hogy szándékosan m ind ig o lyan k ife jezéseket fog keresn i, am elyek vagye

szem élyek pártjá ra á llitha tnak bennünket, vagy ellenük hango lhatnak .

Ilyenképpen egy és ugyanazon esem ény előadása so rán három féle stílu s

jönne lé tre .

A mondat és vele rokon fogalmak előzményei

Brassai Sámuelig

1 . K ongresszusi e lőadásom ban (T anu lm ányok a m agyar nyelv tudom ány

tö rténetének tém akörébő l 1991 . 150-5 ) az t m u ta ttam be, hogyan alaku lt a

m ondat fogalm a és e lnevezése B rassa i m unkásságában , és hogyan v iszonyu l

nála a m ondat a m egny ila tkozáshoz . E nnek korább i e lőzm ényeire akkor

csak je lzésszerűen tud tam uta ln i. É rdem es ped ig rész le te iben is á ttek in ten i

az idevágó szakszóanyago t és az érin tkező je len téstartom ányokat.

2. A BRASSA I-nál e lső Ízben m ég mondás alakban elő fo rdu ló term inus

(N em zeti T ársa lkodó 1837 . 86 ) m ondato t je len t a lka lm ilag m ár FÖLD I Já-

nosnál is , m égped ig teljes je lzővel m ondategésze t (M agyar nyelvkönyv

avagy G ramm atika 1790 /1912 . 61 : ,,Pont ... té te tik a beJzédnek , vagy te llyes

m ondáJnak végén"), m ásu tt egész je lzővel m ondategységet (233 : "A' Fűzö-

gető vagy Ö Jzvekö tő Jzók o lly hajta ta tlan réJze i a ' besJédnek , m ellyek álta l

m ind a ' m agános Jzókat, m ind ped ig az egéJz m ondáJokat vagy Jzó llásokat

m in t eggy öJzvefűzzük ... "). E z van a D ebrecen i G ramm atikában (M agyar

g ramm atika , m ellye t kész íte tt D ebreczenben egy m agyar társaság . B écs,

1795 . 192 , 212), és hason ló érte lem ben M ÁRTüN József ném et g ramm atiká-

iban 1799-tő l (3 : M ondás, P ropositio ; 85 : ... hogy ... he lyes M ondás kere-

ked jen : 96 : A' N ém et M ondáIoknak R endes EgybeJzerkezte téJe ez ; 96 : A'

K érdő és Sóhajtó M ondáJokbann ... " 106 : ... kérdő M ondáJokbann ... ) az

1851 . év i 17 . k iadásig . (E le in te , több k iadáson át, m eghatározásfé lé t is ado tt

ró la , pl. 1814 .5

10 : "A z itélés fundálód ik valam elly ... Szubjektumnak ...

Predikátummal való öszvekö tésén ... E zen három réJzbő l Jzárm azik a ' Mon-

d' "as.

A mondás-t kétség te lenü l ilyen ' 'szerkesz te tt m ondat' é rte lem ben hasz-

nálta V ERSEGHY (M agyar G ramm atika avvagy N yelv tudom ány . B uda,

1818); érte lm ezése , e lő szavának a "M agyar M esterséges Szavak" -ró l szó ló

~ e részében(XXXIV) "Constructio"; a kifejtő rész XXVII. szakasza pedig,k. melya szórend és a nyomaték összefúggéséről szól, ezt a CÍmet viseli (492):us "A' mondás részeinek törvényes helyheztetésérul." Ezt a szójelentést meg-

erősíti a VERSEGHYelőszavával készült Mesterszókönyv (LexiconTenninorum Technicorum ... Buda, 1826. 103), ahol a C o n s t r u c t io mellettezáll: "A' Syntaxisban m o n d á s : Satz." A P r o p o s í t io CÍmszónál pedig (370)egyrésztáltalában WAGNER-re hivatkozik, másrészt a m o n d á s használatáranézvePÁzMÁN-ra és CSERÉ-re utal vissza, és ez utóbbinál külön megjegyzi:"Cserea' p r o p o s í t i á t e g y fze r fe l t é te ln e k , másfzor pedig m o n d á s n a k nevezi".VERSEGHYnyomán tehát visszamehetünk 17. századi előzményekig.APÁCZAICSEREJános (Magyar enciklopédia 1653/1959. 119, 122, 124)

logikairendszerében a m o n d á s szóval olyan mondatot jelöl, mely ítéletetfejezki (vagyis annyi, mint t é t e l ; vÖ.ELEICFI: Petőfi verseinek mondattaniésformai felépítése 1986. 239-42, 474). Az eredetiben (Magyar encyclo-paedia1653. 17): "A' a hiteles (meg nyugoto) mondas tulajdonkeppen az,a'mely mindenektoel illendoenek itéltetik, hogy be véteffék." - Hasonlóanegyévvel később (Magyar logikácska 1654/1975. 104): "A magán valófoglalás [ti. argumentumoknak egybefoglalása] ... hiteles mondásnakhívatik."Afe l té te l - t peqig a több tételből álló okfejtés, szillogizmus első ré-szeként tárgyalja: VU. 1. (Ma . / ő té te l - n e k mondjuk.) Jegyzete szerint:axioma[mely mindenkor 'mondategység' , mert é s , i s , v a 6 0 ' kötőszóval vagypedige g ys ze r sm in d , e g yü t t típusú szavakkal több is illeszthető egymáshoz.].A C o n s t r u c t io megfelelő értelmét PÁPAI PÁRIZ (Dictionarium Latino-

Hungaricum ... Leutschoviae 1708. 145; Tyrnaviae 1762. 172; a BaD-féleátdolgozásban:Cibinii 1782. 143; az újabb EDER-félében: Tomus 1. CibinlietPosonii 1801. 157) csak szókapcsolatban adja meg: "Apta, & quafirotundaconftructioi verborum: H e lye s ö kve - r a ká /o k a ' . / zá kn a k" . (MOLNÁRAlbertszótárainak első kiadásában a C o n s t r u c t io csak "Oefzverendelés", ké-sőbb"Megépítés, öfzverendelés".) - A P r o p o s i t io magában is értelmezéstkap,de körülírva (MA. 1621. 769; 1708. 1063): " e l J v J t t /u m m a , a z , m i r I J I

az b e /3 e d n e k ke l le n n i . I t e m B izo n y í to /u m m a " , ill. (PP. 1708. 470; 1762.)61; PPB. 1767. = 1782.456; 1801. 501): , ,L e - tö t t /u m m a , m e l ly r ő l a '

b e j J ze d n e k ke l l l e n n i . Hem. B izo n y í tá /u m m a ." - A S e n te n t i a rövid értelme-zéseközel jár a 'mondás' -hoz: , ,É r te le m ; É r te lm e s m o n d á s " (MA. 1621.862;1708. 1183, ill. PP. 1708. 524; 1762. 627; PPB. 1782. 508; 1801. 560).Kicsinyített alakja (MA. uo.): "sententiola ... E r te lm e s m o n d a /o c zka ." - Amagyar-latin részben (MA. 1621. 227) a Mondás egyszeruen D ic tu m (sugyanígy PP.: Dictionarium Hungaro-Latinum 1708. 165; 1762. 935:,,Dictum.Gesagt"). Később PPB. (1782. 254; 1801. 262) már bővebben:"Mondás:D ic tu m , eine Spruch, Rede". A Monda értelmezése viszont (1801.2 6 2 ) : , ,P r o p o / i l io . Ein Satz, ein Spruch."

A m o n d á s - t találjuk a Sententia egyetlen megfelelőjeként LODERECKER-nél (Dictionarium septem diversarum linguarum ... Prága, 1681. 190), jólle·

het német értelmezése 'Meinung'.

APÁCZAICSEREkifejezését látjuk újra SZENTREPálnál (Magyar oskola,

Pest, 1792. 94-5) az O r a to r i a r h e t o r i c a c. II. részben: "Minden okoskoldó

Fel-tételben, P r o p o / i l i o L o g i c a , ezen Réfzek vagynak" ... "A' Kerek-

mondás ollyan fzóllás, melly a' tökélletes értelmű Fel-tételt, tellyefen, és ke-rekdeden adja elő." Itt tehát megjelenik az általánosabb értelmű, nem defi-

niálható s zó l á s . A grammatikai részben sem SZENTRE,sem korának többinyelvtanírója nem foglalkozik egyelőre a mondattal mint sajátos egységgel;

többen (VITK6TZI 17972; ROSENBACRER1792) még az írásjelezéssel kap-

csolatban is megkerülik. BŐJTRI Antal gazdag morfológiájú könyvében (A'

nemes magyar nyelv írásának, és szólásának tudománnya ... Marosvásárhely1794) a X. rész (248) címe: A ' B e . / z é d A l l i t á s r ó l . D e S y n t a x i . A IV. szakasz-

beli A' M a g y a r N y e lv T u d o m á n y á n a k M e / t e r N e v e i c. V. cikkelyben pedig

(293) csak ennyi van: " P e r i o d u s . Kerek Beszéd. Kerek mondás." - BENYÁKBemát 1777 utáni kéziratában (1. TAKÁTS Sándor, Nyr. 1902. 426) a ma-gyarított szavak lajstromában ezt találjuk: "Propositio. Föltétel, előtétel,előladás, vetély". - ROSENBACRER(Kisdedekhez alkalmaztatott magyar

grammatika 1792. 25) így fejezi ki magát: "Comma(,) a' Beszéd tagjai[azaz: egyszerű vagy szerkezetes mondatrészek ] között tétetik" ... , ,K é t - P o n t

... (:) tétetik 1.) a' Kerék-befzéd közepén; 2.) a hiteles Ember fontos Mondá-

sa előtt. 3.) az ellenkező, és külömb értelmű befzéd között." (Ennél a har-

madiknál pontosvesszőt mutat be példán, nem kettőspontot.) - MÁRTONIst-

ván (Új deák rudimenta 1795. 41, 70) az írásjeleknél csak beszédet említ, a

beszéd kis vagy nagyobbacska részeit; a mondatot pedig latinul nevezi:

"Constructio, Sententia, Propositio". Megkerüli a magyar műszót némel

nyelvtanában is (Uj német rudimenta vagyis a' német nyelv' első kezdete.Győr, 1801. 52): ,,Hogya' Fordítás ... helyefebben mennyen tökélletefségre,

az Igazgató Verbumot ... kell kikeresni, hogy ofztán annak terméfzetéhezleheHen a' Conftructio több réfzeit is alkalmaztatni."

Mivel a s y n t a x i s eredeti jelentésében nem mondattant, hanem

szókapcsolástant kell keresnünk, természetes, hogy legkorábbi nyelvtanainknem is foglalkoznak a mondattal mint egységgel (1. SZATHMÁRIIstván: Réginyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. 1968. 193).

MÁRTONJózsef első német nyelvtanában (Német grammatika és olvasó-könyv. Kassa, 1799), ahol (BŐJTI-lIután) először mutatja be a nyelvtan szak-szókincsét (1. MIK6 Pálné: Márton József a magyar nyelvért. Bp., 1982. 42-

3), a "Mesterszók" lajstromá9an - mint láttuk - a Mondás-nak deák meg fe-lelője a Propositio. Szótáraiban (pl. Új német-magyar és magyar-német

lexicon vagyis szókönyv. Bécs, 1799) Pozsony 1800. 271. hasáb; Ungrisch-

122

Deutschesund Deutsch-Ungrisches Lexicon, oder Worterbuch. Erster Band.

Wien,1811.2624) a Mondás 1. der Spruch, 2. der Satz ( P r o p o s i t i o ) . A né-

met-magyar részben (1799. 122) a Satz 3. jelentése "mondás, mondódott

gondolat,( s e n t e n t i a ) " , majd (1803. II, 341., ill. 1810.237. hasáb) "mondás,

feltétel, a ' L o g y i k á b a n . " A S p r u c h pedig előbb (1799. 139) "mondás,

Izententzia,2. ítélettétel", majd jobban kifejtve (1803. II, 499. h.): ,,1. mon-

dás,rövid fontos mondás ... 3. itélet, fzententzia, t . i . a ' t ö r v é n y s z é k n é l " . A

Háromnyelvből készült oskolai Lexicon (1816. 362) ezt latin megfelelőkkel

megtoldja: a n n u n c i a t i o , p r o p o s i t i o . A Mondás itt is (278) ,,2. der Satz;

p r o p o s i t i o . " A latin kezdetű változatban (Lexicon trilingve ... 1818) a

Constructio ,,2) verborum, vocum; ö s z v e t é t e l , . e l r e n d e l é s , ö s z v e s z e r k e s z t é s ,

v a g y r a k á s " , a Propositio ,,3) m o n d á s der Satz", a 8 jelentésű Sententia

mellettpedig ,,5) í t é l e t , í t é l e t t é t e l ; das Urtheil ... 6) m o n d á s , s z ó z a t , t é t e l ;

ein Spruch, ein Satz". Az ezt követő német kezdetűben (Német-magyar-

deákLexicon 1823. II, 406) a Satz 3) jelentése olyan értelmezést kap, mely

a ]ogikából kiindulva a nyelvi 'mondat' értelmet is magában foglalja: ,jedes

durchWorte ausgedrückte Urtheil; t é t e l ; propositio ... Lange Satze; h o s s z ú

m o n d á s o k . . . Satz rur Satz; t é t e l e n k é n t , ' m o n d á s o n k é n t " .

WAGNERFerenc munkájának 3. kiadásában, melyet VERSEGHYdolgo-

zott át (Universae phraseologiae Latinae corpus ... linguis Hungarica,

Germanica et S lavica locupletatum. Buda, 1822.), több helyen is találko-

zunk a m o n d á s - n a k 'mondat' értelmével, holott az 1. és 2. kiadásban

(Tyrnaviae 1750, 1775) ez csak ritkán fordul elő. VERSEGHYbővítő munká-

játmutatják a következő helyek:

WAGNER1750 = 17752

758-9: Locus ... 8. L o c u s

a u t h o r i s , v e l l i b r i . Tzikely [Itt még

szósincs mondásról. ]

906: Particula S y n .

Articulus, appendicula

1005: Pronunciatum ... E g é s z

m o n d á s , é k e s m o n d á s : Ausspruch

. . . S y n . Effatum, axioma

WAGNER18223

848-9: Locus ... M o n d á s v a l a -

m e l y k ö n y v b e n : Stelle in einem

Buch [azaz 'szövegmondat'] ... 8.

L o c u s a u c t o r i s , v e l l i b r i . V a l a m e l y

Í r ó n a k m o n d á s a

1026: Particula ... A z o l l y a n ./zó

a ' m o n d á s b a n , m e l l y s e m n e m í g e ,

s e m n e m n é v . . . S y n . Articulus,

appendicu1a

1153: Pronunciatum ... M o n -

d á s , v é g z é s , v á l a s z . . . E g é . / z m o n -

d á s , á l l í t á s : ein ganzer Satz ... 2 .

Celá Wipowed' ... S y n . Effatum,

aXlOma

ll: Abfonus ... 2. T r a n s l . . . .

fidei abfona

13: Absonus ... 2. T r a n s l . . . .

dicta fidei absona: h ih e te t le n

m o n d á s o k

447: Eloquium B e lé d , 498: Eloquium B e J zé d ,

ko za t , ! zó : Sprach n ye lv , m o n d á s . . . : Rede, Sprache1005: Pronunciatio 3. 1153: Pronunciatio 3.

D ic tu m , e n u n c ia t io : m o n d á s : D ic tu m , e n u n c ia t io : M o n d á s :

Ausspruch Ausfpruch

Másfajta 'szókapcsolat' jelentésére KASSAI Józsefnél találunk adatot

(Magyar nyelv-tanító könyv. Sárospatak, 1817. 66): "az ilylyen birtokosmondás: Szentek élete, Isten áldása ... ezek helyett mondatnak: szenteknekéletek, vagy életök .. ."

A 'mondategész' jelentésre GYARMATHlSámuelt idézhetjük (Okoskodvatanító magyar nyelvmester I. Kolozsvár, 1794. 19): , , s e m ic o lo n . . . tétetik a'

Mondásnak ollyan két réfzei közzé, mellyek közt vagy ellenkezés vagy el

ofztás, vagy következés forog fenn". (GYARMATHIa m o n d a t szakszó haszná-

lata nélkül is a magyar mondattan úttörőjének tekinthető; vÖ. HEGEDŰSRita:

A mondattan fejlődésének főbb állomásai 18-19. századi magyar

nyelvköny-vekben. Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének té-maköréből. 1991. 265.)

Körülbelül 'mondat' értékű a m o n d á s STANCSICSMihálnál (Magyar

nyelvtan. 1844.28,55,65,69,73; Francia nyelvtan. 1846.91), de a Magyarnyelvtanban már (51) ott van a m o n d a t is.

VAJDAPéter első nyelvészeti munkájában még következetesen m o n d á s - t

találunk; tömör meghatározása, mely a múlt század első felének nyelvtanaira

általában jellemző (Magyar nyelvtudomány ... Kassa, 1835. 89): , ,M o n d á s -

nak nevezzük a' kimondott (egy) itéletet." Persze ez voltaképpen

'mondategység' vagy 'tagmondat' jelentésű, hiszen a következő bekezdés

eleje így szól: "A ' beszélyben (phrasis) annyi mondás van, a' hány szemé-

lyes módbeli ige." Néhány lappal később (93) fő és kö zb e ve te t t (m e l lé k) -

m o n d á s - r ó l szól.

A m o n d á s a 18. sz. végén sok egyéb közt megnyilatkozást is jelenthetett,pl. "a' Plébános úrnak mondása szerént" (KISS J.: Himlő-beolt. 1799. 6;

nagyszótári adat 'Zeugnis' értelmezéssel). De 'mondat' jelentést hordozá

szakszói használata a 19. sz. második negyedére annyira elteIjedt, ho&y né-met megfelelője 2. jelentésként szótározva is: "der Satz" (RICHTERA. F.-SCHUSTERT. J.: Magyar-német és német-magyar kézszótár. Első rész.

Bécs, 1837.438.) Közvetlen előzménye A. F. RICHTER:Neues vollsüindiges

124

Taschenwörterbuchder ungarischen Sprache - Richter Ádolf Fridrik: Ma-~ar-Német és Német-Magyar Zsebszótár. Wien, 1836. 1, 281: "der Spruch,~atz,die Sentenz". A II. (német-magyar) részben a Sa tz-n á l nincs ilyen je-lentés,Se n te n z hiányzik, Sp r u c h pedig (418)· "mondat, itélet, végzés".

3. Egy ideig a m o n d igének más származékai val is próbálták visszaadni anyelvivagy gondolati egységként felfogott 'mondat, tétel' értelmet. A rövidm o n d a található ebben az értelemben DUGONICsnál: A Tudákosságnak elsőkönyve1784. 19-27 (vö. NAGYSZIGETHI,Nyr. 1894. 30-1; TESz. II, 948),oePPE. utolsó, EDER-féle átdolgozásában is (II. 1801. 362).A m o n d a t - n á l korábban találkozunk a M o n d o la t szóval, mégpedig

,Oratio" értelmezéssel, a M o n d o l 'orat' származékaként (BARTZAFALVI~ZABÓDávid: Szigvárt klastromi története. Poson, 1787. 1. és II. köteténekszótári függelékében; később Aranka Györgyhöz írt levelében, 1.AGYSZIGETHIKálmán, Nyr. 1895. 380; vö. még LUKÁcs Lőrinez, uo. 420-

1). ANyÚSz. (225) szerint a 18. sz. első negyedében sokat emlegették. AySz.-ban nincs rá adat (csak a ritka m o n d o z, a sokáig élő m o n d o g á l gy a-orító igei és a kihalt m o n d é k főnévi származékokra; az előbbi már MOLNÁR

Albertnél, 1. KÖRÖSI Sándor, Nyr. 1895. 209; az utóbbiról 1. mégHEXENDORFEdit, MNy. 1951. 244-9). A "XVIII." SZILYnél alighanem el-Ifás,,xIX." helyett; valójában a múlt század elején emlegették sokszor a_M o n d o la t - o t .A m o n d o l ige irodalmi élete az évszázad második felébe is át-nyúlik 'diktál' jelentésben: Takáts R. (1795), Somogyi G. (1818),AthenaeumII. (1842), Vachot 1. (1843), Degré A. (1847), Zerffi (1847), Jó-hi (1854), Toldy F. (1876) (nagyszótári adatok szerint). A m o n d a t és am o n d o la tsajátos nyelvjárási előfordulását 1. KÁLMÁN Béla, MNy. 1952.136-7. .

Rövid életű lehetett a 'Spruch' jelentésű m o n d vá n y származék. Nagyszó-fáriadatot csak Széchenyitől és Édes Gergelytől találunk rá.

4. A m o n d a t legkorábbi előfordulása alighanem BARTZAFALVISZABÓDávidnál - a legkövetkezetesebb szómagyarítónál és legmesterkéltebbnyelvújítónál- található (A' tudományok magyarul. Pozsony, 1792. 35; vö.TESz.II, 948, ill. NyÚSz. 225; LOVÁNYIGyula: Szócsinálás. MNy. 1953.105; KÁROLYSándor: Az egyszerű mondat szerkezeti egységei. Nyr. 1958.443), a 43.§ -ban, ahol az ész cselekvéseiből, az é r té s - b ő l , a tu d á s -b ó l fejti kiezekeredményeit, az é r te t - e t és a tu d a t - o t , majd az - á s / - é s , ill. az - a t / - e t

,épzőkután rátér a szerinte a cselekvés eredményét még kitetszőbb módonKifejező- á k / - é k képzőre. Ehhez fűzött II. jegyzetében ezt hja: , ,M o n d á k-

tulajdonképpena' mondástól s mondás által előállott k i te t . ! ző b b , és más rend-szerint[értsd: rend szerint] való M o n d a t - n á l (Dictum) kü lö n b b Mondat." A

mondat tehát 'az, amit mondunk' - még nem a beszédegység szakszerű ne·

ve.

IMREJános (Bölcselkedés. Pest, 1829. 1, I 14-5) az ítélet egyik alkotó ré·

szét, a praedicatumát nevezi Mondat-nak; tehát nem azt a viszonylag teljes

beszédegységet, amit ma mondategységnek neveznénk, hanem annak legfon·

tosabb, kimondó részét, amit később BRASSAIegy ideig mondomány-nak hí·

vott, ill. az ítélet klasszikus formájában ennek 'kategoria' jelentésű névszói

fajtáját, az attributumot. Ezért IMRE szerint az ,,!téletnek Jegyzete, vagy

Mondata" ugyanaz. Vagy mint később (II. 178) írja: "A' Kategoria vagy

Kategorema ... szónyomozólag annyi mint Vádolás, Megszóllás, Kimondás,

Mondat". (VÖ. ELEKFl, 1. OK. 1957. 101-3, lll-2, 145.)

5. A mondat a maihoz közelebbi 'sententia' értelemben FOGARASIJános

Oiákmagyar műszókönyvében (1833. 14; vö. TESz. II, 948) jelenik meg, de

ennek német megfelelője (i. m. 44) a Sententia 6. jelentéseként 'Spruch'.

Más helyen (33) így fordul elő: "Periodus, kerekmondat, mondat". Oe még

az idézett RICHTER-féle szótárban (1836. II, 48) sem tekinthető (a Spruch

magyarjaként) megállapodott nyelvtani műszónak. A Magyar Tudós Társa·

ságnak egy évvel előbb megjelent Zsebszótára német-magyar részében

(1835. 625) ilyen értelmezést találunk: "mondat; itélet, végzés". (A SentelJ:

itt csak a Lehrspruch-ra utal.) Pedig abban az évben már megtaláljuk a

Sententia logikai és nyelvtani jelentésének világos szétválasztását KUNOS~

Endrénél (Gyalulat .... Neuestes Fremdwörterbuch der ungarischen Sprache.

Pest, 1835. 97): "S e n ten ti a (das Urtheil): itélet. - Sen ten t i a (der

Satz): mondat." - FOGARASIJános Magyar és német zsebszótárának máso-

dik, német-magyar részében (Pest, 1836) még szintén csak a Spruch mellett

van "mondat; itélet, végzemény", a Satz-nál (egészen más körbe tartozó ér-

telmezések közt) csupán "tétel".

l837-ben (Figyelmező 1, 147, könyvismertetésben) a mondat már a né-

met Satz megfelelője: "M időn a' német nyelv költői gyermekkorából kikel!

... akkor legelőbb is a' mysticusok kezdék a' német mondatot (Satz) képez·. "

nJ.

A képzők funkciójának elkülönítését jól szemlélteti KASSAI József

(Származtató 's gyökerésző magyar-diák szó-könyv Ill. Pest, 1834.376):

,,Mondás: Dictio.

Mondat: 1) Dictum."

A mondat-nak műszóként való elterjedését alighanem a Magyar Tudós

Társaság Zsebszótára magyar-német részének megjelenésétől (1838) szá-

míthatjuk, mely címében ugyan első résznek van feltüntetve, de időben há-

rom évvel anémet-magyar "második" rész után jelent meg, és tükrözi a tu-

dományos terminológiában végbement változásokat. A Mondás (519) itt már

126

csak"der Spruch, Ausspruch", ellenben a Mondat: "der Satz, Spruch". AVandalmég szerepel új szóként 'vorsagen, dictiren' jelentéssei, a Mondolat

azonbanmár csak a híres gúnyirat neveként.A mondat szakszói használatáról tanúskodik amondathelyettes összeté-

lel:"hányképen használunk egyes szót mondathelyettesül?" (SzÁsz Károly:Magyarnyelv-tudomány ... Nagyenyed, 1839. Il, 223), a mondatviszonyító

(uo.II, 4,230, 292-3), továbbá a mondati tárgy jelzős kifejezés 'alany' érte-lemben(uo. Il, 6-7).

VAJDAPéter ezután már fejezetcímben is mondat-ot használ (MagyarnyelvtanaII-dik ftizet: Szókötés. Buda, 1840. 82): "A mondatról általában".Utánarövid meghatározást ad (uo.): "Mondat a kimondott itélet." NémetmegfelelőjeSatz. Talán csak megszokásból maradt ott a mondás pár bekez-

aéssellejjebb a "Jegyzés"-ben: "A mondás első, második stb. személye ... "A kétnyelvű Magyarnémet olvasótár II. ftizetében (Szókötési gyakorlatok. -Ungarischdeutsch es Lesekabinet II. Buda, 1841) csak mondat-ot találunk afejezetcímekben.

FOGARASI"Jogtani műszókönyv"-ében (1842. Első ... rész 57) korábbiszótáráhozhasonlóan találjuk a mondat-ot. Második részében (28) a mondat

a.m. dictum, sententia.KISSMihály Francia-11lagyar zsebszótárában (1844, 1852.2 359) a phrase

irtelmezéseként találjuk, de a KARÁDY Ignáctói származó magyar-franciarészbena mond után nincs mondás, mondat címszó, sem másféle ilyen szár-mazék,sőt KISS Mihály egynyelvű szótárában (Magyar ujdon szavak tára1844)sem található ilyesmi.

Nyelvtani műszóként a mondat-ot következetesen használja - talánSZILÁGYIIstván pályamunkája nyomán (A magyar szókötés szabályai. Buda,1846;vÖ. HEGEDŰSRita i. m.) - A magyar nyelv rendszere (1846. 265,J71). Ennek egyik nagy fejezete a Mondattan címet viseli. (Ezt az összeté-teltcsak jóval később szótározta BALLAGI: 1857-ben, 1. NyÚSz. 225; pedig1848-banmár a középiskola 1. osztályú tankönyvének VÖRÖSMARTy-tóI

származórészében a mondat-ról meghatározást és bővebb kifejtést is olvas-hatunk,1.HEGEDŰSRita i. m.)

1848-ban FOGARASIis elhatárolja a mondat-ot a mondás-tói (mely néme-tül'Das Sagen, Sprechen, der Spruch'), és fölveszi a mondat-nál a 'Spruch'melletta 'Satz, Sentenz' jelentést is (Legujabb és legteljesebb német és ma-gyarzseb-szótár. Második vagy magyar-német rész. 435-6).

6. BRASSAI tehát korának magyar nyelvtudományával. haladt, amikor1844-ben (Vasárnapi Ujság 505. 25-26. hasáb) először használta a mondat

elnevezést, melyhez aztán fél évszázadon át, élete végéig következetes ma-radt.