1

A SZABADHEGYI MAGYAR-NÉMET

KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2017.

2

Tartalom

1. Az iskola nevelési programja .............................................................................................. 5

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai . 5

1.1.1. Pedagógiai alapelveink ........................................................................................... 5

1.1.2. Hosszú távú célok ................................................................................................... 6

1.1.3. Eredménycélok ...................................................................................................... 7

1.1.4. Egész napos oktatásszervezés az általános iskolában ...................................... 10

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................. 10

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 13

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................ 14

1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................ 18

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 19

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ...................................... 23

1.5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

.......................................................................................................................................... 23

1.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......................... 27

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...... 30

1.6.1. A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ......................... 30

1.6.2. Tanulási nehézségekkel élő gyermekek felzárkóztatása .................................. 33

1.6.3. Magatartási-, beilleszkedési- és tanulási zavarokkal élő diákok segítése ....... 34

1.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................ 36

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ......................... 37

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................ 39

1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ...................................... 39

1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ....................................... 40

1.8.3. Az iskola partnerei és együttműködési formái: ................................................ 40

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata ............................................................... 42

1.9.1. A vizsgaszabályzat célja ...................................................................................... 42

1.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya ................................................................................. 43

1.9.3. Az osztályzatot adó vizsgák szabályai ............................................................... 44

1.9.4. Szintfelmérő vizsgák szabályai ........................................................................... 52

1.9.5. Az értékelés rendje .............................................................................................. 60

1.9.6. A vizsgatárgyak követelményei .......................................................................... 63

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ..................................... 63

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 64

1.11.1. A felvétel rendje az általános iskolába ............................................................. 64

1.11.2. A felvétel rendje a gimnáziumba ...................................................................... 65

1.12. A tanítási napok meghatározása intézményünkben ............................................. 67

2. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................. 67

3

2.1. A választott kerettanterv megnevezése .................................................................... 67

2.2. A helyi tanterv tantárgyai és óraszámai ................................................................... 68

2.3. A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................. 75

2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei . 76

2.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása ...................................................................................................................... 77

2.5.1. Valamennyi évfolyamban alkalmazható pedagógiai feladatok ....................... 77

2.5.2. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................ 78

2.5.3. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................. 78

2.5.4. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................ 79

2.5.5. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................. 79

2.5.6. A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................ 80

2.6. Mindennapos testnevelés ........................................................................................... 80

2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ....... 81

2.8. Projektoktatás ............................................................................................................. 82

2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................. 85

2.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

formái .................................................................................................................................. 86

2.10.1. Az ellenőrzés ...................................................................................................... 86

2.10.2. Az értékelés ........................................................................................................ 86

2.10.3. Mérések .............................................................................................................. 90

2.10.4. A tanulók magasabb évfolyamba történő továbblépésének feltételei ........... 91

2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ..... 92

2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................. 92

2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek . 94

2.14. Az iskola környezeti nevelési elvei .......................................................................... 97

2.14.1. Jövőkép, alapelvek, célok .................................................................................. 97

2.14.2. A környezeti nevelés lehetőségei tanórákon .................................................... 98

2.14.3. Hagyományos környezetnevelési lehetőségek tanórán kívül ......................... 98

2.15. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési valamint jutalmazásának

és fegyelmezésének elvei ..................................................................................................... 99

2.15.1. Etikai kódex ....................................................................................................... 99

2.15.2. A magatartás értékelésének elvei ................................................................... 100

2.15.3. A szorgalom értékelésének elvei ..................................................................... 103

2.15.4. A jutalmazás iskolai elvei ............................................................................... 105

2.15.5. A fegyelmezés iskolai elvei .............................................................................. 107

2.16. A választható érettségi vizsgatárgyakkal kapcsolatos szabályok ...................... 108

2.17. Érettségi vizsgára való felkészítés ......................................................................... 109

4

2.18. A középszintű érettségi vizsgatárgyak témakörei ............................................... 110

2.19. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja ....................................... 113

3. Legitimációval kapcsolatos szabályozás ......................................................................... 118

3.1. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával

kapcsolatos intézkedések ................................................................................................. 118

3.2. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

............................................................................................................................................ 120

4. Melléklet

4.1. Helyi tanterv az általános iskola 1-4. évfolyamos tanulói számára - alsó tagozat -

két tanítási nyelvű tárgyak (német nyelv, vizuális kultúra, ének-zene, életvitel)

4.2. Helyi tanterv az általános iskola 5-8. évfolyamos tanulói számára - felső tagozat -

4.2.1. két tanítási nyelvű tárgyak 5-6. osztály (német nyelv, célnyelvi civilizáció,

ének-zene, vizuális kultúra)

4.2.2. két tanítási nyelvű tárgyak 7-8. osztály (német 1. idegen nyelv, célnyelvi

civilizáció, informatika német nyelven, földrajz német nyelven)

4.3. Helyi tanterv a gimnázium 9-12. évfolyamos tanulói számára

5

1. Az iskola nevelési programja

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1.1. Pedagógiai alapelveink

Iskolánk önmeghatározásának fontos eleme az, hogy befogadó intézményként

viselkedünk. Az iskolaérett gyermekek bármiféle szelekcióját, szegregációját elvetjük.

A tanköteles gyermekeket heterogén osztályban oktatjuk.

Az eltérő képességeket természetes állapotnak tekintjük. Az adottságok alapos

szakmai megismerését követően az egyes gyermekekhez igazítva alakítjuk a haladás

ütemét és az ismeretek körét. El kell kerülni a kudarcok halmozódását.

A diákokat széles tevékenységi lehetőségekhez juttatjuk, ezáltal a képességek is

tágabban mutatkoznak meg, nagyobb esélyt adva a sikerélményhez jutáshoz. Az

iskolai programokat és módszereket különböző fejlettségű és tanulási tempójú

gyermekekhez igazítjuk.

A képességfejlesztés preferálásával az iskola bővebb lehetőséget nyújt az önálló,

alkotó, sikeres életvitel megteremtéséhez.

A képességfejlesztés alkalmas a családi szocializáltságból adódó hátrányok

eredményes leküzdésére és a tehetségek felismerésére és fejlesztésére.

Az iskola domináns módszere a differenciált tanulásirányítás. Az egyéni

képességfejlesztés a gyermekek lehetőségeihez igazított humanizált pedagógiai

eljárás.

A tanulók neveltségi szintje, családi szocializáltságának minősége megköveteli, hogy

az iskola a mindennapi kultúrának, a viselkedési normáknak, a kommunikációs

ismereteknek, az alapvető erkölcsi értékeknek a formálója és gyakorlótere legyen.

Ezek a normák tantervi rangra emelkedtek. A közvetítendő értékek egyetemes értékek:

a humánum, a kötelesség, a felelősség, az együttérzés, a tolerancia, a becsület, az

igényesség, a türelem, az együttműködési készség, a tisztelet, az egészséges identitás-

tudat, a magyarságtudat, a más népek tisztelete, az összetartozás a családban és

nagyobb közösségekben, a tudás, a teljesítmény tisztelete, önzetlenség, önbecsülés, a

barátság, a békesség, a kulturált vitakészség, a tisztaság, a rend, az esztétikus

környezet, a környezetvédelem, a globális világproblémák iránti érzékenység.

6

Iskolánkban több mint két évtizede az ÉKP program és annak szellemisége szerint folyik az

oktatás. A program az egyéni bánásmódra, a tanulói kompetenciák fejlesztésére tette a

hangsúlyt. Kiemelten szerepel a nyelvi és irodalmi kommunikáció magyar- és idegen nyelven

(német nyelv és angol nyelv), a hon- és népismeret, valamint az előadó- és a mozgás-

művészeti területek fejlesztése.

Ezek megalapozásának, az alapkészségek és képességek fejlesztésének módszerei,

munkaformái:

kooperatív tanulás,

egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka,

differenciált, személyre szabott tanulásszervezés,

frontális osztálymunka,

projektmódszer, projekt alapú oktatás.

„A pedagógiai cél- és hatásrendszer tervezés tevékenységeit olyan műveletsorként foghatjuk

fel, amely egyfelől az oktatáspolitikai célokra tekint (kerettanterv), másfelől a növendékek

szükségleteire és perspektíváira, de úgy, hogy eközben alaposan ismeri az iskolát, a szülői

házat és a makro társadalmi viszonyokat.” (Zsolnai József)

1.1.2. Hosszú távú célok

Az egyetemes és a magyar kultúrában felhalmozódott érték és tudás közvetítése,

gyarapítása.

A kulturális értékek személyiségformáló hatásainak tudatos felhasználása.

Egészséges önismerettel, megfelelő öntudattal, önbizalommal, helyes énképpel

rendelkező fiatalok nevelése.

A permanens tanulásra, önművelésre szóló attitűd kialakítása, szükségletként való

értelmezése.

Az önálló alkotásra, kreativitásra ösztönzés és az arra való képesség iskoláskorú

kinyitása.

Kulturált kapcsolattartási, kommunikációs tudás kialakítása.

Humánus, szociális érzékenységgel párosuló cselekvőképesség kialakítása.

Pozitív gondolkodásmód és pozitív magatartás kialakítása. A játékosság, a jókedv, a

derű az iskola jellemzője legyen.

7

Esélyegyenlőségre törekvés. A szociális és más hátrányok leküzdésében való

eredményes közreműködés.

Környezetvédelmi és környezetesztétikai tudat, magatartás- és cselekvésre ösztönzés

kialakítása.

Az egészséges életvitelhez szükséges alapismeretek megtanulása, az egészséges

életmód következetes gyakorlása.

A magatartástudat és az európai dimenziók ismeretének egymást erősítő hatásainak

tudatosítása.

A tehetség felismerése, gondozása, fejlesztése, elismerése.

Az iskola értékteremtő műhely legyen! A tanárok és a diákok önálló alkotásokra

ösztönzése, támogatása pedagógiai felfogásunk következménye.

1.1.3. Eredménycélok

1-4. évfolyamig:

Alakuljon ki a kisdiákban az iskolai szokásrend!

Legyenek képesek a normatartásra!

Alapozzuk meg a felelősség - és kötelességtudatot!

Ismerjék meg az illemszabályokat!

Tisztán, szépen beszéljenek, kötődjenek a magyar nyelvhez!

Jól és szépen írjanak!

Legyenek birtokában az értő olvasásnak! Ösztönözzünk a rendszeres olvasásra!

Ismerjenek verseket!

Számfogalmukat alakítsuk ki! A számolási és logikai alapműveleteket készségszinten

használják!

Alapozzuk meg az egészséges életvitelt!

Szívesen énekeljenek!

A manuális tevékenységekhez legyen bátorságuk - jó kedvvel tevékenykedjenek!

Szoktassuk könyvtárhasználatra a gyerekeket!

A mindennapi testmozgás váljon igényükké!

Szeressék a játékot! Tanulják meg az egészséges és kulturált versengés szabályait!

Kezdjék el egy idegen nyelv tanulását, legyen bátorságuk az ismeretek használatára.

8

Ismerkedjenek meg a számítógéppel!

Legyen az életkornak megfelelő ismeretük önmagukról és a természetről!

A magyarság ismeretet néprajzi és honismereti tudáselemekkel alapozzuk meg!

A lassúbb tanulási tempójú gyerekeket különös gonddal oktatjuk.

Kapjanak lehetőséget egyéni érdeklődésük iskolai fejlesztésére, szabadidős

tevékenységre, kötetlen közösségi együttlétekre.

A tehetséggondozás általános képzési módszereit alkalmazzuk!

5-8. évfolyamig:

Szélesítsük ki – a kerettantervre alapozva – a természetről, a társadalomról és

önmagukról szóló tudását tanítványainknak!

Kiemelt figyelmet fordítsunk a tanulás tanulására! Tanítsuk meg a „felsős” diákokat a

tanulási folyamat fázisaira, a tudatos tanulásra!

A tantárgyakhoz rendelt tudásanyagot az egyéni képességek szerinti optimum szinten

törekedjünk elsajáttíttatni!

A „tárgyi” tudás megszerzése mellett kapjon szerepet a játéktanulás, a mindennapi élet

tanulása, a jelrendszerek, az informatika és a nyelvek tanulása, a környezetvédelem

tanulása, a technika tanulása, a munka és munkamegosztás tanulása, a

művészettanulás, a személyiségjegyek és önismeret tanulása.

A differenciált képességfejlesztés jegyében valamennyi tanulóknál találjuk meg azt az

objektivációt, melynek elsajátításában remélhetőleg sikereket érhet el.

A kognitív típusú objektivációk mellett a személyiségfejlesztésben szerepet szánunk a

tevékenység típusú és a szokás típusú tanulásnak is.

A tehetséges diákok számára biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a kép, a médiatár, az

elektronikus információhordozók szakszerű használatát elsajátítsák a diákok, s az

önművelés természetes eszközeiként kezeljék azokat.

A szabadidő értelmes megszervezésének képességét rendszeres színház, hangverseny

és kiállítás látogatásokkal támogassuk.

A 7-8. évfolyamos tanulók körében az optimum követelmények elsajátítására

törekedjünk.

A 7-8. évfolyamos általános iskolai diákoknál a középfokú továbbtanuláshoz

elengedhetetlenül szükséges követelmények alapos megismerését, gyakorlását,

rögzítését célozzuk meg.

9

Az idejáró diákok egy-egy területen mutatkozó magasabb szintű képességeit fokozott

gondossággal fejlesszük.

9-12. évfolyamig, érettségiig:

Az érettségire és a felsőfokú tanulmányokra való felkészülés az utolsó két évfolyamon

folyik.

Képes legyen a diák:

- az önálló tanulásra,

- a tudás forrását jelentő eszközök kezelésére,

- a kulturált kommunikációra,

- az önálló gondolatsor megalkotására és kifejezésére,

- a megfelelő, kulturált vitára, érvelésre,

- a lényeges és lényegtelen megkülönböztetésére,

- az egész és a rész összefüggéseinek felismerésére,

- a folyamatok leírására,

- az ok-okozati összefüggések felismerésére és alkalmazására,

- legalább egy idegen nyelven történő kommunikációra.

További fejlesztési feladataink:

- az esztétikai érzék fejlesztése,

- az értékválasztási képesség fejlesztése,

- a szociális és humánus érzékenység fejlesztése,

- a globális világproblémák iránti fogékonyság kialakítása,

- az énkép, magyarságkép, az „emberi” tényezők megfogalmazása képességének

fejlesztése,

- a saját jövőkép kialakításának segítése,

- a személyes felelősségérzet kialakulásának segítése,

- a közösség iránti kötelességtudat kialakításának segítése,

- felkészítés a képességek megmérettetésére, a versenyzésre

- az önkifejezést megalapozó alkotások készítése, pódium-szereplések, közönség

előtti kulturált megnyilatkozások gyakorlására való képesség fejlesztése,

- önálló publikációk készítése képességének fejlesztése,

- annak kialakítása, hogy a testnevelés, a sport legyen életvitelük természetes

része.

10

1.1.4. Egész napos oktatásszervezés az általános iskolában

Az általános iskolában az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (ÉKP) kerettantervét

használtuk fel – miniszteri engedély alapján - az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó helyi

tantervek elkészítésekor. Az óratervet a 2.2. pontban szerepeltetjük. Az alternatív tanterv

követelményeinek úgy tudunk eleget tenni, hogy a sajátos tantárgyi rendszerhez egy speciális

oktatásszervezési formát alkalmazunk, melyet a köznevelési törvény egész napos iskolaként

nevesít.

Általános iskolában az 1-6. évfolyamon alkalmazzuk ezt az oktatásszervezési formát, mely azt

jelenti, hogy az egyes osztályok és csoportok tanóráit, az étkezést, a regenerációt és egyéb

tevékenységeket egész napra osztjuk el és szerepeltetjük az órarendekben. Ebből következik,

hogy nincs hagyományos módon szervezett napközis csoport, ahol napközis pedagógus venné

át kollégáitól a feladatot a gyerekek felkészülését illetően. Helyette bizonyos tantárgyak

óraszámai (pl. NYIK, matematika) magasabb óraszámban szerepelnek a tantárgyi órakeretben

annak érdekében, hogy a hagyományosan otthoni felkészülés, tanulás feladatait az iskola, a

pedagógus részben át tudja vállalni, különösen a hét 1-5 napján.

Az óratervben szereplő tanórák és foglalkozások kategóriái:

Kötelező tantárgyi órák

Egész napos ellátás feladatai:

- Képességfejlesztés,

- Önálló tanulás,

- Játék, szabadidő, sport,

- Gyermekek ellátása.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Szakmai felfogásunk alapjai

„Az iskola fő célja, hogy maximalizálja a nevelési szempontból sikeres viselkedést,

vagyis azt a viselkedést, amely az egyén számára eredményes, az intézmény számára

hatékony”

„A viselkedés akkor sikeres, ha egyidejűleg hatékony és eredményes, vagyis ha egyszerre

és egyidejűleg szolgálja az intézményes nevelés céljait és a nevelkedő személyiség egyéni

szükségleteinek, diszpozícióinak kifejlődését”

(J:W: Getzels után Pataki Ferenc)

11

Fejlesztési területek

A személyiség fő megnyilvánulásait figyelembe véve a fejlesztés a következő területeket

célozza meg:

A diákok iskolai, tanulási attitűdjét az iskolával, a pedagógussal, az új környezettel

való találkozást pozitív élménysorozattal kell megalapozni. A kedves, derűs felnőtt-

gyermek, felnőtt-diák kapcsolattartás, a pozitív közelítésű értékelés, a dicséret és a

jutalmazás preferálása általános pedagógiai feladat.

A gyermekek temperamentumát, azok különbségeit természetesnek tekintjük. A

megnyilvánulások esetleges szélsőségeit a viselkedési normák ismertetése, gyakorlása,

alkalmazása során illetve négyszemközti beszélgetésekben korrigáljuk.

A képességek fejlesztését minden korosztályban egyénre szabottan végezzük.

Ennek szervezeti keretei:

- az osztályon belüli tanórai differenciálás,

- az egyéni foglalkoztatás,

- a tanórán kívüli lehetőségek felkínálása,

- hátránykompenzációs eljárások alkalmazása és

- a tehetséggondozás munkaformái jelentik.

A fiziológiai fejlesztést az emberismeret, az önismeret, a mozgáskészségek fejlesztése,

az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek elleni ismeretek

feldolgozásának iskolai alkalmazásaival biztosítjuk. Folyamatos az iskola -

egészségügyi szolgáltatás és felvilágosító munka.

A gyermekek, a diákok tényleges érdeklődésének, adottságainak alapos megismerése

általános pedagógiai feladat. A tevékenységek széles skáláját kínálva, azt kipróbálva

az érdeklődés fejlesztésének megfelelő speciális foglalkozásokat szervezünk. A

speciális foglalkozások munkaformái a fakultációk, a szakkörök, a

sporttevékenységek, a művészeti foglalkozások, egyéni kutató és feldolgozó munkák.

A személyiségfejlesztésben kiemelt figyelmet fordítunk az érzelmi, értelmi, akarati

nevelő hatásoknak.

Tudatosan teremtünk olyan oktatási-nevelési szituációkat, melyek edzik az akaratot,

értékválasztási készségeket fejlesztenek, segítik a problémamegoldó képesség

kialakulását, gyakoroltatják a döntéshozatalt, érzékeltetik a döntések hatását, az

alternatív feladatmegoldást.

12

Pozitív személyiségjegyek megalapozására törekszünk.

Az érzelmi nevelésben az empatikus jellemvonások, a metakommunikációs ismeretek

kialakítására, az értelmi nevelésben a helyes énképműködésre, a közösségi helyzetek

megfelelő értékelésére, a jutalmazás és a büntetés normáinak alkalmazásaira, a

tapasztalás fontosságára, általánosítási és alkalmazási képességekre és a

példamutatásra helyezzük a hangsúlyt.

A személyiségfejlesztés tevékenységi körei

A tantárgyi tanulás

Az iskola által kezdeményezett, szervezett művelődési folyamatok

Szabadidős tevékenységek

A tanulók szocializációs folyamatainak követése, alakítása

Az én-folyamatok, az én-világ tanulása

A személyiségfejlesztés alkalmazásának garanciái:

A pedagógus értékeléseiben, döntéseiben alapvetően vegye figyelembe az egyes

tanulók teljesítménylehetőségeit, életkori jellegzetességeit.

A fegyelmet, a fegyelmezés lehetőségeit, a jutalmazás és a büntetés módjait úgy és

akkor alkalmazzák, ha a tanuló előtt korábban világossá tették a követelményeket.

A fegyelmezés mindig konkrét esetre és konkrét személy(ek)re szóljon.

A fegyelmezés csak kulturált hangvételű és stílusú lehet.

A fegyelmezés minden esetben indokoló legyen.

A fegyelmezés nem sértheti a diák önérzetét.

Az értékelés, minősítés soha nem érintheti a diák családját.

Elvetjük a kollektív büntetést!

A tanulási teljesítményt és a viselkedést elkülönülten értékeljük.

A játékon kívül fontosnak tartjuk a művészeti nevelés egyéb személyiségfejlesztő

hatásait is, és ennek módszertanában a folyamatos megújulásra törekszünk. Az EFOP

3.2.6-16-2016-00001 a Tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a

köznevelési intézményekben című projekt keretében a Színház- és Filmművészeti

Egyetem partnerintézményeként az átvett szakmai programok tananyagát,

módszertanát, valamint ezek megfelelően adaptált változatát alkalmazzuk a tanórai

tevékenységekben (beleértve a fakultációt, a színjátszás órákat), a tanórán kívüli

13

egyéb nevelő-oktató munkában, az intézmény helyi tantervi és tantárgyi programjában

megjelenő szakkörökben, a szabadidős tevékenységek során és a nyári táborokban is.

A személyiségfejlesztésben pedagógiai értéknek tekintjük a játékot.

A játékot motivációs pedagógiai tényezőként, gyermek és ifjúkori szükségletként

tételezzük, ezért kellő alkalmat biztosítunk rá. A játékot az iskolában tanítani kell.

Nemcsak szórakoztató, hanem képességfejlesztő szerepét is fel kell használni. A

képességfejlesztő lehetőségek közül preferáljuk a konstrukciós-, a kombinációs-, a

variációs-, a logikai-, a szerep- és nyelvi játékokat. A „szokásos” tantárgyakon túl

emiatt (is) szerepeltetjük tantárgyi rendszerünkben: a bábozást, színjátszást, logikai

játékot, a barkácsot, a média ismeretet és a modern –, illetve a néptáncot.

A személyiségpedagógia alapvető eljárásának a humánus bánásmódot tartjuk.

A 2019/20. tanévtől az iskola az 1988-ban elindított értékközvetítő és

képességfejlesztő programjának szellemében óratervi foglalkozásként kéthetente egy

órában Társas és kognitív képességfejlesztés nevű foglalkozást indít az alsó tagozat

valamennyi évfolyamán, az órarendbe beépítve. Ennek következményeként az 1-3.

évfolyam óratervében heti 0,5 órában kap helyet a bábozás, heti 0,5 órában kap helyet

a társas és kognitív képességek fejlesztése. A 4. évfolyam óratervében heti 0,5 órában

kap helyet a színjátszás, heti 0,5 órában kap helyet a társas és kognitív képességek

fejlesztése. Az ötödik évfolyamtól felmenő rendszerben az önismereti órák részét

képezik a személyiségfejlesztő csoportfoglalkozások.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskola egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak a szakmai része az iskolaorvos és a

védőnő közreműködésével, de az iskola igazgatójával történt egyeztetések után valósul meg,

mint:

Növekedés és testi fejlődés mérése és minősítése

Vérnyomás mérése

Mozgásszervek vizsgálata

Látás vizsgálata

Hallás vizsgálata

Pajzsmirigy vizsgálata

Tisztasági vizsgálatok

14

Fogászati szűrővizsgálat

Kötelező védőoltások

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

Az iskola, mint környezet biztosította feltételek

Az iskola egész épületét 2003-ban felújították, melynek során a mozgássérültek számára

kialakításra került az épület akadálymentes megközelítéséhez rámpa, az épületen belüli

közlekedéshez lift.

Az iskola mai szemmel is modern, a tanítás-tanulás minden igényét kielégítő négyszintes

épület, megfelelő udvarral, ahol kosár- és kézilabda pálya, valamint műfüves kispályás

labdarúgó pálya biztosítja a testnevelés órák szakszerű megtartását. Az udvar kb. fele

füvesített, fákkal szegélyezett, rajta az EU-szabványnak megfelelő játékokkal játszótér

szolgálja elsősorban a kisiskolások regenerálódását.

Az órarend tervezése átgondolt. Az egész napos oktatásból és az ÉKP pedagógiából adódóan

a tanulók napi órarendjébe beépített regenerációs sáv (ebéd-szabadidő, játék-szabadidő)

mozgáslehetőséget biztosít a tanulóknak.

Az egészséges életmód támogatása érdekében, hogy az egésznapos oktatásban résztvevők a

nap első felében is mozoghassanak, a 2019/2020-as tanévtől bevezetjük a kötelező udvari

szüneteket az 1-6. évfolyamon. Az 1-2. osztályosok az 1. óra utáni szünetben tízóraiznak,

majd a 2. óra után az ügyeletesek vezetésével levonulnak az udvarra. A 3-6. osztályosok a 4.

óra utáni szünetet töltik az udvaron. A balesetmentesség biztosítása érdekében átdolgoztuk az

ügyeleti rendet is.

Az általános iskolai tantermek átlagos alapterülete 54 m2, a középiskolai osztálytermeké pedig

82 m2. A tantermek berendezése a korosztályokhoz és az előírásokhoz igazodik. A

tantermekben nagy ablakok biztosítják a fényt, a jó és gyors szellőzési lehetőségeket. Minden

osztály saját tanteremmel rendelkezik. Az ülésrend időszakonkénti változtatása – a gyermekek

szemének, gerincének egyenletes, arányos terhelése miatt – időnként szükségszerű.

A tanszerek hazavitele az alsó tagozaton nem kötelező mindennap.

A tanulók létszámának megfelelő számú illemhely, kézmosó áll rendelkezésre minden

emeleten. A burkolatok mindenütt könnyen tisztíthatók. A kéztörlési lehetőség is biztosított.

A mozgáskorlátozottaknak külön illemhely áll rendelkezésre.

A lépcsők biztonságosak.

15

A felsőruházat, a tornaruhák és a cipők tárolása is megoldott a folyosói szekrényekben, illetve

a gimnáziumi tantermekben.

A közös helyiségek, folyosók tisztaságának megőrzésére gondot fordítunk.

Az iskola ebédlője önkiszolgáló rendszerben működik. Az oldalfal felcsempézett, könnyen

tisztítható. Az étkezési körülmények, a napi háromszori étkezés lehetősége biztosított a

tanulóknak. Amennyiben lehetőségünk engedi, bekapcsolódunk az „Iskolagyümölcs”

programba. Az iskolában büfé működik. Az egészséges táplálkozás kínálatát elvárjuk a büfé

vezetőjétől. Értékelését – a védőnővel közösen - minden évben írásban végezzük el.

A tornaterem műpadlós. Az egyes sporteszközök rögzítettek. A sporteszközök tárolására –

sajnos elég szűkösen - szertár áll rendelkezésre. Az öltözőket hideg-meleg vizes zuhanyzók és

mellékhelyiségek egészítik ki.

A táncterem műpadlós és tükrökkel felszerelt, természetes megvilágítása biztosított.

A tanórán kívül szervezett foglalkozásokra tornaterem, színházterem, iskolaudvar,

sportpályák, szabadtéri játékszerek, valamint a közeli játszótér áll rendelkezésre.

A szaktantermek (technika, fizika-kémia, informatika) felszereltsége megfelel a

követelményeknek.

Az iskolában orvosi szoba váróval, logopédiai és fejlesztő foglalkozásokra kialakított helyiség

van.

Feladataink az egészségnevelésben iskolai szinten

„Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan

létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket,

tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása

érdekében” (WHO).

Az egészség alatt a testi, lelki, szellemi és szociális jól – lét állapotát értjük, melynek

érdekében az alábbi feladatokat, tennivalókat tartjuk a legfontosabbnak:

Hatékony prevenciót,

Egészséges, biztonságos környezet biztosítását,

Veszélyek feltárását, majd megszüntetését,

Beilleszkedési, tanulási zavarok korrekcióját,

Szociális hátrányok enyhítését,

Társas kapcsolatok fejlesztését, toleranciára nevelést,

Partnerkapcsolatok javítását,

16

Káros élvezeti cikkek fogyasztásának csökkentését,

Mindennapos testedzés megvalósítását,

Fizikai állapot javítását,

Gyógytestnevelés lehetőségének biztosítását,

Önismeret fejlesztését,

Kockázatok tudatos csökkentését az egészséges életmód előmozdítása érdekében,

Egészséges életmód iránti igény kialakítását,

Konfliktuskezelés fejlesztését,

Egészségtudatos életvitel kialakítását.

Az iskola egészségneveléssel kapcsolatos hagyományai, az egészségfejlesztés csatlakozási

pontjai az iskolában

Hagyományos programok és rendezvények iskolai szinten

Egészségnap (tanulóknak és szülőknek is ajánlott programokkal)

Fenntarthatósági témahét

Turisztikai nap

Iskolai diák és sportnap

Testmozgást biztosító tanórák (testnevelés óra, judó, aerobic, néptánc, modern tánc)

Egészséges táplálkozás kialakítását segítő tanórák (osztályfőnöki órák, háztartástan)

ISK foglalkozások (labdarúgás, kézilabda, …)

Egyesületi sportolás támogatása (heti max. 2 testnevelés óra kiváltása)

Sportverseny rendezése („Fehér Miki Emléktorna”)

A tanórán kívüli sporttevékenységnek (futsal, önvédelmi sportok, női labdarúgás,

kézilabda) teret engedünk

Részvétel egészségügyi- és sportversenyeken

Ismeretterjesztő előadások meghívott előadókkal (drog, káros szenvedélyek, stb.)

Egészségvédelemmel kapcsolatos rajzpályázatokon való részvétel

Munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos oktatás (a tanév 1. osztályfőnöki

óráján)

Tisztasági verseny osztályoknak

Pályaorientációs foglalkozások

17

Egészségnevelésben az osztályfőnök lehetőségei a témák megjelölésével

Önismeret óra

Felső tagozat:

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete (testi higiénia).

Az egészséges testtartás. A mozgás fontossága. Az értékek felismerése és ismerete.

Az étkezés. táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe. A betegségek kialakulása és a

gyógyulási folyamatok (gyógyszerhasználat). Elsősegély-nyújtási ismeretek. Barátság.

párkapcsolatok. szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben. Személyes krízishelyzetek

felismerése és kezelési stratégiák ismerete. Tanulás és tanulási technikák. Az idővel való

gazdálkodás szerepe. Rizikóvállalás és kockázatai (közlekedés. személyes biztonság).

Szenvedélybetegségek elkerülése (alkohol. dohányzás. drog. játékszenvedély). A tanulási

környezet alakítása. A természethez való viszony az egészséges környezet jelentősége. A

reklám szerepe. Serdülőkori testi változások.

Osztályfőnöki óra

9. évfolyam: Önismeret, személyiségfejlesztés (serdülőkori krízis okai), önbecsülés,

önértékelés, stressz-kezelés, ellenállási készség fejlesztése. Kockázatcsökkentés,

problémamegoldás. Képzett kortárs-segítő diákok bevonása a felvilágosító munkába

(alkoholfogyasztás, táplálkozási devianciák, AIDS-prevenció). Párkapcsolat, szerelem,

szexualitás. Korai nemi élet hátránya.

10. évfolyam: Fogamzás menete. Fogamzásgátlás. Terhesség jelei, hatása a fiatal

szervezetre. Abortusz és következményei.

11. évfolyam: Családtervezés, szexuális kultúra.

12. évfolyam: Optimális családtervezés. A stressz hatása a szervezetre.

A fenti témák adaptációja az osztályfőnöki munkatervekben/tanmenetekben tanévenként

jelenik meg.

Az önismereti – és az osztályfőnöki órákon túl az egyes tantárgyak speciális lehetőséget

adnak az egészségnevelésre. Ezeket a lehetőségeket a szaktanárok építik be tanévi

programjaikba a helyi tantervben és a pedagógia programban megfogalmazott

elvárásoknak és elveknek megfelelően.

18

1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (főként osztályfőnöki,

biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy a tanulók:

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,

ismerjék meg az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten élettannal, anatómiával

kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,

ismerjék fel a vészhelyzeteket,

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit,

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével,

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

Megismertetjük tanulóinkkal - az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és

tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében az elsősegély-nyújtással

kapcsolatos legfontosabb alapismereteket.

Bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtás alapvető módozatait.

Gyakoroltatjuk tanulóinkkal a segítség kérésének (orvos, mentő) módját.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kéri az iskolaorvos és a védőnő

segítségét.

Az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági

Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével.

Tanulóink – a védőnő szakmai irányításával - bekapcsolódnak az elsősegély-

nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe, versenyekbe.

19

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását segítő tantárgyak és tantárgyi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

biológia

- rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

kémia

- mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

fizika

- égési sérülések

- forrázás

- áramütés

- szem és bőr védelme (UV)

- káros sugárzások elleni védelem

testnevelés - esések okozta sérülések

- ütközések okozta sérülések

technika - közúti balesetek

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösségfejlesztés az összetartozás, az együttműködés, a szerepvállalás, a felelősség, a

kötelesség képességeinek erősítését szolgáló pedagógiai tevékenység.

Az iskola az alábbi közösségeket tartja a mindenkori pedagógiai feladatok és a diákok

jövőjéről szóló felkészülés gyakorlóterének:

az iskola közössége,

évfolyamok közössége,

az osztály közössége, tanulócsoportok közössége,

20

művészeti csoportok (kórus, tánccsoportok, alkalmi versenyző csapatok,

színjátszó csoportok, stb.),

sportcsapatok,

diákönkormányzati szerveződések,

szabadidő hasznos eltöltésére kialakuló csoportok,

a család,

a lakókörzet, a város, az ország.

A fentiek az egyén és a társadalom közötti alkotó kapcsolatot kívánják megteremteni.

Az iskolába érkező gyermek, ifjú számára az iskola, az osztály, stb. nem más, mint szervezet,

melyet a közös tevékenységek, az életképes, visszatérő események (hagyományok), a közös

élmények, a közösségen belüli személyes kapcsolatok alakítanak közösséggé.

Iskolai szintű közösségfejlesztő tevékenységek, alkalmak, munkaformák, hagyományok

Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély: A diákok és családjaik eseménye, ünnepi alkalom.

Értékelés, kitüntetés és jutalmazáseseménye. Szereplési lehetőség. Az első osztályosok

ünnepélyes fogadása.

„Fehér Miki Emléktorna”: Az iskola 27 éves hagyománya a győri és Győr környéki

általános iskoláknak meghirdetett kispályás teremlabdarúgó torna, melyet 2004-től

Fehér Miklós, iskolánk volt diákjának tragikus halála óta – a szülők beleegyezésével -

„Fehér Miki Emléktornának” neveztünk el. A tornát általában 8 csapat részvételével

rendezzük meg, így emlékezünk meg minden évben a kiváló labdarúgóról, akinek

tehetsége, munkabírása, szerénysége, sportemberi kvalitásai példaként állíthatóak

sportszerető ifjúságunk elé.

Karácsonyi ünnepély (diákoknak és szülőknek külön-külön): A diákok, a szülők

hagyományos meghitt hangulatú eseménye. Valamennyi diák szereplési alkalma. A

művészeti csoportok hagyományos fellépésének lehetősége.

Mikulás ünnep: Az intézmény 2 „generációjának” (általános iskola, gimnázium)

közös vidám programja.

Tánc világnapja: A néptáncot és modern táncot tanuló diákok bemutatója a

diáktársaknak és a szülőknek. Kiváló szereplési lehetőség, a különféle zene- és

táncstílusok találkozása.

21

Turisztikai nap: Környezetünk természeti szépségeinek, történelmi nevezetességeinek

megismerését és/vagy túrázást biztosító iskolai esemény. A természet napja, melynek

keretében tanév elején az osztályok sokat tehetnek annak érdekében, hogy jó

közösséggé váljanak. Mindezt a közösen kialakított programok és azok előkészületei

során végzett közös tevékenység biztosítja.

Diáknap és sportnap: Az öntevékenység, az önszerveződés képességének, a

játékosságnak a versengésnek a napja. A magasabb évfolyamokra járó diákok és a

kisebbek együttműködésének gyakorlótere. A testedzés, a játék, az egészséges

versengés, az együttműködés érdekében szervezett iskolai nap.

Fenntarthatósági hét: A környezet tisztasága és védelme érdekében szervezett

közösségi tevékenység.

Színpadi bemutató („Márton nap”, „Angol projekt nap”, „Tavaszi fesztivál”):

Iskolánk életének jelentős eseményei, a használható nyelvtudás gyakorlásának,

bemutatásának kiemelt lehetősége a németes és az angolos osztályok számára. A

projektmunka eredményének bemutatási lehetősége diákoknak és pedagógusoknak

egyaránt.

Farsangi bál: A társasági viselkedés tanulásának és a gyerekek, fiatalok

szórakozásának hagyományos eseménye.

Táborozások: Alsó tagozatosok tábora, gólyatábor.

Nemzeti ünnepek és megemlékezések:

o Iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket tartunk:

o Március 15-én: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére,

o Október 6-án: az Aradi Vértanuk emlékére,

o Október 23-án: az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére,

o Január 22-én: a Magyar Kultúra Napja emlékére,

o Február 23-án: a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére,

o Április 16-án: a Holocaust áldozatainak emlékére,

o Június 4-én: Az összetartozás napja alkalmából.

A történelmi megemlékezések során a magyar történelem jeles eseményein belül

kiemelten foglalkozunk azok győri vonatkozásaival. Az ünnepségeken a tanulók mind

szélesebb körű aktív részvételét biztosító megoldásokat alkalmazunk. Pedagógiai

jelentőséget adunk a felkészülés időszakának. Az ünnepségeken fontosnak tartjuk a

külsőségek ünnepélyességét is.

22

Hangverseny és színházelőadás az iskolában: Az iskola színházterme adta lehetőség

kihasználása a művészeti nevelés érdekében.

Évfolyamot érintő közösségi hagyományos rendezvények

Az első osztályosok iskolaköszöntő ünnepe

A végzős diákok (8. illetve 12. évfolyamosok) ünnepélyes búcsúztatása (ballagás)

Gólyaavató a 9. osztályos gimnazistáknak (a 10. osztály és a Diákönkormányzat

közreműködésével)

Szalagavató

Leendő első osztályosok szüleinek rendezett „Nyílt napok”

Osztályközösséget fejlesztő hagyományos alkalmak

Osztálykirándulások tavasszal

Klubdélutánok

Osztálykarácsony

A diákönkormányzat közösségfejlesztő szerepe:

Az iskola pedagógusai a gyermekek diákönkormányzati, diákköri tevékenységét:

a diáktagok érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetének,

a demokrácia iskolájának,

a közélet és a tolerancia tanulásának,

szervezési ismeretek elsajátításának,

a munka tanulásának,

az értelmes időtöltés és szórakozás igénye kialakításának,

jelentős pedagógiai, azaz személyiségfejlesztő programnak tekintik.

A diákönkormányzat által szervezett közösségfejlesztő programok:

Diáknap

Adventi bazár

„Tök jó nap”

„Aludj máskor, focizz most!”

Mikulás ünnep

Farsangi bál

23

Disco

Környezetvédelmi hét (társrendező)

Csocsóbajnokság

Pókerbajnokság

Gólyaavató

Gólyatábor

DÖK gyűlések

Egyéb, a közösségfejlesztést segítő hagyományok:

A diákközösség előtt félévente igazgatói értékelés történik a sikerek és a problémák közös

értelmezése érdekében.

Tanév végén „Szülői Levél” címmel összefoglaló füzetet juttatunk el minden családhoz a

diákok és a pedagógusok munkájáról, tájékoztatva a szülőket a tanév során elért

eredményekről, sikerekről.

Az iskolai közösségért végzett kiemelkedő munkát a tanév végén PRO IUVENTUTE

kitüntetéssel (ezüst gyűrű) ismerjük el.

Az iskola jó hírnevét munkával tartósan erősítő diákok a legmagasabb intézményi

kitüntetést a PRO HUMANA (gimnázium) illetve a PRO SHCOLA (általános iskola és

gimnázium) kitüntetést kaphatják arany nyaklánccal illetve aranygyűrűvel.

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza.

1.5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési

szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői

utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes

megtartása.

24

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek

munkájában.

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai

szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása, éves tervének

elkészítése (tanmenetek, éves programok).

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a

tanítási órákon.

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek,

szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon

és a különféle iskolai foglalkozásokon.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a

tanítási órákon.

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése versenyekre,

vetélkedőkre.

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése,

segítség a szervezésben.

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön,

bemutatókon.

25

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló diákok

gondozása, eredményes fejlesztése

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

diákok segítése, mentorálása tanórán, szükség esetén tanórán kívül az esélyegyenlőség

biztosítása érdekében.

A szakvélemény alapján elkészült igazgatói határozatban leírt megsegítések biztosítása

a tanórákon.

Kapcsolattartás és egyeztetés az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógussal,

az osztályfőnökökkel valamint a fejlesztő pedagógussal az érintett diákjaival

kapcsolatosan.

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan

hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel

küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

Az éves munkatervben és a havi rendezvénynaptárban szereplő szabadidős programok

segítése iskolán belül és kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás, stb.).

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megszervezése.

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok segítése.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való részvétel

Az iskolai diákönkormányzati munka segítése: programok szervezésében és

lebonyolításában, részvétellel.

Munkafegyelem, a munkához való viszony

A munkaköri kötelességek teljesítése.

Az ügyeleti munka beosztás szerinti pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi

szünetekben, valamint tanítás előtt és után.

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

26

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

Továbbképzéseken való részvétel.

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Az iskolai munka feltételeinek javítása

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

Az iskolai alapítvány működésének segítése.

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása

(innováció).

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának,

beilleszkedésének segítése.

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének, rendezvényeinek

szervezésében, a szervezés segítése.

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein.

27

Az iskola képviselete

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

Esetenként tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről,

eredményeiről a helyi médiában.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a

tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus

kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

1.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató

bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Feladatai

Megfelelő magaviseletű, az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai

rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő

irányításával.

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend

kialakítást és elfogadását.

Tanórákon kívüli, iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl.

osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a

szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről tájékoztatja a szülőket.

28

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal

írásban értesíti.

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket

tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő

tanulókkal.

Az osztály tanulóinál felmerülő problémák esetében együttműködik az ifjúságvédelmi

feladatokkal megbízott pedagógussal, szükség esetén a Gyermekjóléti Központtal és a

Családsegítő Szolgálattal.

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai

munkáját.

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi

állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós

betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység, stb.).

Kéthavonta érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók

magatartás és szorgalom osztályzatára.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók

egész tanévi munkájának dicsérettel, illetve kitüntetéssel történő elismerésére.

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli

figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben részesíti. Súlyosabb

esetben javaslatot tesz igazgatói fegyelmező intézkedés alkalmazására, súlyosabb

esetben a tanuló elleni fegyelmi eljárás megindítására.

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a napló mulasztási részét, a

mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a

jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

Kitölti a tanulói pályázatokhoz és vizsgálatokhoz szükséges dokumentációt, elkészíti a

szükséges pedagógiai jellemzést.

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki

órákat, azokra előre felkészül.

29

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a

pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai

jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges

dokumentumokat.

Az első osztályban javaslatot tesz a DIFER-vizsgálatra és a megadott határidőig

elvégzi, illetve dokumentálja.

A 9-10. évfolyamon eleget tesz az értesítési kötelezettségének.

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv,

osztályfőnöki tanmenet).

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal

szemben.

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, a szöveges értékelőt, hetente ellenőrzi a szükséges

beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

Tanév közben havonta ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb

beírások, szülői aláírások).

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát.

Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított

osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

a) A tanév elején összeállított munkaterv

- Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

- Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

- Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

- Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

- Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői

értekezletek tervezett témái.

- Az osztály diákközösségének vezetői.

- Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

30

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

- Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

- Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

- Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

- Osztály pénzkezelési nyilatkozat és szülői jelenléti ív.

- Kirándulás tervezet.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

a) Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

- Tanulók száma, ebből leány

- Állami nevelt (gondozott)

- Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

- Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

- Sajátos nevelési igényű tanuló

- Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

- Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

- Más településről bejáró tanuló

- Nem magyar állampolgár

- Évfolyamismétlő

b) Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról:

- Az iskola vezetése által összeállított szempontsor alapján

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1. A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

A kiemelten tehetséges gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló,

aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással

rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

A tehetség, mint átlagon felüli képesség különböző területeken nyilvánulhat meg: az

intellektuális, a motorikus, a művészi, a vezetői képességek formájában.

31

Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozó munkára. Az egyik legkritikusabb terület,

nem véletlenül, mert, ha nem vesszük észre az igazi tehetséget, nem lehet kompetens, a

leggondosabban összeállított a program sem.

Kritikus elem ez, mert nehéz azonosítani a tehetséget. Ennek a feladatnak a megoldása

körültekintő munkát kíván a tanároktól, szakemberektől.

Óvatosnak kell lennünk, mert gyakran nehéz felismerni a ki nem bontakozott, szunnyadozó

tehetséget.

A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló,

ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt tehetséget.

A pszichológiai vizsgálati módszerek, tesztek támpontot nyújthatnak a felismeréshez,

azonosításhoz, de a közös, folyamatos együttes tevékenysége adja meg a kapaszkodót, a

tehetség felismeréséhez.

Minél több forrásból szerzünk személyre vonatkozóan pontos, megbízható információkat

adottságairól, teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb a beazonosítás.

Fontos feladatunk a tehetséggondozás területén, hogy módszereiben célirányos tanulás-

szervezési eljárásokat alkalmazzunk. Segít ebben a differenciált tanulásszervezés, kis

létszámú csoport munkák, különböző szakkörök. A cselekedtető, tevékenykedtető

gyerekközpontú pedagógia. A jól felkészült tanár és fejlesztő szakember aktív jelenléte.

Az egyéni bánásmód mellett, a tanulók folyamatos érdeklődésének fenntartása, és

adottságainak megfelelő szakkörök szervezése, kialakítása. A tanulóink részvétele

vetélkedőkön, pályázatokon, tanulmányi versenyeken.

Bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a veleszületett vagy tanult

tehetséget. Az esélyegyenlőséget minden gyermeknek meg kell adni, de ez csak abban az

esetben valósulhat meg, ha a jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb

hozzájuthatnak adottságaik, képességeik legmagasabb szintű kifejlesztésének a

lehetőségeihez. Céltudatosan és speciálisan szervezett munkával a kiemelkedő képességek

fejleszthetők. Ehhez nevelési cél, és következetes, kitartó munkára van szükség. Ahány

ember, annyiféle adottság, képesség van, s annyi fejleszthető tehetséges ember létezhet.

Az átlagosnál lényegesen eredményesebb gondolkodást, tanulékonyságot, alkotóképességet,

speciális adottságot mutató diákokat, a tehetséges tanulókat, nekik szóló programokkal

segítjük a fejlődésben.

32

A tehetséggondozásban az alábbi szervezeti és módszerbéli megoldásokat alkalmazzuk:

A tehetség felismerés valamennyi pedagógus feladata.

A tehetség gyanús tanulók regisztrálásában a következő jeleket, tényezőket vesszük

figyelembe: erős motiváltság, kognitív kompetencia, az érdeklődés, a könnyen,

gyorsan tanulás.

A tehetséggondozás alapvető formája: a differenciálás, az átvezető tanulási szakasz

fakultatív foglalkozásai, az orientációs tanulási szakasz fakultatív foglalkozásai, az

egyéni foglalkozások, a Talentum Műhelyben való részvétel.

Kivételes esetben alkalmazzuk az ún. gyorsítást, a nagyon gyorsan fejlődő tanulóknál,

főleg alsó tagozaton.

A gazdagítást és az elmélyítést a tehetséges tanulók differenciált képzésének

eszközeként használjuk. Mivel nagyobb önállóságot, alkotó jellegű feladatokat

kapnak.

A tehetséges tanulókat a versenyekre való felkészítés, a versenyeztetés, az önálló

alkotások készítésére való ösztönzés és segítés, az egyéni haladási ütem biztosításával

támogatjuk a fejlődésben.

Tehetséges tanulóinkat támogatjuk a számukra kiírt pályázatokon való sikeres

szereplésben.

Az iskola jutalmazási és kitüntetési rendjében (SZMSZ) a tehetséges tanulók

elismerését biztosítjuk.

A sportban jeles hagyományokkal bíró sportágakat támogatjuk. (labdarúgás,

kézilabda, sakk, judo, atlétika).

Gimnazista tanítványainkat felkészítjük a Kisfaludy Napokon és a kétévente

megrendezésre kerülő országos szintű Helikon Ünnepségeken való eredményes

szereplésre, valamint az OKTV-re.

Az általános iskolai korosztályú diákokat felkészítjük a városi, megyei, országos

tanulmányi versenyekre, melyek sorát tanévenként az iskolai munkaterv mellékletében

jelenítjük meg.

Az általános iskolában (6. és 8. osztályban) és a gimnáziumban (12. osztályban)

lehetőséget teremtünk német nyelvből tehetséges diákjainknak ingyenes nemzetközi

nyelvvizsga letételére az intézményben.

A tehetséges tanulók eredményeinek közismertté tétele, népszerűsítése pedagógiai

feladatunk.

33

Ennek érdekében:

- Az irodalomban, illetve képzőművészetben, fotózásban kiemelkedő tanítványaink

munkáit lehetőségeinkhez mérten önálló kiadványokban jelentetjük meg.

- Folyamatosan frissítve a gyerekek munkáiból kiállítást rendezünk az iskola

aulájában.

- Az aulába kitett dicsőségtáblán tesszük közzé a tanulmányi-, sport- és művészeti

versenyeken eredményt elért tanulók nevét és versenyeredményét.

- A kiemelkedő versenyeredményeket közzétesszük az iskola honlapján.

- Az intézményegység-vezetők negyedévenkénti értékelésében a tanulókkal ismerteti

az egyes versenyeken kiemelkedő elért tanulók nevét és eredményét. A tanulókról

fotó is készül.

- Tanév végén a szülői levélben valamennyi versenyeredményt elérő tanuló szerepel

kategóriák szerint, és ezt minden érdeklődő szülő megtekintheti az iskola

honlapján.

1.6.2. Tanulási nehézségekkel élő gyermekek felzárkóztatása

A tanulási nehézséggel élő gyermeket a tanórai és a tanórán kívüli felzárkóztató

foglalkozások mellett az iskola gyógypedagógusa, a Nevelési Tanácsadó pszichológusa és

szakképzett beszédfejlesztő pedagógus segíti.

Az SNI-s tanulók segítését egyéni fejlesztési terv alapján végzi az iskola gyógypedagógusa

illetve igény esetén az utazó gyógypedagógus(ok).

Az intézmény célja, hogy a státuszon lévő gyógypedagóguson kívül fejlesztő pedagógus

végzettség megszerzését támogassa a kollégák köréből, hogy további segítséget biztosíthasson

a tanulási nehézséggel élő gyermekek felzárkóztatásához.

Az 1-3. évfolyamig - a különböző képességű gyermekek érdekében – döntően a differenciált

tanulásirányítást alkalmazzuk, biztosítva a csoportok közötti átjárhatóságot és lehetőleg

elkerülve az egyes gyerekek iskolai kudarcainak halmozódását.

Az eltérő haladási ütemet természetes állapotnak tekintjük. A motiváció fő eszköze a pozitív

értékelés, a dicséret legyen.

A 4-6. évfolyamokon nehezebben tanulók esetében - adott tantárgyból, tevékenységből – a

minimum szint követelményét alkalmazzuk. A fejlődést azonnal elismerjük.

34

Az arra rászoruló gyerekek többletórát kapnak illetve a gyakoroltatást, az ismétlést jelentő

tanulási fázisban hosszabb időt tölthetnek. Valamennyi lassan haladó gyermek esetében

találjunk legalább egy olyan tevékenységet, amelyben sikerélményhez jut.

A 7-12. évfolyamon a tanulók közötti differenciálást alkalmazva, lassúbb haladási tempót

használva alaposan rögzítjük a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket.

Az egyes diákok képességeihez igazítva is alkalmazzuk a szóbeli illetve írásbeli számonkérés

formáit. A lassú haladási ütemű tanulóknál a továbbhaladást előzze meg a hátrányok

leküzdése, hogy azok halmozódását megakadályozzuk.

Az 1. évfolyamon nem alkalmazzuk az osztályismétlést, kivéve, ha azt a szülő kéri, vagy ha a

tanuló a tanulmányi követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta

teljesíteni.

1.6.3. Magatartási-, beilleszkedési- és tanulási zavarokkal élő diákok segítése

Kezelni kell:

- az agresszív megnyilvánulásokat,

- alacsony toleranciaszintjüket,

- az inaktív viselkedést, passzivitást és a közönyt,

- emocionálisan labilisak, így érzelem- szegény, apatikus magatartását,

- a túlzott szorongást és félelmet,

- a féltékenységet, irigységet,

- a beszédzavart,

- a hibás önértékelést,

- gyenge tanulási érdeklődésüket, a hirtelen romló tanulmányi eredményt.

Mindezek miatt nehezített a társas beilleszkedésük, kapcsolódásuk.

A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési

zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása.

Az időben nyújtott szakmai segítség képes a káros folyamatot megállítani. Ezért az iskola

feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő

szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az

együttműködés az egészségügy, a pedagógiai szakszolgálat szakembereivel.

35

Alkalmazott pedagógiai módszerek, tevékenységek:

A beilleszkedési zavarral, magatartási problémákkal élő diákoknál a legfontosabb az

egyéni, a humánus bánásmód, a konfliktusmegoldó stratégia alkalmazása.

A tanárok, a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakítása, amely

lehetővé teszi, hogy a tanuló gondjával, bajával, problémáival, érzelmi

konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához,

tanáraihoz.

Kiemelt figyelmet szánunk a helyes tanár – diák viszony kialakítására. Tudatában

vagyunk, hogy ennek hiánya gerjeszti a helytelen viselkedést, magatartás zavart.

Az ilyen adottságú gyermekek esetében elsődleges a pedagógus személyének

elfogadtatása, a helytelen viselkedés okainak megértése, a helyes viselkedés

gyakoroltatása.

Törekszünk arra, hogy könnyebben teljesíthető, reális követelményeket támasszunk

tanítványaink elé.

A rendszeres biztatást, dicséretet, a pozitív énkép erősítését, a fokozatosságot és a

következetességet fontos motivációnak tartjuk.

A beilleszkedési és magatartászavar pszichés okait – lehetőség szerint - pszichológus

közreműködésével feltárjuk, igyekszünk azokat megszüntetni vagy megszüntetésére

javaslatot tenni, szorosan együttműködve az érintett tanárokkal és a családdal. A

pozitív szemléletet alkalmazzuk.

A tanulók felzárkóztatásához szükséges tevékenységek:

egyénre szabott, differenciált tanulásszervezés,

kooperatív technikák, projekt-módszer alkalmazása,

cselekvő és tevékenységközpontú pedagógiák,

fejlesztő, humánus értékelés alkalmazása,

gyermekközpontú szabadidő és tanulószoba biztosítása,

tanulásmódszertan tanítása, egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások

művészeti vagy kreatív tevékenységek, sporttevékenységek, önismereti foglalkozások.

36

1.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az új osztályba kerülő diákok szociális helyzetét minél gyorsabban és tapintatosan

felderítjük, ha az iskolai előrehaladása gátló tényezői között szociális tényezőt

vélelmezünk.

A családi környezet esetleges káros hatásai lehetnek:

- túl alacsony jövedelem szint,

- nem teljes család,

- békétlen családi állapotok,

- a gyermekek nem megfelelő helyzete a családban, rendezetlen életmód,

- kifogásolható nevelési módszerek,

- helytelen erkölcsi magatartás, alkoholizmus,

- ingerszegény környezet,

- a szülői felelősség hiánya,

- helytelen magatartást okozó társkapcsolatok,

- méltatlan lakhatási körülmények,

- bántalmazás.

A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása osztályfőnöki feladat.

Az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus az osztályfőnök eszköz- és

hatáskörét meghaladó tennivalók esetén kapcsolódik a hátrányok enyhítését jelentő

feladatokba, kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Központtal és a Családsegítő

Szolgálattal.

2018 szeptemberétől a 2/2018. (I. 18.) EMMI rendelet értelmében az iskolai szociális

segítő szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a

szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújt a köznevelési intézménybe járó

gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak.

Az iskolai szociális segítő egyéni, csoportos és közösségi szociális munkát végez,

valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Ennek keretében segíti: a

gyermeket a korának megfelelő nevelésbe és oktatásba való beilleszkedéséhez,

tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében, a

tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei

kibontakozásában, a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó

tényezők észlelését és feltárását, a gyermek családját segíti a gyermek iskolai életét

érintő kérdésekben, nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük

37

lévő konfliktus feloldásában, prevenciós eszközök alkalmazásával a gyermek

veszélyeztetettségének kiszűrését és a jelzőrendszer működését.

Szorgalmazzuk a PRO SCHOLA alapítványra történő befizetések kiterjesztését a

tanulói ösztöndíjak és jutalmazások, valamint a fizetős tanulmányi versenyek

finanszírozásának átvállalása érdekében.

Segítünk részt venni a diákoknak a szociális természetű pályázatokon.

A szociális hátrányokkal induló tanulók képességfejlesztésére - indokolt esetben –

csoportbontást - alkalmazunk. Az 1-4. évfolyamig szükség szerint kompenzációs

foglalkozásokat iktatunk be.

A rendezetlen családban élő gyermekek érdekében szoros, személyes kapcsolatot

tartunk a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Központtal és a Családsegítő

Szolgálattal.

A családi háttér okozta hátrányok leküzdésében az átlagosnál gyakoribb találkozásra

és folyamatos együttműködésre törekszünk a család felnőtt tagjaival. Ezt az

osztályfőnök végzik, az iskola igazgatójának és helyetteseinek közreműködésével.

Gondot fordítunk arra, hogy a gyermekétkeztetési kedvezményeket valamint a

tankönyvekre vonatkozó ingyenességet a lehető legszélesebb körben kihasználják a

szülők.

Éhező gyermek nem lehet az iskolában. Ilyen probléma esetén a leghatásosabban

intézkedni kell a rendszeres étkezés biztosítása érdekében.

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

A diákok részvételi jogaikat az intézményi döntési folyamatokban a Diákönkormányzaton

keresztül gyakorolhatják. A Diákönkormányzatot megválasztott elnöke képviseli, munkáját

pedagógus segíti, akit az intézményvezető bíz meg a feladattal a diákok javaslatának

figyelembe vételével. Munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végzi

Évente egy alkalommal diákközgyűlést tart.

38

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

A diákönkormányzat feladata, hogy a tanulók érdekeit képviselje, az érintett tanulók

érdekében eljárjon.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet –egyéb

foglalkozásainak tervezésében, szervezésében és lebonyolításában, melynek

megnyilvánulásai:

- A tanév elején az éves iskolai munkaterv programjaira javaslatot tesz.

- A program javaslatok, egyeztetések után, beépülnek – felelősök megjelölésével

– az iskolai munkatervbe.

- Azok a programok, amelyek a Diákönkormányzat szervezésében valósulnak

meg, szerepelnek a havi iskolai eseménynaptárban is.

- A Diákönkormányzatot segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatást ad a

nevelőtestületnek a DÖK által szervezett programok előkészületeiről, a

szervezéssel és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokról, kérve a

pedagógusok bekapcsolódását a programokba.

- A Diákönkormányzat a tájékoztatás meglévő csatornáit (hirdetőtábla,

iskolarádió, DÖK-gyűlések, diákközgyűlés, stb.) használja fel az információk

továbbítására.

Az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az

osztályfőnököknek ki kell kérniük.

A diákönkormányzat vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének

összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a

diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a

nevelőtestület és az igazgató felé.

A Diákönkormányzat minden tanévben dönt 1 tanítás nélküli munkanap

felhasználásáról.

A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

- az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása

előtt,

- Az éves munkaterv elfogadása előtt,

- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

39

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

- a házirend elfogadása előtt.

Magasabb jogszabály alapján a Diákönkormányzatnak képviseleti joga van:

- az érettségi vizsgán,

- a városi diákfórumon, szervezetekben.

Az iskola hagyományai szerint a Diákönkormányzat véleményét kikérjük a

PRO SCHOLA ALAPÍTVÁNY által finanszírozott tanulói ösztöndíjak odaítélése

előtt.

Ahhoz, hogy az iskola vezetése és a Diákönkormányzat közti kontaktus folyamatos

legyen, az alábbi kapcsolattartási formákat alkalmazzuk:

- a diákönkormányzatot segítő pedagóguson keresztül,

- alkalmanként iskolavezetőségi üléseknek meghívottja a DÖK vezetője és a segítő

pedagógus,

- a diákönkormányzati üléseken időnként részt vesz az igazgató vagy megbízottja,

- a diákközgyűlésen részt vesz az iskola vezetősége,

- a hivatalos megkeresések.

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

iskolai szintű összejövetelek,

iskolagyűlés (tagozatonként, iskolafokonként)

honlap (www.szkk-gyor.hu)

diákok fórumai, diákközgyűlés,

diákönkormányzat ülései,

iskolarádió,

tájékoztató táblák (aula, társalgó),

körözvény,

tájékoztató szórólapok, kiadványok,

az osztályfőnöki órák,

40

1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

a szülői értekezletek (évfolyam, csoportszintű, osztályszintű)

fogadóórák (általános, egyéni)

honlap (www.szkk-gyor.hu)

levél,

köremail (Szülői Szervezet tagjainak)

meghívók,

családlátogatás,

tanévnyitó és tanévzáró,

hirdetőtábla,

tájékoztató szórólapok, kiadványok,

az iskolai rendezvények,

szülői képviseleten keresztül,

nyílt napok.

1.8.3. Az iskola partnerei és együttműködési formái:

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetésének

munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

Az intézmény fenntartójával és működtetőjével: Győri Központi Tankerülete (9022

Győr, Liszt Ferenc u. 17. )

Kapcsolattartó: intézményvezető (Formái: értekezletek, telefon, email, levél, meghívás

rendezvényekre)

A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatával és Győr Megyei Jogú Város

Polgármesteri Hivatalával, önkormányzati képviselő (9021 Győr, Városház tér 1.)

Kapcsolattartó: intézményvezető (Formái: értekezletek, telefon, email, levél, meghívás

rendezvényekre)

Győri Pedagógiai Oktatási Központtal (9021 Győr, Türr István u. 5)

Kapcsolattartó: intézményvezető (Formái: telefon, email, levél)

A Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai és Pszichológiai Intézet

ÉKP Országos Központjával (8500 Pápa, Mézeskalács utca 2./b)

Kapcsolattartó: általános iskolai intézményegység-vezető (Formái: értekezletek,

telefon, email, levél, meghívás rendezvényekre)

41

A Külföldi Vendégtanár-küldő Szolgálattal (ZfA)

Kapcsolattartó: intézményvezető-helyettes (Formái: értekezletek, telefon, email, levél,

meghívás rendezvényekre)

A győri és Győr környéki oktatási intézmények vezetőivel

Kapcsolattartó: intézményegység-vezetők (Formái: igazgatói értekezletek, telefon,

email, levél, meghívás rendezvényekre)

Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Győri Tagintézménye (9023

Győr, Török István u. 36.)

Kapcsolattartó: intézményvezető-helyettes, intézményegység-vezető helyettes

(Formái: telefon, email, levél, szakmai tájékoztató)

Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat (9025 Győr, Márvány u. 4.)

Kapcsolattartó: intézményvezető-helyettes, intézményegység-vezető helyettes

(Formái: telefon, email, levél, szakmai tájékoztató)

Az iskolát támogató „Pro Schola” Alapítvány kuratóriumával

Kapcsolattartó: intézményvezető (Formái: telefon, email, személyes találkozások,

meghívás rendezvényekre)

Az alábbi közművelődési intézményekkel:

- Győri Filharmonikus Zenekarral (9021 Győr, Aradi vértanúk u. 16.)

- Győri Nemzeti Színházzal (9022 Győr, Czuczor Gergely utca 7.)

- József Attila Művelődési Házzal (9028 Győr, Móra tér 1.)

- Hold Színházzal (9026 Győr, Tábor u. 31.)

- Vaskakas Bábszínházzal (9022 Győr, Czuczor Gergely utca 17.)

- Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára

(9023 Győr, Herman Ottó u. 22.)

Kapcsolattartó: intézményvezető-helyettes, (Formái: telefon, email, levél,

előadások)

Család- és Gyermekjóléti Központtal (9024 Győr, Lajta u. 21.)

Kapcsolattartó: intézményvezető-helyettes, intézményegység-vezető helyettes,

ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus, osztályfőnökök, pedagógusok

(Formái: telefon, levél, személyes találkozás és egyeztetés)

42

Család- és Gyermekjóléti Központtal Alapszolgáltatási Csoport (9024 Győr, Lajta u. 18.)

Kapcsolattartó: intézményvezető-helyettes, intézményegység-vezető helyettes,

ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus, osztályfőnökök, pedagógusok

(Formái: telefon, levél, személyes találkozás és egyeztetés)

Iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval (iskolaorvossal és a

védőnővel)

Kapcsolattartó: intézményvezető-helyettes, intézményegység-vezető helyettes

(Formái: telefon, személyes találkozás és egyeztetés)

A város sportegyesületeivel és sportcsoportjaival

Kapcsolattartó: intézményvezető-helyettes, intézményegység-vezető helyettes,

megbízott pedagógusok

(Formái: telefon, személyes találkozás és egyeztetés)

Liszt Ferenc Zeneiskola

Kapcsolattartó: intézményvezető-helyettes, intézményegység-vezető helyettes,

megbízott pedagógusok

(Formái: telefon, személyes találkozás és egyeztetés)

A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért, esetleges együttműködési megállapodások

megkötéséért az intézményvezető a felelős.

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata

1.9.1. A vizsgaszabályzat célja

A tanulmányok alatti vizsgák célja egyrészt osztályzat, másrészt teljesítményszint

megállapítása azon tanulók számára,

a) akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik

alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett

meghatározni. Ezen tanulók osztályozóvizsga kötelezettségéről a nevelőtestület a

félévi/illetve év végi osztályozó értekezleteken dönt, a vizsgát a nevelőtestületi döntés

után teszik a tanulók,

b) akik előrehozott érettségit kívánnak tenni, és azért az adott tárgyból tanulmányi

kötelezettségüket hamarabb kívánják teljesíteni,

43

c) akik magántanulók, vendégtanulók,

d) aki átvétellel kerül az iskolába és hiányzik valamely tantárgyból az osztályzata,

e) akiknek a félévi és év végi osztályzatának megállapításához ún. „belső vizsgát” kell

letenniük idegen nyelvből,

f) akik két tanítási nyelvű osztályba járnak, emiatt célnyelvi mérésben érintettek 6. és 8.

osztályban,

g) akik angol nyelvi mérésre kötelezettek 6. és 8. osztályban,

h) akik az általános iskolában DSD A2 (Vergleichsarbeit) illetve DSD A2/B1 és a

gimnáziumban DSD B2/C1 nyelvvizsgát tesznek német nyelvből.

1.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgára,

pótló vizsgára,

javítóvizsgára,

belső vizsgára,

különbözeti vizsgára,

két tanítási nyelvű osztályok szintfelmérő vizsgáira,

angol nyelvet tanuló diákok szintfelmérő vizsgáira,

DSD vizsgára jelentkezett tanulók nyelvvizsgáira

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény mindazon tanulójára, aki a fentiekben meghatározott valamely

vizsga letételében érintett.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és

ennek feltételeként az intézményvezető különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

44

1.9.3. Az osztályzatot adó vizsgák szabályai

Az osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha:

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben

vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a

kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet,

a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy

adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület

döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

előrehozott érettségit kíván tenni.

Az előrehozott érettségihez kapcsolódó szabályozás:

Az előrehozott érettségit a tanuló tanulmányi munkája mellett és nem helyette vállalja,

ezért. az érettségi szóbeli és írásbeli vizsganapjain túl csak az SZMSZ-ben

szabályozott módon kap a felkészüléshez felmentést az iskolalátogatás alól.

Az osztályozó vizsgára való felkészülés nem ad felmentést más tantárgyak óráinak

látogatása és az órákra való felkészülés alól.

A tanuló az önként vállalt osztályozóvizsgára önállóan készül fel, és saját

felelősségére jelentkezik, de szaktanára köteles tanácsot adni a felkészüléshez a

tanulónak, amennyiben kéri.

A tantárgyak részletes követelményrendszerét minden tanuló megtalálja az iskola

Pedagógiai Programjában a honlapon vagy a könyvtárban.

Minden iskolánkkal tanulói jogviszonyban lévő diák számára a vizsga díjmentes.

45

Jelentkezés osztályozó vizsgára:

Előrehozott érettségire az iskolában az iskolai munkatervben megadott határidőig az

iskola bármely tanulója beadhatja a jelentkezését megfelelő indoklással, szaktanára

javaslatával és aláírásával az iskolában használt jelentkezési lapon.

A jelentkezéseket az osztályfőnök a megadott határidőig összegyűjti, véleményét a

megfelelő helyre felvezeti – nagyon figyelve az engedélyezés feltételeinél felsorolt

kritériumoknak való megfelelésre –, aláírja és leadja az érettségi lebonyolításáért

felelős személynek.

A jelentkezés elfogadásáról a szaktanár, az osztályfőnök és az iskolavezetés

véleményének figyelembe vételével az iskola intézményegység-vezetője dönt.

Döntését határozatban közli a tanulóval és gondviselőjével az iskolai munkatervben

meghatározott időpontig.

Minden vizsgaidőszakban a jelentkezések összesítését követően az érettségi

lebonyolításáért felelős személy az engedélyezett vizsgák összesítését átadja az érintett

osztályfőnököknek, akik aláíratják a tanulóval ennek tudomásul vételét.

Az engedélyezés feltételei:

Pozitív döntés csak abban az esetben várható, ha a tanuló az alábbi feltételek mindegyikének

megfelel:

az adott tantárgyból, amennyiben azt az iskolában tanulta és a tavaszi időszakban

kíván érettségit tenni, akkor legutolsó év végi, illetve félévi érdemjegy legalább jó (4);

az adott tantárgyból, amennyiben azt az iskolában tanulta és az őszi időszakban kíván

érettségit tenni, akkor legutolsó év végi érdemjegy legalább jó (4);

tanulmányi teljesítménye kiegyensúlyozott, tanulmányi átlaga az előző tanév végén és

az azt követő félévkor legalább 3,5 volt és nem bukott egy tárgyból sem;

az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése;

nincs igazolatlan órája az osztályozó vizsgát megelőző félévben;

magatartása és szorgalma legalább jó az osztályozó vizsgát megelőző félévben.

A fentiektől eltérő esetben egyéni mérlegelés alapján az igazgató dönt.

46

A vizsga lebonyolítása:

Az előrehozott érettségi tárgy osztályozóvizsgájának anyagát és a vizsga típusát

(írásbeli/szóbeli/mindkettő illetve gyakorlati/szóbeli/mindkettő) legkésőbb az érettségire

jelentkezés engedélyezésekor ismertetni kell a tanulóval.

Írásbeli osztályozó vizsga:

Az írásbeli osztályozó vizsga időtartamát az adott tantárgy specifikuma határozza meg.

Idegen nyelvekből az írásbeli osztályozóvizsgán a Pedagógiai Programban meghatározott

referenciakeret szintjének megfelelő olvasott szövegértés, nyelvhelyesség, hallott szövegértés,

íráskészség ellenőrzésére kerül sor a megfelelő időkeret figyelembe vételével.

A felsőbb évfolyam vizsgájának írásbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az

alacsonyabb évfolyam vizsgájának írásbeli részén megfelelt.

Egy napon két írásbeli vizsgát lehet tenni, de ez nem lehet ugyanazon tantárgy egymást

követő évfolyamának vizsgája.

Gyakorlati osztályozó vizsga:

Informatika tantárgy követelményeinek megfelelően számítógépen kell egy feladatsort

meghatározott idő alatt (60 perc) megoldania a tanulónak ennél a vizsgatípusnál.

Szóbeli osztályozó vizsga:

A szóbeli osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt kell

megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót

előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az intézményegység-vezető vagy megbízottja látja el.

A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott tantárgyat tanító

vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.

A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az

idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként

15 perc.

Az a tanuló, aki feladatát legalább elégséges szinten nem tudja megoldani, még egy feladatot

kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga

alapján kell megállapítani.

A szóbeli vizsgát évfolyamonként más-más napon kell lebonyolítani. A felsőbb évfolyam

vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam

vizsgájának szóbeli részén megfelelt.

47

Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést

ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).

A vizsgák értékelése és dokumentálása:

Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem

engedett eszközt használ, az intézményegység-vezető a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben

az esetben a vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni,

mint ami nem sikerült, eredménye elégtelen.

Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére

(pótló vizsga).

Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy

munkaközössége által elfogadott értékelési rendszer szerint történik.

Az osztályozó vizsga nem ismételhető meg!

Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie.

Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsga eredményét a törzslapba és a

bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni.

Az eredményhirdetés legkésőbb az a vizsgaidőszak utolsó vizsganapját követő napon meg

kell tartani. Az eredményhirdetésig a tanároknak titoktartási kötelezettsége van. Az

eredményhirdetésen a megjelenés kötelező

Felmentés óralátogatás alól:

Az iskola profilja az idegen nyelv emelt szintű oktatásán alapul, ezért itt a helyi

szabályozásnak megfelelően járunk el. Az óralátogatás alóli felmentés szabályozásáról a

szaktanárnak kell tájékoztatni az érintett diákokat.

Ha a tanuló a gimnázium befejező évfolyamán az adott idegen nyelvből legalább középszintű

előrehozott érettségi vizsgával és legalább B2 komplex nyelvvizsgával rendelkezik, akkor az

adott nyelvből óráit leadhatja, vagy 3 órára csökkentheti a 2. félév megkezdésekor. A

differenciált tanulásirányításnak megfelelően lehetősége van a tanulónak felkészülnie a nyelvi

órákon a B2 nyelvvizsgát is adó emelt szintű érettségire, vagy a nyelvvizsgára. A tanulónak

nyilatkoznia kell, ha az előírt feltételekkel rendelkezik, hogy

minden óráját leadja,

emelt szintű érettségi felkészítésre jelentkezik,

nyelvvizsgára készül, vagy

a továbbtanulás miatt szinten tart.

48

Az óralátogatás alól részben vagy egészben akkor mentesül a tanuló, ha a szülei az erre a célra

kidolgozott formanyomtatványon kérelmet nyújtanak be az intézményvezetőjéhez. A kérelmet

a végzés évében a félévi osztályozó értekezlet időpontjáig az osztályfőnöknek kell leadni. Az

osztályfőnök a szaktanárral együtt véleményezi a kérelmet és továbbítja az

intézményvezetőnek, aki dönt a kérelemről. A döntésről határozat formájában értesítik a

tanulót.

Ha a tanuló óraszámcsökkentésre adta le a kérvényét és nem látogatja az órákat, az igazolatlan

mulasztásnak minősül. Ha a határozattal rendelkező tanulónak az órák leadásával „lyukas

órája” keletkezik, akkor jogszerű tartózkodási helye az adott óra alatt az iskola könyvtára,

illetve a folyosó. Az iskola épületét lyukas órán elhagyni, – az utolsó tanítási óra kivételével,

– nem lehet.

Ez a szabályozás az 1. és 2. idegen nyelvre egyaránt vonatkozik. Az esetleges nyelvváltással

kapcsolatos kéréseket, –a másik nyelvből is érettségizni, vagy nyelvvizsgázni szeretne a diák–

kérelem formájában az intézmény vezetőjének kell benyújtania a szülőnek, aki a szaktanárok

véleményének figyelembe vételével határozat formájában értesíti a diákot döntéséről.

A kérelem módosítására csak indokolt esetben kerülhet sor. A kérelem elbírálása az igazgató

hatáskörébe tartozik.

Érettségi vizsga tehető a tanulmányok befejezése, illetve az előrehozott érettségi vizsgánál az

érvényes osztályozó vizsga birtokában.

Az előrehozott érettségit tett diákok az utolsó tanévre vonatkozó osztályozóvizsga osztályzata

az 1. idegen nyelvhez kerül beírásra a naplóba. Az utolsó tanév órai munkájának értékelése

ezeknél a diákoknál az ANGOL NYELVI PLUSZ, illetve a NÉMET NYELVI PLUSZ

elnevezésű tantárgy keretében történik, amelynek célja az emeltszintű érettségire, illetve a

felsőfokú nyelvvizsgára való felkészítés.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

A pótló vizsgát az osztályozó vizsgánál leírtak szerint kell megszervezni.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott.

A javítóvizsgát az osztályozó vizsgánál leírtak szerint kell megszervezni.

49

A tanulmányok alatti vizsgákon az egyes tantárgyakból az alábbi módokon kell írásbeli,

szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Etika/Hit – és

erkölcstan SZÓBELI

Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI

Vizuális kultúra SZÓBELI GYAKORLATI

Életvitel és barkács SZÓBELI GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI

Társadalomismeret SZÓBELI

Honismeret SZÓBELI

Informatika SZÓBELI GYAKORLATI

A két tanítási nyelvű tárgyakból (ének-zene, vizuális kultúra, életvitel és barkács) osztályozó

vizsgát (szóbeli és gyakorlati) kell tenni.

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Etika/Hit– és

erkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELI

Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI

Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

50

Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI

Hon- és népismeret SZÓBELI

Vizuális kultúra GYAKORLATI

Informatika SZÓBELI GYAKORLATI

Technika, életvitel és

gyakorlat GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI

Média SZÓBELI

Gazdasági ismeretek ÍRÁSBELI SZÓBELI

Európa - ismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

A két tanítási nyelvű tárgyakból (ének-zene 5-6., vizuális kultúra 5-6., színjátszás 5-6.,

célnyelvi civilizáció 5-8., Európa-ismeret 5-8., informatika 7-8., földrajz 7-8.) írásbeli és

szóbeli vizsgát kell tenni.

GIMNÁZIUM

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Etika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI

Társadalomismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI

Vizuális kultúra GYAKORLATI

Informatika SZÓBELI GYAKORLATI

51

Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI

Médiaismeret SZÓBELI

Európa - ismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Belső vizsga

Az idegen nyelvek esetében szervezzük a gimnáziumi osztályokban félévkor és tanév

végégén, illetve 3-8. osztályig a tanév végén. A belső vizsgák hiányának pótlására a belső

vizsgák értékelésénél leírtak szerint kell eljárni.

A vizsgák lebonyolítása:

A vizsgáztató tanár feladatai:

A tanulókat és a szülőket tájékoztatni kell vizsga szerepéről és az értékelésben elfoglalt

helyéről. Ez az első tanítási órákon kerüljön írásban rögzítésre a füzetben, amelynek

tudomásulvételét a szülő aláírásával tanúsítsa.

A tanév elején ismertetni kell az adott tanévre vonatkozó vizsgakövetelményeket.

A vizsgakövetelményekben meg kell határozni a feladattípusokat és a témákat.

Az adott félévre vagy tanévre vonatkozó vizsgaanyagot be kell ragasztani a tanuló

ellenőrzőjébe és a szülővel alá kell írattatni.

A vizsgáztatónak a vizsgát megelőző héten meg kell beszélni a csoportjával:

a vizsga kezdési időpontját,

a beosztást,

a megfelelő ruházatot,

a vizsgán és a várakozás ideje alatti viselkedést,

a vizsga előtt 15 perccel korábbi megjelenést,

vizsgahelyszínt és a gyülekezőt,

a vizsgához szükséges eszközöket,

az időrendet és a szüneteket,

a vizsga menetét (felkészülés, feladatok sorrendje, a vizsga időtartama),

az értékelés időpontját,

a szülők tájékoztatását a vizsga nyitottságáról.

52

A vizsgáztatónak a vizsgát megelőző héten meg kell beszélni a vezetéssel:

a vizsga napját és a vizsga kezdési időpontját,

a vizsgahelyszín kijelölését,

a vizsgateremben lévő órák áthelyezését,

a vizsgáztató kolléga személyének tisztázását,

a saját helyettesítését.

A vizsgáztató feladata a vizsga napján:

a vizsgahelyszín berendezése,

a vizsgalapok kikészítése,

pecsétes lapok, szótárak elhelyezése a felkészüléshez,

az értékelő lapok kikészítése,

a tanulók sorrendjének és időbeosztásának elhelyezése az aulában és a

vizsgaterem ajtaján,

a tanulók tájékoztatása,

a felkészülési idő biztosítása,

a megbeszéltek szerinti vizsgáztatás

A vizsgát követően a szülőt az ellenőrzőn keresztül tájékoztatni kell a vizsga eredményéről.

Az ellenőrzőben az aláírást ellenőrizni kell.

1.9.4. Szintfelmérő vizsgák szabályai

Különbözeti vizsgát tesz az átvétellel iskolánkba kerülő tanuló, akinek vizsgáját az igazgató

előírja az átvétel feltételeként.

Két tanítási nyelvű osztályok vizsgái

A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás célja, hogy az abban részt vevő tanulók legalább

hatvan százaléka a célnyelvből a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2, nyolcadik

évfolyamon a KER szerinti B1 szintet elérje. A központi célnyelvi mérésre (olvasott

szövegértés, hallott szövegértés, írott szövegértés) 2014 tavaszán került sor először.

Intézményünk a két tanítási nyelvű osztályokba jelentkezést nem köti felvételi vizsgához.

Ezért a megfelelő haladás érdekében szabályozzuk a továbbhaladás feltételeit.

53

Az első évfolyam továbbra is a névsor eleje és névsor második része szisztéma alapján

történik a csoportbontás. A korai nyelvtanulásban kiemelt szerepe van a hallás utáni

szövegértésnek, a szókincsfejlesztésnek, a szóbeli interakciónak. A nonverbális eszközökkel

támogatott hallott szöveg segíti a tanulókat abban, hogy kikövetkeztessék és megértsék a

mondanivaló lényegét. Az élő beszéd, kommunikáció egyúttal mintát nyújt a kifejezések

használatára, amelyeket kellő ismétlés, gyakorlás után már egyedül is képesek alkalmazni.

Ezért első osztály végén még nem tekinthetjük végérvényesnek a csoportba sorolást, de az

első mérések és értékelések megtörténnek. A tanév végi szöveges értékelés (A=5, B=4, C=3,

D=2) értékelés és a tanév végi mérés %-os eredménye alapján alakítjuk ki a 2 csoportot. Az 1.

csoportot tekintjük két tanítási nyelvűnek és a 2. csoportot emelt német óraszámú csoportnak.

A két tanítási nyelvű tárgyakat (ének, vizuális kultúra, életvitel) az egész osztály tanulja. A

csoportok a 4. osztály végéig átjárhatóak.

Az iskola a 2. évfolyam végén előre meghatározott tematika alapján szintmérést végez a

két tanítási nyelvű osztályokban, ami 3. osztálytól a csoportba rendezés módosítását szolgálja.

A kerettanterv fejlesztési követelményei a 2. évfolyam végén: A tanuló aktívan részt vesz a

célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, megérti az egyszerű utasításokat.

Alapvető szókincse van, melyet konkrét szituációkban fel tud használni. Egyszerű, rövid

mondatokat használ a bemutatkozás során. A tanult szavakat, kifejezéseket hallás után

megérti, rövid válaszokkal, tevékenységgel reagál azokra. Aktívan részt vesz interakciót

követelő nyelvi játékokban. Megérti az illusztrációval, testbeszéddel alátámasztott rövid

szövegek jelentését. El tudja végezni a különböző forrásokból (tanár, magnó, video stb.)

hallott egyszerű szöveghez tartozó feladatokat. Fel tud idézni néhány dalt, verset, mondókát.

A 3-4. évfolyam végén történnek a belső vizsgán alapuló szintfelmérések.

A kerettanterv fejlesztési követelményei a 4. évfolyam végén: A kissé komplexebb

formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetést

növekvő biztonsággal követi. A tanulóhoz közel álló, ismert témákra vonatkozó rövid

kérdéseket és néhány rövid mondatból álló szövegeket megérti. Felismeri a mindennapi

témakörökhöz tartozó egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat megérti és tud

ezekből következtetni a szövegek témájára. A megértést segítő feladatokra támaszkodva

ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt.

54

Egyre önállóbban alkalmaz néhányat a megértést segítő alapvető stratégiák közül. 4. osztály

év végén már jobban látható, hogy ki lesz képes a célnyelvi mérésen az A2 nyelvi szint 60%-

nak elérésére. Ők alkotják majd 5. osztálytól az 1. csoportot.

Azoknak a tanulóknak, akik nem érik el a KER által meghatározott A1 szintet a 4. évfolyam

végén, a lassabb haladás és a normál tantervi elvárások lesznek az irányadóak.

A kerettanterv fejlesztési követelményei a 4. évfolyam végén: A1 szintű nyelvtudás.

A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az

ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű

nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond

rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét,

tartalmát. Ismert témákról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott

szövegeket alkot.

Szintleírások (a KER alapján) a NAT-ban: A1, minimumszint

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon

alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud

mutatkozni, be tud mutatni másokat; válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre (például,

hogy hol lakik), ismerős emberekre, dolgokra vonatkozó kérdésekre; és fel is tud tenni ilyen

jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél

és segítőkész.

Olvasott szöveg

értése

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon,

reklámokban, katalógusokban.

Hallott szöveg

értése

Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára,

közvetlen környezetére vonatkoznak.

Beszédkészség Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva

beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és

helyzetre vonatkozóan. Egyszerű fordulatokkal le tudja írni lakóhelyét,

ismerőseit.

Interakció Fel tud tenni és meg tud válaszolni személyes adatokra vonatkozó

kérdéseket. Képes egyszerűen kommunikálni, de feltétlenül szüksége van

ismétlésekre, körülírásokra és módosításokra.

55

Íráskészség Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni.

Nyelvhelyesség Csupán korlátozott módon tud használni néhány egyszerű, betanult

nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát. Alapszókincse van, amely bizonyos

konkrét szituációkra vonatkozó szavakból és fordulatokból áll.

A 6. évfolyamon a tanulónak a központi szintfelmérő vizsgán a KER szerinti A2 szintet

kell elérni.

A kerettanterv fejlesztési követelményei a 6. évfolyam végén: A2 szintű nyelvtudás.

A tanuló egyszerű, hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt.

Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre

bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél, valamint

leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid

szövegeket, különböző típusú egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat.

Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

Szintleírások (a KER alapján) a NAT-ban: A2, alapszint

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek

az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és

családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, iskola, állás). Az egyszerű és

begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon

információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket

használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel

kapcsolatos dolgokról.

Olvasott szöveg

értése

Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért

információt ki tudja keresni.

Hallott szöveg

értése

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert

dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek,

bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.

Beszédkészség Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló

beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert

tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági

beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét,

tanulmányait.

56

Interakció Fel tud tenni kérdéseket, és tud egyszerű állításokra reagálni. Tudja

jelezni, mikor követi a kommunikációt, de ritkán ért meg eleget ahhoz,

hogy saját maga fenn tudja tartani a beszélgetést.

Íráskészség Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

Nyelvhelyesség Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen

elkövet alapvető hibákat. Szókincse elegendő alapvető kommunikációs

szükségletek kielégítésére.

A 8. évfolyam központi szintfelmérő vizsgáján a KER szerinti B1 szintet kell elérnie a

tanulónak.

A kerettanterv fejlesztési követelményei a 8. évfolyam végén: B1 szintű nyelvtudás.

A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet, ha az rendszeresen

előforduló, ismerős témákról folyik. A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb helyzetében

boldogulni, képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni és stílusában

a kommunikációs helyzethez alkalmazkodni. A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel

érthetően, a folyamatoshoz közelítően beszélni. Az átadott információ lényegét a kapott

információhoz képest megközelítő tartalmi pontossággal fejti ki. A tanuló képes megérteni a

hétköznapi nyelven írt, az érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő, autentikus vagy

kismértékben szerkesztett szövegekben az általános vagy részinformációkat. A tanuló több

műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi

témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban már megjelennek a műfaji sajátosságok és különböző

stílusjegyek.

Szintleírások (a KER alapján) a NAT-ban: B1, küszöbszint

Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben,

amelyek ismert témáról szólnak, gyakori helyzetekhez kapcsolódnak, például munka, iskola,

szabadidő. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre utazás

során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe

tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, érzéseit, reményeit és

törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

57

Olvasott szöveg

értése

Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt,

amelyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal

foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről

szóló írásokat.

Hallott szöveg

értése

Főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet, ha rendszeresen

előforduló, ismerős témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat

olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről,

illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó

témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan

beszélnek.

Beszédkészség Felkészülés nélkül részt tud venni a nyelvterületen utazás közben

felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó

beszélgetésekben. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal elmondja

élményeit, céljait. Röviden megindokolja és megmagyarázza a

véleményét. El tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja

fogalmazni

Interakció Szemtől szemben képes egyszerű kommunikáció kezdeményezésére,

fenntartására és befejezésére ismerős vagy számára érdekes témákban.

Meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét, hogy meggyőződjön

arról, hogy egyformán értelmezik-e az elmondottakat.

Íráskészség Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert,

hétköznapi témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről.

Nyelvhelyesség Kiszámítható helyzetekkel kapcsolatos „begyakorolt” szerkezetek és

mondatfajták gyakran használt körét viszonylag helyesen használja.

Elegendő szókincse van ahhoz, hogy ki tudja magát fejezni a legtöbb

saját, mindennapi életével kapcsolatos témában

A 4. évfolyam végén a normál tantervű idegen nyelv (német és angol) oktatás

kerettantervi követelményei a következő módon alakulnak: Szintleírás a KER alapján még

nem megadható meg. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a

célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős

kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány

verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű

58

párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert

témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid

szövegeket alkot.

A kerettanterv fejlesztési követelményei a normál tantervű 6. évfolyam végén: A1,

minimumszintű nyelvtudás.

A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az

ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű

nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond

rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét,

tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott

szövegeket alkot.

A kerettanterv fejlesztési követelményei a normál tantervű 8. évfolyam végén: A2,

alapszintű nyelvtudás.

A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt.

Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre

bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el,

valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt

rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos

információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

Az idegen nyelvi mérés eltér a célnyelvi méréstől, mivel csak szövegértést (hallott és olvasott)

mér és 6. évfolyamon az A1 míg 8. osztályban az A2 szint az elvárt küszöbszint. A NAT-ban

megjelenő (KER alapján meghatározott) szintleírások egységesek a normál tantervű és a két

tanítási nyelvű osztályok esetében. Ezek már ismertetésre kerültek. A központi szövegértés

mérésre 2014-ben került először sor.

DSD vizsga a német DSD-csoportok tagjainak

A DSD-vizsga (Deutsches Sprachdiplom) csak azokban az iskolákban tehető le

Magyarországon, ahol a DSD nyelvoktató program folyik. Közel 10 éve lettünk DSD-iskola.

A programhoz a Német Vendégtanár-küldő Szolgálat (ZfA) biztosítja a vendégtanárt. A

szerződését évente kell meghosszabbítani. A középiskolai nyelvoktató programhoz a

tankönyvet a Német Vendégtanár-küldő Szolgálat biztosítja.

59

A DSD osztályokban emelt óraszámban vagy két tanítási nyelven folyik a tanítás. Az ÉKP-s

tantárgyak egy részét – vizuális kultúra, emberismeret, színjátszás – kéttanítós modellben

valósítjuk meg. Az órán két pedagógus vesz részt, az egyikkel csak németül, a másikkal csak

magyarul kommunikálhatnak a diákok. Fontosnak tartjuk az „Egy személy egy nyelv” modell

szerinti oktatási formát, amely már a korai nyelvtanulási szakaszban a közvetítés és a

használható nyelvtudás fontosságára irányítja a figyelmet.

A DSD vizsgán a Német Nyelvi Diploma B2/C1 fokozatát tehetik le a tanulók a végzés

évében. A vendégtanár irányításával már a 9. osztálytól többlet órában történik a felkészítés a

nyelvvizsgára. A tanulók számára a DSD vizsgára ingyenes, mert a vizsga költségeit a német

állam finanszírozza. Az utolsó előtti évfolyamon egy elővizsga keretében adnak számot

tudásukról a gimnazisták. Honosítás után Magyarországon elfogadott nyelvvizsga

bizonyítványnak számít. A vizsgát német vizsgabizottság előtt kell letenni és a szóbeli vizsga

része egy német nyelvű prezentáció bemutatása. Ennek a tudásnak a diákok később nagy

hasznát veszik a munka világában. Ez a vizsga külföldi továbbtanulás esetén nyelvi felvételi

mentességet jelent, és a magyarországi felvételi eljárás során maximális nyelvi pontot ér.

Az általános iskolánkban 8 éve kezdődött a két tanítási nyelvű program. Itt a célnyelv oktatása

csoportbontásban történik. Sikereink elismeréseként elnyertük a DSD A2/B1 nyelvvizsga

lehetőségét, amire mindig a végzés évének tavaszán kerül sor. A vendégtanár irányításával a

6. osztálytól többlet órában történik a felkészítés a nyelvvizsgára. A tudásukat már

7. osztályban egy előzetes vizsgán bizonyítják (Pilotprüfung) a tanulók. Azok a 8. osztályos

diákok, akik sikeresen teljesítik a német állam által finanszírozott nyelvvizsgát, a tanévzárón

vehetik át nyelvvizsga bizonyítványukat.

2016 tavaszán a 6. osztályban lebonyolításra került az első VERA-próba (Vergleichsarbeit),

ami a DSD A2 vizsgának felel meg. Erre is többletórában történik a felkészítés. A diákok már

itt számot adnak prezentációs ismereteikről.

Az iskolában a belső vizsgarendszerrel, az államilag előírt központi és a DSD-vizsgákkal

biztosítottá vált elsőtől 13. osztályig a Közös Európai Referenciakeret szerinti szabályozás és

mérés.

A német DSD-csoportok tagjainak a DSD-vizsga letételét követően a 12. évfolyam 2.

félévében van lehetőségük az 1. idegen nyelv leadására, illetve az óraszám csökkentésére, ha

legalább középfokú nyelvvizsgával és középszintű érettségivel rendelkeznek. Ezt az igényt

tartalmazó kérelmet a diáknak és a szülőnek a 12. évfolyam januárjában a félévi osztályozó

értekezlet időpontjáig írásban kell benyújtania az osztályfőnöknek az erre a célra kidolgozott

formanyomtatványon.

60

Erről a szabályozásról a szaktanárnak kell tájékoztatni az érintett diákokat. Az osztályfőnök a

szaktanárral együtt véleményezi a kérelmet és továbbítja az igazgatónak. A kérelemről az

igazgató dönt.

Ha a tanuló óraszámcsökkentésre adta le a kérelmet és nem látogatja az órákat, az igazolatlan

mulasztásnak minősül. A kérelem módosítására csak indokolt esetben kerülhet sor. A kérelem

elbírálása az igazgató hatáskörébe tartozik.

Az előrehozott érettségit tett diákok az utolsó tanévre vonatkozó osztályozóvizsga osztályzata

az 1. idegen nyelvhez kerül beírásra a naplóba. A utolsó tanév órai munkájának értékelése

ezeknél a diákoknál az ANGOL NYELVI PLUSZ, illetve a NÉMET NYELVI PLUSZ

elnevezésű tantárgy keretében történik, amelynek célja az emeltszintű érettségire, illetve a

felsőfokú nyelvvizsgára való felkészítés.

1.9.5. Az értékelés rendje

A belső vizsgák szabályozásával kapcsolatban elfogadott értékelési rendszer:

Félévi osztályzat: 3 „érték” átlaga

az első félév érdemjegyeinek átlaga (legalább 3 jegy),

az első félévben írt írásbeli belső vizsga érdemjegye,

az első félévben tett szóbeli belső vizsga érdemjegye.

Ha bármely kettő érdemjegy elégtelen, akkor a félévi osztályzat elégtelen.

Év végi osztályzat: 4 „érték” átlaga

a második félév érdemjegyeinek átlaga,

a második félévben írt írásbeli belső vizsga érdemjegye,

a második félévben tett szóbeli belső vizsga érdemjegye,

az első félévre kapott osztályzat.

Ha bármely három érdemjegy és/vagy osztályzat elégtelen, az év végi osztályzat elégtelen és

a tanulónak javítóvizsgát kell tennie.

A kerekítés szabályai

Ha az érdemjegyek/osztályzat átlaga eléri az 1,6-et, de nem éri el az 1,75-ot, a tanár

mérlegelhet, hogy a jobb, vagy a gyengébb osztályzatot adja.

Ha az érdemjegyek/osztályzat átlaga eléri a 1,75-öt, akkor felfelé kerekítünk.

A többi osztályzat (3, 4, 5) esetében a tanár mérlegelhet, ha az érdemjegyek/osztályzat

átlagának törtrésze eléri a 0,5-et, de nem éri el a 0,75-ot.

61

Ha az érdemjegyek/osztályzat átlagának törtrésze eléri a 0,75-öt, akkor felfelé

kerekítünk.

A mérlegelés szempontjai:

a tanuló hozzáállása,

a tanuló képessége,

önmagához mért fejlődése,

a tanuló szorgalma, munkamorálja (felszerelés illetve házi feladat hiány …),

a jelentősen javuló, vagy romló tendencia,

a tanév során letett ECDL vizsga /nyelvvizsga/verseny eredmény,

a különböző súlyú jegyek (külalak, versmondás, témazáró, nagydolgozat,

szorgalmi feladat, gyűjtőmunka …),

rendszeres sporttevékenység,

a készségtárgyakból az igyekvő, szorgalmas, pozitív hozzáállású diákok

esetében a kitűnő bizonyítványhoz szükséges jeles osztályzat

A félévi belső vizsga hiánya esetén a következő értékelési eljárást kell alkalmazni:

– Ha a tanuló igazolatlanul hiányzik a belső vizsgáról, akkor az adott vizsgarész

(szóbeli/írásbeli) értékelése elégtelen.

– Ha a tanuló igazoltan hiányzik a belső vizsga időpontjában, akkor egy alkalommal az

írásbeli és egy alkalommal a szóbeli vizsga pótlására személyes egyeztetés alapján

lehetősége van a félévi osztályozó értekezlet megtartásáig. Ebben az esetben 3 átlaga

alapján (a félév során szerzett jegyek átlaga, az írásbeli vizsgajegy és a szóbeli

vizsgajegy átlaga) értékeljük a tanulót az elfogadott kerekítés szabályai szerint.

– Ha a tanuló nem zárható le valamelyik vizsgajegy hiánya miatt, akkor február

közepéig pótló vizsgán adhat számot a tudásáról. A naplóba a következő bejegyzés

kerül: „……………. tantárgyból pótló vizsgát tehet. A pótló vizsga letételére …….

(eddig) halasztást kapott.” Ha a tanuló eredményes pótló vizsgát tesz, akkor a félévi

jegyét az írásbeli és szóbeli vizsgarészből álló osztályozóvizsga alapján kell

megállapítani. A vizsga után a következő bejegyzés: „A pótló vizsga sikeres teljesítése

után ………… tantárgyból ……….. (…..) osztályzatot kapott.” Dátum, aláírás, pecsét.

A tanév végi belső vizsga hiánya esetén a következő értékelési eljárást kell alkalmazni:

– Ha a tanuló igazolatlanul hiányzik az év végi belső vizsgáról, akkor az adott

vizsgarész (szóbeli/írásbeli) értékelése elégtelen.

62

– A tanuló év végi osztályzatát 3 átlag vagy osztályzat alapján (félévi osztályzat, a 2.

félév során szerzett jegyek átlaga, szóbeli vizsgajegy és írásbeli vizsgajegy átlaga)

határozzuk meg.

– Ha a tanuló igazoltan hiányzik a belső vizsga időpontjában, akkor egy alkalommal az

írásbeli és egy alkalommal a szóbeli vizsga pótlására személyes egyeztetés alapján

lehetősége van az év végi osztályozó értekezlet megtartásáig.

– Ha erre a tanuló egészségi állapota miatt nem kerül sor, akkor a naplóba a következő

bejegyzés kerül: „A pótló vizsga letételére ……….. (eddig) halasztást kapott.” Dátum,

aláírás, pecsét. Ez a vizsga június végéig kerül lebonyolításra. A naplót és a törzslapot

a pótló vizsga befejezése után zárjuk le.

– A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál az általános kerekítési szabályokat

kell alkalmazni.

Az osztályozó vizsga értékelése:

Az egyes vizsgarészekre adott érdemjegyek átlaga adja az osztályzatot az alábbi

kerekítés szabályai szerint:

- Ha az egyes vizsgarészek (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) érdemjegyeinek átlaga

nem éri el az 1,6-et, akkor az osztályzat elégtelen (1).

- Ha az egyes vizsgarészek (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) érdemjegyeinek átlaga

eléri az 1,6-et, de nem éri el az 1,75-ot, a tanár mérlegelhet, hogy a jobb, vagy a

gyengébb osztályzatot adja az érintett vizsgarészekben nyújtott teljesítmények

alapján.

- Ha az egyes vizsgarészek átlaga eléri a 1,75-öt, akkor felfelé kerekítünk.

- A többi osztályzat (3, 4, 5) esetében, ha a vizsgarészek érdemjegy átlagának

törtrésze eléri a 0,5-et, de nem éri el a 0,75-ot a tanár mérlegelhet, hogy a jobb,

vagy a gyengébb osztályzatot adja az érintett vizsgarészekben nyújtott

teljesítmények alapján.

- Ha a vizsgarészek érdemjegyeinek átlagában a törtrész eléri a 0,75-öt, akkor

felfelé kell kerekíteni.

Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész érdemjegyének megállapításakor az egyébként

szokásos eljárást követjük.

63

1.9.6. A vizsgatárgyak követelményei

Minden vizsgatárgy követelményeit a helyi tantervek rögzítik. A vizsgák írásbeli-, gyakorlati

és szóbeli részeinek feladatsorait, témáit annak megfelelően kell összeállítania a vizsgáztató

tanárnak. A helyi tantervet elektronikus formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani.

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az átvételnél be kell mutatni:

- a tanuló anyakönyvi kivonatát vagy személyi igazolványát,

- a tanuló lakcímkártyáját,

- a szülő személyi igazolványát,

- az átvételt intéző szülő nyilatkozatát a szülőtárssal történő együtt döntésről,

- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot,

- a bizonyítványt/az ellenőrzőt.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló

előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint

az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt a

felsőbb jogszabályok adta lehetőségeken belül.

A második-tizenkettedik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból

a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem

tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt

követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül

megismételheti.

Átjárhatóság 8. osztályból a 9. osztályba:

Iskolánk, mint több célú intézmény az általános iskolai intézményegységében a 8. osztályt

végzett tanulóinak átjárhatóságot biztosít az intézmény gimnáziumába az alábbi feltételek

szerint:

64

kinyilvánítják szándékukat, hogy az intézmény 4 évfolyamos gimnáziumában

szeretnék folytatni tanulmányaikat,

megfelelnek a következő elvárásoknak: magyar nyelv, magyar irodalom,

matematika és történelem tantárgyakból 7. osztály év végi és 8. osztály félévi

eredményeik között legfeljebb egy jónál (4) rosszabb, közepes (3) osztályzat

szerepelhet,

idegen nyelvből 7. és 8. osztályban legalább jó osztályzatot kaptak.

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai

1.11.1. A felvétel rendje az általános iskolába

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg –

minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. A körzetesség definícióját felsőbb

jogszabály határozza meg.

Ha az iskola felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is

teljesíteni tud, a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni:

- a hátrányos helyzetű diákokat,

- azokat a tanulókat, akiknek sajátos helyzete indokolja (sajátos nevelési igényű,

mozgássérült, ……),

- azokat a tanulókat, akiknek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a

településen található, ahol az adott iskola van,

- akiknek testvére az adott intézmény tanulója vagy hozzátartozója az intézmény

dolgozója,

- akiknek szülője, gondviselője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,

- akik szülőjének munkahelye – munkáltatói igazolás alapján –, az iskola körzetében

található,

- akiknek lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől az iskola egy

kilométeren belül található.

- a nagyszülő az iskola körzetében vagy annak egy kilométeres körzetében lakik,

- Az iskola a további fennmaradó helyekről, amennyiben nem tud mindenkit helyhiány

miatt felvenni, a fenntartóval történt egyeztetést követően sorsolás útján dönt, ahová a

kérelmet benyújtó érintett szülőket hívja meg. A sorsolás lebonyolítását végző 3 tagú

bizottság tagjai: az iskolavezetés képviselője, az iskolai szülői szervezet delegált

65

képviselője és a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A sorsolás eredményét

jegyzőkönyvben rögzítik. A sorsolás eredménye alapján az intézmény vezetője

jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A kérelemnek helyt adó

döntést írásban közli a szülővel. Az elutasításról határozat formájában értesíti az

érintetteket.”

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a

hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:

- A gyermek nevére kiállított személyi azonosító,

- A gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolvány,

- Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanító igazolás, mely lehet:

• óvodai szakvélemény,

• tankerületi szakértői bizottság szakértői véleménye,

• sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői

véleménye.

- Nyilatkozat a közös szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozóan.

- Nyilatkozat lakóhely és tartózkodási hely esetén az életvitelszerű tartózkodásról.

1.11.2. A felvétel rendje a gimnáziumba

A gimnáziumi képzés felvételi követelményei:

A 7. és 8. osztályos tanulmányi eredmények közül a felvételi eljárásban a magyar nyelv,

magyar irodalom, matematika, idegen nyelv és történelem tantárgyak osztályzatait

vesszük figyelembe.

Felvételi elbeszélgetést a „Tanév rendjében” meghatározott időtartam alatt tartunk a

képzésre jelentkezők részére, amelynek során a jelentkezők kommunikációs képességéről

szeretnénk képet kapni kötetlen beszélgetés formájában. A felvételi elbeszélgetés pontos

időpontjáról külön értesítést küldünk.

A felvételi pontok számítása:

– Hozott pontok: 50 pont, amely a 7. osztályos év végi és a 8. osztályos félévi magyar

nyelv, magyar irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem tantárgyak osztályzatainak

összege.

66

Amennyiben az SNI tanulót mentesítették a fentiekben felsorolt tantárgyak valamelyikéből

az értékelés alól, akkor a helyettesítő tantárgyak sorrendje a következő: földrajz, biológia,

fizika, kémia.

– Szerzett pontok: 120 pont, amely a magyar nyelv és irodalom központi írásbeli 50 pont,

matematika központi írásbeli 50 pont és a szóbeli elbeszélgetés 20 pont összegéből

adódik.

Amennyiben az SNI tanuló mentességet kapott valamelyik központi feladatlap megírása

alól, úgy a másik feladatlap eredményét duplázzuk.

A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor

elkészítésénél előnyben kell részesíteni:

• a hátrányos helyzetű diákokat,

• azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon

a településen található, ahol az adott iskola van,

• akinek sajátos helyzete indokolja (sajátos nevelési igényű, mozgássérült, ……),

• akinek szülője, gondviselője, testvére az intézmény dolgozója illetve tanulója,

• aki a központi írásbeli vizsgán több pontot szerzett,

• aki a hozott pontokból több pontot szerzett.

Az általános iskolai tanulók minden év február 15-éig jelentkezhetnek gimnáziumi

osztályunkba az általános iskolájuk által hozzánk továbbított hivatalos jelentkezési lapon,

hozzá csatolva a tanuló központi írásbeli eredményét rögzítő Értékelő lap másolatát.

A gimnáziumba főként azokat a tanulókat várjuk, akik az idegen nyelvek tanulása iránt

érdeklődnek, és jó esélyekkel szeretnének majd jelentkezni a felsőfokú továbbtanulásra.

Nyolcadik osztályos diákok számára ingyenes felkészítő foglalkozást szervezünk magyar

nyelvből, matematikából, valamint részletes tájékoztatást tartunk a felvételi elbeszélgetésre

vonatkozóan. A foglalkozásokra való jelentkezésről, és egyéb tudnivalókról iskolánk

honlapján keresztül adunk tájékoztatót, hasonlóan az ún. „Nyitott Kapuk Napjáról”.

67

1.12. A tanítási napok meghatározása intézményünkben

A köznevelési törvény 4. § 32. pontja szerint tanítási napnak minősülnek azok a napok az

egyes osztályokban, amelyekben:

- a tanítási órák száma eléri a hármat (pl. nevelési értekezletek, félévi értekezlet,

osztályozó értekezletek),

- a tanítási órák keretében nem megvalósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, ha

időtartamuk eléri a három tanóra időtartamát, így:

a tanulmányi kirándulás,

pályaorientációval kapcsolatos rendezvények,

országos kompetenciamérés,

célnyelvi és szövegértés mérés

belső vizsgák,

környezet-nevelési programok iskolán belül és iskolán kívül (pl. turisztikai

nap, természetvédelmi és környezetvédelmi versenyek),

kulturális rendezvények (pl. osztály- és iskolakarácsony, év végi kulturális

műsorok bemutatója)

sportrendezvények (pl. sportnap)

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1. A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az

alábbi tantervre épül:

51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 2.§ (2) bekezdése alapján megadott engedély

szerint az „Értékközvetítő és képességfejlesztő program 1-8. osztályos kerettanterve”

51/2012. (XII.21.) sz. EMMI rendelet alapján kiadott kerettanterv 3. melléklete

4/2013 (I.11.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet: Kerettanterv a két tanítási nyelvű

általános iskolai célnyelvi oktatáshoz

4/2013.I.11.) EMMI rendelet 4. sz. melléklet: Kerettanterv a két tanítási nyelvű

általános iskolai, középiskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához.

68

Az általános iskola helyi tantervében a tantárgyak tananyagai és követelményei az

„Értékközvetítő és képességfejlesztő program” kerettantervében meghatározott tananyagot és

követelményeket tartalmazza, annak adaptálásával készült.

Gimnáziumunk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak

tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott

kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

A miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve

„B változat”) kerettantervek közül az alábbiak szerint készítettük helyi tanterveinket:

ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV

9-12. évfolyam Biológia A változat

9-12. évfolyam Fizika B változat

9-12. évfolyam Ének-zene A változat

9-12. évfolyam Kémia B változat

2.2. A helyi tanterv tantárgyai és óraszámai

69

Az Etika/Hit- és erkölcstan tantárgyak értékelése az 1-4. évfolyamon nagyon jó, jó, megfelelt, gyenge minősítéssel történik.

Az alsó tagozat óraterve

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam K

ét tan

ítási

ny

elvű

ném

et

An

go

l

Két ta

nítá

si

ny

elvű

ném

et

An

go

l

Két ta

nítá

si

ny

elvű

ném

et

An

go

l

Két ta

nítá

si

ny

elvű

ném

et

An

go

l

1. Kötelező tantárgyi órák

Etika / Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Nyelvi irodalmi kommunikáció 7 7 7 7 7 7 6 6

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4

Célnyelv Német mint 1. idegen

nyelv

Angol mint 1. idegen

nyelv

5

2

5

2

5

2

5

3

Természetismeret 1 1 1 1 2 2 1 1

Ének-zene 1 1 2 2 1 1 2 2

Vizuális kultúra 2 2 1 1 1 1 2 2

Testnevelés 3 3 3 3 3 3 5 5

Tánc 2 2 2 2 2 2 0 0

Életvitel és barkács 1 1 1 1 1 1 1 1

Informatika 0 0 0 0 0 0 1 1

Báb 1 1 1 1 1 1 0 0

Színjátszás 0 0 0 0 0 0 1 1

Felhasznált időkeret 28 25 28 25 28 25 29 27

70

Megjegyzések:

A 3. évfolyamon megszűnik a társadalomismeret tantárgy felmenő rendszerben, helyette a játék szabadidő óraszáma 5 órára nő.

A 4. évfolyamon a 2020/2021. tanévben új helyi tantervet kell készíteni társadalomismeretből.

Az etika/hit- és erkölcstan tantárgy értékelése az 1-8. évfolyamon: nagyon jó, jó, megfelelt, gyenge minősítéssel történik.

A németes osztályok vizuális kultúra óráinak felosztása: 1-2. évfolyam 2 óra kéttanítós 1 óra német; 3-4. évfolyam 1 óra kéttanítós 1

óra német; 5-6. évfolyam 2 óra német vizuális kultúra.

A játék, szabadidő, sport terhére a 3. évfolyamon 1 óra logikai játék, 1 óra informatika, a 4. évfolyam 1 óra logikai játék.

A törzslapra és a bizonyítványba az egész naposságra vonatkozó órakeret kerül rögzítésre (NYIK 8 óra, matematika 5 óra stb.)

Egésznapos

ellátás

Képesség-

fejlesztés

4

1 Judo/

Aerobic

1 furulya

1 német VK

1 ének

4

1 Judo/

Aerobic

1 furulya

1 angol

1 ének

3

1 Judo/

Aerobic

1 furulya

1 német VK

4

1 Judo/

Aerobic

1 furulya

1 angol VK

1 angol

4

1 Judo/

Aerobic

1 furulya

1 német VK

1 ének

5

1 Judo/

Aerobic

1 furulya

1 angol VK

1 ének

1 angol

1

1 honismeret

1

1 honismeret

Gyermek ellátás 5 5 5 5 5 5 5 5

Önálló tanulás

2

1 magyar

1 matematika

3

1 magyar

1 matematika

1 angol

3

1 magyar

1

matematika

1 német

vizuális

kultúra

4

1 magyar

1

matematika

2 angol

3

1 matematika

1 informatika

1 logikai játék

5

1 matematika

2 angol

1 informatika

1 logikai játék

6

1 magyar

1 matematika

1 társadalom-

ismeret

2 fakultáció

1 logikai játék

6

1 magyar

1 matematika

1 társadalom-

ismeret

1 angol

2 fakultáció

Játék és

szabadidő, sport

6 8 6 7 5 5 4 6

Heti felhasznált időkeret 45 45 45 45 45 45 45 45

71

A felső tagozat óraterve

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Két

tan

ítási

nyelv

ű

ném

et

An

gol

Két

tan

ítási

nyelv

ű

ném

et

An

gol

Két

tan

ítási

nyelv

ű

ném

et

An

gol

Két

tan

ítási

nyelv

ű

ném

et

An

gol

1. Kötelező tantárgyi órák

Önismeret 1 1 1 1 1 1 1 1

Etika/ Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Nyelvi irodalmi kommunikáció 4 4 4 4 3 3 4 4

Matematika 4 4 4 4 4 4 3 3

Célnyelv – német, mint 1.

idegen nyelv 5 0 5 0 5 0

5 0

Célnyelv – angol, mint 1. idegen

nyelv 0 3 0 3 0 3

0 3

Célnyelv – mint 2. idegen nyelv 0 0 0 0 1 1 1 1

Civilizáció 1 0 1 0 1 0 1 0

Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2

Természetismeret 2 2 2 2 0 0 0 0

Földrajz 0 0 0 0 1 1 2 2

Biológia 0 0 0 0 1 1 2 2

Fizika 0 0 1 1 2 2 1 1

Kémia 0 0 0 0 2 2 1 1

Informatika 2 2 1 1 1 1 1 1

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1

Technika / háztartástan 1 1 1 1 1 1 0 0

72

Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

Színjátszás 1 1 1 1 0 0 0 0

Média 0 0 0 0 1 1 1 1

Gazdálkodási ismeret 0 0 0 0 0 0 1 1

Felhasznált időkeret 31 28 31 28 34 31 34 31

73

Egésznapos

ellátás

Képesség-

fejlesztés

3

1 német VK

1 Európa-ism.

1 DSD

3

1 angol VK

1 Európa-ism.

1 angol

3

1 német VK

1 Európa-ism.

1 DSD

3

1 angol VK

1 Európa-ism.

1 angol

4

1 német

földrajz

1 Európa-

ism.

1 DSD

1 német

informatika

4

2 fakultáció

1 Európa-

ism.

1 angol

4

1 német

földrajz

1 Európa-

ism.

1 DSD

1

matematika

4

1 fakultáció

1 Európa-

ism.

1 angol

1

matematika

Gyermek

ellátás 5 5 5 5 2 2

2 2

Önálló tanulás

4

1 magyar komp.

1 matematika

Komp.

1 honismeret

1 fakultáció

5

1 magyar komp.

1 matematika

Komp.

1 honismeret

2 fakultáció

4

1 magyar

komp.

1 matematika

komp.

2 fakultáció

5

1 magyar

komp.

1 matematika

komp.

3 fakultáció

0 0 0 0

Tanulószoba 0 0 0 0 5 6 5 6

Játék és

szabadidő,

sport

2 4 2 4 0 2 0 2

Heti felhasznált időkeret 45 45 45 45 45 45 45 45

Az erkölcstan tantárgy értékelése az 5-8. évfolyamon nagyon jó, jó, megfelelt, gyenge minősítéssel történik.

74

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 5 5

I. idegen nyelv 5 5 6 6

II. idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 4 4 5 5

Történelem 2 2 3 3

Társadalmi és állampolgári

ismeretek 0 0 0 1

Etika 0 0 1 1

Biológia – egészségtan 0 2 2 2

Fizika 2 2 2 0

Kémia 2 2 0 0

Földrajz 2 2 0 0

Ének-zene 1 1 0 0

Vizuális kultúra 1 1 0 0

Dráma és tánc 0 0 1* 1*

Mozgóképkultúra és médiaismeret 1** 0 1* 1*

Informatika 2 2 0 0

Életvitel és gyakorlat 0 0 0 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

* A művészetek terhére ** Kötelezően választott

A 2019/2020. tanévtől felmenő rendszerben változnak a 11. évfolyamtól az óraszámok:

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

I. idegen nyelv 5 5 6 6

II. idegen nyelv 3 3 2 2

Matematika 4 4 4 4

Történelem 2 2 3 3

Társadalomismeret 0 0 1 1

Biológia – egészségtan 0 2 2 2

Fizika 2 2 2 0

Kémia 2 2 0 0

Földrajz 2 2 0 0

Ének-zene 1 1 0 0

Vizuális kultúra 1 1 0 0

Mozgóképkultúra és médiaismeret 1** 0 1* 1*

75

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Informatika 2 2 0 0

Életvitel és gyakorlat 0 0 0 1

Testnevelés 5 5 5 5

Emelt szintű felkészítés 0 0 2 2

Emelt szintű felkészítés 0 0 2 2

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 34

2.3. A választott kerettanterv feletti óraszám

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az

alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre,

az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma

lett megnövelve a szabadon

tervezhető órák

óraszámából?

Hány órával lett

megnövelve a szabadon

tervezhető órák

óraszámából?

9. évfolyam Idegen nyelv 2 óra

9. évfolyam Matematika 1 óra

9. évfolyam Informatika 1 óra

10. évfolyam Idegen nyelv 2 óra

10. évfolyam Matematika 1 óra

10. évfolyam Informatika 1 óra

11. évfolyam Idegen nyelv 3 óra

11. évfolyam Matematika 2 óra

11. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

12. évfolyam Idegen nyelv 3 óra

12. évfolyam Matematika 2 óra

12. évfolyam Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek

1 óra

12. évfolyam Etika 1 óra

12. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

76

Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják. A német

nyelvet 1-8. évfolyamon a két tanítási nyelvű óraterv szerint, az angol nyelvet pedig az

„Értékközvetítő és képességfejlesztő program” kerettanterve szerint, 9-12. évfolyamon az

angolt, illetve a németet, mint első idegen nyelvet emelt óraszámban tanítjuk.

2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tanulmányi segédleteket, tankönyveket, taneszközöket az egységes pedagógiai

programhoz igazítva, a tankönyvlista kínálatát figyelembe véve választjuk ki.

A kiválasztásnál a tartalmi koherencia, az évfolyamonkénti egymásra épültség

követelményeit igyekszünk érvényesíteni.

Fontosnak tartjuk a taneszközök, tankönyvek esztétikus megjelenését, szemléltetést

biztosító jellegét, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő nyomtatást, a használatot

jól tűrő kivitelezést.

Hasonló tartalmú, minőségű taneszközök közül a családok számára anyagilag a

legkevésbé megterhelőt választjuk.

Folytatjuk a tartós tankönyvek könyvtári állományának gyarapítását.

A normatív tankönyvtámogatás tartós könyvekre fordítható részét előzetes felmérés,

tájékozódás alapján használjuk fel. A tanulóknak kölcsönözhető tartós könyvekkel a

szülők anyagi terhelését csökkenthetjük.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb saját eszközökre is

szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, ének-zene valamint a technika,

életvitel és gyakorlat. Ezen eszközök beszerzéséhez az információkat az osztályfőnökök

illetve az érintett szaktanárok közvetítik a szülők felé.

A taneszközök sorában fontos szerepet játszanak a füzetek és íróeszközök. Ezek listáját

minden tanév végén, a nyári szünetet megelőzően kifüggesztjük az iskola

hirdetőtáblájára és feltesszük az iskola honlapjára is

Bizonyos tantárgyak (testnevelés, technika, ének-zene, természetismeret, biológia, fizika,

kémia, földrajz ) megfelelő színvonalú tanításához elengedhetetlenek az iskola

tulajdonában lévő oktatási eszközök, amelyek beszerzésének, karbantartásának,

77

javításának, pótlásának anyagi vonzata van. Számítunk a Fenntartó anyagi támogatására,

valamint pályázati források felkutatásával, civil szervezetek megkeresésével, vállalkozók

bevonásával igyekszünk megteremteni a szükséges eszközöket, anyagokat.

A tanulást – tanítást segítő taneszközök alkalmazásának tekintetében az alábbi

szempontokat vesszük figyelembe:

- A kisiskoláskori empirikus tanulás alapján túlsúlyban legyenek az egyes gyermek által is

megtapasztalható, önállóan végzett szemléltetések! A tanári demonstráció szükséges, de

nem elégséges a kezdő szakaszban.

- Az 5-12. évfolyamig fokozatosan bővítve alkalmazzuk a csoport illetve a projektmunka

módszereit, mint az önálló tanulás hatékony munkaformáit. Ehhez a taneszköz illetve a

könyvtári állomány további bővítése szükséges.

- A gimnazisták kapjanak önálló kutató, feldolgozó feladatokat, végezzenek - megfelelő

szabályok között – kísérleteket.

- Ehhez a könyvtár, az informatikai rendszer, az internet, a természettudományos eszközök

álljanak rendelkezésre.

2.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.5.1. Valamennyi évfolyamban alkalmazható pedagógiai feladatok

Minták adása az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, a tanulók egyéni

tanulási módszereinek és szokásainak megalapozása.

A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás

fejlesztése, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása.

Az egészséges életvitel kialakításához gyakorlati jellegű oktatással történő hozzájárulás,

elsősorban a biológia tantárgy keretében.

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása az irodalom és egyéb művészeti

tárgyak eszköztárának alkalmazásával.

Az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az

együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a

csoportban.

Az intézményi könyvtár adta lehetőségek kihasználásával információszerzés, könyvtár-

használat gyakorlása.

78

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembe vétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása.

A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók

egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása; helyes magatartásformák

megismertetése és gyakoroltatása.

A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés

alapozása.

Az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikák és tanulásszervezési

módok fokozatos kialakítása, bővítése.

2.5.2. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A gyermeknek az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe

történő fokozatos átvezetése.

A tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek

pedagógiai kezelése.

Az egyes tanítási órákon, illetve tanítási időtartamban az egyes gyermek tanulási tempójához

kell igazítani az objektivált értékek elsajátítását (egyéni és differenciált csoportmunka, stb.).

Különösen érvényes ez az integrált osztályokban foglalkoztatott, sajátos nevelési igényű

gyermekek oktatására.

A játékok által történő fejlesztés lehetőségeinek feltárása. Szabadidős játék szervezése,

irányítása és gyakoroltatása.

Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása.

2.5.3. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.

Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési

folyamat.

A teljesítménymotiváció biztosítása az ismétlődő tanulásnál.

79

A rekreációs folyamatok szervezése és irányítása osztálytanóra keretében (pl. mimetikus

játékok, pantomim, báb, néptánc, modern tánc, testnevelés, tárgyi néprajzi tevékenységek,

stb.)

A tanulásszervezés során a motivációs lehetőségek változatos kihasználásával a tanulói

teljesítmények növelése.

2.5.4. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz,

a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és

tudástartalmak megalapozásának folytatása.

A tantárgyi tanulás információbázisának (könyv, CD, DVD, dia, hanglemez, kazetta,

számítógép, múzeum, interaktív tábla stb.) kiszélesítése, az információszerzés útjának

gyakoroltatása.

A személyes identitás formálása, a személyi adatok, külső testi jellemzők, pszichikus és

erkölcsi tulajdonságok, a mindennapi élethelyzetek és szerepek elsajátíttatása, az eddigi

élet legnagyobb eseményeinek felkutatása.

Szelektív könyv-, sajtó-, rádió-, televízió, internet használatára szoktatás.

A kulcskompetenciák (kiemelten a szövegértés, szövegalkotás, szövegkoherencia)

megalapozásával a verbális és nonverbális kommunikatív készségek, az együttműködési

készség fejlesztése, ezáltal a tanulói tudás megalapozása.

2.5.5. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben a korábbi évfolyamokon

megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése.

Az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.

A pályaválasztásra, a pályaorientációra kiemelt hangsúly fektetése.

A tantárgyi tanulás problémamegoldó, kreatív mozzanatainak előtérbe állítása a tanítási

órákon. Felkészítés a kultúra tanulására és a továbbtanulásra.

Szelektív könyv-, sajtó-, rádió-, televízió, internet használatára szoktatás.

80

2.5.6. A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A tanulókban fejlesztjük az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás képességét.

A tanulókban fejlesztjük a világos, szabatos szóbeli és írásbeli kommunikációnak, az

anyanyelv árnyalt, igényes használatának, a kulturált nyelvi magatartásnak, valamint az

idegen nyelven (nyelveken) történő kommunikációnak a képességét.

Arra törekszünk pedagógiai eszközeinkkel, hogy a tanulók eligazodjanak a különböző

információforrásokban, és azok tartalmát célirányosan tudják felhasználni.

Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy nyitottak legyenek a kérdések, problémák,

problémahelyzetek iránt, felismerjék a megoldások alternatíváit, képesek legyenek a

mérlegelésére, és kellő tudással és társadalmi érzékenységgel törekedjenek a

megoldásokra.

Nevelésünk arra is irányul, hogy a tanulók képesek legyenek a tudásra épülő, önálló

vélemény, álláspontot kialakítására, képviseletére, érvelő megvédésére, a mérlegelő

ítéletalkotásra.

A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás, az együttműködésre

és a kooperációra való készség, a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek

és az élethosszig tartó tanulás igényének és készségének kialakítása.

A tanulókat érdeklődésüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelően készítjük

fel az érettségire és a továbbtanulásra.

A jogok és a kötelességek törvényes gyakorlását alapozzuk meg, felkészítjük a tanulókat

a társadalomba való beilleszkedésre.

Fejlesztő értékeléssel és az önértékelés növelésével, az önismeret alakításával

tudatosítjuk az együttműködés értékének fontosságát a családi, a társas, a baráti

kapcsolatokban.

2.6. Mindennapos testnevelés

Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

Ennek alapján:

- az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés

óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével

teljesíthet:

81

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott

tanórán való részvétellel (alsó tagozat 1-3. évfolyamán néptánc, modern tánc,

aerobic, judó)

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján

kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között

szervezett edzéseken való sportolással, amennyiben ez az első vagy az utolsó órája a

diáknak. A testnevelő határozza meg azt a 3 órát, amelyen a tanuló köteles részt

venni.

Az 1-3. évfolyamon a 3 testnevelés órán kötelező a részvétel, így a törvény által

biztosított 2 órát nem tudja a tanuló igénybe venni.

2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus-választás szabályai

A gimnáziumi oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi előírásokat a Nemzeti

alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 20/2012 EMMI rendeletben,

valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.)

Kormányrendelet tartalmazza.

A tantárgyválasztás célja, szabályai

A gimnáziumi képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű

érettségi vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes

felkészítés. A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet, a választás önkéntes.

Egy tanuló legfeljebb három tárgyat választhat. A választott tantárgy heti óraszáma 2. A

választott tantárgyra való jelentkezés 2 évre szól, amely alól kivétel a közép szintű informatikára

való felkészítés. A 2. idegen nyelv oktatása a 11-12. évfolyamon a 2 alapóra mellett 2

fakultációs órában valósul meg középszintű felkészítés formájában.

Az emelt szintű felkészítés

Az idegen nyelv emelt szintű felkészítés az emeltszintű képzés részeként, az emeltszintű képzés

alapóraszámának keretében történik, külön csoportot erre nem szervezünk.

A többi tárgyból az évfolyamban kötelező óraszámban az osztályukkal együtt tanulnak a

tanulók, a választott órán pedig külön csoportban, sajátítják el az emelt szintű tananyagot.

82

Emelt szintű oktatást az a tanuló választhat, akinek az adott tantárgyból az előző tanév végén 4-

legalább közepes osztályzata volt.

A tantárgyválasztás eljárásrendje

A következő tanévre szóló választható tantárgyakat a szakmai munkaközösségek javaslata

alapján, a Pedagógai Programban meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül.

A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a

tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé.

A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik,

legkésőbb június 1-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett

tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.)

A választott felkészítés kötelező érettségi vizsgatárgy esetén minimális létszámkorlát nélkül

elindul, a szabadon választott érettségi vizsgatárgy esetén az aktuális tanévben a

csoportbontásokra és egyéb foglalkozásokra felhasznált órakeret függvényében minimális

csoportlétszám meghatározható.

A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A tanuló egy évben egyszer az

igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti.

2.8. Projektoktatás

Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia (ÉKP) szerint működő iskola vagyunk csaknem

30 éve, sajátos tantárgyi rendszerrel, melyben alapvető szerepet kapott az innováció. Ilyen

alapon indítottuk el iskolánkban az ún. magyar-német projektet, mellyel az volt a célunk, hogy

használható nyelvtudással rendelkező gyermekeket neveljünk. Fontosnak tartottuk, hogy

intézményünket tovább fejlesszük a projektpedagógia eszközeivel, amelynek legfontosabb

jellemzői a személyközpontú bánásmód, az európai dimenziók tiszteletben tartása, illetve a

gyerekek belső motivációjának felkeltésén és megőrzésén alapuló nevelés. Az utóbbi években

nyitott, önmagát átértékelni képes szervezetként számos projektben vettünk részt, amelyek

szervesen beépültek az intézmény cél- és tevékenységrendszerébe. A lebonyolított projektek

nemcsak a változásokhoz való alkalmazkodni tudásunk visszajelzései voltak, hanem

felkészítették diákjainkat az egész életen át tartó tanulásra, az önálló ismeretszerzésre és a

munkaerőpiacon jól használható nyelvtudás megszerzésére.

83

Projektpedagógiában fontos tényező a hitelesség. A jellemzői közül mindenki azokat emeli be a

saját munkájába, amit hatékonyan képes képviselni, mivel ez egy új szemléletmód a

tanulásszervezésben. Az alábbiak a jellemzők a teljesség igénye nélkül:

Tartalmi komplexitás;

Koncentrált képességfejlesztés;

Tevékenységorientáltság;

Kompetencia alapúság;

Motiváció;

Kooperatív technikák alkalmazása;

A tanár és a diák közös alkotása;

A tanári szerep megváltozása;

A pedagógus magas szintű szaktárgyi tudása iránti igény növekedése;

Tanulói felelősségvállalásra nevelés;

Hatékony időgazdálkodást kialakításai;

Toleranciára és együttműködésre nevelés;

Lehetőségteremtés az iskolán kívüli világ megismerésére.

A projektmódszer az oktatási és tanulási módszerek, szervezési módok és stratégiák módszertani

sokszínűségével jellemezhető módszer-együttes, amely az iskolai tanulási-tanítási folyamatok

bizonyos részét projektek sorozataként szervezi.

A projekt célja, hogy diákjaink:

a tanulási tevékenységet játékos formában és élmények mentén tapasztalják meg;

ismerjék a tanulás célját, értelmét és az előttük álló tanulási utat;

tanulják meg a tervezés, kivitelezés, értékelés hármasságát;

az ismeretek mellett az ismeretszerzés technikáját (tanulás tanulását) is elsajátítsák;

törekedjenek az ismeretszerzés és a gyakorlat együttes alkalmazására;

tevékenységük során megismerjék a világ sokszínűségét.

A projektpedagógia előnyei:

A csoport egy közös célért önként áll össze.

A csoport tagjai valós problémát akarnak megoldani.

A projektben megváltozik a tanár és a diák szerep: a tanár mentor, a diák egyenrangú fél.

A projektek komplexitásuk következtében több érzékszervet mozgósítanak, és sokirányú

tevékenységet tartalmaznak.

84

A projektek során a pedagógus egyéni sajátosságokat, képességeket, szükségleteket

vehet figyelembe.

A projektek közben kiderülhet, hogy mindenki jó, kiváló valamiben. Ennek önbizalom

erősítő szerepe van a sikerélmények hatására.

Lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra.

A tanulók megélhetik a felelősségvállalást, amely így könnyebben válhat belső

hajtóerővé.

A nevelés és az oktatás nem válik szét: a projekt folytonos nevelési helyzet.

A magyar-német projekt keretében a német nyelvet tanuló diákjaink két tanítási nyelven

tanulhatnak német anyanyelvű tanár irányításával. Az „Egy személy-egy nyelv” oktatási modell

szellemiségének megfelelően bizonyos tantárgyakat – a vizuális kultúrát és a színjátszást –

továbbra is kéttanítós modellben tanulják a gyerekek ezekben az osztályokban. Az ún.

kéttanítós-modell nem csak a németes osztályainkban, hanem az angolos osztályainkban is jelen

van a vizuális kultúra tantárgy keretében.

Nyitott, önmagát átértékelni képes szervezetként több alkalommal vettünk részt olyan iskolai,

hazai és nemzetközi projektben, amelyek szervesen beépültek az intézmény cél- és

tevékenységrendszerébe. A lebonyolított projektek jelzik az iskola változásokhoz való

alkalmazkodni tudását, és felkészítik diákjainkat az egész életen át tartó tanulásra, az önálló

ismeretszerzésre és a munkaerőpiacon jól használható nyelvtudás megszerzésére.

A projekt fontosnak tartja a magyar és német szokások kölcsönös megismerését. Az évente

megismétlődő nagy rendezvények: a tanévnyitó ünnepségen a „Schultüte” átadása; az elsősök

tanévkezdő ünnepélye; a Márton-napi kiállítás és műsor; a gimnazisták Mikulás-napi programja

az elsősöknek, a Kulturális Tavasz ünnepi műsora és kiállítása már hagyományt teremtettek a

projektpedagógia eszközeivel.

A projektpedagógia eszközeit nem csak a magyar-német projekt kapcsán érhetjük nyomon,

hanem megjelenik az iskola egészében is kitűnő színházi rendezvényeink kapcsán: pl. angol

projekt nap, karácsonyi ünnepély, környezetvédelmi hét programsorozata, kulturális bemutatók

napja, diákönkormányzat rendezvényei

Minden rendezvényünk egy-egy projekt, melynek megvalósításában team-ben dolgozó

pedagógusok és sok-sok diák vesz részt az előkészületektől egészen a megvalósításig, legtöbb

esetben a szülők előtt, velük együtt.

85

Mindehhez a személyi feltételek és ambíciók, valamint a pedagógiai felkészültség és gyakorlat

mellett az iskola infrastruktúrájában kiemelt szerepet játszó színházterem is hozzájárul kiváló

technikai feltételeivel.

2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Alapelveink

Az iskolának minden lehetséges eszközzel segíteni kell a hátrányokkal élő gyermekek

felzárkóztatását, problémáik megoldását. A pedagógusokkal szemben alapvető követelmény az

empátia, és a szociális érzékenység, a segítőkészség. A személyiségpedagógia, a differenciált

fejlesztési eljárás lényegéből következik a gyermekhez igazított tanulásirányítás, az egyéni

bánásmód alkalmazása, az érzékenység, a tapintat és a cselekvés.

Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése

Az iskolában tilos a hátrányos megkülönböztetés.

Nem alkalmazunk különbségtételt hozzátartozói, bőrszín, nem, vallási hovatartozás

alapján.

Kizárjuk a megkülönböztetést a nemzeti-etnikai hovatartozás, politikai vagy más

vélemény, társadalmi származás, vagyoni és jövedelmi helyzet, életkor, a

cselekvőképesség hiánya, születési helyzet, az intézmény fenntartója alapján.

Hátrányos megkülönböztetésnek tartjuk és tiltjuk a közvetlen vagy közvetett kizárást,

korlátozást vagy indokolatlan kedvezményezettséget, melyek az egyenlő bánásmód

megszüntetését vagy megakadályozását jelentik.

A tanulók jogellenes elkülönítése tilos.

A tanulók ügyeiben méltányosan, humánusan, a gyermek számára a legkedvezőbbet

választva kell dönteni.

Az oktatásban, a nevelésben úgy járunk el, hogy a diák az esélyegyenlőséget természetes

állapotként élje meg.

Az esélyegyenlőség biztosítását az intézmény által készített esélyegyenlőségi program is

segíti.

86

2.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2.10.1. Az ellenőrzés

A diákok teljesítményének jellemző ellenőrzési módjai a tantárgyi követelmények esetében:

szóbeli feleltetés

írásbeli feleltetés

tudásszint mérés (formatív)

témazáró,

témaközi – alapok, hiányosságok felmérése (diagnosztikus),

féléves, év végi (szummatív) értékelés,

házi dolgozat formájában,

gyakorlati tevékenység.

Az ellenőrzés kritériumai:

A szóbeli feleltetés ne szoruljon háttérbe!

A szóbeli feleltetés formai és tartalmi követelményeit a pedagógus mielőbb alakítsa ki,

tegye nyilvánvalóvá és gyakoroltassa azt a diákokkal.

A következetlenség, a normák ismeretlensége és a meglepetés szerű feleltetés

pedagógiailag káros.

A dolgozatírás szabályai:

Egy tanítási napon maximum 2 tantárgyból iratható egész órás témazáró dolgozat,

melynek időpontját 1 héttel előbb közölni kell.

Írásbeli munkákat 10 munkanapon belül kijavítva, a tanár egyértelmű értékelésével ki

kell osztani.

2.10.2. Az értékelés

A tanulói teljesítmények értékelésének rendje arra a szakmai felfogásra épül, miszerint:

a program a diákhoz igazodik,

a pedagógus a rutinszerű szakmai munkát folyamatosan javítani szándékozik,

a diákok érdekében a tantestület közös szakmai hitvallás érvényesítésére törekszik,

a diákok egyéni tanulását gondozzuk.

87

A mérés, ellenőrzés, értékelés stratégiája:

támogató légkör kialakítása, fenntartása,

világos célok és magas szintű elvárások megfogalmazása és nyilvánossá tétele,

a hangsúly a képességfejlesztésen legyen.

A mérési, ellenőrzési, értékelési eljárásokat definiálja, hogy:

a hibákat korrigáljuk, ismétlődését megelőzzük,

az ellenőrzés az irányítás azon része, mely a folyamat javítását szolgálja, és nem

önmagáért való,

állandó követelmények a beavatottság, a kiszámíthatóság, a közös elemzés, a megoldási

javaslatok közös kidolgozása,

segítse a problémafeltárást,

növelje az intézmény önismeretét, a megelőző jelleg domináljon.

Az iskola pedagógusai állandóan, folyamatosan és érzékenyen reagáljanak értékeléskor az

alábbi értékérvényesítésekre:

magatartás- és viselkedéskultúra megnyilvánulásai,

kommunikációs kultúra (köszönés, megszólítás, beszéd tisztasága, stb.),

szép magyar beszéd,

környezetkultúra,

jó ízlés, esztétikai megjelenések,

étkezési kultúra,

írásbeli munkák esztétikuma

tisztaság,

rend,

következetesség,

pontosság,

igazságosság.

Az előbbi értékek közvetítésében az egyik legfőbb minta és példa maga a pedagógus!

A fentiek nem tantárgy- és munkamegosztás függő ellenőrzési feladatok, az iskola

szellemiségének meghatározói, követelmények, ezért általános és folyamatos tennivalója az

iskola valamennyi dolgozójának.

88

Az értékelésnek legalább két elemet tartalmaznia kell:

hogyan teljesített a diák az általános követelményekhez képest,

hogyan teljesített önmagához képest.

Az előbbire általában az arányokkal, százalékokkal kifejezett értékelés ad választ, az utóbbit a

tanár mondja el, vagy írja le.

Az értékelésnél egységesen alkalmazzuk a következőket:

A kiadott feladatot elvégzése után mindig értékeljük (a házi feladatot is). A házi feladat

elmulasztását csak a végső estben értékeljük elégtelennel.

A tanuló joga, hogy minden értékeléskor megkapja az adott minősítés indokolását

(szóbeli és írásbeli értékeléskor is). Ennek megadása a tanár kötelessége.

Az órai munkát motivációs hatása miatt nyilvánosan értékeljük.

Nevelési értéke miatt esetenként a diákokat is bekapcsoljuk az egyéni (és csoportos)

teljesítmények értékelésébe.

A tantárgyi tudás érdemjeggyel is kifejezett értékelésekor nem vehetjük figyelembe a

diák magatartását és felszerelését.

A tanórai helyes magatartást, a felszerelés biztosítását a pedagógusnak más pedagógiai

eszközök alkalmazásával kell elérnie.

Az értékelés minden esetben ösztönző hatású legyen!

A kudarcélmény erősítése nem helyes pedagógiai eszköz.

Bántást, sértést soha nem alkalmazhatunk az elmarasztaláskor.

A szöveges értékelés szabályai:

Az első évfolyamon félévkor szöveges értékelést adunk.

A szöveges értékeléshez – az OM által készítendő ajánlást és a Bajor tantervet is

figyelembe véve – négyfokú értékelést vezettünk be:

„kiemelkedően fejlődött” („A”) értékelést kap az a diák, aki a tantárgyi,

tevékenységi követelmények legalább 90 %-át teljesítette.

„jelentősen fejlődött” („B”) bejegyzést kap az a diák, aki a tantárgyi,

tevékenységi követelmények legalább 75-89 %-át teljesítette.

„részben fejlődött” („C”) bejegyzést kap az a diák, aki a tantárgyi, tevékenységi

követelmények legalább 41-74%%-át teljesítette.

89

„túl keveset fejlődött” („D”) minősítést kap az első évfolyamon az a diák, aki

40%-nál kevesebbet fejlődött

Az értékelés szabályozása a nem belső vizsgára épülő tantárgyak esetén:

Félévi osztályzat: legalább 3 érdemjegy átlaga.

Év végi osztályzat:

A KRÉTA-rendszer bevezetésével a tanév során szerzett valamennyi érdemjegy alapján

átlagolunk a súlyozás figyelembe vételével.

Amennyiben a tanuló a 2. félévben elégtelen osztályzatot érne el, a pedagógus eltérhet az

egész éves átlagolás szabályaitól.

A kerekítés szabályai:

Ha az érdemjegyek átlaga 1,6-et eléri, de nem éri el az 1,75-ot, a tanár mérlegelhet, hogy

a jobb, vagy a gyengébb osztályzatot adja.

Ha az érdemjegyek átlaga eléri a 1,75-öt, akkor felfelé kerekítünk.

A többi osztályzat (3, 4, 5) esetében a tanár mérlegelhet, ha az érdemjegyek átlagának

tört része eléri a 0,5-et, de nem éri el a 0,75-ot.

A mérlegelés szempontjai:

a tanuló hozzáállása,

a tanuló képessége,

önmagához mért fejlődése,

a tanuló szorgalma, munkamorálja (felszerelés illetve házi feladat hiány …),

a jelentősen javuló, vagy romló tendencia,

a tanév során letett ECDL vizsga /nyelvvizsga/verseny eredmény,

a különböző súlyú jegyek (külalak, versmondás, témazáró, nagydolgozat,

szorgalmi feladat, gyűjtőmunka …),

rendszeres sporttevékenység,

a készségtárgyakból az igyekvő, szorgalmas, pozitív hozzáállású diákok esetében

a kitűnő bizonyítványhoz szükséges jeles osztályzat

Dokumentálás és visszacsatolás:

Az iskola minden „tantárgyiasított” tevékenységet értékel.

Az 1. évfolyamon negyedévente a szöveges értékelő füzetbe, illetve a 2. évfolyamon

félévkor szöveges értékeléssel az elektronikus naplóba.

90

Az un. ÉKP-s tantárgyaknál négyfokú értékelést alkalmazunk: „gyenge”, „megfelelt”,

„jó”, „nagyon jó” bejegyzéssel.

Ezek a következő tantárgyak:

- néptánc, modern tánc

- színjátszás,

- furulya,

- báb,

- logikai játék,

- társadalomismeret,

- honismeret,

- judo, aerobik,

- fakultációs tárgyak.

Az idegen nyelvi fakultációkat (angol, német) jeggyel értékeljük.

Valamennyi érdemjegyet beírunk a KRÉTA-rendszerbe.

A félévi és év végi jegyeket a törvényes módon dokumentáljuk.

A szülők minden iskolai teljesítményről, dolgozatról tájékoztatást, betekintést kaphatnak.

2.10.3. Mérések

A tanulási tudásállapot mérése a tanítási folyamat előre megtervezett (időben, tartalmában és

formájában) szükséges része.

A mérés általában csoportos, ám indokolt esetben egyéni is lehet. Esetenként évfolyamszintű

méréseket is alkalmazunk.

A munkaközösségeknek kötelességük a méréseket közösen elhatározni, a követelményekben és

az értékelés elveiben és gyakorlatában egyezségre jutni.

A mérőeszközöket összeállíthatja:

a tanár,

a munkaközösség,

„külső” mérőeszköz is használható vagy használandó.

A mérőeszközök alkalmazásának nyilvánvalóvá kell tenni a diák előtt is, hogy diagnosztikus

vagy szummatív mérést végzünk-e.

A munkaközösségek feladatbankokat készítenek. A tanár emellett egyéni feladatokat is

használhat, ha az, az egyeztetett követelményeknek megfelel.

91

A munkaközösségek évente előre évfolyamonként meghatározzák a mindenki által alkalmazott

egységes méréseket.

Ilyenek:

év eleji diagnosztikus mérés,

témazárók,

összegző mérések (pl: év végén),

„külső” mérés igénylése.

A DIFER (diagnosztikus) fejlődésvizsgálatot az első osztályokban a kritikus

gyermekeknél elvégezzük, és dokumentáljuk. Ez segítséget nyújt a pedagógusnak a

gyermekek alaposabb megismeréséhez, a hiányosságok feltárásához, és a további

segítségadás megtervezéséhez.

A kompetenciamérések (6., 8. és 10. évfolyamon) összesítése alapján készült

iskolajelentéseket az intézmény értékeli, és szükség esetén intézkedési tervet készít a

hiányosságok pótlására, javítására.

2.10.4. A tanulók magasabb évfolyamba történő továbblépésének feltételei

A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból –

legalább elégséges osztályzattal – a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozó vizsgán vagy

különbözeti vizsgán teljesítette. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy

követelményrendszerét – neki felróható vagy fel nem róható okokból – nem teljesítette.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a

pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló

magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára

lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az

érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg

döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival

nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja.

92

2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A házi feladatok célja az otthoni gyakorlás, a tanórán elhangzott ismeretek felelevenítése és

elmélyítése. A házi feladatok elkészítése éppen ezért kötelező.

Az otthoni munka (írásbeli és/vagy szóbeli) napi rendszerességet igényel, ezért törekedni

kell arra, hogy a házi feladatok megoldásához szükséges idő ne haladja meg a 30 percet

tantárgyanként.

Alkalmanként több időt is igénylő, összetettebb házi feladat is adható (pl.: házi dolgozat,

tablókészítés, prezentáció-készítés, felkészülés kiselőadásra), ám erre annyi időt kell adni

(legalább 1 hetet), amennyi idő alatt (a más tárgyakból is megkövetelt rendszeres tanulás

mellett) teljesítésük reálisan elvárható.

A tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi szünet) házi feladat csak kivételes esetekben

adható úgy, hogy a tanár az osztály tanulóit tájékoztatja a kivételes helyzet okairól, a

házi feladat kiadásának szükségességéről.

A 12. évfolyam tanulóinak esetében ettől az elvtől el lehet tekinteni, ha az érettségi

vizsgára történő felkészülés ezt megkívánja.

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni

választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi

feladatot javasolhatunk.

Betegség esetén legyünk toleránsak a házi feladat elkészítésének hiányakor.

2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

A 2011. évi CXC. törvény 6.sz. melléklete meghatározza a gyermekek, tanulók finanszírozott

heti foglalkoztatási időkeretét. E törvény szabályozása alapján „az iskola a tanuló heti kötelező

tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozás

megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.”

A csoportbontás történhet a tanulók tudásszintjéhez igazítva, és kialakíthatók a névsor szerinti

vagy egyéb szempontok szerint is, a tantárgyi, életkori sajátosságok illetve egyéb szakmai,

pedagógiai szempontok szerint is. A két tanítási nyelvű órák megtartásának kötelező előírása a

csoportbontás, a gimnáziumban pedig az emeltszintű képzés eredményes megvalósításának

alapfeltétele.

93

A csoportbontások egyes osztályra, tantárgyra adott tanévre vonatkozó konkrét megvalósítását

az éves munkatervben rögzítjük, melyet a tantestület a tanév megkezdése előtt fogad el.

A csoportbontások főként a tanulók kötelező óráit érintik, elsődleges céljuk:

a kisebb létszám mellett a tanulók differenciált fejlesztése,

a tanulók kommunikációs képességének javítása,

tananyag strukturáltabb átadása,

az ellenőrzés, értékelés, reflexivitás hatékonyabb megvalósítása,

az alsó tagozatos diákok esetén a szükséges készségek és jártasságok hatékony

kialakítása,

a gimnáziumi tanulók emeltszintű érettségire való irányultságának előkészítése.

Egyéb foglalkozások

Az egyéb foglalkozások az egyéni érdeklődésnek megfelelő ismereteket biztosítják, valamint

lehetőséget adnak a tanulók differenciált egyéni fejlesztéséhez is az adott órakeretek

felhasználásával.

Az egyéb foglalkozások szervezése a csoportbontásokkal összhangban, a fennmaradó

órakeretben valósítható meg.

Szakkörök

Az iskola hagyományos szakkörei szeptember első két hetében szerveződnek, tételes

felsorolásukat a munkaterv tartalmazza. E foglalkozások elsődleges célja a tehetség

kibontakoztatása, mely az élményszerű tanulás révén a tanórai tartalmakhoz is

kapcsolódhat.

Fakultációk

Az egésznapos iskola óratervében megjelenő kötelezően választható foglalkozás. Az

induló csoport akár több évfolyamot is felölelhet. Szintén megjelenik az éves

munkatervben.

ISK csoportok

Az iskolai tömegsport biztosítja a tanulók rendszeres testedzésének lehetőségét, s

hozzájárul az intézményi egészségnevelés megvalósításához is.

Tanulószoba

A tanulószoba a tanulói és szülői igények, vételével, létszámtól és tanulói összetételtől

függően szerveződhet osztályonként, évfolyamonként vagy vegyes összetételűként is.

94

Érettségi felkészítés

Emelt szintű tananyagot feldolgozó foglalkozások, a gimnazisták felsőfokú intézménybe

való bejutását kívánja előkészíteni. A csoportok szervezésének előkészítése - az igények

felmérésével - mindig a megelőző tanév második félévében történik meg.

Gyógytestnevelés

A gyógytestnevelés megszervezése és ellátása a Pedagógiai Szakszolgálat feladata.

Mivel hagyományosan az intézmény pedagógusa látja el a csoportok vezetését, évente

össze kell hangolni az egyéb feladatokkal. Nem az intézményi órakeretből kell

megvalósítani.

Versenyekre felkészítő foglalkozások és ünnepi műsorokra való felkészülés

Az aktuális tanévre megvalósított csoportbontások és a kiosztott egyéb foglalkozások

megszervezése után rendelkezésre álló órakeret terhére is szervezhető foglakozások.

Az egyéb foglalkozásokat az iskola a szokásos rendben beilleszti a tanév munkarendjébe, a

pedagógiai munka számára feltétlen szükséges foglalkozásokat az órarendbe beilleszti. A

szakkörök, fakultációk indításáról - a felmerülő tanulói, szülői igények és az iskola

lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A

szakkörökre, fakultációkra a tanév első két hetében lehet jelentkezni.

A 2019/20. tanévtől a Magyar Karate Szövetséggel történt 5+5 éves megállapodás

értelmében a heti öt testnevelés órából kettő órában karate oktatás történik 2 kiválasztott

osztályban. A két fél szándéka a karate értékeinek bemutatása és tanítása az iskola

tanulóinak, mely nem csak a testi fejlődésüket, hanem lelki kiteljesedésüket, valamint

erkölcsi nevelésüket is szolgálja a sajátos keleti kultúra és értékrenden keresztül.

2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, a NETFIT® rendszerrel történő tanulói fittségi

állapotméréseket a 2014/2015. tanévtől a következő jogszabályok alapján szervezi meg az

iskola:

A nemzeti köznevelésről1 szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (9) bekezdése,

A tanév rendjéről és az egyes oktatást szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról

szóló 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendelete 9.§ (9) bekezdése,

95

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81.§ (1-7) bekezdés és 4.

számú melléklete,

Az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2014. (X. 27.)

EMMI rendelete 24.§-a és 2.számú melléklete.

Az iskola ellátja a tanulók fizikai fittség mérésével kapcsolatos feladatokat

a testnevelést tanító pedagógus vezetésével,

a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével (1-4. osztály

kivételével),

az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban,

az országosan egységes mérési módszer és annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök

alkalmazásával.

A fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus – a mérésben érintett tanulónként

– rögzíti és feltölti informatikai rendszerbe.

A testnevelés tantárgyat tanítók és az igazgató által kijelölt pedagógusok tanévenként elemzik az

adott tanévben rögzített adatokat. Meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének

további fejlesztése szempontjából szükséges intézkedéseket.

A testnevelést tanítók tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestületnek iskolai

egészségfejlesztési program módosítására.

A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési

azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.

A NETFIT elsősorban diagnosztikai jelleggel méri és követi nyomon a tanulók fizikai fittségét a

„Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához” útmutató

alapján. Itt kerül meghatározásra a NETFIT 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló

törvény 80. § (1) bekezdése és a 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet 9. § (6) bekezdése alapján

országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és

edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a nevelési-oktatási intézményeknek a tavaszi

időszakban kell megszervezniük a korábbi években rendelkezésükre bocsátott, a fittség

vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján.

96

1. célja – az egészséghez szükséges fittségi állapot elérése, megőrzése, javítása (fejlesztése),

2. tartalmi területei és a kapcsolódó fittségi profilok:

Tartalmi területek Fittségi profilok Leírás

2.1. A tanulók testösszetételére

vonatkozó mérések – az

antropometriai paraméterek

mérése és a testösszetétel

becslése.

2.1.1. Testösszetétel

és tápláltsági profil.

A NETFIT testösszetétel és

tápláltsági profilja

tartalmazza a testtömeg és

testmagasság értékekből

számított testtömeg-indexet

(BMI) és a testzsírszázalék

értéket.

2.2. A tanulók vázizomzatának

fittségére vonatkozó

(pálya)tesztek.

2.2.1. Vázizomzat

fittségi profil.

A NETFIT tesztek közül a

vázizomzat fittségével az

ütemezett hasizom teszt, a

törzsemelés teszt, az

ütemezett fekvőtámasz teszt,

a kézi szorítóerő mérés és a

helyből távolugrás teszt

foglalkozik.

2.2.2. Hajlékonysági

profil.

A hajlékonysági teszt

megbízható eredményekkel

szolgál a térdhajlító izmok

nyújthatóságáról

2.3. A tanulók aerob kapacitására

vonatkozó (pálya)tesztek.

2.3.1. Aerob fittségi

(állóképességi) profil.

Az aerob fittségi profil a 20,

vagy 15 méteres

állóképességi ingafutás teszt

eredménye alapján becsült

aerob kapacitás minősítését

tartalmazza, vagyis a

légzőszervrendszer és a

keringési rendszer

állapotának, a szervezet

oxigénszállító és oxigén-

felhasználási képességének

mutatója.

3. A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai

3.1. Testtömeg mérése

3.2. Testmagasság mérése

3.3. BMI (az előző két érték alapján számítva)

3.4. Testzsírszázalék mérése

4. A tanulók aerob kapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések, tesztek

97

A B

1. Mérés megnevezése Mérés célja

2. Ütemezett hasizom teszt Hasizomzat erejének és erő-

állóképességének mérése.

3. Törzsemelés tesz A törzsfeszítő izmok erejének mérése.

4. Ütemezett fekvőtámasz teszt A felsőtest izomerejének és erő-

állóképességének mérése.

5. Kézi szorítóerő mérése Az alkar izmainak maximális izometrikus

erőkifejtő képességének mérése.

6. Helyből távolugrás teszt Alsó végtag dinamikus erőkifejtési

képességének mérése

7. Hajlékonysági teszt A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése

8. Állóképességi ingafutás teszt 15 m,

ill. 20 m

Maximális oxigénfelvevő-képesség becslése.

A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa

vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.

2.14. Az iskola környezeti nevelési elvei

2.14.1. Jövőkép, alapelvek, célok

Intézményünk az értékközvetítő és képességfejlesztő programban (ÉKP) meghatározott

alapelvekre épülő pedagógia szerint végzi nevelő-oktató tevékenységét. Eszerint a

környezettudatos gondolkodás egész iskolai életünket átható közös érték.

Az ÉKP stratégiája az ország és Európa környezetének megismerése, a globális problémák

figyelemmel kísérése, hangsúlyozva a társadalom – ezen belül a tanulók – felelősségét,

lehetőségeit és feladatait ezek megoldásában.

Olyan énképet kell kialakítanunk, hogy érzékennyé váljanak gyermekeink az erkölcsi, etikai

normák iránt, beleértve a természeti környezet iránti aktív felelősséget.

Iskolánk környezeti nevelésének átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes

legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet

fennmaradását és társadalmunk fenntartható fejlődését.

98

Mindez természetesen feltételezi az egész életen át tartó tanulást, melynek segítségével olyan

tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó

gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a

gazdaság, a jog terén, felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni és közös tetteikben.

Mindez úgy valósítható meg, hogy különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos

gondolkodásmódjának fejlesztésére.

Ha érzékennyé válnak a környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet

sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet

természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos

állampolgári kötelezettségek vállalására és jogaik gyakorlására.

Az ismereteken és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és

közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, melyek

következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai

példákon ismerjék fel a társadalmi – gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti

következményeit.

Kapcsolódjanak be közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés

váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti

konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

2.14.2. A környezeti nevelés lehetőségei tanórákon

Az önismereti – és az osztályfőnöki órákon túl az egyes tantárgyak speciális lehetőséget adnak a

környezetnevelésre. Ezeket az osztályfőnökök és a szaktanárok építik be tanévi programjaikba a

helyi tantervben és a pedagógia programban megfogalmazott elvárásoknak és elveknek

megfelelően.

2.14.3. Hagyományos környezetnevelési lehetőségek tanórán kívül

Szárazelem gyűjtési akció (folyamatos)

Papírgyűjtés (évi 2 alkalom)

Iskolaudvar, parkok gondozása (sövény, fű, virágok rendszeres gondozása)

Faültető akciók

Kiállítások, poszterek készítése jeles napokra

99

Részvétel környezetvédelemmel is kapcsolatos versenyeken

Állatkert látogatása

Nyári táborok

Szeméttelep látogatás

Környezet és egészségvédelmi hét (egész hetes komplex iskolai program)

Tanösvény látogatás

Fertőhansági Nemzeti Park látogatása

2.15. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési valamint jutalmazásának és fegyelmezésének elvei

2.15.1. Etikai kódex

1. Az iskola épületén belül és kívül is naponta köszönünk tanárainknak, az iskola

valamennyi dolgozójának és társainknak.

2. Az iskolában dolgozókkal és diáktársainkkal figyelmesen és tisztelettudóan viselkedünk.

3. A kulturált viselkedés írott és íratlan szabályait mindenhol betartjuk és betartatjuk.

4. Csúnya, ízléstelen kifejezéseket nem használunk, az iskola helyiségeit rendeltetésüknek

megfelelően használjuk, az ebédlőben az érkezési sorrendet megtartjuk, érzelmeinket

diszkrét formában nyilvánítjuk ki, mivel ez másokra nem tartozik.

5. A divatot mértéktartással követjük, öltözködésünk legyen mentes a szélsőségektől.

6. Vigyázunk egymás és magunk testi épségére. Az épületen belül nem szaladgálunk,

környezetünk nyugalmát zavaró játékokat nem játszunk. (focizás, fogócskázás, birkózás

stb.)

7. Balesetet okozó tárgyakat (pl. hegyes, szúró eszköz, lézer, üveg tárgyak stb.) egyikünk

sem hoz magával.

8. Iskolánk tisztaságára, rendjére vigyázunk. Nem szemetelünk.

9. Óvjuk az intézmény berendezési tárgyait, eszközeit. Az általunk okozott károkat

megtérítjük.

10. Iskolán kívüli magatartásunkkal öregbítjük intézményünk jó hírnevét.

11. Tiszteljük és ápoljuk iskolánk hagyományait.

12. Az étkezés kulturált szabályait mindig betartjuk.

13. A tanórai munkában a képességeinknek megfelelően aktívan részt veszünk.

100

14. Az óraközi szünetekben, a tanteremben vagy a folyosón tartózkodunk és kulturáltan

viselkedünk.

15. Az iskola valamennyi tanulójának, az épületen belül és kívül egyaránt TILOS alkoholt és

kábítószert fogyasztani.

16. Az iskola házirendjének megszegése büntetést von maga után.

2.15.2. A magatartás értékelésének elvei

1-8. évfolyamon

Megfelelés az iskolai követelményeknek

Követelmény:

o A házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása.

o Szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai

viselkedés szabályainak megtartásáért.

A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony

Követelmény:

o Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése.

o Szerepvállalás a közösség feladatainak megoldásában.

o Segítőkészség.

Megfelelés az általános viselkedési normáknak

Követelmény:

o Udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem.

Az értékelés módja:

Példás: az a tanuló, aki az értékelés szempontjainak megfelel

Jó: az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett

Változó: az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni

Rossz: az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg.

101

Az 1. évfolyamon az értékelés a szöveges értékelés szempontjai alapján történik a

következő kategóriákkal:

A magatartás értékelése a 9-12. évfolyamon:

Magatartás Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2)

Aktivitás,

példamutatás

Nagyfokú Közepes Gyenge Romboló,

negatív

Azonosulás a

közösségi

célokkal,

részvétel a

közösségi

célokban

Igen

Élenjár

Ellene nem vét

Aktívan részt

vesz

Ingadozó

Közömbös

Szembeáll

Érdektelen

1.

Szokásrendszerhez való viszonya

Soziale Verantwortung

megbízható/

sehr gut ausgeprägt

elfogadó/

gut ausgeprägt

változó/ schwankend

kialakulatlan/

gering ausgeprägt

2.

Együttműködése/

Kooperations-

fähigkeit

kezdeményező/

sehr gut entwickelt

aktív/aktiv

visszahúzódó/

zurückhaltend

fejlesztendő/

bedarf der Förderung

3.

Társaihoz való viszonya/

Umgang zu den Kameraden

megértő/verständnisvoll und hilfsbereit

segítőkész/ meist verständnisvoll und hilfsbereit

visszahúzodó/

zurückhaltend

összeférhetetlen/

unerträglich

4.

Felnőttekhez

való viszonya/

Kontakt zu den

Erwachsenen

őszinte, tisztelettudó/

ehrlich, respektvoll

udvarias/ höflich

passzív, tétlen/

passiv, untätig

tiszteletlen/

nicht respektvoll

5.

Önismerete/

Selbstbewusstheit

alapos/ stark ausgeprägt

változó/ ausgeprägt

bizonytalan/

wenig ausgeprägt

fejlesztendő/

bedarf der Förderung

102

Magatartás Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2)

Hatása a

közösségre

Pozitív Nem befolyásol Nem árt Negatív

Törődés társaival Gondos,

segítőkész

Segítőkész Ingadozó Közömbös, gátló

Házirend

betartása

Betartja, arra

ösztönöz

Betartja Részben tartja be Sokat vét ellene

Viselkedés és

hangnem

Kifogástalan Kifogásolható Udvariatlan Durva, goromba

Fegyelmezettség Nagyfokú Megfelelő Gyenge Elégtelen

A magatartásjegybe beszámít:

Osztályfőnöki dicséret, amely adható:

kiemelkedő közösségi munkáért

kiemelkedő iskolai tevékenységért

a magatartás füzetben összegyűlt 5 dicséret (szervező-mozgósító munka,

környezet szebbé tétele, stb.)

Igazgatói dicséret, amely adható:

szaktanári dicséret alapján (3 szaktanári dicséret beváltható 1 igazgatói

dicséretre)

versenyen való eredményes szereplésért:

o megyei 1-3. helyezés,

o országos 1-10. helyezés,

o OKTV 2. fordulójából továbbjutás,

o nyelvvizsga (a nyelvi munkaközösség által meghatározott módon).

osztályfőnöki dicséret alapján (3 osztályfőnöki dicséret beváltható

1 igazgatói dicséretre)

A magatartás és szorgalom jegyek két havonta kerülnek beírásra a KRÉTA-

rendszerbe (október, december, január – 1 félév; március, május, június – 2.

félév). Az osztályfőnök a jegyeket előzetesen egyezteti az osztályban tanító

pedagógusokkal és az egyeztetést aláírattatja a kollégákkal az elektronikus

naplóban történő rögzítés előtt.

103

2.15.3. A szorgalom értékelésének elvei

1-8. évfolyamon

A motiváltság:

Követelmény:

A tudás megszerzésének igénye

Az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény

A tanulási folyamat:

Követelmény:

Fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység

Pontos, megbízható, önálló munkavégzés

Jó idő és munkaszervezés

Esztétikus, tiszta füzetvezetés, tanszerek

Többletmunka

Tanulmányi versenyek, pályázatok

Az értékelés módja:

Példás: az a tanuló, aki a követelménynek képességei szerint megfelel.

Jó: az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti és képességei alapján még

néhány területen fejlődnie kell.

Változó: az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni.

Hanyag: ha nem is próbál a követelményeknek megfelelni, egy vagy több tantárgyból

elégtelen osztályzatot kapott.

104

Az 1. évfolyamon az értékelés a szöveges értékelés szempontjai alapján történik a

következő kategóriákkal:

A szorgalom értékelése a 9-12. évfolyamon:

Szorgalom Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2)

Tanulmányi

munkája

Kitartó, pontos.

Megbízható Rendszeres Rendszertelen Megbízhatatlan

Tantárgyi

munkája Mindent elvégez

Ösztönzésre

dolgozik Önállótlan

Feladatait nem

végzi el

Többféle

feladatot vállal? Igen Keveset Ritkán Nem

Önellenőrzés,

önálló

munkavégzés

Igen jó Jó Közepes Gyenge vagy

nincs

Tanórán kívüli

ismeretszerzés Rendszeresen Előfordul Ritkán Egyáltalán nem

A szorgalomjegybe beszámít:

Szaktanári dicséret, amely adható:

versenyen való eredményes szereplésért:

o házi verseny 1. helyezés,

o városi 1-5. helyezés,

o megyei 4-10. helyezés,

o országos 11. helyezéstől,

1.

Feladattudata/

Interesse und

Motivation

fejlett, érdeklődő/

entwickelt, wissbegierig

elfogadható/

gut entwickelt

kevésbé fejlett/

wenig entwickelt

fejlesztendő/ förderbedürftig

2.

Feladatokhoz való viszonya/

Konzentration und Ausdauer

kezdeményező/sehr gut entwickelt

kitartó/beständig

igyekvő/

ausreichend

ingadozó/unbeständig

3.

Feladatteljesítése

Lern- und Arbeitsweise

önálló, pontos/ selbstständig, genau

megfelelő/gut

bizonytalan/schwankend

hanyag/unwillig

105

kiemelkedő szaktárgyi munkáért,

(kutatómunka, folyamatos plusz feladatok, nagyobb előadás, projektkészítés),

OKTV első fordulójából továbbjutás,

iskolai műsorban való szereplés (a szereplésnek megfelelő tantárgyból).

2.15.4. A jutalmazás iskolai elvei

Szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret

Adható: kiemelkedő szaktárgyi, közösségi munkáért

Dokumentálása: az ellenőrzőben és az osztálynaplóban

Átadása: az osztályközösség előtt

Igazgatói dicséret:

Adható:

- megyei és regionális versenyen I-III. helyezésért,

- országos- és nemzetközi versenyen elért I-X. helyezésért,

- az egész iskola számára példát mutató magatartás esetén.

Dokumentálása: a KRÉTA-rendszerben

Ismertetése: az iskolaközösség előtt

Átadása: osztályközösség vagy iskolaközösség előtt.

Nevelőtestületi dicséret:

Adható:

- a két vagy több tárgyból országos versenyen elért I-III. helyezésért,

- rendkívüli tanulmányi, kulturális, sport teljesítményért,

- 3 igazgatói dicséret után.

Dokumentálása: a KRÉTA-rendszerben, a szülőknek szóló levélben.

Átadása: iskolai ünnepélyen.

106

Tanulói kitüntetések:

A tantestület 1988-ban az iskola alapításának 10. évfordulóján, majd az első gimnáziumi ballagó

osztály tanévében, 2002-ben, elismerési formákat (kitüntetéseket) vezetett be.

A kitüntetéseket az iskola alapítványa, a PRO SCHOLA ALAPÍTVÁNY finanszírozza.

Minden tanévben a gimnáziumi ballagáson és a tanévzáró ünnepélyen kerülnek átadásra:

"PRO STUDIO"

A több éven át kiváló tanulmányi eredményt nyújtó tanulónak, aki a kötelező tananyagon

túl is mély ismeretekkel rendelkezik legalább egy tantárgyból.

"PRO ARTE"

A több éven át a művészetek valamelyik ágában kiemelkedő teljesítményt nyújtó

tanulóknak.

"PRO PALMA"

A kiemelkedő sportteljesítményt tartósan bizonyító tanulónak.

"PRO IUVENTUTE"

A közösségért és társaiért tartósan végzett kiemelkedő munkáért.

"PRO NATURA"

A természet- és környezetvédelemben több éven át végzett kiemelkedő munkáért.

"PRO DISCIPLINA"

A több éven át kiváló tanulmányi eredményt nyújtó tanulónak, aki a kötelező tananyagon

túl is mély ismeretekkel rendelkezik több tantárgyból.

"PRO SCHOLA"

A legmagasabb iskolai kitüntetés azon tanulónak, akinek tanulmányi, kulturális és

sporttevékenységben kiemelkedő munkája példaként állítható a közösség elé.

„PRO HUMANA”

Az érettségiző diákok közül azon tanulók kaphatják, akik gimnáziumi tanulmányaik során

kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkájuk alapján példaként állíthatóak a diáktársak

elé.

A kitüntetésekhez arany nyaklánc, arany, ill. ezüstgyűrű és emléklap jár. A nevelőtestület dönt

az odaítéléséről.

107

Egyéb elismerések:

- Tanulói ösztöndíj (Alapította, finanszírozza: Pro Schola Alapítvány)

Javaslattevő joggal rendelkezik a Diákönkormányzat, dönt az alapítvány kuratóriuma.

- A tanulók tárgyi jutalmazása kulturális rendezvényre belépő, könyvjutalom (tanév végén).

- Ha a tanulónak 3 vagy annál több igazgatói dicsérete van, akkor a tanév végén

könyvjutalomban részesülhet.

- Ha a tanuló több éven át könyvjutalomban részesül igazgatói dicséretei alapján, akkor

felterjeszthető kitüntetésre.

2.15.5. A fegyelmezés iskolai elvei

A fegyelmező intézkedés, vagy fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha a vétségről és annak

káros hatásairól a tanulót előzetesen az iskola tájékoztatta. Alkalmazásánál figyelembe vesszük

a tanuló eddigi magatartását, valamint azt, hogy a megállapított kötelességszegésnél milyen

mértékű a gondatlanság, vagy a szándékosság.

Szándékos: ha tudatában van cselekvésének következményeivel, vagy előre tudatosan

megtervezte tettét. Az előzetes figyelmeztetésekről nem vesz tudomást, a házirendet az iskolai

szokásrendet tudatosan megszegi.

Gondatlan: ha fegyelmezetlenségből, vagy figyelmetlenségből okoz másoknak anyagi vagy

erkölcsi kárt, nem számol tettének következményével.

Fegyelmező intézkedések formái:

szaktanári figyelmeztetés,

osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetés,

osztályfőnöki intés,

igazgatói szóbeli, írásbeli figyelmeztetés,

igazgatói intés,

a tiltott tárgy (lézer, petárda, szúróeszköz) időszakos elkobzása

a szabadidős, nem kötelező programoktól való eltiltás

Szaktanári figyelmeztetés adható:

- a tantárgyi követelmények nem teljesítése,

- felszerelés többszöri hiánya,

- házi feladat többszöri hiánya,

- órákon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt

108

Osztályfőnöki figyelmeztetés adható:

- a házirend megsértése miatt,

- igazolatlan mulasztás és késés miatt (a házirend szerint),

- többszöri tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség megszegése miatt,

- 3 szaktanári figyelmeztetés után

A magatartásjegy: az adott félévben maximum jó (ha a következő félévben nincs további

fegyelmező intézkedés, akkor lehet példás).

Osztályfőnöki intés adható:

- az osztályfőnöki figyelmeztetést követően,

- vagy, ha a cselekmény súlya azonnali intézkedést tesz szükségessé,

A magatartásjegy: az adott félévben maximum változó (ha a következő félévben nincs

további fegyelmező intézkedés, akkor lehet jó)

Igazgatói figyelmeztetés adható:

- ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi,

- az osztályfőnöki intést követően,

A magatartásjegy: az adott félévben rossz (ha a következő félévben nincs további

fegyelmező intézkedés, akkor lehet változó)

Igazgatói intés adható:

- ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi,

A magatartásjegy: az adott félévben és tanév végén rossz

2.16. A választható érettségi vizsgatárgyakkal kapcsolatos szabályok

A gimnázium helyi tanterve szerint az alábbi szabadon választható vizsgatárgyakból tehetnek

középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgát diákjaink a 2.17. pont szabályozásának

megfelelően.

1. angol nyelv (2. idegen nyelvként)

2. német nyelv (2. idegen nyelvként)

3. társadalomismeret

109

4. biológia

5. fizika

6. földrajz

7. kémia

8. informatika

9. ének-zene

10. mozgóképkultúra és médiaismeret

11. testnevelés

2.17. Érettségi vizsgára való felkészítés

A gimnázium középszintű érettségire való felkészítést szervez az alábbi tantárgyakból, mely

tanórakeretben történik:

magyar nyelv- és irodalom,

matematika,

történelem,

német nyelv,

angol nyelv,

informatika,

társadalomismeret,

fizika,

biológia,

testnevelés,

mozgóképkultúra és médiaismeret,

földrajz,

kémia,

ének-zene.

A iskola emelt szintű érettségire való felkészítést szervez az alábbi tantárgyakból:

magyar nyelv- és irodalom,

matematika,

történelem,

német nyelv,

110

angol nyelv,

társadalomismeret,

fizika,

kémia,

biológia.

2.18. A középszintű érettségi vizsgatárgyak témakörei

A középszintű érettségi vizsga vizsgatárgyaihoz kapcsolódó témaköröket az érettségi részletes

követelményeit tartalmazó 40/2002. (V. 24.) OM rendelet rögzíti.

Angol nyelv:

Személyes vonatkozások, család - Ember és társadalom – Környezetünk – Az iskola – A munka

világa – Életmód – Szabadidő, művelődés, szórakozás – Utazás, turizmus – Tudomány, technika

– Gazdaság.

Biológia:

Bevezetés a biológiába (a biológia tudománya; az élet jellemzői; fizikai, kémiai alapismeretek) –

Egyed alatti szerveződési szint (szervetlen és szerves alkotóelemek; az anyagcsere folyamatai;

sejtalkotók az eukarióta sejtben) - Az egyed szerveződési szintje (nem sejtes rendszerek; önálló

sejtek, többsejtűség; szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak) –

Az emberi szervezet (homeosztázis; kültakaró; a mozgás; a táplálkozás; a légzés; az

anyagszállítás; a kiválasztás; a szabályozás; szaporodás és egyedfejlődés – Az egyed feletti

szerveződési szintek (populáció; életközösségek; bioszféra; ökoszisztéma; környezet és

természetvédelem) – Öröklődés, változékonyság, evolúció (molekuláris genetika; Mendeli

genetika; populációgenetika; a bioszféra evolúciója).

Ének-zene:

Reprodukálás (éneklés; műelemzés) – Befogadás (zenetörténet; zenefelismerés, műzene;

zeneelmélet; dallamírás).

111

Fizika:

Mechanika (Newton törvényei; Pontszerű és merev test egyensúlya; Mozgásfajták; Munka,

energia; Folyadékok és gázok mechanikája) – Hőtan, termodinamika (Állapotjelzők,

termodinamikai egyensúly; Hőtágulás; Állapotegyenletek; Az ideális gáz kinetikus modellje;

Energiamegmaradás hőtani folyamatokban; Kalorimetria; Halmazállapot-változások; A

termodinamika II. főtétele; A hőterjedés formái) – Elektromágnesség (Elektromos mező;

Egyenáram; Az időben állandó mágneses mező; Az időben változó mágneses mező;

Elektromágneses hullámok) – Optika (A fény mint elektromágneses hullám) – Atomfizika,

magfizika (Az anyag szerkezete; Az atom szerkezete; Az atommagban lejátszódó jelenségek;

Sugárvédelem) – Gtavitáció, csillagászat (Gravitációs mező; Csillagászat) – Fizika-történeti

ismeretek (A fizikatörténet fontosabb személyiségei; Felfedezések, találmányok, elméletek).

Földrajz:

Térképi ismeretek – Kozmikus környezetünk – A geoszférák földrajza – A földrajzi övezetesség

– Társadalmi folyamatok a 21. század elején – A világgazdaság jellemző folyamata –

Magyarország, helyünk a Kárpát-medencében és Európában - Európa földrajza. A társadalmi-

gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában - Az Európán kívüli kontinensek, tájak,

országok társadalmi-gazdasági jellemzői - Globális kihívások – a fenntarthatóság.

Informatika:

Információs társadalom - Informatikai alapismeretek, hardver - Informatikai alapismeretek,

szoftver – Szövegszerkesztés – Táblázatkezelés - Adatbázis-kezelés - Információs hálózati

szolgáltatások - Prezentáció és grafika – Könyvtárhasználat - Algoritmizálás, adatmodellezés -

A programozás eszközei.

Kémia:

Általános kémia - Szervetlen kémia - Szerves kémia - Kémiai számítások.

Magyar nyelv és irodalom:

MAGYAR NYELV: Kommunikáció - A magyar nyelv története – Ember és nyelvhasználat -

A nyelvi szintek - A szöveg - A retorika alapjai - Stílus és jelentés – IRODALOM: Művek a

magyar irodalomból I. Kötelező szerzők - Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők

- Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők - Művek a világirodalomból

112

Színház és dráma - Az irodalom határterületei - Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és

a határon túli irodalom.

Matematika:

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok -

Számelmélet, algebra - Függvények, az analízis elemei - Geometria, koordinátageometria,

trigonometria - Valószínűség-számítás, statisztika.

Mozgóképkultúra és médiaismeret:

A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai. Mozgóképi szövegértés, értelmezési szinte.

Mozgóképi szövegalkotás. Műfaj- és műismeret. Korstílusok, szerzők és művek. Egyetemes

filmtörténeti ismeretek. Magyar filmtörténeti ismeretek. Média a mindennapi életben. A

médiaszövegek befogadása és a média közönsége. Médiaintézmények. A reprezentáció.

Jellegzetes televíziós műsortípusok.

Német nyelv:

Személyes vonatkozások, család - Ember és társadalom – Környezetünk – Az iskola – A munka

világa – Életmód – Szabadidő, művelődés, szórakozás – Utazás, turizmus – Tudomány, technika

– Gazdaság.

Társadalomismeret:

Egyén és közösség – Társadalmi viszonyok – Állampolgári ismeretek (jogi alapismeretek;

intézményrendszer; ügyek intézése) - Jelenismeret, társadalmi világrend az ezredforduló után

(az életmód; kultúra és globalizáció; a növekedés határai) – Gazdasági és pénzügyi ismeretek

(a gazdasági környezet; az állam gazdasági szerepvállalása; pénzügyi ismeretek; a munka

világa, fogyasztó a piacgazdaságban).

Testnevelés:

Elméleti ismeretek (Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai, magyar sportsikerek; A

harmonikus testi fejlődés; A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában,

és a személyiség fejlesztésében; A motoros képességek fejlesztése a teljesítményben;

Gimnasztika ismeretek; Atlétika; Torna; Zenés-táncos mozgásformák; Küzdősportok,

önvédelem; Úszás; Testnevelési és sportjátékok; Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek) -

113

Gyakorlati ismeretek (Gimnasztika; Atlétika; Torna; Küzdősportok, önvédelem; Úszás;

Testnevelési és sportjátékok).

Történelem:

Az ókor és kultúrája - A középkor - A középkori magyar állam megteremtése és virágkora -

Szellem társadalmi és politikai változások az újkorban - Magyarország a kora újkorban - A

polgári átalakulás a nemzetállamok és az imperializmus kora - A polgárosodás kezdete és

kibontakozása Magyarországon - A világháborúk kora – Magyarország a világháborúk korában

– A jelenkor – Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig – Társadalmi, állampolgári,

pénzügyi és munkavállalói ismeretek.

Az érettségi jelentkezések elfogadását követően minden év március 1-jét megelőzően alakuló

értekezletet tartunk azon pedagógusok részvételével, akiket az intézményvezető érettségiztető

tanári feladatokra kér fel.

A kérdező tanároknak a fenti rendelet alapján kell adott évre kiválasztani és meghatározni a

szóbeli érettségi vizsga témaköreit, melyekre az érettségi tételeket összeállítja.

A kérdező tanárnak ezt az információt minden - adott vizsgatárgyban érintett - diák tudomására

kell hoznia.

A témakörök nyilvánosságra hozatalának határideje: március 1.

2.19. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók fejlesztő programja

Iskolánk az integrált nevelés eszméje szerint- a törvényi szabályozásnak is köszönhetően-

vállalkozik arra, hogy intézményi szinten felölelje, fejlessze vagy megoldja a tanulási

korlátokat, tanulási zavarokat: részképesség zavarokat, (a kognitív és motoros funkciók zavarait)

a komplex tanulási zavarokat, (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, kevert specifikus fejlődési

zavarokat, iskolai képességek kevert zavarait) és a beilleszkedési, viselkedési, énkép,

önértékelés területén megmutatkozó zavarokat. (aktivitás és figyelemzavar, hiperkinetikus

magatartászavar)

114

Sajátos nevelési igényű tanuló az, aki különleges bánásmódot igénylő gyermek. Akiről a

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékosságot állapított meg. Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén,

halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral

(súlyos tanulási, figyelem, (aktivitás) vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A sajátos nevelési igénylő tanulók nevelése, oktatása

Az intézmény biztosítja:

A különleges bánásmódot igénylő tanuló beilleszkedését és együtt haladását a többi

tanulóval, ezzel segítve a nyitottabb személyiség formálását,

A Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézményének bizottsága által adott

javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe,

A pedagógusok, a többi tanuló, szülők felkészítését,

A fejlesztő szemlélet érvényesítését, diszfunkció-specifikus módszerek alkalmazását,

folyamatos értékelést, együttműködést a pedagógusokkal, szakemberekkel.

Az iskola fejlesztő programja, a szakértői vélemény alapján meghatározza, hogy milyen

jellegű tevékenységet kapjon a gyermek egyénileg:

- egyéni fejlesztési tervek szerint a (lásd. aktuális intézmény) Győr- Moson- Sopron

Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézményének bizottsági tagjai által kiállított

szakértői véleménye alapján, gyógypedagógiai, egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációt, rehabilitációt, tanulásban akadályozottak pedagógia szakos gyógypedagógus

szakember ad,

- fejlesztőpedagógus, fejlesztő foglakozást,

- egyéni, kis létszámú fejlesztő csoport vagy osztályszintű tanórai differenciált

foglalkozást,

(Alapvető tényező továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált

tanulásszervezésben.)

- komplex képességfejlesztést,

- logopédiai terápiát,

- szomatopedagógus és szurdopedagógiai megsegítést,

- gyógytestnevelést,

115

Továbbá kapcsolatfelvételt, a szakmai megsegítést, és az együttműködést a Radó Tibor

Általános Iskola és EGYMI utazó pedagógusai, szaktanárai, gyógypedagógusai adják.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Kiemelt figyelmet igénylő tanuló az, a gyermek, aki különleges bánásmódot igénylő: a sajátos

nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, a

kiemelten tehetséges tanuló, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók nevelése,

oktatása

Kezelni kell:

- az agresszív megnyilvánulásokat,

- alacsony toleranciaszintjüket,

- az inaktív viselkedést, passzivitást és a közönyt,

- emocionálisan labilisak, így érzelem- szegény, apatikus magatartását,

- a túlzott szorongást és félelmet,

- a féltékenységet, irigységet,

- a beszédzavart,

- a hibás önértékelést,

- gyenge tanulási érdeklődésüket, a hirtelen romló tanulmányi eredményt.

Mindezek miatt nehezített a társas beilleszkedésük, kapcsolódásuk.

A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart

kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása.

Az időben nyújtott szakmai segítség képes a káros folyamatot megállítani. Ezért az iskola

feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez

való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az

egészségügy, a pedagógiai szakszolgálat szakembereivel.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) zavarok megoldását,

enyhítését, az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni:

- meleg, szeretetteljes, személyes bánásmód kialakításával,

- konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával,

116

- a tanárok, felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely

lehetővé teszi, hogy a tanuló gondjával, bajával, problémáival, érzelmi konfliktusaival,

kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz,

- könnyebben teljesíthető, reális követelmények támasztásával,

- a pozitív énkép erősítésével, támogatásával, folyamatos és állandó dicsérettel,

biztatással,

- rendszeres, kooperatív kapcsolattartás a szülőkkel,

- egy osztályban tanító tanárok együttműködésével,

- egységes nevelési elvek alkalmazásával,

- csoport és az osztályközösség segítő erejének mozgósításával,

- az iskolán kívüli programok, szabadidős tevékenységek, kirándulások során a perem

helyzetű tanulók bevonásával,

- következetes, a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával,

- ha kell, szükség esetén pszichológus vagy más külső szakember segítségének

igénybevételével.

A tanulók felzárkóztatásához szükséges tevékenységek:

- egyénre szabott, differenciált tanulásszervezés,

- kooperatív technikák, projekt- módszer alkalmazása,

- cselekvő és tevékenységközpontú pedagógiák,

- fejlesztő, humánus értékelés alkalmazása,

- gyermekközpontú szabadidő és tanulószoba biztosítása,

- tanulásmódszertan tanítása, egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások

- művészeti vagy kreatív tevékenységek, sporttevékenységek, önismereti foglalkozások.

A kiemelten tehetséges tanulók nevelése, oktatása

A kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló,

aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással

rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

A tehetséggondozás megvalósítása iskolánkban differenciálással, és egyéni tehetséggondozással

történik. A tehetség, mint átlagon felüli képesség különböző területeken nyilvánulhat meg: az

intellektuális, a motorikus, a művészi, a vezetői képességek formájában.

117

Feladatunk: a tehetséggondozás módszereiben a célirányos tanulás –szervezési eljárások

alkalmazása, a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív technikák, projektmódszer,

tevékenységközpontú pedagógia alkalmazása.

A tehetség kibontakoztatása érdekében végzett tevékenységek: egyéni bánásmód, a tanítási

órákon differenciált foglalkozás, a tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelő szakkörök,

programok szervezése, tanulóink részvétele házi vetélkedőkön, pályázatokon, tanulmányi

versenyeken.

Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozó munkára. Az egyik legkritikusabb terület,

nem véletlenül, mert, ha nem vesszük észre az igazi tehetséget, nem lehet kompetens, a

leggondosabban összeállított a program sem.

Kritikus elem ez, mert nehéz azonosítani a tehetséget. Ennek a feladatnak a megoldása

körültekintő munkát kíván a tanároktól, szakemberektől.

Óvatosnak kell lennünk, mert gyakran nehéz felismerni a ki nem bontakozott, szunnyadozó

tehetséget.

A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló,

ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt tehetséget.

A pszichológiai vizsgálati módszerek, tesztek támpontot nyújthatnak a felismeréshez,

azonosításhoz, de a közös, folyamatos együttes tevékenysége adja meg a kapaszkodót, a

tehetség felismeréséhez.

Minél több forrásból szerzünk személyre vonatkozóan pontos, megbízható információkat

adottságairól, teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb a beazonosítás.

Fontos feladatunk a tehetséggondozás területén, hogy módszereiben célirányos tanulás-

szervezési eljárásokat alkalmazzunk. Segít ebben a differenciált tanulásszervezés, kis létszámú

csoport munkák, különböző szakkörök. A cselekedtető, tevékenykedtető gyerekközpontú

pedagógia. A jól felkészült tanár és fejlesztő szakember aktív jelenléte.

Az egyéni bánásmód mellett, a tanulók folyamatos érdeklődésének fenntartása, és adottságainak

megfelelő szakkörök szervezése, kialakítása. A tanulóink részvétele vetélkedőkön,

pályázatokon, tanulmányi versenyeken.

Bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a veleszületett vagy tanult

tehetséget. Az esélyegyenlőséget minden gyermeknek meg kell adni, de ez csak abban az

esetben valósulhat meg, ha a jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb

118

hozzájuthatnak adottságaik, képességeik legmagasabb szintű kifejlesztésének a lehetőségeihez.

Céltudatosan és speciálisan szervezett munkával a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ehhez

nevelési cél, és következetes, kitartó munkára van szükség. Ahány ember, annyiféle adottság,

képesség van, s annyi fejleszthető tehetséges ember létezhet.

3. Legitimációval kapcsolatos szabályozás

3.1. A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával,

nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések

A Pedagógiai Program érvényességi ideje

Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az 1., az 5. és a 9. évfolyamon szervezte meg

először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.

A Pedagógiai Program felmenő rendszerben került bevezetésre.

Érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31.

napjáig – szólt.

Felülvizsgálatát a nevelőtestület a 2016/2017-es tanévben elvégezte, módosította.

Az így módosított Pedagógiai Program 2017. szeptember 1-jével kerül bevezetésre, és ismét

négy tanévre szól.

A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata

A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Amennyiben az érvényességi idő alatt korrekciója

válik szükségessé, akkor az a Pedagógiai Program mellékleteként kerül rögzítésre a

legitimációhoz szükséges jogszabályi feltételek megléte után. A 2020-2021. tanév során a

nevelőtestületnek ismét el kell végeznie a Pedagógiai Program teljes – minden fejezetre

kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén a pedagógiai programot

módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

119

A Pedagógiai Program módosítása

A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet:

az iskola igazgatója;

a nevelőtestület bármely tagja;

a nevelők szakmai munkaközösségei;

az intézményi tanács;

a szülői szervezet;

az iskola fenntartója.

A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselői útján

javasolhatják.

A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető

hagyja jóvá.

A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra

vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell

szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

A módosított Pedagógia Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az

első, az ötödik és a kilencedik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala

Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető az

iskola honlapján (www.szkk-gyor.hu), valamint az iskola könyvtárában.

A Pedagógiai Programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola

intézményvezetőjétől, az intézményegység-vezetőjétől, valamint a helyetteseiktől.

120

3.2. A Pedagógiai Program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

A Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium

Pedagógiai Programját a nevelőtestület a 2017. június 28. napján tartott ülésén elfogadta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség

megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és

aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

A Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium

Pedagógiai Programját a Szülői Szervezet a 2017. június 22. napján tartott ülésén

véleményezte.

(Mellékelve a nyilatkozat.)

A Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium

Pedagógiai Programját a Diákönkormányzat a 2017. június 12. napján tartott ülésén

véleményezte.

(Mellékelve a nyilatkozat.)

Rémi Péter, mint a Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és

Gimnázium intézményvezetője az intézmény Pedagógiai Programját a mai napon, 2017.

augusztus 31-én jóváhagytam.

A Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium jelen

Pedagógiai Programja a 2017/2018-as tanévtől kerül bevezetésre, vagyis

2017. szeptember 1-jével lesz hatályos és a 2020/2021. tanévben kerül sor a következő

felülvizsgálatra.

Kelt: Győr, 2017. szeptember 1.