A001 Kornygazd 04ea Meres
description
Transcript of A001 Kornygazd 04ea Meres
7/17/2019 A001 Kornygazd 04ea Meres
http://slidepdf.com/reader/full/a001-kornygazd-04ea-meres 1/6
Környezetgazdaságtan
4. előadás A mérés problémája(Makroökonómiai problémák II.)
© 2014 BME Környezetgazdaságtan Tanszék
A probléma jellege
1) Ha a makroszintű döntéshozatalban is figyelembeakarjuk venni a természeti erőforrásokállapotváltozását, akkor rendelkeznünk kellene atermészeti környezet állapotát átfogóan, összegzően jellemző mutatóval(olyan jellegűvel, mint amilyen a gazdaságban a GDPvagy a munkanélküliségi ráta)
2) A környezet minőségéről (a természeti erőforrásokállapotáról vagy a szennyezésről) csak pontosmikroszintű mutatóink vannak, kielégítőmakromutatónk még nincs
Hol segíthetne a környezetimakromutató? Annak megértésében van-e a gazdasági
tevékenységeknek effektív anyagi korlátja. Számít-e a
gazdaság aggregált mérete – ahogy az ökológiaiközgazdaságtan feltételezi? Annak megértésében, milyen viszonyban van
egymással a gazdasági növekedés és a környezetállapota. Fenntartható-e hosszú távon a növekedés?
Országok, társadalmak környezeti teljesítményénekösszehasonlításában. Ki felelős elsősorban a Földökológiai állapotának romlásáért? Ki járul hozzá a
javításhoz? Egy kormányzat környezetpolitikájának megítélésében:
a bevezetett szabályok elősegítették-e a környezetállapotának javulását általában?
Miért vált fontos kérdéssé? A második világháború után, a „jóléti” államok
kifejlődése során a gazdasági teljesítmény
nagyságának kitüntetett szerepe lett, a bruttó nemzetitermék (GDP – illetve annak változatai: GNP, NNP)indikátor tényleges közgazdasági tartalmát meghaladópolitikai jelentéstartalmat kapott
Történeti szempontból az új környezeti (ésfenntarthatósági – mert ez összekeveredett)makromutatók keresésének kiindulópontja a GDPkritikája volt
(„a GDP rossz, keressünk helyette mást”) Logikai szempontból helytelen pusztán a GDP
„ellenfelét” megtalálni
7/17/2019 A001 Kornygazd 04ea Meres
http://slidepdf.com/reader/full/a001-kornygazd-04ea-meres 2/6
Kitérő:tanulság lehetett volna ez is… A politikai filozófia, a közgazdaságtan számos
klasszikusa figyelmeztetett már bennünket:lehetetlen előállítani egy olyan mutatót, melynekértéke az emberi élet teljessége szempontjából jelzi azelőrehaladást vagy a hanyatlást
Ismeretelméleti törvényszerűségek miatt: lehetetlen ennyi különböző jelenségről folyamatosan adatot
gyűjteni,
módszertani nehézségei vannak az eltérő jellegű adatok
normalizálásának (súlyozásának) Mégis sokan kísérleteznek „A Mutató” előállításával
ENSZ HDI (Human Development Index)
GPI (Genuine Progress Indicator)
Amiért a GDP nem reflektál akörnyezetminőségre Flow – nem stock – típusú mutató: áramokat,
változásokat mér, nem a készletek, a vagyonnagyságát.(Egy erdő esetén nem csak az fontos, mennyi fát vágtunk ki egyév alatt, hanem az is, hogy mindeközben miként változott az erdőnagysága, mennyit ültettünk, mennyi fa nőtt fel…)
Csak a piaci árral rendelkező jószágok értékét méri, apiacon kívüliekét nem.(A papagáj a madárkereskedésben számít, az esőerdőben nem.)
A környezetszennyezések kezeléséhez szükségeskárelhárító tevékenységek ugyanakkor hozzáadódnaka GDP-hez.(Tehát a tengeri olajkatasztrófában elpusztult madarak, halaknem csökkentik a GDP-t, de a felszínre kiömlött olajösszetakarításának költségei növelik azt.)
Miért nem törődik az előbbiekkel a GDP?
Mert nem erre találták ki! Nem az emberiség életminőségét
akarták mérni vele. Az 1929-es nagy gazdasági válság után az USA-ban többen
javasoltak egy olyan mutatót, melynek változása jelezné a konjunkturális ciklusok alakulását, s segítenea hasonló, közeledő válságok előrejelzésében
Sajnos, erre azok sem emlékeznek, akik ma a GDP-ttényleges hatókörén túli jelentőséggel felruházva
használják.
Ha a GDP nem alkalmas átfogó életminőségimutatónak, és a környezeti állapotváltozást sem jelzi…
Új mutatók konstruálása az utóbbi évtizedekben:
1. irány: a GDP javítása átalakítása, hogy az állományváltozást is mérje
az externáliák (környezetszennyezés) bekalkulása
nem monetizált jövedelmek becslése
stb.
2. irány: a környezeti állapotra (vagy tágabban: a
fenntarthatóságra) koncentráló makromutatólétrehozása, amit a GDP-vel párhuzamosan lehetnehasználni
7/17/2019 A001 Kornygazd 04ea Meres
http://slidepdf.com/reader/full/a001-kornygazd-04ea-meres 3/6
Néhány gazdasági-társadalmi mutató:mit is lehet ma már mérni…
Egyéni anyagi jólétszínvonala/megoszlása
Politikai szabadságjogokbiztosítása
(kormányzás színvonala)
innováció
Gazdasági szabadság
Gazdasági teljesítmény
Életlehetőségek(élettartam, oktatási-
egészségügyi színvonal)
Általános technológiai
színvonal
A természeti erőforrásokfelhasználása
IEF
PRI
GDP
EF
MFA
HDI
ISEW/GPI/MDP
ESI
GINI
Alternatív makromutatók:a GDP-ből továbbfejlesztett indexek
NEW – Nettó Gazdasági Jólét (Nordhaus &
Tobin, 1972) Továbbra is flow mutató, de korrigál externáliákkal
ISEW – Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe(H. Daly & J. Cobb, 1989)Már az állományváltozásokkal (hosszútávú természeti
károk) is számol, továbbá figyelembe veszi az elosztásiegyenlőtlenségeket
GPI – Valódi Fejlődés Mutató (C. Cobb &mások, 1995) Az ISEW továbbfejlesztése
A GPI-ban figyelembe vett „extra” tényezők
TÉNYEZŐ HATÁSSzemélyes fogyasztás pozitívJövedelem-eloszlás módosítja a fogyasztást
A háztartási munka és gyermeknevelés értéke pozitív Az önkéntes munka értéke pozitívTartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai pozitív
A kormányzati tőke szolgáltatásai pozitív A bűnözés költségei negatív A válások költségei negatív A szabadidő csökkenés negatív Az alulfoglalkoztatottság veszteségei negatív A munkába járás (ingázás) költségei negatív A háztartásokban jelentkező szennyezések költségei negatív A gépkocsibalesetek költségei negatív A vízszennyezés költségei negatív A levegőszennyezés költségei negatív A zaj költségei negatív A nedves területek csökkentéséből adódó veszteségek negatív A termőföld veszteségek negatív A nem megújuló energiaforrások csökkenése negatívMás hosszú távú környezeti károk negatív
Az ózonréteg csökkenés költségei negatív Az őserdők károsodásai negatívNettó tőke beruházások pozitív / negatívNettó külföldi kölcsön, ill. tartozás egyenlege pozitív / negatív
GDP vs GPI, USA, 1950-2004
7/17/2019 A001 Kornygazd 04ea Meres
http://slidepdf.com/reader/full/a001-kornygazd-04ea-meres 4/6
„Fenntarthatósági” mutatók Index Index teljes elnevezése angolul Az index kifejlesztője és az első
közlés éve
A.) A GDP-ből továbbfejlesztett mutatók, az ISEW-család
ISEW Index of Sustainable Economic Welfare Cobb, 1989
GPI Genuine Progress Index Cobb at al, 1995WI Well-Being Index Prescott-Allen, 2001
GS Geniune Savings Index Hamilton at al, 1997
EDP Environmental Adjusted Domestic Product Hanley, 2000
B.) Az emberi élet feltételeit mérő indexek
HDI Human Development Index UNDP, 2005
CDI City Development Index UNCHS (Habitat), 2001
C.) Környezeti állapot és menedzsment mutatók
ESI Environmental Sustainability Index Esty at al, 2005
EPI Environmental Performance Index Esty at al, 2005
EF Ecological Footprint Wackernagel és Rees, 1997
LPI Living Planet Index WWF, 1998
HI Heinz Index Heinz Center, 1999
EVI Environmental Vulnerability Index SOPAC, 2005
D.) Az anyagáramok mérésén alapuló indexek
MFA/TMR Material Flow A nalysis/Total Material Requirement EUROSTAT, 2 001
Környezeti makromutatók
A környezeti makromutató jelentése szű
kebbmint a fenntarthatósági mutatóé!
Két jelentős indexet fejlesztettek ki:
EF - Ökológiai lábnyom(Wackernagel & Rees, 1995/97)
EPI - Környezeti teljesítmény index(Columbia és Yale Egyetemek, 1999/2005)
Ökológiai lábnyom fogalma
Egy populáció ökológiai lábnyoma az a biológiailagproduktív terület, amely ahhoz szükséges, hogy azadott populáció által használt erőforrásokat előállítsaés a termelt hulladékot „elnyelje”.
Kiszámítása: az összes erőforráshasználat (anyag,energia, víz) és megtermelt hulladék/emisszióátszámítása területértékké (globális hektár), majdösszehasonlítása a rendelkezésre álló biológiailagproduktív területtel
Biokapacitás versus ökolábnyom
Az egyes nemzetgazdaságok ökológiai lábnyomát(erőforrás felhasználásukat) az erőforrás szükségletalapján lehet becsülni
A környezeti szolgáltatások kínálatát abiokapacitás mutatja
A lábnyom pedig az adott ország környezetiszolgáltatásai iránti keresletet jellemzi
Minimum feltétel az ökológiai fenntarthatósághoz:a lábnyom legyen kisebb a biokapacitásnál
7/17/2019 A001 Kornygazd 04ea Meres
http://slidepdf.com/reader/full/a001-kornygazd-04ea-meres 5/6
Országok ökológiai lábnyoma
A táblázat az országok
számított ténylegesökolábnyoma alapjánrangsorol, s feltünteti avilág átlagos biokapacitásátis. A biokapacitásnál kisebblábnyom jó teljesítmény, anagyobb rossz.
Környezeti teljesítmény index fogalma
Az EPI mutató számszerűsíti az országoktermészeti erőforrás felhasználását ésszennyezéseit, azokat egy 0-100 skálánértékeli
Környezeti teljesítmény indexszámítása
Országok EPI értéke
A legjobb (elméleti)környezeti teljesítmény
pontszáma 100, alegrosszabb 0 – azországok e két értékközött helyezkednek el
Helyezés Ország EPI pontszám
1 Svájc 76,69
2 Lettország 70,37
3 Norvégia 69,92
4 Luxemburg 69,20
5 Costa Rica 69,03
6 Franciaország 69,00
7 Ausztria 68,92
8 Olaszország 68,90
9-10 Nagy-Britannia 68,82
9-10 Svédország 68,82
11 Németország 66,91
12 Szlovákia 66,62
…
45 Magyarország 57,12
…
130 Üzbegisztán 32,24
131 Türkmenisztán 31,75
132 Irak 25,32
Forrás: Emerson, J. W. et al (2012) Environmental
Performance Index and Pilot Trend Environmental
Performance Index . Yale Center for Environmental Lawand Policy, New Haven, US
7/17/2019 A001 Kornygazd 04ea Meres
http://slidepdf.com/reader/full/a001-kornygazd-04ea-meres 6/6
Még vannak nehézségek…
Habár az EF és az EPI mutatók készítésekorugyanazokból az elemi adatokból (pl. szén-dioxid kibocsátás, veszélyes hulladékokmennyisége, stb.) indulnak ki, az országok EFés EPI rangsora ellentmond egymásnak.
A különbség az elemi adatok aggregálásának ésnormalizálásának módszertani különbségeibőlfakadnak.
Módszertani problémák bizonyítéka:nem korreláló indexek
Feladatok a jövőre…
Tovább kell kutatni a környezeti
makromutatók módszertaniproblémáinak megoldása érdekében.
Addig érdemes az elemi adatokat (akonkrét természeti erőforrásokra vagy aszennyezésekre vonatkozóakat)használni.
A tankönyvből:
Bartus-Szalai:
11.1 fejezet (314-327. o.)