A technikai újdonságok megjelenése a szakképzésben és az ... ujdonsagok bekerulese a... ·...

A technikai újdonságok megjelenése aszakképzésben és az OKJ-ban

Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettámogatásával

Kutatásvezető: Dávid János

Munkatársak:

Horváth GergelyMarosvölgyi Ágnes

Némedi JánosSólyom Zoltán

Tajti József

2009. június

Az újdonságok megjelenésének lehetőségei és nehézségei a szakképzésben

3K CONSENS IRODATel /Fax: 356-1081 Email: [email protected],

www.3kconsens.hu

CENTROSZETTel: 261.64-64 www.centroszet.hu

2

Tartalomjegyzék

5.3. Új technológiák, eljárások megjelenése a szakképzésben, annak szabályozási kérdései– a képzés eszközszükséglete és vállalati kapcsolatok .........................................................3

5.3.1. A képzéshez szükséges eszközigény szabályozása.................................................35.3.2. A követelmény és előírás közötti ellentmondások..................................................55.3.3. A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma.......................................................................................................................................65.3.4. Az új megjelenése a szabályozás szempontjából..................................................15

5.4. A MUNKAERŐPIAC ELVÁRÁSAI A SZAKKÉPZÉSSEL SZEMBEN – AVÁLLALATOK ÁLTAL IGÉNYELT SZAKMAI TUDÁSELEMEK, A MUNKAKÖRÖKTARTALMA ÉS A KÉPZÉS KÖZÖTTI VISZONY........................................................18

5.4.1. A tudáselemek hasznosíthatósága........................................................................185.4.2. Az új technológia, anyag beépülése a tudáselemek közé......................................905.4.3. Az új elemek bekerülési ideje a képzésbe ............................................................935.4.4. Követi-e, kell-e követnie az OKJ-nak a szakma rezdüléseit? Mikor kell megújítaniegy OKJ-szakma tartalmát? ..........................................................................................95

5.5. AZ OKTATÓK HOZZÁÁLLÁSA SZAKMÁJUK TECHNOLÓGIAIVÁLTOZÁSAIHOZ.........................................................................................................98

5.5.1. A szakoktatók szerepe és véleménye a képzés tartalmának megújításáról, frissentartásáról.....................................................................................................................1025.5.2. A szakoktatók véleménye a képzés hatékonyságától és a lehetségesváltoztatásokról...........................................................................................................1135.5.3. A vállalati kapcsolatok és az újdonság megjelenésének összefüggései azoktatásban...................................................................................................................120

5.6. AZ OKTATÓI TEVÉKENYSÉGEK HÁTTÉRTÁMOGATÁSA ............................1315.6.1. Hozzáállás.........................................................................................................1315.6.2. A szakképzés szakirodalmi támogatottsága .......................................................1325.63. Szakkönyv-ellátottság ........................................................................................1325.6.4. Tankönyvellátottság ..........................................................................................1355.6.5. Folyóiratok a szakmai életben, szakképzésben...................................................1395.6.6. Internet..............................................................................................................142

5.7. INFORMATIKAI LEHETŐSÉGEK A TANANYAGFEJLESZTÉSBEN............1435.8. VÁLLALATI KAPCSOLATOK..........................................................................1505.9. PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS ......................................................................153

5.10.1. Az új tudáselemek és a pedagógusok...............................................................1535.10.2. Pályázati pénzekből finanszírozott pedagógus továbbképzések........................1555.10.3. Cégek szerepe a pedagógus továbbképzésben..................................................1565.10.4. Felnőttképzés ..................................................................................................1565.10.5. Szakképzési alap 5%-a ....................................................................................1565.10.6. Szakmai tapasztalat szerzése vállalatoknál.......................................................157

5.10. SZAKMÁK KÖZPONTI GONDOZÁSA .........................................................1575.11. PÁLYAKÖVETÉS...........................................................................................1605.12. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A SZAKMA MEGÚJÍTÁSA ÉRDEKÉBEN..1615.13. AZ OKTATÓK SZEREPE AZ ÚJDONSÁGOK OKTATÁSBA KERÜLÉSESZEMPONTJÁBÓL.......................................................................................................164



www.3kconsens.hu


3

5.3. ÚJ TECHNOLÓGIÁK, ELJÁRÁSOK MEGJELENÉSE A SZAKKÉPZÉSBEN,ANNAK SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEI – A KÉPZÉS ESZKÖZSZÜKSÉGLETE ÉSVÁLLALATI KAPCSOLATOK

A technikai-technológiai újdonságok szakképzésbe kerülése szempontjából nagyon fontos

tisztázni, hogy milyen eszközök, anyagok, folyamatok szükségeltetnek egy-egy képzés

lebonyolításához. E lajstromot szemügyre véve rögtön világossá válik, hogy számos nehézség

áll ma az előtt, aki újdonság szempontjából naprakésszé és piacképessé szeretne tenni egy

képzést.

5.3.1. A képzéshez szükséges eszközigény szabályozása

Jelenleg az iskolák rendkívül eltérő módon vannak ellátva az oktatáshoz szükséges

eszközökkel, anyagokkal. A TISZK-rendszer bevezetésének egyik fő oka ennek a szélsőséges

különbségnek a korrekciója volt. A cél az, hogy a TISZK segítségével a legmodernebb

eljárások nagy része, mi több, a csúcstechnológia jusson el az egyes képzésekbe. De mennyire

kivitelezhető ez az építő szándékú változtatás? Vajon hogyan alakulhatott ki ekkora

különbség két azonos szakmát tanító képzőhely felszereltségében; és vajon lehetséges-e, hogy

a változtatás, komoly hátrányokat, a technikát és felszereltséget érintő sorvadást rejt

magában?

Vizsgáljuk meg ezeket a tényezőket szép sorjában. Hogyan lehetséges, hogy az egyik, pl.

mechatronikai technikust vagy beszédátviteli technikust képző iskola folyamatosan el van

látva, elegendő mennyiségben és minőségben, korszerű alapanyaggal, viszonylag új

szerszámmal, modern gépekkel, a másik iskola pedig örül, ha csavarhúzót és kalapácsot ill.

csak egy elavult telefonkészüléket tud a diákok rendelkezésére bocsátani? A válasz kettős.

Arról, hogy ez megtörténhet, egyrészt tehet az oktatás eszközszükségletének szabályozási

módja, másrészt az egyáltalán nem elhanyagolható, iskolai szintű lobbi-tevékenység. Ez a

személyes kapcsolatokon múlik. Többéves, netán több évtizedes vállalati kapcsolatokkal

rendelkeznek bizonyos iskolák. Ennek a lobbizásnak az ügyességén, mértékén múlik

legtöbbször az iskolák információval és eszközökkel való ellátottságának a milyensége.

Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a TISZK-rendszer – amint arra korábban már

többször is utaltunk – ezt a lobbi-tevékenységet



www.3kconsens.hu


4

könnyen elsorvaszthatja, ami nagyon mellékzöngéje az új rendszernek. Vannak iskolák, ahol

van eszköz-kapcsolat (a vállalat különféle konstrukciókban eszközöket ad át az iskolának),

van, ahol nincs. Olyan rendszert kellene kidolgozni, amely a működő iskola-vállalat

kapcsolatokat meghagyná, ahol nincs, ott segítene ilyen reláció kiépítésében.

„Gyakorlati feladatokat megoldani laborokban, eszközökben, műszerezettségben,

ez óriási probléma. Ami sajnos nem jött elő menet közben, hogy nem rendeltek az

új képzésekhez olyan pályázatot, hogy beszerezzük azokat az eszközöket, amiből

nekünk nincs annyi, amivel a képzésben vizsgáztatunk. Oktatni tudunk, mert vagy

mérőpárban dolgoznak, vagy kettesével, tehát annyi eszközünk van, de a vizsgán

mindenki önállóan, egyedül vizsgázik. Kisakkozni, hogy ebből az eszközből csak

hat darab van, abból tíz, beosztásokat úgy kell sakkozgatni, de még nem is tudjuk,

mert még az időtáblát nem csináltuk meg, hogy hogy jövünk ki időben. Azért ez a

két cég foglalkozik ezzel elsősorban, mert Magyarországon az épület villamosítási

témakörben ők a piacvezetők. Egyrészt termékpalettában, mert mindenük van, ami

kell az épület-villanyszereléshez. Van egy másik része is, az üzemi villanyszerelés.

Aztán van még több kisebb cég, azok is tartanak tanfolyamokat, de nehezebb

bejutni, és nem ennyire rugalmasak, nincs annyi kapcsolatuk az iskolákkal. Akkor

van kapcsolatuk, ha helyileg érdekeltek, tehát ha abban a városban van a cégnek

telephelye, ahol az iskola van. Akkor az ottani iskolát támogatja elsősorban, a

szakképzési támogatáson keresztül is. Ezt szerették a cégek – mert most már nem

lehet – konkrétan meghatározni, hogy melyik iskolához kerüljön a támogatás. Azt

is szeretnék – de ez problémákat jelent, és állítólag nem lehet – hogy ezt a 1,5%-

ot nemcsak hogy odaadják az iskolának, hanem konkrétan az ő termékeiket

vásárolják meg belőle.”

(székesfehérvári szakiskola szakoktatója)

Folytatva a megkezdett gondolatot, az alapelv az, hogy a TISZK iskolái együtt használják az

eszközöket. Igen ám, de hogy jut oda a másik iskola tanulója, és ha odajut, honnan van

alapanyaga, és vajon az is közös? Az alapanyag ellátást, mintha nem is lenne létező probléma,

nem szabályozza a rendszer. Pedig alapanyag nélkül, nincsen szakmaoktatás. Néhány általunk

vizsgált iskolában a tanulók mindig ugyanazt a darabka anyagot kapják, azon fúr, kalapál,



www.3kconsens.hu


5

fűrészel. Értelmetlen munkát végez, amikor pedig már semmit nem lehet kezdeni vele,

kidobják. Ennek romboló hatásáról a motivációs részben is kitérünk.

Más, de a téma szempontjából fontos és kidolgozatlan az is, hogy, vajon a technikát

„birtokló” iskola szakoktatója, oda meri-e engedni a másik iskola szakoktatóját és diákjait,

hogy dolgozzanak a géppel, vagy csak nézni engedi? Amennyiben odaengedi és elromlik a

gép vagy szerszám, akkor ki a felelős, ki javíttatja, ki fizeti? Rengeteg a kérdés.

5.3.2. A követelmény és előírás közötti ellentmondások

Fontosnak tartjuk, hogy közelebbről is megvizsgáljuk a központi program, a mindenkire

érvényes és kötelező szakmai és vizsgakövetelményeket, méghozzá az eszközök oldaláról

megközelítve. Érdemes figyelemmel kísérni, milyen minimálisan és általánosan, mintegy

gyűjtőfogalomként fogalmaznak a követelmények az eszközöket illetően. Ennek oka

nyilvánvalóan az, hogy az egyes iskolák egyáltalán el tudják indítani a képzéseket, ne legyen

ennek eszközhiány miatt akadálya. Ez a minimalizálás szép gondolat, de óriási az

ellentmondás ez ügyben. Miért is? Két ellentmondás is van, egyik sem elhanyagolható.

1. A kötelező minimum, alkalmas arra, hogy bármely iskola játszi könnyedséggel

előteremtse, de hihetetlenül kevés ahhoz, hogy a szakma elsajátítható legyen

2. A kötelező minimum és a vizsgán teljesítendő feladatok között nincsen összhang.

Ha csak azokkal az eszközökkel rendelkezne egy iskola, ami az előírt minimum, a

vizsgán a tanuló nem lenne képes levizsgázni.

Vizsgáljuk meg ezt a területet az általunk vizsgált két szakmacsoport egy-egy szakmáján.



www.3kconsens.hu


6

5.3.3. A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

1. VILLANYSZERELŐ

· Lézeres- és egyéb szintező

· Villanyszerelő kéziszerszámok, kisgépek

· Munkaállvány

· Dobozhely

· fúrók, horonymarók,

· ipari porszívó,

· véső- és fúrógépek

· Földmunka kézi szerszámai

· Oszlopállítás eszközei

· Vezeték-, és kábelszerelés eszközei

· Fémipari kéziszerszámok és kisgépek

· Szögbelövő, szögbeverő

· Villamos mérőműszerek Hosszmérő eszközök (mérőszalag)

· Informatikai és adatrögzítő eszközök

· Jogszabály gyűjtemény

· Érzékelők, jeladók

· Présszerszámok

· Számítógépes konfigurációk

· Védőfelszerelések (mászóvas, biztonsági öv, védősisak)

· Környezetszennyező anyagok gyűjtői

· Hegesztő-, forrasztó és melegítő berendezések



www.3kconsens.hu


7

Ez a minimum, de a vizsgakövetelmény egyetlen modulja pl. ezt kéri:

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:

· Kisfeszültségű villamos szerelések

· A szakmai követelménymodul tartalma:

· Feladatprofil:

· Elosztóberendezést szerel

· Fogyasztásmérő helyet alakít ki

· Csatlakozó vezetéket épít ki

· Villamos szerelvényeket helyez el és szerel

· Fogyasztói berendezések részére csatlakozóhelyeket alakít ki

· Épületinformatikai, épületautomatikai és jelző hálózatot épít ki

· Épületvillamos berendezést javít, karbantart, kezelését betanítja

· Beltéri világítási berendezést szerel

· Kültéri világítási berendezést szerel

· Kapcsolóberendezést szerel

· Ipari elosztó berendezést szerel

· Ipari energiaelosztó hálózatot szerel

· Vezérlő- és szabályozó berendezést szerel

· Ipari villamos berendezést javít, karbantart, kezelését betanítja

· Külső villámhárító berendezést szerel

· Belső villámvédelmet alakít ki

0899-06

· Aszinkron gépet szerel

· Egyenáramú gépet szerel

· Szinkron gépet szerel

· Különleges villamos forgógépet szerel

· Egyfázisú transzformátort szerel



www.3kconsens.hu


8

· Háromfázisú transzformátort szerel

· Különleges transzformátort szerel

· Villamos gépet javít, karbantart, kezelését betanítja

· Villamos készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja

· Szabadvezetéki oszlopot, tartószerkezetet helyez el csatlakozó vezetékhez

· Csatlakozó vezetéket szerel

· Szabadvezetéki kötést készít

· Csatlakozó kábelt fektet tartószerkezetre, talajba

· Vízzáró kábelátvezetést készít

· Kiskábel-hálózatot javít, karbantart

· A munka megkezdése előtt, a munkafolyamatban és a munka átadásához szükség

szerint méréseket és vizsgálatokat végez

· Üzemi ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végez

· Hiba meghatározáshoz méréseket, vizsgálatokat végez

· Érintésvédelmi rendszert, eszközt szerel, telepít

· Munkájában figyelembe veszi és alkalmazza az érintésvédelmi szabályokat

· Munkájában figyelembe veszi és alkalmazza a munkavégzés helyszínére vonatkozó

· érintésvédelmi különleges szabályokat

· Üzemi ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végez

· Hiba meghatározáshoz méréseket, vizsgálatokat végez

· Villamos berendezés érintésvédelmi rendszerén szerelői ellenőrzést végez

· Kijelöli a kiskábel nyomvonalát

· Kiskábel tartószerkezetet, készít

· Kiskábelt fektet tartószerkezetre

· Kiskábeles áramkört alakít ki tömített szerelési technológiával

· Gondoskodik a hulladékok, veszélyes hulladékok szabályszerű elhelyezéséről

· Betartja a kéziszerszámokra vonatkozó előírásokat

· Elkészíti a figyelmeztető feliratozást

· Elvégzi a kábelerek azonosítását

Ahhoz, hogy e feladatokat megoldja, minimum rendelkezésére kell állnia a következő

felszerelésnek:



www.3kconsens.hu


9

1db szinkrongép

1db egyenáramú gép

1db szinkron gép

1db különleges villamos forgógép

1 db egyfázisú transzformátor

1 db három fázisú transzformátor

1 db különleges transzformátor

1 db villamoskészülék

Stb.

Csak az első 8 feladat végrehajtásához szükséges eszközöket soroltuk fel, de egyiket sem

nevezi meg a hivatalos eszközminimum. Arról nem is beszélve, hogy nem is egy kellene

belőlük, mert akkor egyszerre csak egy tanuló tudna rajta-vele dolgozni. És ez csak

egyetlenegy feladatmodul a vizsgán! A fő probléma az, hogy még a vizsgaközpontú

oktatáshoz sincsenek meg a valóban minimum feltételek, nemhogy a szakma

megtanulásához.

De nézzünk meg egy másik vizsgált szakmát, hátha a villanyszerelő kirívó kivétel.

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma:

2. HŰTŐ- ÉS KLÍMABERENDEZÉSSZERELŐ

· Hűtőközegek

· Palackok

· Hűtőgép olajok

· Nyomásmérő műszerek

· Vákuumszivattyúk

· Vákuumoló berendezés

· Láng és elektródás forrasztó-berendezés

· Lánghegesztő berendezés

· Szervizszerelvény készlet

· Csőmegmunkálás eszközei, berendezései



www.3kconsens.hu


10

· Hűtőközeg lefejtő, átfejtő és töltő berendezés

· Elektromos mérőműszerek

· Speciális (hűtő) szerszámok

· Kéziszerszámok

· Elektromos kisgépek

· Hűtő-, klímaberendezések

· Szabályozó, vezérlő automatikák

· Légállapot mérő műszerek

· Digitális mérleg

· Szivárgásmérők

· Munkabiztonsági védőeszközök

És mit is kell a végzős diáknak a vizsgán bemutatnia?

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:

Általános gépészeti technológiai feladatok I.

A szakmai követelménymodul tartalma:

Feladatprofil:

· Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó

dokumentumokat

· Kiválasztja, ellenőrzi és karbantartja, az általános kézi és kisgépes fémalakító

· műveletekhez használatos gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket,

védőfelszereléseket

· Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít

0111-06

· „Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget

· Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.)

· Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel

· Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés,



www.3kconsens.hu


11

menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés)

· Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.)

· Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás, harapás, nyírás, lyukasztás)

· Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás,

felülettisztítás, kéziszerszám-élezés stb.)”

Tehát kötelező minimum például, hogy legyenek általában, bármilyen, konkrétan meg nem

nevezett kézi szerszámok, csőmegmunkáló eszközök. A vizsgán viszont a diák konkrétan kell,

hogy fűrészeljen, reszeljen, menetet vágjon, lyukasszon. Ehhez kell satu, reszelő, vasfűrész,

menetvágó stb. Tehát akkor mi is a valós és szükséges minimum és kell-e, hogy az iskola

rendelkezzen vele? Jó-e az eszközszükséglet szabályozása?

A válasz sajnos egyértelműen nem. Ha minden szakmát és minden modult aprólékosan

összevetnénk, nagyon nagy, megoldatlan problémával találnánk szembe magunkat. Az

iskolák, nyilván ezt a saját bőrükön meg is tapasztalják és próbálják házon belül megoldani.

Pedig a megoldásnak, ebben az esetben felülről kell érkezni, az eszközellátottság alapos

felülvizsgálata után.

A többi, általunk vizsgált szakmánál is fussunk végig a szükséges eszközminimumon, mert

tanulmányozása igen tanulságos és gondolatébresztő:

3. ÉPÜLETGÉPÉSZETI CSŐHÁLÓZAT- ÉS BERENDEZÉS-SZERELŐ

· Csővezetékek

· Idomok

· Segédanyagok

· Szaniter áruk

· Berendezési tárgyak (kazánok, radiátorok,

· gázkészülékek)

· Kéziszerszámok

· Gépi szerszámok (speciális présgépek), véső- és

· fúrógépek

· Darabolószerszámok (kézi, gépi)

· Mérő- és jelölőeszközök

· Csőtisztító berendezések



www.3kconsens.hu


12

· Hajlító szerszámok

· Védőeszközök és felszerelések

· Hegesztő-felszerelések

· Létrák, állványok

· Szállítóeszközök

· Oltóanyagtöltő berendezések

· Hajtóanyagtöltő berendezések

· Nyomáspróba-berendezések

· Elszívók

· Rögzítő és befogó berendezések

· Kompresszor Szivattyú

4. GÉPI FORGÁCSOLÓ

· Daraboló-, eszterga-, marógépek

· Fúró-, véső-, gyalugépek

· Köszörű-, finomfelület-megmunkáló gépek

· Speciális megmunkáló gépek,

· célgépek

· Számítógép vezérlésű

· Forgácsoló gépek

· Befogó-, menesztő készülékek

· Speciális profil megmunkáló készülékek

· Daraboló szerszámok

· Esztergakések

· Fúrók, dörzsárak

· Menetfúrók, menetmetszők

· Palást-, homlok-, tárcsamarók

· Lefejtő marók

· Köszörűkorongok

· Hónoló szerszámok



www.3kconsens.hu


13

· Gyalu-, vésőkések

· Fogazó szerszámok

· Kézi szerszámok (pl. sorjázó szerszámok, szerelőeszközök)

· Mérő eszközök

· Idomszerek (kaliberek)

· Digitális mérőeszközök

· Jelölő eszközök

· Hűtő-, kenőanyagok

· Általános és egyéni

· védőfelszerelések

5. ORVOSI ELEKTRONIKAI TECHNIKUS

· Számítógép

· Szkenner

· Nyomtató

· Szimulációs szoftverek

· Elektronikus mérőműszerek

· Speciális teszter készülékek

· Forgó szerszámok

· Hővel működő szerszámok

· Mérőeszközök

· Szimulátorok

· Emulátorok

· Orvosi védőeszközök

· Tűzvédelmi, környezetvédelmi eszközök

6. BESZÉDÁTVITELI RENDSZER-SZAKTECHNIKUS

· Számítógép

· Szkenner



www.3kconsens.hu


14

· Nyomtató

· Fénymásolók

· Telefon (vezetékes, mobil)

· Telefax

· Kéziszerszámok


· Elektromos kisgépek

· Hővel működő szerszámok


7. GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS

· Kézi megmunkálás eszközei és szerszámai

· Gépi forgácsolás szerszámgépei, készülékei, szerszámai, tartozékai

· Ipari vezérléssel CNC szerszámgép

· Ívhegesztés berendezései, eszközei

· Lánghegesztő berendezései, eszközei

· Hőkezelési berendezései, eszközei, szerszámai

· Keménységmérő készülékek, eszközök

· Tolómérők, szögmérők, mikrométerek,

· mérőhasábok, mérőgépek

· Számítógép adatgyűjtő kártyával

8. MECHATRONIKAI MŰSZERÉSZ

· Számítógép

· Szkenner

· Nyomtató


· Kézi vezérlő

· Kéziszerszámok

· Szerelőszerszámok



www.3kconsens.hu


15

· Elektromos kéziszerszámok

· Speciális szerelőszerszámok

· hidraulikához, pneumatikához

· Elektromos mérőműszerek

· Nyomásmérő műszerek


· Pneumatikus vezérlő és vezérelt elemek

· Hidraulikus vezérlő és vezérelt elemek

· Elektro-pneumatikus vezérlő és vezérelt elemek

· CNC szerszámgépvezérlések

Ezek után térjünk rá arra a vizsgálatunk szempontjából kulcsfontosságú folyamatra, hogy

hogyan kerülnek be az új alapanyagok, technológiák, módszerek a tananyagba, és miként

válnak ismertté az iskolák, szakoktatók, diákok számára.

5.3.4. Az új megjelenése a szabályozás szempontjából

Az első fejezetben már érintettük az OKJ kapcsán az eljárásrendet, ahogyan egy új szakma, új

téma bekerül az Országos Képzési Jegyzékbe. Ebben a fejezetben részletesen is kitérünk

ennek módjára. A kiindulópont tehát az 1/2006-os OKJ-t kiadó alaprendelet. Ez többször

módosult már, legutoljára 2008. július 13-án.

Az OKJ-t kétféleképen módosíthatják:

a) Egyben adják ki, és tartalmazza az összes szakképesítést, van egy elő-

rendelete, /ez a jobb/

b) A rendelet módosul néhány passzus alapján, illetve megjelenik hozzá 1-2 oldal,

ami csak a módosításokat tartalmazza.

Az OKJ-t kiadó rendelet 3-5. §-a rendelkezik arról, hogy mi a menete annak, ha valaki

szeretne módosítást, törlést vagy új felvételt kezdeményezni. Bárki kezdeményezheti ezt.



www.3kconsens.hu


16

Milyen lépései vannak például egy új szakképesítés bekerülésének?

1. A többi szakképesítés mintájára, amelyek az NSZFI honlapján is megtalálhatóak,

el kell készítenie egy szakmai tartalmat, elemzést, leírást az új képesítésről

2. Ugyanezen módszerrel el kell készíteni hozzá az SZVK-t, vagyis szakmai és

vizsga követelményt

Az új szakképesítés bekerülésének könnyebbsége, ha van már olyan modul, amelyet a

jelenlegi 420 szakképesítés bármelyike alkalmaz, akkor egyszerűbb a szerkezetbe illesztése.

Ez az a szerkezet, amit a szakképzési politika a legjobban preferál jelen pillanatban.

3. Csatolni kell hozzá, egy leírást, hogy miért van az igényt benyújtók szerint

létjogosultsága az új képzésnek. Készíteni kell egy elemzést a beterjesztőnek, hogy

ilyen jellegű ismereteket más OKJ szakképesítés keretében nem lehet oktatni,

illetve arról, hogy mely meglévő OKJ-szakképesítéshez kapcsolható ez a képzés.

4. Érdemes csatolni hozzá támogató nyilatkozatokat

· kamaráktól,

· szakmai szervezetektől,

· munkaügyi központtól, hogy valóban van rá igény,

· civil szervezetektől és mindazoktól, akik alátámasztják a módosítást.

5. Benyújtás

Ezeket az iratokat a szakképesítésért felelős minisztériumhoz kell benyújtani. Az

eljárásrend alapján az NSZFI háttérintézményként véleményezi és új elem, hogy

most már az OKJ bizottság is véleményezi.

6. Formai és tartalmi ellenőrzés

7. Tájékoztatás



www.3kconsens.hu


17

Az NSZFI és az OKJ bizottság véleményének megfelelően, az igényt benyújtó

(cég, iskola, magánszemély) tájékoztatást kap a benyújtó a pozitív, vagy negatív

válaszról.

8. Eredmény

Elfogadás, elutasítás, ill. hiánypótlás lehet a kérelem benyújtásának kimenetele

Ez a jogszabályi folyamata, az új szakképesítés OKJ jegyzékbe való bekerülésének, de nem

törvényszerű, hogy az új módszerek, alapanyagok, eljárások valóban bele is kerülnek. Ahhoz,

hogy bekerüljön, szükség van egy olyan csoportra, akinek érdeke, ill. feladata az, hogy az

újdonságok részét képezzék a tananyagnak.

„A kamarának két mérési pontja van: az egyik a tanulószerződés, a másik a

szakmai vizsga. A szakmai vizsgáról is készítünk jelentést, mert a vizsgáztatáson is

megjelenik a szakmai kontroll (a vizsgabizottságban vállalkozók is ülnek). Ezt a

jelentést is az ISZIIR-be rögzítik le és minden évben kell készíteni egy éves

összefoglalót területenként a vizsgáztatásról, a tanulószerződésről, a képzőhely-

látogatásról külön-külön az MKIK felé. Így jelződnek a problémák, és válnak

láthatóvá a további fejlesztési irányok, újdonságok beépülésének szükségessége.”

(a budapesti kamara munkatársa)

Látni kell, hogy az újdonságok megjelenésének az önmagában nem elegendő jelzője, hogy a

kamara tanműhelyekbe jár, és gyűjti az információkat arról, hogy mi hiányzik. A kamara nem

juthat el minden vállalathoz, nem értesülhet ily módon minden újdonságról. Elképzelhető,

hogy bizonyos cégnél már alkalmazzák, ám egy másik – éppen vizsgált – vállalat profiljába

ugyanakkor mégsem illeszkedik, mert nincs rá szüksége. Attól még, hogy egy adott vállalat

nem alkalmazza ezt a technológiát, a szakma szempontjából releváns újdonság lehet.



www.3kconsens.hu


18

5.4.A MUNKAERŐPIAC ELVÁRÁSAI A SZAKKÉPZÉSSEL SZEMBEN – AVÁLLALATOK ÁLTAL IGÉNYELT SZAKMAI TUDÁSELEMEK, AMUNKAKÖRÖK TARTALMA ÉS A KÉPZÉS KÖZÖTTI VISZONY

5.4.1. A tudáselemek hasznosíthatósága

Újra el kell egy kicsit kanyarodni az újdonságoktól, hogy megvizsgálhassuk, milyen az atananyagi környezet, amelybe akár az újdonságoknak, akár a vállalati igényeknek be kelleneépülnie.

A központi programok tudáselemeit úgy igyekeztek összeállítani, hogy a tanulók, az adottszakmára vonatkozó információk közül mindenből kapjanak némi rálátást. Gépészetiszakmák esetében például a diákok kapnak az idegen nyelv, a számítástechnikai általánosismeretek mellett a szakmacsoportra jellemző alapfogalmakkal találkoznak: mérés-elmélet ésgyakorlat, anyagismeret, dokumentálás, technológiai folyamatok, irányítás és szervezés,speciális folyamatok, kézi szerszámok, kis- és nagygépek használatával kapcsolatostudáselemek. Vizsgálatunkat kiterjesztettük arra a területre, hogy vajon a központiprogramok által javasolt - ami a legtöbb esetben azonos az oktatott tudáselemekkel- milyenmértékben hasznosulnak az elhelyezkedés után.

Mind a két, általunk vizsgált szakmacsoportban, mind a 8 szakmát megvizsgáltunk ebből aszempontból. Szakmánként 5-5, mindösszesen 40 vállalatot kérdeztünk meg arról, hogy aközponti programok által tartalmazott tudáselemek közül, melyeket hasznosítanak az adottmunkakörben és melyek azok, amelyre egyáltalán nincsen szükség.Mivel célunk az volt, hogy megállapítsuk a szakmán belüli munkaköri változatosságokat,olyan vállalatokat kerestünk meg, amely a szakma különböző részeivel foglalkoznak. Akutatás során megismert vállalatok közül, úgy választottuk ki azokat, akiket a szakmatudáselemeiről részletesen megkérdeztünk, hogy ugyannak a szakmának a lehetőlegkülönbözőbb területein dolgozzanak. (Pl. a mechatronikai technikusnál, rákérdeztünkgyártóműhelyében dolgozó, karbantartásban résztvevő, lakossági szolgáltatást nyújtó,gyártósoron a működést ellenőrző szakemberek munkaköreire, valamint a mechatronikaieszközöket forgalmazó, értékesítő munkakört betöltő technikusok munkaköreire is.)

Az alábbi táblázatokban x-szel jelöltük azt, hogy az egyes tudáselemek szükségesek voltak-eadott munkakörben és azt, hogy milyen mértékben az X-ek száma jelöli.



www.3kconsens.hu


19

Nem hasznosított tudáselem: nincs jelölésKismértékben hasznosított tudáselem : XKözepes mértékben hasznosított tudáselem : XXFontos, hasznos tudáselem: XXX



www.3kconsens.hu


20

GÉPÉSZETSzükséges-e a munkakör betöltéséhez a felsorolt tudáselem elmélete és/vagy gyakorlata?Gépi forgácsoló 31 521 09 1000 00 00 1. Vállalat 2. Vállalat 3. Vállalat 4. Vállalat 5. VállalatTudáselemekNyelvismeret

1 Kell-e a munkakörhöz nyelvismeret? 0 X 0 0 0

Számítástechnikai alapismeretek2 Kell-e a munkakörhöz a számítógép használata? X X 0 0 0

Előírások, szabályokA következő szabályok közül, melyik ismeretére ill. alkalmazására vanszükség?

3.a Minőségbiztosítás X 0 X X X3.b Munkavédelem X 0 XX XXX XX3.c Balesetvédelem X 0 XX XXX X3.d Környezetvédelem, hulladékkezelés 0 0 X X X3.e Elsősegélynyújtás 0 0 X X X3.f Tűzvédelem X 0 X X X

Műszaki rajz, dokumentációk4.a Diagram, nomogram olvasása, értelmezése X X X X 04.b Műszaki táblázatok kezelése X X X X 0

4.c

Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozódokumentumokat(műhely-, részösszeállítási, összeállítási, egyszerűbb hidraulikus éspneumatikus, villamos kapcsolási rajz, darabjegyzék, műszaki leírás,gépkönyv stb.) XXX X X X 0



www.3kconsens.hu


21

4.d

Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatra, eszközökre,technológiára vonatkozódokumentációt (technológiai előírások, műveletterv, műveleti utasítás,műszaki leírás,gépkönyv stb.) XXX X X X X

4.e Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít X 0 X XX X

4.f

Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet-,illetve szerelési tervetkészít XX 0 X XXX X

4.g Gépészeti rajz olvasása, értelmezése X X X XX X4.h Gépészeti alkatrészrajz készítése X 0 X XX X4.i Szabadkézi vázlatkészítés 0 0 X XX X

Mérés, anyagvizsgálatKépes a következők végrehajtására...

6.a Anyagjelölések értelmezése X X X X XX6.b Általános anyagvizsgálatokat és geometriai méréseket végez 0 0 X X XX6.c Roncsolásos anyagvizsgálatok 0 0 X 0 06.d Roncsolásmentes anyagvizsgálatok 0 0 X X XX6.e Ellenőriz felületi érdességet 0 0 X X XX6.f Mér idomszerrel 0 0 X X X

6.g A kész munkadarabok geometriai méreteinek végellenőrzését végzi 0 0 X 0 X6.h Gépipari mérőeszközök használata 0 0 X X X6.i Összetett méret-, alak- és helyzetmérés 0 0 X X X6-j Mérési jegyzőkönyv készítése 0 0 X X X

GYÁRTÁSI GYAKORLAT ÁLTALÁBANVan-e ilyen feladata munkavégzése során?

7.a Fűrészel X 0 X 0 X7.b Gyalulás, vésés 0 0 0 0 X7.c Esztergálás X 0 0 X XXX7.d CNC programszerkesztés 0 X 0 0 0



www.3kconsens.hu


22

7.e CNC gépkezelés X X 0 X 07.f Fúrás 0 0 X 0 07.g Darabolás X 0 X 0 X7.h Marás 0 0 0 0 X7.i Köszörűlés 0 0 X 0 X7.j Szerszámélezés X 0 0 X X

Van-e ilyen feladata munkavégzése során?

8.a

Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükségesanyagokat, segédanyagokat,előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket,felfogó- ésbefogóeszközöket, szállító- és emelőberendezéseket, személyivédőfelszereléseket XX X X X XX

8.b Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) 0 X X X XX

8.c Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel 0 X X X XX

8.d

Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés,reszelés,menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés) XX 0 XXX 0 X

8.e

Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás,felülettisztítás,kéziszerszám-élezés stb.) XX 0 XXX 0 X

8.f

Alakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal (esztergálás,fúrás, marás,gyalulás, vésés, köszörülés) X X 0 X XXX

8.g Közreműködik minőségbiztosítási feladatok megvalósításában 0 X 0 0 0

8.hKészít, bont, javít, cserél oldható kötéseket és helyzetbiztosítóelemeket X 0 XXX 0 0

8.i Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján X 0 X X 08.j Fémmegmunkáló kéziszerszámokat és kisgépeket használ X 0 XX 0 08.k Gépi forgácsoló alapeljárások gépeit kezeli XXX XX 0 X X8.l Munkabiztonsági eszközöket, felszereléseket használ X X X X XX



www.3kconsens.hu


23

8.m

Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozódokumentumokat(műhely-, részösszeállítási, összeállítási, egyszerűbb hidraulikus éspneumatikus, villamoskapcsolási rajz, darabjegyzék, műszaki leírás, gépkönyv stb.) X X X X X

GYÁRTÁSI GYAKORLAT TEVÉKENYSÉGENKÉNTVan-e ilyen részfeladata munkavégzése során? (Csak azt aterületet kérdezzük részletesen, amelyben a kérdezett kompetens (7.kérdés))Fűrészel

9.a Fűrészszalagot végtelenít 0 0 X 0 09.b Fűrészszerszámot egyenget, hengerel, belső feszültséget beállít 0 0 X 0 0

9.c Fűrészszerszámokon terpesztést, duzzasztást, stellitizálást végez 0 0 X 0 09.d Fűrészszerszámokat élez 0 0 X 0 0

Gyalulás, vésés10.a Kiválasztja a szükséges gyalu-, illetve vésőkéseket XX 0 0 0 X10.b Meghatározza a gépbeállítási paramétereket XX 0 0 0 X10.c Fagyalugépkéseket élez, fen X 0 0 0 X10.d Gyalufejet, késtartó tengelyt beállít, kiegyensúlyoz X 0 0 0 010.e Vésési, gyalulási alapműveleteket végez XXX 0 0 0 X10.f Elvégzi a gépápolási feladatokat X 0 0 0 X

ESZTERGÁLÁSSík és hosszesztergálási gyakorlatok

11.a Kiválasztja és befogja a szükséges esztergakéseket 0 0 0 XXX XXX

11.b Elhelyezi, beállítja és rögzíti a munkadarabbefogó készüléket a gépen 0 0 0 XXX XXX

11.cEllenőrzi, illetve ellenőrizteti az első darab méreteit, alak- éshelyzettűréseit 0 0 0 X XXX

11.d Befogja a nyers munkadarabot 0 0 0 XXX XXX



www.3kconsens.hu


24

11.e Meghatározza a gépbeállítási paramétereket 0 0 0 X XXX11.f Elvégzi az esztergálást megadott pontossággal 0 0 0 XXX XXX11.g Külső és belső hengeres felületet esztergál 0 0 0 XXX XX

11.h Csúcsok közötti hossztengelyt esztergál álló és futóbáb segítségével 0 0 0 X XX11.i Síkot esztergál 0 0 0 X X

Alak és menet esztergálási gyakorlatok12.a Kiválasztja és befogja a szükséges esztergakéseket X 0 0 X XX12.b Külső és belső kúpos felületet esztergál, illeszt 0 0 0 X XX12.c Menetet vág XXX 0 0 X X12.d Alakos felületet esztergál, másol X 0 0 X X12.e Síktárcsa munkát végez 0 0 0 X X12.f Szerszámélezést végez XXX 0 0 X X12.g Ellenőrzi a kenési rendszert X 0 0 X X12.h Ellenőrzi a gép védőrendszerét 0 0 0 X X

CNCCNC programszerkesztés

13.a Egyszerű megmunkáló programot készít 0 XXX 0 0 0

13.b Alkalmazza az adott szerszámgép-vezérlés elemi utasítás készletét 0 XXX 0 0 013.c Szükség esetén ciklus utasításokat alkalmaz 0 XXX 0 0 013.d Szükség esetén alprogramtechnikát alkalmaz 0 XXX 0 0 0

13.e

Bonyolult megmunkáló programot betölt mágneslemezről vagyszámítógépes adatátvitelirendszeren keresztül 0 XXX 0 0 0

13.f Szükség esetén módosítja az általa írt megmunkáló programot 0 XXX 0 0 0

13.gSzükség esetén egyeztet a programmódosításról a programozótechnológussal 0 XX 0 0 0

CNC gépkezelés I.14.a Grafikusan ellenőrzi a megmunkáló programot 0 XX 0 X 0



www.3kconsens.hu


25

14.b Programfuttatást végez forgácsolás nélkül 0 XXX 0 X 014.c Számítógéppel támogatott méréseket végez (SPC) 0 XXX 0 X 0

14.d

Szükség esetén módosítja a szerszámkorrekció tárak, nullponttárolókadataitCNC-gépet kezel 0 XXX 0 X 0

14.e Alkalmazza az adott szerszámgép-vezérlés elemi utasítás készletét 0 XXX 0 X 014.f Ellenőrzi a gépi mérőrendszert 0 X 0 X 014.g Elvégzi a gépápolási feladatokat 0 XX 0 X 0

CNC gépkezelés II.15.a Felszerszámozza a gépet a megadott terv szerint XXX X 0 XX 015.b Belső szerszámbemérés esetén beméri a szerszámokat X X 0 XX 015.c Felveszi a munkadarab nullpontját XXX X 0 XX 0

15.d

Rögzíti az előgyártmányt a készülékben, és meggyőződik a tájolás és arögzítésmegfelelőségéről XX X 0 XX 0

15.e Legyártja az első munkadarabot X X 0 XX 015.f Beírja a szerszámkorrekciók adatait a korrekció értéktárakba XX X 0 XX 0

15.gBeméreti vagy beméri a szerszámokat külső szerszámbemérőgépesetén X X 0 XX 0

15.h Alkalmazza az adott szerszámgép-vezérlés elemi utasítás készletét XX X 0 XX 0

Fúrás16.a Gépészeti rajz olvasása, értelmezése 0 0 XXX 0 016.b Fúrási műveletet végez fúrógépen 0 0 XXX 0 016.c Kiválasztja és befogja a szükséges fúrószerszámokat 0 0 XXX 0 016.d Felszereli a szükséges fúrósablont 0 0 XXX 0 016.e Meghatározza a gépbeállítási paramétereket 0 0 XXX 0 016.f Elvégzi a fúrásokat 0 0 XXX 0 0

Darabolás



www.3kconsens.hu


26

17.a Gépészeti rajz olvasása, értelmezése X 0 XXX 0 X

17.b

Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükségesanyagokat, segédanyagokat,előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket,felfogó- ésbefogóeszközöket, szállító- és emelőberendezéseket, személyivédőfelszereléseket XX 0 X 0 X

17.c Ellenőrzi a nyersanyag minőségét X 0 X 0 X17.d Szerelő kéziszerszámok és kisgépek használata XXX 0 XXX 0 X17.e Szükség szerint éleket sorjáz X 0 X 0 X17.f Befogja a darabolandó nyersanyagot XX 0 X 0 X17.g Levágja a kívánt méretű munkadarabot XXX 0 XX 0 X17.h Méretet, darabszámot ellenőriz X 0 X 0 X17.i Elvégzi az előírt munkadarabjelöléseket 0 0 X 0 X17.j Gépi darabolást végez XXX 0 0 0 X

Marás18.a Kiválasztja és befogja a szükséges marószerszámokat 0 0 0 0 X18.b Meghatározza a gépbeállítási paramétereket 0 0 0 0 X18.c Elvégzi a marást megadott pontossággal 0 0 0 0 X18.d Síkot mar 0 0 0 0 X18.e Lépcsős felületet csoportmaróval mar 0 0 0 0 X18.f Hornyot mar 0 0 0 0 X18.g Osztófejes munkát végez (fogazás, spirálhorony marás) 0 0 0 0 X28.h Gépészeti rajz olvasása, értelmezése 0 0 0 0 X

Köszörűlés19.a Befogja az előkészített munkadarabot 0 0 XX 0 X19.b Kiválasztja a szükséges köszörűkorongot 0 0 XX 0 X19.c Meghatározza a gépbeállítási paramétereket 0 0 X 0 X19.d Gyártástechnológiai rajz olvasása, értelmezése 0 0 X 0 X19.e Elvégzi a köszörülést megadott pontossággal 0 0 XX 0 X19.f Síkot köszörül 0 0 X 0 X



www.3kconsens.hu


27

19.g Hengerköszörülést (külső, belső) végez 0 0 X 0 X19.h Csúcsnélküli köszörülést végez 0 0 X 0 X19.i Alakos felületet köszörül 0 0 XXX 0 X

Kompetenciák20.a Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 0 0 0 0 020.b Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése X X 0 0 020.c Köznyelvi beszédkészség X X X X X

Milyen egyéb tudásra van szükség a munkakör betöltéséhez? TAPASZTALAT SOKOLDALÚSÁG PONTOSSÁG KÉZÜGYESSÉG

Szükséges-e a munkakör betöltéséhez a felsorolt tudáselem elmélete és/vagy gyakorlata?Gépgyártástechnológiai technikus 54 521 01 0000 00 00 1. Vállalat

2.Vállalat 3. Vállalat 4. Vállalat 5. Vállalat

TudáselemekNyelvismeret

1 Kell-e a munkakörhöz nyelvismeret? x 0 xxx 0 x

Számítástechnikai alapismeretek2 Kell-e a munkakörhöz a számítógép használata?2. n nem, válasz esetén, tovább a 3. kérdésre

Igen, x x xxx xx xx2.a Szövegszerkeztés, táblázatkezelés 0 x xxx xx xx2.b Hálózatismeret x x x x xx2.c Grafikonszerkesztés 0 0 xxx 0 xx2.d Adatmentés, adatbázis kezelés x x xxx xxx xx2.e Internethasználat, kommunikáció 0 x xxx xxx xxx2.f Vírusvédelem 0 x 0 x xx



www.3kconsens.hu


28

Speciális számítástechnika3.a Integrált számítógépes gyártás x 0 0 0 03.b CNC-program készítése x 0 0 0 03.c Egyszerű megmunkáló programok írása x 0 0 0 03.d Technológiai információk programozása x 0 0 0 03.e Felhasználói programok (CAD, CAD-CAM, irodai programcsomag stb.) használata 0 0 xxx 0 03.f egyéb számítógépes ismeret, éspedig……………………………….. vektorgrafika

Előírások, szabályokA következő szabályok közül, melyik ismeretére ill. alkalmazására van szükség?

4.a Minőségbiztosítás x xxx 0 x xxx4.b Munkavédelem xxx xxx 0 x x4.c Feszültség mentesítés x xx 0 x 04.d Környezetvédelem, hulladékkezelés x xxx 0 x x4.e Anyagmozgatás xx x 0 x x4.f Tűzvédelem x xx 0 x x4.g Közterületi munkavégzés szabályai 0 0 0 x 04.h Szabványok alkalmazása xxx xxx x xxx xxx4.i érintés védelem x x 0 x xxx4.j Elsősegélynyújtás 0 xx 0 x 04.k Veszélyes anyagok kezelése xxx xx 0 0 0

Műszaki rajz5.a Szabadkézi vázlatkészítés 0 0 0 x x5.b Szabványok, táblázatok, géprajz értelmezése, használata xx xxx xxx xx x

5.cTechnológiai dokumentáció (műveletterv, műveleti sorrendterv, műveletirányítási terv, ábrásműveleti utasítás, szerelési utasítás, ellenőrzési utasítás stb.) készítése x 0 xxx 0 x

5.d Ábrás műveleti utasítás, szerelési utasítás, ellenőrzési utasítás stb.) készítése x 0 xxx x x



www.3kconsens.hu


29

Dokumentáció6.a Diagram, nomogram olvasása, értelmezése x x x xx x6.b Műszaki táblázatok kezelése x x xxx xx x6.c Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási útmutató használata x xx xxx xxx x

6.d

Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat (műhely-,részösszeállítási, összeállítási, egyszerűbb hidraulikus és pneumatikus, villamos kapcsolásirajz, darabjegyzék, műszaki leírás, gépkönyv stb.) x xxx xxx xxx x

6.eTanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozóinformációkat (szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) x xxx xxx xxx x

6.f Karbantartási útmutatót összeállít 0 0 xxx 0 0

Mérések7.a Számítógéppel támogatott sorozatméréseket végez (SPC) 0 0 0 0 07.b Folyamatképesség-vizsgálatot végez 0 0 0 0 07.c Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) x x 0 0 07.d Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel xx x 0 0 07.e A kész munkadarabok geometriai méreteinek végellenőrzését végzi x x 0 0 07.f Idomszerrel ellenőriz x x 0 0 07.g Felületi érdességet mér x x 0 0 07.i Méréseknél az eredő mérési bizonytalanságot számítja 0 x 0 0 07.j A mérést dokumentálja, mérési jegyzőkönyvet készít 0 xxx 0 0 07.f Szerszámgépek saját pontosssági vizsgálatát végzi x x 0 0 07.i Gyártási és szerelési technológiai alapadatok kiszámítása xx 0 0 0 x

Végez-e ilyen részfeladatokat

8.aElőkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, szerszámokat,szállító- és emelőberendezéseket, személyi védőfelszereléseket xxx 0 0 x 0

8.bAlakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés,menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés) x xxx 0 0 0

8.cAlakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás, felülettisztítás,kéziszerszám-élezés stb.) x xxx 0 0 0



www.3kconsens.hu


30

8.dAlakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal (esztergálás, fúrás, marás, gyalulás,vésés, köszörülés) 0 xxx 0 0 0

8.e CNC gépet kezel xxx 0 0 0 08.f CNC gépet programoz x 0 0 0 08.g Karbantartási, üzemeltetési, üzembehelyezési feladatokat végez x xxx 0 0 08.h Általános minőségű hegesztett kötés készítése 0 xxx 0 0 08.i Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata x xxx 0 0 0

8.k

A gyártás során használt valamennyi mérőeszköz nyilvántartását, metrológiaikonfirmálását vezeti (kalibrálás, a szükséges beszabályozás és javítás, az azt követőújrakalibrálás, valamint az igényelt lezárás, címkézés). 0 xx 0 0 0

8.l Szerelési, alkatrészgyártási feladatok 0 xx 0 0 08.n Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás, harapás, nyírás, lyukasztás) x xxx 0 0 08.o Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) x xxx 0 0 0

8.vFolyamatosan ellenőrzi a gyártási folyamatokat a termékmegfelelőség érdekében, aminőségbiztosítási rendszer előírásait alkalmazza xxx x 0 0 0

Kézi forgácsoló gyakorlatok

9.a

Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat (műhely-,részösszeállítási, összeállítási, egyszerűbb hidraulikus és pneumatikus, villamos kapcsolásirajz, darabjegyzék, műszaki leírás, gépkönyv stb.) x x xxx xxx x

9.b

Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat,előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- ésbefogóeszközöket, szállító- és emelőberendezéseket, személyi védőfelszereléseket x 0 0 xxx 0

9.c Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) x x 0 x x9.d Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel x x 0 xxx 09.e Készít, bont, javít, cserél oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket 0 x 0 0 09.f Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján x 0 0 0 0

9.gAlakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés,menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés) 0 xxx 0 x 0

9.hAlakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal(darabolás,fúrás,felülettisztítás,kéziszerszám-élezés stb.) 0 x 0 x 0



www.3kconsens.hu


31

9.i Nemoldható kötések készítése 0 x 0 0 0

9.jEgyüttműködik a karbantartási részfeladatok elvégzésében (szerelés, alkatrészgyártás,felületkezelés) 0 xxx 0 0 0

9.k Általános minőségű hegesztett kötést készít bevont elektródás kézi ívhegesztéssel 0 xxx 0 0 09.l Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel 0 0 0 0 0

Anyagvizsgálati gyakorlatok

10.aAlapszintű általános anyagvizsgálatokat végez, azonosítja a szerkezeti anyagok főbb típusait x x 0 xx x

10.bAz anyagok összetételét, mechanikai, technológiai, szövetszerkezeti tulajdonságait vizsgálja 0 0 0 0 0

10.c A mérési eredményeket dokumentálja, az anyagokat minősíti x xxx 0 0 010.d Gyártásközi roncsolásmentes anyagvizsgálatokat végez x x 0 0 010.e Keménységvizsgálatot végez x xxx 0 0 0

GyártásirányításKépes az alábbi feladatok ellátására…

11.aGondoskodik a folyamatos termeléshez szükséges anyag-, segédanyag-, gép-, szerszám-,készülék-, mérőeszköz- és energiaellátásról x 0 0 0 0

11.b Alkatrészgyártás végrehajtásának irányítása x 0 0 0 011.c Szerelési tevékenység irányítása x 0 0 0 011.d A technológiai fegyelem betartásának folyamatos ellenőrzése x 0 0 0 0

11.eA gyártás során felhasznált anyagok, segédanyagok, gépek, mérőeszközök műszakiparamétereinek folyamatos ellenőrzése x 0 0 0 0

11.f Részvétel a gyárthatósági vizsgálatban x 0 0 0 0

CNC-program készítése12.a Szerszámkorrekció meghatározása x 0 0 0 012.b Technológiai információk programozása x 0 0 0 012.c Egyszerű megmunkáló programok írása x 0 0 0 012.d Nullponteltolás meghatározása x 0 0 0 0



www.3kconsens.hu


32

12.e Koordináta-rendszerek szerszámgéphez rendelésének szabályai x 0 0 0 012.f Nullponteltolás meghatározása xx 0 0 0 0

Gyártástervezési gyakorlatok

13.a Szerszám és gép kiválasztása x x 0 x x

13.bAz alkatrészgyártáshoz szükséges anyag, félgyártmány, szerszám, gép, készülék, mérő- ésellenőrzőeszközök előírása 0 0 0 x x

13.cAz anyag mechanikai tulajdonságainak - célnak megfelelő - megváltoztatását biztosítóhőkezelő technológia kiválasztása, előírása x 0 0 x x

13.dA technológia jellegének megfelelő számítások végzése (szilárdsági-, súlypontszámítás,gazdaságos anyagfelhasználás számítása stb.) 0 0 0 0 0

13.e A géprajz, valamint a gépgyártástechnológia jelképes ábrázolásainak alkalmazása x x 0 0 013.f A gyártás technológiai folyamatának összeállítása x x 0 x xxx

13.gTechnológiai dokumentáció (műveletterv, műveleti sorrendterv, műveletirányítási terv, ábrásműveleti utasítás, ellenőrzési utasítás stb.) készítése x 0 0 x xxx

13.13.hA gyártásra, szerelési és javítási technológiára vonatkozó munka-, baleset-, tűz- éskörnyezetvédelmi utasítások előírása x 0 0 x xxx

Gépi forgácsoló gyakorlatok

14.a

Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat (műhely-,részösszeállítási, összeállítási, egyszerűbb hidraulikus és pneumatikus, villamos kapcsolásirajz, darabjegyzék, műszaki leírás, gépkönyv stb.) x xx xxx xx x

14.b

Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat,előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- ésbefogóeszközöket, szállító- és emelőberendezéseket, személyi védőfelszereléseket x xx 0 xx 0

14.cAlakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal (esztergálás, fúrás, marás, gyalulás,vésés, köszörülés) x xxx 0 x 0

14.dAlakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás, felülettisztítás,kéziszerszám-élezés stb.) x xxx 0 x 0

Gyártás CNC-gépen



www.3kconsens.hu


33

15.a Ellenőrzi a CNC-gép működőképességét x 0 0 0 0

15.bEllenőrzi a megmunkáló szerszámok, szerszámtartók, forgácsoló lapkák állapotát,rögzítettségét, használhatóságát x 0 0 0 0

15.c Felveszi a munkadarab nullpontját x 0 0 0 015.d Ellenőrzi a nullpont-tároló tartalmát, a megadott nullponteltolás értékét x 0 0 0 0

15.e

Szükség esetén beavatkozik a gép működésébe, esetleg megszakítja a program futásátSzükségesetén módosítja a szerszámkorrekciókat, a nullponteltolás adatait, a technológiaiparamétereket xx 0 0 0 0

15.f Beállítja a CNC-gépet az új munkadarab gyártására x 0 0 0 0

15.gBonyolult megmunkáló programot betölt mágneslemezről vagy számítógépes adatátvitelirendszeren keresztül x 0 0 0 0

15.h Ellenőrzi a megmunkálás CNC-programját, szükség esetén módosítást végez x 0 0 0 015.i Grafikusan ellenőrzi a megmunkáló programot x 0 0 0 015.j Programfuttatást végez forgácsolás nélkül x 0 0 0 0

15.kRészvétel a sorozatgyártást megelőző gyártási fázisokban (kísérleti, prototípus, nullszériásgyártásban) x 0 0 0 0

Gyártástervezés elmélete16.a Szerszám és gép kiválasztása x xxx 0 0 0

16.bAz alkatrészgyártáshoz szükséges anyag, félgyártmány, szerszám, gép, készülék, mérő- ésellenőrzőeszközök előírása x 0 0 0 0

16.cAz anyag mechanikai tulajdonságainak - célnak megfelelő - megváltoztatását biztosítóhőkezelő technológia kiválasztása, előírása x 0 0 0 0

16.dA technológia jellegének megfelelő számítások végzése (szilárdsági-, súlypontszámítás,gazdaságos anyagfelhasználás számítása stb.) x 0 0 0 0

16.e A géprajz, valamint a gépgyártástechnológia jelképes ábrázolásainak alkalmazása x xxx 0 0 016.f A gyártás technológiai folyamatának összeállítása x xxx 0 0 0

16.gTechnológiai dokumentáció (műveletterv, műveleti sorrendterv, műveletirányítási terv, ábrásműveleti utasítás, ellenőrzési utasítás stb.) készítése x xxx 0 0 0

16.hA gyártásra, szerelési és javítási technológiára vonatkozó munka-, baleset-, tűz- éskörnyezetvédelmi utasítások előírása x 0 0 0 0



www.3kconsens.hu


34

Anyagválasztás elméleti alapjai17.a Anyagszükséglet, előgyártmány (félgyártmány) meghatározása, kiválasztása x 0 0 xx x

17.bAz anyag mechanikai tulajdonságainak - célnak megfelelő - megváltoztatását biztosítóhőkezelő technológia kiválasztása, előírása x 0 0 0 x

17.c Hűtő- és kenőanyag kiválasztása x 0 0 0 0

Korszerű gyártógépek18.a Magas automatizáltsági fokú szerszámgépeket, gyártócellákat kezel, kiszolgál 0 0 0 0 018.b Robotkarokat, munkadarab elkapót kezel 0 0 0 0 018.c Forgácskihordót kezel 0 0 0 0 0

Programkészítés, betöltés

19.aBonyolult megmunkáló programot betölt mágneslemezről vagy számítógépes adatátvitelirendszeren keresztül x 0 0 0 0

19.b Ellenőrzi a szerszámkorrekció-értéktárak, kopáskorrekció-értéktárak adatait x 0 0 0 019.c Szükség szerint kopáskorrekciót alkalmaz x 0 0 0 019.d Szükség szerint lapkát vagy szerszámot cserél x 0 0 0 0

Forgácsoló alapeljárások tervezése

20.aA gyártásra, szerelési és javítási technológiára vonatkozó munka-, baleset-, tűz- éskörnyezetvédelmi utasítások előírása 0 0 xxx x 0

20.b Szilárdsági számítások végzése a MKGS rendszerben 0 0 0 0 0

20.cAz anyag mechanikai tulajdonságainak - célnak megfelelő - megváltoztatását biztosítóhőkezelő technológia kiválasztása, előírása 0 0 0 0 0

20.d Hűtő- és kenőanyag kiválasztása 0 0 0 0 020.e Szerszám és gép kiválasztása x x 0 0 020.f Technológiai adatok meghatározása x 0 0 0 020.g Gyártási és szerelési technológiai alapadatok kiszámítása 0 0 0 0 020.i Gazdaságos gyártási mód (sorozatnagyság) meghatározása x x 0 0 020.j Megmunkálási ráhagyások, műveleti tűrések meghatározása x x 0 020.k A géprajz, valamint a gépgyártástechnológia jelképes ábrázolásainak alkalmazása x x 0 0 0



www.3kconsens.hu


35

20.l.Nem szabványos gyártóeszközökhöz szerszám- és készülékszerkesztés és készülékgyártásigénylése 0 x 0 0 0

20.mTechnológiai dokumentáció (műveletterv, műveleti sorrendterv, műveletirányítási terv, ábrásműveleti utasítás, ellenőrzési utasítás stb.) készítése 0 0 xxx 0 0

20.oAz alkatrészgyártáshoz szükséges anyag, félgyártmány, szerszám, gép, készülék, mérő- ésellenőrzőeszközök előírása 0 0 0 xx 0

Kompetenciák21. Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x xx xx x 0

22. Milyen egyéb tudásra van szükség a munkakör betöltéséhez? koncentráció fizikai erő

műszakiidegennyelv

jókommunikáció

értékesítésitapasztalat

Szükséges-e a munkakör betöltéséhez a felsorolt tudáselem elmélete és/vagy gyakorlata?

Mechatronikai műszerész 52 523 03 0000 00 00 1. Vállalat 2. Vállalat 3. Vállalat 4. Vállalat 5. VállalatNyelvismeret

1 Kell-e a munkakörhöz nyelvismeret? 0 0 0 0 0

Számítástechnikai alapismeretek2 Kell-e a munkakörhöz a számítógép használata? X 0 0 X 02. n nem, válasz esetén, tovább a 4. kérdésre

Igen,2.a Szövegszerkeztés, táblázatkezelés 0 X2.b Hálózatismeret X 02.c Grafikonszerkesztés 0 02.d Adatmentés, adatbázis kezelés X X2.e Internethasználat, kommunikáció XX X2.f vírusvédelem X 0



www.3kconsens.hu


36

Alkalmazott számítástechnika3 Kell-e munkaköréhez használni …..?

3.aA gépiparban és a villamosiparbanhasznált tervező, működtető és szimuláló szoftvereket X 0

3.bSzámítógéppel, mikroprocesszorral, mikrokontrollerrel (PIC) és PLC-vel vezérelt gépeket,berendezéseket és rendszereket programozni X 0

3.c CNC gép programozás XXX 03.d Számítógépes információ feldolgozás X 03.e Alkalmazott számítástechnikai mérések X 03.f Számítógépes kiértékelést 0 03.g egyéb számítógépes ismeret és pedig……………………………….. COREL

Anyagismeret

4.aAz összeszerelőiparban (mechatronika) használatos villamos és nemvillamos alkatrészek,anyagok jellemzői X X X X

0

4.b Az egyszerű és összetett anyagmegmunkáló gépek és eszközök ismerete X X X X0

Alapfogalmak ismerete

5.aIrányítástechnikai alapfogalmakat és az irányítástechnikai eszközöket és berendezéseketismeri X O X X

0

5.b Ismeri a vezérlések fajtáit, a vezérlőberendezések építőelemeit, a villamos vezérlések szerveit X O X X0

5.cIsmeri a szabályozások fajtáit, a szabályozóberendezések építőelemeit, a villamosszabályozások szerveit XX O 0 X

0



www.3kconsens.hu


37

GYÁRTÁSISMERETVillamos szerelés elméleti ismeretek

6.aA villamosiparban, áramkörépítésben használatos egyszerű és összetett anyagmegmunkálóeszközök, villamosipari és gépipari gyártástechnológiák ismerete XXX X X X X

6.bIsmeri a villamos alkatrész és készülékgyártás folyamatának lépéseit, valamint a gyártástechnológiai jellemzőit 0 0 0 0

0

6.c Gépészeti szerelés elméleti ismeretek

6.dA gépiparban használatos, egyszerű és összetett anyagmegmunkáló eszközök, villamosipari ésgépipari gyártástechnológiák ismerete XXX X X X

X

6.eIsmeri a mechanikai alkatrész és a gépgyártás folyamatának lépéseit, valamint a gyártástechnológiai jellemzőit 0 0 0 X

0

6.f Értelmezi a mechanikus kapcsolatokat X X X X X

Szabályozás elméleti ismeretekVezérlés és szabályozástechnikai elméletét ismeri 0 0 X X 0Értelmezi a pneumatikus, hidraulikus hajtásokat 0 X X X 0Részt vesz az irányítási rendszer kialakításában 0 0 X 0 0

Gyakorlati gyártásismeret

7.aKépes a gépészetben, gépiparban használt mérőeszközök, mérőműszerek és segédeszközökszakszerű használatára és helyes kezelésére XX XXX X X

X

7.b Mechanikai és elektromos kötéseket tud készíteni X X X X X7.c Kisgépeket, kéziszerszámokat képes használni XXX XXX X X X



www.3kconsens.hu


38

7.dFém és műanyag munkadarabokat megmunkál (vág, fúr, forgácsol, fűrészel, hajlít, reszel,csiszol) XXX XX X X

X

7.e Meghatározza a műveleti sorrendet és a felhasználandó anyagszükségletet XX X X XX

7.f Kiválasztja a munkafolyamathoz szükséges eszközöket, szerszámokat, készülékeket XX XX X XX

7.g Közreműködik a karbantartási terv kidolgozásában 0 X 0 X 0

7.h Ellenőrzi a munkaeredményeket 0 X 0 X 0

7.i Munkaszervezési feladatokat előkészít 0 0 0 X 0

7.j Alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert X 0 X X 0

Mérés8.a Villamos összeköttetések állapotát ellenőrzi X 0 0 X 08.b Elektromechanikus mérést végez 0 0 0 X 08.c Villamos mérést végez 0 0 0 X 08.d Mechanikus mérést végez X XX 0 X 08.e Mérési jegyzőkönyvek készítésének szabályai 0 X 0 0 0

Villamos dokumentációk, műszaki rajzKépes legyen..

9.a a munkájához tartozó dokumentácikat értelmezni, kitölteni, vezetni XXX X X XX

9.b Terveket, műszaki leírásokat olvas, értelmez XX X X X X

9.c A munkafeladatok elvégzéséről jegyzőkönyvet készít 0 X X XX

9.dMűszaki dokumentációban kapcsolásirajzok, blokkvázlatok felismerése azonosítása. X X X X

X

9.e Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 0 X X X X9.f Diagram, nomogram kitöltése, készítése 0 0 X 0 X



www.3kconsens.hu


39

9.g Műszaki dokumentáció készítés segédeszközökkel. 0 0 0 00

9.h Kapcsolási rajz olvasása, értelmezése X 0 X X 0

9.i Szabványos gészeti rajzok készítése, olvasása és értelmezése 0 0 0 00

9.j Szabványos villamos rajzok készítése, olvasása és értelmezése 0 0 0 00

9.k Munkaműveletekről vázlatos rajzot készít XX X X X 0

9.l Alkalmazza az üzembe helyezési rajzokat, leírásokat X X X XX

9.m Használja a telepítési rajzokat X 0 X X X9.n egyéb dokumentációval kapcsolatos teendő és pedig………………………………..

Előírások, szabályok

A következő szabályok közül, melyik ismeretére ill. alkalmazására van szükség?10.a Minőségbiztosítás X X X X X10.b Munkavédelem XX XX X X XX10.c Feszültség mentesítés 0 X X X 010.d Környezetvédelem, hulladékkezelés X X X X X10.e anyagmozgatás X X X X X10.f Tűzvédelem X X X X 010.g Közterületi munkavégzés szabályai X X 0 X 010.h Szabványok alkalmazása X XX X X XX10.i érintés védelem X X X X 010.j Elsősegélynyújtás X X 0 X X

SzerelésElektromos…..

11.a Műszaki rajz és technológiai leírás alapján elektronikus áramköröket és mechanikai elemeket,részegységeket össze- és szétszerel 0 X 0 X

0

11.b Mechanikai és elektromos kötések készítése X X X X XXX



www.3kconsens.hu


40

11.c Műszaki leírás alapján behatárolja a hibát X X X X X

11.d Ellenőrzi, szükség szerint kicseréli a hibás elektromos alkatrészt X X X XX

Mechanikus…11.e Hagyományos forgácsolási feladatot végez X X X X XXX

11.f Ellenőrzi a vezetékfolytonosságot mérőműszerrel, szükség szerint kicseréli a vezetéket X X X X X

11.g Elvégzi az áramkörök előírás szerinti beállításait 0 X 0 X 0

Gépészeti gyakorlat11.i Egyszerűbb hiba esetén elvégzi a javítást X X XXX X X

11.j Bonyolultabb hiba esetén javaslatot tesz a hibaelhárítás módjára X X X XX

11.k Kijavított hiba elhárítását méréssel ellenőrzi X X X X 0

11.l Mechatronikai elemeket össze- és szétszerel X X X X XXX

11.m Szemrevételezi a javítandó berendezést X X X X X

11.n Ellenőrzi, szükség szerint cseréli a csapágyakat, ékszíjakat, egyéb hajtáselemeket 0 X X XX

11.o Csőkötéseket (menetes és szorító) ellenőriz, szükség szerint javít, cserél 0 X XX XX

11.p Mozgó szerkezeti elemek kopását ellenőrzi 0 X X X 0

11.q Elvégzi az előírás szerinti alkatrészek cseréjét X X X X 0

11.r Korszerű gépi forgácsolási feladatot végez X X X 0 0

11.s Egyszerű elemeket megtervez és legyárt X 0 XX X 0

11.t Előírás szerinti tervszerű karbantartást végez X X X X X

11.ty Rendszeres ellenőrzést végez szemrevételezéssel X X X XX

Vegyes…

11.u Ellenőrzi, szükség szerint javítja, vagy kicseréli a vezérlőpanelt 0 0 X X0

11.ü Mechatronikai elemeket össze- és szétszerel X X X X XXX11.v Mechanikus és villamos kötéseket tud elvégezni X X X X XX



www.3kconsens.hu


41

Eszközhasználat12.a Ipari gépek, gyártósorok, robotok használata 0 0 X 0 0

12.b Mechanikai kéziszerszámok használata X X XXX X XX

12.c Villamos kéziszerszámok, fémmegmunkáló gépek használata XXX X XXX XXX

12.d Forrasztás technikai és hegesztési eszközök berendezések használata X X X XXX

12.eKépes kiválasztani a szükséges mechanikai ésvillamos kéziszerszámokat, segédeszközöket és gépeket X X XX X

XX

12.f Kezeli és működteti a PLC-vezérlésű gépeket XXX 0 0 0 012.g Figyelemmel kíséri a helyes működést X 0 X 0 012.h Jelzi felettesének a hibás működést X 0 XX 0 012.i Kezeli és működteti a CNC-gépeket X 0 0 0 0

Kompetenciák13.a Mennyiségérzék X X X 0 013.b Szabadkézi rajzolás X X 0 0 013.c Elemi számolási készség X X X X 013.d Kézügyesség X X X X X

Milyen egyéb tudásra van szükség a munkakör betöltéséhez?

14.a ÖNÁLLÓSÁG SZORGALOMMŰSZAKIBEÁLLÍTÓDÁS MUNKABÍRÁS

MONOTONÍTÁSTŰRÉSE



www.3kconsens.hu


42

Szükséges-e a munkakör betöltéséhez a felsorolt tudáselemelmélete és/vagy gyakorlata?Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő 31 582 09 0010 31 04 1. Vállalat 2. Vállalat 3. Vállalat 4. Vállalat 5. Vállalat


1 Kell-e a munkakörhöz nyelvismeret? XX 0 0 0 0

Számítástechnikai alapismeretek2 Kell-e a munkakörhöz a számítógép használata? X 0 0 0 XXX2. n nem, válasz esetén, tovább a 3. kérdésre Igen,2.a Szövegszerkeztés, táblázatkezelés X X2.b Hálózatismeret 0 X2.c Grafikonszerkesztés 0 02.d Adatmentés, adatbázis kezelés XX X2.e Internethasználat, kommunikáció XX X2.f vírusvédelem 0 02.h egyéb számítógépes ismeret, és pedig………………………………..

Előírások, szabályok3.a A következő szabályok közül, melyik ismeretére ill. alkalmazására van szükség?

3.b Minőségbiztosítás XXX XX X X 03.c Munkavédelem XXX XXX XX XXX 03.d Feszültség mentesítés X 0 X X 03.e Környezetvédelem, hulladékkezelés XXX 0 X XXX X



www.3kconsens.hu


43

3.f anyagmozgatás XXX XXX XXX XXX X3.g Tűzvédelem X X X X 03.h Közterületi munkavégzés szabályai XXX XXX X XXX 03.i Szabványok alkalmazása XXX X X XXX XX3.j érintés védelem X 0 X X 03.k Gondoskodik elsősegélynyújtó és tűzoltó eszközökről X XX 0 XXX 03.l Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata XXX XXX X XXX X

Műszaki rajz4.a Gépészeti alkatrészrajz készítése XX 0 XX 0 04.b Gépészeti rajz olvasása, értelmezése XXX X XX 0 04.c Szabadkézi vázlatkészítés 0 0 XXX 0 0

Dokumentáció5.a Képes legyen a munkájához tartozó dokumentácikat értelmezni, kitölteni, vezetni X X X XX 0

5.b Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat X X X XXX 0

5.c Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozódokumentációt

X X X XXX X

5.d Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít 0 0 X 0 05.e Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet-, illetve szerelési tervet

készítXXX 0 XX 0 X

5.f Diagram, nomogram olvasása, értelmezése X 0 X X X5.g Műszaki táblázatok kezelése XXX 0 X X X5.h Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó

információkat (szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok)XX 0 XXX X XXX

MérésKépes...

6.a Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel XX 0 XX 0 06.b Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) XX 0 XXX 0 0



www.3kconsens.hu


44

GYÁRTÁSISMERET ÁLTALÁBANVan-e ilyen feladata munkavégzése során?

7.a Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat,előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- ésbefogóeszközöket, szállító- és emelőberendezéseket, védőfelszereléseket, személyivédőfelszerelést

XXX X XX XXX XXX

7.b Kiválasztja, ellenőrzi és karbantartja az általános kézi és kisgépes fémalakító műveletekhezhasználatos gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, védőfelszereléseket

XXX 0 XX X X

7.c Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés,menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés)

XXX 0 XXX X 0

7.d Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) X 0 XXX 0 0

7.e Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás, harapás, nyírás, lyukasztás) X 0 XXX X 07.f Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás, felülettisztítás,

kéziszerszám-élezés stb.)XXX 0 XXX X 0

7.g Közreműködik a minőségbiztosítási feladatok megvalósításában 0 0 0 X 07.h Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján 0 0 X X 07.i Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó

információkat (szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok)X 0 X XXX

7.j Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget XXX 0 XX XXX XX7.k Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete XX 0 X X X7.l Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget az átalános épületgépészeti feladatokhoz,

megrendeli az anyagot, egyeztet a szállítókkalX 0 0 0 XXX

7.m Végez villamos alapméréseket (egyen- és váltakozó áramú áramkörben feszültség,áramerősség, ellenállás, frekvencia, fázis)

0 0 0 0 0



www.3kconsens.hu


45

7.n Ellenőrzi a berendezéseket tápláló elektromos hálózat érintésvédelmét, feszültség aláhelyezi a működéshez szükséges berendezéseket

XX 0 X 0 0

7.o Ellenőrzi épületgépészeti mérési és beszabályozási helyek meglétét, megközelíthetőségét XXX 0 X XXX 0

7.p Ellenőrzi épületgépészeti rendszerek energiaellátását, tisztaságát, tömörségét,feltöltöttségét, az előbeszabályozást

X 0 X 0 0

7.q Épületgépészeti mérőeszközöket hitelesíttet 0 0 0 XX 0

GYÁRTÁSI ISMERET Műveleti területek szerintVan-e ilyen feladata munkavégzése során? (Csak azt a területet kérdezzük részletesen, amelyben a kérdezett kompetens)

Épületgépészeti szerkezetek ismerete8.a Épületgépészeti szerkezetek készítése, karbantartása, javítása XXX XX XXX 0 08.b Gépszerkezet, gépegység általános állapotát felméri, alapvető hibákat állapít meg XX XXX XXX 0 0

8.c Szerel (javít, karbantart) egyszerű statikus vázszerkezeteket 0 0 XXX 0 08.d Készít, bont, javít, cserél épületgépészeti szerkezetekben oldható kötéseket és

helyzetbiztosító elemeket, csavar-, tengely- és csőkötéseketX 0 XXX XXX 0

8.e Készít, bont, javít, cserél nemoldható kötéseket (szegecs, zsugor, ragasztott) X 0 XXX X 0

8.f Készít, javít, kemény- és lágyforrasztott kötéseket X 0 XXX X 08.g Korrózió elleni általános bevonatot készít fémszerkezeten X 0 X X 0

Hegesztési ismeretek 09.a Hegesztett kötések készítése ívvel és lánggal XXX X XXX X 09.b Általános minőségű hegesztett kötést készít bevont elektródás kézi ívhegesztéssel 0 X XXX X 0

9.c Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel 0 0 X X 0



www.3kconsens.hu


46

9.d Ellenőrzi a munka-, tűz- és balesetvédelmi eszközöket, szükség szerint cseréjüket kéri X XXX X X 0

A szerelés előkészítési munkái10.a

Szerelőállványt készít, ellenőrzi a létrák, állványok, kezelőjárdák állapotát, szükség szerintcserét, javítást kezdeményez

XXX XXX 0 X 0

10.b

Kijelöli a vezetékek nyomvonalait XXX 0 X X 0

10.c

Elvégzi a faláttörési, falvésési, javítókőműves munkákat, kezdeményezi az építőmesterihelyreállítást

X 0 XXX 0 0

10.d

Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján készülékek felerősítéséhez,faláttörésekhez

XXX 0 X 0 0

Csővezetékek szerelési ismeretei11.a

Képlékeny alakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás egyengetés, hajlítás stb.) XX X XXX X 0

11.b

Tömítőlemezből tömítőgyűrűt és alakos tömítést készít XX X X X 0

11.c

Tömített csőkötéseket készít, szerelést végez különféle csőanyagokból XX X X X 0

11.d

Kiválasztja a célnak megfelelő tömítőanyagot XX X X X 0

Épületgépészeti berendezés- és készülékismeret12 Készülékeket, berendezéseket felszerel, csatlakozásokat épít ki, beköti a víz-, csatorna- és

más hálózatba0 0 X XXX 0

Acélcső szerelés technológiai ismeretek13.a

Acélcsövet darabol és megmunkál csővezeték kiépítéséhez X X XX X 0

13. Csőmenetet készít kézi és gépi úton X X XX X 0



www.3kconsens.hu


47

b13.c

Menetes acélcsövekből és idomokból vezetékrendszert épít ki, menetes csőkötést készít X X XX X 0

13.d

Előre gyártott elemekből szerelt csőrendszert állít össze XXX X XXX XXX 0

13.e

Csőkötéseket készít tömlőkre, tömlőket csatlakoztat csőrendszerekhez X X X X 0

13.f Hegesztett csőkötéseket készít acélcsőre X X X XX 013.g

Elkészült csőhálózat nyomáspróbáját végzi, tömörségét ellenőrzi X X X XX 0

Vörösrézvezeték szerelés technológiai ismeretek14.a

Kemény vörösréz vezetéket szerel XXX 0 XX 0 0

14.b

Lágy vörösréz vezetéket szerel XXX 0 XX 0 0

14.c

Préskötést készít XXX 0 XX 0 0

14.d

Elkészült csőhálózat nyomáspróbáját végzi, tömörségét ellenőrzi X 0 XX 0 0

Légtechnikai csövek szereléstechnológiája15.a

Szellőző- és elszívóvezetékek alapszintű szerelését végzi 0 XXX 0 0 0

15.b

Elkészült csőhálózat nyomáspróbáját végzi, tömörségét ellenőrzi 0 X 0 0 0

Lefolyó-rendszer szerelés16.a

Lefolyó és szennyvízvezetékek épületen belüli kiépítését végzi 0 0 XX 0 0

16.b

Külső, földi vezetékek fektetését végzi különféle módszerekkel és anyagokból 0 XXX XX 0 0

16.c

Szennyvíz-műtárgyak karbantartását, tisztítását végzi 0 0 0 0 0

16. Lefolyószerelvények tisztítását végzi 0 0 0 0 0



www.3kconsens.hu


48

d16.e

Elkészült csőhálózat nyomáspróbáját végzi, tömörségét ellenőrzi 0 0 XX 0 0

16.f Átadja a beüzemelt berendezést 0 0 XX 0 016.g

Dokumentálja a próbaüzem során mért adatokat 0 0 X 0 0

Épületgépészeti rendszer szerelési alapismeretek17.a

Lefolyó és szennyvízvezetékek épületen belüli kiépítését végzi 0 0 X 0 0

17.b

Külső, földi vezetékek fektetését végzi különféle módszerekkel és anyagokból 0 0 X 0 0

17.c

Szennyvíz-műtárgyak karbantartását, tisztítását végzi 0 0 0 0 0

17.d

Lefolyószerelvények tisztítását végzi 0 0 0 0 0

17.e

Elkészült csőhálózat nyomáspróbáját végzi, tömörségét ellenőrzi 0 0 X 0 0

17.f Átadja a beüzemelt berendezést 0 0 X 0 017.g

Dokumentálja a próbaüzem során mért adatokat 0 0 X 0 0

Központi vízellátási feladatok18.a

Előkészíti a munkakörnyezetet a vízvezeték-szerelési, lefolyótisztítási munkavégzéshez 0 0 X 0 0

18.b

Vízszerelvényeket ellenőriz, javít, cserél, karbantart 0 0 X 0 0

18.c

Víztelenít és nyomás alá helyez épületeket, épületrészeket 0 0 X 0 0

18.d

Összeszerel, üzembe helyez, beállít, ellenőriz, karbantart nyomásfokozó berendezést 0 0 X 0 0

18.e

Vízmérőt szerel 0 0 X 0 0

18.f Szolgáltatási díjat állapít meg, számlát állít ki 0 0 0 0 018. Előkészíti a fogyasztói szerződéskötést 0 0 0 0 0



www.3kconsens.hu


49

g

Fogyasztói vízellátási munkák I.19.a

Előkészíti a munkakörnyezetet a vízvezeték-szerelési, lefolyótisztítási munkavégzéshez XXX 0 0 0 0

19.b

Víztelenít és nyomás alá helyez épületeket, épületrészeket XXX 0 0 0 0

19.c

Kerti öntözőrendszereket telepít, helyez üzembe XXX 0 0 0 0

19.d

Vízvételi helyeket, kiállásokat épít ki XXX 0 0 0 0

19.e

Kiépít, üzembe helyez, ellenőriz cirkulációs hálózatot XXX 0 0 0 0

19.f Összeszerel, üzembe helyez, beállít, ellenőriz, karbantart nyomásfokozó berendezést XXX 0 0 0 0

19.g

Vízszerelvényeket ellenőriz, javít, cserél, karbantart XXX 0 0 0 0

Fogyasztói vízellátási munkák II.20.a

Elkészíti a falhornyot a vezetéknek 0 0 0 0 0

20.b

Rögzíti és szigeteli a vezetéket 0 0 0 0 0

20.c

Helyreállítja a falfelületet 0 0 0 0 0

20.d

Felszerel, üzembe helyez berendezési tárgyakat 0 0 0 0 0

20.e

Szükség esetén takarítja, fertőtleníti a helyszínt 0 0 0 0 0

20.f Előkészíti a fogyasztói szerződéskötést 0 0 0 0 020.g

Szolgáltatási díjat állapít meg, számlát állít ki 0 0 0 0 0

Melegvíz-előállítási ismeretek



www.3kconsens.hu


50

21.a

Előkészíti a munkakörnyezetet a vízvezeték-szerelési, lefolyótisztítási munkavégzéshez XXX 0 X 0 0

21.b

Víztelenít és nyomás alá helyez épületeket, épületrészeket XXX 0 X 0 0

21.c

Egyedi melegvíz-termelő készülékeket felszerel, beköti a víz- és csatornahálózatba XXX 0 X 0 0

21.d

Központi melegvíz-termelő készülékeket szerel fel, beköti a víz- és csatornahálózatba XXX 0 X 0 0

21.e

Összeszerel, üzembe helyez, beállít, ellenőriz, karbantart nyomásfokozó berendezést XXX 0 X 0 0

21.f Kiépít, üzembe helyez, ellenőriz cirkulációs hálózatot XXX 0 X 0 021.g

Vízszerelvényeket ellenőriz, javít, cserél, karbantart XXX 0 X 0 0

21.h

Szolgáltatási díjat állapít meg, számlát állít ki 0 0 0 0 0

Szennyvízelvezetési ismeretek22.a

Előkészíti a munkakörnyezetet a vízvezeték-szerelési, lefolyótisztítási munkavégzéshez 0 0 0 XXX 0

22.b

Szennyvízelvezetés, -gyűjtés kialakítását végzi közművesítetlen területeken 0 0 0 XXX 0

22.c

Ellenőrzi a lefolyó és szennyvízelvezető szerelvényeket, felméri az állapotukat 0 0 0 XXX 0

22.d

Szét- és összeszerel, javít, tisztít lefolyó és szennyvízelvezető szerelvényeket 0 0 0 XXX 0

22.e

Gépi úton lefolyóvezetéket tisztít 0 0 0 XXX 0

22.f Ellenőrzi, karbantartja a lefolyótisztító gépeket, eszközöket 0 0 0 XXX 022.g

Szükség esetén takarítja, fertőtleníti a helyszínt 0 0 0 XXX 0

22.h

Szolgáltatási díjat állapít meg, számlát állít ki 0 0 0 X 0

Tűzvédelmi rendszerek, berendezések szerelési ismeretei



www.3kconsens.hu


51

23.aTűzvédelmi rendszerek, berendezések szerelése X XXX 0 0 0

23.b

Kiépíti a tűzoltóvíz-hálózatot XXX X 0 0 0

23.c

Kiépíti a tűzoltási vízvételi helyeket XXX X 0 0 0

23.d

Ellenőrzi a tűzoltóvíz-hálózatot X X 0 0 0

23.e

Ellenőrzi a kiépített oltórendszerek elemeit, működését X X 0 0 0

23.f Összeszerel, felszerel, üzembe helyez, kipróbál automata tűzvédelmi berendezést XXX X 0 0 0

23.g

Összeszerel, üzembe helyez, beállít, ellenőriz, karbantart nyomásfokozó berendezést XXX X 0 0 0

23.h

Rögzíti és szigeteli a vezetéket X X 0 0 0

23.i Szolgáltatási díjat állapít meg, számlát állít ki 0 0 0 0 0

Tömítési és tömörségellenőrzési munkák24.a

Tömített csőkötéseket készít, szerelést végez különféle csőanyagokból 0 0 X 0 0

24.b

Tömítőlemezből tömítőgyűrűt és alakos tömítést készít 0 0 X 0 0

24.c

Ellenőrzi a csőkötések tömörségét 0 0 X 0 0

24.d

Javítás után elvégzi a szükséges méréseket, ellenőrzéseket 0 0 X 0 0

Épületgépészeti készülékek tartószerkezeteinek szerelése25.a

Tervek alapján elkészíti/elkészítteti a helyszínen, vagy a műhelyben az egyedi tartókat,rögzítőket, támaszokat, állványokat, gépalapokat

0 XXX XXX 0 0

25.b

Képlékeny alakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás egyengetés, hajlítás stb.) 0 0 X 0 0

25. Felszereli az épületgépészeti készülékek tartószerkezetét 0 XXX X 0 0



www.3kconsens.hu


52

c25.d

Közreműködik nagy tömegű gépegységek, berendezések telephelyen belüli szállításában,beemelésében

0 XXX 0 0 0

25.e

Nagytömegű gépegységeket szerel 0 XXX 0 0 0

Kompetenciák26.a

Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése X X X X X

26.b

Köznyelvi beszédkészség X X X X X

26.c

Elemi számolási készség X X X X X

26.d

Mennyiségérzék X X X X X

26.e

Köznyelvi beszédkészség X 0 0 X X

26.f Olvasott köznyelvi szöveg megértése 0 0 0 0 026.g

Kézügyesség X X XXX XXX X

26.hMűszakirajz-olvasási készség X X X XXX X

26.i Milyen egyéb tudásra van szükség a munkakör betöltéséhez? JÓKOMMUNKÁCIÓSKÉSZSÉG

SZORGALOM JÓKOMMUNKÁCIÓSKÉSZSÉG



www.3kconsens.hu


53

ELEKTRONIKA

Szükséges-e a munkakör betöltéséhez a felsorolt tudáselem elméleteés/vagy gyakorlata?Beszédátviteli rendszer-technikus 54 523 03 0010 54 01 1. Vállalat 2. Vállalat 3. Vállalat 4. Vállalat 5. Vállalat

Tudáselemek

Nyelvismeret1 Kell-e a munkakörhöz nyelvismeret? X X X 0 01. n nem, válasz esetén, tovább a 2. kérdésre

Igen,1.a Idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése, megértése X X X1.b Idegen nyelvű hallott szöveg megértése 0 0 X1.c Idegen nyelvű beszédkészség 0 0 X1.d Telefonálás idegen nyelven 0 0 X

Számítástechnikai alapismeretek2 Kell-e a munkakörhöz a számítógép használata?



www.3kconsens.hu


54

2. n nem, válasz esetén, tovább a 4. kérdésreIgen, X 0 X 0 0

2.a Szövegszerkesztés, táblázatkezelés X 0 X2.b Hálózatismeret X 0 X2.c Grafikonszerkesztés 0 0 02.d Adatmentés, adatbázis kezelés X X X2.e Prezentációt készít 0 0 02.f Internethasználat, kommunikáció, multimédia X X X2.h vírusvédelem X 0 02.i Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ X 0 X2.j Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ X 0 X2.k Egyszerű informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért X 0 X

MunkakörKell-e munkaköréhez használni …..?

3.a Logikai áramkörökből kombinációs és sorrendi hálózatokat készít 0 0 0 0 XXX3.b Mikroszámítógépet és mikrovezérlőt beágyaz X 0 0 X XXX3.c Kommunikációs vezérlőket és DSP-ket használ telekommunikációs célokra X 0 0 X XXX3.d Tesztprogramokat futtat X 0 0 X XXX3.e Archivált adatokat visszatölt 0 0 0 X X3.f Mérőprogramot futtat, a mérés eredményeit értékeli 0 0 0 X XX3.h egyéb számítógépes ismeret és pedig………………………………..

Távközlési alapmérésekIsmeri és alkalmazza a következőket..

4.a Mérőműszert kalibrál és méréseket végez X 0 0 0 X4.b Mérőprogramot futtat, a mérés eredményeit értékeli X 0 0 0 X4.c A mérés alapján a berendezést minősíti XXX 0 0 X X4.d Berendezéseket karbantart XXX 0 0 XXX 04.e Mérési jegyzőkönyvet készít X 0 0 XX X4.f Általános műszaki feladatokat old meg X 0 0 XX X4.g Távfelügyeletet ellát X 0 0 0 X



www.3kconsens.hu


55

Műszaki rajz, dokumentációIsmeri és alkalmazza a következőket..Műszaki ábrázolás és számítógépes dokumentáció

5.a Műszaki rajzot készít 0 0 0 0 05.b Rajzeszközöket szakszerűen használ 0 0 0 0 05.c Villamosipari rajzokat készít és olvas 0 0 0 0 05.d Műszaki dokumentációt olvas és értelmez X 0 0 X X5.e Tevékenységét dokumentálja X 0 0 X X5.f Diagram, nomogram olvasása, értelmezése X 0 0 X X5.g Diagram, nomogram kitöltése, készítése 0 0 0 0 05.h Kapcsolási rajz olvasása, értelmezése X 0 0 X X5.i Kapcsolási rajz készítése X 0 0 0 0


6.a Veszélyes hulladékok kezelése 0 0 0 0 06.b Általános munkavédelem X X 0 X 06.c Környezetvédelem X 0 0 X 06.d Elsősegélynyújtás X 0 0 0 06.e Tűzvédelem, tűzoltó készülékek X 0 0 0 06.f Gondoskodik a munka-, tűz- és balesetvédelmi eszközökről és azok használhatóságáról X 0 0 0 0

6.g Részt vesz a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásábandokumentálása

0 0 0 0

6.h Munkahelyi minőségbiztosítási előírások X X X X X

Műveletek ÁltalábanKépes az alábbiak végrehajtására…

7.a Célnak megfelelő alkatrészeket kiválaszt X X 0 X 07.b Segédanyagok, szűrők, alkatrészek állapotát ellenőrzi, szükség esetén cseréli azokat XXX 0 0 X 07.c Hibát behatárol, hibás alkatrészt/egységet XXX 0 0 X 07.d a helyszínen javítja vagy cseréli, selejtezi XXX 0 0 X 07.e Javított, cserélt egység vagy berendezés működését ellenőrzi XXX 0 0 X 0



www.3kconsens.hu


56

7.f Berendezések állapotát ellenőrzi, karbantartói méréseket végez, portalanít, tisztít XX 0 0 X 07.g A berendezés műszaki jellemzőit méri XXX 0 0 X 0

Munkaköréhez tartozó terület8.a Hang elektronikus átvitele XXX 0 X X 08.b Kép elektronikus átvitele XXX 0 X 0 08.c Rádió és TV szatellit- és KTV hálózatokon 0 0 X 0 08.d Közösségi hálózatok 0 X X X 08.e Műsorközlési gyakorlatok 0 0 X 0 08.f Közművek elérésének integrálása 0 X 0 0 08.g Otthoni/telephelyi hálózatok 0 XXX X X 08.h A hibajegy felvétele és kezelése 0 0 X X 08.i Hálózatok létesítése XXX XXX X 0 08.j Hálózatok funkciói X X X X 08.k Optikai hálózatok X X 0 X 08.l Gerinchálózati rendszerek X XXX 0 0 08.m Hálózatmenedzselés XX 0 0 0 08.n PBX üzemeltetés X 0 0 0 08.o A TDM alapú ISDN XXX X X X 08.p IP alapú szolgáltatás integráció gyakorlat XXX X X X 08.q TPV központban előfizetői adminisztráció végzése X X X 0 08.r Beszéd- és jelzéshálózati adminisztráció végzése X X 0 0 08.s TPV központhoz csatlakozó VoIP átlépő kezelése XX 0 0 0 0

Műveletek területenkéntKépes a következőkre...Hang elektronikus átvitele

9.a Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza XXX XX 0 X 09.b FDM/TDM/WDM/DWDM multiplexelési rendszerek berendezéseit üzemelteti XX XX 0 X 09.c Adatátviteli eszközöket alkalmaz a beszéd- és adathálózatokban XXX XX 0 X 0

Kép elektronikus átvitele10.a Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza XX 0 0 0 0



www.3kconsens.hu


57

10.b FDM/TDM/WDM/DWDM multiplexelési rendszerek berendezéseit üzemelteti X 0 0 0 010.c Adatátviteli eszközöket alkalmaz a beszéd- és adathálózatokban X 0 0 0 0

Rádió és TV szatellit- és KTV hálózatokon11.a Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza XXX 0 0 0 011.b FDM/TDM/WDM/DWDM multiplexelési rendszerek berendezéseit üzemelteti X 0 0 0 0

Közösségi hálózatok12.a Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza X X X X X12.b FDM/TDM/WDM/DWDM multiplexelési rendszerek berendezéseit üzemelteti X 0 0 0 012.c Adatátviteli eszközöket alkalmaz a beszéd- és adathálózatokban X X 0 X 0

Gerinchálózati rendszerek13.a Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza XX XXX 0 0 013.b FDM/TDM/WDM/DWDM multiplexelési rendszerek berendezéseit üzemelteti X 0 0 0 013.c Réz/SDH/WDM/DWDM hálózatokat telepít, javít, fenntart, menedzsel, adminisztrál X XXX 0 0 013.d Méréseket végez, mérőrendszereket használ X XX 0 0 0

Hálózatmenedzselés14.a Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza X 0 0 0 014.b FDM/TDM/WDM/DWDM multiplexelési rendszerek berendezéseit üzemelteti X 0 0 0 014.c Réz/SDH/WDM/DWDM hálózatokat telepít, javít, fenntart, menedzsel, adminisztrál X 0 0 0 014.d Hálózati rendszerek gyakorlat X 0 0 0 014.e Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza X 0 0 0 014.f FDM/TDM/WDM/DWDM multiplexelési rendszerek berendezéseit üzemelteti X 0 0 0 014.g Réz/SDH/WDM/DWDM hálózatokat telepít, javít, fenntart, menedzsel, adminisztrál X 0 0 0 014.h Áramkörmódú és/vagy IP PBX felépítése, egységei X 0 0 0 014.i Beszédhálózatokat működtet X 0 0 0 014.j Szereli, üzembe helyezi, konfigurálja, üzemelteti, karbantartja, javítja a végfelhasználói

beszédterminálokatX 0 0 0 0

PBX üzemeltetés15.a Beszédhálózatokat működtet XX X X 0 0



www.3kconsens.hu


58

15.b TDM központokban operátori feladatokat lát el 0 0 0 0 015.c Felhasználók és hálózati linkek adminisztrálása 0 0 0 0 0

A TDM alapú ISDN16.a Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza X XX X X X16.b PSTN/ISDN kapcsolóeszközöket üzemeltet és előfizetői készülékeket installál/javít XX XX 0 X 016.c ISDN hozzáférésen eszközöket telepít és fenntart, SS7 hálózatban előfizetői jelzéseket továbbít XX XX 0 X 0

16.d Szolgáltatások integrálása X XX 0 X 016.e Az előfizetői szakasz digitalizálása 0 XXX 0 0 016.f Hordozószolgálat és távszolgálat 0 0 0 0 016.g Az ISDN DSS1 protokoll és szabványai X X 0 0 016.h Az Integrált Szolgálatú Digitális Hálózat (ISDN) alapelve, a szolgálatok felosztása 0 X 0 0 016.i Adatátviteli eszközöket alkalmaz a beszéd- és adathálózatokban XX XX 0 X 016.j Elektronikus biztonságot védi 0 X 0 X 016.k IP hálózatban Nyilvános Kulcs Infrastruktúrát (PKI) használ 0 X 0 0 0

IP alapú szolgáltatás integráció gyakorlat17.a Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza X XXX X X 017.b PSTN/ISDN kapcsolóeszközöket üzemeltet és előfizetői készülékeket installál/javít X X 0 X 017.c ISDN hozzáférésen eszközöket telepít és fenntart, SS7 hálózatban előfizetői jelzéseket továbbít X X 0 X 0

17.d Adatátviteli eszközöket alkalmaz a beszéd- és adathálózatokban X X 0 X 017.e Elektronikus biztonságot védi 0 X 0 X 017.f IP hálózatban Nyilvános Kulcs Infrastruktúrát (PKI) használ 0 X 0 0 0

Műsorközlési gyakorlatok18.a Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza 0 0 X 0 018.b FDM/TDM/WDM/DWDM multiplexelési rendszerek berendezéseit üzemelteti 0 0 0 0 018.c Adatátviteli eszközöket alkalmaz a beszéd- és adathálózatokban 0 0 0 0 0

Közművek elérésének integrálása19.a Elektronikus biztonságot védi 0 0 0 0 0



www.3kconsens.hu


59

19.b IP hálózatban Nyilvános Kulcs Infrastruktúrát (PKI) használ 0 0 0 0 0

Otthoni/telephelyi hálózatok20.a Elektronikus biztonságot védi 0 X X X 020.b IP hálózatban Nyilvános Kulcs Infrastruktúrát (PKI) használ 0 X X 0 020.c TDM beszédhálózatok biztonságát védi 0 X X 0 020.d Közösségi hálózatokat telepít 0 XXX X 0 020.e Kormányzati hálózatot telepít 0 0 0 0 0

A hibajegy felvétele és kezelése21.a Konfigurálja az új létesítéseket, szolgáltatásokat XXX X 0 X 021.b Új előfizetőket kapcsol be, illetve a megszűnteket kikapcsol 0 XXX 0 0 021.c Hálózati/előfizetői/ügyfél adatbázist karbantart 0 X 0 0 0

Hálózatok létesítése22.a Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza X X X 0 022.b Réz/SDH/WDM/DWDM hálózatokat telepít, javít, fenntart, menedzsel, adminisztrál X X 0 0 022.c Alkalmazza a készülékek, berendezések üzembe helyezése és fenntartása során használt mérési

módszereketX X 0 0 0

22.d Méréseket végez, mérőrendszereket használ X X 0 0 0

Hálózatok funkciói23.a Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza X X X 0 023.b FDM/TDM/WDM/DWDM multiplexelési rendszerek berendezéseit üzemelteti X X 0 0 023.c Réz/SDH/WDM/DWDM hálózatokat telepít, javít, fenntart, menedzsel, adminisztrál X X 0 0 0

Optikai hálózatok24.a Távközlési rendszer-ismereteit alkalmazza XX X X 0 024.b FDM/TDM/WDM/DWDM multiplexelési rendszerek berendezéseit üzemelteti X X 0 0 0

TPV központban előfizetői adminisztráció végzése25.a Beszédhálózatokat működtet 0 0 0 0 025.b TDM központokban operátori feladatokat lát el 0 0 0 0 0



www.3kconsens.hu


60

25.c Elvégzi az előfizetői és hálózati adminisztrációt 0 0 X 0 0

Beszéd- és jelzéshálózati adminisztráció végzése26.a Beszédhálózatokat működtet 0 0 0 0 026.b Felügyeli az SS7 jelzéshálózat működését 0 0 0 0 026.c Elvégzi az előfizetői és hálózati adminisztrációt 0 0 0 0 0

TPV központhoz csatlakozó VoIP átlépő kezelése27.a Beszédhálózatokat működtet XX 0 X 0 027.b Felügyeli az SS7 jelzéshálózat működését 0 0 0 0 027.c Elvégzi az előfizetői és hálózati adminisztrációt 0 0 0 0 0

Kompetenciák28.a Mennyiségérzék X 0 X 0 028.b Elemi számolási készség X 0 X 0 0

Milyen egyéb tudásra van szükség a munkakör betöltéséhez? MŰSZAKIBEÁLLÍTÓDÁS

CSAPATSZELLEM

TÜRELEM GYORSASÁG

Szükséges-e a munkakör betöltéséhez a felsorolt tudáselem elmélete és/vagy gyakorlata?

Orvosi elektronikai technikus54 523 02 0000 00 00 1. Vállalat 2. Vállalat 3. Vállalat 4. Vállalat 5. VállalatTudáselemekNyelvismeret

1 Kell-e a munkakörhöz nyelvismeret? X X X X X

Számítástechnikai alapismeretek2 Kell-e a munkakörhöz a számítógép használata? X X 0 X X



www.3kconsens.hu


61

2. n nem, válasz esetén, tovább a 4. kérdésreIgen,

2.a Szövegszerkesztés, táblázatkezelés X 0 0 X2.b Hálózatismeret X X X 02.c Grafikonszerkesztés 0 0 0 X2.d Adatmentés, adatbázis kezelés X X X X2.e Prezentációt készít X 0 0 X2.f Internethasználat, kommunikáció XXX X 0 XXX2.h vírusvédelem X X 0 0

2.iIdegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése,megértése X X X X

Alkalmazott számítástechnika2.J Képszerkesztő program 0 X X X2.k Hangszerkesztő program 0 X X X

Kell-e munkaköréhez használni …..?3.a Számítógépes tesztprogramokat telepít és futtat 0 XX 0 X X3.b Szimulációs programok 0 XX 0 X X3.c CAD program 0 0 0 X 03.d Számítógépes szerkesztőprogramok 0 0 0 X 03.e Számítástechnikai áramköröket épít 0 0 0 X 03.f Alkalmazza a számítógépes tervezőprogramokat 0 0 0 X 03.g Alkalmazza a számítógépes szimulációkat 0 XX 0 X X

3.hegyéb számítógépes ismeret éspedig………………………………..

TERMÉKSPECIFIKUSSZOFTVERHASZNÁLAT



www.3kconsens.hu


62

MérésIsmeri és alkalmazza a következőket.. X

4.a Elektromechanikus mérőműszerek X X X 0 X4.b Elektronikus mérőműszerek X X X 0 X4.c Mechanikai mérőműszerek 0 X X 0 X4.d Villamos mérések 0 X X 0 04.e Mechanikai mérések 0 X X 0 0

AlapfogalmakIsmeri a következő fogalmak jelentését…

5.a Mechanika 0 0 0 0 05.b Elektrotechnika 0 0 X X 05.c Elektronikus áramkörök 0 X X X 05.d Teljesítményelektronikai áramkörök 0 0 X X 05.e Szabványok 0 0 X 0 X5.f Mikroprocesszor 0 X X X X5.g Műszerelemek 0 0 0 0 05.h Gépelemek 0 0 0 0 05.i Finommechanikai elemek 0 0 0 0 0

ÁramkörökKépes a következőkre...

6.a Elektronikai áramkörök tervezése 0 0 0 0 06.b Analóg alapáramköröket tervez számítással 0 0 0 0 06.c Digitális alapáramköröket tervez számítással 0 0 0 0 06.d Elektronikai áramkörök építése 0 0 0 0 06.e Digitális áramköröket épít 0 0 0 0 06.f Teljesítményelektronikai áramköröket épít 0 0 0 0 06.g Adatátviteli áramköröket épít 0 0 0 0 06.h Telekommunikációs áramköröket épít 0 0 0 0 0



www.3kconsens.hu


63

6.i Analóg áramköröket épít 0 0 0 0 06.j Elektronikai áramkörök működtetése 0 X 0 0 X6.k Elkészíti az áramkörök műszaki leírásait, rajzait 0 0 0 0 06.l Áramkörök élesztése 0 X 0 0 06.m Előírás szerinti feszültségre kapcsolja az áramkört 0 X 0 0 X6.n Feszültség alá helyezi az áramkört, készüléket X X 0 0 X6.o Teszteli az elektronikai áramkör működését X X 0 0 06.p Elektronikai áramköröket üzembe helyez X X 0 0 X6.q Előírás szerint beállítja a tápegység feszültségértékét X X 0 0 X

Műszaki ábrázolásKépes a következőkre..

7.a Műszaki rajz olvasása, értelmezése 0 X X 0 07.b Műszaki rajz készítése 0 0 0 0 07.c Kapcsolási rajz olvasása, értelmezése 0 X X 0 07.d Kapcsolási rajz készítése 0 0 0 0 0

7.eVillamos és gépész rajzjelek felismerésére,alkalmazására 0 X X 0 0

7.f Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 0 X X 0 0

Műszaki dokumentációKépes a következőkre..

8.a Műszaki dokumentációk értelmez 0 X X X 08.b Irányítással műszaki dokumentációt készít 0 0 0 0 08.c Műszaki dokumentációk önálló készítése 0 0 0 0 08.d Alkalmazza az érvényes szabványokat 0 0 0 0 08.e Folyamatábrák olvasása, értelmezése 0 X X 08.f Folyamatábrák készítése 0 0 0 0 08.g Jegyzőkönyvet készít a mérési eredményekről 0 X 0 0 0



www.3kconsens.hu


64


A következő szabályok közül, melyik ismeretére ill.alkalmazására van szükség?

9.a Veszélyes hulladékok kezelése 0 0 0 0 09.b Általános munkavédelem X X X 0 X9.c Környezetvédelem X 0 X 0 X9.d Elsősegélynyújtás X 0 X 0 09.e Tűzvédelem, tűzoltó készülékek 0 0 0 0 09.f Érintésvédelem X X X 0 0

9.gGondoskodik a munka-, tűz- és balesetvédelmieszközökről és azok használhatóságáról 0 X X 0

0

9.hRészt vesz a munka-, tűz- és környezetvédelemmelkapcsolatos események kivizsgálásában dokumentálása 0 0 0 0

0

9.i Munkahelyi minőségbiztosítási előírások 0 0 X 0 09.j Villamos gépek biztonságtechnikája X X X 0 X

Gyártásismeret10.a Terveket, műszaki leírásokat olvas, értelmez 0 X X X 0

10.bMeghatározza a műveleti sorrendet és a felhasználandóanyagszükségletet 0 X X 0

0

10.cKiválasztja a munkafolyamathoz szükséges eszközöket,szerszámokat, készülékeket 0 X X 0

0

10.d Munkaműveletekről vázlatos rajzot készít 0 0 0 0 010.e A munkafeladatok elvégzéséről jegyzőkönyvet készít 0 X X 0 0

Műveletek végzéseKépes az alábbiak végrehajtására…

11.a Működésvizsgálat X X 0 X X11.b Orvoselektronikai rendszereket működtet X X 0 X X11.c Orvoselektronikai rendszereket programoz 0 X 0 X X



www.3kconsens.hu


65

11.d Orvoselektronikai rendszereket karbantart X X 0 0 011.e Dokumentáció alapján elvégzi a programozást 0 X 0 X X11.f PLC-programozást végez 0 X 0 X 011.g Mikroszámítógépes egységeket programoz 0 X 0 X 011.h Dokumentáció alapján bevizsgálja a működést 0 X 0 0 0

Méréstechnika11.j Dokumentációk alapján összeállítja a mérőrendszert 0 X 0 0 0

11.jDokumentációk alapján villamos méréseket végez ésvégeztet 0 X 0 0 0

11.k Műszeres bemérést irányít 0 X 0 0 011.l Műszeres hibakeresést irányít 0 X 0 0 011.m Előírás alapján elvégzi a szükséges beállításokat X X 0 0 011.n Méréssel ellenőrzi az előírt paraméterek meglétét 0 X 0 0 0

Hiba behatárolás, elhárítás12.a Folyamatábrák készítése 0 0 0 0 012.b Hiba behatárolás, elhárítás X X 0 0 012.c Jegyzőkönyvezi a javítást és az ellenőrzést 0 X 0 0 012.d Behatárolja a hibás alkatrészt 0 X 0 0 012.e Kijavított áramkör működését méréssel ellenőrzi 0 X 0 0 012.f Elvégzi a beállítást, behangolást, hitelesítést 0 X 0 0 012.g Teszteli a javított áramkört, készüléket, berendezést 0 X 0 0 012.h Dokumentáció alapján hibakeresést végez X X 0 0 X

Áramkörök13.a Berendezésbe szereli az elkészült áramkört 0 XXX X 0 013.b Beforrasztja az alkatrészeket 0 XXX X 0 013.c Beszereli a mechanikai alkatrészeket 0 XXX X 0 013.d Elvégzi a leírásban előírt bekötéseket, huzalozásokat 0 X X 0 013.e Készre szereli az áramkört 0 X X 0 013.f Beülteti az elektronikai alkatrészeket 0 XXX X 0 013.g Hibajavítást irányít 0 0 0 0 0



www.3kconsens.hu


66

13.h Elektronikai áramkör készítést, gyártást irányít 0 0 0 0 013.i NYÁK-lemez készítést, gyártást irányít 0 0 0 0 013.j Elektromos és mechanikai kötéseket készít 0 X X 0 0

EszközhasználatIsmeri és használja a következőket

Fém és műanyag munkadarabokat megmunkál (vág, fúr,forgácsol, fűrészel, hajlít, reszel,csiszol) 0 0 0 0

0

Kézi fémforgácsoló szerszámok 0 X 0 0 0Kézi kötőelem szerelő szerszámok 0 X X 0 0Labortechnikai eszközök 0 X X 0 XXProgramozható eszközök 0 X 0 X XX

Vezérlések, szabályozásokElektronikus szabályozásokat kezel, működtet 0 X 0 0 XElektronikus vezérléseket kezel, működtet 0 X 0 0 X

KompetenciákMennyiségérzék 0 0 X 0 0Elemi számolási készség 0 X X X 0Kézügyesség 0 XX X X 0Testi erő 0 0 0 0 0Térérzékelés 0 0 X X 0Mozgáskoordináció (testi ügyesség) 0 X X X X



www.3kconsens.hu


67

Milyen egyéb tudásra van szükség a munkakörbetöltéséhez? MEGGYŐZŐERŐ STRESSZTŰRÉS MUNKABÍRÁS

ÉRTÉKESÍTŐIKÉPESSÉG

Szükséges-e a munkakör betöltéséhez a felsorolt tudáselemelmélete és/vagy gyakorlata?Villanyszerelő 33 522 04 1000 00 00 1. Vállalat 2. Vállalat 3. Vállalat 4. Vállalat 5. Vállalat


1 Kell-e a munkakörhöz nyelvismeret? 0 0 0 0 0

Számítástechnikai alapismeretek2 Kell-e a munkakörhöz a számítógép használata? X 0 X 0 X2. n nem, válasz esetén, tovább a 3. kérdésre

Igen,2.a Szövegszerkeztés, táblázatkezelés X X X2.b Hálózatismeret X 0 X2.c Grafikonszerkesztés 0 0 X2.d Adatmentés, adatbázis kezelés X X X2.e Internethasználat, kommunikáció X X X2.f vírusvédelem X 0 X



www.3kconsens.hu


68

2.h egyéb számítógépes ismeret, és pedig………………………………..

ANYAGISMERETVillanyszerelési alapanyagok, eszközök, kisgépek

3.a kapcsolók fajtáinak ismerete XXX XXX 0 X XXX3.b Szerszám és kisgéphasználat 0 XXX 0 X X3.c szigetelőanyagok villamostérben X X 0 0 03.d toldó, kötő, biztonsági, villágító és szigetelőanyagok X XX 0 0 0

KábelekIsmerje, képes legyen…..

4.a …a kábelek anyagait, típusait, jellemzőit, feladatát XXX XXX 0 0 X4.b ...a kábelszerelés segédanyagait, szerszámait XXX XXX 0 0 X4.c ...a kábeleket azonosítani XXX XXX X 0 X4.d ...kábelen szigetelési ellenállást mérni XX X X 0 04.e ...a kábelfektetés módszereit, eszközeit XXX XXX X 0 X4.f ...kábelfektetést kialakítani 0 XXX 0 0 04.g ...kisfeszültségű kábelen végkiképzést kialakítani, kötést készíteni 0 XXX 0 0 04.h ...kábeleket megszabni X XXX 0 0 04.i ...kábelburkolatot helyreállítani 0 X 0 0 04.j ...toldó és leágazó kötéseket készíteni 0 XXX 0 0 04.k ...árnyékolt és árnyékolás nélküli kábeleket kötni 0 XXX 0 0 04.l ...irányítástechnikai kábeleket szerelni 0 X 0 0 0

Elektronikai,elektrosztatikai alapfogalmak ismerete5.a feszültség, ellenállás, áramerősség, X X 0 X X5.b az áram hő- és mágneses tulajdonságai X X 0 0 X5.c középfeszültségű hálózatok felépítése X X 0 0 X5.d csillagpont képzés X X 0 0 X5.e zárlati áramok X X 0 0 X5.f Ipari energiaelosztó hálózatok ismerete X X 0 0 X5.g ismerje a villamosberendezések jellemzőit X X 0 0 X



www.3kconsens.hu


69

GYÁRTÁSISMERETVillamos forgógépek

6.a Ismerje fajtáit, szerkezetét, jellemzőit XX X 0 X 06.b Ismerje a transzformátor szerkezetét és alkalmazza is 0 X 0 X 0

Mérés7.a ismerje az üzemi ellenőrzés folyamatát 0 0 X X X7.b tudjon villamos mennyiségeket mérni 0 X X X 07.c ismerje a hibameghatározást ismérveit XX X X X X

Villamos dokumentációk8.a Képes legyen a munkájához tartozó dokumentációkat értelmezni, kitölteni, vezetni X 0 X X X

8.b Villamos rajzok értelmezése X X 0 X X8.c Villamos rajzok elkészítése 0 0 0 0 08.d Villamos dokumentum alapján…..8.e …műveletek sorrendjének megállapítása X XX 0 X 08.f ...az eszközigény kiválasztása XX XX 0 X XXX8.g …létszám meghatározása 0 XX 0 0 08.h …a művelet elvégzése 0 XXX 0 X 08.i egyéb dokumentációval kapcsolatos teendő, és

pedig………………………………..


9.a Minőségbiztosítás 0 X X X X9.b Munkavédelem X X X X 09.c Feszültség mentesítés X X X 0 09.d Környezetvédelem, hulladékkezelés 0 X X X X9.e anyagmozgatás X X 0 X 09.f Tűzvédelem X X X X 0



www.3kconsens.hu


70

9.g Közterületi munkavégzés szabályai X X X 0 09.h Szabványok alkalmazása X X X X X9.i érintés védelem X X X X

Szerelés10.a Az általános és konkrét területre vonatkozó szerelési technológiák ismerete, alkalmazása XXX XX X 0 XX

10.b fogyasztásmérőhely kialakítása X X XXX 0 XX10.c erőátviteli- és informatikai hálózat kialakítása 0 X XXX 0 010.d csatlakozási hely kialakítása X XXX 0 XX10.e alapkapcsolások, kibővített formák alkalmazása X XXX XX 0 010.f bel- és kültéri világítóberendezések szerelése, X XXX 0 XXX XXX10.g szabadvezetéki kötések készítése 0 X 0 010.h szabadvezetéki hálózat kialakítása X X 0 010.i Mechanikai és elektromos kötések használata X X 0 0

Villámvédelem11.a ismerje a villámvédelem feladatát X X X 011.b tudja kialakítani a villámvédelmet 0 X 0 0

Milyen egyéb tudásra van szükség a munkakör betöltéséhez? JÓKOMMUNIKÁCIÓSKÉSZSÉG

AKARÁS KÉZÜGYESSÉG

Szükséges-e a munkakör betöltéséhez a felsorolt tudáselem elméleteés/vagy gyakorlata?Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó33 522 02 0000 00 00

1. Vállalat 2. Vállalat 3. Vállalat 4. Vállalat 5. Vállalat



www.3kconsens.hu


71

Tudáselemek

Nyelvismeret

1 Kell-e a munkakörhöz nyelvismeret? X 0 0 X X

Számítástechnikai alapismeretek

2 Kell-e a munkakörhöz a számítógép használata? X 0 X 0 x

2. n nem, válasz esetén, tovább a 3. kérdésre

Igen,

2.a Szövegszerkesztés, táblázatkezelés X X X

2.b Hálózatismeret X X 0

2.c Grafikonszerkesztés 0 X 0

2.d Adatmentés, adatbázis kezelés X X X

2.e Prezentációt készít 0 0 0

2.f Internethasználat, kommunikáció X X X

2.h vírusvédelem X X 0

2.i Idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése, megértése X X X

2.j Alkalmazott számítástechnika X X X

2.k Képszerkesztő program 0 0 0

2.l Hangszerkesztő program 0 0 0

egyéb számítógépes ismeret, és pedig………………………………..


A következő szabályok közül, melyik ismeretére ill. alkalmazására van szükség?



www.3kconsens.hu


72

3.a Minőségbiztosítás 0 0 X X 0

3.b Munkavédelem X X XXX XXX X

3.c Feszültség mentesítés X X XXX XXX X

3.d Környezetvédelem, hulladékkezelés X X XXX X X

3.e Tűzvédelem X 0 XXX X 0

3.f Közterületi munkavégzés szabályai X 0 X XX 0

3.g Szabványok alkalmazása X 0 X XX X

3.h Gondoskodik elsősegélynyújtó és tűzoltó eszközökről X 0 X X 0

3.i Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata X X XXX X 0

3.j Épületgépészeti biztonsági rendszerek X 0 XXX X 0

3.k Elsősegélynyújtás X 0 X X 0

Hegesztés

4.a Hegesztett kötések készítése ívvel és lánggal 0 0 XXX 0

4.b Ellenőrzi a munka-, tűz- és balesetvédelmi eszközöket, szükség szerint cseréjüket kéri 0 X 0 0

4.c Általános minőségű hegesztett kötést készít bevont elektródás kézi ívhegesztéssel 0 0 XXX 0

4.d Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel 0 0 XXX 0

Alapfogalmak

Ismeri a következő fogalmak jelentését…

5.a Kompresszorok X XXX XX X XX

5.b Elpárologtatók X XXX XX X XX

5.c Kondenzátorok X XXX XX X XX



www.3kconsens.hu


73

5.d Hűtőközeg adagolók X XXX XX X XX

5.e Szelepek X X XX X XX

5.f Segédszerelvények X X XX X XX

5.g Segédberendezések X X XX X XX

5.h Ventillátorok X X XX X XX

5.i Szivattyúk X X XX X XX

5.j Hőszigetelések X X XX X XX

Munkaszervezés

Az alábbiak közül, melyik feladat tartozik a munkakörhöz?

6.a Bejárással megismeri a munkaterület sajátosságait, és felméri a munkát X X XXX 0 0

6.b Egyeztet az aktuális szerelési, javítási, karbantartási munkához kapcsolódó szakmákképviselőivel

X X XXX 0 0

6.c Előírásosan vezeti a munkalapot, a karbantartási naplót, az építési naplót X X XXX 0 X

6.d Dokumentálja a javítást, az üzembehelyezést és az átadást-átvételt XXX X XXX 0 X

6.e Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget az általános épületgépészeti feladatokhoz,megrendeli az anyagot, egyeztet a szállítókkal

XXX 0 XXX 0 0

6.f Gondoskodik a munkavégzés során használt anyagok, eszközök biztonságos tárolásáról X X X 0 X

6.g Ellenőrzi épületgépészeti biztonsági rendszerek meglétét, működését X 0 XXX 0 0

6.h Tanácsadást.garanciális ügyintézést végez 0 X 0 0 XXX

Műszaki rajz

7.a Gépészeti rajz olvasása, értelmezése X 0 X X 0



www.3kconsens.hu


74

7.b Épületgépészeti csőhálózati rajzok olvasása, értelmezése X 0 XXX X 0

7.c Elektromos és vezérlési hálózati rajzok olvasása, értelmezése X 0 XXX X 0

7.d Építési rajz olvasása, értelmezése X 0 XX X 0

7.e Épületgépészeti csőhálózati rajzok készítése X 0 X 0 0

7.f Építési rajz készítés 0 0 0 0 0

7.g Folyamatábrák olvasása, értelmezése X 0 XXX X 0

Műszaki dokumentációk

8.a Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat X 0 X X 0

8.b Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákravonatkozó dokumentációt

X 0 X X 0

8.c Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekrevonatkozóinformációkat (szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok)

X 0 X X 0

8.d Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít X 0 X 0 0

8.e Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet-, illetve szerelésitervetkészít

0 0 X 0 0

8.f Különböző adatokat dokumentál 0 0 X X 0

8.g Dokumentálja a próbaüzem során mért adatokat, szerviztevékenységgel kapcsolatosadminisztrációs munkát végez

X 0 X X 0

8.h Előírt módon tárolja és dokumentálja a felhasznált és a lefejtett hűtőközeget és az olajat 0 0 X X 0



www.3kconsens.hu


75

8.i Diagram, nomogram kitöltése, készítése 0 0 X 0 0

8.j egyéb dokumentációval kapcsolatos teendő, és pedig………………………………..

Gépészeti alkatrészrajz készítése

9.a Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat X 0 0 XX 0

9.b Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat,segédanyagokat,előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- ésbefogóeszközöket, szállító- és emelőberendezéseket, védőfelszereléseket, személyivédőfelszereléseket

X 0 0 XXX 0

9.c Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) X 0 0 XXX 0

9.d Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel X 0 0 XXX 0

9.e Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján X 0 0 0 0

9.f Műszaki táblázatokat kezel X 0 0 X 0

Műveletek Általában

Képes az alábbiak végrehajtására…

10.a Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) X 0 0 X 0

10.b Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel X 0 X X X



www.3kconsens.hu


76

10.c Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat,segédanyagokat,előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- ésbefogóeszközöket, szállító- és emelőberendezéseket, védőfelszereléseket, személyivédőfelszereléseket

X 0 X XXX 0

10.d Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés,menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés)

X 0 0 X 0

10.e Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) X 0 0 XXX 0

10.f Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás, harapás, nyírás, lyukasztás) X 0 0 XXX 0

10.g Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás, felülettisztítás,kéziszerszám-élezés stb.)

X 0 0 X 0

10.h Fémek kézi és kisgépes alakítását végzi X 0 0 X 0

10.i Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget X 0 X X 0

10.j A szerelés előkészítés X 0 X XXX 0

10.k Szerelőállványt készít, ellenőrzi a létrák, állványok, kezelőjárdák állapotát, szükségszerintcserét, javítást kezdeményez.

X 0 X XX 0

10.l Kijelöli a nyomvonalakat X 0 X XX 0

10.m Elvégzi,vagy kezdeményezi a faláttörési, falvésési, javítókőműves munkákat X 0 0 X 0



www.3kconsens.hu


77

10.n Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján készülékek felerősítéséhez,faláttörésekhez

X 0 0 X 0

Munkaköréhez tartozó terület

11.a Csővezetékek szerelése 0 0 0 X 0

11.b Épületgépészeti készülékek tartószerkezeteinek szerelése 0 0 0 X 0

11.c Tömítés és tömörségellenőrzés 0 0 X 0 0

11.d Egyedi légtechnikai berendezések szerelése 0 0 0 X 0

11.e Légtechnikai rendszer beüzemelése,utánállítások elvégzése 0 0 X X 0

11.f Klíma- és légtechnikai eszközök, berendezések használata 0 0 XXX X 0

11.g Üzembehelyezési ismeretek X X XXX X XXX

11.h A klímaberendezés üzemi próbái 0 0 X X 0

11.i Primer hűtőköri csőhálózat és a szerelvények szerelése 0 0 0 X 0

11.j Szekunder hűtőköri csőhálózat kialakítása 0 0 0 X 0

11.j Olvadékvíz elvezető rendszer kialakítása 0 0 0 X 0

11.k Hűtőköröri berendezések vill.hálózatának kialakítása 0 0 0 X 0

11.l Szabályozó, vezérlő ,elemek vill.berendezések védelmek bekötése, hidegüzemipróbák

0 0 X X 0

11.m Beüzemeli és beszabályozza hűtőberendezést 0 0 X X 0

11.n Fűtőberendezés beüzemelése 0 0 X X 0

11.o Légtechnikai készülékek üzembe helyezése, beszabályozása X 0 X X 0

11.ö Hűtőberendezés üzembe helyezése, beszabályozása 0 0 0 X 0



www.3kconsens.hu


78

12.a Nedvesítőrendszer üzembe helyezése, beszabályozása 0 0 0 X 0

12.b Hűtőköri alap-és segédberendezések szerelése 0 0 0 X 0

12.c Hegesztés X 0 0 X 0

12.d Karbantartási feladatok elvégzése X X X X 0

12.e Hűtő -és közvetítőközegek olajok kezelése 0 0 0 X 0

12.f Elektronikus szabályozó berendezések üzembe helyezése X XXX X X 0

12.g Háztartási hűtőgépek javítása 0 0 0 0 0

12.h Kereskedelmi és és ipari hűtőgépek javítása 0 0 0 0 0

12.i Klímaberendezésés és speciális hűtőberendezés javítása 0 0 0 XXX 0

GYÁRTÁSI ISMERET Műveleti területek szerint

Képes a következőkre...

Csővezetékek szerelése

13.a Képlékeny alakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás egyengetés, hajlítás stb.) 0 0 0 XXX 0

13.b Tömítő lemezből tömítőgyűrűt és alakos tömítést készít 0 0 0 0 0

13.c Tömített csőkötéseket készít, szerelést végez különféle csőanyagokból 0 0 0 XXX 0

13.d Épületgépészeti készülékek tartószerkezeteinek szerelési ismerete X 0 X X 0

Épületgépészeti készülékek tartószerkezeteinek szerelése

14.a Tervek alapján elkészíti /elkészítteti/ a helyszínen,vagy a műhelyben az egyedi, tartókat,rögzítőket, támaszokat, állványokat, gépalapokat

X 0 0 0 0



www.3kconsens.hu


79

14.b Képlékeny alakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás egyengetés, hajlítás stb.) X 0 0 XXX 0

14.c Felszereli az épületgépészeti készülékek tartószerkezetét X 0 0 X 0

14.d Közreműködik nagytömegű gépegységek, berendezések telephelyen belüli szállításában,beemelésében

X 0 0 0 0

14.e Nagytömegű gépegységeket szerel 0 0 0 X 0

Tömítés és tömörségellenőrzés

15.a Tömített csőkötéseket készít, szerelést végez különféle csőanyagokból 0 0 0 0 0

15.b Javítás után elvégzi a szükséges méréseket, ellenőrzéseket 0 0 X 0 0

15.c Ellenőrzi a csőkötések tömörségét 0 0 X 0 0

15.d Tömítési és tömörségellenőrzési munkák 0 0 X 0 0

15.e Tömítő lemezből tömítőgyűrűt és alakos tömítést készít 0 0 0 0 0

15.f Ellenőrzi a csőkötések tömörségét 0 0 X 0 0

15.g Javítás után elvégzi a szükséges méréseket, ellenőrzéseket 0 0 X 0 0

15.h Tömített csőkötéseket készít, szerelést végez különféle csőanyagokból 0 0 0 0 0

15.i Tömörségvizsgálat vákuumolással 0 0 0 0 0

15.j Tömörségvizsgálat nyomáspróbával 0 0 0 0 0

15.k Elvégzi a hűtőköri- rendszer tömörségvizsgálatait 0 0 0 0 0

Egyedi légtechnikai berendezések szerelése

16.a Szereli a hőcserélőket (kondenzátor, elpárologtató) X 0 0 X 0

16.b Beszereli a klímaberendezést XXX 0 0 XXX 0

16.c Nagytömegű gépegységeket szerel X 0 0 XXX 0

16.d Felszereli, beszereli a légtechnikai segédberendezéseket XX 0 0 XX 0



www.3kconsens.hu


80

16.e Szereli a hőcserélőket (kondenzátor, elpárologtató) X 0 0 X 0

16.f Nagytömegű gépegységeket szerel X 0 0 0

Légtechnikai rendszer beüzemelése,utánállítások elvégzése

17.a Beüzemeli a légfűtő, és léghűtő berendezést X 0 0 XXX 0

17.b Légtechnikai méréseket végez X 0 0 X 0

17.c Ellenőrzi, cseréli, beállítja a hajtáselemeket (tengelykapcsolók ékszíjak) X 0 0 X 0

17.d Elvégzi a rendszerelemek (csapágyak) kenőanyaggal való feltöltését X 0 0 X 0

17.e Előkészíti és összeköti a csővezetéket a berendezésekkel X 0 0 X 0

17.f Beüzemeli a légtechnikai berendezést X 0 0 XXX 0

Klíma- és légtechnikai eszközök, berendezések használata

18.a Légtechnikai rendszer beüzemelése,utánállítások elvégzésének ismerete X 0 X XXX X

18.b Ellenőrzi, cseréli, beállítja a hajtáselemeket (tengelykapcsolók ékszíjak) X 0 X X 0

18.c Elvégzi a rendszerelemek (csapágyak) kenőanyaggal való feltöltését X 0 X X 0

18.d Előkészíti és összeköti a csővezetéket a berendezésekkel X 0 X X 0

18.e Beüzemeli a légtechnikai berendezést X 0 X XXX 0

18.f Beüzemeli a légfűtő, és léghűtő berendezést X 0 XX XXX 0

18.g Légtechnikai méréseket végez X 0 X X 0

Üzembehelyezési ismeretek

19.a Hűtő- és klímaberendezések üzemeltetése 0 0 X X XXX

19.b Ellenőrzi a gépház (aggregát) és a villamos motorok szellőzését 0 0 X X 0

19.c Beüzemelés után ellenőrzi, vagy a technológiai előírás szerint cseréli a hűtőköri szűrőket 0 0 X X 0



www.3kconsens.hu


81

19.d Ellenőrzi a hűtőköri üzemi paramétereket (nyomás, hőmérséklet, zaj stb. ) 0 0 X X 0

19.e Ellenőrzi a berendezések teljesítmény- és áramfelvételét 0 0 X X 0

A klímaberendezés üzemi próbái

20.a Ellenőrzi a villamos motorok, ventillátorok, szivattyúk forgási irányának helyességét,szükség esetén beállítja a ventillátorok szállítóteljesítményét

0 0 0 X 0

20.b Beüzemeli és beszabályozza hűtőberendezést 0 0 0 X 0

20.c Ellenőrzi a hűtőköri üzemi paramétereket (nyomás, hőmérséklet, zaj stb. ) 0 0 0 X 0

20.d Ellenőrzi a berendezések teljesítmény- és áramfelvételét 0 0 0 X 0

20.e Elvégzi a próbaüzem utáni utánállításokat (mechanikai alkatrészek, kötőelemek,ékszíjakstb.)

0 0 0 X 0

Primer hűtőköri csőhálózat és a szerelvények szerelése

21.a Szereli és rögzíti a hűtőköri csőhálózatot, beépíti a szabályozó, elzáró ésbiztonságtechnikai elemeket

X 0 0 X 0

21.b Szigeteli a nyomáspróbázott csőszakaszt és az olvadékvíz-elvezető hálózatot X 0 0 X 0

Szekunder hűtőköri csőhálózat kialakítása

22.a Ellenőrzi és szükség esetén cseréli a szekunder köri hűtőfolyadékot X 0 0 X 0

22.b Szigeteli a nyomáspróbázott csőszakaszt és az olvadékvíz-elvezető hálózatot X 0 0 X 0

22.c Feltölti a szekunder hűtőkört (közvetítő közeggel) X 0 0 X 0



www.3kconsens.hu


82

Olvadékvíz elvezető rendszer kialakítása

23.a Ellenőrzi a kondenz- és olvadékvíz-elvezető rendszert 0 0 0 X 0

23.b Szigeteli a nyomáspróbázott csőszakaszt és az olvadékvíz-elvezető hálózatot 0 0 0 X 0

23.c Elkészíti a kondenz, vagy olvadékvíz-elvezető hálózatot 0 0 0 X 0

Hűtőköröri berendezések vill.hálózatának kialakítása

24.a Méretre szabja és felszereli a kábelcsatorna tartókat és a kábelcsatornákat X 0 0 X 0

24.b Behúzza, elhelyezi a szabályzó, vezérlő- és az erőátviteli villamos berendezésekhez akábeleket, vezetékeket

X 0 0 X 0

Szabályozó, vezérlő ,elemek vill.berendezések védelmek bekötése, hidegüzemipróbák

25.a Beköti az elektromos berendezéseket, a kapcsolószekrényt, a vezérlő és a szabályozóegységeket

X 0 0 X 0

25.b Ellenőrzi az érintésvédelmet, feszültség alá helyezi a működéshez szükségesberendezéseket

X 0 0 X 0

25.c Ellenőrzi a villamos motorok, ventillátorok, szivattyúk forgási irányának helyességét,szükség esetén beállítja a ventillátorok szállítóteljesítményét

X 0 0 X 0

Beüzemeli és beszabályozza hűtőberendezést



www.3kconsens.hu


83

26.a Beáálítások,utánállítások ,beszabályozások elvégzése X X 0 X 0

26.b Ellenőrzi a hűtőköri üzemi paramétereket (nyomás, hőmérséklet, zaj stb. ) X X 0 X 0

26.c Ellenőrzi a berendezések teljesítmény- és áramfelvételét X X 0 X 0

26.d Elvégzi a próbaüzem utáni utánállításokat (mechanikai alkatrészek, kötőelemek,ékszíjakstb.)

X X 0 X 0

26.e Ellenőrzi kompresszornál az olajszinteket és szükség szerint pótolja X X 0 X 0

26.f Ellenőrzi a gépház (aggregát) és a villamos motorok szellőzését X X 0 X 0

26.g Beüzemelés után ellenőrzi, vagy a technológiai előírás szerint cseréli a hűtőköri szűrőket X X 0 X 0

Fűtőberendezés beüzemelése

27.a Ellenőrzi az érintésvédelmet, feszültség alá helyezi a működéshez szükségesberendezéseket

0 0 X 0 0

27.b Ellenőrzi a villamos motorok, ventillátorok, szivattyúk forgási irányának helyességét,szükség esetén beállítja a ventillátorok szállítóteljesítményét

0 0 X 0 0

27.c Ellenőrzi a berendezések teljesítmény- és áramfelvételét 0 0 X 0 0


0 0 X 0 0

Légtechnikai készülékek üzembe helyezése, beszabályozása



www.3kconsens.hu


84


X 0 X X 0


X 0 X X 0

28.c Ellenőrzi a berendezések teljesítmény- és áramfelvételét X 0 X X 0


X 0 X X 0

Hűtőberendezés üzembe helyezése, beszabályozása

29.a Ellenőrzi a hűtőköri üzemi paramétereket (nyomás, hőmérséklet, zaj stb. ) X 0 0 X 0

29.b Ellenőrzi a berendezések teljesítmény- és áramfelvételét X 0 0 X 0

29.c Elvégzi a próbaüzem utáni utánállításokat (mechanikai alkatrészek, kötőelemek,ékszíjakstb.)

X 0 0 X 0

29.d Ellenőrzi kompresszornál az olajszinteket és szükség szerint pótolja X 0 0 X 0

29.e Ellenőrzi a gépház (aggregát) és a villamos motorok szellőzését X 0 0 X 0

29.e Beüzemelés után ellenőrzi, vagy a technológiai előírás szerint cseréli a hűtőköri szűrőket X 0 0 X 0

Nedvesítőrendszer üzembe helyezése, beszabályozása


0 0 0 X 0



www.3kconsens.hu


85


0 0 0 X 0

30.c Ellenőrzi a berendezések teljesítmény- és áramfelvételét 0 0 0 X 0


0 0 0 X 0

Hűtőköri alap-és segédberendezések szerelése

31.a Szerel (javít, karbantart) egyszerű statikus vázszerkezeteket X 0 0 X 0

31.b Készít, bont, javít, cserél épületgépészeti szerkezetekben oldható kötéseket éshelyzetbiztosító elemeket, csavar-, tengely- és csőkötéseket

X 0 0 X 0

31.c Készít, bont, javít, cserél nemoldható kötéseket (szegecs, zsugor, ragasztott) X 0 0 X 0

31.d Készít, javít, kemény- és lágyforrasztott kötéseket X 0 0 X 0

31.e Korrózió elleni általános bevonatot készít fémszerkezeten X 0 0 X 0

Karbantartási feladatok elvégzése

32.a Előírt módon tárolja és dokumentálja a felhasznált és a lefejtett hűtőközeget és az olajat 0 0 X X 0

32.b Speciális technológiát alkalmazva lefejtett hűtőközeget regenerál,vagy gyűjtőhelyreszállít

0 0 X X 0

32.c Beüzemelés után ellenőrzi, vagy a technológiai előírás szerint cseréli a hűtőköri szűrőket 0 0 X X 0

32.d Hűtőközeg szivárgást ellenőriz, szükség esetén utántölt 0 0 X X



www.3kconsens.hu


86

32.e Ellenőrzi és szükség esetén cseréli a szekunder köri hűtőfolyadékot 0 0 0 X 0

32.f Szükség esetén utántölti, vagy lefejti a hűtőközeget, vagy az olajat 0 0 0 X 0

32.g Ellenőrzi kompresszornál az olajszinteket és szükség szerint pótolja 0 0 X X 0

32.h Ellenőrzi a gépház (aggregát) és a villamos motorok szellőzését 0 0 X X 0

32.i Megfelelő tömörségek esetén feltölti hűtőközeggel a rendszert (zártrendszerűtechnológiaalkalmazásával)

0 0 0 X 0

32.j Ellenőrzi kompresszornál az olajszinteket és szükség szerint pótolja 0 0 X X 0

32.k Hűtőközeg szivárgást ellenőriz, szükség esetén utántölt 0 0 X X 0

32.l Előírt módon tárolja és dokumentálja a felhasznált és a lefejtett hűtőközeget és az olajat 0 0 X X 0

32.m Speciális technológiát alkalmazva lefejtett hűtőközeget regenerál,vagy gyűjtőhelyreszállít

0 0 X X 0

Hűtő -és közvetítőközegek olajok kezelése

33.a Speciális technológiát alkalmazva lefejtett hűtőközeget regenerál,vagy gyűjtőhelyreszállít

0 0 0 X 0

33.b Szükség esetén utántölti, vagy lefejti a hűtőközeget, vagy az olajat 0 0 0 X 0

33.c Előírt módon tárolja és dokumentálja a felhasznált és a lefejtett hűtőközeget és az olajat 0 0 0 X 0

Elektronikus szabályozó berendezések üzembe helyezése

34.a Beköti az elektromos berendezéseket, a kapcsolószekrényt, a vezérlő és a szabályozóegységeket

XX 0 0 X 0



www.3kconsens.hu


87

34.b Ellenőrzi az érintésvédelmet, feszültség alá helyezi a működéshez szükségesberendezéseket

XX 0 0 X X

Háztartási hűtőgépek javítása

35.a Előírt módon tárolja és dokumentálja a felhasznált és a lefejtett hűtőközeget és az olajat 0 X 0 0 0

35.b Speciális technológiát alkalmazva lefejtett hűtőközeget regenerál,vagy gyűjtőhelyreszállít

0 X 0 0 0

35.c Javítja a háztartási hűtőgépet 0 XXX 0 0 0

35.c Szükség esetén utántölti, vagy lefejti a hűtőközeget, vagy az olajat 0 XX 0 0 0

Kereskedelmi és és ipari hűtőgépek javítása

36.a Speciális technológiát alkalmazva lefejtett hűtőközeget regenerál,vagy gyűjtőhelyreszállít

0 0 0 0 0

36.b Szereli javítja karbantartja a kereskedelmi-hűtőbútorokat, ipari hűtőberendezéseket 0 0 0 0 0

36.c Szereli, javítja karbantartja a hűtőaggregátot 0 0 0 0 0

36.d Szükség esetén utántölti, vagy lefejti a hűtőközeget, vagy az olajat 0 0 0 0 0

36.e Előírt módon tárolja és dokumentálja a felhasznált és a lefejtett hűtőközeget és az olajat 0 0 0 0 0

Klímaberendezésés és speciális hűtőberendezés javítása

37.a Szereli,javítja,karbantartja a klímaberendezést XXX XXX 0 XXX 0

37.b Szereli, javítja, karbantartja a speciális hűtőberendezéseket XXX XXX 0 X 0



www.3kconsens.hu


88

Kompetenciák

38.a Elemi számolási készség X X X X X

38.b Mennyiségérzék X X X X X

38.c Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése X 0 X X X

38.d Köznyelvi beszédkészség 0 0 X X X

38.e Műszakirajz-olvasási készség X 0 X X 0

38.f Kézügyesség X 0 0 X 0

38.g Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban X 0 X 0 0

38.h Köznyelvi és szakmai hallott szöveg megértése X 0 X 0 X

Milyen egyéb tudásra van szükség a munkakör betöltéséhez? SZORGALOM

JÓKOMMUNIKÁCIÓSKÉSZSÉG

Az újdonságok megjelenésének nehézségei a szakképzésben


www.3kconsens.hu


89

Összegzés

A vizsgálat alapján megállapítható, hogy minden vizsgált szakmában vannak olyan

tudáselemek, amelyek teljes mértékben hasznosulnak; vannak olyanok, amelyek egyáltalán

nem lennének szükségesek; és vannak olyanok, amelyek az egyik vállalat szempontjából

fontosak, a másik nem, vagy nem azonos mértékben tudja hasznosítani a mindennapi

munkában. Miért érdemes ezzel a témával foglalkozni?

A helyi munkaerőpiaci igények ismeretében az iskola helyi programjában elvileg dönthetne

úgy, hogy ezeknek a helyi igényeknek megfelelő tudáselemeket részesíti előnyben, nagyobb

óraszámot biztosít ezekre a rendelkezésre álló szabad sávból, a kevésbé hasznosított elemek

óraszámát pedig lecsökkenti. Azt, hogy a valóságban ezt a lépést nem teszik meg az iskolák,

több indok is magyarázza. A vizsgálat során kiderült, hogy a szabad sávot az iskolák zöme a

nyelvi órákra használja fel, tehát nem az újdonságok megjelenésének és nem a vállalkozói

igények kiszolgálására. Fel sem kell tenni a kérdést, hogy miért a válasz adja magát.

Kényelmesebb, biztonságosabb, kézenfekvőbb. Nyelvi oktatás kell, a nyelvtanár

rendelkezésre áll. Bármely, központi program által előírt tudáselem óraszámának csökkentése,

veszélyeztetheti a sikeres vizsgát, mert hiába nem kell a vállalatnak az a tudás, a vizsgán

kérhetik.

A központi program átalakítása helyi programmá legegyszerűbben úgy történik, hogy

szakmai tárgyak tekintetében átveszik egy az egyben a központi program irányadó

óraszámait, a szabad sávba pedig betesznek egy kis többlet nyelvórát. Ne felejtsük el, hogy ez

azoknál a szakmáknál is így van, ahol a munkában a nyelv egyáltalán nem szükséges. Létezik

még egy komoly indok a biztonságos megoldás követésének.

Ez a tanulók érdekeit védi, miszerint minden elemet a megadott mértékben kell elsajátítani,

mert nem biztos, hogy a képzés helyszínének térségében helyezkedik majd el

munkavállalóként, ill. ha költözés miatt iskolát vált, az új képzőhely környezetének számára,

lehet hogy fontos tudáselemről van szó. Ördögi kör, nehéz megmondani, mikor lép helyesen

egy iskola.



www.3kconsens.hu


90

5.4.2. Az új technológia, anyag beépülése a tudáselemek közé

A fenti részben utaltunk arra, hogy az iskola milyen alternatívák között választ, helyiprogramjának elkészítésekor. De érdemes megnézni azt, hogy mi történik abban az esetben,ha a képzőintézményt egy vállalat konkrét igényeivel és esetleg konkrét anyagi, szakmaitámogatásának ígéretével keres fel, annak reményében, hogy pontosan olyan szakemberekhezjut ezáltal, amire szüksége van.

Talán a legközvetlenebb jelzője az újdonság beépülésének szükségességére a vállalati igénymegjelenése az iskolában. Mit tesz az iskola, ha egy felkérésre, új szakmát kell, vagykellene tanítania?

„Nem volt még ilyen esetünk, de mi történik? Jön az OKJ az törvény. Az

iskolarendszeren kívül sokkal könnyebb, mert akkreditáltat egy képzést, és

legfeljebb nem lesz OKJ-s bizonyítvány. Iskolarendszerben problémás. Egyrészt

itt három évig kell tanítani – nem 300 óra, mint a felnőttképzésben, másrészt itt 18

éves korig van itt a gyerek. A meghatározott óraszámra kell elkészíteni a szakmai

programot, ennek az átfutása nem kevés időt vesz igénybe és ki az, aki

megcsinálja. Még nem láttam élő embert aki átvitt egy képzési programot.

Az iskola erre nincs felkészülve, hogy elékészítsen egy 3200 órás programot, erre

akkor sincs kapacitásunk, ha szükség lenne rá. Ez teljesen irreális. A cégek is

tudják, milyen nehéz ügy ez. Megkeresik a legközelebb álló szakmát, és azután

ráképeznek. Például egy időben itt mindenki gépi forgácsolót és esztergályost

képzett a környéken. Rájöttek, hogy nem is ez kell, mert megjelentek a CNC gépek,

ahol teljesen más már a forgácsolás. Rájöttek, hogy nekik inkább olyan ember

kell, aki be tudja állítani, és megjavítja a gépeket, be tudja állítani a

szerszámokat. Hát mi ez? A szerszámkészítő! De szerszámkészítőt már évek óta

nem képzünk, mert nem jelentkeznek, de miután fölrakták az érettségi utáni

képzésbe, különösen nem. Akkor mi a következő közelálló szakma? A mechnikai

műszerész! Erre rájöttek. Két cég is átalakította mechanikai műszerészre. Ők is

igazodnak az OKJ-hoz. Egyébként hiába hoznánk létre, egy új OKJ-s szakmát…

ez országosan kell… Régen teljesen egységes volt a képzés.”

(kecskeméti szakközépiskola igazgatója)



www.3kconsens.hu


91

Mit tehet egy vállalat, ha speciális szakemberigénye van? Felveszi egy képzőintézménnyel a

kapcsolatot, és elmondja, milyen jellegű szakemberre van szüksége. Ezen a pontoon is

világosan látszik, hogy nagyon fontos a már kiépült, informális kapcsolatok megléte képzők

és a vállalatok között. Több dolgot tehetnek közösen, az alábbiakban felvázoljuk őket.

1. Kiválasztják az iskola kínálatából a megfelelőt

2. Megkérik az iskolát, hogy indítson ilyen képzést, ha nem volt a kínálatában. Ezt

követően az iskolának ki kell dolgoznia a helyi programot és meg kell szerveznie, be

kell építenie, engedélyeztetnie kell.

3. Kiválasztanak egy szakmát a meglévő iskolai kínálatból és a cég igényeire formálják.

4. Annyira cégspecifikus kérése van a cégnek, hogy csak felnőttképzésben lehet és

érdemes megoldani, az ehhez szükséges folyamatot hajtja végre az iskola

5. Megjelenik a képzésnél egy új igény, de a képzésnek, csak egy területét érinti, abban

kér a vállalat átalakítást.

6. Teljesen új OKJ-s képzést hoznak létre, ez a legnehezebb.

Tapasztalataink szerint az első két megoldás a leggyakoribb, a többivel adódhatnak kisebb-

nagyobb problémák.

„Tavaly indult egy kezdeményezés, és mi csatlakoztunk hozzá, az egyik cég

felvetette, hogy szükség lenne gép-gyártósori szerelő képzésre, mert ők valamit

szalagmunkában szeretnének megcsinálni. Ehhez több cég is csatlakozott,

meggyőzték őket. Írtak egy levelet az iskolának, fenntartónak. Most engedélyt

kaptunk, hogy indítsunk egy gépész szakközépiskolai osztályt, eddig nem volt

ilyen., illetve egy gépgyártás-technológus képzést. Ezzel a vállalati igényekre

válaszoltunk. Ebbe az is belesegített, hogy Kecskemét Mercedes-lázban ég.”

(kecskeméti szakközépiskola igazgatója)

A példa és a modellezhetőség kedvéért nézzük végig, hogy mi történik, ha a gépi forgácsoló

szakmában megjelenik egy új technológia, amit a kamara fontosnak tart beépíteni a

képzésbe.

Tételezzük fel, hogy ez a technológia nem annyira új ahhoz, hogy új szakképesítés legyen,

hanem a gépi forgácsoló képzésnek a tartalmi átalakítását igényli. A szakképesítésért felelős



www.3kconsens.hu


92

miniszternek jelzik az igényt. Érkezik hozzá egy szakmai javaslat, ami ha meggyőzi a

minisztert, utasítja az NSZFI-t, hogy intézkedjen a változtatás miatt. Mivel az NSZFI

kapacitása véges, nagyban meggyorsíthatja a folyamatot, ha a javaslattevő, ismerve az SZVK

rendszert, konkrét SZVK-módosítási javaslattal áll elő, tehát nem azt mondja, hogy azt

szeretné, hogy ez a technológia bekerüljön, hanem azt mondja, hogy ő ezt szeretné, és így

képzeli el. Mivel az ilyen módon előkészített változtatás kevesebb munkát ad az NSZFI-nek,

jelentősen segíti a változásnak az érvényre juttatását.

Lassítja viszont az új bekerülésének sebességét, ha éppen akkor érkezik be egy minden

szempontból komplex javaslat, amikor éppen változtatják az OKJ-t, és ez több szakképesítés

módosítását érintő vizsgakövetelmény-módosítás. Ez az OKJ-módosítási folyamat már ősztől

tart, tehát ha ez az új technológia iránti igény mondjuk szeptemberben kikristályosodva

beérkezik, áprilisnál előbb nem lesz ebből jogszabályi háttér. Kivéve, ha olyan jogszabályi

előírás érkezik, ami pl. azt mondja, hogy október 20-ig kell ilyen szakembert produkálni.

Ebben az esetben már a beadáskor megindul a jogszabály-módosítás.

„Ha bejön egy javaslat, hogy holnaptól legyen csirkecsőrkurtító szakképesítés,

akkor nem fogok elkezdeni azonnal szaladgálni, hanem azt mondom, hogy kb.

évente egy-kettőnél többször ne módosítsuk ezt az OKJ-t, mert így is

követhetetlen, úgy meg aztán a mi számunkra is átláthatatlan lesz. Ezek az

igények így szoktak úgymond lelassulni. Volt olyan is, pl. az autógyártó

szakképesítés az egy éven belül kitettük díszhelyre. Propagandának jó volt, hogy

megjelent február táján az igény, és év végére benne volt az OKJ-ban, még talán

a vizsgakövetelmény is ki lett adva. Mert akkor jól jöttek össze a dolgok. Most is,

ha egy szakmai és vizsgakövetelmény módosító javaslat ilyen szinten, hogy ki van

teljesen dolgozva, most megjelenne, akkor azt mondanám, hogy ebből áprilisra

rendelet van. Tehát áprilistól kezdve, hatálybalépéstől kezdve felnőttképzésben

már azt a követelmény szerinti képzést lehet oktatni. De ha áprilisban megjelent a

rendelet és ez az igény netán májusban jelenik meg, akkor azt tudom mondani,

nem tartom valószínűtlennek, hogy év végéig még kiadunk egy módosítást, de

pillanatnyilag nem tudok semmi sem. És akkor most arról beszéltünk, hogy OKJ

módosítás nélkül, szakmai és vizsgakövetelmény szinten jelenítettük meg ezt az új

anyagot.”



www.3kconsens.hu


93

A központi programba szintén az előzőekben elmondottak szerint épülhetnek be az

újdonságok. Mivel a központi program nem jogszabály, egyszerűbb a helyzet. Ha valaki

előáll egy kész kidolgozott központi programmal, az alkalmazott minta alapján, akkor nagy

esélye van, hogy rövid időn belül megvalósul, kiadják a módosítást. A gond az, hogy igazodni

kell az iskolarendszerhez, tehát ha ezt a központi program-módosítást júniusban adják ki,

akkor az iskola, nem tudja a helyi tantervét elfogadtatni a fenntartóval, azon egyszerű oknál

fogva, mert nyár van. Tehát hiába reagál a módosítást engedélyező gyorsan, nem biztos,

hogy az oktatási rendszer ezt ennyire gyorsan le is tudja követni.

Lassító folyamat az is, hogy az OKJ-bizottság munkája nem könnyű. Problémát okoz, hogy

bár 40 tagú, egy-egy szakterülethez maximum 1-2 ember ért. Egy ember kb. 60 szakképesítést

képvisel. A bizottsági tagoknak állást kell foglalniuk bármelyik területet érintően arról, hogy

támogatja-e a javaslatot. Ilyen körülmények között nem biztos, hogy teljes körűen,

szakmailag mellé tudnak állni a dolognak. Ők is formai elemzéseket fognak végezni, illetve

legjobb esetben javaslatot fogalmaznak meg. Javasolhatja, hogy a X.Y szakmai testületnek

jelenjen meg a véleménye, ő ezt abban az esetben, ha a szervezet indokolnak találja,

támogatni fogja.

A folyamat következő állomása a szakképzésért felelős miniszter. Ha a bizottság támogatta, ő

is dönthet arról, hogy támogatja-e az újdonságot vagy nem. Amennyiben a bizottság nem

támogatta, az ügy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács elé kerül. A tanács, egy

véleményező, javaslattevő testület, aki szintén állást foglal ezen szakképesítés

vonatkozásában. Ha pozitív az állásfoglalás, zöld utat kap a képzés, ha negatív, akkor is

születhet olyan döntés, hogy kerüljön be a képzés a jegyzékbe.

5.4.3. Az új elemek bekerülési ideje a képzésbe

A 1057/2003-as kormányhatározat több pontja tartalmazta, hogy fel kell gyorsítani a

gazdaság által jelzett igényeknek az OKJ-ban való megjelenését. A rendelet kb. 100 nappal

lecsökkente azt az időszakot, amikor a kérelem megjelenésétől kezdve az NSZFT állást

foglalt. Ez az állásfoglalás olyan erő, ami azt mondja, hogy az adott módosításnak, vagy új

szakképesítésnek be kell kerülnie az OKJ-ba. Hiábavaló azonban az igyekezet, ha



www.3kconsens.hu


94

decemberben tervezik az OKJ-t kiadni, akkor teljesen mindegy, hogy milyen gyorsan fut

végig ez a folyamat. A szakmai rész – ha minden rendben van – viszonylag hamar átmegy,

inkább a jogszabályi rész az, ami lassítja a folyamatot. Ha ugyan semmi probléma nincs az

elindítani kívánt képzéssel, de aktuálisan van másik három, amelynek sorsa fölött komoly vita

bontakozott ki; akkor e viták kihatnak az előbbi képzéssel. Amennyiben nincsenek jelen ilyen

gátló tényezők, egy éven belül végigmehet az egész folyamat.

Olyan szakképesítésnél, amely nem kimondottan iskolarendszerű, mert csak 200-500 órás,

ott annyival egyszerűbb a helyzet, hogy ha a javaslat végigmegy, az OKJ és a hozzá tartozó

vizsgakövetelmény megjelenik. Mert hiába kerül be az OKJ-ba a képzés, azt követően még ki

kell adni a szakmai és vizsgakövetelményt és utána, ha a vizsgakövetelmény hatályba lép,

regisztrálni kell. Csak ezt követően lehet felnőttképzésben is beindítani ezt a képzést.

Iskolarendszerű képzésben a tanévnek meg kell kezdődnie, hogy beindulhasson a képzés.

El lehet képzelni, mennyit lassít a folyamaton az, ha valaki nem kész, komplett anyaggal

megy a hivatalhoz, hanem csak javasolja, hogy egy adott újdonságot be kellene építeni. A

kutatás során nyilvánvalóan kiderült számunkra, hogy ritkán fordul elő, hogy alulról jövő

kezdeményezésként bekerüljön egy új képzés, egy új elem a meglévő képzésekbe. Az új OKJ

már kellően bonyolult ahhoz, hogy ha egy magánszemély, vagy szűk kezdeményező kör akar

ezzel foglalkozni, akkor elég lelkesnek kell lenniük, hogy ezt végigvigyék.

„Az SZVK, a Központi Program, az OKJ, mind-mind folyamatosan gondozandó

dokumentumok. Meg kell, hogy legyenek azok a szervezetek, állami szervezetek,

akik hivatalból gondoskodnak arról, hogy ezek a szakmai újdonságok

folyamatosan bekerüljenek a szakmai curriculomokba. Ennek meg kell teremteni

az intézményes feltételeit és hátterét. De ehhez a szakképzés technikai színvonalát

is meg kell alapozni, hogy amennyiben bármi új megjelenik a vállalatok részéről,

azt különösebb késlekedés nélkül oktatni tudjuk. De nemcsak a technikai háttér a

fontos, Meg kell, hogy legyenek azok a személyi feltételek is, azaz felkészült és jól

képzett szakoktatókra van szükség; méghozzá azonnal, és nem 5 vagy 10 év

múlva!”

(budapesti szakközépiskola igazgatója)



www.3kconsens.hu


95

Az imént említett szabályozási keretek teremtette tisztázatlanságra épül rá az új technikákoktatásban való megjelenésének kérdése. Az iskolák több-kevesebb sikerrel átverekszikmagukat a kötelezően szükséges eszközök megszerzésének problémáján és jöhet az újszakmai kihívás, hogy mi legyen a szakmailag friss információk, eszközök, anyagokszakképzésbe történő bekerülésével?

5.4.4. Követi-e, kell-e követnie az OKJ-nak a szakma rezdüléseit? Mikor kell megújítaniegy OKJ-szakma tartalmát?

Mindenképpen fontos kérdés, hogy a szakképzésben dolgozók hogyan látják azt a kérdést,ami az OKJ megújításának periodikáját övezi. Mikor, milyen időközönként, mire alapozvakell az egyes szakmákat megújítani, frissíteni.

„Akkor induljunk ki, mondjuk gépész területen vagyunk, megjelenik egy új technológia,

késekkel, meg vízzel forgácsolunk ezután, ami speciális berendezéseket igényel. Lényeges

a szakmai háttere, hogy milyen elven, milyen szakmai paraméterekkel működik ez a dolog.

Lényeg az, hogy megjelenik valami új dolog. Ez többfelé ágazhat el. Az egyik az, hogy ez

egy olyan alapvető dolog lesz, hogy az körvonalazódik, hogy a következő 5 éven belül…

már jelenleg is sokan alkalmazzák ezt a technológiát, de gyakorlatilag 5 éven belül

egyeduralkodóvá válik, illetve jelentős mennyiségűvé. Magyarán ezzel azt akarom

érzékeltetni, hogy annak van reális igénye, hogy ezek valóban beépüljenek az állam által

elismert szakképesítések követelményei közé is. Azért ezzel kezdem, mert ez a leghosszabb,

és legbonyolultabb. Két formában jelenhet ez meg. Ez egy olyan önálló és viszonylag nagy

ismeretkört és gyakorlati felkészültséget igénylő technológia, ami önálló szakképesítésként

is megáll a lábán. Ebben az esetben a gépi forgácsoló mellett megjelenik egy ilyen, hogy

vízforgácsoló. Az első reakció az – és mivel én relatíve napi szinten… pl. itt van, javaslat

OKJ módosításra, pont egy ilyennel foglalkozom, tehát napi szinten potyognak be

különböző fajsúlyú, ilyen-olyan javaslatok – hogy korlátozzuk ezeknek az önállóan

megjelenő szakképesítéseknek a számát, valami kezelhető keretek között. Ez mindig csak

törekvés volt, de ha ez most 800 volt 930, hát Istenem, így alakult. Nem volt limit, hogy

mindig 500 alatt kell maradni. Most az új OKJ a sorszámozott szakképesítéseket 400

körülre szorította, de ha kibontjuk ezeket a részeket, akkor kiderül, hogy akár 1200

különböző kimenet is van. Ami nem baj, mert ugyan az egyik felirat a zászlón az volt, hogy

jelentősen csökkentsük az OKJ szakképesítések számát, ez a megszerezhető kimenetek



www.3kconsens.hu


96

számában nem teljesült, de olyan módon, hogy a korábbi 800-900 különálló, és

gyakorlatilag egymással semmiféle fizikai kapcsolatban nem lévő szakképesítések helyett

most valamiféle kapcsolódási pontokat is tartalmazó OKJ van életben. Ami egyik

szempontból nehezebben kezelhető, másik szempontból viszont nagyon jó, mert kis

szakképesítés-bokrokat tartalmazva jelzi, hogy a korábban önálló 4-5 szakképesítés

igazából egy témakörhöz kapcsolódik. Tehát az alap, hogy egy önálló szakképesítés

megjelenik. Kinek a fejében fogalmazódik ez meg? Első körben a gazdálkodó szervezetek

fejében. Ők ezt a technológiát alkalmazzák, azt mondják, hogy nekem pillanatnyilag át

kell képeznem ilyen embereket, a közeljövőben pedig fel kell vennem embereket, és

különböző okból kifolyólag nem akarok túl nagy költségeket fektetni az átképzésbe, nincs

képzési kapacitásom, jó lenne, ha az állami képzésből le tudnám akasztani ezt a képzést és

oda az embereimet be tudnám iskolázni. Az állami képzési rendszerben, ha egy önálló

szakképesítés megjelenik, akkor ehhez kapcsolódóan szakképzési hozzájárulás leírható, a

munkavállalónak ez szakképzettséget jelent, ami a munkáltatónak kellemetlen, mert

fizetési besorolásában előre kell sorolni. De mindegy, a lényeg, hogy kapcsolódik egy

csomó olyan dolog, a felnőttképző intézményekben normatívát kérhetnek rá, a

felnőttképzésben is más megítélésű egy OKJ-s szakképesítés, mint egy képzési program,

amivel mondjuk mi ketten előállunk. Szóval felmerül egy csomó olyan indok, ami alapján

célszerű lenne ezt a szakképesítést az állami szakképesítési rendszerbe beemelni. Erre

irányuló lépést bárki tehet. Ha most mi kitalálunk valamit, megfogalmazzuk a levelünket,

és azt mondjuk, hogy ezt javasoljuk. Amikor egy ilyen javaslat beérkezik, az én első

reakcióm, hogy van-e erre szükség? Van a másik út, amikor azt mondom, hogy nem

akarom ezt a dolgot OKJ-s képzésként, viszont ez olyan dolog, amit, ha valaki tud, akkor

szakmailag sokat tud profitálni és az ő ázsiója emelkedik ezzel. Ez az a kategória, amikor

nem vergődök az OKJ-ba kerüléssel, hanem felkérem Önt, mint cég, itt van ez a

technológia, adok pár támpontot, dolgozzon ki egy képzési programot, ami ezt a

technológiát alkalmazhatóvá teszi és erre én az embereimet ki tudom képezni. Ha nincs

erre vonatkozóan szabályozás, ami azt mondja, hogy az ilyen jellegű tevékenységet csak

állam által elismert szakképesítéssel lehet folytatni, márpedig valószínűleg nem lesz, mert

ez új technológia. Vagy azt fogják mondani, hogy kell valamilyen forgácsoló és azt

alapként elfogadják, de mivel forgácsolásról van szó az átképzésre is valószínűleg azok

kerülnek szóba, akik eddig is ezen a területen dolgoztak és nem a szakácsokat fogják

átképezni. Akkor mondjuk Ön, mint képző cég kidolgoz erre egy programot,



www.3kconsens.hu


97

hivatásszerűen csinálja a felnőttképzést, ezt a programot regisztráltatja, kibővíti ezzel a

profilját.”

(a SZMM munkatársa)

Érdemes ennek elméleti és gyakorlati oldalát különválasztani. A gyakorlati oldal

egyértelműen anyagi-kapcsolati tényezőkön múlik. A TISZK-esedés előtt a kapcsolatok és

fejlesztési támogatások fogadása révén lehetett hozzájutni új eszközökhöz, anyagokhoz,

eljárásokhoz. A cégektől beérkező pénzekből megvásárolhatták az iskolák azt, amire

szükségük volt. Az, hogy ez hogyan működik tovább, azt csak a gyakorlat mutatja majd meg

számunkra.

„Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy több mint 10 évig ennek az

iskolának a műszaki igazgatóhelyettese voltam, sok helyen megfordultam a

világban, Európában meg sok más helyen is, nagyon jó kapcsolatot építettem ki

cégekkel. És most, hogy egyéb okok miatt mezei pedagógussá váltam,

szakoktatóvá, ezek a kapcsolatok megmaradtak. A Legrand-nal például kiváló

kapcsolatom van, segítenek anyaggal, prospektussal, technológiával, szakképzési

konferenciákra rendszeresen meghívnak. Én nem szakadtam el sem a technikától,

sem a technológiától. Ráadásul én vállalkozó is vagyok. Nekem

kutyakötelességem az élettel haladni, ha az iskolán kívül dolgozom, és ezt a tudást

a gyerekeknek is átadom. Van még egy nagy előnye a dolognak, hogy talán én

vagyok az egyetlen olyan szakember a villamos-területen, aki tisztában van a

dolgokkal. A két elméleti kollega könyvből tanulta meg a szakmát, én meg a

gyakorlatból. Ez nagy különbség. Aki korábban a beosztottam volt, most ő a

főnököm, rajtam kívül másra nem támaszkodhat. Én hozom a gyerekeknek az új

technikát, technológiát. Volt egy alapítvány, amelyiknek én voltam a titkára, a

napokban fog megszűnni, a maradék pénzt csak villamos-szerszámra költöttem, a

lézeres vízmértéktől kezdve a legmodernebb gépekig, a legmodernebb anyagokig,

és ezt az alapítvány ingyen átadja az iskolának.”

(miskolci szakiskola szakoktatója, egyéni vállalkozó)

A téma elméleti oldala megint csak érinti a vállalati kapcsolatok meglétét, de itt az igazgató,

a szakoktatók egyénisége, motivációja is fontos szerepet kap. A vizsgálatban megkérdezett



www.3kconsens.hu


98

szakoktatók elmondása alapján az is nagyon fontos az újdonságok oktatásba kerülésében,

hogy az oktató, vállalkozó is egyben. Amennyiben igen, muszáj, hogy mindig a legfrissebb

eljárásokat, anyagokat ismerje, ez piaci szükségszerűség. Amennyiben az oktató egyben

vállalkozó is, az általa oktatott diákok is megismerkedhetnek a szakma újdonságaival.

A nem vállalkozó szakoktatók esetében így az a kérdés, hogy szakmai kíváncsiságuk

mennyire erős ahhoz, hogy folyamatosan figyelemmel kövessék a szakma fontosabb

rezdüléseit. Be kell látni, hogy ez igen nagyban egyén-, és személyiségfüggő tényező.

5.5. AZ OKTATÓK HOZZÁÁLLÁSA SZAKMÁJUK TECHNOLÓGIAIVÁLTOZÁSAIHOZ

Maradva ez iménti gondolatmenetnél, mindvégig világos volt előttünk, hogy az oktatók

attitűdjei kulcsfontosságúak a tekintetben, hogy mennyire motiváltak abban, hogy

folyamatosan kapcsolatban legyenek szakmájuk technikai újításaival. Ezért bővebben is

tárgyaljuk ezt a kérdést, némileg rendhagyó módon. Az oktatók és az újdonság kapcsolatát

ugyanis véleményünk szerint maguk az érintettek, azaz tehát a szakoktatók, elméleti tanárok

és az igazgatók szavai hivatottak leghitelesebben kifejezni. Néhány interjúrészleten keresztül

szépen kirajzolódik, mi múlik azon, hogy maga a szakoktató, mennyire érdeklődő a

szakmában való naprakészségre törekvést illetően.

„Mi magunk is igyekszünk utánamenni az újdonságoknak (internet, kiállítások,

stb.); de mindenképpen a partnerek, a beszállítók, és a kereskedők járnak az élen,

akik hetente járnak a nyakunkra újabb és újabb termékeikkel, amik közül sokat itt

is hagynak nálunk kipróbálásra. Ez a legközvetlenebb csatornája az újdonságok

bekerülésének.”

(kecskeméti nagyvállalat tanműhelyvezetője, szakoktatója)

„A szakmai ismeret-szerzés nálam autodidakta módon történik. Egy-két cég van,

aki meghív bennünket különféle szakmai bemutatókra, amikkel nekem az a bajom,

hogy nem igazán a műszaki tartalomra nehezedik a szakmai hangsúly, inkább

termékismertetésre és termékeladásra. De ez még mindig az a rész, ami valahogy

működik. Az összes többi ismeretemet úgy szerzem meg, hogy iskolán kívül jövök-

megyek és tevékenykedek, mert nem fizetnek meg. Egy villamosmérnöknek nem



www.3kconsens.hu


99

130 000 forint nettó fizetésének kellene lennie. Mikor tudom azt, hogy a kezdőknek

adnak 150-200-at. Ezért nincs is szakemberünk. Nem tudunk műszaki tanárt

fölvenni. Öreg, nyugdíjas, kiégett tatákkal dolgozunk, meg katonatisztekkel. Az

ismeretmegszerzés fakultatív módon történik. Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy

honnan tudok a frekvenciaváltók működéséről, vagy honnan tudok CNC-gépekről,

onnan, hogy iskolával nem összefüggő tevékenységeim során szerzek ismeretet

magamnak. Meg mert érdekel. De gyakorlatilag nincs szakmai továbbképzés, az

NSZI által sem.”


„Mint oktató, én a magam szempontjából mondom, már új műszereket használunk

az érintésvédelmi mérésnél itt az iskolában is, itt van még a régi műszer is, meg az

új is, jelen van mindkettő. Az internet nagyon sokat segít. Ott napra készen tud az

ember technológiai folyamatokra, alkatrészekre rákeresni. Ez egy nagy változás,

mert régen szakkönyvekből kellett kibogarászni. Most meg internetes keresőkkel

aránylag könnyedén hozzá lehet jutni.”

(miskolci szakiskola igazgatója)

„Nekem egyik leggyorsabb az internet. Egyrészt kollégáimmal is szoktunk

beszélni ilyen dolgokról, megbeszéljük a dolgokat, vitás helyzeteket konkrétan.

Még a szerelőkkel is voltak olyan dolgaim, hogy 20-30 évvel ezelőtt használt

jelöléseket használtak itt a vizsgán. Én mondtam nekik, hogy én ismerem ezeket a

jelöléseket, de ma már nem ezek vannak. Tehát a régebbi szakemberek között

biztos van olyan, aki nem tart ezzel lépést. Én folyóiratot is olvasok, az

Elektrotechnikát, az Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek, a Magyar

Elektrotechnikai Egyesület egy szervezet, ami összefogja a villamos szakmákat és

nekik van egy folyóiratuk, és a tagoknak jár ez az újság.”


„Az interneten is, ha műszaki tartalmat akarok keresni, akkor általában ilyenek

jelennek meg, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem valamelyik tanára föltette a

féléves követelményrendszert. Vagy találok jegyzettervet. Ha másik konkrét



www.3kconsens.hu


100

ismeretre keresek rá, akkor termékek reklámját, meg internetes áruházakat

találok.”


„Ezeket úgy tudjuk meg, hogy vannak érdeklődő kollégák, utána olvasnak. Azon

múlik, hogy akik itt dolgoznak, milyenek. Nekünk viszonylag fiatal szakmai

gárdánk van, ők hoznak ilyen információkat. Sőt, valamikor kirándulásokat is

szerveztek kollegáknak, még támogatta a megyei pedagógiai intézet ezt hajdanán.

Így voltunk a Suzukiban. Utánaolvas, gyerek hozza az újságot, mutatja, hogy mit

látott. Csak ennyi lehetőség van.”

(miskolci szakközépiskola igazgatója)

„Amennyire utánajárok. Ezt senki nem kínálja föl nekem, illetve ha a cégnél van

újdonság, ahhoz bármikor hozzáférek. Például ha egy új gépsort állítanak fel,

akkor azt megnézem, de ezt senki nem ajánlja fel, magamnak kell kezdeményezni.

Vagy például veszek új szakkönyveket, erre a képzési alapból tudnak

átcsoportosítani. Amire szükség van, amit oktatni kell, ahhoz az eszközt

megveszik, erre áldoznak. Így az újdonságok, ha utánajárok, akkor beépíthetők az

oktatásba. Nekem az a véleményem, hogy be is kell építeni.”

(kecskeméti vállalat szakoktatója)

„Az elektroműszerész szakmához éppen most vettünk egy nagyon klassz új

technológiát a panelgyártáshoz. Természetesen mi magunk is igyekszünk

továbbképezni magunkat, és kutatni az újdonságokat, mert akik szeretik a

szakmájukat, azok figyelemmel követik a változási folyamatokat. Ez amiatt fontos

nagyon, mert mi is nap, mint nap szembesülünk azzal, hogy mennyi változás megy

végbe nap nap után. Mindenki, aki tanít, az – ha lelkiismeretes – mindig tanul

valami újat, és a gyerekek úgyis rá fognak kérdezni erre, mert őket is csak a

legújabbak érdeklik, nekünk tehát emiatt is naprakésznek kell lennünk.

Én is azt csinálom, hogy ahol bemutatnak egy új technikát, pl. kiállításon, oda

mindig elmegyek. Aki szereti a szakmáját, az biztosan utánanéz a dolgoknak. Ha



www.3kconsens.hu


101

olyan kollégával találkozunk, aki nem motivált, nemigen töri magát azzal, hogy

megpróbáljon minél frissebb tudás birtokában lenni, az baj. Mi ilyenkor

megpróbálunk egy kicsit hatni rá, motiválni őket. Ezt mindenekelőtt úgy tudjuk

megtenni, hogy vannak szakmai munkaközösségeink, ahol bemutató

foglalkozásokat tartunk. Megbeszéljük, áttekintjük, hogy mi is a helyzet a

szakmában. Ha bejön valamilyen új katalógus, prospektus, azt körbeadjuk, hadd

nézze meg mindenki, hogy miket alkalmaznak a vállalatok.”

(budapesti szakközépiskola szakoktatója)

„Személyiség-függő. Mert ha van olyan tanár, aki motivált és felkészült, az fog

újdonságot, tanítani, amelyik tanárnak erre nincs motiváltsága, az nem fog

újdonságokat tanítani. És elsősorban nem az a baj, hogy módszertanilag megújul

vagy nem újul meg, hanem maga az oktatott ismeret – legyen ez elmélet vagy

gyakorlat – lehet nagyon régi, de lehet nagyon korszerű is. Sőt lehet egy széles

spektrum is, ha olyan a tanár, tanít régit is, újat is. Kérdés az, hogy megvan-e a

karaktere a tanárnak ahhoz, hogy tudomásul vegye, hogy ma már vannak cégek,

akik azt kérdezik először a végzett tanulótól, hogy hol végzett. Tehát az ember a

nevét adja a tanulójához.”


„De mi van azzal a kollégával, aki 15-20 éve tanít itt, mérhetetlen komoly

szakmai felkészültséggel, de a gyakorlatban csak ami befut hozzá, arról tud.

Kötelezni kellene rá az embereket, de nem is a kötelezésen van a hangsúly.

Megteremteni a feltételeket, hogy a szakmai képzésben részt vevő pedagógusok

szakmailag képezhessék magukat tovább.”

(kecskeméti szakközépiskola szakoktatója)

„Én is azt csinálom, hogy ahol bemutatnak egy új technikát, pl. kiállításon, oda

mindig elmegyek. Aki szereti a szakmáját, az biztosan utánanéz a dolgoknak. Ha

olyan kollégával találkozunk, aki nem motivált, nemigen töri magát azzal, hogy

megpróbáljon minél frissebb tudás birtokában lenni, az baj. Mi ilyenkor

megpróbálunk egy kicsit hatni rá, motiválni őket. Ezt mindenekelőtt úgy tudjuk



www.3kconsens.hu


102

megtenni, hogy vannak szakmai munkaközösségeink, ahol bemutató

foglalkozásokat tartunk. Megbeszéljük, áttekintjük, hogy mi is a helyzet a

szakmában. Ha bejön valamilyen új katalógus, prospektus, azt körbeadjuk, hadd

nézze meg mindenki, hogy miket alkalmaznak a vállalatok.”

(budapesti szakközépiskola szakoktatója)

„Nem jellemző. Kivétel persze van, van olyan kolléga, aki beleássa magát az

újdonságokba, és naprakész, de az esetek többségében nem jellemző. Ha van új

technológia, akkor megvárják, hogy az ember megtanítsa nekik, vagy elmennek egy

tanfolyamra, de az, hogy maguktól járjanak utána… Elvégzik a munkát és mennek

haza.”

(miskolci vállalat szakoktatója)

5.5.1. A szakoktatók szerepe és véleménye a képzés tartalmának megújításáról, frissentartásáról

Az általunk megvizsgált térségekben felkeresett 18 iskola igazgatóival, tanáraival, ésszakoktatóival készített interjúk mellett a vizsgált szakmák 87 szakoktatójával kérdőívet iskitöltettünk. E módszerrel a szakmai képzés, a szakoktatók saját tudása megújításánakmódjait vizsgáltuk.Az adatfelvétel, a kérdőívek alacsony száma, és a kiválasztás nem kontrolált módszere miattreprezentatívnak nem, csak tájékoztató jellegűnek tekinthető.

A megkérdezett szakoktatók negyedének legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkás illetvetechnikus volt és 75 %-a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezett. Azonban amegkérdezettek többsége pályáját szakmunkásként vagy technikusként kezdte, s ezt követőenszerezte meg a felsőfokú diplomát. Tehát az oktatók többsége, amikor véleményt mondmagáról a gyakorlati képzésről, s ezen belül arról, hogy miként tart lépést a technikaiújdonságokkal, akkor véleményeiket - feltételezhetően- nemcsak az oktatás, hanem a szakmaigyakorlatiasság szempontjai is vezetik.



www.3kconsens.hu


103

A gyakorlati képzés arányának m egité lése

0,05,0

10,015,020,025,030,035,040,045,050,0

Túl sok Egyensúlybanvan

Túl kevés Nincs válasz

A szakoktatók általában azon az állásponton vannak, hogy a gyakorlati képzés kulcsszerepettölt be a képzés egészében, különösen azért, mert úgy gondolják, azt tapasztalják, hogy ameglehetősen gyenge elméleti tanuló-képességgel rendelkező diákok számára a gyakorlat, a„valamit csinálás” sikerélményt nyújt, s ezzel a hagyományos értelemben vett tanuláshoz istöbb késztetést kapnak.Abban is egyetértés van a szakoktatók között, hogy a tanulók, még ha nincsenek iskellőképpen tisztában, illetve nem is ismerik egy-egy szakma „régi”, hagyományosanyagait, eszközeit, technikai-technológiai megoldásait, mégis jobban vonzódnak az újiránt, ezeknek különös jelentősége van általában a képzés sikerében. Ebből a nézőpontból isérdemes értékelni a szakoktatók – fenti táblázatban bemutatott véleményét, amely szerint felerészük éppen elegendőnek, fel részük túl kevésnek tartja a gyakorlati képzésre fordított időt.

Az interjú eszközével folytatott vizsgálatunk egyértelműen mutatja, hogy a szakoktatókszakmai lépéstartásának alig vannak intézményesített útjai: a központi képzésiprogramokban megfogalmazottak nem mennek le az egyes szakmákban megjelenő újanyagok, segédanyagot, alkatrészek, szerszámok/ technológiák tanításának meghatározásáig,legfeljebb egy-egy nagyon általánosan elterjedt (pl. CNC ) új berendezés használatára valófelkészítés jelenik meg.Talán nem véletlen, hogy az interjúkban a kredit gyűjtésre is alkalmas „szakmaitovábbképzés” egyetlen egyszer sem jelent meg válaszként arra a kérdésünkre, hogy mikéntjutnak ismeretekhez az új nagyokkal, alkatrészekkel, szerszámokkal, technológiákkalkapcsolatban. A vezető szakoktatók általában azt válaszolták, hogy a szakmai lépéstartás, ésaz ennek eredményeként megszerzett tudás beépítése az oktatásba a személyen, az egyestanárokon múlik, még akkor is, ha szükség szerint megkapják ehhez a lehetséges, igaznagyrészt korlátozott, szakmai támogatást.



www.3kconsens.hu


104

Van e módja megismerkedni, hogy képes legyen tanítani?

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

egyáltalánnem

inkábbnem

hol igen,hol nem

inkéábbigen

igen nincsválasz

Új anyagoksegédanyagokÚj alkatrészekÚj technológiákúj berendezések

Sem az interjú, sem a kérdőív, nem alkalmas objektív mérőeszköz a szakoktatókelkötelezettségének, motiváltságának, s ennek alapján az új tudások, ismeretek megszerzéséretett erőfeszítéseinek mérésére. A fenti diagram azt mutatja, hogy az oktatók csupán 25-35százaléka állítja egyértelműen, hogy a rendelkezésre álló feltételek és lehetőségek mellettképes úgy megismerkedni „az újjal”, hogy azt tanítsa is. Az egyértelműen pozitív választ adócsoport válaszainak belső szerkezete értelmezhető különbséget tesz a technológiák,berendezések és az anyagok - alkatrészek között. Nyilván arról van szó, hogy az előbbi,„nagyobb” dolgok megismerése inkább a megfigyelésre és a működési elvek megértéséreépül, míg az utóbbi „kisebb dolgok”-at kézbe kell venni, a használat, az alkalmazás soránismerhetők meg. Ez utóbbiak megismerésére már kevesebbeknek van módjuk.Figyelnünk kell a válaszok 30-40 %-át kitevő, majd az ennél gyengébb válaszokra is.Együttvéve a bizonytalanságot, az esetlegességet fejezik ki, azt, amit az interjús válaszokbanis láttunk: A szakoktatók igyekeznek a lépéstartással, de a szervezeti keretek, idejük,kapcsolataik, vállalkozói tevékenységük, vagy éppen az iskola által biztosított anyag, eszköz,és berendezés erősségei, gyengeségei korlátozzák, esetlegessé teszik az új megismerésévelkapcsolatos sikereiket.

Ez az esetlegesség, a jelenik meg az alábbi, nagyrészt inkonzisztens válaszokban.



www.3kconsens.hu


105

Van-e módja az új anyagok megismerésére és rendelkezésreállnak nak e ?

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

egyáltalánnem

inkább nem hol igen, holnem

inkéábbigen

igen nincs válasz

m egism eri

rendelkezés re áll



www.3kconsens.hu


106

Van-e módja az új alkatrészek megismerésére ésrende lke lésre állnak-e ?

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

egyáltalánnem

inkábbnem

hol igen,hol nem

inkéábbigen

igen nincsválasz

m egismerirendelkezésre áll

Van-e módja az új technológiák megismerésére és rendelkezésrteállnak-e ?

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

egyáltalánnem

inkább nem hol igen,hol nem

inkéábbigen

igen nincsválasz

megism eri

rendelkezésre áll

A megismerés tekintetében, mint már fentebb is bemutattuk, 30-35 százalék körül mozognaka határozott és nagyjából ugyanennyi a kissé bizonytalan, de igenlő válaszok,. Ezzel szembena megkérdezett szakoktatók csupán 5 százalék körüli része állítja határozottan, hogy aziskolában, az oktatáshoz rendelkezésre is állnak a megfelelő anyagok, alkatrészek éstechnológiák. Érdemes megfigyelni, hogy a technológiák vonatkozásában a határozott éshatározatlan igenlő válaszok együttesen több mint 10 százalékponttal magasabbak, mintamennyien az anyagok rendelkezésre állásáról nyilatkoznak. Ez már jelzi azt, az interjúkból



www.3kconsens.hu


107

jól ismert tényt, amely szerint a szakoktatáshoz szükséges (fogyó) anyagellátást az iskolákszinte nehezebben tudják megoldani, mint a többször felhasználható, illetve folyamatosanhasználható alkatrész, eszköz és berendezés ellátását, amelyeket általában pályázati úton,illetve kapcsolataik révén a vállaltoktól szerezik be.

Milyen szerepet kapnak az alábbiak azismeretszerzésben ?Ötfokú skála

átlag1. Saját, egyéni törekvéseim 4,22. Internetes kutakodásaim, 3,93. Olvasom a szakkönyveket 4,04 Olvasom a szakfolyóiratokat 3,65. Napi vállalkozói munkám 2,76. Tanítási munkát segítő segédanyagok használata 3,57. Szakmai munkaközösségekben való részvétel 3,28. Szakmai fórumokon való részvétel 3,39. A kereskedők által kezdeményezett bemutatókon 3,010. Az iskolának küldött prospektusok 2,911. A kereskedők által átadott új anyagok, eszközök 3,212. A vállalatok által nyújtott információk 3,113. A vállalatok által átadott eszközök 3,014. A tanműhelyekbe vásárolt új berendezések 3,9

Interjúink során az ismeretszerzésnek 14 módját azonosítottuk be. E módozatok közül egy, demint később is látni fogjuk nagyon általánosan fontosnak tartott „mód”, az egyéni érdeklődés,törekvés, elhivatottság – lóg ki a sorból, hiszen ez nem „technika” hanem beállítódottság. Svalóban, általában is azt tapasztaltuk, hogy a gyakorlati oktatók leggyakrabbanelhívatottsággal próbálják ellensúlyozni a gyakorlati képzés olykor szűkös, de mindenképpenrendkívül egyenetlen, és oktatástechnikai szempontból is ellentmondásos körülményeit.A tér, az épület, a termek, amelyekben dolgoznak, tanítanak-tanulnak (kivéve egy-egy újat,leggyakrabban a számítógép termeket) elavultak, esetleg szűkek, vagy túlzsúfoltak. Ritkaeset, hogy a műhelyek, laborok, többfunkciósak lennének, egyszerre adnának módot aziskolapadi-elméleti képzésre és a gyakorlatra, ahol gépekkel, eszközökkel, anyagokkal lehetdolgozni. Nem találkoztunk olyan műhellyel, laborral, ahol vetítésre is lett volna lehetőség.Nyilván mindez közismert. Mégis meg kell jegyeznünk, hogy a fentiek milyen fontosaklennének a szakma vonzerejének, presztízsének növeléséhez. De fontos lenne azért is, hogyközelebb kerüljön az elméleti és gyakorlati képzés, a projekt oktatás módszerével lehessendolgozni, olyan modern munkakultúrát lehessen kialakítani, amelyben, a tudás, a pontosság,



www.3kconsens.hu


108

Az „ÚJ” jellemző megismerési módjai

Rotated Factor Matrix 1 2 3 41. Saját, egyéni törekvéseim 0,0 0,5 0,1 0,02. Internetes kutakodásaim -0,1 0,0 0,1 -0,33. Olvasom a szakkönyveket 0,1 0,8 0,3 0,14 Olvasom a szakfolyóiratokat 0,3 0,8 0,0 0,15. Napi vállalkozói munkám 0,4 0,4 -0,1 0,06. Tanítási munkát segítő segédanyagok használata 0,2 0,1 0,6 -0,17. Szakmai munkaközösségek-ben való részvétel 0,1 0,2 0,6 0,28. Szakmai fórumokon való részvétel 0,3 0,4 0,3 0,89. A kereskedők által kezdeményezett bemutató 0,8 0,2 -0,1 0,410. Az iskolának küldött prospektusok 0,6 0,1 0,4 0,211. A kereskedők által átadott új anyagok, eszközök 0,8 0,2 0,2 0,112. A vállalatok által nyújtott információk 0,7 0,3 0,3 0,113. A vállalatok által átadott eszközök 0,7 0,0 0,3 0,214. A tanműhelyekbe vásárolt új berendezések 0,3 0,0 0,6 -0,2Extraction Method: Maximum Likelihood. Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization. Rotation converged in 9 iterations.1.faktor Kereskedőktől és vállalatoktól kapott információk, prospektusok9. A kereskedők által kezdeményezett bemutató10. Az iskolának küldött prospektusok11. A kereskedők által átadott új anyagok, eszközök12. A vállalatok által nyújtott információk13. A vállalatok által átadott eszközök

átlag: 3,1

2.faktor szakirodalom1. Saját, egyéni törekvéseim3. Olvasom a szakkönyveket4 Olvasom a szakfolyóiratokat

Átlag: 3,9

3.faktor intézményi rendszer csatornái6. Tanítási munkát segítő segédanyagok használata7. Szakmai munkaközösségek-ben való részvétel14. A tanműhelyekbe vásárolt új berendezések

Átlag: 3,6

4.faktor: egyéni tapasztalatszerzés2. Internetes kutakodásaim8. Szakmai fórumokon való részvétel

átlag: 3,6

Új anyagok, alkatrészek, technológiák, berendezések megismerésének jellemző módja (1-5 skála)Mean Válaszok szórása

1. Saját, egyéni törekvéseim 4,2 0,42. Internetes kutakodásaim 3,9 0,93. Olvasom a szakkönyveket 4,0 0,64 Olvasom a szakfolyóiratokat 3,6 1,25. Napi vállalkozói munkám 2,7 2,26. Tanítási munkát segítő segédanyagok használata 3,5 0,97. Szakmai munkaközösségek-ben való részvétel 3,2 1,38. Szakmai fórumokon való részvétel 3,3 1,49. A kereskedők által kezdeményezett bemutató 3,0 1,710. Az iskolának küldött prospektusok 2,9 1,811. A kereskedők által átadott új anyagok, eszközök 3,2 1,712. A vállalatok által nyújtott információk 3,1 1,313. A vállalatok által átadott eszközö 3,0 1,614. A tanműhelyekbe vásárolt új berendezések 3,9 1,2



www.3kconsens.hu


109

a tisztaság, és a cselekvés-munka egyezerre jelenhet meg. Úgy hisszük, ilyen környezetben azúj befogadása is természetesebb.

A szakoktatókat arra kértük, hogy egy 5 fokú skálán adjanak arra választ, hogy azismeretszerzés különböző módjai milyen mértékben alkalmazzák, tartják meghatározónaksaját tudásfelhalmozó gyakorlatukban. Az átlagok a kiemelt táblán leolvashatók.

Leírtuk már, hogy a szakoktatók ismereteik megszerzésében bővítésében saját egyénitörekvéseiknek tulajdonítják a legjelentősebb szerepet. Adatainkon elvégeztük afaktoranalízist, s azt tapasztaltuk, hogy az egyéni törekvés az ismeretszerzés hagyományosmódozataival, azaz a szakkönyvek és folyóiratok olvasásával jár együtt, s egyben amegkérdezett szakoktatók ezt tekintették az információhoz jutás legfontosabb eszközének.Azért is elgondolkodtató ez, mert interjúink során arról panaszkodtak az oktatók, hogy kevés,és az oktatói munkában való közvetlen használathoz, mind szakmai, mind oktatásmódszertani szempontból kevéssé igazodó szakanyag készül, illetve ilyenekhez nem jutnakhozzá. Ha ez valóban így van, akkor lehet, szükségtelenül sok teher hárul a szakoktatókra,hogy viszonylag kevés energiával a tanulók számára bemutatható, érdekessé tehető,elmagyarázható, érzékeltethető anyagokhoz jussanak.Az ismeretszerzési módok másik csoportja az oktatási rendszerhez, illetve intézményhezkötődik. Amíg az egyéni, hagyományos ismeretszerzési módok fontosságát 3,9, addig emódozat 3,6-es „osztályzatot” kapott az ötfokú skálán. E csoportba tartoznak a tanításimunkát segítő „segédanyagok,”, az oktatók együttműködése, egymást segítése az oktatóimunkaközösségek keretei között, valamint az iskola által vásárolt gépek, berendezések,anyagok „által közvetített” ismeret, azok, amelyekről az oktatók kipróbálás, gyakorlás útjánszereznek közvetlen tapasztalatokat, hogy majd mindazt továbbadhassák. .

Az ismeretszerzési eljárások harmadik csoportja a külvilággal való kapcsolaton, egyesesetekben a külvilág érdekeltségén alapul. A vállalati környezettel jó kapcsolatot ápolóoktatási intézmények – nem mindegyikre jellemző ez – mindezidáig a szakképzésihozzájárulás nyújtása mellett gépekkel, berendezésekkel, eszközökkel, maradék anyagokkal,segítették az iskolákat – olykor nem teljesen önzetlenül, de leggyakrabban a kölcsönösségalapján. Ezek között az iskola, a szakoktatók számára is megjelenhettek újdonságok,legalábbis olyan gépek, anyagok, amelyekkel korábban nem volt módjuk dolgozni.E kapcsolatok több értelemben is „üzleti” jellegűek: A vállalatok tanulókat, munkaerőtkérnek, de előfordul az is, hogy valamilyen munkára kötnek szerződést az iskolával, és ehheznyújtanak anyagokat, technológiát, berendezéseket, természetesen tervrajzokkal, feladat-meghatározással stb. Ilyenkor az anyagok és gépek mellett a szakoktatók és a diákok



www.3kconsens.hu


110

megérzékelhetik a vállalatok – leggyakrabban egyszerűbb – technológiai és minőségikövetelményeit, megtanulják ezt is, és magát a munkavégzést is. Ilyenkor a szakoktató ideálishelyzetbe kerül – akárcsak az oktató és a munkavezető is. Ráadásul tudása(i) és tapasztalataiis megújulnak. A vállalatok érdekeltek az ilyen kapcsolatokban, anyagi értelemben is. Hiszentanulói jogviszonyban olcsó munkaerőt használnak, mind a diákok, mind a szakoktatói-művezető vonatkozásában.

Az intézményekkel végzett - fentebb olvasható - interjúink szerint az új anyagok, alkatrészek,szerszámok gépek megismertetésében a gyártók és a kereskedők a legérdekeltebbek. Arratörekszenek, hogy a pályára lépő fiatal szakmunkások, technikusok már jó előre ismerjék, ésbánni is tudjanak márkás termékeikkel. De ezen túl az is fontos számukra, hogy az iskolakörül elhelyezkedő piaci környezethez is eljussanak, főkét a nehezen elérhető kisebbvállalkozásokhoz. Mindennek érdekében bemutatókat tartanak az oktatók és a tanulókszámára; megszerveztetik az iskolával a környezetükben lévő vállalkozásokat, hogyjelenjenek meg a bemutatókon. A tanulók és szakoktatók így ismerik meg az újabb festéket,falazó és vakoló anyagokat, a gépiparban alkalmazható szerszámokat, a villanyszerelésnélhasználandó szerelvényeket, elektrotechnikai alkatrészeket, víz-és lefolyó vezetékrendszereket, az épületgépészetnél alkalmazott különféle elektromos gáz-, hűtő-, fűtő-rendszereket, azok speciális építő eszközeit, és a kapcsolódó berendezéseket.Nagyobb cégek speciális taneszközöket is telepítenek az iskolákhoz – tartóssá alakítva ekapcsolatokat. A szakoktatók olykor fanyalogva, de mégis sokat tanulnak mindebből.A kereskedők, gyártók bemutató előadásokat tartanak vagy az iskolában, vagy olyan helyen,ahová az iskolát is meghívják. Gyakran jól felépített, tananyagszámba menő, prezentációkkalteszik érdekessé és befogadhatóvá mondandójukat. Találkoztunk olyan iskolákkal is, aholösszegyűjtötték a bemutató-anyagokat és alkalmazzák az oktatásban.Hangsúlyozni kell, hogy az iskolák – szakoktatók és tanulók – külön ráfordítás nélkülprofitálhatnak a vállalatok, a gyártók és a kereskedők érdekei mentén.

Az adatok mélyebb vizsgálata azt mutatja, hogy az ismeretszerzés szempontjából aszakoktatók két csoportra bonthatók. Azokra, akik szívesen járnak szakmai fórumokra, aholláthatják és hallhatják az újabb eszközöket, ismereteket, és azokra, akik inkább az internetenkutakodnak. A két csoport adataink szerint élesen elválik egymástól. Valószínűsíthető hogy ekét csoport életkor, ismeretszerzési kultúra alapján is megkülönböztethető. E jellegzetességetfigyelembe kell majd venni az új ismeretek, oktatási segédanyagok eljuttatásának módszerei,csatornái kialakításánál.



www.3kconsens.hu


111

Tapasztalatai alapján hogyan íté li m eg a kereskedők szerepét aterm elésben alkalm azott új technológiák m egism erte tésében és

e lter jesztésében? Szakoktatók száma

0

5

10

15

20

25

30

35

Szer

epük

elha

nyag

olha

tó

Kevé

ssz

erep

pel b

írnak

Köze

pes

szer

epük

van

Nag

y sz

erep

etjá

tsza

nak

Tevé

keny

ségü

kné

lkül

özhe

tetle

n

Nem

vál

aszo

lt

A diagram bizonyítja, hogy a kereskedőkkel (és ritkábban gyártókkal) kialakított kapcsolatot,a bemutatókat, az átadott anyagokat, eszközöket a megkérdezett szakoktatók közel 60%-ameglehetősen fontosnak tartja. Kétségtelen, hogy ebben jelentős szerepet játszik az is, hogy -egyes esetekben - a gyártók, oktatástechnikai eszközökkel is segítik a szakoktatást.

Az általunk megkutatott, lényegében a TISZK-ek által ellátandó feladatok kialakulásátmegelőző időszakot tükröző rendszerben a szakoktatók kulcsszerepet töltenek be mind amunkaerőpiaci igények közvetítésében, mind abban a pedagógiai munkában, amely soránéppen ezekre az igényekre kell felkészíteni a tanulókat. A sikeres felkészítésnek, mint márrészletesen tárgyaltuk, számos akadálya, hátráltató tényezője is van. Mindenképpen fontosazonban, hogy maguk az iskolák vezetése és a szakoktatók megfelelőnek tartsák a rendszerműködését, s emellett elkönyvelhessék, hogy tevékenységük megfelel a munkaerőpiac általtámasztott igényeknek.

Azzal együtt, hogy jelen fejezetben nem vállalkozhattunk a szakmai oktatás átfogó értékelése,de két alapvető, széles körben elfogadott tényezőt e helyütt mindenképpen meg kellemlítenünk. (Mindkettőről bővebben is esett már szó a kutatási térségekben készültesettanulmányokban.) Ilyen a szakoktatók „elöregedése” és irányultságuk, szakmai hátterük,szakmakultúrájuk kicserélődése. Általánosan ismert, hogy a jelenlegi szakoktatói állomány



www.3kconsens.hu


112

nagyobb része gyors léptekkel halad a nyugdíj felé, mégpedig a szakoktatók azongenerációja, amely szakmunkás, művezető technikus gyakorlatot vitt a szakképzésbe, s amunkaerőpiaccal való kapcsolatát többé vagy kevésbé máig megőrizte. Ezek a kapcsolatoknemcsak a technikák, anyagok, stb. ismeretében jelennek meg, hanem a termelés-,szolgáltatás szervezeteiben elvárt viselkedésminták vonatkozásában is. Az oktatók emegenerációja képes volt e kultúrák közvetítésére is, annak ellenére, hogy többségük időközbenmegszerezte az oktatói alkalmaztatáshoz szükséges felsőfokú képzettséget. Azonbanmanapság – ez is közismert – a munkaszervezetekben szerzett gyakorlati tudás már „nemfolyik át az iskolai oktatásba, egyrészt mert a szakmunkások, művezetők, technikusok, akikszámára még vonzó lehetne a pedagógusi munka nem rendelkeznek a szükséges főiskolaivégzettséggel, másrést mert a vállalatoknál gyakorlatot szerzett mérnökök számára nemversenyképes a pedagógusi fizetés. Az egyetemekről, főiskolákról már szinte egyáltalán nemjönnek fiatal szakoktatók, de ha mégis, akkor sem rendelkeznek azzal a gyakorlatitapasztalattal, amely egyrészt a szakma oktatásához, másrészt a termelő-szolgáltatótársadalmak kultúrájának közvetítéséhez, harmadrészt a sikeres pedagógiai munkáhozelengedhetetlen.

A másik, szintén közismert probléma az a szabályozás, amely a gyakorlati képzés elindításáttúl későre, a 11. vagy éppen 13. osztályra halasztja. Az érvelés is közismert: a szakképzésbekerülő fiatalok általános iskolából vitt eredményei gyengék, tanulmányaik során erősenfrusztrálódtak, s ahelyett hogy ezen állapotukon a gyakorlat során megszerezhető sikerélménynyújtásával kerekedne felül a pedagógia, tovább „kínozzák” őket.

E két jelenségcsoport közismert, csak az nem, hogy miért nem születik meg a szükségesváltoztatás? E két „akadályt” azért kötöttük össze, mert kutatásunk során úgy láttuk, hogy aszakképzésbe kerülő, nemcsak tanulmányi, hanem kulturális hátrányokkal is jellemezhetőfiatalok szakemberré nevelésében éppen a gyakorlatból érkező, munkás kultúrát közvetítőszakmunkások, művezetők lehetnének a legsikeresebbek.



www.3kconsens.hu


113

5.5.2. A szakoktatók véleménye a képzés hatékonyságától és a lehetségesváltoztatásokról

Munkaadói elvárásoknak való megfelelés és a pályakezdőkkel valóelégedettség Szakoktatók szám a

0

1020

30

4050

60

Egyá

ltalá

nne

m

Kism

érté

kben

Köze

pes

mér

tékb

en

Nag

yjáb

ól

Telje

sm

érté

kben

Nem

vála

szol

t

Képzés m ennyire felel m eg a munkaadói igényeknek

A m unkaadók mennyire elégedettek a pályakezdők felkészültségével

Az általunk megkérdezett szakoktatók közel fele úgy gondolja, hogy a képzési program csak„közepes” vagy annál kisebb mértékben felel meg a munkaerőpiaci igényeknek. Kilencvenszázalékuk véleménye szerint szükség van a képzési programok átalakítására illetvekiegészítésére.



www.3kconsens.hu


114

Milyen változtatásokra lenne szükséga válaszok arányai

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0

Hiányzó elméleti tudáselemek beemelése

Elavult elméleti tananyagrész elhagyása

Elavult gyakorlati technológiák/eljárásoktanításának megszüntetése

Korábban is oktatott gyakorlati eljárások mélyebbelsajátítása

Új technológiák, eljárások beemelése a gyakorlatiképzésbe

A szakoktatók szerinti kívánatos változtatás egyrészt a képzési program elavultnak tekintendőelméleti és gyakorlati elemeit érintené, másrészt a gyakorlat vonatkozásában lehetőségetteremtene a „komolyabb” gyakorlatokra, amelyek több időt igényelnének. Emellettjelennének meg az új technológiák. Az új technológiák beemelésének szükségessége aleggyakrabban és egyben a válaszolók túlnyomó többsége által megemlített modernizáció.A válaszokban hangsúlyosan megfogalmazott igény az új technológiák oktatására,gyakorlására nem azt jelenti, hogy ezeket nem oktatják. Hiszen arra a kérdésünkre, hogy„előfordult-e az elmúlt két évben, hogy a szakmai-képzési programba új elemet iktatott be?” amegkérdezett szakoktatók szinte kivétel nélkül igenlő választ adtak . Így az új iránti igénymegjelenítésének teljességét és következetességét várják, aminek feltételeit csak esetlegesentudják megteremteni.



www.3kconsens.hu


115

Vannak -e akadályai annak , hogy a szakm ai-képzés i program ba -az Önáltal szükségesnek tartott változtatásokat m egvalós ítsák?

Szakoktatók száma

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

igen nem Nem válaszolt

A megkérdezett szakoktatók fele úgy tapasztalta, hogy valamilyen, a felvételben nemrészletezett akadályba ütközik a változtatás, az új technológiák, anyagok stb. elsajátíttatása.Interjús tapasztalataink szerint elsődlegesen az SZVK-k megváltoztatását várják, ugyanis ittészlelik a megkívánt elméleti anyag és kapcsolódó gyakorlatok avultságát.

Célzottabban is megkérdeztük a szakoktatók gyakorlati képzéssel kapcsolatos véleményét. A87 megkérdezett szakoktató közel 60 százaléka válaszolt a nyitott kérdésre. A válaszok fele a



www.3kconsens.hu


116

Miként változtatná m eg a gyakorlati képzéstA válaszok arányai

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0

9-10 osztályos képzés megszüntetése

gyakorlat növelése, elmélet csökkentése

selejt helyett végtermék alkotás

gyakorlat vállalkozóknál

gyakorlati képzés korszerű feltételek között

pedagógiasi feltételéek és módszerek fejlesztése

éteszerű, egyszerűbb vizsgakövetelmények

elmélet erősítése

%

gyakorlati képzés körszerű feltételeit, a műhelyek, a gépek, az eszközök és anyagokmegfelelőségét hiányolta. De a változatási igények között hangsúlyosan jelenik meg apedagógiai munka feltételei és módszerei megújításának igénye is. Itt jegyezzük meg, hogyinterjúink és kérdőíves tapasztalataink is arra utalnak, hogy a szakképzésintézményrendszerén belül dolgozó szakoktatók nem hisznek abban, hogy a külső vállalatigyakorlóhelyeken valóban széleskörű gyakorlati oktatás folyik. Ezért általában azthangsúlyozzák, hogy miközben ők a felelősek a tanulók felkészültségéért és sikeresvizsgájukért, addig a vállalati gyakorlatok miatt a felkészítés tekintetében nagyon beszűkülteka lehetőségeik. Mi valljuk, hogy a képzésnek a munkaerőpiaci igényeket kell szolgálnia,tudjuk, hogy a kamara tesz erőfeszítéseket a képzőhelyeken folyó oktatási tevékenységellenőrzésére, nap, mint nap érzékeljük, hogy a munakerőpiacon folytatott gyakorlati képzés– még ha nem is oly teljes, mint amilyen egy iskolában lehetne – mégis kézenfekvő megoldása gyakorlati képzésre, érdemesnek látjuk végiggondolni, hogy miként lehetne feloldani a kétfél között feszülő ellentmondásokat.

A válaszolók úgy látják, hogy az iskolában folyó gyakorlati képzés javításához, a gyakorlatiképzés anyagi és tárgyi feltételeinek javítására van szükség.



www.3kconsens.hu


117

Gyakorlati képzés változtatásának fe lté te le iA válaszok arányai

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0

gyakorlati idő növelése

korszerű gyakorlatifeltételek

általános iskolai képzésjavítása

jobb anyagi feltételek

jogszabály változás

pedagógiai feltételek ésmódszerek fejlesztése

gyakorlat vállalkozóknál

%



www.3kconsens.hu


118

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az általunk megkérdezett oktatók egyértelműen vallják,hogy szükséges lépést tartani a műszaki technológiai környezetben tapasztalhatóváltozásokkal. Úgy gondolják, hogy ehhez a képzési programok, és SZVK-k továbbimodernizációjára van szükség. A megkérdezett oktatók egyértelműen vallják, hogy a sikeresszakoktatói munka alapfeltétele a modern, jól felszerelt, és anyagokkal, eszközökkel jólellátott tanműhely. A siker ezzel egyenértékű feltételének a szakoktatói elhivatottságot éspéldamutatást tekintik.

A siker további feltételeit kutatva azt tapasztaltuk, hogy egyaránt fontosnak tartják az oktatóifelkészülést, és a saját valamint a tanulók számára is biztosított vállalati kapcsolatok menténkeletkező tapasztalatokat. Az oktatói felkészülés vonatkozásában azt tapasztaltuk, hogyjelenleg a felkészülés naprakészsége sokkal inkább múlik az oktatók belső, mintsem azintézmény külső „kényszerein”. Érdekes, hogy a szakoktatók a sikeres oktatás feltételei közöttutolsó helyen említik a tanulók nyitottságát, pozitív magatartását és új iránti érdeklődését.E megállapításokat az alábbi kérdésekre adott válaszok, illetve kapcsolódó számításainkigazolják.

Véleménye szerint a tanítás sikeréhez, milyen mértékbenjárulnak hozzá az alábbiak ? Mean1. A tanulók nyitottsága 3,12. A tanulók érdeklődése az új iránt 3,23. A tanműhely felszereltsége 3,74. A tanulók viselkedése 3,15. A szakoktatók motiváltsága 4,06. A szakoktatói példamutatás 4,37. A tanárok elméleti felkészültsége 4,28. A pedagógusok erkölcsi-anyagi megbecsültsége 3,09. A megfelelő anyagok rendelkezésre állása 3,610. Az oktatók felkészülésére fordított ideje 3,911. Speciális oktatói módszerek alkalmazása 3,612. A vállalatoktól kapott szakmai támogatás 2,913.Az üzemlátogatások motiváló ereje 3,114.A tanulók tudatos felkészülése 3,015. Az iskolán kívüli gyakorlatok 3,1



www.3kconsens.hu


119

FAKTOROK 1 2 3 41. A tanulók nyitottsága 0,3 0,9 0,1 0,12. A tanulók érdeklődése az új iránt 0,2 0,8 0,1 0,03. A tanműhely felszereltsége 0,0 0,2 0,2 1,04. A tanulók viselkedése 0,2 0,6 0,4 0,35. A szakoktatók motiváltsága 0,4 0,2 0,6 0,26. A szakoktatói példamutatás 0,1 0,1 0,9 0,17. A tanárok elméleti felkészültsége 0,4 0,3 0,3 0,08. A pedagógusok erkölcsi-anyagi megbecsültsége 0,4 0,5 0,0 0,19. A megfelelő anyagok rendelkezésre állása 0,5 0,5 0,3 0,310. Az oktatók felkészülésére fordított ideje 0,5 0,2 0,2 0,011. Speciális oktatói módszerek alkalmazása 0,7 0,1 0,3 0,012. A vállalatoktól kapott szakmai támogatás 0,7 0,1 -0,1 0,413.Az üzemlátogatások motiváló ereje 0,6 0,3 0,2 0,014.A tanulók tudatos felkészülése 0,7 0,6 0,2 0,015. Az iskolán kívüli gyakorlatok 0,5 0,3 0,1 0,1

A1. faktor : Vállalat közeli gyakorlati képzés10. Az oktatók felkészülésére fordított ideje11. Speciális oktatói módszerek alkalmazása12. A vállalatoktól kapott szakmai támogatás13.Az üzemlátogatások motiváló ereje15. Az iskolán kívüli gyakorlatok

Átlag 3,3

2. faktor: A tanulók motiváltsága1. A tanulók nyitottsága2. A tanulók érdeklődése az új iránt4. A tanulók viselkedése

Átlag: 3,2

3. faktor: A szakoktatók elkötelezettsége5. A szakoktatók motiváltsága6. A szakoktatói példamutatás

Átlag: 4,1

4. faktor: A jól felszerelt tanműhely3. A tanműhely felszereltsége

Átlag:3,7



www.3kconsens.hu


120

5.5.3. A vállalati kapcsolatok és az újdonság megjelenésének összefüggései az oktatásban

A fejezet további részében azt a kérdéskört járjuk körül, hogy mennyire fontosak, fontosak-e

egyáltalán az iskoláknak, szakoktatóknak a vállalatokkal kialakult kapcsolataik a

szakoktatás szempontjából. Bemutatjuk azt, hogy a szakoktatók érdeklődésén, hozzáállásán

kívül a vállalatokkal való személyes kapcsolatok a legfontosabb előidézői az új

megjelenésének a tanár és diák tudástárában. Folytatva korábbi módszerünket e fejezet

során is mindenekelőtt a témában érintettek saját szavaival kívánjuk érzékeltetni a felmerülő

problémákat.

„Nagyon fontos dolog. Kérdezte, hogy milyen a kapcsolatunk a gyártással.

Nagyon tetszik nekem, hogy hétévente kötelezik a pedagógust diploma-

megújításra. És mindenféle továbbképzéssel lehetőséget adnak rá, de az kellene,

hogy valaki hatalmi szóval azt mondaná egy elektronikai szakoktatónak, hogy egy

évre menjen el a Samsunghoz, hogy egy bizonyos szinttől egy bizonyos szintig ott

tartózkodjon. Például a seregben volt egy ilyen valamikor, hogy azonos

szakterületeken dolgozó katonákat egy ún. „shadow” (árnyék) program keretében

kiküldtek más hadseregekbe, és ott egy ugyanolyan beosztású mögé oda kellett

állni, és nézni kellett, hogy ő azt a tevékenységet hogy csinálja az ottani

körülmények között. Valami ilyesmit lenne jó itt is bevezetni. Ugyanis az nagyon

jó, hogy én elektronikában ott vagyok gyakorlati oldalon, ahol vagyok, de én is

tátott szájjal néztem a Samsungban az smd-beültető gépsort. Mert hol látnék én

olyat, olyan nincs mindenütt.”

(kecskeméti szakiskola szakoktatója)

„Tananyagba való új technika, technológia, ezt senki sem csinálja, de a

gazdálkodókkal kapcsolatban vagyunk, idejönnek, bemutatják. Ha új szakmára

van szükség, akkor erre is nyitottak vagyunk. Új technológiákat a cégek mutatják

be, néha mi megyünk el csoportban megnézni. Az új dolgokat a kollegák beviszik

a tananyagba. A 20%-os határban mindig is van elég lehetőség. Ha van anyagi

forrásunk, akkor Pestre is felmegyünk. Gyakran maguk a cégek fizetik.

Folyamatos a kapcsolat. Az ő céljuk, hogy a fiatal szakemberek ismerjék az

anyagokat, technológiákat.”



www.3kconsens.hu


121


„Az iparban rengeteg újdonság megjelenik, csak ennek vannak nehézségei, mert

az egyes újdonság, ami megjelenik… mi a Bosch-sal vagyunk kapcsolatban, tehát

a Boschnak kellene, de az utóbbi időben, odajártak gyakorlatra a gyerekek, ez

nem valósul meg. Az nagyon jó volt. Van olyan gyerekünk, aki később egyetemre

került és most a Bosch-sal tartja a kapcsolatot az egyetem végzése közben. A

Bosch-ba bejár minden nap gyakorlatra. Tehát ez a kapcsolattartás is megvan.

Hát a fejlődés az elektronikában… most már az áramkörök is PLC-vel vezérelt

áramkörök. Erre is teszünk kísérleteket, de jó lenne, ha lenne pénz, amit a

tanműhelybe be tudnánk tenni. Kapumozgató motorokat tudnánk, vagy valami

munkafolyamatot, ami PLC-vel van vezérelve, azt is tudnánk csinálni. Olyan

gyakorlat kellene, amelyek valóban üzemi szagúak, amit üzemszerűen meg

tudnának valósítani a tanműhelyek. Ezt látom külföldön. Üzemi körülményeket

létrehozni egy tanműhelyben, és azokat, amiket valójában kint munkákat el kell

végezni, ugyanolyan dolgok itt előforduljanak nálunk is. És amit ipari igényeket

támasztanak, akkor nekünk is azokat kellene gyakorolni a gyerekekkel. Így kellene

beépíteni.”

(miskolci szakiskola szakoktatója)

„Az újdonságokkal nálunk a gyerekek úgy tudnak megismerkedni, hogy

megrendeléseket kapunk vállalatoktól. A Bosch-sal már évek óta jó kapcsolatunk

van, és rendszeresen dolgozunk nekik. Így találkoznak a gyerekek „éles”,

vállalatoktól érkező műszaki rajzokkal; mi pedig így ismerkedünk meg azokkal az

újdonságokkal, amikkel a vállalatok dolgoznak. A BOSCH-on kívül olyan kisebb

vállalatokkal állunk kapcsolatban, akiknek nem éri meg beruházni csak egy

termék miatt, az idejön, és velünk csináltatja meg. (Régebben pl. esztergagépeket

gyártottunk a DIMÁVAG megrendelésére. Igazi kis gyár voltunk. Tudtunk hőt

kezelni, anyagot nemesíteni.) Mindenesetre a BOSCH meg van velünk elégedve,

évek óta kapunk tőlük megrendeléseket. Azt persze, hogy mit vállalunk el, az dönti

el, hogy mire van kapacitásunk. Ami erőnkön felül van, azt nem tudjuk elvállalni,

amihez nincs gyerek, energia, szerszám, az nem megy. Olyat vállalunk el, amiből

haszon is van, és a gyerek is tanul; ezekből ma egyre kevesebb van. A régi



www.3kconsens.hu


122

tanmenet a fokozatos előrehaladás elvét érvényesítette: elsőben-másodikban pl.

egyszerű síkreszelést tanultak, a harmadikosok meg már trapézmenetet vágtak. Ez

azért volt jó, mert mire a gyerekek kikerültek a vállalatokhoz, már szinte majdnem

mindent tudtak, és teljes értékű szakmunkásnak számítottak.

Az újdonságokat a nekünk megrendeléseket adó cégektől ismerjük meg. Ezen kívül

az oktatók magánkapcsolatai is rengeteg információt hoznak.”


A tanulók kihelyezése okán a képzőintézményeknek nagyon sok vállalati kapcsolata alakult

ki. Folyamatosan konzultálnak a gyakorlati képzőhelyekkel. A kereskedők, forgalmazók is

nagyon sokat segítenek az újdonságok áramlásában. A kapcsolatokon keresztül folyamatosan

jutnak az iskolák szóróanyaghoz, eljutnak, vagy elérik őket termékbemutatók stb. A tanárok is

járják a cégeket, megismerik az újat. A cégek bemutató termékeket, anyagokat adnak az

iskoláknak, ami egy tanműhely felszereléséhez ugyan nem elegendő, de legalább eljut a

szakmai információ az oktatásba.

„A mi tanműhelyeinkben állandó fejlesztés van. Szemben a faipari céggel, ami

csak olyat tart, amit csinálnak. Így van az elektrotechnikában is. Az iskolai

tanműhelyekben, próbálunk lépést tartani. Ez a cégekkel való kapcsolat nélkül

nem menne.”


„Mindenkinek megvan a maga területe, és megmondom őszintén, aki régebben

vagy foglalkozott már ezzel, tehát ipari körülmények közül jött ide dolgozni, vagy

más formában munkaidőn túl foglalkozik ezzel. Vagy vállalkozásként, vagy

bedolgozik valahol, és annak nagyobb a rálátása, meg a jelenlegi technológiákkal

is szinten tartja magát. Erre van példa. Több kolléga is aki, hogy már én magam

is úgy kerültem ide, hogy már dolgoztam kint évekig és bizonyos szakismeretekkel

jöttem ide. Hogy az ember állandóan felszínen tudjon maradni, állandóan

szakirodalmat kell tanulmányozni egyrészt, a nemzetközi tapasztalatokról kell

érdeklődni, másrészt az ember járja az életet, nézi az üzemeket, tájékozódik,

szakboltokba jár.”



www.3kconsens.hu


123

„Azoktól a cégektől, akikkel kapcsolatban állunk, mindenféle szakmai információt

megkapunk. Termékeket is tudunk tőlük beszerezni szükség esetén.”


„Régen az iskolának nagyon sok céges kapcsolata volt, még az átalakulás előtt. A

Matávtól a Medicoron át a Kohászati Művekig. A gyerekek idejártak elméleti

oktatásra, és a gyakorlati oktatás kint zajlott a cégeknél. És a mi oktatóink is

kijártak, jól működött ez a rendszer. Rendszerváltás után összeomlott, minden

gyakorlat bejött az iskolába, és az volt a legnagyobb feladatunk, hogy újra föl

kellett műszerezni az iskolát, meg mindennel feltölteni, ami addig a cégeknél

megvolt. Megvolt a labor, megvolt a műszerezettség, megvoltak az alkatrészek,

aztán mindent be kellett újra visszahozni. A cégekkel olyan szempontból jó

kapcsolatunk van, hogy aki nekünk támogatást adott, annak mi adtunk munkaerőt.

Nekem ez a szívfájdalmam, hogy ez a fajta kapcsolat a TISZK-en keresztül már

egy áttétel. Az már nem lesz olyan. Ezt végül is elrontottuk, vagy elrontották. És

innentől kezdve megint problémás lesz a felszereltség, amivel a gyakorlati részt

oktatjuk. Az új moduláris rendszerű képzésnél pedig döntően a gyakorlatra tettük

át a hangsúlyt. Elméletet lenyomtuk, gyakorlatot felhoztuk. Na de nekünk nem lett

több laborunk az iskolában, ugyanannyi van most is, mint az új OKJ előtt. Tehát

most megint ott vagyunk, hogy kellene több pénz. Ha több a gyakorlat, akkor azt

több csoportbontásban kell csinálni, oda eszközök kellenek, lehetne sorolni. És az

önkormányzatok nem adnak többet.”


„Ez különben megfigyelhető tendencia is, hogy pl. tanulmányi versenyeket

szponzorálnak, és hogy anyagilag hogy éri meg, ezt nem tudom, de ha én arra a

versenyre Legrand termékekkel készülök, ezt biztosítja nekem a Legrand, ebből

van, ami egyszer használatos, van amit az iskolának átadva később is

használhatnak a tanulók, de azzal a termékkörrel dolgozik a gyerek. Magyarán,

ha én utána villanyszerelő leszek, akkor ezeket ismerem, ezt fogom keresni, ezt

fogom javasolni. Tehát ez régóta működik ez a dolog. Így működik a világ. Az

iskola meg azt mondja, hogy persze ő kapva kap ezen az alkalmon, és aztán a

lehetőségei szerint fordul több céghez, vagy egyéb pályázatokon szerez be olyan



www.3kconsens.hu


124

műszerpalettát, ami lehetőséget biztosít, hogy ne csak egy gyártóra specializálva

tanuljanak a gyerekek.”

(a SZMM munkatársa)

Láttuk, hogy sok iskola nem kis részben a vállalatoktól várja, reméli az újdonságok képzésbe

kerülését. Ilyenformán fontos kérdés, hogy a vállalatok maguk mennyire érdekeltek abban,

hogy a legújabb technológiákat alkalmazzák – hiszen közvetítésükkel juthat el az a szakképző

intézményekbe.

„Abszolút jelen van ez a törekvés, mind az emberi-erőforrás, mind a technikai

színvonalat illetően. Az újdonságok alkalmazásának egyetlen kritériuma az, hogy

megéri-e, megtérül-e. Ha igen, akkor meglépjük, ha nem, akkor marad talonban.”

(kecskeméti nagyvállalat termelésvezetője)

„Nekünk az az érdekünk, hogy a legmodernebbet, a legszélesebb piacon a lehető

leggyorsabban tálaljuk, mert meg kell éljünk. Rajtunk kívül még 99 ilyen cég van.

Ha az ember nem fejlődik, és nem tud korszerű dolgokat ajánlani, akkor zárjon

be.”

(miskolci kisvállalkozás munkatársa)

„Vannak vállalatok, melyek meghívásra elmennek az iskolákba, bemutatni a

tanároknak, diákoknak a terméküket, technológiájukat.De van, aki meghívás

alapján is eljön, és tart ilyet, például a Legrand ilyen. Hogy ha mi mást akarunk

szervezni a kollegáknak, továbbképzési napot szervezünk, és jönnek. De nem

mindenkié ilyen, hogy ingyenes, van, aki ezt pénzért csinálja. De vannak, akik

ingyen a pedagógusoknak. De akkor is ott van a költség mögötte, hogy nagyon

gyakran csak Pesten csinálják, amit megértek egyébként, mert egy speciális

terület, ha itt Miskolcon csinálnák, hány embert érintene. Helyettesíteni kell az

illetőt, tehát még akkor is van anyagi vonzata, ha nem kell a részvételi költséget

kifizetni.”

(miskolci szakközépiskola szakoktatója)



www.3kconsens.hu


125

„A forgalmazók profitközpontúak, ők eladni akarnak. Az általuk forgalmazott

termékekről és újdonságokról nagyon szívesen tartanak képzéseket és

előadásokat. De ezek általában szorítkoznak az új eszközök tulajdonságainak a

felvázolására. Amikor egy ilyen oktatáson az ember előáll olyan apró

kérdésekkel, ami befolyásolja az eszköz használhatóságát, nem mindig kap rá

egyértelmű választ. A technikus, vagy akár a tervezők, művezetők, gyakran

előfordul, hogy az eszköz tényleges képességeit csak a terepen lehet

megtapasztalni.”

(miskolci szakközépiskola szakoktatója)

„Engem a cég úgy nem enged be, hogy bekopogtatok, hogy mutassátok, milyen új

technikával dolgoztok. Erre azt mondja a cég, hogy te mit keresel itt. Én nem

tudom, hogy a cégnél milyen új technika kerül be. Vagy a gyártósoron milyen

fejlesztés indul.”


„Van tanfolyam kb. 40-50 évente. Ebből lehet hármat választani. Ismétlődnek a

tanfolyamok, így tulajdonképpen végig lehet járni őket. Azért is jó, mert itt

mindjárt látja is a terméket az ember, kérdéseket lehet feltenni, és amit ott kapunk

műszaki leírásokat, abból átdolgozva az iskolában is lehet tanítani. Ezek átfogó

dolgok, nem mindig csak egy speciális terméket mutatnak be. Most a Legrand

olyat szervezett a tanároknak, szakoktatóknak, amikor előadások vannak, el

szokták hívni az NSZFI-t is.”


„Ott vállalkozókkal cserélünk információt, igazából ott szembesülök az

újdonságokkal. Nagyon fontosak a kereskedők, ők hozzák be az újat, olyan is van,

hogy előre szólnak. A tavalyi végzős osztályomból hárman dolgoznak ott a

boltban eladóként.”

/Szemere-szakoktató/



www.3kconsens.hu


126

„Az egész szakma rendkívül fejlődőképes, és csak úgy tudunk lépést tartani, ha a

cégekkel tartjuk a kapcsolatot. Ők is tartanak szakmai továbbképzéseket, szakmai

napokat.”


„Néha összefutunk velük, matuzsálem korú szakoktatókkal futottunk össze nemrég

Egerben, voltam Szegeden. Egyre kevésbé van kapcsolatunk, és ennek a korlátja

maga az iskola, ugyanis a fenntartó csak olyan képzésekre enged el bennünket,

amit az NSZI akkreditál. Tehát mi nem tudunk elmenni egy szakmai

összejövetelre, nem tudjuk kifizetni ennek a költségét. Nem tudunk más iskolákkal

kapcsolatot tartani. Másodszor bevezették a tanárok munkaidő-elszámolását, és a

tanári fizetések mellett nagyon sok tanár gondolkodik úgy, hogy ma nekem van két

órám, és menjek el egy továbbképzésre, így négyet írnak jóvá, miközben hármat

elbukok. Ha valaki elmegy egy ilyen szakmai fórumra, lehet, hogy elbukott 6-8

ezer forintot. Ezen kívül nincs olyan szakmai fórum, ahol saját zsebből ne kéne

hozzájárulni. Vannak kollegák, akik ezt nem engedhetik meg maguknak. Az, hogy

nincs utánpótlás a villamosmérnök vonalon, annyira érezteti hatását, hogy amikor

idejött egy főiskolát végzett frissdiplomás, és megmondtuk neki, hogy mennyi a

bér, ő közölte, hogy ennyi pénzért nem kel föl. Magyarországon nem lesz

termelés, csak szolgáltatás, és nem lesznek szakemberek. Egyre kevesebb lesz a

szakmunkás, egyre kevesebb lesz, aki tanítsa őket.”


„Ha elmegyünk egy szakmai napra, akkor általában az ottani előadások anyagát

megkapjuk. Vannak olyan cégek, akiknek van oktatási segédanyaga, és például a

Schneider cégtől pont most a héten kaptuk meg a továbbképzési katalógusukat.

Egy egynapos tanfolyam olyan 15-20 000 forintba kerül, és három alkalommal

ingyen mehetnek az iskola tanárai, ott általában a teljes anyagok megkapják cd-n

vagy nyomtatott formában.”


„Itt kapcsolódik, ami nagyon régóta nyomja a szívünket, hogy miért nincs arra

pénz, hogy szaktanárokat összefogni. Vagy lehetne pályázni egyhetes kurzusra,



www.3kconsens.hu


127

fizetné az állam, például Audihoz a gépgyártás területén, vagy Suzukihoz egy

hétre bemenne a kollega, és ott dolgozna. Vagy figyelné, mit csinálnak. És az

állam fizetné. Mert ugyanez a szívfájdalmunk, hogy van német szakos tanárunk,

van angol szakos tanárunk, miért nincs az, hogy ő államilag kimehetne két hétre

nyáron Németországba, hogy a nyelvet gyakorolja. Vagy Angliába. Erre miért

nincs pénz? Mert mindenféle hókusz-pókuszra van. Márpedig ha egy szakmát

oktató egy hetet eltöltene a Suzukinál Márpedig ha egy szakmát oktató egy hetet

eltöltene a Suzukinál vagy az Audinál, akkor azért az a technika, ami ott van, azt

ő látja élőben, arról aztán tud beszélni, meg ha csinál is valamit, akkor már

többet tud, amit át tud adni a gyerekeknek.

Németországban azt tapasztaltuk, hogy két hét kötelező.Ha jön egy új technikai

berendezés, akkor a berendezés-gyártó cég az oktatót elviszi kiképezni két vagy

három hétre a céghez. És utána beteszi az iskolába a gépet, és akit elvitt oktatót,

az fogja oktatni. Ott kötelező az oktatónak elmenni a céghez. És rendesen a

termelési folyamatba beépítik az oktatót. Neki effektíve ott kell dolgoznia. A

gépekkel dolgozik.”


A vizsgálatban résztvevő oktatók többségénél azt tapasztaltuk, hogy nyitott szemmel járnak,

látják, hogy a cégek mivel foglalkoznak. Mivel jogszabályok, szakmai dokumentumok nem

tiltják az ilyen jellegű új ismeretek beépítését, ők egyszerűen szakmai hivatásukból – és

sokszor a gyerekek figyelmének a lekötéséért (akik az új technikák iránt lelkesednek) –

beviszik ezeket az újdonságokat a tananyagba. Mint arra korábban már utaltunk, nagyon

lényegesnek tekinthető a tényleges elméleti és gyakorlati képzés szempontjából, hogy a

megtanítandó új technológia benne van-e az SZVK-kban?

„Mi kimenet szerint képzünk, a vizsgakövetelményeket mindenképpen teljesíteni

kell. Ott vannak gyakorlati követelmények is, ezek nem központiak, ezeket a

gyakorlati képző hely állítja elő. A képző hely azokkal az eszközökkel dolgoztat,

amivel a vizsgát is lefolytatja. Ha ő fejleszt, akkor az a vizsgaanyagba is bekerül.

Egy cégnél természetes, hogy akkor fejleszti a tanműhelyt, ha a céget is- külön a

tanműhelyt nem fejlesztik. Ha lecserélik a szerszámgépműhelyt, akkor lecseréli a

tanműhelyt is. A szakmai vizsgánál is, ha nincs benne még a legújabb eljárás,



www.3kconsens.hu


128

akkor nem teszem bele, mert nekem a szakmai vizsgára kell felkészítenem. Elviszi

az időt a felkészítésből az új technikára való okítás, a szakmai vizsgán meg lehet,

hogy megbukik a gyerek. Ez kettős dolog. Ez akkor működne, ha én az iskolai

gyakorlaton megoldom a szakmai vizsgára való felkészítést, de lenne céges

gyakorlata is. Azt mondja a cég, hogy itt a gyártósor, ezt meg ezt meg ezt kell

csinálni, tanuld meg. Ez csak úgy működik, ha céges kapcsolat is van.”


„Az a tapasztalatom, hogy a gyerekek csak a vizsgára készülnek fel, azt

tanulmányozzák, de nem biztos, hogy a tanműhelyben jobban meg tudják csinálni.

Viszont úgy gondolom, hogy mi nem csak arra készülünk fel, sőt nem is biztos,

hogy külön elmondom nekik, vagy külön tanulmányoztatom, hanem amit itt az

évek során tanul, ha van a gyereknek logikája arra, hogy… úgy gondolom, ha

kicsit ismerem a működési elvét, most mindegy, hogy miről beszélünk, akkor meg

fogja tudni csinálni. Ha nem akarja, akkor én ha 5 napot foglalkoztatok vele,

akkor sem fogja megtanulni.”

(kecskeméti közepes vállalat szakoktatója)

A fentiek alapján elmondható tehát, hogy egy új technológia bekerülése az oktatásbaalapvetően a kapcsolatokon múlik, ugyanakkor nem tekinthető megnyugtatónak, ha aszakképzés sikere csak az iskola, a szakoktatók egyéni kapcsolatain, ill. törekvésein múlik.Az új technológia bekerülésén kívül természetesen anyagi szempontjai is vannak a vállalatikapcsolatoknak (szakképzési hozzájárulás), de szakmai szempontból is nélkülözhetetlenek.Egy iskolai gyakorlóhely sosem tud olyan, a leendő munkában előforduló szakmai ésmunkahelyi környezetet bemutatni a diákok számára, mint a vállalati, gyakorlati képzőhely.Ez akkor is többet nyújt a hallgatóknak, ha a vállalatok – profiljuknál fogva – nem tudjákbemutatni egy szakma teljes palettáját A vállalati kapcsolatok az iskolai műhelyek számáragépek, szerszámok, berendezések, nyersanyagok hozzáférését; a tanulóknak, pedig amunkaerőpiacon alkalmazott technikák és a munkaszervezet működésének megismerésétnyújtják. A legmodernebb technikák a vizsgált iskolák számára megfizethetetlenek, ésnagyon nehezen hozzáférhetőek. A vizsgált iskolák igazgatói elmondták, hogy sokszor mégha meg is tudnák fizetni, akkor sem kaphatják meg, mert az adott technológiát a vállalat nemadja oda akárkinek, csak kiszemelteknek, olyan iskoláknak, akikkel valamilyen személyeskapcsolatban állnak.



www.3kconsens.hu


129

Emiatt jogosak azok a hangok, amelyek azt nehezményezik, hogy a szakképzés által nyújtottoktatás minőségének technikai aktualitása kapcsolatokon, személyes ismertségeken nyugszik.Több interjúalanyunk szerint is ezeket a feladatokat állami, központi szinten kellenekoordinálni.

„Ez abszolút állami feladat, mert nem múlhat a szakoktatók ad-hoc jellegű

érdeklődésén,(mert nem mindenki olyan lelkiismeretes, hogy folyamatosan

tájékozódjék az, hogy a szakképzésbe eljussanak az új, életszerű technológiák. Ez

állami feladat, nem kérdés. Természetesen nincs azzal gondunk, hogy nagyon sok

mindent a piac határoz meg, de vannak olyan területek, ahol nem megengedhető a

piaci kontroll. Szerintem a szakképzés-irányítás ilyen terület, az állam nem

passzolhatja le a szakképzés kérdését. Időnként szisztematikusan be kell

vagonírozni a szakoktatókat tudásfrissítés céljából. Ez persze legalábbis fölveti

annak lehetőségét, hogy az iskolák maradék önállóságát is elvész, azaz legalábbis

érdemes szem előtt tartani annak valószínűségét, hogy a puska fordítva is

elsülhet: ez az állami intézkedés-sorozat ellenérdekeltté is teheti az iskolákat

abban, hogy maguk aktívan és kezdeményezőn lépjenek föl a vállalatokkal

kapcsolatban.”

(budapesti szakközépiskola igazgatója)

Összefoglalva, az iskolák a legtöbb esetben igyekeznek maximálisan alkalmazkodni avállalati környezetükhöz, közben próbálnak betartani minden jogszabályt, figyelik aváltozásokat és többnyire arra is marad energiájuk, hogy új eszközökért lobbizzanak. Céljuk,hogy a szakmában megjelenő új elemeket beépítsék az oktatásba, hogy piacképes diákokattudjanak képezni, fenntartva ezzel iskolájuk jó hírét. Az új tudás iskolába való bevitelénekmódszere lehet, ha a vállalatok azzal támogatnák a szakemberképzést, hogy sajátműhelyeikben képeznék az iskola oktatóit, akik így felkészültebbek lesznek az új tudásokismeretében és átadásában.

Az SZVK, a Központi Program, az OKJ, mind-mind folyamatosan gondozandódokumentumok. Meg kell, hogy legyenek azok a jogi és szakmai keretek, amelyek lehetővéteszik, akár iskolák, akár vállalatok vetik fel igényt az újdonság megjelenésére, hogy aszakmai újdonságok folyamatosan bekerüljenek a szakmai curriculomokba. Ennek megkell teremteni az intézményes feltételeit és hátterét. Ehhez a szakképzés technikaiszínvonalát is meg kell alapozni, hogy amennyiben bármi új megjelenik a vállalatok



www.3kconsens.hu


130

részéről, azt különösebb késlekedés nélkül oktatni lehessen. Azonban nemcsak a technikaiháttér a fontos, felkészült és jól képzett szakoktatókra van szükség.

A kialakult pozitív kapcsolat, vállalatok és iskolák között, nagyon fontos tényezőnek tűnik akutatás alapján. Kérdéses, hogyan alakul ez a jövőben. Sok iskola attól tart, hogy az új,TISZK-kel kapcsolatos szabályozásnak köszönhetően az ő egyéni törekvéseik a vállalatikapcsolatok kiépítésére, annak minden eredményével együtt (szakképzési hozzájárulás,anyagellátás, stb.) eltűnnek, mivel azokat egy bürokratikus döntéssel központosítják; és egymásikkal pedig valamilyen szempont szerint újraosztják. Ezt nagyon sok iskola és vállalatnehezményezi. Emiatt sok iskola „lapít”, és nem vallja be, hogy egyik vagy másikkörnyezetében lévő vállalattal valamilyen együttműködésben áll, mert attól fél, hogy azt iselveszti.

A vállalatok sem szeretik ezt a gyakorlatot, mert ez számukra azt jelenti, hogy nem az aziskola kapja meg az anyagi támogatásukat, eszközfelajánlásukat, akiknek ők szánták (pl. mertők is oda jártak, ott dolgozik egy volt kollégájuk, stb.). Így pedig máris elvesztettek egynagyon fontos elemet abból a motivációjukból, ami az iskolák támogatására sarkallta őket.



www.3kconsens.hu


131

5.6. AZ OKTATÓI TEVÉKENYSÉGEK HÁTTÉRTÁMOGATÁSA

5.6.1. Hozzáállás

Interjúink során minden oktatási szakembernek, illetve vállalati interjúalanynak feltettük azt akérdést, hogy „Fűződik-e szakmai, illetve gazdasági érdeke az újdonság befogadáshoz?”.Szinte kivétel nélkül mindenki azt a választ adta, hogy „természetesen fűződik”. Azazmindenki nyitott az újdonságok iránt. Sajnos a kép már nem volt ennyire egyértelmű akkor,ha azt firtattuk, hogy az interjúalany mit tesz az újdonság megismerése érdekében.

Hogyan építi be az újdonságot a mindennapi munkájába?Sarkítva, a válaszok két nagy csoportba oszthatók:

- Mindent megtesz, mert szakmai igénye, hogy a változásokat kövesse, állandóan„képben legyen”.

- Idő szűkére, leterheltségre, nehézkes fellelhetőségre stb. hivatkozva szinte csak akészen kapott információkat dolgozza fel.

Szerencsére a második körbe a válaszadók kb. 15%-a sorolható. Tipikus válasz volt a témávalkapcsolatban, hogy „A mi szakmánkban a lényeg változatlan. Csak apróságok változnak, aztmeg a gyakorlatban úgyis megismeri az ember.”

Az újdonság iránti nyitottság tapasztalataink szerint erősen összefügg az interjúalanykorával. Úgy látjuk, hogy minél fiatalabb a megkérdezett, annál lelkesebb az újítások, újdolgok iránt. Idősebb korára pedig – legalábbis a jelek szerint – alanyaink többségeelvesztették nyitottságukat, érdeklődésüket. Az oktatási szakemberekkel készített interjúinkáltalános tapasztalata, hogy – minden nyitottság, és új iránti érzékenység mellett – igénylik atámogatást, igénylik azt, hogy az oktatásirányítás felől, a vállalatok felől segítségetkapjanak a tananyag tartalmát, a változásokat, az újdonságokat illetően.Az egyik székesfehérvári szakoktató így fogalmazta ezt meg:

„Jó lenne, ha a pedagógusok számára készítenének anyagot az új dolgokról,mintapéldákat, módszertant is kidolgoznának.”

E megfogalmazott igényből következően érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok aforrások, ahonnan a pedagógusok, szakoktatók megismerhetik a szakmájuk változásait. Akövetkezőkben erre teszünk kísérletet.



www.3kconsens.hu


132

5.6.2. A szakképzés szakirodalmi támogatottsága

Az újdonság megjelenési formái közül ez egyik a nyomtatott szakirodalom. Előnye, hogyrészletesen ki lehet fejteni az új technika, technológia leírását, előnyeit, hátrányait. Ugyannapjainkban egyre fontosabbak az elektronikus médiák, ezzel együtt még mindig igény van anyomtatott szakirodalomra is. Ezt tapasztaltuk kutatásunk során is, ugyanakkor le kellszögeznünk, hogy szinte minden interjúalanyunk szerint az elsődleges információforrás azinternet.

A nyomtatott szakirodalom három ágával kell részletesebben foglalkoznunk:- A szakkönyvekkel, mert az oktatók igénye, hogy nyomtatott szakirodalmat tudjanak

forgatni, annak minden előnyével és hátrányával.- A tankönyv-helyzettel, mert a tanulók még a hagyományos tankönyvekből tudnak a

legjobban tanulni.- Szaklapok, szakfolyóiratok helyzetével, mert azt tapasztaltuk, hogy akár oktatási, akár

ipari szakembereket kérdeztünk, mindnyájan előszeretettel fordulnak az újdonságfelkutatása miatt a szakmai folyóiratokhoz.

Azt tapasztaltuk, hogy a szakkönyvi és tankönyvi kínálat elég csekély. Szinte minden vizsgáltszakmában e könyvek régiek, a bennük leírtak korszerűtlenek. Ugyanakkor az oktatásnaknagyon hiányzik a kézzel fogható, hivatkozható, mérvadó szakirodalom, melyből az órákra isfel lehetne készülni, ami segítséget adna egy-egy gyakorlat megtervezésekor, illetve atanulóknak is meg lehetne adni, hogy miből készüljenek fel a következő órára, aszámonkérésre.

5.63. Szakkönyv-ellátottság

„A tanulók rendelkezésére álló tankönyv katasztrofális, de ennél mégkatasztrofálisabb az, hogy szakkönyvek sem jelennek meg. Tehát ha én mabemegyek egy szakmai könyvesboltba, kilenc polcon találok informatikaikönyveket. A műszaki szakirodalomban akár könyv alakban, akár elektronikusan– nem készülnek írások.”(székesfehérvári szakoktató)

Tapasztalataink szerint két nagy csoportba kell osztani a szakkönyveket: magyar nyelvűszakirodalomra, illetve idegen nyelvű szakirodalomra. Úgy tapasztaljuk, hogy a nemzetköziszakmai irodalmi élet még pezseg. Rendszeresen jelennek meg külföldi, elsősorban angol



www.3kconsens.hu


133

vagy német nyelvű szakkönyvek, melyeket már hazánkban is be lehet szerezni, akár amegjelenés pillanatában. Ugyanakkor a hazai szakkönyv-megjelenés nagyon csekély mértékű.Hazai szakmai szervezetek igyekszenek ezt a hiányt pótolni, de az információáramlás egyregyorsabb, nem tudják az évente egyszer megjelenő szakmai összefoglaló művek tartani atempót a gyakorlat változásával.Jól példázza ezt az egyik elektronikai szakoktató véleménye:

„Régiek a szakkönyvek, abban az időben még rengeteg szakkönyv jelent meg,most már nagyon ritkán jelenik meg szakkönyv, és úgy kell vadászni azok utánis. Az Elektrotechnikai Egyesület évente egy évkönyvet ad ki, villanyszerelőizsebkönyvet, kézikönyvet, ebbe benne van, hogy milyen újdonságok vannak,ebből is az információkat össze lehet szedni. Én sajnos nem beszélek idegennyelveket, de angolul, németül, franciául jelennek meg azért könyvek.”


Szintén a hazai szakkönyv-kínálat hiányosságaira hívja fel a figyelmet egy másik szakoktatóis.

„… mikor jelent meg Magyarországon szakkönyv utoljára? Nekem szívem csücske ahangfrekvenciális erősítők meg a műszerdolgok. A legutolsó, ami megjelent 4 éve azÁgoston Lajosnak Hi-fi erősítők építése, két könyv. Előtte a Műszaki Kiadónak nemtudom megmondani hány éve nem jelent meg semmi olyan műszaki könyve, amit én ittföl tudnék használni. Nekem több műszaki könyvem van otthon, mint a KecskemétiVárosi Könyvtárnak, csak szűk terület. Rádióamatőr témájúakat, meg tévé-témájúakatnem nagyon vettem, mert engem soha nem érdekelt, nem kellett vele foglalkoznom.Rengeteg könyvet, kiadványt, újságot megveszek, volt egy olyan sorozat, hogy olaszújságot fordított le valaki, az első öt példányig eljutottak, aztán hamvába holt az egészdolog. Szenzációs jó lett volna szakközépiskolában gyakorlaton. Meg is tudommutatni. Ezt a mostani igazgatómtól kaptam, amikor idejöttem, ez elektrotechnika, ezis ilyen szájbarágós. Inkább lexikális jellegű valami ez.”(kecskeméti szakközépiskola szakoktatója)

Fontos interjúalanyunknak az a gondolatmenete is, mely a szakkönyvek specializálódásátfeszegeti. Valószínűleg pont ez – azaz a szakma specializálódása – okozza azt, hogy aszakkönyv-kiadók nem tudnak piacképes alkotásokat kiadni. Ha egy-egy témáraszakosodott, újdonságokat, korszerű ismereteket tartalmazó könyvet adnának ki, a magyarnyelvű felvevő piac túl kicsi ahhoz, hogy nyereséges példányszámot el lehessen érni.



www.3kconsens.hu


134

Ma már a szakmai nyelv a legtöbb esetben az angol. Így speciális szakterületre egy angolnyelven kiadott mű sokkal nagyobb eséllyel éri el a kritikus példányszámot, tehát a kiadóknakjobban megéri. Az idegen nyelvű szakkönyvek terjedésének viszont gátat szab az, hogyhazánkban még nem elég fejlett a szakmai idegen nyelv ismerete, illetve a többnyirekülföldön megjelenő könyvekről nem kapnak elég gyors és pontos információt aszakemberek. Azaz nem jut el hozzájuk, hogy milyen tartalmú könyv jelent meg, hogyan ésmennyi pénzért lehet ezt megvásárolni. Ebben nagy segítséget jelentenének a hazai szakmaifolyóiratok.Ezt a megállapítást támasztja alá az egyik távközlési cég munkatársának megállapítása is:

„Valahol mi egy határterületen dolgozunk, ahol a távközlésnek és azelektronikának a határa van. És még külön venném hozzá az akusztikát. Tehátolyanokat is csinálunk például, hogy egy hangszigetelt mérőszobát kiviteleztünka Nemzeti Hírközlési Hatóságnál. Ahol mi vagyunk, az több szakmának ahatárterülete. Ez nem egy olyan dolog, aminek nagyon széles fórumailehetnének, vagy közönsége lenne. Eléggé belterjes ez a határterület, ahol mimozgunk. Éppen ezért ezek a tipikus formák – szakkönyv, szakmai folyóirat –nem jellemzőek erre a területre. A fórumokon, ahol én nézegetek, mert úgygondolom, hogy valami érdekesre lelek, ott általában mindig másról van szó,mint ami nekem kéne. Hogy mikor lesz egy work-shop, az érdekel, ha odamenninem tudunk, akkor utána beszerezzük ennek a work-shop-nak az anyagait. Awork-shopok sajnos Genfben, Achen-ban, és ilyen helyeken vannak. Nem isnagyon szoktunk ezeken megjelenni.” /Telasc Kft/

Több interjúalanyunk utalt arra, hogy a szakkönyvellátásban fontos szerepet játszanak aszakmai testületek, egyesületek. Ők azonban nem piaci alapon tudják szakkönyveiket kiadni,így a megjelenések száma is korlátozott. Jól példázza ezt az egyik miskolci vállalkozóvalkészítet interjú részlete:

„Szaklapok, újság, szakkönyv? Az van. Rendelgettem most. Az érintésvédelmimérések, villámvédelem lesz majd, de még nem adták ki. Majd csak május körül.Ezeket meg szoktam venni. A szabványossági felülvizsgálat miatt érdekel.Meg akartam rendelni, a MEE-nek a honlapján, a vizsgákat is ők szervezik,megkérdeztem, hogy villámvédelem mikor jön? Mondta, hogy 2007-esszabványra épülő van most. Azt tudom, hogy tavaly változtak a szabványok, megmég lehet, hogy most is fognak, az unió miatt. Azt mondta májusban lesz újkönyv.” /Miskolc – Hertz Kft/



www.3kconsens.hu


135

Több interjú során tapasztaltuk, hogy az általunk vizsgált szakmák erősen építenek ahatályos szabványokra. Ez ismét komoly problémát vet fel a gyakorlatban is, de talán mégsúlyosabb az oktatásban.

„A villanyszerelő képzésből egy hiányzik még nagyon: ehhez a szakmáhozhozzátartozik nagyon sok szabvány. Jelen pillanatban az iskoláknak sem pénzük,sem energiájuk nincs arra, hogy beszerezzék az új szabványokat. Nagyonnehezen jutunk hozzá az új szabványokhoz. Magyarországon működik egySzabványügyi Testület, nagyon-nagyon gazdasági alapon működik. Értem, hogyennek a testületnek fenn kell tartania saját magát, és nem az államfinanszírozza. De az, hogy az iskolában a tanárok nem jutnak hozzá azokhoz aszabványokhoz, amiket oktatniuk kéne, ez katasztrofális. Most én fölírtam, hogyszeretnék 150 000 forintért szabványokat venni, nem juthatunk hozzá. Azállamnak erre költenie kellene.”(székesfehérvári szakiskola szakoktatója)

A vállalkozók is panaszkodtak arról, hogy nagyon sok pénzbe kerül az aktuális szabványokbeszerzése. Ezért inkább ismerősökkel közösen, egymásra építve oldják meg a szabványokmegismerésének problémáját. Fokozottan érvényes ez az iskolákra, akiknek nincs elegendőforrásuk a beszerzésre. Így a szakoktatók sem tudják ismereteiket kellő gyorsasággalaktualizálni.

5.6.4. Tankönyvellátottság

Az oktatás lényeges problémája a tankönyvek elavultsága. Ez egyértelműen következik aszakkönyv-ellátottságból, illetve a tankönyvvé minősítés nehézségeiből, valamint abból, hogytankönyvet írni hosszadalmas feladat, melyre az oktatóknak nincs idejük, vállalatiszakemberek számára pedig nem kifizetődő feladat. Ráadásul az oktatási rendszer folyamatosváltozásából következően a tanítandó anyag is változik, elsősorban nem az újdonságokmegjelenése miatt, hanem a vizsgáztatási követelmények alakulása miatt.Az interjúink során tapasztalható általános, lesújtó véleményt jól összegzi az egyikszékesfehérvári szakoktató:

„Ha megvizsgáljuk azt, hogy hogyan vannak a tanulók könyvvel ellátva, ezkatasztrofális. Nincsenek tankönyvírók. Nagy probléma az, hogy jönnek azújabbnál újabb képzési verziók, de nincsenek könyvek. Illetve jelennek meg újkönyvek, szívesen elővenném ezeket az új könyveket a tanulókkal. Ezek már nem



www.3kconsens.hu


136

is könyvek, füzetek, tehát egy esős hétvégén meg lehet őket tanulni. Ha egy kicsitkorszerűbb ismereteket tartalmaznak, rendkívül felületesek. Vagy legtöbbszörúgy készülnek ezek a könyvek, hogy összeollózzák. Erre egy példát mondok:villamos-mérések könyv. Ha előveszem a Budapesti Műszaki Főiskola KandóKálmán Villamosmérnöki Karának a méréstechnika jegyzetét, és kinyitom, éskinyitom a tankönyvet, ugyanazok az ábrák vannak benne, még a szövegrészekis.”(székesfehérvári szakiskola szakoktatója)

Az általános véleményt, hogy a tankönyvek elavultak, mutatja következő kecskemétiinterjúrészlet is.

„Ma azok a tankönyvek, amik a Műszaki Kiadónál valaha megjelentek. Ezekbentalálok olyan kapcsolásokat, amiket mint oktatási példa, érdemes elővenni.Alapgyakorlatok, elektronikai gyakorlatok, elektronikus áramkörök,elektrotechnika, digitális elektronika.Ezek milyenek? Ez kezd elavulni, olyan 20%-ában használható, főleg fémipari,meg az elején a méréstechnikából van valami, ezek eléggé naprakészek.”(kecskeméti szakközépiskola szakoktatója)

„Most kellett leadni a tankönyvigénylést. Az azt jelenti, hogy fel kellett mérni,hogy egyáltalán… volt egy tankönyvkiállítás éppen a múlt héten, 3 napos. Errerendszeresen el szoktunk menni és felmérjük, hogy mik azok, amik esetleginterneten nem elérhetők. Sőt én magam is mondtam, hogy hiányzik egy-kétdolog, ami nekünk kellene és nem találtunk. Kerestem és van ami hiányzott. Aztis megtettem, hogy kimentem az egyetemi könyvesboltba és megnéztem egyetemijegyzeteket, hogy van-e valami, amit tudnánk használni, de nincs.”(miskolci szakközépiskola szakoktatója)

Ez tapasztalataink szerint azért foglalkoztatja a szakmai tanárokat, mert a jelenlegi tanulóknem képesek jegyzetelni, nem elég kreatívak ahhoz, hogy saját maguk kutassák fel a tananyagmegértéséhez szükséges írott forrásokat pl. az internetről, így igen nagy szüksége lenne apedagógusoknak valami támpontra. Ilyen támpont a tankönyv. Meg tudják mondani adiáknak, hogy egy dolgozathoz, témazáróhoz, modulvizsgához stb. honnan és mit kellmegtanulniuk. A tapasztalat az, hogy a többség ezt sem tudja maradéktalanul elsajátítani.Ennek hiányában pedig még nehezebb a dolga a pedagógusnak.



www.3kconsens.hu


137

Problémát jelent még az is, hogy gyakran több szakmai forrás együttes használata szükségesaz órai felkészüléshez:

„Alapvetően ma egy szakmát nem lehet csak egy könyvből megtanítani. Atörzsanyag természetesen valamennyire állandó, de számtalan speciális,„kiegészítő” területe van egy szakmának, amire külön kell koncentrálni, mertfolyamatosan változnak – ezek miatt nem létezik jelenleg 100 oldalnálvastagabb tankönyv.Nem mindig átgondoltak a szakmai követelmények, sok az átfedés, aredundancia.”(székesfehérvári szakiskola szakoktatója)

A tanárok azonban találékonynak bizonyulnak, és a szakmai elméleti tanárok és a szakoktatókis igyekeznek feltalálni magukat. Ha nincs tankönyv, készítenek oktatási segédleteket. Ezugyan nem olyan jó, mint egy tankönyv, mert nem elég részletes, de a semminél több. Ennekelőnye az is, hogy sokkal rugalmasabb, mint egy tankönyv. Ha változás van, könnyebbaktualizálni. Jó példa erre az egyik székesfehérvári szakoktató gyakorlata:

„Tankönyvek nincsenek. A régi rendszerből ami van, az a néhány könyv vagyannyira régi ismereteket ad, hogy elavult dolgokat lehet elővenni belőlük csak.Amiket bemutatnak, már akkor korszerűtlen volt, amikor a könyvet kiadták. Ezentúlhaladt az egész technológia. Csak az alapdolgok vannak benne ezekben akönyvekben… Mivel nincsenek tankönyvek, ezért cégek katalógusaiból tudunkösszeszedni olyan információkat, amit tananyagként le tudunk adni.”(székesfehérvári szakiskola szakoktatója)

Szinte minden iskolában találkoztunk olyan szakoktatóval, aki nem kímélte idejét és készítetta tantárgyához segédanyagokat. Jó példa erre a következő szakoktatói interjúrészlet:

”Mi a tankönyvi törzsanyag mellé kiegészítő lapokat készítünk a szakmaimunkaközösségben. Ezeken szerepelnek azok az anyagok, amelyek tanítását,mint új elemeket, fontosnak tartjuk. Ezen részletesen bemutatjuk az újat, és ezmár alkalmas a tanításra.”(székesfehérvári szakiskola szakoktatója)

Úgy tapasztaltuk, hogy az iskolák nyitottak, szívesen fogadják a vállalatok, kereskedőkmegkeresését. Szívesen rendeznek termékbemutatókat diákjaik számára. Szívesen fogadjáka katalógusokat, bemutató anyagokat. Sok iskolában láttunk ún. bemutató falakat, melyek az



www.3kconsens.hu


138

egyes gyártók termékeivel ismertetik meg a fiatalokat. Néhány gyártó felismerte, hogy elemiérdeke a termékeit bevonni az oktatásba, így a fiatalok ezekkel a termékekkel ismerkednekmeg, ha végeznek az iskolai tanulmányaikkal, és amikor gyakorló szakemberek lesznek,ezeket az általuk ismert termékeket fogják keresni.Nagyon jó példa erre a Legrand cég gyakorlata. Nem volt olyan elektronikával foglalkozóiskola, ahol ne ápolnának kiváló kapcsolatot a céggel. Még olyan iskolákban is megtaláltuk acéget, ahol az elektronika nem fő szakirány. A Legrand eszközökkel, anyagokkal,leírásokkal, továbbképzésekkel támogatja a szakközépiskolákat és szakiskolákat.Rendszeresen szerveznek ingyenes oktatásokat. Saját, színvonalas szakmai tanulmányiversenyt rendeznek. Több iskolába komplett Legrand labort építettek ki. Nem kímélikköltségvetésüket, és foglalkoztatnak olyan munkatársakat, akiknek elsődleges feladatuk azoktatással való kapcsolattartás.Gépészeti, pneumatika, hidraulika témakörben hasonló erős iskolai kapcsolatokat ápoló cég aFesto. Itt azonban egy kicsit más az üzletpolitika. A Festo elsősorban laboratóriumi bemutató,gyakoroltató berendezéseket készít, a végzett tanuló a boltban nem fog Festo eszközöketvásárolni a mindennapi munkájához. A tanár-továbbképzés, oktatási segédlet nyújtása viszonte cégnél is igen magas fokú. Ők is igyekeznek összefogni a szakmai oktatókat.

Fontos azonban, hogy a legtöbb cég nem a középfokú oktatásba látja a termékeinekpotenciális vásárlóját, hanem a felsőoktatásban. Ez azzal magyarázható, hogy általában afelsőoktatásból kikerült szakemberek lesznek azok a tervezők, akik meghatározzák, hogy egy-egy feladatra milyen eszközt kell alkalmazni, tehát ők lesznek döntési pozícióba a termékkiválasztásánál.E tendenciának ellentmond a villanyszerelő képzés, mivel itt az épületvillamosság esetében avásárló a villanyszerelő mestertől kérdezi meg, hogy mit javasol az építkezés során. Talán ezaz oka annak, hogy a Legrandnak ilyen erős a jelenléte a szakképzésben. Sőt a Legrandonkívül a megtalálható még a Schneider cég is, bár sokkal kisebb „erővel”.Azonban bármelyik vállalatot is nézzük, annyi energiája egyik cégnek sincs, hogy atankönyvírásba be tudjanak szállni. Tehát az ipari vállalatok legnagyobb jóindulata is kevésa megfelelő tankönyvellátottsághoz.

A tankönyvellátottságnak van még egy nehézsége. Ma a hivatalos tankönyv-készítés igennehézkes folyamat. Maga a könyvírás is hosszadalmas, de ezt követően a kész művettankönyvvé kell minősíteni. Ez ismét megnöveli a tankönyv piacra kerülésének időtartalmát.A hosszadalmas átfutás pedig nehézkessé teszi az új ismeretek megjelenését a tankönyvekben.Van, aki úgy fogalmazott, hogy „a tankönyv már akkor elavult, mikor megjelenik”. Eproblémát fogalmazta meg az egyik miskolci szakoktató az alábbi formában:



www.3kconsens.hu


139

„Mivel a tankönyvírás évekkel késik a különböző technológiák, anyagok,segédanyagok, szerelési anyagok megjelenését követően, ezért nem tudja követniés ezért nehéz beépíteni az éppen újdonságot, újszerű anyagokat éstechnológiákat a tananyagba. És ha nem tudja az elméleti tanár és az elméletbőlnem hozza a gyakorlat felé a gyerek, akkor gyakorlatban is nehezebb. … 20-25éves tankönyvekből tanítunk.”(miskolci szakiskola igazgatója)

5.6.5. Folyóiratok a szakmai életben, szakképzésben

Kutatásunk szempontjából fontos kérdés, hogy az új technológiát, új technikát a szakirodalomhogyan tudja közvetíteni. Tapasztalatunk szerint a szakirodalom alkalmas ugyan azújdonság közvetítésére, de csak akkor, ha elég nagy horderejű a változás, azaz megérett atéma egy teljes könyv kiadására. Ez esetben is korlátot jelent a szakkönyv nyelve illetvepéldányszáma. A fentebb leírtak alapján látható, hogy a tankönyv szinte alkalmatlan a gyorsváltozások rezdüléseinek követésére.Nyomtatott sajtótermékek közül az újdonság közvetítésére tapasztalataink alapján az újságok,folyóiratok a legalkalmasabbak. Jól körülhatárolható célközönségnek szólnak, azaz aszakma képviselői olvassák; rendszeres időközönként jelenik meg, így az időközbenbekövetkező változásokat, újdonságokat képes követni. Hátránya azonban, hogy agazdaságos példányszámot elég nehezen érik el ezek az újságok. Vagy nagy példányszámbanjelennek meg, akkor viszont a szakma viszonylag kis létszámából adódóan általános, vagyátfogó tartalmat kell szolgáltatniuk; vagy specializálódnak egy-egy rész szakterületre, ekkorviszont csak kis példányszámot tudnak elérni, ami nem elég nyereséges, így az újságfenntartása kérdésessé válik. Jól látszik ez, ha azt nézzük, hány újság ment csődbe az utóbbiévekben, vagy hány új, jónak tűnő kezdeményezés nem volt elég erős – azaz nem fogyottmegfelelő példányszámban. Megoldást jelenthet a szakmai szervezetek által kiadott speciálisszaklap.

Másik megoldás, hogy a sajtótermék megjelentetésének költségét nem az előfizetők számánaknövelésével, hanem a benne fellelhető reklámok számának növelésével próbálják fedezni. Ezviszont nem arat osztatlan elismerést. Egyik interjúalanyunk véleménye szerint pl.:

„Újság van, villanyszerelők részére rengeteg újság van, a VillanyszerelőkLapja, Elektrotechnika. Elég sok olyan újság van, ami eljut hozzánk. Azújsággal ugyanaz a probléma, hogy az az újság nekem nem újság, amiben van80% reklám, meg termékismertetés, van 10% műszaki tartalom, ami tényleg új,



www.3kconsens.hu


140

a többi pedig köszönetnyilvánítás nagyjainknak, akik meghaltak.”(székesfehérvári szakiskola szakoktatója)

Másik probléma, hogy nehéz megtalálni azt a tartalmat, ami minden szakembernekmegfelelő. Egyensúlyban kellene lennie az elméleti, gyakorlati kérdéseknek, új tartalomnak,hirdetői érdekeknek. A helyzet szinte minden vizsgált szakmánál hasonló. Lássunk egy példáta távközlés területéről. Az egyik vállalat mérnöke így nyilatkozik:

„Igazából van a távközléssel kapcsolatos folyóirat, de talán egyszervégignéztem egy számot, de annyira elméleti, hogy nem nagyon tudok ebbőlvalamit hasznosítani. Az, hogy tömjem a fejem ilyen… akkor inkább olvasok egyregényt. Fölösleges információkkal nem akarom magam terhelni, így is vanannyi minden, amit fejben kell tartani.” /Stúdió 2001 Kft/

A szakmai testületek szerepvállalására jó példa a következő interjú részlet:

„Én folyóiratot is olvasok, az Elektrotechnikát, az Magyar ElektrotechnikaiEgyesületnek, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület egy szervezet, amiösszefogja a villamos szakmákat és nekik van egy folyóiratuk, és a tagoknak járez az újság.”(miskolci szakiskola szakoktatója)

Problémát jelent még az is, hogy a szakmai könyvek, folyóiratok ára napjainkban elég magas.Ezt az árat az iskolák sok esetben nem tudják megfizetni, költségvetési megszorításaik miatt.Szomorú példa erre az egyik szakoktató megjegyzése:

„… gyerek hozza az újságot, mutatja, hogy mit látott.”(kecskeméti szakközépiskola szakoktatója)

Néhány újság szerkesztősége felismerte a problémát, és tudja, hogy a jövő generációjánaknyújtandó információ egyfajta hosszú távú befektetés. Azonban több szaklap – szintén anyagiérdekek miatt – nem tud ilyen hosszú távra gondolni. Ők hirdetőik elvárásai alapján a rövidtávú megtérülésben gondolkodnak, így ingyenes példányokat a potenciális vevőiknek tudnakbiztosítani. Kiderül ez a következő interjúrészletből, melyet egy tervezőirodában készítettünk:

„Szakmai újságok is vannak, ezeket ingyen küldik nekünk. Ez megint csak olyandolog, hogy ide is be kell jelentkezni valahogy. Elvileg elő lehet fizetni. Nekünk



www.3kconsens.hu


141

is mindig felajánlják, hogy fizessünk be, de nem fizetjük be, és akkor meg ingyenelküldik. Érdekük, mert tele vannak hirdetéssel.” /Ybl tervező iroda/

Interjúink, médiakutatásaink alapján a következő szakmai folyóiratokat tudtuk feltárni azáltalunk vizsgált szakmacsoportokban:

Elektronika szakmacsoport- Árgus- Elektro Installateur- ELEKTROnet- Elektrotechnika- Energiagazdálkodás- Híradástechnika- Hobby Elektronika- Infokommunikáció és jog- Intelligens Épület- Magyar Távközlés- Munkavédelem és Biztonságtechnika- Rádiótechnika- Technika Műszaki Szemle- Villanyszerelők lapja

Gépészet szakmacsoport:- Anyagvizsgálók Lapja- Autótechnika- Építés szerelés- Gép- Gépgyártás- LG PHX- Magyar Épületgépészet- Mérnök Újság- Műszaki Magazin- Technika Magazin

http://www.muszakilapok.hu/ujsag/intelligens-epulet



www.3kconsens.hu


142

5.6.6. Internet

Mindazok a hátrányok, melyeket a nyomtatott sajtónál említettünk, sokkal kisebb mértékbenérintik az elektronikus információcsere világát. Az Interneten található szakmai anyagokközzététele gyors, olcsó. Ha egy új technika, technológia megjelenik, sokkal hamarabbolvasható az Interneten, mint a nyomtatott sajtóban.Ma már magyar nyelven is igen bőséges tartalom áll az olvasók, „böngészők” rendelkezésére.E nagy mennyiségű tartalmat mind a munkában, mind az oktatásban jól lehet használni.Ugyanakkor az embereknek át kell állniuk az információ ily módon történő keresésére. Errőlbeszél az egyik interjúalanyunk:

„Az internet nagyon sokat segít. Ott napra készen tud az ember technológiaifolyamatokra, alkatrészekre rákeresni. Ez egy nagy változás, mert régenszakkönyvekből kellett kibogarászni. Most meg internetes keresőkkel aránylagkönnyedén hozzá lehet jutni.”(miskolci szakközépiskola szakoktatója)

Egy másik mechatronikai szakoktató is az internetről való letölthető anyagok használatátecseteli. Lényeges még ebben az interjúrészletben, hogy a gyártókkal, forgalmazókkal valókapcsolat fontosságára is felhívja a figyelmet. A velük való kapcsolattartás eszköze szintén azinternet.

„Nagyobb részt az internetről, a gyártók nem fukarkodnak a leírásokkal, ha ezangolul van, a magyarországi forgalmazókat időnként nyakon lehet csípni, éslehet tőlük magyar nyelvű leírásokat, legalábbis rövid installációs leírást kérni,ezt általában szokták is adni készségesen. Aztán, ha működtető programokrólvan szó, ha kell egyáltalán, pl. beléptető rendszereknél, kettéválik, ugyanis aprogram angol verzióját, ha nem fizetős, ingyenes, a lengyelek szokták ezt azeljárás követni, hogy kitalálnak valamit, olcsó és ugyanúgy adják hozzá aprogramot.” (miskolci szakközépiskola szakoktatója)

Az internet napi szintű, rutinjellegű használata alapfokú számítástechnikai ismereteket követelmeg. A jelenlegi szakoktatói gárda vegyes tudással rendelkezik a számítástechnikaiismeretek tekintetében. Még most is vannak olyan mérnökök, oktatók, akik nem tudják kellőbiztonsággal kezelni az internetet. Kutatásaink során olyan iskolaigazgatóval is beszéltünk,aki egyáltalán nem használ számítógépet, kollégái, titkárnője végzi ezt a feladatot.



www.3kconsens.hu


143

Ez azonban már kezd háttérbe szorulni. Egyre több fiatal kerül a mérnöki, szakmai oktatóipályára, akik már készségszinten ismerik az informatika lehetőségeit. Lássunk mindkétfelhasználótípusra egy – egy példát:

„Ugyanaz, mint a könyv vagy az újság. Az interneten is, ha műszaki tartalmatakarok keresni, akkor általában ilyenek jelennek meg, hogy a BudapestiMűszaki Egyetem valamelyik tanára föltette a féléves követelményrendszert.Vagy találok jegyzettervet. Ha másik konkrét ismeretre keresek rá, akkortermékek reklámját, meg internetes áruházakat találok.”(székesfehérvári szakiskola szakoktatója)

„Igazán napi rendszerességgel az internetet használom. Én az e heti anyagra isaz internetről szedtem le a legújabb információkat. A fémiparban volt, tehátnem villamos, de egy villamos szakembernek is szüksége lehet hegesztésre,mondjuk hegeszteni akárki nem hegeszthet, ezt csak megemlítem, mert ez egyoldhatatlan kötés mint nem oldható. Mert régi szakkönyvekbe már esetlegváltoznak dolgok, de összehasonlítottam a kettőt. És ezek olyan alapvetőterületek, hogy ezekben nagy változás még nem volt.”(miskolci szakiskola igazgatója)

Interjúink, beszélgetéseink során azt tapasztaltuk, hogy – informatikai tudástól függetlenül –szinte minden megkérdezett szakember a fejlődés útját az internetben látja. Ki lehetnehasználni az internet nyújtotta előnyöket a szakmai tartalom-szolgáltatás, a kapcsolattartás, atananyagfejlesztés területein. Egy jó példa az internetben rejlő lehetőségek kihasználására:

„Hasznos lenne egy levelezőlista, amivel az ország összes szakoktatója kapcsolatottudna tartani egymással. Megvitathatnánk az új OKJ-val kapcsolatos problémáinkat.Segíteni tudnánk egymást, úgyis most mindenki ugyanabban a cipőben jár. Ha mármás nem segít, egymásnak segíthetnénk.”

(kecskeméti szakközépiskola szakoktatója)

5.7.INFORMATIKAI LEHETŐSÉGEK A TANANYAGFEJLESZTÉSBEN

Az internet szerepét annyira fontosnak tartjuk, hogy külön alfejezetet szentelünk a témának.Az iménti példa mutatja, hogy az internet egyik lehetséges felhasználási területe akapcsolattartás. A kapcsolattartásnak jelenleg is sok internetes módját ismerjük:



www.3kconsens.hu


144

- Egyszerű elektronikus levelezés. Előnye a gyorsaság, olcsóság. Viszont hátránya,hogy csak a címzetthez jut el, szélesebb kör bevonása lehetséges ugyan több címrevaló levél küldésével, azonban használata nehézkes.

- A csoportos levelezés igénye hívta létre a levelezőlistákat. Ez már jól használhatószakmai szerveződésre. Egy közös e-mail címre küldve a levelet, a levelező listaminden tagja megkapja az üzenetet. Ugyanígy válaszolni is lehet, melyet szinténmindenki olvashat. A csoportos eszmecserének hatékony módja!

- Hasonló, de nem interaktív – azaz nincs meg a lehetőség arra, hogy mindenkinek szólóválaszt küldjön a címzett – az ún. hírlevél küldés. Ez alkalmas lenne pl. aszakképzésben bekövetkező változások közlésére az érintettek számára. Több, minthaegy weblapra felteszik az új információkat, mert ennek segítségével a címzettekfigyelme felhívható a változásokra. Hátránya viszont, hogy az üzenet küldőjénekpárhuzamosan kell frissítenie weblapját és küldeni a hírlevelet.

- E párhuzamos tevékenységet küszöböli ki az RSS hírszolgáltatás. Napjainkközkedvelt módszere. A címzett feliratkozik egy RSS hírszolgáltatás olvasására,minek következtében az adott weblapon bekövetkező változásokról automatikusanjelzést kap. A legtöbb esetben a változott adat eljut hozzá.

Azt tapasztaltuk, hogy a szakoktatók igénye, hogy hírt kapjanak a következőkről:

- Szakterületükhöz kapcsolódó új technológiai, technikai változásokról, új eszközökről,új anyagokról, szabványváltozásokról stb.

- Szakterületüket érintő fontosabb eseményekről, pl. konferenciák, szakmaiösszejövetelekről.

- Szakképzés szabályozásának változásairól, pl. OKJ módosítások, Központiprogramok változása, vizsgasorok kiadása, stb.

- Tananyagfejlesztések eredményeiről.- Tankönyvek, szakmai anyagok megjelenéséről.

A mai technika, a szélessávú internet alkalmas arra, hogy a képzésekhez online tananyagokatfejlesszenek. Ezt e-learning-tananyagnak szokás nevezni. Ma már az e-learning isszabványosított. A szabványos adatkapcsolat ingyenes vagy fizetős keretrendszereksegítségével közvetíthető a felhasználók felé. Egy e-tananyag a szövegen kívül tartalmaz állóés mozgó képeket, hanganyagot, animációt, szimulációt, ellenőrző és önellenőrző feladatokat.Elméletileg egy-egy e-tananyagot bárki létrehozhat, legyen az gyártó cég, aki a termékétszeretné megismertetni, vagy oktató, aki az óráját kívánja mozgalmasabbá tenni. A gyakorlatazonban nem ilyen egyszerű. Mint már fentebb is jeleztük, még elég sok olyan oktató



www.3kconsens.hu


145

dolgozik, aki nem, hogy az e-tananyag készítéshez, de a számítógép használatához sem ért. Arutinosabb fiatal kollégák kedvét pedig az veszi el, hogy egy-egy ilyen elektronikus tananyaglétrehozása komoly szakmai (informatikai és szakirányú) ismeretet igényel. Ráadásul alétrehozás igen időigényes feladat. Ebből következően az a tendencia, hogy informatikaicégek szakosodnak e-tananyagok gyártására. A saját tananyag elkészítésének nehézségeitvázolja egy szakoktató:

„Az a baj, hogy ahhoz túl sok idő kellene, hogy mi itt csináljunk ilyeneket, mertnem olyan a technikai háttér, de a cégektől tudunk kapni prezentációkat,amikben filmrészletek is szoktak lenni. Reggel héttől ötig itt vagyok, és ha utánamég ezekből az anyagokból prezentációkat is kellene készíteni, az rendkívül sokidő lenne.”(székesfehérvári szakiskola szakoktatója)

Több állami törekvés is volt e témában, ennek ellenére a változás egyáltalán nem átütő. Talánaz egyik legnagyobb fejlesztés a Sulinet Digitális Tudástár, röviden SDT fejlesztése volt. A2006/2007-es tanévben Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül nagymértékben bővült az SDTtaneszköz tára. A közismereti tantárgyakon túl szakképzési tananyagok is kifejlesztésrekerültek. Kutatásunk témájául szolgáló elektronikai és gépészeti szakmacsoportokhoz islétezik digitális tartalom az SDT-ben.



www.3kconsens.hu


146

A fejlesztés elvileg folyamatos, gyakorlatilag azonban a lendülete erőteljesen megtört. Arendszert úgy építették fel, hogy a benne lévő egységek (szövegek, animációk stb.) külön-külön is használhatók legyenek, tehát a pedagógusok összeállíthatják saját órájuk anyagát azadatbázis felhasználásával. Képes a rendszer új, saját fejlesztésű tananyag befogadására is,azonban az ilyen előállítása nehéz és költséges. Az új tananyagot publikálás előtt lektorálnikell, ami ismét nehezíti a folyamatot, bár a tartalom helyessége szempontjából biztosítékotjelenthet. Elméletileg mód van arra is, hogy a tanár vezetésével órai munka során a diákokcsoportos feladatmegoldás keretében használják az SDT anyagait, saját anyagot készítsenek.

Tehát egy nagyon rugalmas, rengeteg kiváló anyagot tartalmazó hatalmas rendszerről vanszó. Kutatásunk során mégsem tapasztaltuk, hogy az oktatók rendszeresen használnák. Sőt,az általunk vizsgált iskolák honlapjának kb. 10%-án volt link az SDT oldalára, és ennél is



www.3kconsens.hu


147

sokkal kevesebb pedagógus, szakoktató jelezte, hogy ismerné a rendszert. SDT-használókszáma a megkérdezettek között nem volt!

Ha az SDT nem terjedt el, akkor nézzük meg, mit használnak ma az iskolák?Ha ma bárki e-learning tartalmat kíván fejleszteni, azt szabványok mentén kell megtennie,egyébként egy elszigetelt rendszert fog létrehozni. Napjainkban az e-learning keretrendszerektöbbsége az ún. SCORM szabvány szerint működik.

„A SCORM (Sharable Content Object Reference Model = megosztható tartalmiobjektumok hivatkozási modellje) olyan informatikai szabványok összessége,amelyek az elektronikus tanulási környezetek számára tartalmak manipulációjátteszi lehetővé. A tanulási tartalom manipulálásán a tartalom előkeresését,átvételét, megosztását, újbóli felhasználását és átadását értjük. A SCORM azontananyagfejlesztőknek készült, akik tanulási környezeteket és ezekhez eszközöketépítenek, ill. fejlesztenek.A SCORM alapgondolata a következő: a tanulási környezetek a tanulásitartalmakat oly módon kezelik, hogy mindig tudják, egy-egy tanuló hol tart azelsajátítás folyamatában. Ennek alapján a környezet azzal is tisztában van, hogya tanulóknak adott ponton milyen irányban kell továbbhaladni ahhoz, hogy atanulási célt (a legrövidebb úton, a leghatékonyabban stb.) elérje. Ahagyományos weboldalak által biztosított navigálási lehetőségek azismeretszerzés ilyen fokú vezérlésére nem képesek.A SCORM alapegysége a megosztható tartalmi objektum vagy SCO. A tartalmiterjedelmét illetően a SCO lehet tetszőleges (egy webolbal vagy akár ebbek asokszorosa). Egyetlen követelménynek kell megfelelnie: újrafelhasználhatólegyen. Ennek a követelménynek formai szempontból úgy tud eleget tenni, hogynem tartalmaz utalásokat más SCO-kra.A SCORM az elsajátítás optimalizálásában és irányításában jut szerephez. Eztúgy éri el, hogy a befogadás bonyolult folyamatához a tartalom leírásátelőkereshető, átvehető, megosztható, újból felhasználható és átadható formábanteszi lehetővé. A SCORM mint szabványegyüttes a 90-es évek második felébenjött létre az Egyesült Államokban.” /forrás: http://www.tok.u-szeged.hu/scorm.html/

Tehát a szabvány meglehetősen régi. Megjegyzendő, hogy az SDT is CORM kompatibilis.Mint a SCORM leírásából látszik, a szokásos web-böngészők erre a feladatra alkalmatlanok,ezért a fejlesztők létrehoznak un. keretrendszereket, mint pl. az SDT. Napjainkban, ha

http://www.adlnet.org/



www.3kconsens.hu


148

szétnézünk a tananyagfejlesztők között, azt tapasztaljuk, hogy igen sokan használnak egyMoodle nevű rendszert.

„A Moodle egy nyílt forráskódú, ingyenes (GNU GPL) licenc alatt terjesztett,PHP nyelven íródott e-learning keretrendszer. Elsődleges fejlesztője MartinDougiamas, aki az ausztráliai Perthben él. A Moodle önmagát CMS-nek nevezi(Course Management System), de a klasszikus e-learning keretrendszerekosztályozása alapján egy LMS (Learning Management System). Aktuális verzió1.93” /forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Moodle/

Fentiekből következik, hogy a korszerű, elfogadott fejlesztési környezet, irányelvekkel,kipróbált technikával már létezik. Tapasztalataink viszont azt mutatják, hogy a megkérdezettinterjúalanyaink az SDT-t még legalább hallomásból ismerték, a Moodle illetve SCORMszavak viszont egyáltalán nem mondtak nekik semmit.

Jól megfigyelhető, hogy az e-tananyag-gyártás már egy külön üzletág. Napjaink egyiklegfontosabb oktatástechnológiai vívmánya a digitális tábla. Különböző külső hatások miatt(pl. oktatáspolitika egyértelmű preferálása, és pályázati lehetőségek következtében) interaktívtábla már szinte minden iskolában fellelhető. Érdekes megvizsgálni azonbankihasználtságukat. Néhány iskolában rendeltetésszerűen használják és rendszeresen is. Igensok iskolában azonban külön projektorként, vagy fehér táblaként. A tanárok többsége mégnem tudja, mit kezdjen a „nyakába szakadt” technikával. Annál jobban tudja a kereskedelem,hogy mire kellene használni ezeket az eszközöket. Megjelentek az interaktív táblára készült„tananyagok”. Ezek érdekes képet mutatnak. Tény, hogy vannak nagyon jól sikerültalkotások, melyek valóban ötletesek, megmozgatják a tanuló fantáziáját, kihasználják atechnikát. Azonban sok tananyagon látszik, hogy „erőltetett”. Látványos, kihasználja atechnika adottságait, de nem sok többletet ad a tanításhoz. A szakképzést tekintve különösennagy probléma, hogy a megvásárolható tananyagok túlnyomó része a közoktatás témaköreitdolgozza fel, azok közül is igen sok az alsó tagozatosoknak szánt tartalom.

A tananyagfejlesztést vizsgálva fontos kiemelnünk az új TISZK-ek megalakulását követőTÁMOP 2.2.3 pályázatok hatását. Szinte minden pályázat tartalmaz kisebb-nagyobbvolumenű tananyagfejlesztést. Ennek hatása, tananyagai ma még nem ismertek, bár az NSZFIfelmérést készített a TISZK-ek által készített tananyagokról, valószínűleg azért, hogymegvizsgálja, a saját tananyagfejlesztésébe miképpen illeszthetőek ezek a tananyagok. Apárhuzamos fejlesztésekről szólva meg kell említenünk, hogy nincs ma Magyarországonolyan szerv, aki koordinálná ezeket a fejlesztéseket még akkor sem, ha jelentős részük állami,vagy Európai Uniós pénzből történik.

http://hu.wikipedia.org/wiki/GNU

http://hu.wikipedia.org/wiki/GPL

http://hu.wikipedia.org/wiki/PHP

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=E-learning&action=edit&redlink=1

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ausztr%C3%A1lia

http://hu.wikipedia.org/wiki/Perth

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=LMS&action=edit&redlink=1

http://hu.wikipedia.org/wiki/Moodle/



www.3kconsens.hu


149

Napjaink nagyszabású tananyagfejlesztése az NSZFI TÁMOP 2.2.1 pályázatának keretébentörténik. E fejlesztés lényege, hogy az új OKJ követelményeinek megfelelő, modulárisfelépítésű tananyagok készüljenek. Az NSZFI weblapján ez olvasható a témávalkapcsolatban:

„A fejlesztés első két évében elkészülő mintegy 3000 tartalomelem közülnéhányat átadunk kipróbálásra szakképző iskoláknak. A tartalomelemekfejlesztéséhez és adatbázisának létrehozásához, működtetéséhez egyinformatikai rendszer kialakítására kerül sor, melynek eleme a tartalomelemekadatbázisa, valamint a hozzáférhetőségüket biztosító weblap.EredményekAz egyéni módon és csoportos keretekben egyaránt folyó szakértőitananyagfejlesztés eredményeképpen a projekt végére 3000 tartalomelem készülel. Az alap-, páros, páros-többes, illetve saját modulokhoz kifejlesztetttartalomelemek által lehetővé válik a szakképzésben a rendszerszerű építkezés.A projekt során létrehozunk egy adatbázist, valamint a hozzá kapcsolódóweblapot, melyek közös elnevezése a Szakmai Tankönyvi TartalomszolgáltatóRendszer (SzTTR). Ebben olvashatóak, szerkeszthetőek lesznek a szakértők általkifejlesztett, a kompetencialeírásokon alapuló, és a központi programoktartalomstruktúrájához illeszkedő tananyagtartalmak. Az elektronikus tartalmakszabadon letölthetőek vagy kinyomtathatóak lesznek, illetve további könyvkiadóifelhasználásra is kerülhetnek.”/forrás:http://www.tamop.nive.hu/index.php?pageid=tananyagfejlesztes&menu_id=4/

Az alapgondolat megfontolásra érdemes, kérdéses, hogy ebből mi és hogyan fogmegvalósulni. Egy előadáson megtudhattuk, hogy az elkészült tananyagoknál fő szempontaz olvashatóság, nyomtathatóság. Könnyen nyomtatható, tanár által szerkeszthető„tankönyveket” szeretnének létrehozni. Ebből következően nem a multimédiás tartalomrakoncentrálnak. Az előadásból és a weblapon olvashatókból az is kiderül, hogy egy újinformatikai adatbázist, keretrendszert kívánnak létrehozni. Kérdés, hogy miért van szükségegy új rendszer létrehozására, mennyire lesz az SCORM szabványos, mennyire lesz az újrendszere beépíthető a már mások által kialakított, működő rendszerekbe?



www.3kconsens.hu


150

5.8. VÁLLALATI KAPCSOLATOK

A szakmai oktatáshoz nélkülözhetetlen az iskolák és az ipar jó kapcsolata. Pontosabban aszakoktatók és a vállalati dolgozók, vezetők között hosszú évek alatt kiépült, sokszorinformális kapcsolat. Szinte minden interjúban hallottunk olyan megállapításokat, hogy aszemélyes kapcsolat nélkülözhetetlen a gyakorlati képzéshez. Nézzük meg, miért is ilyenfontosak ezek a kapcsolatok.Oktatási rendszerünk finanszírozási problémákkal küzd. Így fontos, hogy az iskola dolgozóiaz iparból anyagokat, eszközöket, információt kapjanak. Általános az olyan anyagok átadása,ami a cégnek már selejt, vagy maradék anyag, illetve már nem tudja használni, az iskolaviszont még tudja használni gyakorlásra. Konkrét példa az oktatás tárgyi feltételeinektámogatására az egyik miskolci iskola szakoktatójának elbeszélése:

„Tehát rendkívül eszközigényes a gyakorlati képzés. Nem mondom, hogy mindenszegmense, de úgy általában. És ez másként nem megy, csak úgy, ha azembernek vannak külső kapcsolatai, különböző céggel, különbözőszolgáltatókkal, szervizzel és a szervizben leselejtezett, visszamaradtszerkezeteket hozzák be, kérjük be, szállítják be számtalanszor. Van olyanszervizünk, ami beszállítja ide, mikor vagytok ott, gyerek legyen, mert pakolnikellene, x mennyiségű ilyen-olyan berendezést, mert odaadjuk nektek,gyakoroljatok vele. Ha az ember vegytisztán csak arra támaszkodna, amitvásárol, ami van, az kevés. Vagy eszméletlen pénzbe kerül. Azt mindig megvenniés mindig újként kezelni.”(miskolci szakiskola szakoktatója)

Az eszközellátottság javítása is fontos, de az informálódás is nélkülözhetetlen. Ezért aziskolák igyekszenek szervezeti kapcsolatokat is létre hozni, azaz megállapodást kötnekcégekkel – de úgy tűnik, működőképesebbek a spontán kapcsolatok útján létrejövőegyüttműködések.Szervezeti kapcsolat szempontjából élen járó a Legrand cég:

„Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy több mint 10 évig ennek aziskolának a műszaki igazgatóhelyettese voltam, sok helyen megfordultam avilágban, Európában meg sok más helyen is, nagyon jó kapcsolatot építettem kicégekkel. És most, hogy egyéb okok miatt mezei pedagógussá váltam,szakoktatóvá, ezek a kapcsolatok megmaradtak. A Legrand-dal például kiválókapcsolatunk van, segítenek anyaggal, prospektussal, technológiával,



www.3kconsens.hu


151

szakképzési konferenciákra rendszeresen meghívnak. Én nem szakadtam el sema technikától, sem a technológiától. Ráadásul én vállalkozó is vagyok. Nekemkutyakötelességem az élettel haladni, ha az iskolán kívül dolgozom, és ezt atudást a gyerekeknek is átadom. Van még egy nagy előnye a dolognak, hogytalán én vagyok az egyetlen olyan szakember a villamos-területen, aki tisztábanvan a dolgokkal. A két elméleti kollega könyvből tanulta meg a szakmát, én mega gyakorlatból. Ez nagy különbség.”(miskolci szakiskola szakoktatója)

Ennek az interjúnak fontos eleme az is, hogy az interjúalany az oktatás mellett vállalkozóitevékenységet is végez. Tapasztalataink szerint az újdonság felismerése, nyomon követéseszempontjából ez a legjobb megoldás. Így az oktató valódi gyakorlati példákat tud hozni azoktatásba. Ugyanez az interjúalanyunk az információcsere szempontjából, az újdonságmegjelenése szempontjából is fontosnak tartja a vállalkozói tevékenységét:

„Egymás között cserélünk információkat, a boltban, ahová járunk vásárolni.Nekem a Schneider-rel is viszonylag jó a kapcsolatom. Internetről, van egycsomó katalógus. Én többnyire – iskolának, magamnak – egy helyre járokvásárolni. Ott vállalkozókkal cserélünk információt, igazából ott szembesülök azújdonságokkal. Nagyon fontosak a kereskedők, ők hozzák be az újat, olyan isvan, hogy előre szólnak. A tavalyi végzős osztályomból hárman dolgoznak ott aboltban eladóként.” (miskolci szakiskola szakoktatója)

Egy másik interjúalanyunk is a személyes kapcsolat fontosságát erősíti meg:

„Magának a tanárnak kell utána járni az új ismereteknek, ha azt akarja, hogy nemaradjon le, ne a gyerekek szóljanak rá, mindenképpen figyelemmel kell kísérni.Én személyesen járom az üzleteket, üzemeket, az ott szerzett információk, a régikapcsolataim alapján, akkor látom mire van szükség, elbeszélgetések, régi bevettdolog, hogy elbeszélgetünk a szakmáról, mert szeretjük a szakmát. Másrészt akiadott prospektusokat áttanulmányozzuk, vannak műszaki kiadványok, egyrészüket magunk beszerezzük, másrészt megküldik nekünk, akikkel korábbankapcsolatban voltunk. És szeretek nyáron, amikor nyáron szabadidőm van,iskolai szünet van, kisebb munkákat vállalni, és azt mindig igyekszem, hogy alegkorszerűbb módon megvalósítsam, és akkor pontosan mindennek utána járok,hogy mi a legkorszerűbb, mi a legjobb. Olyan is van, hogy iskolában



www.3kconsens.hu


152

megkeresnek minket újonnan alakuló cégek és forgalmazók, és elbeszélgetnek,hogy mi az igény, hogy lehet ezt az oktatásba bevenni, én meg tanácsot kérektőlük, hogyan lehetne mindezt a legkorszerűbb módon. Igyekszünk, törekszünk,belső késztetésünk van.”(miskolci szakközépiskola szakoktatója)

Az iparral való kapcsolattartás másik fontos területe a tanulók megismertetése a gyárakkal,azaz a gyárlátogatás. Ez módot ad arra, hogy a tanulók valóságban is szemügyre vegyék azt,amiről tanulnak. A szakoktatók tapasztalatai azt bizonyítják, hogy sokkal hatékonyabbantudnak tanítani, a gyerekek sokkal jobban tudják a tanultakat a gyakorlathoz kapcsolni akkor,ha gyárlátogatás során élőben szerezhettek tapasztalatokat. Azonban a cégek többsége nemszívesen fogadja a tanulókat azért, mert komoly szervezőmunka szükséges ahhoz, hogy egy-egy iskolai látogatás ne menjen a munka hatékonyságának rovására. Jól szemlélteti aproblémát az egyik kecskeméti szakoktató:

„Ami nekem nagyon fontos lenne, egy olyan céget megnézni, ahol nyomtatottáramkört gyártanak, de mint a tűztől, úgy félnek tőlünk. Nyilván vannakelfogadható indokaik, ők kis alapterületen, zárt gépláncon dolgoznak, és haodamegyünk 30 gyerekkel, ötösével bemehetnek, és neki ötször meg kell állítania gépet, kinyitja, megmutatja, hogy ott most ezen a helyen ez történik. Bementígy, továbbhaladt, és ez lett belőle. Már az is sokat jelentene, ha erről lehetnefilmet készíteni.”(kecskeméti szakközépiskola szakoktatója)

Az oktatók nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy el tudják vinni a diákokat gyárlátogatásra.Ezek a gyárlátogatások azonban az esetek többségében csak személyes kapcsolatok révénkivitelezhetők. Lássunk erre néhány példát!

„Szakmánknál, illetve a szakterületünkön maradva, a hűtőgépek szerelése,javítása a szakterületünk, úgy sikerült pl. egy nagyon hasznos üzemlátogatástösszehozni a nyíregyházi hűtőgépgyárba, hogy baráti kapcsolatok alapján. Haazzal a baráttal nincs kapcsolatom, nincs információm, nem tudom meg, hogyott van egy ilyen berendezés, aki most Európában is egyedülálló.”(miskolci szakiskola szakoktatója)

„Visszatérve a gyári dolgokra: a legtöbb pozitív kapcsolatunk, tehát ahonnantudunk valamit tarhálni, az mindig szülői. Ez a régi világból megmaradt ’sógor-



www.3kconsens.hu


153

komaság’. De ha amúgy nem működik? Írtam egy levelet xy cégnek, szeretnékelmenni gyárlátogatásra, hát, nagyon sajnálják, de nem. Elküldtem ugyaneztegy másiknak, nagyon sajnálják, de nem. Most akkor hol fejlesszünk mi bármitis? Falakba ütközünk. Itt kéne azt mondani az oktatásügynek, hogy a cégekkapnak például fél százalék adókedvezményt, ha lehetővé teszik, hogy aszakképzés területéről gyerekek gyárlátogatáson vehessenek részt. Miért lehet aSamsungnál megcsinálni? Van náluk egy mérnök, aki kifejezetten a látogatókfogadására van, és mint egy idegenvezető, körbevezeti a csoportot. Ezt miértnem tudja egy másik cég megcsinálni?”(kecskeméti szakközépiskola szakoktatója)

5.9.PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS

5.10.1. Az új tudáselemek és a pedagógusok

Az információszerzésnek, tehát az újdonságok megismerésének egyik fontos formája atovábbképzés. Ez lehet szervezett, vagy önképzés, esetleg informális képzés. Ilyen informálisképzés lehet pl. az egymástól való tanulás:

„A szakembergárda egymással tartja a kapcsolatot, tehát egymástól tanulunk.”/Kecskemét – Knorr Bremse/

Az oktatási rendszer továbbképzés tekintetében is sajátos helyzetben van. Magyarországon aközoktatási törvény 1996-os módosítása rendelte el a kötelező pedagógus-továbbképzést. Arendszer életre hívásakor több célt is megfogalmaztak:

· „A pedagógus-alapképzésben megszerzett szakmai, szaktudományos ismeretekfrissítése, az egyes tudományterületeken megszületett tudományos eredményekmegismerése.

· A pedagógus-alapképzésben megszerzett, a pedagógusmesterséghez kapcsolódóismeretek (pedagógia, pszichológia, módszertan) frissítése, új ismeretek és készségekelsajátítása.

· Az iskolai tananyagban megjelenő új tudáselemek elsajátítása (például informatika).· Az oktatási reformok bevezetését támogató képzések (tartalom, szerkezet,

vizsgarendszer stb.).



www.3kconsens.hu


154

· Az önálló programalkotás jogával rendelkező, a felhasználói igényekre egyre jobbanfigyelő és plusz szolgáltatásokat nyújtó intézményi igények kielégítése.A törvény megjelenését követte a 277/1997-es kormányrendelet, amely részletesenszabályozta a továbbképzés akkreditációs és bonyolítási rendjét. Ezen kívül elrendelte,hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének öt évre szóló továbbképzési programot,illetve egy tanévre szóló beiskolázási tervet kell készítenie; továbbá meghatározta azt,hogy a pedagógusoknak hétévente kell továbbképzési kötelezettséget teljesíteni, amelymegtehető 120 óra akkreditált továbbképzéssel, pedagógus-szakvizsga vagy azzalegyenértékű vizsga (például közoktatási vezetői) letételével, illetve részvétellelgraduális és posztgraduális képzésen.A létrehozott továbbképzési struktúra költségvetési forrásokkal támogatott rendszer;indulásakor a mindenkori közoktatási költségvetés 3 százalékát irányozták elő, de1999-ben a közoktatási törvény újabb módosítása a felhasználható forrásról amegállapodást a költségvetési tárgyalások feladatává tette, így 2000 óta a hatályosköltségvetési törvény állapítja meg tételesen a továbbképzésre fordítható összeget. Atovábbképzési normatíva 1999-ben volt a legmagasabb, 21 800 Ft/fő, majd csökkent.”

/forrás: www.oki.hu/cikk.php?kod=eloszoba-Tovabbkepzesek-II.html/

Tehát mind a mai napig érvényes, hogy az oktatásban dolgozóknak hét évente eleget kelltenni 120 órás továbbképzési kötelezettségüknek. Ez vonatkozik a közismereti tanárokra, aszakmai elméleti oktatókra és a gyakorlati oktatókra, a szakoktatókra egyaránt. A problémaott van, hogy a választható pedagógus-továbbképzések zöme általános pedagógiai jellegű,nevelési, módszertani. Szakmai képzés nagyon kevés. Konkrétan a 2008-as továbbképzésijegyzékben – melyben összesen több mint 130 db képzés szerepel – az általunk vizsgáltszakmacsoportokhoz kapcsolódóan csupán ezeket a képzéseket találtuk:



www.3kconsens.hu


155

megnevezés kód1 AutoCAD szoftver oktatása kezdő szinten 01012 AutoCAD szoftver oktatása kezdő szinten – távoktatás 0101/23 AutoCAD szoftver oktatása haladó szinten 01024 AutoCAD szoftver oktatása haladó szinten – távoktatás 0102/2

5Számítógépes tervezés és annak oktatásaMechanical Desktop Power Pack programmal 0211

6Számítógépes tervezés és annak oktatásaMechanical Desktop Power Pack programmal – távoktatás 0211/2

7Korszerű gépjármű-szerkezetek és vizsgálatuk, valamintautóműszaki dokumentációk szaktanfolyam 1505

8 Szakmai informatika, AutoCAD konferencia 01059 Szakmai informatika, AutoCAD konzultáció 1. 010610 Szakmai informatika, AutoCAD konzultáció 2. 010711 Elektronika-hardverinformatika szakmai továbbképzés 030412 Konzultáció az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban 0305

13

Háztartási-gépek (hűtőgépek) körébe tartozó szakképesítésekképzési programjának készítése az új OKJ-ban leírtkövetelmények alapján. A gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a2006. és 2007. évi vizsgák alapján 0603

Azaz a teljes kínálat 10%-ából tudnak választani a gépészet vagy elektronika szakmacsoportszakoktatói. Szinte minden interjúalanyunk kifejtette, hogy ha már úgyis kötelezőtovábbképzésen részt vennie, sokkal szívesebben választana olyan képzést, amit a szakmaioktatásban fel tud használni.

5.10.2. Pályázati pénzekből finanszírozott pedagógus továbbképzések.

Már az 1999-es közoktatási törvény módosításakor megjelentek a különböző pályázatok apedagógusok továbbképzésének támogatására. Napjainkban ezek a források kiegészültek azEU által finanszírozott pályázatokkal. Jelenleg az egyik legnagyobb ilyen jellegű projekt aTÁMOP 2.2.3. pályázat TISZK szervezetfejlesztésére irányuló projektje. E pályázatok szintemindegyike tartalmaz pedagógus továbbképzést.



www.3kconsens.hu


156

5.10.3. Cégek szerepe a pedagógus továbbképzésben.

Fontos, hogy vannak olyan vállalatok, akik felismerték, hogy az okatók továbbképzéseáttételesen vállalati érdekük, ugyanis az oktató az ő termékeikkel ismerteti meg a tanulókat.Ilyen cég pl. a Legrand, a Festo, a Schneider stb. E cégek sok esetben térítésmentesképzéseket tartanak a szakoktatóknak, sőt demonstrációs eszközökkel, alkatrészekkel,anyagokkal látják el őket. Interjúink tapasztalata szerint a pedagógusok ezeket a képzéseketnagyon szeretik, mert új ismeretekre tehetnek szert, kapcsolatot tarthatnak az ország többiazonos szakterületű szakoktatójával, és mert az oktatásban felhasználható korszerűtermékeket kapnak.

5.10.4. Felnőttképzés

A szakmai továbbképzések terepe a felnőttképzés. E képzésekre elsősorban nempedagógusokat várnak, hanem az ipar képviselőit, akik új ismeretek megszerzésére vágynak.Sok esetben a vállaltok fizetik dolgozóik továbbképzését. Ezekből következően az ilyenképzések viszonylag drágák, pedagógusok számára pontszámszerzéssel sem járnak.Korszerűségük, információ tartalmunk viszont áruknak megfelelően magas lehet.

5.10.5. Szakképzési alap 5%-a

A 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról módosításával egy új lehetőség nyílt meg a pedagógusok továbbképzésetekintetében. A törvény lehetőséget biztosít a szakképzési támogatás 5%-ának felhasználásáraakkreditált felnőttképzési tanfolyamra.

„4§ (6)Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított, aszakképző iskolában szervezett gyakorlati oktatást és gyakorlati képzést, aközponti képzőhelyen a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatását ésgyakorlati képzését, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzéstszolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztésitámogatásnak legfeljebb 15 százaléka, továbbá a szakképző iskolák és afelsőoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges



www.3kconsens.hu


157

tananyag- és taneszközfejlesztéshez, valamint a szakmai elméleti és gyakorlatitantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditálttovábbképzéséhez a fejlesztési támogatás 5 százaléka használható fel.”

Ez egy jelentős változás, ugyanis a fentebb említett piacképes felnőttképzés előnyeit tudjákkihasználni az iskolák úgy, hogy a finanszírozási nehézségeiket át tudják hidalni.

5.10.6. Szakmai tapasztalat szerzése vállalatoknál

Interjúink során több szakoktató fogalmazta meg, hogy hasznos lenne, ha a pedagógusokvalahogyan rá lennének kényszerítve, hogy időközönként ismereteiket valós piacikörnyezetben egy-egy vállalatnál dolgozva újítsák meg. Általános vélemény, hogy azújdonság az iparból érkezik az oktatásba, így hasznos, ha a szakoktató az új eljárást, technikátki is tudja próbálni, megtanulja készségszinten, és nem csak „mesélnek” neki róla. Akövetkező példák illusztrálják interjúalanyaink elképzelését:

„Én, ha nem ilyen korban lennék, amilyenben vagyok, szívesen belevágnék egyilyet, hogy 3-4-5 évenként menjen ki egy évre a szakoktató a szakterületérevalamelyik céghez. Ha lenne ilyen megállapodás.”(miskolci szakközépiskola szakoktatója)

„Nagyon tetszik nekem, hogy hétévente kötelezik a pedagógust diploma-megújításra. És mindenféle továbbképzéssel lehetőséget adnak rá, de az kellene,hogy valaki hatalmi szóval azt mondaná egy elektronikai szakoktatónak, hogyegy évre menjen el a Samsunghoz, hogy egy bizonyos szinttől egy bizonyosszintig ott tartózkodjon.”(kecskeméti szakközépiskola szakoktatója)

5.10. SZAKMÁK KÖZPONTI GONDOZÁSA

Kutatásunk során a szakképzéssel foglalkozó szakemberek szinte minden korosztályávalbeszélgettünk. Sokan vannak még, akik emlékeznek a pedagógia területén működő egykorvoltközponti irányításra. Anélkül, hogy a régi rendszert visszakívánnák a kollégák, sokan



www.3kconsens.hu


158

megfogalmazták igényüket, hogy kicsit szorosabb kapcsolatot szeretnének az oktatáspolitikaés az iskolák között.Centralizálás-decentralizálás az oktatáspolitikában szakmapolitikai kérdés, mely ugyanérdekes téma, de nem képezi dolgozatunk témáját. Így interjúinkban arról próbáltunk kikérnia szakemberek véleményét, hogy

- Szükségesnek tartják-e azt, hogy egy – egy szakmát valamilyen szerv központosítottangondozzon?

- Mi a véleményük a jelenlegi szakképzés korszerűsítési technikákról, lehetőségekről?

Általános tapasztalatunk, hogy az OKJ megújítási folyamata, és az így kialakult új helyzetfenekestől felforgatták a szakmákat. Az oktatással foglalkozó szakemberek még csak mostkezdik átlátni az új rendszert. A rendszernek még jó néhány eleme nem tökéletes, pl. szinteminden iskolában panaszkodtak, hogy nincsenek új központi vizsgasorok, nem tudják, hogymilyen jellegű vizsgára kell felkészíteni a tanulókat, nincsen szakirodalom, és még amodulrendszer iskolai rendszerű képzésbe való átültetése sem megy tökéletesen. Ráadásul aszakmák gondozását bizonyos esetekben nem az NSZFI látja el, hanem a kamara. Ettől ahelyzettől sokan teljesen elkeseredtek. Jól illusztrálja ezt a következő interjúrészlet:

„Nekem alapvető kérdéseim vannak. Az NSZFI kezeli a szakmát, vagy akamarák? Ők gondozzák a szakmát? Az NSZFI sem gondozza a szakmát. Vanegy példám, valakit felhívtam az NSZFI-ben, és megkérdeztem, hogy ezttanítjuk-e? Nem tudott válaszolni.”(székesfehérvári szakiskola szakoktatója)

Tapasztalatunk szerint azzal mindenki egyetért, hogy a szakmák gondozásra szorulnak. Mittakar a gondozás fogalma?

- Az SZVK-kat pontosítani kell. Nagyon sok esetben az új OKJ fejlesztése során nemsikerült tökéletes SZVK-t létrehozni. Ezek szakmai szempontból állandófelülvizsgálatra szorulnak.

- A Központi Programok jelentős része elkészült, azonban még mindig van olyan, amikidolgozás alatt van. Az újakat folyamatosan a napi gyakorlathoz, piaci igényhez kelligazítani.

- Folyamatosan megjelennek új ismeretek a szakmában. Ezek különböző súlyúak.Valakiknek el kell dönteni, hogy ezt az újdonságot a szakoktatók saját hatáskörbenbeépítsék az órai anyagba, vagy nagyobb volumenű újítás esetén a központi programot



www.3kconsens.hu


159

kell átdolgozni, esetleg az SZVK is módosításra szorul, vagy egy új szakma, vagyrész-szakma jelent meg a piacon.

- A gondozásba beletartozik még a napi kapcsolattartás az oktatási intézményekkel,illetve a vállalatokkal. Versenyek szervezése, vizsgák kezelése, stb.

Tehát egy nagyon széleskörű feladatról van szó. Az iskolák megszokták, hogy bármilyenszakképzéssel kapcsolatos probléma esetén az NSZFI-t keresik meg. Ezt a megszokottrendszert most kissé megkavarták a „kamarai szakmák”. A vállalkozások pedig a legtöbbesetben tanácstalanok, ha valamilyen szakképzés szervezési kérdésről van szó. Ők problémaesetén azt az iskolát keresik, akivel szorosabb kapcsolatban állnak. A problémát ígyfogalmazza meg egy szakoktató:

„Jó lenne, ha lenne az NSZFI-ben koordinátora, gondozója egy- egyszakmacsoportnakLenne egy bizottság, amely a vizsgakövetelmények módosítását eldöntené, ésajánlást is tenne a szabadon választható tudás/gyakorlat elemekről (hakötelezővé teszi, akkor a központi programot is módosítani kell)Szakmánként kell gondozni, dönteni, mert például az „asztalos” két irányttartalmaz: épület és bútor, az utóbbi szolgáltatás.És nagyon kevés központi segítség van ahhoz, hogy az oktatók, a rendkívülgyorsan változó anyagokat eszközöket tudásokat, egységesen be tudják tenni aképzésbe. Ez talán a szükségesnél is jobban függ a tanártól, az iskolaszellemétől és felszereltségétől…”(székesfehérvári szakiskola szakoktatója)

Tehát a szakma véleménye szerint szükséges a központi szakmagondozás. Következő kérdés,hogy ki kapja meg ezt a komoly, és igen összetett feladatot? Fentebb részleteztük az NSZFIkötelező- és a kamarák vállalt szerepvállalását. Lényeges kérdés, hogy a szakma gondozása azoktatásirányításhoz, vagy a vállalati igényekhez álljon közelebb? Egy szakközépiskolaigazgatója ekképpen vélekedik a témáról:

„Az SZVK, a Központi Program, az OKJ, mind-mind folyamatosan gondozandódokumentumok. Meg kell, hogy legyenek azok a szervezetek, állami szervezetek,akik hivatalból gondoskodnak arról, hogy ezek a szakmai újdonságokfolyamatosan bekerüljenek a szakmai curriculomokba. Ennek meg kell teremteniaz intézményes feltételeit és hátterét. De ehhez a szakképzés technikaiszínvonalát is meg kell alapozni, hogy amennyiben bármi új megjelenik a



www.3kconsens.hu


160

vállalatok részéről, azt különösebb késlekedés nélkül oktatni tudjuk. De nemcsaka technikai háttér a fontos, Meg kell, hogy legyenek azok a személyi feltételek is,azaz felkészült és jól képzett szakoktatókra van szükség; méghozzá azonnal, ésnem 5 vagy 10 év múlva!Ez abszolút állami feladat, mert nem múlhat a szakoktatók ad-hoc jellegűérdeklődésén (mert nem mindenki olyan lelkiismeretes, hogy folyamatosantájékozódjék) az, hogy a szakképzésbe eljussanak az új, életszerű technológiák.Ez állami feladat, nem kérdés. Természetesen nincs azzal gondunk, hogy nagyonsok mindent a piac határoz meg, de vannak olyan területek, ahol nemmegengedhető a piaci kontroll. Szerintem a szakképzés-irányítás ilyen terület, azállam nem passzolhatja le a szakképzés kérdését. Időnként szisztematikusan bekell vagonírozni a szakoktatókat tudásfrissítés céljából.”(budapesti szakközépiskola igazgatója)

5.11. PÁLYAKÖVETÉS

Az oktatási rendszer szempontjából nagyon fontos, hogy a végzett tanulók szakmájukbanhelyezkednek el, vagy pályát módosítanak. Erre az információra támaszkodva az iskolák és azoktatás irányítása meg tudná határozni a tanított szakmák-, illetve az iskolák sikerességét.Ha ez alapján az iskola sikeressége mérhető lenne (azaz hány végzett diák tud elhelyezkedniszakmájában, vagy hányan tudnak szakirányba továbbtanulni), akkor a pedagógusokmunkájáról is pontosabb képet lehetne kapni. Így a rendszer az iskolák működéséttámogatná.Az RFKB-k kapcsán már szóltunk arról, hogy az oktatáspolitika szabályozási mechanizmussegítségével igyekszik a munkaerőpiac szempontjából keresett szakmák felé irányítani afiatalokat. Az iskolák szempontjából azt is fontos lenne tudni, hogy az adott szakmábanvégzett tanulóknak mi lesz a sorsa, ha kikerülnek a munkaerőpiacra. A tanuló pályafutásánaknyomon követésének azonban számtalan akadálya van. Elvileg a tanulónak kötelessége lennevisszajelezni. Ezt a Közoktatási Törvény is előírja.

„12.§ (6) A tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgája sikeres befejezésétkövetően - feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt - három évenbelül - jogszabályban meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszernek aziskolában megszerzett szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban adatotszolgáltasson.” /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról/



www.3kconsens.hu


161

Csakhogy a pályakövetési rendszer még nem épült ki. Az NSZFI még most dolgozik arendszer informatikai hátterén. Addig is az iskolák úgy oldják meg a tanuló nyomonkövetését, ahogy tudják. Pl. az egyik székesfehérvári iskola a következőképpen:

„Van egy döcögő pályakövetési rendszerünk. Az ofőnek kell lejelenteni, ki holhelyezkedik el… Vannak, akik visszalátogatnak. A szakmában nem sokanmaradnak. Mert a munkába állás az építőiparban a tevékenység időtartamáraszól, sokszor csak minimálbérért, vagy be se jelentik őket.A fiatalok inkább elmennek feketén dolgozni. Sokan továbbtanulnak. Érettségire,még egy szakmára (ezért fizetni kell). Sok gyerekről nem tudunk, sokanvidékiek.”

„Elvileg működtetni kellene egy utánkövetési rendszert, de az iskola ezt nemtudja megoldani, és úgy gondolom, hogy a jegyzők sem fogják tudni megoldani.Aki nem tud elhelyezkedni, annak a jegyzőnél be kellene jelentkezni.A pénzügyek meg nagyon titkosak a cégeknél. Ha felvesznek egy gyereket a …-hez, akkor ő nem mondhatja meg a másik gyereknek, akit szintén felvettek, hogymennyiért veszik fel. Ez mindig a cég és a leendő alkalmazott közötti kölcsönösmegállapodás. Ugyanakkora munkáért sem adnak ugyanakkora fizetést, mertmegjelöli a jelentkező, hogy mennyit szeretne, meg a cég mennyit ad, utána azteljes tabu.Kétoldalú megállapodás. Nem olyan, mint a közalkalmazottak, hogy ott abértábla, és akkor mindenki tudja, hogy mennyi.A juttatásokat még el szokták mondani.Leginkább érettségi találkozókon tudunk róla, hogy kik, hol, hányan dolgoznak,és abból egy százalékot szoktunk megállapítani, hogy mennyi az, aki mégis aszakmában dolgozik. De én nem tartom rossznak a szakmában elhelyezkedettekarányát. Nyilván van orvos, jogász, mindenféle végzettségű tanítványunk, deazért a többség mégis műszaki valamilyen módon, ha értékesítőként, akkor isműszaki pályához kötődik.”(miskolci szakiskola szakoktatója)

5.12. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A SZAKMA MEGÚJÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Az újdonság, a csúcstechnológia oktatása igen költséges. Napjainkban az oktatási rendszerviszont forráshiánnyal küzd. Mint már a korábbi fejezetekben rámutattunk, e kettősség



www.3kconsens.hu


162

megoldására az oktatáspolitika igyekszik reagálni, és megoldást adni. Erre jó példa a TISZKcsúcstechnológiát koncentráló tanműhelye. Azonban TISZK infrastruktúra-fejlesztése,interaktív tábla projekt stb. sem jöhetett volna létre pályázatok nélkül. A pályázat, mintforráslehetőség rendkívül fontos az oktatási rendszerben, ezért röviden át kívánjuk tekintenia közelmúlt, és a jelen lehetőségeit.Hazánk gazdasági helyzete és az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor megnyílt pénzügyiforrások egyértelművé tették, hogy az oktatás korszerűsítés elsősorban EU-s segítséggelvalósulhat meg.Két nagy „program” volt az oktatás segítségére a közelmúlttól napjainkig. 2004 – 2006 közötta Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP), majd 2007 – 2013 között aTársadalmi megújulás operatív program (TÁMOP).Régi oktatási szakemberek még emlékeznek az ún. „Világbanki iskolákra”, mely azért voltjelentős és emlékezetes, mert az első nagyszabású, külföldi forrás volt a rendszerváltás után.1990-ben a Magyar Kormány megállapodást írt alá a Világbankkal a szakképzés átalakításáraés fejlesztésére. Ennek keretében a nemzetközi pénzügyi szervezet két terület fejlesztéséheznyújtott anyagi hitelt és szakértői támogatást: az iskolarendszerű szakmai képzéshez és afelnőtt át- és továbbképzéshez. A megállapodás révén új technika áramlott a világbankiiskolákba, új módszereket próbáltak ki. A különbség a világbankos és nem világbankosiskolák között számottevő és látványos volt. Az iskolák száma, melyek az első körbencsatlakozhattak korlátozott volt, viszont voltak ún. követő iskolák. A követő iskolákba márnem jutott annyi pénz, de az átlagos szakközépiskolához képest még ott is látványosváltozások következtek be. A vitathatatlan előnyök mellett voltak érdekes negatívumai is aprojektnek. Az iskolák ekkor szoktak hozzá pl. a felesleges eszközökhöz. Elvi kérdés volt,hogy az iskolák nem arra fordíthatták a támogatási összeget, amit fontosnak tartottak, hanemnagyszabású központosított beszerzések keretében megkapták a csúcstechnológiát. Ez azteredményezte, hogy nem kevés iskola azokat az eszközöket, aminek üzemeltetésére nem volthumán erőforrása, nem illeszkedett elképzeléseibe, egyszerűen félretette.Ez az „előzmény” kutatásunk szempontjából azért érdekes, mert még mindig megtalálható eza mentalitás. Az iskolákat járva igen sok helyen tapasztaltuk, hogy a nagy értékű berendezésmegvan ugyan, de nem használják. Tipikus példa az interaktív tábla. Használják a notebookotés a projektort, de a tábla egy csendes sarokban pihen. Láttunk olyan iskolát is, ahol atanműhely alapterülete volt kicsi az összes berendezés használatához, így felváltva használjákazokat – de legalább használják. Másutt azt mondták, hogy a berendezés üzemeltetésére nincspénzük. Természetesen láttunk kiválóan felszerelt, csúcstechnikával ellátott tanműhelyeketiskolákban, TISZK-ekben, vállalatoknál egyaránt.

HEFOP



www.3kconsens.hu


163

A HEFOP tartalmáról röviden ír a hivatalos honlapja:

„A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) szlogenjével is kifejezi:minden ember érték. Minél értékesebbek az emberek, annál értékesebb a nemzet - csakez az érték képes növelni a közösség szellemi és vagyoni gazdagságát. Ettől az értéktőlfügg minden egyes ember és egyben a közösség boldogulása is. Az emberek értékéneknövelésével sikeresebbé tehető a közös jövő.A HEFOP az Európai Unió Strukturális Alapjaitól kapott támogatások 2004-2006közötti felhasználását megalapozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I) részeként, számoseurópai uniós és hazai programmal összhangban, három szakminisztérium - azEgészségügyi Minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és azOktatási Minisztérium - együttműködésében, 750 millió eurós támogatásból valósulmeg. Hatékony végrehajtásáért a Foglalkoztatáspolitikai és MunkaügyiMinisztériumban működő HEFOP Irányító Hatóság a felelős. Az elért eredményeket aHEFOP Monitoring Bizottság értékeli.Az emberek munkaesélyeinek összetettségéből kiindulva, széles körű szakmai éstársadalmi vita alapozta meg a HEFOP céljait és stratégiáját, amely amunkanélküliség megelőzésében és kezelésében jelentős szerepet ad az emberekképességeit és életkörülményeit hosszú távon javító fejlesztéseknek.” /forrás:http://www.hefop.hu/page.php?MenuID=11/

Az oktatás szempontjából jelentős volt az OP, mert a különböző támogatott képzések mellettjelentős fejlesztési tevékenység indult be. Sok kiváló tananyag keletkezett, sajnálatos, hogy aprojektek lezárásával e fejlesztések eredményei elvesznek az idő homályában. E programkeretéből jöttek létre a TISZK I. szervezetei, azok minden fejlesztése.

TÁMOP

A TÁMOP tartalmáról röviden ír a hivatalos honlapja:

„A Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) az ÚMFT átfogó céljaihoz, anövekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban a munkaerőpiac kínálatioldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá.Az Operatív Program átfogó célja az aktivitás, a munkaerő-piaci részvétel növelése afoglalkoztatáspolitika, az oktatás és képzés, a szociális szolgáltatások és az egészségmegőrzését és helyreállítását célzó szolgáltatások eszközeire építve.Specifikus céljai:

http://www.hefop.hu/page.php?MenuID=11/



www.3kconsens.hu


164

· a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása· az aktivitás területi különbségeinek csökkentése· a változásokhoz való alkalmazkodás segítése· az egész életen át tartó tanulás elősegítése· az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása· a társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség javítása

Az OP az Európai Szociális Alapból és hazai költségvetési forrásokból valósul meg. AStrukturális Alapokra vonatkozó szabályok értelmében a fejlesztések a "Konvergencia"célkitűzés alá tartozó hat NUTS II szintű régió területére, valamint a "Regionálisversenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés alá tartozó Közép-magyarországi régióterületére terjednek ki.”/forrás:http://www.nft2.hu/index.php?menu=ssm12&active=submenucont3&subactive=subsubmenucont6/

Aktualitását tekintve jelenleg e program az oktatás szempontjából leglényegesebb,legnagyobb forrást jelentő pályázati lehetőség. Ennek kereteiből jöttek létre a TISZK II.szervezetek, megindult az új TISZK-ek szervezet fejlesztése, és ehhez kapcsolódóan egymásik program (TIOP) kereteiből az infrastruktúra fejlesztése. E lehetőségeket korábban márérintettük.

Üzemeltetési költség

A pályázatok nagy problémája, hogy a forrásaikból hasznos és korszerű beruházásokat lehetmegvalósítani. Azonban e beruházásokat fenn is kell tartani. Általában a pályázatokkötelező fenntartási időt írnak elő. A probléma az, hogy a csúcstechnológia üzemeltetése semolcsó dolog, és az esetek többségében az EU-s pályázatokban üzemeltetési költséget nemlehet elszámolni. Tehát a működtetés fedezetét a pályázónak kell előteremtenie. Ez viszontnem könnyű feladat. Tapasztalataink szerint a TISZK I. körben létrehozott szervezetek márszembesültek ezzel a problémával, és küzdenek a megoldással.

5.13. AZ OKTATÓK SZEREPE AZ ÚJDONSÁGOK OKTATÁSBA KERÜLÉSESZEMPONTJÁBÓL

A fejezetből kitűnik, hogy az oktatók kulcsfontosságúak az újdonságok rendszerbe kerüléseszempontjából. Ugyanis az oktatást szabályozó jogszabályok túl merevek ahhoz, hogy mindenapró szakmai változást követni tudjanak. Így az oktatón múlik – tanári szabadság –, hogy mithoz be az órára. Régen elavult technológiát tanít, vagy korszerűt.



www.3kconsens.hu


165

Az új tudás megszerzése sem könnyű feladat, mivel a szakirodalom, tanítási segédanyagkínálat még nem tudta követni az OKJ változását. Az oktatók e kissé magára hagyatotthelyzete még inkább erősíti szerepüket a korszerű ismeret átadása tekintetében.

A technikai újdonságok megjelenése a szakképzésben és az ... ujdonsagok bekerulese a... ·...

Documents

Transcript of A technikai újdonságok megjelenése a szakképzésben és az ... ujdonsagok bekerulese a... ·...