A

T E M E S V Á R I K Ö N Y V N Y O M D Á S Z - E G Y L E T

TÖRTÉNETE (1851—1887)

NÉHÁNY A D A T T A L A TKMKKVÁRI KÖNYVNYOMDÁSZOK TÁRSADALMI

VISZONYAIRÓL.

I R T A K :

G Á l i R I E L J Ó Z S E F és M A I S I G O L D S Á N D O R .

T E M E S V Á R .

-A. IZ E L E T E I ^ - D A S .A..

1890.

E l ő s z ó .

A »Délmagyarországi könyvnyomdászok egyletének« választ­mánya az országos egylethez való csatlakozás alkalmából elhatározta, az utolsó évi kimutatással, vagyis az 1887-ik évi zárszámadással egyidejűleg a »! )cl magyarországi könyvnyomdászok egyletének« (mint Magyarország legrégibb könyvnyomdász-egylete) történetét kiadni, hogy egyrészről egyletünk harminczhat éves fennállásának méltó emiékjeit állítson, másrészt pedig tagjainak maradandó e m l é k e t nyújtson.

A források tanulmányozása azonban oly időtrablónak és rendkívül súlyosnak bizonyult, hogy a zárszámadás és történelem együttes megjelenésétől el kellett állani s elhatároztatott, a tör-li'ncliiK-l egészen külön kiadni.

A választmány a szerkesztéssel F r e t a Jánost bizta meg, a k i azonban e megbízatástól később visszalépett.

Hogy tehát a választmány határozata mégis végrehajtassák, a folyó év nyarán mi vettük át e nehéz feladatot.

A tulajdonképeni egyleti történelemhez hozzá csatoltuk az egylet fennállása óta felmerült társadalmi s szakbeli mozgal­makat is, hogy ne csak száraz egyleti históriát írjunk, hanem egyszersmind az említett idő alatt a könyvnyomdászat fejlődését Temesvárott is vázoljuk.

Hogy és mennyiben sikerült nekünk az elénk szabott fel­adat megoldása, azt ítéljék meg azok, a kik egyletünk hiányos irattárát ismerik és ne fektessék itéletöket holmi tetszés szerinti alapra.

_ 4 —

Munkánk hiányosságáról ugyan mi magunk vagyunk leg­inkább meggyőződve, de a hiányok elodázása nem tőlünk füg­gött, miért is szabad legyen szíves elnézésre számítanunk.

így például hiányzanak az 1862—1873-ik évekről szóló adatok, mely évtizedről egyátalában semmit sem találtunk. Több­rendbeli gyűlési jegyzőkönyvből már csak egyes töredékek van­nak kéznél.

Midőn végül kérjük tisztelt szaktársainkat e művet szíves jóindulattal fogadni, esetleges tévedéseket vagy adatok hiányában nem említetteket a »Typographiá«-ban helyreigazítani, egyúttal mindazoknak, a~ kik munkálkodásunk közben adatok szolgál­tatása által előzékenyen támogattak, őszintén érzett szíves köszöne­tünket fejezzük k i .

T e m e s v á r , 1889. deczember havában.

A szerzők.

Bevezetés.

Mielőtt e müvecske tulajdonképeni tárgyával — a temesvári k ö n y v ­nyomdászat egy l e t i és társadalmi eletével — foglalkoznánk, néhány adatot óhajtunk fe lsoro ln i a k ö n y v n y o m d a i i p a r n a k városunkban t ö r ­tént létesítésétől k e z d v e , v a l a m i n t annak állapotáról egyletünk alapí­tása idejében, és további fejlődését a legújabb időkig vázolni.

A könyvnyomdászat , G u t e n b e r g János által 1450 -ben történt felfedezése után, Magyarországon a legkorábban talált barátságos f o ­gadtatásra, h a n e m is m i n d i g f o ly tonos ápolásra. B u d a , a k ö n y v ­n y o m d a i művészet feltalálása idejében Mátyás király székhelye, e n a g y uralkodó által a tudományok emporiumává emeltetvén, i l y befolyásdús művészetet n e m nélkülözhetett sokáig. A király barátja s korlátnoka, G e r é b László 1472-ben egy németet, H e s z Andrást Udenczéböl , a hol a k k o i i h a n do lgozot t , Budára hívott m e g , h o g y i t t az u d v a r k ö l t ­ségén a l o i i ln : ; »(üintuica J l u n g a r o r u m , B u d a e 1473« ívrét a l a k b a n k iuyomal . tassa .

Ezután mind jobban e l te i j edt G u t e n b e r g művészete hazánkban, és Temesvárott is már az utolsó t ö rök u r a l o m előtt (vagyis 1480 — 1500 körül) megtalálta volna, otthonát és hihetőleg a j e z su i ta - rend páterei által g y a k o r o l t a t o t t . .Bár e vélelemre semmiféle bizonyítékaink n i n ­csenek, m e r t a 164 év folytán, míg e város török k e z e k b e n v o l t , i r a t ­tárak, v a l a m i n t m i n d e n , a m i erre nézve bizonyítékot foglalna m a g á ­b a n , m e g lett semmisítve. E föltevés mindenesetre már azáltal is sokat n y e r valószínűségben, m e r t al ig hihető, h o g y Temesvárott , abban az időben e g y i k e hazánk legfontosabb városainak, a nyomdászat csak 216 év után, vagy i s 1 7 6 6 - b a n (mire nézve az első b iz tos támpontokat bírjuk) találta v o l n a fel otthonát, ho l o t t a fővárosban, Budán, már huszonkét évvel feltalálása után, látjuk hasznosan működni.

— 6 —

U g y a n i s 1766-ban Temesvár város hatóságánál egyidejűleg két pályázó is j e lentkezet t , a k i k n y o m d a felállítása iránt engedélyért f o ­l y a m o d t a k . A z okmány, m e l y l y e l á hatóság a kérvényeket felterjeszté a kormányszékhez, még m a is feltalálható a városi irattárban. A z ere ­de t i német szöveg m a g y a r r a fordítva így h a n g z i k :

tKolb Antal budai könyvnyomdász-legény irásbelileg folyamodik, hogy enged­tessék meg neki egy könyvnyomdát felállítani ; amennyiben nemcsak ebben, hanem az aczélmetszés-nyomásban is jártas, hitvese szintén jártas különféle munkákban; tehát hogy egyik vagy másik módon tisztességesen megélhetni vélnek. Habár most egy másik könyvnyomdász-legény is jelentkezett Szebenbö'l Erdélyben, az első folyamodó ellenben, Budáról beszerzett tudósítások szerint megdicsértetett, következésképen előbbi annyival inkább előnyben részesítendő, mert nem lehet tudni, hogy utóbbi miben töri a fejét, mint aki Erdélyben mindig lutheránusok és kálvinisták között szolgált, ennélfogva határoztatott: az első kérvényező érdekében a véleményes jelentést a nagymélt. kormányszékhez felterjeszteni."-

A fennidézett sorok magyarázatául m e g k e l l még jegyeznünk, h o g y a Bánság orsz . hatósága a kormánytól szigorúan v o l t utasítva: v a l a m e n n y i h i te t lent , ezek között nemcsak a pogányokat , törököket és zsidókat, h a n e m a lutheránusokat és kálvinistákat is értve, a városból k i t i l t a n i s s e m m i esetre m e g n e m tűrni, miért is egy k ö n y v n y o m d a felállításához a pályázók közül K o 1 b A n t a l nyer te m e g a szabadalmat .

H o g y a könyvnyomdászat Temesvárot t a je lzet t időszaktól k e z d v e folyvást t ovább fejlődött, v a g y p e d i g félbeszakadt, határozottan ismét n e m állíthatjuk, mert erre vonatkozólag semmiféle a d a t o k r a n e m a k a d t u n k . Mégis az utóbbi körülményt m i n t valószínűt fogadhat juk e l , m e r t csak a j e l en század elején találunk említést egy nyomdáról , m e l y e t K l a p k a K á r o l y József, a 48-as honvédtábornok édes a t y j a , állíttatott i t t fel . E k ö n y v n y o m d a később B e i c h e 1 József tulajdonába ment át.

A z 1 8 5 1 - d i k évben, m i k o r r a a temesvári könyvnyomdász -egy le t alapítása esik, már három k ö n y v n y o m d á t találunk a h e l y b e l i p i a e z o n , és p e d i g : a bécsi cs. k i r . á l lamnyomda fiókját, * a B e i c h e l József­féle s a H a z a y M . é s f i a czímü könyvnyomdákat .

E z e n három k ö n y v n y o m d a közül az ál lamnyomda fiókja 1 8 6 8 - b a n áthelyeztetett Budára, mia la t t a másik kettő, természetesen mások t u l a j ­donába átmenvén, egész m o s t a n i g f enntar to t ta magát.

A B e i c h e l József-féle üzlet, a tu la jdonos elhunytával, négy éven át még az örökösök által f o l y t a t t a t o t t és azután 1 8 5 6 - b a n , a h e l y b e l i nyomdászv iszonyok körül kiváló hírnévre jutot t F ö r k K á r o l y Gusztáv és S t e g e r Ernőnek adatot t e l , m e l y e t ezek »Förk és Társa« czég alatt 1871- ig f o l y t a t t a k ; e k k o r e n y o m d a F ö r k egyedüli birtokába m e n t át. M i k o r F ö r k a m o s t o h a üzletviszonyok mia t t a n y o m d á t

* E nyomdában működött 4 gyorsgép, 2 kézisajtó, volt 2 csomagoló sajtója, 1 simító sajtója 2 nagy hengerrel, tökéletes könyvkötői berendezés, jól berendezett betűöntődéje gypsz tömöntődével, ií kőnyoindai Sajtója teljes felszereléssel és sok kővel ; továbbá mintegy 8000 frtnyi papirkészlet leginkább a Scblögelmühli papírgyárból

— 7 —

kénytelen v o l t e ladni , egy s zakavata t lan ember , H ö s z 1 e r E m i l ve t te m e g 1 8 8 4 - b e n . Már négy évvel később , 1888 elején, ismét gazdát cserélt a n y o m d a , s ped ig U h r m a n n H e n r i k vette m e g , h o g y a z o n n a l Békés-Csabára egy másik vállalkozónak adja e l .

A Hazay-félc k ö n y v n y o m d a , a czég főnökének elhunytával, 1863-tól 1 8 6 7 - i g annak özvegye I l a z a y R ó z a által kezeltetett tovább és azután megvásároltatván S t e g e r Ernő által, a k i a n n a k még m a is t u l a j ­donosa .

A legközelebbi k ö n y v n y o m d á t a M a g y a r T e s t v é r e k p a ­pírkereskedő czég 1865-ben n y i t o t t a m e g és e g y második, később i t t létesített k ö n y v n y o m d a megvásárlása által 1872-ben tetemesen m e g -nagyöbbíttatott . 1885 -ben egy tömöntődéve l gyarapítva, még je len leg is igen je lentékeny h e l y e t foglal e l a h e l y b e l i k ö n y v n y o m d á k sorában.

A z 1867 -d ik évben D i e m e r K á r o l y a Gyárkülvárosban telepített egy idöszerüleg jól berendezet t k ö n y v n y o m d á t , m e l y 1872-ben a csanád­egyházmegyei igazgatóság által megvásároltatván és m a i g l a n »Csanád­egyházmegyei k ö n y v n y o m d a « czég alatt M a y r János által g o n d o s a n veze t te t ik .

T o v á b b á IROOrbcn U h r m a n n Márton hírlapkiadó állított fel egy k ö n y v n y o m d á t , m e l y h e z pár hónap múlva már a szerkesztő B l a u Manó társul szegődött . E n y o m d á t 1870-ben immár B l a u egyedüli birtokában találjuk és 1872 -ben e vállalat M a g y a r T e s t v é r e k czég tulajdonába ment át.

A z 1878—1880-as években a Szerbiából száműzött » K a r a g y o r -gyevits-párt« működtetett e g y k ö n y v n y o m d á t a Józsefkülvárosban, szerb pártirányzatú hiríapkiadással e g y b e k ö t v e , anélkül h o g y czélt ért v o l n a ; s miután a n y o m d a két éven át szünetelt, 1882 -ben a »Posaune« német éle/lap szerkesztője, L c c h e n m a y e r C . L . ( n e m szakember) t u l a j ­donába ment ál: és e/.idő szer int »Posaune -könyvnyomda« czég a latt áll l enn .

A z 1870-d ik év ismét gazdagabbá tette Temesvárt egy k ö n y v ­nyomdával , - U h r ni a n n H e n r i k papírkereskedő, a k i előzőleg t ö b b éven át a m e r i k a i á la minute-nyomdával b i r t , megnagyobbította azt rendszeres k ö n y v n y o m d á v á , m e l y m a már egyesítve a Höszler Emiltől 1888-ban árverésen megvet t e g y k o r i »Délmagyarországi L l o y d - k ö n y v -nyomdáva l* fényesen prosperál.

1882 végén ismét egy új k ö n y v n y o m d a merült fel városunkban, m e l y azonban csak az 1885 - ik év elejéig t a r t h a t t a fenn magát » D é l ­in agyarországi L l o y d - n y o m d a « czég a latt . Ezután Hössler E m i l t u l a j ­donába m e n t át és ezáltal a már fennálló saját ( e g y k o r i Förk-féle) könyvnyomdájáva l egyesítve he lyez te te t t működésbe , míg végre, miként már említve v o l t , 1888-ban d o b r a kerülvén, U h r m a n n H e n r i k által megvásároltatott.

— 8 —

H a még az 1 8 8 3 - b a n F r e u n d G y u l a szaktársunk által a József­külvárosban újonan felállított és még m a is működésben levő k ö n y v ­nyomdát , v a l a m i n t az 1884-ben F i d r a n t H e n r i k és L u t z József szaktársaink alatt a Gyárkülvárosban rövid ide ig fennállott k ö n y v ­nyomdát •; — továbbá az 1881 — 1887 - ig fennállott F r i e d Lipót- féle á l a minute-nyomdát és végül egy részvény-társulat által 1887 végén felállított és »Délmagyarországi k ö n y v n y o m d a - és kiadó-szövetkezeto czég a la t t , P o 1 z G y u l a vezetése alatt működő vállalatról említést teszünk, — úgy fe ladatunkat , a m e n n y i b e n adatok állottak rendelkezé­sünkre, a Temesvárott , nevezetesen az utóbbi években o l y g y o r s a n felszárnyalt könyvnyomda i iparról fejlődési áttekintést a d n i , ezennel m e g o l d o t t n a k véljük.

V a j h a i p a r u n k a j ö v ő b e n is i l y örvendetes lendületet nyerne n e m ­csak az emberiség és tudomány hasznára s épülésére, h a n e m a m i n a g y m e s t e r ü n k , G u t e n b e r g t a n í t v á n y a i n a k j a v á r a i s !

Közvet len összeköttetésben a nyomdászati i p a r r a l áll kezdettől f o g v a a hír lapirodalom; azért azt hisszük, h o g y Temesvár hirlapügyeit n e m lesz m i n d e n érdek nélkül i t t fölemlíteni.

A legrégibb h i r l a p , melyről tudomást szerezhettünk, 1805 -ben létesült i t t , tehát o l y időben, m i k o r a hírlapirodalom Európa más részeiben is m é g csak keletkezőben v o l t . E h i r l a p „Temesvárer W o c h e n b l a t t " (Temesvári heti lap) czímet v i se l t , negyedrét a l a k b a n je lent m e g és szürke itatós p a p i r o n let t n y o m t a t v a . Sajnos, h o g y a h i r lap elénk terjesztett példányán s e m évfo lyam, sem p e d i g a n y o m d a i intézet n e m v o l t feltüntetve.

A z 1853- ik évig Temesvárott megje lent további hírlapokról P r e y e r Ján. N . »Temesvár szab. k i r . város monographiája« czímü német müvében a következőket találjuk idézve , m e l y e k azonban együttesen a m o n d o t t időben ismét letünedeztek a láthatárról: „Banater Ze i t schr i f t für L a n d -wirthschaf t , H a n d e l , K u n s t u n d G e w e r b e " , „Thalia" , „Temesvárer W o c h e n ­b l a t t " , „ ü e r Südungar", „ D e r T e l e g r a p h " , „Euphros ina" , „Banater C o u r i r " , „Unterhaltungs-Blátter" és „ G r e n z b o t e " .

A z önkényuralmi időszak után nevezetesen 1867-ik év óta a hírlapirodalom, miként egész hazánkban, Temesvárott is g y o r s fejlő­désnek indu l t . A hírlapok g o m b a módra merültek fe l , habár n a g y o n g y a k r a n csupán igen rövid élettartamra.

A z 1 8 8 9 - i k év elejéig, a m e n n y i b e n tudomásunkra ju to t t , a k ö v e t ­kező l a p o k a t soro lhat juk fe l , a m e l y e k Temesvár s z e l l e m i egén feltüne­deztek és ismét e lenyésztek: „Temesvárer V o l k s b l a t t " , „ W o c h e n k r e b s " , , , G a s t h o f z e i t u n g " , „ D e r H a u s f r e u n d " , „Jugendblatter" , „Südungarische

— 9 —

L e h r e r z e i t u n g " , „Hausfraucn - Z e i t u n g " , „ D i e L a t e r n e " (képes élczlap), „Südungarischer B o t e " , „Temesvárer L l o y d " , „Temesvárer T a g b l a t t " , „Temesvárer M i t t a g s b l a t t " , „ T e m e s v á r e r D a m e n z e i t u n g " , „ D e r B e o b -a c h t e r " , „Neuer I . amibő le " , „Végreha j tók L a p j a " , „ A Délmagyar ­országi tanítóegylrt K ö z l ö n y e " , „Kcamt.en-Zeitung", „Volkswirthschaft" , „Temesvár i H i r l a p " , „I l y g i e n a si s c u l a " , „T imis iana" ' , „Bricul ic iu" , „Südungarischer L l o y d " , „Narodni G l a s n i k " , „Neue Südungarische Z e i t u n g " .

Je lenleg még a következő n a p i l a p o k állanak fenn : „ T e m e s v á r e r Z e i t u n g " (alapíttatott 1851), „ N e u e Temesvárer Z e i t u n g " (alap. 1867), „Délmagyarországi K ö z l ö n y " ( .1871—1880-ig „ T e m e s i L a p o k " czím alatt , ettől kezdve 1888- ig „Délmagyarországi L a p o k " czím alatt j e l en t m e g ) ; t ovábbá „ D i e P o s a u n e " (heti élczlap, a lap . 1875) ; het i l a p o k „ D e r L a n d b o t e " (alap. 1871) és a „Fre imüthige" (alap. 1885), v a l a m i n t két román het i lap „Luminator iul" (1877-től) és „Gazetta p o p o r u l u i " (1885-től) f ogva j e l ennek meg.

*

Kpúgy , miként művészetünk Németországból Európa többi o r ­szágaira k i t e r j ed t , a könyvnyomdász -egy le tek és segélyző-pénztárak is szintúgy német eredetűek.

Rendszeres könyvnyomdász-segé lypénztárak alapításáról az első hiteles tudósítások a t i z e n n y o l e z a d i k század végéről e rednek , és p e d i g e g y : » A munkás-biztosításhoz a „ n é m e t könyvnyomdászok segé lyzö -egyletének" történelme és müködése« czíinü s 1 8 8 2 - b e n az egy le t i e lnök­ség által k i a d o t t füzet szerint M e i n h o 1 d K á r o l y Kristóf betűszedő Drezdában több szaktárssal e g y e t e m b e n 1 7 6 8 - b a n »Dresdener a l l g e -meine i ; i ich ( lnic .ker -Ka . sse« czím alatt egy be teg - és temetkezési pénz ­tárt alapítoll , me ly l iSLi l -ben egy 1 8 0 2 - b e n alapított ö z v e g y - s e g é l y z ö -és egy másik házipénztárral egyesíttetett, és most már r o k k a n t - és ö zvegy - , v a l a m i n t útisegélyt is adot t . A második h e l y i n y o m d á s z -pénztár B e r l i n b e n alapíttatott 1781-ben és m i n t h a r m a d i k a szövet ­ségben 1784 -ben S c h w e r i n járult hozzá a m e c k l e n b u r g i herczegségben.

E z e n három nyomdász-pénztár tehát b i z o n y o s t ek in te tben szer ­vezkedésünket illetőleg úttörők gyanánt tekintendők, habár úgy ezek, mint m i n d e n hasonló, később felmerült e g y l e t e k a felszíntől ismét e l ­tűntek, míg végre 1 8 6 6 - b a n lett a m a i »Német k ö n y v n y o m d á s z o k segélyző-egyletéhez« az alapkő L ipcsében letéve.

Magyarországban, a m i hazánkban, a k ö n y v n y o m d á s z o k e század elején még igen sajnos körülmények között tengődtek és g y a k r a n a l egnagyobb n y o m o r n a k v o l t a k kitéve, mia la t t más iparüzök már rendszeresítették ezéh-pénztáraikat, melyekbő l a segédeket gyámol í ­t o t t a k .

— 10 —

C s a k az 1837- ik évben kezdte m e g Budán az e g y e t e m i n y o m ­dában az első betegsegélyző- és temetkezési egy let működését , m e l y példát a negyvenes évek kezdetén már a főváros t ö b b k ö n y v n y o m ­dája követte.

A z 1848- ik év v a l a m i v e l t ö b b élénkségre buzdította a szaktár­sakat ; ez időben B u d a p e s t e n egy »Általános nyomdász utas- , b e t e g ­segé lyző - és temetkezési pénztár«, Bécsben p e d i g » K . ö n y v n y o m d á s z -önképző-egy let« alapíttatott. D e a kényuralmi kormány eféle egy le teket n e m tűrt m e g ; a bécsi e g y l e t már az alapítási év őszén, a b u d a p e s t i p e d i g 1853- ik évi márczius l - j én feloszlattatott .*

* A z 1861-ik évben űjra alapítva, 1862-ik évi márczius l-jén megkezdte működését és folytatólagosan fejlődött k i a mai országos egyletté.

Könyvnyomdászok általános beteg;- és utasscjjélyzo pénztára Temesvárott.

(1851—1857.)

M i n t már említettük, Temesvárnak az ötvenes évek kezdetén három k ö n y v n y o m d á j a v o l t , m e l y e k b e n összesen m i n t e g y ötven, t ö b b ­n y i r e külföldi szaktárs, működött , a k i k távol m i n d e n rokonságtól , megbetegedés esetén kizárólag csak önmagukra v o l t a k u t a l v a .

Habár a B e i c h e l - f é l e k ö n y v n y o m d a előbbi tu la jdonosa , K l a p k a K á r o l y József a n n a k idejében a h e l y b e l i kórháznál beteg nyomdászok részére 1000 pengő for int alapítványt tett le , m e l y összeg B e i c h e l úr által is a n y o m d a vételénél együttesen átvétetett, de o l y okmáuyilag 101 ténl kikötéssel, h o g y azt kizárólag csak a B e i c h e l - f é l e n y o m d a tagjaira szabad I e 1 h; i s z n; í 1 n i .

Knni'líogva. nagyon természetes v o l t , h o g y a kölcsönös (általános) segélyezés r.zéljából a h e l y b e l i nyomdászok között az egyesülés kény ­szerűsége élénken előléri»e lépett és egy » N y o m d á s z - be teg - és utas-segélyző-pénztáru alapítása az ötvenes évek elején teljes buzgósággal m e g v i t a t t a t o t t , anélkül, azonban , h o g y tényleg e l fogadtatott v o l n a .

A m o z g a l o m kezdeményezője L i e s e c k e Sándor,* egy porosz v o l t , a k i 1851 . szeptember havában a h e l y b e l i nyomdászokhoz újólag egy körlevelet intézett, m e l y e t m a g y a r fordításban következőleg r e p r o d u ­kálunk :

Tiszteli szaktársak! A helybeli nyomdászok nagy többsége már ez év elején érezte annak szüksé­

gességél, hogy kölcsönös segélyezés czéljából egymás közölt egyesülést létesítsenek. E végből néhány társas összejövetelünk is volt, melyeken — áthatva egy ily intéz­mény fontosságától és szükségességétől — egyhangúlag azon végzést hoztuk: hogy itt helyben egy nyomdász- beteg- és utassegélyzö pénztárt alapítsunk. A határozat

* Jelenleg nyomdatulajdonos O s n a b r i i c k b e n ,

12 —

már csaknem közel állt a kivitelhez, mikor néhány lényegtelen pontnak tisztába hozatnia végett az egész ügy halasztást szenvedett, mely — fájdalom! — még a mai napba is belenyúlt. — Szaktársak! Itt az ideje! rázzák le magukról ama rész­vétlenséget, ama közönyösséget oly dolgok iránt, a melyek minden nyomdászra nézve a legfőbb fontossággal kell hogy bírjanak; mert vájjon mi hasznosabb, nemesebb, mint beteg és utazó testvéreink segélyezése? Különösen itt e helyen, hol csaknem mindnyájan idegenek, távol barátaink- és rokonainktól, csak önmagunkra, saját gyámolitásunkra vagyunk utalva; bizonyára sehol sem szükségesebb inkább egy beteg-pénztár, mint itt, a hol annak fennállása az uralkodó kedvezőtlen egészségi viszonyok miatt elulasilhatlau kellékké válik. JCp így áll az utassegélyzöpénztárral is. Hol igényli inkább az utazó szaktárs az erőteljes gyámolítást, mint ebben az országban, a hol nem. úgy mint Németországban, minden nap egy másik várost, más nyomdái talál, hanem a hol gyakran napokon, ál kénytelen ide-oda vándorolni anélkül, hogy egy krajezár útisegélyt is kapjon. Erre ugyan azt válaszolhatják: »A/i még egyetlen utazót sem bocsátottunk el segélyezés nélkül!*- — Bizonyára nem! de nem-e szebb, reánk úgy, mint az idegenre nézve kényelmesebb, ha egy nyomdában, a közös pénztárból szolgáltatjuk ki az útisegélyt, mint ha minden nyomdában külön kénytelen ama pár krajezárt összeszedni, mi mellett még ráadásul a működő szak­társak a mindenkori gyűjtés kellemetlenségeinek is ki vannak léve. — Tekintsék uraim Bécset! mily szép példával járt előttünk e főváros; nézzenek körül Német­országban, van-e csak egyetlen jelentékenyebb nyomdával biró város, ahol segély­pénztár nem léteznék ? és azután gondolják meg a hátrányokat, melyek Németországba való visszatérésünk esetére azon körülményből származhatnának, hogy mi annyi ideig egy helyeit foglalkoztunk, anélkül hogy bármely segélypénztárhoz járicltunk volna!

Szaktársak! Azon feltevésben tehát, hogy egy beteg- és utassegélyzö pénztár szükségességéről mindnyájan meg vannak győződve, hogy azon óhajtástól és erős akarattól vannak áthatva, egy eféle intézetet itt helyben megalapítani, felhagyok egy ilyen egyesülés czéljának minden további részletezésével és magasztalásával, hanem ezennel felhívom mindnyájukat: komolyan és erélyesen hozzájárulni a mun­kához, hogy a legrövidebb idő alatt egy intézetet léptessünk életbe, melyhez a csatolt alapszabály-tervezetet szíves figyelembevétel és megvitatás végett bátorkodom elő­terjeszteni.

Temesvárott, 1851. szeptember havában. Liesecke S.

A szintén köröztetett alapszabály-tervezet a következő figye­l e m r e méltó p o n t o k a t fog la l ja m a g á b a n :

Temesvárott foglalkozó m i n d e n nyomdász t a r t o z i k az egy le tbe lépni s ez a f őnökök által már a felvételnél kötelességükké tétetik. — A beiratási díj 1 f r t b a n , a het i járulék 10 pengő krajezárban állapítta­t o t t m e g . A főnökök járulékainak meghatározása az illetők saját b e l á ­tására h a g y a t o t t . A z i l y m ó d o n be fo lyó pénzek m i n d a d d i g érinthetlen alap gyanánt gyűjtetnek, míg a 100 pengő f o r i n t n y i magasságot elérik, m e l y időtől fogva a pénztár m e g k e z d e n d i segélyző működését . M i n d e n tanoncz úgy a fölvételnél, m i n t a felszabadulásnál 5 — 5 pengő for intot fizet a pénztárba. Kivételt csak a z o n tanonezok képeznek, a k i k n e k vagyontalansága az illető n y o m d a főnöke s a segédek bizonyítványa által i gazo l ta t ik . Betegség esetében az első héten 2 frt segélyt a d a pénztár, a második és m i n d e n következő hétre, féléven át 3 i r t o t , ez

— 13 —

időtől fogva még további 3 hónapon át, hetenként ismét 2 f r t n y i se­gély a d a t i k ; ez idő leteltével megszűnik m i n d e n további segélyre való igény. N y o l c z napnál rövidebb tartamú betegségeknél s e n k i s e m t a r t ­hat igényt segélyezésre. Evenként két rendes közgyűlés tar ta t ik . A k i v a l a m e l y közgyűlésről előleges, kielégítő igazolás nélkül e l m a r a d , 2 0 pengő k r . rendi büntetést (izet. M i n d e n i t t átutazó szaktárs 1 frt 30 pengő k i n y i úlisegélyt k a p ; ha p e d i g egyfolytában 3 hónapon túl van úton, pengő frt útisegélyt k a p . H a az átutazó az útisegély á t ­vétele után mégis foglalkozást k a p n a , a k k o r köteles azt v i ssza f i ze tn i .

Végül m i n d a z o k a szaktársak, a k i k a »Temesvári b e t e g - és u tas ­segély ző pénztár« alapítására megegyezésüket nyilváníták, fölkérettek, névaláírásuk által jóváhagyásukat k i j e l en ten i s az alapszabály-tervezetet bírálatuk alá véve , a netáni hiányokat és j a v a s l a t o k a t előterjeszteni.

A körlevél fényes eredményt idézett elő, mert h a r m i n c z szaktárs késznek n y i l a t k o z o t t a segélypénztárhoz járulni ; az ado t t lökés élet­képessé vált. E z e n h a r m i n c z szaktársban nyilvánult nemes érzületnek köszönheti az ivadék a mindinkább erősbödő , valóban emberbaráti egyletet , és a k i k — nevük és emlékük által, m i n t egy hata lmas intéz­ménynek alapítói, megérdemlik Temesvár m i n d e n egyes nyomdászának tiszteletét, a következők v o l t a k :

A z á l lamnyomdában: Bruss Károly, B o n z e r József, Förchtegott

Ferencz, Förchtegott Nándor, G l i n z Károly, Liesecke Sándor, Most

Lőrincz, Möltzer János, Rabsky, Riesz József, Siebenhaar A . , S t r a m -

mer Ferencz, Trandvi l le , T r i w a l d Károly, V o l l m a n n M . Gy.

A Beichel-féle nyomdában : Grathw oh l Kristóf, H a l l Boldizsár,

K r a f t Ferencz, M a c h V . , Mederschitzky Ign., Regensburger Ferencz,

S i r o w y T a m á s , W a l l e s c h J . , W e n t z e l y János, W u r s t Károly.

A 1 la/.ay••('éle nyomdában : E u l e r V a l e n t i n , Gratz Jakab, H i n t e r -

r e i t h e r József , Mö l t zer F . , W a n g L .

A kedvező fogadtatás következtében, m e l y b e n a segélypénztár alapítási tervezete a szaktársak részéről részesült, már rövid idő múlva, 1851 . évi szeptember HO-áu m e g t a r t a t o t t az alakuló közgyűlés , m e l y L i e s e c k e Sándor által a »Görög királyhoz« czímzett vendéglő h e ­lyiségeibe h i v a t o t t össze. I t t az alapszabály-javaslatot megvitatták és határozatba ment , jóváhagyás végett a kormányszékhez fe lter jeszteni s egyúttal megválasztattak az egy le t első tisztviselői. L i e s e c k e Sándor betűszedőre, m i n t kezdeményezőre ruháztatott az elnöki t i s z t ­ség, míg pénztárnokul B e i c h e 1 József n y o m d a t u l a j d o n o s és segéd­t isztnek M a c h V e n c z e l választatott m e g .

A z egy l e tnek alapszabályszerinti czíme v o l t : » K ö n y v n y o m d á s z o k közös beteg - és utassegélyző pénztára Temesvárot t « .

A h e l y b e l i cs. k i r . kormányszékhez felterjesztett alapszabályok 1851 . október hó 22-ről 11 .446/5546. sz. a . k e l t rende le t te l erősíttet-

— 14 —

tek m e g azon hozzátétellel, » h o g y m i n d e n közgyűlésen a városi k a p i ­tány résztvegyen, a k i m i n d e n közgyűlés megtartásáról értesítendő.«

U g y a n e z e n év n o v e m b e r havában a B e i c h e 1 József czég k i j e ­lenté, h o g y az életbeléptetett » K ö n y v n y o m d á s z o k beteg - és u tas -segélyzö pénztárát« havonként 1 frt 10 pengő krajczárral segélyezendi. Ugyanígy n y i l a t k o z o t t a H a z a y M . é s f i a czég, évenként 5 pengő f o r i n t n y i összeget a segélypénztárba f izetni . A z erre vonatkozó s az egy le t i elnökséghez intézett átiratok M e d e r s c h i t z k y Ignácz, i l l e tve H i n t e r r e i t h e r József f a k t o r o k által v o l t a k aláírva.

A városi kórház igazgatóságával o l y egyezmény köttetett , h o g y az egy le t beteg tag ja i , az elnök által kiállított utalványra a kórházba felvétessenek és a bekövetkezett javulás után a számla (naponkénti 20 pengő krajczárjával) a pénztárhoz intézendő.

-X- *

* A z 1852 - ik év elején már szükségessé vált egy rendkívüli k ö z ­

gyűlés megtartása. A z egy le t ez idő szer int i elnöke, L i e s e c k e Sándor* készült Temesvárt e l h a g y n i , míg a pénztárnoki állás B e i c h e l József elhalálozása folytán megürült. E z e n két tisztséget betölteni v o l t első sorban feladata a rendkívüli közgyűlésnek, m e l y január hó 4-én, C s e r m e n a Péter városi kapitány jelenlétében, a » K é k csukához« czímzett vendéglő helyiségeiben t a r t a t o t t meg , és a m e l y e n h u s z o n n y o l c z t a g ve t t részt. A szavazó-bárczákkal megejtett választásnál B r u s z K á r o l y lett elnök és B o d r i 11 a pénztárnok.

E z a l k a l o m m a l W e n t z e l y János** az 1851. évi n o v e m b e r hó 3-tól deczember hó 2 8 - i k i időközre vonatkozó pénztári naplót is elő-terjeszté, melyből kiderült, h o g y az egy let ezen időszakban 125 frt 22 k r t pengő pénzben v e t t be s 3 frtot (útisegélyre) adot t k i ; a 122 frt p e d i g az »Első Temesvári Takarékpénztárban" he lyeztetet t e l .

És így most már az alapszabályszerü alaptőke (100 for int ) is e l v o l t érve s a t a g o k betegsegély iránti j o g a i január hó 5-én érvényre j u t o t t a k .

K ivá ló dicsérettel k e l l i tt kiemelnünk a k k o r i pályatársaink alkotó ösztönét. A z egylet fenntérintett közgyűlése után a l i g kezdte m e g működését , és már is k i ter jesztetett a n n a k emberbaráti hatásköre. H a l l Boldizsár egy le t i tag indítványára vitatkozás alá került a haláleseteknél kiszolgáltatandó segélyösszeg, m e l y 20 pengő f o r i n t n y i összegben álla­píttatott m e g .

* L i e s e c k e Sándor, aki ezután a bécsi államnyomdában működött, az itt szintén mint az egyleti pénztár alapítója megjelölt G l i n c z Károlylyal egyetemben egy, a temesvári államnyomdából Bécsbe áthelyezett, L o b e n s c h u s s nevű betűszedő által mint politikai lázító feljelentetvén és emiatt Osztrák-Magyarországból kiutasíttatott. E feljelentés folytán itt Temesvárott is több szaktársnál, a kik L i e s e c k e - és G l i n z - c z e l barátságos viszonyban állottak, kutatást eszközöltek, anélkül hogy a L o b e n s c h u s s által besúgott gyanú­sításoknak csak némi nyomára is akadtak volna.

** W e n t z e l y János mint nyomdatulajdonos Lúgoson halt meg 1889. aug. 20-án, hova mint üzlet­vezető a Traunfcllner-féle nyomdába átrándult. Temesvárról történt elbúcsúztatása alkalmával pályatársai emlékül ezüst bumót-szelenczével lepték meg.

— 15 -

E z időben egy t iszte letbe l i tagot is b i r t az egy le t kebelében, a »Telegraph« szerkesztője, H i r s c h f e l d K á r o l y személyében, a k i egy b i z o n y o s összeg önkénytcs fizetése által járult a segélypénztár g y á m o -lításához.

A z alapszabály szerű első közgyűlés ugyanazon év ápril hó 4-én t a r t a t o t t meg a. cs. k i r . á l lamnyomda fiókja helyiségében, a h o l a nevezett intézet tagjai a következő indítványokat terjesztették elő s v a l a m e n n y i határozatikig e l f o g a d t a t o t t : a betegsegélyt naponkénti 40 pengő krajezárra s z a b n i ; a legközelebbi temetkezésnél fáklyákat és fátyolokat beszerezni s a temetkezési segélyt 30 pengő f o r i n t r a f e l ­e m e l n i ; a kézipénztár 40 f i t , a főpénztár m i n i m u m a 200 pengő f r t r a határóztatott.

A következő igazgatási időszakra elnökül : M a c h V e n c z e l , e lnök ­he lye t tesnek : M o s t Lőrincz és pénztárnokul : i d . F ö r c l i t e g o t t F e r e n c z választatott m e g ; mindazonáltal úgy látszik, h o g y a k k o r i b a n az egy l e t i igazgatás n e m a l egke l l emesebb foglalkozások közé v o l t sorolható , m e r t már szeptember hó 12-én ismét kényszerültek egy rendkívüli közgyűlést t a r t a n i , h o g y az igazgatóság lemondása folytán szükségessé vált új választást eszközölhessék, m e l y a l k a l o m m a l i d . F ö r c h t e g o 11 F e r e n c z elnöknek, W e n t z e 1 y János pénztárnoknak és M o s t Lőrincz segédtisztnek választatott.

A z egy le t első ha lo t t ja I I a u c k betűszedő v o l t az 1 8 5 2 - d i k év elején és a legközelebbi T r i w a l d K á r o l y , a k i u g y a n a z o n év szeptember havában k o r a sírba szállt. A z utóbbi eltakarításánál az utolsó pénzt k e l l e t t k i v e n n i a takarékpénztárból, m i v e l a kézipénztár a mindinkább szaporodó beteg-ál lomány folytán tökéletesen k i v o l t merítve.

A legközelebbi évben (1853) a pénztári állapot ismét némileg j a v u l t , anélkül, ln .gy különös intézkedések váltak v o l n a szükségessé. A m e g ­tar to t t közgyí'ik's csak a l a k i l a g tet t eleget, m i k o r az egy le t i igazgatóság a tagokat az elnöki és pénztári jelentés jóváhagyása végett összehívta.

sí-

Annái élénkebb a lakot öltött az 1854 - ik egy le t i év. A z e g y l e t i tagállomány immár tekintélyes számra emelkedet t és az egy l e t i ügyek körül meglehetős érdekeltség fejlődött k i ; erről tanúskodik, h o g y az október hó 15-ére egybehívott közgyűlésen ö tvenegy t a g v o l t j e l en , o l y szám, m e l y e t a mos tan i időben m e g t a r t o t t közgyűléseken s e m v a g y u n k képesek összehozni. A közgyűlésről e l m a r a d t t a g o k : B r i c h , D o l e z a l , L u k s , W a n g és W i e s z m a n n , az alapszabályok értelmében r e n d ­bírság fizetésére köteleztettek.

W e n t z e l y János pénztárnok jelentést tet t a pénztár állásáról 1854. évi május havától s z e p t e m b e r i g bezárólag és ennek végén a pénztári állapot 235 frt 32 pengő krajczárből állott.

16 -

Áz egy le t i igazgatóság újra történt betöltésénél ismét megválasz­ta to t t W e n t z e l y pénztárnok és M o s t segédtiszt, míg az elnökségben S f ce í i r L a j o s m i n t újonan választott j e l e n i k m e g .

A z egészségi állapot a t a g o k között ez évben a lehető legrosszabb v o l t . Temesvár az a k k o r i időben még a n n y i r a egészségtelen h e l y v o l t , h o g y az idejött idegen szaktársak c s a k n e m kivétel nélkül váltólázba estek és az egy le t beteg-ál lománya napról-napra s z a p o r o d o t t .

E körülmény folytán a kiadások is c sakhamar je lentékenyen felülmúlták a bevételeket, és p e d i g 1853. deczember hó l - j é tő l 1854. deczember hó 1-jéig be f o ly t 584 frt 54 k r . , e l l enben a kiadások 643 frt 04 k r r a rúgtak, tehát utóbbinál 58 frt 10 k r r a l t öbb .

Ennélfogva az egy le t i igazgatóság kényszerülve v o l t a def iezitte l s zemben egyenleget állítani f e l ; deczember 24 - re rendkívüli közgyűlést h i t t össze, s eléje terjesztette az erre vonatkozó j avas la tokat .

A z igazgatóság előirányzata folytán az ezidő szerinti 58 egy le t i t a g után 572 frt 16 k r . f o ly t be, ezzel s zemben e l fogadva csak az utóbbi év 663 frt 04 k r . kiadását, már is 90 frt 48 k r n y i többlet igénybevétele áll elő, m e l y hiányt a p i l l a n a t n y i 231 frt 52 k r n y i pénztári állapot hosszabb ide ig és esetleges rendkívüli ese tekben n e m képes e l v i s e l n i .

A z egy le t i tagok tehát m e g e g y e z t e k az alapszabályok 9. §-ának módosításában akkép, h o g y h a az egy l e t i be teg tag házilag ápoltatik, továbbra is 4 frt 40 k r n y i segélyt k a p j o n , e l lenben m i n d e n a kórházban ápolt beteg egy le t i t a g , 1855 - ik évi január hó l - j é tő l fogva csak 3 f r t n y i segélyben részesüljön, és m i n d e n egy le t i t a g havonkénti kórházi járuléka, a pénztár kedvezőbb alakulásáig, 6 krról 10 k r r a emeltessék.

* * H o g y az intézkedések, a pénztár egyensúlyának helyreállítására

n e m v o l t a k fölöslegesek, n a g y o n világosan m u t a t k o z o t t már 1 8 5 5 - b e n . A beteglétszám inkább e m e l k e d e t t m i n t s e m f o g y o t t ; a t a g o k óhajára az egy le t kórházat is cserélt, a m e n n y i b e n az i rgalmas barátok szeretet ­házával, a beteg e g y l e t i tagok kórházi gyógykeze lése végett szerződést kötö t t , a m i ismét évenként 20 f r t n y i többletkiadást o k o z o t t .

* A z 1856 - ik évben hozzáfogtak az egy le t i tagok az alapszabályok

módosításához, illetőleg javításához, m i v e l az e d d i g i tevékenység körüli g y a k o r l a t többrendbeli fogyatkozást tüntetett fel a z o k b a n . E z e n a l a p ­szabály-módosításnál e g y s z e r s m i n d t e k i n t e t t e l v o l t a k az 1 8 5 8 - i k évi n o v e m b e r hó l - jén életbeléptetendó új pénznemre s v a l a m e n n y i b e v é ­te l t és kiadást ezen v i s z o n y o k szer int szabályoztak.

II.

Betcgsegélyzo-, temetkezési és wtassegélyző-egylet Temesvárott.

(1857 1880.)

A módosított alapszabályok 1857- ik évi február hó 8-án újra j ó v á ­h a g y a t t a k és ezek értelmében a segélyzö-pénztár j övőre nézve »Beteg -segé lyzö - , temetkezési és utassegélyző-egylet« új czímet ve t t fe l .

A lényegesebb módosítások az alapszabályokban a k ö v e t k e z ő k : az egyletbe belépő m i n d e n segéd fizet 1 frt 5 k r . osztr. értékű be -iratási d í jat ; a h e t i járulék 10 o. ért. k r t tesz, ezenfelül a kórházi költ ­ségek fedezésére 15 k r n y i h a v i járulék fizetendő. M i n d e n tanoncz úgy a felavatásnál, m i n t a felszabadulásnál külön-külön fizet 5 frt 25 k r n y i díjat osztr . értékben. M i n d e n halálesetnél ta r toznak az egy l e t i t a g o k 20 o. é. k i i a l járulni a pénztárhoz. M i n d e n egyes tagnak j o g a v a n , m i h e l y t a behatási díjat és egy het i járulékot lef izetett , betegség ese­tében heteukénl -1 IVI: 1)0 o. é. k r . segélyt négy hónapon át igényelni, ezután további kél; hónapon át 2 frt 10 k r . het i segélyt k a p ; ettől f ogva a további segélyre való igénye megszűnik. M i n d a z o n egy le t i tagok , a k i k a kórházban ápoltatnak, heti 3 frt 15 o. é. k r t k a p n a k . H a az egy le t v a l a m e l y tagja m e g h a l , úgy hozzátartozóinak temetkezésre 4 0 o. é. frt kézbesíttetik. A z összes 40 f r t n y i temetkezési költségre csak azon t a g o k n a k v a n j oguk , a k i k a. pénztárhoz 3 hónapon át járultak. H a az e l h u n y t három hónapnál kevesebb i d e i g járult a pénztárhoz, úgy eltakarításához 20 o. é. frt f izettet ik. A k i v a l a m e l y közgyűlésről előleges, elfogadható igazolás nélkül e l m a r a d , 50 o. é. k r n y i rendbír­ságot fizet. M i n d e n i t t átutazó szaktárs 1 frt 40 o. é. k r n y i útisegélyt k a p , h a három hónapon túl v a n úton, k a p 2 frtot o. é.

Megemlítendő még, h o g y ez évben, G u t e n b e r g János név­ünnepe alkalmával, június hó 24 -én F ö r k Károly Gusztáv f e l szabadu-

— 18 —

lásáuak huszonöt eves fordulóját ünnepelte, m e l y a l k a l o m m a l őt a t e ­mesvári szaktársak emlékül ezüst ser leggel tisztelték m e g ; v a l a m i n t h o g y F r i e x e l és i d . F ö r c h t e g o t t F e r e n c z szaktársak e lhunytak .

D e c z e m b e r hó 5-én a gyárkülvárosi »Három -nyúlhoz « c/.ímzelt vendéglő helyiségében tánczestély rendeztetett , m e l y n e k 26 forint 13 o. é. k r ; t iszta j övede lme az egy le t i pénztár j obb k a r b a helyezésére fordíttatott.

x.

Miután az 1 8 5 8 - i k év elején az egy le t i elnök S t c h r L . elhalá­l ozo t t , új egy le t i tisztviselők választattak, és p e d i g az elnökségre F ö r k K á r o l y Gusztáv n y o m d a t u l a j d o n o s , a pénztárnokságra M a c h V c n e z c l és segédtisztnek M a s z n e r Ottomár lett megválasztva.

A z 1858-ik év másodfélévi közgyűlése vasárnap, július hó I. l -éu, í>ü egy le t i tag jelenlétében tartatot t m e g , m e l y b e n a pénztári jelentés azon örvendetes tényt konstatálta, h o g y az egy l e t i v a g y o n emelkedésben v a n és június hó végén 601 frt 02 k r r a g y a r a p o d o t t . B r u s s J . indít­ványára a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, h o g y az egy l e t i választ­mány fáradozásaiért, j övőre nézve az alapszabályszerü hetijárulékoktól felmentessék. A z 1858- ik másodfélévre megválasztott t i sz t ikar így a l a ­k u l t : Z a w a d o w s k i B . * elnök, M a c h V e n c z e l pénztárnok és M a s z -n e r Ottomár segédtiszt le t t .

H o g y a pénztár, a j obb v i s z o n y o k daczára, újabb, rendkívüli j övede lemmel gyarapíttassék, f. é. szeptember hó 20-án, a gyárkül ­városi »Három nyúIhoz« cz. vendéglőben zenészeti és szava lat i estéíyt rendeztek , m e l y a z E m m e n d ö r f f e r , M a s z n e r és J u r a n e k szaktársakból álló rendező-bizottság serény tevékenysége folytán 26 frt 18 o. é. k r . t iszta j övede lmet eredményezett .

A z 1859- ik év a január hó 16-án, ötven egy le t i tag jelenlétében megtarto t t félévi közgyűléssel n y i t t a t o t t meg .

A pénztári ügykezelés a l e f o l y t év deczember végével záródik. 754 frt 35 o. é. k r . fölösleggel.

E közgyűlésen a közelebbi félévre megválasztattak : mint elnök Z a w a d o w s k i B . , m i n t pénztárnok M a c h V . , segédtisztnek J u r a u e k J a k a b . M i v e l J u r a n e k J . szintúgy m i n t a másodsorban megválasztott M a s z n e r Ottomár ez utóbbi állást n e m fogadták e l , tehát a h a r m a d ­s o r b a n megválasztott G a s t János fogadtatot t el segédtisztül.

Nemsokára ismét elnökválasztásra került a sor, m i v e l Z a w a d o w s k i h e l y e t változtatott és egyúttal Temesvárt is e lhagyta .

Jelenleg főfaktor a m. kir. államnyomdában Budapesten,

— 19 —

A z ápril 29-én megtarto t t rendkívüli közgyűlésen az elnöki ügyek vezetésével J u r a n c k J a k a b bízatott m e g a legközelebbi félévi k ö z ­gyűlésig, m e l y f. é. július hó 10-én t a r t a t o t t m e g , és m e l y e n n e g y v e n ­egy tag vo l t j e l en , távol négy . Utóbbiak a szabályszerű rendbírság lefizetésérc szoríttaltak. A z egy le t i alaptőke június végével §95 frt 51 k r . összeget tüntet l e l . Elnöknek az edd ig i he lyettes J u r á n e k J a k a b , pénztárnoknak l i m m c n d ö r f f e r H . és segédtisztnek G a s t János választatott m e g .

Míg az utóbb l e fo ly t három évben az egészségi v i s z o n y o k l a s s a n ­ként j a v u l t a k , ez év nyarán r o h a m o s a n rosszabbra fordul tak . A z e g y ­le tnek ismét számos beteg tagja i v o l t a k , a k i k igényeikkel a pénztárra súlyosan nehezedtek . Utóbbi körülmény ez évben egy újabb rendkívüli közgyűlés egybehívását tette szükségessé, h o g y a bevételek fokozása fölötti módokró l tanácskozzanak. E gyűlés, m e l y szeptember 25-én tar tato t t m e g , J u r a n e k J . elnök indítványára elhatározta a het i járu­lékokat október hó 1-jétöl f ogva 10 krról 15 k r r a fe lemelni , m i v e l az e g y l e t i pénztár már 500 frtra a p a d t és a je lenlegi beteglétszám még további csökkenést: he lyez kilátásba. Ezáltal a rendszeres bevételek felényivel eme lkednek és az egyensúly a bevételek és kiadások között némileg helyreállíttatik.

A z ezévi J á n o s - n a p alkalmából, június 24-én, az ál lamnyomdában foglalkozó S t r a m m e r F e r e n c z gépmester ünnepelte m e g huszonötéves jubileumát, m e l y a temesvári nyomdászoknak örvendetes a l k a l m a t nyújtott szaktársi nagyrabecsülésöknek ékesenszóló kifejezést a d n i az ünnepelt személye iránt,* és e szép nap emlékéül a r a n y pecsétgyűrűvel tisztelték meg öt.

E z évben, a szaktársak ismét két ügybuzgó tagot vesztettek e l : ápril havában meghalt K a s i m o r Péter és augusztusban K r i g l e r F e r e n c z öninérgezés áldozata lett .

A m i n t már az előszóban érintettük, az . 1860—1873 - ik évekről az egy le t i irattárban n e m fo rdu lnak elő semmiféle okmányok , m e l y e k a m a z idők eseményeiről , úgy mint e d d i g , legalább csak hézagos felvilágosítást is nyújtanának. E m i a t t csakis azt a keveset , amit néhány az a k k o r i időből még élő szaktársunk emlékezőtehetsége elénk r a j z o l n i képes v o l t , i k ta that juk ide , habár egyes események, nevezetesen több e g y l e t i tagnak az egy let feloszlatására irányzott kísérlete, megérdemelné a kimerítő szigorú bírálatot.

* S t r a m m e r Ferencz, a ki ezidő szerint mint az országos egylet rokkantja Budapesten él, és a k i nekünk e műhöz több érdekes részletet szolgáltatott, 1888. szeptember 30-án, habár némileg elkésve, ünne­pelte ötvenéves jubileumát, mely alkalommal a Temesvárott átélt tíz évet mint életének legszebb korszakát és a temesvári szaktársak benső barátságának bizonyítékát szívéből kitörölhetlennek nyilvánította.

— 20 —

Miután 1861-ben a t emes i bánság és a szerb vajdaság v á r m e ­g y é k b e osztatott , a temesvári f iók-államnyomda feloszlatása is elhatá­roz ta to t t és a személyzet harmadrésze elbocsáttatott.

E z időtől f ogva , amíg B u d a p e s t r e fel n e m szállíttatott, a h e l y b e l i á l lamnyomdában már csak kisebbszerü nyomtatványok készültek és a munkásszemélyzet főleg az elszállítandó betűk felszedésével f og la lkozo t t . *

A feloszlatás elrendelése következtében az ál lamnyomda e g y l e t i tag ja i , szám szer int húszan, m i v e l Temesvárt elhagyták, az e g y l e t i v a g y o n t fölakarták osztani , i l l e tve szándékba vették az egy let f e losz ­latását. E törekvést támogatta a Hazay-féle n y o m d a több tagja is , a k i k egy idő óta az egy le t működésével s z e m b e n ellenséges állást fog la l tak e l .

Önkényt érthető, h o g y az egy le t ezen tagjai semmiféle merény­letet n e m t a r t o t t a k rossznak, h o g y az egy le t feloszlatását keresztül v igyék , a többséget bármikép k i c s i k a r n i . D e az izgatás n e m termet t gyümölcsöt , v a g y inkább o l y a t , m e l y legkevésbbé volt szándékukban. A többi husz e g y l e t i t a g élükön F ö r k K á r o l y Gusztáv és S t e g e r Ernő n y o m d a t u l a j d o n o s o k k a l , a legerélyesebben el lene szegültek a feloszlatásnak, és miután a főkapitány beleszólása szintén az e g y l e t további fennmaradásának k e d v e z e t t , c s a k h a m a r győzöt t a j o b b belátás és a szilárd összetartás öntudata s a m a néhány hitegetett l e m o n d o t t a szándékba ve t t »osztásról« , miáltal az egész akczió p o r b a esett és a j ö v ő b e n még szorosabb csatlakozásra ösztönözte a szaktársakat. A z egy le t m e g v o l t mentve s az országos egy le t te l való csatlakozásig s ikeresen g y a r a p o d o t t .

A z egy let ezen kivívott győze lme után F ö r k K á r o l y Gusztávot választá m e g elnöknek, J u r a n e k J a k a b o t pénztárnoknak és H o f f m a n n K á r o l y t segédtisztnek, a k i k évek hosszú során át vezették az e g y l e t i ügyeket , m e l y körülmény ékesenszóló bizonyítványa az egy le t i t a g o k között ennek következtében u r a l k o d o t t egyetértésnek és megelégedésnek.

A z alapszabályok újra nyomatásának következtében, az 1863- ik évi február hó 22-én m e g t a r t o t t közgyűlésen átvizsgáltattak azok és c sak egynémely lényegtelen p o n t b a n módosíttattak és tökéletesíttettek.

A z egészségi állapot is ez idő alatt lassacskán j a v u l t ; a pénztár s e m küzdött t öbbé def i cz i t te l , sőt ellenkezőleg, egy tekintélyes összeget m i n t a lapot lehetett letéteményezni.

E z e n időszak alatt (1860 — 1873) n e m egy derék szaktárs és e g y l e t i tag ragadtato t t el a halál által, és p e d i g : 1 8 6 0 - b a n E m m e n -d ö r f f e r H e r m a n n k o r r e k t o r , B l a s c h k e L a j o s és H e g e d ű s K á r o l y ; 1 8 6 1 - i k évi de czemberben H a u s k n e c h t szaktárs; 1862- ik év elején

* Mikor a nyomda feloszlóban volt, akadt egy részvény-társulat, mely Í2.H00 fttot ígért érte. D e :iim;il< vezetője, Zawadowski, más véleményben v o l t ; a m. k ir . pénzügyministerhez, Lónyaihoz feliratot inlé/Hi, melyben tudósítja, hogy van Temesvárott egy államnyomda, mely 60.000 forintot ér. Nemsokára <-i;y Í'-Í'.U érkezett a ministeriumtól, hogy a nyomda Budapestre szállíttassék.

— 21 —

B r i c h W * és P a l i é A . 3.867-ik évi januárban S e i t z J . be tűöntő ; 1868- ik évi deczemberben G r e g o v s k y János ; 1869-ben M o 1 d o-v a n F . és S z i m o n <> v i t s K á r o l y .

•x- * •x-

A z egy le t i irattárunkban feltalálható legközelebbi o k m á n y o k , az 1874-ik évről vannak ke l tezve , m e l y évben az alapszabályok ismét módo.-nl lat iak: és a hctijárulékok 20 k r r a fe lemel tetn i határoztattak. A z egy let kormányzata ezidöben T á c z József elnök és P r u n k l H e n r i k pénztárnok szaktársaink kezébe v o l t letéve.

A z egylet v a g y o n a 1873 deczember végén 1710 frt 42 k r . v o l t . 1 8 7 4 - i k évi február hó 7-én a zenekedvelők egyletének termében

tánczestély rendeztetet t , m e l y 207 frt 70 k r . t i s z t a j övede lmet e r e d ­ményezett .

A nTörök császárnál« márczius hó l - j én megtarto t t évi közgyűlés T á c z Józsefet újra megválasztotta elnöknek, M a y r Jánost pénztár­n o k n a k és K a c z a n d e r Gyulát j egyzőnek . E gyűlésben je lentette T á c z József elnök, h o g y az alapszabályok a ministeriumtól visszaérkeztek, de azok t ö b b pont ja megváltoztatandó s jóváhagyás végett újra f e l t e i - -jesztcndők.

A m i n i s t e r i u m többek közöt t kívánta, h o g y a t a n o n c z o k a b e -iratási díj lefizetése után azonna l u g y a n a z o n j o g o k b a n részesüljenek, m i n t a segédek.

A z 1874- ik egy l e t i év végén a pénztár állása 1929 frt 81 k r r a rúgott, melyből a kézipénztárban 116 frt 10 k r . találtatott, a t öbb i az »Elsö Temesvári Takarékpénztárban* gyümölcsözés végett v o l t el­he lyezve .

A z 1.S7ÍI ik évi közgyűlés ismét f igyelemre méltó határozatot h o ­zot t , ugyanis a beregpénz felemelését, m e l y eddigelé 80 k r t tet t egy n a p r a , 1 írtra emeltetett . A z edd ig i t i s z t i k a r : T á c z József elnök, M a y r János pénztárnok és F r e t a János segédtiszt, közfelkiáltással újra megválasztatott.

1876-ban n e m fordult elő s e m m i figyelemre méltó eset. Márczius L'fi-cn a rendes évi, október 8-án p e d i g a félévi közgyűlés tar ta to t t m e g , m e l y b e n az e d d i g i tisztviselők újra megválasztattak és csak az ezt k ö ­vető évben történt változás az elnöki tisztségben, a m e n n y i b e n 1877. ápril 22-én a huszonhárom e g y l e t i t a g jelenlétében megtarto t t évi k ö z -

* E n k k e s , hogy Brich W . , egy még ma is Temesvárott élő lakótársa elbeszélése szerint egy szép vasárnap délutánján akként vetett véget életének, hogy a text-négyzettel töltött pisztolyt az államnyomda tömöntődéjében egy óloini'mtvényben erősítve meg, ülőhelyzetben a szedő vassal toltu meg a pisztoly kakasát s lőtte magát szívén; így találták meg társai hétfőn reggel.

22

gyűlésen F ö r k K á r o l y Gusztáv elnöknek, M a y r János pénztárnok­nak és G c i s t l i n g e r János segédtisztnek választatott m e g .

A közelebbi féléves közgyűlésen, 1877. szept . 16-án, az a k k o r i időben talán időszerűnek tetsző határozat hozato t t , h o g y o l y n y o m ­dászok, a k i k n e m szakembereknél f og la lkoznak , az egy le tbe fel ne vétessenek. A visszalépett G e i s t l i n g e r János segédtiszt helyébe c közgyűlésen R o s e n b a u m M i k s a választatott m e g .

E z év ápril havában ha l t m e g F ö r c h t e g o t t Nándor egy le t i t a g , k i e g y s z e r s m i n d az egy le t alapító tagja vo l t .

*

A z 1878- ik év kedvező kilátások közt nyílt m e g ; a szaktársak egész figyelmökct általán t iszte l t elnökük, F ö r k Károly Gusztáv n y o m d a t u l a j d o n o s ötvenéves hivatási jubileumára s az első m a g y a r o r ­szágos nyomdász-gyűlésre irányozták.

F ö r k K á r o l y Gusztáv j u b i l e u m a vasárnap, május hó 3-án, a gyárkülvárosi »Három nyúlhoz a czímzett vendéglő kertjében tar ta to t t m e g és az ünnepelt iránti szívélyes tüntetésben nyilvánult. M i k o r az ünnepi lakomán megje lent , a csanád-egybázmegye i k ö n y v n y o m d a s z e ­mélyzete egy üdvözlő-iratot, Temesvár összes szaktársai p e d i g egy fényképészeti pompás , v a l a m e n n y i szaktárs arczképét magában foglaló képcsopor to t nyújtottak át és F ö r k urat az ünnepély folytában m e g ­tisztelő m ó d o n ünnepelték.

A z országos nyomdász-gyűlésre , m i n t temesvári képviselő F r e t a János küldetett k i s az útiköltségek a szaktársak külön megadóztatása útján fedeztettek. A z országos nyomdász -gyűlés végzéseiről F r e t a egy rendkívüli közgyűlésen következő jelentést t e t t :

A napirend első pontja a fővárosi egylet indítványa szerint lett elfogadva, minélfogva az ország nyolez kerületre fog felosztatni (Budapest, Pozsony, Kassa, Debreczen, Szeged, Temesvár, Pécs, Erdély) és e szervezkedés xSjg. január hó i-jéig végrehajtandó. A második pontnál elhatározta az orsz. gyűlés, a tanonczkérdésben a magas kormányhoz egy emlékiratot beadni, hogy azt e kérdésben a fennálló ipar­törvények szigoníbb alkalmazására kérje, amennyiben az erre vonatkozó törvény igen-bölcsen van ugyan szerkesztve, de az illető hatóságok állal nem kellő nyomatékkal érvényesíttetik. A harmadik pontot illetőleg határoztatott, csak azokat a nyoin-dászokat útisegélyben részesíteni, a kik legutóbbi tartózkodásuk helyén valamely egylethez tartoztak. A negyedik pontnál a. »Budapesti könyvnyomdászok és betűöntők egyletének* kiadásában megjelenő'»Typographiát* a magyarországi nyomdászok részére általános közlönyül nyilvánítja az orsz. nyomdász-gyűlés.

A közelebbi országos nyomdász-gyűlés helyéül ismét Budapest jelöltetett ki s ezzel az első országos nyomdász-gyűlés ötödik pontja is elintéztetett.

A nyomdász-gyűléssel egyidejűleg nyomdász -müvek kiállítása is rendeztetett B u d a p e s t e n , a m e l y e n Temesvárról a Csanád-egyházmegyei n y o m d a is résztvett és elismerő oklevéllel lett kitüntetve,

— 23

A szeptember havában megtar to t t rendes közgyűlésen F ö r k K á r o l y Gusztáv elnök és M a y r János pénztárnok ismét, segédtiszt­nek ped ig V e r o n i t s József újonnan megválasztatott.

A z 1.870-ik év kezdete , a kerületi egy le t szervezése következté­b e n meglehetősen élénk vo l t . Bár az első rendkívüli közgyűlés ez ü g y ­ben már az előző évi október hóban tar ta to t t m e g , anélkül h o g y l é ­nyegesebb határozatok hozat tak v o l n a . A második rendkívüli közgyűlés január hó 26-án, huszonki lencz egy l e t i tag jelenlétében a » T ö r ö k c s á ­szárnál« tartatott m e g ; i t t a p o z s o n y i egy le tnek az országos n y o m ­dász-gyűlés által ajánlott alapszabályai, a h e l y i v i s z o n y o k h o z a l k a l ­m a z v a , csekély módosításokkal elfogadtatván, a j e l envo l t összes t a g o k által aláírattak; egyúttal elhatároztatott, az orsz . nyomdász-gyűlés által a temesvári egy le thez beosztott vidéki n y o m d á k b a n foglalkozó szaktár­sakat , v a l a m i n t a már esetleg létező egy le teket csatlakozásra felszó­lítani.

A z egy le t újraszervezése alkalmával önképző szakosztálynak k e l ­le t t v o l n a hozzá csato l tatnia , a segélyezéseket p e d i g további i rányok­b a n k i ter jeszteni . Míg ezek eddigelé betegségi és halálesetre, v a l a m i n t az átutazók segélyezésére ter jedtek k i , úgy a j övőben az egy le t i m u n k a ­nélküliek, elutazók, r o k k a n t a k , v a l a m i n t az e l h u n y t a k hátramaradt ö z ­v e g y e i és árvái segélyezésére is kiterjesztendő v o l t .

A z 1879. évi márczius 3 0 - i k i közgyűlés egy bizottságot küldött k i , m e l y n e k feladatává tétetett, a pénztári kezelést az utóbbi öt évről vizsgálat alá v e n n i . E bizottság a n o v e m b e r 1 6 - i k i félévi közgyűlésben jelentést tett kiküldetése eredményéről . A z e g y l e t i összes v a g y o n te t t

6 frt bt) k r t , ebből a takarékpénztárban 2128 frt 60 k r . v o l t e l ­h e l y e z v e , míg a kézipénztárbau 17 frt 90 k r . találtatott.

1879- ik évi deczember végével a pénztár állása 2348 frt 58 k r r a eme lkedet t .

E z évben ismét: két általán becsült tagját az egy le tnek , S c h ö l l -h o r n F e r e n c z és B o r o s János szaktársakat ragadta e l a halál, a k i k pályatársaik megszokot t utolsó kíséretében részesültek.

r 4 ?

III. „Déltuagyarországi könyvnyomdász-egylet"

Temesvárott, (1880—1887.)

A z 1 8 8 0 - i k i egy l e t i év kezdete semmiféle foatosabb eseményeket n e m tüntetett fe l , annál é lénkebbé a lakul t az a második félévben.

A z egy let június 27 -én rendes közgyűlést tar to t t , m e l y b e n e l ­nöklő F ö r k K á r o l y Gusztáv je lent i , h o g y az egy le t i alapszabályok a m . k i r . belügyministerium által n e m h a g y a t t a k j óvá , m i v e l ez a b e t e g ­pénztár alapítását az önképző szakosztálylyal n e m engedhet i m e g . * M i n d e z e k ' daczára az új egy let m e g a l a k u l t n a k je lentetett k i , az önképző szakosztály alapításával ezidő szer int f e lhagytak és az új alapszabályok alapján a t i s z t ikar és választmány megválasztásához fogtak. E lnök le t t F r e t a János, alelnök F r e u n d G y u l a , pénztárnok M a g y a r A s r i e l M . Választmányi t a g o k : M a y r János, H a n d 1 K á r o l y , S t e g e r Ernő , M a g y a r S a l a m o n D . és V e r o n i t s József.

Ettől f ogva a következő czímet vette fel az e g y l e t : » D é l m a g y a r -országi könyvnyomdász-egylet Temesvárott« (Temes- , Bács -Bodrogh- , Torontál - , Krassó -Szörény - és Aradmegyére kiter jesztett hatáskörrel) és három szakosztályba let t b e o s z t v a : 1. Betegpénztár ; 2. U t a s - és munkanélküliek segé lypénztára ; 3. R o k k a n t a k , ö zvegyek és árvák pénztára.

A segélyegyletnek három osztályba történt beosztása következtében, m e l y osztályok m i n d e n i k e a j övőben külön pénztárral ke l le t t h o g y bírjon, a meglevő alaptöke is három részre osztatott , és p e d i g a r o k k a n t - , ö z v e g y - és árva-segélypénztár részére 1000 frt , a betegsegé ly - és temetkezési-pénztárnak 1278 frt 58 k r . és végül a munkanélküliek és átutazók segélypénztárának 300 frt j u t o t t .

* Igen érdekesnek találjuk, l o g y ez a pozsonyi és pécsi egyleteknél nem kifogásoltatott és rzcknél az önképző-szakosztály meghagyatott.

A z újra a laku l t egyletnél a befizetések július 3-án kezde t tek m e g , és p e d i g hetenkénti 30 krajczárjával, amiből m i n d e n egyes pénztárra 10 k r . fordíttatott.

A z alapszabályok 28. §-a értelmében a r o k k a n t - , ö z v e g y - és árva­pénztár, az első befizetéstől k e z d v e zárva m a r a d , illetőleg m i n d e n tag 520 h e t i befizetési: t a r t oz ik teljesíteni, mielőtt e pénztár segélyezésére igényt tarthat . IC pénztár alapítói a z o n b a n már n y o l c z évi befizetések után j ogosu l tak annak haszonélvezetére. Alapítók m i n d a z o k , a k i k a fennállott, temesvári egy le tnek az alapítás idejében tagjai v o l t a k .

E z e k : Auslander Lajos, Bednár János, B e r e y István, B r o z s y n a

Károly, id. Delinger János, ifj. Delinger János, Fidrant Henrik, Förk

Károly Gusztáv, F r e u n d G y u l a , F r e t a János, Gercsek József, Glasz

Ferencz, H a n d l Károly, Hoffmann Károly, Hofstadter Ferencz, Janáts

Miklós, K l e i n Ignácz, Krausz E m i l , Kovarik Ferencz, K n e z e v i c h Nándor, K u n z Kristóf, L u t z József, Löffler Zsigmond, Mangold Sándor,

Magyar A s r i e l , M o v r i n Frigyes, M a y r János, Obradovits György,

P a r a l Miksa, Pirkmayer György, Pirkmayer Alajos, Pocreanu S i m o n ,

R e i f József, Ross J a k a b , R a m m e r Albert, Schannen Árpád, Schossulan

Nándor, S t e g e r Ernő , Schwertfeuer Ádám, Veronits József, W e i s s -

berger M a n ó . A z új alapszabályok értelmében az egy le t , a betegek ellenőrzése

s kezelése végett orvost a l k a l m a z o t t , és ezt dr. B r e u e r Mihály s zemé­lyében 40 frt évi fizetéssel rendszeresítette; t ovábbá .két gyógytár jelöltetett k i , m e l y e k egyletünknek 2 5 % - n y i kedvezményt engedélyeztek.

A z edd ig előadottak után, a választmánynak még egy fontos határozatát k e l l felemlítenünk, melynél f ogva m i n d a z o n szaktársak, a k i k már v a l a m e l y egy letnek tagjai v o l t a k , beiratási díj nélkül vétessenek fel ; azoknál; egyrészről megkönnyíteni az a l k a l m a t , újra az egy le t i tagok sorába lépni, másrészről szervezkedésünket lehetőleg erösbíteni.

A z október hó 2 4 - d i k i választmányi ülésen elnök a j e l e n v o l t a k elé terjeszt egy, az a r a d i egy let által hozzá intézett levelező l a p o t , m e l y b e n k i j e l e n t i k , h o g y az arad i egy let n e m fogadja e l az országos nyomdász -gyűlés határozatát és n e m csat lakoz ik a m i újonan szervez ­kedet t egyletünkhez és m i n d e z t n e m v a l a m i válogatott kifejezésekben adta elő, miért is a választmány elhatározta, m i n d e n további köz leke ­dést a nevezet t egy le t t e l megszakítani, t ovábbá az Aradról ide átutazó nyomdászokat útisegélyben n e m részesíteni.

A z 1881 - ik év elejét még m i n d i g az egy le t új szervezkedése vesz i i génybe . Január 2-án a csanád-egyházmegyei könyvnyomdában tar ta to t t m e g a »Délmagyarországi könyvnyomdász -egy let« első közgyűlése. Je len v o l t huszonhat egy l e t i tag . Képv ise lve v o l t a k : Újvidék, N . - B e c s k e r e k ,

— 26 —

N . - K i k i n d a , D e t t a , Fehértemplom, R e s i c z a , V e r s e c z V e r o n i t s József által, L i p p a és O r s o v a H a n d 1 K á r o l y által. A foganatosított pénztár­vizsgálat következő pénztári állapotot tüntet f e l : beteg-osztály 1880 deczember hó végén 1090 frt 23 k r . ; utassegély-osztály 340 frt 30 k r . ; r o k k a n t - , ö z v e g y - és árva-osztály 1170 frt 90 k r . T e k i n t e t t e l az e g y l e t i t a g o k kedvezőtlen egészségi v i s z o n y a i r a , további intézkedésig a h e t i ­járulékok 30 krról 4 0 k r r a e m e l t e t t e k ; továbbá elhatároztatott a be tegeknek huszonhat héten át a teljes 7 f r t n y i betegsegélyt hetenként, az erre következő huszonhat héten át a fél betegpénzt v a g y i s heteuként 3 frt 50 k r t kiszolgáltatni.

A z egylet szervezését illetőleg, elhatározta a közgyűlés , azt négy fiókra fe losztani , és p e d i g : Újvidék (1 frt útisegélylyel) ; N . - B e c s k e r e k (60 k r . ) ; Lúgos (60 kr. ) i és Fehértemplom (50 k r . ) ; Újvidékhez még P a n c s o v a csato l ta t ik , e l l enben a k i s e b b n y o m d a i h e l y e k , m i n t D e t t a , L i p p a , R e s i c z a , O r a v i c z a , O r s o v a , N . - K i k i n d a s tb . a temesvári k ö z ­p o n t h o z esnek. T o v á b b á m i n d a z o n n y o m d a i h e l y e k , m e l y e k pénzalappal r e n d e l k e z n e k , azt a központba t a r t o z n a k szállítani, m i v e l adot t a l k a ­l o m m a l Temesvár is rendelkezés ökre bocsátja pénztárát.

A z elsők, a k i k csatlakozásukat a kerületi egy le thez h i v a t a l o s a n jelentették, a n a g y b e c s k e r e k i szaktársak v o l t a k , a k i k e t erre február hóban a n a g y k i k i n d a i a k követtek.

A január elején fe lemelt hetijárulékok ápril 9-én ismét az a l a p -szabályszerű 30 k r r a szállíttattak le .

U g y a n e z e n év augusztus hó 21-én tartatot t m e g B u d a p e s t e n a második m a g y a r országos nyomdász-gyűlés , m e l y e n a »Dé lmagyar ­országi nyomdász-egyletet« ismét F r e t a János képviselte.

A nyomdász-gyűlés nap i rend je három pontbó l állott: 1. A z e g y l e t i ügyek rendezése; 2 . az ipartörvény módosítását illetőleg össze ­függésben a tanoncz-kérdéssel , m e g v i t a t n i s határozatot h o z n i ; 3. egyéb indítványok.

A z orsz . nyomdász-gyűlés határozatairól a kiküldött F r e t a János következő jelentést t e t t :

A napirend első pontját illetőleg, Tanay J, indítványa fogadtatott el, me/y-ne'lfogva az orsz. nyomdász-gyűlés a fővárosi egyletet felhatalmazza, a kölcsönösség rendezése czéljából egy bizottságot kiküldeni, melynek a munkálat kidolgozásánál következő alaptételek szolgáljanak irányadóul: » j . A kölcsönösség szabályozása. a magyarországi egyletek között kiterjed valamennyi segélyezési ágakra, és pedig: betegek, munkanélküliek, utazók, rokkantak, özvegyek és árvák segélyezésére. 2. A fölvételi föltételek valamennyi egyletre nézve azonosak legyenek; határoztassék meg az időköz is, melynek lefolyta után segélyre igényt lehet tartani. Különös esetekre, mint pl. bevonulás a katonasághoz, másféle élethivatás választása stb.. szintén azonos határozmányok állitandók fel.*

A második pontnál Firtinger indítványára kimondatott, a ómagyar orxiuigox nyomdász-gyűlés<t elismeri az ipartörvény módosításának szükségességét és a közelebbi országgyűlésre egy, erre vonatkozó felirat terjesztendő fel. Továbbá azon reményének

— 27 —

ad kifejezést, hogy a kormány a szakosztály-tárgyalásoknál a munkás-osztály kép­viselőit is meg fogja hallgatni, s hogy a munkás-osztály óhajtásainak nyomatékot szerezzen, a fővárosi nyomdász-egylet az ország valamennyi egyleteinél hasson oda, hogy ez ügyben a kormánynál, valamint az országgyűlésen lépéseket tegyen. — Ugyanazon pontnál, a lauoi/czkérdést illetőleg, Firtinger indítványára következő határozatot hozott az orsts. nyomda'sz-gvülés: »Hasson oda a fővárosi egylet össze­köttetésben azon iixonidalulaidonosokkal, akik /'/•arunk emelkedése iránt érdeklődnek és embertársaik jólétét xüfrilkdn hordják, hogy e mostoha állapotokat, ha nem is egészen meg\::iin/e/ui, de legalább egy lehetőleg szűkebb alapra szorítani lehessen.«

Az •• egvéfi indítványok* czíme alatt, az egyleti és gyülekezési jogot illetőleg, a l'auax József által előterjesztett következő határozati indítvány fogadtatott el: »As orsz. nyomdász-gyűlés azon reményét fejezi ki, hogy a kormány erre vonatkozólag már a közelebbi országgyűlésen intézkedéseket teend és a gyülekezési s egyesülési jogot a legszabadelvűbb alapon törvényesen bizJosítandja.* Záradékül Dadái J. indít-, ványára elhatároztatott, 1SS2. évi január l-jén egy statisztikát összeállítani, mely a magyar nyomdászok és betűöntök viszonyait megismertesse.

A fo lyó évi farsang fo lyamán egy nyomdász-tánczvigalom t a r ­tatott m e g , m e l y n e k förendezésével F r e t a János, M a g y a r A . M . é s V e r o n i t s J . tagtársak v o l t a k megbízva. A tánczvigálom február hó 19-én a »V igadó« t e r m e i b e n lett m e g t a r t v a ; 193 frt t i sz ta j ö v e ­de lmet eredményezett és a legfényesebb v o l t az e d d i g i n y o m d á s z ­mulatságok között .

E z e n év január havában halt m e g M ü l l e r F r i g y e s e g y l e t i t a g .

A z 1882. évi rendes közgyűlés február hó 12-én tar tato t t m e g és megválasztotta F r e t a Jánost elnöknek, R o s e n b a u m Miksát alelnöknek és M a g y a r A s r i e l t pénztárnokul ; a választmányba: M a y r Jánost, M a i i d l Káro ly t , S t e g e r Ernőt, M a g y a r S a l a m o n t , D e l i n g e r Jánost ; pót I a g o k u l : L u t z Józsefet, P a r a l Miksát, K o s z m o v s z k y A d o l f o t .

M i v e l a betegpénztár, az időközben felemelt v o l t járulékok daczára, még m i n d i g nem jöhetett egyensúlyba, elhatározta a közgyűlés, h o g y a hetenként befizetett 30 k r n y i járulékok akkép osztassanak fe l , h o g y 5 k r . az utas-segélypéuztárba, 15 k r . a betegpénztárba s 10 k r . a rokkant-pénztárba szállítva, számoltassék e l ; határoztatott t ovábbá , h o g y j övőre a munkanélküliek szintúgy m i n t a munkában álló e g y l e t i tagok , hetijárulékaikat tar toznak be f i zetn i , s a munkanélküli időszak alatt is j o g a i k élvezetében m a r a d n a k , a m i edd ig n e m v o l t az eset.

E gyűlésen M a g y a r A s r i e l ismételt indítványára az önképző -osztály alapítása iránti tervezet újra szellőztetett és a megkívántató előmunkálatok eszközlésére egy F r e t a János, M a g y a r A s r i e l , E o s e n b a u m M i k s a , D e l i n g e r János és M a y r János szaktársakból álló ötös-bizottság küldetett k i . E bizottság már a legrövidebb idő alatt megbízatása alól fe lo ldotta magát, amidőn jelentést tesz a nehéz -

28

ségckröl , m e l y e k a terveze tnek pénzügyi tek inte tben útjában állanak. Klöször is a szükséges bútorzat beszerzése, v a l a m i n t a helyiség bér ­lete , nagy áldozatok nélkül n e m lehetséges; másodszor úgy h e l y i v iszonyoknál , v a l a m i n t a tagok számának csekélysége m i a t t se'ni lehet az önképző-osztályt életbeléptetni.

Miután a hetijárulékok különben is már igen m a g a s a k v o l t a k , tehát az egy le t i t a g o k a t n e m lehetett még j o b b a n m e g t e r h e l n i , e l h a ­tároztatott, ez ügyet egye lőre függőben h a g y n i , daczára h o g y t ö b b tagtárs a bútorok beszerzésérc, önkénytes adakozásra is hajlandó lett vo lna .

A z alelnök és pénztárnok helyváltoztatása miatt már néhány hónap múlva a nevezett állások újrabetöltése vált szükségessé s ennek következtében, a május 21-én megtar to t t rendkívüli közgyűlésen I l a n d l K á r o l y alelnöknek és M a y r János pénztárnoknak választatott meg .

A betegpénztár is újra fokozódtabb bevételeket igényelt , mert a rendes évi közgyűlésen eszközlött járulék-felosztás, m e l y szerint e pénz­tárba magasabb összegek f o l y t a k be m i n t a többi pénztárakba, a követe lményeknek, m e l y e k e pénztárra nehezedtek , n e m tehetett eleget. í g y aztán elhatározta a rendkívüli közgyűlés, Temesvár részére a hetijárulékokat, további intézkedésig, ismét 30 krról 4 0 k r r a fö l ­emeln i , amiből 20 k r . a betegpénztárba f o l y j o n . A munkanélküliek segélyezése ügyében is fontos határozatot hozot t a közgyűlés, a m e n n y i b e n a nőtlen szaktársaknak j ö v ő r e nézve e segélypénzek n e m f izettettek k i , h a n e m . e g y s z e r s m i n d e n k o r r a 10 frt útisegélyben részesíttetnek és csak a nős egy l e t i t a g o k kapják a hetenkénti 4 f r t n y i segélyt .

E rendszabály, m e l y az egy le t i igazgatóság által indítványoztatok, azza l i n d o k o l t a t o t t , h o g y nőtlen tagtársakat mielőbbi elutazásra lehessen b i r n i s ezáltal a h e l y b e l i p iaezot a felesleges munkaerőtől megszaba ­dítani.

E z év október havában a n a g y b e c s k e r e k i f iók-egyletet is o d a ke l le t t utasítani, h o g y járulékait szintén felemelje 30 krról 40 k r r a ; t ovábbá határoztatott, h o g y újonan belépő szaktársak, va lamint f e l ­s zabadu l tak , az egy le tbe való felvétel czéljából az egy l e t i o rvos által megvizsgáltassanak. Ezáltal remélték végre az egy l e t i betegpénztár mérlegét egyenletbe h o z n i .

A z év vége felé, n o v e m b e r hóban, az újvidéki szaktársak is b e ­jelentették csatlakozásukat az egylethez .

* *

A z 1 8 8 3 - i k évi rendes közgyűlés márczius 26-án t a r t a t o t t m e g . E közgyűlés leszállította a n a g y b e c s k e r e k i fiókegylet és a t e m e s ­

vári központ fe lemelt hetijárulékait 40 krról 30 k r r a , s egy második pénztárnoki állást rendszeresített, a k i a fiókegyletekkel és a kültagokkal

— 29 —

t a r t o t t a fenn a közlekedést. A k ö n y v e k és számadások j övendöbeni felülbírálására egy hármastagú számvizsgáló-bizottság választatott.

Végül H a n d 1 K á r o l y indítványára k i m o n d t a a közgyűlés , h o g y a háromnapi betegsegélyek, ha azok bejelentési v a g y lemondási n a p j a ünnep- v a g y vasárnapra es ik , k i ne f izettesenek, úgy v a l a m e n n y i , az egy l e t i ügyeket illető intézkedések is ezután a »Typographiában« , német és m a g y a r nye lven juttathassanak az e g y l e t i t a g o k tudomására.

A t i sz t ikar új választása egészen új embereket hozo t t a választ­mányba . Megválasztattak: F r e t a János elnök, H a n d 1 Károly alelnök, M a y r János első pénztárnok, R e i f József másodpénztárnok ; a választ­mányba : L u t z József, W e i s s b e r g e r Manó, K o s z m o v s z k y A d o l f , P a r a 1 M i k s a s P i r k m a y e r G y ö r g y . A számvizsgáló b i z o t t ­ságba : S t e g e r Ernő, M a g y a r S . D. , B a u e r A n t a l .

Július havában a választmány határozata folytán e g y l e t i költségen Temesvár részére 4, Újvidéknek 2, Fehértemplomnak 1, Lúgosnak 1, N . - B e c s k e r e k n e k 1 és V e r s e c z n e k 1 s zak lap rendel tetett m e g .

Említendő még, h o g y ápril havában a »Német nyomdászok segé ly -egyleté« -vel , s az év vége felé a norvégiai nyomdász-egylet te l C h r i s t i -ániában a kölcsönösség létre jöt t .

* * *

A z 1884- ik év meglehetős »zivatarral« kezdődött . E g y ellenzék képződött az e g y l e t i igazgatóság megdöntésére s ez okbó l az e lnök állandóan személyes bántalmaknak v o l t kitéve, s e gyűlölség az egy l e t i igazgatást megnehezítette.

í g y a Magyar-féle k ö n y v n y o m d a személyzete, többszöri felszólítás daczára megtagadta a járulékok beszállítását a pénztárba, amiért az, az alapszabályok H. tj-ának alapján az egyletből kizáratott.

Egyúttal elhatározta a választmány, h o g y az egy le t i igazgatóság el len intézett megtámadásoknak elejét v e g y e , a következő közgyűlés elé azon indítványt 1 erjeszteni , h o g y az elnök a főnökök , és ne m i n t e d d i g , a tagtársak köréből választassák, és e végből egy , M a y r János; F r e t a János és H a n d l Károly tagtársakból álló küldöttség útján S t e g e r

Ernő n y o m d a t u l a j d o n o s t fölkérték az elnökség elfogadására, ' a k i is a kérelemnek, a béke helyreállítása czéljából készséggel engedett .

E z e lőzmények után természetcsen feszült várakozással nézett m i n ­d e n k i az évi közgyűlés elé, melytől rendesebb v i s z o n y o k a t reméltek.

A közgyűlés ápril 14-én, h a r m i n e z h a t egy le t i tag jelenlétében t a r ­tato t t m e g és várakozás ellenére n y u g o d t a n f o ly t l e . A gyűlés k e z d e ­tén k iemel te F r e t a János elnök jelentésében, h o g y az egy l e t i i g a z ­gatóság fáradozásainak sikerült, az európai kont inens v a l a m e n n y i n y o m ­dász-egyleteivel a kölcsönösséget f enntar tan i . A t i s z t i k a r új választása következő eredményre v e z e t e t t : S t e g e r Ernő elnök, F r e t a János

— 30 —

alelnök; első pénztárnok M a y r János, második pénztárnok R e i f József; a választmányba; H a n d l K á r o l y , L u t z József, W e i s s-b ' e r g e r Manó , B a u e r A n t a l , G e i s t l i n g e r János ; póttagokul K u n z Kristóf, S c h w e r t f e u e r Á d á m és P o 1 z G y u l a választat­t a k . Miután a közgyűlés még a n a g y b e c s k e r e k i fiókegylet részére egy e g y l e t i o r v o s fölvételét 10 frt évi fizetéssel jóváhagyta , befe jeztetett .

E közben a Magyar-féle k ö n y v n y o m d a egy le t i tag ja i kirekeszté­sük el len panaszt e m e l t e k a városi tanácsnál, m e l y n e k végzése julius havában a választmányhoz érkezett, h o g y a k i rekesz te t t t a g o k összes hátralékos járulékaik lefizetése, v a l a m i n t az ide vonatkozó támirátok átszolgáltatása után az egy l e tbe ismét felveendők.

Éz évre esik továbbá az országos nyomdász -egy le t létesítése iránti m o z g a l o m , m e l y kérdésnek felvetése- s a felszínen tartásáért B ó n a Káro ly szaktársunkat Nyitráról és i d . K e n d e r e s s y L a j o s t Debreczenből i l l e t i az oroszlánrész, m i v e l a fővárosi egy let ez ügyben semmiféle határozott állást n e m fog la l t e l . E g y , a budapes t i egy let által október havában megtar to t t rendkívüli közgyűlés végre be leegyezet t a b u d a p e s t i egy le tnek országos egyletté leendő átalakításába s e g y t izenegyes bizottságra b i z t a a szükséges munkálatok megkezdését , m e l y bizottság már november havában v a l a m e n n y i kerületi egy le thez k ö r ­levelet intézett azon megkereséssel, h o g y a budapest i egy le t határo ­zatát megvitassák és vé leményöket a bizottsággal azonnal közöl jék .

E körlevél i t t egy deczember 21-én. megtar to t t rendkívüli k ö z ­gyűlés tárgyát képezte, m e l y e n határozatba m e n t : » E g y o r s z á g o s e g y l e t a l a p í t á s á h o z e l v b e n h o z z á j á r u l n i , a z o n b a n v é g l e g e s h a t á r o z a t h o z a t a l t ó l e l á l l a n i s e l ő b b a t i z e n e g y e s b i z o t t s á g t o v á b b i l é p é s e i t b e v á r n i . «

E g y l e t i életünknek ez ide i l eg fontosabb, de e g y s z e r s m i n d l egszomo­rúbb eseményét k e l l még föl jegyeznünk; ez F ö r k K á r o l y Gusztáv, egy l e ­tünk v o l t elnöke s n y o m d a t u l a j d o n o s n a k október hó 5-én bekövetkezett halála. Förk több éven át ismételve viselte az elnöki tisztséget és az e g y l e t i tagok osztat lan becsülésének örvendett . M i n t egészen s z e ­gény ember halt m e g ; a n a g y válságnál, m e l y 1873-ban Temesvárra is beköszöntött , elveszte F ö r k vagyonának tekintélyes részét és ettől f ogva n e m bir t t ö b b é fe lvergödni ; üzlete, je lentékeny v e r s e n y által e l n y o m v a , mindinkább háttérbe szorult , úgy h o g y végre kénytelen v o l t túladni r a j t a , s előbbi üzletében az üzletvezetői állás ju to t t n e k i o s z ­tályrészül. A temesvári könyvnyomdász -egy le t körül a n n y i érdemet szerzett férfiú emlékét, egynémely életrajzi a d a t o k n a k közzétételével e h e l y e n is óhajtjuk megörökíteni :

F ö r k K á r o l y Gusztáv A l t e n b u r g b a n (szász-altenburgi herc / .eg -ség) , a h o l édesatyja az a k k o r i uralkodó k o m o r n i k j a v o l t , 1815-ben született. G o n d o s nevelésben részesült, látogatta az o t tan i g y n i u a s i u m o t ,

— 31 —

de m i v e l édesatyja időközben megha l t , kénytelen v o l t tanulmányait félbeszakítani s 1828-ban az o t tan i u d v a r i k ö n y v n y o m d á b a került m i n t tanoncz . Ezután m i n t nyomdász -segéd n a g y o b b utazásokat tett , n e v e ­zetesen Svédországba és Norvégiába, a n a g y tűzvész alkalmával H a m ­b u r g b a n v o l t , a ho l c saknem életét veszté s csak m i n t e g y csodálatos m ó d o n menekedet t m e g az életveszélytől. Aztán Németország t ö b b n a g y o b b városában f og la lkozo t t , m i n t f a k t o r Lipcsében, Grimmában és W u r z e n b e n . 1850 -ben mint f a k t o r B é c s b e került és egy meghívás folytán 1852-ben Temesvárra jö t t m i n t üzletvezető a H a z a y M.-féle k ö n y v n y o m d á b a , később a h e l y b e l i á l lamnyomdába m e n t át, m e l y b e n a tömöntöde-szakmát keze l te , s 1 8 5 6 - b a n Steger Ernővel szövetkezve megvették az e g y k o r i Beichel-féle n y o m d á t , m e l y e t együtt az 1 8 7 0 - i k évig Förk és Társa czég a lat t közösen vezet tek . 1869-ben alapította, ismét Stegerre l társaságban, a »Neue Temesvárer Zeitung«-ot . 1871-ben szétvált a két társ és a je lzet t k ö n y v n y o m d a ez a l k a l o m m a l F ö r k egyedüli birtokába ment át.

Förk igénytelen, tisztességes jelenségeért úgy a nyomdászok , m i n t polgártársai által is m i n d i g n a g y r a bccsültetett ; n e m c s a k a m i e g y l e ­tünkben viselt többféle tisztséget, h a n e m m i n t városi képviseleti t a g is sok éven át polgártársai javára s második hazája — Temesvár város felvirágzására buzgóan közreműködött . L e g y e n áldva emléke !

* * *

A tagtársak közötti gyűlölség még a le fo ly t egy l e t i évben is f o l y ­vást t a r t o t t és a közelebbi , 1885. május 3-án végbement rendes évi közgyűlés ismét új egy l e t i t i s z t i k a r r a l l epe t t m e g , m i v e l a régit DokvetleiK' m e g kel lett b u k t a t n i . E s p e d i g elnökül: P a r a l M i k s a , alelnökül: S c h a n n e n Árpád , pénztáritokul: R e i f József választa­tot t meg . A választmányba: 11 o m a József, G á b r i e l József, V i -d o s i t s G y u l a , B o b é n V i n c z e és F r a n k G y u l a ; p ó t t a g o k u l : P a r a l V e n c z e l , J a n á t s Miklós és K o h n M i k s a ; a számvizsgáló bizottságba: S t ö s s e r A d o l f , L e h n e r A n t a l és K a u d e r s G . S. választattak be .

M i n t h o g y M a y r János már előre k i je lentet te , h o g y a pénztárnoki t isztet t öbbé n e m fogadja e l , a kettős pénztárnoki állástól el állottak és R e i f József a pénztári ügyek egyedüli vitelével bízatott meg , a k i ez állást máig is dicséretes buzgósággal tölti be .

M a y r Jánosnak sokévi sikerdús és önzetlen működéséért j e g y z ő ­könyvi köszönet szavaztato t t és az egy le t i igazgatóságtól történt v i s s z a ­vonulását sok tagtárs még m a is őszintén sajnálja.

A további évi eseményekből a következő adatok említésre m é l t ó k : az augusztus 1 5 - i k i rendkívüli közgyűlés indíttatva érzé magát, számba v e n n i az e g y l e t i tagok egy régi óhaját és elhatározta, az e d d i g egyedüli

— 32 —

d r . Breuer Mihály e g y l e t i o rvos h e l y e t t , a k i a Gyárkülvárosban l a k o t t , és v a l a m e n n y i egy l e t i tagot évi 80 frt tiszteletdíjért kezel t , u g y a n a z o n összegért m i n d a három városrészben külön orvost szerződtetni ; s így a belváros részére d r . L i c h t s c h e i n d l Géza, a Józsefkülváros részére dr . F i s chho f f Ignácz, egyenként 20 frt , és a Gyárkülváros részére dr . B r e u e r Mihály 40 frt évi tiszteletdíjjal a l k a l m a z t a t o t t . A gyárkülvárosi o rvos tiszteletdíját azért ke l le t t m a g a s a b b r a szabn i , m i v e l a legtöbb e g y l e t i tag e városrészben lako t t .

H o g y az e g y l e t i t a g o k az orvosnál v a g y az egylet más egyéb kedvezményeinél igazolhassák m a g u k a t , a fővárosiak mintájára igazolási j e g y e k készíttettek és az egy le t i t a g o k neveire le t tek kiállítva.

A szeptember hó 6., 7. és 8-án megtartandó h a r m a d i k m a g y a r országos nyomdász-gyűlésre F r e t a János és R a m m c r G e r g e l y l e t tek mint kiküldöttek megválasztva s útiköltség fejében egyenként 30 frt szavaztatot t m e g n e k i k az e g y l e t i pénztárból. T o v á b b á m i n d e n egyes h e l y b e l i n y o m d á b ó l két tag választatott egy bizottságba, m e l y az országos egy le t alapszabályai fölött v o l t h i v a t v a vé leményt adni . E bizottság megfelelt hivatásának és egy rendkívüli közgyűlésnek számolt be .

E z évnek legfontosabb és utolsó eseménye v o l t az országos egylethez való e lvben i csatlakozási határozat, m e l y a deczember 1 3 - i k i rendkívüli közgyűlésen n a g y többséggel let t k i m o n d v a .

Szintúgy n y i l a t k o z o t t az újvidéki f iók-egylet a központosítás mel l e t t , de a járulékokat n a g y o n fe lemel tnek találta.

Végül l egyen még felemlítve, h o g y az év folytában ha l tak meg H o f f m a n n K á r o l y és K o v a r i k F e r e n c z szaktársaink, és általuk az egylet derék tagtársakat veszített e l .

A z 1886 - ik év kezdetén a budapes t i szaktársak között árszabály­m o z g a l o m ke le tkezet t és nálunk is j ó eredménynyel f o l y t a k a h e t e n ­kénti gyűjtések a . munkaszünetelök érdekében. Ezenfelül bizottság a l a k u l t , m e l y február hó 27-ikén a munkaszünetelök részére a »Tigri.s«-vendéglőben nyomdász-esté lyt rendezett és 30 frt tiszta j övede lmet eredményezett .

Május h a v a h o z t a m e g valahára a s o k a k által o ly sováron várt évi közgyűlést, m e l y a nevezett hó 23-án, h a r m i n e z n y o l e z tagtárs jelenlétében m e g t a r t v a , igen v i h a r o s a n f o l y t l e ; hiszen a jelszó már hetek előtt k i v o l t a d v a az e g y l e t i igazgatóság megbuktatására s az elnökség változtatása immár a botrányig ment .

A z előterjesztett elnöki jelentésből kitűnt, h o g y az 1885- ik év közel 190 frt de f i cz i t te l záródott. Ebbő l a betegpénztárra 140 f r ton felül esik, m e l y n e k n a g y o b b része az újvidéki f iók-egyletre hárul és az utassegély-pénztár 40 írttal h a n y a t l o t t . A r o k k a n t - , ö z v e g y - és árva-

33 -

pénztár bevételei a töke k a m a t a i v a l együtt 870 frtot , a kiadások 54 frtot tettek.

Megjegyezzük továbbá , h o g y ez évtől f o g v a az ülési j e g y z ö k ö n y v e k m a g y a r n y e l v e n is vezet te t tek .

A közelebbi egy le t i év t iszt i karának megválasztása következő eredmény re mulat : elnök "K. o s z m o v s z k y A d o l f , he lyettes : H a n d l Káro ly , pénztárnok: R e i f József. Választmányi t a g o k : S c h a n n e n Á r p á d , < J á b r i e 1 József, P a r a l M i k s a , S c h w e r t f e u e r Á d á m , V i d o s i t s G y u l a . Póttagok : W i n n a n d János, M o v r i n F r i g y e s , B e d n á r János. Számvizsgálók: P i r k m a y e r G y ö r g y , R a m m e r G e r g e l y , M a n g o 1 d Sándor.

A május 3 0 - i k i választmányi ülésen a hetijárulékok a központban és az újvidéki fiókegyletnél július l - j é tő l f ogva 10 k r r a l f e l emel te t tek , miután a betegpénztár n e m fedezhette a fo lyó kiadásokat.

A hetijárulékok felemelését sok egy le t i t a g szigorú bírálat alá vet te , t ek inte t nélkül a r r a , h o g y betegpénztárunk alapja már 240 f r t r a leszállott és néhány hét: múlva tel jesen kimeríttetctt v o l n a . A z e g y l e t i járulékok ezen felemelése is c s a k h a m a r elégtelennek b i z o n y u l t a beteg­

pénztárra hárult tömérdek kiadásokkal s zemben . E n n e k következtében a választmány szeptember hó 8-ára rendkívüli közgyűlést h i rde te t t , m e l y b e n a hetijárulékok felemelése a központban és v a l a m e n n y i fiók-egy l e tben a kültagokkal e g y e t e m b e n , 30 , i l l e tve 40 krról 50 k r r a , v a l a ­m i n t a betegpénzek 1. írtról 80 k r r a s a temetkezési költségek 60 írtról 50 f r t r a leszállíttatni elhatároztatott. — A z új tagok beiratási díja, m e l y eddigelé a r o k k a n t - a l a p r a lett fordítva, ezután szintén a betegpénztárhoz csa to l ta tn i határoztatott, h o g y végre a leginkább igénybe v e i t pénztár megerősödése eléressék.

A járulékok lölenielése s a javadalmazások leszállítása iránti hatá­rozat a közelebbi rendes közgyűlésig fenutartatot t .

A z utóbbi közgyí'ilésnck egy fontos mozzanata v o l t K o s z -m o v s z k y A d o l f elnöknek felhívása a tagtársakhoz, h o g y M a g y a r ­országon a m o s t a n i árszal>ály-mozgalommal szemben állást f og la l janak . A felhívás összhangzó lelkesedésre talált és a közgyűlés egy , F r e t a , K o s z m o v s z k y , D o b a y , W e i s s b e r g e r, L ö f f l e r és G á b r i e l szaktársakból álló bizottságot választott, m e l y n e k feladatává tétetett egy , Temesvárott létesítendő árszabály keresztülvitele végett a több i haza i árszabály-bizottságokkal érintkezésbe lépni s erről egy köze lebb tartandó- rendkívüli közgyűlésnek jelentést t e n n i , esetleg ennek k e r e s z ­tülvitelére konkrét javas la to t készíteni.

M i v e l a temesvári kereset i v i s z o n y o k n a k és ezzel k a p c s o l a t b a n az árszabály-mozgalomnak külön rovato t szántunk, n e m szándékozunk ez. ügygyei tovább is e h e l y e n f o g l a l k o z n i .

— 34

E z évben történt m e g a t i r o l - v o r a r l b e r g i tartományi egy le t t e l a kölcsönösség fölötti megállapodás, v a l a m i n t a beteg társaknak fö lmen­tése a betegpénztárba folyó járulékok fizetésétől.

E z év fölötte s o k halálesetet tüntet fe l . í g y az újvidéki fiók'-egylet elveszte J o v a n o v i t s Izsák, R i h m e r János és P o l j a n a t z G y ö r g y tagtársakat; utóbbi öngyi lkosság által m u l t k i ; — a temesvári központ p e d i g B a u e r A n t a l (meghalt Bécsben, a h o l egészsége h e l y r e ­állítása végett időzött) és H a n n József tagtársak elhunytát fájlalá.

A z egy le t i t a g o k száma deczember végén 8G-ot te t t .

Egyletünk történetének h a r m i n c z h a t o d i k és utolsó éve , f <S87, ese­ményekben bár n e m o l y gazdag , m i n t a többi , de élénkség t e k i n t e ­tében n e m maradt mögöt te .

A z év elejét egy , a n a g y o n is igénybe v e t t betegpénztár javára rendezett tánczvigalom h o z t a élénk m o z g a l o m b a . A tánczvigalorn január 15-én, a városi vigadó termében tar ta to t t m e g és 230 frt 63 k r . t iszta j övede lmet eredményezett .

T o v á b b á m e g k e l l még említenünk a választmánynak egy , február hóban hozot t határozatát, melynél f ogva m i n d e n , városunkba érkezett utas e g y l e t i t a g köteles n y o l c z n a p o n belül az elnökségnél j e l en tkezn i s u g y a n i t t igazolási k ö n y v é t átadni; h a p e d i g v a l a m e l y e g y l e t i tag i t t h e l y b e n m u n k a nélkül tartózkodik, úgy m i n d e n négy hétben köteles hátralékainak meghosszabbítása végett a választmányhoz f o r d u l n i .

Ápril 17-én tar ta to t t m e g a rendes évi közgyűlés huszonhat egy le t i t a g jelenlétében. E b b e n j e l ent i a pénztárnok, h o g y a beteg ­pénztár állása ez idő szerint 624 frt 13 k r . , és h o g y ez évben (1887) már 150 frt f izettetett k i temetkezési költség fejében. A választmány által előterjesztett indítvány, h o g y a betegpénz n a p o n t a ismét 1 f r tra emeltessék, a hetijárulékok e l l enben továbbra is 50 k r o n hagyassanak , egyhangúlag e l fogadtatot t és ezután a t i s z t i k a r megválasztására ment át a közgyűlés. A választás eredménye a következő v o l t : K o s z -m o v s z k y A d o l f e lnök, H a n d l K á r o l y elnökhelyettes, R e i f József pénztárnok. Választmányi t a g o k : S c h w e r t f e u e r Á d á m , I ' a r a i M i k s a , G á b r i e l József, M a n g o 1 d Sándor, P e t r o v á t z Géza. P ó t t a g o k : R a m m e r A l b e r t , L e h n e r A n t a l , L u t z József. Szám­vizsgálók : R a m m e r G e r g e l y , L ö f f 1 e r L ipót , R o s n e r A d o l f .

M i v e l a n a g y b e c s k e r e k i f iók-egylet már 1886. évi n o v e m b e r hó óta járulékaival hátralékban v o l t , ezenkívül régebbi hátralékai is v o l t a k , összesen 200 fr t ta l tartozván, az o t tan i elöljáróság felszólíttatott, hátra­lékait négy hét alatt haladék nélkül törleszteni, különben v a l a m e n n y i t a g n a k törlesztése foganatosíttatik. A h e l y b e l i választmány erélyes intézkedése folytán kijelenté végre a n a g y b e c s k e r e k i f iók-egylet pénz -

tárnoka, h o g y ő az egylet egyedüli adósa, s kéri a törvényes l é p é ­sektől való eltérést, egyúttal kötelezvén magát, a hátralékos összeget h a v i részletekben kiegyenlíteni, — a m i a végleges törlesztésig p o n t o s a n m e g is történt.

H o g y hasonló rendetlenségeknek, m i n t az a fennt érintett f iók­egy le tben uralkodód, j övőre eleje vétessék, elhatározta a választmány, h o g y a megelőző hó járulékai i l l e tve zárszámadásai m i n d e n rá k ö v e t -kezi') hó i()-éig a i iók-egyletekből a főpénztárnokhoz beszállítandók.

A június h a v i választmányi ülésen a versecz i és fehértemplomi i iók-egyletek a tagok csekély száma m i a t t fe losz lattatott , és július 24-ére rendkívüli közgyűlés h i v a t o t t össze, m e l y n e k napirendje az országos egy le thez való végleges csatlakozás, i l l e tve a »Délmagyar -országi nyomdász-egylet« feloszlatása, v a l a m i n t az ez évi országos nyomdász-gyűlésre küldendő képviselők választása v o l t .

E rendkívüli közgyűlésen elnöklő K o s z m o v s z k y A d o l f k i ­mutat ja , h o g y az egy l e t i t a g o k alapszabályszerűen előírt száma (3/< rész), m i az egylet feloszlatását feltételezi, j e l en v a n , továbbá az újvidéki, n a g y b e c s k e r e k i s lugosi I iók-egyletek, v a l a m i n t a fehértemplomi, res i cza i , verseczi tagtársak átiratait fe lo lvassa , a k i k v a l a m e n n y i e n a csatlakozás mel lett n y i l a t k o z n a k és főleg a központra bizzák, saját legjobb belátása szer int eljárni, mi re a j e l e n v o l t a k egyhangúlag elhatározzák, Temesvárott a »Délmagyarországi nyomdász -egy le t « feloszlatását, és az országos egy le thez való csatlakozást k imondván, az e g y l e t i igazgatóság ennek keresztülvitelével megb izat ik .

A z augusztus hó 20 és 2 1 - i k i B u d a p e s t e n ülésező n e g y e d i k o r ­szágos nyomdász-gyűlésre F r e t a János és K o s z m o v s z k y A d o l f m i n t küldi >l lek m cg választattak.

T e k i n t e t t e l a kedvezőbb h e l y z e t b e ju to t t betegpénztárra s t e k i n ­tetbe véve a csekélyebb beteg-létszámot, a választmány indítványba hoz ta augusztus hó l - j é tő l f ogva a hetijárulékok leszállítását 50 krról 40 k r r a , m e l y indítvány a közgyűlés által e l fogadtatott .

E z év legfontosabb vívmánya kétség kívül az ö n k é p z ö - o s z t á l y alapítása, m i az országos egylethez való csatlakozásnál föltételezve v o l t , és ezáltal a h e l y b e l i szaktársaknak egy rég táplált óhajtása t e l ­jesült.

A z utóbbi országos nyomdász-gyűlésen, m e l y e n v a l a m e n n y i k e ­rületi egylet — S z e b e n kivételével — képviseltette magát, az ö n k é p z ö -osztályt illetőleg a vidéki t a g o k r a érvénynyel biró határozatoknál ugyan is következő tétel vétetett f e l : »Minden városban, a h o l k ö n y v n y o m d a létezik, önképző-osztály alapítandó; a h o l ped ig egy i l y e n osztály fenntartásához a tagok megkívántató létszáma n e m v o l n a m e g , az e g y ­let egy hasonló, könyvtárral rendelkező egy le t t e l (kötelezettség nélkül) lép összeköttetésbe.«

— 36 -

H o g y tehát a fentebbi p o n t n a k m e g lehessen fe le lni s az öttképző-osztály alakítását m e g k e z d e n i , a választmány n o v e m b e r 0-ára rendkí­vüli közgyűlést h i rdete t t , m e l y e n F r e t a János, K o s z m o v s z k y A d o l f , M a n g o 1 d Sándor és G á b r i e l József az önképző-osztály érdekében élénk vitát fe jtettek k i , m i r e a közgyűlés az alapítást e g y ­hangúlag k i m o n d o t t a . A z érintett osztály részére beszerzendő r e n d e l ­kezési a lapot illetőleg, t öbbek között indítványoztatott, h o g y a választ­mány, a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében, a betegpénztárból 100 f r t n y i összeget kö lcsönözzön, m e l y indítvány e lvben e l fogadtatott u g y a n , de egyúttal F r e t a János, M a n g o I d Sándor, 1' e t r o v á t z Géza és G á b r i e l József tagtársakból álló bizottság választatott, m e l y ­nek fe ladata, ez ügyben a budapest i központi igazgatással magát össze ­köttetésbe h e l y e z n i s a nevezett osztály alkotására nézve a megkíván­tató előmunkálatokat végrehajtani.

Megjegyezzük i t t még, h o g y kevés kivétellel c s a k n e m v a l a m e n n y i tagtárs csat lakozot t az önképzö-osztá lyhoz és erre n o v e m b e r hó 12-étöl k e z d v e a hetenkénti 10 kros járulékok befizetését megkezdet ték ; h o g y továbbá az önképző-osztály m a már fényesen gyarapsz ik és t ö b b m i n t 600 kötetből álló könyvtárral r e n d e l k e z i k .

F e n n m a r a d még végül ez év halottjairól megemlékeznünk: W o l f K á r o l y és W i n n a n d János temesvári s W e r n e r Péter versecz i s z a k ­társainkról, és az 1 8 8 7 - i k év, e g y l e t i történetünknek utolsó éve is , az enyészet tengerébe merült . . .

# *

A csatlakozás alkalmával következő tagokat számlált az egylet , a k i k n e k — és ezt i t t különösen hangsúlyozzuk — m i n d e n e l őbb szer­zett j o g a i k , különösen p e d i g a »Délmagyarországi nyomdász-egylet« alapítóinak a rokkant-pénztárra nézve a fenntartot t nyolezéves idő ­f o l y a m biztosíttattak :

Temesvár : Glasz József. Löffler Lipót. Balázs Lajos. Gyermek György. Lutz József.

f Bednár János. Handl Károly. Mangold Sándor. Berey István. Hauk István. Mayr János. Csatáry Rezső. Hepke Vilmos. f Miklossy Ferencz. Csendes Jakab. Homa József. Movrin Frigyes. Czinek Béla. Janáts Miklós. Paral Miksa. Farda Vincze. Jannes János. Pavlovits János. Fecker Vilmos. Jantsy Henrik. Petrovits György. Fidrant Henrik. Knezevits Szilárd. Pokorny Ferencz. Fischer Ferencz. Kopacska Pál. Polz Gyula. Frank Gyula. Koszmovszky Adolf. Radivojevits József.

f Frank Béla. Lamplot Emil. Rammer Albert, Freta János. Lehner György. Rammer Gergely. Gábriel József. Lili Ferencz. Reif József.

Reiner Lajos. Rosner Adolf. Schreier József. Schwertfeuer Adám. Szabó Mihály. Tichy Ferencz. Tomaszesky J. Weiss Jakab. Weissbei g ei ,1 Inná.

Újvidék :

l>ada István. Dvorzsak J. Jankovits M. Károly L. Lazarevits Sándor. Malencsics Milos. Malencsics Miklós.

Mhak J. Pofovits Milán. Ziemietzky Károly.

Nagy-Becskerek;

Dezsó Ferencz. Hegyi Gyula. Hegyi Imre. Kaufmann Zsigmond. Kemfifner Lajos. Wimmer József. Wittmann Ágost.

Lúgos :

Kralochwill Emil. Tóth Ferencz. Wessely Antal.

Lippa : Gercsek József

Verseoz ;

Neumann Henrik.

Resieza; Paral Venczel. Elessél Lajos. Stetin György.

Nagy-Kikinda : •j- Pelzer Sebestyén.

Perjkmos: Pirkmayer György.

Fehértemplom: Novotny Vilmos. Schimala Frigyes.

E d d i g t e r j ed egyletünk története, a j ö v ő 1888 - ik év már e füzet keretén kívül esik, m e r t január hó l - j éve l megszűnt egyletünk önálló­sága, miért is ez évvel már n e m szándékunk behatóan f o g l a l k o z n i s csak arról a k a r u n k i t t említést t e n n i , h o g y ez év márczius havában a »Délmagyar országi nyomdász -egy le t « feloszlatását, i l l e tve az országos egy le thez való csatlakozását tárgyazó m i n i s t e r i j óváhagyás leérkezett, és h o g y végül július havával az e g y k o r i «Délmagyarországi nyomdász -egylet« teljes lefizetésű alapítóira nézve adandó alkalomnál a r o k k a n t ­pénztár megnyílt , és h o g y ez év folytán a többi vidéki egy l e tek is — P o z s o n y és N . - S z e b e n kivételével — az országos egy le thez c s a t l a k o z t a k .

A nagy egyesüléshez való m a g k i v a n szórva: v i r u l j o n és tenyészszen éltető gyümölcsö t Magyarország segédmunkásai j avára !

Munkabér-viszonyok és árszabály-mozgalom Temesvárott.

A m i a temesvári k ö n y v n y o m d á k b a n a munkabér-viszonyokat i l l e t i , úgy azok az 1850- ik évtől 1870- ig c s a k n e m egyenlöek v o l t a k . A folyó munkák szedéseért 9 pengő k r . (16 k r . m a i értékben) f izettetett 1000 n után és szaktársaink a b b a n az időben 12 — 14 frtot kerestek hetenként, sőt az államnyomdában 20 f r t ig , és e fizetéssel, az élelmi c z i k k e k a k k o r i árához viszonyítva, k i lehetett jönni .

E g y meghatározott árszabály sohasem létezett, és a nyomdákban többnyire a s z a b a d egyezkedés v o l t szokásban. í g y az á l lamnyomdában újonan fe lszabadultak 9 — 1 0 frtta l díjaztattak hetenként, míg i l y e n e k a többi nyomdákban 8 frtot k a p t a k . Különórák, 10 frt hetifizetések után 16 pengő krjával, azonfelül 20 és 22 pengő krjával f izettettek, míg a számoló-szedők a szedés árán felül óránként 10 krjával kárpótoltattak. Gépmesterek 1 2 — 1 4 frtot , n y o m ó k e l lenben 9 és 10 frtot k a p t a k hetenként.

C s a k a 70-es évek elején, m i k o r a hírlapi vállalkozások j e l e n ­tékeny fellendülést ve t tek , fizették az újságszedést 1000 n -ként 20 o. ért. krjával és a napilapoknál számoló szedők rendesen 16 — 18 frtot keres tek hetenként.

A z 1 8 7 3 - i k i válság után a nyomdászatnál is érezhetővé let t a f izetés-csökkenés; a számolás többnyire megszüntetett és hírlapoknál is részben a b i z o n y o s pénz let t b e h o z v a , míg 1878-ban, a már éveken át tartó üzletpangás következtében a »Neue Temesvárer Zeitung«-nál az eddigelé még csak egye t l en számolásban kiállított hírlapnál is a b i z o n y o s pénz jött szokásba, s p e d i g három lapszedő egyenként 18 frtot , a tördelő p e d i g 22 frtot k a p o t t hetenként.

A munkabérek megszorítása mindazonáltal ez évben érte e l határéit, a m e n n y i b e n egy h e l y b e l i n y o m d a felszabadult jait 5 írtjával kezdte fizetni e g y - e g y hétre.

39 —

E z időtől f ogva a n y a g i t e k i n t e t b e n m i n d i g rosszabbra fordult a h e l y z e t ; 1 0 — 1 2 frtos hetifizetések m a már a » ragyogó« ál lapotok közé tar toznak és még a hirlapszedöket s e m fizetik j o b b a n , úgy h o g y az átlagos keresetet al ig lehet 8 frtra t e n n i .

X -X-

í g y állottak a munkabér-v iszonyok Temesvárott , m i k o r 1 8 8 6 - b a n végre Magyarországban a he lyzet javítása iránti törekvés a n y o m d á s z o k közöl t is mozogn i kezdet t . Hazánk különféle városaiban, így Pécsett , Újvidéken, s tb . erélyesen s z e r v e z k e d t e k ; D e b r e c z e n b e n p e d i g már a munkabeszüntetésig j u t o t t a k , m i k o r u g y a n a z o n év őszén Temesvárott is b i z o n y o s mozgékonyság k e z d e t t kifejlődni. í g y a s zeptember hó 8 - i k i rendkívüli közgyűlésen, miként már említők, árszabály-bizottság válasz­tatott , m e l y n e k feladata vo l t , m i n d a z o n intézkedéseket m e g t e n n i , m e l y e k egy árszabálynak érvényt szerezni képesek, i l l e tve a közelebbi k ö z ­gyűlésnek irányzott j a v a s l a t o k a t t e n n i .

A bizottság F r e t a Jánost választá m e g elnöknek és mindenekelőtt önkénytes adakozásra hívta fel a tagtársakat, m e l y azonban — l e g y e n mindjárt i t t megjegyezve — n a g y o n s ira lmas eredményre vezetet t , m i v e l a szaktársak egyetértése, m i n t m i n d e n vállalkozásnál, n a g y o n sok kívánni valót h a g y o t t fenn.

N o v e m b e r hó 21-ére az árszabály-bizottság általános, független nyomdász-gyűlést h i t t egybe , m e l y e n h a r m i n c z tagtárs je lent m e g . A gyűlésnek F r e t a János által történt megnyitása után az elnökségre H a n d l K á r o l y jelöltetett k i , a j egyző i t o l l vezetésére p e d i g G á b r i e l József, ezután a n a p i r e n d r e — az árszabály-bizottság e d d i g i működésének jelentésérc került a sor . E r r e fe lo lvastatot t pontról -pontra a h e l y b e l i bizottság által némileg módosított budapes t i árszabály és közfelkiáltással el lett f ogadva . F r e t a . szaktársunk jelenté azután, h o g y körlevelek

intéztettek Pécsre, Budapestre s Bécsbe , m e l y utóbbi városokból k o m o l y eshetőségekre a n y a g i támogatásról lettünk biztosítva; t ovábbá , h o g y M a y r János meg lett keresve , hivná egybe a nyomdász - főnököket tanácskozásra, s terjeszsze eléjök a segédek óhajtásait az árszabály behozatalát illetőleg. M a y r eleget tett a kérelemnek és kijelenté a bizottságnak, h o g y a főnökök közül M a g y a r , Steger és U h r m a n n urak e l v b e n u g y a n egyetértenek az árszabály behozatalával, de ez a f e n n ­forgó v i s z o n y o k között lehetet len , m i v e l egy h e l y b e l i n y o m d a (Höszler)* a p i s z o k v e r s e n y t a l e g n a g y o b b mérvben űzi, s a munkák árát o l y a l a c s o n y r a szabja , h o g y egységes eljárást n e m követhetnek ve le . F r e t a előadja továbbá , h o g y ö egy , erre e g y b e h i t t bizottsági ülésen indít-

* E nyomda az 1888. év elején zár alá került, de helyette az utóbbi években két új »taposó malom* állíttatott fel, melyek a piszokversenyt tovább folytatják. Habár ezek a »nyomdák« nem képesek nagyobb nyomtatványok kiállítására, egy újabb árszabály-mozgalom esetére a főnökök részéről remélhetőleg nera mint akadály, — ahogy egységes eljárást lehessen követni* — fog megjelöltetni.

_ 40 —

ványozta, a főnökökkel újra érintkezésre lépni ; a zonban e g y ellenindít­vány elöl — g y o r s a b b cselekvésre áttérni — k i kellé térnie. Beszéde végén hozzá tesz i F r e t a , h o g y szaktársaink a he lyze t komolyságát még n e m tudják eléggé méltányolni, erről a m a i gyűlés is tanúskodik, m e r t egy n y o m d a (Uhrmann) nincs is képvise lve ; ö tanácsol ja: ne igen g y o r s a n ha lad junk előre, különben elvégre merész visszavonulásra is e l lehetünk készülve. F r e t a végül kéri a j e l envo l takat , h o g y az eddiginél n a g y o b b mérvben adakozzanak , mert vállalatunkhoz háromféle eszköz k e l l , t . i . : pénz, pénz és ismét pénz.

A közgyűlés befejeztével a bizottság megbízást k a p o t t , a f ő n ö ­kökkel újabb érintkezésbe lépni s t izennégy nap múlva egy újabb k ö z ­gyűlésnek erről jelentést t e n n i .

A bizottság a z o n b a n utóbbi megbízatását — m i n t h o g y időközben tagtársaink egy tekintélyes részének nyilatkozatát, h o g y a főnökök által e l n e m fogadandó árszabály esetében, a meghatározott m i n i m u ­m o n a l u l do lgozó szaktársak érdekében k i n e m lépnek, vagy i s m a g u k a t fe l n e m áldozzák, megtudván — végre n e m ha j to t ta . H o g y e részben más irányt szerezzen magának, a bizottság (melyből vé l eménykülönb ­ség miat t F r e t a elnök kilépett), de czember hó 5-ére újabb k ö z g y ű ­lést h irdetet t , m e l y e n ö t v e n t a g t á r s b ó l c s a k h u s z o n k e t t ő j e l e n t m e g , a k i k erre a bizottság nézetét, a nevezett hó 8-án az árszabály behozata la végett még egy utolsó, végérvényes , általános, független közgyűlést összehívni, helyeselték. í g y aztán a nevezert nap délelőtti 10 órájára a városi tanácsteremben ismételten közgyűlés h i r ­dettetett o l y megjegyzéssel , h o g y j ogerős határozathozatal végett a h e l y b e l i tagtársaknak legalább is háromnegyedrésze k e l l h o g y j e l e n l e g y e n ; azok e l lenben , a k i k a megjelenésben korlátolva lennének, a közgyűlésen o k v e t l e n megjelenő v a l a m e l y szaktársuk által képvise l tes ­sék és egyúttal névaláírásukkal kötelezeék, m i n d e n a közgyűlésen h o ­z o t t határozatoknak m a g u k a t a lávetni ; h a fél 11 óráig a tagtársak előirt száma n e m v o l n a j e l e n , indíttatva fogja magát érezni a b i zo t t ­ság, a gyűlés megtartásától elállani s megbízatását l e tenn i .

A z említett utolsó gyűlésen csak huszonhárom tagtársunk je lent m e g és ezek is anélkül h o g y mások megbízatásával bírtak v o l n a . — Ennélfogva kéyyte len v o l t a bizottság l e m o n d a n i s a tagokat a g y ű j ­tött pénzek fölötti rendelkezési j o g b a h e l y e z n i .

A z o l y n a g y lelkesedéssel megindított árszabály-mozgalom véget ér t ; az edd ig gyűjtött pénz (mintegy 25 frt) a németországi m u n k a ­szünetelő szaktársaknak küldetett — és az egész m o z g a l o m , anélkül h o g y czélját érte v o l n a , édesdeden e l szunnyadt — egy túlvilági j o b b ­létre ! . . .

GESCHICHXE DES

T E M E S V Á R E R B U C H D R U C K E R Y E R E I N E S (1851—1887)

NEBST EINIGEN D A T E N ÜBER DHC SOZIALEN VERHÄLTNISSE DER

BUCHDRUCKER TEMESVÄRS.

V O N .

J O S E F G A B R I E L u. A L E X A N D E R M A N G O L D .

T E M E S V Ä R .

~V02JL TBEEIIT. K E B A X T S G - E 3 E B B 1 T

X890,

V o r w o r t .

Der Ausschuss des »Südungarischen Buchdrucker-Vereines« beschloss gelegentlich des Anschlusses an den Landes-Verein mit dem letzten Jahres-Ausweise, d. i . dem Rechnungs-Abschlusse pro 1887, gleichzeitig die Geschichte des Temesvärer Buch­drucker-Vereines (als ältesten Buchdrucker-Vereines in Ungarn) herauszugeben, um einerseits dem sechsunddreissigjährigen Be­stände unseres Vereines ein würdiges Denkmal zu errichten, andererseits aber seinen Mitgliedern ein bleibendes Andenken zu geben.

Das .Studium der Quellen erwies sich aber als so zeit­raubend und schwierig, dass von der gemeinsamen Veröffent­lichung der Bilanz und Geschichte Abstand genommen und be­schlossen wurde;, die Geschichte separat erscheinen zu lassen.

Der Ausschuss betraute mit der Redaktion Johann F r e t a , welcher jedoch später von dieser Stelle zurücktrat.

U m nun den Beschluss des Ausschusses dennoch auszu­führen, übernahmen wir im Sommer dieses Jahres diese schwie­rige Aufgabe.

Der eigentlichen Vereins-Geschichte fügten wir auch die seit dem Bestände unseres Vereines stattgefundenen sozialen und fachlichen Bewegungen bei, um nicht blos eine trockene Vereins-Geschichte zu schreiben, sondern zugleich die Entwick­lung der Buchdruckerkunst in Temesvär während dieser Periode zu schildern.

_ 4 —

Ob und inwiefern uns die Lösung der gestellten Aufgabe gelungen, mögen Jene beurtheilen, welche unser mangelhaftes Vereins-Archiv kennen, und ihr Urtheil nicht etwa auf irgend eine beliebige Stelle basiren.

V o n der Unvollständigkeit unserer Arbeit sind wohl am meisten wir selbst überzeugt, doch hing die Behebung der Mängel nicht von uns ab, weshalb wir auch auf freundliche Nachsicht rechnen zu dürfen glauben.

So fehlen uns u. A . Daten über die Jahre. 1860—1873, von welchem Decennium absolut nichts vorfind bar war; von mehreren Sitzungs-Protokollen sind nur noch einigt: Bruchstücke vorhanden.

Indem wir schliesslich die geehrten Kollegen ersuchen, dieses W e r k mit Wohlwol len aufzunehmen, etwaige Irrthümer oder wegen Mangel an Daten nicht Erwähntes in der »Typo-graphia« zu rektifiziren, sagen wir gleichzeitig all ' Jenen, die uns in unserer Arbeit durch Lieferung von Daten zuvorkommend unterstützten, unseren wärmsten Dank.

T e m e s v ä r , im Monat Dezember 1889.

Die Verfasser.

Einleitung.

B e v o r w i r uns m i t d e m eigent l i chen G e g e n s t a n d dieses W e r k c h e n s - dem V e r e i n s - u n d . sozialen L e h e n der H u c l i d r u c k e r s c h a f t T e m e s -vär's — belassen, wol len wir einige D a t e n über die Einführung, sowie über den Stand des B u d u l n i c k e r g e w e r b e s i n dieser S t a d t zur Z e i t der Gründung unseres V e r e i n e s anführen u n d dessen weitere E n t w i c k l u n g bis zur neuesten Z e i t i n K u r z e m s k i z z i r e n .

D i e d u r c h Johann G u t e n b e r g i m Jahre 1450 gemachte E r ­f indung der B u c h d r u c k e r k u n s t hat i n U n g a r n a m frühesten eine g a s t ­freundschaft l iche A u f n a h m e , w e n n a u c h n i c h t i m m e r eine fortgesetzte Pflege gefunden. O f e n , zur Zeit der E r f i n d u n g der t y p o g r a p h i s c h e n Kunst die R e s i d e n z des Königs M a t h i a s K o r v i n u s u n d d u r c h d iesen grossen Herrs cher z u m E m p o r i u m der Wissenscha f t i m U n g a r l a n d e erhoben , k o n n t e eine so einflussreiche K u n s t n i cht lange entbehren . D e r F r e u n d und K a n z l e r des Kön igs , L a d i s l a u s G e r e b , berief 1472 e inen D e u t s c h e n , A n d r e a s H e s s , aus V e n e d i g , wo er d a m a l s arbe i tete , nach O f e n , um daselbst auf K o s t e n des H o f e s die höchst seltene «Chronica l l u n g a r o r u r n , B u d a e 1473« i n F o l i o zu d r u c k e n .

Allmälig verbre i tete s i ch s o d a n n Gutenberg ' s K u n s t i m L a n d e u n d so l l i n Temesvär bere i ts v o r der l e tz ten Türkenherrschaft (d . i . u m die Ze i t 1480—1500) E i n g a n g gefunden h a b e n u n d d u r c h die Patres des Jesu i t en -Ordens ausgeübt w o r d e n se in . L e i d e r können für diese V e r m u t h u n g ke ine s i cheren Bewe i se erbracht w e r d e n , d a während der 1 (>' 1- J a h r e n , wo s i ch d ie S t a d t i n Türkenhänden be fand , A r c h i v e , sowie A l l e s , was hierüber A n d e u t u n g e n entha l ten könnte, vern i chte t wurde . I m m e r h i n gewinnt diese A n n a h m e s c h o n d a r u m v i e l an W a h r ­sche in l i chke i t , d a es k a u m für möglich gehal ten w i r d , dass i n T e m e s ­vär, zur damal igen Z e i t d ie zwe i twicht igs te Stadt des L a n d e s , d ie T y p o g r a p h i e erst 216 Jahre , d . i . i m Jahre 1766, worüber die ersten

6 —

s i cheren A n h a l t s p u n k t e vor l i egen , e in H e i m aufgeschlagen haben s o l l , wo sie d o c h i n der H a u p t s t a d t O f e n s c h o n 22 Jahre n a c h i h r e r E r f i n ­d u n g anzutref fen war .

I m Jahre 1766 m e l d e t e n s i c h nämlich b e i m Temesvärer M a g i ­s trate g l e i c h z e i t i g zwei B e w e r b e r u m die E r l a u b n i s s zur E r r i c h t u n g v o n B u c h d r u c k e r e i e n . D a s D o k u m e n t , mitte lst w e l c h e m der Mag i s t ra t die E i n g a b e an die L a n d e s - R e g i e r u n g le i tete , er l iegt heute n o c h i m städtischen A r c h i v e u n d hat f o lgenden , getreul i ch wiedergegebenen W o r t l a u t :

»Anton Kolb ein Blickdrucker gesell von ofen machet das schriftliche Ansuchen, womit ihme erlaubet werden möchte, eine Buchdruckerey zu errichten ; /nassen er nicht nur allein dieser, sondern auch des Kupfer Stich druckens kundig, seine lüictci'irthin auch verschiedener Arbeiten erfahren wäre; also, dass sie sich auf ein: so andere Arth ehrlich durch zu bringen gedenketen: Obwohlen sich nun auch ein anderer Buchdrucker gesell von Hermamtstadt aus Siebenbürgen gemeldet, der erstere Suplicant hingegen mittels eingeholter Nachricht von ofen belobt worden, folgsam diesem letzteren um so mehrers vorzuziehen, als man flicht wissen kann, was etwa der letztere in Schild führe, als welcher immerhin unter Lutheraner und Calviner in Siebenbürg serviret hat, dahero beschlossen: In betreff des Ersteren Suplicanten, die gutachtliche Anzeige an eine hochlöbl. Landes Admaon zu machen."

Z u r Erläuterung ob igen Zi tates w o l l e n w i r h ier b e m e r k e n , dass die damal ige L a u d e s - A d m i n i s t r a t i o n des Banates v o n der R e g i e r u n g strenge W e i s u n g h a t t e : alle Ungläubigen, darunter n i cht nur H e i d e n , Türken u n d J u d e n , sondern auch L u t h e r a n e r u n d K a l v i n i s t e n v e r s t a n ­den , v o n der S t a d t abzuschaffen, u n d auf ke ine W e i s e zu d u l d e n , daher auch der B e w e r b e r A n t o n K o l b die K o n z e s s i o n zur E r r i c h t u n g einer B u c h d r u c k e r e i b e k o m m e n hat .

O b s i ch die B u c h d r u c k e r k u n s t i n Temesvär v o n d iesem Z e i t ­p u n k t e an wei ter e n t w i c k e l t e , oder aber eine U n t e r b r e c h u n g e r l i t t e n hat , lässt s i ch abermals n i c h t m i t B e s t i m m t h e i t sagen, d a h ierauf b e ­züglich ke iner le i D a t e n vorzu f inden s i n d . D o c h ist der letztere U m s t a n d als der wahrsche in l i chere a n z u n e h m e n , d a wir erst zu A n f a n g dieses Jahrhunderts w ieder v o n e iner B u c h d r u c k e r e i Erwähnung f inden, welche K a r l Josef K 1 a p k a , der V a t e r des n a c h m a l i g e n 4 8 - e r H o n v e d - G e n e -ra ls , h ier err i chtete . D iese D r u c k e r e i g i n g später i n das E i g c u t h u m Josef B e i c h e l 's über.

I m Jahre 1851 , zur Ze i t , i n we l che die Gründung des Temesvärer B u c h d r u c k e r - V e r e i n e s fällt, finden w i r bereits 3 D r u c k e r e i e n a m h i e s i ­gen P l a t z e , u n d z w a r : d ie F i l i a l e der k . k . S taatsdruckere i , * B u c h ­d r u c k e r e i Josef B e i c Ii e 1 u n d B u c h d r u c k e r e i M . H a z a y & S o h n .

* Dieselbe hatte 4 Maschinen, 2 Handpressen, 3 Glättpressen, 1 Satinir-Maschine mit 2 grossm S u h l -platten, 1 ganze Buchbinderei-Einrichtung, 1 gut eingerichtete Schriftgiesserei mit Gyps-Stereotypi«', il Slein-druckpressen mit Zugehör und viele Steine, und einen Papiervorrath im Werthe von 8000 fl., tfiM^aeullieUs von der Schlögelmühle.

— 7 —

V o n diesen d r e i D r u c k e r e i e n w u r d e die S t a a t s d r u c k e r e i - F i l i a l e i m Jahre 1868 nach O f e n ver legt , während s i ch die anderen z w e i , natür­l i c h an andere Eigenthümer übergegangen, n o c h bis in d ie neueste Z e i t aufrechterhie l ten .

D i e Josef Be i che l ' s che Of f i c in w u r d e n a c h A b l e b e n des E i g e n -thümers vier )ahrc h indurch von dessen E r b e n weitergeführt u n d s o ­dann i m Jahre 1HT>0 an die s i ch später in der h ies igen B u c h d r u c k e r w e l t eines v»i nehmen K n i e s er freuenden K a r l G u s t a v F ö r k u n d E r n e s t S t (•!•;<• i vei k a i i l t , welche dieselbe unter der F i r m a »Förk & C o m p . « bis / .um Jahre 1871 führten, u m welche Z e i t diese D r u c k e r e i i n das alleinige E i g e n t h u m Förk ' s überging. A l s i n F o l g e sch lechten Geschäftsganges Förk die D r u c k e r e i zu verkaufen genöthigt war , ers tand dieselbe i m Jahre 1884 e in N i c h t f a c h m a n n , E m i l H ö s z 1 e r . S c h o n n a c h v ier J a h r e n , zu A n f a n g des Jahres 1888, wechselte die D r u c k e r e i w ieder i h r e n B e s i t z e r , u n d zwar kaufte d ieselbe H e i n r i c h U h r m a n n , u m sie sofort an e inen U n t e r n e h m e r n a c h B e k e s - C s a b a w e i t e r z u v e r ­kaufen .

I >ir I l azay ' s che I>iurkerei w i n d e na.c.h A b l e b e n des Chefs der F i r m a von IH(*>;> |K(*>7 d u r c h die W i t w e desse lben, F r a u R o s a H a z a y , geleitel und sodann durch K n i e s t S t e g e r angekauft , we l cher heute n o c h K igent l i i imer derse lben ist .

D i e nächstfolgende B u c h d r u c k e r e i w u r d e hier d u r c h die P a p i e r ­händler B r ü d e r M a g y a r i m Jahre 1865 eröffnet u n d d u r c h A n k a u f einer zwei ten später hier e r r i ch te ten B u c h d r u c k e r e i i m Jahre 1872 b e ­deutend vergrössert. 1885 d u r c h eine S t e r e o t y p i e bere i cher t , n i m m t dieses Geschäft a u c h heute n o c h eine hervorragende Ste l le unter d e n bestehenden B u c h d r u c k e r e i e n e i n .

Im |.iIi i i - 1 !-•'.(iV e lab l i r te in der V o r s t a d t F a b r i k K a r l D i e m e r eine /.eil ; ;em ,tss vvolileiiij;ci n h t e l e B u c h c l r i i c k e i e i , welche 1872 d u r c h die V e r w a l t u n g der ( 's . in.idei I ) iöcese angekauft w u r d e u n d bis zur Ze i t unter der F i n i t a »('sn.näder Dioecesan-Buchdruckerei« d u r c h J o h a n n M a y r umsiihli» geleitet w i r d .

W e i t e r s crric .htele hier i m Jahre 1869 der Ze i tungsver leger M a r t i n U h r m a n a eine B u c l u l r u c k e r e i , we l cher s c h o n i n wenigen M o n a t e n der R e d a k t e u r E m a n u e l B l a u als K o m p a g n o n be i t rat . 1870 f inden wir diese B u c h d r u c k e r e i bereits i m al le inigen E i g e n t h u m B l a u ' s u n d 1872 g ing dieselbe i n das E i g e n t h u m der F i r m a B r ü d e r M a g y a r über.

In d e n J a h r e n 1 8 7 8 — 1 8 8 0 betr ieb h ier die aus S e r b i e n emigr i r te »Karagyorgyevits-Partei« eine B u c h d r u c k e r e i i n der V o r s t a d t Josefstadt , verbunden mit e inem Z e i t u n g s - V e r l a g serbischer P a r t e i - T e n d e n z , ohne j e d o c h ihren Z w e c k erre i cht zu h a b e n ; u n d n a c h d e m die D r u c k e r e i z w e i Jahre h indurch unbenutzt s tand , überging sie 1882 i n das E i g e n ­t h u m des R e d a k t e u r s des W i t z b l a t t e s „ P o s a u n e " , C . L . L e c h e n -

_ 8 —

m a y e r (Ni cht fachmann) u n d bestel l t n o c h derzeit unter der F i r m a »Posaune-Buchdruckerei.«

D a s J a h r 1879 bere i cher te Temesvär abermals mi t e iner neuen D r u c k - A n s t a l t ; der Papierhändler H e i n r i c h U h r m a n n , der bereits mehrere Jahre eine a m e r i k a n i s c h e ä l a m i n u t e - D r u c k e r e i besass, e r ­weiterte dieselbe zu e iner rege l rechten B u c h d r u c k e r e i , we lche heute , vere in t m i t der i m Jahre 1888 v o n E m i l Höszler erstandenen ehe­mal igen »Südungarischen L loyd -Druckere i « glänzend p r o s p e r i r t .

G e g e n E n d e des Jahres 1882 tauchte wieder eine D r u c k e r e i i n unserer S t a d t auf, we lche s i c h j e d o c h nur bis A n f a n g s des Jahres 1885 unter der F i r m a »Südungarische L loyd-Druckere i « erhielt . S o d a n n g ing dieselbe i n das E i g e n t h u m des E m i l Höszler über u n d wurde v o n d i esem mit seiner bereits bestehenden ("ehemals Förk 'schen) D r u c k e r e i vere int be t r i eben , bis s ie , wie bereits erwähnt., 1888 v o n H e i n r i c h U h r m a n n angekauft w o r d e n ist .

W e n n w i r n o c h der i m Jahre 1883 i n der V o r s t a d t joselstadt: d u r c h d e n h ies igen C o l l e g e n Jul ius F r e u n d neueröffneten u n d a u c h heute n o c h ex i s t i r enden B u c h d r u c k e r e i , sowie der 1884 kurze Ze i t i n der V o r s t a d t F a b r i k bes tandenen D r u c k e r e i der C o l l e g e n H e i n r i c h F i d r a n t u n d J o s e f L u t z , weiters der v o m Jahre 1881 bis 1887 bestandenen ä l a m i n u t e - D r u c k e r e i des L e o p o l d F r i e d u n d sch l iess l i ch der v o n e iner A k t i e n - G e s e l l s c h a f t seit E n d e 1887 betr iebenen B u c h -druckere i der »Südungarischen B u c h d r u c k e r e i - u n d V e r l a g s - G e n o s s e n ­schaft« unter der L e i t u n g des Jul ius P o 1 z Erwähnung t h u n , so h a b e n w i r , insowei t uns D a t e n zur Verfügung s tanden , unsere A u f g a b e , über das i n Temesvär s i c h n a m e n t l i c h i n d e n l e tz ten J a h r e n so rasch e m p o r ­geschwungene B u c h d r u c k e r - G e w e r b e eine E n t w i c k l u n g s - U e b e r s i c h t zu geben, h i e m i t er led igt .

Möge unser G e w e r b e auch i n H i n k u n f t e inen er freul ichen A u f ­s c h w u n g n e h m e n , n i ch t nur zu N u t z u n d F r o m m e n der M e n s c h h e i t u n d Wissenscha f t , s o n d e r n a u c h z u m W o h l e d e r J ü n g e r u n s e r e s g r o s s e n M e i s t e r s G u t e n b e r g !

* *

I m innigsten Zusammenhange m i t d e m B u c h d r u c k e r - G e w e r b e steht seit jeher die J o u r n a l i s t i k ; deshalb g lauben w i r , dass E i n i g e s über das Ze i tungswesen Temesvär 's h i e r angeführt n icht ohne Interesse se in w i r d .

D i e älteste Z e i t u n g , v o n we l cher w i r K e n n t n i s s er langt haben , ex i s t i r te h ier i m Jahre 1805, also zu einer Ze i t , wo die J o u r n a l i s t i k a u c h i m übrigen E u r o p a erst i m E n t s t e h e n begriffen w a r . Diese Z e i t u n g führte d e n T i t e l „Temesvärer W o c h e n b l a t t " , erschien i n Q u a r t -F o r m a t u n d w u r d e auf g r a u e m F l i e s s p a p i e r gedruckt . L e i d e r w a r auf d e m

_ 9 —

uns vorgelegten E x e m p l a r e weder J a h r g a n g , n o c h aber die D r u c k -A n s t a l t angegeben.

V o n den weiters i n Temesvär bis zu d e m Jahre 1853 erschienenen Ze i tungen f inden wi r i n J o h a n n N . P r e y e r ' s »Monographie der kön . F r e i s t a d t Temesvär« d ie nachfo lgenden angeführt, we l che j e d o c h i n s -gesamtiit um die erwähnte Ze i t wieder v o n der Bildfläche v e r s c h w u n ­den waren : „Banaler Zei tschr i f t für L a n d w i r t h s c h a f t , H a n d e l , Künste und ( lewei l i e " , „ T h a l i a " , „Temesvärer W o c h e n b l a t t " , „ D e r Südungar" , „ D e r T e l e g r a p h " , „Euphros ine " , „Banater C o u r i e r " , „Unterhaltungs-Blälter" u n d „ G r e n z b o t e "

N a c h der abso luten H e r r s c h a f t s - E p o c h e , n a m e n t l i c h seit d e m Jahre 1867, n a h m die J o u r n a l i s t i k , w ie i m ganzen U n g a r n , a u c h i n Temesvär eine raschere E n t w i c k l u n g . D i e Ze i tungen t a u c h t e n w ie P i l ze auf, w e n n auch al lzuoft n u r für eine k u r z e L e b e n s d a u e r .

B i s z u m A n f a n g e des Jahres 1889 haben w i r , soweit w i r K e n n t n i s s er langten , nachstehende Blätter zu v e r z e i c h n e n , die auf d e m Geb ie te des geistigen Hor i zontes Teinesvär 's aufgetaucht u n d wieder v e r s c h w u n ­den s i n d ; „ T e m e s v a i e i Vo lksb la . l t , " , „ W o c h e n k r e b s " , „Gasthofze i tung" , „ D e r H a u s f r e u n d " , „Jugeudblä l ter" , „Südungarische L e h r e r z e i t u n g " , ,,1 lausfraüen-Zeituug", „ D i e L a t e r n e " ( i l lustr irtes W i t z b l a t t ) , „ U n i o n " (Fre imaurerze i tung) , „Südungarischer B o t e " , „Temesvärer L l o y d " , „Temesvärer T a g b l a t t " , „Temesvärer M i t t a g s b l a t t " , „ T e m e s v ä r e r D a m e n z e i t u n g " , „ D e r B e o b a c h t e r " , „Neuer L a n d b o t e " , „Vegreha j tök L a p j a " , „ A Delmagyarorszägi tani toegy le t K ö z l ö n y e " , „ B e a m t e n -Z e i t u n g " , „ V o l k s w i r t s c h a f t " , „Temesvär i H i r l a p " , „ H y g i e n a s i s c u l a " , „Ti inisiana", „Briculieiu", „Südungarischer L l o y d " , „Südungarische P r e s s e " , „Narodni < i l a s n i k " , „ N e u e Südungarische Z e i t u n g " .

( legen wärl.ig erscheinen noch die Tagesblätter „Temesvärer Z e i t u n g " (gegr. 1.851), „Neue Temesvärer Z e i t u n g " (gegr. 1867), „Delmagyarorszägi K ö z l ö n y " (von 1871 bis 1880 unter d e m T i t e l „ T e m e s i L a p o k " , v o n d a an bis 1888 unter d e m T i t e l „Delmagyarorszägi L a p o k " e r s c h i e n e n ) ; ferner das W o c h e n - W i t z b l a t t „ D i e P o s a u n e " (seit 1875), die W o c h e n -blätter „ D e r L a n d b o t e " (gegr. 1871) u n d „ D e r Freimüthige" (gegr. 1885), sowie z w e i rumänische Wochenblätter „Luminator iul" (seit 1879) u n d „Gazeta p o p o r u l u i " (seit 1885).

G l e i c h w i e unsere K u n s t s i ch v o n D e u t s c h l a n d aus über das übrige E u r o p a verbre i te te , so s ind auch die B u c h d r u c k e r v e r e i n e u n d U n t e r ­stützungs-Kassen deutschen U r s p r u n g s .

D i e ersten authent ischen N a c h r i c h t e n über Gründung rege lrechter B u c h d r u c k e r - K a s s e n s t a m m e n aus d e m E n d e des achtzehnten J a h r ­hunderts u n d zwar gründete laut e iner : »Zur A r b e i t e r - V e r s i c h e r u n g ,

- 10 —

G e s c h i c h t e u n d W i r k e n des Unterstützungs-Vereines deutscher B u c h ­drucker« bet i te l ten u n d 1882 v o m V e r e i n s - V o r s t a n d e herausgegebenen Broschüre, der Setzer K a r l C h r i s t i a n M e i n h o 1 d i n D r e s d e n im Jahre 1768 i m Vere ine mi t e i l f anderen K o l l e g e n eine K r a n k e n - u n d Begräb­nisskassa unter d e m T i t e l »Dresdener al lgemeine Buchdruckerkassa«, die s i ch .1821 m i t e iner 1802 gegründeten W i t w e n k a s s a vereinigte u n d nun auch I n v a l i d e n - u n d W i t w e n - , sowie Reise-Unterstützung gewährte". D i e zweite örtliche B u c h d r u c k e r k a s s a wurde 1781 i n B e r l i n gegründet u n d als dr i t te i m B u n d e k a m 1784 S c h w e r i n in M e c k l e n b u r g d a z u .

D i e s e d r e i deutschen B u c h d r u c k e r k a s s e n s ind also gewissermassen als d ie Vorläufer unserer O r g a n i s a t i o n zu be t rachten , o b w o h l auch diese wie alle ähnlichen später auf tauchenden V e r e i n e v o n der O b e r ­fläche wieder v e r s c h w a n d e n , bis erst i m Jahre 1866 i n L e i p z i g der G r u n d s t e i n z u m heut igen »Unterstüfzungsverein deutscher Buchdrucker« gelegt w u r d e .

In unserem V a t e r l a n d e U n g a r n lebten die B u c h d r u c k e r zu B e g i n n dieses Jahrhunderts n o c h i n gar bedauernswerthen Verhältnissen u n d w a r e n oft d e m grössten E l e n d e ausgesetzt , während andere G e w e r b e ­t r e i b e n d e s c h o n ihre Zunf tkassen organis i r t h a t t e n , aus w e l c h e n die Geh i l f en m i t Unterstützungen b e d a c h t w u r d e n .

E r s t i m Jahre 1837 begann i n O f e n i n der Universitäts-Buch-d r u c k e r e i der erste Kranken-Unterstützungs- u n d L e i c h e n b e s t a t t u n g s ­v e r e i n seine W i r k s a m k e i t , w e l c h e m Beisp ie le zu B e g i n n der V i e r z i g e r -J a h r e s c h o n mehrere D r u c k e r e i e n der H a u p t s t a d t fo lg ten .

D a s J a h r 1848 brachte etwas m e h r L e b e n i n die K o l l e g e n s c h a f t , zu we l cher Z e i t i n B u d a p e s t eine »Al lgemeine B u c h d r u c k e r - R e i s e - , Krankenunterstützungs- u n d Leichenbestattungskassa«, i n W i e n aber der »Buchdrucker - Fortbildungsverein« gegründet w u r d e . D o c h die absolutist ische R e g i e r u n g duldete derlei V e r e i n e n i c h t ; der W i e n e r V e r e i n wurde s c h o n i m H e r b s t e des Gründungsjahres, der Budapes ter aber a m 1. März 1853 aufgelöst.*

* Im Jahre 1861 neugegründet, begann derselbe am 1. März 1862 seine Wirksamkeit und entwickelte sich successive zum heutigen Landesverein.

I.

Gemeinschaftliche Buchdrucker-Kranken- und Viatikums-Kassa in Temesvär.

( I K 5 I 1 8 5 7 . )

W i e bereits n wähnt, hatte T e i n e s v i l r zu B e g i n n der Fünfziger-Jahre di«-i I »ruckei c ien , in welchen insgesammt c i rca 50 K o l l e g e n , zumeist Ausländer k o n d i t i o n i r t e n , — d ie , f e rn v o n a l len V e r w a n d t e n , i m E r k r a n k u n g s f a l l e e inz ig u n d a l l e in auf s i ch selbst angewiesen w a r e n .

Z w a r hatte der frühere B e s i t z e r der B e i c h e l ' s chen D r u c k e r e i , K a r l Josef K 1 a p k a, seinerzeit i m hies igen S p i t a l für k r a n k e B u c h ­d r u c k e r e in K a p i t a l v o n 1000 G u l d e n Konventionsmünze depon i r t , we l cher B e t r a g auch v o n H e r r n B e i c h e 1 be i d e m K a u f e der D r u c k e r e i mitübernommen wurde , j e d o c h mi t der u r k u n d l i c h e n F e s t -s te l lung , dass derselbe ausschl iess l ich nur für M i t g l i e d e r der B e i c h e 1-scheu D r u c k e r e i verwendet werden darf.

K s war somi t nur natürlich, dass das Bedürfniss einer V e r e i n i g u n g zum Z w e c k e der gegenseit igen, a l lgemeinen Unterstützung unter den h ies igen B u c l i d i i i ckern lebhaft hervor t ra t u n d die Gründung einer »Buchdrucker-Kranken- u n d Viat ikums-Kassa« zu A n f a n g der Fünf­z iger -Jahre eifrigst: besprochen w u r d e , ohne j e d o c h grei fbare F o r m e n a n g e n o m m e n zu h a b e n .

D e r In i t ia tor der B e w e g u n g war A l e x a n d e r L i e s e c k e,* e in Preusse , welcher i m S e p t e m b e r 1851 neuer l i ch ein Z i r k u l a r an die hiesigen B u c h d r u c k e r ergehen Hess, welches w i r nachstehend r e p r o -d u z i r e n :

Werthe Kollegen ! •Schon zu Anfang dieses Jahres fühlte die grosse Mehrzahl der hiesigen Buch­

drucker das Bedürfniss, eine Vereinigimg zum Zwecke der gegenseitigen Unter­stützung unter sich hervorzubringen. Zic diesem Behufe wurden einige gemeinschaft-

* Gegenwärtig Bnchdruclcereibesitzer in O s n a b r ü c k .

liehe Besprechungen abgehalten, bei denen man — durchdrungen von der Wichtigkeit und Nolhwe/idigkeit eines solchen Institutes, den einstimmigen liest hl/tss fasste : hierorts eine H/tchdrucker-Kranken- und ViaHkums-Kassa zu gründen. Der Heschluss war fast seiner Ausführung nahe, als durch das Insreinebringen einiger unwesent­licher Punkte die Sache einen Aufschub erlitt, der sich — leider! — bis auf den heutigen Tag erstreckt hat. — Kollegen! Es ist die höchste Zeit! schütteln Sie ab jene Theilnahmlosigkeit,Jene Gleichgill igkeit gegen Dinge, die für jeden Buchdrucker von der höchsten Wichtigkeit sein sollten ; denn was ist wohl nützlicher, edler, als eine Vereinigteng zur Unterstützung unserer kranken und wandernden Brüder > Besonders hier an diesem Orte, wo fast ein Jeder von uns fremd, fern von allen Freunden und Verwandten, nur auf sich selbst, auf seine eigene Hilfe angewiesen ist; gewiss nirgend dürfte eine Krankenkassa no/hwentliger erscheinen als hier, wo durch die herrschende// ungünstige// Ce.siiiidheilsverhältniss;- ihr Bestehen zum unabweislichen liediirfniss wird. l'".be//so verhält es sich mit der I ia/ikums-Kassa. Wo bedarf wohl de/- /eisende Kollege de/' träft igen lhiterstiil::/t/ty, d/ tilgender, als in diesem Lande, wo er nicht -wie in Deutschland jeden Tag eine andere Stadt, andere Druckereien trifft, sondern wo er oft Tage lang nniherwanderii muss, ohne nur einen einzigen Kreuzer an Viatikum zu erhalte//. Sie. werden :-,wiir du rauf erwidern: » Wir haben noch keinen Seisenden ohne Unterstützung gelassen !< Gewiss nicht! — aber ist es nicht schöner, für uns wie für den Fremden bequemer, wenn ihm in einer Druckerei aus der gemeinschaftlichen Kassa das Viatikum ver­abfolgt wird, als wenn er in jeder Druckerei besonders die paar Kreuzer zusammen­holen muss, wobei noch ausserdem die arbeitenden Kollegen von der Unbequemlichkeit des jedesmaligen Sammeins belästigt werden. — Blicken Sie hin nach Wien, meine Herren ! mit welch' schönem Beispiele uns die Hauptstadt vorangegangen ; schauen Sie sich um in Deutschland, ob wohl noch ein einziger namhafter Druckort existirt, in welchem keine Unterstützungskassa besteht ? Und dann bedenken Sie die Nach­theile, welche uns für den Fall der Rückkehr nach Deutschland, daraus erwachse// dürften, wenn wir so lange an einem Orte konditionirten, ohne in irgend eine Unterstützungskassa gesteuert zu haben.

Kollegen! In der Voraussetzung also, dass Sie überzeugt sind von der Nothwendigkeit und Nützlichkeit einer Kra/iken- und Viatikums-Kassa, dass Sie durchdrungen sind von dem Wunsche und dem festen Willen, ein derartiges Institut hierorts zu gründen, unterlasse ich jede fernere Auseinandersetzung und Anpreisung des Zweckes einer solchen Vereinigung, sondern fordere Sie hiermit auf: ernstlich und kräftig ans Werk zu gehen, um in kürzester Zeit ein Institut ins Leben treten zu lassen, zu welchem nachstehenden Statut-Entwurf zur gefälligen Beachtung und Berathung Ihnen vorzulegen ich mir erlaube.

Temesvär, im September 1S51. A. Liesecke.

D e r ebenfalls z i r k u l i r t e S t a t u t e n - E n t w u r f enthie l t fo lgende b e m e r -keuswerthe P u n k t e :

Jeder in Temesvär k o n d i t i o n i r e n d e B u c h d r u c k e r muss d e m V e r e i n e angehören u n d m a c h e n i h m dies d ie H e r r e n P r i n z i p a l e be i der A u f ­n a h m e zur P f l i c h t . — D e r B e i t r i t t s b e t r a g ist m i t 1 G u l d e n , der W o c h e n ­be i t rag m i t 10 K r e u z e r Konvent ions-Münze festgestellt . D i e Beiträge der H e r r e n P r i n z i p a l e w e r d e n deren e igenem E r m e s s e n anheimgeste l l t . D i e auf diese W e i s e e i n k o m m e n d e n G e l d e r werden so lange zu e inem unantastbaren F o n d gesammel t , b is derse lbe die H ö h e v o n 100 G u l d e n

— 13 —

Konventions-Münze erre icht hat , v o n w e l c h e m Z e i t p u n k t e an die K a s s a ihre Unterstützungs-Thätigkeit beg innt . Jeder L e h r l i n g zahl t s o w o h l be i se inem E i n t r i t t i n die L e h r e , als b e i se inem F r e i w e r d e n 5 G u l d e n Konventions-Münze i n die K a s s a . A u s g e n o m m e n h i e v o n s i n d n u r d ie ­j en igen L e h r l i n g e , deren A r m u t h d u r c h das Zeugniss des P r i n z i p a l s u n d der Gehi l f en der betref fenden D r u c k e r e i dargethan ist . D i e K a s s a gewählt bei e intretender E r k r a n k u n g 2 G u l d e n Unterstützung für die erste W o c h e , für die zweite u n d jede fo lgende W o c h e bis zur D a u e r eines halben Jahres 3 G u l d e n , v o n w e l c h e m Z e i t p u n k t e w i e d e r u m wochent l i c l i 2 G u l d e n n o c h wei tere d r e i M o n a t e h i n d u r c h gezahlt w e r d e n ; n a c h V e r l a u f dieser Ze i t er l i s cht der A n s p r u c h auf U n t e r ­stützung. B e i K r a n k h e i t e n v o n weniger als 8 v o l l e n T a g e n k a n n k e i n e Unterstützung beansprucht werden . Jährlich w e r d e n z w e i o rdent l i che G e n e r a l v e r s a m m l u n g e n abgehal ten . W e r be i e iner G e n e r a l v e r s a m m l u n g ohne vorher ige genügende E n t s c h u l d i g u n g ausbleibt , zahl t eine O r d n u n g s ­strafe v o n 20 k r . Konvent ions -Münze . Jeder h ier durchre i sende K o l l e g e erhält 1 G u l d e n 30 K r e u z e r Konventions-Münze V i a t i k u m ; ist er länger als drei M o n a t e h intere inander auf der R e i s e , so erhält er 2 G u l d e n Konventaons-Mün/.c V i a t i k u m . So l l t e e in F r e m d e r n o c h n a c h empfangenem V i a t i k u m K o n d i t i o n e rha l ten , so hat er dasselbe zurück­zuzahlen .

S c h l i e s s l i c h w u r d e n die jenigen K o l l e g e n , we l che s i ch m i t e iner »Buchdrucker-Kranken- u n d V i a t i k u m s - K a s s a i n Temesvär« e i n v e r s t a n ­d e n erklären, ersucht , i h r e Z u s t i m m u n g d u r c h die Beifügung ihrer N a ­mensunterschr i f t k u n d zu geben, d e n S t a t u t e n - E n t w u r f ihrer Prüfung zu unterz iehen u n d etwaige Bemängelungen u n d Verbesserungs-Vorschläge anzubr ingen .

I >as Z i rku lar erz ie l te einen glänzenden E r f o l g , d e n n 30 K o l l e g e n erklärten s i ch bereit , der U n t e r s t i i t z u n g s - K a s s a b e i z u t r e t e n ; der gege­bene Impuls wurde lebensfähig. Diese 3 0 K o l l e g e n , deren w a c k e r e n G e s i n n u n g die- N a c h k o m m e n s c h a f t e inen stets m e h r u n d m e h r e r ­s t a r k e n d e n , w i r k l i c h humanitären V e r e i n v e r d a n k t u n d deren N a m e n u n d A n d e n k e n als d ie Gründer einer mächtigen Inst i tut ion v o n j e d e m B u c h d r u c k e r Ternesvär's verehr t zu w e r d e n v e r d i e n e n , w a r e n folgende :

In der S t a a t s d r u c k e r e i : K a r l Bruss, Josef Bonzer, F r a n z Förch-

tego t t , Ferdinand Förchtegott, K a r l Gl inz, Alexander Liesecke,

L o r e n z Most, Johann Möltzer, Rabsky, Josef Riesz, A . Siebenhaar,

F r a n z Strammer, T r a n d v i l l e , K a r l T r i w a l d , M . G . V o l l m a n n .

In der B e i c h e P s c h e n D r u c k e r e i : Christian Grathwohl, Balthasar

H a l l , F r a n z Kraft, W . M a c h , Ign. Mederschitzky, F r a n z Regens­

burger, T h o m a s Sirowy, J . W a l l e s c h , Joh. W e n t z e l y , K a r l W u r s t .

In der F l a z a y ' s c h e n D r u c k e r e i : V a l e n t i n E u l e r , Jakob Grätz,

Josef Hinterreither, F . Möltzer, L . W a n g .

— 14 - r

Infolge der günstigen Aufnahm«, we l che das Giündungsprojekt der Unterstützungskassa s i ch seitens der Ko l l egenscha f t erfreute, k o n n t e sc l ion nach k u r z e r Ze i t , a m 30 . S e p t e m b e r 1851 , die k o n s t i l u ircnde V e r s a m m l u n g statt f inden, welche v o n A l e x a n d e r L i e s e c k e i m L o k a l e »zum K ö n i g v o n Griechenland« e inberufen wurde . H i e r w a r d der S t a t u t e n - E n t w u r f durchberathen u n d beschlossen, dense lben der L a n ­desreg ierung zur G e n e h m i g u n g zu unterbre i ten u n d die ersten V e r e i n s -Funktionäre gewählt. D e r Setzer A l e x a n d e r L i e s e c k e, als der In i t iator , wurde mi t der Vorstandswürde bek le ide t , während m a n d e n B u c h d r u c k e r e i b e s i t z e r j o se f lt c i e. Ii e I zum K a s s i e r u n d W e n z e l M a c h z u m A s s i s t e n t wählte.

D e r T i t e l des Vere ines war nach den .Statuten; »Gemeinschaft­l i che B u c h d r u c k e r K r a n k e n - u n d V i a t i k u m s k a s s a in Temesv.ir.«

D i e der h ies igen hohen k. k . I . audes -Keg ierung e ingere i chten Sta tuten s i n d mi t te l s t V e r o r d n u n g v o m 22 . O k t o b e r 1851 '/.. 1.1 A\ I i / 5 5 4 6 mi t d e m Beifügen bestätigt w o r d e n , »dass a l l en V e r s a m m l u n g e n der H e r r S t a d t h a u p t m a n n be iwohnen w i r d , welcher v o n j eder b e a b s i c h t i g ­ten V e r s a m m l u n g i n K e n n t n i s s zu setzen ist.«

I m N o v e m b e r desselben Jahres erklärte die F i r m a Josef R e i c h e l d u r c h e inen m o n a t l i c h e n B e t r a g v o n 1 G u l d e n 10 k r . i n K o n v e n t i o n s -Münze die ins L e b e n getretene »Buchdrucker -Kranken- u n d V i a t i ­kumskassa« zu unterstützen. D e s g l e i c h e n erklärte s i c h die F i r m a M . H a z a y & S o h n bere i t , alljährlich in die K a s s a pränumerando einen B e t r a g v o n 5 G u l d e n i n Konvent ions-Münze zu leisten. D i e diesbezüglichen, an das Vereins-Bräsidium ger ichteten S c h r e i b e n w a r e n v o n d e n F a k t o r e n Ignaz M e d e r s c h i t z k y , r e s p e k t i v e Josef H i n -t e r r e i t h e r unterze i chnet .

M i t der D i r e k t i o n des städtischen Spi ta les wurde die V e r e i n b a r u n g getroffen, dass k r a n k e M i t g l i e d e r des V e r e i n e s gegen eine v o m V o r ­stande ausgestel lte A n w e i s u n g ins S p i t a l au fgenommen w e r d e n u n d n a c h erfolgter Genesung der K a s s a die R e c h n u n g (20 K r e u z e r K o n ­ventions-Münze p r o Tag) zuzustel len se i .

*

D a s J a h r 1852 m a c h t e g le i ch zu B e g i n n die A b h a l t u n g einer ausserordent l i chen G e n e r a l v e r s a m m l u n g n o t h w e n d i g ; der ze i twei l ige V o r s t e h e r des V e r e i n e s , A l e x a n d e r L i e s e c k e , * s tand i m Begri f fe , Temesvär zu ver lassen , während die Ste l le eines K a s s i e r s i n F o l g e

* Alexander L i e s e c k e , welcher hierauf in Wien in der Staatsdruckerei konditionirte, wurde im Vereine mit dem ebenfalls hier als Gründer der Krankenkassa bezeichneten K a r l G l i n z von einem aus der Temesvarer Staatsdruckerei nach Wien übersiedelten Setzer Namens L o b e n s c h u s s als politischer Anfwir^ler denunzirt und deshalb aus Oesterreich-Ungarn ausgewiesen. In Folge dieser Anzeige wurden :ui<;li hier in Temesvär bei den Kollegen, welche mit L i e s e c k e und G l i n z in freundschaftlicher Verbindung standen Recherchen gepflogen, jedoch ohne eine Spur von Wahrheit in der von L o b e n s c h u s s gemachten Verdäch­tigung zu finden,

— 15 —

A b l e b e n s Josef B e i c h e l ' s i n E r l e d i g u n g g e k o m m e n w a r . Diese be iden F u n k t i o n e n neu zu besetzen, w a r in erster L i n i e A u f g a b e dieser ausser ­o rdent l i chen G e n e r a l v e r s a m m l u n g , we l che a m 4. Jänner i m Beise in des S t a d t h a u p t m a n n s Peter C s e r f l i e n a i m L o k a l e »zum b l a u e n Hecht« statt fand u n d an welcher 28 M i t g l i e d e r T h e i l n a h m e n . D i e mitte lst S t i m m z e t t e l erfolgte A b s t i m m u n g ergab die W a h l K a r l B r u s s ' z u m V o r s t e h e r und l i m l i i l l a ' s z u m K a s s i e r .

A u c h legte bei d ieser Ge legenhe i t J o h a n n W e n t z e l y * das K a s s a - J o u r n a l über die Z e i t v o m 3. N o v e m b e r b is 28 D e z e m b e r 1851 v o r , aus we l chem zu ersehen w a r , dass der V e r e i n i n dieser Per i ode 125 i l . 22 k r . Konventions-Münze e i n g e n o m m e n u n d 3 f l . (an V i a t i k u m ) verausgabt h a t ; 122 G u l d e n aber w u r d e n i n der »Ersten Temesvärer Sparkassa« depon i r t .

S o m i t w a r auch der statutenmässige F o n d (100 Gulden) bereits erre i cht u n d die R e c h t e der M i t g l i e d e r auf Krankenunterstützung k o n n t e n mi t 5. Jänner i n K r a f t t re ten .

Recht: l obenswerth müssen wir hier den. Schaf fensdrang unserer damal igen Ko l legensehat l : erwähnen. D e r Verein , hat zur Ze i t der oberwähnten G e n e r a l v e r s a m m l u n g seine akt ive Thätigkeit n o c h k a u m begonnen , als man dessen humanen W i r k u n g s k r e i s auch s c h o n erwe i ter te . U e b e r A n t r a g des M i t g l i e d e s H a l l debat t i r te m a n über die A u s f o l g u n g einer Unterstützungs-Summe be i Sterbefällen, we l che i n der H ö h e v o n 20 G u l d e n Konvent ions -Münze zu gewähren beschlossen w u r d e .

A u c h e in E h r e n m i t g l i e d zählte der V e r e i n bere i ts u m diese Ze i t i n der P e r s o n des R e d a k t e u r s des »Te legraph« , K a r l H i r s c h f e l d , welcher d u r c h Z a h l u n g eines gewissen Betrages f r e i w i l l i g sein Scher f l e in zur l Intersl'ützungskassa be i t rug .

Uie erste statutenmässige G e n e r a l v e r s a m m l u n g fand a m 4. A p r i l desselben Jahres in der k. k . S a a t s d r u c k e r e i - F i l i a l e statt , i n we l cher d ie M i t g l i e d e r dieser Of f i z in nachfo lgende Anträge e i n b r a c h t e n u n d d ie auch sämmtlieh zum Beschlüsse erhoben w u r d e n : das K r a n k e n g e l d mi t 4 0 k r . pro T a g festzusetzen; b e i m nächsten Begräbnisse F a c k e l n u n d F l o r e anzuschaffen und die Begräbnissunterstützung auf 30 G u l d e n zu erhöhen; d ie H a n d k a s s a s o l l aus 40 G u l d e n , das M i n i m u m der H a u p t ­kassa i n 200 G u l d e n Kouventionsmünze bestehen.

Für die nächste V e r w a l t u n g s - P e r i o d e wurde z u m V o r s t e h e r W e n z e l M a. c h , z u m V o r s t e h e r - S t e l l v e r t r e t e r L o r e n z M o s t u n d z u m K a s s i e r F r a n z F ö r c h t e g o t t sen. gewählt, d o c h scheint bereits damals die Führung der Vere ins le i tung n i cht zu den angenehmsten D i n g e n gezählt zu h a b e n , denn s chon a m 12. S e p t e m b e r war abermals die A b h a l t u n g einer ausserordent l i chen G e n e r a l v e r s a m m l u n g nöthig, u m die in F o l g e

* Johann W i: n t r. i: I y starb am 20. August 1889 als Buchdruckereibesitzer in Lugos. Bei seinem Aus­schenken i n Temesvär überreichten ihm die Kollegen zum Andenken eine silherne Schnupftabakdose.

. A b d a n k u n g der V o r s t e h u n g n o t h w e n d i g gewordene N e u w a h l v o r z u ­n e h m e n , bei welcher Ge legenhe i t F r a n z F ö r c h t e g o I 1: sen. z u m Präses, J o h a n n W e n t z e 1 y z u m K a s s i e r u n d L o r e n z M o s t z u m A s s i s t e n t gewählt w u r d e .

D e r erste T o d t e des Vere ines w a r der Schri f tsetzer H a u e k zu A n f a n g des Jahres 1852 u n d der nächste K a r l T r i w a 1 d , we l cher i m S e p t e m b e r desselben Jahres das Z e i t l i c h e segnete. Z u r B e e r d i g u n g des L e t z t e r e n musste das letzte i n der S p a r k a s s a hinter legte G e l d m o b i l gemacht w e r d e n , d a die I l a r u l k a s s a in F o l g e des i m m e r m e h r w a c h ­senden K r a n k e n s t a n d e s bereits v o l l k o m m e n erschöpft war .

Im nächsten Jahre (1853) hat s i ch der Kas .sastaud wieder etwas gebessert , ohne dass eine besondere Massnahme hie/.u not luvendig ge­w o r d e n wäre. D i e abgehaltene G e n e r a l v e r s a m m l u n g leistete nur der F o r m G e n i i g e , i n d e m die V e r e i n s l e i t u n g die M i t g l i e d e r zur G e n e h m i ­gung des Präsidial- u n d K a s s a b e r i c h t e s berief .

* * *

U m s o lebhafter gestaltete s i ch das V e r e i n s j a h r 1854. D e r M i t ­g l i eders tand des V e r e i n e s hat te s i ch bereits zu einer i m p o s a n t e n H o h e em porg es ch wu n gen u n d legte m a n für die Sache a u c h e in z i e m l i c h reges Interesse an den T a g ; Beweis dafür, dass die für d e n 15 . O k t o ­ber einberufene G e n e r a l v e r s a m m l u n g v o n 51 M i t g l i e d e r n besucht war , eine Z a h l , die w i r be i V e r s a m m l u n g e n der Neuze i t n i c h t zu zählen i m Stande s i n d . D i e be i der G e n e r a l v e r s a m m l u n g abwesend gewesenen M i t g l i e d e r B r i c h , D o 1 e z s a 1, L u k s, W a n g u n d W i e s z m a n n w u r d e n laut S ta tut zur L e i s t u n g der Ordnungsstra fe verp f l i ch te t .

D e r K a s s i e r J o h a n n W e n t z e 1 y ber i chtete über d ie K a s s a -G e b a h r u n g v o n M a i bis i n k l u s i v e S e p t e m b e r 1854 u n d zeigt s i c h mi t E n d e S e p t e m b e r ein K a s s a s t a n d v o n über 235 fl. 32 k r . K o n v e n ­tions-Münze.

D i e N e u b e s e t z u n g der V e r e i n s l e i t i m g ergab die W i e d e r w a h l des K a s s i e r s W e n t z e 1 y u n d des A s s i s t e n t e n M o s t , während als V o r ­steher L u d w i g S t e h r neugewählt ersche int .

D e r Gesundhe i t szus tand unter d e n M i t g l i e d e r n war i n d i e s e m Jahre der d e n k b a r sch lechteste . Temesvär w a r zu dieser Z e i t e in s o l ch ' ungesunder O r t , dass die h i e h e r k o m m e n d e n f r e m d e n K o l l e g e n fast ausnahmslos das W e c h s e l f i e b e r b e k a m e n u n d der K r a n k e n s t a n d des V e r e i n e s stets m e h r u n d m e h r anwuchs .

Infolge dieses U m s t a n d e s überstiegen die A u s g a b e n a u c h gar zu b a l d die E i n n a h m e n u m ein E r h e b l i c h e s , u n d zwar betrugen v o m 1. D e z e m b e r 1853 bis 1. D e z e m b e r 1854 die E i n n a h m e n 584 fl. 54 k r . , die A u s g a b e n 643 f l . 04 k r . , m i t h i n le tztere u m 58 fl. 10 k r . m e h r .

— 17 —

D i e V e r e i n s l e i t u n g sah s i c h daher genöthigt, d e m Def i z i t e für d ie H i n k u n f t e in A e q u i v a l e n t entgegenzuste l len u n d ber ie f für d e n 24. D e ­zember eine ausserordent l i che G e n e r a l v e r s a m m l u n g e in , we l cher sie diesbezüglich Vorschläge m a c h t e .

N a c h dem V o r a n s c h l a g e der V e r e i n s l e i t u n g g ingen n a c h den d e r ­ze i t igen 58 Mi tg l i edern 572 f l . |(> k r . e in , daher d ie A u s g a b e n , b l os m i t 643 f l . O l kr . des letzten Jahres a n g e n o m m e n , s c h o n e in M e h r ­erfordernis."-, von SM) II. 18 k r . beanspruchen würden, we l chen A b g a n g der moim- i i l . ine K a s s a s t a u d v o n 231 f l . 52 k r . für d ie D a u e r u n d b e i eventuel len ausserordent l i chen Fällen n i cht er tragen könnte .

Die M i t g l i e d e r e in igten s i c h daher d e n § 9 der Statuten d a h i n zu ändern, dass d ie Unterstützung eines e r k r a n k t e n M i t g l i e d e s , w e n n es s i c h i n häuslicher Pflege bef indet , auch ferner 4 f l . 4 0 k r . betrage , für jedes k r a n k e M i t g l i e d aber , welches i m Spita le verpf legt w i r d , v o m 1. Jänner 1855 an wöchentl ich m i r 3 fl. ausmache u n d der m o n a t l i c h e S p i t a l s b e i t r a g jedes M i t g l i e d e s v o n 6 k r . auf 10 k r . bis zur günsti­geren G e s t a l t u n g der Kassa , erhöht werde .

IM:»; die M a s s n a h m e n zur E r l a n g u n g des G l e i c h g e w i c h t e s i n der K a s s a ke ine überflüssigen waren , zeigte s i c h i m Jahre 1855 nur zu deut ­l i c h . D e r K r a n k e n s t a n d n a h m eher zu als a b ; auch wechse l te der V e r e i n auf W u n s c h der M i t g l i e d e r das S p i t a l , i n d e m m i t d e m K o n ­vent der b a r m h e r z i g e n Brüder wegen B e h a n d l u n g der k r a n k e n M i t ­g l ieder i n deren S p i t a l e in V e r t r a g abgeschlossen w u r d e , was ebenfalls eine M e h r a u s g a b e v o n 20 fl. jährlich ausmachte .

* * * I m Jahre I85C> gingen die M i t g l i e d e r d a r a n , die V e r e i n s - S t a t u t e n

abzuändern, resp. zu verbessern, da die P r a x i s der b i s h e r i g e n Thätig-ke i t mehrfache Mängel in derse lben aufzuweisen hatte . B e i dieser S t a t u t e n - A e n d e r u n g wurde g le i chze i t ig auf die m i t 1. N o v e m b e r 1858 ins L e b e n tretende neue Münzwähruug Rücksicht g e n o m m e n u n d al le E i n n a h m e n u n d A u s g a b e n nach d iesem Verhältnisse geregelt .

II.

Krniiken-Unterstützungs-, Sterbe- uml Vüilikuiiis-Verein in Temesvär.

(1857—1880.)

D i e abgeänderten S t a t u t e n w u r d e n a m 8. F e b r u a r 1857 n e u e r ­dings genehmigt u n d n a h m die Unterstützungskassa i n d i e s e m S inne auch den neuen T i t e l »Kranken-Unterstützungs- , S t e r b e - u n d V i a t i -kums-Verein« für die F o l g e an .

D i e wesent l i chsten A e n d e r u n g e n i n den Statuten s ind folgende : Jeder der K a s s a beitretende Gehi l fe zahlt 1 fl. 05 k r . österr. Währ. B e i t r i t t s g e l d ; der wöchentl iche B e i t r a g beträgt 10 k r . österr. Währ . , ausserdem ist e in m o n a t l i c h e r B e i t r a g zur the i lwe i sen Bes t re i tung der S p i t a l s k o s t e n v o n 15 k r . zu e n t r i c h t e n . Jeder L e h r l i n g z a h l t s o w o h l be i se inem E i n t r i t t e in die L e h r e , als be i se inem F r e i w e r d e n an die K a s s a 5 fl. 25 k r . ö . W . B e i e inem Sterbefal le s ind v o n den M i t ­g l i e d e r n 20 k r . ö . W . an die K a s s a zu e n t r i c h t e n . Jedes M i t g l i e d hat das R e c h t , s o b a l d es das E i n t r i t t s g e l d u n d e inen wöchentlichen B e i t r a g entr ichtet hat , i m F a l l e seiner E r k r a n k u n g eine wöchentliche U n t e r ­stützung v o n 4 fl. 90 k r . ö. W . bis zur D a u e r v o n v i e r M o n a t e n zu b e a n s p r u c h e n , v o n wo ab wöchentl ich 2 fl. 10 k r . d u r c h weitere zwei M o n a t e h i n d u r c h gezahlt w e r d e n ; n a c h V e r l a u f we l cher Z e i t der A n ­s p r u c h auf Unterstützung erl ischt . D i e j e n i g e n M i t g l i e d e r , we l che i m S p i t a l e verpf legt w e r d e n , erha l ten wöchentlich 3 fl. 15 k r . ö . W . — St i rb t e in M i t g l i e d der K a s s a , so w e r d e n d e n Angehör igen desselben zur B e e r d i g u n g 40 fl. österr. Währ , eingehändigt. A n s p r u c h auf das vo l l e S terbege ld v o n 40 f l . haben j e d o c h nur d ie jen igen M i t g l i e d e r , we l che der K a s s a während dre i M o n a t e n angehörten. H a t der V e r ­storbene weniger als d r e i M o n a t e zur K a s s a gesteuert , so w i r d zu dessen B e e r d i g u n g e in S terbege ld v o n 20 fl. ö . W . gezahlt . — W e r

— 19 —

be i einer G e n e r a l v e r s a m m l u n g ohne vorher ige genügende E n t s c h u l d i ­gung ausble ibt , zahlt eine Ordnungsstra fe v o n 50 k r . ö. W . Jeder hier durchreisende K o l l e g e erhält 1 f l . 50 k r . ö . W . V i a t i k u m , ist er länger als dre i M o n a t e auf der R e i s e , so erhält er 2 f l . ö. W .

Z u erwähnen ist auch , dass i n d iesem Jahre , ge legent l i ch des Namensfestes J o h a n n Gutenberg ' s a m 24. J u n i , K a r l G u s t a v F ö r k die 25 . ja lueswende seines F r e i w e r d e n s beg ing , be i we l cher G e l e g e n ­heit ihm die Ko l l egenscha f t Temesvär 's einen s i lbernen B e c h e r zur E r i n n e r u n g überreichte; sowie dass die K o l l e g e n F r i e x e l u n d F r a n z F ö r e Ii 1: e g o 11 sen . mi t T o d abgingen.

A m 5. D e z e m b e r f a n d i n den Lokalitäten »zu den dre i Hasen« in der V o r s t a d t F a b r i k ein Tanzkränzchen statt , dessen Reinerträgniss v o n 26 fl. 13 k r . ö. W . zur Steuerung des Defiz ites der V i a t i k u m s k a s s a zugeführt w u r d e .

* *

N a c h d e m Anfangs I .X5K auch der V e r e i n s - V o r s t a n d L . S t e h r mi t T o d a|jj;C!'an;;i 'ii war, wurde eine neue V e r e i n s l e i t u n g gewählt, u n d zwar der I Juchdnic.kei eilier.il :zer K a r l G u s t a v F ö r k z u m V o r s t a n d , W e n z e l M a c h z u m K a s s i e r u n d O t t o m a r M a s s n e r z u m A s s i s t e n t e n .

D i e halbjährige G e n e r a l v e r s a m m l u n g des Jahres 1858 fand S o n n ­tag , den 11. J u l i , i n A n w e s e n h e i t v o n fünfzig M i t g l i e d e r n statt , in we lcher der K a s s a b e r i c h t d ie er freul iche T h a t s a c h e k o n s t a t i r t e , dass der V e r e i n s f o n d i m W a c h s e n begrif fen ist u n d m i t E n d e J u n i den S t a n d von 601 fl. 02 k r . e rre i cht hat . U e b e r A n t r a g K . B r u s s ' beschloss die V e r s a m m l u n g e i n s t i m m i g , dass der Vere insausschuss für dessen Mühe­w a l t u n g künfligliin von den statutenmässigen Wochen-Zahlungsbeiträgen befreit, ist . Hei der W a h l der A u s s c h u s s m i t g l i e d e r p r o I I . Semester 1858 wurden als V o r s t a n d 15. Z a w a d o w s k i * , als K a s s i e r W e n z e l M a c h und als A s s i s t e n t O t t o m a r M a s s n e r gewählt.

U m der K a s s a t rotz der besseren S i t u a t i o n abermals eine ausser­ordent l i che E i n n a h m e zuzuführen, a r rang i r t e m a n a m 20 . N o v e m b e r d . J . b e i d e n »drei Hasen« , i n der V o r s t a d t F a b r i k , eine m u s i k a l i s c h ­d e k l a m a t o r i s c h e A b e n d - U n t e r h a l t u n g , welche i n F o l g e der e i fr igen Mühewaltung des K o m i t e ' s , bestehend aus den K o l l e g e n E m m e n -d ö r f f e r , M a s s n e r u n d J u r a n e k , e inen R e i n e r t r a g v o n 26 fl. 18 kr . ö . W . abwarf .

* * *

D a s Jahr 1859 w u r d e m i t der a m 16. Jänner i n A n w e s e n h e i t v o n fünfzig M i t g l i e d e r n stattgehabten halbjährigen G e n e r a l v e r s a m m l u n g eröffnet.

* Gegenwärtig Oberfaktor der k. u. Staatsdruckerei in Ofen.

— 20 —

D i e K a s s a g e b a h r u n g schl iesst m i t E n d e D e z e m b e r des abgelau­fenen Jahres m i t e inem Uebers chuss v o n 754 fl. 35 k r . ö. W .

Gewählt w u r d e n i n dieser V e r s a m m l u n g für das nächste H a l b j a h r als V o r s t a n d B . Z a w a d o w s k i , als K a s s i e r W . M a c h , als Ass i s t ent J a k o b J u r a n e k . D a H e r r J . J u r a n e k , ebenso wie der i n zwei ter R e i h e gewählte O t t o m a r M a s s n e r diesen P o s t e n nicht a n n a h m , so wurde der i n dr i t ter R e i h e gewählte J o h a n n G a s t z u m A s s i s t e n t e n a n g e n o m m e n .

S c h o n n a c h kurzer Ze i t musste abermals zur W a h l eines V o r s t a n d e s geschrit ten w e r d e n , da Z a w a d o w s k i seine K o n d i t i o n wechsel te u n d Temesvär zug le i ch vcr l i ess .

A m 29. A p r i l wurde in der ausserordent l i chen G e n e r a l v e r s a m m ­lung m i t der Führung der Vorstands-Gescliälte J a k o b J u r a n e k bis zur nächsten I l a l b j a h r s - V e r s a m m l u n g betraut , welche am |0. Juli d . J . s tatt fand u n d bei we l cher 41 M i t g l i e d e r a n - und 4 abwesend w a r e n . L e t z t e r e h a t t e n die statutenmässige Ordnungss tra fe zu erlegen. D e r V e r e i n s f o n d zeigt m i t E n d e J u n i die S u m m e v o n 695 fl. 51 k r . auf. Z u m V o r s t a n d wurde der bisherige Ste l lver t re ter J a k o b J u r a n e k , z u m K a s s i e r H . E m m e n d ö r f f e r u n d z u m A s s i s t e n t J o h . G a s t gewählt.

Während i n den d r e i l e tztver f lossenen J a h r e n die G e s u n d h e i t s -Verhältnisse s i ch langsam besser ten , wendeten d iese lben s i ch i m S o m m e r dieses Jahres rap id z u m S c h l e c h t e r e n . D e r V e r e i n hatte w i e d e r z a h l ­re i che k r a n k e M i t g l i e d e r , we l che an dessen K a s s a erhöhte Ansprüche ste l l te . L e t z t e r e r U m s t a n d machte auch die nochmal ige E i n b e r u f u n g einer ausserordent l i chen G e n e r a l v e r s a m m l u n g i n d i e s e m Jahre u o t h -w e n d i g , u m über den M o d u s einer grösseren E i n n a h m s e r z i e l u n g zu berathen . D i e s e V e r s a m m l u n g , we l che a m 25 . S e p t e m b e r s ta t t fand , beschloss über A n t r a g des V o r s t a n d e s J . J u r a n e k die Erhöhung des wöchentl ichen Bei trages v o n 10 k r . auf 15 k r . v o m 1. O k t o b e r a n , d a der F o n d des Vere ines bereits auf 500 fl. herabgesunken u n d be i d e m dermal igen K r a n k e n s t a n d e eine n o c h wei tere V e r m i n d e r u n g i n A u s s i c h t steht. H i e d u r c h w i r d die reguläre E i n n a h m e u m die Hälfte erhöht u n d das G l e i c h g e w i c h t z w i s c h e n E i n n a h m e u n d A u s g a b e e inigermassen hergeste l l t .

G e l e g e n t l i c h des heur igen J o h a n n e s - T a g e s , a m 24. J u n i , beg ing der i n der S t a a t s - D r u c k e r e i k o n d i t i o n i r e n d e M a s c h i n e n m e i s t e r F r a n z S t r a m m e r sein fünfundzwanzigjähriges Jubiläum, welches den B u c h ­d r u c k e r n Temesvärs w i l l k o m m e n e n A n l a s s bo t , ih re r ko l l eg ia l en W e r t h ­schätzung für d ie P e r s o n des J u b i l a n t e n z u m beredten A u s d r u c k zu b r i n g e n * u n d welche demse lben zur dauernden E r i n n e r u n g an diesen schönen T a g e inen go ldenen S i e g e l r i n g v e r e h r t e n .

* Franz S t r a m m e r , welcher derzeit als Invalide des Landesvereines in Budapest lebt und welcher uns zu diesem Werke mehrere interessante Details lieferte, feierte am 30. September 1888 wohl etwas verspätet, sein fünfzigjähriges Jubiläum, bei welcher Gelegenheit er die in Temesvar verlebten zehn Jahre als die schönsten seines Lebens und die Beweise inniger Freundschaft der Temesvärer Kollegenschaft als aus seinem Herzen unauslöschlich bezeichnete.

—• 21 —

I n d i esem Jahre v e r l o r die Gehi l fenschaf t abermals zwei w a c k e r e Genossen : i m M o n a t e A p r i l s tarb K o l l e g e Peter K a s i m o r , i m A u g u s t aber endete K o l l e g e F r a n z K r i n g 1 e r d u r c h V e r g i f t u n g .

* * *

W i e bereits i m V o r w o r t e erwähnt, s i n d i n d e m A r c h i v des Vere ines über die Jahre J.800- 1873 k e i n e r l e i D o k u m e n t e vo rzu f inden , welche uns über die Geschehnisse dieser Ze i t , so wie b isher , auch nur lückenhafte A u s k u n f t geben würden. D e s h a l b können w i r auch nur jenes W e n i g e , welches uns das Denkvermögen einiger n o c h lebender K o l l e g e n damal iger Z e i t zu s c h i l d e r n i m Stande w a r e n , h ier n ieder ­schreiben, o b w o h l einige V o r k o m m n i s s e , n a m e n t l i c h der V e r s u c h seitens mehrerer M i t g l i e d e r , d e n V e r e i n aufzulösen, r e cht ausführlich behandel t zu werden verd ienten .

N a c h d e m m a n i m Jahre 1861 das Terneser B a n a t u n d die serbische Wo jwodscha f t i n K o m i t a t e e inthei l te , wurde auch die Auf lösung der Tei'<i<'sv;ii er Stnatsdi uekei e i -F i l i a l e beschlossen u n d der dr i t te T h e i l des Personals aus derselben entlassen. V o n dieser Zeit bis zu deren T r a n s ­port nach (»len, wurden in der hies igen S t a a t s d r u c k e r e i nur m e h r k le inere I h u c k s o r t e n angefert igt u n d das P e r s o n a l beschäftigte s i ch hauptsächlich m i t d e m A u f s e t z e n der Schr i f t en .* D i e i n F o l g e der beschlossenen Auflösung aus der S t a a t s d r u c k e r e i austretenden M i t g l i e d e r des V e r e i n e s , 20 an der Z a h l , w o l l t e n , d a sie Temesvär ver l iessen, das Vereinsvermögen aufgethei l t w issen , resp . beabs i cht ig ten den V e r e i n aufzulösen. Dieses B e s t r e b e n unterstützten auch m e h r e r e K o l l e g e n der .1 l azay ' s chcn Of f i z in , we lche s i ch d e m W i r k e n des V e r e i n e s s c h o n geraume Ze i l gehässig entgegenste l l ten.

Selbst verständlich war diesen M i t g l i e d e r n ke in A t t e n t a t zu schlecht , u m die Auflösung des Vereines, herbeiführen zu lassen — die O b r i g k e i t dabe i , wie immer . D o c h die A g i t a t i o n t rug ke ine Früchte oder v i e l ­m e h r so l che , die am wenigsten beabs icht ig t w a r e n . D i e übrigen 20 M i t g l i e d e r des Vereines,, mit den B u c h d r u c k e r e i b e s i t z e r n K a r l G u s t a v F ö r k u n d E r n e s t S t e g c r an der S p i t z e , widersetz ten s i ch der A u f ­lösung auf das Energ ischeste u n d n a c h d e m die E i n s p r a c h e des O b e r -S tadthauptmannes ebenfalls zu G u n s t e n des F o r t b e s t a n d e s geschah , siegte auch a l sba ld die bessere I'ansieht u n d das Bewusstse in der S o l i ­darität u n d die wen igen Geköderten v e r z i c h t e t e n auf d ie beabsicht igte »Theilung«, w o d u r c h die ganze A k t i o n in ' s W a s s e r fiel u n d i n der F o l g e zu noch festerem A n e i n a n d e r s c h l i e s s e n der K o l l e g e n führte. D e r

* Als die Druckerei im Auflösen begriffen war, fand sich ein Konsortium, welches hiefür 12.000 f l . anbot; doch der Leiter derselben B . Zawadowski war anderen Sinnes, er richtete eine Eingabe an den k. ung. Finanzminister L o n y a y , worin er ihn aufmerksam machte, dass sich in Temesvär eine Staatsdruckerei befindet, die einen Werth von CO.000 fl. besitzt. Bald darauf kam vom Ministerium ein Antwortschreiben, dass die Druckerei nach Ofen expedirt werden soll.

- 22 —

V e r e i n war gerettet u n d prosper i r te bis zu d e m Anschlüsse an d e n L a n d e s v e r e i n in recht gede ih l i cher W e i s e .

N a c h d iesem errungenen Siege des V e r e i n e s wählte man K a r l G u s t a v F ü r k z u m V o r s t a n d , J a k o b J u r a n e k z u m K a s s i e r und K a r l H o f f m a n n z u m A s s i s t e n t , we lche auch während einer ganzen Re ihe von Jahren die Geschäfte des V e r e i n e s le i teten , we lcher U m s t a n d von der E i u i g k e i t u n d Zufr iedenhei t , d ie für die F o l g e unter den M i t g l i e d e r n herrschte , beredtes Zeugniss g ib t .

Während dieser Per iode (1800 1873) wurde auch so m a n c h e r w a c k e r e K o l l e g e u n d Mi tg l i ed des Vere ines v o m T o d e weggerafft u n d zwar i m Jahre 1800 K o r r e k t o r 1 l e rmaun k in in e n d ö r f f e r , L u d w i g B l a s c h k e und K a i l 11 e g e d ii s ; im iHv .ember 1801 K o l l e g e H a u s k n e c h t ; im A n f a n g 1862 VV. B r i c h » und A . v. f a l l e ; i m Jänner 1H07 der Schr i l tg iesser j . S e i t z ; D e z e m b e r IH(JK J o h a n n G r e g o v s k y ; i m Jahre 1869 F . M o l d o v a » und K a i l S z i -m o u o v i t s.

Infolge einer nöthig gewordenen neuen D r u c k l e g u n g der Statuten w u r d e n d iese lben i n der a m 22 . F e b e r 1863 abgehaltenen Genera lver ­s a m m l u n g r e v i d i r t u n d abermals j e d o c h i n nur einigen unwesent l i chen P u n k t e n abgeändert u n d vervollständigt.

D e r Gesundhe i t szus tand war während dieser Z e i t auch allmählig besser geworden ; die K a s s a hatte ke ine Def iz i te m e h r zu bekämpfen, i m G e g e n t h e i l , es k o n n t e eine ganz respektable S u m m e als F u n d u s d e p o n i r t w e r d e n .

D i e nächsten D o k u m e n t e , d ie s i ch i n unserem V e r e i n s - A r c h i v v o r f i n d e n , dat i r ten v o m Jahre 1874, i n w e l c h e m Jahre die S t a t u t e n abermals mod i f i z i r t u n d der wöchentl iche B e i t r a g der M i t g l i e d e r auf 20 k r . zu erhöhen beschlossen wurde . D i e L e i t u n g des V e r e i n e s be fand s i ch u m diese Z e i t i n den Händen der K o l l e g e n Jose f T ä c z als V o r ­s t a n d u n d H e i n r i c h P r u n k 1 als K a s s i e r .

D e r Vermögensstand b e t r u g m i t E n d e D e z e m b e r 1873 1710 f l . 42 k r .

A m 7. F e b e r 1874 fand i m Saa le des »Philharmonischen Vereins« zu G u n s t e n des Unterstützungs-Vereines e in Tanzkränzcheu statt , welches d e n R e i n e r t r a g v o n 207 fl. 70 k r . ergeben hat .

D i e a m 1. März i m L o k a l e »zum türkischen Kaiser« abgehaltene J a h r e s - G e n e r a l v e r s a m m l u n g wählte Josef T ä c z neuerdings z u m V o r -

* Interessant ist es, dass W . Brich , nach der Erzählung seines heute noch in Temesvär lebenden Wohnüngsgenossen an einem schönen Sonntag Nachmittags einen derartigen Selbstmord beging, tlriss er die mit Text-Gevierten geladene Pistole in der Stereotypie der Staatsdruckerei mittelst Bleigusses befestigte, den H a h n der Waffe in sitzender Stellung mit dem Winkelhaken losdrückte und sich durch's I U:rr. geschossen hatte ; so fanden ihn seine Kollegen Montag Früh.

— 23 —

s t a n d , J o h a n n M a y r z u m K a s s i e r u n d Jul ius K a c z a n d e r z u m Schriftführer. In dieser V e r s a m m l u n g ber ichtete V o r s t a n d Josef T ä c z , dass die S t a t u t e n v o m M i n i s t e r i u m zurückgelangt, d iese lben j e d o c h i n mehreren P u n k t e n abzuändern u n d nochmals zur G e n e h m i g u n g zu unterbre i t en seien.

Da ; ; h . M i n i s t e r i u m wünschte unter A n d e r e m , dass die L e h r l i n g e schon nach E r l a g ihrer Einschreibegebühr d iese lben Recht«" wie d ie Gehi l f en haben so l l t en .

A m Sehhiss des Vere ins jahres 1874 beläuft s i c h der K a s s a s t a n d auf I ' . ) ! ! ' . ) I i . 81 k r . , w o v o n s i ch i n der H a n d k a s s a 116 f l . 10 k r . b e f a n ­den , das U e b r i g e aber i n der »Ersten Temesvärer Sparkassa« f rucht ­b r i n g e n d angelegt w a r .

*

D i e 1875-er G e n e r a l v e r s a m m l u n g brachte abermals e inen b e m e r -kenswer then Beschluss , nämlich d ie Erhöhung des K r a n k e n g e l d e s , welches b isher 80 k r . täglich, betrug , auf 1 f l . D e r b isher ige Ausschluss , f< sef T .1 <• /. als Vois.ta.nd, Johann M a y r als K a s s i e r u n d J o h a n n F r e t a afs A s m ; . t e n t , w u n l r m i t A k k l a m a t i o n wiedergewählt.

X * •X

I m Jahre 1876 ereignete s i ch nichts B e m e r k e n s w e r t h e s . A m 25 . März fand die ordent l i che ganzjährige, a m 8. O k t o b e r aber d ie h a l b ­jährige G e n e r a l v e r s a m m l u n g statt , in we l chen die b isher igen Fuuctionäre stets wiedergewählt w u r d e n u n d erst i m nächstfolgenden Jahre trat ein W e c h s e l i n der Präsidentenstelle e in , i n d e m die a m 22 . A p r i l 1877 in A n w e s e n h e i t v o n 23 M i t g l i e d e r n stattgefundenc J a h r e s - G e n e r a l v e r -s a m m h i n g K a r l G u s t a v K o r k zum V o r s t a n d , J o h a n n M a y r z u m K a s s i e i und - J o h a n n G e i s. t I i n g e r /.um A s s i s t e n t e n wählte.

In der nächsten halbjährigen G e n e r a l v e r s a m m l u n g v o m 16. S e p ­tember 1H7V wurde der für d ie damal ige Z e i t v i e l l e i cht als zweckmässig erscheinende Beschluss gefasst, dass so lche B u c h d r u c k e r , we l che be i Nichtfachleut.cn als B u c h d r u c k e r Beschäftigung haben , i n d e n V e r e i n n i c h t aufzunehmen seien. A n Ste l l e des rückgetretenen A s s i s t e n t e n J o h a n n G e i s 11 i n g e r wurde i n dieser V e r s a m m l u n g M a x R o s e n ­b a u m gewählt.

I m A p r i l dieses Jahres starb das M i t g l i e d u n d gewesener Gründer unseres V e r e i n e s F e r d i n a n d F ö r c h t e g o t t .

«•

D a s J a h r 1878 begann unter günstigen A u s p i z i e n ; die K o l l e g e n hat ten ihre ganze A u f m e r k s a m k e i t d e m fünfzigjährigen Jubiläum ihres geschätzten V o r s t a n d e s B u c h d r u c k e r e i b e s i t z e r K a r l G u s t a v F ö r k u n d d e m ersten ungar ischen L a n d e s - B u c h d r u c k e r t a g g e w i d m e t .

— 24 -

D a s Jubiläum K a r l G u s t a v F ö r k ' s wurde S o n n l a g , den 3. M a i i m G a r t e n des Gasthauses »zu d e n dre i Hasen« i n der Vorstadl - F a b r i k abgehalten u n d gestaltete s i ch zu einer herz l i chen O v a t i o n für d e n Jubi lar . B e i se inem E r s c h e i n e n a m F e s t p l a t z e wurde demselben als Ze i chen der V e r e h r u n g seitens der Gehi l f en der Gsanäder D i ö c e s a n -B u c h d r u c k c r e i eine F e s t s c h r i f t , seitens der Gesammtgehi l fensehuf t Temesvär 's aber e in pho tograph i s ches prachtvo l l e s T a b l e a u - B i l d mi t den B i ldn i ssen sämmtlicher K o l l e g e n überreicht u n d wurde H e r r F ö r k i m V e r l a u f e des F e s t e s i n überaus ehrender W e i s e gefeiert . . .

Z u den V e r h a n d l u n g e n des l i i i c h d r i i c k e r t a g c s wurde J o h a n n F r e t a als V e r t r e t e r Temesvär 's entsendet und die R e i s e k o s t e n d u r c h eine E x t r a s t e u e r der K o l l e g e n gedeckt . F r e t a erstattete über die Beschlüsse des B u c h d r u c k e r t a g e s in einer ausserordent l i chen G e n e r a l v e r s a m m l u n g fo lgenden B e r i c h t :

Der erste Punkt der Tagesordnung wurde gemäss dem Antrage des haupt­städtischen Vereines angenommen, wonach das Land in acht Bezirke eingetheilt wird (Budapest, Pressburg, Kaschau, Debreczin, Szegedin, Temesvär, Fünfkirchen, Sieben­bürgen) undhat diese Organisation bis zum i. Jänner 1879 zu geschehen. Beim zweiten Punkt beschloss der Buchdrucker tag in der Lehrlings frage an die hohe Regierung ein Memorandum zu richten, um dieselbe in dieser Frage zur vollen Anordnung des bestehenden Gewerbegesetzes zu bitten, indem das diesbezügliche Gesetz sehr weise sei, jedoch von den betreffenden Behörden nicht mit gehörigem Nachdruck zur Geltung gebracht wird. Bezüglich des dritten Punktes wurde beschlossen, nur

jenen Buchdruckern eine Reiseunterstützung zukommen zu lassen, welche während ihres letzten Aufenthaltes irgend einem Vereine angehörten. Beim vierten Punkt erklärt der Buchdrucker tag die im Verlage des » Vereins für Buchdrucker und Schriftgiesser Budapests* erscheinende > Typographia* für das allgemeine Organ der ungarländischen Buchdrucker.

Als Ort des nächsten Buchdruckertages wurde abermals Budapest nominirt und somit auch der fünfte Punkt des ersten imgarländischen Buchdruckertages erledigt.

G l e i c h z e i t i g mi t d e m B u c h d r u c k e r t a g e w u r d e i n B u d a p e s t auch eine D r u c k a r b e i t e n - A u s s t e l l u n g veranstal tet , an we lcher s i c h aus Temesvär d ie Csanäder Diöcesan-Buchdruckerei bethei l igte u n d mi t d e m A n e r k e n n u n g s d i p l o m ausgezeichnet wurde .

I n der i m S e p t e m b e r abgehaltenen ordent l i chen G e n e r a l v e r s a m m ­l u n g w u r d e n K a r l G u s t a v F ö r k als V o r s t a n d u n d J o h a n n M a y r als K a s s i e r w i e d e r - , als A s s i s t e n t aber Josef V e r o n i t s ncugewählt.

* *

D e r A n f a n g des Jahres 1879 w a r i n F o l g e der O r g a n i s a t i o n des K r e i s v e r e i n e s e in recht lebhafter . D i e erste ausserordent l i che G e n e ­r a l v e r s a m m l u n g w u r d e i n dieser A n g e l e g e n h e i t z w a r s c h o n i m O k t o b e r v o r i g e n Jahres abgehal ten , ohne j e d o c h wesent l i che Beschlüsse gebracht zu h a b e n . D i e zweite ausserordent l i che G e n e r a l v e r s a m m l u n g fand a m

— 25 —

26. Jänner i n A n w e s e n h e i t v o n 29 M i t g l i e d e r n i m Gasthause »zum türkischen Kaiser« i n der V o r s t a d t F a b r i k s t a t t ; h ier w u r d e n die v o m B u c h d r u c k e r t a g e m p f o h l e n e n S t a t u t e n des Pressburger V e r e i n s , den l o k a l e n Verhältnissen bereits angepasst , mi t ger ingen A e n d e r u n g e n a n g e n o m m e n u n d hierauf v o n sämmtlicheu anwesenden M i t g l i e d e r n u n t e r z e i c h n e t ; zug le i ch wurde beschlossen, die i n den v o m B u c h d r u c k e r -tage zum Temesvärer V e r e i n c i n g c t h c i l t c u D r u c k o r t e n k o n d i t i o n i r e n d e n K o l l e g e n , sowie die bereits eventue l l bestehenden V e r e i n e z u m A n ­schlüsse aufzufordern.

G e l e g e n t l i c h der N e u o r g a n i s i r u n g des V e r e i n e s sollte demse lben eine F o r t b i l d u n g s - S e k t i o n angeschlossen, die Unterstützungen aber n a c h wei teren R i c h t u n g e n ausgedehnt w e r d e n . Während diese s i ch b i sher auf K r a n k h e i t s - u n d Sterbefälle, sowie auf B e t h e i l i g u n g der D u r c h ­re isenden erstreckte , so l l ten i n H i n k u n f t auch K o n d i t i o n s l o s e , A b r e i s e n d e , I n v a l i d e , sowie die h interb l iebenen W i t w e n u n d W a i s e n der M i t g l i e d e r unterstützt w e r d e n .

D i e J a h r e s - G e n e r a l v e r s a m t n l u n g v o m 30 . März 1879 entsendete ein K O m i t e , w e l c h e m eine R e v i s i o n der K a s s a g e b a h r u n g i n den l e tz ten fünf J a l u e n zufiel . Dieses K o m i t e erstattete n u n i n der halbjährigen G e n e r a l v e r s a m m l u n g v o m IG. N o v e m b e r B e r i c h t über die Resu l ta te ihrer M i s s i o n . D e r T o t a l k a s s a s t a n d betrug 2146 fl. 50 k r . , h i e v o n w a r e n h inter legt i n der S p a r k a s s a 2128 fl. 60 k r . , während die H a n d k a s s a 17 fl. 90 k r . aufwies.

M i t E n d e D e z e m b e r 1879 be t rug der K a s s a s t a n d 2348 fl. 58 k r . I n d iesem Jahre raffte der T o d abermals zwei geachtete M i t g l i e d e r ,

die K o l l e g e n F r a n z S c h ö l l h o r n u n d J o h a n n B o r o s h i n w e g , w e l c h e n das übliche letzte Gele i te v o n Seite der K o l l e g e n s c h a f t zu T h e i l g e w o r d e n .

III .

„Südiuijsarischer Buchdrucker -Verein" in Tt i iusvar . (1880—1887).

D a s V e r e i n s j a h r 1880 hat zu B e g i n n keine w i c h t i g e n B e g e b e n ­heiten aufzuweisen, umso lebhafter gestaltete s i c h dasselbe i n der zweiten Hälfte.

D e r V e r e i n h ie l t a m 27 . J u n i eine ordent l i che G e n e r a l v e r s a m m ­l u n g , i n we lcher V o r s i t z e n d e , K a r l G u s t a v F ö r k erwähnt, dass die K r e i s v e r e i n s - S t a t u t e n v o m k . ung . M i n i s t e r i u m n i c h t genehmigt w u r d e n , d a dasselbe die Gründung der K r a n k e n k a s s a vere int mit der F o r t -b i l d u n g s - S e k t i o n n i c h t gestatten k a n n . * N i c h t s d e s t o w e n i g e r w i r d der neue V e r e i n als k o n s t i t u i r t erklärt, . v o n der Gründung einer F o r t b i l ­d u n g s - S e k t i o n derzeit A b s t a n d g e n o m m e n u n d die W a h l der Funktionäre u n d des Ausschusses auf G r u n d der neuen S t a t u t e n v o r g e n o m m e n . Präses wurde J o h a n n F r e t a, Vicepräses Julius F r e u n d , K a s s i e r A s r i e l M . M a g y a r . A u s s c h u s s m i t g l i e d e r : J o h a n n M a y r , K a r l II a n d 1, E r n e s t S t e g e r , S a l a m o n D . M a g y a r u n d Josef V e r o n i t s.

D e r V e r e i n führte v o n nun ab den T i t e l : »Südungarischer B u c h ­d r u c k e r v e r e i n i n Temesvär« (erstreckte s i ch auf d ie K o m i t a t e T c m e s , Bäcs -Bodrog , Torontäl , Krassö -Szöreny u n d A r a d ) u n d war in drei S e k t i o n e n g e t h e i l t : 1. K r a n k e n k a s s a ; 2. V i a t i k u m - u n d K o n d i t i o n s l o s e n -k a s s a ; 3. I n v a l i d e n - , W i t w e n - u n d W a i s e n k a s s a .

Infolge der N e u e i n t h e i l u n g des V e r e i n e s i n dre i Unterstützungs-A b t h e i l u n g e n , we l che jede eine separate K a s s a für die F o l g e zu führen hat te , w u r d e n auch das vorhandene S t a m m k a p i t a l i n dre i T h e i l e gethei l t , u n d zwar erhielt d ie S e k t i o n für I n v a l i d e n - , W i t w e n - u n d W a i s e n -Unterstützung 1000 f l . , die S e k t i o n für Krankenunterstützung u n d S t e r b e -

* Interessant ist, dass dies bei dem Pressburger und Fünf kircbner Verein nicht bemängelt und dem­selben die Foitbildungs-Sektion belassen wurde.

— 27 -

fälle 1278 fl. 58 k r . u n d e n d l i c h d ie S e k t i o n für Unterstützung an

K o n d i t i o n s l o s e u n d D u r c h r e i s e n d e 300 fl. D i e E inzah lungen , für d e n neugegründeten V e r e i n begannen m i t

3. J u l i , u n d zwar m i t wöchentl ich 30 k r . , w o v o n j e 10 k r . auf eine S e k t i o n entf ielen.

L a u t § 28 der Statuten bleibt d ie I n v a l i d e n - , W i t w e n - u n d W a i s e n ­kassa i() Jahre , v o m T a g e der ersten E i n z a h l u n g e n a n , geschlossen, resp . jede.-; M i t g l i e d hat 520 W o c h e n - E i n z a h l u n g e n zu e n t r i c h t e n , ehe es ( iner Unterstützung aus dieser K a s s a the i lhaf t ig w e r d e n k a n n . D i e ( m i n d e r dieser K a s s a h a b e n j e d o c h s c h o n n a c h achtjähriger E i n z a h l u n g das R e c h t der N u t z n i e s s u u g ; Gründer w a r e n alle Jene , d ie d e m b e s t a n ­denen Temesvärer V e r e i n e zur Z e i t der Gründung des »Südungarischen Buchdruckervereines« angehörten.

E s w a r e n d ies : Ausländer L u d w i g , B e d n a r Johann, Berey Stefan,

B r o z s y n a K a r l , Dclinger Johann sen., Delinger Johann jun., Fidrant

H e i n r i c h , Förk K a r l G u s t a v , F r e u n d J u l i u s , F r e t a J o h a n n , G e r c s e k J o s e f , G l . ' i : - . / . K i a i i z , I l a n d l K a r l , H o i ' i ' m a n n K a r l , Hofstädter Franz, j a n n i s N i k o l n u r . , K l e i n I r . n a z , K r a u s z E m i l , Kovarrk Franz, K n e z e w i c h F e r d i n a n d , K u n z C h r i s t o f , L u t z Josef , Löf f ler S i g m u n d , M a n g o l d A l e x a n d e r , M a g y a r A s r i e l , M o v r i n F r i e d r i c h , M a y r Johann, O b r a d o v i t s Georg, Paral M a x , Pirkmayer Georg, Pirkmayer Alois, Pocreanu

S i m e o n , R e i f Josef , Rooss J a k o b , R a m m e r A l b e r t , Schannen Ärpad,

Schossulan Ferdinand, Schwertfeuer A d a m , Steger Ernest, V e r o n i t s

Josef, Weissberger Ernanuel .

Im S i n n e der neuen S t a t u t e n hatte der V e r e i n einen Arzt behufs K o u t r o l e , sowie zur a m b u l a t o r i s c h e n B e h a n d l u n g der k r a n k e n M i t g l i e d e r zu engagiren, und wurde au! diese Ste l le H e r r D r . M i c h a e l B r e u e r mi t e inem K n t g e l d v o n jährlich 4 0 f l . g e w ä h l t ; ferner w u r d e n zwei

A p o t h e k e n namhaft g e m a c h t , we lche d e n M i t g l i e d e r n unseres V e r e i n e s einen 2 5 % - i g e n Nachlas : ; gewähren.

A u s s e r d e m bereits Angeführten müssen w i r n o c h eines w i c h t i g e n Beschlusses erwähnen, w o n a c h alle jene K o l l e g e n , d ie bereits e i n m a l M i t g l i e d eines V e r e i n e s w a r e n u n d ke ine Ge legenhe i t zur we i teren Z a h l u n g hat ten , ohne Einschreibegebühr aufzunehmen s i n d , dense lben einerseits le ichtere Gelegenhei t gebend , abermals i n d ie R e i h e der V e r e i n s - M i t g l i e d e r zu t re ten , andererse i ts u m unsere O r g a n i s a t i o n möglichst zu stärken.

In der S i t z u n g des Ausschusses v o m 24. O k t o b e r legt Präses den A n w e s e n d e n eine i h m v o m A r a d e r V e r e i n e zugegangene K o r r e s p o n ­denz vor , i n we l cher erklärt w i r d , dass A r a d d e m Beschlüsse des Buchdrucker tages ke ine F o l g e leistet u n d u n s e r e m neugegründeten V e r e i n n i cht be i tr i t t , u n d zwar geschah dies i n durchaus nicht gewählten Ausdrücken, weshalb der Ausschuss beschloss , j e d e n V e r k e h r m i t

28

genanntem V e r e i n abzubrechen , f« rner den v o n A r a d zu reisenden B u c h d r u c k e r n i n der F o l g e k e i n V i a t i k u m zu e r t h d l e n .

* *

D e n A n f a n g des Jahres 1881 n i m m t n o c h die O r g a n i s i r u n g des neuen V e r e i n s i n A n s p r u c h . A m 2. Jänner fand i n der Csanäder Diözesan-Buchdruckerei d ie erste G e n e r a l v e r s a m m l u n g des »Südungari­schen Buchdrucker-Vereines« statt A n w e s e n d w a r e n 26 M i t g l i e d e r . V e r t r e t e n die D r u c k o r t e N e u s a t z , G r . - B e c s k e r e k , G r . - K i k i n d a , D e t t a , U n g . - W e i s s k i r c h e n , Resehi tza und Wcrscheh ' . durch Josef V e r o n i t s ; L i p p a u n d O r s o v a durch K a r l I I a n d l . I >ie v"r j . ; cnonimcne K a s s a -R e v i s i o n ergab mit K n d e I lezember I H8( I l o l ; . enden Hl and ; K r a n k e u s e k t i o n : f l . 1 0 9 0 - 2 3 ; V k i t i k u n r - S e k t i o n : II. I M I K i O ; Inva l iden- , W i t w e n - u n d W a i s e n - S e k t i o n : f l . 1170 - 90 . I n A n b e t r a c h t der ungünstigen ( i e ia indhe i ts -Verhältnisse der M i t g l i e d e r wurde der wöchentliche B e i t r a g von 30 auf 40 k r . bis auf W e i t e r e s erhöht ; ferner w u r d e die D a u e r der U n t e r ­stützung f ix i r t u n d beschlossen, d e n K r a n k e n 26 W o c h e n das vo l l e K r a n k e n g e l d v o n 7 f l . , die nächstfolgenden 26 W o c h e n aber nur das halbe K r a n k e n g e l d per fl. 3 - 50 auszufolgen.

D i e O r g a n i s a t i o n des V e r e i n e s betref fend, beschloss die V e r s a m m ­lung dense lben i n v i e r F i l i a l e n , u . zw. Neusatz ( V i a t i k u m 1 fl.); G r o s s -B e c s k e r e k (60 kr . ) , L u g o s (60 kr . ) , u n d U n g . - W e i s s k i r c h e n (50 k r . ) zu t h e i l e n ; zu N e u s a t z fällt n o c h P a n c s o v a , wohingegen die k le inen D r u c k o r t e , wie D e t t a , L i p p a , R e s e h i t z a , O r a v i t z a , O r s o v a , G r o s s -K i k i n d a zur Zentra le Temesvär gehören. F e r n e r h a b e n alle jene D r u c k o r t e , we lche über F o n d s verfügen, diese an die Z e n t r a l e a b z u ­l ie fern , i n d e m Temesvär gegebenen F a l l e s d iesen auch seine K a p i t a l i e n zur Verfügung ste l l t .

D i e ersten, we l che ihren B e i t r i t t i n d e n K r e i s v e r e i n of f iz iel l a n m e l ­de ten , w a r e n die G r o s s - B e c s k e r e k e r K o l l e g e n , w e l c h e n h ierauf i m F e b e r die G r o s s - K i k i n d a e r fo lgten.

D e r A n f a n g s Jänner erhöhte W o c h e n b e i t r a g w u r d e v o m 9. A p r i l w ieder auf d ie statutenmässige Höhe v o n 30 k r . herabgesetzt .

A m 2 1 . A u g u s t d . J . fand i n B u d a p e s t der zweite ungar ische L a n d e s - B u c h d r u c k e r t a g statt , auf w e l c h e m der «Südungarische B u c h ­druckerverein« abermals d u r c h J o h a n n F r e t a ver t re ten war .

D i e T a g e s - O r d n u n g des B u c h d r u c k e r t a g e s bes tand nur aus d r e i Gegenständen: 1. O r d n u n g der V e r e i n s - A n g e l e g e n h e i t e n ; 2 . D iskuss ion u n d Beschlussfassung d ie M o d i f i k a t i o n des G e w e r b e - G e s e t z e s betreffend, i m Z u s a m m e n h a n g e m i t der L e h r l i n g s - F r a g e ; 3. Sonst ige Anträge.

U e b e r d ie Beschlüsse des B u c h d r u c k e r t a g e s erstattete der Deleg ir te J o h a n n F r e t a fo lgenden B e r i c h t :

— 29 —

Den ersten Punkt der Tages-Ordnung betreffend, wurde J. Tanay's Antrag acceptirl, wonach der Buchdruckertag den hauptstädtischen Verein ermäch­tigt, zur Regelung der Gegenseitigkeit ein Komite zu entsenden, welches bei Aus­arbeitung des Elaborates folgende Grundsätze zur Richtschnur nehme: >i. Die Regelung der Gegenseitigkeit zwischen den Vereinen Ungarns erstreckt sich auf sämmtliehe Unterstützungszweige, und zwar auf Kranken-, Konditionslosigkeits-, Reise-, Invaliden-, Witwen- und. Waisen-Unterstützung. 2. Die Aufnahmsbeding-uisse sollten für sämmt liehe Vereine identisch sein; auch soll der Zeitraum bestimmt werden, nach dessen Ablauf auf Unterstützung Anspruch gemacht werden kann. I<ur besondere halle, wie z. B. Einrücken zum Militär, Aufnahme eines anderen Kernfszweiges etc., sollten auch identische Bestimmungen aufgestellt werden.«

Beim zweiten Punkte wurde auf Firtinger's Antrag ausgesprochen, der » Ungarische Landes-Buchdruckertag« anerkennt die Nothwendigkeit der Modifika­tion des Gewerbegesetzes und soll eine diesbezügliche Petition dem nächsten Reichstag unterbreitet werden. Er spricht ferner seine Hoffnung aus, dass die Regierung bei den Sekt Ions- Verhandlungen auch die Vertreter der Arbeiter-Klasse anhören werde, und um den Wünschen der Arbeiter-Klasse mehr Nachdruck zu verleihen, möge der hauptstädtische Buchdrucker- Verein bei sämmtlichen Arbeiter- Vereinen des Landes dahin wirken, in dieser Angelegenheit bei der Regierung, sowie beim gemeinschaft-liihen h'eiihslav Schritte ::;//. lliiin. Hei demselben Punkte fasste der Buch-d> iii -her lae, die Lehrlings frage betreffend, auf Firl'Inger''s Antrag folgenden Beschluss: »A'.i move der hauptstädtische Verein, in Verbindung mit jenen Buchdruckerei-Hesi/zein, weldie sich für die Hebung unserer Industrie interessiren, und für das Wohl ihrer Nebenmenschen ein Gefühl besitzen dahin wirken, diese misslichen

Zustände, wenn auch nicht gänzlich abschaffen, so doch wenigstens auf eine möglichst engere Basis beschränken.«

Unter dem Titel »Etwaige Anträge« wurde das Vereins- und Versammlungs-Recht betreffend, folgender von Josef Tanay eingebrachter Beschlussantrag aeeeptirt: *Der Buchdruckertag spricht seinen Wunsch aus, die Regierung werde in dieser Beziehung schon auf dem nächsten Reichstag Anstalten treffen, um das Versamm­ln ngs- und Vereinvigungsrecht auf der liberalsten Grundlage gesetzlich sicherzustellen.« Zum Schlüsse wurde auf J. Daday's Aulrag beschlossen, am i. Jänner 1882 eine Statistik zusammenzustellen, welche die Verhältnisse der ungarischen Buchdrucker und Schriftgiesser darstellen soll.

Im L a u f e des heur igen F a s c h i n g s w u r d e e in B u c h d r u c k e r - B a l l a r r a n g i r t , u m dessen Z u s t a n d e k o m m e n s i ch d ie M i t g l i e d e r J o h a n n F r e t a , A . M . M a g y a r u n d J . V e r o n i t s verd ient m a c h t e n . D e r B a l l fand am 19. F e b e r i n den Redouten-Lokal i täten s tat t u n d erz ie l te e inen R e i n g e w i n n v o n 193 fl. D e r B a l l w a r der glänzendste unter a l l en b i sher igen B u c h d r u c k e r - U n t e r h a l t u n g e n .

I m Jänner d . J . s tarb das V e r e i n s m i t g l i e d F r i e d r i c h M ü l l e r . * #

Die ordent l i che G e n e r a l v e r s a m m l u n g des Jahres 1882 wurde am 12. F e b e r abgehal ten u n d wählte diese J o h a n n F r e t a z u m Präses, M a x R o s e n b a u m z u m Vicepräses u n d A s r i e l M . M a g y a r z u m K a s s i e r ; i n d e n A u s s c h u s s : J o h a n n M a y r , K a r l H a n d 1, E r n e s t S t e g e r , S a l a m o n M a g y a r , J o h a n n D e l i n g e r ; als E r s a t z - A u s -s c h u s s : Jose f L u t z , M a x P a r a 1, A d o l f K o s z m o v s z k y .

— 80 —

D a die K a s s a der K r a u k e n s e k t i o n t r o t z der ze i twei l ig erhöht gewesenen Beiträge n o c h i m m e r riieht ins G l e i c h g e w i c h t g e k o m m e n war , beschloss die V e r s a m m l u n g , dass die wöchentlich geleisteten B e i ­träge v o n 30 k r . derart v e r t h e i l t w e r d e n so l len , dass 5 k r . in die V i a t i k u m s - K a s s a , 15 k r . in die K r a n k e n - K a s s a u n d 10 k r . in die I n v a l i d e n - K a s s a abgeführt u n d verrechnet w e r d e n s o l l e n ; ferner w u r d e a u c h der Beschiuss gefasst, dass i n H i n k u n f t K o n d i t i o n s l o s e ebenfalls wie die i n K o n d i t i o n be f ind l i chen M i t g l i e d e r ihre wöchentlichen B e i ­träge zu le isten haben , u n d verb le iben diese auch während ihrer K o n -di t ions losenzei t i m Vo l l genusse ihrer Hechte , was b i s lang n i cht der F a l l gewesen.

I n dieser V e r s a m m l u n g w i n d e uber A n h a t ' A s u e l M . M a g y a r 's abermals das Pro jekt wegen Gründung einer F o i l b ih lungs Mekt ion v e n -t i l i r t u n d behufs E r l e d i g u n g der nöthigen V o r a r b e i t e n ein Pünfer-K o m i t e , bestehend aus den M i t g l i e d e r n J o h a n n F r e t a , A s r i e l M . M a g y a r , M a x R o s e n b a u m, J o h a n n D e 1 i n g e r u n d J o h a n n M a y r e x m i t t i r t . Dieses K o m i t e entledigte s i ch s c h o n i n kürzester Z e i t seines A u f t r a g e s , i n d e m es über d ie Schwier igke i ten ber i chte t , we l che das P r o j e k t i n f inanzie l ler H i n s i c h t zu bekämpfen hätte. E s sei erstens ohne hohe O p f e r d ie A n s c h a f f u n g des nöthigen A m e u b l e m e n t s , sowie die E r h a l ­t u n g einer W o h n u n g n i cht l e i cht m ö g l i c h • zweitens ist es auch aus l o k a l e n Verhältnissen, sowie des ger ingen Mi tg l i eders tandes wegen unmöglich, eine F o r t b i l d u n g s - S e k t i o n in ' s L e b e n zu rufen.

N a c h d e m die Wochenbe i t räge ohneh in s c h o n hohe w a r e n , die M i t g l i e d e r also n i ch t n o c h m e h r belastet w e r d e n können, wurde diese A n g e l e g e n h e i t vorläufig in S c h w e b e zu lassen beschlossen , t r o t z d e m v ie le M i t g l i e d e r s i c h zur f re iwi l l igen S t e u e r u n g zu d e n A n s c h a f f u n g s ­k o s t e n des M o b i l a r s erbötig gemacht h a b e n .

W e g e n D o m i z i l w e c h s e l s des Vicepräses u n d K a s s i e r s w a r s c h o n nach wenigen M o n a t e n die Neubese tzung dieser S t e l l e n neuerdings n o t h -w e n d i g u n d w u r d e demzufolge i n der a m 2 1 . M a i s tattgefundenen ausserordent l i chen G e n e r a l v e r s a m m l u n g K a r l H a n d l z u m Vicepräses u n d J o h a n n M a y r z u m K a s s i e r gewählt.

A u c h erforderte die K r a n k e n k a s s a abermals ein erhöhtes E i n ­k o m m e n , d a d ie v o n der o rdent l i chen J a h r e s v e r s a m m l u n g getroffene Be i t ragsver the i lung , n a c h welcher , d ieser K a s s a eine höhere Steuer als d e n übrigen K a s s e n zufloss, n i c h t h inre i chte , den A n f o r d e r u n g e n , welche an diese K a s s a gestel lt w u r d e n , Genüge zu le is ten . S o beschloss denn diese ausserordent l i che G e n e r a l v e r s a m m l u n g , für Temesvär abermals d ie Wochenbei träge bis auf W e i t e r e s v o n 30 auf 40 k r . z u erhöhen, w o v o n 20 k r . der K r a n k e n k a s s a z u k o m m e n so l len . A u c h i n A n g e l e g e n ­hei t der Konditionslosen-Unterstützung fasste d ie V e r s a m m l u n g einen w i c h t i g e n Beschiuss , i n d e m m a n den l e d i g e n M i t g l i e d e r n für die Zukunf t

— 31 —

diene Unterstützung n i cht ausbezahlte , s o n d e r n dense lben e in für a l l e m a l eine Reise-Unterstützung v o n 10 fl. verab fo lgen w i r d u n d nur d e n V e r h e i r a t h e t e n w i r d eine wöchentliche U n t e i S t ü t z u n g v o n 4 fl. gewährt.

Diese M a s s r e g e l , we l che v o n der V e r e i n s l e i t u n g beantragt , wurde d a m i t m o t i v i r t , ledige M i t g l i e d e r je eher zur A b r e i s e zu bewegen , u n d den hies igen A r b e i t s m a r k t v o n überzähligen Kräften auf diese W e i s e zu ent lasten.

Im O k t o b e r dieses Jahres musste auch die F i l i a l e G r . - B e c s k e r e k angewiesen werden , ihre Beiträge ebenfalls v o n 30 auf 4 0 k r . zu erhöhen; ferners wurde der Beschiuss gefasst, dass neueintretende M i t ­g l ieder , sowie F r e i g e s p r o c h e n e behufs A u f n a h m e i n d e n V e r e i n s i c h v o r e r s t b e i m V e r e i n s a r z t e n behufs U n t e r s u c h u n g vorzuste l len h a b e n . A u f diese W e i s e hoffte m a n e n d l i c h , d ie B i l a n z der K r a n k e n k a s s a ins G l e i c h e zu br ingen .

G e g e n Schluss des Jahres , i m N o v e m b e r , m e l d e t e n auch die N e u ­sätze«" K o l l e g e n ihrem A n s c h l u s s an den V e r e i n a n .

* * *

D i e o r d e n t l i c h e G e n e r a l v e r s a m m l u n g des Jahres 1883 fand a m 26. März s t a t t .

D i e s e l b e reduz i r t d ie erhöhten Wochenbe i t räge der F i l i a l e G r o s s -B e c s k e r e k u n d der Z e n t r a l e Temesvär v o n 40 auf 30 k r . u n d k r e i r t die Ste l le eines z w e i t e n K a s s i e r s , we l cher m i t d e n F i l i a l e n u n d d e n auswärtigen M i t g l i e d e r n zu v e r k e h r e n haben w i r d . Behufs Prüfung der Rechnungen, u n d Bücher w i r d auch e in D r e i e r - R e v i s i o n s - K o m i t e für die Z u k u n f t zu wählen se in .

Sch l i e ss l i ch s p r a c h s ich die G e n e r a l V e r s a m m l u n g über A n t r a g K a r l H a n d l ' s darüber aus, dass dreitägige Kranken-Unterstützungen, w e n n deren A n ' oder A b m e l d u n g s t a g an e inen S o n n - oder F e i e r t a g fällt, n icht zu bezahlen s i n d , sowie auch , dass sämmtliche, die V e r e i n s - A n g e -legenkeiten. betreffenden Verfügungen v o u n u n ab i n der »Typographia« i n deutscher u n d ungar i s cher S p r a c h e den M i t g l i e d e r n zur K e n n t n i s s gebracht werden .

D i e N e u w a h l der Funktionäre b r a c h t e durchwegs neue Männer in den A u s s c h u s s . Gewählt w u r d e n J o h a n n F r e t a als Präses, K a r l I I a n d l als Vicepräses, Johann M a y r als erster K a s s i e r , Josef R e i f als zweiter K a s s i e r ; i n den A u s s c h u s s : Josef L u t z , E m a n u e l W e i s s ­b e r g e r , A d o l f K o s z m o v s •/. k y , M a x P a r a 1 u n d G e o r g P i r k ­m a y e r . In das R e v i s i o n s - K o i n i t e : K n i e s t S t e g e r , S. D . M a g y a r , A n t o n B a u e r.

I m Jul i dieses Jahres fasste der A u s s c h u s s d e n Beschiuss , auf V e r e i n s k o s t e n für Temesvär 4, Neusatz 2 Fachblätter, für W e i s s k i r c h e n 1, L u g o s 1, G r o s s - B e c s k e r e k 1 u n d W e r s c h e t z 1 F a c h b l a t t zu pränumeriren.

Erwähnt sei auch n o c h , dass i m M o n a t A p r i l m i t dem »Unter­stützungsverein deutscher Buchdrucker« gegen Schluss des Jahres aber m i t d e m »Norweger B u c h d r u c k e r v e r e i n i n Christiania« die Gegensei t igkei t abgeschlossen w u r d e .

* * *

D a s J a h r 1884 b e g a n n recht »stürmisch.« E s b i ldete s i ch eine O p p o s i t i o n z u m Sturze der V e r e i n s l e i t u n g u n d w a r der Präses aus d i esem G r u n d e stets persönlichen Bele id igungen ausgesetzt, d u r c h die F e i n d s e l i g k e i t e n aber die L e i t u n g des Vere ines e rschwert .

So verweigerte das Personal der Magyar ' s chen D r u c k e r e i t ro tz mehrmal iger A u f f o r d e r u n g die A b l i e f e r u n g seiner Beiträge, weshalb dasselbe laut § 8 der Statuten aus dem Vere ine erst r iehen wurde .

G l e i c h z e i t i g beschloss der A u s s c h u s s , um diesen wiederho l ten Angr i f f en auf d ie Vere ins l e i tung e in E n d e zu bere i ten , der nächsten G e n e r a l v e r s a m m l u n g d e n V o r s c h l a g zu m a c h e n , d e n Präses aus d e n R e i h e n der P r i n z i p a l e u n d n i cht wie b isher aus der M i t t e der Gehi l f en zu wählen u n d wurde d ieserhalb eine D e p u t a t i o n bestehend aus den H e r r e n J o h a n n M a y r , J o h a n n F r e t a u n d K a r l H a n d l , an d e n B u c h d r u c k e r e i b e s i t z e r E r n e s t S t e g e r abgesendet , u m dense lben zur A n n a h m e der Präsesstelle zu ersuchen, w e l c h e m A n s u c h e n dieser auch z u m Z w e c k e der F r i e d e n s h e r s t e l l u n g F o l g e leistete.

In F o l g e dieser Begebenhe i t en sah m a n natürlicherweise der J a h r e s - G e n e r a l v e r s a m m l u n g allerseits m i t S p a n n u n g entgegen, v o n d e r ­se lben e n d l i c h geregelte Verhältnisse hof fend.

D i e V e r s a m m l u n g fand a m 14. A p r i l i n A n w e s e n h e i t v o n 36 M i t g l i e d e r n statt u n d ver l i e f ruh iger , als m a n erwartete . Z u B e g i n n derse lben hob Präses J o h a n n F" r e t a i n se inem B e r i c h t e h e r v o r , dass es den Bemühungen der V e r e i n s l e i t u n g ge lungen ist , m i t fast sämmt-l i c h e n B u c h d r u c k e r v e r e i n e n des europäischen K o n t i n e n t s d ie G e g e n ­se i t igkei t au frechtzuerhal ten . D i e N e u w a h l der Funktionäre ergab folgendes R e s u l t a t : E r n e s t S t e g e r z u m Präses, J o h a n n F r e t a z u m Vicepräses , z u m ersten K a s s i e r J o h a n n M a y r , z u m zweiten K a s s i e r Josef R e i f ; i n d e n A u s s c h u s s k a m e n : K a r l H a n d l , Josef L u t z, E m a n u e l W e i s s b e r g e r , A n t o n B a u e r , J o h a n n G e i s t l i n g e r ; Ersatzmänner: C h r i s t o p h K u n z , A d a m S c h w e r t f e u e r ; R e c h ­n u n g s - R e v i s o r e n : G r e g o r R a m m e r , Josef H o m a , Jul ius P o 1 z. N a c h d e m die V e r s a m m l u n g n o c h die A u f n a h m e eines V e r e i n s a r z t e s für die F i l i a l e G r o s s - B e c s k e r e k m i t e inem jährlichen G e h a l t v o n 10 fl. bewi l l i g te , hat dieselbe a u c h i h r E n d e erre i cht .

Inzwischen hat ten die M i t g l i e d e r der M a g y a r ' s c h e n D r u c k e r e i gegen ihre A u s s c h l i e s s u n g an d e n städtischen M a g i s t r a t appe l l i r t , v o n w e l c h e m nun i m M o n a t e J u l i der B e s c h e i d an d e n A u s s c h u s s langte ,

— 33 —

dass die M i t g l i e d e r b e i Z a h l u n g ihrer sämmtlichen rest irenden Beiträge, sowie n a c h A b l i e f e r u n g der hiezu gehörigen Belege wieder i n den V e r e i n aufzunehmen s ind .

In dieses J a h r fällt weiters auch die B e w e g u n g zur Gründung eines L a n d e s v e r e i n e s u n d gebührt für d ie A u f w e r f u n g dieser F r a g e u n d deren E r h a l t u n g auf der Oberfläche den K o l l e g e n K a r l B o n a aus N e u t r a u n d L u d w i g K c n d c r c s s y sen. aus D e b r e c z i n der L ö w e n ­a n t e i l , da der hauptstädtische V e r e i n i n dieser A n g e l e g e n h e i t k e i n e präzis«: H a l t u n g beobachtete . E i n e i m O k t o b e r abgehaltene ausser ­ordent l i che G e n e r a l v e r s a m m l u n g des B u d a p e s t e r V e r e i n e s bi l l igte e n d l i c h die U m g e s t a l t u n g des B u d a p e s t e r V e r e i n e s i n e inen L a n d e s v e r e i n u n d betraute e in E i l f e r - K o m i t e m i t der Inangri f fnahme der nöthigen A r b e i t e n , welches K o m i t e s c h o n i m N o v e m b e r an sämmtliche P r o v i n z - V e r e i n e ein Z i r k u l a r m i t d e m A n s u c h e n r i chte te , den Beschluss des B u d a p e s t e r Vere ines zu d i s k u t i r e n u n d ihre M e i n u n g d e m K o m i t e sofort m i t z u t h e i l e n .

Dieses Z i r k u l a r b i ldete h i e r a m 2 1 . D e z e m b e r den G e g e n s t a n d einen- ausserordent l i chen G e n e r a l v e r s a m m l u n g , i n we lcher der Beschluss gefasst w u r d e : « D e r G r ü n d u n g e i n e s L a n d e s v e r e i n e s i m V r i n z i p <: b e i z u s t i m m e n , v o n e i n e r d e f i n i t i v e n B e s c h 1 u s s f a s s u u g j e d o c h a b z u s t e h e n u n d e r s t d i e w e i t e r e n S c h r i t t e d e s E i l f e r - K o m i t e s a b z u w a r t e n . «

D i e wicht igste aber auch zug le i ch die traurigste Begebenhe i t unseres diesjährigen V e r e i n s l e b e n haben wi r n o c h zu v e r z e i c h n e n ; es ist dies der a m 5. O k t o b e r erfolgte T o d des gewesenen Vereins-Präses u n d B u c h d r u c k e r e i b e s i t z e r s K a r l G u s t a v F ö r k . Förk bekle idete v ie le Jahre h i n d u r c h zu wiederho l ten M a l e n die Ste l l e des Präses i n unserem V e r e i n e u n d erfreute sich einer ungethe i l ten A c h t u n g der M i t g l i e d e r . E r starb als ganz armer M a n n ; bei der grossen K r i s i s , d ie 1873 über Temesvär h e r e i n b r a c h , ver l o r Förk einen ansehnl i chen T h e i l seines Vermögens u n d k o n n t e s i c h seit d ieser Zeit auch n i cht m e h r e m p o r ­he l f en ; se in Geschäft, v o n namhaf ter K o n k u r r e n z erdrückt, sank i m m e r m e h r u n d m e h r , so dass es sch l iess l i ch unter d e n H a m m e r k a m u n d er d ie Ste l le eines Geschäftsleiters i n se inem früheren Geschäfte a n n e h m e n musste . D a s A n d e n k e n dieses u m d e n Temesvärer B u c h d r u c k e r v e r e i n s i ch namhafte V e r d i e n s t e e rworbenen M a n n e s w o l l e n w i r d u r c h V e r ­öffentlichung einiger b i ograph i s chen D a t e n a u c h an dieser Ste l le e h r e n :

H e r r K a r l G u s t a v F ö r k wurde i n A l t e n b u r g ( H e r z o g t h u m S a c h s e n -A l t e n b u r g ) , w o sein V a t e r K a m m e r d i e n e r des d a m a l i g e n H e r z o g s war , i m Jahre 1815 geboren . E r genoss eine sorgfältige E r z i e h u n g , besuchte das dortige G y m n a s i u m , musste aber, w e i l se in V a t e r mit t lerwei le s tarb , sein S t u d i u m u n t e r b r e c h e n u n d k a m 1828 als B u c h d r u c k e r l e h r l i n g in die dor t ige H o f b u c h d r u c k e r e i . E r machte s o d a n n als B u c h d r u c k e r ­gehilfe grössere R e i s e n , n a m e n t l i c h n a c h S c h w e d e n u n d N o r w e g e n ,

war während des grossen B r a n d e s i n H a m b u r g , wobei er beinahe ersch lagen w o r d e n wäre u n d nur wie d u r c h e in W u n d e r der L e b e n s ­gefahr entg ing . E r k o n d i t i o n i r t e s o d a n n in mehreren grossen Städten D e u t s c h l a n d s u n d als F a k t o r i n L e i p z i g , G r i m m a u n d Würzen. 1 8 5 0 k a m er als F a k t o r n a c h W i e n u n d folgte 1 8 5 2 einem. R u f e als G e s c h a i t s -le i ter in die B u c h d r u c k e r e i M . H a z a y nach Temesvär , trat später in die hiesige S t a a t s d r u c k e r e i über, i n der er das S t e r e o t y p i e f a c h besorgte u n d kaufte 1 8 5 6 im. V e r e i n e mit E r n e s t Steger die ehemals Be i che l ' s che B u c h d r u c k e r e i an , die Beide bis /.um Jahre 1 8 7 0 unter der F i r m a Förk u n d C o m p . geme insc l i a l t l i ch lüliiten. IHO-H f'-rundete er , abermals i m V e r e i n e mit .Sien er die »Heue I r i n c s v , H C I , , r 11 u n i ' » . IH7 I t rennten s ich die beide u ( o m p n n >u i m I in dt h< i \ i h u l i l ' i u e k e r e i bei dieser G c l c g e n h i i l i n d i u i lh i,\\< i n 1 , i it I o i I üb i

K o r k war seines s ch l i ch ten , ehr l i chen A u l l n - I e n s wegen unter den ,Bue : liibin k e r n , wie auch v o n seinen Mitbürgern, stets hochgeachte t ; er bekle idete n i cht nur i n unserem V e r e i n e mannig fache E h r e n s t e l l e n , auch als Repräsentant der K o m m u n e Temesvär w i r k t e er v ie le Jahre h i n d u r c h z u m W o h l e der M i t m e n s c h e n u n d z u m Aufblühen seiner zwe i ten H e i m a t h — der Stadt Temesvär . E h r e se inem A n d e n k e n !

* * * D i e Gehässigkeiten, unter den Mitgl iee lern dauerten auch noch i m

abgelaufenen V e r e i n s j a h r e fort u n d die nächste am :•{. M a i 1885 .statt­gefundene ordent l i che J a h r e s - G e n e r a l V e r s a m m l u n g brachte uns abermals eine neue V e r e i n s l e i t u n g , da die alte »unbedingt gestürzt« w e r d e n musste . U n d zwar wurde z u m Präses M a x P a r a 1, z u m Vicepräses Arpäd S c h a n n e n , z u m K a s s i e r Josef R e i f gewählt. In den A u s ­schuss : Jose f H o m a, Josef G a b r i e l , Jul ius V i d o s i t s, V i n z e n z B o b e u u n d Jul ius I 7 r a n k . E r s a t z : W e n z e l P a r a 1, N i k o l a u s J a n ä t s, M a x K o h n . R e c h n u n g s r e v i s o r e n : A d o l f S t ö s s e r , A n t o n L e h n e r , A . G . K a u d e r s .

D a J o h a n n M a y r eine W i e d e r w a h l als I . K a s s i e r ab lehnte , wurde v o n der A n s t e l l u n g zweier K a s s i e r e A b s t a n d g e n o m m e n u n d mi t der a l l e in igen Führung der Kassageschäfte Josef R e i f be t raut , we l cher auch n o c h heute dieses A m t zur v o l l s t e n Zufr iedenheit vers ieht .

J o h a n n M a y r wurde für se in langjähriges erspriessl iches u n d selbst loses W i r k e n p r o t o k o l l a r i s c h D a n k gesagt u n d v o n v i e l e n M i t ­g l i edern w i r d se in S c h e i d e n aus der V e r e i n s l e i t u n g n o c h heute au f r i cht ig bedauert .

V o n den we i teren Jahresbegebenhei ten s ind fo lgende zu b e m e r k e n : D i e ausserordent l i che G e n e r a l v e r s a m m l u n g v o m 1 5 . A u g u s t sah s i ch veranlasst , e i n e m langgehegten W u n s c h e der M i t g l i e d e r R e c h n u n g zu tragen u n d beschloss , statt d e n b isher igen al leinigen Vere insarz t

— 35 —

D r . M i c h a e l B r e u e r , we l cher in der V o r s t a d t F a b r i k d o m i z i l i r t u n d der sämmtliche V e r e i n s m i t g l i e d e r gegen ein H o n o r a r v o n 80 fl. zu behande ln hatte , u m dieselbe S u m m e i n j e d e m der dre i S tadt the i l e einen A r z t zu engagiren ; es wurde daher D r . G e z a L i c h t s c h e i n d 1 für die innere S tadt , D r . Tgnaz F i s c h h o f f für d ie V o r s t a d t Josefstadt m i t je 20 fl. u n d D r . M i c h a e l B r e u e r für die V o r s t a d t F a b r i k m i t 40 f l . jähr ­l i chem I l o n o r a r angestel l t . D a s H o n o r a r des F a b r i k e r A r z t e s musste aus d e m G r u n d e höher angeschlagen w e r d e n , d a die m e i s t e n M i t g l i e d e r in dieser V o r s t a d t w o h n e n .

I )ass d ie M i t g l i e d e r s i ch b e i m Ärzten oder be i sonst igen Benef iz ien des Vereines ausweisen können, w u r d e n L e g i t i m a t i o n s k a r t e n — o p p o r t u n den hauptstädtischen — angefertigt u n d auf N a m e n der M i t g l i e d e r ausgestellt .

Z u d e m a m 6., 7. u n d 8. S e p t e m b e r s tatt f indenden III. u n g a r -ländischen B u c h d r u c k e r t a g w u r d e n Johann. F r e t a u n d G r e g o r R a m m e r zu Delegirten. gewählt u n d dense lben je 30 fl. an Diäten aus der V e r e i n s -K a s s a / .ugespioehen. F e r n e r wurden aus jeder der h ies igen D r u c k e r e i e n zwei M i l g l t e d e r zu e inem K o m i t e erwählt, welches die S t a t u t e n des Landesvere ines zu berathen hatte . Dieses K o m i t e hat seiner A u f g a b e n t s p r o c h e n u n d i n einer ausserordent l i chen G e n e r a l v e r s a m m l u n g B e r i c h t erstattet .

D i e wicht igs te u n d letzte Begebenhe i t des Jahres war aber der A n s c h l u s s - B e s c h l u s s an d e n L a n d e s v e r e i n , der i n der ausserordent l i chen G e n e r a l v e r s a m m l u n g v o m 13. D e z e m b e r m i t grosser Majorität p r i n ­z ip ie l l ausgesprochen w u r d e .

E b e n s o erklärt s i ch die F i l i a l e Neusatz für die Z e n t r a l i s i r u n g , f indet j e d o c h die Beiträge für zu h o c h gegriffen.

S c h l i e s s l i c h sei n o c h erwähnt, dass i m L a u f e dieses Jahres die M i t g l i e d e r K a r l H o f f m a n n u n d F r a n z K. o v a r i k mi t T o d abg ingen u n d die Gehi l fenschaf t d u r c h sie w a c k e r e K o l l e g e n v e r l o r .

Z u B e g i n n des Jahres 1886 hat ten die B u d a p e s t e r K o l l e g e n eine T a r i f b e w e g u n g u n d l ie ferten auch hier wöchentliche S a m m l u n g e n für die S t r e i k e n d e n gute Resu l ta te . A u s s e r d e m veransta l tete a m 27 . F e b e r e in K o m i t e zu G u n s t e n der S t r e i k e n d e n i n d e n Lokalitäten des Gasthauses »zum Tiger« einen. B u c h d r u c k e r - A b e n d , welcher die S u m m e v o n 30 f l . R e i n g e w i n n ergab.

D a s M o n a t M a i b rachte uns e n d l i c h die v o n V i e l e n s c h o n ersehnte J a h r e s - G e n e r a l v e r s a m m l u n g , welche — a m 23 . i n A n w e s e n h e i t v o n 38 M i t g l i e d e r n abgehal ten — recht stürmisch v e r l i e f ; w a r d o c h die Paro le z u m abermal igen Sturze der V e r e i n s l e i t u n g s chon W o c h e n

36 —

vorher ausgegeben u n d das W e c h s e l n des Präsidiums z u m U n f u g e geworden .

A u s d e m i n dieser G e n e r a l v e r s a m m l u n g vorgetragenen l'räsidial-Ber i ch te sei erwähnt, dass das J a h r 1885 mit e inem Def iz i te v o n nahezu 190 f l . schloss . H i e v o n ent fa l len auf die K r a n k e n s e k t i o n über 140 f l . , (woran z u m grössten T h e i l e die F i l i a l e N e u s a t z par l i z ip i r t ) u n d auf d ie V i a t i k u m s k a s s a 40 f l . B e i der W i t w e n - u n d W a i s e n k a s s a betrugen die E i n n a h m e n s a m m t Z i n s e n des K a p i t a l s 870 f l . , die A u s ­gaben 54 fl.

B e m e r k t sei ferner , dass v o n d i esem Jahre ab die S i t z u n g s -P r o t o k o l l e auch in img.i i isi hei ' i p i . i ' h r v n l a - . s l w u r d e n .

D i e W a h l der W i r i i i s F u u M i u e Im d,is uaehslc V e r w a l t u n g s -Jahr ergab folgendes K e r . u l l . i t : V o i s t . n u l A d o l l k i e i z m o v s z k y , S t e l l v e r t r e t e r : K a i l I I . i n d l , K . i s . i r t : J . . - . H Ii r i |. A u w hu .ssmitglieder : Arpäd S c Ii a n u e n , Josef G a b r i c I, M a x l ' a i a 1, A d a m S <• Ii w c r t -f e n e r , Jul ius V i d o s i t s . E r s a t z - A u s s c h u s s m i t g l i e d e r : Johann W i n -n a n d , F r i e d r i c h M o v r i n , J o h a n n B e d n a r . R e v i s o r e n : G e o r g l ' i r k m a y e r , G r e g o r R a m m e r, A l e x a n d e r M a n g o l d .

I n der A u s s c h u s s - S i t z u n g v o m 30 . M a i w u r d e n d i e Wochenbei träge i n der Zentra le u n d der F i l i a l e N e u s a t z v o m 1. J u l i an u m 10 k r . erhöht, n a c h d e m die K r a n k e n k a s s a die laufenden A u s g a b e n nicht bestre i ten k o n n t e .

D i e Erhöhung der Wochenbei träge wurde von vielen M i t g l i e d e r n einer scharfen K r i t i k unterzogen , unberücksichtigt dessen, dass der F o n d unserer K r a n k e n k a s s a bis auf 240 fl. herabgesunken war u n d i n n i c h t a l l zuv ie len W o c h e n gänzlich erschöpft w o r d e n wäre. U n d a u c h diese Erhöhung erwies s i ch n a c h e in igen M o n a t e n d e n i m m e n s e n A u s ­gaben der K r a n k e n k a s s a gegenüber als unzulänglich. D e r Ausschuss ber ie f demzufolge für d e n 8. S e p t e m b e r eine ausserordent l i che G e n e r a l v e r ­s a m m l u n g e in , i n we l cher d ie Erhöhung der Wochenbe i t räge i n der Z e n t r a l e wie i n sämmtlichen F i l i a l e n u n d für alle auswärtigen M i t g l i e d e r v o n 30 , resp . v o n 40 auf 50 k r . , sowie d ie H e r a b m i n d e r u n g des K r a n k e n ­geldes v o n 1 fl. auf 80 k r . u n d des Beerd igungs -Be i t rages v o n 60 auf 50 fl. beschlossen wurde . D i e Einschreibegebühr neuer M i t g l i e d e r , we l che b isher d e m I n v a l i d e n - F o n d e gehörte, beschloss m a n ebenfal ls v o n n u n ab der K r a n k e n k a s s a zuzuführen, u m e n d l i c h die Kräftigung dieser a m stärksten i n A n s p r u c h g e n o m m e n e n K a s s a zu erre i chen . D e r Besch luss über die Erhöhung der Beiträge u n d V e r m i n d e r u n g der Bene f i z i en b l i eb bis zur nächsten o r d e n t l i c h e n J a h r e s - G e n e r a l v e r s a m m ­l u n g aufrecht .

E i n w i ch t iger M o m e n t der letzterwähnten V e r s a m m l u n g w a r die A u f f o r d e r u n g des V o r s i t z e n d e n , A d o l f K o s z m o v s z k y an die M i t g l i e d e r , dass d iese lben zu der j e tz igen a l l g e m e i n e n T a r i f b e w e g u n g

— 37 —

i n U n g a r n S t e l l u n g n e h m e n mögen . D i e A u f f o r d e r u n g fand al lseit ige Bege is terung u n d wählte d ie G e n e r a l v e r s a m m l u n g e in K o m i t e , bes tehend aus d e n K o l l e g e n F r e t a , K o s z m o v s z k y , D o b a y , W e i s s-b e r g e r , L ö f f l e r u n d G a b r i e l , das s i ch mi t a n d e r e n T a r i f ­k o m m i s s i o n e n ins E i n v e r n e h m e n zu setzen, d ie V o r a r b e i t e n zur E i n ­führung eines Tar i f e s i n Temesvär zu er led igen u n d hierüber e iner nächsten G e n e r a l v e r s a m m l u n g B e r i c h t zu erstatten habe , eventue l l zu dessen D u r c h s e t z u n g k o n k r e t e Vorschläge zu m a c h e n hätte.

D a w i r den Lohnverhältnissen u n d anknüpfend auch der T a r i f -bewegui ig in Temesvär eine spez ie l le A b t h e i l u n g w i d m e n , wo l l en w i r an dieser Ste l le n i c h t länger be i dieser A n g e l e g e n h e i t v e r w e i l e n .

I n d i e sem Jahre erfolgte auch der A b s c h l u s s der Gegense i t i gke i t mi t d e m T i r o l - V o r a r l b e r g e r K r o n l a n d s v e r e i n , sowie die Befre iung der e r k r a n k t e n M i t g l i e d e r v o n der Z a h l u n g ihrer Beiträge an die K r a u k e n ­sekt i on .

U e b e r a u s v ie le Todesfälle hat dieses Jahr aufzuweisen. So v e r l o r die F i l i a l e Neusatz d ie M i t g l i e d e r Isak J o v a n o v i t s , J o h a n n R i h m e r u n d G e o r g l ' o l j a n a t z ; L e t z t e r e r v e r s c h i e d d u r c h S e l b s t m o r d ; — die Zent ra l i ; Temesvär aber hatte d e n V e r l u s t der M i t g l i e d e r A n t o n B a u e r (derselbe starb i n W i e n , wo er zur H e r s t e l l u n g seiner Gesundhe i t weilte) u n d Josef H a n n .

D i e M i t g l i e d e r z a h l b e t r u g m i t E n d e D e z e m b e r 88 .

* *

Das letzte u n d sechsunddreiss igste J a h r unserer V e r e i n s g e s c h i c h t e 1887 war z w a r n i c h t so r e i c h an w i c h t i g e n Begebenhe i t en , wie das vorhergehende , es b le ib t aber, was die L e b h a f t i g k e i t betrif ft , n i cht h inter i h m zurück.

Z u A n f a n g des Jahres w u r d e zu G u n s t e n der s tark i n A n s p i u c h g e n o m m e n e n K r a n k e n k a s s a e in B a l l arrangirt , we l cher a m 15. Jänner i m städtischen R e d o u t e n s a a l e s tat t fand u n d ein Reinerträgniss v o n 230 fl. 03 k r . ergab .

F e r n e r müssen wir eines i m M o n a t F e b e r gefassten Beschlusses des Ausschusses erwähnen, w o n a c h jedes zugereiste M i t g l i e d verpf l i chet ist , s i ch innerha lb 8 T a g e n b e i m Präsidium zu m e l d e n u n d daselbst sein L e g i t i m a t i d n s b u c h a b z u g e b e n ; v e r b l e i b t aber ein M i t g l i e d i m O r t e k o n d i t i o u s l o s , so hat derselbe alle 4 W o c h e n u m S t u n d u n g seiner Res te b e i m A u s s c h u s s e c i n z u k o m m e n .

A m 17. A p r i l f a n d die o r d e n t l i c h e J a h r e s - G e n e r a l v e r s a m m l u n g i n A n w e s e n h e i t v o n 26 M i t g l i e d e r n statt . I n derse lben ber ichtete der K a s s i e r , dass der S t a n d der K r a n k e n k a s s a derze i t 624 fl. 13 k r . beträgt u n d dass i n d i e sem Jahre (1887) bereits 150 fl. an Beerdigungsbeiträgen ausbezahlt w u r d e n . D e r v o m A u s s c h u s s e e ingebrachte A n t r a g : das

— 38 -

K r a n k e n g e l d wieder auf 1 fl. p e r T a g zu erhöhen, d ie Wochenbei träge h ingegen auf 50 k r . zu be lassen , wurde e i n s t i m m i g a n g e n o m m e n u n d zur N e u w a h l des Bureaus geschr i t ten . D i e W a h l ergab folgendes R e s u l t a t : V o r s t a n d : A d o l f K o s z m o v s z k y , V o r s t a n d - S t e l l v e r t r e t e r K a r l H a n d l , K a s s i e r Josef R e i f ; A u s s c h u s s m i t g l i e d e r : A d a m S c h w e r t f e u e r , M a x P a r a 1, Josef G a b r i e l , A l e x a n d e r M a n -g o 1 d , G e z a P e t r o v ä c z ; E r s a t z a u s s c L u s s : A l b e r t R a m m e r , A n t o n L e h n e r , Josef L u t z ; R e c h n u n g s r e v i s o r e n : G r e g o r R a m m e r , L e o p o l d L ö f f 1 e r , A d o l f R o s n e r .

D a d ie F i l i a l e G r o s s - B e c s k e r e k schon seit N o v e m b e r 1886 mit i h r e n Beiträgen i m Rückstände war , ausserdem v o n früher Res te hat , i n S u m m a daher 200 II. schuldet , wurde die dor t ige V o r s t e h u n g aufgefordert , ihre R e s t e binnen 4 W o c h e n unverzüglich zu beg le i chen , ansonsten die S t re i chung sämmtlicher M i t g l i e d e r voi genom inen w i rd . Gegenüber d e m energischen. V o r g e h e n des hiesigen Ausschusses b e k a n n l e sich sch l iess l i ch der G r o s s - B e c s k e r e k e r S e k t i o n s k a s s i e r als der a l lgemeine S c h u l d n e r des V e r e i n e s u n d ersuchte v o n g e r i c h t l i c h e n S c h r i t t e n abzus tehen , s i c h g le ichze i t ig verp f l i ch tend , d e n res t i renden B e t r a g i n m o n a t l i c h e n T h e i l z a h l u n g e n zu erlegen, — was auch bis zur gänzlichen T i l g u n g obiger S u m m e , pünktlich geschah .

U m n u n ähnlichem S c h l e n d r i a n , wie er i n oberwähnter F i l i a l e h e r r s c h t e , i n Z u k u n f t v o r z u b e u g e n , beschloss der A u s s c h u s s , dass b is 10 . j e d e n M o n a t s die Beiträge, resp. Rechnungsabschlüsse des v e r ­gangenen M o n a t s aus den F i l i a l e n d e m 1 lauptkass ier einzusenden s i n d .

I n der A u s s c h u s s - S i t z u n g v o m J u n i w u r d e n die F i l i a l e n W e r s c h e t z u n d U n g . - W e i s s k i r c h e n wegen der ger ingen A n z a h l v o n V e r e i n s m i t ­g l ieder aufgelöst u n d beschlossen für den 24 . J u l i eine ausserordent l i che G e n e r a l v e r s a m m l u n g e inzuberufen , deren T a g e s o r d n u n g der def init ive A n s c h l u s s an d e n L a n d e s v e r e i n , resp . die Auflösung des »Südungarischen Buchdruckervereines«, sowie die W a h l v o n D e l e g i r t e n z u m diesjährigen B u c h d r u c k e r t a g , — b i ldet .

In dieser ausserordent l i chen G e n e r a l v e r s a m m l u n g konstat i r te V o r s i t z e n d e r A d o l f K o s z m o v s z k y , dass d ie statutarisch, v o r g e ­schr iebene A n z a h l der M i t g l i e d e r (3U T h e i l ) , d ie die Auflösung des V e r e i n e s bedingt , anwesend sei , br ingt des ferneren S c h r e i b e n der F i l i a l e n N e u s a t z , G r o s s - B e c s k e r e k u n d L u g o s , sowie v o n M i t g l i e d e r n aus U n g . - W e i s s k i r c h e n , R e s e h i t z a , W e r s c h e t z zur V e r l e s u n g , we l che s i ch sämmtlich für d e n A n s c h l u s s erklären, diese es überhaupt der Zentra le überlassen, n a c h Gutdünken vorzugehen , w o r a u f seitens der A n w e s e n d e n e i n s t i m m i g die Auf lösung des »Südungarischen Buchdruckervereines« i n Temesvär u n d der A n s c h l u s s an den L a n d e s v e r e i n ausgesprochen u n d d ie V e r e i n s l e i t u n g mi t der Durchführung dieses Beschlusses betraut w u r d e .

— 39 —

Für den a m 20 . u n d 2 1 . A u g u s t i n B u d a p e s t tagenden I V . B u c h ­d r u c k e r - L a n d e s k o n g r e s s würden J o h a n n F r e t a u n d A d o l f K o s z -m o v s z k y als D e l e g i r t e entsendet .

I n A n b e t r a c h t der günstiger gewordenen pekuniären L a g e der K r a n k e u s e k t i o n s - K a s s a u n d mit Rücksicht auf den ger ingen K r a n k e n ­stand beantragte der A u s s c h u s s die H e r a b s e t z u n g der Wochenbeiträge von bO auf 40 k r . mit 1. A u g u s t , we l cher A n t r a g v o n der G e n e r a l ­v e r s a m m l u n g a n g e n o m m e n w u r d e .

D ie wicht igste E r r u n g e n s c h a f t dieses Jahres war die Gründung der F o r t b i l d u n g s s e k t i o n , welche d u r c h d e n A n s c h l u s s an d e n L a u d e s v e r e i n bed ingt w a r ; — u n d g ing d a m i t e n d l i c h e i n s chon lange gehegter W u n s c h der h ies igen K o l l e g e n i n Erfüllung.

A m letzten B u c h d r u c k e r t a g , an w e l c h e m s i c h sämmtliche B e z i r k s ­vere ine — H e r m a n n s t a d t ausgenommen — v e r t r e t e n Hessen, wurde nämlich i n den für die P r o v i n z m i t g l i e d e r ge l tenden B e s t i m m u n g e n bezüglich der F o r t b i l d u n g s s e k t i o n e n fo lgender Passus a u f g e n o m m e n : »In j eder D r u c k s t a d t ist eine F o r t b i l d u n g s s e k t i o n zu gründen; wo aber zur E r h a l t u n g e iner solchen S e k t i o n n i cht die genügende A n z a h l der M i t g l i e d e r v o r h a n d e n ist , t r i t t der Vere in , m i t e i n e m ähnlichen, über eine B i b l i o t h e k verfügenden V e r e i n (ohne Verp f l i ch tung ) i n Verbindung.«

U m nun ob igem P u n k t e zu entsprechen u n d d ie Gründung der F o r t b i l d u n g s s e k t i o n v o r z u n e h m e n , ber ie f der A u s s c h u s s für den 6. N o v e m b e r eine ausserordent l i che G e n e r a l v e r s a m m l u n g e i n , in we l cher für die Gründung der F o r t b i l d u n g s s e k t i o n J o h a n n F r e t a , A d o l f K o s z m o v s z k y , A l e x a n d e r M a n g o l d u n d Jose f G ä b r i e 1 lebhaft p l a i d i r t e n , worauf - s o d a n n v o n der V e r s a m m l u n g d i e Gründung e i n ­s t i m m i g ausgesprochen wurde . Z u r Schaf fung eines D ispos i t i ons fondes für erwähnte S e k t i o n wurde unter A n d e r e m e in A n t r a g e ingebracht , der A u s s c h u s s m ö g e m i t G e n e h m i g u n g der G e n e r a l v e r s a m m l u n g aus der K r a n k e n k a s s a d e n B e t r a g v o n 100 11. ent l ehnen , we lcher A n t r a g i m P r i n z i p e w o h l a n g e n o m m e n wurde , g le i chze i t ig aber ein K o m i t e gewählt, bes tehend aus den K o l l e g e n J o h a n n F r e t a , A l e x a n d e r M a n g o l d , G e z a P e t r o v ä c z u n d Josef G a b r i e l , we lches s i c h diesbezüglich mit der Z e n t r a l l e i t u n g i n B u d a p e s t ins E i n v e r n e h m e n z u setzen u n d die zur K r e i r u n g genannter S e k t i o n nöthigeu V o r a r b e i t e n durchzuführen hat .

H i e r sei n o c h b e m e r k t , dass mi t wenigen A u s n a h m e n fast sämmtliche M i t g l i e d e r der F o r t b i l d u n g s s e k t i o n b e i t r a t e n u n d h iezu ab 12. N o v e m b e r die wöchentlichen E i n z a h l u n g e n per 10 k r . b e g a n n e n ; — dass ferner die S e k t i o n heute glänzend prosper i r t u n d bereits eine B i b l i o t h e k v o n über 600 Bänden bes i tz t .

E s erübrigt uns n o c h schl iess l i ch der T o d t e n dieses Jahres zu g e d e n k e n : der K o l l e g e n K a r l W o 1 f u n d J o h a n n W i n n a n d aus

— 40 —

Temesvär u n d Peter W e r n e r aus W e r s c h e i z , — u n d auch das J a h r 1887, das letzte unserer V e r e i n s g e s c h i c h t e , i s t i n das M e e r der V e r ­gangenheit g e s u n k e n . . . .

* * *

G e l e g e n t l i c h des A n s c h l u s s e s zählte der V e r e i n d ie fo lgenden M i t g l i e d e r , denen, was w i r h i e r ausdrücklich erwähnen w o l l e n , alle früher, e r w o r b e n e n R e c h t e , insbesondere aber d e n Gründern des »Süd­ungar i s chen Buchdruckervereines« bezüglich der nur 8jährigen K a r e n z ­zeit für die Inva l idenkassa auch i m L a u d e s v e r e i n e gewahrt w e r d e n :

Temesvär: Alttyr ''loliaiiii. Gross-Beeskerek ;

Baldzs Ludwig. f Mik/osxv /''nur: /><--.u> /'ranz. f Bednar Johann. Movrin /<)• icilt ich. //cyji /Cmcrich. Berey Stefan. Paral Miix. Jlcgyi Julius. Csatäry Rudolf. Pavlovits Johann. Kaufniiiim Sigmund. Csendes Jakob. Petrovits Georg. Kempfuci Ludwig. Czinek Be'la. Pokorny Franz: Wimmer Josef. Farda Vinzenz. Polz Julius. Wittmann August. Fecker Wilhelm. Radivojevits Josef.

Lugas : Fidrant Heinrich. Rammer Albert. Lugas :

Fischer Franz. Rammer Gregor. Kratochwill Emil. Frank Julius. Reif Josef. Töth Franz. f Frank Be'la. Reiner Ludwig. Wessely Anton. Freta Johann. Rosner Adolf.

Lippa : Gabriel Josef. Schreier Josef. Lippa :

Glasz Franz. Schwertfeuer Adam. Gercsek Joxcf. Gyermek Georg. Szabö Michael. Werschetz: Handl Karl. Tichy Franz.

Werschetz:

Hauk Stefan. Tomaszesky J. Neumann Heinrich.

Hepke Wilhelm. Weiss Jakob. Resehitza : Homa Josef. Weissberger Emanuel. Paral Wenzel. Janäts Nikolaus. Neusatz : Plessel Ludwig. Jannes Johann. Jantsy Heinrich. Dada Stefan. Stetin Georg.

Knezevits Constantin, Dvorzsak J. Gross-Kikinda: Kopacska Paul. Jankovits M. f Pelzer Sebastian. Koszmovszky Adolf. Kdroly L.

f Pelzer Sebastian.

Lamplot Emil. Lazarevits Alexander. Perjkmos :

Lehner Georg. Malencic Milos. Pirkmayer Georg. Lill Franz. Malencic Nikolaus. Löffler Leopold. Mhak J. Ung.-Weisskirchen

Lutz Josef Popovits Milan. Novolny Wilhelm. Mangold Alexander. Ziemietzky Karl.

*

Schimala Friedrich.

S o w e i t erstreckt s i c h d ie G e s c h i c h t e unseres V e r e i n s , das nächste Jahr , 1888, gehört s c h o n ausserhalb des R a h m e n s dieser Broschüre, denn mi t 1. Jänner hörte die Selbstständigkeit unseres V e r e i n e s auf,

— 41 —

weshalb w i r uns m i t d i e s e m Jahre auch n i c h t e ingehender beschäftigen w o l l e n u n d erwähnen nur so v i e l , dass i m März die min is ter i e l l e G e n e h m i g u n g zur Auflösung des »Südungarischen Buchdruckervereines« , resp. zum Anschlüsse an d e n L a n d e s v e r e i n e in langte , dass schl iess l i ch mi t J u l i s i c h den vo l l e ingzah l t en Gründern des ehemal igen »Südungarischen Buchdruckervereins« gegebenen F a l l s d ie I n v a l i d e n - K a s s a erschloss , u n d dass im I «urfe dieses Jahres s i c h auch die übrigen V e r e i n e mi t A u s n a h m e F r c s s b u r g und l l e r m a n n s t a d t d e m L a n d e s v e r e i n e anschlössen.

Der S a m e zur grossen V e r e i n i g u n g ist ausgestreut , m ö g e er z u m W o h l e der Gehi l f enschaf t U n g a r n s gede ihen .

Wohnverhältnisse u n d Tarifbewegung I n Temesvär.

W a s die Lohnverhältnisse i n den Temesvärer D r u c k e r e i e n anbe langt , so w a r e n d iese lben v o m Jahre 1850 bis z u m Jahre 1870 nahezu gle iche . Für den W e r k s a t z w u r d e n per 1000 n 9 k r . Konvent ions -Münze (16 k r . n a c h heutiger Währung) bezah l t u n d k a m e n die Geh i l f en zu dieser Ze i t auf 1 2 — 1 4 fl. wöchentlich, in der S t a a t s d r u c k e r c i auf 20 fl., m i t w e l c h e m L o h n e i m Verhältnisse zu d e n damal igen L e b e n s m i t t e l p r e i s e n i m m e r h i n a u s z u k o m m e n war .

E i n ausgesprochener T a r i f ex i s t i r t e überhaupt n i c h t , u n d w a r zumeist das freie U e b e r e i n k o m m e n i n d e n D r u c k e r e i e n gebräuchlich. S o w u r d e n i n der S t a a t s d r u c k e r e i A u s g e l e r n t e m i t 9 — 1 0 fl. e n t l o h n t , während i n den übrigen D r u c k e r e i e n so l che 8 fl. erh ie l ten . U e b e r s t u n d e n w u r d e n bis zu 10 fl. m i t 16 k r . , über 10 fl. m i t 20 u n d 22 k r . bezah l t , während berechnende Setzer ausser dem Satzpre ise mit 10 k r . p e r S t u n d e vergütet w u r d e n . M a s c h i n e n m e i s t e r w u r d e n mi t 1 2 — 1 4 fl., D r u c k e r h ingegen m i t 9 u n d 10 fl. per W o c h e bezah l t .

E r s t A n f a n g s der 70er Jahre , wo das Ze i tungswesen bedeutenden A u f s c h w u n g n a h m , w u r d e n für d e n Zei tungssatz per 1000 n 20 k r . bezah l t , u n d k a m e n die be i den Tagesblättern berechnenden Setzer gewöhnlich auf 1 6 — 1 8 fl. per W o c h e .

N a c h d e m 73er K r a c h j a h r e machte s i ch a u c h i n der E n t l o h n u n g unserer K u n s t ein fühlbarer Rückschritt g e l t e n d ; das B e r e c h n e n w u r d e zumeis t abgeschafft u n d auch bei d e n Z e i t u n g e n thei lweise das gewisse G e l d eingeführt. I m Jahre 1878 wurde infolge der seit Jahren bestehenden Geschäftsstockung auch b e i der »Neuen Temesvärer Zeitung«, der b isher e inz ig n o c h i m B e r e c h n e n hergeste l l ten Z e i t u n g das gewisse G e l d

— 43 —

eingeführt u n d zwar erhie l ten drei das B l a t t herste l lende Setzer je 18 fl., der M e t t e u r aber 22 fl. per W o c h e . D a s Herabdrücken der L ö h n e erre ichte j e d o c h in diesem Jahre seine G r e n z e , i n d e m eine grössere D r u c k e r e i ihren A u s g e l e r n t e u 5 fl. W o c h e n l o h n zu bezah len anfing.

Se i t dieser Zeit wurde es in mater ie l ler H i n s i c h t i m m e r s c h l e c h t e r ; E n t l o h n u n g e n zu 10 12 fl. rechnet m a n heutzutage s chon zu einer »glänzenden« K o n d i t i o n , und selbst be i Ze i tungen w i r d n i c h t m e h r bezahlt , so dass der durchschn i t t l i che V e r d i e n s t k a u m m i t 8 fl. a n g e ­geben werden k a n n .

* * *

So s t a n d e n die Lohnverhältnisse i n Temesvär , als s i c h i m J a h r e 1886 e n d l i c h auch in U n g a r n das B e s t r e b e n n a c h V e r b e s s e r u n g der eigenen L a g e unter den B u c h d r u c k e r n regte . I n versch iedenen Städten des L a n d e s , so i n Fünfkirchen, N e u s a t z etc . rüstete m a n s i ch e u e r g i s c h ; i n D e b r e c z i n w a r es bereits zur A r b e i t s n i e d e r l e g u n g g e k o m m e n , als im D e r b s t e desselben Jahres s i ch auch i n Temesvär eine gewisse Rührigkeit zu ent(alten begann. So wurde wie bereits erwähnt, i n der a m 8. Sept i -n iber 1886 abgehaltenen ausserordent l i chen G e n e r a l v e r ­s a m m l u n g , ein T a r i f ' b e w c g u n g s - K o m i t e gewählt, welches die A u f g a b e hatte , jene M a s s n a h m e n zu ergrei fen, we l che geeignet s i n d , e inem T a r i f e G e l t u n g zu verschaf fen , resp . der nächsten G e n e r a l v e r s a m m l u n g diesbezüglich Vorschläge zu m a c h e n .

D a s K o m i t e wählte J o h a n n F r e t a z u m Präses u n d hat v o r a l l em eine fre iwi l l ige Steuer ausgeschrieben, we l che aber — s c h o n je tz t sei es b e m e r k t - -ein klägliches R e s u l t a t geliefert hat , d a die E i n i g k e i t der K o l l e g e n , wie bei j edem U n t e r n e h m e n , V i e l e s zu wünschen übrig Hess.

l'Tir den 2 1 . N o v e m b e r wurde v o n Seite des T a r i f komi tes eine a l lgemeine freie B u c h d r u c k e r v e r s a m m l u n g e inberufen, zu we l cher 30 M i t g l i e d e r ersch ienen waren . N a c h Eröffnung der V e r s a m m l u n g d u r c h J o h a n n F r e t a wurde K a r l H a n d 1 z u m V o r s i t z e n d e n , Josef G a b r i e l z u m Schriftführer gewählt u n d zur T a g e s o r d n u n g — B e r i c h t über die b isherige Thätigkeit des T a r i f s - K o m i t e s — geschr i t ten . H i e r a u f wurde der B u d a p e s t e r v o m hiesigen K o m i t e etwas modi f i z i r te T a r i f P u n k t für P u n k t vorgelesen u n d e ins t immig a n g e n o m m e n . K o l l e g e F r e t a erwähnt s o d a n n , dass Zirkuläre n a c h Fünfkirchen, B u d a p e s t u n d W i e n ger i chte t w u r d e n , v o n w e l c h le tzteren Städten i m ernsten F a l l e mater ie l le Unterstützung zuges ichert w u r d e ; ferner dass J o h a n n M a y r ersucht wurde , er möge die P r i n z i p a l e zu e iner B e s p r e c h u n g einberufen u n d ihnen die Wünsche der G e h i l f e n , e inen T a r i f einzuführen, bekannt geben . M a y r k a m dem E r s u c h e n n a c h u n d erklärte d e m K o m i t e , die H e r r e n P r i n z i p a l e M a g y a r , S t e g e r u n d U h r m a n n seien i m P r i n z i p e m i t der Einführung eines Tar i f s w o h l

— 44 —

e i n v e r s t a n d e n , d o c h unter den o b w a l t e n d e n Verhältnissen sei dies unmöglich, d a eine hiesige D r u c k e r e i (Höszler)* die S c h i m i l / I o x i k u r r e n z i m höchsten Masse betreibe u n d d i e P r e i s e so n i edr ig stel le , dass sie ein e inheit l iches V o r g e h e n n i cht e inschlagen können. F r e t a . führte weiter aus, dass er i n einer hierauf einberufenen K o m i t e - S i t z u n g den A n t r a g ste l l te , n o c h m a l mit d e n P r i n z i p a l e n zu u n t e r h a n d e i n , j e d o c h e inem Gegenantrage — raschere A k t i o n e inzuschlagen — weichen muss te . Z u m Schlüsse seiner R e d e führte F r e t a n o c h aus, dass die G e h i l f e n d e n E r n s t der S i t u a t i o n n o c h n i cht genug zu würdigen wissen , selbst die heutige V e r s a m m l u n g gib!: diesbezüglich d e n B e w e i s , denn eine D r u c k e r e i ( U h n i i a n i i ) sei <>;.u ni< hl v e r h e t e n ; er rathet, nicht al lzurasch, vorzugehen , sonsl müsslcn vvir uns k i ibn zurückziehen.

Schl iess l ich c r s i M Iii F r c l a die A n u r ; , enden , s ich besser wie bisher an. der Steuer zu bet.heil.igen, denn zu unserem U n t e r n e h m e n gehören dreier le i D i n g e : G e l d , G e l d u n d wieder G e l d .

Z u m Schlüsse der V e r s a m m l u n g wurde das K o m i t e beauftragt, mi t den P r i n z i p a l e n Rücksprache zu nehmen u n d b i n n e n 14 T a g e n einer V e r s a m m l u n g ' hierüber B e r i c h t zu ers tat ten .

L e t z t e r e n A u f t r a g Hess aber das K o m i t e , d a i h m mit t l e rwe i l e Erklärungen v o n einer grossen A n z a h l K o l l e g e n , dass sie be i e twaiger N i c h t a n n a h m e des Tar i f s seitens der P r i n z i p a l e n i c h t für die unter d e m festgesetzten M i n i m u m A r b e i t e n d e n austreten, d . h . s i ch n i ch t op fe rn w o l l e n , — b e k a n n t w u r d e n , unausgeführt. U m aus diesem G r u n d e andere S c h r i t t e vorzusch lagen , ber ie f das K o m i t e (aus w e l c h e m inzwischen Präses F r e t a M e i n u n g s v e r s c h i e d e n h e i t e n wegen austrat) für den 5. D e z e m b e r eine V e r s a m m l u n g e in , zu we l cher v o n f ü n f z i g G e h i l f e n z w e i u n d z w a n z i g e r s c h i e n e n w a r e n , d ie der A n s i c h t des K o m i t e s , für den 8. D e z e m b e r n o c h eine letzte u n d zwar endgi l t ige a l lgemeine freie V e r s a m m l u n g wegen Einführung eines T a r i f s abzuha l ten , be ip f l i chteten .

S o w u r d e d e n n auch für 10 U h r V o r m i t t a g s a m obgenannten T a g e i m städtischen Rathhaussaa le abermals eine V e r s a m m l u n g mi t d e m B e m e r k e n e iuberu f cn , dass zur rechtskräftigen Beschluss fassung derse lben mindestens dre i V i e r t e l der h ies igen B u c h d r u c k e r - G e h i l f e n anwesend se in müssen; S o l c h e j e d o c h , welche a m E r s c h e i n e n verh inder t sein s o l l t e n , mögen s i ch d u r c h e inen bei der V e r s a m m l u n g A n w e s e n d e n ver t re ten lassen , u n d s i ch zug le i ch mit te ls t ih re r U n t e r s c h r i f t v e r p f l i c h t e n , a l l en i n dieser V e r s a m m l u n g gefassten Beschlüssen zu u n t e r w e r f e n ; sol l te u m ' / a l l U h r die vorgeschr iebene A n z a h l der G e h i l f e n n i ch t

* Anfangs 1888 wurde die Druckerei gesperrt, dafür entstanden aber in den letzteren Jahren zwei neue »Trittmühlen«, welche die Schmutzkonkurrenz weiter betreiben. D a nun diese »Druckereien« keine grösseren Arbeiten liefern können, werden selbe bei einer eventuellen neuerlichen Lohnbewegung von Seite der Prinzipale hoffentlich nicht wieder als Hinderniss — »um ein einheitliches Vorgehen einschlagen zu können« — bezeichnet werden.

- 45

anwesend se in , sieht s ieh das K o m i t e ' veranlasst , v o n der A b h a l t u n g der V e r s a m m l u n g abzustehen u n d se in M a n d a t n iederzulegen .

Z u r erwähnten le tzten V e r s a m m l u n g h a b e n s i ch n u r 23 M i t g l i e d e r e ingefunden u n d auch, diese, ohne über weitere M a n d a t e zu verfügen. In F o l g e dessen sah sich, das K o m i t e gezwungen , zu res igniren u n d hat den M i t g l i e d e r n über die gesammel ten G e l d e r freies Verfügungsrecht gestellt .

D i e mi t so grosser Bege i s t e rung i n Scene gesetzte T a r i f b e w e g u n g war zu F i l d e ; das bisher eingeflossene G e l d (c irca 25 fl.) wurde d e n stre ikenden K o l l e g e n n a c h D e u t s c h l a n d gesendet — u n d die ganze A g i t a t i o n s ch lummerte sanft, ohne i h r e n Z w e c k erfüllt zu h a b e n , i n e in besseres Jenseits hinüber! . . . .