A PÉCSI TANÁRKÉPZÉS TÖRTÉNETE · A Pedagógiai Intézet vezetői: Weszely Ödön (1918-1935)...
1
A PÉCSI TANÁRKÉPZÉS TÖRTÉNETE Készítette: Pálmai Dóra, Polyák Petra, Vörös Katalin Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem (1923-1941) Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem (1923-1941) Pedagógiai Intézet (1923-1941) Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar K ö z é p is k o lai T a n árk é p ző Intézet (1925-1941) A Pedagógiai Intézet vezetői: Weszely Ödön (1918-1935) Halasy-Nagy József, mb. (1935-1937) Bognár Cecil Pál (1937-1940) A Középiskolai Tanárképző Intézet vezetői: Weszely Ödön (1925-1935) Halasy-Nagy József (1935-1940) A Pécsi Pedagógiai Főiskola és a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatói, főigazgatói: Szabó Pál Zoltán (1948–1949) Szokolszky István (1949–1951) Csukás István (1951–1953) Szántó Károly (1953–1956) Wéber Mihály (1956–1957) Márk Bertalan (1957–1971) Kálmánchey Zoltán (1971–1980) Vastagh Zoltán (1980-1982) Neveléstudományi Tanszék Pécsi Pedagógiai Főiskola (1948-1962), Pécsi Tanárképző Főiskola (1962-1982) A JPTE Tanárképző Kar vezetői: Vastagh Zoltán (1982-1983) Fischer Ernő (1983-1984) Kozma László (1984-1989) Borhidi Attila (1989-1991) A JPTE BTK HUFTI vezetője: Vastagh Zoltán A JPTE Tanárképző Intézet vezetője: Zsolnai József N e v elé stu d o m ányi Tanszék BTK Humán Fejlesztési Tudományok Intézete (1991-1996) Tanárképző Intézet (1996-1999) O ktatásmódszertani Tanszék N e v e l é s t u d o m á n y i é s O k tatási In n ovációk T anszéke Tanárképző Kar (1982-1991) Janus Pannonius Tudományegyetem (1982-1999) Neveléstudományi Tanszék/ Pedagógiai Tanszék A PTE Tanárképző Intézet vezetője: Kocsis Mihály (2000-2004) A PTE BTK Neveléstudományi Intézet vezetői: Forray R. Katalin (2004-2007) Bárdossy Ildikó (2007-2012) Gerner Zsuzsanna (2012-2013) Ambrusné Kéri Katalin (2013- ) Pécsi Tudományegyetem (2000- Tanárképző Intézet (2000-2004) BTK Neveléstudományi Intézet (2000- P e d a g ó g ia i T a n szé k O k t a t á s m ó d s z e r t a n i T a n sz é k N e v e l é s t u d o m á n y i é s O k t a t á s i I n n o v á c ió k T a n sz é k e N evelés- és M űvelődéstörténeti Tanszék N e velés- és O ktatáselm életi Tanszék R o m o ló gia és N evelésszociológia Tanszék Az első világháborút követően, az 1921-ben meghozott XXV. törvénycikk értelmében a pozsonyi Magyar királyi Erzsé- bet Tudományegyetem Pécsre került, ahol a második bécsi döntésig működött. A két világháború között a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar keretein belül jött létre a Középiskolai Tanárképző Intézet 1925-ben. A bölcsész- hallgatók közül csak az kaphatott tanári diplomát, aki az Intézet kurzusait is hallgatta, illetve teljesítette az egyéves gyakorlati képzést. 1945 után nem indították újra Pécsett az egyetemi szintű tanárképzést, de 1948-ban pedagógiai főiskola nyílt a város- ban. A Pécsi Pedagógiai Főiskola – első tanterve szerint – három év alatt olyan kommunista érzelmű pedagógusokat kívánt kinevelni, akik mind az alsó tagozatos osztálytanításhoz, mind pedig a felső tagozatban három-négy szaktárgy oktatásához megfelelő ismereteket sajátítanak el. 1950-től azonban már csak az általános iskola felső tagozata számára képeztek itt szaktanárokat. A képzés a volt Széchenyi Gimnázium (Janus Pannonius utca 5.) három termében kezdő- dött meg. 1950-ben költözött a Főiskola az Ifjúság útjára, az egykori Pius Gimnázium épületébe. 1959-ben a képzési időt megemelték négy évre. A jobb infrastrukturális feltételek érdekében újabb épületszárnyakat emeltek, 1963-ra el- készült a mai B épület. A Pécsi Tanárképző Főiskola 1979-től dolgozott a kísérleti jellegű, egyetemi szintű ötéves tanár- képzés tervén, mely egyesítette volna az általános és középiskolai tanárképzést. Az egyetemi szintű képzés csak 1982-től indult újra a Janus Pannoniusról elnevezett egyetemen. Az új képzés nem pusztán összeadta a kétféle tudásanyagot és képzési gyakorlatot, hanem az egyetemek tudományos színvonalát és a főiskolák pedagógusképző hagyományait újszerű struktúrában kívánta egységesíteni, mely révén egy gyakorlatorien- tált, a társadalmi igényekre érzékenyen reagáló felsőoktatási modell irányába ható tradícióváltásra is törekedett. 1985-ben létrehozták a Pedagógiai Intézetet a Neveléstudományi és a Pszichológiai Tanszék, valamint a Közművelő- dési Szakcsoport együtteséből, amelynek élére Gáspár László került. Az 1997-ben, a Nyelvtudományi Tanszéken belül indult Romológia Specializáció 2000-től szerveződött önálló tanszékké Forray R. Katalin vezetésével. A Neveléstudo- mányi Intézet 2004-es átszervezését követően, annak harmadik tanszékeként működik, Romológia és Nevelésszocioló- gia néven. 1992 után a tanárképzés irányítása a Tanárképző Intézethez került, melynek neve a tanszékek szakmai és a kutatási profiljának konkretizálódásával Humán Fejlesztési Tudományok Intézetére változott. 1995 nyarán kivált a Bölcsészet- tudományi Karból, és Tanárképző Intézet néven karközi szervezeti egységként koordinálta a hallgatók pedagógiai és pszichológiai alapozó képzéseit, valamint tanári gyakorlatait. A 2000-ben lezajlott egyetemi integrációt követően, 2004-ben ismét intézeti reformra került sor, melynek keretében létrejött a ma is érvényes tanszéki struktúra, és a Neve- léstudományi Intézet ismét a BTK keretein belül működő szervezeti egységgé alakult.
Transcript of A PÉCSI TANÁRKÉPZÉS TÖRTÉNETE · A Pedagógiai Intézet vezetői: Weszely Ödön (1918-1935)...
A PÉCSI TANÁRKÉPZÉS TÖRTÉNETE
Készítette: Pálmai Dóra, Polyák Petra, Vörös Katalin
Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem (1923-1941)Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem (1923-1941)
Pedagógiai Intézet (1923-1941)
Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar
Középiskolai Tanárképző Intézet (1925-1941)
A Pedagógiai Intézet vezetői:Weszely Ödön (1918-1935)
Halasy-Nagy József, mb. (1935-1937)Bognár Cecil Pál (1937-1940)
A Középiskolai Tanárképző Intézet vezetői:Weszely Ödön (1925-1935)
Halasy-Nagy József (1935-1940)
A Pécsi Pedagógiai Főiskola és a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatói, főigazgatói: Szabó Pál Zoltán (1948–1949) Szokolszky István (1949–1951)
Csukás István (1951–1953) Szántó Károly (1953–1956) Wéber Mihály (1956–1957) Márk Bertalan (1957–1971)
Kálmánchey Zoltán (1971–1980) Vastagh Zoltán (1980-1982)
Neveléstudományi Tanszék
Pécsi Pedagógiai Főiskola (1948-1962), Pécsi Tanárképző Főiskola (1962-1982)
A JPTE Tanárképző Kar vezetői: Vastagh Zoltán (1982-1983)
Fischer Ernő (1983-1984) Kozma László (1984-1989) Borhidi Attila (1989-1991)
A JPTE BTK HUFTI vezetője:
Vastagh Zoltán
A JPTETanárképző Intézet
vezetője:Zsolnai József
Neveléstudományi Tanszék
BTK Humán Fejlesztési Tudományok Intézete
(1991-1996)Tanárképző Intézet
(1996-1999)
Oktatásmódszertani Tanszék
Neveléstudományi és Oktatási Innovációk Tanszéke
Tanárképző Kar(1982-1991)
Janus Pannonius Tudományegyetem (1982-1999)
Neveléstudományi Tanszék/ Pedagógiai Tanszék
A PTE Tanárképző Intézet
vezetője:Kocsis Mihály(2000-2004)
A PTE BTK Neveléstudományi Intézet vezetői:Forray R. Katalin (2004-2007)Bárdossy Ildikó (2007-2012)
Gerner Zsuzsanna (2012-2013)Ambrusné Kéri Katalin (2013- )
Pécsi Tudományegyetem (2000-
Tanárképző Intézet(2000-2004)
BTK Neveléstudományi Intézet(2000-
Pedagógiai Tanszék
Oktatásmódszertani Tanszék
Neve
léstu
domán
yi és Oktatási Innovációk Tanszéke
Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék
Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék
Romológia és Nevelésszociológia Tanszék
Az első világháborút követően, az 1921-ben meghozott XXV. törvénycikk értelmében a pozsonyi Magyar királyi Erzsé-bet Tudományegyetem Pécsre került, ahol a második bécsi döntésig működött. A két világháború között a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar keretein belül jött létre a Középiskolai Tanárképző Intézet 1925-ben. A bölcsész-hallgatók közül csak az kaphatott tanári diplomát, aki az Intézet kurzusait is hallgatta, illetve teljesítette az egyéves gyakorlati képzést.
1945 után nem indították újra Pécsett az egyetemi szintű tanárképzést, de 1948-ban pedagógiai főiskola nyílt a város-ban. A Pécsi Pedagógiai Főiskola – első tanterve szerint – három év alatt olyan kommunista érzelmű pedagógusokat kívánt kinevelni, akik mind az alsó tagozatos osztálytanításhoz, mind pedig a felső tagozatban három-négy szaktárgy oktatásához megfelelő ismereteket sajátítanak el. 1950-től azonban már csak az általános iskola felső tagozata számára képeztek itt szaktanárokat. A képzés a volt Széchenyi Gimnázium (Janus Pannonius utca 5.) három termében kezdő-dött meg. 1950-ben költözött a Főiskola az Ifjúság útjára, az egykori Pius Gimnázium épületébe. 1959-ben a képzési időt megemelték négy évre. A jobb infrastrukturális feltételek érdekében újabb épületszárnyakat emeltek, 1963-ra el-készült a mai B épület. A Pécsi Tanárképző Főiskola 1979-től dolgozott a kísérleti jellegű, egyetemi szintű ötéves tanár-képzés tervén, mely egyesítette volna az általános és középiskolai tanárképzést.
Az egyetemi szintű képzés csak 1982-től indult újra a Janus Pannoniusról elnevezett egyetemen. Az új képzés nem pusztán összeadta a kétféle tudásanyagot és képzési gyakorlatot, hanem az egyetemek tudományos színvonalát és a főiskolák pedagógusképző hagyományait újszerű struktúrában kívánta egységesíteni, mely révén egy gyakorlatorien-tált, a társadalmi igényekre érzékenyen reagáló felsőoktatási modell irányába ható tradícióváltásra is törekedett.
1985-ben létrehozták a Pedagógiai Intézetet a Neveléstudományi és a Pszichológiai Tanszék, valamint a Közművelő-dési Szakcsoport együtteséből, amelynek élére Gáspár László került. Az 1997-ben, a Nyelvtudományi Tanszéken belül indult Romológia Specializáció 2000-től szerveződött önálló tanszékké Forray R. Katalin vezetésével. A Neveléstudo-mányi Intézet 2004-es átszervezését követően, annak harmadik tanszékeként működik, Romológia és Nevelésszocioló-gia néven.
1992 után a tanárképzés irányítása a Tanárképző Intézethez került, melynek neve a tanszékek szakmai és a kutatási profiljának konkretizálódásával Humán Fejlesztési Tudományok Intézetére változott. 1995 nyarán kivált a Bölcsészet-tudományi Karból, és Tanárképző Intézet néven karközi szervezeti egységként koordinálta a hallgatók pedagógiai és pszichológiai alapozó képzéseit, valamint tanári gyakorlatait. A 2000-ben lezajlott egyetemi integrációt követően, 2004-ben ismét intézeti reformra került sor, melynek keretében létrejött a ma is érvényes tanszéki struktúra, és a Neve-léstudományi Intézet ismét a BTK keretein belül működő szervezeti egységgé alakult.
