A S Z I G L I G E T I

IGANYPR

MÁS

ZINHAZ1 9 6 0 . M Á R C I U S H A V I M Ű S O R F Ü Z E T

DaaappGaaapapanPDPPGPDQpapaaDPPPPPPDGPDGGDDD

§ ••• - in

§ 1K Í ' §nao

Az ócska Stradivári... aBSaa

Mi jobb, vagy mi szebb, Dhegedű, vagy asszony? 3

Melyikért rejt kevesebb gdobogást a plasztron? D

Hegedűm a szeretöm, qNagyon értjük egymást. •De ha nő jön epedőn, ^Belebotlom, meglásd. _ PCsak az jó a hegedűben, ... Q

hogy egyébként csendes, yHa az asszonyt leteszed D

csúnya lármát rendez. p

Szól a nóta, csend a vége •Ám a nőnél fuccs a béke, • ^Szól a nóta, csend a vége, GÁm a nőnél fuccs a béke •

P[—1

Az ócska Stradivári, egy árva szót" se szól, •De hogyha játszol rajta, bűbájosán dalol. ^Ez nem csap házi lármát, a világért nem kiált, PNincs néki hangja semmi, csak halk melódiák. Q

> — • • 8IDaDaaPPPPPPGDGGPDPPOPGPaaPPPPPPPÜGGPPPPPPPPGPPD

A borítólapon Kompóthy Gyula, a .Cigányprímás" címszereplője

2 H 16

aüaanDQnDnaca •• . aa p• N e g y v e n é v s z í n p a d o n ... Q

TÍZ ÉV SZOLNOKON . . . s

D

• Biztos vagyok benne, hogy az első pillanatban mindenki -rá- rQ jön, kiről van szó, még akkor is, ha sem íényképeí nem közöl- C|=j nénk, sem nevet nem említenénk. — Sok-sok szeretettel, kedves [=• emlékkel, vidám estével és művészi élménnyel gazdagította már •Q eddig is a szolnoki közönséget KOMPÖTHY GYULA, a mi „Gyula gQ bácsink''. Valahányszor megjelenik a színpadon, dprgő taps ío-• gadja. Mi kell. ennél fényesebb bizonyíték arra, mennyire szeretiO közönségünk Gyula bácsit.

De nemcsak a közönség, kollégái körében is nagy szeretet-G nek örvend, mindenki becsüli, tiszteli, sok kellemes percet köszön-je hétnek Gyula bácsi örök-vidám, fiatal kedélyének. Humora nem• hagyja cserben soha. És mesél.. . sokat mesél a fiataloknak pá-P lyájáról... szerepeiről... régi partnereiről... a múlt színésze-D téről. DD Most, hogy negyvenéves színészi múltjáról beszélgetünk vele, Cg szinte kérdezni sem kell, úgy tárja elénk életét. •• Az újpesti Blaha Lujza Színházban kezdte művészi pálya- Q• futását. Ezt követte a Vígszínház, öt évig a Fővárosi Operett Szín- DQ ház, a Budai Színkör. Király Színház, Magyar Színház, Városi PD Színház. Sokat volt vidéken is; bejárta az egész országot. Volt QP szerződésben Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Pécsett, Kassán, D• Szabadkán . . . „és még amit akartok" fejezi be a sort. §O . . . és augusztusban lesz tíz éve, hogy Szolnokon vagyok.S Erről nem akarok sokat beszélni. Szeretem a közönséget, a várost,Q szeretek itt játszani. Megbecsülnek — ennek bizonyítéka az is,n hogy öt éve vagyok a Hazafias Népfront Megyei és Városi Elnók-pj ségének tagja. Tíz év, szép idő, örülök, hogy itt telt el.d . . . sok-sok darabban játszottam ezalatt a negyven esztendőP alatt, sok szép szerepet... Legnagyobb élményem Bajor Gizivel• Helmer volt, Ibsen „Nórá"-jában. Régi kedves partnereim... so-• kan már nem is élnek . . . Berky Lili a Tatárjárásban . . . BillerP Irén a Három gráciában . . . Pécsi Emmi, Petráss Sári, HegedűsD Gyula, Góth Sándor, Kabos Gyula, Fedák Sári, Palásti Irén, RajzQ János, Ladányi Ferenc. . . és van egy nagyon kedves, aranyosQ partnerem, akivel sokat játszottam együtt: Honthy Hanna. —• Kicsit rapszódikus a felsorolás, de ilyenkor csak úgy cikázik aP múlt az ember előtt — folytatja Gyula bácsi —, hiszen még na-• gyön sokan vannak, akikkel sok kellemes órát töltöttem el a szm-Q padon. Ne haragudjék senki, ha nem említettem: Te se haragudj,§ aranyoskám, nem sok időm van, mert készülök a Cigányprímásra.O Mindannyiunk nevében kívánok Neki hosszú boldog életetH és még sok-sok sikert.Q Viszontlátásra a színpadon, Gyula bácsi!

aaDDDDDDaDDDDDDDGGDDDDDDDDDDDClDDDDDDÜDaDDaDnaaaD

Re ii ff e x ő i

Kalmár András mvMegkérdeztük , Kalmár-- Andrást,

bogi' a Bajadér é,s a Hotel Nevadasikeres rendezése utá/i. -milyenhangulatban s milyen kedvvel jöttújra Szolnokra, hogy megrendezzeKálmán Imre ..A cigányprímás"című operettjét. '

— Itt érdemes operettet, rendez-ni, mert a szolnoki közönség sze-reti az operettet. Én is. Remélem,ebből a dupla szeretetből és Kál-mán kitűnő operettjéből nem lesznehéz sikeres előadást rendezni.

— Munkatársak?— Igazgatótól énekkarig, kar-

mestertől kellékesig szeretettel tá-mogatják munkámat. Jó színészik,kitűnő énekesek és táncosok, szcpkiállítás. Egyszóval — minden se-cittsegi't megkaptam.

— És a darab?— Az operett 'három órára irisr-

szaidézi a századforduló hangula-tát, de úgy, hogy nem kitalált her-ceg és gróf szeretik meg egymást,hanem egy igazi király, a muzsika.a hegedű királya szeretteti megvelünk a szebbnél szebb melódiá-kat. A cigánykirály, aki élő, hús-vérember (és élt a valóságban is — éshódított a hegedűjével, — szívekd,embereket, asszonyokat) meghó-dítja a mai embert is, hiszen mind-annyiunkban vannak, élnek azok ahúrok, amelyek megszólalnak nCIGÁNYPRÍMÁS vonója alatt.

— Bízom a si.kerben — bi.zik'benne az együttes, s ha majd fel-csattan a taps, igazolja, hogy a jóoperett nem divatjamúlt műfaj, ha-nem virágzik, és él!

A cigányprímásA darab pesti bemutatóján a címszerepet Nyarai Antal játszo'Ja.

Eredetileg Cirardinak. a bécsiek híres művészének. írták a szerzői*.A bécsi bemutatóra Nyarai el. is utazott Bécsbe, hogy megnéz??

o nagy Girardi játékát.Elérkezett a pesti bemutató. Nyarai kitűnően játszotta Rácz Pali,

a világjáró cigányprímás szerepét. Á második felvonás után a művénöltözőjébe sietett Kálmán Imre, a szerző: Egymás után jöttek a gr*!u-lálók: Molnár Ferenc és Jacobi Viktor is többek között.

Nyarai a meghatottságtól egy szót sevi. tudott szólni. Csak köny-úyes szemmel szorította a gratulálok kezeit. Végre egyedül maradtakKálmán Imrével. Ekkor végre megszólalt Nyarai:

— Édes Imrém, csak egy dolgot mondj meg nekem, cíe .'égessőszintén: mit fogsz mondani rólam Girardinak?

Kálmán ImreSiótokon született 1882. október 24-én. Már 15 éves korában aZeneakadémia növendéke, ahol a legnevesebb mesterektől — töb-bek között Koesslertől — tanul. (Ez a KÓessler János rendkívülihatású férfiú volt. Tanítványai úgy szerették és fisztelték, hogysokan .... megismételték az utolsó osztályt, hogy tovább lehessenekvele. Nála talált egymásra három elválaszthatatlan barát: KálmánImre, Szirmai Albert és Jacobi Viktor.)

Zeneakadémiai kortársai nem kisebb személyiségek, mintDohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán. Tanáráról, Koesslerprofesszorról mondja Kálmán Imre, hogy ezekkel a szavakkal bú-csúzott el tőlük: .,Ha itt hagytok engem, azt csináltok, amit akar-tok, de figyelmeztetlek benneteket, hogy a Kontrapiinkt (ellenpont-tan) alapos ismerete nélkül még egy valcert, vagy egy közönségesindulót sem tudtok hangszereim". „Később — mondja tovább Kál-mán — , amikor operett partitúráimat írtam, hálát adtam profesz-szoromnak. hogy megfogadtam ezt a tanácsát."

Közben jogot is hallgatott,-majd utána a Pesti Napló zeneirovatának vezetője lesz, s mint ilyen működik öt évig. Egyidejűlegaz Üj Idők-ben is ír zenei kritikákat.

Eredetileg szimfonikus művek komponálásával foglalkozott,amikor azonban ez csődöt mondott, jelentette ki: „Ha így megy eztovább, én valami retteneteset csinálok". — Operettet írt. A hatás,amelyet operett muzsikájával a közönségre gyakorolt, mindenkielőtt köztudomású. Ismét idézünk tőle: „Szegény íejem, még*nemtudta, hogy eljön az idő, amikor nem lesz számomra szebb, minthogy operettet írjak'".

Néhány kevésbé sikerült színpadi próbálkozás után első nagyoperett sikerét, a Tatárjárás-t 1908. február 22-én mutatja be aVígszínház. Ezzel a darabbal azután egycsapásra világszerte meg-ismerik és elismerik Kálmán muzsikáját. A Tatárjárás valóságoscliadalutat jár be, 1909-ben bemutatják Moszkvában, majd műsorratűzi Genova, Berlin, Hamburg. Lipcse. München. Prága, London.Stockholm. Koppenhága, az olasz és francia színházak, és átkerülAmerikába is.

Nyomon követi ezt a többi, egyre sikeresebb operett: Cigány-prímás (1913), Zsuzsi kisasszony (1915) Csúftfáskirályhő (1916),A hollandi menyecske (1921), A baja dér (1922), Macica grófnő (1921),

"Cirknszhercegnő" (1926), A csikágói menyecske (19Í8Í stb.

1953. novemberében halt meg. Szülővárosa. Sióíok. egjikszép sétányát nevezte el róla, emléktáblával ömkitve mes a halha-tatlan operett-komponista szülőházát.

Kálmán Imre:

nagyoperett 3 felvonásban

Szövegét Grünbaum és Wilhelm könyvének felhasználásával írta: SzedőLajos, versek: Harsányi Zsolt és Szedő Lajos. .Díszlet; Upor Tibor érde-mes művész. Jelmez: Bozó Gyula. Koreográfus: Somoss Zsuzsa, maszk:

/ Dobos Ferenc.

Vezényel: Somos István.

36. Rácz Pali, a cigánykirály .,...,...: KompQthy GyulaLaci, a fia ,.. Mucsi SándorSári, a,leánya Péter Gizi „

Juliska, a neveltleánya .....' '..•• \ Havas ÁgnesPataky Ottilia

Csucsuj, klarinétos Szedő LajosÖreg cigány ... Szirmai ReginaidKlárika Lóránt Livia

36. Paul, Bohémia királya... • Benyovszky BélaColette de Commercy grófnő Fehér GyörgyiGaston, a fia Vargha D. JózsefCadeau úr, gondnok : Juhász JánosEtiketté márki, szertartásmester Berta AndrásTáncosnő : Dévényi CecíliaLakáj „.... Hámori Miklós

Udvarhölgyek, urak, cigányok, táncosok, táncosnők, rajkók.Történik a századfordulón Pesten és Párizsban.

Rendezte:Kalmár András mv

FEHÉR GYÖRGYI BENYOVSZKY BÉLA

COLETTEde COMMERCY grófnő

... szóval nem hajlan-dó leülni velem néhányszóra?

Rácz : Nagy meg-tiszteltetés lenne egyöreg cigánynak, túlsá-gosan nagy megtisztel-tetés.

JUHÁSZ JÁNOS

ismerősök...BERTA ANDRÁS

ETIKETTÉ MÁRKI,szertartásmester:

„...Hölgyek... urak...nem elég graciöz... többkeccsel... több sikkel. ••Őfelsége minden perc-ben megérkezhet ésÖnök úgy próbálják afogadási táncot, minthaunnák... nagyon szépenkérem... ne unják... neunják... próbáljuk még-egyszer..."

36. PAUL, Boliéraiakirálya.

Asszony, ha jő, kelj fel[dicső

Bátor hadúr, törj rá[vadul,

Ajkad szavát tűz hassa[át,

És csókod támogassa[áldás!

SZEDŐ LAJOS

CADEAU ÚR, gondnok,"a ston; Maga tulajdonképpen

egy filágfi... egy könnyelmű bo-hém... csak magára erőszakoljaezt a lehetetlen modort... sőt,maga nem is bohém... maga alap-jában véve egy aranyos, egy ked-ves... egy :

CSUCSUJ, a klarinétos.Gaston: Hát jó, döntsön a sors!

Párbajozzunk! Megverekszünk aboldogságunkért.... Igen!... Mit csinálunk?

Gaston: Megverekszünk! Nevez-ze meg a segédeit!...Nekem nincsenek segédeim...Én magam muzsikálok!

MUCSI SÁNDOR-l találom megelőször az öltözőben, őt kérdezem.

— Azzal kell kezdenem, hogyénekes színésznek lenni nem egy-szerű jlolog. Nagyon sokat kell ta-nulni, énekelni, a hangot állandó-:an „karbantartani", vigyázni rá.mert ez a legfontosabb. Hetenkéntjárok Pestre, Relle Gabriella ének-tanárhóz 1—2 órára.

Az operett-színész feladata na-gyon megnőtt, a ma közönsége sok-kal igényesebb,' nem elégszik meg^csak a hanggal, hanem élő hús-vérfigurákat akar látni, s ez nagyonszép feladat színész számára.Igyekszem mindig megkeresni afigura lélektani fejlődését, hogy azesetleges sablonos operetthőst élet-re keltsem.^

A szereptanulás az énekleckék-kel kezdődik. Csak akkor tudok aszínpadon igazán jól próbálni, haaz énekkel egészen tisztában ima-gyok. A Cigányprímás Laci szere-

' pe elsősorban éiiekparti. nagyonszép, nehéz szerep.

Szeretem a magyar, szerzőket.I'ellépek Eisemann szerzői estjén,szeretem hehári, Kálmánt. De sze-retem az operát is. Néhány opera-szerep van már a- hátam mögött(Szerelmi bájital, Lakmé, stb.),sajnálom, hogy Szolnokon nincsoperarészleg, de azt hiszem, lehet-ne operaestet rendezni szolnokiműrészekkel, ha másutt nem, azIrodalmi Színpad keretében. (Xa-gyon jó volna. Szerk.)

K Ö Z K I V \ABiztosan sokan gondolkoztak már azon!

gyan lesz a színészből — akit a hétköznapi]ben lát az ember — Othello, DesderIII. Richárd, vak koldus, kishivatalnok, císprímás, parasztember, kínai és még sok-sokjfigura.

Izgalmas, érdekes és szép feladat, soktetteijts munka eredménye ez az alak. jelleriaz ember, akit mar a közönség lát az előac

Közkívánatra most nem a dolog külsővei — a maszkkal, jelmezzel foglalkozunk. \p;ín a színészi alkotásra szorítkozunk. A rerjvezeti, segíti, ellenőrzi és bizonyos mértélirányítja a színészt ebben az alkotásban.

Megkérdeztem HAVAS ÁGNESTis.

— Nem tudnám megmondani,hogyan alakul ki bennem a figu-ra. Bevallom őszintén, ezt mégnem fogalmaztam meg magamban.Annyit mondhatok, hogy nálam apróbák alatt alakul ki igazán aszerep, bár otthon is sokat foglal-kozom vele.

— A Cigányprímásban Juliskát.a prímás neveltlányát játszom; a

, szerep elsősorban énekparti, ésnem könnyű... Ezt mi. sem bizo-nyítja, jobban, mint az. hogy azősbemutatón annak idején opera-énekesnő énekelte, illetve játszot-ta. Érdekes feladat számomra,mert narva feladat... és mert nem-csak énekelek, játszom, de tánco-lok is. még hozzá csizmában.

on

' S;ler,ad;> r

e természetesen nem lehet sémát felállí-minden ember más; külső és belső

igáiban, temperamentumában, érzékenysé-és még sok minden másban. Ez a színészi

t minden fázisában kihat a szerep, a figurakotására.jrdezzünk meg talán néhány színészt, vála-[ak ők s'így talán a leghitelesebben tudjukzelíteni közösen azt a képet, amit a színészi

n s jelent.

'té

A T R A . . .it csinál, hogyan alkot ezalatt a színész?

inlnogy műsorfüzetünk e száma az ope-'kxv.djük a sort az operett-színészekkel.

PÉTER GIZIT nagy tanulásközben kérdezzük:

— Először is elnézést kérek a^olnoki közönséatől kényszerű tá-ollétem miatt... Az iníluenEa-arvány engem sem kímélt és arc-i ̂ gyulladással kórházban fe-küdtem... operáltak..., ezért nemadtam végigjátszani az Erdek-lózasság sorozatos előadásait.

— Hogy mi a módszerem a ta-uilásban?, — Nagyon sokat gya-korolok, ez elengedhetetlenül:ük=éges, hogy az ember -friss csilgalmas legyen. Én is legszívt-

• '.'bben a próbákon tanulom szere-emet. alakítom ki magamban a'gurát s a rendező utasításain ki-ül szívesörömest fogadom megoüégáim ötleteit, mert igazán jól

'ikotni csak baráti és kollegiális• angulatban lehet.

VARGA D. JÓZSEF — DObúa másik áldozat.

— Nem vitás, hogy táncoskomi-'kusnak is sokat kell tanulnia. Sokmunka, tánc- és énekóra — a szín-padi próbákról nem is beszélve —rejlik'abban a könnyed, közvetlenjátékban, amit a közönség is látés amiről azt hiszi, hogy az embercsak kijön a színpadra, elmondnéhány viccet, énekel, táncol amár kész is a siker, ötletek, vic-cek megszülése, játékok kitalálása(így hívjuk mi színháziak azt a sok

j apróságot, ami nincs megírva, a-i darabban, s amit a színész, v>agy al rendező talál ki), hosszú, lelki-| ismeretes munka eredménye égy-I egy sikeres alakítás. — Az ember

állandóan nyitott szemmel jár: sok>lyat produkál az élet, amit az em-ber úgy adhat vissza a színpadon,iogy a közönség jót derülhet rajta.

— Nagyon sokat játszom, s ígybizony minden percet ki kell hasz-nálnom, hogy kész legyek a sze-reppel. Tájon, otthon, öltözőben:nokszor előadás alatt a jelenet-

"~szilnetekben is foglalkozom a kö-vetkező szereppel. Az olyan szere-peket szeretem, .mint a „Majd cipapa", az .érdekházasság", ahol a•ma emberét ábrázolhatom a szín-padon, de persze ..nem vetemmeg' a Csárdáskirálynő Bániját ésu Cigányprímás Casionját sem!

— De a többit majd ..élőben''- c.znrpadon!

EZ A TÁJ.— Figyelem! Figyelem! Beszál-

lás! Siessünk kérem, indul a táj! —halljuk az ügyelő hangját. Sürget,mert szalad az idő és várnak min-ket! Felberreg az autóbusz motorja,elindult a t á j .

Különös varázsa van ennek aszónak: t á j . Vidéki előadások,kultúrotthonok, utazás, kis öltözők,nehezebb körülmények, defekt, sok-szor hideg, hó, csúszós út, köd ésmég sok más fogalom jelenik meg

az ember képzeletében, ha ezt aszót hallja. De megjelenik más is!Ahitatos tisztelettel, szeretettel telitekintetek, a feszült figyelem nagycsendje, vagy nagy nevetések észúgó tapsok a nézőtéren.

Tájelőadás! Ez a szó jelenti a fa-lu közönségének a színházi kultú-

rát. Felelősségtejes, szép hivatás.Amikor az autóbusz elindul, a?ember egy kicsit összeszorult szív-vel mond búcsút az anyavárosnak,s elindul, hogy falun játsszon.

A távolság, a hideg, vagy a rosszutak miatt az utazás nem mindigkényelmes; de nincs olyan hosszúút, aminek vége ne lenne, s meg-érkezik a „tájbusz" a tetthelyre.Gyors készülődés, öltözés, hogypontosan kezdhessünk. Az előadásizgalma, s a siker bizony repíti azidőt. Az óra mutatója és az ügyelőjelzik, hogy közeleg az előadás vé-ge. Utolsó ' taps, összecsapódik afüggöny, a színészek meghajolnaka függöny előtt: vége az előadás-nak. Gyors öltözés, pakolás, beszál-lás, indul a busz vissza!

OTHELLO HÍREKA budapesti Nemzeti Színház

Shakespeare ciklusával egyidőbentöbb vidéki színház mutat be egyet-egyet a halhatatlan angol költő mű-jeiből; a pécsi Nemzeti és a debre-ceni Csokonai Színház a „Macbeth"2í, a miskolci Nemzeti Színház a,Vízkereszt, vagy amit akartok" cí-mű vígjátékot, a kaposvári CsikyGergely Színház pedig a „Hamlet"-et tűzte műsorára.

HAZÁNK FELSZABADULÁ-SÁNAK 15. évfordulója alkalma'oól színházunk Darvas Józse1

KORMOS ÉG című drámáját mutatja be április első napjaibanTallós Endre, Iványi József, Hege-dűs Ágnes, Andaházy Margit. Tyl!Attilával a főszerepekben.

Színházunk az 1959/60. színi évadban — február végéig — 260 elő-idást tartott Szolnokon es a megyében.

10

HACA

RÉ

Furcsa tánc az úri iajlaNálunk a lány nem kap rajta,Mégis milyen szép,Mikor egyet lép. .Népies . e kedvelt tánc itt,S van talán par exelansz itt,Hál' Istennek még,

K.er esetlenség.Párizs hölgye kaeéran a parketten forg.Nálunk a csűr azért van, hogy ott rúgd a port,

Hacacáré erre, hacacáré arra,Elhagy a csizmád sarka,Ne bánd azt, lelkem, Marcsa!Hacacáré perdülj, hacacáré fordulj,Ma még menyasszony, szüretre asszony.Hej, hacaca!

Magánalt is jobb vón' lelkem,Ügy táncolni, nem művelten,Mert már úgy dukál,Mifelénk a bál,.Bár engem is mentennének.Nép romlatlan gyermekének,Én is járhatnám,Ahogy itt a lány.El vasárnap a bálba, a port rúgni hopp,Nem tudná a bal lába, mit csinál a jobb.

Hacacáré erre, hacacáré arra..... stb.

1

Magyar

?V Színház ésp*m gassa az

| f ^ ' Vendéglátó

u. 7 . HH--

mozi után látó-

U•

éttermét!

ízléses étterem, választékos étel és ital különlegességek,

harmad

Szolid,

osztályú árban.

ízléses, családias szórakozási hely.

c ikiket nem lát a közünséyEgy korábbi számunkban .sorozatot kezdtünk el ezzel a címmé!.

Vgy érezzük, régi adósságunkat kell lerónunk ennek folytatásával. —Abban a cikkben a színpadi fodrásszal foglalkoztunk, itt a'súgóknak szen-telünk néhány sort. • ' • ' •

Sokan nem is gondoljak, milyen nehéz, felelősségteljes a hivatásuk.Nagyon sokszor előfordul, hogy egy egész előadás további menete múlikrajtuk, hiszen a színész is ember, s ha valahol „rövidzárlat" lép fel —kihagy a színészek memóriája.^—. a súgó az, afcj ezen átsegíti. Az egészelőadás qlatt nagy figyelemmel kell kísérnie nemcsak a szöveget, hanema színpadot is; bizony előfordult már nem egyszer, hogy a darab cselek-ményéhez szükséges fontos kellék kint maradt a színpadról, s a súgófigyelmén múlt — hogy a hiányosságot észrevéve — megértette a színész-szel, aki azután a jelenetbe ügyesen beépítve, behozta a kelléket.

Fárasztó idegmunka, egész embert, művészi érzéket, lelkiismereteshivatástudatot s nem uiolsó.soroaiv hangi adottságot is kíván ez a pálya.Nem mindegy, 'hogy a súgónak milyen a hangja; úgy kell súgnia, hogycsak a színész hallja meg. a közönség ne. A súgás technikájának elsajá-títása sem könnyű dolog.

Színházunk két súgónője: Juhász Jánosné és Szirmai Ottilia. Mind-ketten nagyon szeretik pályájukat.

Sokat dolgoznak, s munkájuk eredményéi akkor dicsérhetjük iga-zán, ha előadás után így gratulálhatunk nekik: „Olyan jó voltál, hogyészre sem véltelek"!

Jól jár,ha ruháit a SZOLNOKIVÖRÖS CSILLAGRUHÁZATI KTSZminőségi férfi és nőiszabóságán ál rendelimeg.

KEDVES OLVASÓINK!A S7olnok megyei Képlap febru-

ár T-i, számában .bizonyára, olvas-tak — egy vidám kis cikkben — .hogy Miszlay István . és DévényiCecília, színházunk tagjai házassá-got kötöttek. Űgy érezzük, nem kö-velünk el indiszkréciót, ha meg-írjuk, hogy.az ifjú pár megérke-zett a nászúiról. Ezt egyébként ész-revehettek azok, akik a napokbana Magyar utcai színészház előtt sé-táltak* mert otl teherautóról búto-rokat raktak le: a fiatal rendezőmost otthon is gyakorolhatja hiva-tását. ..rendezheti" — a lakását.

Nem is zavarjuk őket sokáig,csak megkérdezzük, hogy éreztékmagukat?

— Nagyon jól — Visegrádon vol-tunk! Gyönyörű vidék, nagyszerűellátás! Ezúton is megköszönjük aKereskedelmi és Pénzügyi Dolgo-zók Szakszervezete helyi szervei-nek, hogy beutalásukkal lehetővé

tettek számunkra, hogy ott töltsükezt a szép két hetet.

Nem zavarunk tovább, sok sze-rencsét, boldogságot kívánunk azifjú párnak!

Lári fari nem kell várni...Végre átfog a karod, .Fogj csak át, ha akarod,

: Itt az' ajkam.Jöjjön az a csók.Jöjjenek a szók,A szíremet ostromlók.

Hallgasd ezt a muzsikát,Csókra add a kicsi szád.Zeng a zeneszó.Rajta adom én a szívem át:

Lári, fari, nem kell uárni.frissen jó a csók. ^Fürge légy, ha rád fonódnakrózsaszín kacsok.Lopható és kapható ésvisszaadható.Csókolózni, cxókolózni, jó, jó, jó.

A dolgozó nők segítője a

„PATYOLAT"A szolnoki Patyolat Vállalat átvevő üzletei:l.sz. Duclos u. FESTÉS, VEGYTISZTITAS,

GYORSMOSÁS.2. sz. Csarnok u. FESTÉS, VEGYTISZTITAS.3. Beloiannisz u. 34. PIPERE- ÉS GYORS-

' - MOSÁS "Töröksxentmiklóson: FESTÉS, VEGYTISZTÍ-

TÁS ÉS PIPEREMOSÁS

13

Műsornaptár

Március 11., péntek:12., szombat:13., vasárnap:15., kedd:16., szerda:17., csütörtök:18., péntek:19.. szombat:20., vasárnap:22., kedd:23., szerda:24., csütörtök:25., péntek:26., szombat:27., vasárnap:29., kedd:30., szerda:31., csütörtök:

CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁSCIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS,CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.CIGÁNYPRÍMÁS.

7777777777j

7777777

óra,óra,óra,óra,óra,óra.óra,óra,öra.óra,óra,óra,óra,óra,óra,óra,óra,óra.

Szigligeti-bérlet.Bajor-bérlet.Bartos-bérlet.Somlai-bérlet.Berky-bérlet. •Rátkay-bérlet.Csortos-bérlet.Varsányi-bérlet.Bérletszünet.Törzs-bérlet.Jászai ifj .-bérlet.

Ifj. Egressy-bérlet.Bérletszünet.Bérletszünet.Bérletszünet.Bérletszünet.Bérletszünet.Bérletszünet.

Jegyek elővételben válthatók a színház szervezési irodájában (Kossutiutca. Telefon: 23—00.)

A TUDOMÁNYOS ISMERET-TERJESZTŐ TÁRSULAT március3-án vitát rendezett Shakespeare„Othello" c. tragédiájának előadá-sáról. A nagysikerű vitát CsanádVilmos gimnáziumi tanár vezette, sa hozzászólók között nemcsak a jel-nőtt közönséget találtuk meg, ha-nem az ifjúságot is igen szép szám-ban.

' A Színész Szakszervezet mindenévben lehetővé teszi a vidéki szín-házak tagjai közötti tapasztalat-csere utat. Ennek keretében Beré-nyi Gábor igazgató Pécsett, Kapos-várott járt, Xyll Attila Békéscsabánnézett előadásokat; színházunkhoza miskolci, debreceni színházak tag-jai jöttek.

H 19

SZOLNOK—HEVES MEGYEI

M É H V Á L L A L A TSZOLNOK, MÁRTÍROK ÚTJA 9. TELEFON: 22-11.Telepei és átvevőfielyei 1959. január 1-től m a g a s a b b áronv á s á r o l j a k az alábbi hulladékanyagokat;

Kovácsoltvas 40.—Ft/q Iromány és köny,v 1.10 Ft/kgGép-, kereskedelmi- j Nyomtatvány, nehézés építkezési öntvény 60.— Ft/qLemezhuiladék (feke-te, horganyzott észománcozott) 20.— Ft/qEgetett és zománco-zott öntvény 20.— Ft/q

" Újság (makulatúra) 4.— Ft/kg

(fűzetek, folyóiratok) —.90 Ft/kgHáztartási vegyespopír —.70 Ft/kgSzemétbányai papír —.50 Ft/kgHázt. vegyes rongy —.80 Ft/kgSzabóipari hulladékrsngy 1.20 Ft/kgSzemétbányai rongy —.55 Ft/kg

MÉH telepek é i árvevőheíyek Szolnok megyében: Jászberény, Jászapáti, Kar-cag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mezőtúr, Szolnok,Tiszafüred, Törökszentmiklós, Túrkeve.

Heves megyében: Eger, Füzesabony, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Recsk.

VEGYE IGÉNYBE SZOLGÁLTATÁSAINKATTakarítás, kályhafűtés, pakolás, leltározásoknálanyagmozgatás, ebédkihordás, minden más anya-Sok mozgatása, szállítása triciklivel, vagon klra-

' kás, épitő és más ipari munkáknál képesítéstnrm igénylő munkameneteket elvállaljuk.

A lakosság részérekfiltöztetést, bútorszál-lítást, tüzelő behordást.takarítást, építkezések-hez, segédmunkást, kertásást és minden mát ' .. .szolgáltatást adunk.K é r j e n á r a j á n -l a t a i t e l e f o n o n !

TEMPÓái minős szoiGaimi) msz

HtÖDi: Httfiftl mí*í U. 3. lELEFŰi 23-22, 24-60, Itiif 15-ffl

IS

ÁRfl 1,50 FI

TETŐTOL TALPIGFELÖLTÖZHET

-as

Ruházati Boltban

S Z O I, N O K. B K J, 0 I A N N I S Z U. 7.

1" KI. V. V O.N : 10-84

Méteráru,, kötöttáruCipő, konfekció

Figyelmes kiszolgálás

M i n d e n o s z t á l v o n b ő v á l a s z t é k

60-847 Szolnoki Nyomda, Szolnok, Fy.: Mészáros Sándor.Felelős kiadó: Sánta Ágnes.-..