A magyar halgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a Közös ...
Transcript of A magyar halgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a Közös ...
A magyar halgazdálkodás fejlesztésének
lehetőségei a Közös Halászati Politika
tükrében
Bardócz Tamás, Jámborné Dankó Kata, Mihálffy Szilvia, Módos Zsuzsanna
Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály
Az előadás tartalma: • Fogalmak tisztázása.
• Hol tart a világ és Európa?
• A magyar halgazdálkodás aktuális állapota.
• Hol tart a HOP megvalósítása?
• Hol tart a KHP reform és az ETHA rendelet?
• Lehetőségeket befolyásoló egyéb tényezők.
HALGAZDÁLKODÁS
HALTERMELÉS
Tógazdasági haltermelés
Intenzív haltermelés
TERMÉSZETESVÍZI HALGAZDÁLKODÁS
Halászat Horgászat
Halfeldolgozás Halkereskedelem
Turizmus
4 2012.01.10.
Haltermelési technológiák
Extenzív és félintenzív: takarmányozás mellett,
természetes hozam is van.
• Tógazdasági haltenyésztés
• Tengeri lagúnák (valiculture)
Intenzív rendszerek: hozam 100% takarmány alapú (?)
• Ketreces technológiák
• Átfolyó vizes rendszerek
• Recirkulációs rendszerek
• Biofloc alapú technológiák
A világ haltermelésének helyzete millió tonna
2006 2007 2008 2009 2010 2011
Fogás
Édesvízi 9,8 10 10,2 10,4 11,2 11,5
Tengeri 80,2 80,4 79,5 79,2 77,4 78,9
Összes fogás 90 90,3 89,7 89,6 88,6 90,4
Akvakultúra
Édesvízi 31,3 33,4 36 38,1 41,7 44,3
Tengeri 16 16,6 16,9 17,6 18,1 19,3
Összes akvakultúra 47,3 49,9 52,9 55,7 59,9 63,6
Összes haltermelés 137,3 140,2 142,6 145,3 148,5 154
Felhasználás
Emberi fogyasztás 114,3 117,3 119,7 123,6 128,3 130,8
Nem élelmiszer felh. 23 23 22,9 21,8 20,2 23,2
Népesség (Mrd) 6,6 6,7 6,7 6,8 6,9 7
Halfogyasztás (Kg/fő) 17,4 17,6 17,8 18,1 18,6 18,8
6 2012.01.10.
Forrás: FAO/SOFIA2012
Európa halászati termék külkereskedelme 2008-2010 éves átlagok, millió USD
Az EU 27: halászat és akvakultúra helyzete
Halászat
Akvakultúra Összes termelés 1,3 millió tonna Szivárványos pisztráng 199 905
Lazac 157 647
Aranydurbincs 96 278
Közönséges ponty 70 761
Tengeri sügér 57 478
Nagy rombuszhal 9 019
Jelentősebb fajok termelése (tonna)
A természetes vizek és víztározók halzsákmánya 2011-ben
Év
Zsákmány (tonna)
Terület
(ha) Nemes hal Fehér hal Összesen
Ebből
étkezési
célra
2011 140 989 5 461 1 587 7 047 6 790
2010 140 402 4 752 1 464 6 216 6 006
2011/2010 (%) 100% 115% 108% 113% 113%
Halfaj Horgászat Halászat Összesen
kg % kg % kg
Ponty 2 786 675 72 1 067 722 28 3 854 396
Amur 292 062 82 63 608 18 355 670
Busa 19 439 4 435 947 96 455 386
Fogassüllő 195 282 88 27 103 12 222 385
Kősüllő 7 974 90 922 10 8 896
Harcsa 131 256 73 47 926 27 179 182
Csuka 201 800 85 36 260 15 238 060
Angolna 9 588 37 15 995 63 25 583
Balin 49 898 93 4 045 7 53 942
Kecsege 2 459 49 2 565 51 5 024
Márna 19 062 60 12 561 40 31 623
Egyéb nemeshal 11 838 39 18 704 61 30 542
Nemes halfajok 3 727 332 68 1 733 357 32 5 460 689
(angolna nélkül) 3 717 745 68 1 717 362 32 5 435 107
Egyéb halfajok 1 088 929 69 497 633 31 1 586 562
Teljes zsákmány 4 816 261 68 2 230 990 32 7 047 251
A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése halzsákmányából 2011-ben
Duna és vízrendszere Tisza és vízrendszere Balaton és vízrendszere Egyéb vízterületek
Az egyes halfajok mennyisége a természetes vizek és víztározók 2011. évi
halzsákmányában (halászat és horgászat együttesen)
(ton
na)
A tógazdasági és intenzív üzemi haltermelés főbb
mutatói 2011-ben
Év
Üze
mel
ő t
óte
rüle
t /h
a/ Behelyezett anyag
(tonna) Lehalászott anyag
(tonna)
Egy h
ektá
rra
jutó
sza
poru
lat
inte
nzí
v t
erm
elés
nél
kül
/kg/
Ponty
Növén
yev
ő
Egyéb
Öss
zese
n
Öss
zese
n
Leh
alás
zott
ékez
ési
hal
Ebből:
horg
ászt
atott
étkez
ési
hal
2011 24 364 5 967 1057 406 7 430 20 249 14 281 320 526,2
2010 23 639 6 274 869 386 7 535 18 559 12 306 329 466,4
2011/2010
(%) 103,1 95,1 121,6 105,2 98,6 109,1 116 97,3 112,8
Magyarország egy főre jutó halfogyasztása
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
kg/fő/év
év
Tartósított és konzerv 0,12 0,33 0,29 0,42 0,46 0,58 0,55 0,74 0,73 0,78 0,86 0,89 0,87 0,97 1,04 1,06 1,03 1,82 2,04
Fagyasztott 0,56 0,76 0,74 0,62 0,55 0,86 0,65 0,66 0,66 0,59 0,75 0,85 0,8 0,88 0,92 1,07 1,11 0,92 0,89
Élő, friss és hűtött 1,66 1,56 1,4 1,27 1,46 1,32 1,63 1,74 1,73 1,77 1,62 1,86 2,05 2,1 2,02 2,03 1,75 1,02 1,06
1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Igényelt beruházási kérelmek
Igényelt, és ebből jóváhagyott kérelmek összege (Mrd Ft)
5,1
3,74,0
3,6
2,21,9
0
1
2
3
4
5
6
2009 2010 2011
Igénylés éve
Igényelt
Jóváhagyott
Beruházási projektek nagysága
Kötelezettségvállalás
4,4 Mrd
Ft 57% 1,8 Mrd
Ft 23%
1,5 Mrd
FT 20%
50 M Ft alatti
50-100 M Ft
100 M Ft felett
Projektszám
30 db
20%
26 db
17%
96 db
63%
HKP
• 2011-ben beérkezett igény: 775 M Ft
– ebből jóváhagyva: 711 M Ft
• 2012-ben beérkezett igény (előzetes adatok): 216 M Ft
SZABAD KERET OP szinten
4,3 Mrd Ft
9 Mrd Ft
Szabad keret
Összes
kötelezettségvállalás
(ebből 5 Mrd
Ft kifizetés)
2. tengely beruházások 1,8 Mrd Ft
2. tengely HKP 0,2 Mrd Ft
3. tengely 2,1 Mrd Ft
TS 0,2 Mrd Ft
Összesen 4,3 Mrd Ft
Teljes OP keret: 13,3 Mrd Ft
(Árfolyam: 285 HUF /EUR)
Az EU Közös Halászati Politika reformjának okai és hatása
2012: KHP reformcsomag = új alaprendelet+ új pénzügyi eszköz
Az új rendelkezések szigorú korlátozásokat jelentenek a tengeri
halászat számára, mely a piac átrendeződéséhez vezethet:
A tengeri állományok 75%-a túlhalászott károsodott tengeri ökoszisztéma, csökkenő fogások, kimerülő állományok
Pénzügyi szempontból sebezhető flották pénzügyi támogatástól való függés
Haltermékek iránt folyamatosan növekvő belső kereslet EU importfüggősége (Ázsia, Dél-Amerika)
1. Belső területek kiaknázatlan erőforrásai felértékelődnek
2. Előtérbe kerülnek a regionális, integrált fejlesztési projektek
3. Helyi élelmiszerek fontossága megnő
A Közös Halászati Politika reformjának célkitűzései az új Európai Tengerügyi és Halászati Alap (2014-2020)
támogatásával valósulnak meg
Az ETHA alappillérei:
1. Intelligens és környezetbarát halászat 2. Intelligens és környezetbarát akvakultúra 3. Fenntartható és Inkluzív Területfejlesztés 4. Integrált Tengerpolitika
Keretösszeg az első 3 pillérre összesen: 4,535 milliárd euró? Általános jellemzők: KKV-k kiemelt támogatása
A lehetőségeket befolyásoló egyéb tényezők
• Takarmány árak: ingadozásokkal ugyan, de
folyamatos növekedés
• Víz: téli víz kedvezményes betárolása
• 2013 közepére hatályba léphet az állati
fehérjék haltápokban történő felhasználását
engedélyező szabályozás