A tőzsdei kereskedés alapjai - PORTFOLIO.HU · Portfolio Online Tőzsde – [email protected]...

A tőzsdei keres kedés alapjai

Portfolio Trader TudásCenterMinden, amit a kereskedésről tudni kell

Interaktív online előadások (webinarium)Ingyenes délutáni szemináriumokDevizakereskedési tanfolyam Kezdő és haladó tőzsdetanfolyamok

Kapcsolat: 1 472 2096, [email protected] www.portfolio.hu/oktatas

Portfolio Online Tőzsde – www.portfolio.hu/onlinetozsde [email protected] 06-1 472-2096

2 Portfolio Tőzsdeiskola – www.portfolio.hu/oktatas

Tartalom

1. A tőzsde ..................................................................................................................................................... 3

2.Tőzsdeindexek – a tőzsdei barométer ........................................................................................................ 3

3. A Részvény ................................................................................................................................................. 5

4.Tőzsdei kereskedés ..................................................................................................................................... 6

5. A kereskedés menete ................................................................................................................................ 8

6.A kereskedés iránya .................................................................................................................................. 11

7. A megbízások típusai ............................................................................................................................... 13

8. Valós idejű (real-time) adatszolgáltatás .................................................................................................. 19

9. MARKERS – beépített grafikonrajzoló ..................................................................................................... 20

10. Pozíció-menedzsment ........................................................................................................................... 21

11. Veszteségvágás ...................................................................................................................................... 22

12. Hozam – kockázat arány ........................................................................................................................ 25

13. Kövessük az árfolyamot ......................................................................................................................... 26

14. Határidős kereskedés ............................................................................................................................ 29

15.Tőzsdei elszámolás ................................................................................................................................. 32

16. Részvényelemzés ................................................................................................................................... 33

17. Tőzsdei kereskedés utáni adózás .......................................................................................................... 36

www.portfolio.hu/onlinetozsde+36/1/472-2096, [email protected]

www.portfolio.hu/tudascenter 3



1. A tőzsde A tőzsde nem más, mint egy nagy piac, ahol vevők, eladók egy időben, egy helyen vannak jelen, és kereskedésüket szigorú szabályok rögzítik. A helybeni és időbeni koncentráció garantálja nagyszámú vevő és eladó jelenlétét, ami lehetővé teszi, hogy például a magyar tőzsde vonatkozásában mindig legyen vevő, illetve eladó az OTP részvényére.

A tőzsdéken nem csak részvényekkel, hanem devizákkal, határidős és árutőzsdei termékekkel is kereskedhetünk. Lényegében minden olyan termékkel lehet tőzsdén kereskedni, ami szabványosítható és helyettesíthető, így egészen extrém tőzsdék is kialakulhatnak, mint például az áramtőzsde.

A szabványosítás alatt azt kell értenünk, hogy kereskedési egységek, és árlépésköz egységek vannak minden termék esetében megállapítva. OTP részvény kereskedés során 1 db a legkevesebb kereskedhető mennyiség, a részvény árfolyama pedig 1 Ft-onként változhat (árlépésköz).

A helyettesíthetőség alatt azt kell érteni, hogy teljesen mindegy egy kereskedő számára, hogy melyik OTP részvénnyel, vagy búza kontraktussal kereskedik, mert ezek teljesen egyenértékűek és azonos paraméterekkel bírnak.

A szabályok másik része a résztvevők körére vonatkozik, ugyanis a tőzsdén igen szigorú szabályok rögzítik, hogy ki lehet tag, ami jellemzően a brókercégeket jelenti. Mi magánszemélyek e brókercégek közreműködésével tudunk különböző termékeket vásárolni, illetve eladni.

2.Tőzsdeindexek – a tőzsdei barométer A tőzsdeindexek figyelemmel kísérése a leggyorsabb módja, hogy átfogó képet alkothassunk a pillanatnyi piaci hangulatról. Összesűrítik számunkra a kereskedéshez szükséges információt, az egyes részvények árának alakulását, így segítségükkel egy pillantás alatt fel tudjuk mérni a piac teljesítményét.





Hazánkban a Budapesti Értéktőzsdén szereplő részvények ármozgását a BUX index jelzi, melynek 1991. január 2-i induló értéke 1.000 pont volt, 2007-es csúcsa pedig meghaladta a 30.000 pontot.

A BUX kosár

A BUX index kosarában legalább 12, legfeljebb 25 részvény kaphat helyet, melyek kiválasztására, illetve a kosár felülvizsgálatára évente kétszer - márciusban és szeptemberben - kerül sor.

Nemzetközi indexek

Nemzetközi szinten földrajzi elhelyezkedés, szektorbeli hovatartozás, illetve a vállalatok mérete alapján is képeznek indexeket.

Az egyik legismertebb index az amerikai Dow Jones (Dow Jones Industrial Average, Dow Jones Ipari Átlagindex) index, melyet 1897-ben hozott létre Charles Dow (1851-1902). Kezdetben az index 12 vállalat részvényeit tartalmazta, jelenleg a 30 legfontosabb amerikai részvény árfolyamát tükrözi.

Szintén ő alkotta meg a ma már kisebb jelentőségű Dow Jones Transportation Average-et is, mely 20 vasúttársaság papírját tartalmazta. Dow elmélete szerint a két index teljesítményének igazolnia kell egymást. A szállítmányozási index mozgása néha megelőzi a szélesebb értelemben vett piac, az ipari index alakulását, ugyanis a vasúttársaságok bevétele együtt mozog a nyersanyagok és áruk mozgásával, így jól tükrözi az ipari tevékenység, aktivitás változásait. Ez az elv ma is változatlanul igaz, csupán az eredeti indexek helyére kell különböző eszközkategóriákat behelyettesíteni.





Az amerikai értékpapírok ennél szélesebb körére terjed ki a Standard & Poor’s 500 Index, technológiai vállalatok részvényárait pedig a NASDAQ jelzi. Angliában az FTSE, Németországban a DAX, Japánban a Nikkei, Hong Kong-ban a Hang Seng index áll a befektetők figyelmének középpontjában. Az egyre nagyobb súlyt szerző feltörekvő gazdaságok, Brazília, Oroszország, India és Kína fő tőzsdeindexeinek teljesítményét pedig az MSCI BRIC index (Morgan Stanley Capital International, Brazil, Russia, India, China) sűríti egyetlen mutatószámba.

3. A Részvény A részvény egy tulajdonjogot megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír, mely a kibocsátó vállalatban szerzett részesedést igazolja. A részvény egyik legfontosabb jellemzője, hogy a részvényesnek, mint tulajdonosnak korlátozott a felelőssége, tehát a részvénytársaság csődje esetén maximum a részvénybe fektetett összeget veszítheti el.

A részvényesek jogai

A részvényesek jogai alapvetően két típusba sorolhatók:

tagsági jogok; illetve vagyoni jellegű jogok.

Tagsági jogok

A tagsági jogok azzal kapcsolatosak, hogy az értékpapír birtoklója részben tulajdonos is, így beleszólási lehetősége van a cég életét meghatározó fő döntésekbe. A tulajdonos az erre fórumot biztosító éves rendes közgyűlésen, valamint a rendkívüli közgyűléseken megjelenhet és tulajdoni hányadának megfelelő módon érvényesítheti akaratát.

Vagyoni jellegű jogok

A részvényhez kapcsolódó vagyoni jellegű jogok a jövedelemmel kapcsolatosak, melynek legfontosabb elemei a következők:

osztalékhoz való jog.

részvény elővételi jog;

a likvidációs hányadhoz való jog;






Az osztalékhoz való jog

Ezen jog az adott időszakban elért profit kifizetésre kerülő hányadára, az osztalékra vonatkozik. A Magyar Telekom például 2010-ben 74 Ft osztalékot fizet részvényenként.

Részvény elővételi jog

Ha a vállalat új részvénykibocsátást szervez, a tulajdonosok elővételi joggal rendelkezhetnek, s általában a meghirdetett kibocsátási árfolyamnál alacsonyabb áron juthatnak a papírokhoz.

A likvidációs hányadhoz való jog

A likvidációs hányad akkor kap szerepet, ha a cég megszünteti tevékenységét. Az eszközök értékesítése és a kötelezettségek teljesítése után – szerencsés esetben – megmaradó összeg egy részvényre jutó részét nevezik likvidációs hányadnak.

4.Tőzsdei kereskedés Mivel a tőzsde szabályozott piac, a biztonságos kereskedés és elszámolás miatt csak szigorúan ellenőrzött feltételeknek eleget tevő szereplők vehetnek közvetlenül részt a kereskedésben, mindenki más csak e vállalatok közvetítésével léphet a piacra. Pontos szakkifejezéssel befektetési szolgáltatóknak hívjuk ezeket a cégeket, hétköznapi szóhasználattal brókercégeknek.

Tehát befektetőként nem vihetjük megtakarított pénzünket közvetlenül a tőzsdére, hanem előbb egy brókercégnél kell számlát nyitnunk, hasonlóan, mint egy bank esetében, onnét kezdve tudunk a számlánkon elhelyezett összeg ellenében értékpapírokat vásárolni, illetve eladni.

Tőzsdei befektetőként tehát a brókeren keresztül köthetünk üzletet. Ezért a szolgáltatásért jutalékot fizetünk, ennek mértéke brókercégenként változó. Jellemzően a személyes befektetési tanácsadást is nyújtó, klasszikus, telefonos brókercégek jutalékai jóval magasabbak, mint a saját számlánkhoz internetes hozzáférést nyújtó online szolgáltatók, mivel első esetben megfizetjük a személyes tanácsadást is.

Befektető Brókercég Tőzsde






Hagyományos brókercégek esetében, még ha szerencsénk van, és kifogunk egy szakmailag jól képzett brókert, akkor is vállalnunk kell azt a kockázatot, hogy a brókerünket bizony nem nyereségességünk, hanem ügyleteink mérete és gyakorisága alapján javadalmazzák.

Ha interneten keresztül kereskedünk, befektetési döntéseinket egyedül kell meghoznunk, nem lesz segítségünkre bróker, aki fogja és vezeti a kezünket. Nyilván aki napi szinten 8 órában figyeli a piacokat évek óta jobb döntéseket tud hozni nálunk. De tényleg igaz ez? A kérdés megválaszolására álljon itt a következő:

Egy amerikai vállalat 1963 óta rendszeresen felmérést készít hivatásos befektetési tanácsadók piaci várakozásairól, majd ezeket előbb számszerűsítve, majd egyfajta átlagot számolva mutatószámot képeznek, melyet Advisors Intelligence Sentiment néven rendszeresen publikálnak. A mögöttes elgondolás az volt, hogy a profi szakértők többségének nyilván helyes lesz a megítélése a piacok irányát illetően, ezért jó ötlet követni ajánlásaikat.

Az eredmény sajnos kijózanító: mára bebizonyosodott, hogy inkább akkor járunk jobban, ha az ellenkezőjét tesszük annak, amit az elemzők és tanácsadók mondanak. Máshogy fogalmazva, ők sem tudják a piac mozgását előre jelezni. Ahogy a piac emelkedik, úgy válnak egyre bizakodóbbá, ebből kifolyólag a piac csúcsának közelében a legoptimistábbak a jóslataik, épp amikor már inkább eladni lenne jó. Hasonló módon, amikor a piaci mélypont közelében járunk, vagyis már vételi pozíciók felvétele lenne célszerű, akkor a legborúlátóbbak a profik. Ez a szomorú valóság, mindenki jól gondolja meg, hogy kér-e bárkitől segítséget befektetési döntései meghozatalakor.

Portfolio Online Tőzsde

A Portfolio Online Tőzsde választása esetén egy online kereskedési platformon saját magunk végezhetjük tranzakcióinkat, alacsony tranzakciós költségek mellett. A tőzsdei jutalék 0,3%, min. 200 Ft, napon belüli ügyletek esetében pedig 0,15%.

A Portfolio Online Tőzsde számlanyitás első lépése egy online regisztráció, amelyet a www.portfolio.hu/onlinetozsde oldalon található számlanyitás gombra kattintva tud elindítani. A regisztrációt követően a rendszer elküldi Önnek a regisztrációs kódot emailben. A regisztrációt követően az Önhöz legközelebbi ERSTE Bank fiókban megnyithatja értékpapírszámláját. A számlanyitáshoz szüksége lesz az emailben kapott regisztrációs kódra, valamint személyi igazolványára, lakcímkártyájára és adókártyájára is.





Kérjük, az Erste fiókban feltétlenül jelezze, hogy Portfolio Online Tőzsde szerződést szeretne kötni, hogy biztosan alacsony díjak mellett kereskedhessen! Amennyiben szeretné igénybe venni befektetési hitel szolgáltatásunkat, vagy szeretne határidős kereskedést folytatni, a számlanyitás során kérje az ügyintézőtől az ehhez szükséges keretszerződéseket (Határidős keretszerződés és Befektetési hitelről és Shortlolásról szóló keretszerződés). Ezen kiegészítő szolgáltatások igénybevétele semmilyen extra költséget nem jelent a felhasználók számára. A szerződéskötést követően számlája azonnal aktiválásra kerül, befektetési hitel és határidős szerződése pedig 3-4 napon belül fog élni. Hol vezetik a Portfolio Online Tőzsde ügyfeleinek értékpapírszámláját? A Portfolio Online Tőzsde által nyújtott kereskedési lehetőség Magyarország egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója, az ERSTE Befektetési Zrt. és a Portfolio.hu-t üzemeltető NET Média Zrt. összefogásában valósul meg. A Portfolio Online Tőzsde ügyfelei így Magyarország legnagyobb befektetési szolgáltatójának, az Erste Befektetési Zrt.-nek az ügyfelei. Hogyan tudom más brókercégnél vezetett értékpapír számlámról az értékpapírjaimat áttranszferálni az Erste-hez? Amennyiben más brókercégtől kíván az Erste Értékpapír Zrt.-hez értékpapírt transzferálni, úgy az értékpapír transzfer indításakor a 0035M számú KELER számot adja meg az ügyintézőnek. A Portfolio Online Tőzsde szolgáltatásról a www.portfolio.hu/onlinetozsde oldalon olvashat. Ügyfeleinknek ingyenes tőzsdei oktatást szervezünk. A Portfolio Tőzsdeiskola előadásairól a www.portfolio.hu/oktatas oldalon tájékozódhat.

5. A kereskedés menete Kereskedési idő

A tőzsdei kereskedési nap szakaszokra van felosztva, a Budapesti Értéktőzsde Részvény Szekciójában reggel 9 órakor indul meg a kereskedés.

Ajánlatokat már 8.30-tól módunkban áll elhelyezni. A nyitó ajánlatgyűjtési részszakaszban a vételi és eladási ajánlatok csupán bekerülnek az ajánlati könyvbe, ebben a szakaszban üzletkötés még nem történik.





Részvényszekció

Nyitó ajánlatgyűjtési részszakasz* 8.30 - 9.00/9.01

Nyitó ügyletkötési részszakasz* 9.00/9.01 - 9.02

Szabad szakasz 9.02 - 16.30

Záró ajánlatgyűjtési szakasz* 16.30 - 16.35/16.36

Záró ügyletkötési részszakasz* 16.35/16.36

Záróáras kereskedési szakasz 16.36 - 16.40

Ezt követi a nyitó ügyletkötési részszakasz, melyben az ajánlati könyvbe rendszerezett ajánlatok párosítása és megkötése, valamint az ügyletek listázása egyensúlyi áras ügyletkötési algoritmus szerint történik. Az egyensúlyi áras ügyletkötési algoritmus során meghatározásra kerül, hogy mekkorák az ajánlati könyvben szereplő egyes árszinteken köthető mennyiségek. Ezt követően választják ki azt az árat, amelyen a legnagyobb mennyiségű ügylet köthető meg. A párosított ajánlatok mindegyike ugyanazon az árfolyamon teljesül. Ebben a szakaszban már nem tehető és nem módosítható, valamint nem vonható vissza ajánlat.

A folyamatos kereskedésre 9.02 és 16.30 között van lehetőség, az esetek 99%-ban ebben a szakaszban fogunk kereskedni. A szabad szakasz végét követő 5-6 percben a záró ajánlatgyűjtési szakasz zajlik, ahol a befektetők csak ajánlatokat adhatnak, üzletkötés nem történik. A záró ügyletkötési részszakaszban a nyitó ügyletkötési részszakaszhoz hasonlóan egy véletlenszerű időpontban történik meg az ajánlatok párosítása, ami az adott napi záróárat jelenti. A párosított ajánlatok mindegyike ebben az esetben is ugyanazon az árfolyamon teljesül.

Záróáras kereskedési szakasz

A záró ügyletkötési részszakasz után a kereskedőknek még lehetőségük van a záróáras kereskedési szakaszban ajánlatokat tenni 16.40-ig, de már kizárólag az adott napi záró áron.

A és B kategória

A részvények BÉT-re történő bevezetése - az egyes kategóriáknál meghatározott általános követelményekre is tekintettel - két kategóriába, Részvények ”A”, illetőleg Részvények ”B” kategóriába történhet. Az „A” kategóriába való bekerülés feltételekhez kötött, a részvény-sorozat mérete és tulajdonosok számát nézve, míg a „B” kategóriába való bekerüléshez nem szükséges egyetlen, az „A” kategória esetében elvárt követelménynek sem megfelelni.



Részvényszekció

Nyitó ajánlatgyűjtési részszakasz* 8.30 - 9.00/9.01

Nyitó ügyletkötési részszakasz* 9.00/9.01 - 9.02

Szabad szakasz 9.02 - 17.00

Záró ajánlatgyűjtési szakasz* 17.00 - 17.05/17.06

Záró ügyletkötési részszakasz* 17.05/17.06

Záróáras kereskedési szakasz 17.06 - 17.10



Bázisár

A részvények vonatkozásában az ajánlattételi limitek és a kereskedés szüneteltetése meghatározásának alapjául szolgáló érték a bázisár. Az adott értékpapír bázisárának a legutolsó, de még az adott tőzsdenapot megelőző öt tőzsdenapon belül képzett záróára minősül.

Felfüggesztés és szünet

A BÉT a részvények kereskedésének ideiglenes szüneteltetését akkor rendeli el, ha az adott tőzsdenapon az értékpapír árfolyama a bázisárhoz viszonyítottan +/-10%-ot meghaladó mértékben változott. Az ideiglenes szünetre tehát nem +/-10-nál, hanem az ezen limitet meghaladó első kötésnél kerül sor. Az ideiglenes szüneteltetés minimum 2, legfeljebb 15 perc lehet.

A BÉT a teljes tőzsdei kereskedést, vagy bizonyos részvények kereskedését meghatározott okok bekövetkezése esetén határozott vagy határozatlan időre szüneteltetheti, illetve felfüggesztheti. A tőzsdei kereskedés szüneteltetése, és felfüggesztése során az adott részvényre vonatkozó ajánlat nem tehető és nem módosítható, ügylet nem köthető, ajánlat visszavonására azonban sor kerülhet. A kereskedés felfüggesztésére jellemzően a társaságok kérése következtében szokott sor kerülni, például valamely jelentős bejelentést megelőzően.

Maximális ajánlati árak

A BÉT-en jegyzett részvények esetében a mind a vételi, mind az eladási ajánlat ára az „A” kategóriában legfeljebb 15%-kal, a „B” kategóriában legfeljebb 20%-kal térhet el a bázisártól.

Az ajánlati árak maximalizálása természetesen azt is jelenti, hogy általában a részvények árfolyama egy adott napon belül nem mozdulhat el 15 illetve 20%-nál nagyobb mértékben, kivételt képez e szabály alól, amikor legalább 5 napig nem történt üzletkötés az adott papírra (hiszen ekkor nincs bázisára). Ha az OTP záró ára hétfőn 7000 Ft volt, akkor kedden maximum 15%-al változhat az árfolyam. 8050 Ft lehet a maximális ár, míg 5950 Ft alá nem eshet az árfolyam.





6.A kereskedés iránya A folyamatos és erőteljes emelkedő piacot bika piacnak (bull market), a folyamatosan csökkenő tendenciát medve piacnak nevezzük (bear market).

Long, short

A általunk várt árfolyam elmozdulás iránya alapján az alábbi két kereskedési irányt különböztethetjük meg:

Long: ebben az esetben az árfolyam emelkedésére spekulálunk, vételi megbízással nyitjuk meg a pozíciónkat, melyet később, remélhetőleg magasabb árfolyamon egy eladási megbízással zárunk le.

Az ábrán zölddel jelöltük a pozíció megnyitását, a részvény megvételét, pirossal pedig a zárást, az eladást. A kettő közötti különbség a nyereségünk.

Short: pozíció felvételekor az árfolyam csökkenésére spekulálunk, akkor érünk el nyereséget, ha esik az ár. A shortolás gyakorlatilag részvény eladási pozíció felvételét jelenti a papírok előzetes birtoklása nélkül úgy, hogy azokat később olcsóbban kívánjuk visszavásárolni a parketten.





Például, ha eladok egy részvényt 5000 Ft-ért, majd visszavásárolom 4750 Ft-ért, akkor ezzel kerestem 250 Ft-ot, mivel kevesebbet fizettem érte (amikor visszavettem), mint amennyit kaptam érte, amikor eladtam.

A fenti ábrán pirossal jelöltük a pozíció nyitását, zölddel pedig a lezárást. Pozitív eredmény akkor keletkezik, ha a vételi ár alacsonyabb, mint az eladási, e tekintetben nincs különbség a long pozícióhoz képest. Mint látható, ezúttal azonban az eladás időben megelőzi a vételt. Hogyan is lehetséges ez?

Az eladási pozíciót úgy tudjuk felvenni, hogy a részvényeket egy másik (jellemzően hosszútávra befektető) piaci szereplőtől kölcsönvesszük, majd a pozíció lezárása (azaz a részvény visszavásárlás) után visszaadjuk azokat. Tehát olyasmit adunk el, ami valójában nincs is a birtokunkban, lényegében tartozunk valamivel. Az pedig már könnyen belátható, hogy jó nekünk, ha csökken az értéke annak, amivel tartozunk.

Ahhoz, hogy a shortolási lehetőséget aktiváljuk a számlánkon, egy erre vonatkozó, úgynevezett keretszerződést kell kötnünk. Egyelőre magyar részvényekkel csak korlátozottan tudunk eladási pozíciót felvenni, csak a négy legnagyobb forgalmú részvényt (OTP, MOL, MAGYAR TELEKOM, RICHTER) adhatjuk el anélkül, hogy rendelkeznénk vele, és ezeket is csak adott napon belül. Máshogy fogalmazva, még ugyanazon a napon le kell zárnunk shortos pozíciónkat, amelyiken nyitottuk. Amennyiben ezt elmulasztanánk megtenni, úgy helyettünk a szolgáltatónk a tőzsdei kereskedés utolsó tíz percében vissza fogja vásárolni a korábban eladott részvényeket.





Ha több napon keresztül szeretnénk az árfolyam csökkenésével nyereséget hozó pozíciót tartani, úgy azt a határidős kereskedés keretein belül tudjuk megtenni, bővebben erről az eszköztípusról egy későbbi fejezetben lesz szó.

7. A megbízások típusai Online kereskedés esetén a befektető vételi vagy eladási megbízását a brókercég által biztosított szoftveren keresztül adja meg, mely egyből a tőzsdére kerül, további emberi beavatkozás nélkül. Ennek kézenfekvő előnye a gyorsaság.

Megbízás indításához a Portfolio Online Tőzsde felületén kattintson a „Tőzsdei kereskedés” gombra (pirossal kiemelve), majd válassza ki az instrumentumot és indítsa el a megbízást a vétel vagy eladás gombbal (zöld).

A tőzsdei megbízás típusa az alábbiak egyike lehet:

piaci áras megbízás;

limitáras megbízás;

A megbízás bevitele során első teendő a típus megadása. Ezt a kereskedési ablakban teheti meg, egy legördülő menü segítségével.





Limitáras megbízás

Limitáras megbízás esetén a befektető pontosan meghatározza, hogy mekkora az a maximális ár, amennyiért ő hajlandó vásárolni, illetve mekkora az a minimális ár, amennyiért hajlandó eladni részvényeit.

Tekintsük a következő példát: az alábbi táblázat a MOL részvények ajánlati könyvét tartalmazza 5-ös mélységben, azaz mind a vételi, mind az eladási ajánlatokból a legjobb 5-öt láthatjuk benne.





Abban az esetben, ha limitáras megbízást adunk 80 darab MOL részvény vételére 20290 Ft-os árfolyam, akkor mindössze 5 darab részvényt tudunk megvásárolni 20280 forinton, a maradék 75 darabért pedig már 20285 forintot fogunk fizetni.

A Portfolio Online Tőzsde felületén limitáras megbízás adásához az alábbi módon töltsük ki az ajánlat-beviteli ablakot:

Ezen megbízás típus esetében természetesen előfordulhat, hogy megbízásunk nem teljesül, mert nem éri el a papír az általunk meghatározott árszintet, vagy nem a teljes mennyiséget sikerül megvenni vagy eladni. Amennyiben a fenti esetben limitárként 20280 forintot adunk meg, úgy csupán 5 darab MOL részvényt tudunk vásárolni, a maradék 75 darabos vételi megbízásunk 20280 Ft-os limitárral bekerül az ajánlati könyvbe, a vételi oldal legfelső sorába, azaz ezzel az árral mi leszünk a legmagasabb árat kínáló vevők a piacon.

Piaci áras megbízás

Piaci áras megbízás esetében a befektető nem határoz meg számszerűen vételi vagy eladási árfolyamot, csupán a darabszámot és a megbízás irányát. Ezen tranzakciónál a bróker vagy internetes brókercég számítógépes platformja az adott pillanatban elérhető legkedvezőbb áron köti meg az





ügyletet. A teljesülés konkrét árfolyamát azonban a befektető a megbízás pillanatában nem tudhatja biztosan, ugyanis a mindenkori piaci ár egy pillanatfelvétel a múltról, új megbízás az éppen érvényes legjobb ajánlatok szintjén fog teljesülni.

Abban az esetben, ha piaci áras megbízást adunk 300 darab OTP részvény vételére, akkor nem az aktuális piaci áron, azaz az utolsó kötési árfolyamon (jelen esetben 5410 Ft-on) teljesül megbízásunk, hanem az eladói oldalon lévő tételeket vásároljuk meg. (10 darab részvényt veszünk 5415 Ft-on, 200 darabot 5419 Ft-on és 90 darabot 5420 Ft-on).

Piaci ajánlat bevitelére alább láthat példát, 25 db OTP részvény piaci vételére adunk megbízást:





Fontos, hogy piaci áras megbízás megadásakor a rendszer „A” kategóriás részvény esetén az utolsó ügylet árszintjénél 15%-kal, „B” kategóriás részvény esetén 20%-kal, a megbízás irányától függően magasabb vagy alacsonyabb áras limitáras ajánlatként kezeli ajánlatunkat. Ez csupán technikai okokból történik így, célja, hogy a miénk legyen a legjobb ajánlati árszint a piacon. A tranzakció természetesen nem a megbízási ajánlat árszintjén fog teljesülni, hanem a legjobb ellenoldali ajánlattal párosítják össze.

Stop-loss megbízás

Fontos megemlíteni még az un. stop-loss, vagy veszteségvágó megbízást, mely a veszteség-minimalizálását szolgálja. Ennek logikája, hogy soha nem lehetünk biztosak abban, hogy helyesen mértük fel a piaci ármozgás irányát, és elképzelhető, hogy a megvásárolt részvény árfolyama csökken. A stop-loss megbízás azt jelenti, hogy már az ügylet megkötésekor megadunk egy olyan, a vételi árnál alacsonyabb árat, ahol, ha leesik a részvényünk árfolyama, kiszállunk a pozícióból, elkerülve ezzel a még nagyobb veszteséget. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy meg kell adni a stop-loss megbízás aktiválási árát, s amennyiben ezen aktiválási árat a piaci ár eléri, az eladás aktivizálódik piaci vagy limit áras megbízásként, és eladjuk részvényeinket. A tényleges eladási ár nagy valószínűséggel kevéssel az aktiválási ár alatt lesz. A stop megbízásokról bővebben a kockázatkezelés fejezetben lesz szó.

Az következő ábrán bemutatjuk, hogyan tudunk bevinni a Portfolio Online Tőzsde kereskedési rendszerébe veszteségvágó ajánlatot:

1. Adjuk meg a darabszámot

2. Pipáljuk ki a „Stop limit” mező dobozát

3. Adjuk meg az aktiválási árat

4. Válasszuk ki a megbízás típusát (piaci/limit)

5. Adjuk meg a limitárat (piaci stop megbízás esetén ez a lépés kimarad)





A megbízások érvényessége

A vételi és eladási megbízások érvényességét többféleképpen határozhatjuk meg:

Szakasz: a megbízás az adott üzletkötési szakaszban érvényes, azt követően kikerül az ajánlati könyvből. Szakaszok: nyitó szakasz, szabad szakasz, záró szakasz.

Nap: a megbízás az adott napon érvényes, amennyiben adott napon nem teljesül, kikerül a rendszerből.

Visszavonásig: a megbízás a visszavonásig benne marad az ajánlati könyvben, de maximum 30 napig.

Dátumig: a megbízás az előre meghatározott dátumig benne marad az ajánlati könyvben, de maximum 30 napig.

Ajánlatok módosítása, törlése

Amint bevittünk egy ajánlatot a kereskedési rendszerbe, az egyből megjelenik a nyitott megbízások (zöld négyzet) között. Az ajánlatok behívása után válasszuk ki a minket érdeklő megbízást (lila kiemelés), majd a módosítás, ill. visszavonás gombra (kék keret) kattintva tudjuk változtatásainkat végrehajtani.





8. Valós idejű (real-time) adatszolgáltatás A Portfolio Online Tőzsde számlán alap beállításként 15 perces késleltetéssel láthatóak a Budapesti Értéktőzsde adatai, valamint az Alap kereskedési felület érhető el az ügyfelek részére. Lehetőség van azonban valós idejű adatszolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződést kötni, mely révén nem csak valós időben láthatja a befektető az adatokat, de hozzáférési jogosultságot szerez a Portfolio Online Tőzsde PRO rendszeréhez is. Az adatszolgáltatást magunk aktiválhatjuk az Alap felület Tőzsdei kereskedés menüpontján belül a képernyő jobb felső részében található óra ikonra kattintva.

A szolgáltatás díja nem időarányosan felszámított és függ az ügyfél befektetéseinek mértékétől, akár díjmentes is lehet. Az előfizetéssel hozzáférhető PRO rendszerben az ügyfél már 5-ös mélységű ajánlati könyvet, kötéslistát és napi grafikont is láthat, ezáltal még biztosabban tud majd kereskedni. A valósidejű adatszolgáltatás mindenkori díját díjjegyzékünkben találja.



díjjegyzékünkben



9. MARKERS – beépített grafikonrajzoló

A Portfolio Online Tőzsde használatakor lehetőségünk van használni a kereskedési felületbe beépített MARKERS grafikonrajzolót, melynek segítségével képernyőnkön megjeleníthetjük és elemezhetjük az árfolyamok alakulását.

A Markers grafikonrajzolóra szintén a kereskedési felületen belül lehet előfizetni. Használhatjuk akár késleltetett adatokkal, akár real-time módban, attól függően, hogy a valós idejű adatszolgáltatásra rendelkezünk-e előfizetéssel.

A grafikonrajzoló használatához az alábbi lépéseket kell követni:

Markers 3.9.5.4-es verziójának letöltése és telepítése az alábbi oldalról: http://www.markers.hu/letoltes.htm

bejelentkezés a kereskedési felületbe.

Markers indítása

Ha a Portfolio Online Tőzsde Alap felületét használjuk, akkor a Tőzsdei kereskedés menüponton belül a képernyő jobb felső részén található grafikon ikonra kell kattintani a Markers indításához.





Amennyiben a PRO felületet használjuk, akkor a Kereskedési Információk menüponton belül kattintsunk a Markers indítása menüpontra.

A szolgáltatás havi díja bruttó 1990 Ft, nem időarányosan felszámított díj. Az előfizetés automatikus, amennyiben adott hónapban legalább kétszer elindítjuk a programot, felhasználónak tekint minket a rendszer.

10. Pozíció-menedzsment Gondolkozott már azon, hogy Ön milyen arányban találja el a helyes irányt, vagyis ügyleteinek hány százaléka nyereséges? 40-50%, netán 60-70%? Lehet valaki még oly jó elemző, akkor sem fogja tudni pontosan előre jelezni a piac irányát, mivel a piacok alapvető tulajdonsága, a tőzsdei kereskedés természetes velejárója a bizonytalanság. Sok kereskedő, illetve több kereskedési stratégia találati aránya bizony csak pár százalékkal tér el a pénzfeldobással elérhető 50 százalékos találati aránytól, azaz ebben a tekintetben nem túl hatékony.

Mégis, rengetegen kiemelkedően nyereségesen kereskednek a véletlennél csak alig jobb találati aránnyal. Sőt, van olyan jól működő kereskedési rendszer, mely 100 ügyletből 70-80-szor veszteséges, összességében mégis jól teljesít. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy kis veszteségekkel szemben nagy nyereségek állnak, azaz a veszteséges pozíciókat hamar zárják, a nyereséget pedig





engedik növekedni, amíg csak lehet. Így, még ha 100 ügyletből csupán a fele nyereséges, a nagyobb nyereségek bőven ellensúlyozzák a kisebb veszteségeket.

Kellő tapasztalat híján, két módon tudunk elrontani egy egyébként jó stratégiát a kivitelezés során:

Kezdő kereskedőként hajlamosak vagyunk arra, hogy amint egy kis nyereséget mutat a pozíciónk, megörülünk neki, be akarjuk biztosítani, és egyből lezárjuk, megfosztva ezzel magunkat a nagy nyerők lehetőségétől. Rutinosabb tőzsdézők ezzel szemben, ha egyszer sikerül jól elkapniuk egy hullámot, akkor kitartanak mellette, amíg lehet.

Ugyanez igaz a fordított esetre. Az másik gyakori kezdő hiba, hogy a veszteséges pozíciókhoz foggal-körömmel ragaszkodunk, mivel nem akarunk lezárni veszteséges ügyletet, nem akarjuk „elbukni a pénzünket”. Pedig a veszteségünk már rég keletkezett, hiába nem realizáljuk. Csupán annyit tehetünk, hogy nem engedjük tovább nőni.

Sok kezdő spekuláns, aki nem olvasta ezt a füzetet, hajlamos túlzottan sokáig kitartani veszteséges pozíciói mellett. Valójában ez egyfajta önáltatás. Ha pozíciót veszünk fel, annak már önmagában ítéletet torzító hatása van, eredeti elhatározásunk, véleményünk mellett fogunk kiállni, kitartani. Pedig örök és alapvető tőzsdei szabály, hogy a piacnak mindig igaza van. Mindig. Mindig. MINDIG!

A következőkben részletesen tárgyaljuk a pozíciómenedzsment különböző technikáit. A kereskedők által leggyakrabban elhanyagolt témakörrel, a veszteségminimalizálással kezdjük, utána pedig a vele szervesen összefüggő profitmaximalizálással ismerkedünk meg.

11. Veszteségvágás A veszteségvágás lényege, hogy már a pozíció felvételekor előre rögzítjük összegszerűen, hogy az adott ügyleten mekkora kockázatot vállalunk, maximum mekkora veszteséget vagyunk hajlandóak elszenvedni. Máshogy szólva előre meghatározzuk, hogy hol zárjuk az ügyletet, ha ellenünk megy az ár, függetlenül attól, hogy amikor zárnunk kell a pozíciót, hogyan ítéljük meg a piacot. Ez egyben azt is jelenti, hogy veszteségvágó megbízást soha nem módosítunk, nem törlünk, nem veszünk ki, mert azzal eredeti rendeltetését hiúsítanánk meg.





A fenti ábrán a kék vonal mutatja vételi árunkat. Amennyiben a piros vonal által jelölt árszintet eléri az árfolyam, lezárjuk a pozíciót, megvédve tőkénket.

Általában a kockáztatott összeget minden egyes ügyletre nézve saját kereskedési tőkénk bizonyos százalékában határozzuk meg. Az 5% egy széles körben elfogadott arányszám, a 10% már kimondottan magasnak számít. Ebből a százalékos arányból és számlánk értékéből kiszámoljuk, hogy mekkora az összeg, amit kockára tehetünk az adott ügyleten.

Ha az 5% szabályt követjük, és van 1 millió forint a számlánkon, akkor egy ügyleten maximum 50.000 forintot kockáztatunk. Könnyű belátni, hogy így sosem fog nagy veszteségünk keletkezni. Még ha egymás után 3x is tévesen ítélnénk meg a piacot, akkor is maximum 15%-kal csökken a számlánk egyenlege.

Ha a teljes kockáztatandó összegünket elosztjuk az 1 részvényre eső maximális kockázattal, vagyis a stop távolságával, a beszállási árfolyam és a veszteségvágó megbízás szintjének különbségével, eredményként a megvásárolható részvények számát kapjuk.





Példa:

1 millió forinttal kereskedem 5% kockázatot vállalok ügyletenként, azaz a teljes kockáztatandó összeg = 50.000 Ft

OTP részvényt veszek, 5800 forintos áron. Veszteségvágó megbízásomat 5450 forintra szeretném tenni. Kockázatom részvényenként = 5800 Ft – 5450 Ft = 350 Ft

Ha kockázatomat limitálom 50.000 Ft-ban, 350 forintos veszteségvágó megbízás mellett csupán 142 darab OTP részvényt vásárolhatok, holott elegendő pénzem lenne 1.000.000/5.800 = 172 darab részvény vételére is.

Hova tegyük a veszteségvágó megbízást?

Milyen távolságra helyezzük veszteségvágó megbízásainkat? A stop megbízás célja, hogy a nem kívánt árfolyam-elmozdulás ellen megvédjük tőkénket, anélkül, hogy az árfolyam természetes kilengései esetén aktiválódna a veszteségvágó megbízás. Tehát meg kell találni azt az optimális távolságot, ami az általunk megcélzott kereskedési időtávban se nem túl tág, se nem túl szűk. Célszerű ilyenkor az árfolyamok múltbeli viselkedését megvizsgálni, hogy megállapíthassuk, hogy mi tekinthető normális kilengésnek és mi minősül új iránynak.

Szokás olyan technikai szintekhez kötni veszteségvágó megbízásainkat, ahol korábban már fordult az árfolyam, azaz vételi pozíció esetén támaszok vagy korábbi mélypontok alá tesszük egy kevéssel, eladási pozíció esetén ellenállások vagy korábbi csúcsok fölé.





Ebben az esetben eladási pozíciót vettünk fel, vagyis az árfolyamok esésére spekulálunk. Veszteségvágó megbízásunkat egy korábbi csúcs fölé tettük, így nekünk kedvezőtlen árfolyam-alakulás (emelkedés) esetére megvédjük tőkénket

12. Hozam – kockázat arány A profitmaximalizálás, és egyben a veszteségminimalizálás egyik fő módja a kedvező hozam-kockázat aránnyal rendelkező beszállók kiválasztása. Olyan helyeket keresünk, ahol kis kockázattal tudunk arányaiban nagyobb nyereséget elérni. Kedvezőtlen áralakulás esetén hamar látjuk, hogy a piac nem abba az irányba mozdult, amerre vártuk, és kis veszteséggel zárjuk az ügyletet. Ellenben amennyiben jól ítéltük meg a piacot, akkor legyen biztosítva az árfolyam, és persze profitunk számára elég tér a növekedéshez. Ha ezt megszívleljük, az már önmagában elegendő ahhoz, hogy nyereségessé váljunk, még akkor is, ha csak az esetek felében alakul számunkra kedvezően az ár.

Ajánlott a kellő nyereségesség érdekében minimum 2:1, de inkább 3:1 hozam/kockázat arányt kitűzni magunknak. Legegyszerűbb módja ennek, ha stratégiánkba technikai szinteket építünk, így támaszok, ellenállások illetve trendek közelében tudunk beszállni, melyek másik oldalára helyezhetjük kezdeti veszteségvágó megbízásunkat. Célárat pedig szintén technikai szintek vagy alakzatok révén kaphatunk.

A fent ábrázolt ügylet során vételi pozíciót nyitunk a zöld vonal magasságában, veszteségvágó megbízásunkat egy korábbi, vételi árunkhoz közeli minimum alá helyezzük, célárunkat pedig egy





korábbi maximumhoz vagy egy kicsivel alá tesszük be. Szabad szemmel is jól látható, hogy a kockáztunk, vagyis a zöld és a piros vonalak távolsága, lényegesen kisebb, mint várt hozamunk, melyet a kék és a piros vonalak távolsága mutat, így kedvező a hozam kockázat arányunk.

A rosszul megválasztott hozam-kockázat arány bemutatására szolgál a fenti ábra. Vételi árunk a célárként kitűzött maximumhoz (ellenálláshoz) sokkal közelebb van, mint a korábbi minimum szintjére elhelyezett veszteségvágó megbízásunkhoz.

13. Kövessük az árfolyamot A megbízásoknál már tárgyalt ún. aktiválási áras megbízásoknak - amit eddig a veszteséges pozíciók lezárására használtunk – van egy másik praktikus használati módja is, amikor a már meglévő profitunkat biztosítjuk be.

Hogyan tudjuk ezt megtenni? A pozíció nyitásakor megadott kezdeti veszteségvágó megbízásunkat fogjuk az árfolyam növekedésével párhuzamosan egyre feljebb helyezni. Így, amíg a pozíció számunkra kedvezően alakul, nem fogunk kiszállni, viszont minden alkalommal, amikor új csúcsot ér el az árfolyam, mi is feljebb visszük az eredetileg veszteségvágó megbízásunkat.





Ennek köszönhetően, ha vételi pozíció esetén a meghatározott mértékig, azaz a mindenkori pozíciózáró szintig csökken az árfolyam, akkor már nem fogjuk tovább tartani a pozíciót, nem fogjuk az addig elért nyereségünket visszaadni a piacnak. Ezt a technikát hívják követő vagy csúszó stopnak.

Fokozatos pozícióépítés

Tovább mozdulhatunk el a kockázat csökkentése és a nyereségek maximalizálásának irányába, ha a fokozatos pozícióépítés elvét követjük. Ilyenkor az adott részvény vásárlására szánt tőkénket több – általában 2-4 – részre osztjuk, és először csak az első egységgel szállunk be a pozícióba.

Ha az ár számunkra kedvezően alakul, és már némi nyereséget értünk el az ügyleten (pl. megkerestük az eredeti kockázatunkat), akkor a második egységért is vásárolunk a részvényből, majd a harmadikból, és így tovább, amíg tart a kedvező trend.

Kiszállásnál szintén dönthetünk úgy, hogy egységeinket külön-külön adjuk el, fokozatosan realizáljuk nyereségünket, a lehetőségek szerteágazóak.





Amennyiben ezt a technikát alkalmazzuk, figyeljük a készletpárosítási módokra, lehetőségünkben áll megadni, hogy melyik időpontban, vagy melyik áron vásárolt részvénycsomagunkat akarjuk eladni. Az ajánlat megadása során a Készletpárosításnál állítsuk be, hogy melyik készletünkre vonatkozzon a megbízás a következők alapján:

FIFO: legkorábbi bekerülés

LIFO: legutolsó bekerülés

HIFO: legmagasabb áron történt bekerülés

LOFO: legalacsonyabb áron történt bekerülés.





14. Határidős kereskedés A teljesítés esedékessége alapján a tőzsdei ügyleteket az alábbi két csoportba lehet sorolni:

azonnali (prompt, spot) tőzsdei ügyletek; határidős (futures) tőzsdei ügyletek.

Azonnali tőzsdei ügyletek

Amint azt a neve is mutatja, az azonnali tőzsdei ügyletek esetében az adásvételi szerződés megkötése, valamint az ügylet teljesítése időben nem válik szét, azaz az adásvétel azonnal megtörténik. Az azonnali ügylet esetén most szeretnénk eladni például 10 darab Fotex részvényt, vagy most szeretnénk megvásárolni 100 darab MOL részvényt, célunk az értékpapírok azonnali birtoklása vagy eladása. Az azonnali ügyletnél gazdát cserél a részvény, valamint az annak ellenértékét jelentő pénzösszeg.

Határidős tőzsdei ügyletek

Az utóbbi évtizedekben hihetetlen gyorsasággal növekedett a határidős piacok jelentősége, így fontos részletesen áttekinteni e tranzakciókat. A határidős ügyletek népszerűségének oka, hogy egyrészt lehetőséget biztosítanak a kockázatok kezelésére, másrészt - mint spekulációs eszközök - óriási nyereségek (és persze veszteségek) elérését teszik lehetővé.

A határidős ügyletek kialakulása

A határidős ügyletek nem új keletűek, hiszen már évszázadokkal ezelőtt is léteztek, főként egyedi megállapodások formájában, például búzakereskedők között. A búzakereskedők még aratás előtt szerződést kötöttek a vevőkkel, hogy milyen áron fogják eladni a gabonát, ami azért volt számukra előnyös, mert előre biztosítani tudták árbevételüket. A másik oldalon a molnárok álltak, akik előre rögzített áron tudták beszerezni a jövőbeni alapanyagot.

Az ügylet lényege tehát az volt, hogy mindkét fél, a búzatermelő és a molnár is rögzíteni akarta azt a végső árat, amit kapnak vagy fizetnek a termékért. A határidős ügyletek alapvető jellemzője, hogy az üzletkötés egy későbbi időpontra vonatkozik, elválik egymástól az ügylet megkötése és annak teljesítése. A fizikai teljesítés azonban a határidős ügyleteknek csak a töredékénél valósul meg, leggyakrabban pénzügyi elszámolásra szorítkoznak a felek.





Tőkeáttétel (leverage) és napi elszámolás

A határidős ügyletek egy nagyon fontos tulajdonsága, hogy úgynevezett tőkeáttételre adnak lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy ha nyitunk egy pozíciót, akkor nem kell a pozíció teljes értékével rendelkeznünk, hanem csak egy részével (alapletét). Ennek előnye, hogy jelenleg meglévő tőkénknél jóval nagyobb pozíciókat lehet felvenni, így egy kedvező irányú árfolyamváltozás nagy nyereséget jelenthet számunkra, a kedvező trend eredménye felerősítve jelenik meg számlánkon. Hátránya azonban, hogy egy viszonylag csekély mértékű, számunkra kedvezőtlen árváltozás is komoly veszteséget okoz, azaz a kedvezőtlen trend is felerősítve mutatkozik meg.

Abban az esetben, ha egy pozíció értékének csak 10 százalékával rendelkeznünk, akkor tízszeres tőkeáttétellel tudjuk a pozíciót felvenni. Ez azonban azt is jelenti egyben, hogy long, azaz vételi pozíciót nyitva egy 10%-os árfolyam-növekedéssel megduplázhatjuk pénzünket (a 10%-os elmozdulás tízszerese a profit), ugyanakkor 10%-os árfolyam esés esetén, teljes befektetett pénzünket elveszítjük, mivel az elért nyereséget vagy veszteséget naponta elszámolják számlánkon, anélkül, hogy a pozíciónkat zárnánk.

Határidős kontraktus

Határidős kereskedés során kontraktusokkal kereskedünk. Bár a BÉT-en számos részvény és a BUX index esetében is több lejáratú határidős termék kereskedelmére van mód, az egyetlen likvid instrumentumnak a legközelebbi év végére vonatkozó BUX index számít. A Portfolio Online Tőzsde számlán csak a határidős BUX index adott év decemberi lejáratára (BUX1012, BUX1112…) van mód online megbízásokat adni.

Ahhoz, hogy kereskedhessünk a határidős BUX indexszel, szükséges a határidős keretszerződés megkötése, onnét a kereskedés menete gyakorlatilag megegyezik a részvények kereskedésével, mind a megbízások típusait és bevitelét, mind az elemzési eszközöket illetően. A kereskedési táblában kiválasztjuk az aktuális BUX határidős instrumentumot (jelenleg BUX1012, vagyis BUX index 2010 12. havi lejárata), majd a vétel vagy eladás gombokra kattintva elindítjuk a megbízást.







Fontos tudni, hogy szemben a részvényekkel, a határidős BUX indexszel kereskedve minden egyes pont árfolyam elmozdulás értéke 10 Ft-ot jelent a számunkra. Ha egy kontraktus vételi pozíciót veszek fel, és az árfolyam 100 pontot emelkedik, akkor 100x10 Ft-tal fogunk gazdagodni.

A határidős kereskedés másik fontos karakterisztikája, hogy mind vételi és eladási pozíciót is nyithatunk, és ezeket napon túl is mindenféle korlátozás nélkül tarthatjuk. Legegyszerűbben, és legköltséghatékonyabban tehát határidős termékekkel kereskedve tudunk profitálni az árfolyam csökkenéséből.

Egy kontraktus BUX1012-vel történő kereskedéshez jelenleg 35.000 Ft-nak megfelelő összegű befektetéssel kell rendelkeznünk számlánkon, ez az ún. alapletét.

Példa:

Vásároltunk 50 kontraktus BUX1012-t 24.039 ponton. Szükséges alapletét = 35.000*50 = 1.900.000 Ft Pozíciónk értéke = 50*10*BUX index értéke = 50*240.039 Ft =12.019.500 Ft. Az árfolyam számunkra kedvezően alakult, 200 pontot emelkedett. 1 pont=10 Ft Nyereségünk = 10*50*200 Ft = 100.000 Ft A megbízás költsége kontraktusonként 200 Ft mind vételkor, mind eladáskor, tehát 50*200*2=20.000 Ft. Nyereségünk = 100.000 Ft – 20.000 Ft = 80.000 Ft

A BUX1012 esetén az elszámolás T+1 napos.



Határidős kereskedés előnyei

A határidős BUX indexszel való kereskedés méltán népszerű a magyar kereskedők körében, egyedülálló módon lehetőséget nyújt eladási pozíciók napon túl való tartására, akár 7x tőkeáttétel igénybevételére, és mindezt kedvező, 0,1%-nál is alacsonyabb díjakkal. (A Portfolio Online Tőzsde rendszerében a határidős kötési díj 200 Ft/kontraktus. )

További információt a határidős kereskedés sajátosságairól ingyenes online előadásainkon, webináriumainkon szerezhet, ahol mélyebben megismerkedhet az alapletét, fedezet és napi elszámolás fogalmával is. www.portfolio.hu/webinarium

15.Tőzsdei elszámolás Gondoljunk csak bele, hogy napi sok ezer vagy tízezer tranzakciónál milyen feladatot jelentene az ügyleteket egyesével úgy lerendezni, hogy mindegyiknél fizikai formájukban meglévő papírok és készpénz cseréjére kerülne sor. Hogy az elszámolás biztonságosan és gyorsan végbemehessen, 1993-ban a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Árutőzsde és a Budapesti Értéktőzsde létrehozta a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-t, azaz a KELER-t. Nem csak önmagában az elszámolás biztosítása a KELER feladata, hanem egyfajta garanciarendszer révén a befektetők biztonságát is szolgálja, garanciát vállal az ügyletek teljesítésére saját tőkéje terhére is. A KELER, egy esetleges nemteljesítés esetén a vevővel szemben eladóként, az eladóval szemben vevőként lép fel. A brókercégek biztosítékot kötelesek elhelyezni a KELER-nél és díjat fizetnek a szolgáltatásért.

A T+3 napos elszámolás

A BÉT Részvény Szekciójában kötött ügyletek elszámolása T+3 napos ciklussal, a nettósítás elve alapján történik, ahol a T az üzletkötés napját jelöli, a napok pedig munkanapban értendők.

Ez azért kiemelkedően fontos, mert ha például egy társaság részvénye után járó osztalékhoz szeretnénk hozzájutni, szükséges e 3 napos periódust is figyelembe venni az értékpapírok megvásárlásánál, és szintén szükséges figyelembe venni a T+3-as elszámolást akkor, amikor a társaság közgyűlésén szavazni szeretnénk, hiszen erre csak azok jogosultak, akiknek a tulajdonukban van az adott részvény.

Nézzünk egy konkrét gyakorlati példasort! Egy 5 napos munkahét hétfőjén megérkezik a készpénz a brókercégemnél vezetett befektetési számlámra. Ha kedden MOL vételi megbízást adok, a MOL





részvények a T+3 napos elszámolás miatt csak pénteken kerülnek a tulajdonomba. Természetesen az árfolyamok mozgásából csak a vételem és eladásom tényleges időpontja közötti időszak alatt részesedek, az ügylet elszámolásáig eltelő 3 napot nem kell figyelembe vennem.

Abban az esetben, ha a MOL papírokat értékesíteni szeretném szerdán és eladási árukból Richter papírokat szeretnék vásárolni, azt még ugyanazon a napon megtehetem, hiszen így a MOL részvények ugyanazon a napon kerülnek ki a tulajdonomból, mint amikor a Richter részvénye a tulajdonomba kerülnek.

Abban az esetben, ha a MOL eladási árából nem Richter részvényt vennék, hanem készpénzre lenne szükségem, akkor a készpénzhez a T+3 napos elszámolás miatt csak a következő hét hétfőjén jutnék hozzá.

A T+3 napos elszámolást tehát részvény adásvétel során nem kell figyelnem, csak az osztalék fizetésekor, illetve akkor, ha pénzt szeretnék felvenni a számlámról.

Mint már az előbb említettük határidős elszámolás esetén az elszámolás T+1 napos.

16. Részvényelemzés

Mire jó az elemzés?

Akár a technikai, akár a fundamentális elemzést tekintjük, magának az elemzésnek a célja minden esetben a portfólió hozamának a növelése.

Általában véve az elemzés segítségével - legyen az technikai vagy fundamentális - nem lehetséges mindig jó befektetési döntést hozni. Az elemzések segítségével azonban optimális esetben nagyobb eséllyel lehet jó döntést hozni, s képesek leszünk feltárni a befektetési célponttal kapcsolatos kockázatokat is. A kockázat feltárása azért kiemelkedően fontos minden befektetési döntés során, mert az elérhető hozamot mindig a kockázat tükrében vizsgáljuk, kedvező hozam-kockázat arányra törekszünk.





Mi a technikai elemzés?

A technikai elemzés nem foglalkozik a piaci mozgások okaival, azaz a vállalatok profitjával, a céggel kapcsolatos hírekkel, kizárólag a piaci adatok, azaz az árfolyamból és a forgalomból vonja le következtetéseit.

A technikai elemzés tárgya a jelenlegi és múltbeli folyamatok figyelembe vételével a lehetséges kimenetelek valószínűségének vizsgálata. A technikai elemzés alapját azon megfigyelés adja, mely szerint a történelem ismétli önmagát, illetve egészen pontosan hasonló helyzetekben a piaci mozgások is hasonlítanak egymásra.

A technika elemzés alapfeltevése, hogy

1. a piaci árban minden információ tükröződik: e tekintetben többet nyújt a felhasználó számára, mint a fundamentális elemzés;

2. hasonló helyzetekben a piaci mozgások hasonlóan alakulnak; 3. a múltbeli folyamatok indikációt adnak a jövőre nézve 4. a piacon trendek alakulnak ki, amelyeket célszerű követni

Mi a fundamentális elemzés?

A fundamentális elemzők elsősorban az árfolyam mozgások hátterére keresik a választ, s a társaság működését, illetve annak eredményességét vizsgálják. Ehhez megpróbálják azokat a tényezőket előre jelezni, melyek a profit jövőbeli alakulását határozzák meg. A fundamentális elemzők különböző vállalatértékelési eljárások segítségével az adott társaságok - illetve ezen keresztül a társaságok részvényeinek - reális értékét határozzák meg vagy az aktuális (fair érték), vagy egy későbbi időpontra (célárfolyam) vonatkozóan.

A fundamentális elemzők az általuk prognosztizált iparági és cég specifikus tényezők alapján meghatározzák a vállalat értékét, s ezen értékből kiindulva célárfolyamot, illetve ajánlást fogalmaznak meg a részvényekre. Az ajánlások az elmúlt években jelentős mértékben egyszerűsödtek, megnevezésük azonban így is különbözhet. A legegyszerűbb és leginkább használt ajánlások a vétel (buy), tartás (hold), illetve eladás (sell), sok esetben azonban az alulteljesítő (underweight), semleges (equal weight) és felülteljesítő (overweight) ajánlásokkal is találkozhatunk. Több brókercég használ kettős ajánlási rendszert, melynek lényege, hogy a részvényekben rejlő kockázatra is felhívják az ügyfelek figyelmét. A leginkább a magas (high risk), a közepes (medium risk), illetve az alacsony kockázat (low risk) kategóriákat határozzák meg.





A technikai elemzés előnyei

A technikai elemzés legnagyobb előnyének az számít, hogy egy megfelelő számítógépes szoftver segítségével (Markers grafikonrajzoló) gyorsan és könnyen elkészíthető, s könnyen érthető és értelmezhető mindenki számára. Egyszerűsége folytán a befektetők relatív rövid idő alatt elsajátíthatják, és tudásukat a historikus árfolyamokon tesztelhetik kockázatvállalás nélkül.

A technikai elemzés - a fundamentális elemzéssel szemben- alapvetően a mikorra ad választ, s nem a miértre, így a piacnak olyan tényezőit is figyelembe veszi, mint például a pszichológiai, vagy a tőkeáramlással kapcsolatos aspektusok, így a technikai elemzés bizonyos szempontból teljesebb képet nyújt a befektetők számára, mint a fundamentális elemzés.

A technikai elemzés hátrányai

A technikai elemzés legnagyobb hátránya, hogy az egyéni értelmezések, szubjektív tényezők kiemelt szereppel bírnak. Ugyanazon helyzet a technikai elemzés szemszögéből többféleképpen értelmezhető, így e módszer segítségével előfordulhat, hogy a befektetők egy adott helyzetben akár egymással teljesen ellentétes következtetésre jutnak.

A fundamentális elemzés előnyei

A fundamentális elemzés az árfolyam mozgatórugóira keresi a választ, így a spekulatív árfolyam-mozgások okozta szélsőséges kilengések jobban kezelhetőek, hiszen a társaság működését, illetve annak eredményességét vizsgálja, s próbálja az eredményességre ható tényezőket előre jelezni. A fundamentális elemzés esetében is találkozhatunk szubjektív elemekkel, főként az előrejelzések terén, ezek azonban csekélyebb mértékűek, mint a technikai elemzésben.

A fundamentális elemzés hátrányai

A fundamentális elemzés legnagyobb hátrányaként a technikai elemzéshez képesti bonyolultsága, valamint jelentős erőforrás-igénye említhető. A fundamentális elemzéshez széles körű számviteli, pénzügyi és vállalatértékelési ismeretekre van szükség, s a kapott eredmények nehezen tesztelhetőek a múltbeli adatok alapján. Szintén negatívum, hogy a fundamentális elemzés nem foglakozik a piac pszichológiai tényezőivel.

Számos professzionális befektető használja a technikai elemzés eszköztárát, melyet a fundamentális elemzés mellett, azzal egyidejűleg alkalmaz. Ez a kettős megközelítés kiválóan használható módszer, elsősorban a fundamentálisan erős eszközök vételének és eladásának időzítésére.

Amennyiben megtanulná a technikai elemzés gyakorlati használatát a tőzsdei kereskedésben, látogassa meg a Portfolio Tőzsdeiskola oldalát, és válasszon az Önnek megfelelő képzéseink közül. http://www.portfolio.hu/oktatas





17. Tőzsdei kereskedés utáni adózás Adóalap és az adó mértéke

Ellenőrzött tőkepiaci ügyeletek esetén a befektetők által elért nyereség után fizetendő adó mértéke 20%. A törvény hatálya nem kizárólag az azonnali ügyletekre vonatkozik, hanem a származékos, illetve az összetett tőzsdei ügyletekre is. Az egyes tőzsdei szekciók között a szabályozás nem tesz különbséget, a részvény-, az áru- és a deviza pozíciók adóalapját összevontan lehet kezelni. Az adó alapját tehát az egyes ügyletek összevont árfolyamnyeresége jelenti, melyet csökkent az év során realizált veszteség (azonnali, származékos és határidős ügyletek esetén összevontan), valamint a járulékos költségek is elszámolhatóak (pl. megbízási díj, real-time adatszolgáltatás díja, stb.).

Devizában kötött ügyletek adózása

A devizában kötött ügyletek adózása egyetlen tényezőben, a devizaárfolyamok kezelésében tér el. Mivel az adóalapot forintban kell meghatározni, ezért a devizás tételeket át kell váltani forintra, amit mind a vételi, mind az eladási ügyletek esetében az adott napon érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell kiszámítani.

Bevallás

A tőzsdei ügyletekből bevételt szerző magánszemély minden évben köteles adóbevallást benyújtani. Az adót a magánszemély állapítja meg a befektetési szolgáltató (Erste Befektetési Zrt.) által kiállított bizonylatok szerint vezetett nyilvántartás alapján (Eredménykimutatás). Az Eredménykimutatás tartalmazza az ügyletek alapján számított bruttó nyereséget, valamint veszteségeket és az elszámolható költségtételeket is. Az adót az adóévet követő május 20-ig egy összegben (tehát nem az ügyletek lezárásakor) kell megfizetni, eddig szükséges az SZJA bevallást benyújtani az adóhatósághoz.

Fontos, hogy az állampapírok és befektetési jegyek esetében a 20%-os adót a befektetési szolgáltató év közben, a pozíció lezárásakor vonja le és fizeti meg az adóhatóságnak.

Adókiegyenlítés

2008. január 1-jétől az SZJA törvény lehetőséget biztosít adókiegyenlítésre. Ez azt jelenti, hogy a befektető az adóév és az azt megelőző két adóév viszonylatában elszenvedett veszteséget

szembeállíthatja az ugyanezen időszakban elért nyerségével. Ez úgy is történhet, hogy a korábban szerzett nyereségét csökkentheti a később elért veszteségével és visszaigényelheti ennek erejéig a befizetett adóját.





17. Tőzsdei kereskedés utáni adózás Adóalap és az adó mértéke

Ellenőrzött tőkepiaci ügyeletek esetén a befektetők által elért nyereség után fizetendő adó mértéke 16%. A törvény hatálya nem kizárólag az azonnali ügyletekre vonatkozik, hanem a származékos, illetve az összetett tőzsdei ügyletekre is. Az egyes tőzsdei szekciók között a szabályozás nem tesz különbséget, a részvény-, az áru- és a deviza pozíciók adóalapját összevontan lehet kezelni. Az adó alapját tehát az egyes ügyletek összevont árfolyamnyeresége jelenti, melyet csökkent az év során realizált veszteség (azonnali, származékos és határidős ügyletek esetén összevontan), valamint a járulékos költségek is elszámolhatóak (pl. megbízási díj, real-time adatszolgáltatás díja, stb.).

Devizában kötött ügyletek adózása

A devizában kötött ügyletek adózása egyetlen tényezőben, a devizaárfolyamok kezelésében tér el. Mivel az adóalapot forintban kell meghatározni, ezért a devizás tételeket át kell váltani forintra, amit mind a vételi, mind az eladási ügyletek esetében az adott napon érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell kiszámítani.

Bevallás

A tőzsdei ügyletekből bevételt szerző magánszemély minden évben köteles adóbevallást benyújtani. Az adót a magánszemély állapítja meg a befektetési szolgáltató (Erste Befektetési Zrt.) által kiállított bizonylatok szerint vezetett nyilvántartás alapján (Eredménykimutatás). Az Eredménykimutatás tartalmazza az ügyletek alapján számított bruttó nyereséget, valamint veszteségeket és az elszámolható költségtételeket is. Az adót az adóévet követő május 20-ig egy összegben (tehát nem az ügyletek lezárásakor) kell megfizetni, eddig szükséges az SZJA bevallást benyújtani az adóhatósághoz.

Fontos, hogy az állampapírok és befektetési jegyek esetében a 16%-os adót a befektetési szolgáltató év közben, a pozíció lezárásakor vonja le és fizeti meg az adóhatóságnak.

Adókiegyenlítés

2008. január 1-jétől az SZJA törvény lehetőséget biztosít adókiegyenlítésre. Ez azt jelenti, hogy a befektető az adóév és az azt megelőző két adóév viszonylatában elszenvedett veszteséget

szembeállíthatja az ugyanezen időszakban elért nyerségével. Ez úgy is történhet, hogy a korábban szerzett nyereségét csökkentheti a később elért veszteségével és visszaigényelheti ennek erejéig a befizetett adóját.



Hosszú távú megtakarítások – adókedvezmények

A hosszú távú megtakarítások adókedvezményt, vagy akár adómentességet élveznek. Ennek értelmében kevesebbet kell adózniuk azoknak, akik megtakarításaikat legalább 3 évre befektetik, és nem kell árfolyamnyereség-adót, valamint kamatadót fizetniük azoknak, akik legalább 5 évre fektetik be pénzüket.

Ezt a lehetőséget biztosítja a Portfolio Online Tőzsde számla mellé igényelhető a Tartós Befektetési Számla (TBSZ), amelyet szintén Online kezelhet.

Tartós Befektetési Számla (TBSZ ) adózása, a befektető a befektetés évét követő:

- 3. év végéig a befektetett összegből nem vesz ki, úgy a növekmény 20 helyett 10%-kal adózik

- 5. év végéig a befektetett összegből nem vesz ki, úgy a keletkezett növekmény adómentes

- Ha a 3. évet megelőzően kivesz a számlájáról, az egyben a számla megszüntetését is jelenti, valamint az addigi növekmény 20%-os kulccsal adózik. Ebben az esetben az adott évre vonatkozó adóbevallásban kell erről számot adnia és az adót megfizetnie.

A 3. év végén lehetőség van úgynevezett részösszeg felvételére, ilyenkor a kifizetett összeg arányos növekményére 10%-os adót kell fizetnie.

A Portfolio Online Tartós Befektetési Számla nyitása esetén az első év gyűjtőév, amely december 31-ével zárul. Innentől számítják a 3, illetve 5 éves periódust. Minden évben új számla nyitható, így akár több alszámlán is elhelyezheti befektetéseit.



Por olio Online Tőzsde – www.por olio.hu/onlinetozsde trader@por olio.hu 06-1 472-2096

37 Por olio Tőzsdeiskola – www.por olio.hu/oktatas


A hosszú távú megtakarítások adókedvezményt, vagy akár adómentességet élveznek. Ennek értelmében kevesebbet kell adózniuk azoknak, akik megtakarításaikat legalább 3 évre befekte k, és nem kell árfolyamnyereség-adót, valamint kamatadót fizetniük azoknak, akik legalább 5 évre fekte k be pénzüket.

Ezt a lehetőséget biztosítja a Po olio Online Tőzsde számla mellé igényelhető a Tartós Befektetési Számla (TBSZ), amelyet szintén Online kezelhet.


-

- három évet követően de ötödik éven belül 10%

A Po olio Online Tartós Befektetési Számla nyitása esetén az első év gyűjtőév, amely december 31-ével zárul. Innentől számítják a 3, illetve 5 éves periódust. Minden évben új számla nyitható, így akár több alszámlán is elhelyezhe befektetéseit.

Ha a 3. évet megelőzően kivesz a számlájáról, az egyben a számla megszüntetését is jelenti,valamint az addigi növekmény 16%-os kulccsal adózik. Ebben az esetben az adott évrevonatkozó adóbevallásban kell erről számot adnia és az adót megfizetnie.

Por olio Online Tőzsde – www.por olio.hu/onlinetozsde trader@por olio.hu 06-1 472-2096

37 Por olio Tőzsdeiskola – www.por olio.hu/oktatas


A hosszú távú megtakarítások adókedvezményt, vagy akár adómentességet élveznek. Ennek értelmében kevesebbet kell adózniuk azoknak, akik megtakarításaikat legalább 3 évre befekte k, és nem kell árfolyamnyereség-adót, valamint kamatadót fizetniük azoknak, akik legalább 5 évre fekte k be pénzüket.

Ezt a lehetőséget biztosítja a Po olio Online Tőzsde számla mellé igényelhető a Tartós Befektetési Számla (TBSZ), amelyet szintén Online kezelhet.


-

- három évet követően de ötödik éven belül 10%

A Po olio Online Tartós Befektetési Számla nyitása esetén az első év gyűjtőév, amely december 31-ével zárul. Innentől számítják a 3, illetve 5 éves periódust. Minden évben új számla nyitható, így akár több alszámlán is elhelyezhe befektetéseit.

Ha a 3. évet megelőzően kivesz a számlájáról, az egyben a számla megszüntetését is jelenti,valamint az addigi növekmény 16%-os kulccsal adózik. Ebben az esetben az adott évrevonatkozó adóbevallásban kell erről számot adnia és az adót megfizetnie.





Az osztalék és adózása

Az osztalék egy vállalat adott időszakban megtermelt profitjának azon hányada, melyet nem forgatnak vissza a cég működésébe, hanem a részvényesek számára kifizetnek, kiosztanak. Az osztalékot a részvények névértékének százalékában határozzák meg.

Az osztalékfizetés szempontjából az alábbi időpontokkal érdemes tisztában lenni:

E-nap: az osztalék kifizetésének napja

E-5 nap: tulajdonosi megfeleltetés napja. Osztalékra az jogosult, aki a nap végén a részvény tulajdonosa.

E-8 nap: az osztalékra jogosító részvények megszerzésére irányuló tőzsdei ügylet kötésének utolsó napja a Budapesti Értéktőzsdén.

Amikor a fenti időpontokat szeretnék meghatározni, csak a munkanapokat számoljuk. Amennyiben szombati nap munkanapnak számít, úgy azt is figyelembe kell vennünk.

Az osztalékadó mértéke: 16% (2011.01.01.). Ennek levonása már az osztalék kifizetésekor megtörténik, tehát a befektető számlájára már az adó mértékével csökkentett összeg kerül jóváírásra, a befektetőnek ezzel további teendője nincsen.

Portfolio Online Tőzsde Magyar, német, osztrák részvények0,3% jutalék minden piacraBeépített Markers grafikonrajzolóOnline Tartós Befektetési számlaINGYENES tőzsdei oktatás ügyfeleknek

Kapcsolat: 1 472 2096, [email protected] www.portfolio.hu/onlinetozsde

rtfolioPOnline Tőzsde

A tőzsdei kereskedés alapjai - PORTFOLIO.HU · Portfolio Online Tőzsde – [email protected]...

Documents

Transcript of A tőzsdei kereskedés alapjai - PORTFOLIO.HU · Portfolio Online Tőzsde – [email protected]...