A001 Kornygazd 04ea Meres

7/17/2019 A001 Kornygazd 04ea Meres

http://slidepdf.com/reader/full/a001-kornygazd-04ea-meres 1/6

Környezetgazdaságtan

4. előadás A mérés problémája(Makroökonómiai problémák II.)

© 2014 BME Környezetgazdaságtan Tanszék

A probléma jellege

1) Ha a makroszintű döntéshozatalban is figyelembeakarjuk venni a természeti erőforrásokállapotváltozását, akkor rendelkeznünk kellene atermészeti környezet állapotát átfogóan, összegzően jellemző mutatóval(olyan jellegűvel, mint amilyen a gazdaságban a GDPvagy a munkanélküliségi ráta)

2) A környezet minőségéről (a természeti erőforrásokállapotáról vagy a szennyezésről) csak pontosmikroszintű mutatóink vannak, kielégítőmakromutatónk még nincs

Hol segíthetne a környezetimakromutató? Annak megértésében van-e a gazdasági

tevékenységeknek effektív anyagi korlátja. Számít-e a

gazdaság aggregált mérete – ahogy az ökológiaiközgazdaságtan feltételezi? Annak megértésében, milyen viszonyban van

egymással a gazdasági növekedés és a környezetállapota. Fenntartható-e hosszú távon a növekedés?

Országok, társadalmak környezeti teljesítményénekösszehasonlításában. Ki felelős elsősorban a Földökológiai állapotának romlásáért? Ki járul hozzá a

javításhoz? Egy kormányzat környezetpolitikájának megítélésében:

a bevezetett szabályok elősegítették-e a környezetállapotának javulását általában?

Miért vált fontos kérdéssé? A második világháború után, a „jóléti” államok

kifejlődése során a gazdasági teljesítmény

nagyságának kitüntetett szerepe lett, a bruttó nemzetitermék (GDP – illetve annak változatai: GNP, NNP)indikátor tényleges közgazdasági tartalmát meghaladópolitikai jelentéstartalmat kapott

Történeti szempontból az új környezeti (ésfenntarthatósági – mert ez összekeveredett)makromutatók keresésének kiindulópontja a GDPkritikája volt

(„a GDP rossz, keressünk helyette mást”) Logikai szempontból helytelen pusztán a GDP

„ellenfelét” megtalálni



Kitérő:tanulság lehetett volna ez is… A politikai filozófia, a közgazdaságtan számos

klasszikusa figyelmeztetett már bennünket:lehetetlen előállítani egy olyan mutatót, melynekértéke az emberi élet teljessége szempontjából jelzi azelőrehaladást vagy a hanyatlást

Ismeretelméleti törvényszerűségek miatt: lehetetlen ennyi különböző jelenségről folyamatosan adatot

gyűjteni,

módszertani nehézségei vannak az eltérő jellegű adatok

normalizálásának (súlyozásának) Mégis sokan kísérleteznek „A Mutató” előállításával

ENSZ HDI (Human Development Index)

GPI (Genuine Progress Indicator)

Amiért a GDP nem reflektál akörnyezetminőségre Flow – nem stock – típusú mutató: áramokat,

változásokat mér, nem a készletek, a vagyonnagyságát.(Egy erdő esetén nem csak az fontos, mennyi fát vágtunk ki egyév alatt, hanem az is, hogy mindeközben miként változott az erdőnagysága, mennyit ültettünk, mennyi fa nőtt fel…)

Csak a piaci árral rendelkező jószágok értékét méri, apiacon kívüliekét nem.(A papagáj a madárkereskedésben számít, az esőerdőben nem.)

A környezetszennyezések kezeléséhez szükségeskárelhárító tevékenységek ugyanakkor hozzáadódnaka GDP-hez.(Tehát a tengeri olajkatasztrófában elpusztult madarak, halaknem csökkentik a GDP-t, de a felszínre kiömlött olajösszetakarításának költségei növelik azt.)

Miért nem törődik az előbbiekkel a GDP?

Mert nem erre találták ki! Nem az emberiség életminőségét

akarták mérni vele. Az 1929-es nagy gazdasági válság után az USA-ban többen

javasoltak egy olyan mutatót, melynek változása jelezné a konjunkturális ciklusok alakulását, s segítenea hasonló, közeledő válságok előrejelzésében

Sajnos, erre azok sem emlékeznek, akik ma a GDP-ttényleges hatókörén túli jelentőséggel felruházva

használják.

Ha a GDP nem alkalmas átfogó életminőségimutatónak, és a környezeti állapotváltozást sem jelzi…

Új mutatók konstruálása az utóbbi évtizedekben:

1. irány: a GDP javítása átalakítása, hogy az állományváltozást is mérje

az externáliák (környezetszennyezés) bekalkulása

nem monetizált jövedelmek becslése

stb.

2. irány: a környezeti állapotra (vagy tágabban: a

fenntarthatóságra) koncentráló makromutatólétrehozása, amit a GDP-vel párhuzamosan lehetnehasználni



Néhány gazdasági-társadalmi mutató:mit is lehet ma már mérni…

Egyéni anyagi jólétszínvonala/megoszlása

Politikai szabadságjogokbiztosítása

(kormányzás színvonala)

innováció

Gazdasági szabadság

Gazdasági teljesítmény

Életlehetőségek(élettartam, oktatási-

egészségügyi színvonal)

Általános technológiai

színvonal

A természeti erőforrásokfelhasználása

IEF

PRI

GDP

EF

MFA

HDI

ISEW/GPI/MDP

ESI

GINI

Alternatív makromutatók:a GDP-ből továbbfejlesztett indexek

NEW – Nettó Gazdasági Jólét (Nordhaus &

Tobin, 1972) Továbbra is flow mutató, de korrigál externáliákkal

ISEW – Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe(H. Daly & J. Cobb, 1989)Már az állományváltozásokkal (hosszútávú természeti

károk) is számol, továbbá figyelembe veszi az elosztásiegyenlőtlenségeket

GPI – Valódi Fejlődés Mutató (C. Cobb &mások, 1995) Az ISEW továbbfejlesztése

A GPI-ban figyelembe vett „extra” tényezők

TÉNYEZŐ HATÁSSzemélyes fogyasztás pozitívJövedelem-eloszlás módosítja a fogyasztást

A háztartási munka és gyermeknevelés értéke pozitív Az önkéntes munka értéke pozitívTartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai pozitív

A kormányzati tőke szolgáltatásai pozitív A bűnözés költségei negatív A válások költségei negatív A szabadidő csökkenés negatív Az alulfoglalkoztatottság veszteségei negatív A munkába járás (ingázás) költségei negatív A háztartásokban jelentkező szennyezések költségei negatív A gépkocsibalesetek költségei negatív A vízszennyezés költségei negatív A levegőszennyezés költségei negatív A zaj költségei negatív A nedves területek csökkentéséből adódó veszteségek negatív A termőföld veszteségek negatív A nem megújuló energiaforrások csökkenése negatívMás hosszú távú környezeti károk negatív

Az ózonréteg csökkenés költségei negatív Az őserdők károsodásai negatívNettó tőke beruházások pozitív / negatívNettó külföldi kölcsön, ill. tartozás egyenlege pozitív / negatív

GDP vs GPI, USA, 1950-2004



„Fenntarthatósági” mutatók Index Index teljes elnevezése angolul Az index kifejlesztője és az első

közlés éve

A.) A GDP-ből továbbfejlesztett mutatók, az ISEW-család

ISEW Index of Sustainable Economic Welfare Cobb, 1989

GPI Genuine Progress Index Cobb at al, 1995WI Well-Being Index Prescott-Allen, 2001

GS Geniune Savings Index Hamilton at al, 1997

EDP Environmental Adjusted Domestic Product Hanley, 2000

B.) Az emberi élet feltételeit mérő indexek

HDI Human Development Index UNDP, 2005

CDI City Development Index UNCHS (Habitat), 2001

C.) Környezeti állapot és menedzsment mutatók

ESI Environmental Sustainability Index Esty at al, 2005

EPI Environmental Performance Index Esty at al, 2005

EF Ecological Footprint Wackernagel és Rees, 1997

LPI Living Planet Index WWF, 1998

HI Heinz Index Heinz Center, 1999

EVI Environmental Vulnerability Index SOPAC, 2005

D.) Az anyagáramok mérésén alapuló indexek

MFA/TMR Material Flow A nalysis/Total Material Requirement EUROSTAT, 2 001

Környezeti makromutatók

A környezeti makromutató jelentése szű

kebbmint a fenntarthatósági mutatóé!

Két jelentős indexet fejlesztettek ki:

EF - Ökológiai lábnyom(Wackernagel & Rees, 1995/97)

EPI - Környezeti teljesítmény index(Columbia és Yale Egyetemek, 1999/2005)

Ökológiai lábnyom fogalma

Egy populáció ökológiai lábnyoma az a biológiailagproduktív terület, amely ahhoz szükséges, hogy azadott populáció által használt erőforrásokat előállítsaés a termelt hulladékot „elnyelje”.

Kiszámítása: az összes erőforráshasználat (anyag,energia, víz) és megtermelt hulladék/emisszióátszámítása területértékké (globális hektár), majdösszehasonlítása a rendelkezésre álló biológiailagproduktív területtel

Biokapacitás versus ökolábnyom

Az egyes nemzetgazdaságok ökológiai lábnyomát(erőforrás felhasználásukat) az erőforrás szükségletalapján lehet becsülni

A környezeti szolgáltatások kínálatát abiokapacitás mutatja

A lábnyom pedig az adott ország környezetiszolgáltatásai iránti keresletet jellemzi

Minimum feltétel az ökológiai fenntarthatósághoz:a lábnyom legyen kisebb a biokapacitásnál



Országok ökológiai lábnyoma

A táblázat az országok

számított ténylegesökolábnyoma alapjánrangsorol, s feltünteti avilág átlagos biokapacitásátis. A biokapacitásnál kisebblábnyom jó teljesítmény, anagyobb rossz.

Környezeti teljesítmény index fogalma

Az EPI mutató számszerűsíti az országoktermészeti erőforrás felhasználását ésszennyezéseit, azokat egy 0-100 skálánértékeli

Környezeti teljesítmény indexszámítása

Országok EPI értéke

A legjobb (elméleti)környezeti teljesítmény

pontszáma 100, alegrosszabb 0 – azországok e két értékközött helyezkednek el

Helyezés Ország EPI pontszám

1 Svájc 76,69

2 Lettország 70,37

3 Norvégia 69,92

4 Luxemburg 69,20

5 Costa Rica 69,03

6 Franciaország 69,00

7 Ausztria 68,92

8 Olaszország 68,90

9-10 Nagy-Britannia 68,82

9-10 Svédország 68,82

11 Németország 66,91

12 Szlovákia 66,62

…

45 Magyarország 57,12

…

130 Üzbegisztán 32,24

131 Türkmenisztán 31,75

132 Irak 25,32

Forrás: Emerson, J. W. et al (2012) Environmental

Performance Index and Pilot Trend Environmental

Performance Index . Yale Center for Environmental Lawand Policy, New Haven, US



Még vannak nehézségek…

Habár az EF és az EPI mutatók készítésekorugyanazokból az elemi adatokból (pl. szén-dioxid kibocsátás, veszélyes hulladékokmennyisége, stb.) indulnak ki, az országok EFés EPI rangsora ellentmond egymásnak.

A különbség az elemi adatok aggregálásának ésnormalizálásának módszertani különbségeibőlfakadnak.

Módszertani problémák bizonyítéka:nem korreláló indexek

Feladatok a jövőre…

Tovább kell kutatni a környezeti

makromutatók módszertaniproblémáinak megoldása érdekében.

Addig érdemes az elemi adatokat (akonkrét természeti erőforrásokra vagy aszennyezésekre vonatkozóakat)használni.

A tankönyvből:

Bartus-Szalai:

11.1 fejezet (314-327. o.)

A001 Kornygazd 04ea Meres

Documents

Transcript of A001 Kornygazd 04ea Meres