A modernitás térbeli architektúrája
description
Transcript of A modernitás térbeli architektúrája
A MODERNITÁS TÉRBELI ARCHITEKTÚRÁJABerger Viktor
A TÉRBELI FORDULAT
• 1980-as évek végétől (többek között Edward Soja, David Harvey művei nyomán)
• Transz-, interdiszciplináris térparadigma igényével lépett fel.
• Igény a perspektívaváltásra: tér kategóriájának nagyobb figyelmet kell szentelni.
A TÉRBELI FORDULAT SOJA SZERINT
• Vom „Zeitgeist” zum „Raumgeist”. New Twists on the Spatial Turn (2008)
• Térbeli fordulat mint a 20. század talán legjelentősebb intellektuális fejleménye.
• Nyugati civilizáció és tudományosság a 19. századtól: térfeledés (idő kategóriája kerül uralomra mindenhol)
• ugyanolyan fontos idő és tér, de mivel eddig az időt privilegizálták, egyelőre a teret kell az előtérbe helyezni, hogy helyrejöjjön az egyensúly
A TÉRBELI FORDULAT SOJA SZERINT
A térbeli fordulat mint „paradigma”:– A társadalmilag létrehozott térre fókuszál (nem a fizika
elméleti terére, nem természeti térre stb.)– A (társadalmi) tér társadalmi termelése (Lefebvre)– Nincsenek nem térbeli társadalmi viszonyok– Társadalmi-térbeli dialektika:• A társadalmi folyamatok térbeli formákat alakítanak
ki, hatással vannak a térre.• A térbeli folyamatok/térbeliség maga is strukturálja
a társadalmi viszonyokat.
PROBLÉMÁK
a) Interdiszciplináris tudomány kíván lenni, de valójában a földrajztudományra és a szociológiára van szabva.
b) Nincs a tér vizsgálatának egységes módja, következésképpen egységes térparadigma sem lehetséges
c) Mást és mást jelent a tér fogalma a különböző tudományokban (városi tér, társadalmi tér, műalkotások tere)
MIT LEHET TENNI?• A szociológia és a geográfia számára, ha a térrel kíván
foglalkozni, megfelelő az a térfogalom, amit Soja kínál (társadalmilag termelt tér).
• A többi tudományra viszont nem kellene megpróbálni ráerőltetni ugyanezt, bontakoztassák ki a saját térfogalmukat.
• Így viszont a térbeli fordulat címkéje válik feleslegessé.• Szociológia: társadalmiság és térbeliség dialektikáját érdemes
vizsgálni, nem szükséges egy sok diszciplínára kiterjesztendő átfogó paradigmává stilizálni ezt a szemléletmódot.
• Érdemesebb ezt a szemléletmódot társadalmi elemzések számára kamatoztatni.
MODERNITÁS ÉS TÉRBELISÉG
• A modernség térbeli alakzatainak vizsgálata népszerű téma a társadalomtudósok körében
• Változatos elgondolások.• A kifejtés menete:– Néhány jelentős és nagy hatást kiváltó koncepció
ismertetése.– Majd annak a kérdésnek a tárgyalása, hogy a
változatosság ellenére lehetséges-e létrehozni belőlük egy értelmes szintézist?
MODERNITÁS ÉS TÉRBELISÉG
• Michel Foucault:– A modernitás térszervezési eljárásai a hatalom és a
fegyelmezés kontextusában értelmezhetők.– fegyelmező terek kialakítása– prototípusa: Jeremy Bentham Panopticon-tervezete
(tökéletes felügyelet)
• a modernitás sajátos fegyelmező terekkel jellemezhető: börtön, iskola, pszichiátria (folyamatos individualizáló felügyeletgyakorlás)
• e térbeli szervezési elvek csupán egy szélesebb diszciplinarizálódási folyamat elemei voltak: apró fegyelmezési technikák elszaporodása az egész társadalomban
MICHEL DE CERTEAU
• A cselekvés művészete (1981)• Nagyvárosi tér mint fegyelmező/felügyeleti tér.– Panoptikusság: átlátható, szabályos struktúrára
törekvés a várostervezés során– Ideális az emberek felügyelete és igazgatása
szempontjából.
• A városi tér felhasználói nem pusztán elszenvedői a felügyeletnek– Aktivitás– Kreativitás, önkényes jelentésalkotás
HENRI LEFEBVRE
• The Production of Space (1974)• A tér nem valami adott, valóban létező dolog.• A teret létrehozzunk, társadalmilag termeljük, és
fordítva: a tér az a médium, amely strukturálja a társadalmi viszonyokat.
• Minden társadalom saját térbeliséggel rendelkezik.• Ily módon ragadható meg a történelmi változás.
HENRI LEFEBVRE
• A koraújkortól a 19. századig tartó formáció tere a perspektivikus tér volt– Egy koherens egészet képezett a város, amely
megengedte az embereknek, hogy éljenek benne, megértsék és termeljék a várost
– (összhangban volt a tér társadalmi termelésének 3 momentuma: a tér anyagi termelése, a térre vonatkozó tudás termelése és a jelentéstermelés, azaz ahogyan megélték a teret).
HENRI LEFEBVREA 20. században megváltozik a helyzet:• A kifejlett kapitalista társadalom tere az absztrakt tér, mely
egyszerre homogén és fragmentált– Homogén, mert a tér áruvá vált, betagozódott az áruforgalomba
(minden ekvivalens, minden cserélhető)– Fragmentált, mert telkek és parcellák alkotják
• Ez a homogén és fragmentált tér ugyanakkor globálissá is vált.• Összességében: racionális térkoncepciók alapján termelik a
társadalmi teret, de közben kiürülnek a tér megélésének, a jelentéstermelésnek a lehetőségei.
• Ezt a teret úgy szervezik meg, hogy a használói passzivitásra legyenek ítélve (programozott mindennapiság)
POSZTMODERN SZERZŐK
• Deterritorializáció tézise:– A térbeli kötöttségektől való eloldódás a 20. század
második felében– Úgy tűnik, mintha megszűnne a távolság jelentősége– A telekommunikáció, a közlekedés, az információátvitel
fejlődése összepréselte a világot– Paul Virilio: a nagy sebesség felemészti a teret: a tér
átadja a helyét az időnek
POSZTMODERN SZERZŐK• David Harvey:
– The Condition of Postmodernity (1989)– A kommunikáció függetleníteni tudta magát a távolságtól, szállítási
eszközök tökéletesedése: Térbeli akadályok leomlása– A kapitalizmus globálissá válik, létrejön a „globális falu”– Hasonló kettősség, mint Lefebvre-nél:
• Létrejön a termelés térbeli szétszórtsága, amit az azonnali kommunikáció tesz lehetővé
• Mégsem esik szét, hiszen a világ össze lett „préselve”
– Paradoxon: ahogy csökken a földrajzi akadályok jelentősége, úgy válik a tőke egyre érzékenyebbé a helyi különbségek iránt
– Ez versenyt indít be az egyes helyek részéről, hogy vonzóvá tegyék önmagukat mások rovására a tőke számára.
– Kapitalizmus: terek termelésének és rombolásának állandó folyamata
Manuel Castells• Space of flows• A posztmodern információs társadalmat különféle
áramlások uralják: információk, képzetek, tőke, áruk globális áramlása
• Át kell alakítanunk a térről alkotott elképzelésünket:– A hálózatokra és a kölcsönhatásokra kell koncentrálni, ezek
határozzák meg a helyeken keresztül folyó áramlást– Másrészt az áramlások tere helyeken alapszik, ezek az elosztási
központjaik (míg mások, amelyek kiszorulnak az áramlásból, periférikussá válnak)
– Új életstílusok alakulnak ki az áramlások környékén
KÜLÖNBSÉGEK
• Más korszakokra.• Egyesek kiemelik a racionális térkoncepciók
fontosságát (Lefebvre, de Certeau, Foucault)• Mások mintha a tér eltűnéséről szólnának: mintha
már nem is létezne tér
SZINTÉZIS LEHETŐSÉGE?
Martina Löw • Raumsoziologie (2001)• Relacionális térfogalomra van szükség:– tér mint tartály helyett tér mint asszociáció– Az egymással kölcsönhatásban lévő emberek és dolgok
összessége– Nem szükségszerűen egyenlő a területtel vagy hellyel
(egy helyen akár több tér is)
• A divergáló elgondolások összeköthetők.