- 2 -

TARTALOMBEVEZETÉS.............................................................................................3I. HELYZETELEMZÉS..............................................................................4II. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA.................................................................5

1. Az óvoda adatai...........................................................................................52. Az óvoda funkciói.......................................................................................53. Az óvoda személyi feltételei.......................................................................64. Tárgyi- dologi eszközök bemutatása, melyek a programot szolgálják.......6

Az óvoda játékkészlete................................................................................6Az óvoda könyvállományának %- os kimutatása........................................7Tanulási tevékenységhez szükséges eszközök............................................8

III. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI............................................................................................11

1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében:....................................142. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében:.................................153. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében.......................................17

IV. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI........................................19A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei:..................................................20

V. A FEJLESZTÉS TARTALMA.............................................................221. Játék és tanulási tevékenység.....................................................................222. Társas, közösségi nevelés...........................................................................263. Munkatevékenység.....................................................................................294. Szabadidős tevékenység.............................................................................31

VI. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE.............................331. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások.................332. A társadalmi gyakorlat belsõ összefüggéseit tükrözõ komplex

tevékenységek:........................................................................................373. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztõ ismeretek,

tevékenységek.........................................................................................42VII. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDÕKERETEI...................................46VIII: A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE..............49 1. SIKERKRITÉRIUMOK………………………………… …………...50IX. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI………………………………………… ………56X. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI..............................................................59XI. GYERMEKVÉDELEM…………………………………………… …...60XII.KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE…………………………………………………………………...62XIII. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZIGÉNY………………………………………………………………65XIV. A PROGRAM ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE………………..65XV. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK.............................................................66ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS........................................................67

- 3 -

- 4 -

BEVEZETÉS

Óvodánk a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programot adaptálta. Azért választottuk ezt, mert az óvodapedagógusok nevelési elképzeléseihez, aszülők igényeihez és a helyi lehetőségekhez ez állt legközelebb.

„Amit csak hall a gyerek, könnyen elfelejti. Amit lát, inkább megjegyzi, de amiben ő

maga is tevékenyen részt vesz, az bizonyosan bevésődik az emlékezetébe.”

/Kodály Zoltán/

Jövőképünk:- olyan óvoda, ahol érzelmileg meleg, biztonságos, egészséges környezetben,otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny gyermekek élik boldog, élményekbengazdag gyermekkorukat.

Gyermekkép:- gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a közösségben.Tisztelik szüleiket, az óvónőket, az óvoda dolgozóit, bizalommal fordulnakhozzájuk. Jól kommunikálnak, érdeklődőek, ügyesen mozognak, kedvelik akülönböző művészeti tevékenységeket. Magatartásuk és viselkedéskultúrájukkoruknak megfelelően fejlett.

Óvodakép:- óvodánk bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad játék és mástevékenységek által készíti fel a gyermekeket az életre. A gyermekek érdekeitfigyelembe véve alakítjuk mindennapjainkat, melyhez az itt dolgozókhivatásszeretete, a gyermekek és a szülők tisztelete és egymás értékeinekmegbecsülése párosul.

- 5 -

I. HELYZETELEMZÉS

Intézményünk egy 1500 lakosú kis községben található. A község kétdomb közötti völgyben helyezkedik el, ami természeti adottságainál fogvanagyon alkalmas a szőlőtermesztésre E tevékenység az 1300-as évekre nyúlikvissza, s ez adja meg a falu fő arculatát. Községünkben több régi kastély és kúriais található, melynek egy részét ma is használják. Tág lehetőség kínálkozik atermészeti környezet megismerésére és megszerettetésére. A faluban és a közeli városokban kevés a munkalehetőség. Sok amunkanélküli, s ennek terjedése is előidézte, hogy a családok egyre nehezebbentudnak gondoskodni gyerekeikről. Folyamatosan nő az étkeztetési és nevelésitámogatást igénylő családok száma. Az életszínvonal folyamatos romlása, atartalékok felélése állandó frusztrációt okoz a családi klímában.Részben anyagi okok miatt a faluban élő gyerekek ritkán jutnak el bábszínházbavagy más előadásra, múzeumba. Próbálunk helyben megfelelő programokatvagy közeli helyekre kirándulásokat szervezni.Természetesen kihasználjuk a faluban adódó lehetőségeket, mint pl.: akülönböző állatok megfigyelése, szüretelés, szőlőfeldolgozás. Szeretnénk, hahagyománnyá válna, hogy az óvodások is elmennek szüretelni. Községünkben a fiatal szülők száma egyre csökken, így várható, hogy azóvodás gyermekek létszáma is fogyni fog. Településünkön minden óvodáskorúgyermek jár óvodába. A szülők elégedettek az óvoda munkájával, s ennek isköszönhető, hogy nemcsak az ötévesek, hanem minden harmadik életévétbetöltött gyermek részesül az óvodai nevelésben. Ehhez még hozzájárul az is,hogy az Önkormányzat jelentős anyagi segítséget nyújt a családok számára(ingyenes tízórai, gyermekek számára szükséges tisztálkodási eszközökbiztosítása). A gyermekek többsége ép családból érkezik. Nincs veszélyeztetettgyermek. A hátrányos helyzetűek is főleg anyagi okok, iskolázottság miattvannak ide sorolva. A gyermekek tisztán, ápoltan járnak óvodába. Keveset fordítanak viszont aszülők a gyermekek megfelelő, vitamindús étkeztetésére. Több olyan gyermek isvan, akinek a napi táplálkozása az óvodai három étkezésből tevődik össze. Bár a szülők többsége otthon van, mégis kevés gondot fordítanak agyermekekkel való közös tevékenységekre, játékra és a tudatos fejlesztésükre.A gyermekek sok időt töltenek a televízió és a videó előtt, ez feszültté, fáradttáteszi őket. Mindezek a negatív hatások tapasztalhatók a gyerekek játékában.

- 6 -

II. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA

1. Az óvoda adatai

Községünkben 1954-től működik óvoda. Intézményünk 1978-ban épült.Három csoportos, 68 férőhelyes épület. A csoportszobák alapterülete 52,72 m2,51,88 m2 és 36 m2.A három csoportszobához kettő mosdó és egy öltöző tartozik. A harmadikcsoportot 1989-ben alakítottuk ki a főzőkonyha helyén. Az ételt a központikonyháról kapjuk.2009 szeptemberétől létszámcsökkentés miatt az óvoda két csoporttal működik.A gyermekfoglalkoztatók és az öltöző elhelyezése funkcionális, világításuk ésfűtésük korszerű. Az épület energetikai felújítása során a nyílászárók és a kazáncseréje megtörtént 2011-ben. A csoportszobákat próbáljuk még jobban kiskuckókra bontani, elmélyültebb játéklehetőséget biztosítani a gyermekeknek.Az óvodában található még nem csoportterem típusú funkcionális helység, ilyena tornaszoba, az iroda, a felnőtt öltöző, a mosókonyha, a melegítőkonyha, amosogató, a szertár, a tisztítós raktár, valamint a kazánház. Található még egyudvarról nyíló helység, ahol a kinti játékokat tároljuk.Az udvarunk 900m2 füves, fás terület. Az udvar elrendezése ideális a céljainkmegvalósításához, gazdag játék és mozgáslehetőséget biztosít. 2010-ben az Eu-sszabványoknak megfelelő játékeszközök lettek felszerelve, melyet pályázatútján nyertünk. Az udvaron található fedett és nyitott rész is, amely alkalmasarra, hogy bármilyen időben tudjunk levegőzni. Igyekszünk kihasználni minden olyan további pályázati lehetőséget, amellyelhozzájárulunk a gyermekek mozgásfejlesztéséhez.

2. Az óvoda funkciói

Óvodánkban megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel biztosítjuk a gyermekekalapvető - szükségleteinek fizikai, játék, mozgás és érzelmi – kielégítését.A gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve fejlesztjük személyiségüket.Ennek érdekében óvodánk vállalja, hogy több helyi és távolabbi kirándulást,programot szervez.A nagycsoportosok értelmi fejlesztésénél igyekezünk figyelembe venni az iskolaelvárásait.

- 7 -

3. Az óvoda személyi feltételei

Az óvoda dolgozóinak száma 6 fő.A két csoportban 4 óvodapedagógus és 2 dajka dolgozik.Minden óvodapedagógus felsőfokú végzettséggel rendelkezik.A dajkák érettségivel, illetve dajkaképzővel rendelkeznek. A takarítói teendőketközmunkás látja el.Az óvónői párok és a dajka már évek óta dolgoznak együtt, így a szakmaiegyüttműködés már eleve megalapozott. Ismerik egymást, nagyon jó amunkakapcsolat közöttük.Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik agyermekekkel. Ezt heti váltásban, folyamatos munkakezdéssel oldjuk meg. Azátfedési idő a déli időszakra esik a törvényben foglaltaknak megfelelően.

4. Tárgyi-dologi eszközök bemutatása:

Az óvoda játékkészlete

Az óvoda játékkészlete közepes, mint a benti, mint pedig a kinti játékok terén.A benti óvodai játékkészlet csoportonként százalékban a következőképpenoszlik el.

Katica csoport

50%

15%

10%

10%

15% Konstrukciós játék

Mesekocka, memória és puzzle

Babaszobai játékok

Autók

Szerepjáték eszközei

- 8 -

Méhecske csoport

Különböző szerepjátékokhoz az óvodapedagógusok készítenek főleg eszközöket, mert a költségvetésből erre nem futja.Szeretnénk a korcsoportoknak megfelelő játékokkal bővíteni és állandóan pótolni az óvoda játékkészletét.

Az óvoda könyvállományának %- os kimutatása

Célunk a programokhoz kapcsolódó szakkönyvek megvásárlása.Szeretnénk folyamatosan bővíteni a könyvállományunkat, mind a gyermekkönyveket mind pedig az óvodapedagógusok szakmai fejlődéséhez szükséges könyveket.

35%

10%

10%

5%

15%

5%

15%

5%

Konstrukciós játék

Társasjáték

Babaszobai játékok

Autók

Szerepjáték eszközei

Kézügyesség fejlesztő

Kártya és értelemfejlesztő játék

Memóriafejlesztő játék

40%

15%

30%

15%Gyermekkönyvek,mesekönyvek

Verseskönyvek

Szakkönyvek

Ismeretterjesztő könyvek

- 9 -

Tevékenységben megvalósuló tanulási tevékenységhez szükséges eszközök

Matematika: minimat készlet nagyméretű mágneses tábla tükrök feladatlapok logikai játék érzékelő játék színes rúdkészlet mérleg óvodapedagógusok által készített eszközök

Természet – társadalom – ember szemléltető képek diaflex állódia emberek világa állatok világa televízió, videó

Vers – mese, dramatizálás, bábozás báb paraván bábok meséskönyvek diavetítő diafilmek dramatizáláshoz szükséges eszközök fejdíszek óvodapedagógusok által készített illusztrációk

Vizuális tevékenységek rajzlapok színes papírok festékek liszt (lisztgyurmához) ragasztó színes ceruza

- 10 -

zsírkréta gyurma agyag filctoll gipsz, gipszöntő formák olló gyurmatábla különböző méretű ecsetek tű képnyomdák

Alkalomszerűen kérjük. különféle termések magvak textíliák barkácsoláshoz dobozok cérnák, fonalak természetben található anyagok

Ének – zene, énekes játék gyermektánc szoknyák a népi játékok előadásához kendők a fiúknak

Gyermekek által használt eszközök: dob cintányér háromszög ritmusdob ritmusfa

Óvodapedagógusok által használt eszközök: xilofon furulya metallofon metrum mini-hifi lemezek, kazetták cd lemezek

- 11 -

Testnevelés greiswald tornaszer tornaszőnyeg padok zsámoly labdák – többféle méretben karikák – többféle méretben babzsákok ugráló kötelek tornaszalagok

A tárgyi-dologi eszközök összetétele folyamatosan bővül. Az Önkormányzat minden évben lehetőségéhez mért összeget biztosít játék és más eszközök vásárlására. Ezen kívül igyekszünk kihasználni a pályázati lehetőségeket is.

- 12 -

III. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAINEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI

A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontbahelyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvetőfeladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi,megismételhetetlen mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lényaktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, abelső fejlődés – az érés – sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűenalkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.

Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiségkibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán˝megengedi˝, hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést,hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelésihelyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éveskorú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbifejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosanaz együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azazkooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban agyermekeket.Az eredményes személyiség fejlesztése érdekében egyenlő hozzáféréstbiztosítunk a gyermekek számára.

A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségeiközött valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmatfoglalja magába:1. A kooperáció konkrét tartalma:

a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös összehangolterőfeszítésén alapuló újratermelése

2. A kommunikáció konkrét tartalma:a közmegegyezésre (a konszenzusra) való törekvés mindazokban akérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését,lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják.

Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minélteljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon,meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezetadta keretek közötttevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kelllesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan isnézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egyrészét – eltérő kulturális színvonalon – a családok teljesítik.

- 13 -

Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődlegesszocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásánakfokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti,felerősíti a szociális tanulást.

A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelésfogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalomszámára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése, a mi esetünkben atevékenységközpontú óvodai nevelés célja:

A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általánosfelkészítése, amely magában foglalja:

a.) a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és atevékenységeken keresztül.

b.) az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységekenkeresztül.

c.) migráns gyermekek befogadása, interkulturális nevelése atevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.

Ez a pedagógiai program – óvodás gyermekek szociális életképességenövelése érdekében – fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzetmegteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet mindenekelőtt az adottnevelési intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési formák,kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerébenés által létezik.

A nevelés, mint ˝tudatos értékválasztás˝ a nevelési helyzetekbe beépítetttevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedésközben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatosérzékelés, tapasztalás és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesenilleszkedő rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint apedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait.

A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalúgyermekközpontúságot hirdet, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket ésaz óvodáskori adottságokat. Ezeket alapnak tekinti a nevelés alapnormáinakmegvalósításához. Programunk vallja, hogy a gyereket minden életkoriszakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová.

Mire orientálhat az óvoda? A szélesen értelmezett életfeladatokra. Azóvoda feladata tehát nem szűken vett iskolai feladatokra való felkészítés. Mi aztállítjuk, hogy az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak atevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg.A nevelési cél elérésének feltételei:

Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek egyéni szükségleteinek ésképességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulvalehetséges megvalósítani.

- 14 -

Kiemelten kezeljük a testi nevelést. Az udvaron sokféle mozgásfejlesztőjátékeszköz van. Ezen felül igyekszünk maximálisan kihasználni a természetiadottságokat séta, kirándulás alkalmával (kerékpározás, szánkózás). 2007-ben elkészült a tornaszoba, ahol az időjárástól függetlenül is tudjukfejleszteni a gyermekek testi képességeit. Pályázati pénzből már többtornaszobai eszközt is vásároltunk, melyek beépítésre kerültek.

- 15 -

1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében:

A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos,életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelkiszükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában agyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van.A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család azelső szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások alegtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogyspontán módon valósítják meg a „társadalomba való bevezetés” feladatait.Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak agyerekhez, a gyereknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepetszánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának igennagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagyelőnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációserőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelőhatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formáiintegráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda tehát nema spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnaka színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatoskibontakoztatása folyik. Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotátbefolyásolhatóságát nagy mértékben az a családi atmoszféra határozza meg,amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. biztonságérzet,védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődéstmutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógusnagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéniigényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgyhozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikusalaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalúérzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat agyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másikmegértéséhez. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel észavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás), különösen sok figyelmet és megértőnevelői magatartást igényelnek.

Az érzelmi nevelés feladatai: A szeretet és kötődés képességének fejlesztése A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése Az élménybefogadás képességének fejlesztése Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése Az érzelmi zavarok tompításának, leépítése

- 16 -

A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba,jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett afelnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevőkörnyezetben.

A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata; olyansajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermekszemélyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvezőkörnyezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséheznagymértékben hozzájárul.

Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:

Az egészséges óvodai környezet megteremtése A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése

2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében:

A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatvafejlődnek.1. A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által

fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység fogalmaösszefoglalható az alábbiakban:

a.) Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelményteljesítésének eszköze

b.) Képesség felhasználás, képességfejlesztés eszköze2. A nevelő hatás belső – a tevékenység tartalmából eredő – feltételei:

a.) az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznostevékenység legyen (aminek hasznosságát egyre szélesebb közösségítélheti meg)

b.) a célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljönc.) a tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva

legyen (csak a végigvitt, befejezett tevékenységnek van élményereje)d.) a tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból:

elégítse ki a gyermekek akciószükségletét oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát (az

önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig – a csoportéletkialakításától a környezet formálásáig)

- 17 -

3. A nevelő hatás pedagógiai feltételei:a.) A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás stb.)

közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodaikörnyezetnek.

b.) A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részérőlnagy tapintatot igényel (semmit se végezzünk el a gyerekek helyett, demindenben segítsünk, amikor arra szükségük van a gyerekeknek).

c.) A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata azóvodapedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszulmegválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagyhiánya stb. lehet az értékélés kiinduló alapja.

4. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységhierarchiaként:

A gyermek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztottbelsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekorszükséges figyelembe venni a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységénekjellemzőit. A 3-7 éves korú gyermeket tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyenmozgás, cselekvés változás felkelti a gyermek figyelmét és utánzásraösztönözni. A megismerési vágy a kíváncsiság életkori sajátossága azóvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik; minélkisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennekkövetkeztében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindigösszhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy azéletkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermekitevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő atevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korúgyermek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különbözőtevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka és fordítva. Aközösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése.

Az óvodapedagógus feladata a tevékenységek megszervezésében:

Biztosítsa minél változatosabb többfajta tevékenység egyidőben történőgyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek)

A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekektapasztalataira, a gyermek aktuális élményvilágára

Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebbtevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban

A családdal együttműködve oldja meg az intervenciós feladatokat A gyermekekkel szemben elfogadó, segítő és támogató legyen

- 18 -

3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében

A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti,amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységekgyakorlásához szükségesek. Végső soron minden alkotó, termelő képességtársadalmilag szükségesnek tekinthető. Az egyéni képesség részben öncél, azönmegvalósítás mértéke, részben a társadalmi létezés eszköze, a társadalmihaladás feltétele, forrása. Ezt a kettős meghatározottságot a pedagógiának nemáll módjában megkerülni, a belső arányokon, a tendenciákon azonban lehetmódosítani, az önmegvalósítás és a társadalom érdekeit szolgáló tevékenységteljes vagy részleges egybeesését elő lehet segíteni.

A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban állegymással:

A nevelés társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése.Ebben a minőségében egyszerre több részfunkciót teljesít;

A nevelés - orientáló tevékenység is,- tevékenységszervezés is,- képességfejlesztés is.

Az első két funkcióval korábban már foglalkoztunk. Most a harmadikrészfunkció sajátosságait és teljesítésének feltételeit vizsgáljuk közelebbről.

A lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma szinte végtelen;ezeket képtelenség lenne áttekinteni és külön-külön formálni. Ez azonban nemjelenti azt, hogy ne lennének a nevelés szempontjából kitüntetettképességosztályok.A társadalmi és egyéni szempontokból lényeges képességek két nagy csoportbaoszthatók:1. Az első csoportba tartoznak a kooperációs képességek,2. A második csoportba tartoznak a kommunikációs képességek.

Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát,színvonalát, hatékonyságát, stb. mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenységtársadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága, stb.)határozza meg.Más szóval: korántsem mindegy, hogy miben kooperálunk, hogy mirőlkommunikálunk.

- 19 -

A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek:

- a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességektevékenység közben fejlődnek)

- a tevékenység nem csak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének(a képesség meghatározott tevékenységre való alkalmasság)

- a tevékenység a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csakkonkrét tevékenységek által formálhatók)

- a tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejezésénekszínhelye (a képességek csak meghatározott tevékenységekbennyilvánulnak meg).

A képesség és a tevékenység annyira mély genetikus kapcsolatban állegymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igaziesélye a sikeres képességfejlesztésre, hiszen minden képesség valamilyentevékenységre való alkalmasság, és a képességek csak tevékenységekbenfejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Ez az általános képességekre isérvényes. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkréttevékenység lett volna az eredeti forrása.A kommunikációra és a kooperációra való képességet a gyermek akommunikáció és a kooperáció egymással összefüggő folyamatában akommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által szerezheti meg. Ezek,mint említettük, kitüntetett képességosztályok; bár nem tartalmazzák az emberiképességek összességét, magukban foglalják azokat a lényegi képességeket,amelyek a tudatos emberi élet folytatásához elsőrendűen szükségesek. Azemberi képességek összessége több emberformáló folyamat, pl. a szocializáció,a művelődés eredményeként jelenik meg. Az előbbiekben azonban itt is aktívszerepet töltenek be: szervezik, rendezik, hatékonyabbá teszik, stb. az egyénképességstruktúráját.

Az óvodapedagógus feladata a képességek fejlesztésében:

- Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeikkibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit

- A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek megfelelőképességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére.

- A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradottgyermekre egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást

- Minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez –viszonyítva igyekezzen fejleszteni

- 20 -

IV. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI:

A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően anevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel valóállandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermekspontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztéseegymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógusáltal irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. Atársadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora,összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. Atudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősenbefolyásolják.

Az objektív (külső) feltételek, mint az óvoda épülete, berendezései, azóvoda udvara a gyermeket körülvevő környezet általában adottak. Ebben atekintetben a tevékenységközpontú óvodai nevelési program nem igényelkülönleges feltételeket. Csupán arra korlátozódunk, hogy a Magyarországonelfogadott szabályok alapján megfelelő csoportszoba, mosdóhelyiségek, ésudvar álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvónői önállóság kérdéskörébetartozik, hogy a megfelelő adottságokon belül milyen bútorzattal és hogyanalakítják ki az óvoda belső tereit és csoportszobáit. Az objektív feltételekazonban minden óvodában a lehetőségekhez mérten javíthatók. Például nagyonfontos lenne, hogy az óvodák udvarai fűvel és kaviccsal borított részt egyaránttartalmazzanak. Ez nemcsak az egészséges életmód feladatainak megvalósításáttenné könnyebbé, hanem kellemesebbé is varázsolná a gyermekek környezetét.A program megvalósítását szintén elősegítené, ha az óvodák udvarát semkerítésekkel, sem sövényekkel nem választanák el, hanem éppen ellenkezőlegarra törekednének, hogy minél nagyobb egybefüggő játszó és mozgásraalkalmas tereket alakítsanak ki.Ez nagymértékben elősegítené azt a pedagógiai célunkat, hogy a kooperáció és akommunikáció gyakorlása az egész nap folyamán kölcsönösen és akadálytalanulmegvalósuljon. Ugyanezt a célt szolgálja a csoportszoba szűk kereteinekkialakítása azáltal, hogy minél nagyobb területen engedjük az óvodásokatmozogni. Ugyanakkor támogatjuk, bátorítjuk, lehetővé tesszük az udvari játéksorán a kisebb és nagyobb gyerekek egymás közötti kommunikációját éskooperációját.

- 21 -

A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei:

1. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése.

A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre kerül. Az aktív neveléstevékenységközpontú és tevékenységre alapozott nevelés.A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye,elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. Ezt komolyan kell venni és beépíteni a fejlesztési elképzelésünkbe. A gyermeketugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nemlehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőlegezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni agyermeki tevékenységet. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami agyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermekaktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába.

2. Az óvodapedagógus modell szerepe

A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodapedagógustkulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzásihajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukálószerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabbnevelő erők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond apedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. Különösen 3-4 éveskorban meghatározó a pedagógus személyisége, hiszen kezdetben a gyermekteljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileghozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeketpreferál az óvodapedagógus a gyermek környezete és azon belül elsősorban acsalád. Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és óvoda között.Ilyenkor az óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermekérdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek mármegtanul, és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az óvodábanis tiszteletben kell tartani. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermekóvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzóegyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére. Ezértgondoljuk azt, hogy a gyermek harmonikus fejlesztésének alapkövetelményeabból indul ki, hogy a gyermek-felnőtt kapcsolat alapja és mintája egészgyermekkoron át a gyermek-szülő viszony. Ebben a kapcsolatban kell azóvónőnek napközben mintegy helyettesíteni az anyát. A biztonságérzet egyikbiztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága. Az óvodában még 6-7 éveskorban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. Agyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől is másfajtabeállítódást, viselkedést igényel.

- 22 -

El kell fogadnia, hogy nem csak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek ishat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi azönállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét.Tudomásul kell vennünk, hogy olyan nevelő képes a gyermeket az életre, azönálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel aképességekkel.A tevékenységközpontú programmal dolgozó óvodapedagógusok merészenelengedhetik a fantáziájukat, mert minden, a csoportot érintő kérdésben, legyenaz napirend, vagy tartalmi kérdés, szervezési probléma vagy az élet adtaszituáció nemcsak lehet, de kell is a lehetőségekhez mérten a döntésekbe agyermekeket bevonni.

3. Az óvónő és a dajka együttműködése

A dajka jelenléte és a szerepe az óvodai nevelésben korábban kevésbéjelentett pedagógiai munkát, sőt azt tapasztaltuk, hogy mintegy kirekesztődtek adajkák a nevelési folyamatból. A tevékenységközpontú óvodai programmegvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttáválik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. Adajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki épp úgy, mint azóvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával,öltözködésével, hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelésifolyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arravan szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adottóvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell,milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoportfejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetébenmegsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat.

4. A környezetben élők hatásai

Az óvoda mindig adott környezetben működik, ezért valamennyi óvodaesetében lehetnek eltérő és azonos vonások a környezet feltételeit, lehetőségeitilletően. Nagyon fontos hatást gyakorolhat az óvoda nevelőmunkájára az, hogymilyenek az óvoda környezetében élő emberek. A helyi nevelési rendszerkialakításának elengedhetetlen feltétele az óvoda környezetében élőkvéleményének, javaslatainak, kifogásainak vagy dicséretének ismerete. Azóvodai nevelés sohasem lehet tartósan ellentétes az adott környezet elvárásaival.Különösen igaz ez akkor, amikor a szülők egyre inkább kezdik felfedezni, hogyaz óvoda tulajdonképpen szolgáltató intézmény, melynek célkitűzéseit, aszolgáltatást igénybevevők érdekeinek, elképzeléseinek és szükségleteinekmegfelelően kell kialakítani.

- 23 -

V. A FEJLESZTÉS TARTALMA

Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőveaktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának.Éppen ezért a tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységekenkeresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztülvalósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. Afeladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól.

A feladatrendszer elemei:1. A játék és tanulási tevékenység2. Társas és közösségi tevékenység3. Munkatevékenység4. Szabadidős tevékenység

A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyienegyütt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért isszükséges hangsúlyozni, mert a gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasemkülönülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymástkiegészítve jelennek meg. Természetes tehát, hogy a feladatrendszer elemeimereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek isösszefüggenek egymással. A gyermek számára egy adott tevékenység, mint pl. asepregetés éppúgy lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségitevékenységek körébe, hiszen másokért, másokkal együttműködve végezheti.Pontosan ez az oka annak, hogy a nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét afeladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva a tervezettevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a tanulást anevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is akomplex gondolkodásmód az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelésiterületek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat.

1. Játék és a tevékenység közben megvalósuló tanulás

A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvetõ, mindennapjait átszövõtevékenysége. A játék nemcsak azért kitûnõ talaja a fejlesztésnek, mert általaszinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti,kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben elõforduló szituációkat,az õt érõ élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyosélethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait,problémáit és újraélheti kellemes élményeit.

- 24 -

A környezõ világról sõt a világegyetem egészérõl is a játékon keresztülközvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé.

A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, amely pszichikumot,kreativitást fejleszt, erősítő, élménytadó tevékenység, melyet azóvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljaieléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat agyermekre, hiszen kitalált és erõltetett úgynevezett "játékos módszerekkel" nemhelyettesíthetõ a gyermeki tevékenység. A gyermeki tevékenységet - különösena játékban - nem szabad szûken értelmeznünk. A játéktevékenység tágértelmezése lehetõvé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális, vagy mozgáshozkapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a "szellemi alkotást" istevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja,kitalálja a játék szereplõit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesítiazokat. Minden gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is - feloszthatóspontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnaktartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetõségek megteremtését, melyeknekhatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Eztermészetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus általkezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnõttel való együttjátszást.Csupán a helyes arányok megtalálására kívánjuk a figyelmet felhívni. A nevelésifolyamat intenzív képességtermelõ jellege ugyanis alapvetõen attól függ, hogymilyen szélességben és mélységben képes az óvoda a gyermeki öntevékenységrendszerét kiépíteni. A játékon belül meghatározott eredmény elérését célzóöntevékenység a legfõbb biztosíték arra nézve, hogy az öntevékenység azönfejlõdés, az önfejlesztés motívumait, képességeit és készségeit is létrehozza.

Jót és jól játszani - ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógusfeladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljaielérése érdekében és szükség esetén indirekt módon befolyásolni. A játékkicsiben maga az élet; az amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az õtkörülvevõ világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játéksegítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú program alapelve, hogyminél több idõt, alkalmat és lehetõséget biztosítsunk a gyermekeknek azelmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket éseszközöket azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítania. Külön szótérdemel az élmények szerepe a gyermek játékában. Az élmény, legyen az agyermek egyéni élménye, melyet a családból a környezetébõl hoz az óvodás,vagy legyen az az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentõséggel bír azéletre való felkészítés folyamatában. A különbözõ szituációk megteremtése, azélménynyújtás, az óvónõ tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módonígy lehet a gyermeki világot befolyásolni.

- 25 -

Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint apedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekekélményeiket tevékenységekben éljék meg.Általában a gyermek spontán szerzett élményei és tapasztalatai nem kapnakkellõ figyelmet. A legjobb esetben meghallgatják a felnõttek ezeket azélményeket, de nem számolnak a továbbiakban vele. A tevékenységközpontúóvodai nevelés nemcsak feltételezi, hanem el is várja az óvodapedagógus ilyenirányú figyelmét, érzékeny reagálókészségét. Ilyen pedagógiai alaphelyzetbenmár valóban nem lesz mesterkélt és erõltetett a gyermekek képességeire építve,azt alapul véve fejleszteni az egyént éppúgy, mint a csoportot.

A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyanlehetõséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat agyermekek fejlesztése érdekében. Legfõbb célkitûzéseinket szem elõtt tartvaolyan tulajdonságok fejlõdhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, amikésõbb a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elõsegítheti.Gondoljunk például a társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a játékonbelüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, akezdeményezõkészség kibontakoztatásának lehetõségeire, vagy olyantulajdonságok szükségességére, mint a mások mozgósításának képessége vagyaz alá-fölé-rendeltségi viszonyok önkéntes kialakítására egy-egyjátékszituációban. Beszélhetünk azokról a nagyon is demokratikusan, agyermekközösség elfogadott belsõ törvényszerûségei szerint kialakított játékonbelüli szerepelosztásokról is, melyek a szerepjátékot a társadalmi gyakorlatbantapasztalható szituációk elõzményeivé avatják.

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:

- nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megterteremtése- a napirenden belül elegendõ idõ és hely biztosítása a játék számára- a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása- ötletek, lehetõségek, helyzetek teremtése a sokszínû játék kialakulásához- az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetõségek kihasználása a

játék fejlesztése érdekében- a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása- szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel- szabad játék túlsúlyának biztosítása- indirekt irányítás- egyéni képességek figyelembe vétele

- 26 -

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. Agyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, acselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz,azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul,tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb szintere, de nemkizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulásösszefonódik, komplex formában jelenik meg.Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmû annál, hogy csupán a játékkal valóösszefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze, azazvalamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erõltetés nélkül spontán vagy irányítottmódon tanuljon a kisgyermek.A tanulás természetesen csupán része a nevelésifolyamat egészének. Legfõbb célkitûzésünk, hogy egyszerre, egyidõbenkevesebbet, de minõségben és használhatóságában mégis több ismeretetkapjanak a gyermekek. A több érzékszervet igénybe vevõ tapasztalás és asokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermekfejlõdésének szempontjából. Ezt nem lehet kiváltani, vagy helyettesíteni azegyoldalú intellektuális fejlesztéssel, aminek jelentõségét elismerjük, ámmértéke és hatása alatta marad a tevékenységek általi fejlesztésnek. A közvetlenkörnyezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalútapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mertszerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítvekell a gyerekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Miután agyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulássorán is ebbõl kivánunk kiindulni. Ez az oka annak, hogy komplextevékenységek rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami számára avilágból megismerhetõ, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Egyáltalánnem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeketóvodáskorban szereznek a gyermekek hatással lehetnek az iskolai tanuláshozvaló viszonyukra is. Nem mindegy milyen érdekeltség fejlõdik ki a gyermekbena tanulással kapcsolatban, hiszen már kialakulnak annak csírái, hogy késõbbörömmel tanul-e a gyermek. Képes lesz-e saját motiváltságból kiindulóerõfeszítésre a tanulás során. Ennek a belsõ motiváltságnak a kialakításátkezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénkelérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek,ne csupán külsõ motiváció ( jutalom ) késztesse erre. A cél az, hogy megfelelõszinvonalú feladatok elé állítsuk a gyermeket. Természetesen minden gyermekesetében képességeinek megfelelõ feladatokról van szó. A követelményeket azegyéni teljesítõképességhez kell mérni. A sikerélmények erõsítik a gyermekönbizalmát és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémákmegoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermekbátortalanná, félõssé, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát és alatta maradsaját teljesítõképességének.

- 27 -

Az óvodapedagógus szerepe tehát itt is kiemelkedõ abban, hogy milyen feladatelé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni agyermeket egyéni adottságainak figyelembevételével. A program keretjellegebiztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez,teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelésegészén belül megvalósuló tevékenységek, beszélgetések, tapasztalatszerzõséták stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában.Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartózó kérdés.Véleményünk szerint a leghatékonyabb munkát az osztott csoportokban tudjukelérni.

Az óvodapedagógus feladatai a tevékenység közben megvalósuló tanulássalkapcsolatban:

- értelmi képességek fejlesztése ( érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet,képzelet, gondolkodás )

- a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalúérdeklõdésének kielégítése

- lehetõséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, aholmegismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit

- a gyermekek egyéni érdeklõdésének, képességeinek megfelelõtevékenységek biztosítása

- a gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának,feladattudatának fejlesztése

- olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelybensaját teljesítõképességét is megismerheti

- biztosítson lehetőséget a tevékenységekben megvalósuló tanulásra- egyéni kompetenciák felismerése- cselekvéses gyakoroltatás biztosítása

2. Társas, közösségi tevékenység

A gyermekkel szemben támasztott két fõ követelmény: tanuljon megmásokkal érintkezni és együttmûködni. A kooperációs és kommunikációsképességek pedagógiai szempontból sikeres formálásnak legfontosabb feltétele,hogy a tevékenység - társadalmi és egyéni - értéktartalma és hasznosságanyilvánvaló, felismerhetõ, tudatosítható, átélhetõ legyen. Az együttmûködési ésérintkezési képességek jellegét, tartalmát, szinvonalát, hatékonyságát stb.mindenek elõtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága ( köz- hasznúvolta, kultúrális szinvonala, relációgazdagsága stb. ) határozza meg. Pedagógiai

- 28 -

programunk négyes feladatrendszere megfelelõ bázist nyújt a kooperációs éskommunikációs képességek kifejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történõkifejlesztése rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való általánosfelkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. Pedagógiai programunk agyakorlat szükségleteibõl kiindulva vezeti le a társadalmi követelményekrendszerét. A tulajdonságok, a képességek, a készségek, a szükségletek olyanrendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele anapi életben (társadalmi gyakorlatban ) egyszerûbbé, könnyebbé, gyorsabbáválik. A társadalom élete, a társadalmi gyakorlat pedig jórészt a társas ésközösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Nagyon fontos feladat tehát már azóvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társaskapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására.Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellõzését. A jóközösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéniakaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül ismegvalósítani. Az élet is ilyen. Bizonyos korlátok között kiélhetjük magunkat,azaz nekünk éppen úgy szükséges alkalmazkodnunk másokhoz, ahogyan másokis alkalmazkodnak hozzánk. A cél az, hogy az adott lehetõségek között alegtöbbet legyünk képesek egyéniségünkbõl kihozni, ezzel is gazdagítva aközösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetõséget kell biztosítaniszemélyisége pozitív és széleskörû kifejlõdéséhez. A társas és közösségikapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelésifolyamatot átfogja. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálásaesetén a társadalom számára igen hasznos közösségi érzés, közösségi tudat ésmagatartás mellett mások megbecsülése, a közös szokások kialakulása, ahagyományok tiszteletbentartása, sõt a csoport közvéleménye is kialakul. Acsoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Hamindehhez még nyitott légkör, demokratikus és szeretetteljes irányítás társul,akkor tág teret nyitunk a gyermekek önállósága, tenniakarása és döntésiképességének kibontakoztatása irányában. A nevelõközösség szerepe ebben afolyamatban meghatározó. A nevelõközösség belsõ tartása, gyermekszeretete,kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelõ tevékenységenélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. Az óvodaigyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósíthatómeg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl aközös élményt is kell erõsítenie. A társas kapcsolatok, a közös munka, azegyüttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzéséterõsíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A lényeg, hogy atevékenykedtetés sokszínû, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen ahangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemiépségét veszélyeztetõ tevékenységek képeznek. A közösségi szokások kiakításapedig a tevékenységek végzését segítse, a gyermekek cselekedeteit irányítsa.

- 29 -

A szokások tegyék lehetõvé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat atevékenység végzése közben, a szokásrendszer tegye lehetõvé a gyermekekközötti jobb együttmûködést, egymás tevékenységére figyelést, vagy a közöstevékenység során kialakuló viták lerendezését stb. Nem fegyelmezni, hanemtevékenységgel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni agyermekeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodaiéletük során. A helyes szociális viselkedés megtanulásának szintere az óvodaicsoportközösség. A felnõtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás,hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. Az óvodapedagógusugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mintahogy a gyermektõl is elvárja a szokások, szabályok betartását.A gyermekekegymás közötti és a felnõttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, anyíltságra és az õszinteségre kell építeni.A közösség lehetõséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különbözõnézõpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek afolyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. Atársas és közösségi tevékenységek a nevelõmunka egészét átszövik. Ebben afolyamatban talán a legfontosabb idõpont az, amikor a gyermek elõszörismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. A megszokottól eltérõ környezet,a szülõktõl való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja aszülõket és az óvodapedagógust egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, hogyvégtelen türelemmel és szeretettel forduljon az újonnan óvodába kerülõ gyermekfelé. Adjon elegendõ idõt a beszoktatásra. Biztosítson fokozatos átmenetet éstegye lehetõvé a szülõvel együtt történõ beszoktatást. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskorvégéig biztosítsa a szülõknek a nevelõmunkába történõ közvetlen betekintést. Ezmindkét fél számára ( szülõ-óvodapedagógus) megnyugtató és biztonságotjelentõ lehetõség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Azóvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a nevelõmunkában a szülõktõl érkezõinformációkra, javaslatokra, mint fordítva.Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok,ünnepek segítségével tovább növelhetõ.

- 30 -

Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgelkapcsolatban:

Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása,amiben lehetõség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek ésfelnõttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre

A felnõttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakításaés gyakorlása természetes szituációkban

A gyermekcsoporton belül az együttmûködés, az együttjátszás,együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása

A konfliktusok kezelése A társakért, a csoportért érzett felelõsségérzet alakítása A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a

társaik irányában A családdal együttműködve az intervenciós feladatok megoldása

3. Munkatevékenység

Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenységlehetõségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékosjellegû, gyakran nem is választható szét a játék és munkatevékenység. Amunkatevékenység fejlesztõ hatását nem vonhatjuk kétségbe. Az értékteremtõmunka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem agyermek értékteremtõ együttmûködési képességeinek fejlesztése. Éppen ez az aterület, ahol az erõfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhetõ,belátható, átélhetõ a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobbmotiváló erő, ösztönzõ, megerõsítõ tényezõ. Nem elsõsorban a munka tárgya,hanem megszervezésének módja fejti ki a már említett nevelõ-fejlesztõ hatást.Itt is érvényes, amit a tevékenységrõl általánosságban elmondtunk: alapvetõkövetelmény az önállóság, az öntevékenység lehetõségeinek megteremtése. Akülönbözõ munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek sajátszemélyiségével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkákvagy a kerti munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez ténylegesmunkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyanmunkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségükveszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek önkéntességét,nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklõdését tudatosanigyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében.A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységeket, mint a játékot, hatiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét.

- 31 -

A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerésétéppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését és ha mindez pozitív élményekátélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni.

Az elsõ feladat olyan munkalehetõségek biztosítása, ami a gyermekszámára elfogadható. Ezen kívül igen nagy fontosságú, hogy a munkavégzéssorán biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínáltlehetõségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerítettfeladat legyen. Váljon a csoport számára magától érthetõdõ és természetesdologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a kedvének,egyéniségének, képességének megfelelõ munkát végezheti. Nagyon fontosnaktartjuk, hogy a munkavégzés ne idõszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatostevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkafajtákközül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek óvodáskor kezdetétõl fogvaigen nagy a jelentõsége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendõt -testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendbentartása - a lehetõ legkorábbiidõtõl kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. Azt felesleges meghatározni,hogy melyek azok az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek, amelyeket 3-5 vagy 7 éves korban végezhet el a gyermek.Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkorvégezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendõiket, amikor képesek rá.Minden gyermek munkáját saját magához mérten értékeljük.

A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekekmegtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani.Pontosan olyan módon, mint amikor a szerepjáték megkezdése elõtt elosztjákegymás között a szerepeket. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek,döntési képességek gyakorlásának lehetõségei együtt szolgálják a gyermekekéletre való felkészítését. A munka konkrét tartalmát nem tartjuk szükségesnekkörülhatárolni, hiszen attól függ, hol és milyen körülmények között mûködik azóvoda. Községünkben lehetõség adódik az óvoda udvarán növényeket gondozni,gesztenyét vagy más terméseket gyûjteni stb.A gyermekek tisztán tartsák sajátkörnyezetüket, közösen megjavítsák, megtisztítsák játékaikat maguk rendezzékbe a csoportszobákat, maguk díszítsék fel a termet stb.

A munkára nevelés általános értelemben magában foglalja a termelést, agazdálkodást is, azaz a valódi értékteremtõ képességek fejlesztését. Nekünk azóvodában ennél kevesebbel kell megelégednünk, azonban ez nem jelenti azt,hogy ne tudnánk megismertetni a gyerekeket a munka társadalmi értékével.Fontosnak tartjuk tehát az óvodában az élõsarok kialakítását, mert a nevelésbenjátszott szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásánakmegtapasztalására igen nagy lehetõséget nyújt a gyermekcsoport valamennyitagjának.

- 32 -

Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban:

Minden gyermeknek biztosítson lehetõséget arra, hogy önkéntesen,önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagávalkapcsolatos önkiszolgáló tevé kenységet, illetve a társai érdekében végzettmunkatevékenységet.

Folyamatosan biztosítsa, bõvítse a munkatevékenységhez szükséges,gyermekek számára megfelelõ munkaeszközöket

A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekekbármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket

Adjon lehetõséget a gyermekeknek bármilyen õket érdeklõmunkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységivágya és képességei nincsenek teljesen összhangban

Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen agyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat.

4. Szabadidõs tevékenység

A szabadidõ igazi tartalma: a termékeny idõfelhasználási lehetõségekközötti szabad választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen akisgyermek számára az, aki eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közüligazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. Egyszerre szeretnemindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. A szabad,autonóm egyéniség által determinált öntevékenység egyenlõ a döntéssel. Ennekközelébe kell eljuttatni a gyermeket. Az ilyen döntést ugyanis már nembefolyásolják természeti szükségességek, társadalmi kötelességek. A szabadidõsfoglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthetõ helyüket ésszerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben, mert másképpen a gyermeksohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló,rendelkezésre álló idõvel. Ebben a tevékenységi szférában sem képzelhetõ el,hogy a hosszú ideig szorosan irányított gyermek egyszercsak öntörvényei szerintcselekvõ önálló egyéniséggé válik.A kívülrõl irányított ember, különösen, ha hozzászoktatták tartósan önállótlanhelyzetéhez, nem lesz képes belülrõl, önmaga által irányított emberré válni.

Az alapvetõ társadalmi tevékenységeket és az indivíduális tevékenységiformákat ötvözõ nevelési rendszer nem képzelhetõ el anélkül, hogy a társadalomtagjai elsajátítsák a társadalmi és egyéni lét fenntartásához és gyakorlásáhozszükséges képességeket. Ezeknek a képességeknek a sokrétûsége, elméleti éstapasztalati megalapozottsága, egymást erõsítõ és kiegészítõ jellege az egyike

- 33 -

azoknak a nagy horderejû feladatoknak, melyeknek megvalósítását az óvodábanlehet elkezdeni. Az óvodában persze sajátosan - az iskoláétól eltérõ módon - értelmezzük aszabadidõs tevékenységet. Ennek oka elsõsorban az, hogy az óvodások egésznap az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetõségekhez mértenszabadon tevékenykedhetnek. Elsõsorban a délutáni idõszakban jut idõ arra,hogy a gyermekek az óvónõk által felkínált lehetõségek közül ( pl. bábozás,festés, rajzolás, zene-tánc, játéktanulás, sakk, társasjáték, filmvetítés, mese-vers,barkácsolás, stb...) közül szabadon választhassanak. Memcsak az épületen belül,hanem azon kívül az udvaron is megvalósítható az a sokfajta választásilehetõség, ami döntésre és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti agyermeket.

Az óvodapedagógus feladatai a szabadidõs tevékenységekmegszervezésében:

Keresse a lehetõséget arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás éstevékenységi teret a gyermekeknek

A választásra felkínált tevékenységek listáját bõvítse, idõszakonkéntgondolja át a változtatások lehetõségét és szükségességét

Egyszerû, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elõ agyermekek fantáziájának fejlõdését

A délután folyamán keressen és kínáljon lehetõséget az egyéni képességekfejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinekteljesítésére

- 34 -

VI. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEKRENDSZERE:

A komplex tevékenységek lényege:

a) Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermekszintjén

b) A tevékenységeket problémacentrikusság és egy-egy vezetõ szempontmegléte jellemzi

c) A tevékenységeken tudatosan és tervszerûen integráljuk az adottproblémához tartozó ismereteket

1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplextevékenységek

1.1. Anyanyelv

Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésénekés az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymássalszoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnaktartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban ésjobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlõdik. Az óvodai anyanyelvinevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van.Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmánakkifejlõdését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elõsegíti a gyermekzökkenõmentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezõképességgelrendelkezõ, beszédében gátolt gyermek gondolkodási képességét nem tudjamegfelelõen használni.Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezõképesség birtokábanjobb teljesítményt képes felmutatni. Ezért fordul elõ gyakran, hogy a fejletlenbeszédképességû gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Mindengyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvodafejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismerésébõl kell kiindulniés a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni.A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzésselegybekötve lehet értelme.

- 35 -

Az óvodapedagógusnak arra kell lehetõséget biztosítani, hogy nyugodtlégkörben életszerû helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, amiérdekli, ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermekkorlátozása nem megengedhetõ az anyanyelvi nevelés során. Az óvodatevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetõenmeghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között agyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhatlehetõség a beszélgetésre, de célszerû a hétfõi napokon erre külön is tekintettellenni, hiszen ilyenkor otthonról és a külsõ környezetbõl hozott rengeteg élménytés tapasztalatot mondják el a gyermekek.A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad akisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógusügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelõalkalmazására. Beszéde legyen érthetõ, egyszerû és világos. Figyeljen arra, hogya gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekekkedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtõl. Dícsérjeés biztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve õket a beszédre. Agyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljenarra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbelielmaradással küzd. Hetente egy alkalommal jár óvodánkba logopédus, akirendszeresen foglalkozik a rászoruló gyemekekkel. Ez igen nagy segítség agyermekek és a szülők számára is, mert így minden rászoruló óvodás fejlesztésehelyben történik. Amikor a nagycsoportosok közül már valaki nem igényeltovábbi gyakorlást, helyükre középsősök kerülnek.

Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:

Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran

nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd

gyakorlására Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni A gyermekek szókincsének folyamatos bõvítése A beszédszinvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek

legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni Beszédmegértés fejlesztése Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása

- 36 -

1.2 Matematika

Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére a komplex óvodaitevékenységek keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlythelyezni. Felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát ishangsúlyozza. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a matematikai nevelésnem komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerésivágyára épülve valósulna meg. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságaitfigyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg:

- utánzásos, minta-modellkövetõ- spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított

megfigyelésre épülõ tapasztalatszerzés- gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás- a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok- az óvónõ által kezdeményezett tevékenységek

A gyermek már az óvodába kerülés elõtt felfigyel a dolgok mennyiségi ésminõségi összetevõire. Érdeklõdéssel fordul a matematikai információk felé. Azóvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra, még akkor is, ha azokpontossága csak a gyermek számára fontos, érzelmileg hangsúlyos helyzetekbenmegbízható. Az óvodáskort jellemzõ gondolkodási sajátosságokkal (invariancia,állandóság hiánya) a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. Fontosnaktartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikaiösztönzéseket idõben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermekegyenletes fejlõdését biztosító módszerekkel. Az óvodáskort jellemzõfejlõdésbeni egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt sugallják,hogy a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöljünk meg:

- Az elsõ szint: bevezetés a matematikába, - általában a gyermek 5.életévéig tart.

Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklõdés kibontakoztatásánaksegítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.

- A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, - az 5-6-7 életévben.Feladata: az iskolássá éréshez szükséges tapasztalatok megszereztetése,

részképességek, gondolkodási mûveletek, szokásokelsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben a tevékeny életmegkedveltetése.

A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyanszituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikaitapasztalatok szerzése. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociálistevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetõséget a matematikaiismeretek és összefüggések megláttatására.

- 37 -

A komplex tevékenységek alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerûenmegszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körétszélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rözgítsük. Bármilyen gyakori is ajátékban és egyéb tevékenységekben szerzett, belsõ érdeklõdésbõl fakadótanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes iskisebb-nagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában amélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvodapedagógus és atársak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását,viselkedésének és magatartásának tartalékait. Azt, hogy a matematikai neveléstartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidõben szerzett benyomásokkal,vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel a komplex tevékenységben,az óvodapedagógus dönti el.

A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevõ környezõ valóságmennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkbanmegfigyelhetõk. Tevékenykedés közben a megismerõ képességek ( érzékelés,észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás,problémamegoldás ) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék ésszabadidõben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasakmatematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes azadódó lehetõségek felismerésére és kihasználására.

Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén:

- Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök, és tevékenységek biztosítása,ami felkelti a gyermekek érdeklõdését és természetes élethelyzetekben teszilehetõvé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.

- A komplex matematikai tevékenységeknek minden esetben támaszkodniakell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikaiképességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükségesmegvalósítani.

- 38 -

2. A társadalmi gyakorlat belsõ összefüggéseit tükrözõ komplex tevékenységek

2.1. Természet - társadalom - ember

Ez a komplex tevékenység, mint elnevezésébõl is kitûnik, szeretnéegységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységbenérzékelhetõ. Nem vagyunk hívei a szétszabdalt, szeletelt ismeret nyújtásnak,mert azok nem képesek az életben megmutatkozó sokszínûség mellett azösszefüggések feltárására. A tevékenységközpontú program célja az, hogy agyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse amaga egészében. A gyermeket körülvevõ világ megismerésében a közvetlenmegfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetérekívánjuk nevelni a gyermekeket, természetközeli élettel, a természet, akörnyezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Aztkell benne megerõsíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyennagy az ember felelõssége a természeti és társadalmi környezet megóvásaszempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezérta komplex tevékenységek legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvodakörnyezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni agyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmetannak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a késõbb kialakulótermészetszeretetnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet,feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, kirándulások, az óvodaudvarán és kertjében vagy az élõsarokban végzett tevékenységek tanulási , ta-pasztalási lehetõséget kínálnak a gyermeknek. Az önálló és csoportosmegfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenõfolyamatokról és összefüggésekrõl. Már az óvodában fel lehet és fel kellkészíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlenkörnyezetünkön keresztül hat ránk. A gyermeket demokratikus társadalmirendben való élésre készítjük fel, amelyben különbözõ vélemények, értékítéleteklehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogymindenkinek lehetõsége van saját lelkiismeretének megfelelõen dönteni. Atolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletbentartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindezpedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenülszükséges. Természetesen ide tartozik a mások ( idõsebbek, felnõttek, társak )tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlõdik a gyermekítélõképessége és természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkalszembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetõséget kap az önállóvéleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére.

- 39 -

A komplex tevékenység keretén belül egészen odáig mehetünk el, hogy azóvodás gyermek számára megtapasztalható és ezáltal megérthetõ társadalmifolyamatok között még a gazdasági kérdések is felszínre kerülhetnek.Ennek egyik nagyon egyszerû és kézzelfogható példája a tényleges vásárlás aboltban. Nem szükséges tehát elvont, tág fogalmakban gondolkodnunk, hanem agyermeket körülvevõ valós természeti és társadalmi környezetbõl megismertetnimindazt, ami megérthetõ és hasznosítható a gyermek számára.A környezetvédelem vagy a problémák erõszakmentes megoldásának kérdésemár az óvodás gyermek szintjén is felvethetõ és beépíthetõ a komplextevékenységek rendszerébe. A természet-társadalom-ember egymástól függõ,egymást feltételezõ, egymást kiegészítõ fogalmak rendszere, melynek lényege akisgyermek szintjén már óvodáskorban is megérthetõ, megéreztethetõ.

2.1.2 Születéstől-felnőttkorig

A természet-társadalom-ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak ésa nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekekújrajátsszák életüket. Újraélik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban acsaládban, az óvodában vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak,hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat az életfolyamatok újrajátszásanemcsak arra ad lehetõséget a gyermeknek, hogy a benne lévõ feszültségekfeloldódjanak, hanem elõsegíti számára a társadalomba való késõbbibekapcsolódást, szocializálódást. A születéstõl-felnõttkorig címmelmegfogalmazott komplex tevékenységek magukban foglalják a testápolástól, aközlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknektámpontot nyújthat a környezetében meglévõ szabályok megismeréséhez ésgyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomban való beilleszkedéshezszükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan, a gyermekérdeklõdésének és igényeinek figyelembevételével. Ez a komplex tevékenységjátékidõben, szabadidõben, vagy a nap bármely idõszakában megvalósítható.

Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében:

Olyan feltételek megteremtése, amely lehetõvé teszi minél több tapasztalatszerzését a természetben

Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élménytgyûjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükbõl

Biztosítani minden eszközt és lehetõséget a gyermekeknek természetbenvaló folyamatos tevékenykedtetéshez

A tevékenységeket lehetõség szerint a szabad természetben szervezzükmeg

A környezetvédelemhez szükséges szokás, és normarendszer kialakítása,megalapozása

- 40 -

A gyermekek belső igényének kialakítása a környezet tudatos védelme,megóvása iránt

Biztosítsuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élõsarok, virágoskertmûködjék

2.2. Mûvészeti tevékenységek

A mûvészet ismerete, szeretete, esetleg valamely mûvészeti ág mûveléseaz egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdõdhet. Azesztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Azóvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket avilág szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni az õszi falevélszíneit, a virágzó fákat vagy egy szép színes mesekönyvet kezünkbe venniugyanazt az esztétikai élményt jelentheti. Nagyon fontos a mûvészeti nevelésszempontjából az, hogy esztétikus, egyszerû, átlátható, nyugalmat árasztókörnyezet vegye körül a gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, azóvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. Nemlehet elégszer elmondani azt sem, hogy egy kellemes benyomást keltõ, jó ízlésûóvodapedagógus mennyit tud tenni szinte észrevétlenül, saját példájával amûvészeti nevelés érdekében. A mûvészet nem más, mint a világ megismerésesajátos nézõpontból, egyéni szûrõn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy amûvészeti nevelés mindenek elõtt az egyéniség színeinek kibontakoztatásátjelenti. Ezért sohasem célszerû sémákat, felnõtt által kigondolt elképzeléseketmegvalósíttatni a gyerekekkel. Mindig arra törekedjünk, hogy õ maga találja kiés valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha azt agyermek maga kéri és igényli.

A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a mûvészetitevékenységek legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, akiproblémák megoldásán dolgozik, aki gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, akiönmagát új, másfajta módon éli meg, az kreatív ember. Az újat alkotás, aváltozások elindítása, az önálló egyéniség kifejezése szintén a kreatív embereksajátossága. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetõségei vannak a kreatívképességek kibontakoztatásának. Az óvodában a gyermekek kreativitásánakmegnyilvánulását elsõsorban az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér,valamint a megfelelõ eszközök biztosítása segíti elõ. Minél több alkalmat kelladni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, azének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban, stb..., kifejezésre juttassák. Atapasztalatszerzés itt is alapvetõ fontosságú feladat. Minél több eszközzelismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál többlehetõségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelõssége igennagy, hiszen a gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli,mindent utánoz, mindent válogatás nélkül kedvel.

- 41 -

Az óvodapedagógus véleményét - különösen akkor, ha szeretetteljeskapcsolatban van vele - szinte fenntartás nélkül elfogadja. Amit az óvónéniszépnek lát, az neki is tetszeni fog. Ezért fontos, hogy jó ízlésû, mûvészetetkedvelõ ember foglalkozzon a kisgyermekkel.

A mûvészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétû, összetett éskomplex jellegû. Ebbe a fogalomkörbe a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, atánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsoláséppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A mûvészeti tevékenységektehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeketjátékidõben vagy a szabadidõben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint anap folyamán bármikor. A komplexitás itt nem jelent mást, mint az életbenegyébként elõforduló jelenségek megörökítését valamilyen formában. Az õsszellehulló falevelet színezhetjük, festhetjük, leraj-zolhatjuk, énekelhetünk ésmesét,verset mondhatunk róla, bábokat készíthetünk belõle. Ez így együttjelentkezik a valóságban is és ennek kell visszatükrözõdnie a foglalkozásokonis. Ismételten le kell szögezni azonban, hogy foglalkozásoknak tekintjük aszabad természetben lezajló bármilyen megfigyelést, sétát, tehát foglalkozásalatt nem kell feltétlenül a klasszikus értelemben vett foglalkozásokra gondolni.

Vers, mese, dramatizálás:Minden nap meséljünk vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagydélben, elalvás elõtt vagy délután. A mese-vers anyaga változatos legyen,gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Teremtsünk lehetõséget agyermekek önálló szöveg és mesemondásához. Segítsük elõ, hogy megfelelõeszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetszõ meséket. A gyakoriismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünktekintettel. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás.Mindkettõ szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Azirodalmi élmények feldolgozását segítsük elõ különbözõ eszközök, anyagok,barkácsolási lehetõségek biztosításával.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: ( gyurmázás, agyagozás, rajzolás,batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás ):Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A feladatelsõsorban az , hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétû tevékenykedés külsõfeltételeit. A gyermekek számára megszokott és elérhetõ helyen mindig álljonrendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájánakmegfelelõen dolgozhat, alkothat.Nagyon célszerû a vizuális tevékenységek és a munkatevékenységekösszehangolása, hiszen a szabad, önálló tevékenykedés gyakran jár együttviszonylagos rendetlenséggel. Szokás kérdése, mennyire képesek a gyermekek környezetüket ilyen szélesskálájú tevékenységrendszer mellett is rendben tartani.

- 42 -

A tevékenységek megszervezéséhez kitûnõ pedagógiai alapot adnak az évszakokváltozásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthetõ világ tárgyai éseseményei. Ugyancsak kitûnõen hasznosíthatók a vizuális tevékenységekszámára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez ésmegmozgatják a fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekekalkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettõl a megvalósításig fõkéntbátorítást, útmutatást és dícséretet várnak a gyermekek. Nem szükséges, sõtkáros, ha uniformizáló nevelési módszerekkel elvesszük a gyermek bátorságátaz egyéni kifejezésmódoktól. Az óvodában legyen lehetõségük a gyermekeknekarra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket. Amennyiben megoldható,minden csoportszobában célszerû egy kis sarkot vagy szekrényt biztosítani, ahola barkácsoláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tárolhatjuk.Nagy hasznát veszik ennek a gyermekek, hiszen például a nagyobbakszerepjátékához bármikor kiegészítõ eszközök készülhetnek és a kisebbek isörömmel ismerkednek meg a különbözõ szerszámokkal.

Ének,zene, énekes játék, gyermektánc:

Az óvodai ének-zene nevelésnek jelentõs hagyományai vannak. A magyarnépdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élõ és felhasználhatóhagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag,melyet megismertethetünk a gyerekekkel. A néphagyományörzés mellett aKodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta kapcsolatát azéletre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy azóvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások.Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások idõtartamára.Napközben bármikor adódhat lehetõség éneklésre, mondókázásra vagykörjátékok játszására. A komplex tevékenységek inkább összefoglalják,elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére.Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a mûvészeti ésaz esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltánútmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelésalapjaira épülõ fejlesztés a tevékenységközpontú óvodai nevelésen belülhatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zeneikultúrájának megalapozása, a néphagyományõrzés és az ének-zenei nevelésszinvonalának megõrzése. Kéthavonta egy alkalommal a miskolci Lármafa hagyományőrző együtteslátogat el hozzánk. Ezeken az alkalmakon megismertetik a gyerekekkel a népihangszereket, régi népi játékokat, tánclépéseket, meséket. A közös játékba agyerekeket is bevonják.

- 43 -

Az óvodapedagógus feladatai a mûvészeti tevékenységek meg-szervezésében:

Úgy alakítsa ki a gyerekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott akülönbözõ tevékenységet keresõ gyermekek nyugodtan, kényelmesendolgozhassanak

Biztosítson minél több eszközt, idõt és helyet a mûvészeti tevékenységekgyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának

Igény kialakítása a gyermekekben a vizuális alkotás iránt Nyújtson lehetõséget a vizuális és kommunikációs tevékenységek

összekapcsolására Segítse elõ a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását Adjon lehetõséget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve

megvalósíthassák elképzeléseiket Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás

biztosításakor ügyeljen a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, ameghitt légkör megteremtésére.

A gyermekek ösztönzése saját mese, vers alkotására A gyermekek önálló véleményalkotásának ösztönzése, segítése A nap folyamán minél több lehetőséget nyújtani az önkifejezésre

3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeitfejlesztõ ismeretek, tevékenységek

3.1 Mindennapi testnevelés

A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés.A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlõdésének biztosítása nem képzelhetõel a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenõenfigyelembe vevõ,kellõ aktivitást és terhe-lést biztosító mindennapi testnevelésnélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlõdés egymással szoroskapcsolatban áll. A mozgásfejlesztéshez tehát hozzátartozik, hogy maximálisanbiztosítsuk a spontán mozgáslehetõséget, mégpedig az egyéni sajátosságokfigyelembevételével. Ajánlatos tehát minden adódó lehetõséget kihasználni anap folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegõn való tartózkodásminél hosszabb idejû biztosítása. A gyermekek napirendjét úgy célszerûösszeállítani, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést és lehetõleg felváltvabiztosítsuk a mozgást és az üléssel együttjáró tevékenységeket. A mozgás éspihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalúigénybevételét elkerülnünk.Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kellelkezdenünk.

- 44 -

A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelésfontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatosgyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelõ intenzitású, derûs légkörûtestmozgás biztosítja a motoros képességek fejlõdését, melynek egyre magasabbszintje elõfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának,ezáltal a mozgás-mûveltség fejlõdésének. A természet erõivel - napfény, levegõ,víz - történõ edzés kedvezõ hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért amindennapi testnevelést lehetõleg a szabadban célszerû tartani.Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelõ helyre és eszközre vanszükségünk. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltétel biztosításántúl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttmûködése iselengedhetetlen. A nyugodt, derûs légkörû, játékban gazdag, kellõ intenzitásúnapi 20-30 perces testmozgás nem csak a kondicionális és koordinációsképességek fejlõdését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiségdifferenciált fejlesztéséhez is. A mindennapi testnevelés hatásának maximáliskifejtéséhez szükségesek olyan objektív és szubjektív feltételek, melyeklehetõség szerint valamennyi óvodában megvalósíthatók és amelyekmegsokszorozzák az egyébként elérhetõ eredményeket.

A mindennapi testnevelés objektív feltételei:

Elsõsorban a megfelelõ hely biztosításáról kell szólni. Mivel a mozgásostevékenységeket döntõ mértékben a szabadban valósítjuk meg, ezért célszerûfüves területen különbözõ pályákat kialakítani. Ehhez csupán mozgatható kiskapuk szükségesek. Nagyon jó lehetõséget nyújt a különbözõ mozgásokgyakorlására a közelben található domb, ami télen szánkózásra, csúszkálásra,használható, nyáron viszont gyakorolható itt a gurulás, mászás, kúszás, felfelétörténõ futás, szökdelés stb. A füves, sík és dombos terület mellett feltétlenülszükséges az aszfaltos, kavicsos terület. A fák között érintõ magasságbankifeszített kötélen függhetnek a gyerekek. Az udvar különbözõ részein -különösebb megmunkálás nélkül - lefektetett és lazán rögzített farönkökkíválóan alkalmasak az egyensúlyérzék fejlesztésére. A megfelelõ távolságbanrögzített mászókák az óvodaudvarok fontos kellékei. Az állványokonfelfüggesztett mászókötél és lengőhinta a vállöv erõsítését szolgálja. Hossszabbsétát, sõt túrát tehetünk a gyerekekkel a szabadban, ha lehetõségünk adódikhasználhatjuk a közeli iskola vagy sportlétesítmény tornatermét vagy füvespályáit. Némi ötletességgel és szakemberek bevonásával tovább fokozható teháta mindennapi testnevelés hatása. Minden, ami az óvoda udvarán található (fák,bokrok, homokozó, játékeszközök, stb...) felhasználhatók a mindennapitestnevelés feladatainak megvalósításához. Ugyanez mondható el az épületenbelül szervezett mindennapi testnevelésre is.

- 45 -

Mindenkor nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülõ kézi éstornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogykönnyen elérhetõk legyenek, megfelelõ számban álljanak rendelkezésre. Azeszközök elõkészítése az óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a dajka aktívegyüttmûködésére ad lehetõséget.

A mindennapos testnevelés szubjektív feltételei:

Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszonyanagymértékben meghatározza a gyermekcsoportban folyó mindennapitestnevelés eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerû végzésével, ajátékba való aktív bekapcsolódással kedvezõen motiválhatja a gyermekeket,építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitívviszonyuk kialakulását. Az örömmel, derûs légkörben, együttesen végzettgyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is,ezért nagyon lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásántükrözõdjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül agyermekek mozgásban elért sikereinek. A mindennapi testnevelés tartalmátdöntõ mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járások,futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok) Ezeket kiegészíti néhánytalajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhetõ gyakorlatok. Természetesenide tartoznak a testnevelési játékok is. A lényeg, hogy minden mozgásforma,amit a gyermekek ké-pesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébebeépíthetõ. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés 20-30perce alatt szervezett, irányított mozgást tart, vagy egy-egy mozgáscsoportgyakorlásával, esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az idõt.

A mozgásfejlesztés feladatai:

Legyen lehetõségük a gyermekeknek saját testük mozgását átélni. Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvetõ

mozgásformák gyakorlása által. Folyamatosan fejlõdjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke. A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetõségeket. Segítsük elõ a gyermekek harmónikus, összerendezett mozgásának

kialakulását.

- 46 -

Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében:

Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetõséget a gyermekeknekminél hosszabb idõtartamon keresztül a szabad levegõn való tartózkodásra.

Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit. Adjonötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a szabadban és az épületen belül isa legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz.

Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásánakbiztosításával tegye lehetõvé, hogy a mindennapi testnevelés örömetjelentsen a gyermekek számára.

A gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével elégítse kimozgásigényüket

- 47 -

VII. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDőKERETEI:

A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainakismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéniadottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetõenfontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, hajelentõs mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. Atervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlõdésiüteme különbözõ és a gyermek fejlõdését tekintve is különbözõ szinteken lehetegyik vagy másik képességét illetõen. A fejlõdés dinamikája tehát egy-egygyermek esetében a különbözõ területeken más és más lehet. Célunk, hogy hogya gyermek óvodásból iskolássá érjen, mely egy lassú folyamat eredménye. Anevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásbanvalósítható meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerbõl kiindulvatervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükségesfejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves,féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább egyvagy két hetes periódusokban célszerû, hiszen csakis ez esetben nyílhatlehetõségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasz-talatainak begyûjtéséreés a nevelõmunkában való felhasználására. A gyermeket foglalkoztató élményekés tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus általelõzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki személyiségfejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szûkebb és tágabbkörnyezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek,aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelõmunka egészébe. Ezért a tervezéssorán külön is biztosítani szükséges a gyermeki tapasztalatok elõre nemtervezhetõ tartalmának megjelenítését a tervezõ és megvalósító munkában. Agyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatásaés közös élmények nyújtása a tervezés elõkészítõ folyamatához tartozik. A rövididõszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetõvé teszi olyan nevelési alaphelyzetkialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásrahatásaképes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. Alapvetõen a tevékenységekmegtervezésébõl kiindulva a neveléstanulás komplex egymásra hatásátfigyelembe véve szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyagnövelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különbözõ nézõpontokbólvaló megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban,többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzünk meg.Fontos, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlõdési ütemérõl, hogykonkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztésmegtervezéséhez.

- 48 -

A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyûjtése atevékenységek sokszinûségének megtervezéséhez nyújt segítséget.

A fejlesztés módszere:

A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoportkeretein belül. Az óvodapedagógus dönti el, hogy milyen tevékenységi formákfelhasználásával kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztést, atevékenységformáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintjehatározza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jókiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányítotttapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülõ gyermekfelkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadonalkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet.A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatábanvaló aktív közremûködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek ésvalódi, a környezetben meglévõ problémával foglalkozzon. Az óvoda feladataiközé tartozik a kiemelkedõ képességekkel rendelkezõ gyermekek felismerése ésfejlesztése. A szellemi fejlesztés legfõbb célja abban nyilvánul meg, hogy agyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk ésképessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük agyermeket. Ennek kialakításához mindenekelõtt az szükséges, hogy az óvodábanlegyen elegendõ idõ a tevékenykedésre és a tapasztalatszerzés-re.A nevelõmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata,az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelõmunka tervezésénekirányvonalairól.

A fejlesztés kerete: A teljes nevelési folyamat, amely a gyermeki tevékenységre, önállóságra,

döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalat szerzésre épül. A nevelési folyamatba szervesen illeszkedõ tanulási folyamat, melynek

részei:- önálló és irányított tapasztalatszerzés- komplex tevékenységek rendszere

A nevelés idõkeretei:

A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodaiéletrendjét, idõbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, amibiztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodaikörnyezet megteremtését. A gyermek egészséges fejlõdéséhez szükséges amozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása.

- 49 -

A napirend lehetõvé teszi a szabad levegõn való hosszú idejû tartózkodást, aszokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását.A napirenden belül a legtöbb idõt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, ajáték kapja. A szabad levegõn való tartózkodás, a gyermekek gondozásávalkapcsolatos teendõk ( étkezés, tisztálkodás, alvás ) ugyancsak beilleszthetõk ajátéktevékenység egész napos folyamatába.Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegõn való tartózkodástermészetes része a gyermekek napi életének. A hûvösebb idõ beköszöntével isszükséges a szabad levegõn való mindennapi tartózkodás, csupán annakidõtartamát csökkentjük.A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára.A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehetõ az egyes tevékenységekidõigénye. A napirend ezen kívül annak megfelelõen, ahogy az évszakokváltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlõdése ezt indokolttá teszi,változtatható, módosítható. A napirend a gyermekek nyugodt napi életétbiztosítja, figyelembe veszi a fejlõdés közben bekövetkezett változásokat. Agyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belülmegvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát.A napirend általános idõkeretei 10 órás óvodai nyitvatartás esetén:

10 óra nyitvatartásesetén

- játék és szabadidõs tevékenység 5,5 óra- Étkezés, pihenés 3 óra- Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1 óra- Komplex tevékenységek naponta 0,5 óra

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idõ rugalmasanváltoztatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására.Akomplex tevékenység időtartama 5-35 perc között változhat a csoportigényeinek megfelelően.

Hetirend:

A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet,a nyugalmat segíti elõ az óvodai csoportban és lehetõséget nyújt aszokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. Ahetirend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint anevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minéllazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. A hetirendösszeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendõ idõ a gyermekitevékenységek, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közösmegvitatására.

- 50 -

A rugalmasság,a helyzethez való alkalmazkodás elõsegíti, hogy a hetirend agyermek életének észrevétlen szabályozója legyen.A hetirend általános tartalma és maximális idõkeretei:

Naponta 20-30 perc Naponta 30-35 perc

Mindennapi testnevelés Matematika

Mese-vers Mûvészeti tevékenységek

Ének – zene, énekes játék

Természet-társadalom-ember

Mûvészeti tevékenységek

Vizuális tevékenységek

A csoportok hetirendje a csoportnaplóban található.

Az óvodapedagógus feladatai a nevelõmunka dokumentálásávalkapcsolatban: Hetirend és napirend összeállítása, projekttervek összeállítása kéthetes

intervallumra A 3-7 éves gyermekek fejlõdését nyomonkövető dokumentáció vezetése,

bejegyzések megtétele a meghatározott időben A nevelõmunka folyamatos értékelése, csoportnaplók vezetése

VIII. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés az óvodai nevelési folyamateredményeként a gyerekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai életmegkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet belép a lassú átmenetnek abba azállapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. Testi fejlettségi szint:

első alakváltozás, testarány változás fogváltás megkezdődése arányosan fejlett, teherbíró képesség mozgása összerendezett, harmonikus

- 51 -

erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció mozgását, viselkedését, testi szükségletei szándékosan irányítani képes

Lelki fejlettség nyitott érdeklődésű, készen áll az iskolába lépésre tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek érzékelése, észlelése differenciálódik önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik aszándékos bevésése és felidézés szándékos figyelem időtartama, terjedelme növekszik cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmigondolkodás kialakulóban van Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál,elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Ismeri aviselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartásiformák, szokások amelyek a természeti, társadalmi környezetmegbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

Szociális fejlettség készen áll a gyermek az iskolai élet és a tanító elfogadására képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre képes a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermekekkel egyaránt egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni, késleltetni tudja

szükségleteit feladattudata kialakulóban van, amely a feladat megértésében,

feladattartásában, eredményes elvégzésében nyilvánul meg

Az óvodában folyó nevelőmunkát akkor tekintjük sikeresnek, ha az óvodáskorvégére meghatározott jellemzőkhöz hozzárendelt sikerkritériumokat 80 %-banteljesítettük SIKERKRITÉRIUMOK Az egészséges életmód kialakítása

szükségleteit képes késleltetni szükségleteit képes önállóan kielégíteni WC-zést követően használja a toalett papírt a tisztálkodási eszközre vigyáz, tisztán tartja, használat után helyére teszi szennyező tevékenység végzését követően kezet mos, és szárazra törli önállóan öltözik, vetkőzik, ha kell, segítséget kér cipőjét befűzi, beköti ruháikat összehajtva teszi a helyére képes önállóan eldönteni, miből mennyit tud elfogyasztani kulturáltan étkezik

- 52 -

szívesen fogyaszt zöldség, gyümölcsfélét vigyáz környezetének rendjére és tisztaságára ismeri a szelektív hulladékgyűjtés hogyanját és mikéntjét szívesen mozog a szabadban, évszaktól függetlenül életkorának megfelelően edzett ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat

Mozgás igényli a mindennapos mozgást mozgása harmonikus, összerendezett téri tájékozódása kialakult, irányokat meg tud különböztetni magabiztosan alkalmazza a jobb-bal kifejezéseket ismeri saját testét, testrészeit, képes meg is nevezni és beazonosítani fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő kialakult szem-kéz, szem-láb koordinációja fejlett az egyensúlyérzékelése tud rollerezni vagy biciklizni a mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésére képes,

vizuális memóriája korának megfelelően fejlett ismer legalább egy labdajátékot ismeri legalább 2-3 kéziszer (labda, ugrálókötél, karika) használatát képes alkalmazkodni társaihoz, korának megfelelően fejlett az

önuralma, toleráns, együttműködő, segítőkész ismeri a csapatjáték szabályait egészséges versenyszellemmel képes küzdeni

Anyanyelv , vers-mese szívesen mesél, báboz, dramatizál gondosan bánik a könyvekkel néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni folyamatosan összefüggő mondatokkal fejezi ki magát kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol szókincse korának megfelelő jól használja a metakommunikációs eszközöket bátran és szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel társára odafigyel, türelmesen végighallgatja mondanivalóját a közölt információt megérti bátran kérdez tud szemkontaktust teremteni és tartani udvariassági kifejezéseket használ beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése, megfelel anyanyelvünk

követelményeinek várja, igényli a mesehallgatást tud történetet kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni

- 53 -

Játék örömmel, önfeledten játszik képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni építmény lemásolására képes képes élményei eljátszására szívesen vállal szerepet szabályjáték során betartja a szabályokat másokat is figyelmeztet a szabályok betartására egészséges versenyszellemben tevékenykedik problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik

Munka önkiszolgáló tevékenységek

a testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükségszerint végzi

étkezésnél helyesen használja a kanalat, kést, villát, szalvétát,merőkanalat

öltözködésnél önálló, tud gombolkozni, próbálkozik a megkötéssel önkiszolgáló tevékenységre fordított idő, fejlettsége növekedésével

arányosan csökken alkalomszerű munkák

pontosan megérti mit várunk el tőle, és azt önállóan teljesíti bonyolultabb feladatokat is örömmel végez el, és annak

szervezésében is önálló időnként olyan megbízatásoknak is eleget tesz, amelyek otthoni

előkészületeket igényelnek közösségi munkák

a közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyesönértékelésük, önbizalmuk.

terítésnél ügyel az evőeszközök esztétikus elrendezésére felelősi munkákat szívesen vállal, önállóan teljesíti a környezet rendjének megőrzésére ügyel, segít annak tisztán

tartásában. (csoportszoba, udvar, óvoda környezete) vigyáz játékaira és rendben tartja azokat munka jellegű tevékenységét a felelősségérzet, a feladattudat és

kitartás jellemzi környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák

a szemetet szelektíven helyezi el az adott gyűjtőkben szívesen segít a falevelek összegyűjtésében a virágokat nem tépi le, hagyja eredeti helyükön, eredeti

szépségükben szívesen ápolja a növényeket a csoportszobában és az udvaron

egyaránt télen gondoskodik a madarak etetéséről

- 54 -

Ének-zene, énekes játék élvezettel hallgat zenét tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni,

visszatapsolni tud társaival térformákat alakítani a különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt,

egyöntetűen, esztétikusan végzi tud élvezettel, irányítás nélkül játszani legalább 5 dalos játékot felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja

mindkettőt mozgással, járással tapssal a dalból kiemelni megbeszélés vagy egyéni ötlet alapján az éneklést ütőhangszerekkel

tudja kísérni Rajzolás, mintázás, kézimunka

örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol képalkotásban kifejezi gondolatait, élményeit elképzelés után meseszereplőket stb. hangulatot is kifejezve

jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázol. tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot téralakításban, építésben másokkal együttműködik ábrázolása változatos színhasználatot és tagoltságot mutat emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel

papírmunkával stb. megold tud különféle technikával képet alkotni, technikát önállóan a

rendelkezésre álló anyagból megválasztani helyesen fogja és használja a ceruzát, ecsetet, ollót alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti környezetét képes rácsodálkozni a szépre, esztétikus látványra, képes esztétikai

véleményt mondani. vonalvezetése balról jobbra halad.

A külső világ tevékeny megismerése megkülönbözteti az évszakokat és a napszakokat Ismeri környezete növényeit, állatait, részt vesz a növények

gondozásban és a természetvédelemben Képes két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé,

ugyanannyivá tenni, vagy valaminél kevesebbet, nagyobbat, többetlétrehozni.

helyesen használja a tő és sorszámneveket

- 55 -

tud tízes számkörben bontani, részhalmazokat egyesítem meg tudja állapítani: több, kevesebb, ugyanannyi helyesen használja a térbeli viszonyokat jelentő névutókat környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik. Tudja lakcímét,

testvérei nevét, szülei foglalkozását, saját születési helyét és idejét kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek

a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásáhozszükségesek.

ismeri és betartja környezete közlekedésének legfontosabbszabályait, s a közelben lévő közintézményeket ismeri

a tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számlálni, össze tud hasonlítaniforma, szín nagyság szerint

Tevékenységekben megvalósuló tanulás az egyszerű feladatokat megérti ha a helyzet megkívánja, kivárja amíg rá kerül a sor érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és az ezzel összefüggések

iránt feladataik végrehajtásában kitartó szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő él benne a tanulás és iskola utáni vágy tevékenységének eredményeit reálisan értékeli képes a már elsajátított ismeretek szándékos fejlesztésére munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő szándékos figyelemre képes szívesen vesznek részt tervezett, szervezett irányított játékokban,

tevékenységekben a tanuláshoz szükséges kompetenciák koruknak megfelelően fejlettek a részképesség-és tanulási zavaros gyermekek időben megfelelő

szakemberhez kerülnek a tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek

megfelelő tevékenységet Érzelmi nevelés, szocializáció

ragaszkodik csoporttársaihoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez igényli a csoportban kialakult szokásrendszer alkalmazását a játékszereken megosztozik társaival segíti társait a tevékenységekben türelmesen meghallgatja társait és a felnőtteket a csoportba érkező vendéget udvariasan és szeretettel fogadja udvariassági formák betartásával kommunikál érdeklődik társai iránt, meghallgatja őket konfliktushelyzetekben társaival egyezkedik számon tartja társai hiányzásának okát

- 56 -

konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylagönállóan old meg, szükség szerint felnőtt segítségét kéri

érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni. a közösségérdekében szívesen vállal munkát

feladattudata kialakulóban van korának megfelelően kialakult felelősség érzete, képes egyszerű

döntések önálló meghozására igényes a saját tevékenységével szemben érkezéskor, távozáskor köszön megtalálja helyét a közösségben, abban jól érzi magát türelemre, kitartásra képes a szülőkkel való kapcsolata a kölcsönös bizalom, tisztelet és

elfogadás elvén működik

- 57 -

IX: AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI,EGYÉB RENDEZVÉNYEI

1. Az óvoda ünnepei

Mikulás:

A két csoport közösen ünnepel. Óvodánkban hagyomány, hogy valaki felöltözikMikulásnak és ő hozza a szülők által megvásárolt és elkészített csomagokat. Agyermekek dalokkal, versekkel készülnek. Az ünnephez kapcsolódó ajándékotkészítenek (mikulásbáb, csizma, mikuláscsomag stb…) amit hazavisznek.Az ünnep hangulatához kapcsolódó vidám műsort szervezünk.

Karácsony:

Mindkét csoport külön díszít karácsonyfát. Hetekkel előtte nagy a készülődés,mert karácsonyfadíszeket készítünk, verseket, dalokat tanulunk.A fa alatt megtalálják a a gyerekek csoport ajándékait.

Március 15:

Az ünnepet megelőzően nemzeti színű zászlókkal, szalagokkal díszítjük azóvodát.Az óvodapedagógusok a gyermekek életkorának megfelelően röviden ismertetikaz ünnep jelentőségét, közösen meghallgatjuk a Nemzeti dalt.Befejezésül elsétálunk a Kossuth szoborhoz, és elhelyezzük a gyermekek általfestett zászlókat.

Húsvét:

Csoportonként mindenki az ünnephez kapcsolódó ajándékot készít (tojásfestés,nyuszi, csibe stb…)Locsolóverseket tanulnak a kisfiúk.

Anyák napja:

Mindkét csoport külön köszönti az anyukákat és a nagymamákat. Magukkészítette ajándékkal, és kis műsorral kedveskednek a meghívott vendékeknek.

- 58 -

Május 1:

Az óvoda udvarán a népi hagyományoknak megfelelően közösen májusfátdíszítünk, majd körbetáncoljuk így köszöntve tavaszt.

Ballagás:

Az ünnepségre minden búcsúzó gyermek meghívja hozzátartozóit.A kis és középső csoportosok a délelőtt folyamán rövid műsorral búcsúztatják aballagókat, és vendégül látják őket süteménnyel, üdítővel.A nagycsoportosok ballagási műsorát délután tartjuk.

A gyermekek születésnapjának megünneplése:

Mindkét csoportban kis ajándékot készítünk annak a gyermeknek, akinek aszületésnapja van.A csoportba középre helyezett asztalhoz ültetjük az ünnepeltet és átadjuk a kisajándékot. Közösen elénekeljük a „Boldog születésnapot…” kezdetű dalt, majdteljesítjük három kívánságát.

Gyermeknap:

Hagyománnyá vált, hogy a gyermeknapi kirándulást a Vadasparkba szervezzük.Ez igen nagy élmény minden gyermek számára. Ha az időjárás nem engedi,hogy a szabadba menjünk, akkor elmegyünk a miskolci játszóházba, vagy aporoszlói Öko parkba.Gyermeknapi rendezvényhez kapcsolódik, hogy az óvoda udvarán felfújhatóugrálóvár áll egész nap a gyermekek rendelkezésére.

Kirándulások:

Az évszaknak megfelelően több helyi gyalogtúrát szervezünk –gesztenyegyűjtés, falevélgyűjtés, szánkózás, ibolyázás.Nagycsoportosoknak kerékpártúrát is szervezünk.A helyi kirándulásokon túl a környék nevezetességeit is igyekszünkmegismertetni a gyerekekkel.Mezőkövesden megnézzük a Matyó múzeumot, a Kis Jankó Bori emlékházat,Gépmúzeumot.

- 59 -

2. Az óvoda életének jeles napjai

Pincefőző fesztivál

Részt veszünk a faluban tartandó mulatságon.A nagycsoportosok vidám, táncos műsorral szerepelnek.

A népmese világnapja

Az óvodapedagógusok közös bábozásával igyekszünk a gyerekek érdeklődését anépmese világához közelíteni.

A zene világnapja

Különböző hangszerek bemutatása, alkalmi zenekar kialakítása, játékosfeladatokkal hangszerek felismerése, megszólaltatása.

Állatok napja:

Mindkét csoportnak közösen tervezzük meg a játékos vetélkedőt.Korcsoportjuknak megfelelő találós kérdéseket, kirakós játékokat, memóriajátékokat, hangutánzó játékokat válogatunk össze.

Idősek köszöntése:

A nagycsoportosok rövid műsorral köszöntik a falu idős lakosságát.

Farsangi bál:

A bál előtt feldíszítjük a csoportszobákat színes szalagokkal.A gyermekek a szülők által készített jelmezben vesznek részt a farsangiünnepségen, melyet délután tartunk és a szülőkkel közösen szervezünk. A kétcsoport együtt ünnepel.Minden gyermek hoz reggel valamilyen gyümölcsöt, amit a délután folyamánközösen elfogyasztanak. A délelőtt folyamán herőcét sütünk, azzal kínáljuk avendégeket.

- 60 -

X. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

1. Az óvoda és a család kapcsolata

Az óvodai nevelés elképzelhetetlen a családdal való együttműködés nélkül.Óvodánk kapcsolata jónak mondható a családokkal.Mivel kis községben élünk, így nemcsak az óvodában, de óvodán kívül isgyakran találkozunk a szülőkkel és a nap bármely részében lehetőségünk van abeszélgetésekre.A mindennapi találkozásokon kívül a szülői értekezletek és a családlátogatásokis lehetőséget adnak arra, hogy még közelebbről megismerjük a gyermekeket ésa családjukat.Minden év tavaszán tartunk nyílt napot a nagycsoportban. Ez igen népszerű aszülők körében, mert betekintést nyerhetnek az óvoda mindennapi életébe.Találkozunk az óvodában és a faluban szervezett rendezvényeken is. Nagyonsok szülő partner az óvodai nevelésben.Szeretnénk a továbbiakban még több rendezvényt, kirándulást szervezni, aszülőket is jobban bevonva.

2. Iskolával való kapcsolat

Az óvoda iskolával való kapcsolata jó, állandó és folyamatos.Részt veszünk az iskolában olyan kulturális rendezvényeken, amit az alsósoknakszerveznek.A nagycsoportosok májusban meglátogatják az első osztályosokat, ismerkednekaz iskolával.Az első osztályos nevelő szülői értekezleten tájékoztatást ad a nagycsoportosszülőknek. Elmondja, hogy mik az iskola elvárásai a gyermekekkel és aszülőkkel szemben.Nyílt napokon az óvodapedagógusok megnézik, hogy az elsősök hogyanhaladnak.

- 61 -

3. Önkormányzattal való kapcsolat

Az önkormányzattal állandóan tartjuk a kapcsolatot. Bátran, nyíltanfordulhatunk segítségért, amit meg is kapunk.Folyamatos a kapcsolat az önkormányzat Gyámügyi előadójával is.Az óvoda ballagási ünnepségére meghívjuk a Polgármestert, aki lehetőségszerint részt is vesz ezen a rendezvényen.

4. Pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolat

A szakszolgálat Mezőkövesden működik, és velük a kapcsolattartás egész évbenfolyamatos.A problémáktól függően telefonon vagy személyesen beszéljük meg amegoldási lehetőségeket.A fejlesztőpedagógus felméri problémás gyermekek fejlettségi szintjét,tanácsokat ad a továbbiakhoz, ha erre szükség van.Logopédus hetente egy alkalommal jön az óvodába, és itt foglalkozik abeszédhibás gyermekekkel.Ha szükséges a pszichológus segítségét is igénybe vesszük.

5. Orvossal, védőnővel való kapcsolat

A védőnő elvégzi az időszakos vizsgálatokat: látás, hallás, súly, magasság, fej ésmellkas körfogatának mérése. Ezen kívül rendszeresen ellenőrzi a gyermekektisztaságát.

XI. GYERMEKVÉDELEM

Minden óvodapedagógus a saját csoportjában figyelemmel kíséri aveszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek sorsát. Probléma esetén jelez az önkormányzati gyermekvédelmi felelősnek, illetve aMezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársának.

Célunk: A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainakérvényesítése

- 62 -

Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális éskulturális környezetből érkező gyermekek számára. Hátrányos helyzetű gyermek: akinek családi körülményei szociális helyzetemiatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzőmegállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: hátrányos helyzetű gyermekekközül halmozottan hátrányos helyzetű, akinek a törvényes felügyeletét ellátószülője, - a gyermekek védelméről szóló törvényben szabályozott eljárásban tettönkéntes nyilatkozata alapján- a gyermek három éves korában legfeljebb aziskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen:halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek: - a család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagyrésze vagy teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategóriába esőbevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem. - szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, ígykevés az egy főre eső alapterület. - egészségtelen lakhatási feltételek - a szülők alacsony iskolai végzettsége - deviáns környezet szocializációs ártalmai- alkoholizmus, drogfüggőség,játékszenvedély - család hiánya- állami gondozásba vett, illetve onnan kikerült gyermek,egyszülős család, elvált szülők. - beteg, vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesekgyermekük megfelelő ellátására, gondozására Veszélyeztetettség: olyan- a gyermek vagy más személy által tanúsított-magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely agyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagyakadályozza. Az óvoda vezetője köteles: - jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál- hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyoselhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá agyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A gyermek veszélyeztetésére utaló jelek: - fizikai bántalmazás - a gyermek szexuális zaklatása - szülői felügyelet hiánya - elhanyagoló szülői magatartás - hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények - pszichés bántalmazás - éhezés, nem megfelelő táplálkozás - indokolatlan hiányzás az óvodából

- 63 -

- minimális jövedelmi viszonyok Feladataink: - az óvodába járó gyermek szociális, szociokulturális családi hátterénekmegismerése - szükség szerint környezettanulmány végzése - hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése - hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek differenciált nevelése, fejlesztése - a rendszeres óvodába járás figyelemmel kisérése, szükség esetén a hiányzásjelzése Óvodai nevelésünk esélyegyenlőségi elvei:-Úgy nevelünk, hogy minden intézkedésben, cselekedetben, döntésben agyermek mindenekfelett álló érdeke érvényesüljön.-Szem előtt kell tartanunk empátiás készségünk fejlesztését, a konkrétnehézségek okainak feltárást, hogy bele tudjuk élni magunkat a különböző sorsúgyermekek és családjuk helyzetébe.-A szociális okból lemaradt gyermekek képességeihez igazított megoldások,játék – és feladathelyzetek, értékelési mechanizmusok adnak esélyt arra, hogyrájuk is érvényes legyen ki-ki a maga útját járva jusson el saját maximumáig..

XII. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknevelése

Óvodánk alapító okiratában szerepel a sajátos nevelési igényű gyermekeknevelése, így vállaljuk annak a kisgyermeknek az integrációját, aki: - Szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető - Tibolddaróci, Kácsi lakos - Mozgáskorlátozott, érzékszervi és, vagy beszédfogyatékos, vagy enyhénértelmi fogyatékos, vagy a nevelési-tanulási folyamatban akadályozott - Fejlesztéséhez az intézmény rendelkezik a szükséges személyi és tárgyifeltételekkel. Az integrálás lehetőségének további feltételei: - Mozgássérült gyermek képes legyen legalább segédeszköz nélkülhelyváltoztatásra, segítséggel önellátásra, szobatiszta legyen, képes legyenkapcsolatteremtésre, szükségleteit ki tudja fejezni. - Érzékszervi, beszédfogyatékos gyermek képes legyen kapcsolatteremtésre,szobatiszta legyen, szükségleteit ki tudja fejezni. - Értelmi sérült gyermek tanítható, fejleszthető legyen az óvodai csoportban,képes legyen kapcsolatteremtésre, szobatiszta legyen, szükségleteit ki tudjafejezni.

- 64 -

- Autisztikus, pszichés fejlődési zavar miatt akadályozott gyermek alkalmaslegyen a közösségi életre, ne veszélyeztesse önmagát vagy társait, szobatisztalegyen, szükségleteit valamilyen szinten ki tudja fejezni. Az integráció általános elvei: - Az integrációt az egész nevelőtestület felvállalja - A csoportjukban integrációt folytató kollégákat az egész alkalmazotti közösségtámogatva segíti - Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel, figyelembe véve azösszes körülményt - Csoportba való beosztás előtt az óvónők személyesen találkoznak akisgyermekkel és a szülőkkel. Csoportkialakításhoz a vezető óvónő figyelembeveszi az óvodapedagógusok véleményét. - Három hónapos próbaidővel történik a felvétel. A sajátos nevelési igényűgyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a csoportban élőgyerekek, felnőttek számára. Az integráció nem megvalósítható, ha káros hatása van a SNI gyerekre, acsoportra, a nevelőkre: - Ha nem szolgálja a SNI gyerek fejlődését, szükségleteinek kielégítését. - Ha óvodapedagógiai eszközökkel nem oldható meg a közösségi együttéléskialakítása a gyerekek között. - Ha a pedagógus testi-lelki terhelése túlzott.

Befogadó szemlélet alapelvei: Minden gyermek speciális. A pedagógus nem az átlaghoz igazodik, hanemminden gyerekben az egyedi, csak rá jellemző sajátosságokhoz. Bármely gyermeknél előfordulhatnak problémák. A problémák természetesvelejárói a tanulásnak, nem kizárólagosan az egyénből fakadó gyengeségtünetei. A speciális megsegítés igénybevétele minden gyermek joga. Kiterjed azönismeret, a megismerési technikák, a differenciált bánásmód és azegyüttműködés biztosítására. A gyógypedagógus komplex segítséget nyújt a befogadó intézménynek. Egyéni fejlesztési terv készül minden gyermekre. Szakértői Bizottság szakvélemények tartalmaznia kell: - A SNI tényének megállapítását, annak okait - Az integrált nevelés lehetőségét - Nevelési javaslatokat, fejlesztési területeket - Intézmény kijelölését név szerint - Kontroll vizsgálat időpontját (1. vizsgálat után 1 évvel)

- 65 -

Csoportszervezés elvei: Integráló csoportban maximum 15 gyerek mellett maximum 3 sajátos nevelésiigényű gyermeket fogadunk (lehetőleg különböző problémával) Eredményes integrálás személyi és tárgyi szükségletei: - Inkluzív, befogadó környezet, alkalmazottak, szülők, gyerekek részéről - Fogyatékosság típusának megfelelő utazó gyógypedagógus - Speciális segédeszközök (asztal, szék, mosdó, fejlesztő eszközök) - Sérülés specifikus környezet (akadálymentes rámpa, kapaszkodók) - Integráció folytatása a települési iskolában A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai integrálásának célja:

Közösségbe való beilleszkedésük segítése (alkalmazkodó készség, akaraterő,önállóság, érzelmi élet, együttműködés fejlesztése) - óvodapedagógiaieszközökkel Képességeik fejlesztése (vizuális, akusztikus, taktilis, motoros, és nyelvi) –gyógypedagógiai eszközökkel o A hiányzó vagy sérült funkciókat helyreállítani, újakat kialakítani o A meglévő ép funkciókat bevonni a hiányok pótlása érdekében o Funkciók egyensúlyát kialakítani o Speciális segédeszközöket elfogadtatni, használatukat megtanítani o Egyéni sikereket segítő tulajdonságokat, funkciókat fejleszteni

Az integrációs folyamatban közreműködő partnerek és feladataik:

Szakértői és rehabilitációs bizottság: - diagnosztizál, javaslatot tesz, kontroll vizsgálatot végez, folyamatosanfigyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, vizsgálja az intézményi feltételekmeglétét Szülő: - lehetősége a gyermekkel részt venni vizsgálatokon és terápiásfoglalkozásokon. - kötelessége a gyermek fejlődése érdekében mindent megtenni. Gyógypedagógus: - értelmezi a SZB szakvéleményét, elvégzi a rehabilitációt, speciális egyénifejlesztést, javaslatokkal segíti az óvodapedagógus munkáját, közreműködik aszülővel való kapcsolattartásban Intézményfenntartó: - helyben biztosítja az integrált nevelés feltételeit, a szakértői bizottság feléadatokat szolgáltat az integráló intézményekről

- 66 -

Tehetséggondozás

A tehetséges gyermekek fejlesztését a differenciáltan, egyénileg és kiscsoportos formában végezzük. A feltételek kialakításával, a tevékenységek szervezésével segítünk, de elsősorban a gyermekek saját aktív tevékenységére építünk. Mindezt úgy tesszük, hogy a gyermekek számára ez örömforrás legyen, kreativitását, tehetségét ki tudja bontakoztatni és minden nap élményekkel gazdagon menjenek haza az óvodából.

XIII. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZIGÉNY

A program megvalósítása nem igényel speciális eszközigényt, az átlagos óvodaikörülmények között megvalósítható.A tartalmi munka fejlesztése szempontjából az alábbi beszerzéseket tervezzük: Matematikához logikai készlet bővítése Természet – társadalom – ember témaköréhez terepasztal, diaképek

bővítése Mesekönyvek pótlása a gyermekek és az óvodapedagógusok számára is Gyermekhangszerek pótlása Rajz és barkácseszközök tárolásához polc biztosítása Tornaeszközök bővítése Diavetítő beszerzése Esetleges SNI-s gyermek neveléséhez szükséges eszközök

XIV. A PROGRAM ELLENŐRZÉSE ÉSÉRTÉKELÉSE

A helyi program ellenőrzése és értékelése nevelőtestületi értekezleten történik.Ha a nevelőtestület úgy határoz, hogy módosítani kívánja, azt megteheti, egyébmódosításra csak törvényi változás esetén kerül sorSaját csoportjában minden óvodapedagógus évente, összegzően vizsgál.

- 67 -

XV. LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁS

A programot a nevelőtestület elfogadta:

…………………………………………………………

…………………………………………………………

A szülői közösség nevében egyetértését nyilvánította:

…………………………………………………………

A fenntartó nevében egyetértését nyilvánította:

…………………………………………………………

Jóváhagyta:

…………………………………………………………

.

- 68 -

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Óvodai nevelés országos alapprogramjaBudapest 1996

2. Az óvodai nevelés programjaTankönyvkiadó 1982

3. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan?Országos Közoktatási intézet

4. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: GyermeklélektanBudapest 1970

5. Az óvodavezetők kézikönyveOKKER Oktatási Iroda 1995 – 1996

6. Dr. Benedek István: Óvodavezetés másképpenOKKER Oktatási Iroda 1996

7. Tanulmányok a kisgyermeknevelésrőlOKKER Oktatási Iroda

8. 1993. Évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról

9. Közoktatási Törvény 129 §

10. Magyar Közlöny 255/2009. XI. 20. Kormányrendelet

11. Óvoda Vezetési Ismeretek RAABE kiadó 2010

12. 2011 évi törvény a nemzeti köznevelésről

13. 20/2012 Emmi rendelet

14. 363/2012 (XII.17) kormányrendelet

15. Magyarország Alaptörvénye

- 69 -