?
................................................................................................
................................................................................................
2. Melegítsünk egy folyadékot. Mi történik vele?
................................................................................................
................................................................................................
1. kísérlet – Forrás
Eszközök:
főzőpohár 250 ml-es víz, borszeszégő, gyufa
vas háromláb állvány hőmérő, stopperóra
A kísérlet leírása:
Önts a pohárba 150 ml vizet és mérd meg a hőmérsékletét! Kezd el
melegíteni és közben figyeld meg, hogy mi történik a vízzel!
A melegítés során folyamatosan mérd a víz hőmérsékletét és fél
percenként írd be a táblázatba az értékeket!
Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5
víz
hőmérséklete
Hogyan változik melegítés közben a víz hőmérséklete?
................................................................................................
Mit figyelhetsz meg a folyadék felszínén?
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 82 –
Mi történik a folyadék belsejében?
................................................................................................
Meddig nő a víz hőmérséklete?
................................................................................................
Mi van a buborékok belsejében?
................................................................................................
Hogyan változik a víz térfogata? Figyeld meg a mérőpohárban a fo-
lyadékszint felszínének magasságát!
................................................................................................
Hova „tűnik” a víz?
................................................................................................
................................................................................................
Ábrázold a mért hőmérsékleti értékeket grafikonon!
30. ábra
Mit nevezünk forrásnak?
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 83 –
2. kísérlet –forrás
Eszközök:
alkohol, kémcső, kémcsőfogó, hőmérő víz, főzőpohár, vasháromláb állvány
borszeszégő, gyufa, stopperóra
A kísérlet leírása:
Tegyél a kémcsőbe félig alkoholt és a belehelyezett hőmérő segítsé-
gével mérd meg a hőmérsékletét! A vizet kezdd el melegíteni, és a
kémcsövet fogó segítségével rakd a vízfürdőbe!
Folyamatosan figyeld az alkohol hőmérsékletét, és fél percenként ol-
vasd le és írd be a táblázatba!
Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5
alkohol
hőmérséklete
Mekkora hőmérsékleten kezd el forrni az alkohol?
................................................................................................
Mit állapíthatsz meg a különböző folyadékok forráspontjáról?
................................................................................................
Hogyan változik forrás közben az alkohol hőmérséklete?
................................................................................................
Hogyan változik eközben a belső energiája?
................................................................................................
Hagyd abba a melegítést és figyeld meg, hogy mi történik a folya-
dékkal!
................................................................................................
Hasonlítsd össze 78 oC-os folyékony alkohol és 78 oC-os alkoholgőz
belső energiáját!
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 84 –
Mit mutat meg a forráshő?
................................................................................................
................................................................................................
3. kísérlet –lecsapódás
Eszközök:
víz, főzőpohár, vasháromláb állvány borszeszégő, gyufa, fémlap, csipesz
A kísérlet leírása:
Forrald fel a vizet és a kiáramló gőz útjába csipesz segítségével he-
lyezz egy fémlapot!
Figyeld meg, hogy milyen lesz a fémlap!
................................................................................................
Mi történik a vízgőzzel?
................................................................................................
Mi a lecsapódás?
................................................................................................
................................................................................................
Óvatosan érintsd meg a fémlapot! Mit tapasztalsz?
................................................................................................
Miért?
................................................................................................
................................................................................................
4. kísérlet – a forrás nyomásfüggő
demonstrációs kísérlet
Eszközök:
1 db 100 ml-es lombik, gumidugó, víz vasháromláb állvány, borszeszégő, gyufa, hőszigetelő kesztyű
üvegkád, hideg víz mérőpohárban
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 85 –
A kísérlet leírása:
A lombikban lévő vizet felmelegítjük a forráspontig és még 1-2 per-
cig hagyjuk forrni. Ezután a lombik száját légmentesen lezárjuk a
gumidugóval. Levéve az állványról az üvegkád fölött fordítsuk fejre!
Mi történik ekkor a vízzel?
................................................................................................
Ezután hideg vizet öntünk a lombikra. Figyeld meg, mit tesz most a
víz a lombikban!
................................................................................................
................................................................................................
Mi lehet ennek az oka?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Feladatok:
1. Hegymászók a Mount Everesten teát szeretnének főzni. Ám itt a
víz már 70 oC-on forr. Hogyan lehet ez?
2. Hogyan működik a kuktafazék?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 86 –
HŐTÁGULÁS
Bevezetés/Ismétlés
1. Mi történik a testekkel melegítés hatására? Mi változhat eközben?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
2. Mi történik velük hűtés hatására? Mi változhat eközben?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
1. kísérlet – Szilárd testek hőtágulása
Eszközök:
Gravesande-készülék borszeszégő
gyufa
A kísérlet leírása:
A Gravesande-készülék sárgaréz golyója pontosan átfér a szintén
sárgaréz gyűrűn. Próbáld ki!
Most a borszeszégő segítségével melegítsd a rézgolyót és kb. fél
percenként nézd meg, hogy átfér-e még a gyűrűn!
Mit veszel észre egy idő után?
................................................................................................
Mi lehet ennek az oka?
................................................................................................
31. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 87 –
Hogyan lehet elérni, hogy a golyó ismét átférjen a gyűrűn?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Próbáld ki, hogy mi történik akkor, ha a fémgyűrűt is melegíted a
fémgolyóval együtt!
................................................................................................
Hogyan lehetséges ez?
................................................................................................
................................................................................................
Hőtágulás fogalma:
................................................................................................
2. kísérlet – Bimetál hőtágulása
Eszközök:
ikerfém, tartóállvány, borszeszégő, gyufa
A kísérlet leírása:
Az ikerfém kétféle különböző fémből álló eszköz. Melegítsd az iker-
fémet és figyeld meg, hogy mi történik vele a melegítés hatására!
................................................................................................
Mi lehet ennek az oka?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Mitől függhet a szilárd testek hőtágulása?
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 88 –
3. kísérlet – Folyadékok hőtágulása
Eszközök:
2 db kisebb kémcső, 1 db nagyobb kémcső 3 db kapilláris, 3 db lyukas dugó
denaturált szesz, víz, főzőpohár vas háromláb állvány, borszeszégő, gyufa
A kísérlet leírása:
A két kisebb kémcsőben víz illetve denaturált szesz van a nagyobb
kémcsőben denaturált szesz. Mindegyik kémcsőköz csatlakozik egy
dugóhoz rögzített hajszálcső, amelyben kiindulási állapotban a fo-
lyadék azonos magasságban van.
Merítsd bele a felmelegített vízbe a kémcsöveket és figyeld meg a
folyadékok felszínét a hajszálcsövekben!
A két azonos méretű kémcsőben azonos térfogatú, de eltérő anyagi
minőségű folyadék van. Mit figyelhetsz meg a melegítés során eb-
ben a két csőben?
................................................................................................
................................................................................................
Az egyik kicsi és a nagyobbik kémcsőben ugyanolyan anyagú, de el-
térő térfogatú folyadék van. Mi állapítható meg itt a melegítés kö-
vetkeztében?
................................................................................................
................................................................................................
Melegítsd jobban a folyadékokat! Mi figyelhető meg?
................................................................................................
................................................................................................
Mitől függ a folyadékok hőtágulása?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 89 –
4. kísérlet – Gázok hőtágulása
Eszközök:
lombik, lombikfogó, lufi, borszeszégő gyufa, vas háromláb állvány, üvegkád, víz
A kísérlet leírása:
Az „üres” lombik szájára húzd rá a lufit, majd a tenyereddel fogd
körbe a lombik hasát és melegítsd! Figyeld meg, hogy mi történik!
................................................................................................
Most rakd rá az állványra és óvatosan melegítsd a borszeszégővel!
Nézd meg, hogy ekkor mi történik!
................................................................................................
................................................................................................
A felmelegített lombikot lombikfogó segítségével tedd bele a hideg
vízzel telt kádba! Nézd meg, hogy mi történik!
................................................................................................
Mi a jelenség oka?
................................................................................................
Mi befolyásolhatja a gázok hőtágulását?
................................................................................................
................................................................................................
Feladatok:
1. Hol találkozhatunk a mindennapi életben a folyadékok
hőtágulásával?
2. Mondj példát a szilárd testek hőtágulására!
3. Mosogatás közben két pohár egymásba szorul. Hogyan lehetne szétszedni őket?
4. A nyári napsütésben hogyan változik meg a vasúti sín
a) hőmérséklete?
b) hossza? c) térfogata?
d) tömege? e) sűrűsége?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 90 –
HŐTERJEDÉS
Bevezetés/Ismétlés
1. Forró kávéba fémkanalat teszünk. Mit tapasztalunk egy idő után?
................................................................................................
2. Miért célszerű fakanállal megkeverni főzés közben az ételt?
................................................................................................
3. Hogyan működhet a lávalámpa?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
1. kísérlet – Hővezetés
Eszközök:
üvegpálca
alumíniumpálca Rézpálca
vaspálca szigetelő nyél (vagy állvány) 4 db
lapos fejű szög méhviasz
borszeszégő gyufa
32. ábra
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 91 –
A kísérlet leírása:
A méhviasz segítségével a négyféle rúdra ráragasztottunk szögeket
azonos távolságokra. Ezeket a rudakat szigetelőnyelüknél fogva
(vagy állványra rögzítve) melegítsd egyidejűleg úgy, hogy a bor-
szeszégő lángjába tartod a végüket!
Figyeld meg a kísérlet során, hogy mi történik a szögekkel! Írd le a
tapasztalataidat!
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Melyik anyagról estek le hamarabb a szögek?
................................................................................................
................................................................................................
Melyik anyag vezette jobban a hőt?
................................................................................................
................................................................................................
Ez alapján mi mondható el a fémről illetve az üvegről hővezetés
szempontjából?
................................................................................................
................................................................................................
Mi történik a jó hővezető anyagokkal, ha az egyik részüket melegít-
jük?
................................................................................................
................................................................................................
Mi lehet ennek az oka?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 92 –
2. kísérlet – Hőszigetelés
Eszközök:
1 db kémcső, jégkocka, ami belefér a kémcsőbe gémkapocs, kémcsőfogó, borszeszégő
gyufa, víz
A kísérlet leírása:
Töltsd meg a kémcsövet ¾-ig vízzel. A jégdarab köré tekerd fel az
előtte kiegyenesített gémkapcsot és tedd bele a vízbe! A kémcsőfo-
gó segítségével kissé ferde helyzetben tartva a kémcsövet melegítsd
a borszeszégő segítségével a vízfelszín közelében.
Mit veszel észre a víznél?
................................................................................................
................................................................................................
Mit tapasztalsz a jégnél?
................................................................................................
................................................................................................
Milyen tulajdonságú hővezetés szempontjából a víz?
................................................................................................
3. kísérlet – Hőáramlás
Eszközök:
főzőpohár 100 ml-es, vas háromláb állvány kálium-permanganát kristály
borszeszégő, gyufa, víz
A kísérlet leírása:
Töltsd meg a mérőpoharat vízzel és tegyél bele néhány kálium-
permanganát kristályt! A poharat tedd az állványra és melegítsd a
benne lévő vizet!
Figyeld meg a kálium-permanganát segítségével, hogy a melegítés
közben mi történik a vízben!
................................................................................................
................................................................................................
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 93 –
Mi lehet ennek az oka?
................................................................................................
................................................................................................
................................................................................................
A hőáramlás jelensége milyen halmazállapotú anyagok esetén kö-
vetkezhet be?
................................................................................................
................................................................................................
4. kísérlet – Hősugárzás
Eszközök:
fémlap, szigetelő nyél borszeszégő, gyufa
A kísérlet leírása:
Erősítsd a fémlappot a szigetelő nyélbe és a borszeszégő segítségé-
vel melegítsd fel! Majd tartsd óvatosan a fémlap közelébe a tenye-
redet!
Mit érzel?
................................................................................................
Mi lehet ennek az oka?
................................................................................................
Milyen fajtáit ismerted meg a hőterjedésnek?
................................................................................................
Feladatok:
1. Miért célszerű hideg időben rétegesen öltözködni?
2. Miért tartja a termosz a beleöntött folyadék hőmérsékletét sokáig
meg?
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 94 –
FOGALOMTÁR
Arkhimédész törvénye:
A folyadékba vagy gázba merülő testre ható felhajtóerő egyenlő
nagyságú a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.
Csúszási súrlódási erő:
Csúszási súrlódás az érintkező és egymáson elmozduló testek ese-
tén jön létre. A csúszási súrlódási erő csökkenti a testek egymáshoz
viszonyított sebességét.
Egyenletes mozgás:
Egy test egyenletes mozgást végez, ha egyenlő idők alatt egyenlő
utakat tesz meg.
Egyenletesen változó mozgás:
Ha egy test sebessége egyenlő időközönként ugyanannyival változik
(bármekkorák is ezek az egyenlő időközök), akkor a test mozgása
egyenletesen változó mozgás.
Egyoldalú emelő:
A forgástengely az emelő egyik végén található, így mindkét erő
támadáspontja a forgástengely ugyanazon oldalán van
Egyszerű gép:
Azokat az eszközöket, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőha-
tás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét, egyszerű gépek-
nek nevezzük.
Emelő:
Tengely körül forgatható merev rúd
Emelők egyensúlya:
Az ellentétes irányban forgató erők forgatónyomatékai kiegyenlítik
egymást
Erő:
Az erőhatás nagyságát és irányát megadó mennyiség
Jele: F Mértékegysége: Newton (N)
Erőhatás
Mozgásállapot- vagy alakváltozást eredményező hatás
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 95 –
Fagyás:
Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag folyadékból szi-
lárd állapotba megy át
Fagyáshő:
A fagyásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes megfagyásakor felsza-
baduló energiát fagyáshőnek nevezzük. Egy adott anyag fagyáshője
egyenlő az olvadáshőjével.
Fagyáspont:
Az adott anyagra jellemző hőmérséklet, melyen a fagyás jelensége
végbemegy. Értéke függ a külső légnyomástól.
Fajhő:
Megmutatja, hogy 1 kg tömegű anyag hőmérsékletének 1 oC-os vál-
tozása mekkora belsőenergia-változással jár együtt
Jele: c
Mértékegysége: j/kg*oC
Felhajtóerő:
A folyadékba vagy gázba merülő testekre egy felfelé irányuló erő, a
felhajtóerő hat.
Forgatónyomaték
Az erő forgató hatásának mértéke Jele: M; mértékegysége: Nm
Forrás:
Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag folyékonyból
légnemű állapotba megy át, és a gőzképződés nemcsak a felszínen,
hanem a folyadék belsejében is végbemegy
Forráshő:
Megmutatja 1 kg tömegű folyadék elforralásához mennyi energia
szükséges.
Jele: Lf, mértékegysége: J/kg
Forráspont:
Az a hőmérséklet, melyen a folyadék elkezd forrni.
Gyorsulás:
A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy
testnek milyen gyorsan változik a sebessége.
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 96 –
Megmutatja az egyenletesen változó mozgást végző test esetén az
egységnyi idő alatt bekövetkező sebességváltozást. Az egyenletesen
változó mozgásnál a gyorsulás nagysága állandó.
Jele: a, mértékegysége: m/s2
Hidrosztatikai nyomás:
A folyadék súlyából származó nyomás.
Hőáramlás:
A légnemű és a folyékony anyagokban a melegítés helyén bekövet-
kező tágulás, így sűrűségcsökkenés hatására a kisebb sűrűségű ré-
tegek felfelé mozognak, és helyükre hidegebb, nagyobb sűrűségű
rétegek áramolnak. Az elmozduló részecskék a hőtartalmukat ma-
gukkal viszik. A hőáramlás addig tart, amíg a folyadékban vagy a
gázban hőmérséklet-különbség, ezért sűrűségkülönbség van
Hőmennyiség:
Termikus kölcsönhatás közben bekövetkező energia-változás
Jele: Q
Mértékegysége: J
Hőmérséklet:
A hőmérséklet a testek hőállapotát leíró fizikai mennyiség, ami azt
jelenti, hogy a hőmérséklet arról ad információt, hogy egy test
mennyire hideg vagy meleg. A hőmérséklet számszerű értékét hő-
mérővel mérhetjük meg.
Hősugárzás:
A hősugárzás a hő terjedésének azon módja, amikor a hő nem ré-
szecskéről-részecskére halad, hanem rendkívüli gyorsasággal hatol
keresztül a közegeken
Hőtágulás:
Az anyagok hőmérséklet-változás hatására bekövetkező méretválto-
zása.
Hővezetés:
A hő terjedésének azon módja, amikor a szilárd testekben a melegí-
tés helyén bekövetkező élénkebb részecskemozgás terjed át ré-
szecskéről részecskére és eközben az anyag részecskéi nem moz-
dulnak el a helyükről.
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 97 –
Kétoldalú emelő:
Jellemző rájuk, hogy tengelyük az ellentétes irányban forgató erők
támadáspontja között van. A tengely ilyen elhelyezése az emelőt két
részre osztja.
Lecsapódás:
Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag légneműből fo-
lyékony állapotba megy át
Légnyomás
A levegő súlyából származó nyomás.
Nyomás:
Megmutatja az egységnyi felületre jutó nyomóerő nagyságát.
Jele: p, mértékegysége: Pa, N/m2
Nyomóerő:
Az egymással érintkező felületeket összenyomó erő
Nyomott felület:
Egymásra erőhatást kifejtő testek érintkezési felülete
Olvadás:
Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag szilárdból folyé-
kony állapotba megy át
Olvadáshő:
Az olvadásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes megolvasztásához
szükséges energiát olvadáshőnek nevezzük. Jele Lo, mértékegysége
J/kg.
Olvadáspont:
Az adott anyagra jellemző hőmérséklet, melyen az olvadás jelensé-
ge végbemegy. Értéke függ a külső légnyomástól.
Párolgás:
Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag folyékonyból
légnemű állapotba megy át, a változás a folyadék felszínén megy
végbe.
Pascal törvénye:
Nyugvó folyadékban a külső nyomás a folyadék belsejében minden-
hol ugyanannyival növeli meg az ott lévő hidrosztatikai nyomást
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 98 –
Rugós erőmérő:
Az erő mérésére alkalmas eszköz
Sebesség:
Megmutatja az egyenletes mozgást végző test által egységnyi idő
alatt megtett utat
Jele: v, mértékegysége: m/s, km/h
Sűrűség:
Megmutatja az egységnyi térfogatú anyag tömegét
Jele:ρ, mértékegysége: g/cm3, kg/m3
Szabadesés:
A test olyan esését, amelynél csak a gravitációs mező hatása érvé-
nyesül, minden más hatás elhanyagolható, szabadesésnek nevez-
zük.
Tapadási súrlódási erő:
Egymással érintkező és nyugalomban lévő testek között fellépő erő,
mely akkor lép fel, ha a testeket el akarjuk mozdítani egymáson.
Termikus kölcsönhatás:
A testek kölcsönhatásának olyan formája, mely során hőcsere törté-
nik, ami a termikus egyensúly kialakulásáig tart.
Vektormennyiség:
Az a mennyiség, amelynek nagysága és iránya is van.
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 99 –
FORRÁSOK
Felhasznált irodalom
Vargáné Pagony Antónia (2005.): A változó mozgások. In: Tanári
kincsestár. Természettudományok. Fizika. Budapest: RAABE Ta-
nácsadó és Kiadó Kft.
Bonifert Domonkosné dr. - dr. Halász Tibor – dr. Kövesdi Katalin –
dr. Miskolci Józsefné – Molnár Györgyné dr. – dr. Soós Katalin: Fizi-
ka 7 – Mechanika, hőtan. Szeged: Mozaik Kiadó.
Csákány Antalné – Károlyházy Frigyes: Fizika 7. Nemzeti Tankönyv-
kiadó 00773: Budapest.
Sebestyén Zoltán – Vida József – Zátonyi Sándor (2002): Fizika fe-
ladatok 10 éves kortól. Piliscsév: KONSEPT-H Könyvkiadó Kft.
Bonifert Domonkosné – Schwartz Katalin (2008): Kézikönyv a fizika
és a természetismeret oktatásához. Szeged: MOZAIK Kiadó.
http://www.mozaweb.hu
http://www.doksi.hu/get.php?lid=16
http://realika.educatio.hu/ctrl.php/unregistered/preview/preview
?userid=0&store=0&pbk=%2Fctrl.php%2Funregistered%2Fcours
es&c=38&node=a141&pbka=0&savebtn=1
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=mikola&
nev5=Mikola+S%E1ndor
http://www.youtube.com/watch?v=zZAYeWKHfZs
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/
http://videosmart.hu/video/egyszeru-trukk-a-suliba-fuzetek-
kolcsonhatasa
http://videosmart.hu/video/csodak-palotaja-munchausen-emelo
http://videa.hu/videok/tudomany-technika/magdeburgi-feltekek-
fizika-kiserlet-legnyomas-8xxlZnTngjW7rEts
http://www.sulinet.hu/tlabor/fizika/teszt
http://www.tantaki.hu/fizika/arkhimedesz_torveny
http://www.muszeroldal.hu/assistance/hotani.htm
fogi.hu/Letoltesek/Fizikai_kemia/06_Fk_Halmazallapot-
valtozasok.pdf
http://www.youtube.com/watch?v=CFJdHOw3vRI
http://www.physics.hku.hk/~phys1055/lectures/chap01.html
http://chemonet.hu/hun/teazo/hogyan/h00/termosz.html
http://www.youtube.com/watch?v=u_2NuE-qskE
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 100 –
http://www.sciencebob.com/experiments/videos/index.php
http://fizika.bolyaisok.ro/category/kiserletek/
http://www.muszakikiado.hu/files/tanmenetek/fizika/fizikatanme
net7.pdf
http://www.lauder.hu/mem/taxonomy/cedula_imp/442
http://vargaeva.com/category/fizika-7/
http://www.cibona.hu/
http://modszerver.babits.pte.hu/wp-
content/pdf/bodone_rugoero_tanuloi.pdf
http://modusz.blog.hu/
http://www.abako.hu/homero/82.htm
http://www.energiasuli.hu/alsosok/tudastar/kiserletek
http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Nyomas.htm
http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/dieta/2002/5/tej.htm
A képek forrásai:
http://modusz.blog.hu/ (2. ábra)
http://modszerver.babits.pte.hu/wp-
content/pdf/bodone_rugoero_tanuloi.pdf (3. ábra)
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizik
a-7-evfolyam/az-ero/az-ero-merese (4. ábra)
http://www.cibona.hu/ (5. ábra)
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizik
a-7-evfolyam/az-ero-merese/eromero-keszitese (6. ábra)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mikola-cs%C5%91 (7. ábra)
http://www.energiasuli.hu/alsosok/tudastar/kiserletek (9. ábra)
http://www.energiasuli.hu/alsosok/tudastar/kiserletek (10. ábra)
http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/dieta/2002/5/tej.htm
(11. ábra)
http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Nyomas.htm (14. ábra)
http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Nyomas.htm (15. ábra)
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizik
a-9-evfolyam/deformalhato-testek-mechanikaja/pascal-torvenye
(16. ábra)
http://www.mozaweb.hu/Lecke-Fizika-Fizika_7-
5_A_felhajtoero_Arkhimedesz_torvenye-105276 (22. ábra)
http://www.mozaweb.hu/Lecke-Fizika-Fizika_7-
5_A_felhajtoero_Arkhimedesz_torvenye-105276 (23. ábra)
http://fizikaleckek.site90.com/nyolc/arkhimedesz.html (24. ábra)
http://www.idokep.hu/hirek/olvadas-eszakon (27. ábra)
Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam
– 101 –
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizik
a-7-evfolyam/szilard-anyagok-hotagulasa/a-hotagulassal-
kapcsolatos-jelensegek (31. ábra)
http://www.abako.hu/homero/82.htm (1. ábra)
http://www.mozaweb.hu/Lecke-Termeszetismeret-
Termeszetismeret_6-2_2_A_hovezetes-105328 (32. ábra)