A tanulás tanulása · B^aaZc^jb^ Zba `b B XhVgcd` Ho eb ... m szy orgábáu kol hne ztaa láank l...

8

A tanulás tanulása

Mondd el, hogyan szoktál egy új leckét megtanulni! Milyen lépésekben ha-ladsz a szöveg feldolgozásakor?

Olvasd el a címet! Idézd fel, hogy mit tudsz a népmesékről!

Olvasd el a szöveget! Jelöld meg az ismeretlen jelentésű szavakat! Nézz utána a jelentésüknek!

Foglald össze egy-két szóval a szöveg témáját!

Olvasd el ismét a szöveget! Olvasás közben tedd ki a megfelelő jeleket a szövegbe!✓= már tudod, már ismered * = kiegészítés a szöveghez+ = új ismeret, érthető a szöveg alapján ? = kérdés a szövegrészhez

Figyeld meg a képet! Fogalmazd meg, hogy milyen kapcsolat van a kép és a szöveg között!

Húzd alá a kulcsszókat a szövegben! Vigyázz, ne teljes mondatokat húzz alá!

Készíts vázlatot a kulcsszókból!

Mondd el a szöveg tartalmát a vázlat segítségével!

Mondd el a szöveg tartalmát a vázlat használata nélkül!

➙➙

➙➙

➙➙

➙➙

O

ON

F

Olvasd el ismét a s

Tanuld meg a népmeséről szóló szöveg tartalmát a keretben található feladatok segítségével!

A népmeseA mese csodás, fantasztikus történet, amely valószerűtlen vagy éppen egé-szen hihetetlen eseményeket beszél el. Többnyire nem derül ki, hogy ponto-san hol és mikor játszódik, ám annál egyértelműbb benne a jók és a rosszak közt húzódó határ. Főhőse általában rokonszenves, értékes személyiség, aki ravaszsággal, ügyességgel, szerencsével győzi le erősebb ellenfeleit.

11531-T_tordelt_20130611.indd 811531-T tordelt 20130611 indd 8 2013.06.11. 21:57:442013 06 11 21:57:44

9

a szövegfeldolgozása

1. Foglald össze, hogy milyen lépésekben célszerű feldolgozni a tankönyvi szövegeket!

2. Próbáld ki a különböző tanulási módszereket! Válassz más-más technikát év közben a leckék megtanulásához!

-más

A szövegfeldolgozás lépései:• a cím magyarázata, az előzetes ismeretek felidézése;• az ismeretlen jelentésű szavak értelmezése;• a szöveg fő témájának megfogalmazása;• jegyzetelés a szövegben;• az ábrák megfigyelése;• a kulcsszók aláhúzása;• vázlatírás a szöveg alapján;• a szöveg tartalmának elmondása.

Hagyományosan két fő csoport-ra osztjuk a meséket. A népmese ismeretlen szerző műve, amelyet szóban adnak tovább a mesélők, és eközben szövege folyton változik. A műmese ismert szerző alkotá-sa, szövege írásban rögzített, ezért kevésbé módosul. A népmese a népművészet, idegen szóval a folklór része. Rokona a népzenének, a néptáncnak, a népdalnak és a népi ipar-művészetnek. Gyakran fejeződik ki benne a szegények és a gazdagok közötti ellentét, a szegények sorsának sanyarúsága. A népmesében sok olyan fordulat, szókapcsolat szerepel, amely más mesében is visszatér, ismétlődik.

(Tóth Krisztina és Valaczka András Irodalmi ikerkönyvek című tankönyve alapján)

A szövegek megértését és a tanulást az aláhúzáson kívül más rajzos eszközök is segíthetik. Ilyen például: a kieme-

lés, a bekeretezés, a szöveg tartalmának táblázatba írása. Ha két dolgot kell összehasonlítani a szöveg alapján, akkor leírhatjuk a jellemzőket egy T betű alakú ábrába is. Próbáld ki, hogy melyik módszerrel tanulsz szívesen!

lél


10

Falu és városHa valaki éntőlem azt kérdezné, a falut becsülöm-e többre vagy a várost, azt felelném:– Először te mondd meg nekem, hogy a jobb szemedet becsülöd-e többre, vagy a bal szemedet!Erre a kérdésre természetesen azt lehet felelni, hogy az ember az egyik szemét csakúgy megbecsüli, mint a másikat. Egyforma hasznát veszi mindkettőnek, és csak a kettővel lát tökéletesen.Így áll a dolog a faluval és a várossal is. Kiegészítik egymást, rá vannak szorulva egymásra...

(Móra Ferenc: Falu és város – részlet)

Szövegről szövegre

Bizonyítsátok példákkal, hogyan egészíti ki egymást a falu és a város! Miért van szükségük egymásra?

FHv–tEevÍv

Jósoljátok meg, miről szólhat

az a szöveg, amelynek Falu és város a címe! Olvassátok el a szöveget! Hasonlítsá-tok össze a jóslatokat a szöveg tartalmával!

1

Meséljetek a térkép alapján! Mit tudtok meg belőle a városról?


11

Sokféle szöveget alkotunk szóban és írásban. Fontos, hogy az írott és a hal-lott szövegeket megértsük. Az írott szövegek megjelenhetnek papíron vagy a számítógépes oldalakon is. Olvashatunk például elbeszélő, leíró és érvelő szövegeket is. Dokumentumszövegeknek nevezzük például a térképeket, a plakátokat, a használati utasításokat stb. A szövegek részei lehetnek a képek, sőt az interneten filmek, hangos bejátszások is.

A szövegek feldolgozásának számos érdekes módja lehet:– a szöveg tartalmának megjóslása a cím vagy a képek alapján, majd a

szöveg elolvasása után a tartalom összevetése a jóslatokkal;– kérdések fogalmazása a szövegrészekhez, majd válaszolás a szöveg

alapján;– a szöveg tartalmának összefoglalása néhány mondattal;– a szöveg tartalmának megbeszélése a társakkal.

Tegyetek fel olyan kérdéseket, amelyekre a városi honlap oldala válaszol!

1. Foglald össze, milyenfajta szövegeket fogalmazunk szóban és írásban!

2. Gyűjts példaszövegeket a leckében megnevezett szövegtípusokra!3. Írjatok feladatokat csoportban az összegyűjtött szövegekhez!

kra!


12

Kosz to lá nyi De zső so rai az anya nyelv sze re te té ről szól nak. A vi lá g bár-mely országában ta lál ko zhatunk olyan em be rek kel, aki ket ma gya rul le het meg szó lí ta ni, akik ma gyar anya nyel vű nek vall ják ma gu kat. A kü lön bö ző or szá gokban élő ma gyar em be re ket össze kap csol ja az anya nyelv sze re te te, össze kö tik őket a ma gyar nyelv vel kap cso la tos tör té nel mi és iro dal mi ha-gyo má nyok. A vi lág ban körülbelül 15 mil li ó nyi ma gyar em ber él.

Mi Magyarországon a ma gyar anya nyel vű ek kö zös sé gé ben élünk. Anyanyelvünk nélkül nem tud nánk be szél ni, ír ni, ol vas ni, dol goz ni, él ni. Az anya nyelv nem csak a csa lád ban je lent össze tar tó erőt, ha nem szo ros ka pocs az em be rek na gyobb kö zös sé gén be lül is. Anya nyel vünk nél kül nem len nénk ké pe sek is me re te ket sze rez ni a vi lág ról, és azo kat nem tud-nánk má sok nak to vább ad ni. A ma gyar anya nyel vű ség az egész ma gyar nem zet hez va ló ér zel mi kö tő dést, a ha za sze re te tét is je len ti. Anya nyel-vünk össze köt ben nün ket a ma gyar nyelv vel ro kon finn ugor nyel vek nagy csa lád já val, va la mint a szom szé dos or szá gok ma gyar anya nyel vű la kos sá-gá val is. Anya nyel vünk se gít sé gé vel is mer jük meg né pünk múlt ját és je le-nét, és anya nyel vün kön tud juk meg ter vez ni, le ír ni a jö vő jét is.

„Az a tény, hogy anya nyel vem ma gyar, és ma gya rul be szé lek, gon dol ko zom, írok, éle tem leg na gyobb ese mé nye, mely hez nincs fog ha tó.”

(Kosz to lá nyi De zső)

Anyanyelvünk,a magyar nyelv

Írjál példákat a képen szereplő nyelvi elemekre a lecke szövegéből!


13

A be széd ről és a nyelv rőlSzü le té sünk után meg ta nu lunk be szél ni. Eközben fo ko za to san, nap ról nap-ra tá rul nak fel előt tünk a nyelv sza bá lyai. Meg ta nul juk, mi lyen sza vak ból, ho gyan kell föl épí te ni a mon da to kat, mit kell ten nünk ah hoz, hogy meg-ér tes sük ma gun kat, és má sok is megértsenek bennünket. Sok-sok mon dat és szö veg meg al ko tá sa, meg ér té se köz ben sa já tít juk el a nyelv sza bály- rend sze rét. Be széd del tu dunk egy más kö zött kap cso la tot te rem te ni, az ér zel me in ket, a gon do la ta in kat ki fe jez ni. A nyel vet a be széd anyag -rak tá rá nak is ne vez het jük. A nyelv tar tal maz za a be széd hez szük sé ges nyel vi ele me ket (mon da to kat, sza va kat, szó ele me ket, han go kat) és az őket össze kap cso ló sza bá lyo kat. A be széd va ló já ban mű kö dés ben le vő nyelv. Sok fé le dolog be fo lyá sol ja azt, hogy ki mit vá laszt a nyelv kész le té ből, és mi lyen mó don kap csol ja össze őket. Más kép pen be szé lünk ott hon a szü le-ink kel, a ba rá ta ink kö zött, a pos tán, a vo na ton. Ah hoz, hogy eb ből a gaz-dag nyel vi kin cses tár ból meg fe le lő en tud junk vá lasz ta ni, rész le te sen meg kell is mer nünk anya nyel vünk al ko tó ele me it és sza bály kész le tét.

Mondatok

Szószerkezetek

Szavak

Szóelemek

Hangok

NYELV

Szöveg Beszéd

Tanulmányozd az ábrát! Jegyezd meg, hogy mi tartozik a nyelvhez, és mi a beszédhez!

1. Mi ért fon tos szá munk ra az anya nyel vünk?2. Mi a kü lönb ség a be széd és a nyelv kö zött?3. Nevezd meg a nyelvi lépcsőket!

nyelv

beszéd


14

Ami ó ta em ber lé te zik a föl dön, az óta közöl, kifejez valamit, azaz kom-munikál.

A kom mu ni ká ció la tin ere de tű szó (communicatio = köz zé té tel; tel je-sí tés, meg adás; a gon do la tok köz lé se a hall ga tók kal).

Kom mu ni ká lunk egy más sal sza vak kal, arc já ték kal, kéz moz du lat ok kal, de ru há za tunk, haj vi se le tünk is kö zöl a má sik ember szá má ra va la mit.

„Elsőnek nem a szavakat tanuljuk meg anyánktól.Arca jóságos mosolyát, lelkét, mely messze lángol.”

(Csanád Béla)

A kommunikáció

kommunikáció

A kommunikáció tá jé koz ta tást, köz lést, fel hí vást és in for má ci ócse rét je len t. Nyelvi és nem nyelvi jelekkel kommunikálunk. A beszédet a következő nem nyelvi jelek kísérik: a tekintet, az arcjáték, a fej-, a kéz- és a lábmozdulatok, a testtartás. Fontos a beszélők közötti távolság, az elhallgatás és a megjelenés is. Fontos, hogy a nem nyelvi jelek összhangban legyenek a mondandónkkal. A hangjelek (a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa és a beszéd közben tartott szünetek) módosíthat-ják vagy megerősíthetik mondanivalónk értelmét.

ka

Gyűjtsd össze, hogy kik vagy mik tudnak kommunikálni!

Alkossatok párokat! Játsszátok el a képen látható két személy beszélgetését az alábbi helyzetekből!

a) Barátok, akik régen találkoztak. b) Apa és fi a a családról beszélget. c) Tanárjának tart élménybeszámolót egy diákja.Hasonlítsátok össze a különböző beszédhelyze-teket! Miben tértek el? Miért?


15

A kom mu ni ká ci ós fo lya mat té nye zőiA kom mu ni ká ci ó hoz általában két résztvevőre van szükség. Őket ne vez-zük fel adó nak és cím zett nek. A kom mu ni ká ci ó ban részt ve vők sze re pet is cse rél het nek. Ami kor egy osz tály tár sad dal be szél getsz, hol te vagy az üze -net fel adó ja, hol pe dig a tár sad. A fel adó és a cím zett sze re pei a pár be széd-ben cse ré lőd nek.

Ah hoz, hogy meg ért sük egy mást, fel tét le nül kell egy olyan kö zös jel-rend szer, ame lyet mind a ket ten is mer ünk. Ezt a kö zös jel rend szert kód-nak ne vez zük. A kód nyel vi és nem nyel vi je lek ből áll hat. Amikor köz-lünk valamit, a leggyakrabban nyelvi jelekkel (beszéddel, írással) tesszük azt. Ezeket a nyelvi jeleket gyakran kiegészítjük nem nyelvi jelekkel is (pl. bólintás, mosoly, kézmozdulat).

Sikeresen beszélgetni csak arról a világról, valóságról tudunk, amely-ben élünk, amelyet ismerünk.

Ah hoz, hogy meg ért sük a part ne rün ket, és ben nün ket is meg ért se nek, szük sé günk van a vi lág ról össze gyűj tött ta pasz ta la ta ink ra, min den na pi tu dá sunk ra, is me re te ink re. Ha egy atom fi zi kus tar ta na elő adást a ku ta-tá sa i ról, sok min dent nem ér te nél be lő le, mert nincsenek még ismereteid az atomfizikáról. De szí ve sen beszélgetsz barátaiddal a nyári élményeitek-ről, hiszen erről bőven vannak tapasztalataid és ismereteid.

a kommuni-kációs folya-mat tényezői

ismereteink

valóság

nyelvi jelek

kód

nem nyelvi jelek

feladó, címzett

Nevezd meg a kommunikáció tényezőit a rajzon látható beszédhelyzetben!

So rolj fel olyan nem nyelvi kódokat, ame lye ket a társaiddal egy más kö zött hasz nál tok!


16

csatorna

kapcsolat

üzenet

beszédhelyzet

A kom mu ni ká ci ós kapcsolatban megfogalmazott gondolat az üze net. Ezt a part ne rek az ál ta luk ki vá lasz tott kód se gít sé gé vel köz ve tí tik egy-más nak. Ah hoz, hogy az üze net el jus son a cím zett hez, fel tét len szük ség van kö zöt tük va la mi lyen kap cso lat ra. Szóban és írásban teremthetünk kapcsolatot egymással. Ez a kap cso lat ma gá ban fog lal ja azt a kö ze get is (le ve gő, te le fon, rá dió, te le ví zió, könyv, szá mí tó gé pes rend szer stb.), amely le he tő vé te szi a be szél ge tő fe lek kö zöt ti kommunikációt. Ezt csa tor ná nak ne vez zük.

Az elhangzott üzenetnek különféle jelentése lehet más és más beszéd-helyzetben. Em lék szel még a han gya és a tü csök me sé jé re? Nem mind egy, hogy ezt a tör té ne tet a kis test vé red nek me sé led el, vagy egy is ko lai nagy-gyű lé sen olvassák fel. A szö veg nem vál to zik, csak a hely szín, a be széd-hely zet, még is mást je lent a szö veg. A szöveg je len té sét tehát mó do sít hat ja az, hogy hol és mi lyen körülmények között hang zik el.

Az ál la tok kom mu ni kációja

Arra a kér dés re már rég óta ke re si a vá laszt az em be ri ség, hogy az állatok miként „beszélnek”. Szám ta lan kí sér le tet vé gez tek ez zel kap cso lat ban. A ku tyá nak jól meg fi gyel he tő jel rend sze re van.

Örö mét he ves fark csó vá lás sal fe je zi ki, já ték köz ben, a meg adás je le ként a há tá ra fek szik. Két ku tya kö zött is fo lyik kom mu-

ni ká ció. Egy más ra mo rog nak, meg sza gol ják egy mást. A ku tya hall ha tó, lát ha tó és szag lás sal ér zé kel he tő

je lek kel kom mu ni kál. A töb bi ál lat nál is hasonló je lek fi gyel he tők meg.

A kom mu ni ká ci ós fo lya mat té nye zői:

• a fel adó, • az üze net,• a címzett, • a kap cso lat,• a kód, • a csa tor na,• a va ló ság, • a be széd hely zet.• az is me re te ink,

„Mondd, sze re ted az ál la to kat, s fi gye led őket né ha nap:hogy mit csi nál nak, ho gyan él nek, s a ma guk nyel vén mit mesélnek?”

(Rónay György)


17

A ma da rak ra a hang gal és a színekkel zajló kom mu ni ká-ció a jel lem ző. Lát ha tó jel lel üzen nek egy más nak a mé hek. Bo nyo lult tánc je le i ket több ku ta tó is meg fi gyel te, és üze ne-te i ket „le for dí tot ta”. A szag lá son ala pu ló jel be széd re is sok pél dát ta lá lunk. A szar vas bi ka il lat mi ri gye it a bok rok hoz, a fák hoz dör zsöl i, így üzen ked ve sé nek. A ku tyák fel ség te rü let ük ha tá ra it szag nyo mok kal je lö-lik meg. Az ál la tok kö ré ben az érin tés is le het üze net ér té kű. A fe ke te er dei han gyák csáp juk kal meg si mo gat ják a tár su kat, így kér nek tő le en ni.

Lát ha tod, hogy az ál la tok mennyi min dent tud nak egy más sal kö zöl ni, de a kom mu ni ká ci ó juk még sem azo nos az em be ré vel. Egyet len ál lat sem tud me sél ni a múlt já ról, nem tud ja el kép zel ni és el mon da ni, mi lesz ve le a jö vő ben. Az em ber nyel ve mind ezt le he tő vé te szi. Az ál la tok jelei megha-tározott helyzethez kötődnek. Az em ber a nyel vi je lek kel és azok kom bi ná-lá sá val sok min dent ké pes ki fe jez ni.

1. Mit ne ve zünk kom mu ni ká ci ó nak?2. So rold fel a kom mu ni ká ci ós fo lya mat té nye ző it, és mu tasd be

a fel ada tu kat!3. Ne vezd meg, hogy mely kom mu ni ká ci ós té nye zők működnek

elsősorban az is ko lai fe le lés kor és a könyv tá ri köl csön zéskor!k

Húzd alá azokat a részleteket az imént olvasott szövegben, amelyek a képekhez tartoznak!


18

„… az em ber ter mé sze té nél fog va tár sas élő lény”(Arisz to te lész)

Eb ben a fe je zet ben a kom mu ni ká ci ót meg nyi tó for mák szo ká sai val és sza-bá lya i val fogsz meg is mer ked ni. Ami kor kap cso la tot lé te sí tünk va la ki vel, be szél ni kez dünk, a szóbeli kommunikációban ezt leg több ször kö szö nés-sel, üd vöz lés sel, be mu ta tás sal vagy be mu tat ko zás sal kezd jük.

A kö szö nésNagy ka lap pal kö szön – mond ja a szó lás ar ra, aki ért he tő en, tisz te let tu dó an üd vöz li a tár sát. A kö szö nés nek min dig fon tos sze re pe és meg ha tá ro zott sza bá lyai voltak az em be rek kö zöt ti érint ke zés ben. A kap cso lat fel vé te le és lezárása a leg több ször ily módon történik.

A kö szö nés nek na gyon sok nyel vi for má-ját is mer jük. Eze ket a nyel vi ki fe je zé se ket gyak ran nem nyel vi je lek kel is ki egé szít-jük: mo sollyal, ka lap eme lés sel, bic cen tés-sel, kéz fo gás sal, öle lés sel.

A kommunikációs kapcsolat

köszönés

Figyeld meg, hogy a képeken milyen nem nyelvi jelek kísérik a köszönést!


19

Mi kor kell kö szön nünk?Kö szö nünk, ha is me rő sök kel, ba rá tok kal, ro ko nok kal ta lál ko zunk. Ak kor is, ha is me ret len em be rek kel va la mi lyen kap cso la tot te rem tünk, be szél ge-tés be kez dünk: be me gyünk egy üz let be, meg szó lí tunk va la kit az ut cán, be mu tat nak ne künk va la kit. Min den eset ben kö szö nünk a kap cso lat meg-sza kí tá sa kor, tá vo zás kor is.

Mi lyen kö szö né si for mák van nak?Kö szön ni sok fé le kép pen le het, és a kö szö nést is sok fé le mó don tud-juk fo gad ni. Ha gyo má nyos kö szö né se k ná lunk: a Jó na pot kívánok! Ke-zét csókolom! Szer vusz! Szia! Is ten áldja! Ezek olyan kö szö né si for mák, ame lye ket a ma gya rul be szé lők mind nyá jan is mer nek és hasz nál nak. A hi va ta los kö szö né sek gyak ran ki e gé szül het nek va la mi lyen kér-dés sel vagy meg szó lí tás sal: Szer vusz, hogy vagy? Jó na pot, ta nár úr! Szia, Kati!

Gya ko ri, hogy kö szö nés he lyett va la mi lyen kö szö nés pót ló ki fe je zés vagy kér dés te remt kap cso la tot: Hogy vagy? Hol jársz te itt? Ezer éve nem lát talak! Jó mun kát! Ezek kö zött ta lá lunk olyan ki fe je zé se ket, kö szön tő ket, jó kí-ván sá go kat, ame lyek va la mi lyen al ka lom hoz kö tőd nek: Kel le mes ünnepeket! Bol dog új évet! Gra tu lá lunk az új szü-lött höz!

Mi lyen sza bá lyai van nak a kö szö nés nek?A kö szö nést min dig a fi a ta labb nak kell kez de nie. A fér-fi ak nak il lik a nő ket elő re kö szön te niük. A kö szö nést, üd vöz lést jól hall ha tó an kell mon da ni, vi szony lag las sú tem pó ban, ért he tő en. Ha csak az or rod alatt mo tyogsz, az olyan, mint ha nem is kö szön nél. A kö szö nést kü lön bö-ző nem nyel vi je lek kel, például fejbiccentéssel kí sér het jük, egé szít het jük ki. Min dig nézz rá ar ra, aki nek kö szönsz!

A kö szö nés ki ala ku lá sát fel te he tő en több té nye ző is be fo lyá sol ta. Az ősi, ter mé-sze ti né pek szá má ra a má sik em ber csönd je, hall ga tá sa nem volt meg nyug ta tó,

a hall ga tás ve szélyt je len tett. Ezért a bé kés szán dé kot, a ba rát sá gos kö ze le dést va la mi lyen nyel vi vagy nem nyel vi jel lel jelezték. A kö szö nés ki ala ku lá sá nak má sik oka a ha ta lom irán ti tisz te let ki fe je zé se volt. Ezt a tisz te le tet az alatt va ló nak, a szol gá nak nyel vi jel lel és va la mi lyen moz du lat tal (meg haj lás sal, le tér de lés sel, sü veg eme lés sel stb.) kel lett mu tat nia.

a


20

A meg szó lí tásA kap cso lat te rem tés má sik mód ja a meg szó lí tás. A meg szó lí tás le het hi va ta los vagy sze mé lyes, köz vet len jel le gű. Min den eset ben ar ra kell ügyel nünk, hogy a meg szó lí tá sunk ban tisz te let, meg be csü lés fe je ződ jék ki. A meg szó lí tás nak is ki ala kult nyel vi és tár sa dal mi sza bá lyai van nak. A kö szö nés és a meg szó lí tás egy aránt fontos elem a kap cso lat te rem tés ben. A kö szö nés több nyi re meg elő zi a meg szó lí tást: Kezét csó ko lom, Éva né ni!

Mi lyen meg szó lí tá si for má kat hasz ná lunk?Meg szó lít ha tunk va la kit a ne vén: János! Ke re kes úr! Mag da né ni! Hasz nál-ha tunk köz né vi ala kot a meg szó lí tás ra, ez több fé le le het. Utal ha tunk az il le tő fog lal ko zá sá ra: Tanárnő! Dok tor úr!; ne mé re, élet kor ára: Hölgyem! Fiúk! Lányok!; a kö zöt tünk le vő vi szony ra: Kolléga! Di ák tár sa im! a csa lá don be lül bi zal mas meg szó lí tá so kat hasz ná lunk: Ma ma! Papa! Édesanya! Nagymama! Bá tyus! Gya ko ri a név más sal tör té nő meg szó lí tás: Ön! Maga! Ti! stb.

megszólítás

Figyeld meg a fotókat, hogyan köszönnek az emberek más országokban!Keress könyveket, cikkeket a könyvtárban más né pek kö szö né si szo ká sa i ról!


21

A be mu tat ko zás és a be mu ta tásA be mu tat ko zás és a be mu ta tás igen fon tosak az em be ri kap cso la tok ban, hi szen ezek az is me ret ség kez de tét je lö lik.

Ho gyan mu tat koz zunk be?A be mu tat ko zás és a bemutatás ál ta lá nos il lem sza bá lya it érdemes be tar-ta nod. A fér fi mu tat ko zik be elő ször a nő nek, nagy kor kü lönb ség ese tén pe dig a fi a ta labb az idő sebb nek. Ha va la ki utólag ér ke zik meg egy tár sa-ság ba, ak kor el ső ként neki kell be mu tat koz nia. Na gyobb tár sa ság ban nem kell min den ki nek kü lön be mu tat koz nunk, elég egy szer han go san el mon-da ni a ne vün ket. Be mu tat ko zás kor jól hall ha tó an ejtsd a ne ved! Hely te len az a szo kás, hogy so kan csak a ke reszt ne vü ket, sőt csak a be ce ne vü ket mond ják: Eri ka va gyok. To tya va gyok. Be mu tat ko zás kor ügyelj ar ra is, hogy a csa lá di név le gyen hang sú lyo sabb! Ha a be mu tat ko zó sze mély ne vét nem ér ted jól, ak kor ud va ri a san kérd meg, hogy is mé tel je meg!

Be mu tat ko zás kor gyakran kezet fogunk egymással. Elő ször az idő sebb nyújt ja a ke zét a fi a ta labb nak, a nő a fér fi nak, il let ve az, aki nek be mu -tat tak va la kit.

A ma gyar nyelv ben a XVI. szá za dig min den kit a te megszólítás il le tett meg, nem volt nyel vünk ben ma gá zó for ma. Az ud va ri as te ge zés ki ala ku lá sá val együtt fej-

lő dött ki a XVIII. szá zad vé gé re a ma gá zó dás és ve le együtt a ma ga meg szó lí tás. A nap ja ink ban oly gya ko ri ön meg szó lí tá si for mát Szé che nyi Ist ván kezd te el rend sze re-sen hasz nál ni. Nyom ta tás ban elő ször 1833-ban, a Stá di um cí mű mun ká já ban je lent meg. A múlt szá zad ban ezt a ke gyed del együtt pár hu za mo san hasz nál ták.

lől

bemutatkozás

bemutatás

Játsszátok el a képen látható jeleneteket!


22

Mi kor kell be mu tat koz ni?Il lik be mu tat koz ni olyan tár sa ság ban, ahol hosszabb ide ig ma ra dunk és olyan hely zet ben, ahol to váb bi kap cso la tunk lesz. Például ha el-mész az osz tály tár sad hoz, ak kor il lik a szü le i-nek be mu tat koz nod. Szokás be mu tat koz ni te-le fo ná lás kor, ak kor is, ha ben nün ket hív nak, és ak kor is, ha mi te le fo ná lunk valakinek. Bár a mobiltelefonok elterjedése, a kijelzős telefon-készülékek alkalmazása módosíthatja ezeket a szokásokat.

Mi kor nem kell be mu tat koz ni?Nem szo kás be mu tat koz ni, ha az ut cán fel vi-lá go sí tást ké rünk va la ki től. Nem kell be mu tat-koz nunk az ét te rem ben vagy az ebéd lő ben, ha más asz ta lá hoz ülünk. Vo na ton, bu szon sem mu tat ko zunk be an nak, aki vel egy fül ké ben uta zunk.

1. Me lyek a kap cso lat te rem tés for mái?2. Mi lyen il lem sza bály ok vo nat koz nak a kö szö nés re?3. Hány fé le kép pen szó lít hat juk meg egy mást?4. Mi lyen sza bá lyai vannak a be mu tat ko zás nak?

Keress a mo-biltelefonodból néhány nevet! Mondd el, hogy közülük kit hogyan köszöntesz, hogyan búcsúzol el tőle!


23

Gyak ran van szük sé günk ar ra, hogy az előbbiekhez ha son ló mon da to kat fo gal maz zunk. Így kezd jük a mon dan dón kat, ha ké rünk va la mit, vagy tu-da ko zó dunk va la mi ről. Ha te le fo non kérsz se gít sé get, ak kor fo gal mazz sza-ba to san, pon to san ne vezd meg a hely színt és a tör tén te ket!

A tu da ko zó dás nak ál ta lá ban az a cél ja, hogy meg is mer jünk, meg sze rez-zünk va la mi lyen ada tot, in for má ci ót. Ek kor is szük sé ge sek a kap cso lat te-rem tés és a kap cso lat tar tás nyel vi és nem nyel vi esz kö zei. For dítsd az ar cod afe lé, aki hez be szélsz! Szó lítsd meg ud va ri a san, majd add elő a ké ré se det! Ke rüld a fö lé nyes hang ne met! A ké rést és a tu da ko zó dást meg erő sít he ted, ki egé szít he ted gesz tu sok kal és meg fe le lő test tar tás sal.

Fogalmazási kalauz

● Le gyen szíves… ● Nem mon da ná meg…

A kérés és a tudakozódás

tudakozódás

kérés

Gyűjts olyan mondatokat, amelyekkel a vásárló az eladóhoz fordulhat valamilyen árucikkről érdeklődve!


A tanulás tanulása · B^aaZc^jb^ Zba `b B XhVgcd` Ho eb ... m szy orgábáu kol hne ztaa láank l...

Documents

Transcript of A tanulás tanulása · B^aaZc^jb^ Zba `b B XhVgcd` Ho eb ... m szy orgábáu kol hne ztaa láank l...