INGYENESKÖZÉLETIHAVILAP

19

4

16

3

20

10

SPORTHÍREK

RÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEK

A PRINCZ CSALÁD

XXVII.évfolyam8.szám 2018OKTÓBER

PROGRAMAJÁNLÓ

NEMZETI ÜNNEP - OKTÓBER 23.

HÁZIORVOSOK RENDELÉSI IDEJE

PÉNTEKENKÉNT

„NYUGDÍJAS DALKÖRÖK TALÁLKOZÓJA”TURÁN

TÁJÉKOZTATÓ A KUTAK JEGYZŐI HATÁSKÖRBE

TARTOZÓ VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSRÓL

Fotó

: Tó

th A

nit

a

A Mindenszentek és Halottak napja miatti forgalmi rend változása a régi temető körül idén is a mellékelt kép alapján alakul.Ÿ A Sport út - Temető út egyirányúsítva lesz, ezzel „körfor-

galmat” alkotva a régi temető körül.Ÿ A Sport út a magtár felől teljesen egyirányú lesz, ezért a

Sport útra a Vácszentlászlói út felől behajtani TILOS!Ÿ A Temető út a Sport út felől lesz egy irányú, ezért a Temető

útra a Zsámboki út - Park út kereszteződéséből behajtani TILOS!

A környező utcák forgalmi rendje a Sport - Temető útra kihajtást kivéve nem változik. A forgalmi rend változásá-ról a kihelyezett jelzőtáblák adnak pontos iránymutatást.

FIGYELEM! A forgalmi jelzőtáblák hatálya azok kihelyezésének teljes ideje alatt érvényesek!Kerüljék a megszokásból történő vezetést!

A turai „régi” temetőlátogatóinak figyelmébe!

„Önkormányzati tulajdonú bölcsődei ellátást nyújtó intézmények

fejlesztésének támogatása Pest megyében”

Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete döntött a pályázat benyújtásáról és a pá-lyázati önerő biztosításáról.

Az elnyerhető támogatás 192 millió Forint, a támogatási intenzitás 95%-os.

A beruházók hálásak a száraz, enyhe őszi idő-járásért, gőzerővel haladnak az építkezések. A kastélyról bővebben a 2. oldalon olvashat.

Helyére kerültek a sportcsarnok tetejét tartó fő elemek

Turai HírlapTurai Hírlap2

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK

3

2018/102018

/10

KÖZÉRDEKŰ HÍREK

2018. augusztus 26-i soros ülés

Az ülésen jelen volt 8 fő

Módosította a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és a Kastélykerti Óvoda Alapító Okiratát. A módosítás értelmében 2019. január 1. napjától az iskolai gyermek-étkeztetési feladatot az önkormányzat változatlan helyszí-nen (a Hevesy György Általános Iskola főzőkonyháján) de a Kastélykerti Óvoda intézményén keresztül látja el.

A Képviselő-testület döntött az „Önkormányzati tulajdonú bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejleszté-sének támogatása Pest megyében” elnevezésű pályázaton való részvételről, a pályázat benyújtásáról és a pályázati önerő biztosításáról. Az elnyerhető támogatás 192 millió Forint, a támogatási intenzitás 95%-os.

A védőnői álláshelyek betöltése érdekében folya-matos pályázati felhívás közzétételéről döntött a Képvise-lő-testület, korábbi pályázati felhívásait ismételten közzéteszi.

Vételi szándékát fejezte ki a jelenlegi bérlő - Tóth Gábor - a Tura, Arany János út 23. szám alatti önkormány-zati bérlakás megvételére. Tura város nemzeti vagyonáról szóló 9/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet alapján a nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés (a to-vábbiakban pályázat) útján, az összességében legelőnyö-sebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgál-tatás értékarányosságával lehet hasznosítani. Az adott va-gyontárgy értékének megállapítása az értékhatár szem-pontjából a nyilvántartási, számviteli (könyv szerinti, ka-taszteri) értéken történik. A nettó 5 millió forint értékha-tárt meghaladó vagyonelem hasznosítása esetén érték-becslést kell készíttetni. Fentiek alapján a Képviselő-tes-tület értékbecslés készíttetéséről döntött.

Vételi szándékot nyújtott be Sándor Attila és Sán-dor-Kis Anita az önkormányzat tulajdonában lévő, 746 hrsz alatti földterületre. Tekintettel arra, hogy az önkor-mányzat vagyonrendelete szerint a nettó 5 millió forint értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy értékének meg-állapítása az értékhatár szempontjából a nyilvántartási, számviteli (könyv szerinti, kataszteri) értéken történik, a Képviselő-testület úgy döntött, hogy a Tura 746. hrsz a-latti, 2562 m2 kivett beépítetlen területű ingatlanát könyv szerinti becsült értékén, 1.722.000 Ft-ért értékesíti.

A Zagyvakörnyéki Települési Szilárdhulladék-gazdálkodás Fejlesztése Társulás Társulási Tanács 2018. október 5-i ülésének napirendjei tárgyában hozott dönté-seket a Képviselő-testület. A Társulási Tanács számára el-fogadásra javasolja a Szelektív Nonprofit Kft. 2017. üzleti évére vonatkozó beszámolót, a Szelektív Nonprofit Kft. társasági szerződésének módosítását, a Társulás elnöke (Heréd polgármestere) részére 150.000 Ft tiszteletdíj megállapítását, valamint a Társulás 2018. évi költségve-tése I. félévi beszámolójának elfogadását és költségvetési előirányzatainak módosítását.

A Képviselő-testület véleményezte a Többsincs Óvoda és Bölcsőde 2018/2019. évi munkatervét, azzal egyetértett.

Tura, 2018. augusztus 30.

Összeállította:

Dolányi Róbertné jegyző

Összefoglaló

a Képviselő-testület

üléséről

Szépen halad a felújítás

A főbejárat - timpanon szerkezet javítását követően a restauráláson átesett Schossberger bárói címer is elfoglal-hatja őt megillető helyét. Az épületen belül és a kiszolgáló épületben elkészült a teljes alapgépészet, elektronika, auto-matika, az aljzat beton és a gipszkarton falak.

A száraz, enyhe őszi időjárás kedvez a kastély helyre-állítási munkálatainak. Ha így marad még pár hétig, helyük-re kerülnek a külső nyílászárók, valamint a jelenleg 90%-os állapotban lévő tető november elejére teljesen elkészül.

A homlokzati rész helyreállítása folyamatos, a kerá-mia díszítések elkészültek, a színezést követően a helyükre kerülnek.

Cikk és fotó: T.A.

A kutak a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény alapján vízilétesítmények, a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges.A jegyző helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el és a kutakra vízjogi engedélyezési eljárást folytat le.A vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény alapján a jegyző - helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljárva- folytatja le- új kutak létesítésére irányuló kérelem esetén az enge-

délyezési, - meglévő, engedély nélkül létesített és üzemeltetett ku-

tak esetében a fennmaradási engedélyezési eljárást az alábbi feltételek fennállása esetén:

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szük-séges az olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmara-dásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:- Kormányrendelet szerint kijelölt és lehatárolt belső,

külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel és

- épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági hatá-rozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és nem gazda-sági célú vízigény.

Fentiek alapján az alábbi kutak fennmaradásának engedélye-zése tartozik a jegyző hatáskörébe:- a kút helye nem érint vízbázisvédelmi védőterületet- a kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet

használ fel- a kútból maximálisan 500 m3/év mennyiség kerül kiter-

melésre- a kút csak ott engedélyezhető, ahol az ingatlanon épület

van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak vagy be-jelentés történt a hatóság felé

- a kútra magánszemély kér engedélyt- a vízkivétel háztartási igények és / vagy házi ivóvízigény

kielégítés érdekében történik- a kút nem gazdasági vízkivétel céljából működik (léte-

sül), nem üzemi állattartás, mezőgazdasági termelés vagy ipari tevékenység céljából történik a vízkivétel

Minden egyéb vízi létesítmény/kút esetében a Katasztrófa-védelmi Igazgatóság folytatja le az engedélyezési/fennmaradási engedélyezési eljárást.

A kút jegyzői engedélyezésének feltétele

- a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhe-lyezése,

- a kormányrendelet szerinti követelmények maradékta-lan teljesítése,

A vízgazdálkodási törvény mai napon hatályos rendelkezései szerint amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízi-létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság meg-fizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, haa) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, ésb) az engedély megadásának feltételei fennállnak.

2018. október 11. Dolányi Róbertné jegyző

Tájékoztató a kutak jegyzői hatáskörbe tartozóvízjogi engedélyezési eljárásáról

A 2018. december 31-i ha-táridő vonatkozásában az alábbiak-ban közzétesszük a Nemzeti Agrár-gazdasági kamara 2018.október 10-i sajtóközleményét:

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte az illegális kutak moratóriumának 2020-ig történő

meghosszabbítását

A Nemzeti Agrárgazdasági Ka-mara (NAK) még 2016-ban kezdemé-nyezte azt a törvénymódosítást, misze-rint az illegálisan kialakított kút fennma-radását 2018. december 31-ig bírság-mentesen lehessen engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál. Össz-hangban a Víz Keretirányelv stratégia tervének 2021-ig elkészítendő felülvizs-gálatával, valamint a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági vízgazdálko-dási ágazatfejlesztési felhívásának 2020. augusztus 3-i utolsó benyújtási le-hetőségével, a moratórium 2020 végéig történő meghosszabbítását kezdemé-

nyezte a NAK. Erről a napokban tárgyal a kormány. A 2016-ban életbe lépett mo-ratóriumot megelőzően azt a vízhasz-nálót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a vízügyi hatóság kötelezhette a kivéte-lezés megszüntetésére vagy felfüggesz-tésére, illetve magának a kútnak az át-alakítására, és indokolt esetben annak megszüntetésére. Ezen kívül akár 1 mil-lió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre. A NAK által 2016-ban indítvá-nyozott törvénymódosítás amellett, hogy eltörölte a fentiekben részletezett szank-ciókat, lehetővé tette, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pá-lyázatokon is indulhassanak. A visszajel-zések alapján számos gazdálkodó élt a lehetőséggel. Az uniós források bizton-ságos lehívása érdekében a NAK kezde-ményezte a moratórium 2020. december 31-ig történő meghosszabbítását. A jelenlegi törvénymódosító javaslat szerint mentesül a vízgazdálko-

dási bírság megfizetése alól az a sze-mély, aki az engedély nélkül vagy enge-délytől eltérően létesített, vízkivételt biztosító vízilétesítmények – többek között a mezőgazdasági célú, a zártkerti, illetve a házi vízigényt kiszolgáló kutak – vízjogi fennmaradási engedélyezési eljá-rását 2020. december 31-ig kérelmezi. A NAK jelenleg azon dolgozik, hogy az illegális kutak fennmaradási en-gedélyezése minél egyszerűbben, ol-csóbban és gyorsabban megtörténhes-sen. A jogalkotó már nem csak bírságot, hanem a vízügyi hatóság eljárási díjait is eltörölte. A NAK az üzemeltetésre is szó-ló fennmaradási engedély szakmai köve-telményeinek egyszerűsítésén túl azt is fontosnak tartja, hogy az annak való megfeleltetést ne egyszerre az engedély megszerzésekor kelljen teljesítenie, hanem az engedély érvényessége alatt. Ezáltal biztosítható lenne a költségek ütemezett elosztása.

forrás: www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek

Turai HírlapTurai Hírlap2

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK

32018/1020

18/1

0

KÖZÉRDEKŰ HÍREK

2018. augusztus 26-i soros ülés

Az ülésen jelen volt 8 fő

Módosította a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és a Kastélykerti Óvoda Alapító Okiratát. A módosítás értelmében 2019. január 1. napjától az iskolai gyermek-étkeztetési feladatot az önkormányzat változatlan helyszí-nen (a Hevesy György Általános Iskola főzőkonyháján) de a Kastélykerti Óvoda intézményén keresztül látja el.

A Képviselő-testület döntött az „Önkormányzati tulajdonú bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejleszté-sének támogatása Pest megyében” elnevezésű pályázaton való részvételről, a pályázat benyújtásáról és a pályázati önerő biztosításáról. Az elnyerhető támogatás 192 millió Forint, a támogatási intenzitás 95%-os.

A védőnői álláshelyek betöltése érdekében folya-matos pályázati felhívás közzétételéről döntött a Képvise-lő-testület, korábbi pályázati felhívásait ismételten közzéteszi.

Vételi szándékát fejezte ki a jelenlegi bérlő - Tóth Gábor - a Tura, Arany János út 23. szám alatti önkormány-zati bérlakás megvételére. Tura város nemzeti vagyonáról szóló 9/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet alapján a nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés (a to-vábbiakban pályázat) útján, az összességében legelőnyö-sebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgál-tatás értékarányosságával lehet hasznosítani. Az adott va-gyontárgy értékének megállapítása az értékhatár szem-pontjából a nyilvántartási, számviteli (könyv szerinti, ka-taszteri) értéken történik. A nettó 5 millió forint értékha-tárt meghaladó vagyonelem hasznosítása esetén érték-becslést kell készíttetni. Fentiek alapján a Képviselő-tes-tület értékbecslés készíttetéséről döntött.

Vételi szándékot nyújtott be Sándor Attila és Sán-dor-Kis Anita az önkormányzat tulajdonában lévő, 746 hrsz alatti földterületre. Tekintettel arra, hogy az önkor-mányzat vagyonrendelete szerint a nettó 5 millió forint értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy értékének meg-állapítása az értékhatár szempontjából a nyilvántartási, számviteli (könyv szerinti, kataszteri) értéken történik, a Képviselő-testület úgy döntött, hogy a Tura 746. hrsz a-latti, 2562 m2 kivett beépítetlen területű ingatlanát könyv szerinti becsült értékén, 1.722.000 Ft-ért értékesíti.

A Zagyvakörnyéki Települési Szilárdhulladék-gazdálkodás Fejlesztése Társulás Társulási Tanács 2018. október 5-i ülésének napirendjei tárgyában hozott dönté-seket a Képviselő-testület. A Társulási Tanács számára el-fogadásra javasolja a Szelektív Nonprofit Kft. 2017. üzleti évére vonatkozó beszámolót, a Szelektív Nonprofit Kft. társasági szerződésének módosítását, a Társulás elnöke (Heréd polgármestere) részére 150.000 Ft tiszteletdíj megállapítását, valamint a Társulás 2018. évi költségve-tése I. félévi beszámolójának elfogadását és költségvetési előirányzatainak módosítását.

A Képviselő-testület véleményezte a Többsincs Óvoda és Bölcsőde 2018/2019. évi munkatervét, azzal egyetértett.

Tura, 2018. augusztus 30.

Összeállította:

Dolányi Róbertné jegyző

Összefoglaló

a Képviselő-testület

üléséről

Szépen halad a felújítás

A főbejárat - timpanon szerkezet javítását követően a restauráláson átesett Schossberger bárói címer is elfoglal-hatja őt megillető helyét. Az épületen belül és a kiszolgáló épületben elkészült a teljes alapgépészet, elektronika, auto-matika, az aljzat beton és a gipszkarton falak.

A száraz, enyhe őszi időjárás kedvez a kastély helyre-állítási munkálatainak. Ha így marad még pár hétig, helyük-re kerülnek a külső nyílászárók, valamint a jelenleg 90%-os állapotban lévő tető november elejére teljesen elkészül.

A homlokzati rész helyreállítása folyamatos, a kerá-mia díszítések elkészültek, a színezést követően a helyükre kerülnek.

Cikk és fotó: T.A.

A kutak a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény alapján vízilétesítmények, a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges.A jegyző helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el és a kutakra vízjogi engedélyezési eljárást folytat le.A vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény alapján a jegyző - helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljárva- folytatja le- új kutak létesítésére irányuló kérelem esetén az enge-

délyezési, - meglévő, engedély nélkül létesített és üzemeltetett ku-

tak esetében a fennmaradási engedélyezési eljárást az alábbi feltételek fennállása esetén:

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szük-séges az olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmara-dásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:- Kormányrendelet szerint kijelölt és lehatárolt belső,

külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel és

- épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági hatá-rozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és nem gazda-sági célú vízigény.

Fentiek alapján az alábbi kutak fennmaradásának engedélye-zése tartozik a jegyző hatáskörébe:- a kút helye nem érint vízbázisvédelmi védőterületet- a kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet

használ fel- a kútból maximálisan 500 m3/év mennyiség kerül kiter-

melésre- a kút csak ott engedélyezhető, ahol az ingatlanon épület

van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak vagy be-jelentés történt a hatóság felé

- a kútra magánszemély kér engedélyt- a vízkivétel háztartási igények és / vagy házi ivóvízigény

kielégítés érdekében történik- a kút nem gazdasági vízkivétel céljából működik (léte-

sül), nem üzemi állattartás, mezőgazdasági termelés vagy ipari tevékenység céljából történik a vízkivétel

Minden egyéb vízi létesítmény/kút esetében a Katasztrófa-védelmi Igazgatóság folytatja le az engedélyezési/fennmaradási engedélyezési eljárást.

A kút jegyzői engedélyezésének feltétele

- a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhe-lyezése,

- a kormányrendelet szerinti követelmények maradékta-lan teljesítése,

A vízgazdálkodási törvény mai napon hatályos rendelkezései szerint amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízi-létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság meg-fizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, haa) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, ésb) az engedély megadásának feltételei fennállnak.

2018. október 11. Dolányi Róbertné jegyző

Tájékoztató a kutak jegyzői hatáskörbe tartozóvízjogi engedélyezési eljárásáról

A 2018. december 31-i ha-táridő vonatkozásában az alábbiak-ban közzétesszük a Nemzeti Agrár-gazdasági kamara 2018.október 10-i sajtóközleményét:

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte az illegális kutak moratóriumának 2020-ig történő

meghosszabbítását

A Nemzeti Agrárgazdasági Ka-mara (NAK) még 2016-ban kezdemé-nyezte azt a törvénymódosítást, misze-rint az illegálisan kialakított kút fennma-radását 2018. december 31-ig bírság-mentesen lehessen engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál. Össz-hangban a Víz Keretirányelv stratégia tervének 2021-ig elkészítendő felülvizs-gálatával, valamint a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági vízgazdálko-dási ágazatfejlesztési felhívásának 2020. augusztus 3-i utolsó benyújtási le-hetőségével, a moratórium 2020 végéig történő meghosszabbítását kezdemé-

nyezte a NAK. Erről a napokban tárgyal a kormány. A 2016-ban életbe lépett mo-ratóriumot megelőzően azt a vízhasz-nálót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a vízügyi hatóság kötelezhette a kivéte-lezés megszüntetésére vagy felfüggesz-tésére, illetve magának a kútnak az át-alakítására, és indokolt esetben annak megszüntetésére. Ezen kívül akár 1 mil-lió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre. A NAK által 2016-ban indítvá-nyozott törvénymódosítás amellett, hogy eltörölte a fentiekben részletezett szank-ciókat, lehetővé tette, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pá-lyázatokon is indulhassanak. A visszajel-zések alapján számos gazdálkodó élt a lehetőséggel. Az uniós források bizton-ságos lehívása érdekében a NAK kezde-ményezte a moratórium 2020. december 31-ig történő meghosszabbítását. A jelenlegi törvénymódosító javaslat szerint mentesül a vízgazdálko-

dási bírság megfizetése alól az a sze-mély, aki az engedély nélkül vagy enge-délytől eltérően létesített, vízkivételt biztosító vízilétesítmények – többek között a mezőgazdasági célú, a zártkerti, illetve a házi vízigényt kiszolgáló kutak – vízjogi fennmaradási engedélyezési eljá-rását 2020. december 31-ig kérelmezi. A NAK jelenleg azon dolgozik, hogy az illegális kutak fennmaradási en-gedélyezése minél egyszerűbben, ol-csóbban és gyorsabban megtörténhes-sen. A jogalkotó már nem csak bírságot, hanem a vízügyi hatóság eljárási díjait is eltörölte. A NAK az üzemeltetésre is szó-ló fennmaradási engedély szakmai köve-telményeinek egyszerűsítésén túl azt is fontosnak tartja, hogy az annak való megfeleltetést ne egyszerre az engedély megszerzésekor kelljen teljesítenie, hanem az engedély érvényessége alatt. Ezáltal biztosítható lenne a költségek ütemezett elosztása.

forrás: www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek

Turai Hírlap Turai Hírlap4 520

18/1

0 2018/10

KÖZÖSSÉGI ÉLETHÍREK, INFORMÁCIÓK

A Galgamenti Ifjúsági Nap több éves múltra tekint vissza. Az egész na-pos, térítésmentes prevenciós rendez-vény helyszíne évenként változik, hogy a résztvevő gyermekek a környék szom-szédos településeit is megismerhessék. Az Aszódi Kistérség – Verseg, Iklad, Tu-ra, Aszód, Domony, Zsámbok, Vácszent-lászló, Kartal, Bag, Galgahévíz, Hévíz-györk – Gondozási Központjának Család- és Gyermekjóléti Szolgálatai által meg-szervezett rendezvénynek idén Tura te-lepülés adott otthont 2018. 08.02-án. Az esemény megnyitójára a Demény Ét-teremben került sor, ahol Szendrei Fe-renc, Tura város polgármestere, Sztán István, Aszód és Társult Önkormány-zatok Szociális és Gyermekjóléti Társu-lás elnöke, illetve Varga Jánosné, a Kis-térségi Gondozási Központ vezetője kö-szöntötte az összegyűlt 105 gyermeket. A bőséges reggeli után, amit a Szent Margit Karitászcsoport tagjai készítet-tek elő, a gyermekek a turai falumúze-umot ismerhették meg Rumi Andrea

vezetésével, majd kézműves-foglalkozá-sokon vettek részt a tájház udvarán. Később a tanpályát próbálhatták ki a turai rendőrség elkötelezett munkatár-sának irányításával, illetve a hatvani tűzoltóság lelkes állományának kö-szönhetően közelről is megvizsgálhattak egy tűzoltókocsit. Feledhetetlen élményt jelentett a Tóth Csaba vezette turai fu-rulyacsoport alkalmi előadása, valamint a Turai Kisénekmondók produkciója Maczkó Mária vezetésével. Hatalmas si-kert aratott a gyermekek körében Unger Balázs cimbalmos és Solymosi Máté he-gedűs fergeteges előadása is. Basa Bri-gitta mozgásfejlesztő gyakorlatokkal is-mertette meg a gyermekeket, Maczkó Máriától népi énekeket, Seres Tündétől, a Bartók Béla Művelődési Ház és Könyv-tár igazgatójától néptánc-lépéseket ta-nultak. A foglalkozások végeztével ismét a De-mény étteremben gyülekezett a gyer-meksereg, ahol finom ebéddel várták őket. Ebéd után a Magyar Élelmiszer-

bank által adományozott édességcso-magokat kapták kézhez – útravalónak. Tartalmas és építő jellegű nap volt ez a mikro-régiónkban elő gyermek számára, mely nem valósulhatott volna meg az ön-zetlen segítők és a rendezvényt támo-gató cégek, szervezetek nélkül, amiért ezúton is köszönetet mondunk. A rendezvény támogatói: Turai Polgámesteri Hivatal, Aszód és Társult Önkormányzatok Szociális és Gyermek-jóléti Társulás, Aszódi Kistérségi Köz-pont, Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár - Tura, Magyar Élelmiszer-bank, Demény Étterem - Tura, Szent Margit Karitászcsoport – Tura, Friss Ci-pó Plusz Kft., Galga-Coop Zrt. – Tura, Hatvani Tűzoltóság, Turai Rendőrség, Tóth Lajos – Bag

Turai Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai:

Tóth Lajosné családsegítőAntal Mónika családsegítő

Láng Ágnes esetmenedzser

Tura Város Önkormányzata és a Magyar Iroda-lomtörténeti Társaság (MIT) sok szeretettel várta az ér-deklődőket a 2018. szeptember 29-én megrendezett „Én elmentem a vásárba” című Pest megyei Régiós kiskon-ferenciára amelynek a Bartók Béla Művelődési ház és Könyvtár adott otthont. A rendezvényen az érdeklődők meg-ismerhették a vásárok több évszázadra visszatekintő hagyo-mányait és társadalmi jelentőségét. Seres Tünde igazgató köszöntötte az előadókat, majd a program kezdéseként levetítésre került a Szokolik Szabolcs és Szokolik Melinda által koreografált „A turai vásárban régen és most” című hagyományőrző jelenet, melyet a Turai Zsinnye-gő Táncegyüttes adott elő. Az első előadó Gajdó Tamás - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tudományos fő-munkatársa, az Áll a vásár Döbrögben - a Ludas Matyi téma

színpadon című előadását mutatta be. Néhány percben bete-kintést nyerhettünk a reformkor színházában megjelenő vásári színpadképek alakulásába a Ludas Matyi színdarabon keresz-tül. A vásári bábjátszás a Csihi-puhi innen és túl világába enge-dett betekintést Hutvágnel Éva aki az Országos Színháztörté-neti Múzeum és Intézet muzeológusa. Neki köszönhetően rálá-tást kaptunk az évszázados hagyományokkal rendelkező vásári bábjátszás generációról generációra öröklődő tudományára és a bábok változására. Az utolsó előadó Heltai Bálint volt, aki nyu-galmazott középiskolai tanár, MIT elnökségi tagként, a vásári képmutogatás műfaján keresztül ismerhettük meg Arany János utolsó balladáját. Új ismeretekkel gazdagodva remélhetőleg másmilyen szemmel nézünk a híres turai vásárra …mégis van egy félpénzem!

Galgamenti Ifjúsági Nap – 2018

Én elmentem a vásárba…

Gy.O. és P.K.

A támogatásokkal a hátrányokat igyekeznek csökkenteni.

Az Infotér konferencián, az infokommunikációs szektor és a kormányzati szereplők közös rendezvényén hirdették ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és az SAP közös, „Digitális Esély 2018” pályázatának eredmé-nyeit. Idén tizenegy, hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkózását segítő nonprofit szervezet projektjavaslatát díjazták. A hátrányos helyzetű fiatalok IT oktatásával foglal-kozó civil szervezetek képviselőinek Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke és Kiss Fanni, az SAP Hungary Kft. oktatásért felelős üzletágve-zetője adta át a támogatásról szóló oklevelet. A szervezetek összesen tízmillió forint támogatást kapnak.

A díjazottak egyike iskolánk alapítványa,a Turai Tanulókért Alapítvány!

Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Ta-nács elnöke a díjátadón kiemelte: „Az idei pályázatokat át-tekintve folytatódott a tavalyi tendencia, azaz a felhasználói szintű infokommunikációs ismeretek elsajátítását elősegítő programok mellett egyre markánsabban megjelennek a civil szervezetek pályázataiban a programozást, a kódolást, va-lamint a robotika oktatását támogató kezdeményezések is. Emellett olyan jövőbemutató területekre is fókuszálnak, mint a 3D grafikai ismeretek és a 3D nyomtatás, különböző mobilapplikációk fejlesztése, valamint indul olyan képzés is,

Kihirdettéka Digitális Esély 2018

pályázat nyerteseit

amelynek segítségével a tanulók könnyen felismerhetik az álhíreket. Az ilyen típusú oktatás sok esetben kiscsoportos műhelymunka keretében történik majd, így az informatikai gondolkodás elsajátításán túl a gyermekek szociális kész-ségei is javulnak, és megszerzett tudásukat átadhatják a csa-ládtagoknak is. Ez a tudás konkrét boldogulást, munkaerő-piaci versenyelőnyt jelent majd számukra.” „Idén több mint négyszázötven gyermek informa-tikai oktatását támogatja a Digitális Esély pályázat, amelyet ötödik alkalommal rendeztük meg az NHIT-vel közösen” – mondta el Kiss Fanni. Az SAP Hungary Kft. oktatásért felelős üzletágvezetője aláhúzta, a program eddig több mint ötezer hátrányos helyzetű fiatal számára hozta közelebb a digitális világ nyújtotta lehetőségeket.

T.A. (forrás: itcafe.hu)

A támogatói oklevelet Tusor Erzsébet, az általános iskolaigazgatója vette át.

PÉNTEKI rendelési idők

dr. Vészi Zsuzsanna, dr. Albert Andrea, dr. Iván Csilla Katalin betegei részére

2018. szeptember 7- december 31-ig

október 19. Borsósné dr. Vészi Zsuzsánna

október 26. Borsósné dr. Vészi Zsuzsánna

november 9. dr. Iván Csilla Katalin

november 16. Borsósné dr. Vészi Zsuzsánna

november 23. dr. Albert Andrea

november 30. dr. Albert Andrea

december 7. Borsósné dr. Vészi Zsuzsánna

december 14. dr. Iván Csilla Katalin

december 21. dr. Albert Andrea

december 28. dr. Albert Andrea

Tura Város Önkormányzata

Felhívjuk a Tisztelt Őstermelők figyelmét, hogy

őstermelői igazolványaik, plasztik kártyáik

következő évekre való érvényesítésére 2018.

november hónaptól lehetőségük nyílik.A sorban állás elkerülése és a gyors érvényesítés

érdekében egyeztessen időpontot Maczó Tamás

falugazdásszal. Tel.: +36 30 418 3789

Őstermelőkfigyelmébe!

Tura Város Önkormányzatának tájékoztatója a

HÁZIORVOSIRENDELÉSI IDŐK VÁLTOZÁSÁRÓL

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot az alábbiakról:

2018. szeptember 3-tól dr. Albert Andrea háziorvos(III. körzet) rendelési ideje:

Hétfő: 8 :30 - 12 :30Kedd: 8 :30 - 12 :30Szerda: 11:30 – 15:30Csütörtök: 8 :30 - 12 :30

2018. szeptember 3-tól dr. Iván Csilla Katalin háziorvos(IV. körzet) rendelési ideje:

Hétfő: 12:00 – 16:00Kedd: 12:00 - 16:00Szerda: 8 :00 – 12 :00Csütörtök: 8 :00 – 12 :00

2018. szeptember 21-től Kertészné dr. Altmár Erikaháziorvos (I. körzet) rendelési ideje:

Hétfő: 12:00 – 16:00Kedd: 8 :00 – 12 :00Szerda: 12:00 – 16:00Csütörtök: 8 :00 – 12 :00Péntek: 8 :00 – 12 :00

(kizárólag saját körzete betegei számára)

Borsósné dr. Vészi Zsuzsánnarendelési ideje változatlan.

Turai Hírlap Turai Hírlap4 5

2018

/10 2018/10

KÖZÖSSÉGI ÉLETHÍREK, INFORMÁCIÓK

A Galgamenti Ifjúsági Nap több éves múltra tekint vissza. Az egész na-pos, térítésmentes prevenciós rendez-vény helyszíne évenként változik, hogy a résztvevő gyermekek a környék szom-szédos településeit is megismerhessék. Az Aszódi Kistérség – Verseg, Iklad, Tu-ra, Aszód, Domony, Zsámbok, Vácszent-lászló, Kartal, Bag, Galgahévíz, Hévíz-györk – Gondozási Központjának Család- és Gyermekjóléti Szolgálatai által meg-szervezett rendezvénynek idén Tura te-lepülés adott otthont 2018. 08.02-án. Az esemény megnyitójára a Demény Ét-teremben került sor, ahol Szendrei Fe-renc, Tura város polgármestere, Sztán István, Aszód és Társult Önkormány-zatok Szociális és Gyermekjóléti Társu-lás elnöke, illetve Varga Jánosné, a Kis-térségi Gondozási Központ vezetője kö-szöntötte az összegyűlt 105 gyermeket. A bőséges reggeli után, amit a Szent Margit Karitászcsoport tagjai készítet-tek elő, a gyermekek a turai falumúze-umot ismerhették meg Rumi Andrea

vezetésével, majd kézműves-foglalkozá-sokon vettek részt a tájház udvarán. Később a tanpályát próbálhatták ki a turai rendőrség elkötelezett munkatár-sának irányításával, illetve a hatvani tűzoltóság lelkes állományának kö-szönhetően közelről is megvizsgálhattak egy tűzoltókocsit. Feledhetetlen élményt jelentett a Tóth Csaba vezette turai fu-rulyacsoport alkalmi előadása, valamint a Turai Kisénekmondók produkciója Maczkó Mária vezetésével. Hatalmas si-kert aratott a gyermekek körében Unger Balázs cimbalmos és Solymosi Máté he-gedűs fergeteges előadása is. Basa Bri-gitta mozgásfejlesztő gyakorlatokkal is-mertette meg a gyermekeket, Maczkó Máriától népi énekeket, Seres Tündétől, a Bartók Béla Művelődési Ház és Könyv-tár igazgatójától néptánc-lépéseket ta-nultak. A foglalkozások végeztével ismét a De-mény étteremben gyülekezett a gyer-meksereg, ahol finom ebéddel várták őket. Ebéd után a Magyar Élelmiszer-

bank által adományozott édességcso-magokat kapták kézhez – útravalónak. Tartalmas és építő jellegű nap volt ez a mikro-régiónkban elő gyermek számára, mely nem valósulhatott volna meg az ön-zetlen segítők és a rendezvényt támo-gató cégek, szervezetek nélkül, amiért ezúton is köszönetet mondunk. A rendezvény támogatói: Turai Polgámesteri Hivatal, Aszód és Társult Önkormányzatok Szociális és Gyermek-jóléti Társulás, Aszódi Kistérségi Köz-pont, Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár - Tura, Magyar Élelmiszer-bank, Demény Étterem - Tura, Szent Margit Karitászcsoport – Tura, Friss Ci-pó Plusz Kft., Galga-Coop Zrt. – Tura, Hatvani Tűzoltóság, Turai Rendőrség, Tóth Lajos – Bag

Turai Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai:

Tóth Lajosné családsegítőAntal Mónika családsegítő

Láng Ágnes esetmenedzser

Tura Város Önkormányzata és a Magyar Iroda-lomtörténeti Társaság (MIT) sok szeretettel várta az ér-deklődőket a 2018. szeptember 29-én megrendezett „Én elmentem a vásárba” című Pest megyei Régiós kiskon-ferenciára amelynek a Bartók Béla Művelődési ház és Könyvtár adott otthont. A rendezvényen az érdeklődők meg-ismerhették a vásárok több évszázadra visszatekintő hagyo-mányait és társadalmi jelentőségét. Seres Tünde igazgató köszöntötte az előadókat, majd a program kezdéseként levetítésre került a Szokolik Szabolcs és Szokolik Melinda által koreografált „A turai vásárban régen és most” című hagyományőrző jelenet, melyet a Turai Zsinnye-gő Táncegyüttes adott elő. Az első előadó Gajdó Tamás - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tudományos fő-munkatársa, az Áll a vásár Döbrögben - a Ludas Matyi téma

színpadon című előadását mutatta be. Néhány percben bete-kintést nyerhettünk a reformkor színházában megjelenő vásári színpadképek alakulásába a Ludas Matyi színdarabon keresz-tül. A vásári bábjátszás a Csihi-puhi innen és túl világába enge-dett betekintést Hutvágnel Éva aki az Országos Színháztörté-neti Múzeum és Intézet muzeológusa. Neki köszönhetően rálá-tást kaptunk az évszázados hagyományokkal rendelkező vásári bábjátszás generációról generációra öröklődő tudományára és a bábok változására. Az utolsó előadó Heltai Bálint volt, aki nyu-galmazott középiskolai tanár, MIT elnökségi tagként, a vásári képmutogatás műfaján keresztül ismerhettük meg Arany János utolsó balladáját. Új ismeretekkel gazdagodva remélhetőleg másmilyen szemmel nézünk a híres turai vásárra …mégis van egy félpénzem!

Galgamenti Ifjúsági Nap – 2018

Én elmentem a vásárba…

Gy.O. és P.K.

A támogatásokkal a hátrányokat igyekeznek csökkenteni.

Az Infotér konferencián, az infokommunikációs szektor és a kormányzati szereplők közös rendezvényén hirdették ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és az SAP közös, „Digitális Esély 2018” pályázatának eredmé-nyeit. Idén tizenegy, hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkózását segítő nonprofit szervezet projektjavaslatát díjazták. A hátrányos helyzetű fiatalok IT oktatásával foglal-kozó civil szervezetek képviselőinek Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke és Kiss Fanni, az SAP Hungary Kft. oktatásért felelős üzletágve-zetője adta át a támogatásról szóló oklevelet. A szervezetek összesen tízmillió forint támogatást kapnak.

A díjazottak egyike iskolánk alapítványa,a Turai Tanulókért Alapítvány!

Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Ta-nács elnöke a díjátadón kiemelte: „Az idei pályázatokat át-tekintve folytatódott a tavalyi tendencia, azaz a felhasználói szintű infokommunikációs ismeretek elsajátítását elősegítő programok mellett egyre markánsabban megjelennek a civil szervezetek pályázataiban a programozást, a kódolást, va-lamint a robotika oktatását támogató kezdeményezések is. Emellett olyan jövőbemutató területekre is fókuszálnak, mint a 3D grafikai ismeretek és a 3D nyomtatás, különböző mobilapplikációk fejlesztése, valamint indul olyan képzés is,

Kihirdettéka Digitális Esély 2018

pályázat nyerteseit

amelynek segítségével a tanulók könnyen felismerhetik az álhíreket. Az ilyen típusú oktatás sok esetben kiscsoportos műhelymunka keretében történik majd, így az informatikai gondolkodás elsajátításán túl a gyermekek szociális kész-ségei is javulnak, és megszerzett tudásukat átadhatják a csa-ládtagoknak is. Ez a tudás konkrét boldogulást, munkaerő-piaci versenyelőnyt jelent majd számukra.” „Idén több mint négyszázötven gyermek informa-tikai oktatását támogatja a Digitális Esély pályázat, amelyet ötödik alkalommal rendeztük meg az NHIT-vel közösen” – mondta el Kiss Fanni. Az SAP Hungary Kft. oktatásért felelős üzletágvezetője aláhúzta, a program eddig több mint ötezer hátrányos helyzetű fiatal számára hozta közelebb a digitális világ nyújtotta lehetőségeket.

T.A. (forrás: itcafe.hu)

A támogatói oklevelet Tusor Erzsébet, az általános iskolaigazgatója vette át.

PÉNTEKI rendelési idők

dr. Vészi Zsuzsanna, dr. Albert Andrea, dr. Iván Csilla Katalin betegei részére

2018. szeptember 7- december 31-ig

október 19. Borsósné dr. Vészi Zsuzsánna

október 26. Borsósné dr. Vészi Zsuzsánna

november 9. dr. Iván Csilla Katalin

november 16. Borsósné dr. Vészi Zsuzsánna

november 23. dr. Albert Andrea

november 30. dr. Albert Andrea

december 7. Borsósné dr. Vészi Zsuzsánna

december 14. dr. Iván Csilla Katalin

december 21. dr. Albert Andrea

december 28. dr. Albert Andrea

Tura Város Önkormányzata

Felhívjuk a Tisztelt Őstermelők figyelmét, hogy

őstermelői igazolványaik, plasztik kártyáik

következő évekre való érvényesítésére 2018.

november hónaptól lehetőségük nyílik.A sorban állás elkerülése és a gyors érvényesítés

érdekében egyeztessen időpontot Maczó Tamás

falugazdásszal. Tel.: +36 30 418 3789

Őstermelőkfigyelmébe!

Tura Város Önkormányzatának tájékoztatója a

HÁZIORVOSIRENDELÉSI IDŐK VÁLTOZÁSÁRÓL

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot az alábbiakról:

2018. szeptember 3-tól dr. Albert Andrea háziorvos(III. körzet) rendelési ideje:

Hétfő: 8 :30 - 12 :30Kedd: 8 :30 - 12 :30Szerda: 11:30 – 15:30Csütörtök: 8 :30 - 12 :30

2018. szeptember 3-tól dr. Iván Csilla Katalin háziorvos(IV. körzet) rendelési ideje:

Hétfő: 12:00 – 16:00Kedd: 12:00 - 16:00Szerda: 8 :00 – 12 :00Csütörtök: 8 :00 – 12 :00

2018. szeptember 21-től Kertészné dr. Altmár Erikaháziorvos (I. körzet) rendelési ideje:

Hétfő: 12:00 – 16:00Kedd: 8 :00 – 12 :00Szerda: 12:00 – 16:00Csütörtök: 8 :00 – 12 :00Péntek: 8 :00 – 12 :00

(kizárólag saját körzete betegei számára)

Borsósné dr. Vészi Zsuzsánnarendelési ideje változatlan.

Turai Hírlap6 Turai Hírlap 720

18/1

0 2018/10

A HEVESY GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA HÍREI A HEVESY GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA HÍREI

Állatok Világnapja a Hevesyben

Közel 200 remek kutyaportré, amit tanulóink alkot-tak. 8 csapatmunkában készült plakát a felelős állattartás-ról. A „Társaink az állatok” 3 napos online vetélkedőn 5 osz-tályból 15 csapat versenyzett. 53 játékos, köztük szülők, pedagógusok. Ők alaposan megismerték az év állatait, a földikutyától az elevenszülő gyíkig. Minden alkotás elérhető iskolánk honlapján. A HATVANI KUTYABARÁTOK kiválóan képzett ebei, 3 bemutatón (Park út, Tabán, Hevesy út) varázsolták el iskolánk diákjait és tanárait.

Kis osztályunk sikeres pályázat, majd gyors szerve-zés után három szép napot töltött el a Balaton- parti Erzsébet táborban. A vonattal való utazás, a metrózás nagy izgalmat, igazi élményt jelentett a gyerekek számára. Sok szülő segí-tette zökkenőmentes közlekedésünket. A kellemes, meleg időben sok színes program valósulhatott meg: strandolás, kirándulás Tihanyba, kisvonatozás, fagylaltozás, nagy séták a parton, jó játékok, rengeteg nevetés, a záróesten népi tánc. Még az utolsó nap délelőttje is nagy fürdőzéssel telt, majd este a hozzátartozók népes csapata várt bennünket a vasút-állomáson. Köszönet az osztályt kísérő Tarcsi Anna kollé-gámnak, Tüskéné Horváth Veronikának; a gyerekek szülei-nek. Köszönet támogatóinknak: Tóth Lászlóné igazgató-asszony - Galga-Coop Zrt., Tusor Erzsébet igazgatóasszony - Turai Tanulókért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, Szendrei Ferenc polgármester úr – Tura Város Önkormány-zata.

Szilágyiné Szente Valéria of.

Zánkai nyaraláson a 3.c

Turai gyerekek Erdélyben

Az idei évben iskolánk pályázatot nyert az Erzsébet- táborok keretein belül Erdélybe. Negyvenöt izgatott tanuló-val és négy lelkes pedagógussal 2018. 07. 15-én elindultunk a hat napos kihívásra. A polgármester úr segítségét ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy a gyermekeket busszal tud-tuk felvinni a Keleti pályaudvarra, illetve hazaszállításukat is intézte. Már az utazás is sok izgalommal járt: hálókocsiban utaztunk. Az út nagyon hosszú volt és fáradságos, de meg-érte. Megérte, mert remek programokon vehettünk részt. Megérte, mert kiderült, hogy Tura város gyermekei a legszu-perebb felnövekvő nemzedék. A táborban négy iskola tanulói vettek részt, de kijelenthetem, hogy a mi 45 gyermekünk volt a legfegyelmezettebb, legszabálykövetőbb, legügyesebb, és a legtöbb díjat bezsebelő csoport. Remekül dolgoztak egyé-nileg és csapatban is. Helyezéseink:Versmondás: Lajtos Léna I. hely. Ének: Bozlék Rita I. hely. Versírás: Csorba Petra- Vajtai Adrienn I. hely. Tánc: Sára Bernadett I. hely. Hős: Nagy Kristóf I. hely. Torna: Baranyi Enikő- Kató Petra-Tóth G. Noémi- Széphegyi Viktória III. helyEzúton is köszönetet szeretnénk mondani az iskola vezeté-sének, hogy lehetővé tette a táborban való részvételt, a város vezetésének, hogy segített az utazásban, az itthon maradt pedagógusoknak és szülőknek, hogy ilyen remek emberké-ket neveltek, és természetesen a gyerekeknek, hogy mi, a velük utazó pedagógusok végig büszkék lehettünk és lehe-tünk rájuk. Szuper hetet töltöttünk együtt és remélhetőleg ez hagyománnyá válva jövőre folytatódik. Az iskola honlap-ján megtekinthető a video az útról.

Zsoldos Krisztina táborvezető

Egy kis nyáridéző…

Bemutatkozik az első évfolyam:

1.a - osztályfőnök: Solymosi Márta Bodovics Hanna, Csapó Eszter, Farkas Bálint, Forró Lili, Jenei Balázs, Kovács Boglárka, Kuti Bence, Lőrincz Ildikó Anna, Lőrincz Richárd Attila, Lukács Tamás, Maldrik Adrienn, Maldrik Bernárd Tibor, Matejcsik Márton Gergő, Mászáros Dóra, Nagy Dzsesszika, Ruha Nikoletta, Szabó Zsombor, Szilágyi Anikó, Szilágyi Zsombor, Takács Janka Zsuzsanna, Török Mira, Végh Marcell1.b - osztályfőnök: Kiss Alexandra Anna Balogh Alexa, Bodor Bianka Magdolna, Bojtár Gréta, Dobák Réka, Dusa Hanna, Dusa Nimród, Eledu David, Galambos Bálint, Henczler Tamás Máté, Jezsik Ádám, Karácsonyi Zalán, Kiss Panna Alexa, Köles Panna, Kuti Mercédesz, Lakatos Vanessza Stella, Rácz Róbert, Todor Dávid Márk, Tóth Petra, Turcsik Balázs, Tusák Norbert János, Varga Olivér

XXIII. Budapesti Nagy Sportágválasztó

A Merkapt Sportközpont 104 sportág helyszínéül szolgált szep-tember 14-15-én. A jeles eseményre ellátogattak a Hevesy György Általá-nos Iskola kötélugró szakkörösei is, hogy edzőjükkel, Bures Katalin ta-nárnővel népszerűsítsék és gyakor-lati ízelítőt adjanak a sportágról.

Tücsökavató

Az ötödikesek már nagyon várták a Tücsökavatót, hiszen attól a naptól kezdve valóban igazi felsősökké váltak. Többféle feladattal készültünk a legkisebb évfolyamunknak, volt célbadobó s karikán átbújó ügyességi játék is. Élvezték azt a feladatot is, amikor betűtésztából kellett szavakat alkotni. Mindenki ügyes volt, nagyon igyekezett mindhárom osztály. Az osztályfőnökök is kaptak feladatot, csapatuknak hátal állva ki kellett találniuk az épp beszélő tanítványuk nevét. A szoros verseny a következő eredménnyel ért véget: I. hely 5.a osztály, II. hely 5.c osztály, III. hely 5.b osztály.

Barna Kata 7.a osztályos tanuló, DÖNK-képviselő

Iskolánk történetében először fordult elő, hogy az osztályfőnökök iskolában alvós csapatépítő estet szerveztek a gyerekeknek. Árvai Beáta az 5.c osztályfőnöke, valamint Fülöpné Barna Ágnes az 5.a osztályfőnöke szervezésében va-lósult meg ez a remek ötlet. A gyerekek izgatottan érkeztek péntek este, hálózsákkal, kispárnával, rágcsálnivalóval. A közös filmnézés és pizzázás mellett bizony bátorságpróba, ügyességi játékok is vártak a diákokra. Például labdavezetés bólyák között, mágneses horgászat, éjszakai futás az iskola körül. Aki félt egyedül a sötétben, az hívhatta egyik osztály-társát is a futáshoz. Nem is kell mondani, hogy éjfél után aludtak el a gyerekek – már aki elaludt. Hatalmas élmény volt minden résztvevőnek, azóta több olyan jelzés érkezett más osztályoktól, hogy minden évfolyamon be kellene ve-zetni ezt a programot.

Iskolai alvós buli

Szeptember 18-19-20-án papírgyűjtést szer-veztünk. Kicsit több, mint 8000 kg papírt sikerült össze-szednünk a szülők aktív segítségével. A három dobogós a 4.a, a 3.a és a 7.a osztály lett.

H U L L A D É K G Y Ű J T É S

Szeptember 29-én Elektronikai hulladék-gyűjtést tartottunk, s az összegyűjt óriási mennyiség egy-értelműen jelezte, hogy a városunkban fájón hiányzik az eddig szervezett leadási lehetőség.

Digitális pályázatokTurai Tanulókért Alapítvány

Iskolánk idén is csatlakozott a Kódolás Hete világrendezvényéhez, s alapítványunk ROBOTVÁGTA programja elnyerte a Meet and Code programszerve-zőinek 400 eurós támogatását. A Digitális Esély 2018 pályázaton (Hadi Szil-via-Bangóné Boross Ilona-Pásztorné Dolányi Magdol-na-Tarcsi Anna-Benedekné F. Hajnalka) élményolvasás, játékos kódnapközi, robot tábor megvalósítására1.400.000 Ft támogatást nyert az alapítvány.

Turai Hírlap6 Turai Hírlap 7

2018

/10 2018/10

A HEVESY GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA HÍREI A HEVESY GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA HÍREI

Állatok Világnapja a Hevesyben

Közel 200 remek kutyaportré, amit tanulóink alkot-tak. 8 csapatmunkában készült plakát a felelős állattartás-ról. A „Társaink az állatok” 3 napos online vetélkedőn 5 osz-tályból 15 csapat versenyzett. 53 játékos, köztük szülők, pedagógusok. Ők alaposan megismerték az év állatait, a földikutyától az elevenszülő gyíkig. Minden alkotás elérhető iskolánk honlapján. A HATVANI KUTYABARÁTOK kiválóan képzett ebei, 3 bemutatón (Park út, Tabán, Hevesy út) varázsolták el iskolánk diákjait és tanárait.

Kis osztályunk sikeres pályázat, majd gyors szerve-zés után három szép napot töltött el a Balaton- parti Erzsébet táborban. A vonattal való utazás, a metrózás nagy izgalmat, igazi élményt jelentett a gyerekek számára. Sok szülő segí-tette zökkenőmentes közlekedésünket. A kellemes, meleg időben sok színes program valósulhatott meg: strandolás, kirándulás Tihanyba, kisvonatozás, fagylaltozás, nagy séták a parton, jó játékok, rengeteg nevetés, a záróesten népi tánc. Még az utolsó nap délelőttje is nagy fürdőzéssel telt, majd este a hozzátartozók népes csapata várt bennünket a vasút-állomáson. Köszönet az osztályt kísérő Tarcsi Anna kollé-gámnak, Tüskéné Horváth Veronikának; a gyerekek szülei-nek. Köszönet támogatóinknak: Tóth Lászlóné igazgató-asszony - Galga-Coop Zrt., Tusor Erzsébet igazgatóasszony - Turai Tanulókért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, Szendrei Ferenc polgármester úr – Tura Város Önkormány-zata.

Szilágyiné Szente Valéria of.

Zánkai nyaraláson a 3.c

Turai gyerekek Erdélyben

Az idei évben iskolánk pályázatot nyert az Erzsébet- táborok keretein belül Erdélybe. Negyvenöt izgatott tanuló-val és négy lelkes pedagógussal 2018. 07. 15-én elindultunk a hat napos kihívásra. A polgármester úr segítségét ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy a gyermekeket busszal tud-tuk felvinni a Keleti pályaudvarra, illetve hazaszállításukat is intézte. Már az utazás is sok izgalommal járt: hálókocsiban utaztunk. Az út nagyon hosszú volt és fáradságos, de meg-érte. Megérte, mert remek programokon vehettünk részt. Megérte, mert kiderült, hogy Tura város gyermekei a legszu-perebb felnövekvő nemzedék. A táborban négy iskola tanulói vettek részt, de kijelenthetem, hogy a mi 45 gyermekünk volt a legfegyelmezettebb, legszabálykövetőbb, legügyesebb, és a legtöbb díjat bezsebelő csoport. Remekül dolgoztak egyé-nileg és csapatban is. Helyezéseink:Versmondás: Lajtos Léna I. hely. Ének: Bozlék Rita I. hely. Versírás: Csorba Petra- Vajtai Adrienn I. hely. Tánc: Sára Bernadett I. hely. Hős: Nagy Kristóf I. hely. Torna: Baranyi Enikő- Kató Petra-Tóth G. Noémi- Széphegyi Viktória III. helyEzúton is köszönetet szeretnénk mondani az iskola vezeté-sének, hogy lehetővé tette a táborban való részvételt, a város vezetésének, hogy segített az utazásban, az itthon maradt pedagógusoknak és szülőknek, hogy ilyen remek emberké-ket neveltek, és természetesen a gyerekeknek, hogy mi, a velük utazó pedagógusok végig büszkék lehettünk és lehe-tünk rájuk. Szuper hetet töltöttünk együtt és remélhetőleg ez hagyománnyá válva jövőre folytatódik. Az iskola honlap-ján megtekinthető a video az útról.

Zsoldos Krisztina táborvezető

Egy kis nyáridéző…

Bemutatkozik az első évfolyam:

1.a - osztályfőnök: Solymosi Márta Bodovics Hanna, Csapó Eszter, Farkas Bálint, Forró Lili, Jenei Balázs, Kovács Boglárka, Kuti Bence, Lőrincz Ildikó Anna, Lőrincz Richárd Attila, Lukács Tamás, Maldrik Adrienn, Maldrik Bernárd Tibor, Matejcsik Márton Gergő, Mászáros Dóra, Nagy Dzsesszika, Ruha Nikoletta, Szabó Zsombor, Szilágyi Anikó, Szilágyi Zsombor, Takács Janka Zsuzsanna, Török Mira, Végh Marcell1.b - osztályfőnök: Kiss Alexandra Anna Balogh Alexa, Bodor Bianka Magdolna, Bojtár Gréta, Dobák Réka, Dusa Hanna, Dusa Nimród, Eledu David, Galambos Bálint, Henczler Tamás Máté, Jezsik Ádám, Karácsonyi Zalán, Kiss Panna Alexa, Köles Panna, Kuti Mercédesz, Lakatos Vanessza Stella, Rácz Róbert, Todor Dávid Márk, Tóth Petra, Turcsik Balázs, Tusák Norbert János, Varga Olivér

XXIII. Budapesti Nagy Sportágválasztó

A Merkapt Sportközpont 104 sportág helyszínéül szolgált szep-tember 14-15-én. A jeles eseményre ellátogattak a Hevesy György Általá-nos Iskola kötélugró szakkörösei is, hogy edzőjükkel, Bures Katalin ta-nárnővel népszerűsítsék és gyakor-lati ízelítőt adjanak a sportágról.

Tücsökavató

Az ötödikesek már nagyon várták a Tücsökavatót, hiszen attól a naptól kezdve valóban igazi felsősökké váltak. Többféle feladattal készültünk a legkisebb évfolyamunknak, volt célbadobó s karikán átbújó ügyességi játék is. Élvezték azt a feladatot is, amikor betűtésztából kellett szavakat alkotni. Mindenki ügyes volt, nagyon igyekezett mindhárom osztály. Az osztályfőnökök is kaptak feladatot, csapatuknak hátal állva ki kellett találniuk az épp beszélő tanítványuk nevét. A szoros verseny a következő eredménnyel ért véget: I. hely 5.a osztály, II. hely 5.c osztály, III. hely 5.b osztály.

Barna Kata 7.a osztályos tanuló, DÖNK-képviselő

Iskolánk történetében először fordult elő, hogy az osztályfőnökök iskolában alvós csapatépítő estet szerveztek a gyerekeknek. Árvai Beáta az 5.c osztályfőnöke, valamint Fülöpné Barna Ágnes az 5.a osztályfőnöke szervezésében va-lósult meg ez a remek ötlet. A gyerekek izgatottan érkeztek péntek este, hálózsákkal, kispárnával, rágcsálnivalóval. A közös filmnézés és pizzázás mellett bizony bátorságpróba, ügyességi játékok is vártak a diákokra. Például labdavezetés bólyák között, mágneses horgászat, éjszakai futás az iskola körül. Aki félt egyedül a sötétben, az hívhatta egyik osztály-társát is a futáshoz. Nem is kell mondani, hogy éjfél után aludtak el a gyerekek – már aki elaludt. Hatalmas élmény volt minden résztvevőnek, azóta több olyan jelzés érkezett más osztályoktól, hogy minden évfolyamon be kellene ve-zetni ezt a programot.

Iskolai alvós buli

Szeptember 18-19-20-án papírgyűjtést szer-veztünk. Kicsit több, mint 8000 kg papírt sikerült össze-szednünk a szülők aktív segítségével. A három dobogós a 4.a, a 3.a és a 7.a osztály lett.

H U L L A D É K G Y Ű J T É S

Szeptember 29-én Elektronikai hulladék-gyűjtést tartottunk, s az összegyűjt óriási mennyiség egy-értelműen jelezte, hogy a városunkban fájón hiányzik az eddig szervezett leadási lehetőség.

Digitális pályázatokTurai Tanulókért Alapítvány

Iskolánk idén is csatlakozott a Kódolás Hete világrendezvényéhez, s alapítványunk ROBOTVÁGTA programja elnyerte a Meet and Code programszerve-zőinek 400 eurós támogatását. A Digitális Esély 2018 pályázaton (Hadi Szil-via-Bangóné Boross Ilona-Pásztorné Dolányi Magdol-na-Tarcsi Anna-Benedekné F. Hajnalka) élményolvasás, játékos kódnapközi, robot tábor megvalósítására1.400.000 Ft támogatást nyert az alapítvány.

Turai HírlapTurai Hírlap8 920

18/1

0 2018/10

ÓVODAI HÍREKÓVODAI HÍREK

A Többsincs Óvoda és Bölcsőde hírei„ Itt van az ősz, itt van újra…”

Mint minden évszakban, most is nagyon elfoglalt a Többsincs Óvoda és Bölcsőde apraja-nagyja. Néhány gondolat a csoportok kedvelt tevékenységeiből. Mit csinálnak gyermekeink ősszel? Kirándulnak. Szeptember végén egy napsütéses péntek délután felkere-kedett a Cifrapalota csoport és anyukástól, apukástól, kis- és nagytesóstól, óvó nénikkel és dadus nénivel meg sem állt a galgahévízi Hazám Lovasudvarig. Zámbó Tyupi és Saci kislá-nya, Luca is cifrapalotás, így nem volt kérdés számunkra, hogy első, ismerkedős családi napunkat az ő tanyájukon tölt-sük, ezúton is köszönjük a kedves fogadtatást. A bátrabbak kipróbálhatták, hogy milyen érzés lóháton ülni, Jázmin paci kettesével vitte a vállalkozó kedvű gyerkőcöket. Azután híre ment, hogy Öcsi paci egy térképrészletet bízott Era nénire, megsúgva, hogyha követjük a rajzot, további térképdarabo-kat találunk, melyek – ha megoldjuk a feladatokat – elvezet-nek a kincsesládához. Bizony aprók és nagyok lelkesen vet-tek részt a játékban, hogy megszerezzék a kincset, ami ter-mészetesen sikerült is. Majd előkerültek az otthoni kosa-rakból az üdítő italok, a házi- és bolti sütik és rágcsálni valók. Hatalmas „terülj, terülj asztalkám” kerekedett. Kezdődhe-tett a lakoma. Az apukák egykettőre tüzet raktak, mindenki elővette az otthonról hozott „sütnivalóját”, forgott a nyárs, sercegett a szalonna, folyt a zsír a hagymáskenyérre. A Cifra-palota csoport apraja-nagyja tele élménnyel és pocakkal ment haza, azótais emlegetjük ezt a varázslatos délutánt.„Mese, mese fakakas, bújj a lyukba, ott hallgasd…” A Selyemréten, a mindennapos „kuckós” mese so-rán, szinte minden kisgyermek bebújik a mesekuckóba, hogy hallgassa az óvó nénik meséjét. Az óvó nénik által felkínált tevékenységek közül ez az egyik legkedveltebb. A mesén va-ló részvétel a gyermekek számára mindig önkéntes. A min-dennapos mesének állandó helye van, igyekszünk meghitt hangulatot teremteni a mese idejére. Csengőszóval és mon-dókával jelezzük a gyermekek számára, hogy elérkezett a mese ideje. „Mondjak egy mesét? Kutya viszi a kefét. Macska meg a gereblyét. Mese, mese meskete, most kezdődik a me-se.” Ezután a gyermekek leülnek egy párnára, gyertyát gyújtunk, és kezdődik a mese. A gyerekek elképzelik a mese szereplőit, a helyszíneket, az eseményeket. A többször hal-lott, jól ismert meséket ők is velünk mondják. Sőt! Gyakran el is bábozzák, vagy eljátszák. A nagyobbak kiosztják a szere-peket, előkészítik a bábokat. Ilyenkor Bábszínházzá alakul a csoportunk, még belépő jegyeket is kapunk. Nagyon érdekes történeteket hallhatunk a gyermekek előadásában, olykor 2-3 mese szereplői egy mesébe kerülnek, és a történetek összekeverednek. Így fordulhat elő, hogy a répát tehenek eszik meg, vagy az almát a sündisznó anyókának adja. (Ez a Répa, a Török és a tehenek, Az alma c. mesék összefonó-dása.) A gyermekek fantáziája határtalan, mi pedig csak hallgatjuk, hallgatjuk… Bárcsak minden kisgyermek hall-gathatna otthon is mesét!

A Varázshegy gyermekei elindulnak óvodánk kör-nyékének felfedezésére, „feltérképezésére”. A kapun kilép-ve csodálkozó gyermekarcok kérdik: „Melyik autóval me-gyünk?” Az óvónéni válasza kicsit meglepő: „Most a sétálós kisbarátotok kezét fogva, kosarakkal a karotokon gyalog me-gyünk.” A séta a kicsiknek gyors, a nagyobbaknak lassú, de egy kis idő után mindenki felveszi a „ritmust”„ Négy vándor jár körbe-körbe…” Valóságos élethelyzetekben és a játékban természe-tes módon ismerkednek az őket körülvevő világgal. Kíváncsi-ak és kérdéseikre választ várnak a felnőttektől. Az évszak jellemzőit figyelik. A hulló, sárguló faleveleket, elszáradt vi-rágokat, betakarított kiskerteket. Meglesik az állatokat, gyűjtögetik a természet kincseit. Ezeket később játékaink-ban felhasználják. Séta közben figyelik a közlekedési esz-közöket gyakorolják a gyalogos közlekedést. A piacon vá-sárlásnál adódó alkalmakat kihasználva összehasonlítanak, kóstolnak, számlálnak. A tevékenységek közben ismerked-nek az anyagok tulajdonságaival, fejlődik megfigyelő képes-ségük, gondolkodásuk, tér- és mennyiségészlelésük és köz-ben játszanak, játszanak…… Az Aranyvárba is beköszöntött az ősz! Üres lett a gólyafészek, a gólyák elrepültek melegebb tájakra. Úgy, mint a gólyák, új helyre költöznek ők is az udvaron. Igaz, nem túl messzire, csak egy ugrásnyira. Már nagyon várták, hogy övék legyen, a gólyafészkes udvar. Mindenki segít a költözés-ben, kicsik, nagyok egyaránt. Tolják a játékkal megrakott ta-ligákat, takarítanak, berendezkednek. Azóta is jókat ját-szanak, hintáznak, homokoznak, labdáznak. Ha más játék-szert szeretnének kipróbálni, elmennek kicsit vándorolni, de déli harangszóra mindig visszatérnek. Ők nemcsak hallják a harangszót, de látják is honnan szól a harang! Felmásznak a toronymászókánkra, onnan nagyon messzire ellátnak. Sze-rintük ők lesznek, akik tavasszal először látják meg a vissza-érkező gólyákat, távcső nélkül! Az Ezüstmezősök kosárkáikkal a kezükben felkere-kednek, gesztenyegyűjtögető sétára indulnak. Addig men-nek, mendegélnek, míg a Templomkertbe nem érnek. „Néz-zétek mennyi gesztenye!” Vannak közöttük: kicsik, nagyok, laposabbak, ducibbak… Némelyik ott lapult, ott bújt meg a fűben, a színes őszi falevelek alatt. Amelyiknek nem sikerült jól elbújnia, az bizony a kosárkáikban találja magát. A fák ágain maradt gesztenyék különösen csábítóak. Nézik, bű-völik őket, hogy lehetne megszerezni azokat is. Egy kis szellő jön a segítségükre.

„Rezzen a szélbena gesztenye ága,rozsdabarna ingétmorcosan cibálja.Ha potyog a termés,vigyázz kicsit jobban,ha nem ugrasz félre,kobakodon koppan!”

Sok-sok őszi kincset gyűjtögetnek: gesztenyét, makkot, ka-laposat is, gubacsot, színes faleveleket… Megcsodálják, gyö-nyörködnek bennük. Gyorsan megtelnek a kosárkák (illetve a zsebek is). Nem fog ki rajtuk a teli kosár sem. Vándorolnak a kosarak kézről-kézre. A szeptember az újra kezdés időszaka. Új kisgyer-mekek érkeznek minden csoportba, ahol új baráti kapcso-latok alakulnak ki. A Gyémánt-tó csoportban is már a kicsik, egyre bátrabban fedezik fel az óvoda csoportszobáját, és az udvar adta lehetőségeket. A sok-sok játék és a jól megterve-

A Kastélykerti Óvoda szokásos évindító hétköznapjait szeptemberben több program is színesítette. A hónap közepén a tűzriadó gyakorlat tette próbára minden gyermek és felnőtt ügyességét. Nagyon büszke volt mindenki, hogy egy perc negyvenkét másodperc alatt mindenki elhagyta az épületet! A kicsit meg-szeppent gyermekek félelmét is hamar oldotta az udvaron álló rendőr és polgár-őr autó, valamint a vele érkezők. Két nagyon kedves rendőr és Lukács István polgárőr parancsnok ismertette meg a gyermekeket a megkülönböztető jelzé-sekkel, gyakorolták a láthatósági mellény használatát, beülhettek az autókba, nyomhatták a hangjelzést, használhatták a kihangosítót, a bilincset. Boldogan telt, sok élményt nyújtott a b Biztonságunkért Dolgozók napja. A következő hét a betakarításról, a szüretről, a Mihály-napról és a Nép-mese Napjáról szólt. Az egész hetes projekt alatt 24-én szőlőt préseltünk, mustot kóstoltunk, lovas játékot játszottunk, citera muzsikát hallgattunk B.Nagy Sán-dortól, hangszereket ismertünk fel a hangjukról, majd a program zárásaként Szilágyi Mihály (Cirok) és neje Pannika jóvoltából ülhettünk lovon, lovaskocsiz-hattunk a városban. Sok segítséget kaptunk a nap sikeréhez Lukács Dánieltől és Kővágó Józseftől is! Ezúton is köszönjük szépen! Szeptember 27-én jeles napjaink közül Szent Mihály napjának szokásai-val ismerkedtek gyermekeink. Délelőtt az óvó nénik és a Méhecske csoport ele-venítette fel a népszokást egy ragyogó dramatikus játék keretében, majd min-denki választhatott a petákjáért cserébe vásárfiát a Méhecskés árusoktól. Déltől kezdődött a családos Mihály-napi vásár. Volt itt minden, mi szem-szájnak ingere! Kézműves termékek, ínycsiklandozó befőttek, lekvárok, sütemények, gyógynö-vények, játékok, növények és könyvek… no meg vidám, mozgatós népzene! Ren-geteg felajánlás érkezett, sok volt a vásárló, vidám beszélgetésektől volt hangos az udvar zárásig! Köszönet illet minden gyermeket, szülőt, nagyszülőt, leendő ovist, aki valamilyen módon részt vett ennek a hagyományteremtő napnak a sikerében! Külön köszönet jár Kiss Tamásné Szvitlanának, aki derekasan kivette a részét az árusításból, valamint Seres Csillának, aki önzetlenül megörökítette mindezt! A nap bevételének segítségével a karácsonyt igyekszünk majd megszé-píteni gyermekeink számára, hogy a fa alatt minden csoportnak legyen játék! Másnap a Magyar Népmese Napját ünnepeltük. A Csűrdöngölő Alkotó- és Rendezvényházból ismert és szeretett Pintér Zsolt és Bukovics János mese-mondók örvendeztették meg a gyermekcsoportokat korosztályuknak megfelelő népmesével, ízes magyar szóval. Így zártuk a szeptembert vidáman, aktívan!

Bertók Gabriella intézményvezető

A Kastélykertbe beszökött az ősz!

zett tevékenység, az udvari játékok nap, mint nap újabb és újabb felfedezésre, tapasztalatszerzésre adnak lehetőséget a kisgyermekek számára. A jó időnek köszönhetően igyek-szünk a legtöbb időt a szabadban tölteni, ahol lehetőségük van a szabadjátékra és a mozgásra. A különböző mászókák, hinták és egyéb játékok között mindenki megtalálja a ked-vére valót. A domb adta lehetőségeket is teljes mértékben kihasználják az év bármely időszakában. A domboldalról le-gurulni, mászni, futni rajta, mindig remek móka. A kisebbek között már vannak, akik, lelkesen, örömmel követik, utánoz-zák a nagyobbakat, de van, aki még, az óvónéni kezét fogja, és úgy figyeli a többiek játékát. A homokozóban különleges finomságok készülnek, a fagyi, és a torta a kedvencek közé tartoznak. A gyermekek, egymás között igyekeznek megosz-tani a homokozós játékokat, kiosztják a feladatokat, ki mivel segíti akár a cukrászda megnyitását is. A finom és különleges ételekből mindenkit megkínálnak. Mindig akad egy alagút, egy járat és vár, ami sok munkával készül és ha „véletlenül” összedől, újat lehet készíteni. A sok fa még több játéklehető-séget ad, ahol nem csak bújócskázni és fogócskázni lehet, de körbe autózni, kerülgeti is és a gyermekek fantáziájától függ, hogy még mi mindent. Kerekerdő csoportban miután elbúcsúztatták a nagyokat, hamar bővült csoportjuk új gyer-mekekkel. Az anyukájuknak nem kellett sokáig velük ma-radniuk, rövid idő alatt sikerült igazi óvodássá válniuk. Már mosolyogva mennek be a csoportba. Nagyon sok időt tölte-

nek a szabadban, mindig nagyon várják, hogy kint lehesse-nek és bogarászhassanak, motorozhassanak, fogócskázhas-sanak. De most, amit a legjobban várnak, hogy hamarosan buszra szállhassanak és a Jászberényi Állatkertig meg se áll-janak!

Többsincs Óvoda és Bölcsőde

Fotó: Csilla Fotó

Turai HírlapTurai Hírlap8 9

2018

/10 2018/10

ÓVODAI HÍREKÓVODAI HÍREK

A Többsincs Óvoda és Bölcsőde hírei„ Itt van az ősz, itt van újra…”

Mint minden évszakban, most is nagyon elfoglalt a Többsincs Óvoda és Bölcsőde apraja-nagyja. Néhány gondolat a csoportok kedvelt tevékenységeiből. Mit csinálnak gyermekeink ősszel? Kirándulnak. Szeptember végén egy napsütéses péntek délután felkere-kedett a Cifrapalota csoport és anyukástól, apukástól, kis- és nagytesóstól, óvó nénikkel és dadus nénivel meg sem állt a galgahévízi Hazám Lovasudvarig. Zámbó Tyupi és Saci kislá-nya, Luca is cifrapalotás, így nem volt kérdés számunkra, hogy első, ismerkedős családi napunkat az ő tanyájukon tölt-sük, ezúton is köszönjük a kedves fogadtatást. A bátrabbak kipróbálhatták, hogy milyen érzés lóháton ülni, Jázmin paci kettesével vitte a vállalkozó kedvű gyerkőcöket. Azután híre ment, hogy Öcsi paci egy térképrészletet bízott Era nénire, megsúgva, hogyha követjük a rajzot, további térképdarabo-kat találunk, melyek – ha megoldjuk a feladatokat – elvezet-nek a kincsesládához. Bizony aprók és nagyok lelkesen vet-tek részt a játékban, hogy megszerezzék a kincset, ami ter-mészetesen sikerült is. Majd előkerültek az otthoni kosa-rakból az üdítő italok, a házi- és bolti sütik és rágcsálni valók. Hatalmas „terülj, terülj asztalkám” kerekedett. Kezdődhe-tett a lakoma. Az apukák egykettőre tüzet raktak, mindenki elővette az otthonról hozott „sütnivalóját”, forgott a nyárs, sercegett a szalonna, folyt a zsír a hagymáskenyérre. A Cifra-palota csoport apraja-nagyja tele élménnyel és pocakkal ment haza, azótais emlegetjük ezt a varázslatos délutánt.„Mese, mese fakakas, bújj a lyukba, ott hallgasd…” A Selyemréten, a mindennapos „kuckós” mese so-rán, szinte minden kisgyermek bebújik a mesekuckóba, hogy hallgassa az óvó nénik meséjét. Az óvó nénik által felkínált tevékenységek közül ez az egyik legkedveltebb. A mesén va-ló részvétel a gyermekek számára mindig önkéntes. A min-dennapos mesének állandó helye van, igyekszünk meghitt hangulatot teremteni a mese idejére. Csengőszóval és mon-dókával jelezzük a gyermekek számára, hogy elérkezett a mese ideje. „Mondjak egy mesét? Kutya viszi a kefét. Macska meg a gereblyét. Mese, mese meskete, most kezdődik a me-se.” Ezután a gyermekek leülnek egy párnára, gyertyát gyújtunk, és kezdődik a mese. A gyerekek elképzelik a mese szereplőit, a helyszíneket, az eseményeket. A többször hal-lott, jól ismert meséket ők is velünk mondják. Sőt! Gyakran el is bábozzák, vagy eljátszák. A nagyobbak kiosztják a szere-peket, előkészítik a bábokat. Ilyenkor Bábszínházzá alakul a csoportunk, még belépő jegyeket is kapunk. Nagyon érdekes történeteket hallhatunk a gyermekek előadásában, olykor 2-3 mese szereplői egy mesébe kerülnek, és a történetek összekeverednek. Így fordulhat elő, hogy a répát tehenek eszik meg, vagy az almát a sündisznó anyókának adja. (Ez a Répa, a Török és a tehenek, Az alma c. mesék összefonó-dása.) A gyermekek fantáziája határtalan, mi pedig csak hallgatjuk, hallgatjuk… Bárcsak minden kisgyermek hall-gathatna otthon is mesét!

A Varázshegy gyermekei elindulnak óvodánk kör-nyékének felfedezésére, „feltérképezésére”. A kapun kilép-ve csodálkozó gyermekarcok kérdik: „Melyik autóval me-gyünk?” Az óvónéni válasza kicsit meglepő: „Most a sétálós kisbarátotok kezét fogva, kosarakkal a karotokon gyalog me-gyünk.” A séta a kicsiknek gyors, a nagyobbaknak lassú, de egy kis idő után mindenki felveszi a „ritmust”„ Négy vándor jár körbe-körbe…” Valóságos élethelyzetekben és a játékban természe-tes módon ismerkednek az őket körülvevő világgal. Kíváncsi-ak és kérdéseikre választ várnak a felnőttektől. Az évszak jellemzőit figyelik. A hulló, sárguló faleveleket, elszáradt vi-rágokat, betakarított kiskerteket. Meglesik az állatokat, gyűjtögetik a természet kincseit. Ezeket később játékaink-ban felhasználják. Séta közben figyelik a közlekedési esz-közöket gyakorolják a gyalogos közlekedést. A piacon vá-sárlásnál adódó alkalmakat kihasználva összehasonlítanak, kóstolnak, számlálnak. A tevékenységek közben ismerked-nek az anyagok tulajdonságaival, fejlődik megfigyelő képes-ségük, gondolkodásuk, tér- és mennyiségészlelésük és köz-ben játszanak, játszanak…… Az Aranyvárba is beköszöntött az ősz! Üres lett a gólyafészek, a gólyák elrepültek melegebb tájakra. Úgy, mint a gólyák, új helyre költöznek ők is az udvaron. Igaz, nem túl messzire, csak egy ugrásnyira. Már nagyon várták, hogy övék legyen, a gólyafészkes udvar. Mindenki segít a költözés-ben, kicsik, nagyok egyaránt. Tolják a játékkal megrakott ta-ligákat, takarítanak, berendezkednek. Azóta is jókat ját-szanak, hintáznak, homokoznak, labdáznak. Ha más játék-szert szeretnének kipróbálni, elmennek kicsit vándorolni, de déli harangszóra mindig visszatérnek. Ők nemcsak hallják a harangszót, de látják is honnan szól a harang! Felmásznak a toronymászókánkra, onnan nagyon messzire ellátnak. Sze-rintük ők lesznek, akik tavasszal először látják meg a vissza-érkező gólyákat, távcső nélkül! Az Ezüstmezősök kosárkáikkal a kezükben felkere-kednek, gesztenyegyűjtögető sétára indulnak. Addig men-nek, mendegélnek, míg a Templomkertbe nem érnek. „Néz-zétek mennyi gesztenye!” Vannak közöttük: kicsik, nagyok, laposabbak, ducibbak… Némelyik ott lapult, ott bújt meg a fűben, a színes őszi falevelek alatt. Amelyiknek nem sikerült jól elbújnia, az bizony a kosárkáikban találja magát. A fák ágain maradt gesztenyék különösen csábítóak. Nézik, bű-völik őket, hogy lehetne megszerezni azokat is. Egy kis szellő jön a segítségükre.

„Rezzen a szélbena gesztenye ága,rozsdabarna ingétmorcosan cibálja.Ha potyog a termés,vigyázz kicsit jobban,ha nem ugrasz félre,kobakodon koppan!”

Sok-sok őszi kincset gyűjtögetnek: gesztenyét, makkot, ka-laposat is, gubacsot, színes faleveleket… Megcsodálják, gyö-nyörködnek bennük. Gyorsan megtelnek a kosárkák (illetve a zsebek is). Nem fog ki rajtuk a teli kosár sem. Vándorolnak a kosarak kézről-kézre. A szeptember az újra kezdés időszaka. Új kisgyer-mekek érkeznek minden csoportba, ahol új baráti kapcso-latok alakulnak ki. A Gyémánt-tó csoportban is már a kicsik, egyre bátrabban fedezik fel az óvoda csoportszobáját, és az udvar adta lehetőségeket. A sok-sok játék és a jól megterve-

A Kastélykerti Óvoda szokásos évindító hétköznapjait szeptemberben több program is színesítette. A hónap közepén a tűzriadó gyakorlat tette próbára minden gyermek és felnőtt ügyességét. Nagyon büszke volt mindenki, hogy egy perc negyvenkét másodperc alatt mindenki elhagyta az épületet! A kicsit meg-szeppent gyermekek félelmét is hamar oldotta az udvaron álló rendőr és polgár-őr autó, valamint a vele érkezők. Két nagyon kedves rendőr és Lukács István polgárőr parancsnok ismertette meg a gyermekeket a megkülönböztető jelzé-sekkel, gyakorolták a láthatósági mellény használatát, beülhettek az autókba, nyomhatták a hangjelzést, használhatták a kihangosítót, a bilincset. Boldogan telt, sok élményt nyújtott a b Biztonságunkért Dolgozók napja. A következő hét a betakarításról, a szüretről, a Mihály-napról és a Nép-mese Napjáról szólt. Az egész hetes projekt alatt 24-én szőlőt préseltünk, mustot kóstoltunk, lovas játékot játszottunk, citera muzsikát hallgattunk B.Nagy Sán-dortól, hangszereket ismertünk fel a hangjukról, majd a program zárásaként Szilágyi Mihály (Cirok) és neje Pannika jóvoltából ülhettünk lovon, lovaskocsiz-hattunk a városban. Sok segítséget kaptunk a nap sikeréhez Lukács Dánieltől és Kővágó Józseftől is! Ezúton is köszönjük szépen! Szeptember 27-én jeles napjaink közül Szent Mihály napjának szokásai-val ismerkedtek gyermekeink. Délelőtt az óvó nénik és a Méhecske csoport ele-venítette fel a népszokást egy ragyogó dramatikus játék keretében, majd min-denki választhatott a petákjáért cserébe vásárfiát a Méhecskés árusoktól. Déltől kezdődött a családos Mihály-napi vásár. Volt itt minden, mi szem-szájnak ingere! Kézműves termékek, ínycsiklandozó befőttek, lekvárok, sütemények, gyógynö-vények, játékok, növények és könyvek… no meg vidám, mozgatós népzene! Ren-geteg felajánlás érkezett, sok volt a vásárló, vidám beszélgetésektől volt hangos az udvar zárásig! Köszönet illet minden gyermeket, szülőt, nagyszülőt, leendő ovist, aki valamilyen módon részt vett ennek a hagyományteremtő napnak a sikerében! Külön köszönet jár Kiss Tamásné Szvitlanának, aki derekasan kivette a részét az árusításból, valamint Seres Csillának, aki önzetlenül megörökítette mindezt! A nap bevételének segítségével a karácsonyt igyekszünk majd megszé-píteni gyermekeink számára, hogy a fa alatt minden csoportnak legyen játék! Másnap a Magyar Népmese Napját ünnepeltük. A Csűrdöngölő Alkotó- és Rendezvényházból ismert és szeretett Pintér Zsolt és Bukovics János mese-mondók örvendeztették meg a gyermekcsoportokat korosztályuknak megfelelő népmesével, ízes magyar szóval. Így zártuk a szeptembert vidáman, aktívan!

Bertók Gabriella intézményvezető

A Kastélykertbe beszökött az ősz!

zett tevékenység, az udvari játékok nap, mint nap újabb és újabb felfedezésre, tapasztalatszerzésre adnak lehetőséget a kisgyermekek számára. A jó időnek köszönhetően igyek-szünk a legtöbb időt a szabadban tölteni, ahol lehetőségük van a szabadjátékra és a mozgásra. A különböző mászókák, hinták és egyéb játékok között mindenki megtalálja a ked-vére valót. A domb adta lehetőségeket is teljes mértékben kihasználják az év bármely időszakában. A domboldalról le-gurulni, mászni, futni rajta, mindig remek móka. A kisebbek között már vannak, akik, lelkesen, örömmel követik, utánoz-zák a nagyobbakat, de van, aki még, az óvónéni kezét fogja, és úgy figyeli a többiek játékát. A homokozóban különleges finomságok készülnek, a fagyi, és a torta a kedvencek közé tartoznak. A gyermekek, egymás között igyekeznek megosz-tani a homokozós játékokat, kiosztják a feladatokat, ki mivel segíti akár a cukrászda megnyitását is. A finom és különleges ételekből mindenkit megkínálnak. Mindig akad egy alagút, egy járat és vár, ami sok munkával készül és ha „véletlenül” összedől, újat lehet készíteni. A sok fa még több játéklehető-séget ad, ahol nem csak bújócskázni és fogócskázni lehet, de körbe autózni, kerülgeti is és a gyermekek fantáziájától függ, hogy még mi mindent. Kerekerdő csoportban miután elbúcsúztatták a nagyokat, hamar bővült csoportjuk új gyer-mekekkel. Az anyukájuknak nem kellett sokáig velük ma-radniuk, rövid idő alatt sikerült igazi óvodássá válniuk. Már mosolyogva mennek be a csoportba. Nagyon sok időt tölte-

nek a szabadban, mindig nagyon várják, hogy kint lehesse-nek és bogarászhassanak, motorozhassanak, fogócskázhas-sanak. De most, amit a legjobban várnak, hogy hamarosan buszra szállhassanak és a Jászberényi Állatkertig meg se áll-janak!

Többsincs Óvoda és Bölcsőde

Fotó: Csilla Fotó

Turai HírlapTurai Hírlap10 1120

18/1

0 2018/10

RÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEKRÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEK

A családtörténet szálai a turai vasúti újtelepre vezet-nek, méghozzá Tóth István nyugalmazott polgármester és ked-ves párja Diós Olgi hajlékába. A takaros konyhában - egy szép nyári délutánon - már vártak a házigazdák. Rögtön elkezdtük a beszélgetést, miközben még két vendégre várakoztunk, akik szintén fontosak a múltidézésben. Ebben a házban élt az én nagyapám Princz Gusztáv és Graser Róza nagymamám az életük utolsó részében - kezd bele Olgi, hogy miért is autentikus ez a családi ház, amiben beszélge-tünk - nekik négy gyermekük született Oszkár, Olga az édesa-nyánk (mindenki Olgi nénije), András és Ágoston. Ágoston nagy-bátyám él már csak közülük Gödöllőn, aki éppen úton van ide a nővéremmel, Ágival.Pár perc után megérkeztek a családtagok így öten folytat-tuk a beszélgetést a családi asztalnál. Ágoston, vagyis Guszti, ahogyan mindenki hívja, be-levág a családi történet első ismert fejezetébe. - Őseink kalandos úton kerültek Magyarországra, Morvaország, Ausztria és a Fel-vidék területéről Salgótarján környékére az Osztrák-Magyar Monarchia idejében. A kiegyezés után az ország iparosodása erőteljesen megindult, új vasutak épültek, bányák nyíltak, a széntermelés évről-évre növekedett. A lendületesen fejlődő bá-nyaipar rengeteg embernek adott munkát, ami számos kedvez-ménnyel csábította ide biztos megélhetés reményében a fiata-lokat. Aki a bányánál alkalmazott volt, annak villamos energiát, szenet és lakást a vállalat élete végéig ingyen biztosított.Kik voltak azok az ősök, akik Salgótarján környékére kerültek? Johaness Graser és Stercz Eleonóra voltak, anyai rész-ről a nagyszüleim. Graser nagyapa bányaácsként dolgozott a mama pedig a háztartást vezette. 11 gyermekük született, a leg-kisebb Rozáli volt. 1895-ben született Inászó-bányatelepen, ő volt a mi édesanyánk. Apai nagyapánk Princz György és szülei tudomásom szerint Rimaszombat környékéről származtak egy módos föld-birtokos családból. Fiatalon árva maradt, ezért egy gyermek-telen nagynéni vette magához, aki Füleken élt. Ők juhászok voltak. Történt egyszer, amikor ment haza gyerekként, a nevelő anyja éppen krumpli gancát főzött és ő már nagyon éhes volt, ezért benyúlt a gancás tálba fakanállal és elvett egyet. A nevelő anyja rászólt, erre ő fogta a forró gancás kanalat és az arcába vágta. Ekkor úgy megijedt a retorzióktól, hogy elszökött otthon-ról. Ez idő tájt 11-12 éves lehetett. Hosszasan vándorolt, amikor Salgó-bányákhoz ért ahol felfogadták csillés fiúnak. Felnőtt ko-ráig sokat nélkülözött. A felesége Veszelka Mária lett. Érdekes-ségképpen említem meg, hogy az apai nagymama Veszelka Imre unokahúga volt, aki egykor Rózsa Sándor bandájában volt be-tyár. Természetes ez idő tájt nekik már semmi közük sem volt a betyárokhoz. Nekik öt gyermekük született, Ágnes, Apollónia, Ferenc, György és Gusztáv, aki az édesapánk lett, 1894-ben született Mátranovákon. Guszti bácsi az édesapjuk is a bányánál dolgozott felnőtt korában? Szinte természetes volt, hogy mindenki, aki ide került vagy itt született, a bányavállalatnál dolgozott. Innen Ági veszi át a szót - Édesanyám Princz lány volt, sokat hallgattam tőle a régi családtörténetet. Mesélte, hogy a papának két fiútestvére volt, Ferenc és György, akik bányászok lettek. Guszti nagypapa jóval kisebb, gyengébb testalkatú volt. Ezért a nagynénikéje

Ágnes asszony (aki felnevelte, mert a szüleik fiatalon elhunytak) úgy döntött, hogy ennek a gyereknek nincs a bányában a helye a törékeny termete miatt. A néni házvezetője volt egy bányamér-nök családnak és addig-addig igazgatta a kis Guszti sorsát, hogy kijárta, hogy a bányánál villanyszerelést tanulhasson. Princz Gusztáv nagyapám bánya villanyszerelő lett, ami meghatározó irányvonal lett a Princz családban.Guszti bátyám, a szülei a Salgó bányáknál ismerkedtek meg? Édesapámat az első világháborúban kivitték az olasz frontra. A Monarchiának három hadserege volt, a magyar, az osztrák és a közös sereg. Ő az osztrákoknál volt állományban. A lengyel fényszórósokhoz volt beosztva, itt a lámpákat és a villa-mossággal kapcsolatos dolgokat javította. Piavénál a magyaro-kat támadás érte, de szerencsére ő éppen szabadságon volt itt-hon. A háború végén hazatért és azon gondolkozott, hogy jó len-ne már családot alapítani. A legenda szerint az édesapám Som-lyón a villanyoszlop tetején szerelte a villanyt, amikor éppen ar-ra sétált el az édesanyám, Graser Róza. Apám leszólt a magasból - Rózsika nem tud valami jó feleségnek valót, mert már megnő-sülnék! Erre nagy nevetésben törtek ki, mire Rózsika felszólt - Hát itt vagyok én is, hogy gondolja! Megszerették egymást és 1919 márciusában összeházasodtak. Édesapám 26, édesanyám pedig 25 éves volt ekkor.A fiatal házasok ott maradtak Salgó bányavidéken? Ott maradtak, hiszen rengeteg munkája volt édesa-pánknak. Salgótarján körül ott volt Salgóbánya, Inászó, Somlyó, Kazár, amelyek bányászkolóniák voltak. Rengeteget dolgozott, ennek ellenére szerény körülmények között éltek, de tisztessé-gesen. Az 1920-as évben elkezdődött Magyarország villamosí-tása. A Salgótarjáni Kőszénbánya Vállalat testvérvállalata volt a Hungária Villamossági Rt. Édesapámat a vezetőség megkérdez-te, hogy akar-e részt venni a községek villamosításában. Ezt örömmel elvállalta. Tíz éven keresztül dolgozott ezen a részen.A gyerekek itt születtek a Salgó bányák környékén? Négyen vagyunk, voltunk testvérek. Hárman itt szület-tek. Oszkár bátyám Somlyón született 1921-ben, Olika nővérem, az itt mellettem ülő unokahúgaim édesanyja 1923-ban Kazár bányatelepen és András bátyám szintén ott született 1926-ban. Édesapámat 1931-ben elvezényelték vidékre, mert mindenütt beindult a falvak villamosítása. Salgótarján környékéről Tápió-sülyre költözött a család. Innen hogyan kerültek Turára? Két év elteltével Turáról egy küldöttség ment édes-apánkhoz, ha jól emlékszem, Porpáczy István és Gere Rudolf is-kolaigazgatók személyében. Ekkor azt mondták - Princz úr jöjjön hozzánk el, mert Turát is villamosítani kell. Édesapám azt mond-ta - De hát a fiam Oszi Nagykátára jár polgári iskolába! Azzal csábították el édesapát, hogy itt Turán is van polgári iskola és szolgálati lakást is kap. Így kerültünk ide családostól a Galga-mente legnagyobb településére 1933-ban.Hogyan fogadták Turán az idegenből jött Princz családot? Egészen jól fogadták a családot, igaz kívülállók vol-tunk, szegénynek tartottak bennünket, mert nem volt földünk. Édesapámék Molnár doktor úr családjával egyszerre kerültek Turára és a jövedelme is ugyanannyi volt, mint az orvosnak. Először a mai polgármesteri hivatal udvarára költöztünk be, ott volt egy kis szolgálati ház, ez már nincs meg. Közös udvarunk volt Fekete Sándor családjával, aki a báró intézője volt akkor.

A család is bővült, hiszen egy új gyermek érkezett Princz Gusztávékhoz! Igen, én már Turán születtem Princz Ágostonként 1935-ben. Apropó, ha már itt tartunk, Ön Ágostonként van anya-könyvezve, ebből hogyan lett mégis Gusztáv? Itt Ági veszi át a szót - A nagyapa azt mondta, az első gyerek Oszkár lesz, a második Olga, jött a harmadik gyerek és a nagymama azt mondta a szülőágyából - Odavágom a papucsom, ha ez nem András lesz! Eredetileg Ottónak akarta nagyapa, hogy mind O betűs legyen. Így András lett a harmadik gyerek neve. Aztán jött a negyedik és a nagymama azt mondta - Ez meg a te nevedre Guszti lesz! Elment a nagyapa a Volter jegyzőhöz, hogy beírassa a gyerek nevét. Jegyző azt mondta olyan, hogy Gusztáv nincs a névjegyzékben. Válasszunk másik nevet. Akkor legyen Ágoston, mondta a jegyző! Nagyapa hazament, és amikor mama kérdezte, mi lett a neve - Hát Gusztika! - vágta a rá a papa! Így is volt, a mama megnyugodott! Igen ám, de a kis Gusztika cseperedett és éppen első osztályba ment, ahová kellett a szüle-tési anyakönyvi kivonat is. Amikor a kezébe fogta a hivatalos ok-iratot a nagymama, majdnem elájult. Ekkor szembesült vele, hogy ez a gyerek bizony nem Guszti, hanem Ágoston! Emlék-szem, hogy 1956-57-ben mondta a mama, hogy tudod, Ágikám most már belenyugszom, hogy a Guszti az Ágoston, mert van Szent Ágoston, igaz, hogy az részegesek védőszentje!A család beilleszkedett a turaiak közé, a gyerekek isko-lába jártak, Princz papa villanyt szerelt, a mama pedig vezette a háztartást. Hogyan nézett ki az élet akkor egy gyerek szemszögéből? Oszi bátyám polgárit végzett, először Nagykátán majd Turán - mondja Guszti bácsi. Olgi nővérem is polgárit végzett, Bandi bátyám iskoláit már Hatvanban végezte, mert Turán meg-szűnt a polgári iskola. Mire én felcseperedtem, nagyobb test-véreim már kirepültek a családi fészekből. Olgi néném sokat anyáskodott felettem, vigyázott rám. Nagyon szép gyermekko-rom volt. Édesanyám a háztatást vezette, édesapám pedig Tura villamosítását irányította. Sokáig nem éltünk itt a falu központ-jában, mert a Mongyi-féle házat a Hévízi úton bérelte nekünk a Hungária Részvénytársaság 1938-tól. Az épület hátsó részében laktunk, elöl volt egy raktár és édesapám irodája. Hat évesen innen mentem iskolába. Az 1-2 osztályt a Kaszinó téri iskolába jártam, majd a Zsámboki úti iskola következett, ötödiktől pedig a kastélyba jártam iskolába. Édesapja egyedül dolgozott, vagy voltak segítői? Eleinte egyedül dolgozott, de később volt két segédje is. Amint egyre több helyen lett villany Turán, annál több mun-kája akadt. Ahogyan én visszaemlékszem, egyetlen karácsony, húsvét, vagy nagyobb ünnep nem volt, hogy apámat ne hívták volna el javítani. Mindig valahol kialudt a villany. Akkoriban ezért nem kellett fizetni, hogy kiment szerelni. Volt egy szolgála-ti biciklije, amin ott volt a mászó öv, mászó vas, és a szerszámos táskája, amiben mindenféle szerszám megtalálható volt. Amikor a villanyhálózat létesült, nem a lakásban, hanem az oszlopon volt minden ház leágazásnak egy biztosítéka - mondja Tóth Ist-ván bekapcsolódva a beszélgetésbe - amennyiben egymás mel-letti három házban nem volt áram akkor minden egyes villany-

oszlopra fel kellett mászni. Majd Ági folytatja az emlékezést - Édesanyám elmesélte, hogyan indult el a napi teendők felé a nagypapa. Minden reggel derékig megmosakodott, hajat mo-sott, rendbe szedte magát, megitta a liter tejeskávéját beleaprí-tott kenyérrel és ment a biciklijével dolgozni. A nagymama min-den nap délután 3 és 4 óra között készítette el az ebédet. Történt egyszer, hogy egy ilyen ebéd környékén egy asszony a faluból eljött a papához. Mondta a mamának, hogy Princz úrnak el kel-lene jönni hozzánk, mert a cséplőgép elektromos része romlott el, meg kellene javítani. A mama leültette az asszonyt, hogy a papa mindjárt jön. Vártak-vártak, de Princz nagyapa csak nem jött mindjárt. A mama morgott, hogy ez az ember hol marad el ilyen sokáig! Egyszer csak nagyapa megérkezett és erre a nagy-mama - Jaj, édes apókám hol dolgoztál ilyen sokáig! - ez volt a veszekedés. Amikor számon kérte, hogy voltál apókám, ő erre csak annyit válaszolt – Hát, elmentem az apák boltjába, anyó-kám. Gyerekként bekapcsolódtak a munkákba Princz papa mellett? Édesapám mellett nem igazán dolgoztunk. Amikor na-gyobbacska fiú lettem, akkor dolgoztam cséplőgép mellett. Nem messze tőlünk volt Péter Guszti lakatosműhelye, nála dolgoztam részesként, később pedig, mint írnok. Édesanyám minden nap gyalog hozta ki az ebédet Harasztra. Rendkívül ügyes volt az édesapám, mindent megjavított. 1945 előtt még a csendőrök biciklijét is megjavította. Egyszer, amikor édesapám nem volt otthon, én javítottam meg a biciklijét az egyik csendőrnek, akinek a nyereggel volt baja.Önöket, gyerekeket nem terelte a villamos pálya felé az édesapjuk? Odafigyelt a tanulásunkra, de tudatosan nem terelt a villamossági pálya felé. Arra emlékszem, hogy amikor a Kaszinó-téri iskolába jártam, minden reggel elvitt biciklivel. Oszkár bá-tyám elektroműszerész szakmát szerzett. A Hungária Villamos-sági Rt-nél vezető állásban dolgozott, majd felnőtt fejjel leérett-ségizett és 40 évesen a Műszaki Egyetemen elektromérnökként végzett. Közben 1949-ben házasságot kötött a turai Vágó Etelká-val. Hatvanban laktak, mivel az Émász Hitelesítő Állomásán ka-pott munkát. Olika nővérem gyors és gépíró iskolát végzett, majd Hatvanban a villanyóra Hitelesítő Állomáson dolgozott. Diós József turai pedagógussal való házasságkötésükkor, 1944-ben már főtisztviselői rangban dolgozott. Édesanyám - veszi át a szót Ági - velem egyszerre érettségizett le felnőtt fejjel. A házas-ságkötésük után a családnak szentelte az életét. Ekkor még a Mongyi-féle házban laktak a nagyszülők, anyukám az Iskola útra ment menyecskének a Diós-féle házba. A mi anyukánk aztán Tu-raiabb lett a Turaiaknál. Hárman vagyunk testvérek. Én 1946-ban születtem, Csaba 1948-ban, húgom Olgi, akinek most a há-zában beszélgetünk, pedig 1952-ben. A Bandi bátyám - folytatja Guszti bácsi - kereskedelmi középiskolába járt Pestre, majd édesapámnál lett villanyszerelő tanuló. Később ő is az Émásznál dolgozott és elvégezte közben a műszaki tanárképző főiskolát. Ezután Gödöllőn üzemvezető lett a villanytelepen, volt Sirokon oktatási felelős egy hadi üzemben, majd a Fővárosi Villamossági műveknél az Elmünél dolgozott. Felesége a turai Pecze Erzsébet lett. Guszti bátyám, ha jól számolom 9 éves volt, amikor a má-sodik világháború frontja elérte Turát. Mennyire változ-tatta meg a család életét? A Mongyi-féle házban laktunk, amikor a front ideért. Mivel ez az épület Tura legnagyobb lakásai közé tartozott, a ka-tonák mindig kinézték maguknak. Emlékszem, hogy egyszer be-állt az udvarunkba két német teherautó, aminek a platóján, mint később kiderült, lőszer és kézigránát volt. Amikor Turát elérte a front, a németek elmentek, de a gránátokat bedobták a kútba, ami nagyon sokáig ott maradt, és mi abból a kútból ittunk. Erzsé-bet napra érkezett a front 1944-ben. Jöttek az oroszok és apámat rögtön elvitték, hogy csináljon villanyt nekik a községházán. Egy nagy benzinmotoros áramfejlesztőjük volt, amit be kellett üze-melnie. Két-három napig nem is engedték haza. Valamikor a front előtt a nagyapa raktárát ruhákkal megtömték villamossági cég révén, mivel ez egy svájci részvény-társaság volt. A háború előtt az összes alkalmazott gyerekét el-

A Princz családKalandos családtörténet Morvaországon, Ausztrián, Felvidéken

át Salgótarján környékén keresztül egészen Turáig.

Valamikor az 1930-as évek elején egy házaspár ér-kezik meg Turára a Salgó bányavidékről, hogy a falu mo-dernizálásában, villamosításában részt vegyenek. A vil-lanyszerelő - ahogyan mindenki hívja: Princz bácsi - szor-galmával és emberségével gyorsan nagy tiszteletet vív ki a turaiak körében. Feléségével együtt olyan szellemi örök-séget hoz magával, ami a mai napig meghatározó a turai leszármazottak körében. Princz Gusztáv Graser Róza mama

A három fiú testvér, középen Gusztáv Princz Olgi

Turai HírlapTurai Hírlap10 11

2018

/10 2018/10

RÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEKRÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEK

A családtörténet szálai a turai vasúti újtelepre vezet-nek, méghozzá Tóth István nyugalmazott polgármester és ked-ves párja Diós Olgi hajlékába. A takaros konyhában - egy szép nyári délutánon - már vártak a házigazdák. Rögtön elkezdtük a beszélgetést, miközben még két vendégre várakoztunk, akik szintén fontosak a múltidézésben. Ebben a házban élt az én nagyapám Princz Gusztáv és Graser Róza nagymamám az életük utolsó részében - kezd bele Olgi, hogy miért is autentikus ez a családi ház, amiben beszélge-tünk - nekik négy gyermekük született Oszkár, Olga az édesa-nyánk (mindenki Olgi nénije), András és Ágoston. Ágoston nagy-bátyám él már csak közülük Gödöllőn, aki éppen úton van ide a nővéremmel, Ágival.Pár perc után megérkeztek a családtagok így öten folytat-tuk a beszélgetést a családi asztalnál. Ágoston, vagyis Guszti, ahogyan mindenki hívja, be-levág a családi történet első ismert fejezetébe. - Őseink kalandos úton kerültek Magyarországra, Morvaország, Ausztria és a Fel-vidék területéről Salgótarján környékére az Osztrák-Magyar Monarchia idejében. A kiegyezés után az ország iparosodása erőteljesen megindult, új vasutak épültek, bányák nyíltak, a széntermelés évről-évre növekedett. A lendületesen fejlődő bá-nyaipar rengeteg embernek adott munkát, ami számos kedvez-ménnyel csábította ide biztos megélhetés reményében a fiata-lokat. Aki a bányánál alkalmazott volt, annak villamos energiát, szenet és lakást a vállalat élete végéig ingyen biztosított.Kik voltak azok az ősök, akik Salgótarján környékére kerültek? Johaness Graser és Stercz Eleonóra voltak, anyai rész-ről a nagyszüleim. Graser nagyapa bányaácsként dolgozott a mama pedig a háztartást vezette. 11 gyermekük született, a leg-kisebb Rozáli volt. 1895-ben született Inászó-bányatelepen, ő volt a mi édesanyánk. Apai nagyapánk Princz György és szülei tudomásom szerint Rimaszombat környékéről származtak egy módos föld-birtokos családból. Fiatalon árva maradt, ezért egy gyermek-telen nagynéni vette magához, aki Füleken élt. Ők juhászok voltak. Történt egyszer, amikor ment haza gyerekként, a nevelő anyja éppen krumpli gancát főzött és ő már nagyon éhes volt, ezért benyúlt a gancás tálba fakanállal és elvett egyet. A nevelő anyja rászólt, erre ő fogta a forró gancás kanalat és az arcába vágta. Ekkor úgy megijedt a retorzióktól, hogy elszökött otthon-ról. Ez idő tájt 11-12 éves lehetett. Hosszasan vándorolt, amikor Salgó-bányákhoz ért ahol felfogadták csillés fiúnak. Felnőtt ko-ráig sokat nélkülözött. A felesége Veszelka Mária lett. Érdekes-ségképpen említem meg, hogy az apai nagymama Veszelka Imre unokahúga volt, aki egykor Rózsa Sándor bandájában volt be-tyár. Természetes ez idő tájt nekik már semmi közük sem volt a betyárokhoz. Nekik öt gyermekük született, Ágnes, Apollónia, Ferenc, György és Gusztáv, aki az édesapánk lett, 1894-ben született Mátranovákon. Guszti bácsi az édesapjuk is a bányánál dolgozott felnőtt korában? Szinte természetes volt, hogy mindenki, aki ide került vagy itt született, a bányavállalatnál dolgozott. Innen Ági veszi át a szót - Édesanyám Princz lány volt, sokat hallgattam tőle a régi családtörténetet. Mesélte, hogy a papának két fiútestvére volt, Ferenc és György, akik bányászok lettek. Guszti nagypapa jóval kisebb, gyengébb testalkatú volt. Ezért a nagynénikéje

Ágnes asszony (aki felnevelte, mert a szüleik fiatalon elhunytak) úgy döntött, hogy ennek a gyereknek nincs a bányában a helye a törékeny termete miatt. A néni házvezetője volt egy bányamér-nök családnak és addig-addig igazgatta a kis Guszti sorsát, hogy kijárta, hogy a bányánál villanyszerelést tanulhasson. Princz Gusztáv nagyapám bánya villanyszerelő lett, ami meghatározó irányvonal lett a Princz családban.Guszti bátyám, a szülei a Salgó bányáknál ismerkedtek meg? Édesapámat az első világháborúban kivitték az olasz frontra. A Monarchiának három hadserege volt, a magyar, az osztrák és a közös sereg. Ő az osztrákoknál volt állományban. A lengyel fényszórósokhoz volt beosztva, itt a lámpákat és a villa-mossággal kapcsolatos dolgokat javította. Piavénál a magyaro-kat támadás érte, de szerencsére ő éppen szabadságon volt itt-hon. A háború végén hazatért és azon gondolkozott, hogy jó len-ne már családot alapítani. A legenda szerint az édesapám Som-lyón a villanyoszlop tetején szerelte a villanyt, amikor éppen ar-ra sétált el az édesanyám, Graser Róza. Apám leszólt a magasból - Rózsika nem tud valami jó feleségnek valót, mert már megnő-sülnék! Erre nagy nevetésben törtek ki, mire Rózsika felszólt - Hát itt vagyok én is, hogy gondolja! Megszerették egymást és 1919 márciusában összeházasodtak. Édesapám 26, édesanyám pedig 25 éves volt ekkor.A fiatal házasok ott maradtak Salgó bányavidéken? Ott maradtak, hiszen rengeteg munkája volt édesa-pánknak. Salgótarján körül ott volt Salgóbánya, Inászó, Somlyó, Kazár, amelyek bányászkolóniák voltak. Rengeteget dolgozott, ennek ellenére szerény körülmények között éltek, de tisztessé-gesen. Az 1920-as évben elkezdődött Magyarország villamosí-tása. A Salgótarjáni Kőszénbánya Vállalat testvérvállalata volt a Hungária Villamossági Rt. Édesapámat a vezetőség megkérdez-te, hogy akar-e részt venni a községek villamosításában. Ezt örömmel elvállalta. Tíz éven keresztül dolgozott ezen a részen.A gyerekek itt születtek a Salgó bányák környékén? Négyen vagyunk, voltunk testvérek. Hárman itt szület-tek. Oszkár bátyám Somlyón született 1921-ben, Olika nővérem, az itt mellettem ülő unokahúgaim édesanyja 1923-ban Kazár bányatelepen és András bátyám szintén ott született 1926-ban. Édesapámat 1931-ben elvezényelték vidékre, mert mindenütt beindult a falvak villamosítása. Salgótarján környékéről Tápió-sülyre költözött a család. Innen hogyan kerültek Turára? Két év elteltével Turáról egy küldöttség ment édes-apánkhoz, ha jól emlékszem, Porpáczy István és Gere Rudolf is-kolaigazgatók személyében. Ekkor azt mondták - Princz úr jöjjön hozzánk el, mert Turát is villamosítani kell. Édesapám azt mond-ta - De hát a fiam Oszi Nagykátára jár polgári iskolába! Azzal csábították el édesapát, hogy itt Turán is van polgári iskola és szolgálati lakást is kap. Így kerültünk ide családostól a Galga-mente legnagyobb településére 1933-ban.Hogyan fogadták Turán az idegenből jött Princz családot? Egészen jól fogadták a családot, igaz kívülállók vol-tunk, szegénynek tartottak bennünket, mert nem volt földünk. Édesapámék Molnár doktor úr családjával egyszerre kerültek Turára és a jövedelme is ugyanannyi volt, mint az orvosnak. Először a mai polgármesteri hivatal udvarára költöztünk be, ott volt egy kis szolgálati ház, ez már nincs meg. Közös udvarunk volt Fekete Sándor családjával, aki a báró intézője volt akkor.

A család is bővült, hiszen egy új gyermek érkezett Princz Gusztávékhoz! Igen, én már Turán születtem Princz Ágostonként 1935-ben. Apropó, ha már itt tartunk, Ön Ágostonként van anya-könyvezve, ebből hogyan lett mégis Gusztáv? Itt Ági veszi át a szót - A nagyapa azt mondta, az első gyerek Oszkár lesz, a második Olga, jött a harmadik gyerek és a nagymama azt mondta a szülőágyából - Odavágom a papucsom, ha ez nem András lesz! Eredetileg Ottónak akarta nagyapa, hogy mind O betűs legyen. Így András lett a harmadik gyerek neve. Aztán jött a negyedik és a nagymama azt mondta - Ez meg a te nevedre Guszti lesz! Elment a nagyapa a Volter jegyzőhöz, hogy beírassa a gyerek nevét. Jegyző azt mondta olyan, hogy Gusztáv nincs a névjegyzékben. Válasszunk másik nevet. Akkor legyen Ágoston, mondta a jegyző! Nagyapa hazament, és amikor mama kérdezte, mi lett a neve - Hát Gusztika! - vágta a rá a papa! Így is volt, a mama megnyugodott! Igen ám, de a kis Gusztika cseperedett és éppen első osztályba ment, ahová kellett a szüle-tési anyakönyvi kivonat is. Amikor a kezébe fogta a hivatalos ok-iratot a nagymama, majdnem elájult. Ekkor szembesült vele, hogy ez a gyerek bizony nem Guszti, hanem Ágoston! Emlék-szem, hogy 1956-57-ben mondta a mama, hogy tudod, Ágikám most már belenyugszom, hogy a Guszti az Ágoston, mert van Szent Ágoston, igaz, hogy az részegesek védőszentje!A család beilleszkedett a turaiak közé, a gyerekek isko-lába jártak, Princz papa villanyt szerelt, a mama pedig vezette a háztartást. Hogyan nézett ki az élet akkor egy gyerek szemszögéből? Oszi bátyám polgárit végzett, először Nagykátán majd Turán - mondja Guszti bácsi. Olgi nővérem is polgárit végzett, Bandi bátyám iskoláit már Hatvanban végezte, mert Turán meg-szűnt a polgári iskola. Mire én felcseperedtem, nagyobb test-véreim már kirepültek a családi fészekből. Olgi néném sokat anyáskodott felettem, vigyázott rám. Nagyon szép gyermekko-rom volt. Édesanyám a háztatást vezette, édesapám pedig Tura villamosítását irányította. Sokáig nem éltünk itt a falu központ-jában, mert a Mongyi-féle házat a Hévízi úton bérelte nekünk a Hungária Részvénytársaság 1938-tól. Az épület hátsó részében laktunk, elöl volt egy raktár és édesapám irodája. Hat évesen innen mentem iskolába. Az 1-2 osztályt a Kaszinó téri iskolába jártam, majd a Zsámboki úti iskola következett, ötödiktől pedig a kastélyba jártam iskolába. Édesapja egyedül dolgozott, vagy voltak segítői? Eleinte egyedül dolgozott, de később volt két segédje is. Amint egyre több helyen lett villany Turán, annál több mun-kája akadt. Ahogyan én visszaemlékszem, egyetlen karácsony, húsvét, vagy nagyobb ünnep nem volt, hogy apámat ne hívták volna el javítani. Mindig valahol kialudt a villany. Akkoriban ezért nem kellett fizetni, hogy kiment szerelni. Volt egy szolgála-ti biciklije, amin ott volt a mászó öv, mászó vas, és a szerszámos táskája, amiben mindenféle szerszám megtalálható volt. Amikor a villanyhálózat létesült, nem a lakásban, hanem az oszlopon volt minden ház leágazásnak egy biztosítéka - mondja Tóth Ist-ván bekapcsolódva a beszélgetésbe - amennyiben egymás mel-letti három házban nem volt áram akkor minden egyes villany-

oszlopra fel kellett mászni. Majd Ági folytatja az emlékezést - Édesanyám elmesélte, hogyan indult el a napi teendők felé a nagypapa. Minden reggel derékig megmosakodott, hajat mo-sott, rendbe szedte magát, megitta a liter tejeskávéját beleaprí-tott kenyérrel és ment a biciklijével dolgozni. A nagymama min-den nap délután 3 és 4 óra között készítette el az ebédet. Történt egyszer, hogy egy ilyen ebéd környékén egy asszony a faluból eljött a papához. Mondta a mamának, hogy Princz úrnak el kel-lene jönni hozzánk, mert a cséplőgép elektromos része romlott el, meg kellene javítani. A mama leültette az asszonyt, hogy a papa mindjárt jön. Vártak-vártak, de Princz nagyapa csak nem jött mindjárt. A mama morgott, hogy ez az ember hol marad el ilyen sokáig! Egyszer csak nagyapa megérkezett és erre a nagy-mama - Jaj, édes apókám hol dolgoztál ilyen sokáig! - ez volt a veszekedés. Amikor számon kérte, hogy voltál apókám, ő erre csak annyit válaszolt – Hát, elmentem az apák boltjába, anyó-kám. Gyerekként bekapcsolódtak a munkákba Princz papa mellett? Édesapám mellett nem igazán dolgoztunk. Amikor na-gyobbacska fiú lettem, akkor dolgoztam cséplőgép mellett. Nem messze tőlünk volt Péter Guszti lakatosműhelye, nála dolgoztam részesként, később pedig, mint írnok. Édesanyám minden nap gyalog hozta ki az ebédet Harasztra. Rendkívül ügyes volt az édesapám, mindent megjavított. 1945 előtt még a csendőrök biciklijét is megjavította. Egyszer, amikor édesapám nem volt otthon, én javítottam meg a biciklijét az egyik csendőrnek, akinek a nyereggel volt baja.Önöket, gyerekeket nem terelte a villamos pálya felé az édesapjuk? Odafigyelt a tanulásunkra, de tudatosan nem terelt a villamossági pálya felé. Arra emlékszem, hogy amikor a Kaszinó-téri iskolába jártam, minden reggel elvitt biciklivel. Oszkár bá-tyám elektroműszerész szakmát szerzett. A Hungária Villamos-sági Rt-nél vezető állásban dolgozott, majd felnőtt fejjel leérett-ségizett és 40 évesen a Műszaki Egyetemen elektromérnökként végzett. Közben 1949-ben házasságot kötött a turai Vágó Etelká-val. Hatvanban laktak, mivel az Émász Hitelesítő Állomásán ka-pott munkát. Olika nővérem gyors és gépíró iskolát végzett, majd Hatvanban a villanyóra Hitelesítő Állomáson dolgozott. Diós József turai pedagógussal való házasságkötésükkor, 1944-ben már főtisztviselői rangban dolgozott. Édesanyám - veszi át a szót Ági - velem egyszerre érettségizett le felnőtt fejjel. A házas-ságkötésük után a családnak szentelte az életét. Ekkor még a Mongyi-féle házban laktak a nagyszülők, anyukám az Iskola útra ment menyecskének a Diós-féle házba. A mi anyukánk aztán Tu-raiabb lett a Turaiaknál. Hárman vagyunk testvérek. Én 1946-ban születtem, Csaba 1948-ban, húgom Olgi, akinek most a há-zában beszélgetünk, pedig 1952-ben. A Bandi bátyám - folytatja Guszti bácsi - kereskedelmi középiskolába járt Pestre, majd édesapámnál lett villanyszerelő tanuló. Később ő is az Émásznál dolgozott és elvégezte közben a műszaki tanárképző főiskolát. Ezután Gödöllőn üzemvezető lett a villanytelepen, volt Sirokon oktatási felelős egy hadi üzemben, majd a Fővárosi Villamossági műveknél az Elmünél dolgozott. Felesége a turai Pecze Erzsébet lett. Guszti bátyám, ha jól számolom 9 éves volt, amikor a má-sodik világháború frontja elérte Turát. Mennyire változ-tatta meg a család életét? A Mongyi-féle házban laktunk, amikor a front ideért. Mivel ez az épület Tura legnagyobb lakásai közé tartozott, a ka-tonák mindig kinézték maguknak. Emlékszem, hogy egyszer be-állt az udvarunkba két német teherautó, aminek a platóján, mint később kiderült, lőszer és kézigránát volt. Amikor Turát elérte a front, a németek elmentek, de a gránátokat bedobták a kútba, ami nagyon sokáig ott maradt, és mi abból a kútból ittunk. Erzsé-bet napra érkezett a front 1944-ben. Jöttek az oroszok és apámat rögtön elvitték, hogy csináljon villanyt nekik a községházán. Egy nagy benzinmotoros áramfejlesztőjük volt, amit be kellett üze-melnie. Két-három napig nem is engedték haza. Valamikor a front előtt a nagyapa raktárát ruhákkal megtömték villamossági cég révén, mivel ez egy svájci részvény-társaság volt. A háború előtt az összes alkalmazott gyerekét el-

A Princz családKalandos családtörténet Morvaországon, Ausztrián, Felvidéken

át Salgótarján környékén keresztül egészen Turáig.

Valamikor az 1930-as évek elején egy házaspár ér-kezik meg Turára a Salgó bányavidékről, hogy a falu mo-dernizálásában, villamosításában részt vegyenek. A vil-lanyszerelő - ahogyan mindenki hívja: Princz bácsi - szor-galmával és emberségével gyorsan nagy tiszteletet vív ki a turaiak körében. Feléségével együtt olyan szellemi örök-séget hoz magával, ami a mai napig meghatározó a turai leszármazottak körében. Princz Gusztáv Graser Róza mama

A három fiú testvér, középen Gusztáv Princz Olgi

Turai Hírlap1220

18/1

0Turai Hírlap 13

2018/10

vitték a Balatonra nyaralni, én kétszer voltam, amikor 5-6 éves lehettem. Kaptunk ott egyenruhát is. Ezeket a ruhákat kihozták hozzánk még a front előtt. Jöttek az oroszok és mindent kidobál-tak az utcára, így a környékbeli gyerekek ebből ruházkodtak. Nagyapát az oroszok burzsujnak tartották, hogy ekkora mennyi-ségű ruhája van. Szerencsére édesanyám beszélt németül és tó-tul is. Így tudott az oroszokkal és a németekkel is beszélni. Sok családtagról csak a háború végén értesültünk. Szerencsére min-denki megúszta a háborút és életben maradt.A háború végén visszatért minden a régi kerékvágásba? Édesapám folytatta a villamosítással kapcsolatos teen-dőket. Azonban 1946-ban óriási infláció volt. Egy írásos emlék maradt. A minisztérium kiadott egy újságot, amiben megemlé-keztek édesapámról, mégpedig 1946-ban, amikor az inflációban a pengő értéke a legnagyobb mértékben leromlott. Annyira, hogy amikor beszedte az áramdíjat, egy egész település által befizetett pénzből, ami akkor több száz fogyasztót jelentett, apám nem tudta megvenni a vonatjegyet Hatvanba, mert ott kellett elszámolni a pénzzel. Akkor azt mondta, ezt nem lehet így tovább csinálni, mindenki azzal fizet, amivel tud, tojással, ter-ménnyel, stb. Amikor 1946. augusztus elsején bevezették a fo-rintot, stabilizálódott a helyzet. Egy boldogi férfi, Futó Miska bácsi írta fel az óraállást és szedte be a pénzeket. Amikor nem ért rá, volt, hogy a fél falut én olvastam le. Folytatódott a villamosítás Turán? Édesapám mindent megtett ezért. A háború utáni hely-reállítás mellett új szakaszok kerültek villamosításra. Ilyenkor édesapám alkalmi munkásokat vett fel. Érdekes volt, hogy min-den nyáron volt oszlopcsere és mindig felvett napszámosokat, a legbiztosabb napszámosai a Cigánysorról a Magdolna utcából a Kátai vezetéknevű cigányok voltak. Sajnos a keresztnevükre már nem emlékszem. Ekkor már édesapám nem volt olyan fiatal-ember, de a villanyoszlopra mindig felmászott. Nem hagyta cser-ben a lakosokat, éjjel-nappal, ünnepnapokon mindig rendelke-zése állt, sosem bújt ki a munka alól. Az idősebb testvérei a felnőtt családos életüket élték, ami-kor ön még a középiskoláit végezte. Mindenkinek a kis Guszti maradt a családban? 9 éves voltam, amikor Olika nővérem férjhez ment. 11 éves, amikor az unokahúgom Ági megszületett. Szinte édes test-vérekként nőttünk fel. Valóban én voltam a kis Guszti. Mindig vigyáztak rám. Az aszódi gimnáziumba jártam, az utolsó évet Pesten végeztem el. 1954-ben érettségiztem az Oleg Kosevoj Szovjet Ösztöndíjas Iskolában. Ide azok kerültek, akiket a Szov-jetunióba akartak egyetemre küldeni. Szívesen elmentem volna a szovjetekhez, de nem kellett végül is. A Budapesti Műszaki E-gyetemre jelentkeztem, de áttettek a Miskolci Egyetemre.Itt érte az 1956-os forradalom! A Miskolci Egyetem önálló városrészként működött. Az épületek között - itt volt a diákszálló is- közlekedve sosem vit-tünk igazolványt magunkkal és ez okozta a kálváriámat. 1957 tavaszán, az egyetem területén civil ruhás rendőrök összete-relték a diákokat és igazoltattak bennünket. Engem a diákszál-lóra kísértek az igazolványomért. Bementem az okmányomért, amikor egy pufajkás bekiabált - Van itt valaki? Ekkor kimentem a folyosóra és rögtön gumibottal elkezdett verni. Bevittek a ren-dőrségre kihallgatásra, előtte kaptam egy pofont. Beraktak 10 napra egy zárkába, majd kiengedtek.Itthon tudtak önről valamit a családtagok? Azt tudták, hogy nem hagyhatom el Miskolcot. 1957. március 15-én engedéllyel jöhettem haza Turára. A társaim min-degyike ment nyugatra, a vonaton biztattak engem is, hogy ne szálljak le. Édesapám 60 éves lett, 1954-ben hagyták el a Mongyi házat és nyugdíjba ment. A szolgálati lakásból a régi Szarvas-fé-le házba költöztek a mai Szent István útra, amit még a villamos-sági cég bérelt nekik. A vasútállomásról gyalogoltam hazafelé, már messziről láttam, hogy apám kint áll a ház előtt. Amikor oda-értem, elkezdett sírni. Akkor megfogadtam, hogy innen nem me-gyek el sehová! Azon a télen Olika nővérem segítségével a hatva-ni cukorgyárban dolgozhattam, januárban pedig letehettem a vizsgáimat. 1959-ben diplomáztam, utána Gödöllőre a Ganzba kerültem dolgozni. Később a szakmérnöki kart is elvégeztem.

Meddig dolgozott itt? A nyugdíjas koromig. De történtek velem különös dol-gok is. Kerestek Budapesten lakó angol vagy német nyelvtudás-sal rendelkező egyént a cégnél. Öten voltunk a gyárban kezdő mérnökök. Engem választott ki a gazdasági vezető, aki Gödöllőn laktam és se németül se angolul nem tudtam. Két évig voltam beruházási előadó. Voltam fejlesztőmérnök, megtanultam ango-lul is. Mind a három gyerekem megvolt már és úgy tanultam, hogy a gyerekek a nyakamban csüngtek. A mi családunkban nem volt kérdés, hogy felnőtt fejjel is bármit meg tudunk tanulni.Mindenki révbe ért a családban. A szülei pedig élték a nyugdíjasok nyugodt életét! Mindenkinek családja lett, jó állása és szép, okos gyer-mekei. A szüleim nem a megszokott nyugdíjasok életet élték. Édesapám állandóan dolgozott és édesanyám sem unatkozott. Édesapámnak a munka volt az első, szabadidejében pipázgatott és olvasott, ha volt ideje. Kedvenc olvasmánya Gárdonyi Gézától a Hosszúhajú veszedelem volt.Barátai voltak a településen? Édesapám egyetlen igaz jó barátja a Szaszkó-darálós, Szaszkó István volt. Talán azért, mert az ő ősei is messziről ke-rültek Turára, ráadásul a gép összekötötte őket, amit javítani, szerelni kellett. De nem sok ideje volt, minden percét a munka töltötte ki. Ezt a házat, ahol most beszélgetünk, Oszi bátyámék építették. Egyetemista koromban én is sokat segítettem. 1959-ben költöztek ide az édesapámék tehát már 64 éves volt ekkor. Amikor hazajöttem egyetemről itt még mindig nem volt villany, este nem tudtam olvasni. Apám mindig azt mondta - Gusztinak ez gondot okoz. Valóban lámpánál olvastam, de ennek ellenére jó volt hazajönni. Érdekes, hogy éppen a villanyszerelőnek nem volt áram a lakásában, az utcai hálózat hiányában.Az édesanyjuk alázatosan vezette a háztartást, gyereket nevelt és jókat főzött! Édesanyám fantasztikusan nevelt bennünket. A kony-ha ízeit édesanyjától, a Morvaországból származó Stercz Eleo-nórától örökítette át. Gyerekkoromban sokszor készített vadast, amit én akkor nem szerettem, ma már igen. Knédlit, foszlós kalá-csokat, buktákat, gancát, rántott levest, nokedlit. Annak a vidék-nek az ízeit hozta el ide, ahonnan az ősei származtak. Sokat me-sélt nekem gyerekkoromban a bányászévekről. Tőle tudom pél-dául, hogy a bányalovakat, amelyek a csillét húzták lent, pün-kösdkor felhozták a felszínre. Ekkor az egész bányatelep kiment és megnézte ezeket a lovakat. Igazi ünnep volt a lovaknak is, akik elkezdtek ugrálni örömükben, hogy a sötétségből kikerül-tek. Gyerekként mindig azzal ijesztgetett, hogy jöttek a berg-mannlik, a hegyi emberek. Nem láttam őket, de jöttek! - neveti el magát Guszti bácsi. Meddig dolgozott az édesapja aktívan? Amikor a Dobó utcába költöztek, még aktívan dolgo-zott. Ebben a házban tulajdonképpen napközi működött - veszi át a szót Olgi - az utcabeli nénik a tsz-be jártak dolgozni, a gyere-keik pedig itt voltak nálunk. A mamánál mindenkinek le kellett jelentkezni, kente nekik a lekváros kenyeret, játszani mentek. Istápolta a gyerekeket. Amikor egyik évben mentünk a nagyszü-leink sírjához mindenszentekkor, állt ott egy fiatalasszony, akire egykor nagymamánk vigyázott. Azt mondta, nem is tudja hogyan megköszönni a Princz néni gondoskodását. Édesanyám mesélte - folytatja Ági, hogy a Princz nagypapa minden szilveszterkor éjfélkor az egész faluban lekapcsolta az áramot egy percre, ezzel köszöntötte az újévet. Ilyenkor anyukám gyerekként min-dig elkísérte az édesapját. A Princz porta mindig élettel volt teli - mondja Guszti bácsi. Érdekesség volt az ifjúság szemében, hogy

A négy testvér: Ágoston, Oszkár, Olgi és András

nekik már világvevő rádiójuk volt. 1947-től sokan itt hallgatták a Szabad Európa rádiót. Szép gyermekkorom volt és felnőttként sem panaszkodhatom. Sokat tanultunk a szüleinktől mi négyen testvérek és a leszármazottak is. Apám családját rengetegen tisztelték és szerették. Édesapám 1972-ben hunyt el, egészen a haláláig, 78 éves koráig dolgozott. A temetésén szinte az egész falu ott volt. A pap a végén meg is kérdezte, hogy ki volt ez az ember, mert ennyi férfiembert még nem látott sírni temetésen. Édesanyám három év múlva, 80 évesen hunyt el. Visszatekintve a múltba, milyen útravalót kaptak a szüleiktől? Édesapámtól azt kaptuk útravalóul amilyen emberek-ké váltunk. Mindig azt mondta - az ember a munkáját úgy telje-sítse, ahogyan az erejéből telik. Mindent feláldoztak azért, hogy a testvéreim és én tanulhassunk. Édesanyámtól az alaposságot tanultuk meg. A főzése, az öltözködése mindig makulátlan volt. Bizalommal voltak felénk, amivel mi sosem éltünk vissza. A nagymamától – mondja Ági - én azt tanultam meg, nekem mindig azt monda - Kislányom, ha elszakad a ruhád, azt meg kell varrni! Nem baj, ha foltos, de tiszta legyen, rendben legyen! Megtaní-tott bennünket kézimunkázni és stoppolni is. Stercz Eleonóra dédnagymamánk sosem tanult meg rendesen magyarul. Neki az volt a jelszava, hogy alul tiszta legyél, a holmi rajtad kifogástalan legyen. Mi lányok, a Princz nagymama szellemiségét visszük tovább.Számos jó tanácsot kaptak a szülőktől, nagyszülőktől. Kinek az ötlete volt, hogy ezt a szellemiséget továbbvigye, a családokat összefogja, és Princz találkozót szervezzen? A négy testvér között mindig is élő, jó kapcsolat volt -

kezd bele Ági. Az 1990-es évek közepén édesanyánk, Olgi néni kezdeményezte, hogy a négy testvér gyermekei és unokái töltse-nek együtt egy napot, hiszen a legfiatalabb családtagok alig is-merték, ismerik egymást. Az édesanyánk 2009 márciusában be-teg lett, ágynak esett. Április elején meghalt Bandi bácsi. Salgó-tarjánon át Szegedig, ahonnan csak tudtak, eljöttek a rokonok a nagybátyánk temetésére. Anyukámat a temetés után mindenki meglátogatta és az ágyból azt mondta - Tudjátok gyerekek, au-gusztus utolsó szombatja Princz találkozó, mindenkinek itt kell lenni! Két hét múlva, 2009 áprilisában édesanyánk is meghalt. Itt is tartottunk egy találkozót nálunk - mondja Tóth István, mert Princz nagyapa ültetett itt az udvaron egy dióáfát, ami hatalmas-ra nőtt, de időközben tönkrement. Úgy döntöttünk, hogy ezt a fát mindenki ismeri és itt tartjuk meg alatta az összejövetelt, mi-előtt kivesszük a fát. Nekünk Hatvanban van egy kis házunk a só-deros bányatónál, annak az udvarán tartjuk a Princz találkozót - mondja Ági. Princz Guszti nagybátyánk mellett Vágó Eta néni és Pecze Böske néni él még a családból. A gyerekeink is igénylik ezt a találkozót és most már a harmadik vonalbeli unokatestvérek is ismerik egymást. A Princz Guszti nevet viszi tovább a családban valaki? Édesapánk egy olyan nevet hagyott a Princz családra, ami a minőséget fémjelzi. A fiam Ágoston lett és az unokám is Ágoston, akik szintén a Guszti névre hallgatnak. Így tovább vi-szik Tura villamosítását végző édesapánk nevét. A villanyszerelő szakmát pedig Bandi bátyám fia, Bandi, és az ő fia, Gábor viszi tovább a családban.Milyen szellemi örökséget kaptak a Princz leszárma-zottak? Valamikor az őseink kalandos körülmények között ke-rültek Magyarországra. A kemény munka és a nélkülözés arra ösztönözte őket, hogy tudásuk egyre szélesebb és minőségi le-gyen. A Princz leszármazottak is értékékes emberek. Pályavá-lasztásukra a sokszínűség és nyitottság jellemző (a teljesség igé-nye nélkül: elektroműszerész, tengerész, gépészmérnök, ötvös, gyógyszerész, stb.) akik a választott területen igyekeznek hiva-tásuk legjobbjai lenni. Amit az édesapám, Princz bácsi megala-pozott édesanyánkkal együtt, erre a biztos alapra építhetnek a családtagok. „Világosságot” hozott Turának és nekünk. Ezt a tiszta fényt őrizzük tovább, ami minden évben egyszer sokkal jobban ragyog azon a családi összejövetelen, amit Princz Talál-kozónak hívnak.

Szénási József

Immár 18. alkalommal, október 3. és 7. között mutatták be a friss magyar filmtermés legjavát az erdélyi városokban. A bűvös 12-es szám jegyében idén is 12 erdélyi helyszínen szervezték meg a továbbra is ingyenes Erdélyi Ma-gyar Filmszemle fesztivált. Számos magyar és erdélyi filmújdon-ság, nagyjátékfilm, dokumentumfilm, rövidfilm, különleges előadás és kiállítás, gyerekeknek szóló program is gazdagította a kínálatot. Egy filmfesztivál általában nem csak egyszerű filmhal-mozás vagy popcorntúladagolás, hanem igazi közösségi élmény is. Hatványozottan igaz ez a Filmtettfesztre, ahol a mozi előtti padokon, esetleg egy kocsmai asztal körül ugyanolyan fontos él-ményekkel gazdagodhatunk, mint a piros moziszékekbe süp-pedve. A családias hangulatú forgatagban éppúgy el lehet ve-gyülni Kolozsvár-szűzként, mint visszatérő, rutinos látogató-ként. Az ember hamar kiismeri magát a Sapientia-Victo-ria/Győzelem mozi-Bulgakov-Insomnia négyszögben, és néhány nap elteltével már a legtöbb arc kedves ismerősként köszön vissza, a mozi pedig igazi gócpontként működik. A fesztivál legnagyobb erénye az, hogy mentes mindennemű feszélyezett-ségtől, nem határolódik el élesen az alkotók közössége a mezei filmrajongóktól, hanem bárkit bárhol el lehet kapni egy-két gondolatra az adott filmről, vagy épp az alkotókkal is el lehet diskurálni egy-egy bennragadt kérdésről egy sör mellett. Sok filmfesztiválból pedig éppen ez a közvetlenség hiányzik.

Ha október, akkor Filmtettfeszt

Az erdélyi filmesek támogatásáért járó Sárga Csikó-díjat, az életműdíjat idén Sára Sándor, a Nemzet Művésze cím-mel kitüntetett, Kossuth-nagydíjas és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező kapta. Sára Sándor sajnos személyesen nem tudott megjelenni Kolozsváron, de videoüzenetben megköszönte a díjat, valamint felkonferálta a tiszteletére levetített, frissen res-taurált 80 huszár című történelmi drámáját. Ha csak felvételről is, de felemelő volt látni Sára Sándort, ahogyan a 80 huszárt is hatalmas élmény újranézni tökéletes hang- és képminőségben, nagyvásznon – remélhetőleg ezután is sokakhoz eljut a Filmar-chívum jóvoltából felújított változat.

T.A. (forrás: filmtett.ro - Gyöngyösi Lilla)

Fotó

: R

adu N

orb

ert

RÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEK RÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEK

Turai Hírlap12

2018

/10

Turai Hírlap 132018/10

vitték a Balatonra nyaralni, én kétszer voltam, amikor 5-6 éves lehettem. Kaptunk ott egyenruhát is. Ezeket a ruhákat kihozták hozzánk még a front előtt. Jöttek az oroszok és mindent kidobál-tak az utcára, így a környékbeli gyerekek ebből ruházkodtak. Nagyapát az oroszok burzsujnak tartották, hogy ekkora mennyi-ségű ruhája van. Szerencsére édesanyám beszélt németül és tó-tul is. Így tudott az oroszokkal és a németekkel is beszélni. Sok családtagról csak a háború végén értesültünk. Szerencsére min-denki megúszta a háborút és életben maradt.A háború végén visszatért minden a régi kerékvágásba? Édesapám folytatta a villamosítással kapcsolatos teen-dőket. Azonban 1946-ban óriási infláció volt. Egy írásos emlék maradt. A minisztérium kiadott egy újságot, amiben megemlé-keztek édesapámról, mégpedig 1946-ban, amikor az inflációban a pengő értéke a legnagyobb mértékben leromlott. Annyira, hogy amikor beszedte az áramdíjat, egy egész település által befizetett pénzből, ami akkor több száz fogyasztót jelentett, apám nem tudta megvenni a vonatjegyet Hatvanba, mert ott kellett elszámolni a pénzzel. Akkor azt mondta, ezt nem lehet így tovább csinálni, mindenki azzal fizet, amivel tud, tojással, ter-ménnyel, stb. Amikor 1946. augusztus elsején bevezették a fo-rintot, stabilizálódott a helyzet. Egy boldogi férfi, Futó Miska bácsi írta fel az óraállást és szedte be a pénzeket. Amikor nem ért rá, volt, hogy a fél falut én olvastam le. Folytatódott a villamosítás Turán? Édesapám mindent megtett ezért. A háború utáni hely-reállítás mellett új szakaszok kerültek villamosításra. Ilyenkor édesapám alkalmi munkásokat vett fel. Érdekes volt, hogy min-den nyáron volt oszlopcsere és mindig felvett napszámosokat, a legbiztosabb napszámosai a Cigánysorról a Magdolna utcából a Kátai vezetéknevű cigányok voltak. Sajnos a keresztnevükre már nem emlékszem. Ekkor már édesapám nem volt olyan fiatal-ember, de a villanyoszlopra mindig felmászott. Nem hagyta cser-ben a lakosokat, éjjel-nappal, ünnepnapokon mindig rendelke-zése állt, sosem bújt ki a munka alól. Az idősebb testvérei a felnőtt családos életüket élték, ami-kor ön még a középiskoláit végezte. Mindenkinek a kis Guszti maradt a családban? 9 éves voltam, amikor Olika nővérem férjhez ment. 11 éves, amikor az unokahúgom Ági megszületett. Szinte édes test-vérekként nőttünk fel. Valóban én voltam a kis Guszti. Mindig vigyáztak rám. Az aszódi gimnáziumba jártam, az utolsó évet Pesten végeztem el. 1954-ben érettségiztem az Oleg Kosevoj Szovjet Ösztöndíjas Iskolában. Ide azok kerültek, akiket a Szov-jetunióba akartak egyetemre küldeni. Szívesen elmentem volna a szovjetekhez, de nem kellett végül is. A Budapesti Műszaki E-gyetemre jelentkeztem, de áttettek a Miskolci Egyetemre.Itt érte az 1956-os forradalom! A Miskolci Egyetem önálló városrészként működött. Az épületek között - itt volt a diákszálló is- közlekedve sosem vit-tünk igazolványt magunkkal és ez okozta a kálváriámat. 1957 tavaszán, az egyetem területén civil ruhás rendőrök összete-relték a diákokat és igazoltattak bennünket. Engem a diákszál-lóra kísértek az igazolványomért. Bementem az okmányomért, amikor egy pufajkás bekiabált - Van itt valaki? Ekkor kimentem a folyosóra és rögtön gumibottal elkezdett verni. Bevittek a ren-dőrségre kihallgatásra, előtte kaptam egy pofont. Beraktak 10 napra egy zárkába, majd kiengedtek.Itthon tudtak önről valamit a családtagok? Azt tudták, hogy nem hagyhatom el Miskolcot. 1957. március 15-én engedéllyel jöhettem haza Turára. A társaim min-degyike ment nyugatra, a vonaton biztattak engem is, hogy ne szálljak le. Édesapám 60 éves lett, 1954-ben hagyták el a Mongyi házat és nyugdíjba ment. A szolgálati lakásból a régi Szarvas-fé-le házba költöztek a mai Szent István útra, amit még a villamos-sági cég bérelt nekik. A vasútállomásról gyalogoltam hazafelé, már messziről láttam, hogy apám kint áll a ház előtt. Amikor oda-értem, elkezdett sírni. Akkor megfogadtam, hogy innen nem me-gyek el sehová! Azon a télen Olika nővérem segítségével a hatva-ni cukorgyárban dolgozhattam, januárban pedig letehettem a vizsgáimat. 1959-ben diplomáztam, utána Gödöllőre a Ganzba kerültem dolgozni. Később a szakmérnöki kart is elvégeztem.

Meddig dolgozott itt? A nyugdíjas koromig. De történtek velem különös dol-gok is. Kerestek Budapesten lakó angol vagy német nyelvtudás-sal rendelkező egyént a cégnél. Öten voltunk a gyárban kezdő mérnökök. Engem választott ki a gazdasági vezető, aki Gödöllőn laktam és se németül se angolul nem tudtam. Két évig voltam beruházási előadó. Voltam fejlesztőmérnök, megtanultam ango-lul is. Mind a három gyerekem megvolt már és úgy tanultam, hogy a gyerekek a nyakamban csüngtek. A mi családunkban nem volt kérdés, hogy felnőtt fejjel is bármit meg tudunk tanulni.Mindenki révbe ért a családban. A szülei pedig élték a nyugdíjasok nyugodt életét! Mindenkinek családja lett, jó állása és szép, okos gyer-mekei. A szüleim nem a megszokott nyugdíjasok életet élték. Édesapám állandóan dolgozott és édesanyám sem unatkozott. Édesapámnak a munka volt az első, szabadidejében pipázgatott és olvasott, ha volt ideje. Kedvenc olvasmánya Gárdonyi Gézától a Hosszúhajú veszedelem volt.Barátai voltak a településen? Édesapám egyetlen igaz jó barátja a Szaszkó-darálós, Szaszkó István volt. Talán azért, mert az ő ősei is messziről ke-rültek Turára, ráadásul a gép összekötötte őket, amit javítani, szerelni kellett. De nem sok ideje volt, minden percét a munka töltötte ki. Ezt a házat, ahol most beszélgetünk, Oszi bátyámék építették. Egyetemista koromban én is sokat segítettem. 1959-ben költöztek ide az édesapámék tehát már 64 éves volt ekkor. Amikor hazajöttem egyetemről itt még mindig nem volt villany, este nem tudtam olvasni. Apám mindig azt mondta - Gusztinak ez gondot okoz. Valóban lámpánál olvastam, de ennek ellenére jó volt hazajönni. Érdekes, hogy éppen a villanyszerelőnek nem volt áram a lakásában, az utcai hálózat hiányában.Az édesanyjuk alázatosan vezette a háztartást, gyereket nevelt és jókat főzött! Édesanyám fantasztikusan nevelt bennünket. A kony-ha ízeit édesanyjától, a Morvaországból származó Stercz Eleo-nórától örökítette át. Gyerekkoromban sokszor készített vadast, amit én akkor nem szerettem, ma már igen. Knédlit, foszlós kalá-csokat, buktákat, gancát, rántott levest, nokedlit. Annak a vidék-nek az ízeit hozta el ide, ahonnan az ősei származtak. Sokat me-sélt nekem gyerekkoromban a bányászévekről. Tőle tudom pél-dául, hogy a bányalovakat, amelyek a csillét húzták lent, pün-kösdkor felhozták a felszínre. Ekkor az egész bányatelep kiment és megnézte ezeket a lovakat. Igazi ünnep volt a lovaknak is, akik elkezdtek ugrálni örömükben, hogy a sötétségből kikerül-tek. Gyerekként mindig azzal ijesztgetett, hogy jöttek a berg-mannlik, a hegyi emberek. Nem láttam őket, de jöttek! - neveti el magát Guszti bácsi. Meddig dolgozott az édesapja aktívan? Amikor a Dobó utcába költöztek, még aktívan dolgo-zott. Ebben a házban tulajdonképpen napközi működött - veszi át a szót Olgi - az utcabeli nénik a tsz-be jártak dolgozni, a gyere-keik pedig itt voltak nálunk. A mamánál mindenkinek le kellett jelentkezni, kente nekik a lekváros kenyeret, játszani mentek. Istápolta a gyerekeket. Amikor egyik évben mentünk a nagyszü-leink sírjához mindenszentekkor, állt ott egy fiatalasszony, akire egykor nagymamánk vigyázott. Azt mondta, nem is tudja hogyan megköszönni a Princz néni gondoskodását. Édesanyám mesélte - folytatja Ági, hogy a Princz nagypapa minden szilveszterkor éjfélkor az egész faluban lekapcsolta az áramot egy percre, ezzel köszöntötte az újévet. Ilyenkor anyukám gyerekként min-dig elkísérte az édesapját. A Princz porta mindig élettel volt teli - mondja Guszti bácsi. Érdekesség volt az ifjúság szemében, hogy

A négy testvér: Ágoston, Oszkár, Olgi és András

nekik már világvevő rádiójuk volt. 1947-től sokan itt hallgatták a Szabad Európa rádiót. Szép gyermekkorom volt és felnőttként sem panaszkodhatom. Sokat tanultunk a szüleinktől mi négyen testvérek és a leszármazottak is. Apám családját rengetegen tisztelték és szerették. Édesapám 1972-ben hunyt el, egészen a haláláig, 78 éves koráig dolgozott. A temetésén szinte az egész falu ott volt. A pap a végén meg is kérdezte, hogy ki volt ez az ember, mert ennyi férfiembert még nem látott sírni temetésen. Édesanyám három év múlva, 80 évesen hunyt el. Visszatekintve a múltba, milyen útravalót kaptak a szüleiktől? Édesapámtól azt kaptuk útravalóul amilyen emberek-ké váltunk. Mindig azt mondta - az ember a munkáját úgy telje-sítse, ahogyan az erejéből telik. Mindent feláldoztak azért, hogy a testvéreim és én tanulhassunk. Édesanyámtól az alaposságot tanultuk meg. A főzése, az öltözködése mindig makulátlan volt. Bizalommal voltak felénk, amivel mi sosem éltünk vissza. A nagymamától – mondja Ági - én azt tanultam meg, nekem mindig azt monda - Kislányom, ha elszakad a ruhád, azt meg kell varrni! Nem baj, ha foltos, de tiszta legyen, rendben legyen! Megtaní-tott bennünket kézimunkázni és stoppolni is. Stercz Eleonóra dédnagymamánk sosem tanult meg rendesen magyarul. Neki az volt a jelszava, hogy alul tiszta legyél, a holmi rajtad kifogástalan legyen. Mi lányok, a Princz nagymama szellemiségét visszük tovább.Számos jó tanácsot kaptak a szülőktől, nagyszülőktől. Kinek az ötlete volt, hogy ezt a szellemiséget továbbvigye, a családokat összefogja, és Princz találkozót szervezzen? A négy testvér között mindig is élő, jó kapcsolat volt -

kezd bele Ági. Az 1990-es évek közepén édesanyánk, Olgi néni kezdeményezte, hogy a négy testvér gyermekei és unokái töltse-nek együtt egy napot, hiszen a legfiatalabb családtagok alig is-merték, ismerik egymást. Az édesanyánk 2009 márciusában be-teg lett, ágynak esett. Április elején meghalt Bandi bácsi. Salgó-tarjánon át Szegedig, ahonnan csak tudtak, eljöttek a rokonok a nagybátyánk temetésére. Anyukámat a temetés után mindenki meglátogatta és az ágyból azt mondta - Tudjátok gyerekek, au-gusztus utolsó szombatja Princz találkozó, mindenkinek itt kell lenni! Két hét múlva, 2009 áprilisában édesanyánk is meghalt. Itt is tartottunk egy találkozót nálunk - mondja Tóth István, mert Princz nagyapa ültetett itt az udvaron egy dióáfát, ami hatalmas-ra nőtt, de időközben tönkrement. Úgy döntöttünk, hogy ezt a fát mindenki ismeri és itt tartjuk meg alatta az összejövetelt, mi-előtt kivesszük a fát. Nekünk Hatvanban van egy kis házunk a só-deros bányatónál, annak az udvarán tartjuk a Princz találkozót - mondja Ági. Princz Guszti nagybátyánk mellett Vágó Eta néni és Pecze Böske néni él még a családból. A gyerekeink is igénylik ezt a találkozót és most már a harmadik vonalbeli unokatestvérek is ismerik egymást. A Princz Guszti nevet viszi tovább a családban valaki? Édesapánk egy olyan nevet hagyott a Princz családra, ami a minőséget fémjelzi. A fiam Ágoston lett és az unokám is Ágoston, akik szintén a Guszti névre hallgatnak. Így tovább vi-szik Tura villamosítását végző édesapánk nevét. A villanyszerelő szakmát pedig Bandi bátyám fia, Bandi, és az ő fia, Gábor viszi tovább a családban.Milyen szellemi örökséget kaptak a Princz leszárma-zottak? Valamikor az őseink kalandos körülmények között ke-rültek Magyarországra. A kemény munka és a nélkülözés arra ösztönözte őket, hogy tudásuk egyre szélesebb és minőségi le-gyen. A Princz leszármazottak is értékékes emberek. Pályavá-lasztásukra a sokszínűség és nyitottság jellemző (a teljesség igé-nye nélkül: elektroműszerész, tengerész, gépészmérnök, ötvös, gyógyszerész, stb.) akik a választott területen igyekeznek hiva-tásuk legjobbjai lenni. Amit az édesapám, Princz bácsi megala-pozott édesanyánkkal együtt, erre a biztos alapra építhetnek a családtagok. „Világosságot” hozott Turának és nekünk. Ezt a tiszta fényt őrizzük tovább, ami minden évben egyszer sokkal jobban ragyog azon a családi összejövetelen, amit Princz Talál-kozónak hívnak.

Szénási József

Immár 18. alkalommal, október 3. és 7. között mutatták be a friss magyar filmtermés legjavát az erdélyi városokban. A bűvös 12-es szám jegyében idén is 12 erdélyi helyszínen szervezték meg a továbbra is ingyenes Erdélyi Ma-gyar Filmszemle fesztivált. Számos magyar és erdélyi filmújdon-ság, nagyjátékfilm, dokumentumfilm, rövidfilm, különleges előadás és kiállítás, gyerekeknek szóló program is gazdagította a kínálatot. Egy filmfesztivál általában nem csak egyszerű filmhal-mozás vagy popcorntúladagolás, hanem igazi közösségi élmény is. Hatványozottan igaz ez a Filmtettfesztre, ahol a mozi előtti padokon, esetleg egy kocsmai asztal körül ugyanolyan fontos él-ményekkel gazdagodhatunk, mint a piros moziszékekbe süp-pedve. A családias hangulatú forgatagban éppúgy el lehet ve-gyülni Kolozsvár-szűzként, mint visszatérő, rutinos látogató-ként. Az ember hamar kiismeri magát a Sapientia-Victo-ria/Győzelem mozi-Bulgakov-Insomnia négyszögben, és néhány nap elteltével már a legtöbb arc kedves ismerősként köszön vissza, a mozi pedig igazi gócpontként működik. A fesztivál legnagyobb erénye az, hogy mentes mindennemű feszélyezett-ségtől, nem határolódik el élesen az alkotók közössége a mezei filmrajongóktól, hanem bárkit bárhol el lehet kapni egy-két gondolatra az adott filmről, vagy épp az alkotókkal is el lehet diskurálni egy-egy bennragadt kérdésről egy sör mellett. Sok filmfesztiválból pedig éppen ez a közvetlenség hiányzik.

Ha október, akkor Filmtettfeszt

Az erdélyi filmesek támogatásáért járó Sárga Csikó-díjat, az életműdíjat idén Sára Sándor, a Nemzet Művésze cím-mel kitüntetett, Kossuth-nagydíjas és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező kapta. Sára Sándor sajnos személyesen nem tudott megjelenni Kolozsváron, de videoüzenetben megköszönte a díjat, valamint felkonferálta a tiszteletére levetített, frissen res-taurált 80 huszár című történelmi drámáját. Ha csak felvételről is, de felemelő volt látni Sára Sándort, ahogyan a 80 huszárt is hatalmas élmény újranézni tökéletes hang- és képminőségben, nagyvásznon – remélhetőleg ezután is sokakhoz eljut a Filmar-chívum jóvoltából felújított változat.

T.A. (forrás: filmtett.ro - Gyöngyösi Lilla)

Fotó

: R

adu N

orb

ert

RÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEK RÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEK

Turai Hírlap1420

18/1

0

CIVIL OLDALAK

Turai Hírlap 15

2018/10

Kérdéseidet, a receptjeim nyomán elkészített ételeid fényképét, vagy véleményedet, saját praktikáidat szívesen veszema közösségi oldalamon: vagy a e-mail címen.www.facebook.com/VivicaReceptBlogja/ vivicareceptblogja@gmail.com

GASZTRO-PERCEK

Tetézi Éva

Nehezen tudom elképzelni, hogy manapság egy anyósjelölt főztjét elfogyasztván bármely ifjút olyan (pozitív) sokkhatás érjen, melynek következtében hanyatt-homlok karikagyűrűket vásárolna, és anyakönyvvezető elé citálná a szakácsnő lányát. Létezik azonban egy levesféle, melynek efféle „kerítői” hatást tulajdonítanak. A legenda alapját egy mondás képezi, mely szerint a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út. Úgy mondják, hogy anno (de talán manapság is így van ez), ha egy lányos anya el szerette volna kápráztatni a vőjelöltet, akkor egy igazi, férfinak való, kiadós, finoman pikáns húsos levessel kínálta. Hogy ne legyen kétséges a finomság funkciója, nevet is kapott: legényfogó leves. Jellegzetes illata már messziről elárulja, hogy valami nagyon finom készül a konyhában, úgy hogy facér legények, ha ezt megérzitek, meneküljetek :)

Elkészítés: A finomra vágott hagymát kevés olajon megdinszte-lem, hozzáadom a hasábolt leveszöldséget. 5 percig együtt páro-lom, majd beleteszem a kisebb csíkokra vágott csirkehúst és a szeletelt gombát. A hús fehéredéséig időnként megkeverve fedő alatt tovább párolom. Sózom (közel egy csapott evőkanálnyit teszek bele), borsozom, majd felöntöm 2 l vízzel. Amikor a hús félig puhult belerakom a májat is, kisebb darabokban. Amikor már a répa is majdnem puha, belerakom borsót, és kb. 10 perc múlva – amikor kóstolás alapján már a borsó is kész –, hozzáön-töm a tejszín, tejföl, citromlé elegyét úgy, hogy először a levesből merek át 1-2 szedőkanállal, hogy ne csapódjon ki, csak úgy ön-töm bele. Petrezselyemmel meghintve tálalom.

Legényfogó leves

Hozzávalók: étolaj, 1 nagyobb vörös-hagyma, 15 dkg leveszöldség, 20 dkg gomba, 40 dkg csirkemell, só, bors, 10 dkg borsó, 20 dkg csirkemáj, 1 dl tejföl, 1 dl tejszín, fél citrom leve

Elkészítés:A vizet kivéve valamennyi tészta-hozzávalót a robotgépem üst-jébe mértem. A dagasztószárral keverni kezdtem, majd a kimért vizet kisebb adagokban adtam hozzá. Csak annyit, amennyit a liszt felvett, hogy nyújtható, ne ragacsos, tésztát kapjak. Lefed-ve 1,5 órát hagytam kelni. Előkészítettem a tölteléket: apró, fél centis kockákra vágtam a megtisztított, nyers sütőtököt és fel-aprítottam a lila hagymát. Amikor a kelesztés idő letelt, 220 fok-ra és légkeveréses funkcióra állítottam a sütőmet. Kettévágtam a tésztát, az egyik gombócot félretettem, visszatakartam, a má-sikat lisztezett deszkán kb. 30x30 centisre nyújtottam. Megken-tem elkevert tojással, megszórtam a kockázott sütőtök, a hagy-ma és a sajt felével. Megszenteltem olívaolajjal, sóval, borssal hintettem, majd szorosan feltekertem. Kb. 4 centis darabokra vágtam, majd a vágott felükkel sütőpapírral bélelt tepsibe kerültek. Kézzel mindegyiket ellapítottam, és a sütőbe tolva 15-20 perc alatt megsütöttem. Közben a tészta másik felét is ugyanígy előkészítettem, majd kisütöttem.

Jó étvágyat hozzájuk!

Sajtos-sütőtököscsigák

Egy gazdag, kiadós leves után ezek is elegendőek lehetnek ebédre, de megfelel reggelire, tíz-óraira, uzsonnára, könnyű vacso-rának, vagy vendégváró nassolni-valónak is.

Hozzávalók: a kelt tésztához: 40 dkg finomliszt, 3 dkg lágy vaj, 1 dl natúr joghurt, 1 csomag porélesztő (7g), 1 teáskanál só, 2-2,5 dl langyos víza töltelékhez: 30 dkg sütőtök (tisztított mennyiség), 20-25 dkg feta/ricotta sajt,1 nagy fej lila hagyma, olívaolaj, tengeri só, frissen őrölt bors, (gyerekeknek elhagyható) + tojás a kenéshez

Pénztárcabarát praktikák - Smink

btm

A bőr szépítésére és díszítésére való hajlam az ember fejlődésének már igen korai szakaszában jelentkezett. Időszá-mításunk előtt Menes fáraó sírjában a sok ékszer mellett szem-pillafestékre, rúzsra, fésűkre, egyéb szépítőszerekre és eszkö-zökre leltek a régészek. Az előkelő, gazdag hölgyek szintén ilyen kozmetikumokat használtak. Manapság pedig rengeteget költünk ilyen és ehhez hasonló kozmetikumokra. Köztudott, hogy több kozmetikumot is állatokon kísérleteznek ki és fejlesz-tenek tovább. Akit ez nem riaszt el a használatuktól, az nézzen körül a drogériák polcain és számolgasson, évente mennyi pénzt költ festékekre. Találtam néhány olyan receptet, amivel sokkal több marad a zsebünkben és tudjuk is, hogy miből és hogyan készült. 1. Arcpirosító: 1 evőkanál hintőpor,1 kiskanál 70%-os alkohol, néhány csepp ételfesték – piros, narancs vagy rózsaszín (lehet már természetes alapanyagút is kapni), üres tégelyEgy kis csészébe szórd bele a hintőport majd adj hozzá néhány csepp ételfestéket. Utóbbit csak óvatosan adagold, mert na-gyon hamar nagyon intenzív színe lehet a púdernek. Ha úgy ítéled meg, hogy még egy kis hintőport elbírna, akkor szórj még bele nyugodtan. Amikor mennyiségre elégnek érzed a keveré-ket, akkor adj hozzá annyi alkoholt, hogy krémesre ki lehessen keverni a púdert. Ezután kanalazd bele az üres és tiszta tégely-

be, és egy éjszakára hagyd pihenni.2. Szemhéjpúder: tetszőleges színű ételfesték (itt is a termé-szetes a legjobb) babahintőpor, kevés vízA tetszőleges színű ételfestéket néhány csepp vízben keverd ki. Akár több színt is összekeverhetsz, ha nem találod a megfelelő árnyalatot. Ezután adj hozzá annyi hintőport, amennyi szemhéj-púdert szeretnél készíteni. Minél többet keversz hozzá, annál világosabb árnyalatot kapsz végeredményképpen. Amikor kész, egy vizes állagú masszát fogsz kapni, de ne ijedj meg tőle, ezt ki kell szárítani. Egy műanyag felületre – akár egy vajas doboz tetejére is – simítsd rá a pasztát és tedd félre egy éjsza-kára, hogy a nedvesség elpárologjon belőle. Amikor por álla-gúvá változik, kapargasd fel a műanyagról, és szitáld bele egy tiszta tégelybe.3. Szájfény: 1 rész vazelin, olaj (olíva, mandula vagy sima nap-raforgóolaj) növényi vagy ásványi por, vagy bio szemfestékA vazelint egy kisebb lábasba kell tenni, hozzáadni pár csepp olajat - ezzel lehet hígítani, így ha a végeredmény túl sűrű, fel lehet olvasztani és tenni még bele olajat. Amikor a keverék fel-olvadt és egynemű, hozzá kell adni a színezőanyagot és ala-posan elkeverni. Végül tiszta műanyag vagy üvegtégelybe töl-teni.

CIVIL OLDALAK

Fotó

: C

silla

Fotó

, B

art

ók B

éla

Művelő

dési

Ház

és

Könyvtá

r

Az idén immár XI. alkalommal rendezte meg ha-gyományos kézműves- és mesetáborát a Bartók Béla Mű-velődési Ház és Könyvtár. 2018. július 30. és augusztus 3. között a Turai Tájházban minden a gyermekjáték és a ját-szás témája köré szerveződött. Ennek jegyében kézműves-kedtünk, erről szóltak a munka közben Maczkó Máriától tanult népdalok. Miként régi, ismerős és új arcok is tűntek fel a mintegy negyven gyerek között, csakúgy már hagyo-mányossá vált és eleddig ismeretlen technikákat is kipró-bálhattak a tábor résztvevői. Természetesen előkerültek a szövőkeretek, amiken ki-ki tehetsége szerint készíthette el a gyerekkönyvtár falára megálmodott foltvarrott mese-szőnyeg egy-egy darabját. Emellett a vesszőfonásnak, ne-mezelésnek, kötélverésnek, fafaragásnak, virágkötésnek, makramézásnak, rongybaba- és kukoricaszár-hegedű ké-szítésnek is akadtak szerelmesei a táborozók között. Szerencsére tetemes mennyiségű fűzfavesszőt sikerült beszerezni a tábor megkezdése előtt – köszönhetően Horváth György és családja házi ültetvényének, valamint foglalkozásve-zetőnk, az isaszegi Nagy Andrea és családja füzesének – így ko-sárfonó mesterünk segítségével elkészült egy igazi mesekunyhó a tájház udvarán. A kicsiknek egyszerre jelentett hűsölő kuckót, izgalmas búvóhelyet, vagy épp védendő erődöt, de igazi „fősze-replővé” a táborzáró emelte: teljes pompába öltöztetve a gyere-kek által előadott színjáték központi helyszínévé és háttér dísz-letévé vált péntek délutánra. Az „öltözék” is a táborozók ügyes-ségét dicsérte, nemezből készült füzérek, száraz virágokból kö-tött koszorúk, színes fonatok övezték a kunyhó tetejét és bejá-ratát. Mivel a tábor nem csak a kézügyesség fejlesztését és a szabadidő hasznos eltöltését tűzte ki céljául, hanem a helyi ér-tékek bemutatását is, ezért tájházunk tárgyi emlékeit és a turai hímzések motívumkincsét alapul véve festették a gyerekek fala-pocskákra a memóriajátékot. Ebben a tevékenységben az is fon-tos volt, hogy a párok összeillő lapocskákat alkossanak. Nagyon kellett figyelniük egymásra, hogy a választott műtárgy (pl. sótar-tó) vagy motívum (pl. vízfolyás) rajza mindkét memórialapon ha-sonlóként felismerhető legyen, azaz valóban párra találjon. A saját kezűleg készített játék örömét más tevékenysé-gekben is átélhették, így például faraghattak óriási fakanalat, amivel nemezből gyúrt labdát lehet vezetgetni, vagyis „fakanál focit” lehet vele játszani. A másik újdonság a kötélverés volt. A Hévízgyörkről hozzánk érkezett Fecske Pali bácsi egyedi készí-tésű szerkezete segítségével megsodort zsinór két végére csak rá kellett erősíteni a „kibelezett” bodzafából készült markolatot és máris kész volt a hosszabb-rövidebb ugrálókötél. Önzetlen felajánlás volt részéről, hogy bevezessen ennek rejtelmeibe, ha-sonlóképpen a sásból való koszorúkötés titkának közkinccsé tétele is. A nyári táborok hasznosak és jótékonyak nemcsak a kéz ügyesedésére, hanem az eltérő környezetből, társadalmi hely-zetből, viselkedéskultúrából, szociális körülmények közül ér-kező társakkal való találkozásra, ismerkedésre, összecsiszoló-dásra is. Ezévben ez még fokozottabban megtapasztalható volt és plusz élményekkel gazdagította táborozóinkat, mivel au-gusztus 2-án éppen Turán tartotta a Kistérségi Gondozási Köz-

„Ki játszik ilyet?Majd megmondom milyet!”

Nyári napközis tábor a Turai Tájház udvarán

pont Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálata az immár hagyo-mányossá vált Galgamenti Ifjúsági Napot. Intézményünk egyéb-ként is fontos feladatának tartja, hogy érzékenyítő és egyéb mentálhigiénés programokban legyen együttműködő partner vagy épp kezdeményező, így örömmel tettünk eleget a Központ felkérésének. Két helyszínen, a tájházban és a művelődési ház-ban vártuk szabadidős tevékenységekkel a hozzánk érkező 110 gyerekeket az aszódi térség 11 településéről. Munkatársaink sokoldalúságát bizonyították a változatos programok: tájházve-zetés, kézművesség, jóga elemekkel tarkított mozgásfejlesztés, népdaléneklés, néptánc, foklórműsor kollégáink, valamint a Tu-rai Kisénekmondók és a furulyacsoport közreműködésével. Saj-nos, a rossz idő meghiúsította a népi játékok (csülközés, mé-tázás, karikahajtás) kipróbálását a tájház udvarán, így viszont több idő jutott a falumúzeum megtekintésére és csomózott kar-kötők készítésére. A pénteki táborzáró meseelőadása is a hét fő motívu-mából, a játék témájából fogant. Egy Döbrentey Ildikó-Levente Péter-féle "Égből pottyant mese" alapján született, amelyben a főhős, "Picinke" egy iskolai feladat kapcsán sorra veszi a játé-kait, hogy kiválassza a számára legkedvesebbet. De nem tud választani, mert rájön, hogy minden egyes darab ugyanolyan fontos a szívének. És Picinkéhez hasonlóan a táborozó gyerekek is felvonultatták az összes itt készített játékot, szemléltetve a használatát is. Köszönet a gyermekeknek a lelkesedésért és aktivitá-sért, külön köszönetet mondunk a kézművestábor örökifjú népi mesterség oktatójának, Dolányi Annának, mindenki Nusi Néni-jének, hogy évről-évre nagy szakértelemmel és szeretettel ve-zeti be a rábízott csemetéket a kézművesség rejtelmeibe. Köszö-net az önkéntes szülőknek, akik valamilyen mesterségbeli tudá-sukat megosztották velünk, Matosné Szilágyi Nikolettnek, Sára Balázsnak, a Kolesza-Tóth házaspárnak, akik szintén lelkesen vettek részt a tábori munkában. Köszönet a közösségi szolgá-latosoknak a mindennapi segítségért, a Friss Cipó Kft.-nek és a Demény Zöldség-gyümölcs boltnak a felajánlásokért, Benke Lászlónak és az iskolai konyha csapatának a finom falatokért, Seres Tamás családjának a felfrissítő párakapuért és a finomsá-gokér. Találkozunk jövőre! Mi már nagyon várjuk!

Rumi Andrea

Turai Hírlap14

2018

/10

CIVIL OLDALAK

Turai Hírlap 152018/10

Kérdéseidet, a receptjeim nyomán elkészített ételeid fényképét, vagy véleményedet, saját praktikáidat szívesen veszema közösségi oldalamon: vagy a e-mail címen.www.facebook.com/VivicaReceptBlogja/ vivicareceptblogja@gmail.com

GASZTRO-PERCEK

Tetézi Éva

Nehezen tudom elképzelni, hogy manapság egy anyósjelölt főztjét elfogyasztván bármely ifjút olyan (pozitív) sokkhatás érjen, melynek következtében hanyatt-homlok karikagyűrűket vásárolna, és anyakönyvvezető elé citálná a szakácsnő lányát. Létezik azonban egy levesféle, melynek efféle „kerítői” hatást tulajdonítanak. A legenda alapját egy mondás képezi, mely szerint a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út. Úgy mondják, hogy anno (de talán manapság is így van ez), ha egy lányos anya el szerette volna kápráztatni a vőjelöltet, akkor egy igazi, férfinak való, kiadós, finoman pikáns húsos levessel kínálta. Hogy ne legyen kétséges a finomság funkciója, nevet is kapott: legényfogó leves. Jellegzetes illata már messziről elárulja, hogy valami nagyon finom készül a konyhában, úgy hogy facér legények, ha ezt megérzitek, meneküljetek :)

Elkészítés: A finomra vágott hagymát kevés olajon megdinszte-lem, hozzáadom a hasábolt leveszöldséget. 5 percig együtt páro-lom, majd beleteszem a kisebb csíkokra vágott csirkehúst és a szeletelt gombát. A hús fehéredéséig időnként megkeverve fedő alatt tovább párolom. Sózom (közel egy csapott evőkanálnyit teszek bele), borsozom, majd felöntöm 2 l vízzel. Amikor a hús félig puhult belerakom a májat is, kisebb darabokban. Amikor már a répa is majdnem puha, belerakom borsót, és kb. 10 perc múlva – amikor kóstolás alapján már a borsó is kész –, hozzáön-töm a tejszín, tejföl, citromlé elegyét úgy, hogy először a levesből merek át 1-2 szedőkanállal, hogy ne csapódjon ki, csak úgy ön-töm bele. Petrezselyemmel meghintve tálalom.

Legényfogó leves

Hozzávalók: étolaj, 1 nagyobb vörös-hagyma, 15 dkg leveszöldség, 20 dkg gomba, 40 dkg csirkemell, só, bors, 10 dkg borsó, 20 dkg csirkemáj, 1 dl tejföl, 1 dl tejszín, fél citrom leve

Elkészítés:A vizet kivéve valamennyi tészta-hozzávalót a robotgépem üst-jébe mértem. A dagasztószárral keverni kezdtem, majd a kimért vizet kisebb adagokban adtam hozzá. Csak annyit, amennyit a liszt felvett, hogy nyújtható, ne ragacsos, tésztát kapjak. Lefed-ve 1,5 órát hagytam kelni. Előkészítettem a tölteléket: apró, fél centis kockákra vágtam a megtisztított, nyers sütőtököt és fel-aprítottam a lila hagymát. Amikor a kelesztés idő letelt, 220 fok-ra és légkeveréses funkcióra állítottam a sütőmet. Kettévágtam a tésztát, az egyik gombócot félretettem, visszatakartam, a má-sikat lisztezett deszkán kb. 30x30 centisre nyújtottam. Megken-tem elkevert tojással, megszórtam a kockázott sütőtök, a hagy-ma és a sajt felével. Megszenteltem olívaolajjal, sóval, borssal hintettem, majd szorosan feltekertem. Kb. 4 centis darabokra vágtam, majd a vágott felükkel sütőpapírral bélelt tepsibe kerültek. Kézzel mindegyiket ellapítottam, és a sütőbe tolva 15-20 perc alatt megsütöttem. Közben a tészta másik felét is ugyanígy előkészítettem, majd kisütöttem.

Jó étvágyat hozzájuk!

Sajtos-sütőtököscsigák

Egy gazdag, kiadós leves után ezek is elegendőek lehetnek ebédre, de megfelel reggelire, tíz-óraira, uzsonnára, könnyű vacso-rának, vagy vendégváró nassolni-valónak is.

Hozzávalók: a kelt tésztához: 40 dkg finomliszt, 3 dkg lágy vaj, 1 dl natúr joghurt, 1 csomag porélesztő (7g), 1 teáskanál só, 2-2,5 dl langyos víza töltelékhez: 30 dkg sütőtök (tisztított mennyiség), 20-25 dkg feta/ricotta sajt,1 nagy fej lila hagyma, olívaolaj, tengeri só, frissen őrölt bors, (gyerekeknek elhagyható) + tojás a kenéshez

Pénztárcabarát praktikák - Smink

btm

A bőr szépítésére és díszítésére való hajlam az ember fejlődésének már igen korai szakaszában jelentkezett. Időszá-mításunk előtt Menes fáraó sírjában a sok ékszer mellett szem-pillafestékre, rúzsra, fésűkre, egyéb szépítőszerekre és eszkö-zökre leltek a régészek. Az előkelő, gazdag hölgyek szintén ilyen kozmetikumokat használtak. Manapság pedig rengeteget költünk ilyen és ehhez hasonló kozmetikumokra. Köztudott, hogy több kozmetikumot is állatokon kísérleteznek ki és fejlesz-tenek tovább. Akit ez nem riaszt el a használatuktól, az nézzen körül a drogériák polcain és számolgasson, évente mennyi pénzt költ festékekre. Találtam néhány olyan receptet, amivel sokkal több marad a zsebünkben és tudjuk is, hogy miből és hogyan készült. 1. Arcpirosító: 1 evőkanál hintőpor,1 kiskanál 70%-os alkohol, néhány csepp ételfesték – piros, narancs vagy rózsaszín (lehet már természetes alapanyagút is kapni), üres tégelyEgy kis csészébe szórd bele a hintőport majd adj hozzá néhány csepp ételfestéket. Utóbbit csak óvatosan adagold, mert na-gyon hamar nagyon intenzív színe lehet a púdernek. Ha úgy ítéled meg, hogy még egy kis hintőport elbírna, akkor szórj még bele nyugodtan. Amikor mennyiségre elégnek érzed a keveré-ket, akkor adj hozzá annyi alkoholt, hogy krémesre ki lehessen keverni a púdert. Ezután kanalazd bele az üres és tiszta tégely-

be, és egy éjszakára hagyd pihenni.2. Szemhéjpúder: tetszőleges színű ételfesték (itt is a termé-szetes a legjobb) babahintőpor, kevés vízA tetszőleges színű ételfestéket néhány csepp vízben keverd ki. Akár több színt is összekeverhetsz, ha nem találod a megfelelő árnyalatot. Ezután adj hozzá annyi hintőport, amennyi szemhéj-púdert szeretnél készíteni. Minél többet keversz hozzá, annál világosabb árnyalatot kapsz végeredményképpen. Amikor kész, egy vizes állagú masszát fogsz kapni, de ne ijedj meg tőle, ezt ki kell szárítani. Egy műanyag felületre – akár egy vajas doboz tetejére is – simítsd rá a pasztát és tedd félre egy éjsza-kára, hogy a nedvesség elpárologjon belőle. Amikor por álla-gúvá változik, kapargasd fel a műanyagról, és szitáld bele egy tiszta tégelybe.3. Szájfény: 1 rész vazelin, olaj (olíva, mandula vagy sima nap-raforgóolaj) növényi vagy ásványi por, vagy bio szemfestékA vazelint egy kisebb lábasba kell tenni, hozzáadni pár csepp olajat - ezzel lehet hígítani, így ha a végeredmény túl sűrű, fel lehet olvasztani és tenni még bele olajat. Amikor a keverék fel-olvadt és egynemű, hozzá kell adni a színezőanyagot és ala-posan elkeverni. Végül tiszta műanyag vagy üvegtégelybe töl-teni.

CIVIL OLDALAK

Fotó

: C

silla

Fotó

, B

art

ók B

éla

Művelő

dési

Ház

és

Könyvtá

r

Az idén immár XI. alkalommal rendezte meg ha-gyományos kézműves- és mesetáborát a Bartók Béla Mű-velődési Ház és Könyvtár. 2018. július 30. és augusztus 3. között a Turai Tájházban minden a gyermekjáték és a ját-szás témája köré szerveződött. Ennek jegyében kézműves-kedtünk, erről szóltak a munka közben Maczkó Máriától tanult népdalok. Miként régi, ismerős és új arcok is tűntek fel a mintegy negyven gyerek között, csakúgy már hagyo-mányossá vált és eleddig ismeretlen technikákat is kipró-bálhattak a tábor résztvevői. Természetesen előkerültek a szövőkeretek, amiken ki-ki tehetsége szerint készíthette el a gyerekkönyvtár falára megálmodott foltvarrott mese-szőnyeg egy-egy darabját. Emellett a vesszőfonásnak, ne-mezelésnek, kötélverésnek, fafaragásnak, virágkötésnek, makramézásnak, rongybaba- és kukoricaszár-hegedű ké-szítésnek is akadtak szerelmesei a táborozók között. Szerencsére tetemes mennyiségű fűzfavesszőt sikerült beszerezni a tábor megkezdése előtt – köszönhetően Horváth György és családja házi ültetvényének, valamint foglalkozásve-zetőnk, az isaszegi Nagy Andrea és családja füzesének – így ko-sárfonó mesterünk segítségével elkészült egy igazi mesekunyhó a tájház udvarán. A kicsiknek egyszerre jelentett hűsölő kuckót, izgalmas búvóhelyet, vagy épp védendő erődöt, de igazi „fősze-replővé” a táborzáró emelte: teljes pompába öltöztetve a gyere-kek által előadott színjáték központi helyszínévé és háttér dísz-letévé vált péntek délutánra. Az „öltözék” is a táborozók ügyes-ségét dicsérte, nemezből készült füzérek, száraz virágokból kö-tött koszorúk, színes fonatok övezték a kunyhó tetejét és bejá-ratát. Mivel a tábor nem csak a kézügyesség fejlesztését és a szabadidő hasznos eltöltését tűzte ki céljául, hanem a helyi ér-tékek bemutatását is, ezért tájházunk tárgyi emlékeit és a turai hímzések motívumkincsét alapul véve festették a gyerekek fala-pocskákra a memóriajátékot. Ebben a tevékenységben az is fon-tos volt, hogy a párok összeillő lapocskákat alkossanak. Nagyon kellett figyelniük egymásra, hogy a választott műtárgy (pl. sótar-tó) vagy motívum (pl. vízfolyás) rajza mindkét memórialapon ha-sonlóként felismerhető legyen, azaz valóban párra találjon. A saját kezűleg készített játék örömét más tevékenysé-gekben is átélhették, így például faraghattak óriási fakanalat, amivel nemezből gyúrt labdát lehet vezetgetni, vagyis „fakanál focit” lehet vele játszani. A másik újdonság a kötélverés volt. A Hévízgyörkről hozzánk érkezett Fecske Pali bácsi egyedi készí-tésű szerkezete segítségével megsodort zsinór két végére csak rá kellett erősíteni a „kibelezett” bodzafából készült markolatot és máris kész volt a hosszabb-rövidebb ugrálókötél. Önzetlen felajánlás volt részéről, hogy bevezessen ennek rejtelmeibe, ha-sonlóképpen a sásból való koszorúkötés titkának közkinccsé tétele is. A nyári táborok hasznosak és jótékonyak nemcsak a kéz ügyesedésére, hanem az eltérő környezetből, társadalmi hely-zetből, viselkedéskultúrából, szociális körülmények közül ér-kező társakkal való találkozásra, ismerkedésre, összecsiszoló-dásra is. Ezévben ez még fokozottabban megtapasztalható volt és plusz élményekkel gazdagította táborozóinkat, mivel au-gusztus 2-án éppen Turán tartotta a Kistérségi Gondozási Köz-

„Ki játszik ilyet?Majd megmondom milyet!”

Nyári napközis tábor a Turai Tájház udvarán

pont Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálata az immár hagyo-mányossá vált Galgamenti Ifjúsági Napot. Intézményünk egyéb-ként is fontos feladatának tartja, hogy érzékenyítő és egyéb mentálhigiénés programokban legyen együttműködő partner vagy épp kezdeményező, így örömmel tettünk eleget a Központ felkérésének. Két helyszínen, a tájházban és a művelődési ház-ban vártuk szabadidős tevékenységekkel a hozzánk érkező 110 gyerekeket az aszódi térség 11 településéről. Munkatársaink sokoldalúságát bizonyították a változatos programok: tájházve-zetés, kézművesség, jóga elemekkel tarkított mozgásfejlesztés, népdaléneklés, néptánc, foklórműsor kollégáink, valamint a Tu-rai Kisénekmondók és a furulyacsoport közreműködésével. Saj-nos, a rossz idő meghiúsította a népi játékok (csülközés, mé-tázás, karikahajtás) kipróbálását a tájház udvarán, így viszont több idő jutott a falumúzeum megtekintésére és csomózott kar-kötők készítésére. A pénteki táborzáró meseelőadása is a hét fő motívu-mából, a játék témájából fogant. Egy Döbrentey Ildikó-Levente Péter-féle "Égből pottyant mese" alapján született, amelyben a főhős, "Picinke" egy iskolai feladat kapcsán sorra veszi a játé-kait, hogy kiválassza a számára legkedvesebbet. De nem tud választani, mert rájön, hogy minden egyes darab ugyanolyan fontos a szívének. És Picinkéhez hasonlóan a táborozó gyerekek is felvonultatták az összes itt készített játékot, szemléltetve a használatát is. Köszönet a gyermekeknek a lelkesedésért és aktivitá-sért, külön köszönetet mondunk a kézművestábor örökifjú népi mesterség oktatójának, Dolányi Annának, mindenki Nusi Néni-jének, hogy évről-évre nagy szakértelemmel és szeretettel ve-zeti be a rábízott csemetéket a kézművesség rejtelmeibe. Köszö-net az önkéntes szülőknek, akik valamilyen mesterségbeli tudá-sukat megosztották velünk, Matosné Szilágyi Nikolettnek, Sára Balázsnak, a Kolesza-Tóth házaspárnak, akik szintén lelkesen vettek részt a tábori munkában. Köszönet a közösségi szolgá-latosoknak a mindennapi segítségért, a Friss Cipó Kft.-nek és a Demény Zöldség-gyümölcs boltnak a felajánlásokért, Benke Lászlónak és az iskolai konyha csapatának a finom falatokért, Seres Tamás családjának a felfrissítő párakapuért és a finomsá-gokér. Találkozunk jövőre! Mi már nagyon várjuk!

Rumi Andrea

Turai Hírlap16

KÖZÖSSÉGI ÉLET

2018

/10

17Turai Hírlap

EGYHÁZI ÉLET

2018/10

Mindenszentek ünnepe Ezt a szép ünnepnapot sokan sajnos összekeverik Halottak Napjával. Ilyenkor nemcsak a mi saját elhunytjainkra emlékezünk, hanem sokkal többre. A Mindenszentek ünnepe egy örömünnep.

Azokat a szenteket – minden szentet – ünnepel-jük, akik eljutattak életük és minden emberi élet végső céljára, az örök boldogságra, Isten örök Országába. Ők is az Egyház tagjai. Az Egyház ugyanis nemcsak a földön élő valóság, pláne nem csak az egyházi vezetőkből áll, hanem há-rom „arculata” van: Az első „arculata” az úgynevezett küzdő Egyház. Ez a tulajdonképpeni földi Egyház.

Küzdőnek nevezzük, mert mi itt, a földi életben küz-dünk az ördög cselvetései, a bűnök és az élet számtalan vihara között, hogy az örök életre juthassunk.

A szentmisében az átváltoztatás után az euchariszti-kus imádságban imádkozunk a küzdő Egyházért is és benne természetesen saját magunkért: „Erősítsd meg hitben és sze-retetben földi zarándokútját járó Egyházadat: szolgádat, Fe-renc pápánkat és Miklós püspökünket, a püspökök testületét, a papságot és egész megváltott népedet.” Az Egyház másik „arculata” a szenvedő Egyház. Ezt az Egyházat a tisztítóhelyen szenvedők – vagy még szeb-ben mondva: a tisztulás állapotában levő elhunytak – alkotják. Ők is az örök élet részesei már, hiszen a tisztítóhely után Isten Országába jutnak, csak még vezekelniük kell bűneikért. Éret-tük a szentmise eucharisztikus imádságában így imádkozunk: „Elhunyt testvéreinket pedig és mindazokat, akik a te kegyel-medben költöztek el ebből a világból, fogadd be jóságosan or-szágodba.” Az Egyház harmadik „arculata” a megdicsőült Egyház. Ez a szentek közössége. Azok a szentek alkotják, akik eljutottak már Isten örök Országába. Az ő közbenjárásu-kért is imádkozunk a szentmise eucharisztikus imádságában: „Ő tegyen minket neked szentelt örök áldozattá, hogy elnyer-hessük az örökséget választottaiddal: elsősorban Isten Anyjá-val, a Boldogságos Szűz Máriával, Szent Józseffel, az ő jegyesével, szent apostolaiddal, a dicsőséges vértanúkkal és minden szenttel együtt. Az ő közbenjárásukban bízva re-méljük, hogy mindenkor megsegítesz minket.” Az Egyháznak ez a három „szintje”, „arculata” szünte-len élő kapcsolatban van egymással. A küzdő és a megdicső-ült Egyház szüntelen könyörög a szenvedő Egyházért, hogy a tisztítótűz ideig tartó büntetésétől mihamarabb megszabadul-janak. A megdicsőült Egyház pedig – a szentek – közbenjár-nak értünk, a küzdő Egyház tagjaiért. Így lesz ez a három „szint” vagy „arculat” egy. A mai nap tehát az ünneplés napja. Azokra az embe-rekre emlékezünk, akik megmutatták az utat, hogy igenis el le-het jutni az örök életre a Krisztus által meghirdetett élettel, és valójában azt hirdetik, hogy a halál után van folytatás; sokkal szebb ez a folytatás annál, mint amire valaha álmainkban is gondolni mernénk. Ha csak a hegyek csodálatosságát, a virá-gok egyszerű szépségét tekintjük, mennyivel csodálatosabb és szebb Az, aki mindezt teremtette, alkotta.

A mai ünnep üzenete tehát az, hogy szenteknek kell lennünk, hogy eljussunk Isten örök Országába. Szentekké kell válnunk ehhez a nagy célhoz. És ez mindenkinek szól, mert Is-ten mindenkit hív, és nem lehetetlen szentté válni.

Hadd említsek egy példát: Lisieux-i Kis Szent Te-rézt (karmelita szerzetest), aki az életével, tanításával segít bennünket abban, hogy megértsük az életszentség és a vérta-núság titkát.

Sokan ugyanis azt feltételezhetik, hogy az életszent-ség elérhetetlen egy hétköznapi ember számára, mert ez a pa-poknak és a szerzeteseknek van fenntartva, akik egész életüket Istenre, Isten látványos szolgálatára szentelték. A megkeresz-

teltek többségének, akik a világ dolgaival vannak elfoglalva, ebben nem lehet részük. Sőt, kisebbségérzést is megtapasztal-hatnak, azt gondolván, hogy „a mi kis hétköznapi életünkkel a szentek nyomába sem léphetünk”. Lehet, hogy általában a szentek életében látványosabb módon történtek az események, mint a mi életünkben, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy mi nem válhatunk szentté és a magunk módján vértanúkká is. Isten azért teremtette a szenteket, hogy életükkel példát mutassanak számunkra.

Lisieux-i Szent Teréz életszentsége és vér nélküli vér-tanúsága abban áll, hogy tette a kötelességét. Látványos cse-lekedet nem fűződik a nevéhez. Még a gyászjelentését is nehe-zen írták meg nővértársai, annyira hétköznapi élet állt mögötte. Lelki önéletrajzában azonban olyan misztika (lelki titok) tárult fel, amely átlépte a Karmelita szerzetesrend fizikai határait: sok-sok millió ember általa ismerte meg Jézust, és kezdte őt még mélyebben szeretni.

A 24 éves korában elhunyt karmelita nővért Szent II. János Pál pápa az egyháztanítók sorába iktatta, olyan szentek mellé állítva, mint Szent Ambrus püspök, Szent Ágoston püs-pök, Szent Jeromos, Nagy Szent Gergely pápa vagy Aquinói Szent Tamás.

A mi szentté válásunk helye és módja sem más, mint a gyakran monotonnak, szürkének látszó hétköz-napi életünk. Nem szükséges speciálisnak mondott életfor-mát választanunk, és nem kell látványos tettet végbe vinnünk ahhoz, hogy szentekké váljunk. Azt jelenti szentnek lenni, hogy „a helyünkön vagyunk”, azon a helyen, amelyet Isten kijelölt számunkra, és a tőlünk telhető legjobb módon vé-gezzük a ránk bízott feladatokat. Lisieux-i Szent Teréz nem azért válhatott szentté, mert karmelita nővér volt, hanem azért, mert felismerte, hogy az életszentség megélhető ott, ahol van. Az életszentségre mindenki kap meghívást.

Az életszentséget azonban nem szabad össze-téveszteni az erkölcsi hibátlansággal, feddhetetlen-séggel. A valódi életszentség abban áll, hogy tudatában va-gyunk annak, hogy Isten szeret bennünket, elismerve gyenge-ségünket.

Lisieux-i Szent Teréz tüdőbajban halt meg. Földi éle-tének utolsó napjaiban már minden lélegzetvétele fájdalommal járt, elkeseredettségében az öngyilkosságra is gondolt. Meg-vallotta, hogy ennyire elkeseredett. Hónapokig tartó szenve-dései árán tudott felülkerekedni a hit sötét éjszakáján, és halt vértelen vértanúságot. (Joggal nevezhetjük vértanúságnak azt, amikor valaki képes szembesülni a fájdalommal, a szenvedés-sel, amely előtt az emberi lehetőségek kimerülnek, de van ereje ahhoz, hogy átélje a tehetetlenségét, átölelje a keresztjét.)

Lisieux-i Szent Teréz tapasztalata megvilágítja, ért-hetőbbé teszi mindnyájunk életének nehézségeit. Bátorság! Merjünk hát mi is belevágni ebbe a hatal-mas és fantasztikus feladatba, hogy mi is lehetünk szentek, sőt kell, hogy szentek legyünk! A szentek tehát példaképeink és segítőink.

Példaképeink azok, akiknek életét feljegyezték, és az Egyház biztos módon tartja számon őket az üdvözültek között.

Segítőink, mert közbenjárásukkal segítenek minket, a küzdő Egyházat az élet rögös útján. Ehhez egy nagyon fontos dolog szükséges: az, hogy az egységet a küzdő és a megdicsőült egyház között – vagyis a (minden)szentek között, akiket ma ün-neplünk – folyamatosan tartsuk fenn, szüntelenül kérjük az ő közbenjárásukat önmagunkért, hiszen Isten előtt a legfonto-sabb az, hogy a mi szabad akaratunk által hova is tesszük le az életünket, kinek a kezébe.

Merjünk SZENTEK lenni, mert ez a hivatásunk!

Palya János plébános

A polgármesteri és elnöki köszöntők után ebéd következett, majd a dalkörök műso-ra. Felléptek: Kartal, Iklad, Galgamácsa, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Zsámbok dalkörei és végül a vendéglátók mutatták be műsorukat. Kis pihenés után Boda Lász-ló zenész szolgáltatta a zenét a mulatság-hoz. Késő estig tartó mulatozás után, meg-fáradtan, de annál nagyobb örömmel nyugtázták a vendéglátók a sikeres napot.

Tóth-Antal Istvánné

KEZED A KEZEMBEN

Lám, itt lapul melegen,kicsi kéz a tenyérben.Puha selymén át érzem,lüktet a vér az erében.

Így újra összeforrunk,mint akkor, rég.Mikor pocakban voltál,angyali látomásként.

Mint mikor egyekvoltunk, egy testben.Közös álomban ringatóztunk kettesben.

Már akkor tudtam,kezed fogom, míg tehetem.Ezután már, sohael nem engedem.

Lépted nyomán majdtarka virágok nyiladoznak.Mosolyodra válaszul,a nap sugarai felragyognak.

Felhők sírva mossákmajd el sóhajod.Szellők lebbentik tovaminden óhajod.Meghajolnak majd előtted a bokrok, a fák.Mert az élet útjánén vezetlek át.

Add hát kezedbátran a kezembe!Ennél jobb helye, hidd elsehol nem lehetne.

Addig fogom, mígbennem is lüktet az élet.S tán azon is túl, fentrőlóvom majd minden lépted!

FATSINS LINDA(Bojtár-Fatsina Linda)

2018. május

2018. évi „Nyugdíjas Dalkörök Találkozója” Turán

Az egyesület vezetősége úgy döntött, hogy 2018. július 28-án ismét megrendezi a találkozót. Nagy szervezés előzte meg a rendezvény sikerességét. A nyugdíjas ház udvarán, a vén diófa alatt, mintegy kétszáz fő hallgatta Marinka Sándorné megnyitó beszédét. Az egyesület elnöke egy Babits idézettel kezdte:

„Mindenik embernek a lelkében dal van,És a saját lelkét hallja minden dalban,És akinek szép a lelkében az ének,Az hallja a mások énekét is szépnek.”

Majd folytatásként szeretettel köszöntötte a megjelent vendégeket: Szendrei Ferenc polgármestert, Vécsey László országgyűlési képviselőt, Tóth Istvánt a helyi Mezőgazdasági Társulás elnökét, Balázs Jánost, az Életet az Éveknek megyei elnökét, Palánkai Imrénét, elnök helyettest, Takács Lajosné területi vezetőt, Seres Tünde a helyi művelődési ház igazgatóját. Külön szeretettel kö-szöntötte a klub vezetőket és tagokat, akik elfogadták a meghívást. Ezután Seres Tünde felolvasta a meghívott, de elfoglaltsága miatt távol maradó Czerván György országgyűlési képviselő üdvözlő levelét:

Tisztelt Vécsey László képviselő úr!Tisztelt Életet az Éveknek vezetősége! Egyesületi vezetők, Polgármester úr és

minden kedves Jelenlévők!

Először is engedjék meg, hogy meg-köszönjem a meghívást, melynek ez alka-lommal nem tudok eleget tenni. Termé-szetesen azon vagyok, hogy a közeljövő-ben találkozhassam Önökkel, minden bi-zonnyal össze fogjuk hozni a találkozót. Képviselő munkámban kifejezetten szere-tek a választókerületem idősebb emberei-vel találkozni. Minden alkalommal el-figyelem ezt a korosztályt, és megállapí-tom, hogy a fiatalabb nemzedéknek van mit tanulnia Önöktől, felelősségteljes komoly, de mégis vidám embereket ismertem meg Önökben, akik alázattal elfogadták a tovatűnt ifjúságot és megta-lálták a szépet, a jót a mindennapokban. Tisztában vannak azzal, hogy milyen hasz-nos tagjai a társadalomnak és abban is biz-tos vagyok, hogy egyenként helytállnak a családjuk körében nagymama és nagy-papaként, emellett nem sajnálják az időt a

közösségre, az együttlétre. Egy-egy ilyen ünnepi alkalommal, amikor több Galga-menti és egy perbáli település dalkörei találkoznak egymással, nemcsak a kultu-rális műsor van középpontban, hanem az egymás iránti érdeklődés, törődés. Gyö-nyörűek a Galga-menti népdalok, a táncok, de ezen túlmenően én azt tartom nagyon fontosnak, hogy találkoznak egymással, beszélgetnek mindenről, unokákról, sütés-ről-főzésről, az élet mindenféle dolgairól. S hogy mennyre fontosak ezek az együtt-létek, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy turai Nyugdíjas Egyesület már 40 éves fennállását ünnepli. Sajnos nem ugyanazon tagokkal, mint a legelején, de az újak továbbviszik azt a szellemiséget és célt, amit az alapítók kitűztek maguknak. Tiszta szívből, őszintén kívánom Önöknek, hogy sokszor találkozzanak egymással, énekeljék a szebbnél szebb dalokat, tán-coljanak, szórakozzanak még nagyon so-káig. Mindehhez kívánok jó egészséget kedves mindnyájuknak!”

Czerván Györgyországgyűlési képviselő

Turai Hírlap16

KÖZÖSSÉGI ÉLET

2018

/10

17Turai Hírlap

EGYHÁZI ÉLET

2018/10

Mindenszentek ünnepe Ezt a szép ünnepnapot sokan sajnos összekeverik Halottak Napjával. Ilyenkor nemcsak a mi saját elhunytjainkra emlékezünk, hanem sokkal többre. A Mindenszentek ünnepe egy örömünnep.

Azokat a szenteket – minden szentet – ünnepel-jük, akik eljutattak életük és minden emberi élet végső céljára, az örök boldogságra, Isten örök Országába. Ők is az Egyház tagjai. Az Egyház ugyanis nemcsak a földön élő valóság, pláne nem csak az egyházi vezetőkből áll, hanem há-rom „arculata” van: Az első „arculata” az úgynevezett küzdő Egyház. Ez a tulajdonképpeni földi Egyház.

Küzdőnek nevezzük, mert mi itt, a földi életben küz-dünk az ördög cselvetései, a bűnök és az élet számtalan vihara között, hogy az örök életre juthassunk.

A szentmisében az átváltoztatás után az euchariszti-kus imádságban imádkozunk a küzdő Egyházért is és benne természetesen saját magunkért: „Erősítsd meg hitben és sze-retetben földi zarándokútját járó Egyházadat: szolgádat, Fe-renc pápánkat és Miklós püspökünket, a püspökök testületét, a papságot és egész megváltott népedet.” Az Egyház másik „arculata” a szenvedő Egyház. Ezt az Egyházat a tisztítóhelyen szenvedők – vagy még szeb-ben mondva: a tisztulás állapotában levő elhunytak – alkotják. Ők is az örök élet részesei már, hiszen a tisztítóhely után Isten Országába jutnak, csak még vezekelniük kell bűneikért. Éret-tük a szentmise eucharisztikus imádságában így imádkozunk: „Elhunyt testvéreinket pedig és mindazokat, akik a te kegyel-medben költöztek el ebből a világból, fogadd be jóságosan or-szágodba.” Az Egyház harmadik „arculata” a megdicsőült Egyház. Ez a szentek közössége. Azok a szentek alkotják, akik eljutottak már Isten örök Országába. Az ő közbenjárásu-kért is imádkozunk a szentmise eucharisztikus imádságában: „Ő tegyen minket neked szentelt örök áldozattá, hogy elnyer-hessük az örökséget választottaiddal: elsősorban Isten Anyjá-val, a Boldogságos Szűz Máriával, Szent Józseffel, az ő jegyesével, szent apostolaiddal, a dicsőséges vértanúkkal és minden szenttel együtt. Az ő közbenjárásukban bízva re-méljük, hogy mindenkor megsegítesz minket.” Az Egyháznak ez a három „szintje”, „arculata” szünte-len élő kapcsolatban van egymással. A küzdő és a megdicső-ült Egyház szüntelen könyörög a szenvedő Egyházért, hogy a tisztítótűz ideig tartó büntetésétől mihamarabb megszabadul-janak. A megdicsőült Egyház pedig – a szentek – közbenjár-nak értünk, a küzdő Egyház tagjaiért. Így lesz ez a három „szint” vagy „arculat” egy. A mai nap tehát az ünneplés napja. Azokra az embe-rekre emlékezünk, akik megmutatták az utat, hogy igenis el le-het jutni az örök életre a Krisztus által meghirdetett élettel, és valójában azt hirdetik, hogy a halál után van folytatás; sokkal szebb ez a folytatás annál, mint amire valaha álmainkban is gondolni mernénk. Ha csak a hegyek csodálatosságát, a virá-gok egyszerű szépségét tekintjük, mennyivel csodálatosabb és szebb Az, aki mindezt teremtette, alkotta.

A mai ünnep üzenete tehát az, hogy szenteknek kell lennünk, hogy eljussunk Isten örök Országába. Szentekké kell válnunk ehhez a nagy célhoz. És ez mindenkinek szól, mert Is-ten mindenkit hív, és nem lehetetlen szentté válni.

Hadd említsek egy példát: Lisieux-i Kis Szent Te-rézt (karmelita szerzetest), aki az életével, tanításával segít bennünket abban, hogy megértsük az életszentség és a vérta-núság titkát.

Sokan ugyanis azt feltételezhetik, hogy az életszent-ség elérhetetlen egy hétköznapi ember számára, mert ez a pa-poknak és a szerzeteseknek van fenntartva, akik egész életüket Istenre, Isten látványos szolgálatára szentelték. A megkeresz-

teltek többségének, akik a világ dolgaival vannak elfoglalva, ebben nem lehet részük. Sőt, kisebbségérzést is megtapasztal-hatnak, azt gondolván, hogy „a mi kis hétköznapi életünkkel a szentek nyomába sem léphetünk”. Lehet, hogy általában a szentek életében látványosabb módon történtek az események, mint a mi életünkben, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy mi nem válhatunk szentté és a magunk módján vértanúkká is. Isten azért teremtette a szenteket, hogy életükkel példát mutassanak számunkra.

Lisieux-i Szent Teréz életszentsége és vér nélküli vér-tanúsága abban áll, hogy tette a kötelességét. Látványos cse-lekedet nem fűződik a nevéhez. Még a gyászjelentését is nehe-zen írták meg nővértársai, annyira hétköznapi élet állt mögötte. Lelki önéletrajzában azonban olyan misztika (lelki titok) tárult fel, amely átlépte a Karmelita szerzetesrend fizikai határait: sok-sok millió ember általa ismerte meg Jézust, és kezdte őt még mélyebben szeretni.

A 24 éves korában elhunyt karmelita nővért Szent II. János Pál pápa az egyháztanítók sorába iktatta, olyan szentek mellé állítva, mint Szent Ambrus püspök, Szent Ágoston püs-pök, Szent Jeromos, Nagy Szent Gergely pápa vagy Aquinói Szent Tamás.

A mi szentté válásunk helye és módja sem más, mint a gyakran monotonnak, szürkének látszó hétköz-napi életünk. Nem szükséges speciálisnak mondott életfor-mát választanunk, és nem kell látványos tettet végbe vinnünk ahhoz, hogy szentekké váljunk. Azt jelenti szentnek lenni, hogy „a helyünkön vagyunk”, azon a helyen, amelyet Isten kijelölt számunkra, és a tőlünk telhető legjobb módon vé-gezzük a ránk bízott feladatokat. Lisieux-i Szent Teréz nem azért válhatott szentté, mert karmelita nővér volt, hanem azért, mert felismerte, hogy az életszentség megélhető ott, ahol van. Az életszentségre mindenki kap meghívást.

Az életszentséget azonban nem szabad össze-téveszteni az erkölcsi hibátlansággal, feddhetetlen-séggel. A valódi életszentség abban áll, hogy tudatában va-gyunk annak, hogy Isten szeret bennünket, elismerve gyenge-ségünket.

Lisieux-i Szent Teréz tüdőbajban halt meg. Földi éle-tének utolsó napjaiban már minden lélegzetvétele fájdalommal járt, elkeseredettségében az öngyilkosságra is gondolt. Meg-vallotta, hogy ennyire elkeseredett. Hónapokig tartó szenve-dései árán tudott felülkerekedni a hit sötét éjszakáján, és halt vértelen vértanúságot. (Joggal nevezhetjük vértanúságnak azt, amikor valaki képes szembesülni a fájdalommal, a szenvedés-sel, amely előtt az emberi lehetőségek kimerülnek, de van ereje ahhoz, hogy átélje a tehetetlenségét, átölelje a keresztjét.)

Lisieux-i Szent Teréz tapasztalata megvilágítja, ért-hetőbbé teszi mindnyájunk életének nehézségeit. Bátorság! Merjünk hát mi is belevágni ebbe a hatal-mas és fantasztikus feladatba, hogy mi is lehetünk szentek, sőt kell, hogy szentek legyünk! A szentek tehát példaképeink és segítőink.

Példaképeink azok, akiknek életét feljegyezték, és az Egyház biztos módon tartja számon őket az üdvözültek között.

Segítőink, mert közbenjárásukkal segítenek minket, a küzdő Egyházat az élet rögös útján. Ehhez egy nagyon fontos dolog szükséges: az, hogy az egységet a küzdő és a megdicsőült egyház között – vagyis a (minden)szentek között, akiket ma ün-neplünk – folyamatosan tartsuk fenn, szüntelenül kérjük az ő közbenjárásukat önmagunkért, hiszen Isten előtt a legfonto-sabb az, hogy a mi szabad akaratunk által hova is tesszük le az életünket, kinek a kezébe.

Merjünk SZENTEK lenni, mert ez a hivatásunk!

Palya János plébános

A polgármesteri és elnöki köszöntők után ebéd következett, majd a dalkörök műso-ra. Felléptek: Kartal, Iklad, Galgamácsa, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Zsámbok dalkörei és végül a vendéglátók mutatták be műsorukat. Kis pihenés után Boda Lász-ló zenész szolgáltatta a zenét a mulatság-hoz. Késő estig tartó mulatozás után, meg-fáradtan, de annál nagyobb örömmel nyugtázták a vendéglátók a sikeres napot.

Tóth-Antal Istvánné

KEZED A KEZEMBEN

Lám, itt lapul melegen,kicsi kéz a tenyérben.Puha selymén át érzem,lüktet a vér az erében.

Így újra összeforrunk,mint akkor, rég.Mikor pocakban voltál,angyali látomásként.

Mint mikor egyekvoltunk, egy testben.Közös álomban ringatóztunk kettesben.

Már akkor tudtam,kezed fogom, míg tehetem.Ezután már, sohael nem engedem.

Lépted nyomán majdtarka virágok nyiladoznak.Mosolyodra válaszul,a nap sugarai felragyognak.

Felhők sírva mossákmajd el sóhajod.Szellők lebbentik tovaminden óhajod.Meghajolnak majd előtted a bokrok, a fák.Mert az élet útjánén vezetlek át.

Add hát kezedbátran a kezembe!Ennél jobb helye, hidd elsehol nem lehetne.

Addig fogom, mígbennem is lüktet az élet.S tán azon is túl, fentrőlóvom majd minden lépted!

FATSINS LINDA(Bojtár-Fatsina Linda)

2018. május

2018. évi „Nyugdíjas Dalkörök Találkozója” Turán

Az egyesület vezetősége úgy döntött, hogy 2018. július 28-án ismét megrendezi a találkozót. Nagy szervezés előzte meg a rendezvény sikerességét. A nyugdíjas ház udvarán, a vén diófa alatt, mintegy kétszáz fő hallgatta Marinka Sándorné megnyitó beszédét. Az egyesület elnöke egy Babits idézettel kezdte:

„Mindenik embernek a lelkében dal van,És a saját lelkét hallja minden dalban,És akinek szép a lelkében az ének,Az hallja a mások énekét is szépnek.”

Majd folytatásként szeretettel köszöntötte a megjelent vendégeket: Szendrei Ferenc polgármestert, Vécsey László országgyűlési képviselőt, Tóth Istvánt a helyi Mezőgazdasági Társulás elnökét, Balázs Jánost, az Életet az Éveknek megyei elnökét, Palánkai Imrénét, elnök helyettest, Takács Lajosné területi vezetőt, Seres Tünde a helyi művelődési ház igazgatóját. Külön szeretettel kö-szöntötte a klub vezetőket és tagokat, akik elfogadták a meghívást. Ezután Seres Tünde felolvasta a meghívott, de elfoglaltsága miatt távol maradó Czerván György országgyűlési képviselő üdvözlő levelét:

Tisztelt Vécsey László képviselő úr!Tisztelt Életet az Éveknek vezetősége! Egyesületi vezetők, Polgármester úr és

minden kedves Jelenlévők!

Először is engedjék meg, hogy meg-köszönjem a meghívást, melynek ez alka-lommal nem tudok eleget tenni. Termé-szetesen azon vagyok, hogy a közeljövő-ben találkozhassam Önökkel, minden bi-zonnyal össze fogjuk hozni a találkozót. Képviselő munkámban kifejezetten szere-tek a választókerületem idősebb emberei-vel találkozni. Minden alkalommal el-figyelem ezt a korosztályt, és megállapí-tom, hogy a fiatalabb nemzedéknek van mit tanulnia Önöktől, felelősségteljes komoly, de mégis vidám embereket ismertem meg Önökben, akik alázattal elfogadták a tovatűnt ifjúságot és megta-lálták a szépet, a jót a mindennapokban. Tisztában vannak azzal, hogy milyen hasz-nos tagjai a társadalomnak és abban is biz-tos vagyok, hogy egyenként helytállnak a családjuk körében nagymama és nagy-papaként, emellett nem sajnálják az időt a

közösségre, az együttlétre. Egy-egy ilyen ünnepi alkalommal, amikor több Galga-menti és egy perbáli település dalkörei találkoznak egymással, nemcsak a kultu-rális műsor van középpontban, hanem az egymás iránti érdeklődés, törődés. Gyö-nyörűek a Galga-menti népdalok, a táncok, de ezen túlmenően én azt tartom nagyon fontosnak, hogy találkoznak egymással, beszélgetnek mindenről, unokákról, sütés-ről-főzésről, az élet mindenféle dolgairól. S hogy mennyre fontosak ezek az együtt-létek, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy turai Nyugdíjas Egyesület már 40 éves fennállását ünnepli. Sajnos nem ugyanazon tagokkal, mint a legelején, de az újak továbbviszik azt a szellemiséget és célt, amit az alapítók kitűztek maguknak. Tiszta szívből, őszintén kívánom Önöknek, hogy sokszor találkozzanak egymással, énekeljék a szebbnél szebb dalokat, tán-coljanak, szórakozzanak még nagyon so-káig. Mindehhez kívánok jó egészséget kedves mindnyájuknak!”

Czerván Györgyországgyűlési képviselő

Turai Hírlap 19

2018/10

PROGRAMAJÁNLÓ

18 Turai Hírlap

PROGRAMAJÁNLÓ

2018

/10

KEREKÍTŐ! Tippentő, bábos torna, hangszerjáték,népi hangszerek, népi ölbeli játékok,népdalok, jeles napi foglalkozásokHelyszín: Tura, Bartók Béla Művelő-dési Ház és Könyvtár (nagyterem)

Időpont: Október 19. péntek 10:00Foglalkozásvezető: Kovács Zoltánné Lajos Krisztaokleveles kerekítő várja a babákat, mamákat/papákat. Részvételi díj: 800 Ft/baba-szülőKövetkező időpont: november 16., december 14.

HATVAN

Október 20.-21. Múzeumok Őszi Fesztiválja- Szabadulj a kas-télyból; Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum

Október 22. 10:00 és 15:00 Múzeumok Őszi Fesztiválja- COOL-Túra; Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Va-dászati Múzeum

Október 23. 10:00-12:00 Ünnepi megemlékezés; Hősök emlék-műve;

Október 24. 18:00-20:00 Hatvani portrék: Jagodics Milán; Hat-vani Galéria

Október 25. 17:00-19:00 Javorek Manyi- Nem a nyugdíj a vége; Hatvany Lajos Múzeum

Október 25. 18:00-21:00 ArtCafe; Grassalkovich Művelődési Ház

Október 27. 11:00-13:00 XXIII. Magyar Tájak Országos Tájkép Biennále; Hatvani Galéria

Október 27. 16:30-20:00 Lámpás felvonulás; TourinformOktóber 27. 18:00-21:00 Mesélnek a régi dallamok…; Gras-

salkovich Művelődési HázOktóber 28. 09:00-22:00 Állati Halloween; VadasparkOktóber 29. 18:00-Október 30. 09:00 Múzeumok Őszi Feszti-

válja- Vad-Pizsi-Party; Széchenyi Zsigmond Kárpát-meden-cei Magyar Vadászati Múzeum

Október 31. 18:00-20:00 Halloween futás 2018; Hatvani Város-háza

November 06-09. Múzeumok Őszi Fesztiválja- Hubertus nap- VAD-ÁSZ; Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum

November 06. 15:00-17:00 Lélekgondok 60 fölött; VOKE Liszt Ferenc Művelődési Ház

November 09. 18:00-20:00 Hatvany Bárdok- zenei klub; Hat-vany Lajos Múzeum

November 10. 10:00-17:00 Hatvani városnézés; TourinformNovember 12. 17:00-19:00 Vámpírok, vérfarkasok és „egyéb

állatfajták” című előadás; Ady Endre Könyvtár

GÖDÖLLŐ (Jegyek kaphatók a www. muza.hu oldalon, illetve a

Művészetek Háza jegypénztárában)Október 21. 19:00 ABBA Show, a Gödöllői Városi Fúvószenekar

koncertje; Művészetek Háza, SzínházteremOktóber 23. 15:00 1956-os Forradalom és Szabadságharc

tiszteletére rendezett megemlékezés; FőtérOktóber 24. 19:00 80 nap alatt a Föld körül-Fábry Sándor

önálló estje; Művészetek Háza, SzínházteremOktóber 25. 17:00 Leslie Fodor Swing Unit nyilvános főpróba;

Művészetek Háza, Királyi váróOktóber 25. 20:00 Leslie Fodor Swing Unit; Művészetek Háza

Gödöllő, Királyi váróOktóber 26. 16:00 A gombák világa- Székelyhidi Mária előadá-

sa; Művészetek Háza, Királyi váróOktóber 29. 19:00 Joe Dipietro: A folyón túl Itália- a Belvárosi

Színház előadása; Művészetek Háza, SzínházteremOktóber 31. 19:00 Müller Péter- Seress Rezső: Szomorú vasár-

nap- Madách Színház előadása; Művészetek Háza, Szín-házterem

November 04. 16:00 Két szék között- új interaktív beszélgető műsor; Művészetek Háza, Királyi váró

November 05. 19:00 Neil Simon: A pletykafészek- a Veres1 Színház előadása; Művészetek Háza, Színházterem

November 07. 19:00 Bolba-Szentes-Galambos: Csoportterá-pia- a Madách Színház előadása; Művészetek Háza, Szín-házterem

November 09. 16:00 A bányavidéki Telekiek- Dr. Fábry Mihály előadása; Művészetek Háza, F62 Rendezvény- és kiállító-terem

November 09. 19:00 Varga Lilla: közelebb; Művészetek Háza, Királyi váró

November 10. 19:00 Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére…-a Club Színház előadása; Művészetek Háza, F16 József Attila Stúdiószínpad

November 11. 19:00 Népzene szárnyán - Szalonna és bandá-ja és a közös koncertje; Művészetek Háza, CimbalibandSzínházterem

REGIONÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ

Helyszín: Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár, TuraIdőpont: HÉTFŐ, KEDD, PÉNTEK 16:30-20:15

Oktató: TÓTH CSABA ének-zene és népzene tanár Várjuk azoknak a felnőtteknek, gyerekeknek a jelentkezését, akik kedvet

éreznek e hangszer játékának elsajátításához. Igazából korhatár nincs. Testi adottságot nem igényel a hangszer, vagyis már 5-6 éves kortól el lehet kezdeni a tanulását. Az oktatás lehetőség szerint egyénileg történik 45 perces órákon,

HETI EGY ALKALOMMAL. TÉRÍTÉSI DÍJ NINCS! Az érdeklődés felkeltésére javasoljuk megtekinteni a Bartók Béla Művelődési

Ház Tura youtube csatornáját, ahol több közéleti eseményről készült felvételen kaphatnak ízelítőt a turai népi furulya szakkör és vezetőjének munkájából,

tudásából. Jelentkezés: Személyesen az oktatás helyszínén, a turai

művelődési házban vagy telefonon, e-mailen: 06306384603, bartok.kultura@gmail.com

NÉPI FURULYAOKTATÁS TURÁN

ŐSZI KOSÁRFONÓ TANFOLYAM8 alkalom!

Kezdőknek és haladóknak is!Helyszín: Tura, Bartók Béla Műv. Ház és Könyvtár

Időpontok:

2018. SZEPT. 26., OKT. 3., 10., 17., 24., 31., NOV. 7., 14.szerdánként 17:00-21:00

Program:

Kezdőknek kerek kosarak,haladóknak ovális kosarak készítése.

Foglalkozásvezető: Kovács Zoltán kosárfonó, népi kismesterség szakoktató

Szakmai információ: 06205797178, ww.tarisznyasmuhely.huRészvételi díj: 4.500 Ft/alkalom.

A 8 alkalom egyösszegű befizetése esetén: 32.000 Ft/tanfolyam.

A tanfolyam minimum 10 fő esetén indul.

Előzetes jelentkezés a művelődési ház munkatársainál.0628580581, 06306384603, bartok.kultura@gmail.com

btm

Kedves Gyerekek!

A turai Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár sok szeretettel vár benneteket a 2018/2019-as tanév gyermekszínházi bérletének előadásaira!

1. alkalom:

2018. OKTÓBER 25., csütörtök, 15 óraLábita Bábszínház, Csernik Szende: MESEBÖLCSŐ

című székely, saját élményes bábmese (45 perc)

2. alkalom: 2018. DECEMBER 12., szerda, 15 óraKiskalász Zenekar: SÜNKARÁCSONY című ünnepre hangoló koncert (60 perc)

3. alkalom: 2019. FEBRUÁR 11., hétfő, 15 óraDvorák Patka Színház: JÁTSSZUNK PANTOMIMET! című interaktív pantomim-előadás (45 perc)

4. alkalom: 2019. ÁPRILIS 24., szerda, 15 óraPortéka Színpad: TÖRÖKÜLÉSBEN című interaktív, élő szereplős és bábos zenés mese (45 perc)

A bérlet ára 4000 Ft. Szabad férőhelyek esetén lehető-ség van menet közben is bekapcsolódni előadásonként 1200 Ft/db egységárakon. Jelentkezési és befizetési lehetőség a tanító néniknél vagy a művelődési házban!

Információ:06-30-638-4603, bartok.kultura@gmail.com

ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSHelyszín: Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár

15:30 AZ ÁRNYÉK VISSZATÉRzenés irodalmi összeállítás a Turai Komédiások tolmácsolásában

SZENDREI FERENC POLGÁRMESTER ÜNNEPI BESZÉDE

Azt követőenFÁKLYÁS FELVONULÁS, KOSZORÚZÁSa templomkertben felállított kopjafánál, majd az Őszirózsa Idősek Otthonában elhelyezett Dr. Király János emléktáblánál

18:00 SZENTMISE az '56-os hősök tiszteletére a turai római katolikus templomban Celebrálja: Palya János plébános

Tura Város Önkormányzata közös megemlékezésre

hívja polgárait

az 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

ÜNNEPÉN

2018. OKTÓBER 23.-án,

kedden

Legyen méltó közös ünnepünk!

GYERE HOZZÁNK NÉPTÁNCOLNI!

A turai Egyező Néptáncegyüttes FELVÉTELT HIRDETnéptánc iránt érdeklődő gyermekek számára a 2018/2019-es tanévre.

FIÚKAT IS VÁRUNK!!!Tandíj: 10.000 Ft/félév, zeneiskolásoknak 18.000 Ft/félév

Információt kérni és beiratkozni a művelődési ház munkatársainál lehetőség van SZEPTEMBER 30-ig.

A "Fölszállott a páva" győztes Jászság Népi Együttes utánpótlását képező Viganó A-lapfokú Művészeti Iskola központja Jászberényben van, de több telephellyel dolgozik, köztük az egyik kihelyezett tagozat Turán működik. Az iskola művészeti igazgatója: Szűcsné Urbán Mária, a turai tagozat oktatói: Dudás Dániel és Dudásné Mosóczi Lívia.

Az iskola célja, hogy hozzájáruljon a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív sze-mélyiségek kialakításához. Az oktatók segítenek megalapozni a kultúra iránt nyitott magatartást, művészi kifejezőképességek kibontakozását, miközben a növendékek megismerkednek a magyar néptánc kultúra hagyományaival, színes világával.

Miért érdemes nálunk tanulni? Mert…1.) Megismerkedhetsz a magyar népi játékokkal és táncokkal.2.) A magyar néptánc egyfajta rejtett nyelven az ÉLET-ről beszél.3.) Egészséges fiú-lány szerepek alakulnak ki, segít a férfivá és nővé válásban.2.) Tudásodat színpadon, koreográfiákban is bemutathatod.3.) Gyönyörű magyar népviseletekben táncolhatsz.4.) Sok közösségi élményben lesz részed és együttműködést tanulsz.5.) Szerepléseken, fesztiválokon, táncházakban, táborokban vehetsz részt.6.) Kiváló táncpedagógusoktól tanulhatsz.

Foglalkozások a turai műv.házban:Hétfő 17:30-19:00 alsó tagozat, 18:00-19:30 felső tagozat, középiskolások

Csütörtök 16:30-18:00 alsó tagozat, 17:00-19:00 felső tagozat, középiskolásokA foglalkozásokon való részvétel heti 2 testnevelés óráról jelent felmentést, melyről

igazolást adunk.

Információ: Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár, 2194 Tura, Bartók B. tér 3.0628580581, 06306384603 - bartok.kultura@gmail.com

Turai Hírlap 192018/10

PROGRAMAJÁNLÓ

18 Turai Hírlap

PROGRAMAJÁNLÓ

2018

/10

KEREKÍTŐ! Tippentő, bábos torna, hangszerjáték,népi hangszerek, népi ölbeli játékok,népdalok, jeles napi foglalkozásokHelyszín: Tura, Bartók Béla Művelő-dési Ház és Könyvtár (nagyterem)

Időpont: Október 19. péntek 10:00Foglalkozásvezető: Kovács Zoltánné Lajos Krisztaokleveles kerekítő várja a babákat, mamákat/papákat. Részvételi díj: 800 Ft/baba-szülőKövetkező időpont: november 16., december 14.

HATVAN

Október 20.-21. Múzeumok Őszi Fesztiválja- Szabadulj a kas-télyból; Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum

Október 22. 10:00 és 15:00 Múzeumok Őszi Fesztiválja- COOL-Túra; Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Va-dászati Múzeum

Október 23. 10:00-12:00 Ünnepi megemlékezés; Hősök emlék-műve;

Október 24. 18:00-20:00 Hatvani portrék: Jagodics Milán; Hat-vani Galéria

Október 25. 17:00-19:00 Javorek Manyi- Nem a nyugdíj a vége; Hatvany Lajos Múzeum

Október 25. 18:00-21:00 ArtCafe; Grassalkovich Művelődési Ház

Október 27. 11:00-13:00 XXIII. Magyar Tájak Országos Tájkép Biennále; Hatvani Galéria

Október 27. 16:30-20:00 Lámpás felvonulás; TourinformOktóber 27. 18:00-21:00 Mesélnek a régi dallamok…; Gras-

salkovich Művelődési HázOktóber 28. 09:00-22:00 Állati Halloween; VadasparkOktóber 29. 18:00-Október 30. 09:00 Múzeumok Őszi Feszti-

válja- Vad-Pizsi-Party; Széchenyi Zsigmond Kárpát-meden-cei Magyar Vadászati Múzeum

Október 31. 18:00-20:00 Halloween futás 2018; Hatvani Város-háza

November 06-09. Múzeumok Őszi Fesztiválja- Hubertus nap- VAD-ÁSZ; Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum

November 06. 15:00-17:00 Lélekgondok 60 fölött; VOKE Liszt Ferenc Művelődési Ház

November 09. 18:00-20:00 Hatvany Bárdok- zenei klub; Hat-vany Lajos Múzeum

November 10. 10:00-17:00 Hatvani városnézés; TourinformNovember 12. 17:00-19:00 Vámpírok, vérfarkasok és „egyéb

állatfajták” című előadás; Ady Endre Könyvtár

GÖDÖLLŐ (Jegyek kaphatók a www. muza.hu oldalon, illetve a

Művészetek Háza jegypénztárában)Október 21. 19:00 ABBA Show, a Gödöllői Városi Fúvószenekar

koncertje; Művészetek Háza, SzínházteremOktóber 23. 15:00 1956-os Forradalom és Szabadságharc

tiszteletére rendezett megemlékezés; FőtérOktóber 24. 19:00 80 nap alatt a Föld körül-Fábry Sándor

önálló estje; Művészetek Háza, SzínházteremOktóber 25. 17:00 Leslie Fodor Swing Unit nyilvános főpróba;

Művészetek Háza, Királyi váróOktóber 25. 20:00 Leslie Fodor Swing Unit; Művészetek Háza

Gödöllő, Királyi váróOktóber 26. 16:00 A gombák világa- Székelyhidi Mária előadá-

sa; Művészetek Háza, Királyi váróOktóber 29. 19:00 Joe Dipietro: A folyón túl Itália- a Belvárosi

Színház előadása; Művészetek Háza, SzínházteremOktóber 31. 19:00 Müller Péter- Seress Rezső: Szomorú vasár-

nap- Madách Színház előadása; Művészetek Háza, Szín-házterem

November 04. 16:00 Két szék között- új interaktív beszélgető műsor; Művészetek Háza, Királyi váró

November 05. 19:00 Neil Simon: A pletykafészek- a Veres1 Színház előadása; Művészetek Háza, Színházterem

November 07. 19:00 Bolba-Szentes-Galambos: Csoportterá-pia- a Madách Színház előadása; Művészetek Háza, Szín-házterem

November 09. 16:00 A bányavidéki Telekiek- Dr. Fábry Mihály előadása; Művészetek Háza, F62 Rendezvény- és kiállító-terem

November 09. 19:00 Varga Lilla: közelebb; Művészetek Háza, Királyi váró

November 10. 19:00 Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére…-a Club Színház előadása; Művészetek Háza, F16 József Attila Stúdiószínpad

November 11. 19:00 Népzene szárnyán - Szalonna és bandá-ja és a közös koncertje; Művészetek Háza, CimbalibandSzínházterem

REGIONÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ

Helyszín: Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár, TuraIdőpont: HÉTFŐ, KEDD, PÉNTEK 16:30-20:15

Oktató: TÓTH CSABA ének-zene és népzene tanár Várjuk azoknak a felnőtteknek, gyerekeknek a jelentkezését, akik kedvet

éreznek e hangszer játékának elsajátításához. Igazából korhatár nincs. Testi adottságot nem igényel a hangszer, vagyis már 5-6 éves kortól el lehet kezdeni a tanulását. Az oktatás lehetőség szerint egyénileg történik 45 perces órákon,

HETI EGY ALKALOMMAL. TÉRÍTÉSI DÍJ NINCS! Az érdeklődés felkeltésére javasoljuk megtekinteni a Bartók Béla Művelődési

Ház Tura youtube csatornáját, ahol több közéleti eseményről készült felvételen kaphatnak ízelítőt a turai népi furulya szakkör és vezetőjének munkájából,

tudásából. Jelentkezés: Személyesen az oktatás helyszínén, a turai

művelődési házban vagy telefonon, e-mailen: 06306384603, bartok.kultura@gmail.com

NÉPI FURULYAOKTATÁS TURÁN

ŐSZI KOSÁRFONÓ TANFOLYAM8 alkalom!

Kezdőknek és haladóknak is!Helyszín: Tura, Bartók Béla Műv. Ház és Könyvtár

Időpontok:

2018. SZEPT. 26., OKT. 3., 10., 17., 24., 31., NOV. 7., 14.szerdánként 17:00-21:00

Program:

Kezdőknek kerek kosarak,haladóknak ovális kosarak készítése.

Foglalkozásvezető: Kovács Zoltán kosárfonó, népi kismesterség szakoktató

Szakmai információ: 06205797178, ww.tarisznyasmuhely.huRészvételi díj: 4.500 Ft/alkalom.

A 8 alkalom egyösszegű befizetése esetén: 32.000 Ft/tanfolyam.

A tanfolyam minimum 10 fő esetén indul.

Előzetes jelentkezés a művelődési ház munkatársainál.0628580581, 06306384603, bartok.kultura@gmail.com

btm

Kedves Gyerekek!

A turai Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár sok szeretettel vár benneteket a 2018/2019-as tanév gyermekszínházi bérletének előadásaira!

1. alkalom:

2018. OKTÓBER 25., csütörtök, 15 óraLábita Bábszínház, Csernik Szende: MESEBÖLCSŐ

című székely, saját élményes bábmese (45 perc)

2. alkalom: 2018. DECEMBER 12., szerda, 15 óraKiskalász Zenekar: SÜNKARÁCSONY című ünnepre hangoló koncert (60 perc)

3. alkalom: 2019. FEBRUÁR 11., hétfő, 15 óraDvorák Patka Színház: JÁTSSZUNK PANTOMIMET! című interaktív pantomim-előadás (45 perc)

4. alkalom: 2019. ÁPRILIS 24., szerda, 15 óraPortéka Színpad: TÖRÖKÜLÉSBEN című interaktív, élő szereplős és bábos zenés mese (45 perc)

A bérlet ára 4000 Ft. Szabad férőhelyek esetén lehető-ség van menet közben is bekapcsolódni előadásonként 1200 Ft/db egységárakon. Jelentkezési és befizetési lehetőség a tanító néniknél vagy a művelődési házban!

Információ:06-30-638-4603, bartok.kultura@gmail.com

ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSHelyszín: Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár

15:30 AZ ÁRNYÉK VISSZATÉRzenés irodalmi összeállítás a Turai Komédiások tolmácsolásában

SZENDREI FERENC POLGÁRMESTER ÜNNEPI BESZÉDE

Azt követőenFÁKLYÁS FELVONULÁS, KOSZORÚZÁSa templomkertben felállított kopjafánál, majd az Őszirózsa Idősek Otthonában elhelyezett Dr. Király János emléktáblánál

18:00 SZENTMISE az '56-os hősök tiszteletére a turai római katolikus templomban Celebrálja: Palya János plébános

Tura Város Önkormányzata közös megemlékezésre

hívja polgárait

az 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

ÜNNEPÉN

2018. OKTÓBER 23.-án,

kedden

Legyen méltó közös ünnepünk!

GYERE HOZZÁNK NÉPTÁNCOLNI!

A turai Egyező Néptáncegyüttes FELVÉTELT HIRDETnéptánc iránt érdeklődő gyermekek számára a 2018/2019-es tanévre.

FIÚKAT IS VÁRUNK!!!Tandíj: 10.000 Ft/félév, zeneiskolásoknak 18.000 Ft/félév

Információt kérni és beiratkozni a művelődési ház munkatársainál lehetőség van SZEPTEMBER 30-ig.

A "Fölszállott a páva" győztes Jászság Népi Együttes utánpótlását képező Viganó A-lapfokú Művészeti Iskola központja Jászberényben van, de több telephellyel dolgozik, köztük az egyik kihelyezett tagozat Turán működik. Az iskola művészeti igazgatója: Szűcsné Urbán Mária, a turai tagozat oktatói: Dudás Dániel és Dudásné Mosóczi Lívia.

Az iskola célja, hogy hozzájáruljon a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív sze-mélyiségek kialakításához. Az oktatók segítenek megalapozni a kultúra iránt nyitott magatartást, művészi kifejezőképességek kibontakozását, miközben a növendékek megismerkednek a magyar néptánc kultúra hagyományaival, színes világával.

Miért érdemes nálunk tanulni? Mert…1.) Megismerkedhetsz a magyar népi játékokkal és táncokkal.2.) A magyar néptánc egyfajta rejtett nyelven az ÉLET-ről beszél.3.) Egészséges fiú-lány szerepek alakulnak ki, segít a férfivá és nővé válásban.2.) Tudásodat színpadon, koreográfiákban is bemutathatod.3.) Gyönyörű magyar népviseletekben táncolhatsz.4.) Sok közösségi élményben lesz részed és együttműködést tanulsz.5.) Szerepléseken, fesztiválokon, táncházakban, táborokban vehetsz részt.6.) Kiváló táncpedagógusoktól tanulhatsz.

Foglalkozások a turai műv.házban:Hétfő 17:30-19:00 alsó tagozat, 18:00-19:30 felső tagozat, középiskolások

Csütörtök 16:30-18:00 alsó tagozat, 17:00-19:00 felső tagozat, középiskolásokA foglalkozásokon való részvétel heti 2 testnevelés óráról jelent felmentést, melyről

igazolást adunk.

Információ: Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár, 2194 Tura, Bartók B. tér 3.0628580581, 06306384603 - bartok.kultura@gmail.com

Turai Hírlap 21

SPORTHÍREK

2018/10

20 Turai Hírlap

SPORTHÍREK 20

18/1

0

TURAI TORNA CLUB

TURAI TORNA CLUB

A Turai Torna ClubEgyesület hírei

K É Z I L A B D A

L A B D A R Ú G Á S

Az immár négy szakosztályt - torna, kézilabda, sakk és labdarúgás - magába foglaló egyesület honlapján naprakész információkat és még több fotót talál eseményeinkről, tájékozódhat a következő versenyek időpontjáról, helyszínekről.

Megújult honlapunk!

Látogasson el hozzánk on-line is: www.turaitornaclub.hu

Pest Megye Női Felnőtt B-csoport 4. fordulóInárcs-Örkény KC II. – Kóka KSK-Tura 26 - 32 (9 - 14)

Ifjúsági III. osztály KÖZÉP 3. fordulóKóka KSK-Tura – GVM Europe-Vác II. 15 - 31 (8 - 18)

Pest megye IV. osztály, Keleti csoport

Elhoztuk a 3 pontot Vácszentlászlóról2018. szeptember 16-án a Vácszentlászló SE fogad-

ta csapatunkat. Már az első percben megszerezhettük volna a megnyugtató gólt, de hiába telt a mérkőzés első félideje a hazaiak kapuja előtt, gól nélkül zárult az első félidő. A má-sodik félidőre a pályán és a lelátón is felizzott a hangulat. Kevesebb helyzet, annál több mezőnyjáték és szabálytalan-ság uralta a mérkőzést. Az 51. percben, 11-esből sikerült ve-zetést szereznünk, melyet a 64. percben egalizált az ellenfél. Less K. a 81. percben újra a kapuba talált, amire már nem jött válasz.Vácszentlászló SE – Turai TC 1-2 (0-0)Csapat: Sipeki Attila József, Győri Gergő Krisztián, Fülep Norbert, Dobray Zsolt János, Kátai Krisztián, Less Krisztián, Lakatos Tamás, Vandornyik Attila, Szilágyi Szilárd, Haág Bálint Máté, Oláh Kálmán, Csóka Ádám, Juhász Bálint, Oláh JózsefEdző: Tóth Balázs

Eső után gólzápor Hazai pályán szép számú szurkoló előtt okos focival, átgondolt akciókkal, látványos játékkal csapatként működve fokozatosan felőröltük a Kóka KSK labdarúgóit.Turai TC – Kóka KSK 10 – 0 (3 – 0)Csapat: Sipeki Attila József, Fülep Norbert, Oláh Kálmán, Csóka Ádám, Lakatos Tamás, Dobray Zsolt János, Kátai Krisztián, Less Krisztián (42', 43', 46', 66'), Vandornyik Attila, Haág Bálint Máté (58'), Gólya István (11', 48', 80', 89'), Tóth-Zsiga János, Juhász Bálint, Oláh József (90')Edző: Tóth Balázs

Ketrecharc a mogyoródi műfüvön Minden szempontból nehéz mérkőzést tudhatunk magunk mögött. A viszonylag kiegyensúlyozott első félidőt követően a második félidőre alapjaiban változott meg a meccs képe. A játék durvaságát bizonyítja, hogy 9 sárga la-pot osztott ki a játékvezető – 5 lapot a mogyoródi csapatnak, 4-et nekünk - és megugrott a sérültlistánk. Mogyoród FC II. – Turai TC 1-4 (1-2)Csapat: Sipeki Attila József, Fülep Norbert, Gólya István (57'), Oláh Kálmán, Lakatos Tamás, Dobray Zsolt János, Kátai Krisztián, Less Krisztián (20', 65'), Vandornyik Attila, Haág Bálint Máté (13'), Szilágyi Szilárd, Kovács Péter, Oláh József, Győri Gergő Krisztián, Csóka Ádám, Juhász BálintEdző: Tóth Balázs

Vérbeli mennyei Közel száz néző előtt a 6. fordulóban október 6-án az ügyes fiatalokból álló Mogyoród KSK csapatát fogadtuk. A jó iramú mérkőzésen megvoltak a lehetőségeink a győze-lemhez, de összességében igazságos eredmény született.Turai TC – Mogyoród KSK 3-3 (1-2)Csapat: Sipeki Attila József, Kovács Péter, Oláh Kálmán, Lakatos Tamás, Dobray Zsolt János, Kátai Krisztián, Fülep Norbert, Less Krisztián, Vandornyik Attila, Szilágyi Szilárd, Gólya István, Juhász Bálint, Oláh JózsefEdző: Tóth Balázs

Pest megyei U15 Keleti csoport - 1. fordulóHévízgyörki Petőfi DSE - Tura VSK 0-20 (0-12)Tura VSK: Farkas Á. - Kanalas T. (Gliva, 55.), Gáspár (Mácsay, 46.), Ancsa (Lakatos, 55.), Sára P., Bolbás, Kürti (Sápi, 55.), Tellér (Barabás, 46.), Szilágyi, Győri (Széles, 46.), Farkas V. (Kanalas Z., 46.)Gólszerzők: Sára P. (3.), Bolbás (7., 13., 21., 22., 23., 33., 37., 40., 67., 70., 75., 80., 85.), Farkas V. (17.), Tellér (27.), Ancsa (28.), Kanalas T. (51.), Kürti (54.), Barabás (64.)Pest megyei U15 Keleti csoport - 2. FordulóTura VSK - Zsámboki SE 10-1 (6-1)Tura VSK: Farkas Á. - Bolbás, Kanalas T. (Gliva, 81.), Farkas V. (Széles, 57.), Tellér (Barabás, 57.), Ancsa (Kanalas Z., 81.), Mácsay (Gregus, 57.), Sára P., Kürti T. (Ádám, 69.), Szilágyi, Győri (Sápi, 69.)Gólszerzők: Bolbás (1., 5., 16., 36., 39., 74., 86.), Kanalas T. (14.), Sára P. (51., 64.)Pest megyei U19, Keleti csoport - 2. forduló Tura VSK - Bagi TC '96 0-0Tura VSK: Szél M. (Penderik E., 88.) - Tóth-Máté, Dolányi, Sára D., Baranyi, Kürti Cs., Rajzinger Ákos, Sukaj (Santur, 59.), Kovács R. (Rajzinger Ádám, 75.), Horváth P., Zadravecz. Edző: Tóth-Máté ImrePest megyei Öregfiúk bajnokság, Keleti csoport - 3. fordulóŐrbottyán KSE - Tura VSK-RABEL 0-11 (0-2)Tura VSK-RABEL keret: Varró - Zalaegerszegi R., Horváth Z., Sóss, Csoma, Kátai, Gólya, Baranyai, Hegedűs, Fülep, Hubert, Urbán, Gerhát, Less K., Zalaegerszegi T., Dobray,

Radics, Szilágyi.Gólszerzők: Baranyai (31.), Zalaegerszegi R. (33., 52., 58., 64.), Less K. (43.), Zalaegerszegi T. (48.), Szilágyi (54., 79.), Radics (61.), Dobray (76.)Pest megyei U15 Keleti csoport - 3. forduló Kartal SE - Tura VSK 6-2 (0-2)Tura VSK: Farkas Á. - Bolbás (Lakatos R., 85.), Kanalas T., Farkas (Széles, 70.), Gáspár (Gliva, 48.), Tellér, Ancsa, Barabás (Kanalas Z., 60.), Sára P. (Sápi, 55.), Kürti T., Győri.Pest megyei U19 bajnokság, Keleti csoport, 3. forduló SK Tóalmás - Tura VSK 1-5 (1-1)Tura VSK: Penderik E. - Sukaj (Penderik M., 65.), Kovács R., Rajzinger Ákos, Baranyi, Sára D., Horváth P., Zadravecz, Tóth-Máté, Kürti Cs., Rajzinger Ádám (Santur, 75.) Edző: Tóth-Máté ImrePest megyei Öregfiúk bajnokság, Keleti csoport - 4. forduló Vácszentlászló SE - Tura VSK-RABEL 2-5 (1-2)Tura VSK-RABEL keret: Varró - Gerhát, Hubert, Csoma, Baranyai, Vidák, Hegedűs, Fülep, Zalaegerszegi, Horváth Z., Dobray, Radics, Hajdu.Gólszerzők: Vajda (22.), Pál (60.) ill. Dobray (18., 43.), Radics (28., 41., 66.)Pest megyei U15 Keleti csoport - 4. forduló Tura VSK - Maglódi TC 6-1 (3-1)Tura VSK: Tellér - Bolbás (Lakatos, 84.), Kanalas T., Kanalas Z. (Farkas V., 53.), Sápi, Ancsa, Mácsay (Gliva, 84.), Barabás, Sára P. (Gáspár, 53.), Kürti T., Szilágyi Á.Gólszerzők: Kanalas T. (22.), Bolbás (41.), Barabás (43.), Kürti T. (71.), Gáspár (80., 83.)Pest megyei U19 bajnokság, Keleti csoport, 4. forduló Tura VSK - Sülysápi Gyerekfoci 7-1 (2-0)Tura VSK: Szél M. - Kovács R. (Santur, 76.), Rajzinger Ákos, Tóth-Máté, Dolányi (Penderik M., 82.), Kürti Cs., Sára D., Horváth P., Baranyi (Virág, 82.), Zadravecz, Rajzinger Ádám (Sukaj, 58.) Edző: Tóth-Máté ImreGólszerzők: Rajzinger Ákos (16., 63., 64., 87.), Tóth-Máté (34.), Sára D. (74., 80.)

forrás: turafoci.gportal.hu

A Pest megyei csapatbajnokság Szuper-csoportjában szereplő Gal-gavidék sakkcsapata jól vette a star-tot, hiszen az ideutazó gyömrői csapat ellen győztünk 6:4 arányban.

A tíztáblás küzdelemben sikerült leülnünk viszonylag erős összeállításban, s habár a csapat legjobbjai elöl kissé gyengélkedtek, a hátrább ülő sakkozóink szállították a győzelmeket. Tehát az öt győzelmünkkel, két döntetlennel, három vereséggel begyűjtöttük a 6 pontot, és ez a hazai csapat sikerét hozta.Jó kezdés után bízunk a jó folytatásban Érd csapata ellen.

tóthmáté

1. Reznák Attila 02. Téglás Mátyás 03. Szabó Zoltán 14. Kapitz Dominik 0,55. Burda Barna 0,56. Tóth Máté 17. Pásztor Zoltán 08. Tóth Dániel 19. Kapitz Tibor 110. Kovács Tibor 1

Győzelemmel

kezdtünk

LabdarúgásUP - öregfiúk bajnokság

Hévízgyörki Petőfi DSE - Tura VSK - U15

SK Tóalmás - Tura VSK - U19

A BEMER egy fizikai érterápia, amely fejlesztése a mágnesterápiából indult. A technológia központi eleme egy fizikai hatóanyag, amely egy sok dimenziós jelszerkezet segítségével a korlátozott, vagy zavart mikrokeringést hatékonyan stimu-lálja. A mikrokeringés az egész szervezetünkben javul, ezért szinte minden be-tegség kiegészítő kezeléseként javasolható. Az egyetlen olyan terápia, ami a mikrokeringésünk szabályozására hatni képes. A mikrokeringés javulása pedig, az egész szervezetünk működésére kihat! A BEMER kutatások mutattak rá arra, hogy a legkisebb ereink rugalmas érfalmozgásá-nak (vazomóciónak) van kóros értéke. A kezelés mellékhatásoktól mentes, a kezelés közben a legtöbben semmit nem éreznek, esetleg nagyon enyhe bizsergést. Reumatikus, gyulladásos problémák kezelése a BEMER-rel A terápia nagy eredménnyel használható a reumatikus fájdalmak enyhíté-sében, megszüntetésében. Bizonyos esetekben már egy 10 alkalmas kúra is elegen-dő a probléma jelentős enyhítéséhez, esetleg tünetmentessé tételéhez. A reumás megbetegedéseknek nagyon sok fajtája létezik, mivel az emberi szervezetben mint-egy 400 csonthoz kapcsolódó izomról, 215 csontról és kb. 100 ízületről tudunk. A Be-teg-óségek Nemzetközi Osztályozása a reumás betegségcsoporton belül kb. 300-500 megbetegedést tart számon. A BEMER mágneses terápia a reumatikus gyulladt artrózisnál csökkenti a gyulladást és enyhíti a fájdalmat, mivel a speciális BEMER elektromágneses jel akti-válja a szervezet gyulladást gátló enzimeit és fokozza az úgynevezett „reperaturprotei-nek” termelődését is. Ezeknek a fehérjéknek nagy jelentőségük van a különböző szö-vetekben végbemenő regenerálódási folyamatoknál. A BEMER kezelés segítségével, továbbá eredményesen csökkenthetők a különböző reumatikus izomfájdalmak. A BE-MER terápia a lágyrész reumatizmus gyógyításában is hatékony. A BEMER terápia stabilizálja az immunrendszert, amely krónikus gyulladással járó folyamatok során mindig károsodik. A vérellátottság javulásának és a vegetatív idegrendszer harmoni-zálásának köszönhetően a gerinccsigolyák és vállövnél jelentkező izommerevség is jelentősen csökkenthető. A BEMER terápiás kezelés és a Zöldkagyló (lenti ajánlat) együttes alkalmazása még hatékonyabbá tehetik a kezelés eredményességét.Próbáld ki, ha neked is vannak reumatikus fájdalmaid, de akkor is ha stresszes-, fára-dékony-, kimerült vagy, esetleg akut egyéb irányultságú fájdalmaid vannak, aktívan sportolsz, sportsérülést, balesetet szenvedtél, bőrproblémád van, stb… Saját érdekedben, tegyél egy nagy lépést előre! Ez a lépés legyen az, hogy eljössz és élsz a FIZIKAI ÉRTERÁPIÁS KEZELÉS ingyenes próba lehetősé-gével és tájékozódsz arról, hogy ez hogyan és miben segíthetne Neked is! Hiszen a mikrokeringésed helyreállítása számos betegség megelőzésének vagy kiegészítő kezelésének is az alapja.

Bejelentkezés, Időpont egyeztetés szükségesa 06-703112289-es számon (Tóth M. Imre)

A fenti étrendkiegészítő termékek megrendelhetők, megvásárolhatók: SPORTLAND üzlet Tura, Bartók tér 4. tel: 06-28-467-881, 06-70-3112289

Zöldkagylóval a mozgásszervi betegségek ellen A gazdag élelmiszer, amit a "kagylók királynője"-ként is zöldkagyló glükozaminbanemlegetnek. Kutatások bebizonyították, hogy az új-zélandi zöldkagyló szokatlanul nagy arányban, több mint 13%-ban tartalmaz , amely kenőanyag, glukozaminglikántezért az ízületek működéséhez elengedhetetlen. A mozgásszervi betegségek meg-előzésében és terápiájában a zöldkagylókészítmény az egyik legfontosabb termé-szetes eredetű és nagy hatékonysággal bíró tápanyag, amely mellékhatásoktól men-tesen pozitív hatást fejt ki az időskori kopásra, a teniszkönyökre, a gyulladásos ízüle-tekre, a reumatikus panaszokra, a sportsérülésekre, valamint a műtétek utáni szövet visszaállításra is. Seatone Sport Restart (7.500 Ft/100 kapszula)A Seatone Sport Restart kapszulával az izmok, inak és ízületek fizikai sérülésekből történő felépülési ideje nagymértékben felgyorsul. A sérült ízületek hamarabb válnak újra terhelhetőkké, miközben a kiújulásnak a valószínűsége is kisebb lesz. Valamilyen sportsérülés vagy fizikai munka miatt bekövetkező sérülés után az anatómiai állapot gyorsabban áll helyre a szövetekben (pl. műtétek után is). Seatone Sport Endurance (7.500 Ft/100 kapszula)A Seatone Sport Endurance kapszula a kagyló kivonat mellett tartalmaz még krea-tint és spirulina algát. A Spirulina mikro alga a savasodás mértékét csökkenti le, így használója lassabban fárad. A Sport Endurance-ban a kreatin az izmok jobb energia ellátását szolgálja. A Sport Endurance a sportolók, managerek, idősebb emberek állóképességének, teljesítményének fokozására kiválóan alkalmas. Sani-Prevent Csontpor (6.700 Ft/100 kapszula)A Európában egyedülálló termékként, beépülésre kész kalci-Sani-Prevent Csontporum hidroxyapatite-ot tartalmaz. Az optimális a kalcium mellett szá-csontképzéshezmos más szerves és szervetlen anyagok is kellenek. A komp-Sani-Prevent csontporlett csontporként mindezeket tartalmazza, így garantálja az összes csontalkotót a szervezet számára. Csontsérülések, csontritkulás megelőzésére, csontsérülés (és csontvesztés) gyorsabb gyógyulására kiválóan alkalmazható.

Fizikai közérzet- és állapotjavítókezelések Turán a SPORTLAND-ban

Turai Hírlap 21

SPORTHÍREK

2018/1020 Turai Hírlap

SPORTHÍREK 20

18/1

0

TURAI TORNA CLUB

TURAI TORNA CLUB

A Turai Torna ClubEgyesület hírei

K É Z I L A B D A

L A B D A R Ú G Á S

Az immár négy szakosztályt - torna, kézilabda, sakk és labdarúgás - magába foglaló egyesület honlapján naprakész információkat és még több fotót talál eseményeinkről, tájékozódhat a következő versenyek időpontjáról, helyszínekről.

Megújult honlapunk!

Látogasson el hozzánk on-line is: www.turaitornaclub.hu

Pest Megye Női Felnőtt B-csoport 4. fordulóInárcs-Örkény KC II. – Kóka KSK-Tura 26 - 32 (9 - 14)

Ifjúsági III. osztály KÖZÉP 3. fordulóKóka KSK-Tura – GVM Europe-Vác II. 15 - 31 (8 - 18)

Pest megye IV. osztály, Keleti csoport

Elhoztuk a 3 pontot Vácszentlászlóról2018. szeptember 16-án a Vácszentlászló SE fogad-

ta csapatunkat. Már az első percben megszerezhettük volna a megnyugtató gólt, de hiába telt a mérkőzés első félideje a hazaiak kapuja előtt, gól nélkül zárult az első félidő. A má-sodik félidőre a pályán és a lelátón is felizzott a hangulat. Kevesebb helyzet, annál több mezőnyjáték és szabálytalan-ság uralta a mérkőzést. Az 51. percben, 11-esből sikerült ve-zetést szereznünk, melyet a 64. percben egalizált az ellenfél. Less K. a 81. percben újra a kapuba talált, amire már nem jött válasz.Vácszentlászló SE – Turai TC 1-2 (0-0)Csapat: Sipeki Attila József, Győri Gergő Krisztián, Fülep Norbert, Dobray Zsolt János, Kátai Krisztián, Less Krisztián, Lakatos Tamás, Vandornyik Attila, Szilágyi Szilárd, Haág Bálint Máté, Oláh Kálmán, Csóka Ádám, Juhász Bálint, Oláh JózsefEdző: Tóth Balázs

Eső után gólzápor Hazai pályán szép számú szurkoló előtt okos focival, átgondolt akciókkal, látványos játékkal csapatként működve fokozatosan felőröltük a Kóka KSK labdarúgóit.Turai TC – Kóka KSK 10 – 0 (3 – 0)Csapat: Sipeki Attila József, Fülep Norbert, Oláh Kálmán, Csóka Ádám, Lakatos Tamás, Dobray Zsolt János, Kátai Krisztián, Less Krisztián (42', 43', 46', 66'), Vandornyik Attila, Haág Bálint Máté (58'), Gólya István (11', 48', 80', 89'), Tóth-Zsiga János, Juhász Bálint, Oláh József (90')Edző: Tóth Balázs

Ketrecharc a mogyoródi műfüvön Minden szempontból nehéz mérkőzést tudhatunk magunk mögött. A viszonylag kiegyensúlyozott első félidőt követően a második félidőre alapjaiban változott meg a meccs képe. A játék durvaságát bizonyítja, hogy 9 sárga la-pot osztott ki a játékvezető – 5 lapot a mogyoródi csapatnak, 4-et nekünk - és megugrott a sérültlistánk. Mogyoród FC II. – Turai TC 1-4 (1-2)Csapat: Sipeki Attila József, Fülep Norbert, Gólya István (57'), Oláh Kálmán, Lakatos Tamás, Dobray Zsolt János, Kátai Krisztián, Less Krisztián (20', 65'), Vandornyik Attila, Haág Bálint Máté (13'), Szilágyi Szilárd, Kovács Péter, Oláh József, Győri Gergő Krisztián, Csóka Ádám, Juhász BálintEdző: Tóth Balázs

Vérbeli mennyei Közel száz néző előtt a 6. fordulóban október 6-án az ügyes fiatalokból álló Mogyoród KSK csapatát fogadtuk. A jó iramú mérkőzésen megvoltak a lehetőségeink a győze-lemhez, de összességében igazságos eredmény született.Turai TC – Mogyoród KSK 3-3 (1-2)Csapat: Sipeki Attila József, Kovács Péter, Oláh Kálmán, Lakatos Tamás, Dobray Zsolt János, Kátai Krisztián, Fülep Norbert, Less Krisztián, Vandornyik Attila, Szilágyi Szilárd, Gólya István, Juhász Bálint, Oláh JózsefEdző: Tóth Balázs

Pest megyei U15 Keleti csoport - 1. fordulóHévízgyörki Petőfi DSE - Tura VSK 0-20 (0-12)Tura VSK: Farkas Á. - Kanalas T. (Gliva, 55.), Gáspár (Mácsay, 46.), Ancsa (Lakatos, 55.), Sára P., Bolbás, Kürti (Sápi, 55.), Tellér (Barabás, 46.), Szilágyi, Győri (Széles, 46.), Farkas V. (Kanalas Z., 46.)Gólszerzők: Sára P. (3.), Bolbás (7., 13., 21., 22., 23., 33., 37., 40., 67., 70., 75., 80., 85.), Farkas V. (17.), Tellér (27.), Ancsa (28.), Kanalas T. (51.), Kürti (54.), Barabás (64.)Pest megyei U15 Keleti csoport - 2. FordulóTura VSK - Zsámboki SE 10-1 (6-1)Tura VSK: Farkas Á. - Bolbás, Kanalas T. (Gliva, 81.), Farkas V. (Széles, 57.), Tellér (Barabás, 57.), Ancsa (Kanalas Z., 81.), Mácsay (Gregus, 57.), Sára P., Kürti T. (Ádám, 69.), Szilágyi, Győri (Sápi, 69.)Gólszerzők: Bolbás (1., 5., 16., 36., 39., 74., 86.), Kanalas T. (14.), Sára P. (51., 64.)Pest megyei U19, Keleti csoport - 2. forduló Tura VSK - Bagi TC '96 0-0Tura VSK: Szél M. (Penderik E., 88.) - Tóth-Máté, Dolányi, Sára D., Baranyi, Kürti Cs., Rajzinger Ákos, Sukaj (Santur, 59.), Kovács R. (Rajzinger Ádám, 75.), Horváth P., Zadravecz. Edző: Tóth-Máté ImrePest megyei Öregfiúk bajnokság, Keleti csoport - 3. fordulóŐrbottyán KSE - Tura VSK-RABEL 0-11 (0-2)Tura VSK-RABEL keret: Varró - Zalaegerszegi R., Horváth Z., Sóss, Csoma, Kátai, Gólya, Baranyai, Hegedűs, Fülep, Hubert, Urbán, Gerhát, Less K., Zalaegerszegi T., Dobray,

Radics, Szilágyi.Gólszerzők: Baranyai (31.), Zalaegerszegi R. (33., 52., 58., 64.), Less K. (43.), Zalaegerszegi T. (48.), Szilágyi (54., 79.), Radics (61.), Dobray (76.)Pest megyei U15 Keleti csoport - 3. forduló Kartal SE - Tura VSK 6-2 (0-2)Tura VSK: Farkas Á. - Bolbás (Lakatos R., 85.), Kanalas T., Farkas (Széles, 70.), Gáspár (Gliva, 48.), Tellér, Ancsa, Barabás (Kanalas Z., 60.), Sára P. (Sápi, 55.), Kürti T., Győri.Pest megyei U19 bajnokság, Keleti csoport, 3. forduló SK Tóalmás - Tura VSK 1-5 (1-1)Tura VSK: Penderik E. - Sukaj (Penderik M., 65.), Kovács R., Rajzinger Ákos, Baranyi, Sára D., Horváth P., Zadravecz, Tóth-Máté, Kürti Cs., Rajzinger Ádám (Santur, 75.) Edző: Tóth-Máté ImrePest megyei Öregfiúk bajnokság, Keleti csoport - 4. forduló Vácszentlászló SE - Tura VSK-RABEL 2-5 (1-2)Tura VSK-RABEL keret: Varró - Gerhát, Hubert, Csoma, Baranyai, Vidák, Hegedűs, Fülep, Zalaegerszegi, Horváth Z., Dobray, Radics, Hajdu.Gólszerzők: Vajda (22.), Pál (60.) ill. Dobray (18., 43.), Radics (28., 41., 66.)Pest megyei U15 Keleti csoport - 4. forduló Tura VSK - Maglódi TC 6-1 (3-1)Tura VSK: Tellér - Bolbás (Lakatos, 84.), Kanalas T., Kanalas Z. (Farkas V., 53.), Sápi, Ancsa, Mácsay (Gliva, 84.), Barabás, Sára P. (Gáspár, 53.), Kürti T., Szilágyi Á.Gólszerzők: Kanalas T. (22.), Bolbás (41.), Barabás (43.), Kürti T. (71.), Gáspár (80., 83.)Pest megyei U19 bajnokság, Keleti csoport, 4. forduló Tura VSK - Sülysápi Gyerekfoci 7-1 (2-0)Tura VSK: Szél M. - Kovács R. (Santur, 76.), Rajzinger Ákos, Tóth-Máté, Dolányi (Penderik M., 82.), Kürti Cs., Sára D., Horváth P., Baranyi (Virág, 82.), Zadravecz, Rajzinger Ádám (Sukaj, 58.) Edző: Tóth-Máté ImreGólszerzők: Rajzinger Ákos (16., 63., 64., 87.), Tóth-Máté (34.), Sára D. (74., 80.)

forrás: turafoci.gportal.hu

A Pest megyei csapatbajnokság Szuper-csoportjában szereplő Gal-gavidék sakkcsapata jól vette a star-tot, hiszen az ideutazó gyömrői csapat ellen győztünk 6:4 arányban.

A tíztáblás küzdelemben sikerült leülnünk viszonylag erős összeállításban, s habár a csapat legjobbjai elöl kissé gyengélkedtek, a hátrább ülő sakkozóink szállították a győzelmeket. Tehát az öt győzelmünkkel, két döntetlennel, három vereséggel begyűjtöttük a 6 pontot, és ez a hazai csapat sikerét hozta.Jó kezdés után bízunk a jó folytatásban Érd csapata ellen.

tóthmáté

1. Reznák Attila 02. Téglás Mátyás 03. Szabó Zoltán 14. Kapitz Dominik 0,55. Burda Barna 0,56. Tóth Máté 17. Pásztor Zoltán 08. Tóth Dániel 19. Kapitz Tibor 110. Kovács Tibor 1

Győzelemmel

kezdtünk

LabdarúgásUP - öregfiúk bajnokság

Hévízgyörki Petőfi DSE - Tura VSK - U15

SK Tóalmás - Tura VSK - U19

A BEMER egy fizikai érterápia, amely fejlesztése a mágnesterápiából indult. A technológia központi eleme egy fizikai hatóanyag, amely egy sok dimenziós jelszerkezet segítségével a korlátozott, vagy zavart mikrokeringést hatékonyan stimu-lálja. A mikrokeringés az egész szervezetünkben javul, ezért szinte minden be-tegség kiegészítő kezeléseként javasolható. Az egyetlen olyan terápia, ami a mikrokeringésünk szabályozására hatni képes. A mikrokeringés javulása pedig, az egész szervezetünk működésére kihat! A BEMER kutatások mutattak rá arra, hogy a legkisebb ereink rugalmas érfalmozgásá-nak (vazomóciónak) van kóros értéke. A kezelés mellékhatásoktól mentes, a kezelés közben a legtöbben semmit nem éreznek, esetleg nagyon enyhe bizsergést. Reumatikus, gyulladásos problémák kezelése a BEMER-rel A terápia nagy eredménnyel használható a reumatikus fájdalmak enyhíté-sében, megszüntetésében. Bizonyos esetekben már egy 10 alkalmas kúra is elegen-dő a probléma jelentős enyhítéséhez, esetleg tünetmentessé tételéhez. A reumás megbetegedéseknek nagyon sok fajtája létezik, mivel az emberi szervezetben mint-egy 400 csonthoz kapcsolódó izomról, 215 csontról és kb. 100 ízületről tudunk. A Be-teg-óségek Nemzetközi Osztályozása a reumás betegségcsoporton belül kb. 300-500 megbetegedést tart számon. A BEMER mágneses terápia a reumatikus gyulladt artrózisnál csökkenti a gyulladást és enyhíti a fájdalmat, mivel a speciális BEMER elektromágneses jel akti-válja a szervezet gyulladást gátló enzimeit és fokozza az úgynevezett „reperaturprotei-nek” termelődését is. Ezeknek a fehérjéknek nagy jelentőségük van a különböző szö-vetekben végbemenő regenerálódási folyamatoknál. A BEMER kezelés segítségével, továbbá eredményesen csökkenthetők a különböző reumatikus izomfájdalmak. A BE-MER terápia a lágyrész reumatizmus gyógyításában is hatékony. A BEMER terápia stabilizálja az immunrendszert, amely krónikus gyulladással járó folyamatok során mindig károsodik. A vérellátottság javulásának és a vegetatív idegrendszer harmoni-zálásának köszönhetően a gerinccsigolyák és vállövnél jelentkező izommerevség is jelentősen csökkenthető. A BEMER terápiás kezelés és a Zöldkagyló (lenti ajánlat) együttes alkalmazása még hatékonyabbá tehetik a kezelés eredményességét.Próbáld ki, ha neked is vannak reumatikus fájdalmaid, de akkor is ha stresszes-, fára-dékony-, kimerült vagy, esetleg akut egyéb irányultságú fájdalmaid vannak, aktívan sportolsz, sportsérülést, balesetet szenvedtél, bőrproblémád van, stb… Saját érdekedben, tegyél egy nagy lépést előre! Ez a lépés legyen az, hogy eljössz és élsz a FIZIKAI ÉRTERÁPIÁS KEZELÉS ingyenes próba lehetősé-gével és tájékozódsz arról, hogy ez hogyan és miben segíthetne Neked is! Hiszen a mikrokeringésed helyreállítása számos betegség megelőzésének vagy kiegészítő kezelésének is az alapja.

Bejelentkezés, Időpont egyeztetés szükségesa 06-703112289-es számon (Tóth M. Imre)

A fenti étrendkiegészítő termékek megrendelhetők, megvásárolhatók: SPORTLAND üzlet Tura, Bartók tér 4. tel: 06-28-467-881, 06-70-3112289

Zöldkagylóval a mozgásszervi betegségek ellen A gazdag élelmiszer, amit a "kagylók királynője"-ként is zöldkagyló glükozaminbanemlegetnek. Kutatások bebizonyították, hogy az új-zélandi zöldkagyló szokatlanul nagy arányban, több mint 13%-ban tartalmaz , amely kenőanyag, glukozaminglikántezért az ízületek működéséhez elengedhetetlen. A mozgásszervi betegségek meg-előzésében és terápiájában a zöldkagylókészítmény az egyik legfontosabb termé-szetes eredetű és nagy hatékonysággal bíró tápanyag, amely mellékhatásoktól men-tesen pozitív hatást fejt ki az időskori kopásra, a teniszkönyökre, a gyulladásos ízüle-tekre, a reumatikus panaszokra, a sportsérülésekre, valamint a műtétek utáni szövet visszaállításra is. Seatone Sport Restart (7.500 Ft/100 kapszula)A Seatone Sport Restart kapszulával az izmok, inak és ízületek fizikai sérülésekből történő felépülési ideje nagymértékben felgyorsul. A sérült ízületek hamarabb válnak újra terhelhetőkké, miközben a kiújulásnak a valószínűsége is kisebb lesz. Valamilyen sportsérülés vagy fizikai munka miatt bekövetkező sérülés után az anatómiai állapot gyorsabban áll helyre a szövetekben (pl. műtétek után is). Seatone Sport Endurance (7.500 Ft/100 kapszula)A Seatone Sport Endurance kapszula a kagyló kivonat mellett tartalmaz még krea-tint és spirulina algát. A Spirulina mikro alga a savasodás mértékét csökkenti le, így használója lassabban fárad. A Sport Endurance-ban a kreatin az izmok jobb energia ellátását szolgálja. A Sport Endurance a sportolók, managerek, idősebb emberek állóképességének, teljesítményének fokozására kiválóan alkalmas. Sani-Prevent Csontpor (6.700 Ft/100 kapszula)A Európában egyedülálló termékként, beépülésre kész kalci-Sani-Prevent Csontporum hidroxyapatite-ot tartalmaz. Az optimális a kalcium mellett szá-csontképzéshezmos más szerves és szervetlen anyagok is kellenek. A komp-Sani-Prevent csontporlett csontporként mindezeket tartalmazza, így garantálja az összes csontalkotót a szervezet számára. Csontsérülések, csontritkulás megelőzésére, csontsérülés (és csontvesztés) gyorsabb gyógyulására kiválóan alkalmazható.

Fizikai közérzet- és állapotjavítókezelések Turán a SPORTLAND-ban

Turai Hírlap 23

SZOLGÁLTATÁS

2018/10

XIV. TuraiHíresvárosi Vigadalom

22 Turai Hírlap

SZOLGÁLTATÁS

2018

/10

Tura Város Önkormányzataköszönetét fejezi ki a XIV. Híresvárosi Vigadalomsikeres megrendezéséhez nyújtott segítségéért,

támogató felajánlásáért az alábbi vállalkozásoknak:

CSILLA FOTÓ DEMÉNY ÉTTEREM

FLAMINGÓ PRESSZÓ FORTUNA BÜFÉ

GALGA COOP ZRT. GALGAMENTI MEZŐGAZDASÁGI KFT.

HOT CSILI

HÚSPROFIL KFT. KASTÉLYKERTI ÓVODA

KÉKPÁFRÁNY VIRÁGBOLT

KOCKA KFT.MARCSI FALATOZÓ

OLASZ FAGYIZÓ RABEL-DEKOR KFT.

TEJ-CSÁRDA TÓTH M. IMRE E.V.

TÖBBSINCS ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

2D GRAFIKAI STÚDIÓ

2018.

november 17.,

18:00szombatHelyszín: Tura,

Bartók Béla Mûvelõdési Ház és Könyvtár

Belépõdíj: 1000 Ft/fõ

XXI. Turai Tintahal

Fesztivál

HeloZep! • Idegen Világ • Chromo Fuck • Back To Floyd • Asphalt Horsemen

Turai Hírlap 23

SZOLGÁLTATÁS

2018/10

XIV. TuraiHíresvárosi Vigadalom

22 Turai Hírlap

SZOLGÁLTATÁS

2018

/10

Tura Város Önkormányzataköszönetét fejezi ki a XIV. Híresvárosi Vigadalomsikeres megrendezéséhez nyújtott segítségéért,

támogató felajánlásáért az alábbi vállalkozásoknak:

CSILLA FOTÓ DEMÉNY ÉTTEREM

FLAMINGÓ PRESSZÓ FORTUNA BÜFÉ

GALGA COOP ZRT. GALGAMENTI MEZŐGAZDASÁGI KFT.

HOT CSILI

HÚSPROFIL KFT. KASTÉLYKERTI ÓVODA

KÉKPÁFRÁNY VIRÁGBOLT

KOCKA KFT.MARCSI FALATOZÓ

OLASZ FAGYIZÓ RABEL-DEKOR KFT.

TEJ-CSÁRDA TÓTH M. IMRE E.V.

TÖBBSINCS ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

2D GRAFIKAI STÚDIÓ

2018.

november 17.,

18:00szombatHelyszín: Tura,

Bartók Béla Mûvelõdési Ház és Könyvtár

Belépõdíj: 1000 Ft/fõ

XXI. Turai Tintahal

Fesztivál

HeloZep! • Idegen Világ • Chromo Fuck • Back To Floyd • Asphalt Horsemen

LAPZÁRTA

2420

18/1

0

TÖRD A FEJED! ÉVFORDULÓK

KÖZÉLETI HAVILAPFelelős kiadó: Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár

Levélcím: Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár, 2194 Tura, Bartók tér 3.

Telefon: 06-28/580-581 vagy 06-30/638-4603

Felelős szerkesztő: Tóth Anita

Szerkesztőségi tagok: Boda-Tóth Mária, Farkas Ákos, Szénási József

Tördelés: 2D Grafikai Stúdió

E-mail: turaihirlap@tura.hu, info@2d-studio.hu, bartok.kultura@gmail.com

Nytsz: B/BHF/567/P/91

Készült 2850 példányban a Vénusz Média Kft. nyomdaüzemében Mogyoródon

Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Nyomtatott változat: ISSN 2061-4063, Online változat: ISSN 2061-4071

www.tura.hu

ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Fiókiroda2194, Tura, Rákóczi út 119.

h hNyitva tartás: kedd 14-18 , szerda 8-12

Központi Orvosi Ügyelet: 06 1 301 6969 Tura Biztonságáért Polgárőr Egyesület:

06 20 264 4705 • 06 20 264 4722Tura Önkéntes Tűzoltó Egyesület:06 70 675 9294 • 06 70 419 7924

ÉMÁSZ hibabejelentő: 06 80 42 43 44Tura Város Polgármesteri Hivatala: 06 28 581 020

Gödöllői Rendőrkapitányság Ügyelet: 06 28 524 600Ebrendész: 06 20 203 2359

Szelektív Kft.: 06 30 222 6305

Daköv Kft. (csatorna hibaelhárítás)

06 28 467 790Bartók Béla Művelődési Ház: 06 28 580 581

Turai Római Katolikus Plébánia: 06 28 632 615

- Kartal, Mártírok útja 10.Fogorvosi ügyelet06 20 519 0601

Segélyhívó: 112Tura Járőrszolgálat: 06 30 678 7309

KÖ

ZÉR

DEK

Ű T

ELEFO

NS

ZÁ

MO

K

LAPZÁRTA: 2018. NOVEMBER 5.KÖVETKEZŐ MEGJELENÉS: NOVEMBER MÁSODIK HETÉBEN

A megjelenés napja a lap internetes változatának felkerülésea www.tura.hu honlapra.

A szeptemberi rejtvényünk helyes megfejtése: V8. Möbius, V33. Korda, F4. Tintoretto, F9. Urbán.A szerencsés nyertes: Tóth Istvánné (2194 Tura, Alkotmány u. 15.) Gratulálunk! Nyere-ménye a HAPCI Háztartási Apró Cikk Boltban (2194, Tura, Rákóczi út 116.) levásárol-ható 3 000 Ft-os vásárlási utalvány, melyet az értesítést követően személyesen vehet át a Bartók Béla Művelődési Házban.

Beküldendő a V12, V16+ F15 és az F3 sorok megfejtése.A megfejtéseket postai úton a szerkesztőség címére, vagy a művelődési ház postaládájába várjuk .2018. november 5-ig

VÍZSZINTES 1. Protaktínium vegyjele. 3. Strázsa v. nyugat-magyarországi néprajzi tájegység. 8. Város Szolnok közelében a Tápió és Zagyva folyókkal. 9. Súrolja valamiét. 11. Névelő. 12. 50 éve, 1963. október 11-én halt meg a fran-cia sanzonénekesnő (Edit, *1915) 16. A függ. 3. eseményének . 14. Elem (!) vezető személyisége. Utóneve a függ 15. oszlopban. 18. Állatok fekhelye. 19. Oxigén, jód, hidrogén. 21. Gabonafajta. 22. Trombitahang. 23. Vicc közepe (!) 24. OTI utóda. 25. Térfogat mértékegysége. 26. Kiütés. 27. A közepén rákap (!) 28. Lyukas ágy (!) 29. „Becézett” akkumlátor. 30. Becézett Ilona.

FÜGGŐLEGES 3. A 100 éve, 1918. 1. Lágy. 2. Mikszáth elbeszéléskötete (1882). október 30-án kitört polgári forradalom jelzője. 4. Páratlanul rázó (!) 5. SÁÁ. 6. Lehetőség. 7. Hangtalan gázár (!) 10. Fordított névelő. 13. Hajóhad. 15. A vízsz. 16. utóneve. 16. Gyűrű, kör. 17. Az Irtis folyó partján, az Om folyó tor-kolatánál lévő szibériai város lakója v. budakalászi tó neve. 20. Füzetbe írogat. 30. Legkisebb római szám. 31. Jód vegyjele.

1 2 3 4 5 6 7

8

9 10

11 12 13 14 15

16

R 17

I 18 19 20

21 22

23 24 25

26 27 28

29 30 31

A P R Ó H I R D E T É S

ELEKTROMOS, KERÉKPÁR3 nagy kerekű, küllős új állapotban eladó! 0630/5017199

SZÍNHÁZI ELŐADÁSvendégszereplőkkel

Négy ember érkezik egy tévéshow előválogató-jára, ahol egy kiégett casting-os fogadja őket. Az együtt töltött hétvége alatt régi szerelmek csapnak össze, álmok hullanak porba, sorsok változnak meg - talán örökre.

Helyszín:Tura, Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár

Időpont:

2018. , szombat október 27. 19:30

Belépődíj: 500 Ft14