A szív élettana - Szegedi Tudomá · PDF fileHarántcsíkolt...
Transcript of A szív élettana - Szegedi Tudomá · PDF fileHarántcsíkolt...
2017. 11. 02.
1
A szív élettana
• 27. A szívizom strukturális és funkcionális sajátságai, a szívizom anyagcseréje; az akciós potenciál jellemzése; elektromechanikai csatolás; a szívizom kontrakciós erejének befolyásolása.
• 28. A mechanikai szívciklus. A szív munkavégzése (bal kamramunkadiagramja.
• 29. A keringési perctérfogatot meghatározó tényezők. Frank-Starling-szívtörvény.
• 30. A szívizom celluláris elektrofiziológiája. Elektrokardiográfia.
Dr. Kékesi Gabriella
I. Anatómiai ismeretek
II. A szív celluláris elektrofiziológiája
III. Szívizom összehúzódásának élettana
IV. Mechanikai szívciklus
V. Szívműködés szabályozása
VI. Elektrokardiogramm – EKG
2017. 11. 02.
2
Szív
• Zárt keringési rendszer „pumpája”
• Nyomásgrádienst generál, mely a vér áramlási irányát meghatározza– Passzív billentyű funkció
• Feladata: Változó szöveti igények kielégítése a mindennapi élet során
Az orvosi élettan tankönyveFonyó Attila (2011) 9-1. ábra. A nagy és a kis vérkör soros és párhuzamos kapcsolása
• 4 g/ttkg (250-350 g)
• 150 mm x 110 mm – „ökölnyi”
• Mellkasban, szegycsont mögött, középvonaltól kissé balra (situs inversus)
• Határai: tüdő, rekeszizom, nyelőcső, mellkasfal
I. a) A szív mérete, elhelyezkedése, felépítése
septum cordis
2017. 11. 02.
3
• Pericardium (szívburok): fali és viszcerális lemez (epicardium)– Védőhártya; szalagok segítségével rögzítés
• Szívfal:– Myocardium - izomréteg
– Endocardium (szív belhártya) - kötőszövet
I. b) A szívfal szerkezete
I. c) Szívbillentyűk
Szívbillentyűk zárt/nyitott helyzetét a két oldaluk felől rájuk nehezedő nyomás különbsége határozza meg –
PASSZÍV
Nyitott helyzetben a billentyűk mögötti és előtti nyomás párhuzamosan változik
• Semilunáris / zsebes
• Cuspidális / vitorlás (vitorla, ínhúrok, szemölcsizmok)
– Bicuspidális / mitrális (bal)
– Tricuspidális (jobb)
2017. 11. 02.
4
I. d) Szív vegetatívbeidegzése
• Nervus vagus (X.)
• Szimpatikus posztganglionáris rostok (Th1-4)
nyúltvelő
nervus vagus
Harántcsíkolt izom simaizomI.e) Szívizom
•A rostokban jellegzetes a „csíkolat”.•Több sejtmag a rostok perifériáján van.•A rost átmérője: 50 - 100 mm.•A rostok akár 10-20 cm hosszúak.
•Megnyúlt orsó alakú rostok a jellemzői. •Megnyúlt sejtmag a rost közepén helyeződik.•A rost átmérője: 5-6 mm, a rosthossz néhány cm lehet.
• Csak a szívben található izomtípus.• A rostjai összeolvadnak, és a sejtmagok a rost közepén helyezkednek el.• A rost átmérője: 10-15mm, ami elágazó és néhány cm hosszú is lehet.• Aktin és miozin szarkomerekbe rendeződik• Intercalaris korongok – gap junction - syncytium
2017. 11. 02.
5
intercalariskorongok
sejtmag
szívizomsejt
mitokondrium
I. Anatómiai ismeretek
II. A szív celluláris elektrofiziológiája
III. Szívizom összehúzódásának élettana
IV. Mechanikai szívciklus
V. Szívműködés szabályozása
VI. Elektrokardiogramm – EKG
VII. Coronaria keringés
2017. 11. 02.
6
II. A szív celluláris elektrofiziológiája
Az orvosi élettan tankönyve. Fonyó Attila (2011) 10-1. ábra . Az emberi szív ingerképző és ingerületvezető rendszere. Shepherd, J. T., Vanhoutte, P. M. (1979): The Human CardiovascularSystem: Facts and Concepts. Raven Press, New York, 1979 alapján módosítva. A) Az emberi szív ingerképző (pacemaker) és ingerületvezető rendszere. B) A sinuscsomó és az AV-csomó közötti lehetséges gyors ingerületvezetési utak. Az ábrán bemutatjuk az AV-csomó eltérő vezetési tulajdonságú különböző részeit
Pacemaker sejtek Munkaizomzat syncytium
Szív ingervezetéseMyocyta/rost Vezetési
sebesség (m/s)
Ingerképzési frekvencia
Sinus(SA)csomó <0,01 100/perc
Pitvari myocyta 1,0-1,2
Atrioventricularis(AV)csomó
0,02-0,05 40-55/perc
His-köteg 1,2-2,0 25-40/perc
Purkinje-rostok 2,0-4,0
Kamrai myocyták 0,3-1,0
Sir Arthur Keith (skót anatómus)
SA csomó felfedezése
Karl Albert Ludwig Aschoff(német patológus)
AV csomó
Wilhelm His, Jr.(svájci kardiológus és anatómus)
His-köteg
Jan Evangelista Purkyně(cseh anatómus és fiziológus)
Purkinje-rostok
2017. 11. 02.
7
10-4. ábra . A különböző szívrészek intracellulárisan elvezetett lassú és gyors akciós potenciáljai (Fonyó A. 2011)
Nodális szövet: SA- és AV-csomó
• Spontán depolarizáció
• Fluktuáló nyugalmi membránpotenciál: nem működnek a gyors ff. Na+ csatornák
• Akcióspotenciál– Lassú - ff. Ca2+ csatornák
– Kis amplitúdó
– Lassan terjed
munkaizomzat (pitvari és kamrai myocyták) + Purkinje-rendszer (His-köteg?, Tawara-szárak, Purkinje rostok)
• Akcióspotenciál– Gyors – ff. Na+ és Ca2+ csatornák
– Plató
– Nagy amplitúdó
– Gyorsan terjed
Bbbbbbbbbbbbbbbbbbbbv
Bbbbbbbbbbbbbbbbbbv
2017. 11. 02.
8
Szív munkaizomzatának akciós potenciálja
idegsejt vázizom simaizom SZÍVIZOM
Nyugalmi membránpotenciál (mV)
-80-90 -80-90 -40-60 -80-90
AP időtartama (ms) 0,2-2 1-5 20-300 200-300
Késés ideje (ms) 1-4 50 0
Kontrakció időtartama (ms)
10-100 200-3000 300
Akciós potenciál mechanizmusa
Na+
beáramlásNa+
beáramlásCa++
beáramlásNa+ és Ca++
beáramlás
Beidegzés szomatikus vegetatív vegetatív
9-1. ábra. A nagy és a kis vérkör soros és párhuzamos kapcsolása
I. Anatómiai ismeretek
II. A szív celluláris elektrofiziológiája
III. Szívizom összehúzódásának élettana
IV. Mechanikai szívciklus
V. Szívműködés szabályozása
VI. Elektrokardiogramm – EKG
VII. Coronaria keringés
2017. 11. 02.
9
Elektromechanikai csatolása a szívizomban
1. Akciós potenciál a szívizomsejt membránján
2. L-típusú kalcium csatorna (ff.) nyílása → Ca++-tranziens (10%)
3. Kalcium-calmodulin komplex
4. Kalcium-indukált kalcium felszabadulás (SR-ryanodin r.) (90%)
5. IC kalcium szint emelkedés
6. Ca++-troponin C kapcsolódás; ATP
7. Akto-miozin komplex
8. Elcsúszás - kontrakció
• Nyugalmi kalcium szint visszaállítása Primer kalcium pumpa (SERCA)
Na+-Ca++-cserélő a sejtmembránban
• Szívizom ellazulása
2017. 11. 02.
10
1. Vázizomban a nyugalmi rosthosszúság megközelíti az optimális hosszt, mely maximális kontrakciót eredményez
2. A passzív feszülés hamarabb jelentkezik és meredekebben emelkedik szívizomban3. Az aktív hossz-feszülés görbe szívizom esetén azt mutatja, hogy kismértékű sarcomerhossz-
változás jelentősen befolyásolja a feszülést:a) Jobb átfedés a kontraktilis filamentumok között b) Filamentumok kalcium-szenzitivitása emelkedik → nagyobb szarcomerhossznál több
Troponin C köt kalciumot, ezzel emelve a kereszthídkötési ciklusok számát
4. Normálisan a görbének csak a felszálló szárán működik a szívizom (2.6 µm felett szakadás veszélye)
Szívizom kontrakciós erejének befolyásolása
1. Kezdeti sarcomerhossz – Frank-Starling szívtörvény – „heterometriás” szabályozás
2. SY idegrendszer – „homometriás” szabályozás (β1 receptor)
3. Extracelluláris kalcium koncentráció emelése (Coffein: SR Ca++ felszabadulás NŐ)
a) Kevés: csak szisztolé alatt
b) Sok: diasztolé alatt is – ellazulást rontja
4. Na-K-pumpa részleges gátlása (szívglikozidok)
2017. 11. 02.
11
Szívglikozidok
Digitalis purpureaPiros gyűszűvirág
(digitoxin)
Az akciós potenciál és a mechanikai válasz időbeli lefolyása
2017. 11. 02.
12
I. Anatómiai ismeretek
II. A szív celluláris elektrofiziológiája
III. Szívizom összehúzódásának élettana
IV. Mechanikai szívciklus
V. Szívműködés szabályozása
VI. Elektrokardiogramm – EKG
VII. Coronaria keringés
A mechanikai szívciklus során lejátszódó változások
Diasztole Szisztole
A szív nem raktároz vért!
2017. 11. 02.
13
Mechanikai szívciklus
fázisok Időtartam
(ms)
Semilunarisbillentyű
Atrioventricularisbillentyű
Nyomás-változás
Térfogat-változás
DIASZTOLE
530 msProtodiasztole 40 Záródik Zárt ↓ Nem
változik
Izovolumetriásrelaxáció
80 Zárt Zárt ↓ Nem változik
Izotóniás relaxáció
Gyors telődés
100 Zárt Nyitott Nem változik
↑
Lassú telődés
210 Zárt Nyitott Nem változik
↑
Pitvari szisztole
100 Zárt Nyitott Enyhén ↑
↑
SZISZTOLE270 ms
Izovolumetriáskontrakció
50 Zárt Zárt ↑ Nem változik
Ejekció Gyors ejekció
90 Nyitott Zárt Enyhén
↑↓
Lassú ejekció
130 Nyitott Zárt Nem változik
↓
Izovolumetriáskontrakció
Ejekció(gyors, lassú)
Izovolumetriásrelaxáció
Gyors telődés
Lassú telődés
Pitvar szisztole
Aorta nyomása
pitvar nyomása
Bal kamra nyomása
Kamra térfogata
EKG
Szívhangok
Izotóniás relaxáció
szisztole szisztolediasztole
Nyo
más
(H
gmm
)Té
rfo
gat
(ml)
2017. 11. 02.
14
10-6. ábra . A szívciklus során lejátszódó változások (Fonyó A. 2011)
10-7. ábra . A jobb pitvari nyomásingadozások és a vena jugularis externa térfogatingadozásai a szívciklus alatt. Little, R. C., Little, W. C. (1989): Physiology of the Heart and Circulation. 4. kiadás, Year Book Medical Publ. Chicago ILL alapján. A felső (színes) görbén a v. jugularis externán regisztrált térfogatváltozás (vénapulzus), az alsó (fekete) görbén a jobb pitvar nyomásingadozásai láthatók. A függőleges szaggatott vonalak jelzik, hogy a vénapulzus később következik be, mint az azt létrehozó pitvari nyomásváltozás
(anulus fibrosus felfelé mozdul, mely növeli a
pitvari nyomást)
Jugularis pulzus
2017. 11. 02.
15
Szívhangok
Bú-TupS1: atrioventricularis billentyűk záródásakor
Mitrális billentyű – MTricuspidalis billentyű - T
S2: semilunaris billentyűk záródásakorAorta billentyű - APulmonalis billentyű - P
szívhang ideje oka
S1Izovolumetriáskontrakció
Atrioventriculárisbillentyűk záródása
S2Izovolumetriásrelaxáció
Semilunaris billentyűk záródása
S3Korai kamrai telődés
Gyerekekben, kamrai dilatációval összefüggésben
S4 Pitvari kontrakció Kamrai hipertrófiában
szisztole diasztoleSZISZTOLE DIASZTOLE SZISZTOLE DIASZTOLE
S1 S1 S1S2S2
2017. 11. 02.
16
10-13. ábra . A bal kamrai nyomás-térfogat diagram származtatása. A) A bal kamrai nyomás- és térfogatváltozások. A felső görbe a kamrai nyomás-, az alsó görbe a kamrai térfogatváltozás időbeli ábrázolása. Billentyűzűrás és -nyílás: a abicuspidalis billentyű záródása; b az aortabillentyű nyílása; c az aortabillentyű záródása és d a bicuspidalisbillentyű nyílása. B) A bal kamrai nyomás-térfogat (munka)diagram, amelyet az ábra bal oldalán szereplő adatokból szerkeszthetünk meg. Az a–b vonal az izovolumetriás összehúzódásnak, a b–c vonal a gyors és csökkent ejekciónak, a c–d vonal az izovolumetriás ellazulásnak és a d–a vonal a gyors és csökkent diasztolés telődésnek felel meg. Az abszcisszán jelöltük a verőtérfogatot és a kamrai rezervtérfogatot
Diasztoléstelődés
Ejekció
Izovolumetriáskontrakció
Izovolumetriásrelaxáció
• Alapja:
– UH hullámos visszaverődésén alapuló képalkotó eljárás
• Előnye:
– nem invazív
• Mire használható?
– Működő szív és nagyerek geometriai adatainak meghatározása
– szív térfogatváltozásainak nyomonkövetése
– verőtérfogat meghatározás
– billentyűk mozgásának megfigyelése
Echokardiográfia
2017. 11. 02.
17
• Végdiasztolés térfogat (EDV): 110-160 ml
• Végszisztolés térfogat (ESV): 40-80 ml
• Pulzus térfogat (SV): 70-80 ml (fizikai munka: 125 ml)
• Ejekciós frakció=SV/EDV (0,5-0,7)
• Bal Kamra nyomás:
– Szisztole: 110 Hgmm diasztole: 6-8 Hgmm
• Bal Pitvar nyomás: 6-8 Hgmm
• Jobb Kamra nyomás:
– Szisztole: 24 Hgmm diasztole: 0-2 Hgmm
• Jobb Pitvar nyomás: 0-2 Hgmm
• Szívfrekvencia: 70/min (fizikai munka: 180/min)
• Keringési Perctérfogat (PT): 5,5 l/min (fizikai munka: 24 l/min)
• Szívindex=PT/testfelszín 3,2 l/minxm2
9-1. ábra. A nagy és a kis vérkör soros és párhuzamos kapcsolása
I. Anatómiai ismeretek
II. A szív celluláris elektrofiziológiája
III. Szívizom összehúzódásának élettana
IV. Mechanikai szívciklus
V. Szívműködés szabályozása
VI. Elektrokardiogramm – EKG
VII. Coronaria keringés
2017. 11. 02.
18
Perctérfogatot (PT) befolyásoló tényezők
• PT=Szívfrekvencia x verőtérfogat (SV)
• Szívfrekvencia x (EDV-ESV)• Szívindex: PT/testfelszín (ffi, nyugalom, fekvés: 3,2 l/m2)
PSY idegek
SY idegek
Kontrakcióereje
nyújtás
EDV
Artériás középnyomás
Frank-Starlingszívtörvény
szívfrekvencia verőtérfogat perctérfogat
Perctérfogat meghatározásaIntakt kisvérkörBK-JP összekötése egy mesterséges csőrendszerrel
Nincs idegi hatás!!változtatható perifériás ellenállás (utóterhelés)Állítható magasságú vénás tartály (előterhelés)
Coronariakeringés megtartott
2017. 11. 02.
19
10-3. ábra . A szívfrekvencia autonóm idegrendszeri szabályozása. A) Szimpatikus ideg ingerlésének hatása a sinuscsomó ingerképzésére. B) Vagusingerlés hatása a sinuscsomó ingerképzésére
Th1-4
Pozitív chronotrop hatás
Negatív chronotrop hatás
PRELOAD - előterhelés
• Vértérfogat• Vénás rendszer rezisztenciája (SY)• Mellűri nyomás
– „Légzési pumpa”
• Vázizom kontrakció– „izompumpa”
• „Szívó-nyomó” pumpa– Vis-a-fronte: szívó erő, mely a
nagyerekből segíti a vér beáramlását a szívbe• Kamrai szisztole – bázissík lefelé
mozdul – pitvari nyomás csökken• Kamrai diasztole – cuspidális
billentyű nyílása – vér közvetlenül a kamrába áramolhat
– Vis-a-tergo: nyomó erő, mely a szívből kipumpálja a vért (kontrakció ereje, szélkazán funkció)
AFTERLOAD - utóterhelés
• Artériás rendszer rezisztenciája (nyomási terhelés)
Verőtérfogatot meghatározó tényezők
2017. 11. 02.
20
Szívműködés szabályozásaFrank-Starling-féle szívtörvény
Otto FRANK – békaszív
Nyugvó izomrost nyújtása – előterhelés
Rosthosszúság – feszülés – összehúzódás ereje közti összefüggés
E.H. STARLING – emlősszív
„Szív törvénye”
Frank-Starling-mechanizmus - Heterometriásszabályozás
Ok: Myocyták kontraktilis filamentumainak kalcium-érzékenysége hosszúságuktól függ
Starling „szívtörvénye” a munkadiagrammok tükrében
10-14. ábra . A bal kamra nyomás-térfogat diagramja a vénás beáramlás növelését követően (előterhelés). A vízszintes tengely a kamratérfogat, a függőleges tengely a kamrán belüli nyomás: a kezdeti és végső verőtérfogatot vízszintes téglalapok jelzik
10-15. ábra . A bal kamra nyomás-térfogat diagramja az aortanyomás növelését követően (utóterhelés). A fekete kihúzott vonal a kiindulási állapot nyomás-térfogat összefüggése. A szaggatott színes vonallal jelzett diagramon közvetlenül az aortanyomás növekedése utáni nyomás-térfogat összefüggés látható. A folytonos színes vonal jelzi azt az állapotot, amelyben a kamra a növekedett ellenállással szemben kiürítette az eredeti verőtérfogatot
2017. 11. 02.
21
Szívműködés szabályozásaVegetatív idegrendszer hatása
Szimpatikus (SY)• Pozitív chronotrop
– cAMP szint emelése – If áram meredekebb –gyorsabb AP (β1)
• Pozitív inotrop és luzitrop– β1 receptor, cAMP nő, fehérje foszforiláció
– Ca++ beáramlás nő, SR Ca-pumpa aktivitása nő,
– homometriás szabályozás: változatlan rosthosszúság mellett szabályozza az összehúzódás erejét
– Rövidebb ideig tart a kontrakció, gyorsabb relaxáció
• Pozitív dromotrop (AV csomó)– Ca++-csatorna foszforiláció, Ca++-áram
fokozódása
• Pozitív bathmotrop
Paraszimpatikus (PSY)• Negatív chronotrop
– ACh-érzékeny K+-csatorna (M2) –hyperpolarizáció – lassabban éri el a küszöbingert
– mACh (M2) – cAMP csökken, If áram csökken, lasabb depolarizáció
• Negatív dromotrop
– Ach-érzékeny K+-csatorna –hiperpolarizáció
• Negatív bathmotrop
Szívműködés szabályozásaHormonok
Pajzsmirigy hormonok: pozitív inotrop és chronotrop hatás Fokozott 1 receptor szám és érzékenység
Inzulin: pozitív inotrop hatás
Glukagon: pozitív inotrop és chronotrop hatás (cAMP )
Növekedési hormon: pozitív inotrop hatás
2017. 11. 02.
22
9-1. ábra. A nagy és a kis vérkör soros és párhuzamos kapcsolása
I. Anatómiai ismeretek
II. A szív celluláris elektrofiziológiája
III. Szívizom összehúzódásának élettana
IV. Mechanikai szívciklus
V. Szívműködés szabályozása
VI. Elektrokardiogramm – EKG
VII. Coronaria keringés
A szív elektromos tevékenységének grafikus megjelenítése
• A szívben terjedő akciós potenciál időben változó elektromos
töltéskülönbséget (dipólust) hoz létre a szív egyes részei
között, mely a test felszínére helyezett elektródákkal
potenciálingadozásokként (mV) regisztrálható
• Ezen potenciálingadozás időfüggvénye az EKG -
elektrokardiogramm
• az elvezetett potenciálkülönbségeket a pitvarok és kamrák
munkaizomzata generálja (nem az ingerületvezető rostok)
1. Unipoláris
2. Bipoláris
1. Végtagelvezetés
2. Mellkasi elvezetés
Elvezetések fajtái
2017. 11. 02.
23
Szív akciós potenciálja
• Időfüggvénye Helyfüggvénye
• a szívizomrost dipólus
• a pólusok közti potenciálkülönbség vektorral jellemezhető: irány, nagyság
• integrálvektor
EINTHOVEN-elvezetés1906 (Nobel-díj 1924)
• Bipoláris végtagelvezetés
• 3 db. standard bipoláris elvezetés
• elektródok helye:
– jobb kar
– bal kar
– bal láb
GOLDBERGER-féleelvezetés
• Felerősített (augmented) unipoláris végtagelvezetés
• aVR, aVL, aVF
• referencia elektród: másik két elektród összekötve nagy ellenálláson keresztül
WILSON-féle mellkasi elvezetés
• Frank N. Wilson - 1946
• Unipoláris mellkasi elvezetés
• referencia elektród: végtagi elektródák nagy ellenálláson keresztül
• mérő elektródák: V1-V6
Frontális sík
Horizontális sík
2017. 11. 02.
24
Einthoven-szabály
Jobb deviáció
11-8. ábra. A szívizom egyes területeiről elvezetett akciós potenciál és az EKG-görbe viszonya. A sinus- (SA-) csomó akciós potenciálja nem valósághű (hiányzik a lassú diasztolés depolarizáció), csak jelzi az időviszonyokat
11-9. ábra. A sinus- (SA-) csomótól a kamráig történő ingerületterjedés időösszetevői. AV: atrioventricularis csomó
2017. 11. 02.
25
1. Pitvari depolarizáció- P hullám
2. Teljes pitvari depolarizáció, késés (AV csomó) – PQ szakasz
3. Kamrai depolarizáció kezdete –QRS komplex (egyidejűleg pitvari repolarizáció)
4. Teljes kamrai depolarizáció – ST szakasz
5. Kamrai repolarizáció – a szívcsúcson kezdődik - T hullám
6. Teljes kamrai repolarizáció
depolarizáció repolarizáció
Klinikai rutin EKG
• 12 elvezetés
6 mellkasi V1-V6, 6 végtagi elvezetés: I, II, III, aVR, aVL, aVF
2017. 11. 02.
26
Sebesség: 25 mm/s→ idő: 1 mm=0.04 sAmplitudó: 10 mm/mV→ potenciálváltozás: 1 mm=0.1 mV
P hullám: pitvari depolarizáció; <100 msPQ szakasz: pitvari plató fázisPQ intervallum: 120-200 ms átvezetési időQRS komplexum: kamrai depolarizáció; 80 ms (<100 ms)ST szakasz: kamrai plató fázisT hullám: kamrai repolarizációQT intervallum: 320-390 ms kamrai de-és repolarizáció teljes időtartama (nyugalmi szívfrekvencia esetén)
EKG relevanciájaKardiológiai diagnosztika
• Ingerképzés és ingervezetés zavarai: ritmicitás, arritmia,
vezetési blokk
• hemodinamikai változások
• szív tengelyállása
• infarktus
• ionháztartás
• gyógyszerhatások
• kamrai hipertrófia
2017. 11. 02.
27
• Belégzés – mellűri nyomás csökken – vénás visszaáramlás nő –pitvari feszítési receptorok aktiválódnak – nyúltvelői vegetatív kp. –SY aktiváció – szívfrekvencia emelkedik (kisebb R-R távolság)
• Kilégzés: mellűri nyomás kevésbé negatív, ami kisebb szívó erőt jelent…
Bainbridge-reflex / sinus arrhythmia
R-R távolság R-R* távolság
Belégzés Kilégzés
Ionháztartás zavarai az EKG tükrében
EC kalcium szint (2,5 mmol/l)(QT intervallum)
Emelkedett: szívmegállás szisztoléban
Csökkent: csökken a kontrakció ereje
EC kálium szint (4 mmol/l):
Emelkedett: csökken a kontrakció ereje - szívmegállás diasztoléban (oka: membránpotenciál pozitívabb lesz => csökkent ingerlékenység => csökkent vezetés, csökkent kontrakció => keringési elégtelenség) – cardioplégiásoldat
Csökkent: kamrai extraszisztolék => keringési elégtelenség
2017. 11. 02.
28
Szív elektromos főtengelye
JobbBal
Normál −30° - 90°
Bal deviáció −30° - −90°BK hipertrófia, bal első szárblokk
Jobb deviáció +90° - +180°JK hipertrófia, bal hátsószárblokk