A méreg íze
description
Transcript of A méreg íze
A méreg íze
avagy Heliconius vs. Passiflora
PassifloraBesorolás
• Ország: Növények• Törzs: Zárvatermők• Osztály: Kétszikűek• Rend: Malpighiales• Nemzetség: Passiflora (Golgotavirág)
PassifloraElterjedés
+ Peru
+ Brazília
PassifloraFelfedezés
XVI. szd. Dél-Amerikában jezsuita szerzetesek
Jézus keresztre feszítésének mozzanataitvélték felfedezni:
• a 10 virágtakaró-levél: 10 hűséges apostol
• az 5 porzó: Jézus sebei
• háromosztatú, széthajló bibe: szögek
• növény kacsai: helytartó katonáinak ostorszíjai
• virág fehér színe: ártatlanság
Passiflora caerulea (1753)
Heliconius
• Ország: Állatok• Törzs: Ízeltlábúak• Osztály: Rovarok• Rend: Lepkék• Nemzetség: Heliconius
Besorolás
Heliconius charithonius
HeliconiusElterjedés
Heliconius charitonius (2004)
Heliconius (1993)
HeliconiusTáplálkozás
lábaival a sziromhoz rögzíti magát
pödörnyelvét a virágtölcsérbe vezeti
fejét fel-le mozgatja
fejénél is nagyobb pollenlabdát emel ki
gyomortartalmat felöklendezi és pollennel elkeveri
elfolyósodott levet felszívja
a virágtölcsérből a nektárt kiszívja
• a nőstény lepke elszigetelt helyekre, egyesével elhelyezi petéit
• a hernyó összesen 5-ször vedlik
• a 4. vedlés után egy nyugodt helyre vándorol, fejjel lefelé rögzíti magát egy ág aljára, és 1-2 napig így lóg
• ezután felhasad a bőr a feji végen, és egy érdekes mozgással letolja a farki vég felé, majd „kiugrik” belőle (ez az 5. vedlés)
• innentől kezdődik a bábállapot, és kb. 10 napon át tart. A báb addig mozdulatlan, míg bőre teljesen meg nem szárad és besötétedik
• végül a „páncél” felhasad és kilép a kifejlődött lepke
Heliconius
Szaporodás és egyedfejlődésPéldafaj: Heliconius cydno
Heliconius
Szaporodás és egyedfejlődés
18
Heliconius
Szaporodás és egyedfejlődés
Heliconius
Szaporodás és egyedfejlődés
• Színtelen, keserűmandulára emlékeztető illatú gáz
• Rendkívül mérgező!
• Viszonylag kis koncentrációban belélegezve is fulladásos halált okoz: gátolja a terminális oxidációt
• Tünetek szinte azonnal észrevehetőek: görcsös, kapkodó légzés és fuldoklás
• (munkahelyi) megengedett maximális érték 0,03 mg/m3
Hidrogén-cianid
A hidrogén-cianid (HCN)
• A HCN sói (általában NaCN és KCN)
• Fehér, vízben oldódó szilárd vegyületek; savakban hidrogén-cianid-gáz fejlődése közben oldódnak, de már a levegőben található CO2 hatására is HCN fejlődik
• Emiatt cianidvegyületek által okozott mérgezések egy része valójában a ciángáz mérgező hatásán alapul
Hidrogén-cianid
Cianidok
• A méreg 2 fő expozíciós úton közelítheti meg a szervezetet: szájon át vagy belélegezve
• Az utóbbi a cianidok kémiai reakciói közben felszabadult HCN-ra jellemző
• A lenyelt cianidból a gyomorsav sósavtartalmának hatására szintén HCN fejlődik
Hidrogén-cianid
Cianidok
NaCN(sz) + HCl(aq) NaCl(aq) + HCN(g)
• A cianidok orálisan másodpercek(!) alatt felszívódnak, a már felszívódott cianidok eltávolítása szinte lehetetlen
• Karcoló érzés a torokban, szédülés, ájulás (majd a gyorsan bekövetkező halál)
• Cianotikus tünetek: a vér megváltozott O2-szállítása miatt elkékülő ajkak és körmök, esetleg ujjbegyek
Hidrogén-cianid
CianidokTünetek:
Cianidmérgezés esetén a mérgezettet azonnal friss levegőre kell vinni; azonnal orvost kell hívni, a mérgezettet általában rögtön kórházba szállítják, de már ezt megelőzően gyomormosást végeznek 0,5 m/m%-os káliumpermanganát-oldattal vagy 1-2 m/m%-os hidrogén-peroxid-oldattal
Hidrogén-cianid Heliconius
Passiflora
Lárvái táplálékaA kártékony rovarok távoltartása miatt képes „előállítani”
„immunis”rá
Hogyan képes a növény HCN-t előállítani?
I. A növény aminosavakból glüközidot állít elő
Hogyan képes a növény HCN-t előállítani?
II. A cianogén glükozidot egy enzimmel hidrolizálja cianohidrinné
III. A cianohidrin, mivel instabil vegyület, magától elbomlik ketonná vagy aldehiddé, valamint hidrogén-cianid szabadul fel
De: a növényben az enzim és a cianogén glükozid egymástól elválasztva van
Hogyan képes a növény HCN-t előállítani?
Ha megsérül a növényi szövet, kapcsolatba kerül és reakcióba lép egymással a cianogén glükozid és az enzim, s hidrogén-cianid gáz fejlődik
Ez nagyon nem jó a lárváknak (amint azt az ábra mutatja)
levélbeharapás
Hogyan derítették ki, hogy bizonyos növényi részek cianogén glükozidot tartalmaznak?
A friss növényi részt apró darabokra vágjuk
Kémcsőbe tesszük, melyben 1,5 ml víz, és 6 csepp kloroform van (összekeverjük)
A kémcsövet egy dugóval bedugaszoljuk, melyről egy pikritoldattal átitatott papírcsík lóg le
Állni hagyjuk
Hogyan derítették ki, hogy bizonyos növényi részek cianogén glükozidot tartalmaznak?
• Ha 2 óra elteltével a papír színe sárgáról barnásvörösre vált, akkor kimutattuk, hogy a növény képes HCN-t felszabadítani. Ez a cianogén glükozid és az enzim jelenlétére utal
• Ha 48 órán belül történik az elszíneződés, akkor az azt jelenti, hogy a cianogén glükozid nem enzimatikus úton szabadította fel a hidrogén-cianidot, azaz enzim segítsége nélkül.
• Ha 48 óra elteltével sem színeződik el a papírcsík, akkor a teszt negatív lett, azaz minta nem tartalmazott cianogén glükozidot.
A Passiflora edulis levélmintáival végzett kísérletek során az átitatott papír 2 és 24 óra között szineződött el, mely azt jelenti, hogy a Passiflora edulis nem enzimatikus úton állítja elő a hidrogén-cianidot.
A kísérlet konkrétan nem írja le, hogy a Passiflora edulis egyáltalán rendelkezik-e az adott enzimmel
Az előbbiekben elírt Passiflora edulis cianogén glükozidból képes HCN-t előállítani. A Heliconius nemzetség azon fajai, amelyek lárváinak a gazdanövénye az előbb említett növény, lehetséges, hogy a cianogén glükozidot kén segítségével megkötik, így nem keletkezik belőle HCN gáz.
Ez persze csak feltevés, erre vonatkozó konkrétumot nem találtam.
Hogyan sikerült a Heliconius sara lárváinak kijátszani a Passiflora auriculata védekező
mechanizmusát?
Minden olyan lepkében, mely lárvája Passiflora-val táplálkozik, találtak monoglükozid ciklopentenil cianogéneket.
Megvizsgálták a Passiflora auriculata-ban található elsődleges cianogéneket (ezek monoglükozid ciklopentenil cianogének):
• epivolkenin (90%)
• taraktophillin (5%)
• diglikozid ciklopentenil cianogén (5%)
A fenti cianogének közül a Heliconius sara-ban csak az epivolkenin található.
Az epivolkeninen kívül még egy ismeretlen epivolkenin-származékot is találtak, melyet a(1S, 4R)-1-(-D-glucopyranosyloxy)-4-hydroxy-2-cyclopentene-1-thiol-al azonosítottak.Ez az új vegyület cianogén glükozidként jellemezhető.
epivolkenin
(1S, 4R)-1-(-D-glucopyranosyloxy)-4-hydroxy-2-cyclopentene-1-thiol
Hogyan sikerült a Heliconius sara lárváinak kijátszani a Passiflora auriculata védekező
mechanizmusát?
Valószínű, hogy a kifejlődött lepkében az epivolkenin és annak származéka még a lárvaállapotból maradt meg.
Lehetséges, hogy a lárva a növényi szövetekben található epivolkenint „átalakította”, hogy ártalmatlanná tegye, és így maradt vissza az epivolkenin-származék.
Továbbá ismeretes, hogy a Heliconius lepkék mérgező anyagot tartalmaznak, melynek íze keserű (cianidok!), s így a ragadozók nem vadásszák őket. Ez egy lehetséges okot ad az epivolkenin jelenlétére a lepkékben.
A lepkékben található epivolkenin jelenlétének másik oka lehet, hogy azt maga szintetizálja, hogy „rosszízűvé” tegye magát a ragadozók számára.
Felhasznált irodalom
• National Geographic 1993. decemberi száma:Darlyne A. Murawski - „A Taste for Poison” (123-133. oldal)
• Almási Hedvig - Farmakológia, toxikológia• Ilza A. Francisco és Maria Helena Pimenta Pinotti - Cyanogenic Glycosides
in Plantsrazilian (Archives of Biology and Technology - 2000. március)• Helene S. Engler, Kevin C. Spencer és Lawrence E. Gilbert - Preventing
cyanide release from leaves (Nature - 2000. július)• Magyar Nagylexikon• http://www.biologie.uni-hamburg.de/b-online/e20/20g.htm