„SI VIS PACEM,

PARA BELLUM.”

Julius Caesar

SZERZŐ

1

SZENT ISTVÁN EGYETEM

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Civil Biztonság- és Védelemtudományi tanszék

A MAGYAR HONVÉDSÉG

Tanulmány

Gödöllő, 2013.

2

A MAGYAR HONVÉDSÉG

Tanulmány

Készítette:

Lektorálta:

Minden jog fenntartva © SZIE GTK 2013.

3

TARTALOM

I. A MAGYAR HONVÉDSÉG JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI .................................................................. 5

A MAGYAR HONVÉDSÉG ................................................................................................................................ 5

A HONVÉDSÉG JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI .................................................................................................... 5

II. A MAGYAR HONVÉDSÉG FELÉPÍTÉSE ........................................................................................ 8

A HONVÉDSÉG SZERVEZETE ........................................................................................................................... 8

A MAGYAR HONVÉDSÉG KATONAI SZERVEZETEI .....................................................................................................11

AZ ALAKULATOK ÉS A SZERVEZETEK BEMUTATÁSA ....................................................................................15

MH ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG ..............................................................................................................15

HVK KÖZVETLEN SZERVEZETEK .................................................................................................................................24

HONVÉD VEZÉRKAR FELÉPÍTÉSE ................................................................................................................................27

KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT .............................................................................................................31

III. A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSA .................................................................................... 32

A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA .......................................................................................................................32

AZ ORSZÁGGYŰLÉS.....................................................................................................................................................32

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ...........................................................................................................................................32

A KORMÁNY................................................................................................................................................................32

A HONVÉDELEMÉRT FELELŐS MINISZTER ................................................................................................................33

A TERÜLETI ÉS HELYI IGAZGATÁS ..............................................................................................................................34

IV. MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK........................................................................................................ 34

A HONVÉDELMI TANÁCS ..............................................................................................................................34

A HONVÉDELMI TANÁCS HATÁSKÖRE ......................................................................................................................34

A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTRA ÉS A SZÜKSÉGÁLLAPOTRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK ........................35

A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT .............................................................................................................................................36

A SZÜKSÉGÁLLAPOT ...................................................................................................................................................36

A MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET ..............................................................................................................................37

A VÁRATLAN TÁMADÁS .............................................................................................................................................37

A VESZÉLYHELYZET .....................................................................................................................................................38

A KÜLÖNLEGES JOGRENDRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK ...............................................................................38

V. JELKÉPEK ................................................................................................................................. 38

A KATONAI JELKÉPEK ÉS JELZÉSEK ...............................................................................................................38

FELHASZNÁLT IRODALOM ........................................................................................................... 39

4

5

„1.§ (1) A honvédelem nemzeti ügy”1.

I. A MAGYAR HONVÉDSÉG JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

A MAGYAR HONVÉDSÉG2

45. CIKK (1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerző-désből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.

2011. ÉVI CXIII. TÖRVÉNY A HONVÉDELEMRŐL

A HONVÉDSÉG JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI3

35. § (1) A Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő, békében az önkéntességen, rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló állami szer-vezet. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak.

A Magyar Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szer-vezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak. A Magyar Honvédség szervezeti felépítését a Honvédelmi Minisztérium, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, valamint a Magyar Honvédség hadrendje szerinti szervezetek összessége képezi. A katonai szervezeteket a szárazföldi csapatok, a légierő csapatai, a logisztikai és támogató erők, valamint a Magyar Hon-védség feladatainak végrehajtása érdekében egyéb szaktevékenységet folytató szervezetek alkotják. A szárazföldi csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A haderőnemek fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze.4 Az Országgyűlés döntése alapján jelenleg egy időben mintegy 1000 magyar katona vehet részt nemzetközi műveletben. Napjainkban a Magyar Honvédség három kontinensen tizenegy országban hajt végre műveleti feladatokat többségében - a részvevők több mint 70 százalékával - NATO vezetésű missziókban.5

(2) A Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve hajtja végre. 36. § (1) A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:

1 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100113.TV (2013. 07. 28.) 2 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el.

Magyar Közlöny, 2011. évi 43. szám, www.kormany.hu/download/0/d9/30000/Alaptörvény.pdf (2013. 07. 28) 3 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100113.TV (2013. 07. 28.) 4 http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/honved-vezerkar/magyar-honvedseg (2013. 07. 28) 5 http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/honved-vezerkar/felelossegi-teruletek (2013. 07. 28.)

6

a. a Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,

b. a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme, c. a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi,

békefenntartó és humanitárius feladatok - teljesítése,

A KORMÁNY 1656/2012. (XII.20.) KORM. HATÁROZATA MAGYARORSZÁG NEMZETI KATONAI STRATÉGIÁJÁNAK ELFOGADÁSÁRÓL6

IV. A Magyar Honvédség feladatai

61. A Magyar Honvédség alapfeladata – önállóan vagy szövetségi keretek között – Magyarország függetlenségének, terüle-tének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme. Ehhez szükség van a Ma-gyarországot közvetlenül és közvetve érintő katonai fenyegetések érzékelésére, a megfelelő visszatartó képesség kialakítá-sára, és szükség esetén a katonai fenyegetések kivédésére. 62. Alapfeladatának ellátásával összefüggésben fontos feladat a szövetséges országok erői részére történő befogadó nem-zeti támogatás megszervezése és biztosítása. A Magyar Honvédség további fontos feladata a polgári légi járművek fegyver-ként történő alkalmazásának megakadályozása. 63. Magyarország ENSZ-, NATO-, EU-, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeti (a továbbiakban: EBESZ) tagságával járó felelőssége a szövetségesi és egyéb nemzetközi kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, válságke-zelési, humanitárius, valamint bizalom- és biztonságerősítő feladatok – teljesítése, amelyben döntő szerep hárul a Magyar Honvédségre. A nemzetközi kötelezettségek teljesítése hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság – és ezáltal Magyarország biztonságának – erősítéséhez, és egyben növeli az ország nemzetközi tekintélyét. 64. A Magyar Honvédség közreműködik a természeti és ipari katasztrófák elhárításában, következményeinek felszámolásá-ban, a humanitárius válságok kezelésében, valamint szükség esetén részt vesz a polgári hatóságok támogatásában. Ellát tűzszerészeti, valamint egyéb katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokat, továbbá biztosítja egyes ki-jelölt kritikus infrastruktúra létesítmények őrzését és védelmét. 65. A Magyar Honvédség mindezen felül biztosítja a nemzetközi katonai kapcsolatok fenntartását, a Szent Korona őrzését és védelmét, részt vesz az állami protokolláris – köztük a Sándor palotával kapcsolatos – feladatok ellátásában, közreműködik a katonai hagyományőrzésben, valamint az állami céltartalékolás és közfoglalkoztatás feladatainak végrehajtásában. 66. A Magyar Honvédség feladatai ellátása érdekében háborús, válságkezelő, valamint békeidőszaki tevékenységek végre-hajtására készül fel. 13. A Magyar Honvédség Magyarország szuverenitása és területi integritása szavatolásának alapvető letéteményese. A Ma-gyar Honvédség meghatározó szerepet játszik Magyarország szabadságának, alkotmányos rendjének és biztonságának külső katonai veszélyekkel szembeni védelmében. A nemzetközi szerepvállalásokban nyújtott teljesítménye és elismertsége jelen-tős hatással van Magyarország nemzetközi tekintélyére és befolyására, hozzájárulva ezzel az ország érdekérvényesítő ké-pességének növeléséhez. 14. A Magyar Honvédségnek rendelkeznie kell az ország fegyveres védelméhez szükséges képességek alapjaival, hogy a biz-tonsági környezet romlása esetén lehetőség legyen ezek célirányos fejlesztésére. A nemzeti önerőt Magyarország NATO-vállalásait is figyelembe véve, tervszerűen és fokozatosan kell fejleszteni. 15. A Magyar Honvédség olyan műveletekben vesz részt, amelyek hozzájárulnak Magyarország és szövetségesei biztonsá-gának erősítéséhez. A magyar katonai erő határon túli alkalmazására a megfelelő nemzetközi jogi felhatalmazást követő közjogi döntés alapján, nemzetközi szervezetek keretei között vagy alkalmi koalícióban, a közös értékek és érdekek mentén kerül sor.

B. A Szövetségi tagság és a nemzetközi egyezmények

36. Magyarország NATO-tagsága kollektív felelősséget és feladatokat, egyszersmind a kollektív fellépés lehetőségét is jelenti. A kollektív védelmi feladatokhoz és a nemzetközi műveletekhez történő hozzájárulás, és az ezekhez szükséges képességek fenntartásában és fejlesztésében való részvétel, valamint a partnerségi kapcsolatok erősítése képezik az alapvető szövetsé-gesi feladatokat. 37. A NATO-keretek között a Washingtoni Szerződés 5. cikke alapján megvalósuló kollektív védelem – mind az ország, mind szövetségesei védelme – Magyarország biztonságának egyik alappillére. További feladatokat jelentenek az EU Lisszaboni Szerződés kölcsönös segítségnyújtási, valamint szolidaritási klauzuláinak katonai feladatai. 38. A nemzetközi műveletekben való részvétel sokrétű feladatot jelent, melyekhez – akár stratégiai távolságokban is – hozzá kell tudnunk járulni. Magyarország erre vonatkozó ambíciószintje alapján egy időben ezer főt kész és képes állomásoztatni nemzetközi műveletekben. 39. Tevékenyen részt kell vennünk a nemzetközi fegyverzetellenőrzési, valamint más bizalom- és biztonságerősítő tevékeny-ségekben. Hozzá kell járulnunk a hagyományos és tömegpusztító fegyverek, valamint hordozóeszközeik elterjedésének meg-akadályozásához.

6 http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/magyarorszag-nemzeti-katonai-strategiaja (2013. 08. 02.)

7

NATO szerepvállalás

Magyarország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének aktív tagjaként alkotója és részese a tagállamok te-rületi épségét, politikai függetlenségét és biztonságát megvédeni hivatott szövetségi garanciáknak. Hazánk a többi tagállammal együttműködve elősegíti a Szövetség kollektív védelmi képességei fenntartását és megújí-tását, annak érdekében, hogy megfeleljen rendeltetésének és a világ legsikeresebb politikai-katonai szövet-ségeként választ tudjon adni a XXI. század biztonsági kihívásaira.

Külföldi katonai missziók

A Magyar Honvédség honvédelmi törvényben meghatározott feladata a szövetségi és nemzetközi szerződés-

ből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a közös védelmi, békefenntartó és humanitárius felada-

tok - teljesítése, valamint közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni

harc katonai feladatainak ellátásában.

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

(3) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában.7

2011. ÉVI CXIII. TÖRVÉNY A HONVÉDELEMRŐL

d) a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme, e) egyes kijelölt létesítmények őrzése és védelme,

f) részvétel a szükségállapot idején az erőszakos cselekmények elhárításában (a továbbiakban: felhasználás), g) talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása. (2) A Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el a következő feladatokat:

a) közreműködés a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, b) katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása, c) részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében,

d) közreműködés a nemzetközi megállapodásban vagy jogszabályban meghatározott hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában és a kegyeleti tevékenységben, e) közreműködés az állami közfoglalkoztatás feladatainak végrehajtásában.

II. A MAGYAR HONVÉDSÉG VÁRHATÓ

ALKALMAZÁSÁNAK JELLEMZŐI

A KORMÁNY 1656/2012. (XII.20.) KORM. HATÁROZATA MAGYARORSZÁG NEMZETI KATONAI STRATÉGIÁJÁNAK ELFOGADÁSÁRÓL

40. A haderő bevetésére a lehetséges alkalmazás teljes spektrumában sor kerülhet az alacsony intenzitású műveletektől kezdve a magas intenzitású műveletekig. Annak ellenére, hogy a Magyar Honvédség napjainkban alacsony intenzitású nem-zetközi műveletekben vesz részt, középtávon képesnek kell lennie a magas intenzitású műveletek végrehajtására is. 41. A Magyar Honvédség alkalmazására jellemzően válságkezelő műveletekben kerül sor, sok esetben Magyarországtól je-lentős távolságra, szélsőséges természeti és éghajlati viszonyok között, nehezen megközelíthető terepen, ahol csupán kor-látozott mértékben vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre befogadó nemzeti támogatás. A válságok kezelése során a háló-zatalapú hadviselés, a hírszerzés és a felderítés, a precíziós fegyverek és modern technikai eszközök, a civil-katonai együtt-működés, a pszichológiai hadviselés, valamint a különleges rendeltetésű erők széles körű alkalmazása szükséges. A válság-kezelésre általában olyan, az alapfeladatát ellátni képtelen, gyenge államokban kerül sor, ahol irreguláris, félkatonai szerve-zetekkel, felkelőkkel, fegyveres csoportokkal, nemzetközi zsoldos és terrorista csoportokkal szemben kell a biztonságot meg-teremteni és fenntartani. 42. A tömeghadseregek helyét a kis létszámú, rugalmasan alkalmazható jól képzett katonákból álló haderők vették át. Széles frontvonalak helyett sok esetben lakott és beépített területeken, a civil lakosság és a polgári infrastruktúra környezetében, nehezen azonosítható ellenséggel szemben kell felvenni a küzdelmet. 43. Egyre többször válhat szükségessé a nemzetközi közösség humanitárius célú beavatkozása és segítségnyújtása katonai erő alkalmazásával. A válságok kizárólag katonai erővel nem kezelhetőek, kezelésük összetett civil és katonai erőfeszítést,

7 Ref. 2. -p. 10678.

8

együttműködést igényel, különös tekintettel az azonos műveleti területen működő katonai és polgári szakemberek egymásra utaltságára. A katonai és a civil erőfeszítések nem választhatóak el élesen egymástól. A műveleti területen nem csupán ál-lami, hanem számos nem állami szereplő is meghatározó módon van jelen. 44. Szövetségeseinkkel együtt meglévő technológiai főlényünket kihasználva a fegyveres erők közötti közvetlen fizikai érint-kezést többnyire meg fogja előzni területen kívülről, emberi részvétel nélküli eszközökkel végrehajtott csapásmérés a vár-ható ellenállás megtörése érdekében. 45. A haderő szárazföldi műveleteire van szükség ahhoz, hogy közvetlen érintkezésbe kerüljön a többnyire nem regulárisan szerveződő szemben álló féllel, annak civil környezetével, valamint a válságkezelésben résztvevő más szereplőkkel a kívánt politikai célok elérésének támogatásához. 46. A politikai célok katonai eszközökkel történő támogatása megkívánja a katonai tevékenységek különböző, esetenként valamennyi formájának alkalmazását. A katonáknak minden esetben az említett sokszereplős térben kell a kívánt politikai célok eléréséhez hozzájárulniuk. 47. A nemzetközi műveleti részvétel során a haderőnek nem csupán az újjáépítéshez szükséges biztonsági körülmények megteremtése és a fegyveres ellenállók tevékenységének visszaszorítása a feladata, hanem szükség szerint szerepet vállal az újjáépítésben is a stabilitás megteremtéséig. Amennyiben a civil kormányzati és nem kormányzati szervezetek is a műve-leti területen tevékenykednek, a siker elengedhetetlen feltétele a velük történő szoros együttműködés az átfogó megköze-lítés jegyében. 48. A katonai erő alkalmazására jellemzően eltérő kultúrájú, megosztott társadalommal, visszamaradott infrastruktúrával és államszervezettel rendelkező országokban kerül sor. Kiemelt jelentőségű az alkalmazott erő megfelelő felkészítése, kikép-zése a várható viszonyokra. A katonák felkészítése során különös figyelmet kell fordítani az adott térség kulturális és politikai viszonyainak megismertetésére. 49. A globális biztonsági környezetben zajló változások következtében felértékelődik a hírszerzés és az elhárítás szerepe. A műveleti területre jellemző összetett kihívások, valamint a gyakran változó biztonsági helyzet szintén megnöveli a pontos és időbeni információk és értékelések iránti igényt. 50. Az elmúlt évtizedre jellemző fokozott műveleti tempó, valamint műveleti igénybevétel várhatóan csökkenni fog, ugyan-akkor továbbra is számottevő marad. A műveleti részvétel gyors döntéseket követel meg a döntéshozók részéről. 51. A tömegtájékoztatás és a világháló gyors hírközlő képessége miatt egyre csökken a döntéshozatali idő és mozgástér: a közhangulat nyomásának engedve sokszor alapos előkészítés nélkül kénytelenek egyes kormányok dönteni a humanitárius célú katonai beavatkozásokról, illetve azok befejezéséről. Mivel a társadalom igen magas morális követelményrendszert tá-maszt a műveletek végrehajtásának módját illetően, a katonai erővel szemben elvárás, hogy feladatát nagy pontossággal, a lehető legkevesebb civil áldozattal és a lehető legalacsonyabb saját veszteséggel lássa el. A médián keresztül a műveleti tevékenység közvetlenül és szinte azonnal stratégiai, politikai jelentőségűvé válhat. Ebből fakadóan a csapatok parancsno-kainak, valamint az egyes katonáknak is fokozott körültekintéssel kell eljárniuk a műveleti tevékenységük során. 52. A nem fegyverrel elkövetett, halálos áldozatot közvetlenül nem követelő, de hatalmas anyagi károkat és káoszt előidézni képes újfajta, aszimmetrikus kihívások miatt bővült a háború és a támadás fogalmainak jelentése. A károkozás mértékétől függően egy nem fegyveres támadás – megítélését tekintve – akár egy fegyveres támadással is egyenértékű lehet. Ilyen fenyegetést jelent elsősorban a kiber-hadviselés, amely anyagi kár okozásában és a közrend megzavarásában potenciálját tekintve egyre kevésbé marad el a hagyományos fegyverektől. 53. A technológiai fejlődéssel új képességek, fegyverrendszerek jelennek meg, illetve válnak elérhetővé, melyek átalakítják a hadviselés korábban ismert kereteit és jellegét.

II. A MAGYAR HONVÉDSÉG FELÉPÍTÉSE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

(5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

2011. ÉVI CXIII. TÖRVÉNY A HONVÉDELEMRŐL

A HONVÉDSÉG SZERVEZETE8

23. A szervezeti felépítés (2) A Honvédség szervezeteit a béke és háborús működési rendnek megfelelően úgy kell kialakítani, hogy azok képesek legyenek a Honvédség egésze, és annak egyes elemei tekintetében a meghatározott feladatok végrehajtására. A Hon-védség szervezeti felépítésének meg kell felelnie a rendeltetés szerinti szervezeti hierarchia, haditechnikai eszközökkel

8 Ref. 1.

9

és hadfelszereléssel való ellátás, hadrafoghatóság, létszám, állományarányok, beosztási, rendfokozati kategóriák, sza-bályozott működés, vezetés elveinek és követelményeinek. (3) A Honvédséget a szárazföldi csapatok, a légierő csapatai, a logisztikai és támogató erők, valamint a Honvédség feladatainak végrehajtása érdekében egyéb szaktevékenységet folytató szervezetek alkotják. A szárazföldi csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A haderőnemek fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze. A katonai igazgatás szervei a Honvéd Vezérkar főnöke alárendeltségébe tartoznak. (4) A honvéd tisztjelölt a Honvédség önálló állománytáblával rendelkező, a Honvéd Vezérkar főnöke közvetlen aláren-deltségébe tartozó Ludovika Zászlóalj állományába tartozik, emellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (a további-akban: NKE) hallgatói jogviszonyban áll. (5) A Ludovika Zászlóalj az NKE-n folyó képzés céljainak megvalósítását biztosítva látja el katonai feladatait. A Ludovika Zászlóalj - az NKE-vel együttműködésben - a honvéd tisztjelöltek kiképzésének gyakorlati részét haditechnikai eszkö-zeinek és anyagainak felhasználásával, állami tulajdonú és a honvédelemért felelős miniszter által vezetett miniszté-rium vagyonkezelésében álló ingatlanok igénybevételével biztosítja. (6) A honvéd altiszt-jelölt a Honvédség önálló állománytáblával rendelkező, a Honvéd Vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségébe tar-tozó Altiszti Akadémia állományába tartozik, emellett az Altiszti Akadémiával tanulói jogviszonyban áll.

A HADERŐNEM9

Az állam fegyveres erőinek (erejének) része. A haderőnemeket egymástól eltérő, sajátos, elsősorban rá-juk jellemző fegyverzet, haditechnikai eszközök, szervezeti, vezetési, kiképzési rendszer és módszer jel-lemzi. A leglényegesebb különbség, hogy az alapvető haderőnemek meghatározott közegben, földrajzi térségben, térben (földön, levegőben, tengeren, vagy a kozmoszban) fejtik ki tevékenységüket.

A Magyar Honvédség szárazföldi, légierő és logisztikai szervezetekből áll.

A szárazföldi haderőnem Az állam fegyveres erőinek, a haderőnek azon része, amely jel-lemzői és képességei alapján, alapvetően valamint meghatáro-zóan a szárazföldön – tehát földrajzilag egységes térségben – ön-állóan (szárazföldi haderőnemi katonai művelet), vagy más had-erőnemekkel együttműködésben (összhaderőnemi katonai mű-velet) katonai műveletet folytat.

Küldetése:

a fegyveres erő részeként – képességei és lehetőségei alapján – az ország katonai védelme, valamint a nemzetközi szerződé-sekből eredő katonai feladatok ellátása.

Rendeltetése:

az ország területének fegyveres védelme együttműködésben más haderőnemek csapataival, jelentős veszteségek okozásá-val az ellenség megállítása, eredeti szándékáról való lemon-dásra kényszerítése, és ezzel kedvező feltételek teremtése a konfliktus (háborús konfliktus) politikai rendezésére.

a terület elfoglalása, megtartása, az ellenséges erők megsem-misítése, az esetlegesen korábban elvesztett területek, objek-tumok visszafoglalása.

Jellemzői

Küldetéséből adódó feladatait (hadászati, hadműveleti szintű) a háborús és a válságreagáló (nem háborús) katonai műveletek so-rán egyaránt, a hadszíntér és/vagy összhaderőnemi hadműveleti terület szárazföldi részén hajtja végre, döntően összhaderőnemi katonai művelet keretében.

9 Gőcze István: Előadás ZMNE, 2011.

10

Fegyvernemei, szakcsapatai katonai műveleti jellegük alapján (harci, harci támogató, harci kiszolgáló támogató) egyedi, egy-séges szervezeti rendszert (hadtest, hadosztály, dandár, ezred, stb.) alkotnak, kiképzésük sajátos, valamint kizárólagosan rájuk jellemző, alapvetően mással nem pótolható technikai és technológiai képességekkel rendelkeznek, melyek megléte illetve eredményes, hatékony gyakorlati alkalmazhatósága a haderőnemi és az összhaderőnemi katonai művelet sikerének záloga.

Vezetése küldetésorientált és automatizált

A légierő haderőnem Az állam fegyveres erőinek, a haderőnek azon része, amely jellemzői és képességei alapján a levegőben önállóan vagy más haderőnemekkel együtt-működésben (összhaderőnemi katonai művelet) katonai műveletet folytat.

Rendeltetése:

az összhaderőnemi műveletekben a műveleti terület lég-terének ellenőr-zése, a légtér integritásának szavatolása, és az esetleges légitámadás kellő időben történő felderítése, továbbá a műveletekben résztvevő erők légi il-letve légvédelmi oltalmazása.

a Magyar Köztársaság (és a szövetséges országok) légtér-szuverenitásának, légi felségjogainak biztosítása, a lakosság, az anyagi javak, az ország műkö-dőképessége szem-pontjából fontos objektumok, valamint a haderő oltal-mazása az ellenség légicsapásaitól, illetve a szárazföldi csapa-tok tűztámo-gatása (közvetlen légi támogatása) és a haditevékenységek légi támoga-tása.

Alkalmazásának alapelvei

állandó készültség az ellenség légi támadásainak visszaverésére;

az erők és eszközök összpontosítása az oltalmazandó erők, csapatösszevo-nások és objektumok helyének illetve helyzetének megfelelően;

szoros együttműködés a harctevékenységben résztvevő erők és eszközök között;

folyamatos harctevékenység;

manőverező-képesség;

a harctevékenység magas hatásfoka;

pontosság,

központi irányítás.

A fegyvernem(ek)

A haderőnem része, a csak rá jellemző (pl. /gépesített/ lövész, harckocsizó, stb.) alapfegyverzettel és harceszközökkel felszerelt alegységeket, egysé-geket és magasabb egységeket foglalja magába. Minden fegyvernemnek sajátos a harctevékenysége. Tehát saját harcászata van, és meghatározott harcászati és hadműveleti-harcászati feladatok megoldására hivatott.

A két haderőnem fegyvernemei az alábbiak (általában): - szárazföldi fegyvernemek: (gépesített) lövész, harckocsizó és tüzér, (lég-védelmi tüzér); - légierő fegyvernemek: repülő, légvédelmi rakéta, légtérellenőrző (radar).

11

A MAGYAR HONVÉDSÉG KATONAI SZERVEZETEI10

1. ábra: A HVK felépítése és szintjei (Készítette: Gőcze István)

A HONVÉD VEZÉRKAR ALÁRENDELT SZERVEZETEI

1. MH Összhaderőnemi Parancsnokság (Székesfehérvár)

2. MH Vezetési és Doktrinális Központ (Budapest)

3. MH Egészségügyi Központ (Budapest)

4. MH Geoinformációs Szolgálat (Budapest)

5. MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (Budapest)

6. MH Altiszti Akadémia (Szentendre)

7. MH Ludovika Zászlóalj (Budapest)

8. MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (Budapest; Katonai Igazgatási Központok: Budapest, Debrecen, Szé-

kesfehérvár; Toborzó és Érdekvédelmi Központok: Szolnok, Szeged, Veszprém, Kaposvár)

10 http://www.honvedelem.hu/szervezetek (2013. 07. 28)

HARCÁSZATI SZINTHADMŰVELETI

SZINTHADÁSZATI

SZINT

HONVÉD VEZÉRKAR

MH ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG

Szárazföldi szervezetek

Légierő szervezetek

Logisztikai szervezetek

HVKF közvetlen szervezetek

12

2.ábra: A HVK alárendelt szervezeteinek elhelyezkedése (térkép forrása11)

(Készítette: Gőcze István)

AZ MH ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG ALÁRENDELTJEI

HARCI ALAKULATOK

1. MH 5. Bocskai István Lövészdandár (Debrecen)

2. MH 25. Klapka György Lövészdandár (Tata)

3. MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj (Szolnok)

4. MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj (Szolnok)

5. MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis (Kecskemét)

6. MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred (Győr)

7. MH 86. Szolnok Helikopter Bázis (Szolnok)

HARCI TÁMOGATÓ ALAKULATOK

1. MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred (Szentes)

2. MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj (Székesfehérvár)

3. MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred (Székesfehérvár)

4. MH 54. Veszprém Radarezred (Veszprém)

11 http://lazarus.elte.hu/gb/general/mo10.gif (2013. 07. 31.)

2., 3., 4., 5., 7., 8. 6.

1.

13

3.ábra: A harci alakulatok elhelyezkedése (térkép forrása12) (Készítette: Gőcze István)

5. MH Légi Vezetési és Irányítási Központ (Veszprém) 6. MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (Budapest) 7. MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ (Budapest) 8. MH Béketámogató Kiképző Központ (Szolnok) 9. MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred (Budapest)

4.ábra: A harci támogató alakulatok elhelyezkedése (térkép forrása13)

12 http://lazarus.elte.hu/gb/general/mo10.gif (2013. 07. 31.) 13 http://lazarus.elte.hu/gb/general/mo10.gif (2013. 07. 31.)

3., 4., 7.

2.

6.

5.

1.

6., 7., 9.

4., 5.

2., 3.

1.

8.

14

(Készítette: Gőcze István)

HARCI KISZOLGÁLÓ-TÁMOGATÓ ALAKULATOK

1. MH 64.Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred (Kaposvár)

2. MH Bakony Harckiképző Központ (Várpalota)

3. MH Pápa Bázisrepülőtér (Pápa)

4. MH Veszélyesanyag Ellátó Központ (Pusztavacs)

5. MH Logisztikai Ellátó Központ (Budapest)

6. MH Légijármű Javítóüzem (Kecskemét)

7. MH Katonai Közlekedési Központ (Budapest)

5.ábra: A harci kiszolgáló-támogató alakulatok elhelyezkedése (térkép forrása14)

(Készítette: Gőcze István)

Missziók, képviseletek

MH Tartományi Újjáépítési Csoport – ISAF

MH Műveleti Támogató és Összekötő Csoport - ISAF

MH Különleges Műveleti Csoport -ISAF

MH Nemzeti Támogató Elem - ISAF

MH Légi Kiképzés-támogató Csoport - ISAF

MH EUFOR Kontingens

ENSZ Ciprusi Békefenntartó Misszió

MH KFOR Kontingens

MH Katonai Képviselő Hivatal (Brüsszel)

MH Nemzeti Katonai Képviselet (Mons)

MH Nemzeti Összekötő Képviselet (Norfolk)

14 http://lazarus.elte.hu/gb/general/mo10.gif (2013. 07. 31.)

5., 7. 2.

3.

6.

1.

4.

Pusztavacs

15

AZ ALAKULATOK ÉS A SZERVEZETEK BEMUTATÁSA

MH ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG

Rendeltetése: Magyarország szuverenitása, területi és légtérintegritása védelméhez, valamint a szövetségi rendszerekben vállalt köte-

lezettségek teljesítéséhez szükséges katonai képességek kialakításának és fenntartásának, továbbá az ezekhez szükséges

feltételrendszer biztosításának irányítása; A szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő egyéb katonai kötelezettségek teljesítése, a kollektív védelmi, béke-

fenntartói és humanitárius feladatok végrehajtásának összhaderőnemi tervezése és vezetése.

A Honvédelmi Minisztérium irányításával, szakirányításával, a HM-szervekkel és szervezetekkel együttműködve a honvéd-ség katonai szervezetei hadműveleti-harcászati alkalmazhatóságának és képességeinek összehangolt, folyamatos fejlesz-tése, a béke és a békétől eltérő időszakban a feladatok végrehajtásának összhaderőnemi tervezése, vezetése, irányítása;

A külföldi feladat-végrehajtásra tervezett ideiglenes katonai szervezetek működtetése az összhaderőnemen belül, honvé-delmi miniszteri határozat alapján.

Fő feladatai: Magyarország függetlensége, területi és légtérintegritása, lakossága és anyagi javai külső támadással szembeni védelmé-

nek összhaderőnemi tervezése és vezetése; A szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő egyéb katonai kötelezettségek különösen a kollektív védelmi, békefenn-

tartó és humanitárius feladatok összhaderőnemi feladatai végrehajtásának tervezése és vezetése; Az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatai ellátásában való közreműkö-

dés összhaderőnemi tervezése, vezetése és irányítása;

A szövetségi rendszerben, illetve a különböző nemzetközi szervezetek alárendeltségében béketámogató és válságreagáló műveletekben részt vevő ideiglenes katonai szervezetek és az MH ÖHP alkalmazási körébe tartozó műveleti területen egyéni beosztást betöltők nemzeti adminisztratív irányítása, kiválasztásának, felkészítésének és feladat-végrehajtásának

irányítása és ellenőrzése; A nemzeti és nemzetközi kötelezettségből adódó feladatok csapatmozgásainak, szállítási feladatainak tervezése, szerve-

zése és koordinálása;

Polgári hatóságok támogatása, katasztrófavédelmi feladatok megoldásához történő hozzájárulás összhaderőnemi irányí-tása.

MH 1. HONVÉD TŰZSZERÉSZ ÉS HADIHAJÓS EZRED

Rendeltetése:

Az alakulat közszolgálati tevékenységet végez. Alaprendeltetése az alapító okiratban, illetve a tűzszerészeti mentesítési ellátásokról szóló 142/1999. (IX. 08.) kormányrendeletben meghatározottak szerint végzett tűzszerészeti mentesítés;

Alaptevékenységi körében ellátja az országos tűzszerész készenléti szolgálatot, végzi a katonai eredetű lőszerek, robba-nótestek felkutatását, hatástalanítását, megsemmisítését, átvizsgálja a katonai lő- és gyakorlótereket, megsemmisíti a fel nem robbant robbanószerkezeteket;

Ellenőrzi, szükség szerint aknamentesíti a hajózható vízi utakat, biztosítja a folyami műtárgyak úszóaknák elleni védelmét;

Az ország területén, valamint külföldi műveletek során végzi az improvizált robbanószerkezetek felderítését, hatástalaní-tását és megsemmisítését.

Fő feladatai:

Katonai objektumok tűzszerészeti átvizsgálása, mentesítése;

Kezelésre veszélyes robbanószerkezetek és pirotechnikai anyagok megsemmisítése;

A Magyar Honvédség tűzszerész beosztású katonáinak kiképzése;

A külszolgálatra távozó katonák tűzszerészeti felkészítése;

16

Tűzszerész-bemutatók szervezése a polgári lakosság tájékoztatása érdekében;

Rendezvények hadihajós biztosítása.

MH 12. ARRABONA LÉGVÉDELMI RAKÉTAEZRED

Rendeltetése: Az ország területének védelme érdekében vagy a NATO- és EU-kötelezettségek teljesítése során az elöljáró parancsnok

által meghatározott célkitűzésekkel összhangban, külön parancsra, az előírt készenléti időn belül, kijelölt tűzalegységei harci lehetőségeinek kihasználásával légvédelmirakéta-oltalmazás biztosítása.

Fő feladatai: Kijelölt tűzalegységeivel a légierő egyéb erőivel, más katonai szervezetekkel, továbbá a szövetséges erőkkel együttmű-

ködve, a NATO Integrált Kiterjesztett Légvédelmi Rendszerében (NATINEADS) a kijelölt katonai objektumok és kiemelt fontosságú ipari-energetikai létesítmények, valamint a szárazföldi csapatok meghatározott csoportosításainak

légvédelmirakéta-oltalmazása; Békeidőszakban – a fenti feladatokra való felkészülés céljából – kiképzést folytat.

MH 25. KLAPKA GYÖRGY LÖVÉSZDANDÁR

Rendeltetése: Az államhatár biztosításában, az ország fegyveres védelmében való részvétel nemzeti vagy koalíciós parancsnokság alá-

rendeltségében; Katonai feladatok végrehajtása a haza védelme, a szövetségben vállalt kötelezettségekből eredő, valamint békeművele-

tekben vállalt feladatok teljesítése során; Válságkezelés feladataiban való részvétel; A személyi állomány általános katonai és szakkiképzése, harcászati felkészítése; harci-technikai eszközök, anyagok, harc-

és gépjárművek hadrafoghatóságának biztosítása; Erőivel és eszközeivel az országot és a lakosságot ért elemi csapások, rendkívüli időjárás okozta következmények felszá-

molásában és egyéb váratlan feladatok végrehajtásában való részvétel.

Fő feladatai: Az ország fegyveres védelmében való részvétel nemzeti vagy szövetséges parancsnokság alárendeltségében; A NATO tagországainak megsegítésében való részvétel az V. cikkely szerinti kollektív védelem keretein belül; Magyarország határai mentén kialakult válsághelyzetben az államhatár biztosítása;

Béketámogató műveletekben való részvétel; A polgári lakosság segítése katasztrófa- vagy katasztrófával fenyegető helyzetekben.

MH 25/88. KÖNNYŰ VEGYES ZÁSZLÓALJ

Rendeltetése: A zászlóalj önálló állománytáblás, egységszintű katonai szervezet, amely feladatait békében az MH ÖHP csapatainak ré-

szeként az MH 25. Klapka György Lövészdandár. szolgálati alárendeltségében hajtja végre. Az alakulat „a Magyar Honvéd-ség Összhaderőnemi Parancsnokság csapatainak részeként a fegyveres harc megvívása és a szövetségesi katonai kötele-zettségek, illetve békeműveletekben vállalt feladatok teljesítése. Magas készenléti és alkalmazási képességű harcászati

alegységként a gyors katonai beavatkozást igénylő válság-, konfliktushelyzetek megoldása, bármilyen klíma- és földrajzi viszonyok között.”

Fő feladatai: Katonai műveletek végrehajtása a haza védelme, a szövetségben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében;

17

Alegységeiből alkalmi harci köteléket alakítva, együttműködve a légierő és más szárazföldi támogató kötelékekkel várat-lan, katonai erő alkalmazását igénylő műveletek végrehajtása;

Hagyományos erőkkel nem vagy nehezen megoldható speciális feladatok végrehajtása;

Harci kutató-mentő feladatokban való részvétel;

A személyi állományának és kötelékeinek a rendeltetéshez kapcsolódó általános és szakkiképzése, összekovácsolása;

Katonai rendfenntartói feladatokra való felkészülés.

MH 34. BERCSÉNYI LÁSZLÓ KÜLÖNLEGES MŰVELETI ZÁSZLÓALJ

Rendeltetése: A zászlóalj feladatrendszerét a honvédelmi miniszter 158/2005. számú alapító okiratában az alábbiak szerint határozta

meg: katonai erő alkalmazását igénylő váratlan események megoldása. Alegységeivel NATO-doktrínában meghatározott különleges műveleti feladatok és az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtása nemzeti alárendeltségben, illetve

azokban való részvétel a szövetségi köteléken belül; a békeműveletekben vállalt feladatok teljesítésében való részvétel; béke és háborús kutató-mentő feladatokban való részvétel. Külön tervekben meghatározottak szerint, válságkezelésben való részvétel.

Fő feladatai: Különleges műveleti feladatok végrehajtása nemzeti vagy NATO-parancsnoksággal:

Különleges felderítés (SR); Közvetlen műveletek (DA); Katonai segítségnyújtási feladatok (MA);

Békefenntartó feladatok ellátása.

MH 37. II. RÁKÓCZI FERENC MŰSZAKI EZRED

Rendeltetése: Az ország fegyveres védelmében részt vevő összfegyvernemi, valamint szövetséges védelmi erők harctevékenységének

műszaki támogatása;

A Magyar Honvédség csapatai (harc)tevékenységének műszaki támogatása a haza védelme, a szövetségben vállalt köte-lezettségek teljesítése és a békeműveletek sikere érdekében, az alárendelt alegységek felkészítésével, készenlétben tar-tásával, az anyagi-technikai eszközök készletképzésével, hadrafoghatóságának biztosításával.

Fő feladatai:

Külön tervekben meghatározottak szerint a válságkezelés feladataiban való részvétel;

A határbiztosításra kijelölt összfegyvernemi alegységek tevékenységének műszaki támogatása keretében terepszakaszok lezárása akadályokkal, ellenőrző-áteresztő pontok létesítése;

Objektumok védelmi feltételeinek javítása, menekültek kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásában való részvétel;

A természeti katasztrófák megelőzésében és következményeinek felszámolásában való részvétel; Állami szervek részére térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása.

MH 43. NAGYSÁNDOR JÓZSEF HÍRADÓ ÉS VEZETÉSTÁMOGATÓ EZRED

Rendeltetése: A Magyarország szuverenitása, területi és légtérintegritása védelméhez, valamint a szövetségi rendszerekben vállalt kö-

telezettségek teljesítéséhez szükséges, az ezredre háruló katonai képességek kialakítása és fenntartása, továbbá az ezek-hez szükséges feltételrendszer kialakításának végrehajtása;

18

Az ezred hadműveleti-harcászati alkalmazhatóságának és képességeinek összehangolt és folyamatos fejlesztése, a béke és a békétől eltérő időszakban a feladatok végrehajtása;

A szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő egyéb katonai kötelezettségek teljesítéséhez való hozzájárulás, a kol-lektív védelmi, békefenntartói és humanitárius feladatokban való részvétel;

A külföldi feladat-végrehajtásra tervezett ideiglenes katonai szervezetek, híradó- és informatikai feladatok tervezésében és végrehajtásában való részvétel.

Fő feladatai: A nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítése; A személyi állomány, az alegységek általános katonai és szakkiképzése, harcászati felkészítése, összekovácsolása; A technikai eszközök, anyagok, gépjárművek megóvása, karbantartása, hadrafoghatóságának biztosítása; Az MH ÖHP és a katonai szervezet magasabb készenlétbe helyezhetőségének biztosítása; Az MH ÖHP híradó, informatikai és információvédelmi támogatása; A csapattagozatnál magasabb szintű speciális technikai eszközjavítási és kiszolgálási műveletek, helyszíni technikai kiszol-

gálások, hibaelhárítások, javítások.

MH 5. BOCSKAI ISTVÁN LÖVÉSZDANDÁR

Rendeltetése: A katonai szervezet alapvető rendeltetése a haza fegyveres védelme és az államhatár biztosítása, valamint a válságkezelés

feladataiban való részvétel. Magyarország legnagyobb szárazföldi alakulata.

Fő feladatai: A személyi állomány, illetve az alegységek általános katonai és szakkiképzése, harcászati felkészítése és a katasztrófavé-

delmi feladatokban való részvétel.

MH 54. VESZPRÉM RADAREZRED

Rendeltetése: Az ezred rendeltetése Magyarország légtérfelségjoga (légtér-szuverenitása) jogos és rugalmas felhasználásának biztosítá-

sához, légterének védelméhez és ellenőrzéséhez, váratlan légitámadás felfedéséhez szükséges, az elöljárói intézkedések-ben meghatározott támogató, biztosító feladatok végrehajtása.

Fő feladatai: A NATO Szövetséges Hadműveleti Parancsnokság radartervében meghatározott szenzorokkal (gerincradarokkal) és tele-

píthető radarállomásokkal Magyarország területe és a NATO műveleti alárendeltségében a részére kijelölt légtér feletti ellenőrzéshez, a valós idejű légi helyzetkép megteremtéséhez szükséges mérési adatok előállítása és továbbítása a kijelölt irányokba és felhasználók felé;

Az együttműködésre kijelölt szervezetek, valamint az ezred kihelyezett erői és a kijelölt NATO-erők irányában a nyílt és titkos tartalmú közlemények és adatok híradócsatornákon történő továbbítása, valamint híradó és informatikai eszközök segítségével a folyamatos összeköttetés biztosítása;

A radareszközökkel és más szenzorokkal felderített adatok, információk szolgáltatása az ipari katasztrófák, elemi csapások következtében keletkezett szennyeződések és szennyezett felhők kialakulásáról, haladási irányáról és sebességéről;

Részvétel a radar- és híradó-informatikai rendszerek fejlesztésében, csapatpróbáinak végrehajtásában.

MH 59. SZENTGYÖRGYI DEZSŐ REPÜLŐBÁZIS

Rendeltetése: Magyarország és NATO-szövetségesei légterének, területének és csapatainak oltalmazása, sérthetetlenségének biztosí-

tása, együttműködésben a NATO és a magyar légierő kijelölt egységeivel, alegységeivel.

Fő feladatai: Folyamatos készenlét a légtérsértő, repülési szabálysértő légi járművek elleni tevékenységre, valamint a bajba jutott gé-

pek, személyzetek megsegítésére;

19

Hazánk, valamint a NATO-tagállamok és azok csapatainak oltalmazása az ellenség légitámadásaival szemben;

Vizuális légi felderítés;

Légi támogatás.

MH 64. BOCONÁDI SZABÓ JÓZSEF LOGISZTIKAI EZRED

Rendeltetése:

A logisztikai ezred az MH ÖHP parancsnokának közvetlen szolgálati alárendeltségében működik. Feladatait a hatályos jog-

szabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a katonai felső vezetés, az MH ÖHP parancsnoka által kiadott rendelkezésekben meghatározott követelmények szerint hajtja végre.

Fő feladatai:

A Magyar Honvédség külhoni misszióinak logisztikai biztosítása; A NATO-szövetségesi feladatokra a két- és többoldalú együttműködési megállapodások alapján kijelölt alegységek felké-

szítése, kiképzése;

A NATO-nak felajánlott erők, valamint a két- és többoldalú nemzetközi szerződések alapján létrehozott közös kötelékek alkalmazási képességeinek fejlesztése és fenntartása;

A reagálóerők anyagi készenlétének megalakítása, tárolása, mobilitásuk biztosítása;

A külföldön alkalmazásra kerülő katonai szervezetek (alegységek) nemzeti támogatásának végrehajtása; Az összhaderőnemi haderő hadműveleti tevékenységének haderőnemi szintű logisztikai támogatása Külön tervekben meghatározottak szerint válságkezelési, valamint a Befogadó Nemzeti Támogatás feladataiban való rész-

vétel.

MH 86. SZOLNOK HELIKOPTER BÁZIS

Rendeltetése:

Az alapító okiratban rögzített alaptevékenységeknek megfelelően: a katonai erő alkalmazását igénylő esemény, nemzeti,

illetve nemzetközi válsághelyzet kezelésére bevetett csapatok manővereinek és harctevékenységeinek biztosításával ösz-

szefüggő feladatok végrehajtása;

A hajózó és repülő-műszaki oktatás biztosítása, hadműveleti és gyakorló repülések, bel- és külföldi katonai és gazdasági

célú légi szállítások végrehajtása;

A katonai és katonairepülő-hagyományok ápolása.

Fő feladatai:

A készenlét fenntartása, a mozgósítás feladatainak szervezett végrehajtása;

A repülő-harckiképzés, a harci alkalmazásra történő felkészítés személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása;

Csapatok hadműveleteinek, műveleteinek légi támogatása; harcászati légideszant-feladatok ellátása;

A fegyveres készenléti és a készenléti szolgálatok ellátása;

A légi kutatás-mentés, LFSCS ellátása Magyarország teljes területén és külön felkérésre – az érvényben lévő együttműkö-

dési megállapodások értelmében – a szomszédos országok területén.

MH 93. PETŐFI SÁNDOR VEGYIVÉDELMI ZÁSZLÓALJ

Rendeltetése:

Az alakulat részt vesz az ország területén bekövetkezett nukleáris balesetek elhárításában, a Magyar Honvédség hadmű-veleteinek vegyivédelmi biztosításában. Kijelölt állományával és technikai eszközeivel a Honvédelmi Katasztrófavédelmi

20

Rendszer feladataiban, valamint az ország területén bekövetkezett nukleáris baleset következményeinek felszámolásá-ban. Támogatja a Magyar Honvédség műveleteinek ABV-védelmét. Aktívan részt vesz az észak-atlanti szövetségben vállalt kötelezettségekből eredő feladatokban.

Fő feladatai:

Vegyivédelmi felkészítés és kiképzés, vegyivédelmi bázisképzés;

A személyi állomány, az alegységek általános katonai és szakkiképzése, harcászati felkészítése;

Harci technikai eszközök, anyagok, harc- és gépjárművek hadrafoghatóságának biztosítása;

A katonai szervezet magasabb készenlétbe helyezhetőségének biztosítása.

MH BAKONY HARCKIKÉPZŐ KÖZPONT

Rendeltetése:

A katonai szervezet alaprendeltetése a Bakony lábánál elterülő, kiképzési objektumok, gyakorló- és lőterek fenntartása, megóvása és a rendeltetésszerű működés biztosítása. A lőtéren a Magyar Honvédség és a NATO-országok alakulatai hajt-ják végre parancsnoki és törzsvezetési, éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlataikat. A gyakorlatok biztonságos végrehajtása mellett nagy gondot fordítunk a természeti értékek megóvására is. Ez a terület Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű katonai gyakorlótere;

Az érkező csapatok fogadását és kulturált elhelyezését a központi táborhely biztosítja. A MARCUS rendszer programja alkalmas a hadműveleti körülmények valós szimulálására. 2006-ban került a harckiképző központhoz a MILES rendszer, amely képes a különböző kisalegységek erő-erő legrealisztikusabb felkészítésére az ellenerőszázad alkalmazásával. 2000 októberétől az alakulathoz tartozik a táborfalvai kiképzőbázis, 2004-től pedig az újdörögdi kiképzőbázis is. A bázison zász-lóaljkötelékig bezárólag végrehajtható a csapatok felkészítése, melyhez helységharc-gyakorló pálya és harci ösvény áll rendelkezésre.

Fő feladatai:

A Magyar Honvédség és külföldi fegyveres erők csapataival különböző méretű és szintű haderőnemi, összfegyvernemi szakharcászati, parancsnoki és törzsvezetési, békefenntartó gyakorlatok éleslövészettel vagy anélkül történő végrehajtása feltételeinek biztosítása;

Egyéni, csoportos és kötelék gyalogsági, harckocsi-, tüzérségi, repülő- és helikopter- gyakorló és éleslövészetek végrehaj-tása, haditechnikai eszközök kipróbálása, tesztelése;

Zászlóalj-, ezred-, dandár-, valamint hadtestszintű parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok előkészítése, levezetése, ér-tékelése konstruktív szimulációval támogatva (CAX) vagy anélkül;

Szakasz-, század- és zászlóaljszintű, kétoldalú éles és szimulációs gyakorlatok előkészítése, levezetése, ellenőrzése és ér-tékelése;

Raj-, szakasz-, század- és zászlóaljszintű, MILES lézeres szimulációs rendszerrel támogatott gyakorlatok előkészítése, leve-zetése és értékelése;

Gyakorlatok kiszolgálása, ellenőrzése, valamint a lőtérbiztonsági és környezetvédelmi rendszabályok betartása;

A katonai szervezet működési területén a kezelésben lévő (Várpalota „0” pont, Újdörögd, Táborfalva) kiképzési objektu-mok, gyakorló- és lőterek fenntartása, megóvása, rendeltetésszerű működésének biztosítása;

Az MH ÖHP kiképzési intézkedésének megfelelően különböző szintű parancsnokok (raj-, szakasz-, század-) ismeretkiegészítő tanfolyamainak előkészítése, levezetése, értékelése.

MH BÉKETÁMOGATÓ KIKÉPZŐ KÖZPONT

Rendeltetése:

Az MH Béketámogató Kiképző Központ (MH BTKK) 2000. október 1-jén alakult meg az MH 1. Könnyű Vegyes Ezred része-

ként, azzal a céllal, hogy az UNFICYP (ENSZ Ciprusi Békefenntartó Erők) és az MFO (Többnemzeti Erők és Megfigyelők, Sínai-félsziget) missziók személyi állományát felkészítse és kiképezze. A Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásának

21

kiszélesedésével új elemként jelent meg a balkáni hadszíntér különböző misszióiba, az ISAF (Nemzetközi Biztonsági Köz-reműködő Erők) Afganisztánba tervezett törzstisztek felkészítése, valamint az IMOC (Nemzetközi Katonai Megfigyelői Tan-folyam), illetve más nemzetközi programok, NATO- és ENSZ-szemináriumok, továbbképzések, tanfolyamok szervezése. Az

MH Béketámogató Kiképző Központ 2004. május 27-étől, mint a Magyar Honvédség önálló szervezeti eleme folytatja tevékenységét.

Fő feladatai:

Szövetségi rendszerben, a különböző nemzetközi szervezetek, illetve a nem állandó katonai szövetségek által szervezett és vezetett béketámogató műveletekbe és humanitárius segélyakciókba bevont (tervezett) állomány hazai és nemzetközi kiképzésének, felkészítésének megszervezése és végrehajtása;

Nemzetközi válságkezelő feladatokra kijelölt kontingensek, műveleti parancsnokságokba beosztott törzstisztek és tiszthe-lyettesek, valamint katonai megfigyelők hazai és nemzetközi kiképzése és felkészítése;

Béketámogató műveletekben részt vett állomány tapasztalatainak feldolgozása, szakmai konferenciák megszervezése, le-vezetése.

MH CIVIL-KATONAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS LÉLEKTANI MŰVELETI KÖZPONT

Rendeltetése:

Az MH CKLEMK képességeinek fenntartása és folyamatos fejlesztése, valamint a Magyar Honvédség alaprendeltetésével összhangban CIMIC-, illetve PSYOPS-műveletek végrehajtása hazai területen vagy külföldön;

A kijelölt műveleti erő támogatásával vagy önállóan felkészül, részt vesz a haza fegyveres védelmében, a minősített idő-szakok kezelésében, a NATO szövetségi kötelékében, illetve más, két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések alapján végrehajtandó műveletekben;

A CIMIC megvalósításával lehetővé teszi a parancsnok számára a műveleti területen lévő polgári lakossággal és helyi ha-tóságokkal, kormányzati és nem kormányzati szervekkel, nemzeti és nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés kiépítését és fenntartását, illetve lélektani műveletek alkalmazásával hatást gyakorol a politikai és katonai célkitűzések elérését befolyásoló célcsoport(ok) szellemi beállítottságára, magatartására és viselkedésére.

Fő feladatai:

CIMIC- és PSYOPS-szakfelkészítést tart saját állománya, valamint a Magyar Honvédség alakulatai, illetve a műveleti terü-letre kerülő magyar kontingensek katonái részére;

Kapcsolatot tart fenn polgári és katonai szervekkel, minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel, nemzetközi, kor-mányzati és nem kormányzati szervekkel, szervezetekkel, valamint gazdasági szereplőkkel;

Részt vesz a döntés-előkészítés folyamatában a válságkörzetek CIMIC- és PSYOPS-értékelésével, szakmai dokumentumok véleményezésével végrehajtja szakfeladatait;

A CIMIC képességeket biztosít a mindenkori NATO-műveletekben való részvételhez.

MH GÖRGEI ARTÚR VEGYIVÉDELMI INFORMÁCIÓS KÖZPONT

Rendeltetése: Az MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ (MH GAVIK) rendeltetése, állami feladatként ellátandó alaptevé-

kenysége a vegyi, biológiai és sugárhelyzetre, a katonai környezetbiztonságra vonatkozó információk gyűjtése, nyilvántar-tása, folyamatos elemzése, a káros következmények előrejelzése és értékelése, a Magyar Honvédség felső vezetésének tájékoztatása a döntések megalapozása céljából.

Fő feladatai: Az MH Atom-, Biológiai, Vegyi Riasztási és Értesítési Rendszer (MH ABV RIÉR) irányítása; A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerben Ágazati Információs Központ (ÁIK) működtetése; A Katonai Nemzeti ABV RIÉR Központ, valamint 24 órás ügyeleti szolgálatként az MH Vegyi, Sugárfigyelő és Helyzetértékelő

Ügyeleti Szolgálat működtetése; A Magyar Honvédség szervezeteinek veszélyeztetettségére vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása, a szakértékelé-

sek és számvetések elkészítése, naprakészen tartása; Az MH HAVÁRIA Laboratórium működtetése: vegyi és radiológiai minták vétele, hadműveleti azonosítása.

22

MH KATONAI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT

Rendeltetése: A Magyar Honvédség csapatai, szervezetei teljes körű belföldi és nemzetközi viszonylatú csapat-, anyag-, személy- és spe-

ciális közlekedési, szállítási, valamint szállítmánykísérési, rakodási és szakmai kiképzési feladatainak tervezése, szervezése, koordinálása, irányítása, végrehajtása és ellenőrzése. A szövetséges és más külföldi katonai szervezetek bármely szállítási ágazatot érintő mozgásainak, oszlopmeneteinek koordinálása és a végrehajtás ellenőrzése. A polgári közlekedési szervek

által végzendő szolgáltatások igénybevételének MH-szintű összehangolása és koordinálása.

Fő feladatai: Katonai szervezetek személyi állományának, technikai eszközeinek, anyagainak szállítása, az őrzött szállítmányok kíséré-

sének végrehajtása; A közutakon közlekedő katonai oszlopok, túlsúlyos vagy túlméretes járművek közlekedésének engedélyezése, nyilvántar-

tása és ellenőrzése. Képzés. Az alakulatok ellátása közlekedés-szaktechnikai eszközökkel. Anyagmozgató és rakodógépek

beszerzése, bérlése, karbantartása, javítása, felújítása. A közlekedési hálózat és a műtárgyak állapotának, adatainak nyil-vántartása, valamint a lánctalpas hadiutak és honvédségi iparvágányok karbantartása. Az autópálya-használat biztosítása a honvédelmi szervezetek részére;

A Magyar Honvédség közlekedési vonatkozású érdekeinek képviselete a nemzetgazdasági beruházásoknál.

MH LÉGI VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI KÖZPONT

Rendeltetése: Békeidőszakban a nemzeti és a NATO által kijelölt felelősségi légtérben a Magyar Honvédség és a NATO kijelölt légvédelmi

készenléti erőinek légi vezetése és irányítása; Békétől eltérő időszakban az ország védelme érdekében folytatott nemzeti, illetve szövetséges légvédelmi és légi műve-

leteket végrehajtó erőknek az integrált légvédelmi rendszer keretében, egységes eljárások alapján történő harcászati légi vezetése és irányítása;

A katonai légi forgalom és légi szállítás szervezéséhez szükséges egyes képességek biztosítása; Részvétel az MH katasztrófavédelmi rendszerében; Az ABV riasztás-értesítés egyes képességeinek fenntartása. Repülésmeteorológiai szolgálat működtetése; Kutató-mentő feladatok végrehajtása.

Fő feladatai: A légierő haderőnemi repülőegységek harckiképzési és harci, illetve harctámogató repülései érdekében légvédelmi irá-

nyító szolgálat ellátása; A Magyar Honvédség szervezetéből kijelölt légi kutató-mentő szolgálat riasztását és tevékenységét koordináló szolgálat

működtetése; A katonai légiforgalmi tájékoztató szolgálat és katonai légiforgalmi szolgálatok bejelentő iroda feladatköreit ellátó szolgá-

lat működtetése; A katasztrófavédelmi rendszer keretében, továbbá az atom-, biológiai és vegyi támadások észlelése, elhárítása érdekében

ABV riasztó-értesítő regionális központ működtetése; A Magyar Honvédség meteorológiai szolgálat rendszerén belül a repülésmeteorológiai szolgálat folyamatos működtetése.

MH LÉGIJÁRMŰ JAVÍTÓÜZEM

Rendeltetése: A Magyar Honvédség repülőcsapatainál rendszeresített repülőtechnikai eszközök és felszerelések elöljáró által meghatá-

rozott mértékű jogosultságainak keretén belüli javítása, felújítása, gyártása és fejlesztése.

23

Fő feladatai:

Az An-26 típusú szállító repülőgépek időszakos munkáinak végrehajtása, szervizjavítása;

Repülőgépek, helikopterek és tartozékaik, földi kiszolgáló eszközeik javítása, szerkezeti átalakítása;

Műszaki fejlesztési feladatok technologizálása, kivitelezése;

Repülőtechnikáról leválasztott berendezések, blokkok javítása;

Földi kiszolgálóeszközök, tartozékok felújítása, gyártása;

Légi járművek sérüléses javítása;

Nyomástároló edények (oxigén, nitrogén, levegő) ellenőrzése, hitelesítése, töltése;

A repülőcsapatok általános és speciális mérőműszereinek, ellenőrző berendezéseinek központi nyilvántartása, tárolása, javítása, kalibrálása;

A rendszerből kivont repülőtechnikai eszközökkel kapcsolatos központilag elrendelt feladatok végrehajtása;

Repülőesemények kivizsgálásában a műszaki háttér biztosítása.

MH LOGISZTIKAI ELLÁTÓ KÖZPONT

Rendeltetése:

Alaptevékenysége a hatáskörébe tartozó szakanyagok és eszközök teljes körű, végrehajtó szintű logisztikai biztosítása a Honvédelmi Minisztérium és háttérintézményei valamint a Magyar Honvédség szervezetei részére;

Végzi a Magyar Honvédség vagyonkezelésébe tartozó – az MH LEK felelősségi körében kezelt – feleslegessé vált vagyon-elemek kivonásával kapcsolatos feladatokat;

Közreműködik az ország védelmi képességeinek fejlesztésében, fenntartásában; szaktechnikai eszközeivel és anyagaival biztosítja a haderő tevékenységét;

Végzi a katasztrófahelyzettel összefüggő, valamint a minősített időszaki tevékenység logisztikai biztosítási feladatait.

Fő feladatai:

A hozzá utalt honvédelmi minisztériumi szervezetek és a Magyar Honvédség katonai szervezeteinek előírt szakanyagokkal történő ellátása, a szaktechnikai eszközök és gépek csapatszintű szervizelése, javításának koordinálása;

A központi anyagi készletek tárolásának megszervezése, karbantartása, cseréje, a készletek és tartalékok központilag meghatározott szinten tartása;

A központi beszerzésű szakanyagok végátvétele és azok tárolása alatti minőség-ellenőrzése, a miniszteri utasításban meg-határozott hatáskörben eljárva áruk beszerzésére és szolgáltatások megrendelésére kötelezettségek vállalása, szerződés kötése;

A megrendelések és a teljesítések nyilvántartása;

Az „Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről Szóló Szerződés” szerint korlátozás alá eső harci technika tárolásának bizto-sítása.

MH PÁPA BÁZISREPÜLŐTÉR

Rendeltetése:

A készenlét fokozása és a feltöltési készség fenntartása, a készenléti szolgálatot ellátó, valamint a Magyar Honvédségnél rendszeresített repülőeszközök fogadása, a nyugati régió Légi Kutató-mentő Készenléti Szolgálat tevékenységének bizto-sítása, illetve a felsoroltakkal összefüggő szervezési feladatok végrehajtása, a Katonai Repülőtéri Irányító Körzetben a szol-gáltatások biztosítása, a személyi állomány kiképzése.

Fő feladatai:

Az állomány kiképzésének folyamatos biztosítása;

A készenléti szolgálatot ellátó repülőeszközök fogadása és minden oldalú kiszolgálása;

A tartalék biztosítása, a bázisrepülőtérről történő üzemeltetés esetén a repülések minden oldalú biztosítása;

24

A bajba jutott repülőeszközök részére segítség nyújtása;

Magyarország nyugati hatáskörzetében végrehajtandó Légi Kutató-mentő Készenléti Szolgálat ejtőernyős és egészségügyi szakállományának ellátása;

A NATO biztonsági beruházás feltételeinek helyi biztosítása, a repülőtér munkaterületének karbantartása;

A nemzetközi szerződések és kötelezettségvállalások teljesítéséből meghatározott feladatok tervezése, szervezése és vég-rehajtása;

A Befogadó Nemzeti Támogatás keretében Pápára települő szövetséges erőkkel való folyamatos kapcsolattartás, biztosí-tási feladatok ellátása.

MH VESZÉLYESANYAG ELLÁTÓ KÖZPONT

Rendeltetése:

A Honvédelmi Minisztérium háttérintézményei, valamint a Magyar Honvédség egészére kiterjedően végzi a lőszer, rakéta, üzemanyag és műszaki harcanyagok tervezését, beszerzését, átvételét, elszámolását, nyilvántartását, raktározását, anyag-kiadását és elszámoltatását, minőségbiztosítását valamint a kémiai biztonsággal összefüggő laboratóriumi vizsgálatokat és a hatáskörébe tartozó szolgáltatásokat.

Fő feladatai:

Ellátja a hozzá utalt honvédelmi szervezeteket az előírt szakanyagokkal, végzi a szaktechnikai eszközök és gépek csapat-szintű szervizelésének, javításának koordinálását;

Megszervezi és végrehajtja a központi beszerzésű lőszerek, rakéták, műszaki harcanyagok, üzem- és kenőanyagok átvéte-lét, megtervezi az anyagok és eszközök raktárak közötti elosztását;

Megszervezi a központi anyagi készletek nyilvántartását, tárolását, karbantartását, szavatossági időn belüli cseréjét, a köz-pontilag előírt szinten tartja az anyagi készleteket és tartalékokat;

A hatáskörébe tartozó szakanyagok beszerzésére és a szolgáltatások elvégzésére kötelezettséget vállal, szerződést köt a jóváhagyott költségvetés alapján;

Nyilvántartja szállítók szerint a megrendeléseket és a teljesítéseket;

Részt vesz a szakanyagok és szaktechnikai eszközök rendszerbeállításában, üzemben tartásában és rendszerből történő kivonásában;

Részt vesz az új eszközök, anyagok csapatpróbájának végrehajtásában, eredményeinek értékelésében;

Külön rendelkezések alapján végzi a különféle NATO- és nemzetközi missziók ellátásával kapcsolatos szakmai feladatokat.

Végzi a szakanyagok minőségbiztosítását, műszaki ellenőrzését, a laboratóriumi szavatossági vizsgálatokat.

HVK KÖZVETLEN SZERVEZETEK

MH ALTISZTI AKADÉMIA

Rendeltetése:

Mint a Magyar Honvédség egyetlen képzésre és kiképzésre, át- és továbbképzésre szakosodott dandár jogállású katonai szervezete, alapfeladatként végzi a honvédaltiszt-jelöltek iskolarendszerű képzését, a szerződéses katonák egységes ka-tonai alapkiképzését, valamint a katonai át- és továbbképzéseket.

Fő feladatai:

A honvédaltiszt-jelöltek iskolarendszerű képzése;

A szerződéses legénységi állomány, az altisztjelöltek, a tisztjelöltek egységes katonai alapkiképzése;

Speciális rövidített alapkiképzések a katonai végzettséggel nem rendelkező tisztek, altisztek, pilótajelöltek számára;

NATO-akkreditált kiképzés a nem hagyományos módon készített robbanóeszközök elleni védelem feladataira;

Terepvezetési kiképzés a Magyar Honvédség gépkocsivezetői számára;

Katonai testnevelési és közelharc-módszertani felkészítés;

25

Az önkéntes tartalékosok felkészítése és kiképzése;

A tűzoltóújoncok kéthetes alaki és testnevelési kiképzése;

Katasztrófavédelmi felkészítés és védekezés.

MH EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT

Rendeltetése: Magyarország honvédelmi minisztere a 72—74/2012. számú módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okira-

tával 2013. február 1-jei hatállyal a Magyar Honvédség Honvédkórház központi költségvetési szerv alapító okiratát módo-sította. A módosítás alapján az intézmény neve az alábbiak szerint változott: Magyar Honvédség Egészségügyi Központ;

Az MH Egészségügyi Központ rendeltetése − az „egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatá-sok igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről” szóló 175/2007. (VI. 30.) kormányrendeletben meghatározottakon túl − a Magyar Honvédség teljes személyi állományá-

nak egészségügyi haderővédelme, speciális egészségügyi kiképzése, a csapatok és missziók egészségügyi ellátásának tá-mogatása.

Fő feladatai: A katona-egészségügyi képességek kialakítása és fenntartása, az ezekhez szükséges feltételrendszer biztosítása, az egész-

ségügy területén a társadalombiztosítással összefüggő és a katona-egészségügyre vonatkozó tevékenység; A Magyar Honvédség nemzetközi kötelezettségeiből adódó egészségügyi feladatok végzése;

Részvétel az alkalmassági vizsgálatokban, az alkalmassági követelmények és az alkalmasság elbírálásának rendje megha-tározásában, az ideiglenes szolgálatképtelenség orvosi elbírálásában, a felülvizsgálati tevékenység végzése;

Közép- és felsőszintű egészségügyi képzés biztosítása, az MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálatának működtetése,

a Magyar Honvédség egészségügyi tevékenységének felügyelete, a főszakorvosi rendszer működésének irányítása.

Gyógyító feladatrendszere: Aktívan részt vesz a Semmelweis-terv megvalósításában;

Az igényjogosultság ellátása mellett Észak-Közép-Magyarország több mint 1,5 millió lakosának sürgősségi ellátását bizto-sítja;

A HM-, MH-, rendészeti és vasúti dolgozók ellátása;

Lakossági ellátás; Észak-Pest sürgősségi betegellátása; Rehabilitációs feladatok;

Kutatás, továbbképzés.

MH GEOINFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT

Rendeltetése:

A Magyar Honvédség hagyományos és informatikai alapokon működő térképészeti, katonaföldrajzi és meteorológiai tá-mogatása, valamint a Magyar Honvédség szintű szolgálati könyvek és főnökségi kiadványok kiadásával kapcsolatos, HM-utasításban meghatározott feladatok ellátása;

A honvédelmi miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési, térképészeti, légi felvételezési és meteorológiai tevékeny-ség vonatkozásában országos illetékességgel első fokú hatósági jogkör gyakorlása;

Más szervezet által a Magyar Honvédség térképellátása érdekében végzett szaktevékenység irányítása és felügyelete;

A Magyar Honvédség geoinformációs támogatása, tervezése, szervezése és szakfelügyelete, szakmai követelményeinek kidolgozása, a földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő minőségbiztosítási feladatok meghatározása, ter-mékellenőrzés;

Földmérési, térképészeti és meteorológiai tevékenységgel összefüggő kutatás és műszaki fejlesztés.

Fő feladatai:

Érvényesíti a Magyar Honvédség térképigényét az állami topográfiai térképek felújításának, utánnyomásának tervezésé-ben, a feladat végrehajtásában;

26

Tervezi és szervezi a Magyar Honvédség geoinformációs támogatását;

Szakmailag koordinálja a rendvédelmi és a védelmi igazgatási szervek térképellátását;

Irányítja a Magyar Honvédség szakállományának szakmai tevékenységét, beleértve a szakmai követelmények kidolgozá-

sát, kiadását is;

Tervezi és szervezi a Magyar Honvédség szervezetei, a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek

térképészeti, katonaföldrajzi és meteorológiai információkkal, anyagokkal, eszközökkel és termékekkel történő ellátását;

Biztosítja a Honvédelmi Minisztériumi szervek és szervezetek, a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó szervezetek,

a Honvéd Vezérkar főnök alárendeltségébe tartozó szervezetek térképészeti, katonaföldrajzi és meteorológiai informáci-

ókkal, anyagokkal és termékekkel történő ellátását.

MH HADKIEGÉSZÍTŐ ÉS KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ PARANCSNOKSÁG

Rendeltetése: A Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság a Magyar Honvédség országos illetékességű,

katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve. Az MH HKNYP igazgatási tevékenysége keretében kezeli a Magyar

Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak, polgári alkalmazottainak központi személyügyi nyilvántartá-

sát, végzi a nyilvántartással kapcsolatos − vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott − feladatokat.

Fő feladatai:

katonai igazgatás keretében kezeli a hadköteles korú személyek adatait, valamint a meghagyásba bevont szervek nyilván-

tartását;

jogszabályi felhatalmazás alapján az arra jogosult személyek és szervezetek részére nyilvántartásaiból adatokat szolgáltat;

biztosítja a meghatározott országos személyi nyilvántartási rendszerek és a katonai nyilvántartás közötti adatszolgáltatási

kapcsolatot, illetve előkészíti a hadkötelezettség bevezetése esetére tervezett nyilvántartási rendszer működését;

vezeti és végzi az érdekvédelmi és kegyeleti tevékenységet, valamint vezeti az ezen szakfeladatokhoz kapcsolódó nyilván-

tartásokat;

a katonai toborzás keretein belül kiemelkedő szerepet játszik a katonai oktatási intézmények hallgatói állománnyal tör-

ténő utánpótlásában, illetve a katonai szervezetek szerződéses állománnyal történő feltöltésében;

ellátja a honvédség személyi állományát a személyi igazoló jeggyel (közismert néven dögcédula) és a Genfi Egyezmények

hatálya alá tartozó − hatáskörébe utalt − egyéb igazolványokkal.

MH LUDOVIKA ZÁSZLÓALJ

Rendeltetése: Az MH Ludovika Zászlóalj létrehozásával, a történelmi hagyományok felelevenítésével egyben új fejezet is kezdődött a

magyar katonai felsőoktatásban és a tisztképzésben. A zászlóalj 2011. február 1-i megalakulása óta a honvédtiszt-jelölt

állomány részére − gyakorlatiasabb, életszerűbb felkészítésük érdekében − az éves tanterven kívül kiegészítő, általános

katonai képzést vezet le. Az alapkiképzés utáni időszakban nemcsak a tanulásra kell koncentrálniuk a tisztjelölteknek az

egyetemen, hanem a katonai hivatásból fakadó kihívásokkal is szembesülniük kell, akár kiképzésről, ellenőrzésről, a tiszti

etika vagy erkölcs kérdéseinek vizsgálatáról legyen szó. Az egyetemi oktatást kiegészítve a zászlóalj többek között általános

lőkiképzést, általános harcászatot, tereptan-, szolgálati szabályzat-, alaki foglalkozásokat vezet le a tiszti rendfokozat fiatal

várományosai részére.

Fő feladatai: Az MH LZ feladatait a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen szolgálati alárendeltségében hajtja végre. A feladatok közül

kiemelhető:

A nemzetközi oktatási együttműködés;

A védelmi képességek fenntartása;

A haderő kiképzése, felkészítése;

Az ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek;

27

Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás;

A kötelező felkészítő képzés.

MH VEZETÉSI ÉS DOKTRINÁLIS KÖZPONT

Rendeltetése: Az MH nemzetközi és hazai katasztrófavédelmi tevékenységének tervezése, szervezése, eseti felhatalmazás alapján a vég-

rehajtás irányítása;

az MH vezető hadműveleti ügyeleti szolgálatának működtetése; részvétel az MH válságkezelési, minősített időszaki tevékenységének felső szintű irányításában; az MH Tapasztalat-feldolgozó Rendszer működtetése;

az MH doktrinális és szabványosítási feladatainak felső szintű koordinálása; az MH szabályzatfejlesztési tevékenységének koordinálása.

Fő feladatai: Az MH béke- és békétől eltérő időszaki (válságkezelés, katasztrófavédelem) irányítási feltételeinek biztosításából a szer-

vezetre háruló feladatok végzése; Részvétel válsághelyzetek elemzésében, az MH-t érintő feladatok tisztázásában, a döntések előkészítésében és a végre-

hajtás koordinálásában; Részvétel a NATO és az EU válságreagáló, válságkezelési rendszereihez illeszkedő nemzeti válságkezelési rend ágazati al-

rendszerének kidolgozásában és működtetésében;

Az MH csapatai hazai és külföldi mozgásainak, valamint a bejelentett külföldi katonai csapatok magyarországi mozgásainak nyilvántartása és felügyelete.

MH VITÉZ SZURMAY SÁNDOR BUDAPEST HELYŐRSÉG DANDÁR

Rendeltetése: A Honvédelmi Minisztérium és a katonai felső vezetés részére a híradó, informatikai és elektronikus információvédelmi

szolgáltatások és azok technikai feltételeinek biztosítása, a Szent Korona és a Sándor-palota őrzése, a különböző szintű nemzeti, állami, katonai ünnepek protokolláris és Budapest helyőrségi szak- és kiszolgálási feladatainak végrehajtása, va-

lamint a HM és az ellátásra utalt katonai szervezetek logisztikai támogatása.

Fő feladatai: A Szent Korona őrzése;

Állami és katonai protokolláris feladatok végzése, valamint az elöljáró által jóváhagyott, a társadalmi szervezetek és az egyházak által igényelt díszelgési feladatok végrehajtása;

Magyarország állami lobogójának katonai tiszteletadással történő fel- és levonása, a nemzeti gyásznapon annak félárbocra

eresztése, illetve őrzése; Kegyeleti feladatok végrehajtása, állami és katonai ünnepek zenei kiszolgálási feladatainak ellátása; A kijelölt objektumok őrzés-védelme, országos hatáskörű rendészeti feladatok ellátása.

HONVÉD VEZÉRKAR FELÉPÍTÉSE

HVK FELDERÍTŐ CSOPORTFŐNÖKSÉG

Rendeltetése: A Magyar Honvédség hadműveleti-harcászati felderítő, technikai felderítő és elektronikai hadviselés béke- és háborús

feladatainak tervezése, szervezése és irányítása, a felderítési adatok, információk gyűjtése, elemzése és értékelése, a Hon-véd Vezérkar és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság tájékoztatása;

28

A Magyar Honvédség felderítő, technikai felderítő és elektronikai hadviselés stratégiai szintű képviselete, tárca- és vezér-

karszintű felső vezetői szakmai döntések előkészítése;

A nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítéséhez a szükséges felderítő támogató és elektronikai

hadviselési tervek és intézkedések kidolgozása;

A felderítő, technikai felderítő és elektronikai hadviselés vonatkozásában a tiszti és altiszti képzésekkel kapcsolatos fel-

adatok végzése.

Fő feladatai: A felderítő támogatás és az elektronikai hadviselés béke és különleges jogrend, illetve háborús feladatainak felső szintű

tervezése, a felderítő főnökségek, törzsek és felderítő szervek működési rendjével kapcsolatos követelmények kidolgo-

zása, a kapcsolódó okmányrendszerek és tervek előkészítése, a kidolgozás felső szintű koordinálása;

A Magyar Honvédség készenlétének fokozása, valamint fenntartása feladatainak felderítő, technikai felderítő és elektro-

nikai hadviselés szakterületi tervezése;

A Magyar Honvédség erőinek alkalmazásával, külföldi szerepvállalásával kapcsolatos katonai-stratégiai szintű felderítő,

technikai felderítő és elektronikai hadviseléssel kapcsolatos szakmai követelmények kidolgozása;

Javaslat kidolgozása a felderítő, technikai felderítő és elektronikai hadviselési rendszer szövetségi elveknek megfelelő kor-

szerűsítésére, a szakterületeket érintő szervezeti és technikai követelmények kialakítása, az új szövetséges módszerek

átvétele, eszközök rendszerbe állítási folyamatának felügyeletével összefüggő feladatok végzése;

A nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatai végrehajtása során a felderítő támogatással és az elektronikai had-

viseléssel kapcsolatos követelmények kidolgozása;

A Nyitott Égbolt-szerződés (Open Sky), a hagyományos fegyverzet-ellenőrzés (CFE), valamint a bizalom- és biztonságerő-

sítő intézkedések (CSBM) feladatainak tervezésében, végrehajtásában és értékelésében való részvéte.

HVK HADERŐTERVEZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG

Rendeltetése: A nemzeti és szövetségi követelményeknek megfelelően a Magyar Honvédség katonai szervezeteinek képességalakításá-

val (-fejlesztésével) kapcsolatos elgondolások megalkotása;

A haderő-szervezési feladatok tervezése, a végrehajtáshoz szükséges dokumentumok kidolgozása, a létszám-gazdálko-

dással kapcsolatos feladatok végzése;

A fejlesztési programok megvalósításával kapcsolatos adatok, szakmai információk feldolgozása, értékelése, valamint

helyzetértékelések, javaslatok, előterjesztések készítése a fejlesztési programokkal kapcsolatos döntés-előkészítés érde-

kében;

Kapcsolattartás a NATO stratégiai parancsnokságaival, illetve az EU Katonai Törzzsel közvetlenül vagy a képviseleteken

keresztül, együttműködési ügyekben hazai álláspont kidolgozása.

Fő feladatai: A NATO Védelmi Tervezési Folyamatainak megfelelően katonai szakmai álláspontok kidolgozása;

A tárca képviselete az EDA Irányító Testületének képességigazgatói ülésein. Az EDA képességfejlesztési összekötő funkció

és feladatok ellátása, tárcaszintű szakmai álláspontok kidolgozása;

Kapcsolattartás az USA Európai Parancsnokság (USEUCOM) irányítása alatt működő Védelmi Együttműködési Hivatallal

(ODC − Office of Defence Cooperation);

A NATO Kiválósági Központokkal (Centres of Excellence) kapcsolatos Honvéd Vezérkar-szintű tevékenység koordinálása;

A tárca hosszú távú és rövid távú tervének, a Magyar Honvédség képességfejlesztésre vonatkozó részének összeállítása;

A katonai szervezetek állománytábláinak elkészítéséhez a haditechnikai eszközök és anyagok lajstromának kidolgozása,

kiadása, naprakészen tartása;

A képességfejlesztési elgondolások alapján javaslatok kidolgozása a tárcaszintű hadfelszerelés-fejlesztési és beszerzési

koncepciókra, a fejlesztési projektek programokba szervezésére;

A katonai szervezetek működésének elemzése, értékelése, a tapasztalatok feldolgozása, az egyes szervezeti elemek, be-

osztások és a hozzájuk rendelt feladatok összhangjának vizsgálata, javaslatok megtétele a szervezeti felépítéssel, a lét-

számmal, az állományarányokkal kapcsolatos korrekciók végrehajtására;

A katonai szervezetek rendszeresített létszámának kezelése, nyilvántartása.

HVK HADMŰVELETI CSOPORTFŐNÖKSÉG

Rendeltetése: Az ország fegyveres védelme és légvédelmi készenléti erőkkel való oltalmazása terveinek, a Magyar Honvédség különleges

jogrend szerinti feladatai tervezése és vezetése rendjének, a készenlét fenntartása és fokozása követelményeit meghatá-

rozó intézkedések előkészítése;

29

Javaslatok kidolgozása béke, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idejére vonatkozóan a Magyar Honvédség

alkalmazására, szervezetére, működéséhez a normákon alapuló, illetve a szükséges erőforrásokra, valamint az ország te-

rületének védelmi célú előkészítésére;

A csoportfőnökség hatáskörébe tartozó fegyvernemek és szakcsapatok stratégiai szintű képviselete, vezérkar- és tárca-

szintű felső vezetői szakmai döntések előkészítése;

A nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítésének előkészítése, a szükséges tervek és intézkedé-

sek kidolgozása;

A szak- és szakirány-referensi, a kamarai, illetve szakmai felkészítésért felelősi jogkörök gyakorlásával kapcsolatos felada-

tok végzése.

Fő feladatai: Kodifikációs feladatok;

Koordinációs feladatok;

Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok;

Európai uniós, NATO- és nemzetközi feladatok;

Funkcionális feladatok;

Egyéb feladatok.

HVK HÍRADÓ, INFORMATIKAI ÉS INFORMÁCIÓVÉDELMI CSOPORTFŐNÖKSÉG

Rendeltetése: A honvédelmi tárca informatikai stratégiájának, híradó és informatikai doktrínájának kidolgozása, a megvalósítással kap-

csolatos döntések előkészítése, a stratégiához és doktrínához kapcsolódó oktatási, felkészítési követelmények kidolgo-

zása, a szükséges szabályozók kiadása.

Fő feladatai: A Magyar Honvédség béke- és minősített időszaki híradó, informatikai és információvédelmi rendszerével, a katonai táv-

közlési és informatikai hálózataival szemben támasztott követelmények kidolgozása, képességek megfogalmazása;

Az ország fegyveres védelmét támogató híradó, informatikai és információvédelmi tervek kidolgozása, a végrehajtásra

vonatkozó szakterületi intézkedések előkészítése, a béke- és minősített időszaki híradó, informatikai és információvédelmi

szakfeladatok Magyar Honvédség szintű tervezése, szervezése, ellenőrzése;

A békeműveletek, külföldi missziók és egyéb feladatok katonai híradásának, informatikai és információvédelmi biztosítá-

sának tervezésére, szervezésére vonatkozó általános elvek, követelmények és belső rendelkezések, okmányok kidolgo-

zása, az érvényesülés felügyeletével összefüggő feladatok végzése;

A Magyar Honvédség híradó-informatikai üzemeltető szervezeteinek szakmai irányítása;

A híradó, informatikai és információvédelmi tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti és szakellenőrzések tervezése, szer-

vezése, végrehajtása bel- és külföldön.

HVK KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG

Rendeltetése: A Magyar Honvédségnél folytatott kiképzés felső szintű irányítása, a kiképzés tervezése és végrehajtása rendszerének,

rendjének kidolgozása, a kiképzés tervezésével, végrehajtásával, értékelésével, támogatásával és anyagszükségletével

kapcsolatos irányelvek és követelmények kidolgozásának koordinálása, érvényesülésük felügyeletével kapcsolatos tevé-

kenységek végzése;

A Magyar Honvédség kiképzési rendszere általános elveinek, követelményeinek és szabályozóinak kidolgozása, felső szintű

tervezése, koordinálása és a végrehajtás szakmai irányításával összefüggő feladatok végzése, a szak- és szakirány-refe-

rensi, a kamarai, illetve a szakmai felkészítésért felelősi jogkörök gyakorlásával kapcsolatos feladatok végzése, a Honvéd

Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek szakmai irányításával összefüggő feladatok végzése.

Fő feladatai: A kiképzés korszerűsítésével, a kiképzés végrehajtása felső szintű irányításával, felügyeletével kapcsolatos tevékenységek

végzése;

Az alapkiképzés, az általános katonai kiképzés, a szakalapozó kiképzés, a szakkiképzés, a parancsnokok és törzsek kikép-

zése;

A gép- és harcjárművezetők kiképzése;

A Magyar Honvédség tartalék erőinek (önkéntesség és törvényi kötelezettség alapján szervezett) kiképzése tervezésével, végrehajtásával, ellenőrzésév

30

HVK LOGISZTIKAI CSOPORTFŐNÖKSÉG

Rendeltetése:

A Magyar Honvédség logisztikai rendszerének, logisztikai feladatainak stratégiai szintű tervezése, szervezése;

A Honvéd Vezérkar főnöke részére a döntések előkészítése, a végrehajtás felügyelete, valamint az illetékes állami és tár-sadalmi szervezetekkel történő kapcsolattartással összefüggő tevékenység végzése;

A logisztikai szervezetek irányítását, vezetését biztosító információgyűjtési, tervezési, döntés-előkészítési, belső kommu-nikációs, valamint ellenőrzési feladatok koordinálása és végzése;

A Honvéd Vezérkar főnöke által a logisztikai szakterületet érintő, kiadásra tervezett belső rendelkezések kidolgozása;

A logisztikai szakterületet érintő két- és többoldalú katonai kapcsolatok szervezése, előkészítése, illetve kapcsolattartás a Magyar Honvédség szövetségi képviseleteivel, illetőleg a NATO/EU-szervezetekben szolgálatot teljesítőkkel;

Logisztikai koordinációs feladatok ellátása nemzetközi (NATO, EU, két- és többoldalú) katonai kapcsolattartással össze-függő ügyekben;

A Magyar Honvédség katonai szervezetei NATO/EU-feladataival kapcsolatos katonai logisztikai együttműködés koordiná-lása.

Fő feladatai:

Hazánk területének honvédelmi célú előkészítésével kapcsolatos Magyar Honvédség szintű logisztikai, feladatok megter-vezése, megszervezése és koordinálása;

A Magyar Honvédség képviselete a NATO és EU kijelölt logisztikai fórumain, a Magyarországon lebonyolításra tervezett NATO és EU logisztikai rendezvények előkészítése, megszervezése;

A haderő-alkalmazás logisztikai támogatási elveinek, követelményeinek kialakítása;

A logisztikai támogatás elveinek és követelményeinek meghatározása, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke döntéseinek előkészítéséhez szükséges költségvetési, gazdálkodási elemzések végzése;

A Magyar Honvédség logisztikai gazdálkodási feladatainak, erőforrásigényeinek, a költségvetési tervének, illetve annak végrehajtásának elemzése és értékelése;

A logisztikai ellátás elveinek, rendszereinek, az ellátást szabályozó jogszabályok, rendelkezések kidolgozása; valamint a NATO katonai rendelkezések, elvek szükség szerinti adaptálása, jogharmonizációjának biztosítása;

Műveletek logisztikai támogatások tervezésével kapcsolatos feladatok végzése;

Részvétel a Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) program HVK-szintű feladataiban, a feladatok MH-szintű koordinálásá-ban.

HVK SZEMÉLYZETI CSOPORTFŐNÖKSÉG

Rendeltetése:

A Magyar Honvédség szervezetei számára a hadrafoghatósági és alkalmazási követelmények fenntartásához és fejleszté-séhez szükséges létszámú, a jogszabályokban és állománytáblákban, illetve munkaköri jegyzékekben rögzített követelmé-nyek szerinti állomány biztosítása;

A Magyar Honvédség szervezetei számára a béke- és a minősített időszaki személyzeti igazgatási tevékenységének irányí-tása. A teljes személyi állományra kiterjedő személyügyi feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása. A központi sze-mélyügyi nyilvántartás, valamint a személyügyi adatszolgáltatás végrehajtásának megszervezése, irányítása. A NATO-be-osztások feltöltésével kapcsolatos teljes körű személyügyi igazgatási feladatok végzése;

A miniszter közvetlen irányítása, illetve fenntartói irányítása alá tartozó szervezetek szolgálati és nem szolgálati jogvi-szonyban lévő állománya személy- és munkaügyeinek intézése;

A Magyar Honvédség személyi állománya, valamint a honvédelem érdekében dolgozó polgári személyek és szervezetek elismerésével összefüggő döntések előkészítése.

Fő feladatai:

A Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítő katonák és közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő személyügyi felada-tok irányítása és ellenőrzése;

A katonák szolgálati jogviszonya létrehozásával és megszüntetésével összefüggő kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlásából adódó feladatok;

Külszolgálat ellátásával összefüggő feladatok;

Más szervekhez vezényeltekkel kapcsolatos munkajogi feladatok;

Rendelkezési állományban lévőkkel és külszolgálatot teljesítőkkel összefüggő állományilletékes parancsnoki feladatok;

A HVK személyi állománya, a parancsnoki állomány, a rendelkezési állomány és a tartós külszolgálatot ellátok körében a személyügyi alapnyilvántartói feladatok ellátása;

31

A személyi állomány át- és továbbképzésével (hazai és külföldi képzések) kapcsolatos személyügyi feladatok tervezése, szervezése, koordinálása;

Előmeneteli, teljesítményértékelési rendszer működtetésének szakmai koordinációja, a szükséges szakmai javaslatok ki-dolgozása;

A Magyar Honvédség személyi állományának szolgálati viszonyával kapcsolatos személyügyi döntések, illetve személyi javaslatok előkészítése, a döntés-előkészítést segítő információk gyűjtése, elemzése;

A Magyar Honvédség szociális gondoskodási körébe tartozó nyugállományú katonák, a honvédelmi kötelezettség teljesí-tésével összefüggésben balesetet szenvedettek, megbetegedettek, illetve ellátásra jogosult hozzátartozóik, adatkezelési szerződést kötött honvédségi nyugdíjasok szociális ügyeivel, kérelmeivel, jogosultságaik biztosításával összefüggő dönté-sek előkészítése, feladatok végrehajtása.

Az MH Szociálpolitikai Közalapítvánnyal együttműködve a Magyar Honvédség-szintű segélyezési és rekonverziós feladatok tervezése, koordinálása, szakmai feladatok teljesülésének felügyelete.

A humánszolgálati intézményrendszer kiépítésével, működési feltételei megteremtésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, valamint a szakmai feladatok megvalósulásának koordinációja, felügyelete.

A családsegítő szolgálat (Integrált Ügyfélszolgálati Irodák) működésének koordinációja, felügyelete.

HVK VEZÉRKARI IRODA

N.a.

KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT

Rendeltetése: A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, mint Magyarország katonai nemzetbiztonsági szolgálata a kormány irányítása alatt

álló, a gazdálkodási jogköre alapján önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv;

A kormány a KNBSZ-t a honvédelemért felelős miniszter útján irányítja;

A KNBSZ a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott – hírszerző, elhárító, védelmi

és ellenőrzési – feladatok elvégzésével, a nyílt és a titkos információgyűjtés eszközrendszerével működési területén elő-

segíti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködik az ország függetlenségének és

törvényes rendjének védelmében.

Fő feladatai: Felderíti és elhárítja a Magyarország elleni, támadó szándékra, külföldi titkosszolgálati tevékenységre, a törvényes rend

jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására, terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvé-

seket;

Megszerzi a kormányzati döntéseket megalapozó katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat, valamint a Honvé-

delmi Minisztérium, illetve a Honvéd Vezérkar hadászati-hadműveleti, információvédelmi tervező munkájához szükséges

adatokat;

Információkat gyűjt a működési területét érintő szervezett bűnözésről, az Nbtv. által hatáskörébe utalt, valamint a HM és

az MH törvényes feladatainak végrehajtását veszélyeztető bűncselekményekről, a honvédelmi érdeket sértő kiber-tevé-

kenységről, továbbá a műveleti területén lévő alakulatok és azok állománya ellen irányuló törekvésekről és tevékenysé-

gekről;

Ellátja a HM és az MH szervezeteinél folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel össze-

függő, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékekhez és technológiákhoz, továbbá a haditechnikai eszközök és szol-

gáltatások jogellenes forgalmának felderítéséhez, megelőzéséhez, megakadályozásához és legális forgalmának ellenőrzé-

séhez kapcsolódó nemzetbiztonsági feladatokat;

Elvégzi az illetékességébe tartozó fontos és bizalmas munkakört betöltő személyekhez, gazdálkodó szervezetekhez, a spe-

ciális beszerzésekhez, katonai rendezvényekhez és gyakorlatokhoz kötődő minősítési, ellenőrzési és védelmi feladatokat;

Végrehajtja a katonadiplomáciai tevékenységből a KNBSZ-re háruló feladatokat. A véderő-, katonai és légügyi attasék út-

ján biztosítja a HM és az MH külföldön tartózkodó vezetői delegációinak program-előkészítését, -lebonyolítását és a fel-

adataik végrehajtásához szükséges támogatást.

32

Ellenőrzés: Az Országgyűlés a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat parlamenti ellenőrzését a nemzetbiztonsági bizottság, valamint a

honvédelmi és rendészeti bizottság közreműködésével látja el. A honvédelemért felelős miniszter a KNBSZ általános te-vékenységéről a nemzetbiztonsági bizottságot rendszeresen, de legalább évente kétszer, a honvédelmi és rendészeti bi-zottságot évente egyszer tájékoztatja.

III. A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSA

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

(2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az Alaptör-vényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Ma-gyar Honvédség működését a Kormány irányítja.

2011. ÉVI CXIII. TÖRVÉNY A HONVÉDELEMRŐL

II. FEJEZET A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA

12. AZ ORSZÁGGYŰLÉS

19. § (1) Az Országgyűlés állapítja meg a. Magyarország biztonság- és védelempolitikájának alapelveit, valamint az azokban előírt feladatok végrehajtá-

sának főbb irányait és feltételeit, b. b)22 a Honvédség részletes bontású létszámát, ide értve az önkéntes tartalékosokat is, főbb haditechnikai esz-

közeit és biztosítja az ezekhez szükséges anyagi forrásokat.23 (2) Az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri a Honvédség felada-tainak megvalósítását, felkészültsége és felszereltsége színvonalát, a rendelkezésre bocsátott anyagi erőforrások fel-használását. (3) Az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt személyt kineve-zése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít. (4) A honvédelemért felelős miniszter a Honvédséget érintő jogszabályok tervezeteit - azok államigazgatási egyezte-tésével egyidejűleg - az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága tagjai részére elektronikus úton tájé-koztatásul megküldi.

13. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

20. § (1) A köztársasági elnök a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére a. jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét, b. kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét, c. az egységek és ezek elöljáró parancsnokságai, vagy a vezető szervek részére okirattal csapatzászlót adomá-

nyoz. (2) Az adományozó, vagy nevében képviselője a csapatzászlóra az átadás alkalmával zászlószalagot köt. (3) A köztársasági elnök a Honvédség működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a Kormánytól. (4) A köztársasági elnök e § szerinti döntéseihez és intézkedéseihez ellenjegyzés nem szükséges.

14. A KORMÁNY

21. § (1) A Kormány Magyarország védelmi felkészültségének biztosítása céljából a. meghatározza a honvédelemért felelős miniszter honvédelmi-ágazati irányítási, valamint a Honvédség irányí-

tásával és vezetésével kapcsolatos feladatait, b. az Országgyűlés elé terjeszti a biztonság- és védelempolitikai alapelvekről szóló határozati javaslatot, c. összehangolja a katonai műveletek teljesítésével összefüggő kormányzati feladatokat, d. meghatározza a nemzetgazdaság honvédelmi célú felkészítésével kapcsolatos követelményeket, az ország vé-

delmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint az infrastruktúra honvédelmi célú felkészítésének, fej-lesztésének és védelmének állami feladatait, dönt a gazdaság mozgósításáról,

33

b. e)24 meghatározza és összehangolja a miniszterek és - az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabá-lyozó szervek kivételével - a központi államigazgatási szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek honvédelmi feladatait,25

a. gondoskodik a Kormány békétől eltérő, valamint a Honvédelmi Tanács működésének feltételeiről,26 b. gondoskodik Magyarország honvédelmi igazgatási szervei által folytatott döntés-előkészítés és döntéshozatal,

valamint az f) pontban meghatározott feladat info-kommunikációs támogatásáról, az e feladatokkal össze-függő minősített információ biztonságos tárolásáról, továbbításáról,27

c. gondoskodik az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) Válságreagálási Rendszerének nemzeti alkalmazásáról, továbbá létrehozza és irányítja a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések rendszerét,28

d. meghatározza a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi felkészítés feladatait,29 e. a köz- és a felsőoktatás keretein belül gondoskodik a honvédelmi nevelés programjának végrehajtásáról.

(2) A Honvédség működésének irányítása körében a Kormány dönt különösen a. a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó szabályokról, b. a Honvédség területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének alapvető követelményekről, c. az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokról, továbbá d. a Honvédség készenléte fokozásának elrendeléséről.

(3) A Kormány az éves költségvetési tervben a. megtervezi a Honvédség fenntartásának és fejlesztésének költségeit, b. az a) pontban foglaltaktól elkülönítve tervezi a honvédelmi felkészítéssel - ezen belül a nemzetgazdaság felké-

szítésével, a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek, az info-kommunikációs rend-szer fenntartásával és fejlesztésével, továbbá a lakosság légi riasztásának biztosításával - kapcsolatos költsége-ket, valamint gondoskodik a jóváhagyott költségvetési átcsoportosítások végrehajtásáról.30

(4) A Kormány évente köteles a honvédelmi feladatok megvalósításáról, a Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek.

15. A HONVÉDELEMÉRT FELELŐS MINISZTER

22. § (1) A honvédelemért felelős miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi, és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős tagja. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a Honvédség rendel-tetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, e döntések végrehajtásának irá-nyításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő azon jogokat, amelyeket az Alaptörvény, vagy törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. (2) A honvédelemért felelős miniszter ellátja a Kormány által meghatározott honvédelmi ágazati irányítási, és a Hon-védség irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatokat. (3) A honvédelemért felelős miniszter összehangolja a honvédelemben résztvevő szervek honvédelmi feladatokra tör-ténő felkészítését és felügyeli tevékenységüket.

Honvéd Vezérkar A Honvéd Vezérkar békében - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezetének részeként - az ország katonai védelemre való felkészítésének felső szintű tervező-szervező, illetőleg a Magyar Honvédség katonai tevé-kenységének felső szintű vezető szerve. A vezérkar feladata stratégiai szintű javaslatok kidolgozása a Magyar Honvédség katonai tevékenységének tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére, valamint a harcképesség fejlesztésére. A Honvéd Vezérkart és a hadrendbe tartozó katonai szervezeteket a Honvéd Vezérkar főnöke vezeti, aki az utóbbiak tekin-tetében hatáskörét részben átruházhatja. Szolgálati elöljárója a vezetése alá tartozó szervezetek teljes személyi állományá-nak. Felelős azok hadrafoghatóságáért, kiképzéséért és felkészítéséért, továbbá magas fokú fegyelméért.

A Honvéd Vezérkar főnöke15: a. kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét, továbbá a Magyar Honvédség minősített időszaki feladatai

tervezésének és vezetésének rendjét, b. kidolgozza a Magyar Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjét, gondoskodik annak végrehaj-

tásáról, beleértve a készenlét fokozásának ellenőrzését is, c. tervezi és vezeti a Magyar Honvédség kiegészítését, valamint a kiegészítéshez szükséges ingatlanok és ingó dolgok

igénybevételét, d. d) kidolgozza a Magyar Honvédség felkészítésének és kiképzésének rendjét, és biztosítja annak végrehajtását,

15 http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/honved-vezerkar/honved-vezerkar (2013. 07. 28.)

34

e. javaslatot tesz béke, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idejére vonatkozóan a Magyar Honvédség fejlesztésére, létszámára - ezen belül állományarányaira -, szervezetére, felszerelésére, békeidejű működéséhez a normákon alapuló, illetve a szükséges erőforrásokra, valamint az ország területének védelmi célú előkészítésére,

f. f) közreműködik a Magyar Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő háló-zat, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosításában,

g. tervezi és szervezi a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítését, a feladatkörébe tar-tozó ügyekben képviseli a Magyar Honvédséget,

h. intézkedik az ország területének légvédelmi készenléti erőkkel való oltalmazására, i. gyakorolja a jogszabály által megállapított személyügyi hatásköröket, j. a szakirányú döntések alapján irányítja a Magyar Honvédség fogyasztói logisztikai rendszerét, tervezi, szervezi a

katonai szervezetek logisztikai, egészségügyi biztosítását, valamint igényeket támaszt a személyi állomány megfe-lelő szolgálati, élet- és munkakörülményeinek biztosítása érdekében,

k. a parancsnokságok, csapatok békeidőszaki vezetési rendszere működésének biztosítása érdekében tervezi, szer-vezi a híradással, az informatikával és a vezetés egyéb területeivel kapcsolatos feladatokat,

l. gyakorolja a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a honvédelemért felelős miniszter által meghatározott elöljárói és egyéb hatásköröket.

Fenti feladatok teljesítéséhez szükséges szakmai feladatokban a Honvéd Vezérkar főnökének stratégiai döntés előkészítő szervezete a Honvéd Vezérkar.

17. A TERÜLETI ÉS HELYI IGAZGATÁS

24. § (1) A honvédelem területi és helyi igazgatása a honvédelem területi és helyi igazgatási szerveinek, valamint a katonai igazgatás területi szerveinek a feladatkörébe tartozik. (2) A honvédelem területi és helyi igazgatási szervei a közigazgatás részei, amelyek biztosítják a területi és helyi szinten felmerülő honvédelmi feladatok végrehajtását. (3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányítására megyei és helyi védelmi bizottságok működnek. A települések polgármesterei illetékességi területükön végzik a hatáskörükbe utalt honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítását.

IV. MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok

48. cikk (1) Az Országgyűlés

a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

2011. ÉVI CXIII. TÖRVÉNY A HONVÉDELEMRŐL

A HONVÉDELMI TANÁCS

21. A HONVÉDELMI TANÁCS HATÁSKÖRE

30. § (1) A Honvédelmi Tanács az Alaptörvényben meghatározott feladatain túl

a. meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit,

b. a békeszerződés kivételével megköti a nemzetközi szerződéseket,

c. gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő feladatok ellátásáról,

d. feloszlatja az Alaptörvénnyel vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével ellentétesen működő képviselő-testületet,

e. meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét,

f. közkegyelmet gyakorol.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács ellátja és gyakorolja az Országgyűlés feladat- és ha-

táskörébe tartozó valamennyi feladat- és hatáskört, ha azokat az Országgyűlés - akadályoztatása miatt - nem tudja ellátni

vagy gyakorolni.

35

31. § (1) A Honvédelmi Tanács mentelmi joggal nem rendelkező tagját az országgyűlési képviselőkkel azonos tartalmú men-

telmi jog illeti meg.

(2) A Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában rendkívüli állapot idején - függetlenül attól, hogy

az őket törvény alapján illeti meg - a Honvédelmi Tanács a jelenlévő tagok kétharmadának a szavazatával dönt. A mentelmi

jog megsértése esetén szükséges intézkedést a Honvédelmi Tanács elnöke (a továbbiakban e fejezetben: elnök) teszi meg.

32. § (1) A Honvédelmi Tanácsban akadályoztatása esetén

a. a köztársasági elnököt az Országgyűlés elnöke,

b. az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés által kijelölt alelnök,

c. az Országgyűlési képviselőcsoport vezetőjét a képviselőcsoport által megválasztott, az Országgyűlés elnökénél be-

jelentett képviselő,

d. a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter,

e. a minisztert az államtitkár,

f. a Honvéd Vezérkar főnökét a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese

helyettesíti.

(2) Az elnök, vagy a Honvédelmi Tanács tagja akkor van akadályoztatva, ha

a. megbízatása a törvényben meghatározott okból megszűnik,

b. külföldön tartózkodik,

c. feladatkörének ellátását lehetetlenné tevő állapotba kerül,

d. az idő rövidsége, továbbá a rendkívüli állapotot kiváltó események miatt a Honvédelmi Tanács munkájában való

részvétele lehetetlenné válik.

(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a helyettesítés indokoltságát a Honvédelmi Tanács állapítja meg.

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTRA ÉS A SZÜKSÉGÁLLAPOTRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

48. cikk

(1) Az Országgyűlés

a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cse-lekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.

(2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e dönté-sek meghozatalában akadályoztatva van.

(4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehí-vása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó ese-mények miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.

(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükség-állapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszter-elnök egybehangzóan állapítja meg.

(6) Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdeté-sének indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkal-mazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

36

(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel.

Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.

(8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségál-lapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.

A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT

49. cikk

(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési kép-viselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és – tanácskozási joggal – a Honvéd Vezérkar főnöke.

(2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja

a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat;

b) a köztársasági elnök jogait;

c) a Kormány jogait.

(3) A Honvédelmi Tanács dönt

a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvé-teléről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állo-másozásáról;

b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, va-lamint magyarországi állomásozásáról;

c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.

(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rend-kívüli intézkedéseket hozhat.

(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Or-szággyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

A SZÜKSÉGÁLLAPOT

50. cikk

(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzet-biztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

(2) A szükségállapot idején az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.

(3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével – sarkalatos törvényben meghatá-rozottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, va-lamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

37

(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Ország-gyűlés elnökét.

A szükségállapot idején az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.

(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – meghosszabbítja.

(6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.

A MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET

51. cikk

(1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző vé-delmi helyzet időtartama meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő ország-gyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intéz-kedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hat-van napig tart.

(4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltér-het, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(5) A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.

A VÁRATLAN TÁMADÁS

52. cikk

(1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles.

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyű-lést és a köztársasági elnököt.

(3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rend-kívüli intézkedéseket hozhat.

(4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.

38

A VESZÉLYHELYZET

53. cikk

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség ese-tén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározot-tak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

A KÜLÖNLEGES JOGRENDRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

54. cikk

(1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.

(2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság mű-ködése nem korlátozható.

(3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdeté-sének feltételei már nem állnak fenn.

(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

V. JELKÉPEK

2011. ÉVI CXIII. TÖRVÉNY A HONVÉDELEMRŐL

41. A KATONAI JELKÉPEK ÉS JELZÉSEK

63. § (1) Katonai jelképek: a Honvédség főparancsnokának lobogója, a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, az árboc-szalag, a történelmi zászlósor és a felségjel. (1a) A Honvédség főparancsnokának lobogója a köztársasági elnök által használt címert a csapatzászló elemeivel ötvözi. (2) A csapatzászlóra elismerésként ünnepélyes alkalmakkor a honvédelemért felelős miniszter vagy a Honvéd Vezérkar fő-nöke zászlószalagot köthet. (3) A Honvédség hadihajói az állami felségjog jelzésére hadilobogót használnak. A hadihajók árbocjelvénye az árbocszalag, a rangidős parancsnoki lengő és a miniszteri lengő. (4) A történelmi zászlósor a magyar történelem kiemelkedő hadieseményeinek, valamint állandó hadseregeinek zászlóiból áll. A történelmi zászlósor nemzeti ünnepek állami rendezvényein, és kiemelkedő katonai rendezvényen katonai tisztelet-adással vonultatható fel. (5) A Honvédség szárazföldi, légi és vízi járművei, katonai járművek - a hadviselés szabályaira vonatkozó nemzetközi egyez-ményeknek megfelelően - a nemzeti hovatartozásuk jelzésére jelvényt, felségjelet viselnek. (6) A személyi állomány, a csapatok és a járművek megkülönböztetésére jelzéseket kell alkalmazni. Ezek a katonai egyenruha, a katonai rendfokozati jelzés, a csapatkarjelzés és csapatjelvény, a Honvédség meghatározott közúti, légi és vízi járműveinek jelzései, valamint az összefoglaló honvéd elnevezés. (9) A csapatkarjelzés a Honvédség tényleges állományú tagja karjelzés szerinti katonai szervezethez való tartozásának és korábbi katonai szervezetének megkülönböztető jele.

39

FELHASZNÁLT IRODALOM

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezet-hető intézkedésekről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100113.TV (2013. 07. 28.)

A Kormány 1656/2012. (XII.20.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Katonai stratégiájának elfogadásáról http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/magyarorszag-nemzeti-katonai-strategiaja (2013. 08. 02.)

http://lazarus.elte.hu/gb/general/mo10.gif (2013. 07. 31.)

http://www.honvedelem.hu/szervezetek (2013. 07. 28)

http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/honved-vezerkar/magyar-honvedseg (2013. 07. 28)

http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/honved-vezerkar/felelossegi-teruletek (2013. 07. 28.)

http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/honved-vezerkar/honved-vezerkar (2013. 07. 28.)

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Magyar Közlöny 2011. évi 43. szám Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el. http://www.kormany.hu/download/0/d9/30000/Alaptörvény.pdf (2013. 07. 28)

MELLÉKLET

A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL KAPCSOLATOS

- 2013. 08. 11-ÉN HATÁLYOS - JOGSZABÁLYOK16,17

2013. évi XCVII. törvény 2013-06-30 - (Közlönyállapot) a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról

2011. évi CXIII. törvény 2012-01-01 - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

2010. évi CLXXX. törvény 2011-01-01 - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény, valamint egyes törvények ezzel össze-függő módosításáról

2009. évi CXLII. törvény 2010-01-01 - 2015-03-03 a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról

290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2012-01-01 - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

16 Nemzeti Jogszabálytár, http://njt.hu/ (2013. 08. 11.) 17 Csak azon jogszabályok, amelyek címében szerepel a”honvédség” kifejezés

40

78/2011. (V. 12.) Korm. rendelet 2011-05-21 - a Magyar Honvédség által védendő létesítmények kijelöléséről, valamint a magyar állam folytonosságát és füg-getlenségét megtestesítő ereklyék köréről és az őrzésükre vonatkozó szabályokról

290/2008. (XII. 9.) Korm. rendelet 2008-12-10 - egyfelől a Magyar Köztársaság, másfelől az Apostoli Szentszék között a Magyar Honvédségnél és a Határőrség-nél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában 1994. január 10-én aláírt megállapodás, valamint az egyfelől a Magyar Köztársaság, másfelől az Apostoli Szentszék között a Magyar Honvédségnél és a Határőrségnél vég-zendő lelkipásztori szolgálat tárgyában 1994. január 10-én aláírt megállapodás értelmezését célzó memoran-dum egységes szerkezetbe foglalt kihirdetéséről

276/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet 2008-12-01 - a Magyar Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő nemzetközi kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárás részletes szabályairól

67/2012. (XII. 14.) BM rendelet 2013-01-02 - a tűzoltóságok és a Magyar Honvédség tűzvédelmi szerveinek együttműködési rendjéről, valamint egyes tűzvé-delmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

67/2012. (XII. 14.) BM rendelet 2013-01-02 - a tűzoltóságok és a Magyar Honvédség tűzvédelmi szerveinek együttműködési rendjéről, valamint egyes tűzvé-delmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

18/2009. (XII. 18.) HM rendelet 2010-01-01 - a honvédségi járművek fenntartásáról

11/2009. (VII. 10.) HM rendelet 2009-07-11 - a hivatásos és szerződéses katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes pénzbeli szociális juttatásairól

7/2009. (VI. 11.) HM rendelet 2009-07-11 - a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseiről

1/2009. (I. 30.) HM rendelet 2009-02-01 - a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi köve-telményekről, eljárási szabályokról

34/2007. (VIII. 17.) HM rendelet 2007-09-01 - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak beosztási kategóriába történő részletes be-sorolásáról, illetve a beosztásokban rendszeresített rendfokozatokról

29/2007. (VII. 9.) HM rendelet 2007-07-12 - a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénz-beli szociális juttatásairól szóló 14/2002. (III. 29.) HM rendelet módosításáról

26/2007. (VI. 20.) HM rendelet 2007-07-01 - a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya deviza-ellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli járandóságairól

24/2006. (IX. 7.) HM–IRM együttes rendelet 2006-09-10 - a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 19/2003. (V. 8.) HM–IM együttes rendelet módosításáról

41

22/2006. (VIII. 8.) HM rendelet 2006-09-01 - a Magyar Honvédség élelmezési ellátásáról

18/2006. (VI. 27.) HM rendelet 2006-07-27 - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kártérítési felelősségének egyes szabályairól

18/2006. (VI. 27.) HM rendelet 2006-07-27 - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kártérítési felelősségének egyes szabályairól

24/2005. (VI. 30.) HM rendelet 2006-01-01 - a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról

9/2005. (III. 30.) HM rendelet 2005-04-29 - a Magyar Honvédség Öltözködési Szabályzatának kiadásáról

14/2004. (VI. 14.) HM rendelet 2004-06-22 - a Magyar Honvédség jelképeiről és jelzéseiről szóló 3/1996. (IV. 12.) HM rendelet módosításáról

21/2003. (VI. 24.) HM–ESZCSM együttes rendelet 2003-07-02 - a Magyar Honvédség feladatával kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi követelményekről, azok ellátásának, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal való együttműködésének rendjéről

19/2003. (V. 8.) HM–IM együttes rendelet 2003-07-01 - a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról

6/2003. (II. 7.) HM rendelet 2003-02-15 - a Magyar Honvédség belföldi futárszolgálati tevékenységéről

33/2002. (V. 3.) HM rendelet 2002-05-11 - az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény honvédségi alkalmazásáról

21/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2002-04-18 - a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítései-ről

21/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2002-04-18 - a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítései-ről

20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2002-04-15 - a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről

18/2002. (IV. 5.) HM rendelet 2002-04-13 - a Magyar Honvédségnek a hivatásos és szerződéses állományú katonáival szemben fennálló kártérítési felelős-sége egyes szabályairól

42

32/2000. (XI. 22.) HM rendelet 2000-11-30 - a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó honvédségi járművek közúti közlekedé-séről

24/1997. (XI. 6.) HM rendelet 1997-11-14 - a Magyar Honvédség környezetvédelmi megbízottainak alkalmazási és képesítési feltételeiről

11/1996. (IX. 25.) HM rendelet 1996-10-03 - az országgyűlési biztosnak a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség működésére szolgáló területeire történő belépéséről

3/1996. (IV. 12.) HM rendelet 1996-04-20 - a Magyar Honvédség jelképeiről és jelzéseiről

22/1992. (X. 20.) HM rendelet 1992-10-20 - a mérésügyi jogszabályok Magyar Honvédségnél történő alkalmazásáról

22/1992. (X. 20.) HM rendelet 1992-10-20 - a mérésügyi jogszabályok Magyar Honvédségnél történő alkalmazásáról

35/2013. (V. 16.) OGY határozat 2013-05-21 - a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról

124/2008. (XII. 3.) OGY határozat 2008-12-03 - a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerének felülvizsgálatáról szóló 80/2008. (VI. 13.) OGY határozat alapján elvégzett vizsgálat elfogadásáról és a kapcsolódó feladatokról

130/1999. (VII. 30.) KE határozat 1999-07-30 - (Közlönyállapot) a Magyar Honvédség parancsnokának kinevezéséről

31/1994. (III. 4.) KE határozat 1994-03-04 - (Közlönyállapot) Magyar Honvédség Parancsnoki kinevezésről

183/1991. (IX. 10.) KE határozat 1991-09-09 - (Közlönyállapot) Deák János vezérőrnagynak a Magyar Honvédség Vezérkari Főnökévé való kinevezéséről

182/1991. (IX. 10.) KE határozat 1991-09-09 - (Közlönyállapot) Borsits László altábornagy, a Magyar Honvédség Vezérkari Főnöke felmentéséről

53/1990. (V. 1.) KE határozat 1990-05-01 - a Magyar Honvédség repülőfőnöke szolgálati viszonyának megszüntetéséről és nyugállományba helyezéséről

1431/2011. (XII. 13.) Korm. határozat 2011-12-14 - a Magyar Honvédség Honvédkórház finanszírozási helyzetének rendezéséről, konszolidációjáról, kapacitáski-használtságának növeléséről

1029/2011. (II. 22.) Korm. határozat 2011-02-22 - a Magyar Honvédség tartalékos rendszerének fejlesztéséhez kapcsolódó egyes ágazati feladatokról

43

2204/2006. (XI. 27.) Korm. határozat 2006-11-27 - a Magyar Honvédség fejlesztésének egyes elveiről, feladatairól

2346/2004. (XII. 26.) Korm. határozat 2004-12-26 - a tököli volt honvédségi repülőtér értékesítésének jóváhagyásáról

2341/2004. (XII. 26.) Korm. határozat 2004-12-26 - a Magyar Honvédség kijelölt állományának a NATO Reagáló Erőkben történő részvételéről szóló 2007/2004. (I. 22.) Korm. határozat módosításáról

2341/2004. (XII. 26.) Korm. határozat 2004-12-26 - a Magyar Honvédség kijelölt állományának a NATO Reagáló Erőkben történő részvételéről szóló 2007/2004. (I. 22.) Korm. határozat módosításáról

2108/2004. (IV. 29.) Korm. határozat 2004-04-29 - a Magyar Honvédség kijelölt állományának a NATO Reagáló Erőkben (NRF) történő részvételéről szóló 2007/2004. (I. 22.) Korm. határozat módosításáról

2007/2004. (I. 22.) Korm. határozat 2004-01-22 - a Magyar Honvédség kijelölt állományának a NATO Reagáló Erőkben történő részvételéről

2058/2003. (III. 27.) Korm. határozat 2003-03-27 - a Magyar Honvédség Központi Honvédkórház rekonstrukciós beruházás befejezéséről

2053/2002. (II. 27.) Korm. határozat 2002-02-27 - a börgöndi volt honvédségi repülőtér értékesítéséről

2201/2000. (IX. 13.) Korm. határozat 2000-09-13 - a Magyar Honvédség irányításáról és felső szintű vezetésének rendjéről szóló 2218/1997. (VII. 24.) Korm. hatá-rozat módosításáról

2120/2000. (V. 31.) Korm. határozat 2000-05-31 - a Magyar Honvédség átalakításának és új szervezeti struktúrájának 2000–2010. közötti időszakra vonatkozó tervéről

2365/1999. (XII. 27.) Korm. határozat 1999-12-27 - a Magyar Honvédség irányításáról és felső szintű vezetésének rendjéről szóló 2218/1997. (VII. 24.) Korm. határozat módosításáról

2037/1999. (II. 26.) Korm. határozat 1999-02-26 - a Magyar Honvédségnek az ENSZ Katonai Megfigyelők Csoportja Indiában és Pakisztánban (UNMOGIP) misszió-jában való részvételéről

2218/1997. (VII. 24.) Korm. határozat 1997-07-24 - a Magyar Honvédség irányításáról és felső szintű vezetésének rendjéről

2218/1997. (VII. 24.) Korm. határozat 1997-07-24 - a Magyar Honvédség irányításáról és felső szintű vezetésének rendjéről

44

2213/1997. (VII. 24.) Korm. határozat 1997-07-24 - a Magyar Honvédségnek az ENSZ ciprusi békefenntartó misszióban (UNFICYP) való részvételéről szóló 2156/1995. (V. 29.) Korm. határozat módosításáról

2156/1995. (V. 29.) Korm. határozat 1995-05-29 - a Magyar Honvédségnek az ENSZ ciprusi békefenntartó misszióban (UNFICYP) való részvételéről

1036/1990. (X. 9.) Korm. határozat 1990-10-09 - (Közlönyállapot) a Magyar Honvédség Vezérkara Katonai Felderítő Hivatal vezetőjének kinevezéséről

1035/1990. (IX. 29.) Korm. határozat 1990-09-29 - (Közlönyállapot) a Magyar Honvédség Biztonsági Hivatala vezetőjének kinevezéséről

1034/1990. (IX. 29.) Korm. határozat 1990-09-29 - (Közlönyállapot) a Magyar Honvédség Biztonsági Hivatala vezetőjének felmentéséről

32/2013. (V. 17.) HM utasítás 2013-05-25 - a Magyar Honvédség személyi állománya alkohol hatása alatti állapotának, illetve alkoholfogyasztásának ellen-őrzéséről

31/2013. (V. 17.) HM utasítás 2013-05-18 - a Magyar Honvédség Gyakorlatok és Kiképzési Rendezvények Programjának kiadásával kapcsolatos feladatokról

20/2013. (III. 14.) HM utasítás 2013-03-15 - a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ gazdálkodásának szabályairól

20/2013. (III. 14.) HM utasítás 2013-03-15 - a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ gazdálkodásának szabályairól

89/2012. (XII. 21.) HM utasítás 2012-12-24 - a Magyar Honvédségnél alkalmazott technológiák, hadfelszerelések, munkaeszközök üzemeltetési dokumentá-cióval történő ellátásának rendjéről

77/2012. (X. 27.) HM utasítás 2012-11-04 - a Magyar Honvédség adatvédelmének szakirányításáról és felügyeletéről, valamint a Magyar Honvédség Adat-védelmi, Adatbiztonsági és Közérdekű adatok kezelésére vonatkozó Szabályzatának kiadásáról

66/2012. (IX. 14.) HM utasítás 2012-09-15 - a Magyar Honvédség Honvédkórház szervezeti racionalizálásának elrendeléséről

61/2012. (VIII. 31.) HM utasítás 2012-09-03 - a Magyar Honvédség külföldi képviseletei költségvetési gazdálkodásáról

44/2012. (VII. 16.) HM utasítás 2012-07-19 - a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszeréhez kapcsolódó tájékoztatási és kapcsolattartási, valamint a munkáltatói kompenzációs rendszer működtetésével összefüggő egyes feladatokról

40/2012. (VI. 15.) HM utasítás 2012-06-23 - a Magyar Honvédség Drogprevenciós Bizottságáról

45

30/2012. (V. 8.) HM utasítás 2012-06-01 - a Magyar Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjéről

30/2012. (V. 8.) HM utasítás 2012-06-01 - a Magyar Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjéről

29/2012. (V. 8.) HM utasítás 2012-05-09 - a honvédségi közfoglalkoztatási program végrehajtásáról

1/2012. (I. 13.) HM utasítás 2012-01-14 - a külföldi fegyveres erők eszközei magyarországi, valamint a Magyar Honvédség eszközei külföldön végrehajtott üzemanyag feltöltésének és elszámolásának rendjéről

136/2011. (XII. 20.) HM utasítás 2011-12-21 - a Magyar Honvédség szabályzatfejlesztési tevékenységének kialakításáról és működéséről

127/2011. (XI. 25.) HM utasítás 2011-11-30 - 2014-03-31 a Magyar Honvédség Elektronikus Hitelesítési Szolgáltatás Szabályozást Felügyelő Munkacsoport felállításáról és működéséről

90/2011. (VIII. 4.) HM utasítás 2011-08-05 - 2014-07-01 a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tudományos munkacsoportjának létrehozásáról és felada-tairól

79/2011. (VII. 29.) HM utasítás 2011-07-30 - „a Magyar Honvédség humánstratégiája a 2012–2021 közötti időszakra” kiadásáról

79/2011. (VII. 29.) HM utasítás 2011-07-30 - „a Magyar Honvédség humánstratégiája a 2012–2021 közötti időszakra” kiadásáról

72/2011. (VI. 30.) HM utasítás 2011-07-01 - a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség külső kommunikációjának rendjéről

37/2011. (IV. 8.) HM utasítás 2011-04-09 - a Magyar Honvédség új híradó és informatikai központ, valamint a kapcsolódó központi híradó, informatikai, információvédelmi szolgáltatások kialakítása, üzemeltetése, fenntartása és továbbfejlesztése feladatainak vég-rehajtására

112/2010. (XII. 29.) HM utasítás 2011-01-01 - a honvédségi szolgálati személygépkocsi lakás és munkahely közötti utazásra történő használatának szabályozá-sáról

107/2010. (XII. 10.) HM utasítás 2010-12-11 - a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség objektumai őrzés-védelme átalakításával kapcsolatos irá-nyítási és koordinációs feladatok ellátásáról

78/2010. (VIII. 13.) HM utasítás 2010-08-14 - a nemzeti együttműködésről szóló 1/2010. (VI. 16.) OGY politikai nyilatkozatnak a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség objektumaiban történő kihelyezéséről

46

73/2010. (VII. 16.) HM utasítás 2010-07-17 - a Magyar Honvédség zenekarainak hangszernormájáról

24/2010. (II. 19.) HM utasítás 2010-02-20 - a Magyar Honvédség létesítményeinél működő fegyveres biztonsági őrségekkel kapcsolatos hatósági feladatok-ról

23/2010. (II. 19.) HM utasítás 2010-02-19 - a Magyar Honvédség nemzetközi kártérítési ügyeinek intézésével kapcsolatos feladatokról

7/2010. (I. 20.) HM utasítás 2010-01-20 - A Magyar Honvédség Alaki Szabályzata című szolgálati könyv kiadásáról

1/2010. (I. 8.) HM utasítás 2010-01-11 - a Magyar Honvédség Idősügyi Stratégiája megvalósításáról

97/2009. (XII. 11.) HM utasítás 2010-01-01 - a honvédségi járművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról

43/2009. (VI. 12.) HM utasítás 2009-07-01 - a honvédségi köztisztviselők, munkavállalók, katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatói, valamint egyes honvédségi nyugdíjasok pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról

19/2009. (III. 20.) HM utasítás 2009-03-20 - a a Magyar Honvédség civil-katonai együttműködési funkcionális szakértői csoport létrehozásának, készenlété-nek, felkészítésének és ellátásának szabályozásáról

18/2009. (III. 20.) HM utasítás 2009-03-20 - a Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ alacsony készenlétű civil-ka-tonai együttműködési csoportjai és lélektani műveleti csoportjai személyi állományának biztosításáról, rendel-kezésre állásáról és felkészítéséről