A magyarországi vállalkozónők helyzetének feltárása ... · a GEM-tanulmány által velünk...

Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0147-04 FAT intézményi akkreditációs lajstromszám: AL-0378

MSZ EN ISO 9001:2001

A magyarországi vállalkozónők helyzetének feltárása, különös tekintettel a nemek közötti esélyegyenlőség, valamint a munka és magánélet összehangolásának

kérdésére

Kutatási tanulmány

Készítette:

Horváth Anna Sellei Anna

Soltész Anikó

2008

Vállalkozónők Magyarországon 2008. – SEED Alapítvány, 2008. május

2

Tartalom

I. Bevezető, a kutatás lérejöttének háttere .................................................................. 3 II. Nemzetközi kitekintés .............................................................................................. 3 III. A magyar kutatás módszertana .............................................................................. 9 IV. A magyarországi válalkozónők aktuális helyzete ................................................. 11

IV.1. A válaszadók demográfiai ismérvei ............................................................... 11 IV.2. A vállalkozások legfontosabb tulajdonságai .................................................. 13

V. A magyarországi válalkozónők és a növekedés .................................................... 20 V.1. Várakozások ................................................................................................... 21 V.2. A vállalkozás jelenlegi helyzetének értékelése, és ami ebből a jövőre vonatkozóan következik ......................................................................................... 23 V.3. Marketing, mint lehetőség a megrendelések számának növelésére .............. 26 V.4. Az info-kommunikációs technika (IKT) használata ......................................... 30 V.5. Bővítési tervek ................................................................................................ 31 V.6. Akik valaha vettek fel bankhitelt ...................................................................... 32 V.7. Pályázás ......................................................................................................... 33 V.8. Foglalkoztatás-bővítés .................................................................................... 33 V.9. Tanulási szándék ............................................................................................ 36

VI. Esélyegyenlőség, a munka és magánélet összehangolása ................................. 38 VI.1. Személyes és családi kapcsolatok ................................................................ 38 VI.2 A vállalkozás hatása a család életére ............................................................. 40 VI.3. Kik a sikeresebb vállalkozók ? ....................................................................... 44

VII. Az interjúzás és a fókuszcsoportos megbeszélés tapasztalatai .......................... 46 Dunántúl 1. ............................................................................................................. 46 Alföldi mezőváros ................................................................................................... 47 Fókuszcsoport Dunántúlon és Budapest vonzásában ........................................... 48

VIII. „Három kívánság” ............................................................................................... 51 Összefoglalás ............................................................................................................ 52 Felhasznált irodalom ................................................................................................. 54 A kérdőív ................................................................................................................... 55


3

I. Bevezető, a kutatás létrejöttének háttere Magyarországon egyedülálló, hiánypótló tanulmányt tart kezében az Olvasó. A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány – a Szociális és Munkaügyi Minisztéri-um megbízásából – az első országosan reprezentatív vállalkozónői kutatást végezte el Magyarországon 2008 első felében. Annak ellenére, hogy a nemzetközi tapaszta-latok egyértelműen bizonyítják a női vállalkozások kitüntetett szerepét az országok gazdasági fejlődésében, Magyarországon még mindig nincs ennek kellő mértékben tudatában sem a kormányzat, sem a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, sem a közvélemény. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy közel két évtizednek kellett eltelni a rendszerváltás óta ahhoz, hogy a jelen tanulmány elkészülhessen. Az Európai Unió nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, 2006-2010 időszakot átfogó ütemterve (Gender Equality Road Map 2006-2010) keretében hat prioritási területet határozott meg. Ezek egyike a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése. A hat prioritási területre a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői munkacsoportokat hozott létre. Ezek között talál-ható a vállalkozónői munkacsoport, amely az első, kormányzati forrásokból finan-szírozott – ugyanakkor nagyon sok civil önkéntes munkára is építő –, deklaráltan a magyarországi női vállalkozók érdekében tevékenykedő testület. A munkacsoport 2007-es – szűkös – büdzséjének nagy részét a további munkához nélkülözhetetlen, hiánypótló reprezentatív vállalkozónői kutatásra fordította, amely-nek eredményeit a jelen tanulmányban szeretnénk megosztani az Érdeklődőkkel.

II. Nemzetközi kitekintés Kutatásunk adatfelvételének elkészültekor jelent meg a Global Entrepreneurship Monitor 2007-es vállalkozónői tanulmánya (2007 Report on Women and Entrepreneurship). Az alábbiakban ebből a tanulmányból szeretnénk a legfontosabb tanulságokat és adatokat ismertetni. Egyrészt annak demonstrálására, hogy a női vállalkozások gaz-daságfejlesztésben betöltött szerepét Latin-Amerikától Európán keresztül Ausztráliá-ig a világon mindenhol felismerték, másrészt a magyar vállalkozónőkkel kapcsolatos adatok nemzetközi kontextusba helyezése céljából. Az idézett tanulmány alapját 41 ország adatai képezik. Ezek az országok adják a vi-lág népességének 70%-át és a világ GDP-jének 93%-át. A tanulmány kezdő monda-ta szerint „… a női vállalkozások jelentős mértékben járulnak hozzá a világ gazdasá-gának fejlődéséhez, különös tekintettel az alacsony és közepes gazdasági fejlettségű oszágokra”. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ország gazdaságá-nak fejlesztése nem képzelhető el anélkül, hogy mindkét nembe, a férfiakba és a nőkbe egyaránt invesztáljon a gazdaságpolitika. Ugyanakkor az is egyértelmű ta-pasztalat, hogy a nőkbe történő invesztálás társadalmilag sokkal hatékonyabban té-rül meg. A nők ugyanis sokkal hajlamosabbak arra, hogy tapasztalataikat megosszák másokkal, akár a családjuk, akár szűkebb vagy tágabb közösségük szintjén. A kuta-tások szerint a nők egyszerűen nagyobb eséllyel dolgoznak másokért, mások szem-pontjait is figyelembe véve, könnyebben teszik közkinccsé gazdasági vagy nem gaz-dasági jellegű eredményeiket.


4

A fentiekből következően a női vállalkozásokba történő invesztálás lehetővé te-szi az ezt felismerő országok számára, hogy exponenciálisan megnöveljék vál-lalkozás-ösztönzési politikájuk hatékonyságát. Ugyanakkor a nők vállalkozói potenciáljának figyelmen kívül hagyása azt jelenti, hogy az adott ország önként lemond a gazdasági növekedés lehetőségének egyik fontos összetevőjéről. A nők vállalkozói részvételének és üzleti sikereinek ösztönzése minden ország-ban alapvető kérdés a hatékony és fenntartható gazdasági fejlődés érdekében. A tanulmányban szereplő 41 országot három nagy földrajzi kategóriába sorolták a szerzők: Alacsony és közepes gazdasági fejlettségű latin-amerikai és karib-térségbeli or-

szágok; Alacsony és közepes gazdasági fejlettségű európai és ázsiai országok (ide tarto-

zik Magyarország is); Magas gazdasági fejlettségű országok. A vállalkozói aktivitás illusztrálására a tanulmány külön vizsgálja az un. korai és az un. megalapozott vállalkozások számát. A definíció szerint akkor tekintenek egy vál-lalkozást megalapozottnak, ha már legalább 42 hónapja működik. Nemzetközi ta-pasztalatok szerint ugyanis ez az első 3,5 év a legkritikusabb időszak, az induló vál-lalkozások nagy része ezen időtávon belül megszűnik. A két mutatószám – korai, il-letve megalapozott vállalkozások száma – különböző aspektusokból jellemzi az adott ország vállalkozói aktivitását. Az első mutató az általános vállalkozási hajlandóságról ad információt, arról, hogy a lakosság mekkora része akar és képes vállalkozói tevé-kenységbe kezdeni. Ezzel szemben a megalapozott vállalkozások száma azt fejezi ki, hogy a lakosság mekkora hányada vesz részt aktívan olyan vállalkozás működte-tésében, amely bizonyította a fenntarthatóságát. Az 1.1. táblázat tartalmazza ezeket a mutatókat a tanulmányban szereplő 41 országra nemek szerint bontásban. A vállalkozói aktivitás típusa és mértéke természetesen országonként tág határok kö-zött változik. Ugyanakkor a hasonló gazdasági fejlettségű, illetve hasonló földrajzi adottságú és kultúrájú országok mutatnak bizonyos hasonlóságot. Az alacsony és közepes gazdasági fejlettségű latin-amerikai és karib-térségbeli or-szágok (amelyeket a továbbiakban röviden A országcsoportnak fogunk nevezni) álta-lános vállalkozási aktivitása összességében jóval magasabb – 21% –, mint a két má-sik csoporté. Az alacsony és közepes gazdasági fejlettségű európai és ázsiai orszá-gok – a továbbiakban B országcsoport – esetében ez a mutató 12%, míg a magas gazdasági fejlettségű országokban – a továbbiakban C országcsoport – 8%. Mind a korai, mind a megalapozott vállalkozásokon belül az A országcsoportban legmaga-sabb a nők aránya, míg a B, illetve a C országcsoportban rendre egyre alacsonyabb. Világjelenség, hogy a vállalkozásindítás, illetve működtetés a férfiakra jóval jellem-zőbb, mint a nőkre. (De már ma is vannak olyan országok – Japán, Thaiföld, Peru és Brazília –, ahol legalábbis a korai vállalkozások között közel kiegyenlített a nemek aránya.) Ugyanakkor ez az un. vállalkozói „gender gap” mutat eltéréseket ország-csoportonként: Két országot kivéve mindenhol nagyobb a férfiak vállalkozás-indítási aktivitása,

mint a nőké. Mindhárom országcsoportban jelentős a különbség a férfi és női vállalkozások

számában – az előbbi javára – a korai és a megalapozott szinten egyaránt. Ez a különbség a C csoportban a legnagyobb, ahol a férfivállalkozások száma kétsze-rese a női vállalkozásokénak.

Az A országcsoportban a „gender gap” elsősorban az induló vállalkozások eseté-ben szűkebb: ebben a kategóriában „csak” 24%-kal több a férfi vállalkozó, mint a


5

női. Ugyanakkor ebben az országcsoportban is a megállapodott vállalkozásokra ez a különbség már 47%. A különbség a korai szakaszban mind a B, mind a C csoport országaiban kb. 44% – közel duplája az A országcsoportbelinek. Ezekben az országokban ugyanez a mutatószám a megállapodott vállalkozások tekinteté-ben 44% (B csoport), illetve 52% (C csoport) – tehát közel azonos, mint az A csoport esetében.

A korai vállalkozások túlélési aránya a C országcsoportban a legnagyobb, és itt nincs különbség a férfi-, illetve női vállalkozások túlélési esélyeiben. Ugyanakkor a másik két országcsoportban összességében is alacsonyabb a túlélési arány, ezen belül a mutatók a női vállalkozásokra kedvezőtlenebbek, mint a férfiakra.

A vállalkozás korai vagy megalapozott jellegén kívül a tanulmány vizsgálja a vállalko-zási motivációt is. Megkülönbözteti a lehetőség által motivált vállalkozókat – akik cél-ja egy észrevett üzleti lehetőség kiaknázása – a szükség által motivált vállalkozóktól – akik egyéb kielégítő munkalehetőség hiányában kezdenek vállalkozásba. A C or-szágcsoportban lényegesen magasabb a lehetőség által motivált vállalkozók aránya, mint a szükség által motiváltaké. Ugyanakkor nemek szerint szignifikáns különbsé-gek fedezhetők fel ebből a szempontból is: A lehetőség által motivált vállalkozók között lényegesen magasabb a férfiak, mint

a nők aránya. A szükség által motivált vállalkozók között nincs jelentős különbség a férfiak és

nők számában. A lehetőségre, illetve a szükségre alapozott vállalkozások arányát mutatja országon-ként és nemenként az 1.2. táblázat. Az 1.1. és 1.2. táblázatokból Magyarországra vonatkozóan az állapítható meg, hogy a GEM-tanulmány által velünk egy csoportba sorolt országokhoz képest nem va-gyunk elmaradva sem a női vállalkozások arányában, sem azok túlélési valószínűsé-gében. Ugyanakkor az előbbiben az A csoport, míg az utóbbiban a C csoport lénye-gesen magasabb mutatókkal rendelkezik. Ezen a ponton érdemes felsorolni, hogy kik szerepelnek még rajtunk kívül a B cso-portban: Kína, Horvátország, India, Kazahsztan, Litvánia, Románia, Oroszország, Szerbia, Thaiföld és Törökország – tehát nem feltétlenül a számunkra elsődleges benchmarknak tekintendő országok. Bizonyos szempontból érdemes a C országcso-porthoz, a fejlett országokhoz is hasonlítani magunkat. A teljes 41-es listát alapul véve a vállalkozónők arányában 13 országot előzünk meg és 8 országgal vagyunk holtversenyben, a megállapodott női vállalkozók rangsorá-ban pedig 17 országot előzünk meg és 6-tal állunk holtversenyben. Tehát mindkét mutató szerint a középmezőnyben helyezkedünk el Ugyanakor a 1.2. tábla azt mutatja, hogy a lehetőségre, illetve a szükségre alapozott női vállalkozások aránya tekintetében mindössze 11 országot előzünk meg, tehát az utolsó harmadban helyezkedünk el. A két táblázat teljesen eltérő sorrendje jól mutatja, hogy amíg a gazdaságilag fejletle-nebb országok magas vállalkozói aktivitását nagyrészt a kényszer szüli, addig a fej-lett országokban a lehetőségre épülő üzlet indítása sokkal jellemzőbb.


6

Ország Korai vállalkozások (a lakosság számához

viszonyítva, %)

Megállapodott vállalko-zások (a lakosság szá-mához viszonyítva, %)

Vállalkozások totál (a lakosság számához

viszonyítva, %)

Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők

Argentína 18 11 16 4 33 16 Austria 3 2 7 5 10 7 Belgium 4 2 2 1 6 3 Brazília 13 13 13 7 25 20 Chile 16 10 12 6 28 16 Kína 19 13 10 7 29 20 Colombia 27 19 15 8 42 27 Horvátország 9 5 6 3 15 8 Dánia 6 5 9 3 15 8 Dominicai K. 19 15 9 6 28 21 Finnország 9 5 10 5 19 10 Franciaország 4 2 3 1 7 3 Görögország 8 4 15 12 23 16 Hong Kong 14 6 8 4 22 10

Magyarország 9 5 6 4 15 8 Izland 17 7 13 4 31 11 India 10 7 9 2 18 10 Írország 11 6 13 5 23 11 Izrael 7 4 4 1 11 5 Olaszország 7 3 9 2 16 5 Japán 3 5 9 9 12 14 Kazahsztán 11 8 7 5 18 12 Litvánia 8 1 5 2 13 3 Hollandia 7 4 9 4 15 8 Norvégia 9 4 8 4 17 8 Peru 26 26 18 12 44 38 Portugália 12 6 10 4 21 10 Puerto Rico 3 3 4 1 7 4 Románia 5 3 3 2 8 5 Oroszország 4 2 2 2 5 3 Szerbia 12 5 8 3 20 8 Szlovénia 7 3 7 2 14 5 Spanyolország 10 5 8 5 18 10 Svédország 6 2 7 2 13 5 Svájc 8 5 9 5 16 10 Tájföld 28 26 23 20 51 45 Törökország 9 2 10 1 18 4 Egyesült Királyság 7 4 8 3 15 6 Egyesült Államok 12 7 6 3 18 11 Uruguay 17 7 9 5 26 12 Venezuela 24 17 6 5 29 22

1.1. táblázat: vállalkozói aktivitás országonként és nemenként (%), forrás: GEM


7

Ország Lehetőség és szükség

által vezérelt vállalkozások aránya -

férfiak

Lehetőség és szükség által vezérelt

vállalkozások aránya – nők

Rangsor a nők mutatója alapján

Szerbia 1,45 0,32 1 Törökország 1,39 0,46 2 Horvátország 2,04 0,77 3 Uruguay 2,53 0,77 4 Colombia 1,73 0,91 5 Hong Kong 2,59 0,94 6 Litvánia 5,64 1,02 7 Kína 1,57 1,1 8 Argentína 2,00 1,24 9 Brazília 2,00 1,50 10 Oroszország 4,66 1,54 11

Magyarország 3,07 1,57 12 Venezuela 2,63 1,60 13 Franciaország 2,63 1,62 14 Izrale 3,36 1,66 15 Kazahsztan 2,96 1,83 16 India 2,09 1,84 17 Dominicai K. 2,85 1,84 18 Chile 5,13 2,34 19 Peru 2,86 2,45 20 Thaiföld 2,30 2,53 21 Románia 5,00 2,63 22 Japán 1,50 2,83 23 Egyesült Királyság 6,09 2,90 24 Svédország 6,00 2,93 25 Olaszország 5,33 2,96 26 Spanyolország 5,25 2,96 27 Egyesült Államok 4,82 3,01 28 Svájc 5,34 3,30 29 Puerto Rico 3,66 3,36 30 Finnország 8,11 3,64 31 Szlovénia 10,44 3,83 32 Hollandia 6,30 3,88 33 Izland 9,92 4,04 34 Portugália 10,10 4,90 35 Görögország 12,80 5,38 36 Írország 11,71 5,99 37 Ausztria 12,00 6,84 38 Belgium 19,00 9,14 39 Norvégia 29,00 12,91 40 Dánia 28,00 17,69 41

1.2. táblázat: lehetőség és szükség által motivált vállalkozások aránya országonként és nemenként, forrás: GEM


8

Néhány további érdekes megállapítás a tanulmányból: Az A és B országcsoportokban a korai női vállalkozók tipikusan 25 és 35 közötti-

ek, míg a megalapozott női vállalkozók 35 és 45 közöttiek. Ugyanakkor a C or-szágcsoportban mindkét kategória szélesebb: 25-től egyészen 45 éves korig vál-hatnak korai, míg 35-től 55 éves korig megalapozott vállalkozóvá a nők.

Országcsoporttól függetlenül elmondható, hogy 3-4-szer nagyobb a vállalkozóvá válás esélye azon nők esetében, akik korábban alkalmazottként dolgoztak. Hi-szen a munkaerőpiac anyagi és kapcsolatrendszerbeli erőforrásokat jelent szá-mukra, ugyanakkor ötletekkel is szolgálhat a jövendő vállalkozás megalapozásá-hoz.

Általánosságban elmondható, hogy a C országcsoportbeli női vállalkozók maga-sabban képzettek, mint az A vagy B országcsoportbeliek. A C csoportban a vállal-kozónők több mint felének van érettségije, és több mint negyedének felsőfokú végzettsége. Ezzel szemben az A csoportban a korai vállalkozónőknek mind-össze 34%-a, míg a megalapozott vállalkozónőknek 40%-a rendelkezik érettségi-vel. A B csoportra ezek a számok 39%, illetve 40%.

A férfiakhoz képest a női vállalkozók önbizalma és optimizmusa alacsonyabb, na-gyobb bennük a félelem az üzleti bukástól. Ez a különbség minden országcso-portban kimutatható, de a B csoportban a legjelentősebb, és a C csoportban jel-lemző legkevésbé.

A tanulmány ajánlása szerint minden országnak törekedni kell az üzleti környezet és a szociális eszközök oly módon történő átalakítására, hogy azok támogassák a nők munkavállalását, a pénzügyi és szociális erőforrásokhoz való hozzáfésérését és ön-bizalmuk erősítését. Mivel bizonyítottan ez a három tényező erősíti leginkább a nők vállalkozói aktivitását. Lehetséges stratégiai cél Magyarország számára: a lehetőség által vezérelt vállalko-zások arányának növelése, akár a szükségből erényt kovácsolva is. A munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenségek következtében megkerülhetetlenül jelenik meg a lakosság egy részénél – elsősorban a nőknél – a szükség, mint vállalkozási motiváció. Ugyan-akkor ebből erény kovácsolható, amennyiben a vállalkozás tevékenységének megvá-lasztása és megtervezése tudatosan, szisztematikusan elsajátított vállalkozói ismere-tek birtokában történik. Nagyon fontos, hogy a lehetőség által vezérelt vállalkozások aránya úgy közelítsen a fejlett országok hasonló mutatóihoz, hogy ez ne járjon a vál-lalkozónők arányának csökkenésével, sőt éppen ellenkezőleg, ez utóbbi mutató is növekedjen.


9

III. A magyar kutatás módszertana Tanulmányunk alapját 1.000 vállalkozó kérdőíves megkérdezése jelentette. A teljes minta egy 921 főből álló – régiókra és jogi formákra reprezentatív – vállalkozónői almintát, valamint 79 közép-magyarországi férfivállalkozót tartalmazott. (A mintához az adatokat a „Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2007. II. félév” című, 2008. februárban közzétett KSH Gyorstájékoztatóból nyertük.) A kis almintával abból a célból egészítettük ki a megkérdezettek körét, hogy alapvető férfi-nő összehasonlításokat is tudjunk tenni. Ugyanakkor a férfiak alacsony száma miatt ez csak nagyon korlátozott mértékben – és csak Közép-Magyarország vonatkozásában – lehetséges. A régiók közötti reprezentatív, százalékos eloszlást az alábbi táblázat mutatja.

Közép-Magyarország 40% Budapest 29%

Pest megye 11%

Nyugat-Dunántúl 10% Közép-Dunántúl 10% Dél-Dunántúl 9% Észak-Magyarország 8% Észak-Alföld 11% Dél-Alföld 12% Jogi forma tekintetében a minta 54 százaléka állt egyéni vállalkozóból, míg 46 százaléka társas vállalkozóból.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon a vállalkozások 97%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás – és ez az arány a női vállalkozókra még magasabb is lehet – az országosan reprezentatív minta gyakorlatilag mikrovállalkozói mintát je-lent. A kutatás módszere személyes, kérdőíves megkérdezés volt. A kérdőív kitért a vállalkozónők jelenlegi helyzetére és növekedéssel, bővüléssel kapcsolatos terveire. E mellett vizsgálta a rájuk nehezedő családi kötelezettségeket, illetve azt, hogy azokban mennyire számíthatnak párjuk, családjuk segítségére. Ahol lehetett, igyekeztünk korábbi, hasonló témájú kutatásainkban szereplő kérdéseket is feltenni, hogy korlátozott mértékű idősoros elemzéseket is végezhessünk. Három vidéki városban – két megyeszékhelyen a Dunántúlon és egy alföldi mezővárosban – mélyinterjúk készültek és egy fókuszcsoport megbeszélés is történt a kérdezés adatainak ellenőrzésére.


10

Az adatokat kódolás, rögzítés és tisztítás után dolgoztuk fel. Elsősorban az egyes kérdésekre adott válaszok gyakoriságát, és azok különböző magyarázó változókkal mutatott szignifikáns összefüggéseit vizsgáltuk. Az alábbi magyarázó változókkal a kérdések jelentős része szignifikáns összefüggést mutatott: Régió Település típus Ágazat Jogi forma Vállalkozás életkora Vállalkozás életciklusa Vállalkozás mérete (létszám, árbevétel) Vállalkozás nyereségessége Vállalkozás ügyfélstruktúrája Vállalkozó életkora Vállalkozó iskolai vézettsége Vállalkozó családi állapota Vállalkozó napi munkaideje a vállalkozásban Vállalkozás családi jellege


11

14

18

2628

14

25 alatt 26-35-ig 36-45-ig 46-55-ig 56 felett

1%1%1%1%1%1%1%1%2%2%2%

4%4%

6%7%

8%10%

21%27%

faipar

elektrotechnika-elektronika

nyomdaipar

építészet

vegyipar

informatika

gépészet

szociális szolgáltatások

művészet, közművelődés, kommunikáció

élelmiszeripar

mezőgazdaság

könnyűipar

vendéglátás-idegenforgalom

egészségügy

oktatás

ügyvitel

közgazdaság

egyéb szolgáltatások

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

IV. A magyarországi válalkozónők aktuális helyzete Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy a 921 főből álló vállalkozónői minta hogyan oszlik meg az alapvető demográfiai ismérvek mentén, illetve mik a magyarországi, nők által vezetett vállalkozások legfontosabb tulajdonságai. IV.1. A válaszadók demográfiai ismérvei A vállalkozás vezetőjének születési évét a jobb oldali ábra mutatja. Mint látszik, legnagyobb százalékban a 46 és 55 év közöttiek szerepelnek a min- tában, míg legkisebb arányban a 25 év alatti és az 56 éven felüli korcso- port van reprezentálva. Legmagasabb iskolai végzettség tekintetében a válaszadók 28 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 58 százalékuk érettségizett, míg 14 százalékuk végzett szakmunkásképzőt vagy nyolc általánost. A vállalkozónők szakképzettségét az alább ábra mutatja. A leggyakoribb szakmák az adminisztratív vagy közgazdász típusú, irodai munkára feljogosító végzettségek, illetve a különböző jellegű szolgáltatások végzését lehetővé tevő képesítések. A kérdezettek családi állapotát tekintve többségük párkapcsolatban él, házas-

4.1 ábra A válaszadók életkora (%)

4.2 ábra A válaszadók szakképzettsége (%)


12

vagy élettársával (75%), ugyanakkor az egyedülállóak (9%), elváltak (11%) és özvegyek aránya hiteles hátteret ad az esélyegyenlőségi problémák vizsgálatához. A megkérdezettek gyermekeinek számát és családi státuszát illetően a gyerekek valamivel több, mint fele még otthon él. Ez lehetővé teszi a szerepmegfelelési konfliktusok vizsgálatát. A kérdésre, miszerint a vállalkozás megkezdése előtt mi volt a foglalkozásuk, a következő válaszokat kaptuk. Egynegyedük dolgozott kereskedőként vagy szolgáltatóként, 37 százalékuk szellemi tevékenységet végzett, tizedük dolgozott valamilyen vezető pozícióban, és egynegyedük volt szakmunkás. Mielőtt ezt a vállalkozást megalapították, a válaszadóknak 17 százaléka dolgozott már előtte egy másik vállalkozásban is, az így eltöltött évek száma átlagosan 9. A település, ahol a vállalkozás működik a válaszadók egynegyedénél a főváros, 37 százalékuknál megyeszékhely vagy megyei jogú város, 27 százalékuknál egyéb város, míg 11 százalékuknál község. A községben működő vállalkozás a Nyugat-dunanántúli régióban a legjellemzőbb.

6114

9

1140

házas élettárssal él egyedülálló elvált özvegy nt/nv

19

3142

7 1

0 1 2 3 4 v agy több

41

32

23

41

0 1 2 3 4 v agy több

4.3 ábra A válaszadók családi állapota (%)

4.4 ábra A válaszadók gyermekeinek száma (%) 4.5 ábra A válaszadókkal egy háztarásban élő gyermekek száma(%)


13

Mikrovállalkozás

Összes foglalkoztatott létszáma 0–9 fő

Éves nettó árbevétele 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg

Előző évi mérlegfőösszege

Kisvállalkozás

Összes foglalkoztatott létszáma 10-49 fő


Előző évi mérlegfőösszege 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg

Középvállalkozás

Összes foglalkoztatott létszáma 50-249 fő


Előző évi mérlegfőösszege 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg

22

70

6 2

0 fő 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő

IV.2. A vállalkozások legfontosabb tulajdonságai Magyarországon a mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása a 2004. április 26-án elfogadott, és végleges formájában 2005. január 1-én életbe lépett, 2004. évi XXXIV. törvény alapján történik. Ennek alapján az összes foglalkoztatott létszáma, az éves nettó árbevétel és az előző évi mérlegfőösszeg határozza meg a vállalkozások besorolását, az alábbi táblázatban bemutatott módon. (A kis- és középvállalkozások helyzete 2005-2006, Éves jelentés) Jelen kutatásban mi a foglalkoztatotti létszámra, és a 2007-es árbevételre kérdeztünk rá, amelyek a következő mintázatot mutatták.

A női vállalkozások 92 százaléka kevesebb, mint tíz főt foglalkoztat, tehát méret tekintetében mikrovállalkozás. Hat százalékuk kisvállalkozás és csupán két százalékuk középvállalkozás. A mikrovállalkozások tekintetében szándékosan különválasztottuk azokat, amelyek senkit nem foglalkoztatnak (természetesen önmagukon kívül), és azokat, amelyek 1 és 9 fő közötti alkalmazottat foglalkoztatnak. Mint látszik, 22 százalék azok aránya, amelyek senkit nem foglalkoztatnak, azaz elmondhatjuk, hogy a vállalkozónői minta csaknem egynegyede önfoglalkoztatókból áll.

Rákérdeztünk néhány alternatív foglalkoztatási formára is. Kiderült, hogy a női vállalkozások 17 százaléka foglalkoztat részmunkaidőben munkatársat. Alkalmi munkavállalói könyvvel 10 százalékuk foglalkoztat, míg a válaszadók 3 százaléka említette, hogy rendszeresen dolgozik alvállalkozókkal.

4.6 ábra A vállalkozások foglalkoztatotti létszáma (%)

4.1 táblázat A vállalkozások besorolása Magyarországon (%)


14

1118 21

2921

1989-ig 1990-1994 1995-1999 2000-2004 2005-2008

5825

17

kevesebb, mint 5 millió Ft5-20millió közötttöbb, mint 20 millió

A másik faktor, az árbevétel tekintetében gyakorlatilag az egész minta mikrovállalkozásnak számít. Előzetes ismereteink alapján számítottunk rá, hogy a legtöbb vállalkozás árbevétele nem fogja elérni a mikrovállalkozás felső határát jelentő 2 millió Eurót (249-Ft-os közép árfolyammal számolva 498 millió Ft-ot) ezért ennél jóval alacsonyabban határoztuk meg a kategória határokat.

Ez alapján a vállalkozások majdnem 60 százalékának az éves bevétele 2007-ben kevesebb volt, mint 5 millió Ft, egynegyedüknek a bevétele 5 és 20 millió Ft között mozgott, míg 17 százalékuknak haladta meg az árbevétele a 20 millió Ft-ot. Ebből a csoportból is csak 14 azoknak a vállalkozásoknak a száma (az egész minta 1,5 százaléka), amelyeknél az árbevétel magasabb volt, mint évi 200 millió Ft, azaz 803 213 Euro. Úgy tűnik azonban, a vállalkozónőknek nem csak a bevételeik, de a kiadásaik is alacsonyak, hiszen valamivel több, mint a felük, 53 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a tavalyi évet nyereséggel zárták, 23 százalékuk volt null szaldós, míg 21 százalékuk veszteséges. A vállalkozások megalakulásának évét az alábbi ábra mutatja. A rendszerváltás előtt alakult meg a vállalkozásoknak körülbelül tizede. A rendszerváltás óta eltelt időt öt éves periódusokra bontva azt látjuk, hogy körülbelül megegyeznek az arányok, a vállalkozások körülbelül ötöde alakult a különböző idősávokban. Kivételt képez a 2000-2004-ig tartó időszak, ekkor alakult a legtöbb vállalkozás, a minta 29%-a. Amennyiben a Bevezetőben említett nemzetközi kutatással kívánunk analógiát felállítani, azt mondhatjuk, míg ott 50 százalék felett van a korai vállalkozások aránya, jelen kutatásban ez a szám csak 21 százalék. Ennek az elétérésnek az az oka, hogy a GEM kutatás megkérdezettei között olyan válaszadók is szerepelnek, akik még nem vállalkoznak, csak az elkövetkező egy év folyamán tervezik a vállalkozás elindítását. A mi mintánkba pedig csak működő vállalkozások kerültek be, közülük is csak olyanok, akiknek a jelenléte nyilvánvaló volt a kérdezőbiztosaink számára.

4.7 ábra A vállalkozások árbevétele (%)

4.8 ábra A vállalkozások megalakulásának éve (%)


15

5% 3%

38%55%

ipar építőiparkereskedelem szolgáltatás

10

9

43 3

Közös értékesítés Közös beszerzés Közös termelés Közös fejlesztés Közös pályázat

A vállalkozások fő tevékenységi körének eloszlását az alábbi ábra szemlélteti.

A különbség szemmel látható. A megkérdezettek több, mint a fele a szolgáltatási szektorban működik, míg csaknem 40 százalékuk kereskedelemmel foglalkozik. Ezzel szemben az építőiparban, és a többi iparágban működők aránya a 10 százalékot sem éri el. Nemek tekintetében vegyes minta esetén – mint ahogy a jelen kutatás férfiakat és nőket tartalmazó mintájában – ez az eloszlás nem ennyire sarkított.

Jogi forma tekintetében a következő megoszlást láthattuk. A vállalkozók 54 százaléka egyéni vállalkozó (a mintában meghatározottak alapján), míg a társas vállalkozásokon belül 23 százalékot alkotnak a bt.-k, és ennél alig kevesebbet, 20 százalékot a kft.-k. Ennél jóval csekélyebb arányban szerepelnek a kkt-k, arányuk mindösszesen 3 százalék. Megkérdeztük a vállalkozónőket, hogy földrajzi tekintetben túlnyomórészt milyen piacon értékesítenek. Az alábbi táblázat mutatja az eredményeket. Túlnyomórészt a saját településemen lévő vevőknek értékesítek 63% Túlnyomórészt a saját településemen kívüli, de a saját megyémben lévő vevőknek értékesítek

24%

Túlnyomórészt a saját megyémen kívüli, de magyarországi vevőknek értékesítek

11%

Túlnyomórészt külföldi vevőknek értékesítek 2% A vállalkozónők együttműködési készsége sajnos még mindig meglehetősen alacsony, semmilyen területen nem haladja meg a 10 százalékot. Ezen belül a közös értékesítés és beszerzés terén működnek inkább együtt, míg a közös termelés, fejlesztés és pályázat százalékos aránya gyakorlatilag elhanyagolható. Az együttműködés bármely formája az ipari szektorban működő közép-vállalkozásokra a legjellemzőbb.

4.9 ábra A vállalkozások fő tevékenységi köre (%)

4.2 táblázat A vállalkozások piacának földrajzi eloszlása

4.10 ábra A vállalkozások együttműködési készsége (%)


16

50%

23%

17%

7%

Sok kis vevőm van, jelentőstörzsvevői körrelSok kis vevőm van, de kevésköztük az igazi törzsvendégNéhány nagy, és sok kicsivevőm vanNéhány nagy vevőm van

1%

2%

4%

4%

10%

12%

14%

18%

24%

új üzlethelyiség vagy más ingatlan létrehozása

újabb vevőkörök megszólítása

számítástechnikai eszköz vásárlása

gépjármű vásárlása

termék vagy szolgáltatási skála, tevékenységi kör bővítése

meglévő üzlethelyiség vagy ingatlan felújítása

meglévő gép, eszköz korszerűsítése

munkaerő felvétel

főtevékenység végzéséhez gép vásárlása

A kérdésre, hogy a 2007-es év során történt-e valamilyen jellegű fejlesztés a vállalkozásnál, a vállalkozónők valamivel több, mint negyede válaszolt igennel (27 százalékuk). A fejlesztés jellegét nyitott kérdésben vizsgáltuk, kíváncsiak voltunk ugyanis, hogy miket értenek a fogalom alatt. Mint az alábbi ábrából kiderül, a fejlesztés szót tágan értelmezték, minden előremutató változást ide soroltak. Legkisebb arányban a Közép-Magyarországi régióban, (azon belül is Budapesten) említették, hogy történt náluk fejlesztés. Itt az igennel válaszolók aránya 15 százalék, míg az összes többi régióban magasabb, mint 27 százalék. A vállalkozások vevőkörére előzetes kategóriákat állítottunk fel annak alapján, hogy a vevő mennyi pénzt költ el a vállalkozónál (kis vevő vs nagy vevő), illetve, hogy a vevő visszatérő vásárló-e. A négy csoport között a válaszok a következő eloszlást mutatták. A törzsvevők említésére az esetek felénél került sor, a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban dolgozóknál jelentősen gyakrabban, mint az ipari szektorban tevékenykedőknél. A válaszadók háromnegyedénél a vendégkört kis vevők alkotják, 17 százalékuknál kis és nagy vevők közösen, míg a válaszadóknak 7 százalékát alkotják azok, akik forgalmukat néhány nagy vevőre alapozzák. Ez utóbbi csoport tagjait jórészt az ipari szektorban működő vállalkozások alkotják.

4.11 ábra Fejlesztések a vállalkozásoknál (%)

4.12 ábra A vállalkozások vevőköre (%)


17

76

40 40

29

40

28

Saját vállalkozásomgyakorlatából

Családi, barátikörből

Más vállalkozásokpéldájából

Szakkönyvekből Iskolaitanulmányaimból

Iskolarendszerenkívüli szervezett

képzésből

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a válaszadók milyen forrásokból szerezték meg a vállalkozói tudásukat. A válaszadók háromnegyede említette, hogy leginkább saját vállalkozása gyakorlatából tanult. Egyenlő arányban – 40 százalékban – említették az iskolai tanulmányokat, a más vállalkozók példáját és a családot, barátokat. Ennél csekélyebb arányban, de még így is majdnem 30 százalékban nevezték meg a szakkönyveket és az iskolarendszeren kívüli képzéseket. Az eddig elmondottakkal kapcsolatban különös érdeklődéssel kerestük arra a választ, hogy mitől sikeres – és ezáltal nagy eséllyel növekedésre képes – egy vállalkozás. A sikeresség mutatójának változóink közül leginkább a magas árbevétel felel meg, ezért megnéztük, hogy a válaszadóknak azt a 17 százalékát, akik körében a vállalkozás tavalyi árbevétele meghaladta a 20 millió Ft-ot, milyen tulajdonságok jellemzik. 1. A vállalkozásnak nagyobb az árbevétele abban az esetben, ha a vállalkozás

vezetője ezt a vállalkozását megelőzően már vezetett egy másik céget.

Szignifikanciaszint= 0,001

2007-es árbevétel Kevesebb, min 5

millió Ft

5-20 millió Ft

között

Több, mint 20

millió Ft

Dolgozott-e már

korábban vállalkozásban

Igen 12 16 29

Nem 88 84 71

Összesen 100

(n=302)

100

(n=133)

100

(n=89)

4.13 ábra A vállalkozói ismeretek megszerzése (%)

4.3 táblázat A vállalkozónők korábbi vállalkozói tevékenysége a bevételük százalékában


18

2. A vállalkozásnak nagyobb az árbevétele abban az esetben, ha a vállalkozás vezetője felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Szignifikanciaszint= 0,000 3. A vállalkozásnak nagyobb az árbevétele abban az esetben, ha a vállalkozás

főtevékenysége az ipari vagy kereskedelmi szektorhoz kötődik.



millió Ft

5-20 millió Ft

között

Több, mint 20

millió Ft

Iskolai végzettség

szakmunkás 16 6 5

érettségi 60 58 43

felsőfokú 24 36 52

Összesen 100

(n=302)

100

(n=133)

100

(n=89)


millió Ft

5-20 millió Ft

között

Több, mint 20

millió Ft

Vállalkozás

főtevékenysége

ipar 1 5 13

építőipar 2 3 10

kereskedelem 29 36 43

szolgáltatás 67 56 34

Összesen 100

(n=300)

100

(n=132)

100

(n=87)

4.4 táblázat A vállalkozónők iskolai végzettsége a bevételük százalékában

4.5 táblázat A vállalkozások főtevékenysége a bevételük százalékában


19

4. A vállalkozásnak nagyobb az árbevétele abban az esetben, ha a vállalkozás jogi formája Kft.

Szignifikanciaszint= 0,000 5. A vállalkozásnak nagyobb az árbevétele abban az esetben, ha a vállalkozás a

Nyugat-Dunántúli vagy Közép-Magyarországi régióban működik.



millió Ft

5-20 millió Ft

között

Több, mint 20

millió Ft

Vállalkozás jogi

formája

Egyéni vállalkozó 72 29 7

Bt. 17 43 18

Kft. 9 26 70

Egyéb 1 2 6

Összesen 100

(n=302)

100

(n=133)

100

(n=89)


millió Ft

5-20 millió Ft

között

Több, mint 20

millió Ft

Régió, ahol

a

vállalkozás

működik

Nyugat-Dunántúl 7 9 18

Közép-Dunántúl 7 2 7

Dél-Dunántúl 10 13 9

Közép-Magyarország 39 54 42

Észak-Magyarország 8 9 12

Észak-Alföld 17 8 4

Dél-Alföld 12 6 8

Összesen 100

(n=302)

100

(n=133)

100

(n=89)

4.6 táblázat A vállalkozások jogi formája a bevételük százalékában

4.7 táblázat A vállalkozások elhelyezkedése a bevételük százalékában


20

V. A magyarországi vállalkozónők és a növekedés Jelen fejezet a magyarországi vállalkozónők növekedési lehetőségeivel, terveivel, jö-vőképével foglalkozik. A 5.1. grafikon tanúsága szerint a vállalkozónők 16%-a defini-álja magát növekvő vállalkozásként. Minden tizedik vállalkozónő még az indulás ne-hézségeivel küszködik, a nagy többség stagnálást érzékel, míg kb. minden ötödik megkérdezett határozottan hanyatlóként jellemezte üzletmenetét.

11

16

52

21

induló növekvő stagnáló hanyatló

A növekvő női vállalkozások elsősorban a fővárosban és Nyugat-Magyarországon, valamint a megyeszékhelyeken találhatók. Jellemzően termelő és szolgáltató cégek, jogi forma szerint elsősorban Kft.-k. (Ez nem meglepő, hiszen a közelmúltig Kft. ala-pítására csak jelentős alaptőke biztosítása esetén volt lehetőség, ami biztonságo-sabb indulást és megalapozottabb fejlődést tett lehetővé.) A növekvő női vállalkozá-sok közel kétharmada 2000-ben vagy annál később alakult. A 2000. előtt alakult vál-lalkozásoknak csak 12%-a növekvő. Ez azt jelenti, hogy a régebbi vállalkozások jelentős része nem tudott vagy nem akart a piac és a környezet változásaihoz alkal-mazkodni, így tevékenysége valamilyen szempontból korszerűtlenné, elavulttá vált. Fontos jellemzője a növekvő vállalkozásoknak, hogy vevőik között nagy, stabil ügyfe-lek és nagyszámú kisebb vásárló egyaránt megtalálható. Előbbiek a kiszámíthatósá-got és egy meghatározott szintű árbevételt garantálnak, az utóbbiak ugyanakkor a növekedés lehetőségét rejtik magukban, illetve csökkentik a nagy vevőkkel szembeni kiszolgáltatottságot. Természetesen az országos átlaghoz képest jóval magasabb a 20 millió Ft feletti éves árbevételű vállalkozások aránya, de még ennek a csoportnak a 40%-a is 5 millió Ft alatti árbevétellel jellemezhető. Bár több, mint 80%-uknak 10-nél kevesebb alkalmazottja van, a 10 fő feletti cégek 18%-os aránya – a teljes minta 8%-ához vi-szonyítva – szignifikánsan magas. A növekvő vállalkozás tulajdonosnője tipikusan 35 és 45 év közötti, felsőfokú vég-zettségű, partnertkapcsolatban él, és sokat dolgozik a vállalkozásban. (Minden ne-gyedik naponta 10 óránál is többet.) Összehasonlító közép-magyarországi almintánkat alapul véve elmondhatjuk, hogy amíg a régióbeli vállalkozónőknek 14%-a tartja magát növekvőnek, addig ez az

5.1. ábra: Hogyan jellemezné vállalkozása helyzetét? (%)


21

arány ugyanitt a férfi vállalkozókra 23%. Ezzel szemben a férfiak között magasabb az induló és a stagnáló vállakozások száma, míg a hanyatló vállalkozások tekinteté-ben nincs különbség. V.1. Várakozások Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos várakozások nem túl optimisták, ami a tanulmány készítésének idején általános jelenség, nemcsak a vállalkozónőkre jellem-ző. Javulásban (az év végéig) csak 6% bízik. Ebben a helyzetben a stagnálást prog-nosztizálókat már pozitív attitűdűeknek tekinthetjük. Az 5.2. ábra jól illusztrálja, hogy a különböző életciklusban levő vállalkozások külön-bözőképpen ítélik meg az általános gazdasági helyzetet. A stagnáló, és különösen a hanyatló vállalkozások nagyobb arányban számítanak romlásra, mint az indulók, illet-ve a növekvők. Ennek egyik oka, hogy a megkérdezettek saját vállalkozásukkal kap-csolatos optimizmusukat vagy pesszimizmusokat vetítik ki a gazdasággal kapcsola-tos várakozásaikra is. A hosszabb ideje vállalkozók valószínűleg jóval kritikusabbak mindenféle gazdasági változással kapcsolatban, hiszen jónéhány változást megértek már. Ugyanakkor esetükben problémát jelenthet az alacsonyabb fokú alkalmazkodó-képesség- vagy szándék, amely a pesszimizmust erősíti.

5442 42 51

69

4047 49

4328

6 11 9 6 3

totál(100%)

. induló(11%)

növekvő(16%)

stagnáló(52%)

hanyatló(21%)

romlik nem változik javul

Összességében az induló és a növekő vállalkozások 58%-a nem várja az általános gazdasági helyzet romlását, igaz a javulását sem. A romlásra nem számítók aránya a stagnáló vállalkozások esetében már csak 49%, míg a hanyatló vállalkozások ese-tében 31%. Közép-Magyarországon a vállalkozónők 8%-a vár javulást és 47%-a szinten mara-dást. A régióbeli férfivállalkozások esetében 12% az optimisták és 50% a változásra nem számítók aránya, tehát összességében lényegesen pozitívabb képet mutatnak, mint a nők. A korábban írt gondolatmenet szerint ez azt jelenti, hogy saját vállalkozá-sukkal kapcsolatban is optimistábbak. Saját árbevételének növekedésére 2008-ban a megkérdezett vállalkozónőknek mind-össze 20%-a számít. Természetesen ebben is jelentős különbségek mutatkoznak az életciklusok szerint, amint azt az 5.3. ábra illusztrálja.

5.2. ábra: Hogyan ítéli meg a magyar gazdaság kilátásait az év végéig? (%)


22

257 6

16

68

55

43 45

72

3020

50 49

122

totál(100%)

. induló(11%)

növekvő(16%)

stagnáló(52%)

hanyatló(21%)

csökken nem változik nő

Látszik, hogy az önmagukat növekvőnek definiáló vállalkozások sem számítanak fel-tétlenül az árbevétel emelkedésére ebben az évben. De esetükben a csökkenést vá-rók aránya – természetesen – elhanyagolható. A kép ebből a szempontból alig tér el az induló és a növekvő vállalkozásokra. Ezzel szemben a stagnáló vállalkozások túl-nyomó része szinten maradó, a hanyatló vállalkozások túlnyomó része csökkenő ár-bevételre számít. Az árbevételük növekedésben bízók aránya szignifikánsan magasabb a közép-ma-gyarországi és a dél-alföldi régiókban. Jellemzően fiatal vállalkozások 35 év alatti tu-lajdonosnővel. Ebben az esetben is megfigyelhető, hogy a néhány nagy és sok kis ügyfelet felvonultató vevőszerkezet lehet a növekedés egyik záloga. Csökkenésre elsősorban a Közép-Dunántúlon és az északi régiókban számítanak a tipikusan 55 év feletti, keresekedelemmel foglalkozó vállalkozónők. Vállalkozásuk többnyire lega-lább 10 éves. Közép-Magyarországon a vállalkozónők 21%-a számít az árbevétel növekedésére, míg a férfiakra ugyanez a mutató 34%, a különbség – a férfiak javára – tehát jelen-tős. Az eredménnyel kapcsolatos várakozások hasonló képet mutatnak, mint az árbevé-tellel kapcsolatosak, amint az az 5.4. ábrán is látszik. Érdemes ugyanakkor a különbségeke is figyelni. Az induló és a növekvő vállalkozá-sok az eredményességet tekintve nagyobb arányban számoltak be növekedési vára-kozásokról, mint az árbevétel tekintetében. Ez nem feltétlenül pozitív, hiszen az indu-láskor, illetve a növekedési potenciál kihasználása érdekében feltehetően beruhá-zásra, fejlesztésre lenne szükség, amely rövid távon a nyereség csökkenését ered-ményezhetné. Az, hogy ez a számokban nem látszik, jelezheti – a vállalkozások egy részénél – a szükséges beruházások megspórolásának szándékát is. A stagnáló vállalkozások eredményessége jobban csökken, mint a bevétele, míg a hanyatlók inkább árbevételben csökkennek, mint eredményben.

5.3. ábra: Hogyan alakul ebben az évben a vállalkozás árbevétele az előző évhez képest? (%)


23

275 6

22

61

53

35 39

67

3720

60 55

11 2

totál(100%)

. induló(11%)

növekvő(16%)

stagnáló(52%)

hanyatló(21%)

csökken nem változik nő

Azoknak, akik a 2007-es évet pozitív eredménnyel zárták, csak 20%-a várja idén a nyereség további növekedését. Ezzel szemben akik tavaly veszteséggel zártak, azoknak közele fele (48%-a) ebben az évben további romlásra számít. Közép-magyarországi almintánk ebben a tekintetben is határozottan pozitívabb képet mutat a férfi vállalkozókra: a nők 21%-a, míg a másik nem 33%-a várja eredményes-sége javulását 2008-ban. V.2. A vállalkozás jelenlegi helyzetének értékelése, és ami ebből a jövőre vonat-kozóan következik Érdekes képet kapunk, ha megvizsgáljuk, hogy a magyarországi vállalkozónők mennyire elégedettek működésük tényezőivel, illetve eredményével.

2,47

2,54

2,59

3,45

3,46

3,60

3,64

nyereségével

saját pénzügyihelyzetével

vállalkozása pénzügyihelyzetével

munkatársaifelkészültségével

munkatársaifegyelmével

beszállítóival

vállalkozása technikaifelszereltségével

5.4. ábra: Hogyan alakul ebben az évben a vállalkozás eredményessége az előző évhez képest? (%)

5.5. ábra: Mennyire elégedett Ön a fentiekkel? (átlag, 1: egyáltalán nem, 5: teljes mértékben)


24

Jól látható, hogy jelentős különbség van az okokkal – technikai felszereltség, beszál-lítók, munkatársak – és az okozatokkal – pénzügyi helyzet, eredmény – való elége-dettség között. Előbbiekkel a vállalkozónők inkább elégedettek, mint nem, hiszen az átlagok minden esetben jóval a közepes érték felett vannak. Ezzel szemben jóval 3,0 alatti értékek adódtak a pénzügyi eredményekre. Ez a kép azt sugallja, hogy a vállal-kozónők a nem kielégítő pénzügyi eredményeket nem vállalkozásuk belső, szerkeze-ti problémáival hozzák közvetlen összefüggésbe, hanem feltehetően valamilyen kül-ső, rajtuk, illetve vállalkozásukon kívül eső körülményt tesznek ezért felelőssé. Közép-Magyarországon a férfi vállalkozók kis mértékben elégedettebbek a munka-társaik felkészültségével és fegyelmével, valamint vállalkozásuk technikai felszerelt-ségével, mint a nők. Ugyanakkor lényegesen elégedetlenebbek a beszállítóikkal. Utóbbi eredményt az is magyarázhatja, hogy a nőknek ritkábban vannak beszállítóik (hiszen gyakran gyengébb a kapcsolatépítési képességük, és szeretnek mindent ma-guk csinálni a vállalkozásukban is). A férfiakra is jellemző, hogy cégük és saját pénz-ügyi helyzetükkel kevésbé elégedettek, mint vállalkozásuk szerkezeti tényezőivel. Ugyanakkor mindhárom financiális tényezővel – elsősorban a személyes anyagi helyzetükkel – elégedettebbek, mint a nők. A személyes anyagi helyzettel való elége-dettség átlaga nők esetében 2,6, míg a féfiak vonatkozásában 3,0. A következő grafikon tovább vizsgálja ezt a témát. Ha a vállalkozó a vállalkozás szer-kezeti tényezőivel elégedett, de az eredményeivel nem, akkor nyilván valahol máshol keresi a problémákat. Ezt mutatja be az 5.6. ábra.

1,37

1,53

1,59

1,62

1,66

1,81

2,16

2,28

3,20

3,30

3,89

3,97

4,39

munkaerő-hiány

alvállalkozók teljesítménye

külső források hiánya

beszerzési nehézségek

felszerelés korszerűtlensége

kapcsolati tőke hiánya

vevők fizetési késedelmei

tőkehiány

tisztességtelen verseny

nincs elég megrendelése

kiszámíthatatlan gazdasági szabályozás

erős verseny

magas közterhek

Az egyes számú közellenség természetesen a magas közterhek. Ez általános vállal-kozásfejlesztési probléma, amely férfi és női vállalkozókat egyaránt súlyt. Bár az összehasonlító mintában a nők „csak” 4,16-ra értékelték, míg a férfiak 4,34-re, ennek oka feltételezhetően az, hogy a nők között kevesebb az alkalmazottal rendelkező vál-lalkozó. Második legnagyobb problémaként – ismét egy külső körülményt – az erős versenyt említették a megkérdezettek. (Közép-Magyarországon a férfiak 4,24-re, a nők 3,93-ra értékelték a probléma súlyosságát). Fontos lenne, hogy tudatosodjon a vállalkozó-nőkben (és a férfiakban is természetesen), hogy az erős verseny nem egy probléma,

5.6. ábra: Mennyire akadályozzák vállalkozása működését az alábbi tényezők? (átlag, 1: egyáltalán nem, 5: teljes mértékben)


25

egy hivatkozási alap a gyenge eredmények magyarázatakor, hanem valami, amihez muszáj alkalmazkodni. Ha elébe tudnak menni a piaci igényeknek, a versenytársak lépéseinek, akkor még profitálni is lehet belőle. Harmadikként említették a vállalkozónők a kiszámíthatatlan gazdasági szabályozást. Ez megítélésünk szerint is óriási probléma, ami azonos mértékben érint férfi és női vállalkozót, az értékelés is csaknem hasonló. Negyedik helyre került az az „akadályozó tényező”, hogy a megkérdezettnek nincs elég megrendelése. A nők lényegesen magasabb arányban említették, mint a férfiak (3,17 vs. 2,67). Ugyanakkor ez a válasz is olyan szemléletet tükröz, amely nem ked-vez a tudatos, hatékony vállalkozásnak. Ugyanis az, hogy nincs elég megrendelés, nem maga az akadály, hanem az egyik eredmény, amit a különböző akadályok okoz-hatnak. A rendszerváltás után két évtizeddel még mindig él egy elképzelés a vállal-kozók egy részének fejében, mely szerint valamilyen külső tényezőnek kellene bizto-sítania az elegendő számú megrendelést számukra. Ez a grafikon is azt erősíti meg, amit az előző. Magyarországon a vállalkozónők (egyébként a férfiak is) elsősorban külső, magukon és vállalkozásukon kívüli körül-ményeket tesznek felelőssé esetleges sikertelenségükért. (Illetve azért, hogy nem hozzák azt az eredményt, amivel elégedettek lennének.) Jogosan teszik szóvá ugyanakkor a megkérdezettek a magas közterheket és az ál-landóan változó gazdasági szabályozást. De nagyon fontos lenne annak tudatosítá-sa, hogy a kedvezőtlen feltételek között is lehet hatékonyan, tudatosan vállalkozni, lehet arra koncentrélni, ami rajtunk múlik. Ismételten szignifikánsan alacsonyabb értékelést kaptak – tehát a vállalkozónők nem tekintik súlyos problémának őket – az olyan szerkezeti problémák, mint a vevők fize-tési késedelmei, a kapcsolati tőke hiánya, a felszerelés korszerűtlensége, a beszer-zési nehézségek, az alvállalkozók teljesítménye, valamint a munkaerő-hiány. Ezeket a tényezőket a közép-magyarországi férfi vállalkozók sem említették magas arány-ban, de most is kivételt képez az alvállakozók teljesítménye, valamint ebben az eset-ben a vevők fizetési késedelmei is. A kapcsolati tőke hiányának megítélésében is je-lentős a különbség: a nők ezt nagyobb problémának értékelik, azzal együtt is, hogy náluk sem kapott nagyon magas osztályzatot. Érdekes tanulságok vonhatók le abból, ha megnézzük az első négy helyen említett akadályozó tényező értékelését életcilusok szerint az 5.7 grafikonon.

3,94

4,11

4,22

4,53

3,24

3,89

3,95

4,35

2,88

3,79

3,67

4,34

2,86

3,65

3,97

4,30

nincs elég megrendelése

kiszámíthatatlangazdasági szabályozás

erős verseny

magas közterhek

indulónövekvőstagnálóhanyatló

5.7. ábra: Mennyire akadályozzák vállalkozása működését az alábbi tényezők? (átlag, 1: egyáltalán nem, 5: teljes mértékben)


26

A magas közterhek megítélése teljesen hasonló valamennyi életciklusban, bár lát-szik, hogy az indulótól a hanyatló felé haladva egyre magasabb értéket kapott, külö-nösen a hanyatló vállalkozások esetében. A kiszámíthatatlan gazdasági szabályozás fontossága is folyamatosan növekszik az indulótól a hanyatló irányába, ami ebben az esetben azzal is magyarázható, hogy minél idősebb egy vállalkozás, annál több sze-mélyes keserű tapasztalata van ezzel kapcsolatban. Látszik, hogy az erős verseny lényegesen kisebb mértékben probléma a növekvő vállalkozások számára, mint bármelyik másik kategóriában, de különösen nagy az érték a hanyatlókra. Az indulóknak ez természetesen hatványozott probléma, hiszen többnyire egy létező piacra, működő piaci szereplők közé szeretnének betörni. Ezzel összefüggésben az elégtelen mennyiségű megrendelés is jóval kevésbé jel-lemző az induló és növekvő vállalkozásokra, mint a stagnálókra és a hanyatlókra. V.3. Marketing, mint lehetőség a megrendelések számának növelésére Láttuk, hogy a megkérdezettek által említett egyik fő „működési akadály” a megren-delések számának elégtelen volta. Nézzük meg tehát, hogy mit tesznek ezen problé-ma megszüntetésének érdekében a magyarországi vállalkozónők: milyen marketing tevékenységet folytatnak? A marketing stratégia egyik alapvető eleme az úgyneve-zett egyedi eladási pozíció megfogalmazása. A kérdőívben ez a kérdés az 5.8. ábrán látható megfogalmazásban szerepelt.

14

19

34

35

35

43

45

49

61

71

72

professzionálisabb ügyfélszolgálat

korszerűbb technológia

nagyobb választék

fizetési pontosság

határidők betartása

alacsonyabb ár

ár / érték arány

korrekt, jogtiszta működés

jobb minőség

rugalmasság

jobb kapcsolat a vevőkkel

A vállalkozónők az első két helyre, minimális említésbeli különbséggel a vevőkkel va-ló jó kapcsolatot és a rugalmasságot tették. Mindkettő valóban nagyon fontos a vál-lalkozás során. A jó vevőkapcsolat a férfiakkal szemben is előnyük (Közép-Magyar-országon a nők 76%-a, a férfiak 64%-a említette), ezzel szemben a rugalmasságot Közép-Magyarországon a férfiak nagyobb arányban említették, mint a nők. Ugyan-akkor ezek a jobb kapcsolatok feltehetően a személyes kapcsolatrendszerre építést vagy egy ösztönös hozzáállást jelentik, ami egyedi eladási pozíciónak kevés lehet. Sajnálatosan kevesen említették például a professzionális ügyfészolgálatot, ami ugyanennek a területnek a tudatos egyedi eladási pozícióvá avanzsálását jelentené. A harmadik helyen említett „jobb minőség” már valóban lehetne egy tudatosan hasz-nált versenyelőny, ha ez a vevő számára is érzékelhető (tehát tudatos kommunikációs tevékenységgel társul).

5.8. ábra: Mi különbözteti meg az Ön vállalkozását versenytársai vállalkozásától? (%)


27

Kb. a megérdezettek fele említette a korrekt/jogtiszta müködést, ami a társadalmi fe-lelősségvállalás köztudatba kerülésével egyre inkább a fogyasztók felé kommunikál-ható értékké válik. Hasonló mennyiségű említést kapott a jobb ár/érték arány, amely tudatosabban megfogalmazott egyedi eladási pozíció, mint a jobb minőség vagy az alacsonyabb ár önmagában. Nem gyengébb minőséget, hanem nagyobb hatékony-ságot sugall. A férfiak mindkét előnyt nagyobb arányban említették, mint a nők. Az említések harmadik csoportja a fizetési pontosság (amely a végső fogyasztók fe-lé, mint a társadalmi felelősségvállalás egy eleme lehet előny), illetve a pontos szállí-tási határidő. Önmagában az alacsonyabb ár is itt szerepel. Fizetési pontosság tekin-tetében nincs különbség a férfiak és nők említésszáma között, ugyanakkor a pontos szállítási határidőt a férfiak sokkal, az alacsonyabb árat kissé többen jelezték. Igazán innovatív versenyelőnyt csak nagyon kevesen említettek. A korszerűbb tech-nológia a férfiaknál sem szerepelt gyakrabban, mint a nőknél, ugyanakkor a pro-fesszionális ügyfélszolgálat egy kicsivel igen. Ezeket a számokat is érdemes az élet-ciklusok függvényében is megnézni.

15

10

34

34

34

46

37

54

53

71

68

12

18

36

34

33

44

42

44

64

69

74

20

28

43

41

38

37

56

52

67

82

77

14

24

25

31

34

41

50

48

54

69

65

professzionálisabb ügyfélszolgálat

korszerűbb technológia

határidők betartása

fizetési pontosság

nagyobb választék

alacsonyabb ár

ár / érték arány

korrekt, jogtiszta működés

jobb minőség

rugalmasság

jobb kapcsolat a vevőkkel


Ami azonnal szembetűnő, hogy a növekvő vállalkozások valamennyi egyedi eladási pozíciót lényegesen nagyobb arányban említették, mint bármely másik csoport. Egyetlen kivétel az ár, ami önmagában valóban nem lehet egy innovatív vállalkozás versenyelőnye. Az alacsonyabb árat a hanyatlók említik legtöbben, jó kérdés, hogy az alacsony árra koncentráló startégiájuk oka vagy eredménye a hanyatlásuknak. (Különös tekintettel arra, hogy a hanyatló vállalkozások jelentős része kereskedő, az alacsony ár egyáltalán nem tűnik esetükben a nyerő versenystratégiának. Árban semmiképpen nem tudnak a nagy láncokkal versenyezni, tehát valami másban kelle-ne.) A korrekt, jogtiszta működést említik még a hanyatlók kicsit gyakrabban, mint a növekvők, ugyanez a stagnálóknál szerepel a legkevesebbszer. Remélhetőleg nem azért, mert némi szürke működésre van szükségük annak érdekében, hogy ne vállja-nak stagnálóból hanyatlóvá. Érdekes mutató, hogy a teljes vállalkozónői mintát tekintve egy megkérdezett átlago-san 4,8 egyedi eladási pozíciót jelölt be, ugyanakkor egy növekvő vállalkozás átlago-san 5,4-et. Bár a megfogalmazott egyedi eladási pozíciók lehetnének tudatosabbak és ponto-sabbak, de bármilyenek is, csak akkor fordíthatók át árbevételbe, ha a kommunikáci-ójuk is hatékony.

5.9. ábra: Mi különbözteti meg az Ön vállalkozását versenytársai vállalkozásától? (%)


28

Az alábbi 5.10. grafikon szerint ebben sem túl ötletesek, illetve hatékonyak a vállalkozónők. Jelentős többségük nem lép túl személyes kapcsolatrendszere megmozgatásán, ha újabb megrendelések szerzéséről van szó.

1

1

4

4

7

9

25

25

26

85

óriásplakáton hírdet

országos TV-ben hírdet

utcai falragaszon hírdet

országos lapban hírdet

ügynökök, közvetítők segítségét veszi igénybe

helyi TV-ben hírdet

szórólapozik

helyi lapban hírdet

megjelenik szakmai rendezvényeken

felhasználja személyes kapcsolatrendszerét

A megkérdezettek kb. egynegyede említette a szakmai rendezvényeken megjelenést, a helyi lapban hírdetést és a szórólapozást. Az egyéb eszközök – TV, országos napilap, óriásplakát, közvetítő – 10% alatti említést kaptak. Szórólapot, helyi lapban hírdetést és szakmai rendezvényeken való részvételt a nők, országos lapban hírdetést, óriásplakátot és közvetítőt a férfiak használnak nagyobb arányban. Ebben is jelentős különbségek mutatkoznak a vállalkozások életciklusai szerint, amint azt az 5.11. grafikon mutatja.

5

4

6

9

22

21

22

87

3

4

5

8

22

21

26

84

4

5

6

14

9

25

33

35

87

6

2

5

14

42

41

21

81

országos TV-ben hírdet

országos lapban hírdet

helyi TV-ben hírdet

helyi lapban hírdet

felhasználja személyeskapcsolatrendszerét


Látható, hogy a növekvő vállalkozások az átlagnál jóval nagyobb arányban jelennek meg szakmai rendezvényeken, hírdetnek országos médiában és veszik igénybe ügynökök, közvetítők segítségét. Ugyanakkor a személyes kapcsolatrendszerüket sem hagyják kiaknázatlanul. A helyi lapban hírdetés és a szórólapozás elsősorban az induló vállalkozások eszkö-

5.10. ábra: Mit tesz újabb megrendelések szerzése érdekében? (%)

5.11. ábra: Mit tesz újabb megrendelések szerzése érdekében? (%)


29

ze. Ugyanakkor a stagnáló és hanyatló vállalkozások egyik eszköz használatában sem tűnnek ki. Egy átlagos magyarországi vállalkozónő átlagosan 1,9 fenti eszközt használ. Egy induló 2,1-et, egy növekvő 2,2-t, egy stagnáló 1,7-et, egy hanyatló pedig 1,8-at. Az eddigiek fényében nem meglepő, hogy a vállalkozónők mindössze 5%-ának van marketingese, 16%-ának van márkaneve és 21%-ának van logója. A tudatos működés egyéb jellemzői sem túl gyakran fordulnak elő. Az egyetlen kivétel a könyvelő, amellyel a megkérdezett vállalkozások 85%-a rendelkezik. Ügyvédje és üzleti terve a vállalkozónők kb. egynegyedének, rendszergazdája vagy tanácsadója kevesebb, mint 15%-ának, minőségirányítási- vagy marketing szakembere 5%-ának, szabadalma 100-ból 1 vállalkozónőnek van.

1

5

5

12

13

16

21

25

27

85

szabadalma

marketingese

minőségbiztosítási szakembere

tanácsadója

rendszergazdája

márkaneve

logója

üzleti terve

ügyvédje

könyvelője

Férfiak esetében a fentieknél jelentősen magasabb arányban jellemző az üzleti terv megléte, illetve tanácsadó, rendszergazda és marketinges szolgáltatásai-nak igénybe vétele. Állandó ügyvéd nagyobb arányban fordul elő a női vállalkozá-sok mellett, a többi tényező emítésében nincs jelentős különbség a nemek között. Az 5.13. ábra ismét szignifikáns különbségeket mutat. Jól látszik, hogy az induló vállalkozások nagyobb részben gondolják úgy, hogy boldogulnak könyvelő nélkül, mint a többi kategória. Azután, ahogy egyre több időt ér meg a vállalkozás, egyre inkább kiderül, hogy ez szinte lehetetlen. A könyvelőt leszámítva valamennyi tanácsadó, illetve eszköz a növekvő vállalkozásoknál fordul elő a legnagyobb arányban. A legtöbb esetben legalább 50%-kal magasabbak az említésszámok, mint az őket követő stagnálók esetében. Márkanév és minőségirányítási szakember a hanyatlóknál relatíve magas arányban fordul elő. A marketinges és a szabadalom esetében különösen éles a kontraszt az indulók+növekvők és a stagnálók+hanyatlók között.

5.12. ábra: Van-e Önnek…? (%)


30

1

4

6

7

10

21

17

22

19

87

1

3

4

12

13

14

20

24

26

85

3

11

9

18

19

21

31

38

44

85

2

6

1

11

8

11

21

18

21

79

szabadalma

marketingese

minőségbiztosítási szakembere

tanácsadója

rendszergazdája

márkaneve

logója

üzleti terve

ügyvédje

könyvelője


V.4. Az info-kommunikációs technika (IKT) használata Ma már a tudatos működésnek, illetve az elegendő számú megrendelés biztosításá-nak szinte megkerülhetetlen eszköze a honlap, ehhez képest a vállalkozásoknak csak relatíve kis hányada rendelkezik vele. De mielőtt ezt a kérdést megvizsgáljuk, nézzük meg, hogy mi a helyzet egyáltalán számítógép tekintetében. A vállalkozások 44 százalékának nincs saját számítógépe. A fennmaradó 56 százalék a gépet elsősorban információszerzésre és az ügyfelekkel való kapcsolat-tartásra használja. Kb. a vállalkozások fele tartja a kapcsolatot a hatóságokkal, illetve bankol elektronikus módon. Minden harmadik vállalkozónő használja a computert számviteli, munkaügyi nyilvántartások vezetésére, készletnyilvántartásra, beszerzésre és értékesítésre. Kb. 25% internetes telefonálásra és engedélyek beszerzésére, mindössze 14% pedig termelésirányításra. Értékesítésre, beszerzésre, engedélyek beszerzésére a férfiak, munkaügyi nyilván-tartások vezetésére, bankolásra, valamint hatósági kapcsolattartásra a nők használ-ják gyakrabban. (Közép-Magyarországon) Az vevők szerzésénél nevesítetten nem szerepelt a céges honlap és a keresőopti-malizálás, ugyanakkor külön kérdésben erre is rákérdeztünk. Honlapja a női vállalkozások 22%-ának van. Ebben a tekintetben nincs jelentősebb különbség a férfi vállalkozásokhoz képest. Ez a szám a növekvő vállalkozások eseté-ben lényegesen magasabb, 33%. Honlappal esősorban Budapesten rendelkeznek a vállalkozónők. Nagyon jellemző a Kft.-kre, és kisebb mértékben a Bt.-kre. Ugyan-akkor alig fordul elő az egyéni vállalkozók esetében. Jellemző a 90-es évek elején, illetve a 2000-es évek elején létrejött vállalkozásokra. Ezek többnyire nagyobb vállal-kozások, nagyobb vevőkkel. (Pedig akinek sok kis vevője van, talán annak lenne leg-inkább szüksége egy ilyen hatékony kommunikációs eszközre.) A web-oldallal ren-delkező vállalkozónők felsőfokú végzettségűek, határozottan többet dolgoznak napi 10 óránál, és jellemzően családi vállalkozásuk van. Honlapjukat legtöbben természetesen a vállalkozás bemutatására használják, a megkérdezetteknek csak kevesebb, mint fele fogad rajta keresztül elektronikus meg-rendeléseket (a férfiakra ez az arány nagyobb). A honlappal rendelkezőknek mind-össze egyharmada fordít gondot a keresőoptimalizálásra, ebből következően a hon-lap-tulajdonosok több mint fele nem tapasztalt édemi forgalomnövekedést web-oldala üzembe helyezése óta. Az alábbi grafikon szemlélteti, hogy összességében a stagnáló vállalkozások tapasz-

5.13. ábra: Van-e Önnek…? (%)


31

taltak legnagyobb arányban forgalomnövekedést. Ugyanakkor a növekvők esetében legnagyobb a jelentős mértékű forgalomnövekedést tapasztalók aránya.

54

80

49 46

79

22

10

14 29

1611

1310

513 1019 15

totál(100%)

. induló(11%)

növekvő(16%)

stagnáló(52%)

hanyatló(21%)

nagy mértékben

közepesmértékben

kis mértékben

nem

V.5. Bővítési tervek Bővítési tervei a vállalkozások 15%-ának vannak. Ők elsősorban városokban – de nem a fővárosban – működnek. Jelentős részben induló vagy növekvő vállalkozások. Részben régi – a rendszerváltás előtt alapított –, részben egészen új, 2004 után létrejött családi Kft.-k, ahol a tulajdonosnő 10 óránál többet dolgozik naponta a vállal-kozásban. A bővítés legnagyobb arányban tevékenység- vagy termékkör bővítést jelent. Ezt kö-veti az új üzlethelyiség, ingatlan kialakítása vagy meglevő ingatlan felújítása, majd az új eszköz, gép beszerzése. Az alkalmazotti létszám bővítését mindössze 6% tervezi. Közép-Magyarországon a nők lényegesen kisebb hányada, mindössze 11%-a tervez bővítést. Ugyanakkor a férfiak közül minden ötödik, mégpedig a nőknél nagyobb arányban új eszköz, gép, gépjármű beszerzésében gondolkodva. Érdekes kérdés, hogy a vállalkozók miből tervezik a bővítés finanszírozását: több: mint 50%-uk a visszaforgatott nyereségből, kb. negyedük családi megtakarításból, és csak minden ötödik bankhitelből. A bankhitel, a visszaforgatott nyereség, sőt az alapítói tőke és a külső befektető is igen nagy arányban fordul elő a növekvő vállalkozások között. Ezzel szemben a csa-ládi megtakarítás elsősorban az induló vállalkozások finanszírozási forrása. A visszaforgatott nyereség és a családi megtakarítás a nőkre, a bankhitel és a baráti kölcsön a férfiakra jellemzőbb.

5.14. ábra: Tapasztalt forgalomnövekedést, amióta van honlapja? (%) – Bázis: akinek van honlapja


32

15

1

1

1

1

2

5

6

7

9

14

37

egyé

b

önmag

a tov

ábbk

épzé

se

IT-eszk

öz vá

sárlá

sa

meglev

ő esz

köz k

orsze

rűsíté

se

főtev

éken

ység

hez g

ép vá

sárlá

sa

új üz

lethe

lyiség

vagy

más

inga

tlan k

ialak

ítása

V.6. Akik valaha vettek fel bankhitelt A megkérdezett vállalkozónőknek mindössze 22%-a vett fel valaha bankhitelt a vál-lalkozása számára, elsősorban a Dunántúlon és Észak-Magyarországon, kisebb városokban és községekben. Budapest kimondottan alulreprezentált a bankhitelt valaha felvett vállalkozások között. Elsősorban termelő, építőipari és kisebb mértékben kereskedelmi cégekről van szó, a szolgáltató vállalkozások alul-reprezentáltak. Jellemzően növekvő, 2000 előtt alapított, nagyobb, nyereséges családi cégek, nagy vevőkkel. A tulajdonosnő kapcsolatban él, felsősokú vég-zettségű és 10 óránál többet dolgozik naponta a vállalkozásban. A férfiak kissé na-gyobb arányban vettek már fel bankhitelt a vállalkozásuk számára, mint a nők. Az alábbi grafikon jól mutatja, hogy elsősorban a növekvő vállalkozások jutnak bank-hitelhez, illetve ők tudnak és akarnak élni ezzel a lehetőséggel.

78 8462

80 78

22 1638

20 22

totál(100%)

. induló(11%)

növekvő(16%)

stagnáló(52%)

hanyatló(21%)

igen

nem

Jellemző az is, hogy vállalkozók személyi kölcsönt vesznek fel vállalkozásuk céljai-nak finanszírozására, különösen, ha cégük nem hitelképes. Erre a vállalkozónők 34%-a esetében került már valaha sor. Nagyrészt 1990 előtt alakult, hanyatló vállal-kozásokról van szó, elsősorban a kereskedelmi szektorból. A családi vállalkozások a bankhitelhez hasonlóan személyi kölcsönt is gyakrabban vesznek fel, mint a nem családi cégek. (Csakúgy, mint a férfi vállalkozók a nőkhöz képest.)

5.15. ábra: Amennyiben tervez bővítést, milyen változtatásra gondol? (%) – Bázis: aki tervez bővítést

5.16. ábra: Vállalkozása vett már igénybe bankhitelt? (%)


33

Akik még soha nem vettek fel bankhitelt, azok nagy részének (88%) – állítása szerint – nem volt rá szüksége. A maradék 12%-nak vagy elutasították a kérelmét (3%) vagy nem bízott benne, hogy megkapná, ezért meg sem próbálta. V.7. Pályázás Bár a finanszírozási lehetőségek között nem szerepelt a pályázati forrás, külön kér-désben erre is rákérdeztünk. A megkérdezett vállalkozónőknek mindössze 8%-a tervezi, hogy a közeljövőben pályázni fog. 27% annak ellenére nem tervezi ezt, hogy ismer olyan pályázatokat, amelyek szóba jöhetnek a vállalkozása számára. 65% ugyanakkor nem is ismer ilyen pályázatot. (Közép-Magyarországon a férfiak kis mértékben nagyobb arányban ismernek maguk számára használható pályázatot, mint a nők.) Az 5.17. grafikon szerint pályázásban is a növekvő vállalkozások járnak élen. Ők is-mernek legnagyobb arányban pályázati lehetőségeket, és a pályázási szándék is esetükben a legnagyobb.

65 74

4969

60

2719

36

2530

8 7 15 6 10

totál(100%)

. induló(12%)

növekvő(15%)

stagnáló(52%)

hanyatló(21%)

igen

nem

nem ismermegfelelőpályázatot

Akik nem tervezik, hogy pályáznak – bár ismernek nekik szóló pályázatot – elsősor-ban azért nem készülnek ilyen jellegű forrásszerzésre, mert nem szeretnék megkötni a gazdálkodásulat (37%) (A nemek között nincs jelentős különbség ebből a szempontból.) 30%-uk szerint túl kicsi a nyerés esélye (a nők szerint inkább igaz ez, mint a férfiak szerint). Minden negyedik megkérdezett úgy gondolja, hogy nem tudna eleget tenni a pályázat feltételeinek (ezt a nők jóval nagyobb arányban gondolják, mint a férfiak). Csak kb. minden tizedik vállalkozónő zárkózik el azért a pályázatírástól, mert túl nagy tehernek gondolja azt (ezt a férfiak említették nagyobb arányban). V.8. Foglalkoztatás-bővítés A vállalkozónőknek mindössze 6%-a tervezi foglalkoztatotti létszámának bővítését. Ugyanakkor 7% létszám-csökkentést tervez, tehát idén nem fog növekedni a női vál-lalkozások alkalmazotti létszáma. Ez azért sajnálatos, mert láttuk, hogy – legalábbis a sikeresebb vállalkozónők – rengeteget dolgoznak – gyakran napi 10 óránál többet –, tehát nagy szükségük lenne (további) alkalmazotti segítségre.

5.17. ábra: Tervezi, hogy pályázik? (%)


34

6 1 3 7 14

87 94 8289 83

7 515

4 3

totál(100%)

. induló(11%)

növekvő(16%)

stagnáló(52%)

hanyatló(21%)

nő

nemváltozik

csökken

Egyedül a növekvő vállalkozások tervezik jelentősebb mértékben az alkalmazottaik számának növelését, mégpedig elsősorban az építőipari és termelő Kft.-k. Viszony-lag új vállalkozásokról van szó nagy vevőkkel és gyakran 10-nél több alkalmazottal. A családi vállalkozások jóval nagyobb arányban terveznek új alkalmazottat felvenni, mint a nem családi cégek. A vállalkozónők elsősorban a vállalkozás alaptevékenysé-ge szerinti munkakörbe keresnek munkatársat. A férfiak ugyanakkor ügyviteli és pénzügyi területekre is. (A nők ezeket a munkákat feltehetően nagyrészben maguk végzik el.) Általában véve jellemző, hogy a mikrovállalkozók elsősorban személyes kapcsolati hálójukon keresztül keresnek embert. Emellett a férfiak inkább internetes hírdetéssel, a nők inkább újsághírdetéssel próbálkoznak. Akik nem terveznek embert felvenni, azok nagyrészt azzal indokolják ezt, hogy nincs szükségük (több) alkalmazottra. Ugyanakkor az ilyen választ adók több, mint fele többet dolgozik napi 8 óránál a vállalkozásában. A magas közterheket itt csak kevesen említették, bár más vonatkozásban a legfőbb akadályozó tényzőként jelenik meg. Ugyanakkor áttételesen a magas bérköltség – de egyáltalán nem csak az – is kifejeződik abban a válaszban, hogy „nincs elég megrendelésünk”. Ez a hanyatló vállalkozásokra jellemző leginkább, de a stagnálók esetében is jelentős tényező. A női vállalkozásokra jellemzőbb, mint a férfiakra. Ugyanakkor első ránézésre meglepő, hogy pontosan a növekvő vállalkozások állítják legnagyobb arányban, hogy nincs szükségük plusz munkaerőre. Emögött valószí-nűleg az a tény húzódik meg, hogy Magyarországon eleve az élőmunkára kevésbé építő vállalkozások tudnak hatékonyabban működni, tehát van nagyobb esélyük nö-vekedésre. Mindent összevetve foglalkoztatási szempontból az a szomorú kép rajzolódik ki előt-tünk, hogy a magyarországi vállalkozónőkben rövidtávon nincs jelentős foglalkozta-tás-bővítési potenciál. Ez azért különösen sajnálatos, mert tanácsadói és tréneri gyakorlatunkból pontosan tudjuk, hogy mennyire leterheltek, milyen nagy szükségük lenne segítségre. Ugyanakkor más projektjeink során egyértelműen tapasztaltuk azt is, hogy nagyon könnyen érzékenyíthetőek az esélyegyenlőség kérdéseire, tehát összességében – mivel sokan vannak – nagyon sok hátrányos helyzetű embernek adhatnának munkát. Ehhez azonban komplex támogatásra lenne szükségük, amely-nek csak egy eleme a járulékkedvezmény. A képzésnek, tanácsadásnak, kapcsolati háló bővítésének is jelentős szerepe van.

5.18. ábra: Hogyan alakul ebben az évben az alkalmazotti létszáma? (%)


35

1735

16 14 14

4

1

3 4 6

3223

2032

44

47 4161

5036

totál(100%)

. induló(12%)

növekvő(15%)

stagnáló(52%)

hanyatló(21%)

nincs rászüksége

nincs elégmegrendelésemagasközterhek

egyéb

Megkérdeztük azt is, hogy milyen szempontok játszanak szerepet a munkafelvételnél. Az ábrán – a fontosságot jelző átlagok megszokottnál alacsonyabb volta mellett – jól láthatók az egyes szempontok férfi-női megítélésbeli eltérései, az általános egészségi állapot és a túlórázási hajlandóság relatíve erős fontossága az előbbieknél, az összes többi a nőknél. A befolyásoló tényezők földrajzilag nagy eltéréseket mutatnak. A fővárosban és a közép-magyarországi régióban minden kevésbé fontos – feltételezhetően az intézményes ellátottság összehasonlíthatatlanul magas színvonala miatt. A növekvő vállalkozásokban – jellegüknél fogva – minden fontosabb. Más tényezőknél a korábbról ismert sztereotípiák ismétlődnek: az egészségi állapot és a túlóra az iparban és az építőiparban fontosabb, a gyerek-szülés és a beteg gyerek a kereskedelemben, míg a továbbképzés a szolgáltatási szektorban.

1,78

2,3

2,67

2,7

2,97

3,08

3,3

1,57

1,85

2,04

2,26

2,67

3,61

3,41

1,55

1,83

2,45

2,16

2,31

2,7

2,68

1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

párkapcsolatban él-e

terv ez-e még gyereket

v állal-e tov ábbképzést

mi történik, ha betegek leszenk a gyerekei?

milyen gyakran beteg?

haj landó-e túlórázni

milyen az egészségi állapota?

nők férfiak KM nők

5.19. ábra: Ha nem tervezi alkalmazott felvételét, miért nem? (%)

5.20. ábra: Mennyire fontos egy új dolgozó felvételénél, hogy…? (átlag)


36

V.9. Tanulási szándék A vállalkozónőknek mindössze negyede érzi szükségét annak, hogy szervezett for-mában vállalkozói ismereteket tanuljon.

75 76 69 76 74

25 24 31 24 26

totál(100%)

. induló(11%)

növekvő(16%)

stagnáló(52%)

hanyatló(21%)

igen

nem

Ezek elsősorban Budapesten kívüli városokban működő nagyobb vállalkozások, né-hány nagy és sok kicsi ügyféllel, tipikusan 25 és 35 év közötti, felsőfokú végzettségű tulajdonosnővel. Ugyanakkor a tanulás iránti igény a nőkben még így is jelentősen erősebb, mint a férfiakban. Az 5.22. ábra azt mutatja, hogy milyen területen szeretnének a vállalkozónők első-sorban továbbképződni:

6

9

11

12

30

35

40

40

42

45

50

szellemi tulajdonvédelem

HR

minőségbiztosítás

ügyfélszolgálat

Internet-használat

pályázatírás

számítógép-kezelés

üzleti tervezés

marketing

nyelv

pénzügy, jog, adózás

Az első helyeken a pénzügyi, adózási, jogi ismeretek bővítése, a nyelvtanulás, a marketing és üzleti tervezési készségek fejlesztése, valamint a számítógép-kezelési rutin erősítése áll. Az utóbbit, illetve az Internet-használati képzést a nők jóval gyak-rabban említették, mint a férfiak. Korábbi kutatásaink alapján is állíthatjuk, hogy a vállalkozások fiaskóiban a képzés mellett gyakran az előzetes, indulás előtti, illetve a menetközbeni tanácsadás hiánya is fontos szerepet játszik. A következő ábra azt mutatja, hogy a korábbi helyzethez képest a könyvelő immár stabíl segítővé vált, és ha a vállalkozó nők tényleg bővítik pénzügyi ismereteiket, ebből még partnerség is lehet. Viszont messze nem beszélhetünk arról a sok elemű segítő hálóról, amely a növekedési pályára álláshoz,

5.21. ábra: Szükségét érzi-e, hogy szervezett formában vállalkozói ismereteket tanuljon? (%)

5.22. ábra: Milyen képzésre lenne szüksége? (%, bázis: akik szükségét érzik a tanulásnak)


37

a külső finanszírozás időszerűségének és forrásának eldöntéséhez, a megfelelő jogi forma megválasztásához, vagy a vállalkozás tevékenységeinek legjobb kompozíció-jához kellene. Továbbra is nagyon alacsony a tanácsadó és vállalkozásfejlesztő szervezetek igénybevétele. Nyitott kérdések híján csak vélelmezzük, hogy a fővárosban azér (is) kérnek többen segítséget, mert több a lehetőségük erre, a községekben pedig azért, mert nagyobb a vállalkozás tétje és a bukás esélye. Utóbbiak ismerőstől nem szívesen kérnek segítséget, ebben az üzleti titok megőrzése és a hagyományos bizalmatlanság egyaránt szerepet játszhat. A nők sokkal könnyebben kérnek segítséget, és kevésbé félnek a társuktól segítséget kérni, mint fordítva.

1,21

1,58

2,05

2,09

2,12

2,5

3,01

4,17

1,06

1,41

1,39

1,76

1,92

2,74

2,58

4,07

1,16

1,7

2,03

2,22

2,52

2,7

3,34

4,21

1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

egyéb:

tanácsadó céghez

vállalkozásokat segítő szervezetekhez

bankok, pénzintézetekhez

tulajdonostársához

üzleti partnerekhez, ismerősökhöz

férjéhez/élettársához

szaktanácsadóhoz; könyvelő, jogász

nők férfiak KM nők

5.23. ábra: Ha üzleti tanácsra volna szüksége, kihez fordulna? (1-5 átlagok)


38

VI. Esélyegyenlőség, a munka és magánélet összehangolása Ebben a fejezetben kerül kifejtésre a vállalkozónők és az esélyegyenlőség kérdése, melyet a családi kapcsolatokon, illetve a munka-magánélet kérdése alapján mutatunk be. VI.1. Személyes és családi kapcsolatok A szürke-fekete gazdaságban a foglalkoztatási adatok általában rejtve hagyják a vállalkozás valóságos munkavégzőit. Ha azonban arra kérdezünk, hogy kik dolgoznak a vállalkozásban, akkor az alvállalkozók és a részmunkaidős foglalkozta-tottak mellett ott találjuk a családtagokat (25%) és a nyugdíjasokat (13%) is. A válaszok a foglalkoztatás, a munkavégzés esélyegyenlőtlenségét is mutatják: távmunkás senkinél nem dolgozott, minimális az osztott munkaidőben (2%), a GYES és GYET mellett dolgozók (4%) és a romák (3%) előfordulása. A férfiaknál több a roma alkalmazott (10%), míg családtagot, az iparban tevékenykedő növekvő vállalkozások alkalmaznak legnagyobb arányban (36%). Ez az arány az árbevétel növekedésével mutat még összefüggést.

Mintánk közel negyede, összesen 230 válaszadó alkalmaz segítő családtagokat, elsősorban házastársat vagy élettársat (54%), esetleg gyermeket (24%), ennél ritkábban a kérdezett édesanyját vagy más rokont (10%). A férfiak nem dolgoznak saját szülővel, se a társuk szüleivel, összességében azonban nagyobb arányban dolgoznak a társukkal, feleségükkel (64%).

25

3

4

2

16

0

13

0 5 10 15 20 25 30

családtag

roma alkalmazott

GYES-en GYED-en lév ő alkalmazott

Osztott munkaidőben dolgozó

Részmunkaidős

Táv munkás

Nyugdíjas

5.1 ábra A vállalkozásban alkalmazottak jellemzői („Dolgozik-e a vállalkozásban…”) ( (%)

101

2410

512

54

0 10 20 30 40 50 60

távolabbi rokon

veje-menye/gyermeke társa

gyermeke

anyja

apja

após

anyós

feleség/élettárs

férj/élettárs

5.2 ábra Amennyiben van ilyen, ki a segítő családtag a vállalkozásban? ( (%)


39

A családtagok alkalmazása a családi vállalkozás fogalmának egyik, de nem egyetlen alkotóeleme. Ide tartozik a vállalkozás indításához adott pénzbeli és természetbeni családi segítség, a közös döntés a fejlődés további lépéseiről, az egyes forduló-pontokhoz kapcsolódó alternatívákról. Az említett ismérvek alapján, becslések sze-rint Európában kb. 70-80% a családi vállalkozások aránya. Mintánkban a kérdezettek egyharmada sorolja magát ebbe a kategóriába, ezen belül jellemzően az iparban, építőiparban és kereskedelemben dolgozó mikro-vállalkozások, 5-20 millió forint közötti árbevétellel, akik gyerekesek és kapcsolatban élők. A családi vállalkozások önbesorolásában vélhetően szerepet játszott az is, hogy nem csak az előnyökre, hanem néhány negatívumra is rákérdeztünk. Az egyetértés arányai csökkenő sorrendben a következő képet mutatják:

A soha nem keverem a családi és az üzleti ügyeimet: a válaszadók 58 százaléka (jellemzően a fővárosban és községben élő, növekvő és stagnáló, építőiparban, kereskedelemben és szolgáltatásban dolgozó nem családi vállalkozások, akik napi 7-8 órát dolgoznak.)

A szülők hajszolt életmódja nem csinál kedvet a folytatáshoz: a válaszadók 32 százaléka (jellemzően a Közép-Dunántúlon, Közép-Magyarországon és az Észak-alföldön, városban és községben működő, hanyatló építőipari, és kereskedelmi vállalkozások, amelyeknek sok kis vevőjük van, a vezetőjük 36-45 éves, érettségizett, és 9-nél több órát dolgozik naponta)

A vállalkozás a szülők, a testvérek és más rokonok anyagi segítsége nélkül nem jött volna létre: a válaszadók 30 százaléka. Az egyetértők Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon, városokban élő, már a rendszerváltás előtt is működő illetve kezdő családi vállalkozók a kereskedelemben, akik 9-10 órát dolgoznak egy nap.

Ha a család segít, az jó ok a folyamatos beleszólásra. Az egyetértő 23 százalék Budapesten, Közép-Dunántúlon, Közép–Magyarországon és Dél-Alföldön élő, kezdő családi vállalkozás.

Nem bízom senkiben, ezért dolgozom a családommal: 19 százalék értett egyet a családi vállalkozások eddig nem említett előnyével, a kivételes bizalmi tőkével, mégpedig azok a családi vállalkozások, amelyek, város-ban, iparban, építőiparban dolgoznak.

A válaszokból látható, hogy akik benne vannak, azok – tapasztalati alapon – a családi vállalkozások előnyös és hátrányos elemeit is visszaigazolták, míg akik

33

66

1

családi vállalkozás nem családi vállalkozás nt/nv

5.3 ábra A válaszadók véleménye arról, hogy a vállalkozásuk családi vállalkozás-e (%)


40

kívülről válaszoltak és küszködnek a vállalkozásukban, ők főleg a negatív említésekkel azonosultak. A családi vállalkozások külföldön oly népszerű előnyei, mint az utódnevelés, a gyerekek jövőbeli egzisztenciájának megteremtése (14%) és a hagyományok folytatása (12%) csak egy kis körben találtak egyetértésre mintánk-ban.

VI.2 A vállalkozás hatása a család életére A vállalkozás életformaváltás, amely mintánk 79 százalékának az életében is változásokat hozott. Ezek az arányok Közép-Magyarországon valamivel kisebbek; a nők itt csak 70 százalékban számolnak be változásról, a férfiak 72 százalékban. A főváros előnye itt is megmutatkozik, az itt élők 63%-ának változott az élete, főleg azoknak, akik 89 előtt kezdtek, és több mint 9 órát dolgoznak. A korábban már említett hajszoltság alapja a vállalkozásban, vagy ahhoz kapcsoló-dó ügyintézéssel töltött idő, ennek átlaga 8,9 óra, 24 órás legmagasabb és 1 órás legalacsonyabb szélsőértékek mellett. Legmagasabb a munkában töltött idő a megyeszékhelyen, a növekvő vállalkozásoknál, kft-knél, illetve az építőiparban. Az átlag összefügg az alkalmazottak számával, az árbevétel nagyságával. Magas az átlag a veszteséges vállalkozásoknál és a családi vállalkozásoknál is. Férfiaknál az említett arány kis mértékkel alacsonyabb, 8,54, itt a megjelölt maximum 14 óra volt. A közép-magyarországi nők átlagosan 8,73 órát dolgoznak. A Vas megyei nő-kutatáshoz (2004) képest három százalékkal nőtt azok száma, akiknél a változás azt jelentette, hogy többet dolgoznak, mint indulásuk előtt.

4

12

14

19

23

30

32

56

94

86

84

79

75

68

66

42

2

2

2

9

2

2

2

2

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Gyakran veszteséget okozott, hogy a családibölcsességre hagyatkoztunk egy külső szakember

Amit a vállalkozásban csinálunk, azt csináltákfelmenőink is

Kisgyermekkoruktól bevontuk a munkába agyerekeket, magától értetődik, hogy ők folytatják,

Nem bízom senkiben, ezért dolgozom a családommal

Ha a család segít, az jó ok a folyamatos beleszólásra

A vállalkozás a szülők, testvérek vagy más rokonokanyagi segítsége nélkül nem jött volna létre

A szülők hajszolt életmódja nem csinál sok kedvet avállalkozáshoz

Soha nem keverem a családi és az üzleti ügyeimet

79

21

v áltozott nem v áltozott nt/nv

5.4 ábra Igaznak érzik-e a vállalkozók a következő állításokat (%)

5.5 ábra Saját megítélésük szerint változott-e az életük, amióta vállalkozók lettek (%)


41

A változások között legnagyobb gyakorisággal a több munkavégzést említették, amelyet elsősorban negatív változások-a családra és önmagára jutó kevesebb idő, a nagyobb feszültség, több idegesség követnek. De a vállalkozás örömforrás is, amely válaszolók felének a hasznosság tudatát, negyven százalékának magasabb jövedelmet nyújt, másoknak a korábbinál jobb időmenedzsment képességét és jobb életet. Vas megyében úgy fogalmaztak: nem vagyok kiszolgáltatott. Akik rosszabbul élnek, ők sincsenek kevesen (14%), de mintán belüli arányuk alacsonyabb az országosnál. A férfiak sokkal inkább előnyökhöz jutottak vállalkozásukkal /vagy így érzik/; 61%-ban számoltak be magasabb jövedelemről, csak 56% jelölte, hogy kevesebb idejük jut a családra, és 60%-uk jobban él, mióta vállalkozik. A vállalkozás a kérdezettek 42%-a családjának javította, 11%-nak rontotta a helyzetét, míg 46% pozíciója változatlan maradt. A javulás haszonélvezői a községekben működő növekvő vállalkozások, amelyek az iparban és az építőiparban dolgoznak, jogi formájukat tekintve bt-k, kft-k. Tulajdonosaik felsőfokú végzettségűek, vállalkozásindítás előtt is vezetők voltak. Ma több, mint 10 alkalmazottal dolgoznak, árbevételük 5 millió forint feletti, eredményük minimum nullszaldó.

24

143536

4051

676868

91

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

kev esebbet dolgozik

egyéb

rosszabbul él

jobban él

jobban bánik az időv el

magasabb a jöv edelme

hasznosnak érzi magát

kev esebb idő jut magára

idegesebb, feszültebb

kev esebb idő jut a családra

többet dolgozik

42

46

11 1

javította nem változott rontotta nt/nv

5.6 ábra Amennyiben változott az életük, miben (%)

5.7 ábra Megítélésük szerint hogyan befolyásolta a család életszínvonalát az, hogy vállalkoznak (%)


42

16

16

338

13

12 0

igen, mindenki többet segítigen, a férj/élettárs többet segítháztartási segítséget vesznek igénybenem történt változásnem történt változás, a munka megoszlik a családtagok közöttminden munka továbbra is rám hárulegyébnt/nv

A családi munkamegosztás alakulását a női vállalkozói sors kulcskérdésének tekintettük már 1995-ben, az első vállalkozónői kutatás idején is. Akkor a nők 17%-a mondta, hogy mindenki, 14% pedig, hogy a férj és az élettárs többet segít, de 24%-uk továbbra is egyedül csinált mindent. A két évvel későbbi családi vállalkozás kutatásban – ahol a mindenki a család összes tagjára vonatkozott, 32% említette a terhek megosztását, és csak 7% viselte egyedül a család összes terheit. Vas megyében a kérdezettek 31%-a továbbra is egyedül bírkózott meg a feladataival, 34% már a vállalkozás előtt megosztotta azokat, 14%-nak a férje már korábban is segített, 10%-nál nőtt a férfiak szerepvállalása. Kutatásunkban a férfiaknál 49% mondta, hogy nem történt változás, és nem is kapnak annyival több segítséget a családjuktól, mint a nők. Arról, hogy változás történt, a növekvő és a családi vállalkozásokban számolnak be a legtöbben, itt többen mondják, hogy mindenki többet segít a családból. A változás aránya fordítottan arányos a munkával eltöltött idővel: minél többet dolgozik valaki, annál több változást tapasztal és annál több segítséget lát maga körül. Korábbi kutatásainkban szerepelt az üzleti és a magánélet konfliktusára vonatkozó kérdés is, amelynek nem kisebb a tétje, mint hogy az üzlet ne vezessen a magánélet sérüléséhez. A válások hazai aránya és áldozatainak száma ad különös jelentőséget ennek a kérdésnek. Vas megyében a kérdezettek 79%-a mondta, hogy soha, 14%-a, hogy ritkán. Ábránk adatai ennél ellentmondásosabbak. A kezdő és a növekvő vállalkozásokban mondják többen, hogy „nem, soha”, ugyanígy a családdal együtt nem élők, és a nem családi vállalkozások. Itt is érvényesül a munkaidő és a konfliktusok közötti fordított arányosság: minél kevesebb órát tölt valaki a válllalkozásában, annál inkább azt mondja, hogy nincs konfliktusa.

5.8 ábra Megítélésük szerint történt-e változás a családi munkamegosztásban a vállalkozás megkezdése óta? (%)

(%)


43

A konfliktusok okainak sorrendje 1997-ben időhiány, a túl sok munka és a pénzhiány volt, 2004-ben időhiány, pénzhiány, kiszámíthatalanság, most az időhiányt a fáradtság és túlhajszoltság követi, és csak utána a pénzhiány. A férfiak szerint a konfliktusok 75%-ban az időhiányból fakadnak. A nők ennél árnyaltabban látják a probléma lehetséges okait. Ha ugyanis a munkamegosztás konkrétumaira kérdezünk, azt látjuk, hogy a háztartás, a család és a ház körüli teendők jó része, ezek logisztikája és hagyományos részletei, mint a mosogatás, reggeli- és vacsorakészítés, kisebb takarítás még mindig női feladat. Alig jelenik meg külső segítő az egyes tevékenységek elvégzésében.

6126

8 31

nem, soha igen, nagyon ritkán igen, többszörigen, rendszeresen nt/nv

1112

5688

1257

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

családtaggal együtt dolgozás

nem kapok segítséget

ügyfelekkel való problémák

vállalkozás irányításával kapcsolatos kérdések

nem tudja

munka és magánélet összeegyeztetése

anyagi kérdések, pénzhiány

fáradtság, túlhajszoltság

egyéb:

időhiány

5.9 ábra Megítélésük szerint van-e konfliktus az üzleti és magánéletük között? (%)

5.10 ábra Amennyiben van konfliktus, annak mi a fő oka? (%)


44

VI.3. Kik a sikeresebb vállalkozók ? A Vas megyei kutatásban úgy tettük fel ezt a kérdést, hogy milyen tényezők miatt kevésbé sikeresek a női vállalkozók, mint a férfiak? A válaszok sorrendje így alakult: 1. a nő feladata a család is, 2. a nőknek többet kell bizonyítani, hogy ne mint nőt kezeljék, 3. a nőknek kevesebb a lehetősége /esélyegyenlőtlenség/. Megkérdeztük azt is, milyen tulajdonságok teszik sikeresebbé a női vállalkozókat. A válaszok sorrendje a következő volt: kitartóak, nőiesek, jól kommunikálnak. Jelen kutatásban a férfiak 66%-a szerint ők a sikeresebbek, és csak 11%-ban tartják annak a nőket. A közép-magyarországi nők 47%-a viszont azt mondja, hogy a férfiak a sikeresebbek, és 28%-uk meggyőződése, hogy a nők a jobbak. Az, hogy a társadalmi nemi hovatartozás nem számít, minden szegmensben elmaradt a többi válasz gyakoriságától. Földrajzilag leginkább Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon hiszik azt, hogy a férfiak a jobbak, valamint a közsségekben (60% körül).

1,112,71

1,533,29

1,225,15

0,533,51

2,183,53

1,521,561,54

0,325,2

0,70,51

0,30,160,09

0,540,27

1,911,18

0,630,31

0,770,39

0,150,28

0,671,09

0,020,29

0 1 2 3 4 5 6 7

gyermek iskolába vitelemosás

vasaláskisebb takarítás

tanulás a gyerekkelnapi teendők átgondolása

apróbb javítások a lakásbanreggelikészítés hétköznap

ebédfőzés hétköznapvacsora hétköznap

reggeli hétvégénebéd hétvégén

vacsora hétvégénkocsimosásmosogatás

varrásegyéb házimunka

Ön társa más személy

53

23

16

9

férfiak nők mindkettő/egyik sem/nem ezen múlik nt/nv

5.11 ábra Az említett személyek hetente hányszor végzik a következő tevékenységeket? (%)

5.12 ábra Saját megítélésük szerint kik a sikeresebb vállalkozók (%)


45

A sikertényezők különbségeit jól mutatja a következő két tábla. A bemutatott válaszokból az látszik, hogy ha esetenként enyhültek is, de nem szüntek meg a férfi és a női vállalkozások közötti esélyegyenlőségi különbségek. A férfiak előnyeit a nők az aránytalan – kisebb – családi közteherviselésben, a férfias világ által adott jobb elfogadottságban látják, míg saját előnyeiket – hittel, és egyben magukat bátorítva – az érzelmi intelligencia tényezőivel magyarázzák.

1%1%1%1%2%2%2%3%4%4%4%5%

14%16%

42%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45%

kevesebbet aggódnaktalpraesettebbek

kitratóbbaksikerorientáltabbak, céltudatosabbak

jobban megfizetik a munkájukattöbben vannak a pályán

jobb az üzleti érzékük

egy dologra koncentrálnak, összeszedettebbek,hatékonyabbak

vagányabbak, bátrabbak, merészebbekerőszakosabbak, rámenősebbek

határozattabbakvan családi háttélr mögöttük

egyébkönnyebben elfogadják őket, nincsenek előítéletek

több idejük van, otthoni munka kevesebb

1%1%1%1%

2%2%

3%4%4%4%

6%6%

7%9%

24%26%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%

több idejük van, otthoni munka kevesebbszorgalmasabbak

határozattabbakkevéssé befolyásolhatók

kreatívabbaksikerorientáltabbak, céltudatosabbak

talpraesettebbekrugalmasabbak

egy dologra koncentrálnak, összeszedettebbek,hatékonyabbak

jobban kommunikálnakjobb az üzleti érzékük

empatikusabbak, ember központú gondolkodásprecízebbek, pontosabbak

okosabbak, átgondoltabbak, megfontoltabbakkitartóbbak

egyéb

5.13 ábra A férfiak sikeresebbek, mert (%)

5.14 ábra A nők sikeresebbek, mert (%)


46

VII. Az interjúzás és a fókuszcsoportos megbeszélés tapasztalatai A kvantitatív vizsgálat eredményeinek ellenőrzésére egy dunántúli megyeszékhelyen és egy alföldi mezővárosban – a kérdőív tematikáját követő, de a kulcskérdések mögé betekintést engedő – mélyinterjúk készültek; egy másik dunántúli, fejlett iparral rendelkező városban pedig fókuszcsoportos beszélgetést folytattunk. Összesen 29 résztvevő, 16 nő és 13 férfi válaszait tükrözik a következő megállapítások. Dunántúl 1. Nők és férfiak a vállalkozásban 10 mikro- és kisvállalkozás került be a mintába, mindegyikük szolgáltató, kereskedelmi ágazatban tevékenykedik. Az induló vállalkozások esetében nagyon rövid idő telt el, így érdemi megállapításokat csak a működő vállalkozók tudtak tenni. Egy pékségnél és egy reklámcégnél az alkalmazotti létszám, a forgalom, valamint az ellátási terület bővült. A két kereskedő cég a kezdetektől élvezi az európai uniós csatlakozás előnyeit árubeszerzéseik révén. A többi cég kizárólag a magyar piacon jelenik meg. A dunántúli nagyváros mintájában szereplő négy női vállalkozó mindegyike egyszemélyben vállalkozó és családanya. Közös bennük, hogy többségük kényszerből vált vállalkozóvá. Vállalkozásuk kicsi, gazdálkodási formájukat tekintve többnyire bt. és egyéni vállalkozás, ritkábban kft, de abban már valamelyik családtag is részt vesz. Általában napi nyolc órát, vagy annál többet töltenek vállalkozásukban. Lakóhelyükhöz közel bérelt üzletben vagy irodahelyiségben végzik tevékenységüket. A megismert női vállalkozóknál a család kiemelt helyen szerepel, vállalkozásuknál fontosabbnak tartják. Mindegyikük úgy alakítja idejét, hogy gyermekeik ne érezzék édesanyjuk hiányát. A hat férfi vállalkozó mind életkor, mind családi állapot szempontjából sokkal differenciáltabb. Vagy nincs még családjuk, vagy már felnőttek a gyerekek. A beszélgetésekből az derült ki, hogy nekik a munka az első. Maguktól nem, csak rákérdezésre beszéltek családjukról. Az interjúk alapján a nők és a férfiak teljesen másképp látják a vállalkozói létet. A férfiak egy csoportja a határozott, elhivatott vállalkozót képviseli, akinek a cége áll az első helyen az életében. Azok a nők, akik kényszerből lettek vállalkozók, szerencsés esetben munkájukat szerető asszonyok, akiknek az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása egy kényszerű esemény volt, amelynek meg kellett történnie azért, hogy tovább dolgozhassanak. Ők nem akarnak közösködni senkivel, csak tenni, amihez értenek. Elégedettségükhöz nem kell több, mint az elérni szándékozott jövedelem, ezért a cég bővítéséről óvatosan fogalmaztak. Az üzleti életben sokkal kiszolgáltatot-tabbnak érzik magukat, mint férfiak, küszködnek, hogy egyformán megfeleljenek családi és hivatásbeli feladataiknak. Ki a sikeres vállalkozó? Ebben nem volt nagy különbség a kérdezettek között. Kivétel nélkül mindegyikük alapvető vállalkozói tulajdonságnak tekintette a kockázatvállalást, a kitartást, bátorságot, elengedhetetlennek a jó szakmai felkészültséget. Fontosnak tartják a becsületességet, megbízhatóságot. Többen említették, hogy már az induláskor fel kell mérni a piaci helyzetet. A kezdők és a kevés újrakezdő kiemelte, hogy hinni kell az ötletben, akkor is, ha mások nem látnak benne lehetőséget. A vállalkozással kapcsolatos érzelem – szeretni kell, amit az ember csinál – elsősorban a nők válaszaiban jelenik meg. Egyetértenek a válaszadók a tájékozódás, a fejlődés és a vállalkozó ismeretek megszerzésének fontosságával, enélkül többen kiszolgálta-


47

tottságként élik meg, hogy könyvelőjükre, ügyvédjükre vannak ráutalva. A meg-interjúvolt nők kisebb, a férfiak nagyobb csoportja él az infokommunikáció eszközeivel, és meg is fogalmazza annak a vállalkozás árbevételére gyakorolt pozitív hatását. Jövőkép Az interjúalanyoknak kivétel nélkül vannak elsősorban a vállalkozás méretéhez igazodó terveik. Az egy-két személyes mikrovállalkozásoknál ez a megmaradás, ők nem látnak igazán növekedési lehetőséget maguk előtt, helyi ügyfélkörük révén nagyon beágyazottak környezetükbe. A többszemélyes mikrovállalkozások a növekedés korlátjaként az anyagi források hiányát és a bizonytalan gazdasági helyzetet említették, amelyben a pénzügyi források mellett nagy szerephez jut a szerencse. Az erős versenyban úgy látják, csakis úgy lehet valaki sikeres, ha elébe megy a vevői igényeknek, és jó üzleti elképzeléssel, átgondolt stratégiával, piacfelméréssel tör be a piacra. A fejlesztések legnagyobb akadályaként ebben a körben is a magas adó- és adminisztrációs terhek jelennek meg, sokan ezért nem vesznek fel új alkalmazottat. A növekedési pályára állás szerintük nem az ő döntésük, hanem a gazdasági helyzet által determinált: saját forrásból nagyon kevesen tudják kitermelni a beruházásokhoz, fejlesztésekhez szükséges tőkét, fedezet híján viszont nem kapnak hitelt. Alföldi mezőváros A fejlett dunántúli város kérdezettei mellett az alföldi mezőváros kiválasztásánál az volt a cél, hogy megnézzük, hogyan gondolkodnak a létükről és a jövőjükről egy hát-rányos helyzetű kistérségben tevékenykedő vállalkozók (mezőgazdasági vállalkozás nem szerepelt a mintában). Induláskori helyzet, kooperációs kapcsolatok A megkérdezett 11 vállalkozó közül 7 férfi és 4 nő volt, többségük – nyolcan – kevesebb, mint tíz főt foglalkoztattak, egy vállalkozásban a tulajdonos mellett kisegítő családtag dolgozott, két kisvállalkozás 15-35 fő közötti létszámmal, és egy 75 fős középvállalkozás is szerepelt a mintában. Az indulás körülményei és a vállalkozóvá válás motivációja igen eltérő képet mutatnak, négyen kényszerből kezdtek vállalkozni, vagy azért, mert megszűnt az addigi munkahelyük, vagy családi ok miatt. Két vállalkozó a családi példát követte, hárman lehetőséget láttak egy adott üzletágban, új szolgáltatást vezettek be a városban, vagy egyszerűen csak kipróbáltak egy új tevékenységet. Egy hölgy inkább kényelmi, mintsem kényszervállalkozónak nevezte magát, mert őt az motiválta, hogy ne kelljen egy másik városban dolgozni egy olyan munka miatt, amit otthon is végezhet. A legkorábban, 1985-ben kezdő vállalkozó egyértelműen a magasabb jövedelmet nevezte meg, mint legerősebb motiváló tényezőt. A megkérdezett cégek nem elszigetelten működnek, hanem kapcsolatban állnak egymással, akár több szálon is, elismerik ennek előnyeit, és tudatosan alakítják azt. Az együttműködés gyakran említett példája, hogy a könyvelést és a marketinget más helyi vállalkozásokra bízzák. Az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás beszállítója néhány helyi étteremnek. A gyártók közül az egyik tavaly munkát szervezett ki helyi vállalkozóknak. A szolgáltatást nyújtók közül egy beszállítója az ipari parkban található egyik üzemnek. Legkiterjedtebb kapcsolati rendszerrel az építőipari vállalkozás rendelkezik.


48

A vállalkozó és a vállalkozás sikerfeltételei ha jó időben volt jó helyen, és élni is tudott a kínálkozó lehetőségekkel

(többen is utaltak a privatizációs időszakra), aki nyitott az újításra, fejlesztésre, ezáltal versenyképes lesz, aki munkahelyeket teremt és mások megélhetését is biztosítja, aki össze tudja hangolni a családi életet a vállalkozással, és kiegyen-

súlyozott életet tud élni, a siker szempontjából fontos tényező, hogy hol működik az adott

vállalkozás (többen említették az interjúk során az árszínvonal különbséget a fővároshoz, vagy a Dunántúlhoz viszonyítva),

ne csak az adott kisváros legyen a piaca, mindenképpen szolgáltatás vagy kereskedelem területén működjön, fel kell kutatnia a piaci réseket, olyat kell helyben létrehozni, ami a nagyvárosban megvan, hogy ne kelljen

utazni, aki úgy tud anyagilag és erkölcsileg sikereket elérni, hogy közben nem

hever romokban a családi élete. A saját kritériumrendszer alapján tizenegyből csak hárman nem érzik sikeresnek a vállalkozásukat, és önmagukat, közülük az egyik úgy gondolja, hogy még nem jutott el arra a szintre, ahol erről egyáltalán érdemes lenne beszélni. Egy interjúalanyunk úgy érzi, hogy a vállalkozása sikeres ugyan, de ő nem: saját értékelése szerint ő elsősorban jó szakember, egy adott szakterület mestere, nem tartja magát igazán vállalkozónak. Két kivétellel (férfiak említették) mindenki egyetért abban, hogy a személyes és a vállalkozási siker elválaszthatatlan egymástól. A vállalkozás mindannyiuk életének központi eleme. Jövőkép, vállalkozási ötletek mentén Arra kérdésre, hogy milyen vállalkozást indítanának most a kisvárosban, a jelenlegi gazdasági környezetben a következő ötletek merültek fel:

kocsmát, mert az egy faluban is életképes, mozit, mert a városban nincs (a régi leégett), ökoturizmusra építőt, amelyhez a városnak és környékének minden

adottsága meglenne (nők és férfiak is említették) olcsó árúk boltját, second hand butikot, használt iparcikkek boltját, mert

nincs az embereknek pénze arra, hogy újat vásároljanak. (csak nők említették)

Fókuszcsoport Dunántúlon, Budapest vonzásában

A fókuszcsoportos interjút a résztvevőkkel történt megegyezés alapján – hiszen ki más tudna többet a vállalkozó nőkről, nehézségeikről, sikereikről, kudarcaikról, mint maguk a női vállalkozók – homogén, csak női csoporttal vettük fel. A nyolc hölgy életkora 30-55 év között volt, végzettségük inkább felsőfokú, a főiskolai végzettség dominanciája mellett. A vállalkozás alapításakor egy fő kivételével mindegyikük férjezett volt, az évek során hárman elváltak, jelenleg a teljes minta – újból vagy először – házas. Véleményük alakulásában szerepet játszott, hogy mindannyian résztvettek egy EU által támogatott vállalkozónői programban. Az indulásra visszatekintve elmondták, hogy akkor úgy érezték, nincs szükségük semmilyen segítségre, de erről ma már teljesen másképp gondolkodnak. Úgy látják, könnyebb lenne az életük, ha akkoriban felvettek volna valamilyen hitelt, vállalkozói képzésben, jogi tanácsadásban részesültek volna, ha valaki segít önbizalmuk


49

erősítésében, félelmeik legyőzésében. Ezek a félelmek alapkérdéseket érintettek: hogyan fogom irányítani a vállalkozást, meg tudok-e majd állni a saját lábamon? Induláskor többségüket az önfoglalkoztatás iránti vágy vezérelte, másokat a szabadságvágy, a függetlenség elérése motiválta. A mindenek fölötti profitszerzés helyett egyfajta tisztes megélhetést kívánnak elérni, azt értékelik, ha befolyással lehetnek a saját életükre, ha rendelkezhetnek idejükkel. Szerintük nincs az pénz, ami kárpótolni tudná azt az űrt, amit a gyerekek hiánya okoz, a lelkiismeret-furdalás amiatt, hogy már „megint nem tudtam elmenni a meccsre”, „otthon fekszik a beteg gyerekem és nincs aki ápolja”. Az önkizsákmányolásról a korábbról megszokott magátólértetődéssel beszélnek: mindegyikük úgy látja, hogy a cégalapítás óta nem tud annyi időt sem magára, sem szabadidős tevékenységekre, hobbyra fordítani, mint tette azt korábban alkalmazottként, és kipihenni sem tudja magát olyan mértékben. Volt, aki korábbi, szeretett hivatását folytatta vállalkozásban, és volt akit vállalkozó férje sikerei inspiráltak. A nyolc hölgyből csak öt végzett piackutatást a vállalkozás indítása előtt: a többiek magas szintű szaktudásukban bíztak és önmagukban. Akik nem végeztek piackutatást, ugyanazt folytatták, amit alkalmazottként műveltek korábban, szerintük magas szinten. Úgy gondolták, hogy az üzleti partnerek, a vevők majd „mennek velük” az új céghez is, mert nekik a munka minősége számít. Az indulás költségeit négyen saját magánvagyonukból, ketten családtól vagy barátoktól (is) kapott kölcsönből, ketten pedig bankhitelből fedezték. A vállalkozás indításakor szembesültek azzal, hogy a munkaidő nem reggel 8-tól délután 5-ig tart, hogy a vevők igényeihez igazodva, akár hétvégén is dolgozni kell, és a háztartási feladatokat is el kell látniuk. A mára jó helyzetben lévő vállalkozónők rákérdezés alapján még mindig nem élnek külső segítséggel. A munka és a magánélet ösze-egyeztetésével kapcsolatos önvád, a bűntudat kivétel nélkül mindenkit érintett, még azt is, aki „csak” a férjére nem tudott időt szakítani, hiszen a gyerekek később érkeztek a családba. Hosszú idő, sokszor évek kellettek ahhoz, hogy a nők megbékéljenek helyzetükkel, és ne kudarcként éljék meg azt, hogy nincsenek otthon eleget. Ötüknél a család is besegít a háztartási munka elvégzésébe, de ennek döntő hányadát továbbra is a hölgyek látják el. Hárman mondták, hogy helyzetük jobb a korábbinál, mert a család és a férj körülbelül a munka felét elvégzik helyette. Arra kérdésre, hogy változott-e a társadalmi elfogadottságuk, hogyan ítélik meg őket a férfi vállalkozók, a válaszadók többsége pozitívan válaszolt, nem érzik magukat hátrányban amiatt, hogy nők. Két résztvevő azonban negatívan nyilatkozott, alább idézzük a sztereotíp gondolkodás továbbélésére utaló példáikat. Az egyik, a minőségbiztosításban mind alkalmazottként, mind vállalkozóként befutott hölgy úgy érzi, hogy ő a férfiak szemében kevesebbet ér, még akkor is, ha esetleg tudása nagyobb, mint egy férfié, és szerinte ez általános. Egy másik, férfiasabb pályán (szoftverfejlesztés) dolgozó hölgy ezt teljesen másképp látja. Ő erényt kovácsolt abból, ami másnak hátrány: szerinte különösen a férfi megrendelők nagy tisztelettel néznek rá azért, hogy ezen a pályán ilyen sikeres. A vállalkozói siker kritériumai között a válaszadók többségénél megjelent a stabil, kiszámítható gazdasági környezet igénye, valamint a megfelelő mértékű tőke megléte. A többi kritérium sorrendje az előfordulásuk gyakorisága szerint:

a sikerhez nélkülözhetetlen, hogy versenyképes árakon kínálják terméküket/szolgáltatásaikat,

a megrendeléseket magas színvonalon, rugalmasan és rövid határidőn belül tudják teljesíteni,

hogy az előbbiek alapján a vevők elégedettek legyenek,


50

hogy az új dolgokra időben tudjanak reagálni, hogy legyen idejük a folyamatos szakmai fejlődésre, a szakma szeretete elengedhetetlen feltétele a sikernek, ahogy a nyugodt, biztonságos családi háttér is.

A csoport jövőképét meghatározza, hogy többségük magasan kvalifikált szaktudással rendelkezik, amit a férfiak, a munkáltatók nagy része is elismer. Magukra és más vállalkozó nők jövőjére gondolva kiemelten fontosnak tartják a különböző képzési programokat, és a róluk szóló információk fókuszáltabb terjesztését. Sokuk semmit nem tudott a korábbi képzési felhívásokról, pályázati lehetőségekről, vagy csak véletlenül szerzett róluk tudomást: szerintük ezen – hiányzó ismereteken, tudáson – múlhat az új vállalkozók sikere. A kvalitatív vizsgálat tapasztalatainak összegzéséhez Gerbert (in Vecsenyi, 2002) idézzük, aki szerint három vállalkozói típus különíthető el: A vállalkozó-vállalkozó a vállalkozásán dolgozik, felismeri az új dolgokat, és álmodik a megvalósításukról. A szakember-vállalkozó a vállalkozásában dolgozik, megcsinálja a dolgokat. A menedzser-vállalkozó a vállalkozásában dolgozik, megcsináltatja a dolgokat. E kategóriákat Magyarországra adaptálva Vecsenyi János (2002) négy vállalkozói típust különít el: álomépítő, független, pénzcsináló, kényszervállalkozó. Az álomépítő számára a legfontosabb egy álom valóra váltása, vagy valamilyen üzleti lehetőség, elképzelés megvalósítása. A független, az a vállalkozó, aki korábbi munkája során megelégelte az alkalmazotti szerepkört, a bürokratikus világ már nem jelent számára motivációt. Saját vállalkozá-sában a maga ura lehet, nem kell mások parancsainak engedelmeskednie. A pénzcsináló legfőbb célja, hogy vállalkozásával minél nagyobb jövedelmet realizál-jon. A kényszervállalkozók a rendszerváltás után elvesztették állásukat, vagy korábbi cégük válaszút elé állította őket, vállalkozás alapítását követelve. A közel harminc interjúalany között még sok a kényszervállalkozó, egyre többen álmodoznak, náluk is többen elégedettek a függetlenségükkel, de a kelleténél kevesebben élik át a nagy árbevétellel járó pénzcsináló szerepet. Az interjúk és a fókuszcsoport alapján a mikrovállalkozásokat működtető vállalkozó-nők többsége továbbra is a szakember vállalkozó csoportjához tartozik, aki szakmai tudásában a kelleténél jobban bízva, vállalkozói ismeretek nélkül kezdi el az ötlete megvalósítását, és ezzel borítékolja a tervszerűtlenségből, ismeret- és információ-hiányból adódó halasztott döntéseket, amelyek tartós versenyhátrányhoz, a növeke-dési pályára lépés halogatásához vezetnek. A később, de még jó időben történt személyes képzési beruházás segíthet a hátrá-nyok behozásában, és egy képzettebb, ezért magabiztosabb és felszabadultabb menedzser-vállalkozói pozíció kialakulásában. A jövőkép és a vállalkozói sikerkritériumok alapján úgy látjuk, hogy a vállalkozások demográfiájában némi gyorsulás történt. Ebben az a rossz, hogy többnyire a nehéz gazdasági helyzet miatt jönnek hamarabb a sorsfordító helyzetek, reakció-kényszerek. De a proaktívan és mérhető sikerkritériumokban gondolkodó vállalkozók lépéselőnybe kerülhetnek versenytársaikhoz képest, ha átlépik gondolkodásuk és tevékenységük földrajzi korlátait, és ha megtanulnak profitban, jövedelmezőségben gondolkodni.


51

VIII. „Három kívánság” A SEED Alapítvány kutatásaiban az ezredforuló óta mindig feltesszük a kérdést,hogy „Ha lehetne három kívánsága, akkor mi lenne az?” A 2004-es hároszázfős Vas megyei vizsgálatban az első helyre a vállalkozás sikere, fejlődése, jövedelmezősége került (46%), amit az adók és járulékok csökkenése (38%), az egészség iránti vágy (32%) és a stabilabb gazdaság, növekedés, az em-bereknek legyen pénze (32%) követett, illetve további, kisebb említési gyakoriságú válaszok. Mostani kutatásunkban is ez volt az utolsó kérdés. A beérkezett válaszokat tipizáltuk, eltéréseiket elsősorban régiók szerint vizsgáltuk. A Közép-Magyarországi Régió sorrendje a következő: egészség (94), anyagi biztonság (35), sikeres vállalkozás (30). Ezek jelennek meg a második említés során is, míg a harmadikban a boldog magánélet részletei: gyerekek, utazás, több szabad-idő, pihenés a családdal. Közép-Dunántúlon is az egészség került az első helyre (34), amelyet a sikeres vállalkozás (19), és a nyugodt élet, több idő (10) követett. A további említések is ez utóbbihoz adnak fontos részleteket. Dél-Dunántúlon az egészséget (27), a vállalkozás sikere (16) és a közmorál javulása (14) követi. A további említésekben hangsúlyosan szerepel a kevesebb közteher, a kiszámítható adórendszer, a pénz, a biztonság és az anyagi elismerés. Nyugat-Dunántúlon is egészség (16%), sikeres vállalkozás (12%) és boldog magán-élet a sorrend, és ezek ismétlődnek a további említésekben is. Észak-Magyarország említéseinek sorrendje: egészség (40%), sikeres vállalkozás (16%), anyagi biztonság (17%). Dél-Alföldi Régió: egészség (58), anyagi biztonság (17), magánéleti boldogság (17), sikeres vállalkozás (17). Észak Alföldi Régió: egészség (20), sikeres vállalkozás (7), anyagi biztonság (5), az interjúk helyszínét jelentő mezővárosban, egészség, család, magánélet, béke. Mit mutatnak a válaszok? Anélkül, hogy komoly tartalomelemzést végeztünk volna, a következőkre hívjuk fel a figyelmet. A ’90-s évek közepén, amikor először feltettük ezeket a kérdéseket, még minden a vállalkozás körül forgott, a kívánságok többsége a piaci, pénzügyi és általános makrogazdasági kockázatok megszünésére vonatko-zott. Természetesen ezek itt vannak a mostani válaszokban is, de a jelzett korábbi időszakhoz képest átütő arányban szerepel az egészség, ami akkor alig jelent meg az említések között. Másképpen szólva a vállalkozók – talán – felismerték a személyes kockázatok fontosságát, elháríthatóságát, amelyben nagy szerepet játszik az egészségjavító, és más preventív termékek, valamint a wellness globális tér-hódítása, és a magyarországi vállalkozók bekapcsolódása a globális folyamatokba. Felértékelődtek a vállalkozás biztonságát szolgáló háttérváltozók, a család, mint a nyugalom, a boldogság, a stresszmentes élet forrása. De – ha minimális elő-fordulással is – a kívánságok között ott volt a helyi és a nagypolitika, ennek szemé-lyes és strukturális elemei, amelyek korábban egyáltalán nem szerepeltek. A szemé-lyes kockázati tényezők megjelenése felhívja a figyelmet a vállalkozói, vállalkozónői képzések személyiségerősítő, stresszmenedzselő elemeinek fontosságára, amelyek szinergikus hatást gyakorolnak a vállalkozói készségek, képességek és tudás hatékony alkalmazására.


52

Összefoglalás A női vállalkozások 92 százaléka mikrovállalkozás, felük egyéni vállalkozó, míg ötödük bt. illetve kft. Legnagyobb részük (55%) a szolgáltatási és kereskedelmi (38%) szektorban működik. A vállalkozások javarészt saját településükön értékesítenek. Együttműködési készségük meglehetősen alacsony. Több mint felük vevőkörét kis vásárlóerejű törzsvevők alkotják. Vállalkozói ismereteiket mindenekelőtt saját vállalkozásuk gyakorlatából szerezték meg, ezen kívül említésre méltó még az iskolai képzés, a család és a más vállalkozások példája is. A magyarországi vállalkozónők makrogazdasági várakozásai nagyon negatívak, de ezzel nincsenek egyedül az országban. (Bár a kontroll férfi-alminta szerint a férfi vállalkozók egy árnyalattal optimistábbak.) A vállalkozónők viszonylag elégedettek működésük körülményeivel (beszállítók, munkatársak, alvállalkozók, technikai felszereltség), az értékelések 1-5 skálán jóval 3 felett vannak. Ennek némileg ellentmond, hogy kimondottan elégedetlenek ugyan-akkor saját és vállalkozásuk pénzügyi helyzetével. (Mintha nem látnák, hogy e kettő összefügg, részben egymásból következik.) Legnagyobb problémáknak a magas közterheket, az erős versenyt, a folytonosan változó gazdasági szabályozókat, valamint az elégtelen mennyiségű megrendelést tartják. A megrendelések mennyiségének növeléséért – nagy átlagban – meglehetősen szegényes eszközökkel próbálnak tenni. Versenytársaiktól csak az általánosságok szintjén különböztetik meg magukat, pl. a jó személyes vevőkapcsolatokkal, ugyan-akkor a professzionális ügyfélszolgálat – saját bevallásuk szerint – nem erősségük. Kommunikációs aktivitásuk is gyakran személyes kapcsolataik mozgósítására korlátozódik. A tudatos működés – üzleti tervezés, marketing, minőségbiztosítás, szellemi tulajdonvédelem – csak keveseknél érhető tetten. Meglepően magas azoknak az aránya, akik nem használnak számítógépet (44%), és meglepően alacsony azon vállalkozásoké, akiknek van honlapja (22%). A vállalkozás bővítésében csak a vállalkozónők 15%-a gondolkozik (KM-i férfiak: 21%), alkalmazott felvételét 6% tervezi. A vállalkozónők 22%-a vett fel valaha vállalkozói bankhitelt, ugyanakkor a vállalkozás érdekében 34% vett már fel személyi kölcsönt. Pályázásra csak 8% készül, és 25% gondolja úgy, hogy szüksége lenne vállalkozói ismeretek szisztematikus tanulására.

Van a vállalkozónőknek egy olyan 16%-nyi csoportja, aki képes és szeretne is növe-kedni. Ők azok, akik kevésbé szenvednek az erős versenytől, nem probléma szá-mukra elegendő megrendelés biztosítása. Több az egyedi eladási pozíciójuk, mint a többi életciklusban levő vállalkozásnak, bár ezek között kevésbé gyakran szerepel a korrekt, jogtiszta működés. Az átlagnál nagyobb arányban rendelkeznek honlappal, és tapasztaltak jelentős forgalomnövekedést annak hatására. Viszonylag optimisták mind az ország gazdaságát, mind a saját vállalkozásuk jövőjét tekintve. Korszerűbb marketingkommunikációs csatornákat használnak, nagyob arányban vesznek fel bankhitelt, illetve készülnek pályázni. Ugyanakkor igen nagy arányban nem érzik


53

szükségét annak, hogy bővítsék az alkalmazottaik számát, és a tudatos működés esetükben is csak az országos átlagoz képest tekinhető kielégítő mértékűnek. Ezért nagyon fontos ennek a csoportnak a beazonosítása és célzott fejlesztése a számukra testre szabott pályázati- és hitelkonstrukciókkal, képzési- és kapcsolat-építési lehetőségekkel. Fontos lenne a vállalkozónők maradék 84%-a közül is elérni azokat, akik növekedés-re lehetnének képesek, de a tudásuk, a kapcsolatrendszerük, a tőkéjük, az önbizal-muk hiányzik hozzá, esetleg a családi kötelezettségeik nem teszik ezt lehetővé. Ne felejtsük el, hogy a férfi vállalkozók között 50%-kal több a növekvő, mint a nők között. Azoknak a nőknek a tudatosságát is erősíteni kell, akik nem akarnak vagy – akár külső, akár személyes okok miatt – nem tudnak kitörni az önfoglalkoztatásból. Képzésre, tanácsadásra, alapvető pénzügyi tudatosságra, marketing fogásokra nekik is szükségük van. A kutatás címe a vállalkozónői élethelyzet esélyegyenlőségi vonatkozásait is érintette. Azt mondhatjuk, hogy a helyzet az esélyegyenlőségi retorika, a jogi szabályozás néhány hiátusának megszüntetése és néhány intézkedés ellenére sem javult érdemben. Még mindig túl sok múlik azon, hogy egy nő hol akar vállalkozni, vagy hol kényszerül arra, hogy vállalkozóvá váljon. Gyakorta a kelleténél sokkal kevesebb, a vártnál gyengébb színvonalú a családot segítő intézményrendszer. Másutt a gender alapú egyenlőtlenségek földrajzi, családi státusz szerinti és más elemekkel keverednek. De vannak a vállalkozó női esélyegyenlőtlenségnek az érintetteken múló fontos elemei is: az élethosszig tartó tanulás, a jobb kooperáció és az önszerveződés. Ezek nagyobb tudatosságot, a vállalkozói sikert és a hatéko-nyabb érdekképviselet esélyét jelentik számukra. Ennek felkarolása a szakpolitika és a civil szektor elengedhetetlenül fontos feladata.


54

Felhasznált irodalom KSH Gyorstájékoztató – A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2007. II. félév; 2008 A kis- és középvállalkozások helyzete 2005-2006, Éves jelentés; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; 2007 Global Entrepreneurship Monitor, 2007 Report on Women and Entrepreneurship; 2007 Vecsenyi János: Vállalkozási szervezetek és stratégiák; Aula; 2002 SEED Alapítvány: Vas megyei női vállalkozások aktivitásának elősegítése; 2004


55

A kérdőív

A kérdőív sorszáma A válaszadás önkéntes!

A vállalkozó nők helyzete, különös tekintettel a férfiak és nők esélyegyenlőségére, a munka és a magánélet összeegyeztetésére

Felmérés 2008

A vállalkozás székhelye (település): Megye: A vállalkozás száma a mintában: Kérdező neve: Kérdező kódja: Kérdezés időpontja ……………………hó ………..nap Kérdezés kezdete: ………..óra……….perc befejezése: ………..óra……….perc

A Szociális - és Munkaügyi Minisztérium megbízásából felmérést végzünk a vállalkozó nők helyzetéről, eredményeiről, problémáiról, azzal a céllal, hogy elősegítsük a számukra kedvezőbb döntések meghozatalát, és bővítsük a testre szabott szolgáltatások kínálatát. A kutatás kizárólag tudományos célt szolgál, a személyes adatokat szigorúan bizalmasan kezeljük, azokat csak feldolgozva használjuk fel. A kutatás résztvevőin kívül az adatokba más személy be nem tekinthet. Bízunk abban, hogy válaszai más kis- és középvállalatok helyzetének jobb megismerését is szolgálják. .


56

Kérjük, hogy válaszaival segítse munkánkat!

1. Véleménye szerint milyen a magyar gazdaság jelenlegi helyzete?

Jó 1 Közepes 2 Rossz 3 X – NT 0 – NV

2. Hogyan ítéli meg a magyar gazdaság kilátásait az év végéig?

Javul 1 Nem változik 2 Romlik 3 X – NT 0 – NV

3. Mikor alakult meg a vállalkozása? (Az alapítás éve) _________

3.1: Hogyan jellemezné a vállalkozása helyzetét:

Kezdő vállalkozás 1 Növekvő vállalkozás 2 Stagnáló vállalkozás 3 Hanyatló vállalkozás 4 Egyéb, éspedig…………. 5

X – NT 0 – NV

4. A vállalkozás jogi formája Egyéni vállalkozás 1 Kkt 2 Bt 3 Kft 4 Részvénytársaság 5 Szövetkezet 6 Egyéb 7

X-NT 0-NV


57

5. Kérjük, nevezze meg a fő tevékenységét: Fő tevékenysége(i): ......................................................................................................

-------------------------------------- 0 – NV

Kérdező! Légy szíves sorold be az első említés alapján! Ipar 1 Építőipar 2 Kereskedelem 3 Szolgáltatás 4

6. Kérjük, jelölje meg azokat az állításokat, amelyek igazak az Ön vállalkozására Igaz Nem igaz 1. Túlnyomórészt a saját településemen lévő vevőknek értékesítek 1 2 2. Túlnyomórészt a saját településemen kívüli, de a saját megyémben lévő vevőknek értékesítek

1 2

3. Túlnyomórészt a saját megyémen kívüli, de magyarországi vevőknek értékesítek

1 2

4. Túlnyomórészt külföldi vevőknek értékesítek 1 2 X – NT 0 – NV

7. Az elmúlt évben vásárolt–e a felsorolt szolgáltatások közül? Igen Nem

1. Vállalkozás alapítását, működését érintő tanácsadás 1 2 2. Jogi tanácsadás 1 2 3. Pénzügyi -adó- és számviteli (szolgáltatás) 1 2 4. Műszaki-technológiai szolgáltatás 1 2 5. Minőségbiztosítás szolgáltatás 1 2 6. Számítástechnikai szolgáltatás 1 2 7. Pályázatkészítési szolgáltatás 1 2 8. Hitelezési - befektetési szolgáltatás (pl. hitelközvetítés) 1 2 9. Lízing, faktoring szolgáltatás 1 2 10. Legalább egynapos tréning, szeminárium 1 2 11. Üzleti tervkészítés 1 2 12. Piackutatás, piacfelmérés 1 2 13. Reklám, marketing 1 2 14. Egyéb, éspedig…………………………………………….. 1 2

X – NT 0 – NV

8. Az elmúlt évben történt-e fejlesztés a vállalkozásnál?

1 – Igen

2 – Nem -------------------------------------- X – NT 0 – NV

8.1. Amennyiben igen, kérem, mondja el röviden, mi volt az? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

X – NT 0 – NV


58

9. Együttműködik–e más vállalkozással, vagy vállalkozásokkal az alábbi területeken?

Igen Nem 1. Közös beszerzés 1 2 2. Közös értékesítés 1 2 3. Közös termelés 1 2 4. Közös fejlesztés 1 2 5. Közös pályázat 1 2 6. Egyéb, éspedig:………… 1 2

X – NT 0 – NV

10. Mi különbözteti meg az Ön vállalkozását versenytársai vállalkozásától? (Több válasz is adható)

Megkülönbözteti Nem különbözteti meg 1. Alacsonyabb ár 1 2 2. Jobb minőség 1 2 3. Nagyobb választék 1 2 4. Korszerűbb technológia 1 2 5. Jobb kapcsolat a vevőivel 1 2 6. Rugalmasság 1 2 7. Fizetési pontosság 1 2 8. Szállítási határidők betartása 1 2 9. Professzionálisabb ügyfélszolgálat 1 2 10. Korrekt, jogtiszta működés 1 2 11. Jobb ár-érték arány 1 2 12. Egyéb, éspedig…… 1 2

X – NT 0 – NV

11. A vállalkozás első számú vezetője (egyéni vállalkozásnál maga a vállalkozó)

Férfi 1 Nő 2

12. A vállalkozás első számú vezetőjének születési éve: Kérdező, rögtön sorold be! Kevesebb, mint 25 éves 1 25 – 35 éves 2 36 – 45 éves 3 46 – 55 éves 4 55 évesnél idősebb 5

13. A vállalkozás jelenleg hány embert foglalkoztat? Fő 1. Főfoglalkozású alkalmazott 2. Mellékfoglalkozású, részmunkaidős 3. Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott 4. Külsős vállalkozó

Összesen


59

13.1. Az alkalmazottak eddigi legmagasabb száma: ………fő

14. Dolgozik-e a vállalkozásban? Igen Nem 1. Nyugdíjas 1 2 2. Távmunkás 1 2 3. Részmunkaidős 1 2 4. Osztott munkaidőben dolgozó 1 2 5. GYES-en, GYED-en lévő alkalmazott? 1 2 6. Roma származású alkalmazott 1 2 7. Családtag 1 2

14.1. Ha van segítő családtag, kérjük, sorolja fel, kikkel dolgozik együtt:

Említi Nem említi

1. Férj/élettárs 1 2

2. Feleség/élettárs 1 2

3. Anyós 1 2

4. Após 1 2

5, Kérdezett apja 1 2

6. Kérdezett anyja 1 2

7. Kérdezett gyermeke 1 2

8. Kérdezett veje/menye/gyermeke társa 1 2

9. Távolabbi rokon, mégpedig 1 2

15. Hogyan alakul ebben az évben a vállalkozás foglalkoztatottainak létszáma az

előző évhez képest? Nő 1 Változatlan marad 2 Csökken 3

X – NT 0 – NV

15.1. Amennyiben nő, milyen területre vesz fel alkalmazottakat? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

-------------------------------------- X – NT 0 – NV

15.2. Milyen módon keres alkalmazottakat? Említi Nem említi 1. Kapcsolati hálóján, ismerősökön keresztül 1 2 2. Interneten megjelentetett álláshirdetés útján? 1 2 3. Újságban megjelentetett álláshirdetés útján? 1 2 4. Egyéb, éspedig….. 1 2

X – NT 0 – NV


60

15.3. Amennyiben csökken vagy változatlan marad, miért nem vesz fel újabb alkalmazottat?

…………………………………………..

-------------------------------------- X – NT 0 – NV

16. Mennyire fontos egy új dolgozó felvételénél, hogy a jelentkező: Kérjük, osztályozza az iskolai osztályzatoknak megfelelően: 5-nagyon fontos, 1-egyáltalán nem fontos!

Fontosság 1. Párkapcsolatban (házasságban) él-e? 1 2 3 4 5 2. Tervez-e (még) gyermekszülést? 1 2 3 4 5 3. Milyen gyakran beteg? 1 2 3 4 5 4. Mi történik, ha betegek lesznek a gyerek(e)i? 1 2 3 4 5 5. Milyen az egészségi állapota? 1 2 3 4 5 6. Hajlandó-e-e túlórázni? 1 2 3 4 5 7. Vállal-e továbbképzést? 1 2 3 4 5

X – NT 0 – NV

17. Várhatóan ebben az évben hogyan alakul a vállalkozás összes árbevétele az elmúlt évhez képest?

1. Minimum 10%-kal nő 1 2. Változatlan marad 2 3. Minimum 10%-kal csökken 3

X – NT 0 – NV

18. Kérjük, osztályozza a következő tényezőket 1-től 5-ig aszerint, hogy azok mennyire akadályozzák az Önök termelésének (szolgáltatásának) növelését (1= egyáltalán nem, 5= nagyon)

1. Nincs elég megrendelése 1 2 3 4 5 2. Beszerzési nehézségei vannak 1 2 3 4 5 3. Tőkehiány 1 2 3 4 5 4. Külső források (hitel) hiánya 1 2 3 4 5 5. Munkaerőhiány 1 2 3 4 5 6. Berendezéseinek, felszereléseinek korszerűtlensége, elavultsága

1 2 3 4 5

7. Erős verseny 1 2 3 4 5 8. Tisztességtelen verseny 1 2 3 4 5 9. A gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága 1 2 3 4 5 10. Alvállalkozók teljesítménye 1 2 3 4 5 11. Vevők fizetési késedelmei 1 2 3 4 5 12. Kapcsolati tőke hiánya 1 2 3 4 5 13. Magas adó- és társadalombiztosítási terhek 1 2 3 4 5 14. Egyéb akadályozó tényező 1 2 3 4 5

X – NT 0 – NV


61

19. Milyen volt a vállalkozás eredményessége az elmúlt évben? Magas nyereséget értek el 1 Alacsony nyereséget értek el 2 Nem volt nyereségük—null szaldó 3 Alacsony veszteséget értek el 4 Magas veszteséget értek el 5

X – NT 0 – NV

20. Ön szerint a vállalkozás eredményessége ebben az évben: Javul 1 Romlik 2 Változatlan marad 3

X – NT 0 – NV

21. Igazak-e a vállalkozására a következő állítások: Igaz Nem igaz 1. Amit a vállalkozásban most csinálunk, többé-kevésbé azt csinálták a felmenőink is.

1 2

2. A vállalkozás a szülők, testvérek, vagy más rokonok anyagi segítsége nélkül nem jöhetett volna létre.

1 2

3. Kisgyerekkoruktól bevontuk a munkába a gyerekeket, magától értetődik, hogy ők folytatják, amit mi elkezdtünk.

1 2

4. A szülők hajszolt életmódja nem csinál sok kedvet a vállalkozás folytatásához

1 2

5. Ha a család segít, az jó ok a folyamatos beleszólásra 1 2 6. Nem bízom senkiben, ezért dolgozom a családommal 1 2 7. Gyakran veszteséget okozott, hogy a családi bölcsességre hagyatkoztunk egy hozzáértő külső szakember felvétele helyett

1 2

8. Soha nem keverem a családi és az üzleti ügyeimet 1 2 X – NT 0 – NV

21.1. Mindent egybevetve mit gondol: az önök vállalkozása családi vállalkozás?

1 – Igen 2 – Nem -------------------------------------- X – NT 0 – NV

22.Tervezi-e a vállalkozása bővítését?

1 – Igen 2 – Nem -------------------------------------- X – NT 0 – NV


62

22. 1 Amennyibe igen, milyen változtatásra gondol?

1…………………………………………………………… 2…………………………………………………………… 3……………………………………………………………

-------------------------------------- X – NT 0 – NV

22.2. Miből finanszírozza tevékenysége bővítését? (Több válasz is adható)

Választotta Nem választotta 1. Alapítói tőkéből 1 2 2. Visszaforgatott nyereségből 1 2 3. Családja megtakarításából 1 2 4. Baráti kölcsönből 1 2 5. Magánszemélytől felvett kamatozó kölcsönből 1 2 6. Bankhitelből 1 2 7. Külső befektető bevonásával 1 2 8. Egyéb módon, éspedig… 1 2

X – NT 0 – NV

23. A vállalkozás vett már igénybe bankhitelt? Igen 1 Nem 2

0 – NV

23.1. Miért nem? Nem volt rá szüksége, ezért nem is nyújtott be hitelkérelmet 1 Benyújtott kérelmet, de elutasították 2 Benyújtott kérelmet, de később elállt tőle 3 Szeretett volna, de nem bízott benne, hogy megkapja 4

X – NT 0 – NV

24. Használt-e a vállalkozás személyi, vagy háztartási kölcsönből származó forrásokat?

Igen 1 Nem 2

X – NT 0 – NV

25. Ismer-e olyan konkrét pályázatokat, amelyek keretében a vállalkozások fejlesztésükhöz kedvezményes hitelekre, vissza nem térítendő támogatásokra pályázhatnak?

1 – Igen 2 – Nem -------------------------------------- X – NT 0 – NV


63

25.1. Amennyiben igen, tervezi-e, hogy ebben az évben megpályáz valamilyen lehetőséget?

1 – Igen -> Mire szeretne támogatást kapni?.................................... 2 – Nem -------------------------------------- X – NT 0 – NV

25.2. Amennyiben nem tervezi, miért nem pályázik?

1 – Kicsi a nyerés esélye 2 – Nem tudok eleget tenni a pályázati feltételeknek 3 – Túl nagy teher a pályázat elkészítése és benyújtása 4 – Nem szeretném megkötni a gazdálkodásomat a pályázati feltételek betartása miatt 5 – Egyéb, éspedig: ……………………………………………………..……………..

-------------------------------------- X – NT 0 – NV

26. Hány számítógépe van a vállalkozásnak?

..........db. Ha a számítógép nem a vállalkozásé, hanem a családé, kérdezz tovább, ha egyáltalán nincs gépük, akkor tovább a 31. kérdésre!

27. Használják-e számítógépet az alábbiakra? Igen Nem 1. Számviteli, munkaügyi nyilvántartások vezetésére 1 2 2. Készletnyilvántartásra 1 2 3. Termelésirányításra 1 2 4. Értékesítésre 1 2 5. Beszerzésre 1 2 6. Kapcsolattartásra az ügyfelekkel 1 2 7. Kapcsolattartásra a hatóságokkal (adózás, vám, stb.) 1 2 8. Internetes banki ügyintézésre (átutalás, stb.) 1 2 9. Engedélyek beszerzésére 1 2 10. Információszerzésre 1 2 11. Internetes telefonálásra 1 2 12. Egyéb, éspedig 1 2

X – NT 0 – NV

28. Van-e a vállalkozásnak saját honlapja?

1 – Van 2 – Nincs ->Tovább a 31-kérdésre!

29. Használják-e honlapjukat az alábbiakra?

Igen Nem 1. A vállalkozás bemutatására, 1 2 2. Arra, hogy a kereső első helyen jelenítse meg a céget 1 2 3. Elektronikus megrendelések fogadására 1 2 4. Egyéb 1 2

X – NT 0 – NV 30. Tapasztalt–e forgalomnövekedést amióta van honlapja?


64

1 – Igen, nagymértékűt:……% 2 – Igen, közepes mértékűt:…….% 3 – Igen, kismértékűt:…..% 4 – Nem tapasztaltam

-------------------------------------- X – NT 0 – NV

31. Honnan szerezte a vállalkozói ismereteit? (Több válasz is adható)

Említi Nem említi 1. Saját vállalkozásom gyakorlatából 1 2 2. Családi, baráti körből 1 2 3. Más vállalkozások példájából 1 2 4. Szakkönyvekből 1 2 5. Iskolai tanulmányaimból 1 2 6. Iskolarendszeren kívüli szervezett képzésből 1 2 7. Egyéb módon, éspedig…….. 1 2

X – NT 0 – NV

32. Szükségesnek érzi-e, hogy szervezett formában üzleti, vállalkozási ismereteket tanuljon?

1 – Igen 2 – Nem -------------------------------------- X – NT 0 – NV

33. Mit gondol, milyen képzésre lenne szüksége a következők közül Önnek, vagy valamelyik munkatársának?

Igen Nem 1. Munkaerő felvétellel, HR-rel kapcsolatos képzés 1 2 2. Idegen nyelvi képzésen 1 2 3. Számítógép-kezelési képzésen 1 2 4. Internet-használati képzésen 1 2 5. Üzleti tervezés egészben, vagy részben 1 2 6. Pénzügy, jog, adózás számvitel 1 2 7. Marketing képzésen 1 2 8. Ügyfélszolgálati képzésen 1 2 9. Pályázatírás 1 2 10. Szellemi tulajdonvédelmi-szabadalmi képzésen 1 2 11. Minőségbiztosítási képzésen 1 2 12. Egyéb képzésen 1 2

X – NT 0 – NV


65

34. Kérjük, osztályozza 1-től 5-ig, hogy ha üzleti tanácsra volna szüksége, az alábbiak közül kihez fordulna! (1= biztos nem fordulna hozzá, 5= biztos hozzá fordulna)

1. Férjéhez, élettársához 1 2 3 4 5 2. Tulajdonostársaihoz 1 2 3 4 5 3. Szaktanácsadóhoz: könyvelő, jogász 1 2 3 4 5 4. Üzleti partnerekhez, ismerősökhöz 1 2 3 4 5 5. Bankok, pénzintézetek 1 2 3 4 5 6. Tanácsadó céghez, mégpedig:……………………………. 1 2 3 4 5 7. Vállalkozásokat segítő szervezethez 1 2 3 4 5 8. Egyéb, mégpedig:……………………………………………. 1 2 3 4 5

X – NT 0 – NV

35. Mit tesz Ön újabb megrendelések szerzése, további vevők vonzása érdekében:

Kérdező, ha háromnál többet említ, kérj rangsort: Melyik a három leghatékonyabb az említettek közül?

Említi Nem

említi Rangsor

1. Felhasználja személyes kapcsolatrendszerét 1 2 2. Szórólapozik 1 2 3. Helyi lapban hirdet 1 2 4. Országos lapban hirdet 1 2 5. Helyi Tv-ben hirdet 1 2 6. Országos Tv-ben hirdet 1 2 7. Utcai falragaszon, plakáton 1 2 8. Óriásplakáton hirdet 1 2 9. Megjelenik szakmai rendezvényeken 1 2 10. Ügynökökön, közvetítőkön keresztül 1 2 11. Más megoldást választ, mégpedig:…………… 1 2

X – NT 0 – NV

36. Az ön jelenlegi vevőállományára melyik állítás illik a legjobban? ( Egy válasz adható)

1 – Sok kis vevőm (ügyfelem) van, de kevés köztük az igazi törzsvendég 2 – Néhány nagy, és sok kicsi vevőm van 3 – Sok kis vevőm van, jelentős törzsvevői körrel 4 – Néhány nagy vevőm van 5 – Egyéb, mégpedig:……………………………………………….

-------------------------------------- X – NT 0 – NV

37. Mi lenne az ideális vevőösszetétel a vállalkozása biztonságos működéséhez?

................................................................................

-------------------------------------- X – NT 0 – NV

38. Kérem, osztályozza az iskolai osztályzatok szerint, mennyire elégedett ön


66

1. A beszállítóival 1 2 3 4 5 2. Az elért nyereségével 1 2 3 4 5 3. A munkatársai felkészültségével 1 2 3 4 5 4. A munkatársai fegyelmével 1 2 3 4 5 5. A vállalkozása technikai felszereltségével 1 2 3 4 5 6. A vállalkozása pénzügyi helyzetével 1 2 3 4 5 7. A saját pénzügyi helyzetével 1 2 3 4 5

X – NT 0 – NV

39. Átlagosan Ön mennyi időt tölt vállalkozásában, vagy ahhoz kapcsolódó ügyintézéssel egy nap?

…………órát

-------------------------------------- X – NT 0 – NV

40. Változott-e az élete, amióta vállalkozó lett?

1 – Változott 2 – Nem változott -------------------------------------- X – NT 0 – NV

41. Ha változott, miben változott? (Több válasz lehetséges)

Említi Nem említi 1. Többet dolgozik 1 2 2. Kevesebbet dolgozik 1 2 3. Hasznosnak érzi magát 1 2 4. Jobban bánik az idővel 1 2 5. Kevesebb idő jut a családra 1 2 6. Kevesebb ideje jut magára 1 2 7. Magasabb a jövedelme 1 2 8. Jobban él 1 2 9. Rosszabbul él 1 2 10. Idegesebb, feszültebb 1 2 11. Egyéb 1 2

X – NT 0 – NV

42. Az, hogy Ön vállalkozik, hogyan befolyásolta a család életszínvonalát?

1 – Javította 2 – Nem változott 3 – Rontotta -------------------------------------- X – NT 0 – NV

43. Történt-e változás a családi munkamegosztásban a vállalkozás megkezdése óta?

1 – Igen, mindenki többet segít 2 – Igen, a férj (élettárs) többet segít 3 – Háztartási segítséget vesznek igénybe


67

4 – Nem történt változás 5 – Nem történt változás, a munka megoszlik a családtagok között 6 – Minden munka továbbra is Önre hárul 7 – Egyéb, éspedig -------------------------------------- X – NT 0 – NV

44. Van- e konfliktus az üzleti és a magánélete között? 1 – Nem, soha 2 – Igen, nagyon ritkán 3 – Igen, többször 4 – Igen, rendszeresen -------------------------------------- X – NT 0 – NV

HA a 44. kérdésben IGENnel válaszolt: Mi a konfliktusok fő oka?

................................................................................

-------------------------------------- X – NT 0 – NV

45. Hetente hányszor végzik a következő tevékenységeket: Társa Ön Más személy 1. Gyermekek iskolába vitele 2. Mosás 3. Vasalás 4. Kisebb, napi takarítás 5. Tanulás a gyerekekkel 6. A napi teendők átgondolása 7. Apróbb javítások elvégzése a lakásban 8. Reggeli készítés hétköznap 9. Ebédfőzés hétköznap 10. Vacsora készítés hétköznap 11. Reggeli készítés hétvégén 12. Ebédfőzés hétvégén 13. Vacsora készítés hétvégén 14. Kocsimosás 15. Mosogatás 16. Varrás 17. Egyéb házimunka, mégpedig:………………

X – NT 0 – NV 46. Mit gondol, kik a sikeresebb vállalkozók?

1 – Férfiak – Kérjük, indokolja meg a válaszát!

……………………………………..…………………………..………….. 2 – Nők: – Kérjük, indokolja meg a válaszát!

……………………………………..…………………………..…………..


68

-------------------------------------- X – NT 0 – NV

47. Van-e Önnek…

Van Nincs Nincs, de tervezem 1. Üzleti terve 1 2 3 2. Márkaneve 1 2 3 3. Szabadalma 1 2 3 4. Logója 1 2 3 5. Tanácsadója 1 2 3 6. Könyvelője 1 2 3 7. Rendszergazdája 1 2 3 8. Marketingese 1 2 3 9. Minőségbiztosítási szakembere 1 2 3 10. Ügyvédje 1 2 3

X – NT 0 – NV

48. Tervezi-e, hogy továbbképzi magát a következő területeken? Kérdező, add át a kártyát!

Tervezem Nem tervezem 1. Általános vállalkozási ismeretek 1 2 2. Marketing 1 2 3. Vállalkozások pénzügyei 1 2 4. Foglalkoztatással kapcsolatos ismeretek 1 2 5. Növekedés menedzsment 1 2 6. Vezetési ismeretek 1 2 7. Kommunikáció 1 2 8. Tárgyalástechnika 1 2 9. Prezentációs technika 1 2 10. Konfliktuskezelés 1 2 11. Pályázatírás 1 2 12. A vállalkozás alaptevékenységével kapcsolatos szakmai ismeretek

1 2

13. Vállalkozás-és családmenedzsment 1 2 X – NT 0 – NV

49. Hány forintot szán erre a célra ebben az évben?

……………………………Ft -------------------------------------- X – NT 0 – NV

SZEMÉLYI ADATOK: Kérdező! Ha a kérdezett azonos a vállalkozás vezetőjével, akkor tovább a legmagasabb iskolai végzettségre! Ha nem azonos a vállalkozás vezetőjével:

50. Az Ön vállalkozásban betöltött pozíciója: ………………………………..

51. Neme: 1 – Férfi


69

2 – Nő

52. Kora: ………………… 53. Legmagasabb iskolai végzettsége:

1 – Legfeljebb 8 általános 2 – Szakmunkásképző 3 – Érettségi 4 – Diploma

54. Szakképzettsége:…………………………………

55. Foglalkozása a vállalkozóvá válás előtt: 1 – Gazdálkodó 2 – Iparos 3 – Kereskedő 4 – Szolgáltató 5 – Szellemi szabadfoglalkozású 6 – Felső vezető 7 – Középszintű vezető 8 – Alsó vezető 9 – Közvetlen termelésirányító 10 – Diplomához kötött szellemi 11 – Egyéb szellemi 12 – Szakmunkás 13 – Betanított munkás 14 – Segédmunkás 15 – Mezőgazdasági fizikai

56. A település, ahol a vállalkozás működik: 1 – Főváros 2 – Megyeszékhely, megyei jogú város 3 – Egyéb város 4 – Község 57. Ezt megelőzően dolgozott-e már vállalkozásban?

1 – Igen--57.1. Vállalkozásban töltött évek száma: …………. 2 – Nem 58. Az Ön családi állapota: 1 – Házas 2 – Élettársi kapcsolatban él 3 – Egyedülálló 4 – Elvált 5 – Özvegy 59. Gyermekeinek száma:………fő

59.1. Ebből jelenleg is a családdal él: …….. fő

60. Éves árbevétele 2007-ben: ……………….Ft Kérdező, ha arra hivatkozik, hogy még nincs kész a bevallása, vagy a mérlege, kérj becsült árbevételt!


70

61. Ha lehetne három kívánsága, mi lenne az?

1. ………………………………………………. 2. ………………………………………………. 3. ……………………………………………….

Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat! Ha bármiben segíthetünk, keresse meg a SEED Alapítvány munkatársait! Kérdező add át a SEED ismertetőjét!

A magyarországi vállalkozónők helyzetének feltárása ... · a GEM-tanulmány által velünk...

Documents

Transcript of A magyarországi vállalkozónők helyzetének feltárása ... · a GEM-tanulmány által velünk...