A magyar lízingpiac alakulása 2010 októberében

8/7/2019 A magyar lízingpiac alakulása 2010 októberében

http://slidepdf.com/reader/full/a-magyar-lizingpiac-alakulasa-2010-oktobereben 1/22

LLÍ Í Z Z I I N N GGP P I I AAC C I I E E LLE E MMZ Z É É SS

OOK K T T ÓÓBBE E RR



Tartalomjegyzék

Általános helyzetkép......................................................................................................... 3

A magyar gazdaság alakulása........................................................................................... 6

Pénzpiacok és bankrendszer .............................................................................................. 7

Pénzpiacok ............................................................................................................................... 7

Hazai bankrendszer .................................................................................................................. 9

Lízingpiac .................................................................................................................................. 10

Gépjármű szegmens................................................................................................................ 13

Truck szegmens ...................................................................................................................... 15

Gépek és berendezések szegmens ........................................................................................... 17

Lakás és ingatlanszegmens ..................................................................................................... 20

Vezetői összefoglaló ................................................................................................................ 22



Általános helyzetkép

A magyar gazdaság a harmadik negyedévben már több tekintettben növekedési szakaszba lépett.

Míg az első és második negyedévben a főként Németország által generált külső kereslet vezérelte a

magyar kilábalást, addig a harmadik negyedévben már a belső folyamatok is némileg hozzájárultak

egyes export közeli ágazatokban, illetve kevésbé akadályozták a növekedést a korábbiakhoz képest.

Export oldalról elsősorban Németország kedvező ipari teljesítménye, közvetve az ázsiai országok

egyre nagyobb mértékben kihasznált növekedési potenciálja a táptalaja a hazai exportszektor

növekedésének. Az ágazat teljesítményét ugyanakkor visszafogja hazai oldalról a továbbra is

nehézkes finanszírozási feltételek, de a nyersanyagárak 2007 óta nem tapasztalt növekedése is.

Bár a gazdasági növekedés a harmadik negyedévben növekedett (az előző negyedévhez viszonyítva),

a kilábalás egyelőre több szempontból ingatag talajon áll. Nemzetközi szempontból a pénzpiacok

még mindig árgus szemekkel figyelik az amerikai piacok és gazdaság teljesítményét, amely továbbra

sem adhat okot teljes nyugalomra. Bár a Fed az időszak alatt a mennyiségi lazítás második szakaszába

lépett, amely üdvözítő hatással bírt a piacokra, ez továbbra is annak a jele, hogy egyelőre az amerikai

gazdaság nem képes a saját lábán megállni, valamint a nem csökkenő munkanélküliségi adatok és az

amerikai gazdaság versenyképességének csökkenése intő jel lehet a túlzott optimizmusnak. Közvetett

probléma ezzel kapcsolatban, hogy a Fed mennyiségi lazítása kezd beépülni az amerikai inflációs

várakozásokba, csökkentve annak ösztönző gazdaságélénkítő hatását.

A meghatározóbb európai bizalmi indikátorok alakulása

Forrás: MNB Inflációs jelentés



Az Unión belül bár Németország teljesítménye kiemelkedő, s az Uniós országok nyitása Ázsia

irányába képes némileg gyorsítani a válságból való kilábalás receptjéül szolgáló növekedést, Írország

esete szintén óva kell, hogy intsen a túlzott optimizmustól. Az a tény, hogy eme kicsiny ország

problémái is 85 Mrd euróba kerültek az Európai Uniónak, felhívja a figyelmet arra, hogy az újonnan

létrehozott stabilitási alap képes-e érdemben betölteni a funkcióját, például egy potenciálisan

lehetséges portugál-spanyol együttes bedőlés, vagy egy olaszországi fokozott instabilitás esetében. A

válasz ezekre a felvetésekre egyelőre nem tisztázott, amely érződik is egyelőre a pénzpiacok gyors és

túlzott reakcióban, amelyet a legkisebb jelzésekre, rezgésekre adnak. További probléma az Uniós

országok hatalmas költségvetési hiánya, amelynek leküzdésére tett törekvések értelemszerűen

anticiklikusak, így közvetve visszafoghatják Magyarország növekedését is.

A kockázatosabbnak tekintett tagországok CDS-felárainak alakulása

Forrás: MNB Inflációs jelentés Hazai oldalról a gazdaság nyitottsága miatt jelenleg az egyetlen, a növekedést érdemben befolyásoló

tényező a kormány gazdaságpolitikája, az arról való elképzelései és ezek (várható) hatása az ország

jövőbeli teljesítőképességére és ezen belül is adósság visszafizető képességére. Ezzel kapcsolatosan

azonban nehéz jelenleg egyértelmű megállapításokat tenni, részben az intézkedések sokasága,

részben pedig az eltelt idő rövidsége miatt. Az egyelőre biztosítottnak tűnik, hogy 2011 -2012-ben az

ország nemzetközi fizetőképessége többé-kevésbé megoldott, amely meg is mutatkozik a CDS-felárak

átmeneti csökkenésében (a bejelentések idejében). Kedvező hatás várható az SZJA és társasági adó

csökkentéstől is. Előbbi a lakossági jövedelmek növekedésén keresztül fogja felpörgetni a fogyasztási

keresletet, illetve erősíteni fogja a hitel-visszafizetési hajlandóságot is, amely a bankok



tőkehelyzetére lesz üdvözítő hatással. A társasági adó csökkentése, illetve az arra vonatkozó eljárási

szabályok egyszerűsítése, kiszélesítése középtávon felhajthatja a vállalati beruházásokat, amely

magasabb növekedést és a munkanélküliség csökkenését eredményezheti. Közép, esetleg hosszabb

távon várható – többek között – a szlovákiai magyar vállalatok egy részének hazatelepülése is

(adóverseny), amely többlet adóbevételt generálhat, azonban ennek szászerő hatása és lefutási

folyamata meglehetősen bizonytalan egyelőre.

A kedvező intézkedések mellett azonban a kormány tevékenysége során megjelennek olyan

intézkedések is, amely nem egyértelmű jeleket küldenek a piacoknak, esetleg egyenesen negatív

üzenetet hordoznak. Ilyennek tekinthető az alkotmány helyzettől és sokszor (első látásra) kedvtől

függő módosítása, valamint a Költségvetési Tanács tulajdonképpeni megszüntetése

(ellehetetlenítése) is. Ezek a lépések a diktatórizálás érzését keltik, amely nyilvánvalóan csökkentik az

ország iránti bizalmat, s a befektetőket óvatosságra, kivárásra kényszeríthetik, amely csökkentheti a

külföldi tőke beáramlását, mérsékelve ezzel a növekedést. Természetesen itt nem az a kérdés, hogy

2011-ben nagyobb, vagy kisebb lesz-e a növekedés, mert természetesen magasabb lesz, lévén, hogy

a gazdasági ciklus felszálló ágában vagyunk. A kérdés itt az, hogy mennyire tudjuk, fogjuk kihasználni

az ország potenciális növekedési képességét, valamint ezt a növekedési potenciált, hogyan érintik a

kormány egyes intézkedése, végül pedig a növekedést meghatározó tényezők fenntarthatósága

(magas devizafüggőség, jelentős államadósság, az állami szerepvállalás magas aránya) érdekes jelen

esetben. A kormány kérdéses intézkedései közé tartozik a 98%-os különadó visszamenőleges

kivetése, amely drasztikus hatással lehet az adózási morálra, így az adófizetési hajlandóságra, ezzel

együtt a vagyonosabb rétegeket szélsőséges esetben arra ösztönözheti, hogy pénzüket más

országokba mozgassák át, amely azt eredményezheti, hogy megtakarításuk nem hazánkban

transzformálódik beruházássá, befektetéssé. Valamint a különadók időtartamának bizonytalansága, a

nyugdíjpénztárak államosítása olyan intézkedéseknek tűnnek, amelynek egyértelmű

növekedésösztönző hatását egyelőre nehéz látni. Ebben a tekintetben természetesen a hangsúly az

elköltés módján van, azonban ebben a tekintetben a piacok meglehetősen aggodalmasak, amelyetalátámaszt a Moody’s két fokozattal történő leminősítése is, de mutatja ezt a hosszú

állampapírhozamok megemelkedése is. A nyugdíjpénztárak államosítása az MNB és több befektetés-

elemző véleménye szerint is csökkentik a pénzügyi öngondoskodást és önállóságot, továbbá számos

igazságossági és méltányossági kérdést vetnek fel, amelyek együttesen ártanak az ország hosszú távú

növekedési potenciáljának.



A magyar gazdaság alakulása

A magyar gazdaság a harmadik negyedévben 1,6%-kal növekedett az előző év azonos időszakához

képest, amely idáig gyorsuló növekedést jelent, tekintve, hogy az idei év minden negyedévében

növekedett a növekedési ütem. Ez pedig annak a jele, hogy a gazdasági ciklus felszálló ágába

érkeztünk meg, azaz annak, hogy a gazdasági és pénzügyi nehézségek – elméletileg – éven belül

jelentősen enyhülni fognak.

Magyarország növekedése továbbra is exportvezérelt, elsősorban Németország kiváló teljesítménye

növekedésünk hajtómotorja. Azonban az elérhető potenciális növekedést ebben a szektorban is a

jelenleg is magas finanszírozási költségek és a releváns árfolyamok volatilitása némiképp visszafogja,

még akkor is, ha az időszak alatt – MNB Hitelezési felmérése szerint – a finanszírozási nehézségek

némileg mérséklődtek vállalati oldalon.

Lakossági oldalról a fogyasztási kiadások visszaesése jelentősen csökkent a harmadik negyedévben,

amit az exportszektor és a hozzá szorosan kapcsolódó ágazatok (telekommunikáció, egyes

szolgáltatások) növekedésének kedvező munkapiaci hatásai okoznak, de szerepet játszik benne a

kedvező várakozások alakulása is, amely érvényesül mind nemzetközi, mind hazai részről is (lakossági

oldalról az SZJA változások miatt). A munkapiaci alkalmazkodás azonban elsősorban mennyiségi

oldalról történt, az időszakban a reálbér-növekedés az évi, átlagos 4%-os ütemet követi. A

munkanélküliségi ráta szeptemberihez hasonló, 10,9%-os szinten maradt októberben is.

Forrás: MNB Statisztikai adatok

Az ipari termelés a harmadik negyedévben 3%-kal emelkedett, ami a kedvező bizalmi indexekeredményeit figyelembe véve, a növekedés fennmaradását vetíti előre rövidtávon.



Forrás: GKI Továbbá a kedvező hazai fogyasztói bizalom, valamint az emelkedő, illetve nem -csökkenő

foglalkoztatottság a kiskereskedelmi ágazat iránti kereslet megemelkedését eredményezte, amely az

ágazat 0,8%-os emelkedését eredményezte szeptemberben az előző év azonos időszakáhozviszonyítva.

Az egyes szektorok közül az építőipar és a lakásszektor válsága még nem ért véget. A kiadott új

lakásépítési engedélyek száma 27%-kal, a használatbavételi engedélyek száma 35%-kal csökkent. Ez

és a vállalati szférában tapasztalható, még mindig szigorú hitelezési feltételek egyelőre nem festenek

optimizmusra okot adó közeljövőt ennek a szektornak.

Összefoglalva: A növekedés motorja jelenleg is az exportszektor, melyben domináns szerepe van

Németországnak és közvetve a feltörekvő ázsiai országoknak. Ezt a lendületet hazánkban a pénzügyi

szféra nehézségei kissé visszafogják, de ennek ellenére is a kibontakozó konjunktúra már nem csak az

exportágazatokban érezteti hatását. A lakossági kereslet emelkedése mellett a javuló munkapiaci

helyzet is azt mutatja, hogy az anticiklikus szektorok is kezdenek átlépni a növekedési szakaszba. Ez

jelenleg a banki és pénzügyi területre nem igaz, lévén, hogy a rendszer anticiklikus voltát a szigorodó

elszámolás és pénzügyi szabályok, valamint a banki különadó csak még anticiklikusabbá tette.

Pénzpiacok és bankrendszer

Pénzpiacok

A nemzetközi pénzpiacokra az időszak alatt három tényező gyakorolt jelentős hatást. A Fed újabb

mennyiségi lazítása, az Írországnak nyújtott mentőcsomag, és Németország kedvező gazdasági

teljesítménye. Az írországi eseményeket kivéve a fenti tényezők pozitív hatást gyakorolt az euró

árfolyamára, annak erősödését eredményezte. Az ír helyzet azonban aggodalomra intette a piaci



szereplőket, annak ellenére, hogy a helyzet kezelése az Unió részéről hatékonynak volt tekinthető. Ez

a reakció annak a jelzése, hogy a kockázatosabb euróövezeti országok által generált feszültség, még

nem oldódott fel.

Magyarország esetében az időszak alatt az 5 éves állampapír-piaci CDS-felárak 50 bázisponttal

emelkedtek (Az időszak alatt például Lengyelország hozamfelára stagnált), amely mögött a kormány

gazdaságpolitikája és annak kommunikációja húzódik meg. Elsősorban a visszamenőleges

adóztatásra, a banki különadók bizonytalan időtartamára és a nyugdíjkasszák államosítására, az

alkalmazott alkotmányozási gyakorlatra, valamint ezen intézkedések kommunikációjára kell gondolni.

Hozzá kell azonban tenni, hogy a fenti intézkedések (talán az alkotmányozást leszámítva)

generálhatnak olyan eseménysorozatokat, amelyek megvalósulása nagyon pozitív kimenetet

eredményez, azonban a pénzpiaci szereplők aggodalma az ilyen eseménysorozatok bekövetkezési

valószínűségének realitását kérdőjelezi meg.

Az 5 éves CDS-ár alakulása Magyarországon és a régióban

Forrás: MNB Inflációs jelentés Az euró árfolyam októberben meglehetősen volatilisen mozgott. A kormány különböző

gazdaságpolitikai bejelentéseit erős árfolyam ingadozás kísérte minden esetben, ami a külföldi

hírekre adott reakcióknál sokkal gyengébbnek bizonyult. Így szembeni a válság alatti helyzettel,

amikor a forint árfolyamát leginkább a nemzetközi események mozgatták, addig jelenleg a

kormányzati tevékenység mutatkozik az árfolyamra legerősebb hatást gyakoroló tényezőnek.



Forrás: MNB Inflációs jelentés A Monetáris Tanács legfrissebb rövidített jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a novemberi kamatemelés

legfőbb oka az, hogy 2012-re az aktuális infláció kissé az inflációs cél fölé kerülhet. Ez a jelenlegi

dezinflációs folyamatok megtöréséből, a vártnál kissé erősebb nemzetközi konjunktúrából és abból a

lehetőségből következik, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem, vagy nem teljes mértékben lesz

sikeres, így az ország kockázati felára – több csatornán keresztül – megemelkedhet, amely az

árfolyam emelkedéséhez, így magasabb inflációhoz vezethet. A kamatemelés szükségességét erősíti a

kormány azon bejelentése, mely szerint egy 3,5%-os inflációs cél jobban szolgálná a kormány

igényeit. A bejelentés hatására az inflációs várakozások rövidtávon emelkedhetnek, középtávon,

egyéb kormányzati intézkedések ismeretében, akár be is ragadhatnak egy magasabb szinten.

Hazai bankrendszer

A hazai bankrendszerben lényegében nem változtak az eddigi folyamatok, csak a hatások

mérséklődött valamelyest. Mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben továbbra is gyenge a

hitelezési aktivitás, a hitelezési feltételek továbbra is magasak, bár a lakossági szegmensben némi

enyhülés már megfigyelhető. Különösen a lakossági szegmensben erős az ügyfelek eladósodottsága,

amely az erős svájci frank árfolyammal együtt továbbra is magasan tartja a portfólióban rejlő

kockázatokat. Utóbbi elsősorban a lakás és jelzáloghitelek esetében csúcsosodik ki.



Bár az időszak alatt a portfólió kiáramlása mérséklődött, ennek ellenére a bankszektor prociklikus

jellege, és az azt jelenleg csak erősítő banki különadó miatt fordulatra egyelőre nem kell számítani.

Ezt tükrözi a bankrendszer alacsony ROE mutatója is, amelynek értékét az MNB Stabilitási jelentése

2010-re 2,5%-ra becsülte meg, amely rendkívül alacsony értéknek, felel meg.

Jelenleg a fordulópontra adott várakozások meglehetősen szóródnak annak függvényében, hogy

milyen kockázati feltevésekkel, illetve elméletekkel rendelkezünk a kormányzati gazdaságpolitika

eredményességére vonatkozólag. 2011-es fordulat tűnik reálisnak, de egy magasabb kockázati

felárakat tartalmazó forgatókönyv esetében, akár 2012 első félévéig kitolódhat.

Az elmúlt negyedévben, mind a vállalati, mind lakossági hitelek esetében növekedett az átstrukturált,

illetve a késedelmesen, vagy nem-fizetett hitelek aránya. Ez különösen a jelzáloghitelek esetében volt

érzékelhető. Itt a türelmi idő 6 hónapon belül lejár, így akkor – adott esetben – a bankoknak egy

nagyobb veszteség leírására kell kényszerülnie, amely további tőkebevonásokat tehet szükségessé. Ez

azonban a legrosszabb lehetőség, ezen a 2011-es SZJA változás által generált többletjövedelem

érdemben változtathat.

Ugyanakkor kedvező jel, hogy összhangban a konjunktúra beindulásával és erősödésével a vállalati

hitelkereslet érezhetően, az MNB Hitelezési felmérése alapján a korábbi 20% helyett, a bankok 55%-a

számolt be arról, hogy jelentősnek érzi a vállalati hitelkereslet emelkedését. Bár közel sem ekkora

mértékben, de a lakossági szegmensben is a keresleti szándék és képesség növekedése figyelhető

meg. Bár kedvező a tendencia, ennek ellenére ez egyelőre csak óvatos optimizmusra ad okot, mivel a

vállalti szféra még mindig meglehetősen érzékeny a makrogazdaság és gazdaságpolitikai

eseményekre, hírekre, amelyek erőteljesen befolyásolhatják, sőt eltorzíthatják a keresleti szándékot

és képességet.

Lízingpiac

2010 októberéig a teljes kihelyezés – az adatot szolgáltatók közül – 136,89 Mrd Ft volt, amely 30%-kal

marad el az előző év azonos időszakától. Hó/hó viszonylatban ez 26,6% -kal kevesebb, mint a

szeptemberi teljesítmény. Bár a gazdaság egyes szektorai már felszálló ágban vannak, mások pedig

most jutnak abba a szakaszba, és a vállalati hitelkereslet is emelkedőben van, ezek a pozitív

fejlemények egyelőre nem érzékelhetőek kellően a piacon. Ráadásul a lízingcégekre is kivetett bankikülönadó csak növeli a rendszer amúgy is prociklikus voltát.



Szeptemberhez képest tovább csökkent a portfólió mérete, de októberben már csak elenyésző 0,3% -

kal. Ennek ellenére elmondható, hogy a portfólió kiáramlása jelenleg is magas a beáramláshoz

képest, valamint az is, hogy a teljes bankrendszerhez hasonlóan a lízingcégek portfóliójának

kockázatosság, ha kis mértékben is, de egyelőre növekvőben van. A jól teljesítő exportágazat ellenére

sok vállalat finanszírozási helyzete továbbra is aggasztó, és/vagy csak lassan javul. Ugyanez

elmondható a lakossági szegmensről is. Leginkább a portfólió azon része javult, vagy romlott a

legkevésbé, amely a feldolgozóiparhoz és a telekommunikációhoz köthető, azonban a pénzügyi

szolgáltatások és az ingatlanok és ingatlanügyletek vállalkozásai által alkotott portfólió

kockázatossága tovább romlott az elmúlt hónapokban.

Bár az elmúlt hónapokban az átlagos önrész mérséklődött, a hitelezési standardok nem-ár jellegű

összetevői még mindig szigorúnak mondható, még akkor is, ha a bankok és pénzintézetek inkább az

enyhítés felé hajlanak. Utóbbi jobban igaz a lakossági szegmensre, mint a vállalati szektorra.

A lakossági kereslet makrogazdasági szintű élénkülésével összhangban a lízingpiacon is az elmúlt

hónapokban lassan, de biztosan emelkedett a részaránya. Míg januárban éppen meghaladta a 40% -

ot, addig az év közepére – újra – átlépte az 55%-os határt, októberre pedig már 60% körül mozgott.

Ez a változás többnyire csak a válság előtti természetes keresleti arányoknak a helyreállása lenne,

azonban figyelembe véve a piac zsugorodását és azt a tényt, hogy a lakossági kereslet részesedése



meghaladja a válság előtti szintet, arra enged következtetni, hogy a vállalati szegmens hitelfelvételi

hajlandósága csökken, és/vagy hitelfelvételi képessége romlik. Ágazatonként eltérő mértékben és

arányban, de mind a kettő megfigyelhető.

A teljes piacon a finanszírozási formák aránya az első 10 hónap alapján kissé a pénzügyi lízing

irányába változott, bár az októberben a kihelyezések átlagosan kisebb része valósult meg

lízingtermékben.

Az új kihelyezések részaránya jelenleg is nagyon alacsony, jóval elmarad a válság előtti 55 -60%-os

aránytól, amely a gyenge jövedelemhelyzetnek és az ebből fakadó takarékossági kényszernek

(helyettesítési hatás) és az új vásárlások elhalasztásának, kitolásának (jövedelmi hatás) köszönhető.

Bár az októberi érték valamivel magasabb, mint az azt megelőző hónapban, a havi adatok volatilitása

alapján ez csak véletlen, átmeneti jelenségnek tekinthető. Az egész éves fejleményeket végig

követve, inkább azt lehet mondani, hogy az év első felében folyamatosan emelkedett az új

kihelyezések aránya, azonban az év végéhez közeledve ismét csökkent. Feltehetőleg a háttérben a

kivárás játssza a fő szerepet, amely összefüggésben lehet a jövő évi változó adó és jogszabályokkal,



de azzal is, hogy a vállalatok éven belül a lehető legtovább kívánják halasztani az új eszközök

vásárlását.

Gépjármű szegmens

A gépjármű szegmensben a kihelyezés értéke kumuláltan 88,3 Mrd Ft volt, havi szinten pedig 7,2 Mrd

Ft. Kumuláltan a kihelyezések nagysága 21%-kal marad el az előző év azonos időszakától. Hó/hó

viszonylatban 12,3%-os a csökkenés. A csökkenés azonban nem volt egyértelmű a szegmensben. A

retail alszegmensben az új kihelyezések 3%-kal csökkentek, míg a használt eszközök kihelyezése kicsit

több, mint 10%-kal. Ezzel szemben az új flottafinanszírozás majdnem 20%-kal emelkedett

szeptemberhez képest, míg a használt eszközök kihelyezése 4%-kal csökkent. Így mindkét

alszegmensben javult az új eszközök kihelyezésének aránya. Az elmúlt időszakban a lízingcégek

többségénél volt megfigyelhető némi enyhítés a hitelezési feltételekben (bár még vannak, akik

továbbra is szigorítanak). Az enyhítés azonban nem érvényes a hitelezési feltételek minden típusára.

A kockázatosabb hiteleken a felár még mindig növekszik (szigorítás), de a futamidő és az önrész

tekintetében már észrevehető némi enyhítés, illetve az arra irányuló szándék erősödése. Várhatólag

ez a tendencia a közeljövőben is folytatódni fog. Az MNB Hitelezési felmérése szerint a lakossági

gépjárműkereslet további csökkenése várható a közeljövőben. Bár erre vonatkozó adat nem áll

rendelkezésre, de a meglévő adatok alapján úgy tűnik, hogy a csökkenés, inkább a használt

eszközökben fog fokozattan jelentkezni. Az új eszközökben csak kisebb mértékű csökkenés

valószínűsíthető. Ez a jelenség a piaci arányokat visszahelyezi a válság előtti szintre (ebben a

tekintetben), ám ez egy jóval kisebb piaci méret mellett fog megvalósulni.



A gépjármű szegmens portfóliójának forintértéke 9,2%-kal emelkedett szeptemberhez képest, ami

elsősorban a svájci frank viselkedéséhez köthető. A portfólió növekedése, amellett, hogy csak

látszólagos (árfolyamváltozás, tényleges kihelyezés növekmény nem áll mögötte), annak összetétele

tovább romlott. Mind az átstrukturált hitelek aránya, mint a késedelmes fizetések aránya is

folyamatosan emelkedik. A 30 napon túli késedelmes fizetések aránya 25%-ról 32%-ra emelkedett a

teljes pénzügyi rendszerben. Kisebb mértékben, de a 90 napon túli késedelmek aránya is növekedett

12%-ról, 14%-ra. Míg előbbi esetében az időhalasztás és a javuló gazdasági körülmények miatt van

esély a realizálásra, a késve fizetők esetében ez valamivel bizonytalanabb, bár nem feltétlenül

esélytelenebb.

Az önrészek óvatos csökkenése mindkét alszegmensben megfigyelhető az elmúlt hónapokban, ami

figyelemreméltó, tekintve, hogy az év első felében még inkább a szigorítás volt az általános gyakorlat.

A retail alszegmensben októberben emelkedett a hitel részesedése a kihelyezéseken belül, azonban a

jelenlegi 55,3%-os érték, 10%-os csökkenés az év eleji arányokhoz képest. Az előző év azonos

időszakáz viszonyítva a hitel részesedése 60%-ról 55,3%-ra csökkent. A flottafinanszírozásnál

szeptember és október között jelentősen emelkedett a pénzügyi lízing aránya (2,7%.-tal), és ez azérték 6%.-tal haladja meg az előző év azonos időszaki értéket.



A hitelezési feltételek lazulásával összhangban a kihelyezéseken belül csökkent a 2-5 év közötti

kihelyezések aránya és emelkedett a hosszabb távú, 5-10 év közötti kihelyezések aránya. A

közeljövőben ennek aránya várhatóan emelkedi fog, de az eddigi arányok felborulására, a hitelezési

feltételek enyhítése ellenére sem kell tartani. A rövidebb futamidő banki oldalról alacsonyabb

kockázatot és magasabb tervezhetőséget jelent és ez az, ami a jelenlegi makrogazdasági és pénzpiaci

környezetben a bankok egyik legnagyobb kívánalma. Emiatt olyan esett, amely a válság előtt volt

tapasztalható, azaz, hogy az 5-10 év közötti szerződések dominálják a piacok, a közeljövőben nem

várható.

Truck szegmens

A truck szegmensben a kihelyezések összege kumuláltan 19,1 Mrd Ft volt, havi szinten pedig 834 M

Ft. Előbbi érték 28,6%-kal marad el az előző év azonos időszakától, utóbbi pedig szeptemberhez

képest 75,5%-os csökkenést jelent. Bár az exportágazat felfutását követően a szállítmányozási szektor

felemelkedése volt megfigyelhető, egyelőre úgy tűnik, hogy a szegmens vállalatainak alacsony

tőkehelyzete, beruházási hajlandósága és még mindig gyenge jövedelmezősége dominálja a kereslet

alakulását. Ebben egyelőre nem segít a továbbra is szigorú hitelezési standardok, beleértve az ár és

nem-ár jellegű tényezőket is.



A portfólió nagysága szeptemberhez képest nagymértékben esett, de a szeptemberi értéket nem

figyelembe véve is az tapasztalható, hogy a szegmensben a portfólió kiáramlása hónapról hónapra

magasabb, mint a beáramlás. A zsugorodó portfólió jelen esetben és a korábbiakkal ellentétben nem

párosul magasabb kockázatossággal, sőt a bankok ennek a szegmensnek a kockázatosságának a

mérséklődésére számítanak az elkövetkezendő hónapokban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a

többi szegmenstől eltérően itt nem a kihelyezések növekménye, hanem a portfólió minőségének

javulása (javul a visszafizető-képesség) a kezdete a konjunktúrának.

Az előbb említett szigorú hitelezésig feltételek egy fontos összetevője, az önrész aránya továbbemelkedett, mind a buszok, mind a nagyhaszon-gépjárművek esetében, Előbbi esetében 2010-ben

először haladta meg a 30%-os értéket, amely több mint 8%.-tal magasabb az előző év azonos

időszakához viszonyítva. A nagyhaszongépjárművek esetében az egy évvel korábbi értékhez képest

némi csökkenés figyelhető meg, annak ellenére, hogy az év közepétől fokozatosan emelkedik az

önrész nagysága.



Októberben főként pénzügyi lízingben történtek a kihelyezések a buszok esetében, a nagyhaszon -

gépjárműveknél pedig szinte teljes egészében dominált. Ezek az arányok és tendenciák megegyeznek

az egy évvel korábbiakkal.

A gépjármű szegmenssel ellentétben a truck szegmensben tovább növekedett a középtávú, azaz 2-5

év közötti kihelyezések aránya. Jelenleg a kihelyezések majdnem háromnegyede ebben az időtávban

történik. Az egyéb futamidejű kihelyezések nagyon hasonlóan viselkednek, részesedésük

negyedévről-negyedévre, hónapról-hónapra csökken.

Gépek és berendezések szegmens

A gépek és berendezések szegmensben októberig a kihelyezések összege 22,3 Mrd Ft volt. Ebből

októberben 2,6 Mrd Ft összértékű kihelyezés valósult meg. A szegmens idei teljesítménye 41,6% -kal



marad el az előző év azonos időszakától, és hó/hó összehasonlításban is 7,2%-os csökkenés valósult

meg. A visszaesés leginkább a mezőgépeket és az építőipari gépeket érintette, összhangban az

ágazatok gyenge teljesítményével. Ezzel szemben az IT és az egyéb gépek és berendezések

kihelyezése emelkedett szeptemberhez képest.

Mind az építőipari, mind a mezőgazdasági ágazatok portfólió minősége (bár kisebb mértékben, de)

romlott az elmúlt hónapokban. Ugyanakkor az IT szegmens portfólió minősége lényegében nem

változott az elmúlt hónapok alatt. Ennek megfelelően a mezőgépek és építőgépek esetében volt a

legnagyobb a portfólió csökkenése szeptemberhez képest (3,5% és 4,7%), míg az IT esetében

viszonylag alacsony volt (2,5%).

Az önrészek mindegyik szegmensben kissé csökkentek szeptemberhez képest, de inkább

elmondható, hogy az év eleji növekedéssel szemben az elmúlt hónapokban stagnáltak az önrészek.



Az új kihelyezések aránya a mezőgépek esetében kissé emelkedett szeptemberhez képest. Ellenben

az építőgépek esetében az új kihelyezések aránya mérséklődött az elmúlt hónapokban. Az IT

szegmensben az ágazat felfutásával az új kihelyezések aránya is emelkedett. Az egyéb gépek új

kihelyezései hasonlóan viselkednek, mint az építőgépeké.

A truck szegmenshez hasonlóan a gépek és berendezések szegmensben is a középtávú, 2-5 év

lejáratú kihelyezés dominálnak. A válság alatt is csak növekedett a részesedésük, jelenleg meghaladja

a 85%-ot is.



Lakás és ingatlanszegmens

A lakásszegmensben a kihelyezés értéke kumuláltan 3,3 Mrd Ft volt, ami 25%-kal haladja meg az egy

évvel korábbi értéket. Az ingatlanok esetében a kihelyezés forintértéke 3,4 Mrd volt, ami 80%.os

csökkenést jelent kumuláltan. Hó/hó viszonylatban 46, illetve 32% volt a visszaesés. Az MNB

Hitelezési felmérése alapján a válaszadók a volumen növekedésére számítanak az elkövetkező

néhány hónapban minden területen (lakás, bevásárlóközpont, irodaház, logisztikai központ). A

lakossági jelzáloghitelek esetében az árjellegű hitelezési feltételek kissé enyhültek az elmúlt

hónapokban, azonban a nem-árjellegű feltételeknél stagnálás, vagy enyhe erősödés volt

megfigyelhető.

Jelenleg mindkét szegmensben nem is az alacsony kihelyezési volumen jelenti a legnagyobb

problémát, sokkal inkább a portfólió minősége ad okot az aggodalomra. A lakások esetében az

átstrukturált hitelek aránya 4,7%-ról 5,3%-ra emelkedett és a várakozások alapján további

emelkedésre lehet számítani. Az átstrukturálási szándékot a lízingcégek részéről az erős svájci miatt

növekvő ügyfélterhek is motiválják. A lakások esetében mind a 30 napon túli, mind pedig a 90 napon

túli késedelmes fizetések aránya emelkedett. Előbbi már a teljes portfólió 27%-át, utóbbi a portfólió

17%-át teszi ki. Ez annyit jelent, hogy a lakásportfólió majdnem 50%-a problémás.



Az ingatlanszegmens portfóliója is tovább romlott az időszak alatt, amely elméletileg köszönhető a

szegmens prociklikusságának. A portfólió gyenge minősége és az ingatlanprojektek magas

finanszírozási igénye miatt az elkövetkezendő hónapokban sem lehet számítani a kihelyezések

növekedésére. Emellett a lízingcégek igyekszenek szigorítani ebben a szegmens az ár és nem -ár

jellegű hitelezési feltételeken, hogy a kevésszámú kihelyezés, ami megvalósul – a körülményekhez

képest – a lehető legkisebb potenciális kockázatot tartalmazza. Kivételnek tekinthető ez alól a

logisztikai központok építése. Az utóbbiak elsősorban a bevásárlóközpontokra és az irodaházakra

vonatkoznak.

A lakások esetében a pénzügyi lízing részaránya nem változott érdemben az elmúlt hónapokban, bár

enyhe, de nem számottevő csökkenés azért megfigyelhető. Ugyanakkor a pénzügyi lízing jelenlegi,

82%-os részesedése majdnem teljesen megegyezik az egy évvel korábbi értékkel. Az

ingatlanszegmensben más a helyzet. Míg egy évvel korábban a pénzügyi és operatív lízing dominált,

addigra mára az operatív lízing szinte teljesen eltűnt a szegmensről. Helyette a hitel és pénzügyi lízing

– nagyjából azonos mértékben – vette át a helyét. A lakás és ingatlan szegmensben (együttesen) a

korábbi negyedévekkel ellentétben újra növekedésnek indult a 8-16 év közötti lejáratú hitelek

aránya, amely összhangban van a hitelezési feltételek szigorodásával (azon belül is a maximális

futamidőre vonatkozó feltétel szigorodásával). Ezzel együtt a nagyon rövid futamidő aránya

drasztikusan csökkent, amely összhangban van az ügyfelek gyenge fizetőképességével.



Vezetői összefoglaló

Az elmúlt időszakban az USA jegybankja, a Fed a mennyiségi lazítás újabb szakaszába lépett, amely a

kezdeti optimizmus ellenére mégiscsak annak a jele, hogy a válságból való kilábalás a pénzügyi

piacokat leginkább domináló országban nehézkesen halad. Ezzel egyidejűleg az Európai Unióban

Írország helyzete és a neki adott hatalmas összegű mentőcsomag hívja a figyelmet az egyes

euróövezeti országokban rejlő, potenciálisan súlyos rendszerkockázatokra, amelyek rövid idő alatt

szélsőségesen képesek lehetnének megmozgatni a nemzetközi és hazai pénzügyi mutatókat.

Hazánkban jelenleg a korábbiakhoz képest sokkal aktívabb és határozottabb gazdasági kormányzás

folyik, annak minden előnyével és árnyoldalával együtt. A kettő közötti választást egyelőre a piacok

sem képesek abszolválni, amely a forint árfolyamának és az ország kockázatát jelző CDS-felárnak a

magas volatilitásában mutatkozik meg.

A hazai bankrendszer és ennek részeként a lízingpiac szereplői a banki különadó miatt hatalmas

terhekkel néznek szembe. De ezzel együtt óriási kihívásokkal is, mivel az egyes szegmensek

portfóliójának kockázatossága erősödik. Növekszik a késedelmes, és az átstrukturált kihelyezések

állománya is. A válság utóhatásainak leginkább kitett szegmensek a mezőgépek és építőgépek,

valamint az ingatlanok piaca. Leginkább ezen a területen érdemes és kell számítani a portfólióban

keletkező veszteségekre.

Kedvező fejlemény azonban, hogy legfőbb exportpiacaink, Németország és közvetve az ázsiai

gazdaságok nagyon jól teljesítenek, valamint több jel is afelé mutat, hogy erre a közeljövőben is lehet

számítani. Mivel exportpiacaink felfutása már a megelőző két negyedévben is érzékelhető volt, ezért

a hazai exportágazatok javuló teljesítménye már átgyűrűzött a beszállítókhoz, de a fellendülés jelei

figyelhetők meg a kiskereskedelemben is, ami a f ogyasztási kereslet erősödésének a jele. Továbbá

megállt a munkanélküliségi ráta emelkedése is, amely szintén optimizmusra adhat okot.

A 2011-es SZJA-csökkentés és a gyorsuló növekedés kellő alapot teremt majd mind a kihelyezések

növekedéséhez, mind pedig a portfólió minőségének javulásához is. Azonban ezzel együtt a

lízingpiacon átfogó növekedésre még nem lehet számítani, mivel a banki különadó megnövelte a piac

és a teljes pénzügyi rendszer prociklikusságát, valamint időre és erős gazdasági javulásra van szükség

a portfólióban rejlő kockázatok normalizálódásához.

A magyar lízingpiac alakulása 2010 októberében

Documents

Transcript of A magyar lízingpiac alakulása 2010 októberében