A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban
20
A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd Agrárgazdaságtan IV.
description
Agrárgazdaságtan IV. A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban. Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd. A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban. 1945 előtt : feudális nagybirtokrendszer, törpegazdaságok, vékony paraszti (“polgári”) réteg, - PowerPoint PPT Presentation
Transcript of A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban
A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban
Dr. Geszti Szilárd
egyetemi tanársegéd
Agrárgazdaságtan IV.
A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban
1945 előtt:feudális nagybirtokrendszer,törpegazdaságok,vékony paraszti (“polgári”) réteg,zsellérek, summások, cselédek, szegődményesek,
Európa szégyene,alacsony teljesítményszint,a “3 millió koldus országa”.
• Aki ezt visszakívánja, nem tudja mit beszél!
A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban
1945, a fölszabadulás:
földosztás, földreform (szinte teljes konszenzus a pártok között!)
pártpolitikai, ideológiai és gazdasági döntés egyszerre,
eredménye a törpebirtok, a tulajdon szétaprózódása, de átmeneti megoldás az éhínség elkerülésére.
A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban
Nemzeti parasztpárt javaslata 1945 március 17-18:
1000 kh feletti úri birtokot teljes egészében, az ingatlanokat is
1000 kh alatt 100 kh-t meghagytak a birtokosnak
200 kh alatti egyházi birtokok mentesültek
Erdők 100 %-a állami tulajdonba
földosztás min. 5kh max. 15 kh
663 elismert igénylő 5.6 millió kh.
Megváltási díj a bérleti díjnak az ötszöröse kedvezménnyel
A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban
1949-1956, a kommunista agrárpolitika: szovjet mintájú, erőszakos kollektivizálás, Szövetkezeti arány 60 %, állami gazdaság 6 % a gazdasági racionalitás és az ideológia konfliktusa, átmeneti enyhülés az első Nagy Imre vezette kormány idején
(1953), a reformok kezdete, „aszály” és „kuláklisták (25 kh felett)”, kimagyarázkodás és
bűnbakkeresés, az irányítás eszköze a kötelező beszolgáltatási rendszer (78,2
%) a „tiszta tervgazdaság” csődje, a végkifejlet: az 1956-os forradalom.
A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban
1956: forradalom, a csőd betetőzése, leszámolás a szovjet módszerrel, a “küldetéses
kommunizmussal” ill. annak sztálini változatával: a kötelező beszolgáltatás eltörlése,Maximalizálták a földtulajdont (25 kh) a piaci módszerek (árak, adók, támogatások rendszerének)
meghirdetése, szabad kilépés a tsz-ekből,de a meghirdetett jövő a nagyüzemé!
A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban
1956 után, 1966-ig:új agrárpolitika, szakítás a “sztálini agrármodellel”,1959-1961: teljes kollektivizálás, a kényszer és a támogatás
jegyében, a “magyar modell” építgetése:
háztáji gazdaságok,a tervutasítások lebontása,növekvő vállalati önállóság,a „szocialista piacgazdaság” kísérleti területe.
A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban
1966 és 1990, a magyar agrárvilág aranykora
1968-as gazdasági reform (tőke koncentráció, hatékonyság növelése)
egyre liberálisabb és támogató agrárpolitika,növekvő termelési sikerek, modernizáció, Integráció növelése (1982-ben szerződéses kapcsolat 564
ezer kistermelővel), erősödő magánérdekeltség, föllendülő háztáji, sokfunkciós nagyüzemek a munkahelyteremtés a
profitnövelés jegyében,de rövidlátó autarkia és bátortalan piacnyitás,növekvő ellentmondás a gazdasági törvények és a politikai
korlátok között (kifulladt a “magyar szocializmus”).
A kistermelők által előállított és értékesített fontosabb termékek
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
Termelés Értékesítés Ebből a nagyüzemen keresztüli eladás
A mezőgazdaság bruttó termelési értékének növekedése 1960 és 1990 között, 1960 = 100%
80
100
120
140
160
180
200
220
Növénytermelés és kertészet Állattenyésztés Mezőgazdaság összesen
A gabonatermelés növekedése 1960 és 1990 között, 1000 t
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
14000
16000
1960
1962
1964
1966
1968
1970
1972
1974
1976
1978
1980
1982
1984
1986
1988
1990
Búza Kukorica Gabona összesen
A főbb gabonafélék átlaghozamának alakulása 1960 és 1990 között, kg/ ha
0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
6 000
7 000
8 000
1960
1962
1964
1966
1968
1970
1972
1974
1976
1978
1980
1982
1984
1986
1988
1990
Búza Kukorica Árpa
A fontosabb állatfajok vágóállat-termelésének növekedése 1960 és 1990 között, t
0
50
100
1.n.év
3.n.év
Kelet
Dél
Észak0
50
100
1.n.év
3.n.év
Kelet
Dél
Észak
0
50
100
1.n.év
3.n.év
Kelet
Dél
Észak0
50
100
1.n.év
3.n.év
Kelet
Dél
Észak
12. ábra A fontosabb állati eredetű termékek termelésének
növekedése 1960 és 1990 között, t
0
50
100
1.n.év
3.n.év
Kelet
Dél
Észak0
50
100
1.n.év
3.n.év
Kelet
Dél
Észak
0
50
100
1.n.év
3.n.év
Kelet
Dél
Észak0
50
100
1.n.év
3.n.év
Kelet
Dél
Észak
A főbb gabonafélék átlaghozamának alakulása 1960 és 1990 között, kg/ ha
75
100
125
150
175
200
225
250
Az egy tehénre jutó tejtermelés Az egy tyúkra jutó tojástermeklés
Az egy juhra jutó gyapjútermelés
A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban
1990-től: “küldetéses demokrácia” és átalakítás – diktatórikus elvek és a
reális koncepció hiánya, az ideológia győzelme az ész és a szakértelem fölött, erőszakos dekollektivizálás, az agrártámogatások felszámolása, felelőtlen liberalizálás, irreális jövőkép: a „naftalinos” múlt visszaidézése és az EU
szándékainak félreismerése alapján.
A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban
Törvény a kárpótlásról, az „új földosztás”
Törvény a szövetkezetekről, a vagyonfelosztás és felszámolásuk jogi „megalapozása”
Törvény a szövetkezetek és az állami gazdaságok kötelező átalakulásáról
Privatizációk a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban
A szövetkezetek földterületének tulajdoni szerkezete 1992-ben
A szövetkezetek kezelésében lévő összes
földterület, 1992. VII. 15.ebből: magántulajdonban lévő állami tulajdonú közös szövetkezeti tulajdonú
5596
2028154
3414
100,0
36,32,7
61,0
Kárpótlási hivatalok által bejelentett földigényKárpótlásra ténylegesen kijelölt összes földterület
24311873
100,077,0
A földnélküli tagoknak és alkalmazottaknakjuttatni szándékolt földterületA szövetkezetek számára a kárpótláson fölül megmaradó közös tulajdonú földterületA kárpótlásra kijelölt szövetkezeti közös tulajdonú földterület
814
764
1806
23,8x
22,4x
52,9x
A kárpótlásra kijelölt földalapból a várható tényleges igénybevételForrás:AKII
537
28,7xx
MegnevezésTerület, 1000
haMegoszlás,
%
A szövetkezetek vagyonának megoszlása az 1992. évi
vagyonfelosztás után
Megnevezés
A vagyonfelosztás A felosztott vagyon
érintettek száma,
1000 fő
felosztott vagyonérték,
millió Ft
egy főre jutó értéke
1000 Ft
%-os megoszlá
sa
Szövetkezeti részjegy tulajdonosa összesen
561,7 11,8 20,9 100,0
ebből: aktív szövetkezeti tag 257,0 6,2 24,2 53,0
nyugdíjas szövetkezeti tag 30,4 5,6 18,1 47,0
Szövetkezeti üzletrész tulajdonos összesen
1143,4 247,3 216,3 100,0
ebből: aktív szövetkezeti tag 350,7 95,7 272,8 38,7
nyugdíjas szövetkezeti tag 350,7 95,7 272,8 38,7
szövetkezeti alkalmazott 20,4 2,2 112,5 0,9
kívülállók 483,7 48,9 101,1 19,8
A kárpótlás keretében történt földosztás 1991-től
Érintett személyek száma
Parcellák száma
Átlagos terület ha
Eredeti kárpótoltak 1.040.000 592. 000 1.8
Földnélkülieknek juttatott föld
1.600.000 3.000.000 1.7
Összesen 2.640.000 3.592.000 1.8
