A TÁRSULAT ÉLETÉBŐL

Járási és Tárosi osztályokelnökségi illései

A járási és városi osztályok többségük-ben április hónap második felében elnök-ségi üléseken adtak számot az elmúlt hó-napok munkájáról. A szervező titkárokáltal tartott beszámolók többek közötttükrözték az ismeretterjesztéssel kapcso-latos igények növekedését: pl. Kisújszál-láson a hallgatóság véleményét az egyestémákkal kapcsolatban, Jászapátin ésKarcagon az irodalom iránt jelentkezőigényt.

Az elnökség tagjai a vitából alaposankivették részüket, s sok hasznos javaslathangzott el a munka megjavítására. Ajárási osztályok elnökségi ülésein a fa-lusi TIT-csoportok létrehozásával kap-csolatban is hangzottak el vélemények.A vezetőségek a TIT Országos Elnöksé-gének e kérdésben hozott határozatávalegyetértettek, és feladatot vállaltak. Jász-apátin az elnökség tagjai a járás egy-egyközségének patronálását vállalták. Anépművelési szervek és a TIT fejlődőegyüttműködését bizonyítja, hogy az el-nökségi üléseken résztvettek és felszólal-tak a tanácsok népművelési felügyelői.

A járási és városi osztályok elnökségiülései hasznosak és eredményesek vol-tak. Az elnökségi tagok többsége komo-lyan veszi megbízatását, idejéhez mértensegíti a Társulat munkáját.

A TIT megyei Elnökségének ülése

A TIT Szolnok megyei szervezeténekElnöksége június 12-én tartott ülésénmegtárgyalta az ifjúság körében végzetttudományos ismeretterjesztés problémáités feladatait, valamint a járási osztályokmegerősítésének, illetve a falusi TIT-csoportok létrehozásának kérdéseit. Azülésen a Társulat Országos Központjaképviseletében részt vett Bencze Lászlóelvtárs, társadalomtudományi titkár is.

Az elnökségi ülés jelentős lépést tettelőre a KISZ-szel való együttműködésterén. A napirend tárgyalásán a KISZMegyei Végrehajtó Bizottságának vezetőiis részt vettek. Az Elnökség igen alaposvita után az ifjúság körében végzendőmunkára határozatot fogadott el.

A vitában a népművelés megyei veze-tői is felszólaltak, és elmondták, hogy a

továbbiakban is a legteljesebb mérték-ben együtt kívánnak dolgozni a TIT szer-vezeteivel. Az Elnökség határozata alap-ján még az őszi ismeretterjesztő munkatnegindulása előtt létre kell hozni a fa-lusi TIT-csoportokat azokon a helyeken,ahol arra lehetőség nyílik. Ez annál isinkább indokolt-, mert a népművelésiszervek azokban a járásokban, városok-ban, ahol a TIT-nek szervezetei vannak,az ismeretterjesztő előadásokat csak ve-lük kívánják megoldani. Megszűnnek te-hát a kettősségek, ugyanakkor azonbanfokozódik a TIT-szervezetek felelőssége.

A megyei elnökségi ülés vitája azt isigazolta, hogy a párt szervezetei számí-tanak a TIT nevelő, felvilágosító mun-kájára.

Befejeződött a Szülők Főiskolája

Az 1958 decemberében megindult pe-dagógiai előadássorozat élénk visszhang-ra talált a szülők táborában. A heten-ként tartott előadások mindig nagy él-ményt jelentettek a hallgatóságnak. Egy-egy előadáson 150—200 fő hallgatta megDr. Bencsáth Aladárné, Dezséry László,Cseppentő Miklós, Huszár Tibor, Dr.Schlammadinger József előadásait. Azelőadások mellett a témáknak megfele-lően bemutattuk a „Holnap már késő",„Az új ember kovácsa", „Fiam, a tanárúr" stb. című keskenyfilmeket.

A siker annak a helyes együttműkö-désnek a következménye, amely a Peda-gógus Szakszervezet^ a Nőtanács városielnöksége és a TIT megyei, illetve városiszervezetei között létrejött. Ezt az őszinteegyüttműködést a jövőben még szoro-sabbra kell fűzni, és az ősz folyamán in-duló pedagógiai előadássorozatok szerve-zésénél gyümölcsöztetni kell.

Klub-estek

A földrajzi szakosztály március 17-én„Expedícióval a szkipetárok földjén"címmel előadást tartott. Előadó KesslerHubert, a VITUKI tudományos munka-társa volt. Március 23-án nyilt meg Ha-raszti Pál pécsi festőművész kiállítása.A megnyitót Dr. Schlammadinger Józsefegyetemi m. tanár, a TIT megyei elnöketartotta. Március 24-én „A magyar VörösHadsereg harcai Szolnokért" címmel

91

Szabó Lajos középiskolai tanár, szak-titkár tartott előadást. Április 8-án aHelyőrségi Tiszti Klub előadótermébenBarth Herbart, az NDK budapesti nagy-követségének másodtitkára a berlini kér-désről beszélt. Április 10-én a JózsefAttila művelődési otthonban Dr. BaktayErvin „Körösi Csorna Sándor útján" cím-mel tartott előadást. Április 20-án a Pe-dagógus Szakszervezettel közös rendezés-ben a pedagógusok Dr. Radnai Bélaegyetemi docens előadását hallgattákmeg. Május 12-én Illés Sándor „A felsza-badulás utáni magyar irodalom" kérdé-

séről, május 14-én Koczkás Sándor egye-temi adjunktus pedig a „Népi írók" cím-mel tartott konzultációt, elsősorban azirodalmi szakosztály tagjainak részvéte-lével. Május 30-án volt az MSZBT klub-helyiségében Fodor András költő ésSarkadi Imre író közreműködésével azünnepi könyvhét megnyitása. Megnyitóbeszédet Szurmay Ernő, az irodalmiszakosztály elnöke mondott. Június 16-ánPável Kohout „Ilyen nagy szerelen" c.drámájának vitája hangzott el. A vitátValkó Mihály középiskolai tanár vezette.

Szeptemberben kezdi meg működésétaz Ifjúsági Irodalmi Színpad

A TIT megyei szervezetének irodalmiszakosztálya, a Megyei Tanács Népmű-velési Csoportja és a KISZ Megyei Vég-rehajtó Bizottsága közös együttműködésalapján létrehozták az ifjúsági irodalmiszínpadot.

Az irodalmi színpad a középiskoládirodalmi szakköreinek legtehetségesebbtanulóira, az állami zeneiskola legkivá-

lóbb növendékeire épül. Az irodalmi szín-pad munkáját a TIT irodalmi szakosztá-lyán kívül a szolnoki Szigligeti Szí.ihá?KISZ-szervezete is segíti. Műsorával el-sősorban a munkás- és tanulóifjúság iro-dalom iránti igényét igyekszik felkelteni,illetve kielégíteni. Ez persze nem zárjaki azt, hogy esetenként ne adjon műsorta felnőtt közönség részére is. Az ifjúságiirodalmi színpad előreláthatólag szeptem-ber második felében mutatkozik be.

Filmmúzeunti hét Szolnokon

A Színház- és Filmtudományi Intézetés a TIT megyei szervezete 1959. július24—30 között a József Attila művelődésiotthonban filmmúzeumi hetet rendez.Mind a nyilvános, mind a zártkörű elő-adások iránt igen nagy érdeklődés nyil-vánul meg. A TIT megyei szervezeteaz illetékesekkel tárgyalásokat folytat egyősszel induló filmklub létrehozása ügyé-ben.

Ismeretterjesztésünkfélévi mérlegéből

Míg az 1958-as év első felében 215 elő-adás hangzott el 15105 hallgató előtt,addig ez év első felében 455 előadáshangzott el 31065 hallgató előtt. Emel-lett a Magyar Rádió szolnoki stúdiójábane félév alatt a Társulat tagjai 50 elő-adást tartottak. A fejlődés útját mutatjaaz a ténv is, hogy míg az előző év azo-nos időszakában az előadásoknak csu-pán 16%-a, addig ez évben az összes elő-adásokon már 30%-a hangzott el munkás-szállásokon és üzemekben. A társulatitagság 35 százaléka tartott előadást.

Részletek a megyei szervezet első félévi jelentéséből

I. SZAKOSZTÁLYI MUNKA.

i. Az Országos Elnökség 1958. októberlO-i határozata alapján a megyei Elnök-ség is megtárgyalta a szakosztályi munkabelső, tartalmi kérdéseit. Azóta van némijavulás, amit az jelez, hogy előtérbekerültek az ideológiai és szakmai jellegűklubviták, előadói konferenciák.

A történelmi szakosztály több alkalom-mal rendezett előadói konferenciát, külö-nös tekintettel a Tanácsköztársaság 40.évfordulójára. A szakosztály munka-közössége kidolgozta a napokban nyom-dába kerülő „Szolnok megye 1918—1919-ben" c. anyagot.

Az irodalmi szakosztály a népi írókrólés a felszabadulás utáni magyar irodalom-ról rendezett klubvitát, és felelevenítette

a színházi viták hagyományát. Megindul-tak az ifjúsági irodalmi színpad előké-szítő munkálatai is.

Az egészségügyi szakosztály egy orvos-konferenciát rendezett dr. Törő Imreprofesszor vezetésével, dr. Petényi GyöWVpedig klubeste keretében számolt beolaszországi tanulmányútjáról.

A jogi szakosztály hetenkint ideoló-giai, szakmai jellegű vitákat rendezett aszocialista törvényesség egyes kérdései-ről, a tsz-jogszabályokról éa egyéb idő-szerű kérdésekrőL

2. A termelést közvetlenül érintő kér-désekkel különösen a műszaki és azagrártudományi szakosztály foglalkozott.A munkásakadémiának is az volt a célja,hogy megismertessie a legfejlettebb ter-melési módszereket.

92

3. Az elöadásvázlaitok kidolgozása te-rén folyó munka még nem kielégítő, deakadnak reménytkeltő megmozdulások.A földrajzi szakosztály az imperialistakatonai tömb országairól, a filozófiaiszakosztály a Biblia eredetéről, a törté-nelmi szakosztály a Tanácsköztársaságrólkészített vázlatot az előadók számára. Atörténelmi szakosztály munkaközösségejelenleg „A hitleri fasizmus nyomában'c. anyagon dolgozik.

4. A szakosztályok taglétszámának erő-södésére jellemző, hogy az első félévben110 új tag kérte felvételét.. 50 %-uk fa-

lusi értelmiségi. A tagságnak a társulatimunkában való részvétele megosztó: egyrészük aktív munkát fejt ki — az elsőfélévben a tagság 35 %-a tartott előadást—, vannak azonban „tiszteletbeli" tagokis, bár tagdíjfizetési kötelezettségüknekezek is eleget tesznek.

II. AZ ISMERETTERJESZTŐ MUNKAKÉRDÉSEI.

Az előadásokról áés a hallgatókról ké-szített kimutatás a következő képet mu-tatja:

Szakosztály

IrodalmiMűvészetiFilozófiaiPedagógiaiTörténelmiJogtudományiKözgazdaságiNemzetköziAgronómiaiBiológiaiEgészségügyiFizikaiFöldrajzi'MűstzakiCsillagászati

1958.előadások

s z2311—23 .17——2627133—16230

I. fé.'év

hallgatóká m a

2248293—

16001872——

3436119630

2004—85490

1482

1959.előadások

s z412385560105425718494282230

I. félévhallgatók

á m a315R1441452

61323127365526

267136717335299121

12215571485

összesen 209 15105 452 30959

1. A munkéisóih közötti ismeretterjesztőmunkáf megyei szervezetünk egyik leg-fontosabb feladatának tekinti, s ennekkövetkezménye, hogy az I. félévi előadá-sok 30 %-át üzemekben munkásszálláso-kon tartottuk. A városok munkásszállá-sain rendszeres ismeretterjesztő munkafolyt tervszerű tematikával, rendszeresenodajáró előadókkal. A legtöbb problémaa nagyüzemeknél van. A helyzet javítá-sa céljából két szolnoki üzemben, a pa-pírgyárban és a cukorgyárban megalakí-tottuk az üzemi TIT-csoportot. Több fi-gyelmet kell fordítanunk az üzemi mun-kások — és családtagjaik — részére tar-tott területi előadásokra. Ez annál inkábbfontos, mert Rákóczifalván és Szájaibanigen szép eredmények támasztják aláennek az útnak helyes voltát.

A parasztság körében végzett ismeret-terjesztés jó eredménye, hogy a félévielőadások 35 %-át falun tartottuk, s hegyezeknek 50 %-a állami gazdaságokban,gépállomásokon és tsz-ekben hangzott el.A megyei Elnökség 1959. június 12-i ülé-

sén határozatot hozott a falusi TIT-cso-portok létrehozására, aminek előmunká-latait mintegy 25—30 tsz-községben márel is indítottuk. Ezzel is segíteni akarjuka tsz-tagság körében folytatott ismeret-terjesztő munkát. Az érdeklődés nagy.rajtunk a sor és a felelősség, hogy aztmegfelelően ki is elégítsük. A gyakorlatimunka eredménye azonban sok esetbei: ahelyi vezetők hozzáállásától függ.

2. A természettudományos világkép ésa társadalomtudományi összefüggések —különösen a falun tartott előadásoknál —lépten-nyomon felmerülnek. Kevés a/.olyan előadó, aki kellő körültekintéssel,a tudományosság igényével megfelelő vá-laszt tudna adni a kérdésekre. Szükségeilenne, hogy az eddigieknél több és jobbközponti vázlatot kapjunk. Fontos feladata szilárd materialista szemlélettel rendel-kező előadócsoportok kialakítása, ezekrendszeres továbbképzése (viták, váz-latok).

3. Megyénkiben az első negyedévbenlegfontosabb feladatként a mezőgazdaság

93

átszervezése jelentkezett. A megyei Elnök-ség február 12-én tartott ülésén, tár-gyalta az ezzel kapcsolatot feladatokat,és felihívással fordult a megye értelmisé-géhez, vállaljon részt a feladatok végre-hajtásaiból. Az Elnökség tagjai maguk iskonkrét helyszíni murikat vállaltak. Azelőadásos propagandából elsősorban azagrártudományi, a jogi és az egészség-ügyi szakotsztály vette ki a részét. A TITfalun élő tagjai az átszervezés időszaká-ban példamutató munkát végeztek. AzMSZMP megyei végrehajtó bizottságatöbbeket dicsérő oklevéllel tüntetett ki.

A Tanácsköztársaság évfordulójánakmegünneplésével kapcsolatos munkánkatnem szűkítettük le csupán az évfordulónapjára, hanem azt egész évi feladatnaktekintjük. A történékni szakosztály vál-lalta a legtöbb munkát: előadásokat dol-gozott ki és tartott, találkozásit, szerve-zett a Vörös Hadsereg idős harcosaival,segítette az úttörők nyomolvasó munká-ját, az összegyűjtött anyag rendezésébentanácsot adott. Komoly segítséget nyúj-tott a szakosztály a múzeuminak az 1919-es anyag válogatásában és kiállításában.A helyi sajtó és rádió részére cikkeket ésfeldolgozásokat készített. Az irodalmiszakosztály a Tanácsköztársaság irodal-máról, kultúrpolitikájáról tartott nagy-számú előadást.

4. Tapasztalataink szerint a hosszú, S—10 előadásból álló sorozatok nem hoztákmeg a várt sikert, mert a hallgatóságlemorzsolódása igen számottevő volt. (Pl.munkásakadémia.) Ennek okát főként azelőadások túlzottan elméleti jellegébenlátjuk; jobban kell törekednünk az elő-adások megfelelő szemléltetésére (film,képek stb.).

A Szülök Főiskolája c. sorozat azt bizo-nyította, hogy a pedagógiai előadásokiránt megyeszerte megnőtt az igény. A6—9 előadásból álló sorozatokat a hall-gatóság mindvégig nagy érdeklődéssellátogatta.

A helyi rádióban az első félévben, több,mint 50 előadást tartottak tagjaink, a,helyi sajtóban pedig mintegy 25 cikketírtak. A megyei szervezet folyóirata,a Jászkunség értékes anyagokat közölt,és ugyancsak nagy mértékben segítetteaz ismeretterjesztő munkát.

Az ismeretterjesztő Mozi filmhiánymiatt csak részben tudja segíteni mun-kánkat. Táj- és dokumentfilmek több íz-ben szerepeltek műsoron: Mesél a Bükk,Sopron, Teuton kaid akció. Sötétség ésköd, stb. Ezeket a filmeket mindig külö-nösen nagy érdeklődés kísérte. A gyerme-kek részére vasárnap délelőtt tartott elő-adások is igen népszerűek voltak. Olyanmesefilmeket igyekeztünk műsorra tűzni,melyek segítették az ifjúság nevelését, pl.Gonosz favágó, Csengő^bongó fácska. stb.Az előadásokén esetenként 150—250 gyer-mek vett részt,

A TIT pécsi szervezetével cserekiállí-tást rendeztünk, Szolnokon Haraszti Páll,Pécs,ett Chkmirii Ferenc festőművész ké-peit átUtottuk ki. A szolnoki kiállításttöbb mint háromezren tekintették meg.Ugyancsak Szolnokon a Helyőrségi TisztiKlubbal közösen rendeztük a Tanács-hözitársaiság művészete c. kiállítást. A me-gyei szervezet két ízben vezetett város-ismertető sétát Szolnokon, és egyet Deb-receniben.

Lévai István

94