A nemek eltérései az érzelmek terén -...
Transcript of A nemek eltérései az érzelmek terén -...
A nemek eltérései
az érzelmek terén
Prof. Dr. Kéri Szabolcs
2015
A kurzus Prof. Dr. Pléh Csaba anyagán alapul, amelyet
Dr. Demeter Gyula és Dr. Pajkossy Péter módosított
Főbb pontok
• Alapérzelmek
• Érzelmek és kogníció – példák az emlékezet területéről
• Fontosabb idegi struktúrák
• Érzelmek pszichológiai elméletei
• Nemi különbségek
• Agresszió
• Mosoly és nevetés
Érzelmek a hétköznapokban
• Képeket fogok mutatni
• Arra kérlek, hogy figyelj jól a belső
állapotaidra, és nevezd meg, hogy
milyen érzelmet élsz át, mit érzel, ha
meglátod a képet- ezt írd is le a képhez
tartozó számmal együtt!
1
2
3
4
5
6
7
8
Milyen érzelmet keltett benned a
kép?
International
Affective Picture
System - IAPS
Aktivitás
Kellemes
Kellemetlen
Nyugalom
Affektív tér –
Dimenzionális szemlélet
(Osgood et al., 1957; Russel, 1979)
Affektív tér
Valencia:
kellemes –
kellemetlen
vagy jó -
rossz
Arousal:
magas-
alacsony
Alapérzelmek
• Arckifejezések
egyetemessége (Ekman
and Friesen, 1971)
• 6 lapvető érzelem:
boldogság, szomorúság,
félelem, undor, harag és
meglepődés
Amygdala
Dorsomedialis
PFC
Superior
temporalis
cortex
Társas szignálok feldolgozása – Mentalizáció –
Idegrendszer
Arcok finom kifejezési eltérései
(Hoffmann, Kessler, Eppel, Rukavina, Traue, 2010)
Női fölény alacsony intenzitásnál
(fel kell ismerni az érzelmet)
N>F
Düh
Undor
Félelem
Nincs különbség
Boldogság
Szomorúság
Meglepetés
Szükségük van-e az érzelmeknek a
megismerésre?Zajonc – Lazarus vita
Zajonc, R.S. – az ingerek érzelmi
értékelése alapvető folyamat, mely a
kognitív folyamatoktól függetlenül
megy végbe
Kísérlet: Szubliminális ingerek
bemutatása – pozitív érzelmi reakció
alakult ki az adott ingerekre
Lazarus, R.S. – a kognitív kiértékelés
fontos szerepet játszik az érzelmi
élmények kialakulásában, megelőzi
azokat; gyakran nem tudatos
Kísérlet: Szorongást kiváltó filmek
bemutatása különböző feltételek mellett
– a kognitív kiértékelések befolyásolják
a stresszreakciót
Következtetések
• 2-féle érzelem
a) amelyek megelőzik a
kognitív folyamatokat
Idegtudomány: az amygdala előbb
képes egy veszélyes helyzetre
válaszolni, mint az agykéreg, ami
azt jelenti, hogy néha azelőtt érzünk
mielőtt gondolkodnánk
b) amelyek a kognitív
kiértékelésre alapoznak
Idegi struktúrák – érzelmi feldolgozás
Williams-szindróma (WS)
Amygdala activation: blue (NC>WS), red (WS>NC)
Érzelmi feldolgozás – Amygdala
pl. Félelem kondicionálás
LeDoux, 2004
Hangulat és emlékezetHangulati állapotok kísérleti vizsgálata
Két lehetőség:
a) megpróbáljuk laboratóriumi körülmények között kiváltani a
kívánt hangulati állapotot
- Velten féle (1968) hangulatkiváltó eljárás
Felmerülő problémák: az elvárásoknak való megfelelés;
hangulati állapotok keveréke
- Bower (1981): kísérleteiben a hipnózist kombinálta a
képzelettel
b) természetes módon előforduló hangulati állapotok
vizsgálata (hangulatbetegségben szenvedő emberek)
Hangulati állapotfüggőség - Kísérleti
eredmények
Hangulati állapotfüggőség esetén minden élmény, amitegy adott hangulatban él át valaki, könnyebbenfelidézhető lesz, ha a személy ugyan olyan hangulatbakerül, függetlenül attól, hogy az átélt élmény kellemes,kellemetlen vagy semleges
Kísérlet (Bower et al., 1978): 2 megtanulandó szólista, atanulás egy adott hangulati állapotban történt, a felidézésvagy ugyanebben vagy egy másikban zajlott
Eredmény: a felidézés jobb amikor a hangulati állapotfelidézéskor ugyan az, mint tanuláskor
Hangulatkongruencia (Hangulati megfelelés) -
Kísérleti eredmények
Egy adott hangulat olyan emléket hív elő, amelyekkonzisztensek ezzel a hangulattal
Pl. Williams depressziós betege
Kísérlet (Bower et al., 1981):
- hipnózissal indukált szomorú vagy boldog hangulat. Egytörténet Jackről (depressziós) és Andréról (boldog)
Eredmények: több inf. tudtak felidézni a hasonló hangulatiállapotban levő személyről
Különböző érzelmek – különböző fiziológiai
mintázat?
James-Lange elmélet
- Egy érzelem szubjektív élménye a testi
változások észlelése – „azért félünk mert
elfutunk”; „mérgesek vagyunk, mert
ütünk”
- Mindegyik érzelemhez külön vegetatív
mintázat tartozikWilliam James (1842-1910)
Walter Cannon (1927) - Cáfolatai
belső szervek érzéketlenek, beidegzésük gyenge, a reakciók túl lassúak lennének
mesterségesen, pl. adrenalin beadásával nem lehet előidézni igazi érzelmi élményt
az érzelmek arousal mintázata egyforma
(pl.: a harag gyorsabb működésre készteti a szívet, de ezt váltja ki szerelmünk megpillantása is)
A veszély szerepe (Dutton és Aron, 1974)
• Veszélyes és veszélytelen híd
• A végén áll egy másik nemű kísérlet vezető
• Fel lehet hívni telefonon
• A veszélyes hídnál sokkal nagyobb vonzalom alakul ki
• 50 % felhívja az asszisztenst, és sok a szexuális képzelet
Néhány érzelmi eltérés és a nemek
(Pennebaker, J. W.)
Nők: jobban feltárulkoznak
• Externalizálóbb. Nem nyelvi és nyelvi módon is
• Különösen szomorúságról
• Mindkét nem nyitottabb a nők felé
Férfi: belső (Internalizálóbb), nem fejezi ki érzelmeit
• Több a düh kifejezés
Nem verbális érzelemkifejezés
(Hall, 1984 metaelemzése)
Mutató d Vizsg
Arcfelismerés 0,34 12
Érzelemkifejezés 0,52 35
Test kifejező 0,58 7
Szemkontaktus 0,68 6
Arc kifejező értéke 1,01 5
Társas mosoly 0,63 15
Távolságtartás idegenekkel -0,56 17
Izgulékonyság -0,72 6
Expanzivitás -1,04 6
Hümmögés -1.19 6
Stressz helyzetbeli megküzdés
• Nő: minden típusú megküzdést intenzívebben használnak
Legjellemzőbb:
Társas támasz keresés d= 0.41
• Férfi: inkább problémamegoldás
• Sok párkapcsolati vita alapja
Csoport viselkedés Asch kísérlete - 1951
Standard vonal A B C
Társas konformitás: Nők konformistábbak
• Az esetek egyharmadában rossz, többséget követő (konform)választ adtak, az esetek kétharmadában (független) választ adtak
• A kísérleti személyek 75% legalább egyszer adott konform választ.
Asch kísérlet után interjú:
• Függetlenek:
– Magabiztos (aktív szembeállás a csoporttal)
– Individualista (elvből nem foglalkozik a csoport véleményével)
– Lelkiismeret-furdalásos (vívódó, átéli a konfliktust)
• Konformok:
– Viaszember, valóban helyesnek látta a többség válaszát
– Nem bízott önmagában
– Kisebbségi érzés, deviáns címkétől való félelem
Nemek viselkedése csoportokban
(Carli)
• Nő érzelmi beállítottságú
• Férfi feladatirányult beállítottságú
• Nő érzelmi vezető
• Férfi rámenős vezető
Segítés
• Önbeszámolók szerint a nők többet
segítenek
• Valós segítés a férfiaknál gyakoribb
– A férfi többet segít nőt
– Gyakrabban segít, ha nem kérik
Az agresszió nemi
különbségei
Problémák az agresszió
vizsgálatával
• Nehezen vizsgálható
• Nincs kiforrott kategóriarendszere
• Különbségek az emberi és állati
agresszióban
Agresszió más fajoknál
Agresszió az állatvilágban
Főként nyílt agresszió a nemi
különbségeket is ebben kereshetjük
Biológiai alapok
• az agresszív drive létezése mellett szóló bizonyítékok
• a hipotalamusz speciális területeinek elektromos ingerlése (macskáknál, patkányoknál)
• magassabbrendű emlősöknél – kérgi szabályozás –tapasztalat szerepe (majmoknál – dominaciahierarchia; a domináns hímnél – támadó viselkedés az alárendeltek fele; alárendeltek ingerlése – lekuporodik és alázatosan viselkedik)
• embernél – tesztoszteron szint; a magasabb tesztoszteron szint nagyobb agresszióval jár együtt
Szociális hatások – Kutatások
majmokon
Eaton (1981) Japán makákókat vizsgáltak (16 hímet és 28 nőstényt) 5 éven keresztül
• Hímek sokkal agresszívabbak voltak, mint a nőstények
• A hímek legagresszívebbek az ősz és téli párzási időszakban voltak, míg a nőstények a tavaszi és nyári „születési” szezonban
• Érdekes módon csak a hímek agressziója növekedett a csoportsűrűség növekedésével
• Ezt vélhetően a potenciális ellenfelek számának növekedése okozza
Szociális hatások
Az előzővel ellentétes eredmény
• Judge és de Waal (1997): Rhesus-majmoknál a hímek az egyre növekvő zsúfoltságra főként megküzdési mechanizmusok megjelenésével (csoportosulás, kurkászás, békítés) reagáltak
• A nőstényeknél ezekkel egy időben megjelent a nyílt agresszió növekedése is (igaz főként csak a nem rokon nőstényekkel szemben) hogy fenntartsák személyes terüket
Menstruációs ciklus(Ethnel N. Sassentrath, 1972; Rhesus-majmok)
Az agresszió mint tanult válasz
• Megfigyeléses tanulás
• Az agresszió utánzása
• Az agresszió megerősítése
Bandura klasszikus kísérlete: A gyermek a felnőtt agresszióját utánozza
Agresszió, katarzis, média
• az agresszív tevékenységekben való részvétel vagy növeli az agresszív viselkedést vagy azonos szinten tartja
• úgy tűnik, hogy az agresszió kifejezése nem okoz katarzist (ha át is él ilyesmit a személy, nem azért van, mert csökkent az agresszív hajtóerő)
• ezek az eredmények a szociális tanuláselméletet támogatják a drive elképzeléssel szemben
• az erőszakos rajzfilmeket nőző gyerekek agresszívebbeké váltak a társas interakciókban (Steuer et al., 1971)
• pozitív korreláció a látott erőszak és a használt agresszív viselkedések között
Emberi agresszió
• Fizikális (ősi, veszélyes)
• Verbális (fejlett, finomított agresszió)
• Indirekt (legfejlettebb, szociális)
• Úgy tűnik, mennyiségbeli különbség nincs, csak minőségi (Björkqvist, 1992; Lagerspetz, 1988)
• Fiúk gyakrabban élnek fizikális agresszióval, a lányok verbálissal és indirekttel
• Később a fiúk is átállnak (13-15 éves korra), de az indirekt módozatok jönnek utoljára
• Lányok szociális érzéke gyorsabban fejlődik?
Nicole H. Hess és mtsai (2006)
kísérlete
• A nők az indirekt (pletyka és beárulás) megoldások felé hajlanak
• A férfiaknál a fizikális, direkt verbális és indirekt stratégiák egyaránt megjelennek
• A pletyka és az árulkodás megítélése nagymértékben megegyezik férfiaknál és nőknél
• A fizikális agressziót a férfiak inkább tartják elfogadhatónak
Mosoly és nevetés nemi
különbségei
Módszer: A Közös Rorschach próba standard
vizsgálati helyzete: videofelvétel
Feldolgozás: e célra kidolgozott jelölési rendszerrel
(3 független jelölővel)
Vizsgálati személyek és módszer (Csík
és Tauzin, 2008)
Vsz. –ek
száma
Pár/csoport
számNő/Férfi
18-30/45-60
év
Párkapcsolati
vizsgálatn=20 10 10/10 10/10
Csoportos
vizsgálatn=24 4 12/12 12/12
Rorschack táblák - példák
Mosoly, nevetés típusok
1. Nincs látható ok
2. Interakció szabályozó: gyűjtőkategória
2.1. Szociális: viszony, kapcsolatrendező cél
2.2. Kezdeményező: megszólalás előtti akció
2.3. Beszéd közbeni: közlés-finomító és kapcsolat-ápolási cél
2.4. Beszédet követő: az akciót beszéd előzi meg
Mosoly nevetés típusok
3. Konfliktus-szabályozó: gyűjtőkategória
3.1. Feszültségoldó: feszültség-levezetés
3.2. Negatív érzelmet leplező
3.3. Kritizáló: kritikus megjegyzéshez társuló, annak élét veszi el
3.4. Kritizált: a kritizált fél válasza a hallott kritikára
4. Nem szándékos humor: véletlennek tűnő szóviccek
5. Szándékos humor: tréfás megjegyzés, ami reakciót vált ki
6. Környezeti humor: külső események által kiváltott reakció
A vizsgált párok eredményei
Nincs szignifikáns különbség
A nők és a férfiak mosoly gyakorisága közt
A nők és a férfiak nevetés gyakorisága közt
Nők és férfiak mosoly és nevetés időtartama közt
A nők beszéd közbeni mosolya gyakoribb és hosszabb időtartamú!
Mindez cáfolja a sztereotípiákat, amit vélhetően a gyakoribb beszéd közbeni mosoly túlsúlya okoz